Vas megye
Társadalmi és Gazdasági Programja a 2014 és 2019 közötti időszakra
Szombathely, 2015. május 8. 1
Vezetői összefoglaló 2014 októberében megalakult Vas megye új közgyűlése, amelybe 10 főt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, 2 főt a Magyar Szocialista Párt, 2 főt a Jobbik Magyarországért Mozgalom és 1 főt a Polgármesterek Vas Megyéért Egyesület delegált. A közgyűlés alakuló ülésén Majthényi Lászlót elnökévé, dr. Kondora Bálintot és Marton Ferencet alelnökévé választotta a testület. Az új megyei vezetés dr. Balázsy Péter megyei jegyzővé történő kinevezésével vált teljessé, közben új munkatársak is érkeztek az Önkormányzat Hivatalába annak érdekében, hogy a területfejlesztési feladatokból következő kihívásoknak Vas megye meg tudjon felelni. A Vas Megyei Önkormányzat markánsan megváltozott feladatát lehetőségnek, kihívásnak és eszköznek tekinti, amellyel új irányt tud szabni Vas megye fejlődésének. A ciklus végére a dedikált forrásokból és a helyi szereplők sikeres ágazati pályázataiból meggyőződésünk szerint meg tud újulni a megye gazdasága, társadalma, fenntartó módon tudjuk fejleszteni épített és természeti örökségünket, ezáltal vonzó turisztikai szolgáltatásokat tudunk nyújtani az ide érkezőknek és az itt élőknek. Ennek érdekében együttműködésre törekszünk Vas megye valamennyi településével, gazdasági és civil szervezeteivel, a tudomány és a kultúra képviselőivel, a megye minden polgárával. Minden projekt, minden elképzelés a maga szintjén hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is Magyarország legélhetőbb, legjobban prosperáló megyéi közé tartozzunk, hogy a rendszerváltozáskor kitűzötteknek megfelelően fel tudjunk zárkózni a szomszédos külföldi tartományokhoz. A Vas Megyei Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 116. § (1) (5) bekezdései alapján fejlesztési tervét, társadalmi és gazdasági programját a választási ciklushoz igazítottan a 2014-19 közötti időszakra határozza meg. A megyei önkormányzat költségvetési lehetőségeit, feladatrendszerét, fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve a megyei közgyűlés a programot úgy határozza meg, hogy annak elemei a megye lakossága számára tudjanak hasznosulni.
2
I. Területfejlesztés, területrendezés, környezetvédelem A társadalmi-gazdasági program e fejezetében foglaltak a vonatkozó jogszabályokban1 megfogalmazott, a Terület- s Településfejlesztési Operatív Programban és a Széchenyi 2020 további Operatív Programjaiban meghatározott, valamint önként vállalt feladatokból tevődnek össze. A fejlesztési program-végrehajtást jelentő feladatok területfejlesztési intézményrendszere változás alatt áll, ezért az itt felírt feladatok a ciklusprogram végrehajtása során még kiegészülhetnek. Az önként vállalat feladatok célkitűzésnek tekinthetők, megvalósulásuk az érintett szervezetek kezdeményező erején és egyetértésén, az ágazati és regionális források nagyságán egyaránt múlik. 1. Területfejlesztés A 2007-2013 időszakra szóló korábbi „Új Magyarország Fejlesztési Terv” (ÚMFT) megvalósítása 2011-től „Új Széchenyi Terv” (ÚSZT) néven folytatódik tovább 2015 végéig, az előző Uniós megvalósítási időszak befejezéséig. Eddig fog befejeződni a megyei önkormányzat részvételével zajló 2007-13-as határon átnyúló együttműködési-, és a transznacionális programok végrehajtása is. A 2012. január 1-től életbe lépett, módosított „területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény” teljesen új feladatok elé állította a megyei önkormányzatokat.
A törvény alapján
megszűntek a megyei és regionális fejlesztési tanácsok. Feladataik egy részét a regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumok vették át, melyekben a munkaszervezeti feladatokat a megyei önkormányzatok hivatalai, a testületi döntési pozíciókat pedig a megyei és megyei jogú városok közgyűlései vették át. Az elmúlt évben befejeződött – a már ebben az új szervezeti rendben megkezdett – 2014-2020-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó előzetes programozás: 2013-ban és 2014-ben elfogadásra került a megyei területfejlesztési koncepció, a fejlesztési stratégia és fejlesztési program is. 2015. első félévében elfogadásra kerül Vas Megye Önkormányzata Integrált Területi Programja, amely megadja a részletes keretfeltételeit a Terület- és településfejlesztési Operatív Programban 1
1996. évi XXI. törvény; 2003. évi XXVI. törvény; MTrT (R)
3
(TOP-ban) Vas megye Szombathelyen kívüli fejlődésére előzetesen szánt 21,14 milliárd forint fejlesztési forrás felhasználására. A TOP döntéshozatali eljárásrendje az elmúlt, 2007-13 időszakhoz képest jelentős többletjogosultságot
és
felelősséget
teremt
a
Vas
Megyei
Önkormányzatnál,
mert
Magyarországon nem szokásos módon, ebben a programban a pályázat feltételeinek megfelelt projektek előzetes minőségi szűrése után, a tényleges pontozás és projekt-nevesítés, azaz a döntés azon három megyei különleges értékelési szempont alapján fog megtörténni, amelyet a közgyűlés döntésével nevesít az ITP-ben: -
A megyei területfejlesztési koncepció, stratégia és program célkitűzéseivel való összhang,
-
a megyén belüli és települések közötti kiegyensúlyozás erősítése, a belső kiegyenlítés preferálása és
-
a táji, településszerkezeti és kulturális adottságokkal összhangban lévő fejlesztések köre.
