VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési változat

2013. január 30. 1

Vezetői összefoglaló „Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye”. Ez a vezérgondolata a megyei stratégiai programnak. Célja a meglévő adottságokkal tudatosan és fenntarthatóan élni, a fejlesztéseket az egész megyére kisugározva megvalósítani, és legfontosabb szempontként az embert a középpontba helyezni.

Életminőség Élhető környezet Értékteremtés

Ez azonban jelentős kihívások árán érhető csak el. Vas megye relatív gazdasági teljesítménye ugyanis elmarad attól a szinttől, amit akár 15 évvel ezelőtt képviselt. Az ipari eredményt néhány multinacionális nagyvállalat határozza meg, a vidéki lét lakosságmegtartó képessége folyamatosan csökken és az európai fejlesztési forrásokból sem sikerült jelentős részt kihasítani. A kihívás, hogy ezt a tendenciát meg kell fordítani, és növekedési pályára állítani megyénket. Az elkészült elemzési anyagokra alapozva szakmai munka kezdődött, melyhez 70 szakember csatlakozott. Több mint 20 alkalommal került sor csoportos egyeztetésre – nem számolva rengeteg beszélgetést, írott gondolatok megosztását, interjúkat, ahol a kormányhivatal munkatársaitól kezdve cégvezetőkön át közéleti szereplőkig sokan fejtették ki véleményüket arról, hogyan lehet Vas megyét előbbre vinni. A megye jövőjének kulcsa alapvetően minden területen a tehetséges emberek megnyerése, itt tartása, illetve ide vonzása. A kialakult konszenzus alapján 3 integrált prioritás-terület alakult ki – humán erőforrás fejlesztése, egészséges környezethez kapcsoló program és vállalkozás-fejlesztés. Nyolc olyan tematikus alprogram került megfogalmazásra, melyek ezt a három területet tartalommal tudják feltölteni, és az egész megyére fejlesztő hatással bírnak – kutatóbázisok, komplex vállalkozói program, ágazati fejlesztési program, egészséges ember, kompetens ember, önfenntartó falu, turizmus és környezet. A stratégiai program szakít azzal a hagyománnyal, hogy általános fejlesztési elveket fogalmaz meg. A cél, hogy konkrét, a megye számára reálisan elérhető, de ugyanakkor minőségi változást előmozdító hangsúlyok kerüljenek kidolgozásra. Ezeken a területeken pedig nevesített módon kulcs-projektek alakulnak ki – gyógynövény-feldolgozók, látványüzemek, önellátó falu program, stb.

70 szakember – 1 cél

Vállalkozásfejlesztés Emberi erőforrás Egészséges környezet

1 jövőkép 3 prioritásterület 8 tematikus alprogram 26 projektcsomag

A stratégiai program elkötelezettség és felelősség-vállalás. Felelősség abban, hogy kimondunk irányokat, melyekben hiszünk, és azokat meg kívánjuk valósítani. Ezért is fontos, hogy széles szakmai alapokon kell, hogy nyugodjon, és támogatottság övezze. A program nem a klasszikus szakmai nyelven készült, kizárólag szakmai olvasóközönség számára. Az a cél, hogy kinyitva ezt a világot minél többen vegyenek részt a munkában, és minél többen érezzék azt, hogy közös a cél és az út, melyen együtt haladni kívánunk. Egy sikeres és vonzó Vas megyéért.

2

Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 2 Tervezési folyamat, tárgykörének leírása................................................................................................ 4 Vas megye gazdasági helyzete Európában és hazánkban ....................................................................... 7 Vas megye adottságai............................................................................................................................ 12 Vas megye fejlesztési programjának fő elvei ........................................................................................ 14 Célrendszer ............................................................................................................................................ 15 Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás ............................................................................................. 17 Batthyány-Strattmann László Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás .................................................... 30 Saághy István Egészséges Környezet Prioritás ...................................................................................... 37 Vas megye célkitűzés, prioritás, beavatkozás kapcsolat-rendszerének áttekintő ábrája ..................... 48 Vas megye célkitűzéseinek kapcsolata a szomszédos megyékkel, tartománnyal ................................. 49 Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ......................................................................... 52 A tervezéskísérő eljárások dokumentációja .......................................................................................... 52 A végrehajtás rendszerének bemutatása .............................................................................................. 53 Partnerség a végrehajtásban ................................................................................................................. 57 A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; ......... 58 Monitoring és értékelési terv ................................................................................................................ 60 Stratégiai Program-alkotásban résztvevő szakemberek ....................................................................... 61

3

Tervezési folyamat, tárgykörének leírása Vas megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, így tematikáját meghatározza a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Vas megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. Ezért a stratégiai program jelenlegi tervezete az alábbi dokumentumok alapján készült el: 

Vas megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg



2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változata, mely meghatározza a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt vannak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben.



Egyéb szakmai, főként országos szintű, illetve a megyére vonatkozóan elkészült stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia.

Vas megye stratégiai programjának előkészítése – a megyei tervezési eljárástól függetlenül azt megelőzően – már másfél évvel ezelőtt, 2012. április 26-án indult. Ekkor voltak az első szakértői és tervezői megbeszélések. Ezt 5 hónapon keresztül követték egyeztetések. Az induló tematikus találkozók az egészségügy, logisztika és általános kis- és középvállalkozás-fejlesztés területeivel foglalkoztak. A megbeszélésekhez már részletes elemzések is készültek a megye gazdaságáról. Ezek adták az alapot a megyei koncepció 2013. februári véleményezéséhez is. 2013. május 30-án a megye illetékes szakembereinek bevonásával, 7 ország részvételével szervezett a PBN konferenciát, ahol kizárólag Vas megye fejlesztési elképzeléseihez kereste a szakmai ötleteket, tanácsokat. 2013. szeptemberében kezdődtek az előkészítő egyeztetések a stratégiai programalkotáshoz kapcsolódóan, illetékes szakemberekkel. 2013. október végén indult a programalkotási munka NTH finanszírozási fejezete.

A stratégiai program elkészítése során különleges hangsúly volt a széleskörű szakmai egyeztetéseken. Ennek megvalósítása érdekében a következő lépések történtek: 1. kiválasztásra került hét szakmai terület, mely a fejlesztési koncepciók alapján különleges jelentőséggel bírt. Ezek az emberi erőforrás, mechatronika, vidék-fejlesztés,

4

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

élhető környezet, termálkincs, logisztika és fa- és bútoripar. Minden területet egy-egy kompetens felelős irányított. szintén kiválasztásra került öt olyan szakterületi referens, akik horizontális szempontként képviselték szakterületüket a stratégiai program-alkotás folyamán. Ezek a területek: innováció, menedzsment, IKT, energetika és marketing. az egyes szakmai területeken a munkacsoport vezetőjének javaslata alapján létrejöttek munkacsoportok. Összesen további 45 intézmény-vezető, cégvezető és illetékes szakember dolgozott aktívan, akik érvényt tudtak szerezni ismereteiknek, a megye érdekében. A munkacsoport vezetők, a szakterületi referensek, a megye képviselői közösen alkották a PBN koordinációja mellett az ún. Irányító csoportot. Ez a szerv hozott döntéseket, melyek közös elhatározásként épültek be a programba. A munkacsoportok több alkalommal is találkoztak, az október 21-i héten, a november 3-i héten, valamint több csoport a november 11-i héten is. Ezen felül online platformokon történt a közös, operatív munkavégzés. Az Irányító Csoport tagjai október 14-én, október 29-én és november 18-án találkoztak. A közösen hozott döntésekről írásos emlékeztető készült a munkacsoportok számára. Az Irányító Csoport munkájában részt vett a kistérségi projekt-gyűjtésért felelős szervezet vezetője is, a kölcsönös információ-áramlás biztosítása érdekében. Aktívan jelen volt továbbá a minőség-biztosításért felelős szakértő is. 2013. november 25-én az elkészült első számú egyeztetési változat, mely széles körben megosztásra került. A program-alkotásban résztvevő szereplőkön túlmenően a megye érintett intézményeinek, szervezeteinek. 2013. november 28-án a szűk visszaérkezési határidő ellenére rendkívül sok visszajelzés érkezett, melyek dokumentáltan megvitatásra, illetve beépítésre kerültek a 2013. november 30-i leadási határidőre a második számú egyeztetési változathoz. 2013. november 30-án a megyei közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a megyei stratégiai program egyeztetési változatát. 2013. december és 2014. január hónapokban az észrevételek alapján történő részletes kiegészítések történtek meg, illetve elkezdődött a stratégiai program alapján a projektcsomagok és projektek kidolgozásának előkészítése, valamint a kistérségi illeszkedések biztosítása.

Jelen dokumentum egy egyeztetési változatnak tekinthető, annak tartalma a partnerségi egyeztetések eredményeként fog véglegesedni. Az egyeztetések célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a célok és kapcsolódóan a beavatkozások, melyek a megyében 2014-20 között döntően központi, vagy megyei forrásból megvalósulhatnak. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges folytatni a program részletes tartalmáról: 

a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel az érintett minisztériumokkal



Szombathely Megyei Jogú Várossal



konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal



civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel 5

Az egyeztetések alapját képezik azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők 2013. november-december folyamán Vas megyei önkormányzat felkérésére a TIT Vas megyei szervezetének közreműködésével benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. Az egyeztetések ideje alatt nyomon követjük az EU finanszírozású operatív programok változásait. Amennyiben a megyei önkormányzat számára döntési célból rendelkezésre álló dedikált forráskeretet érintő operatív program(ok) tartalma közel véglegesnek tekinthető, abban az esetben elkészítjük a megyei operatív programot ezen forrásokhoz kapcsolódóan. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait.

6

Vas megye gazdasági helyzete Európában és hazánkban 2014-2020 nem csak egy költségvetése időszaka az Európai Uniónak, annál sokkal több – egy új jövőképet nyithat Vas megyének is. Lehetőség van új fejlődési pályára állni, vagy egy elvesztegetett évtized jöhet. Ehhez először is látnunk kell pontosan megyénk helyzetét. Fontos ugyanakkor, hogy ne csupán rövid időtávon és földrajzilag ne szűken értelmezve nézzünk rá gazdaságunk állapotára és a lehetőségekre, hanem egy tágabb horizonton. A történelem során rendkívül érdekes módon viszonylag állandó volt a Kelet-Európa hozzáadott értéke Nyugat-Európához képest. Ez az arány rendszerváltást követően 10 évvel nagyon leromlott, és még tágabbra nyílt az olló a Nyugattal, mint korábban 500 év alatt bármikor. A 2000-es évek elején elindult európai csatlakozás, valamint a kezdődő fejlesztési programok nagyon meggyengült állapotban érték térségünket.

Történelmi távolságban NyugatEurópa

Kelet-Európa gazdasági teljesítménye 1990-es dollár-árfolyamon, Nyugat-Európához képest:

forrás: www.nationmaster.com

Ez a folyamat természetesen igaz volt hazánkra is, melyet jól érzékeltet a szomszédos Ausztriával való összevetés. Ennek alapja az egy főre jutó GDP összehasonlító árakon. Ez egy olyan komplex mutató, mely érzékelteti egy adott társadalom viszonylagos jólétét. Magyarország gazdasági teljesítménye Ausztriához képest:

forrás: http://en.wikipedia.org

Hazánk teljesítménye - egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mérve - az elmúlt immár közel 100 évben az osztrák gazdasági termelési érték harmadára zsugorodott. Óriási változást hozott az Európai Unió támogatási rendszere, melynek célja a gazdasági integráció elősegítése volt Nyugat-Európával. Magyarország 10 év alatt, 2010-re visszaerősödött az osztrák teljesítmény feléig – mely még ugyanakkor mindig csak a 40 évvel ezelőtti arányokhoz való országos visszatérést jelenti -, és összességében jelentős fejlesztéseket tudott megvalósítani. Természetesen a 2008-as válság csökkentette a felzárkózás ütemét, azonban megállapítható, hogy hazánk összességében elkezdett felzárkózni.

Trendforduló Ausztriához képest

A felzárkózás ugyanis láthatóan nem egyenletesen ment végbe. Amennyiben a régiókat nézzük nemzetközi viszonylatban, például a visegrádi négyekhez képest, árnyalódik a kép:

7

1995-ben a Visegrádi 4 régióinak elhelyezkedése (egy főre mért vásárlóerőn számított GDP és a munkanélküliségi ráta függvényében):

Egy főr e mé rt vás árló erő n szá mít ott GD P (NU TS3 )

Budapest Nyugat-Dunántúl

Munkanélküliségi ráta (25-74 éves kor) (*)%

Ugyanez az ábra 15 évvel később a következőképpen mutatott: Egy főr e mé rt vás árló erő n szá mít ott GD P (NU TS3 )

Budapest

Megerősödő cseh és lengyel régiók

Nyugat-Dunántúl

Munkanélküliségi ráta (25-74 éves kor) (*)%

forrás: http://www.regionaldata.org

Ebben a 15 évben a magyar bérek átlagosan évi 10%-kal növekedtek, miközben a cseh bérek megháromszorozódtak, a lengyelek megnégyszereződtek – www.cdi.mecon.gov.ar A nagy kérdés számunkra, vas megyeiek számára, hogy mindez ránk milyen mértékben igaz, és hogyan alapozzunk erre a következő időszakban. Ezért mindenképpen fontos megyénként is röviden rátekinteni erre a 10-15 évre, ami mögöttünk van. A területileg eltérő fejlődési ütemet jól érzékelteti a következő ábra:

8

Az európai országok területi egységeinek gazdasági teljesítménye:

Vas megye felzárkózás és leszakadás határán

forrás: ESPON 2013 Programme

Budapest, az ország középső része, valamint egy észak-nyugati tengely különvált az általános tendenciától, és fokozottan felzárkózó egységet alkot. Vas megye jelenleg ennek a térségnek a peremén van, és folyamatosan billeg, hogy merre fog tartani. Vas megye nemzetközi összehasonlításban egy alacsony lélekszámú térség, mely rendkívül kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak. Itt is érdemes egy lépéssel nagyobb távlatból megvizsgálni, hogy milyen folyamat zajlott le, ami alapján előbbre kell tudni lépni. A nyugat-dunántúli megyék gazdasági teljesítménye az egy főre jutó GDP alapján:

Győr-MosonSopron megye más növekedési pályán

forrás: www.terport.hu; www.ksh.hu

9

Míg megyénk 20 évvel ezelőtt egy szinten volt Győr-Moson-Sopron megyével, ma már 50%-kal nagyobb ott az egy főre jutó termelési érték, és Zalával maradtunk közel azonosak. A vasi cégek 1 111 milliárd forint árbevételt realizáltak 2012-ben, míg a győriek 3 741 milliárdot. Ráadásul ebből nálunk 75% jött be külföldi értékesítésből, míg a szomszédjainknál 60%. A vas megyei nagy nemzetközi vállalatok határozzák meg a gazdasági teljesítményt. (www.nav.gov.hu) Fontos kérdés, hogy milyen mértékben sikerült fejlesztési forrásokat lekötnünk az előző európai uniós periódusban a szomszédos megyékhez, az országos átlaghoz és Budapesthez képest. Kérdés, hogy miért nem tudtunk előbbre lépni, hogy tanulhassunk belőle. Támogatási összegek megyénkénti aránya, abszolút értékben és lakosság-arányosan:

forrás: www.emir.hu ; Megyei felosztás és operatív programok szerinti lekérdezés, projekt helyszín alapján

Az látszik egyértelműen, hogy a fejlesztési forrásoknak 1,5%-át sikerült Vas megyébe hozni, ami alacsony érték, még ha a lakosságszámot figyelembe vesszük is. Mivel Vas megyében nem található egyetemi székhely, valamint a Balaton és a Duna vízkezelése miatt a másik két megye többletforráshoz jutott, továbbá a GySEV beruházás Sopronban került megjelenítésre, ezek is hozzájárultak az eredményesség elmaradásához.

EU-források lekötésében további lehetőségek

Végezetül még két rendkívül fontos felmérés, melyek azt igazolják, hogy az emberi erőforrásra kell alapozni a fejlesztéseket. Amíg ugyanis ezen a területen nem sikerül minőségi előrelépést megvalósítani, a fejlesztési források felhasználása is alacsony hatékonyságú lesz. Bizalom és hit önmagunkban, az államban, illetve egy külső erőben:

Bizalom és önbizalom hiány

forrás: World Value Survey - http://www.worldvaluessurvey.org/ 1.000 fős hazai minta

10

Sajnálatos nehézség, hogy a tervezési, programalkotási folyamat során is sokszor kellett megküzdeni negatív attítüdőkkel. A nyitott tervezés, közös gondolkodás igénye minden érintettben megvan, viszont ezt fel kell kelteni és fenn kell tartani, ami jelentős kihívás.

Versenyképesség és innovativitás viszonya, a zöld a vas megyei cégeket jelzi:

forrás: PBN Benchmarking felmérés, 800 céges adatbázissal http://www.see-project-cloud.eu/

A fenti táblázat egy olyan felmérés eredménye, mely azt vizsgálta, hogy a helyi vállalkozások versenyképessége és innovativitása hogyan függ össze. A zöld pontok jelzik a helyi vállalkozások elhelyezkedését az európai versenytársaikhoz viszonyítva – megállapítható, hogy a vizsgált cégeink döntő többsége árelőnyre alapozva kíván versenyelőnyt elérni, és kevésbé a hozzáadott értékre, innovációra építenek.

Költségelőny helyett hozzáadott értékre fókuszálás

A fentiekből egyértelműen kirajzolódik, hogy Magyarország számára meghatározó jelentőségű az Európai Unióból érkező fejlesztési források megfelelő hatékonyságú kiaknázása, és a korábbi centralizált tervezés nem kedvezett Vas megyének. A lehetőség most abban áll, hogy új szerepkört kapott Vas megye a megyei önkormányzat terület-fejlesztési programjának koordinatív felelősségi körével. Végrehajtásra kerülhet egy olyan program, mely a megye sajátja, illeszkedik az adottságaihoz, kombinálja az erőforrásait, földrajzi helyzetét és saját jövőképet fogalmaz meg.

Döntő súly az emberi erőforráson

A sikeres végrehajtáshoz kulcskérdés, hogy sikerüljön szemléletében új hozzáállást megvalósítani, az emberi erőforrásokat mobilizálni.

11

Vas megye adottságai Jelentős adatelemzési háttéren nyugodva, részletes kidolgozottságban elkészült a megye hét szempont alapján végzett analízise. Ez határozta meg jelentős mértékben, hogy melyek azok a lehetséges kitörési pontok, melyekre a jövőre vonatkozóan fókuszálni érdemes, és amire a stratégiai program tartalmilag alapozott. Természet, környezet Erősségek erdősültség, védett természeti területek, termál- és gyógyvíz, biomassza, szélerőművek, árvízvédelmi beruházások, épített örökség

Kihívások csökkenő mezőgazdasági terület, talajvíz szennyeződés, sérülékeny ivóvízbázis, ár- és belvízveszély

Természeti értékek – termál, erdő -, és csökkenő agrár-terület

Gazdaság Erősségek magas munkatermelékenység, egyik legiparosodottabb megye, turizmusnak relatív nagy a jelentősége, vállalati együttműködések, helyi gazdaságfejlesztési megoldások

Kihívások nemzetközi kitettség, külföldi tőke aránya, gazdasági teljesítmény csökkent, csökkenő beruházás, szőlők, gyümölcsös, gyepterületek részaránya alacsony mezőgazdasági foglalkoztatottak csökkenése, alacsony kutatás-fejlesztés, a gazdaság és felsőfokú képzési kapcsolata fejleszthető, a lakásépítések üteme lelassult

Jelentős turizmus, nemzetközi nagyvállalatok, alacsony hozzáadott érték

Társadalom Erősségek a munkanélküliségi ráta, bár alacsonyabb, de megközelítette az országos rátát, átalakuló szakképzés, bentlakásos szociális intézmények, humán infrastruktúra viszonylagos fejlettsége

Kihívások lakónépesség csökkenése, idősödő társadalom, folyamatos elvándorlás, válások magas aránya, foglalkoztatottak csökkenő száma, a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak, kórházi ágyak számának csökkenése

Alacsony munkanélküliségi ráta, alacsony jövedelem melletti idősödés

12

Közlekedés, elérhetőség Erősségek 8-as, 86-os út, vasúti közlekedés, logisztikai központi lehetőség

szerep

Kihívások növekvő tranzit forgalom, lassan korszerűsödő főúthálózat, észak-déli irányú lassú elérhetőség, a közösségi közlekedési kapcsolatok összehangolása

Előnyös földrajzi helyzet Kiépülő infrastruktúra

Környezeti infrastruktúra Erősségek szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, energiaellátás megújuló energiák hasznosítása

Kihívások vízminőség biztosítása, korszerű szennyvízkezelés, települési szilárd hulladéklerakó, illegális lerakók megszűntetése

Hulladékhasznosítási potenciál

Településhálózat Erősségek térségi központ Szombathely, településközi együttműködések, határmenti együttműködések

Kihívások aprófalvak ellátási nehézségei, funkcióhiányos kisvárosok

Településközi kapcsolatok Aprófalvas kihívás

Külső hatások Erősségek környezettudatosság erősödése, az 1-25 lakos-egyenértéknek megfelelő egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése, egészségtudatosság növekszik

Kihívások új energiaellátási megoldások, egyre szélsőségesebb időjárás, osztrák munkaerőpiac elszívó hatása

Környezeti változások Tudat-formálás

13

Vas megye fejlesztési programjának fő elvei

Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye Megyénk vonzó lakhely az itt lakók és az ide települni vágyók számára, ahol megvalósíthatják önmagukat, minőségi életre alkalmas jövedelemre tesznek szert érték-teremtő munkájukkal, önmagukkal, a környezetükkel és a közösségükkel összhangban.