Ezen szempontok alapján a döntéshozatalban a várhatóan öttagú TOP Döntés-előkészítő Bizottság, és azon belül is elsősorban az NGM Irányítóhatóság és a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke delegáltja együttes döntéshozatala lesz szükséges a TOP projektek eldöntéséhez és megvalósításához. A Vas Megyei Önkormányzat és hivatala feladata lesz várhatóan a projektmenedzsmenti feladatokat felvállalni nem tudó vagy nem akaró kis falvak és akár nagyobb települések javára a tényleges projekt-megvalósítás menedzsmenti feladatainak végrehajtása. Ennek keretfeltételei és nagyságrendje várhatóan 2015. második félévében alakulnak ki. Ez jelentős tényleges fejlesztési feladatokat jelenthet majd; az önkormányzatokat nem csak forrással, hanem szakmai kapacitással és tényleges közreműködői munkával is megerősítő, segítő funkció kialakításának szükségét hozza magával a megyei önkormányzatban és hivatalában. A TOP Vas Megyei Önkormányzat Integrált Programja az alábbi legfontosabb célokat tűzi ki /2015. április 16.-i állapot szerint/: A megyei stratégiai céljok,
A megyei program
melyek az ITP
prioritás területei
TOP intézkedések
céljai is
4
A megyei stratégiai céljok,
A megyei program
melyek az ITP
prioritás területei
TOP intézkedések
céljai is Vállalkozás-fejlesztési program a hozzáadott érték növeléséért Élelmiszer-termelés a Térségi versenyképesség javítása
helyi élelmiszer-ellátás és
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
agrárvállalkozás ösztönzésére 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei Emberi erőforrás
és helyi foglalkoztatási együttműködések
program a tehetségek
(paktumok)
megtartásáért, vonzásáért
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Turizmus a magasabb költési értékért és hosszabb tartózkodási időért
Természeti
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Energia-hatékonyság a
3.2. Önkormányzatok
fenntartható működésért és
energiahatékonyságának és a megújuló
energia-tudatosságért
energia-felhasználás arányának növelése
erőforrások
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó
fenntartható
településfejlesztés
használata
Egészséges környezet a magas életminőség segítéséért
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Megyén belüli és
Közlekedés-fejlesztése a
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő
kívüli kapcsolatok
külső és belső
mobilitás ösztönzését szolgáló
erősítése
elérhetőségért
közlekedésfejlesztés
Kistelepülések életképességnek javítása
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
5
A megyei stratégiai céljok,
A megyei program
melyek az ITP
prioritás területei
TOP intézkedések
céljai is 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Az ITP sajátossága, hogy csak olyan fejlesztési célok és tevékenységek támogathatók, melyeket a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) elfogadott az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya. Ezért Vas megye fejlesztési programdokumentumai, így koncepciója és programja alapján csak azok a célok relevánsak az ITP szempontjából, melyek a TOP-ból támogathatóak. Az ITP jelentős fejlődési lépésekhez vezethet: -
megyei gazdaság- és iparfejlesztésben,
-
a megyei turisztikai szolgáltatások fejlesztésében,
-
az alsórendű közutak felújításában, több aprófalvas térség közlekedési helyzetének javításában,
-
városi zöldterületi fejlesztésekben,
-
csapadékvíz-elvezetési és belterületi belvíz-beruházások megvalósításában,
-
megyei integrált kerékpárút-hálózat kiépítésében,
-
településen
belüli
forgalomcsillapítási
és
közösségi
közlekedési
megoldások
bevezetésében, -
óvodák, bölcsődék és közoktatási intézmények felújításában és bővítésében,
-
egészségügyi rendelők és helyi szociális szolgáltatások intézményeinek minőségi megújításában,
-
energiamegtakarító önkormányzati beruházásokban,
-
megyei gazdaság-szervezési és foglalkoztatási megállapodásokban, a foglalkoztatás előmozdítását
szolgáló
gazdaság-szervezés,
képzések
és
bértámogatások
megvalósításában, valamint -
közösségi és kulturális kezdeményezések megvalósításában.