Életminőség Élhető környezet Értékteremtés

A program gondolatiságát alapjaiban meghatározó központi elv, hogy -

minden területen a hozzáadott érték növelése a legfontosabb célkitűzés a munkahely-teremtés olyan módon, hogy az fenntartható legyen és a megye teljes területét érintse elsősorban olyan erőforrásokra alapozzon, mely helyi és természeti – termőföld, termál, fa, természeti környezet előmozdítsa a megye egységes gazdasági fejlődését figyelembe veszi az idetelepült nagyvállalatok igényeit középpontjába az embert helyezi

A programalkotás során az volt a törekvés, hogy az európai uniós elvekkel összhangban, de elsősorban a saját, megyei érdekektől vezérelve a lehető legnagyobb körben kerüljenek bevonásra a programalkotásban kompetens szakemberek. Mind az üzleti szektorból, önkormányzatoktól, hivataloktól, oktatási intézményektől felkeresésre és bevonásra kerültek haladó szellemiségű vezetők. Ez a program hetven ember közös gondolkodásának és strukturált tervezésének eredménye.

Hozzáadott érték Munkahely-teremtés Helyi erőforrások Teljes megyei fejlődés Nagyvállalati igények Középpontban az ember

Közös tervezési folyamat

A program alapját az elfogadott megyei koncepció adta.

14

Célrendszer Vas megye átfogó céljai (2020) Foglalkoztatás bővítése

A gazdaság teljesítőképességének javítása

Munkaerő képzettségi szint növelése

Természeti és kulturális erőforrások hasznosítása

Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása

A program megvalósításával az átfogó célok elérését a prioritások szolgálják. Mivel egyértelmű szempont a vas megyei stratégiai programnál a fejlesztések közti szinergiák, kapcsolódások biztosítása, és a beavatkozások koncentrálása, ezért három prioritás terület került kijelölésre. Egy prioritás terület megvalósulása un. projektcsomagokon (alprogram) keresztül történik. A következő prioritás területek szolgálják az átfogó célok elérését: 1. Vállalkozás-fejlesztési program a hozzáadott érték növeléséért 2. Humán-erőforrás fejlesztési program a kompetens és kiegyensúlyozott emberért 3. Egészséges környezetre alapozott programok a lehetséges fenntartható és helyi gazdasági előnyök maximalizálásáért Vállalkozás-fejlesztés: a megyei középvállalkozások száma rendkívül alacsony. Elsődleges célkitűzés, hogy ez a szűk bázis erősödjön, illetve szélesedjen a kisvállalkozások megerősítésével, és így lehetővé tegye, hogy a helyi tulajdonosi, döntési mechanizmusokon alapuló vállalkozói kör a fenntartható munkahely-teremtésben élen tudjon járni.

Helyi középvállalkozói szektor megerősítése

Mivel Vas megyében a multinacionális vállalatok jelenléte rendkívül erőteljes, fontos törekedni arra, hogy a gazdasági beágyazottságuk fokozódjon. Ennek érdekében a megye egész területéről támogatni kell a beszállítói képesség növekedését.

Beszállítói kapcsolatok

Humán-erőforrás: minden egyes területen az elsődleges kihívás, hogy a lehető legjobb embert sikerüljön megnyerni, megtalálni az adott feladatra, illetve a nemzetközi versenyben itthon tudjuk tartani, vagy a meglévőket fejleszteni. A képesség-, és készségfejlesztés döntő jelentőségű, és minden sikerességet alapjaiban meghatározó jellemző. Ezért önálló prioritás-területként került megfogalmazásra.

Készség- és képességfejlesztés, egészségmegőrzés

A pozitív hozzáállás, a támogató és közösségi szemlélet viszont annyira fontos, hogy átfogó területként is megjelenik majd, és minden egyes tevékenységet át kell, hogy hasson, mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során. Egészséges környezetre alapozott programok: Vas megye minden adottságánál fogva alkalmas az egészség, az arra alapozó komplett iparágak kiszolgálására, kiaknázására. A helyi erőforrásokra alapozott termék- és szolgáltatás-fejlesztéstől kezdve a demográfiai változásokig számos tényező predesztinálja a megyét, hogy jelentős mértékben támaszkodjon erre a lehetőségre. A megyei program során ez a terület kapja a legnagyobb hangsúlyt.

Leghangsúlyosabb és legösszetettebb prioritás-téma

15

Vas megye fejlesztésének horizontális céljai, melyek minden releváns tevékenységben meg kell, hogy jelenjenek:

Adottság és külső feltételek közös találkozása

1. Szemléletformálás 2. Fenntarthatóság Vas megye a kis lakosságszámú és területű megyék közé tartozik, és nemzetközi szinten kifejezetten kis területi egység. Az együttműködés képessége, a bizalom kiépítése, megerősítése teheti képessé a megyét arra, hogy növekedési pályán tudjon maradni. A szemléletformálás a legnagyobb feladat, amiben minden területen előbbre kell lépni. A bizalom kiépítése, a helyben előállított termékekkel kapcsolatos preferenciák kialakítása, az igények felkeltése a helyi értékek iránt, a lokálpatriotizmus előmozdítása és tartalommal megtöltése, az újszerűség iránti vágy és annak alkalmazása, valamint együttműködés kultúrájának megteremtése mind olyan cél, ami széleskörűen meg kell, hogy jelenjen, és bár nem egyszerű út, nincsen alternatívája a megye jövője szempontjából. A fenntarthatóság, mely nem csak természeti környezeti szempontból fontos, hanem olyan értelemben is, hogy elszakadva a projekt-szemlélettől folyamat-alapon is szemlélni kell a tevékenységeket, hozzájárulva ahhoz, hogy ne csak impulzus-szerű jelzéseket adjon, hanem rendszerszinten is létrejöjjön a tervezett érték. Minden tevékenységnek törekednie kell a pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságra, valamint arra, hogy hozzájáruljon a környezeti károkozás mérsékléséhez vagy a környezet védelméhez.

Kooperáció, bizalom az együttműködésben, a saját termékeinkben

Széles értelemben vett fenntarthatóság

16

Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás Pohl Emil 1856-ban alapította meg Szombathely első és legnagyobb vasgyárát. Kis műhelyből 35 év munkájával korszerű vas- és fémöntödét hozott létre. Gyermekei, akik szerte Európában tanultak, olyan szintre fejlesztették, hogy az Egyesült Államokba is szállítottak. Azon 120 városatya egyike volt Pohl Emil, aki a Szombathelyi Iparos Kört alapította. I. Ferenc Józseftől lovagkereszt kitüntetést kapott. 1903-ban saját, 180 oldalas, képekkel illusztrált termék-katalógusuk volt, nemzetközi vásárokon állítottak ki, saját szabadalmakkal rendelkeztek és 650 főt foglalkoztattak.