6
Az ITP mellett Vas megye fejlesztési programdokumentumai és a megye önkormányzataival történő folyamatos konzultáció alapján Vas megye egyeztetői módon és kezdeményezőként is fellép számos más ágazati program megvalósítási területére tartozó megyei kezdeményezés esetében: így például a közlekedésfejlesztésben, az árvízvédelmi és környezetvédelmi beruházások, a bentlakásos szociális szolgáltatások infrastrukturális beruházásai megvalósulása és a vidékfejlesztési programok esetében. Vas megye folyamatosan stratégiai előkészítő, majd döntéshozatali szerepet vállal az osztrákmagyar és szlovén-magyar határon átnyúló együttműködési programokban, amely programok a közvetlenül megvalósított fejlesztéseken túl önmagukban is növelik Vas megye közép-európai beágyazottságát, és méltón szolgálják a történelmi Vas megye területén élő XXI. századi lakók és közösségek korunknak megfelelő megújuló együttműködéseit. A megye a ciklus folyamán összehangolt javaslatokat kíván megfogalmazni nemzeti vagy nemközösségi finanszírozási megoldásra, olyan Vas megye számára életbevágó fejlesztésekre, amelyek az Európai Bizottság által nem támogathatónak beruházási területnek minősülnek – így pl. az egyedi, azaz nem agglomerációs szennyvíztisztítási beruházási szükségletek, amelyek 90-nél több Vas megyei települést, döntően aprófalvat érintenek. Mindemellett, fontos megállapítanunk, hogy a fejlesztések előkészítése, különösen a nagy vonalas infrastruktúrák vonatkozásában, gyakorta nemzetközi szinten zajlik, ezért fontos az ilyen típusú nemzetközi szakmai együttműködésekben való részvétel. (Utak, vasutak, távvezetékek határon átnyúló kapcsolatait befolyásoló nemzetközi szerveződések, CETC, EuRégió, ETE illetve egyéb határ
menti
együttműködések,
stb.)
A
megye
közlekedési
hálózatainak
nemzetközi
beágyazottságát, elsősorban a CETC (Közép Európai Közlekedési Folyosó) szerveződésben való aktív részvételünkön keresztül képviseljük. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a megye a hazai és a határon átnyúló források mellett közvetlen brüsszeli forrásokhoz is hozzá tudjon jutni a ciklusban, ennek érdekében törekszünk arra, hogy a hivatal belső kompetenciáit folyamatosan erősíteni tudjuk. Vidékfejlesztés
7
Vas megye peremvidékén az aprófalvak évszázados paraszti kultúráját is szétmetszette a Vasfüggöny és a következtében beálló társadalmi mechanizálás. Évtizedek alatt kiderült, hogy ez a táj nem engedi a határtalan tagosításokat – dombjai, folyóvölgyei, emberi művelés nélkül néhol gyengének minősülő földjei sok helyütt vagy kézművesen kerülnek megművelésre vagy sehogy. A megye és a Nyugat-Dunántúl városi központjai az elmúlt 25 évben megerősödtek, gazdasági statisztikáik elfedik, hogy a térségükben még élő aprófalvak elöregedési, elvándorlási és foglalkoztatási mutatói Baranya, Borsod és Nógrád egyes területeivel „versenyeznek”. Magyarország más térségeiben az elmúlt évek súlyos szükségeiből fakadó közfoglalkoztatás és szociális gazdálkodási kezdeményezések már erősre növelték a közösségi mezőgazdálkodás belső erejét, termelőképességét, míg nálunk a városba vagy Ausztriába áramlás könnyű megoldása parlagon hagyta és nem egy helyen pusztulás felé vezeti aprófalvaink agri-kultúráját. Ezt csak megerősítette az osztrák határszéli megyék földhasználati anomáliája. Furcsán hangozhat, de helyi erőforrásokat mozgósító élő mezőgazdasági termelési szempontból falvaink rosszabb állapotban vannak, mint az ország számos más szempontból kedvezőtlenebb térségei. Mégis létezik egy-egy kiváló kezdeményezés, mint például az ivánci szociális otthon biogazdasága, amely a 2013. év biogazdasága lett Magyarországon. A megyei önkormányzat célul tűzi ki, a magyar kormány kis- és középbirtokok megerősítését célzó törekvéseivel összhangban, hogy támogatja és felkarolja a helyi mezőgazdálkodási, szociális gazdálkodási
és
agrárlogisztikai
kezdeményezések
megerősítését
–
településeinkkel
együttműködve ennek összekapcsolódását a közétkeztetéssel, a helyi szociális ellátással és akár a közmunkaprogramból kinövő foglalkoztatási kezdeményezésekkel. Területrendezés-térszerkezet Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvényt 2008-ban módosította a parlament. Az OTrT módosulásainak átvezetése a megyei területrendezési terven megtörtént, azt a közgyűlés 2010 végén rendelettel kihirdette. (19/2010 (11.29.) sz. Rendelet) A hatályos megyei terv alkalmazása kapcsán továbbra is szoros együttműködés szükséges a szomszédos megyékkel, a megyei jogú várossal, illetve a településekkel és a szomszédos országok hatóságaival is.
8
A megyei területrendezési feladatok során kiemelt szerepe van a megyei terv aktuális állapotban tartásának, a megyei és a települési rendezési tervek összhangja biztosításának. A jelenleg hatályos terv soros felülvizsgálata az idei évben, illetve jövőre lesz esedékes – ennek kormányrendeleti és finanszírozási előkészítése folyamatban van. Területi Információs Rendszer Az Önkormányzat korábbi nemzetközi projektjei keretében hozta létre a Vas Megyei Térinformatikai Rendszert (www.vasteir.hu). Kiemelt figyelmet kell fordítani az előző két ciklusprogram keretében megvalósuló „CommonGIS – Partnerség a határ mentén, közös térinformatikai szolgáltatások” - fizikai adatcsere nélkül működő, egyesített szolgáltató rendszer fejlesztésének befejezésére és hasznosítására. A jobb tervezési feltételek biztosítása érdekében ezt a lehetőséget fenn kell tartani, annak szolgáltatásait, adattartalmát tervszerűen bővíteni kell – a későbbiekben megnyíló pályázati források bevonásával. Közlekedés A 2010-2014. évekre szóló társadalmi-gazdasági programhoz hasonlóan ma is külön fejezetet kell szánnunk a közlekedési fejlesztéseknek.
Ma örömmel mondhatjuk, hogy a 2010-ben
megfogalmazott igények helyes elképzelések voltak, hiszen a 2010-ben induló, a rendszerváltozás utáni harmadik nagy fejlesztési időszakban végre a forgalmi terheléseknek megfelelően, igen nagymértékben kerültek bele Vas megyei fejlesztések.
Közúti közlekedés: M86 Szombathely-Csorna közötti szakasza Gőzerővel épül az M86-os gyorsforgalmi út Szombathely és Csorna között. Elkészült a Szombathely-Szeleste kapcsolat, az idei esztendő őszén átadásra kerül a Szeleste-Hegyfalu közötti szakasz mintegy 17 milliárd forint értékben, illetve a csornai elkerülő út mellett az M85-ös út Csorna-Győr közötti szakasza. 2016 őszén befejeződnek a munkák a Hegyfalu-Csorna/66 MD Ft/ közötti részen is! Így megvalósul a helyi közlekedési szakemberek által már évtizedek óta várt, illetve elvárt beruházás, végre megfelelő kapcsolat lesz a megye és Budapest között. A Vas Megyei Önkormányzatnak az M 86 gyorsforgalmi úttal kapcsolatosan további technikai feladatai 9
nincsenek. A hatályos Megyei Területrendezési Terv, az egyeztetett és elfogadott nyomvonal, a hatósági engedélyek, jelen állapotban rendelkezésre állnak, vitás kérdések nincsenek. 86-os főút Körmend-Szombathely közötti szakasza Szombathelytől délre négysávosításra került egy 4,5 km-es szakasz Egyházasrádóc és Körmend között. A KÖZOP tartalmazta is a 86-os főút Körmend-Szombathely szakaszának kiépítését, Táplánszentkereszt és Kisunyom között új nyomvonalon, valamint Egyházasrádóc elkerülővel. A különböző tanulmányok szerint a négysávos kiépítés hozná a legnagyobb hasznot, a leggyorsabb megtérülést. A KÖZOP Indikatív lista szerint az út építését 2008-ban el kellett volna kezdeni, azonban különböző indokokra való hivatkozással évről-évre csúszott a kivitelezés elkezdése. A további fejlesztés elmaradását tulajdonképpen a tervek hiánya okozza. Ezen probléma megszüntetése miatt a Megyei Önkormányzat korábban levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez. E megkeresés eredményeképpen elindult a tervezés az Egyházasrádóc-Szombathely közötti szakaszon, hiszen a kamion forgalom ezen a részen is megkeseríti a közlekedők, illetve az ott lakók életét. Megoldott a „sávszámok” kérdése is, az új nyomvonalú szakaszok 2x1 sávon, a meglévő nyomvonalra ráépülő szakaszok 2x2 sávon fognak megvalósulni. 86-os és 76-os főutak megyehatár-Körmend közötti szakasza: Körmendtől délre szintén óriási erővel folyik a kivitelezés, mely alapján 2015 őszére teljesen felújított szakaszokon, illetve Nádasdon új elkerülőn fog haladni a forgalom. Ez utóbbi elkerülő egyben a 76-os számú főút Katafa, Hegyhátsál elkerülését is jelenti, azaz három falu szabadul meg az átmenő forgalomtól. A 86-os további Vas megyei szakaszán ezen felül teljes rehabilitációra is sor kerül a megyehatárig, szintén 2015 őszi határidővel. Zala megyében épül a Zalalövő elkerülő, azaz Körmendtől délre a 86-os teljes mértékben megújul, megkönnyítve a nyári nagyon erős turista forgalmat is az Adria felé. 88-as főút 11,5 tonnás burkolat megerősítése: 2014. évben teljes hosszon elkészült a Vát-Sárvár közötti út korszerűsítése, megerősítése. Így már teljesen új, illetve felújított szakaszon halad a közlekedés a megyeszékhely és Sárvár között. A Karakó melletti megyehatárig lakott terület érintése nélkül lehet így eljutni. 8-as számú főút megyehatár-Körmend közötti szakasza:
10
A 8. számú főúton is jelenleg is folyamatban vannak a kivitelezési munkák, két részletben (Szemenye-Vasvár, Rábahidvég-Körmend) folyik a Szemenye-Körmend közötti szakasz 11,5 tonnás felújítása, rehabilitációja. 2015 égére fejeződik be ez a korszerűsítés. M8 Körmend-országhatár közötti szakasza: A legnagyobb megoldandó feladat az M86-os mellett ezen a szakaszon található. A Körmenden való átkelés Csorna után a második neuralgikus pont a Nyugat-Dunántúlon. Az elkerülő tervei 10 éve rendelkezésre állnak, mégsem indult el a kivitelezés. A már többször elhalasztott Körmend országhatár szakaszt a szentgotthárdi csomópontig mindenképpen négy sávon kellene megépíteni, hogy az ipari park (OPEL, illetve a hozzá folyamatosan települő beszállítók és más vállalatok) működése ne szenvedjen hátrányt. Mivel az osztrák-magyar határon az S7 gyorsforgalmi utat az utolsó km-eken csak kétsávosra építik, így a határtól a szentgotthárdi csomópontig a magyar oldalon is elegendő lehet 2x1 sáv kiépítése, azonban középtávon a 2x2 sáv kiépítésére kell törekedni a teljes szakaszon. 87-es főút Szombathely-Kőszeg közötti szakasza: Hosszú vajúdás után kimozdulni látszik nyugvó helyzetéből ennek az útszakasznak a kérdése. Megoldódni látszik a határcsatlakozási pont, az