Pohl Emil azt a vállalkozói habitust, képességet és eredményességet képviselte 110 évvel ezelőtt Szombathelyen, mely mintaértékű a mai, helyi vállalkozások számára. Kezdő vállalkozóból nőtte ki magát, képes volt mindig megújulni, saját technológia alapján terméket fejlesztett, melyet a világ fejlett országaiban sikeresen értékesített.

Pohl Emil, a példakép

Minden olyan képességgel rendelkezett, melyre ma is szükség van. A Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, a megye vállalkozásai sikeresen tudjanak egyrészt önálló termékekkel megjelenni a piacaikon, ásrészt minél nagyobb számban legyenek képesek egy adott termelési láncban szereplővé válni.

Önálló termék és beszállító lánc

Fontos célkitűzés, hogy a program során az elsődleges hangsúly a fenntartható erőforrásokon alapuló területekre kerül, a meglévő természeti adottságainkra alapoz. A vállalkozás-fejlesztési program céljait meghatározott területekre koncentrálva lehet a hatékonyan megvalósítani. Ezek a mechatronika, a faipar, logisztika területén megvalósuló fejlesztések, valamint átfogó kis- és középvállalkozás támogatás. Az adott területek megfogalmazásán túlmenően a program realitását az adja, hogy konkrét tartalmi javaslatok kerültek kidolgozásra.

Erőforráshatékonyság előmozdítása

17

Prioritás – Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás Intézkedés – Kompetencia központok

Indokoltság Vas megye gazdasága számára meghatározó jelentőségű, hogy a korábbinál jelentősebb mértékben fejlődjenek, illetve kialakuljanak azok kompetencia központok, azaz kutatófejlesztő tevékenységet is végző tudásbázisok, melyek hozzájárulnak a megyében működő vállalkozások termék- és technológiai fejlesztéseihez. Részben ezen indokok alapján indult el a térségben a járműipari program, melyet ki kell, hogy egészítsenek olyan szakmai programok, melyek a gazdaság más ágazatait szolgálva elsődlegesen a megyében elérhető és fenntarthatóan hasznosítható erőforrásokra alapoznak. Ilyen erőforrások és adottságok a következők:   

elsődlegesen a gyógy- és termálvízre épülő gyógyító bázisok asztrofizikai és alkalmazott fizikai megfigyelések, adatbázis-elemzések és kapcsolódó beszállítói lehetőségek természeti környezetre alapozott fejlesztések, szolgáltatások

Célkitűzés Az egyes kompetencia központok fejlesztése annak érdekében, hogy kutatás-fejlesztési, megfigyelő, információ-rendszerező és -értékelő tevékenységük révén elsősorban segítsék a megyében működő és kapcsolódó tevékenységeket végző vállalkozások fejlődését, illetve ösztönözzék új vállalkozások alapítását. A kompetencia központok együttműködnek megyei vállalkozásfejlesztési szervezetekkel, illetve ágazati klaszterekkel, mely révén lehetőség nyílik szinergiák, közös érdekeltségek feltárására.

18

Leírás 1.1.1. Gyógytermék Kiválósági Központ Vas megye rendkívül gazdag gyógyvízben, és jelentős hagyományokkal rendelkezik a gyógynövények termesztése és felhasználása terén. A létrejövő központnak fő feladatai:   

kutatások, vizsgálatok végzése a gyógyvizek gyógyászati hatásainak tényalapú alátámasztására, különböző gyógyászati, rehabilitációs célok esetében; új gyógyvíz- és gyógynövény-bázisú új termékek fejlesztése; gyógytermékeket készítő, fejlesztő vállalkozások számára információ nyújtása a termékeik piaci bevezetéséhez, kialakításához.

Kedvezményezett: Pannon Termál Klaszter, amely bizonyos területen együttműködik más kutató-fejlesztő szervezetekkel Célcsoport: Pannon Termál Klaszter és a szervezet szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások 1.1.2. Alkalmazott Asztrofizikai és Fizikai Kiválósági Központ A megyében több évtizedes múltra visszatekintve működik az ELTE Gothard Obszervatóriuma, amely a tudományos központ bázisa. Az Obszervatórium célja, hogy a Föld legnagyobb önkonzisztens adatbázisának európai hozzáférési és adatfeldolgozási pontja legyen. Ennek eredményeként a centrum szolgáltatást igénybe vevő lesz helyi IKTfókuszú vállalkozások és start-up-ok számára, valamint új szegmensek – pl. aeronautikai és űripari - irányába generál keresletet, mechatronikai vállalkozások részére, kiterjedt kapcsolat-rendszere révén. A központ az alábbi tevékenységekre fog fókuszálni: 

    

IKT alkalmazások fejlesztése és beszerzése - az adatbányászat, adatbázis management, üzleti intelligencia támogató szolgáltatás fejlesztése, 3D és 4D szimuláció; információs bázis révén tudományos űr- és légkörkutatási projektekhez csatlakozás matematikai szimuláció, üzleti alkalmazási modellek kidolgozása kifejlesztett technológia, eljárások, matematikai modellek átadása vállalkozások számára beszállítói lehetőségek ösztönzése nemzetközi konzorciális munkákban, mechatronikai cégek számára a kutató központban felhalmozott ismeretek átadása az oktatásban, a hétköznapokban.

Kedvezményezett: ELTE Gothard Obszervatórium és Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Célcsoport: ELTE Gothard Obszervatórium és az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások

19

1.1.3. Környezeti Hatáselemző Kiválósági Központ A megyében működik néhány kutató központ, mely célja mezőgazdasági, erdészeti termékek fejlesztése. Továbbá az elmúlt években megfigyelhető trend, hogy a klímaváltozás egyre kiszámíthatatlanabb szélsőséges időjárási körülményeket hoz (szárazságok, intenzív viharok, áradások váltogatják egymást), ami kiemelten hatással van a mezőgazdasági termelésre, a vízgazdálkodásra és az épület energetikára (fűtési-hűtési igényekre). A fentiek kapcsán szükséges az érintett a megyében zajló kutatási tevékenységek bővítése, tevékenységeik során a szinergiák feltárása és alkalmazása, valamint eredményeiknek a vállalkozások számára való hozzáférhetővé tétele. A központ szükséges fejlesztései (eszközbeszerzés, kutatási tevékenységek támogatása) az alábbi tevékenységek ellátását segítik:    

mezőgazdasági termékek fejlesztése természeti környezetváltozás vizsgálata és hatásai a megyében a mezőgazdasági termelésre és vízgazdálkodásra az épített környezetre vonatkozó fényszennyezés kutatások, fényviszonyok felmérése és kapcsolódó világítástechnikai javaslatok készítése az épített környezethez kapcsolódó település-földrajzi kutatások

Kedvezményezett: konzorcium-vezető az Erdészeti Tudományos Intézet Központ Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum, míg partnerek: Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kara és a Vas Megyei Kormányhivatal, egyéb kutató központok. Célcsoport: a kedvezményezetti körben megjelölt kutató központok és az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Feltételezzük, hogy a megyében a többi kutatás-fejlesztési tevékenységet alapvetően a GINOP finanszírozza, azaz lehetőség van még mind kutatás-fejlesztési tevékenységre, mind pedig vállalati innovációs tevékenységek végzésére. A kutató-fejlesztő központok eredményeit hasznosító vállalkozások termék- és technológiai fejlesztéseit elsősorban a GINOP vállalkozás-fejlesztési forrásaiból tudják támogatni.