osztrák oldalon 2x1 sávon a kivitelezés is
megkezdődött. Az utóbbi időben vita alakult ki abban a tekintetben, hogy a jelenleg hatályos tervekben szereplő M87 helyett csak főút épüljön ezen a szakaszon, és újra kerüljön be a gyorsforgalmi kategóriába, a Sopron – Pereszteg – Bük – Csepreg – Szombathely szakasz. A jelenlegi tervezetben a Szombathely – Kőszeg (Au-S31) szakasz Gencsapátitól már csak két sávon, 2020-24 közötti időszakban épülne ki. Fontosnak tartjuk, hogy a forgalmi adatok figyelembevételével inkább Kőszegig mindenképpen legyen négysávos főút, és onnan a határig a magyar oldalon is két sávot építsünk ki. Azonban középtávon szükséges a teljes négysávúsítás. Az alsóbbrendű úthálózat helyzete: Az elmúlt években több helyen került sor nagyobb mértékű beavatkozásra az alsóbbrendű úthálózaton is, nagymértékben javítva az utak burkolatának állapotán. A kisebb közúti (a 3, 4 és 5 számjegyű utak) fejlesztések TOP forrásból is megvalósíthatók, azonban a források meglehetősen korlátozottak.
11
Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a járásszékhely közlekedési elérhetősége javulni tudjon a ciklusban, ennek érdekében a teljes közlekedési hálózat áttekintése indokolt, több ponton kisebb fejlesztésekkel is jelentős javulást lehetne elérni.
Vasúti közlekedés: A GYSEV megjelenésével jelentős fejlesztések történtek Vas megye vasúti közlekedésében is. Teljes mértékben beváltotta a reményeket a Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vasútvonal rehabilitációja. Az összes vasútállomáson kiépített P+R rendszerek, a menetidő nagymérvű lecsökkenése, a vasúti kocsik komfortjának emelése következtében jelentős mértékben emelkedett az utasforgalom. Teljes erővel folyik a Szombathely-Hegyeshalom szakasz villamosítása, korszerűsítése, amely szintén lerövidíti az érintett települések közötti menetidőt. Rövidesen elkezdődik a Szombathely – Zalaszentiván szakaszok villamosítása is. A Grenzbahn-projekt keretében felmerült a Szombathely – Felsőőr vasútvonal visszaállítása is, amelyre közösségi forrás is igénybe vehető lenne. Fontosnak tartjuk a megyében jelenlévő GYSEV-vel és a MÁV-val való együttműködést, a különböző közlekedési formák összehangolását, amelyre kiváló lehetőségét teremt, hogy az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ ZRt. központja Szombathely lett. A társaságok együttműködésének eredménye a Körmenden megvalósult intermodális állomás, amelyet reményeink szerint továbbiak követhetnek.
Kerékpáros közlekedés: A nagyobb volumenű fejlesztések mellett kevesebb figyelem jutott kerékpárutakra, pedig a munkába járók jelentős hányada használja közlekedésre. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk, hogy végre egységesítsük a meglévő hálózatokat, valamint, hogy biztosítsuk a tervezett kialakításokat az OTrt-ben. A megye legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy elsősorban olyan elemek kapjanak pályázati támogatást, amelyek már meglévő elemeket kötnek össze hálózattá. A TOP-forrásokból jelentős integrált fejlesztések megvalósítását tervezzük, a konkrét utak kiválasztása folyamatban van. Környezetvédelem A megyei önkormányzat elkötelezett a fenntartható fejlődés tekintetében, ösztönözni próbálja a környezeti nevelést, környezettudatos szemléletmód népszerűsítését. Kiáll az ún. körkörös 12
gazdálkodás, azaz a hulladékok mennyiségének visszaszorítására tett erőfeszítések, a természeti értékek védelme, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése és az ökológiai lábnyom csökkentése terén végzett megoldások, technológiai újítások mellett, azokat kapcsolatrendszerén keresztül a lehető legszélesebb körben próbálja terjeszteni.
13
II. Civil és nemzetiségi ügyek, nemzetközi kapcsolatok Önként vállalt feladat a civil szférával való kapcsolat kiemelten való kezelése, amely elsősorban a közgyűlés Civil és Nemzetiségi Bizottságán keresztül valósul meg. A helyi civil közösségek önszerveződését elősegítendő a közgyűlés továbbra is fenntarthatja a Civil Alap keretet – mértékének változtatása mellett is. A helyi rendezvények megvalósítására létrehozott alap azon túl, hogy segíti a civil kezdeményezések megvalósítását, egyben a megyei önkormányzat viszonyrendszerét is erősíti a kistelepülések irányába, továbbá szerepet játszhat a megyei önkormányzatról kialakult pozitív kép elmélyítésében. Megyei Értéktár A Vas Megyei Önkormányzat a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján 2013 májusában megyei értéktárat, 2013 júniusában pedig megyei értéktár bizottságot hozott létre. A Földművelésügyi Minisztérium által 2015-ben a megyei értéktár népszerűsítésére adott támogatási összeg lehetővé tette, hogy a megyei értéktár tartalommal telítődjön és a törvényben meghatározott feladatát sikeresen elláthassa. A helyi értéktárak és helyi értékek számának növekedése maga után vonja azt a jogszabályok által lehetőségként adott igényt, hogy a megyei értéktárba is mind több javaslat érkezzen. A megyei értéktár népszerűsítése elengedhetetlen az ún. értékpiramis életben tartásához, tehát ahhoz, hogy a helyi érték a megyei értéktáron keresztül akár a hungarikummá való minősítésig eljuthasson. Reális platformot kell biztosítani azon különleges értékek számára, amelyek túlmutatnak saját településükön, de a kiemelt nemzeti érték státuszt nem tudják elérni. Erre szolgál a megyei értéktár, amely rendkívül szoros kapcsolatot teremt a helyi, társadalmi kezdeményezések felé. A megyei értéktár fenntartása fentiekre tekintettel indokolt, a felügyeletét ellátó megyei értéktár bizottság működésének feltételeit szintén kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a Vas Megyei Önkormányzat a jövőben is kiemelt figyelmet kíván fordítani a Megyei Értéktár működtetésére.
14
Nemzetiségi ügyek Az Önkormányzat érdemi partnerkapcsolat megvalósítására törekszik a területén élő nemzetiségek szervezeteivel, valamint a történelmi Vas vármegye határokon kívül került magyar közösségeinek szervezeteivel. Ennek érdekében nemcsak a területi önkormányzatot létrehozni tudó horvát és roma közösséggel, hanem ugyancsak kiemelten jó kapcsolatokat kíván kialakítani a megyében élő szlovének és a németek szervezeteivel. A történelmi vármegyétől elcsatolt területeken élő népességgel ezeréves szimbiózisban, működő gazdasági-társadalmi kapcsolatokban kialakult és létezett identitás, összetartozás a határok légiesítésével újra megerősödhet. Ennek záloga lehet a Vas megyében élő szlovén és német kisebbség, illetve a Muravidéken és Őrvidéken élő magyarság, továbbá a térség magyar és osztrák fennhatóság alatt lévő területein élő, több száz éve jelenlévő, jelentős kulturális háttérrel, önazonosság tudattal rendelkező horvátság. A határokon kívüli magyarság, illetve a mai Vas megyében élő németek és szlovének viszonyában a kölcsönös érdekek figyelembe vételére törekszünk annak érdekében, hogy a közösségek – azok kulturális hagyományai – meg tudjanak maradni, ne oldódjanak fel a többségi társadalomban. A fenti célok elérése érdekében feladataink: a) a megyei önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti hatékony együttműködés formális és informális kereteinek megteremtése; b) a cigányok/romák társadalmi integrációjának, esélyegyenlőségének megteremtését szolgáló megyei és helyi programok kidolgozásának segítése érdekében hazai és nemzetközi pályázati források felderítése, indokolt esetben közös pályázatok benyújtása; c) az EU-s, a határon átnyúló eurégiós, valamint a nemzetiség anyanemzeti kapcsolatainak erősítését szolgáló gazdasági és humán együttműködési programok kidolgozásában az összefogás erősítése, a pályázati aktivitás növelése, a nemzetiségi közösségek erőteljesebb bekapcsolása a nemzetközi kapcsolatokba; d) a területi nemzetiségi önkormányzatok közvetlen kapcsolatrendszerének (irodák, ügyfélszolgálat) kiszélesítésének ösztönzése, a feltételek megteremtésében való közreműködés;
15
e) a megyében élő nemzetiségek identitásának megőrzése, hagyományaik ápolása tekintetében, az egymás közötti szorosabb együttműködés elősegítése érdekében: megyei nemzetiségi találkozók, rendezvények szorgalmazása, azok támogatása; f) a határokon átnyúló kezdeményezésekben való aktív részvétellel, azok támogatásával biztosítani a közös kulturális örökség fennmaradását, a történeti egység újraéledését; g) a megyei önkormányzat kapcsolatrendszerének bővítése, az Országos Szlovén Önkormányzattal fenntartott együttműködés mellett hasonló együttműködés kezdeményezése a Vas megyei német önkormányzatok szervezetével; h) A második világháború alatt – a két nép régi barátságát, sorsközösségét jól példázó magyar
befogadó
politika
következtében
–
megyénkbe
került
lengyelek
leszármazottainak szervezetével való jó viszony kialakítása. Nemzetközi kapcsolatok A megyei önkormányzat az elkövetkező időszakban is a korábban megkötött két- és többoldalú együttműködési megállapodásokban foglalt kötelezettségek teljesítése révén törekszik a sikeres együttműködések fenntartására, a partnerségek újabb területekre való kiterjesztésére. Különös hangsúllyal szerepelnek az Alpok-Adria Szövetség, a Közép-Európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (CETC-EGTC/ETT), a testvérmegyei kapcsolatok, valamint a határon átnyúló programokban megvalósítható projektek. Ezen túlmenően célunk a nyugat-európai országokkal való együttműködés erősítése, melynek fő területe a gazdasági együttműködések élénkítése. Mindehhez meg kell találnunk azokat a hazai és külföldi partnereket, akikkel szoros együttműködési hálózatban, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek hasznosítása mellett elérhetjük kitűzött céljainkat. A kapcsolatok építése során fő cél, hogy a diplomáciai kapcsolatok mellett bővítsük és erősítsük a szakmai együttműködések körét, amelyek reményeink szerint hozzájárulnak a megye gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális növekedéséhez. Célunk a korábbi években passzívvá vált testvérmegyei kapcsolatok újjászervezése, tartalommal való megtöltése. Az ebben partnerséget mutató német, lengyel, román és horvát megyékkel közös munkatervek összeállításán dolgozunk, melyek megvalósítása valamennyi fél gyarapodását szolgálja.