20

Intézkedés - Célcsoport-specifikus Vállalkozás-fejlesztési Program

Indokoltság A nemzetközi nagyvállalatok alapjaiban határozzák meg a megye gazdaságának teljesítményét (pl. árbevétel, export teljesítmény, illetve foglalkoztatási szempontból). A vállalati felsővezetéssel való sikeres együttműködés nagymértékben tud hozzájárulni ahhoz, hogy ők hatékonyan tudjanak lobbizni a térségben megvalósuló esetleges fejlesztésekért. Ennek kapcsán közös érdek, hogy olyan beruházások programok valósuljanak meg, amelyek az üzleti környezetet fejlesztik és segítik vállalkozásaik sikeres működését. A nagyvállalati felsővezetőkkel folytatott, illetve egymás között zajló rendszeres és bizalmon alapuló kommunikáció a stabil helyi működés és a jövőbeni további beruházások alapja. Vas megyében jelenleg körülbelül 36.000 kis- és középvállalat található. A megyében működő vállalkozások számára nem léteznek olyan megyei szintű, átfogó támogató folyamatok, programok, melyek kifejezetten a vállalkozások sajátos igényeit figyelembe véve támogatnák azokat a fejlődésben és fejlesztésben. Felmérések és nemzetközi összehasonlító eredmények mutatják, hogy a döntően hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások menedzsmentje – információ és tapasztalat hiányában - nem képes külső támogatás nélkül a szervezetük hatékony fejlesztésére, amely biztosíthatja a további növekedést. Részben ez is oka annak, hogy a 36.000 vállalkozásból mintegy 140 középvállalkozás van.

Hazai vállalkozói menedzsment kompetencia komplex fejlesztése

A vállalkozásoknál alapvetően külső vissza nem térítendő, vagy kedvezményes kamatozású hiteltámogatással eseti fejlesztések, beruházások történnek, illetve hullámszerűen egy szakterületen érhető el projekt-alapú tanácsadás. A megyében jelenleg nem működik egy olyan átfogó gazdaságfejlesztő intézményrendszer, ami hosszabb időtávon (pl. 5-7 évet) nyújtana kiszámítható, eredményességhez kötött tanácsadást, mentorálást a növekedést tervező vállalkozások számára. Ez a rendszer nem csak már működő vállalkozások esetén, hanem a kezdeti ötletek piacra vitele, vagy új vállalkozások indítása esetén sem áll fenn. A versenyképesség javítása, így a hozzáadott érték növelése és új vállalkozások indításának ösztönzése érdekében hiányoznak azok a szolgáltatások, melyek erősítik az innovativitást, illetve a menedzsment rendszerek átgondolt fejlesztését támogatják. A munkaerőpiacról kiszorult, illetve kiszorulóban van egy egyre növekvő réteg, akiknek a re-integrációja jelentős kihívás. A lehetőséget megadni képes szociális vállalkozások minimális mértékben vannak jelen Vas megye gazdaságában. Jellemző módon eseti finanszírozású, projekt-alapú szerveződések, illetve olyan közösségek, ahol az üzleti szemléletű gazdálkodás nem jellemző.

21

Célkitűzés A vállalkozás-fejlesztési program célja, hogy elsősorban a vállalkozói menedzsmentrendszerek fejlesztésén keresztül segítse a vállalkozások verseny-képességének javulását, illetve ösztönözze a növekedést. A program elsősorban az alábbi eszközöket alkalmazza: menedzsment készség-fejlesztés és képesség-erősítés, ismeret-átadás és információ csere (pl. működési környezettel kapcsolatosan, jó gyakorlatok átadása). 1.1.4. Nagyvállalati fórum A nagyvállalati program célja, hogy a megyében működő multinacionális, nagyvállalatok vezetői számára teremtsen együttműködési teret, hogy információt cseréljenek egymással, illetve a közszereplőkkel annak érdekében, hogy elősegítsék az üzleti környezet (pl. szak-, felsőoktatás, közlekedési infrastruktúra, beszállítói igények, közigazgatási ügyintézés, lakó környezeti, szabadidős programok) magasabb szintű teljesítményét. A rendszeres, fórum keretében zajló párbeszédnek jelentősége van abban, hogy a vállalkozások megyéhez való kötődését erősítsük, illetve támogassuk lobbizásukat az anyaközpont, kormányzati szereplők felé a megyében történő további beruházások érdekében. Kedvezményezett: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, melyben partnere NyugatPannon Járműipari Központ Célcsoport: megyében működő nagyvállalatok és multinacionális vállalatok 1.1.5. Kis- középvállalkozói fejlesztő program A program célkitűzése, hogy a megyében működő kis- és középvállalkozásokat megerősítse, fejlődési képességeiket javítsa, és így fokozottan versenyképessé tegye egy integrált szolgáltatás-portfólió révén. A program részeként megvalósul egy tanácsadói program, amely hosszabb időtávon (pl. 5-7 évet) nyújt kiszámítható, eredményességhez kötött tanácsadást, mentorálást a növekedést tervező vállalkozások számára. A tanácsadási tevékenység elsősorban a szervezeti folyamatok hatékonyságának javítására, illetve a növekedés feltételeinek megteremtésére vonatkoznak. Továbbá ösztönzik azon ismeretek megszerzését (aktuális fogyasztói igények ismerete, megrendelői igények, idegen nyelvtudás), melyek segítenek a nemzetközi értékesítési láncokba való bekapcsolódásra. A program során biztosítani kell az együttműködést az megyében működő ágazati klaszterekkel, illetve igény szerint a kompetencia-, illetve kutató központokkal, valamint a képzési tevékenységet nyújtó programokkal. Kedvezményezett: Pannon Gazdasági Hálózat Célcsoport: megyében működő kis- és középvállalkozások 1.1.6. Mikro- és kezdővállalkozások növekedési programja Minden gazdaság életképességének tükre, hogy milyen mértékben képes hatékonyan útjára indítani innovatív vállalkozásokat, azaz a vállalkozóvá válás igénye mennyire tud érvényesülni. A program célja, hogy folyamatos és kiszámítható támogatást biztosítson induló vállalkozásoknak és ezáltal ösztönözze a megye összes kistérségében – akár 22