16
Kárpátalja Vajdasággal feladatunk, hogy a 2010-ben aláírt Együttműködési szándéknyilatkozatban foglalt célokat Együttműködési megállapodásban is rögzítsük. Célunk továbbá, hogy előkészítsük és támogassuk Vas megyei települések testvérkapcsolatainak kiépítését. Hunyad megyével a gazdaság, a kultúra és a turizmus területén bírunk potenciállal, melyek gyakorlati megvalósításához nagyban hozzájárul, hogy az együttműködés szilárd alapokkal bír, hiszen néhány évvel korábban a Hunyad megyei kapcsolat volt az egyik legaktívabb nemzetközi partnerségünk. Lika-Senj megyével célunk a 2007. évi együttműködési megállapodásra épülő, megyéink közötti együttműködés fejlesztése, mely kivitelezésében a horvát megye partnerségéről biztosított bennünket. Neckar-Odenwald járással való együttműködésünkben két téma körvonalazódik: az Európai Geopark Hálózathoz történő csatlakozás és a Szent Márton Év jegyében egy közös program megvalósítása. A Guangxi tartománnyal kötött testvérmegyei megállapodás 2016-ban lejár, ennek megfelelően feladatunk a gazdasági, turisztikai, befektetés-ösztönző megállapodás megújításának előkészítése, az újonnan megfogalmazott célok megvalósítása. Az Alpok-Adria Szövetség 2013-as megalakulásával alapjaiban változott meg a szervezet működése. Vas megye a Gazdasági és a Felsőoktatási Tematikus Koordinációs Irodák működtetésének vállalásával az egyik legaktívabb szereplő. Célunk, hogy a gyakorlati eredmények elérésén túl a szervezet által nyújtott pénzügyi lehetőségeket mind nagyobb mértékben kihasználjuk. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösséggel ápolt együttműködés tekintetében továbbra is évente kötünk együttműködési szerződést. Feladataink között szerepel a KözépEurópai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásban vállalt kötelezettségek teljesítése, a célok megvalósításában való aktív részvétel. Az EuRégió West/Nyugat Pannnónia tekintetében felülvizsgáljuk, hogy a nézeteltérések feloldását követően a két másik nyugat-dunántúli megye és Burgenland részvételével újraindulhat17
e ez a Vas megye számára kulcsfontosságú, történelmi gyökereiből is fakadó területi szakmai együttműködés. A Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, valamint az Európai Szövetségi Mozgalom és Európai Ifjúsági Mozgalom Stájerországi Szervezete közötti együttműködés keretében számos politikai, kulturális és ifjúsági program megvalósítása várható a jövőre nézve is. Emellett a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítanunk az Európai Uniós és a hazai pályázati lehetőségekre, hogy mind több pénzügyi forrást szerezzünk programjaink megvalósításához. Fel kell készülnünk az Európai Unió által lehetőséget biztosító források mind szélesebb körű kihasználására, hiszen a 2014-2020 közötti tervezési időszak számos új lehetőséget nyit meg a megyei önkormányzat előtt is. Rendészeti ügyek Büszkék vagyunk rá Vas megye továbbra is az ország legbiztonságosabb megyéje, annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk őrizni, a megyei önkormányzat bizottsági és civil kapcsolatain keresztül különböző programokkal igyekszik a megye településeit támogatni.
18
III. Pénzügyi és gazdasági kérdések A megyei önkormányzatok konszolidációját követően lényegében a megyei önkormányzat feladata a területfejlesztésre, területrendezési feladatok ellátására korlátozódik. Megszűnt a megye középfokú ellátását biztosító intézményfenntartói jogköre, állami tulajdonba kerültek az addigi feladatok ellátását szolgáló vagyoni elemek. 2012. január 1-től a megyei önkormányzat ingatlanvagyonát csupán a Megyeházának a megyei közgyűlés és hivatala elhelyezésére szolgáló egyes irodák, helyiségek képezik. A megyei önkormányzatok kötelező feladata ellátásához kizárólag az állami támogatás vehető számításba bevételi forrásként. Nem kapott adókivetési jogot a megyei önkormányzat, vagyon hiányában nem tervezhető vagyonhasznosítási bevétel. Az új államháztartási törvény lényegében kizárja a működési hitel felvételét, megakadályozandó a megyei önkormányzatok eladósodását. A költségvetési gazdálkodás fegyelmezettségét garantálja többek közt az is, hogy a megyéknek kötelezően a Magyar Államkincstárnál kell vezetni pénzforgalmi számlájukat. A jelenlegi állami támogatás szintje csak részben nyújt fedezetet a közgyűlés és hivatala működéséhez. Nem nyújt fedezetet a működéshez szükséges eszközök pótlására, javítására, s a kötelező szakmai feladatok ellátásával összefüggő tervek, koncepciók elkészítéséhez. A jelentkező hiány egy részére fedezetet teremt a központi költségvetésből évente pályázat keretében elnyerhető megyei kiegészítő támogatás, amely a megyei területfejlesztési és koordinációs feladatokhoz kapcsolódó működési fizetési kötelezettség teljesítéséhez használható fel. Az állami támogatáson kívül reálisan és kizárólagosan csak az európai uniós csatornákból származó, megszerezhető forrásokkal lehet számolni. Az önkormányzatnál kialakított pályázatfigyelő, pályázatkezelő rendszert tovább kell fejleszteni, hatékonyan működtetni. Azonban a központi szervek segítségét igényli a pályázati pénzek utófinanszírozása következtében előálló likviditási problémák kezelése. A költségvetésben biztosítani szükséges a megyei nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos kötelező feladatok ellátását (irodai elhelyezés, adminisztráció biztosítása, pénzügyi feladatok ellátása) is, továbbá meg kell felelni az elvárásnak, hogy az állami támogatáson túlmenően a megyei önkormányzat is biztosítson részükre pénzügyi támogatást. 19
Feszítő gondot okoz az, hogy önkormányzatunk jelenleg nem, s várhatóan a jövőben sem fog rendelkezni pénzügyi forrással a korábbi években vállalt önkéntes feladatai ellátásához. Elengedhetetlen, hogy az önkéntesen vállalandó feladatok köre minden költségvetési évben felülvizsgálatra kerüljön, s csak a lehetőségek mértékéig vállaljon ilyen feladatokra kötelezettséget az önkormányzat. A megye az elmúlt évtizedekben jelentős nagyságrendű támogatást nyújtott a községi civil szervezeteknek, hozzájárulva ezzel azok életbemaradásához. A községek e területen továbbra is igénylik a megye támogatását, annál is inkább, mert forrásaik egyre szűkösebbek. Ezek nagyon fontos civil szerveződések, melyek életbetartása társadalmi érdek. Több civil szerveződésű rendezvény, program megyei önkormányzati támogatás nélkül nem is volna megvalósítható. A pályázati források lehetőségeinek feltárása nagyon fontos ezen a területen. A megyei önkormányzat az elmúlt évtizedektől kezdődően kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A bilaterális kapcsolatokon túl tagja több nemzetközi szervezetnek (Alpok-Adria Munkaközösség, CETC /közép-európai közlekedési folyosó), amelyben jelenős összegű az éves tagdíj. Nemzetközi kapcsolatainkat nem célszerű megszüntetni, miután több településünk kapcsolódik valamilyen módon az ezek keretében bonyolódó különféle programokhoz. E feladatok fedezetének megteremtése szintén fontos megyei érdek kell, hogy legyen. Vas Megyei Önkormányzat elkötelezett az alábbi elvek szerinti költségvetési működésben: -
kizárólagos prioritás a kötelező feladatok ellátásának maradéktalan ellátása
-
elvárás a hatékonyabb, a lehető legolcsóbb, takarékosabb működés biztosítása
-
az önként vállalt feladatokat a pénzügyi lehetőségekkel összhangba kell hozni, illetve döntően pályázatok útján elnyerhető pénzeszközökből kell és lehet finanszírozni
-
a pénzfelhasználása során alapvető követelmény a pénzügyi fegyelem erősítése a tervezéstől a végrehajtásig
-
a nem tervezett pénzügyi kiadások csak akkor legyenek teljesítve, ha a szükséges, elkerülhetetlen kiadás fedezete más előirányzatokon elért, elérhető megtakarításokból biztosítható
-
a hivatali pályázati tevékenységet célzottan a társadalmi-gazdasági programhoz kapcsolódó célokra kell szervezni oly módon, hogy előnyben kell részesíteni az önerőt nem igénylő pályázatokat.
20
-
az
elszámolások
során
követelmény,
hogy
a
pályázatok megvalósításában
közreműködő köztisztviselők bére, működési költsége a pályázatban költségként elszámolhatóak legyenek. -
a hivatali működés során biztosítani kell a hatékonyabb költséggazdálkodást.
21
9 pont Vas megye fejlődéséért
1. Markáns vidékfejlesztési program – térségi alprogramokkal és erős megyei koordinációval 2. Befektetés-ösztönző és Gazdaságfejlesztő Iroda létrehozása – intenzív gazdaságfejlesztő szerep 3. Tudomány és innováció – új kezdeményezések támogatása a helyi felsőoktatásban és kutatásfejlesztésben 4. Megyei Tehetség Program – külföldi tapasztalatszerzési lehetőség, erős közösség, visszatérő fiatalok 5. Határon átnyúló együttműködések erősítése és felelősség az őrvidéki és muravidéki magyarságért – felelősség a határon túli közösségekért 6. A Régiók Bizottságában való részvétel szakmai támogatása – az uniós kitekintés egyedülálló lehetőséget teremthet a terület- és gazdaságfejlesztésben 7. Megyetörténeti kutatások – újrainduló kutatások a megyei identitás erősítése érdekében 8. Megyei marketing stratégia és egységes arculati kézikönyv elfogadása – professzionális megjelenés minden téren 9. Újragondolt médiajelenlét – Vas Megye című lap indítása és megjelenés a közösségi médiákon
22