térségenként eltérő profillal - új, elsősorban innovatív a megyén kívül is értékesíthető termék előállítását / szolgáltatás nyújtását tervező vállalkozások létrejöttét. A programban egy vállalkozás a fejlődési igényétől függően 1-3 évig vehet részt és fejlettségi helyzetétől függően részesülhetne támogatásban. A támogatásnak több lépcsőfoka lenne, kezdetben az üzleti ötletek értékelése, majd a termék/szolgáltatás kifejlesztése, vállalkozóvá válás segítése és a termék/szolgáltatás piacra vitelének segítése, illetve végül az értékesítés támogatása. A támogatás során biztosítani kell a fenti folyamatokhoz tartozó tanácsadói tevékenységek elvégzését, illetve a vállalkozások működéséhez szükséges kis léptékű pénzügyi támogatást (pl. vállalkozó kezdeti munkabérét, illetve a szükséges kisebb eszközigényeket). Fontos, hogy a támogatás ne növelje a vállalkozás adminisztratív terheit, illetve stabilitást jelentsen számra, miközben ösztönözze a tréségben tartós munkavégzést (pl. a megye elhagyása esetén a támogatás egy részének visszafizetése). Szükség, igény esetén a program részeként kialakításra kerülhetnek a kistérségi központokban olyan non-profit alapon működő inkubátorházak (300 nm –en, pl. co-working terek), hol lehetőségük van a kezdő vállalkozásoknak kedvezményesen működniük és kedvező feltételeket teremtenek a vállalatközi együttműködéseknek. Célszerű, ha ezek a létesítmények térben közel vannak az adott térség meghatározó kompetenciával rendelkező vállalkozásihoz, vagy kutatási, oktató központjához. A program során biztosítani kell az együttműködést az megyében működő ágazati klaszterekkel (pl. piaci, technológiai ismeretek támogatása), illetve igény szerint a kompetencia kutató központokkal, valamint a képzési tevékenységet nyújtó programokkal. Kedvezményezett: Vas Megye és Szombathely Város Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány Helyi Vállalkozói Központ Célcsoport: a megyében működését tervező kezdő és már működő, de növekedésre képes 1-4 főt foglalkoztató mikro-vállalkozások 1.1.7. Szociális vállalkozás-fejlesztő program A XXI. század első évtizedére jelentős tömegek szorultak a társadalmi lét peremére. Az ő visszavezetésük az aktív munkaerőpiacra fontos, de kihívásokkal teli feladat. A programnak az a küldetése, hogy segítse, hogy olyan módon működjenek ebben a szférában a vállalkozások, hogy eredményességük a saját teljesítmény szintjén elérje a klasszikus forprofit szektort jellemző értékeket. Fontos, hogy olyan szociális vállalkozások működjenek, amelyek 



egyrészről értékteremtő munkán, képzések és egyéni kompetencia-fejlesztő programokon keresztül tartós munkanélküliek visszavezetését szolgálják az aktív munkaerőpiacra másrészről azokon a területeken és ágazatokban, ahol a piaci szféra nem látja a nyerség orientált működést, lehetőséget biztosítsák munkanélküliek foglalkoztatásán keresztül az értékteremtő munkavégzést.

23

Ilyen vállalkozások nemcsak a megye legelmaradottabb kistérségeiben (pl. Vasvári, Őriszentpéteri), hanem a megye egész területét lefedően legfeljebb kistérségi szinten szerveződve működhetnek önkormányzati és a munkaügyi központokkal való együttműködésben. Jelen program biztosítja a szociális vállalkozások hatékony pénzügyi-menedzsmentértékesítési stb szempontú működését, miközben az ágazati programok biztosítanak finanszírozást a foglalkoztatáshoz, képzésekhez, tanácsadáshoz. Kedvezményezett: Országos Foglalkoztatási Közhasznú Non-profit Kft. Célcsoport: szociális vállalkozások

24

Ágazati együttműködések programja

Indokoltság Az ágazati fejlesztési programban azok a tevékenységek valósulnak meg, melyek a megye gazdasága szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazatok. Négy olyan terület került meghatározásra, mely az elemzések alapján is prioritással bír, vagy akár a későbbiekben azzá válhat. Ezek az ágaztok, szakterületek a következők:    

mechatronika fa – és bútoripar logisztika kreatív ipar

A megye gazdasági ágazati közül a feldolgozóipar a meghatározó, mely a teljes megyei árbevétel 56%-át adta 2012-ben, míg a második legjelentősebb a kereskedelem volt, közel 19%-kal. Az ágazatok között domináns a gépipar, villamos berendezés gyártása a feldolgozóiparon belül, elérve annak 72%-át, és a feldolgozóipari foglalkoztatottság 40%-át. Ezt az élelmiszeripar követi – mely az Önfenntartó Falu program keretében kiemelten kerül priorizálásra. A megye erdősültsége 27%-os, az ország negyedik erdővel legjobban ellátott megyéje, mely olyan potenciált rejt, amire hosszabb távon lehet alapozni. A logisztika jelentősége a földrajzi elhelyezkedésből adódik, illetve a megvalósulás alatt álló infrastrukturális fejlesztések (M86 fejlesztése az M1 és a 8-as utak közti kapcsolat megteremtése, osztrák autópálya-hálózathoz való kapcsolódás és vasút-hálózat villamosítása, szombathelyi teherpályaudvar fejlesztések) által biztosított lehetőségének kiaknázását célozza. Az informatikához, a világhálóhoz, a nyomtatott és digitális sajtóhoz, a kultúrához valamint a digitális szolgáltatásokhoz egyúttal az intellektuális tőkéhez kötődő ágazatok nélkülözhetetlenné váltak a modern gazdaságot megteremtő információs társadalom és a versenyképes gazdaság számára. A heterogénnek tűnő területek szoros együttműködése válik szükségessé, az ún. kreatív ágazatok szerepe nő. Az Európai Bizottság, s vele együttműködésben a Kulturális és Kreatív Ipar Szakértői Bizottság kiemelt terültnek tartja az ilyen jellegű fejlesztéseket. Az ágazatok fejlesztését támogató specifikus tevékenységek elindítása szerepel a programjaikban, miközben a turizmus, az élelmiszeripar külön tematikus területeken szerepelnek.

25

Célkitűzés A program célja, hogy szerves egységként kezelve a kiemelt kulcságazatokat, olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely alkalmas az adott szektor szereplőinek versenyképességét jelentős mértékben megerősíteni. Ezen belül kiemelten hozzájárul a piaci, fogyasztói igények, technológiai folyamatok folyamatos nyomon követéséhez, az ágazaton belüli üzleti kapcsolatok bővítéséhez, az üzleti környezetet javító közös érdekek feltárásához, egyeztetéséhez, képviseltéhez.

26

1.1.8. Mechatronika A mechatronika meghatározó súlyú a gazdaságban, mind termelési érték, mind pedig foglalkoztatás szempontjából. Jelentősége alapján önálló kormányzati programként is szerepel, de bizonyos aspektus szerint a megyében található potenciális vagy már meglévő beszállító vállalkozások megerősítése külön is hangsúlyt kell, hogy kapjon. Az együttműködések során az alábbi szolgáltatások nyújtására kell koncentrálni: 1. Magyar részarány növelése a beszállítói értéktermelési láncokban 2. Térségi kis- és középvállalkozások fejlődése, foglalkoztatásának fejlesztése

A megvalósításhoz kapcsolódó részcélok:     

Magyar beszállítók támogatása, fejlesztése Térségi beszállítói lánc kialakítása Ellátási láncba való integrálódás képességeinek fejlesztése Hálózatosodás, szinergiák erősítése, innovációs lehetőségek feltárása Kis- és középvállalkozások fejlesztése

1.1.9. Fa- és bútoripar Vas megye az egyik legerdősültebb megye Magyarországon. Jelentős erdészeti tapasztalattal és gazdasági súllyal rendelkezik, a bútoripara azonban az elmúlt évtizedben jelentős kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, elsősorban a hazai piac megrendeléseinek, vásárlásainak radikális visszaesése miatt. A feladat a hozzáadott érték növelése, hogy fokozottan képessé váljanak nemzetközi piacra lépésre. Az együttműködések során az alábbi szolgáltatások nyújtására kell koncentrálni: 1. Gyártásfejlesztés. Innovatív technológiák fejlesztése és bevezetése a fa és bútoriparban. Részprojektek: 1. vezetői információs rendszer a vállalkozásoknál 2. innovatív energia-hatékony módszerek az üzemekben 3. gépbeszerzések 2. Innovatív termékfejlesztés. Részprojektek: 1. idősek bútorai fejlesztése és piacra vitele 2. közösségi bútorok (kórház, szálloda, labor) fejlesztése és piacra vitele 3. közterületi bútor fejlesztése és piacra vitele 4. speciális textilek fejlesztése a bútoripar számára 3. Faszerkezetű mintaház-rendszer fejlesztése és mintaprojekt. 4. Hálózatosodás, együttműködés ösztönzése a Pannon Fa- és Bútoripari Akkreditált Innovációs Klaszterrel

27

1.1.10. Logisztika A megye gazdaság-földrajzi elhelyezkedésre rendkívül kedvezőnek mondható, közlekedési folyosók, hagyományos kereskedelmi útvonalak szempontjából. Eddig elsősorban csak potenciállal bírt, azonban a közeljövőben megvalósuló közúti, illetve vasúti infrastrukturális beruházások elérhetővé teszik, hogy a lehetőségből valóság legyen. Ennek érdekében azonban tudatos fejlesztési programra van szükség. Az együttműködések során az alábbi szolgáltatások nyújtására kell koncentrálni: 1. Logisztikai stratégiai terv és mintaprojektek kidolgozása Vas megye logisztikai adottságainak kiaknázására. 2. Logisztikai kompetencia- és kiválóságközpont kialakítása, mind közösségi közlekedés-szervezéssel, mind logisztikai szaktudás fejlesztésével 3. Citylogisztikai fejlesztés az ipari szimbiózis elveinek alkalmazásával 4. Logisztikai, értékesítő és minősítő módszer és modell kidolgozása

1.1.11. IT, digitális ipar A tervezési ciklusban nem csak a történeti adatokra szabad hagyatkozni, hanem a lehetséges jövőbeni irányokat is figyelembe kell venni. A kreativitás, az alkotó szellem erősítése nagyon fontos, mely elsősorban a készségek általános fejlesztése, semmint egy adott ágazat specifikus fejlesztését jelenti. Ettől függetlenül a program során az elsődleges orientáció az alkalmazott informatika, infokommunikáció, digitális ipar lesz. Ezeken a területeken úgy kell a kreativitást, kreatív alkotókészséget erősíteni, hogy szervesen kapcsolódjanak a megye fenntartható erőforrásaira alapozó kulcs-ágazatokhoz. Az együttműködések során az alábbi szolgáltatások nyújtására kell koncentrálni, összhangban az Európai Bizottság releváns irányelveivel: -

-

az oktatást és a képzés, mely a kreatív iparok kínálati oldali, különösen a kis- és középvállalkozások, a kreatív szakmák és képességek erősítésére és a befogadás feltételeire egyaránt jótékonyan hat; a kulturális turizmus, mely önmagában is egy komplex innovatív eszközrendszert és fenntartható kínálatot jelent a turisztikai vonzás közvetlen lokációs körében.

28

A Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás elemeinek áttekintő ábrája:

29

Batthyány-Strattmann László Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás Batthyány László gróf a bécsi orvosegyetem elvégzése után magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan képezte magát, több képesítést is szerzett. 1915-ben költözött családjával a körmendi kastélyba, ahol szemészeti klinikát tartott fenn. A „szegények orvosának” nevezték, mivel rászoruló betegeit ingyenesen kezelte. Sokan már életében szentként tisztelték. 1999-ben megalapította a magyar kormány a Boldog Batthyány-Strattmann László díjat, az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedően teljesítő személyek elismerésére.

Batthyány-Strattmann László a társadalmi érzékenység és elkötelezettség kiemelkedő példája. Hitt a folyamatos tanulás fontosságában, abban, hogy van társadalmi felelősségünk, mellyel élni kell. Példát mutatott abban, hogy hogyan lehet önzetlenül, a lakosság széles rétegeit elérve nemes célokat szolgálni, miközben saját szakmai fejlesztésére is folyamatos hangsúlyt helyezett. Teljes mértékben megvalósítja azt az értékrendet, melyet Vas Megye Programjának emberi erőforrás fejezete a sajátjának vall. A megye lakosságát ösztönözni, segíteni abban, hogy egészségtudatos életmódot folytasson, rendkívül fontos. Tudatosítani kell, hogy minden egyénnek felelőssége van abban, hogy milyen életkilátásai vannak, és milyen mértékben és időtávon képes teljes értékű munkát végezni és életet élni.

Batthyány László, a példakép

Egészséges, fejlődni vágyó emberek

Meghatározó jelentőségű Vas megye számára, hogy mennyire sikerül minőségi változást elérnie a megye társadalmának tanulásra, fejlődésre nyitottságában, legyen szó akár vállalkozások vezetőiről, akár a munkavállalókról. Vonzó és egészséget támogató lakhellyé akkor fog válni a megye, ha tartalmas sportprogramok széles spektrumát tudja kínálni. Végezetül fontos célkitűzése az is a Batthyány Emberi Erőforrás Fejlesztési Programnak, hogy visszahozza, hazahozza az elköltözötteket, és megszerzett tudásukat saját maguk és a megye érdekében itt kamatoztassák.

30

Prioritás – Batthyány Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás Intézkedés – Egészséges ember

Indokoltság: Magyarország lakosságának egészségügyi állapota javult az elmúlt két évtizedben, ám az Európai Unió más országaitól még messze elmarad. Az átlagpolgárok 15 %-a pedig úgy nyilatkozik, hogy az egészségügyi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak ítéli; az Európai Unió átlagához viszonyítva ez 2,5-szeres szám. Magyarország, a Nyugat-dunántúli régió és Vas megye 2013-as korfáját összevetve szinte egyező képek kapunk, tehát egyre kevesebb a születés, viszont magas az idősek aránya, így öreg korösszetételű népesség–fogyó típusról beszélhetünk. Az egyik legfőbb probléma a társadalom elöregedése, mely nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban is jellemző. A magyar gyerekek, diákok körében egyre nagyobb (10-15 % becsült gyakoriság) a légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya, csökken a fizikai teherbíró-képességük is, életkortól függően 5-20 % gyakoriságú az elhízott gyerekek aránya is, továbbá érdemes megemlíteni a szaporodó mentális problémákat. A magyar gyerekek egészségét befolyásolják a táplálkozási problémák, az aktív szabadidő-eltöltés hiánya, a családi háttér, az iskola légköre, és a kamaszok korában a dohányzás és alkoholfogyasztás problémája is megjelenik. Mindezek tükrében elengedhetetlen fontosságú az egészségtudatos életmód kialakítása már óvodás-iskolás kortól. Ennek fontos eleme a megelőzés érdekében az aktív sportolás. A sport népszerűsítését látványos tömegsport tevékenységgel, folyamatos promócióval kell tudni megvalósítani. Észak- és Nyugat-Európában is általános folyamat a társadalom elöregedése. Jellemző a társadalom széles, elsősorban idősebb csoportjaira, hogy a munkavégzést szeretnék változatosabb környezetben megvalósítani, ahol nyugalomban és természet-közeli módon tudnak lakni. Ők egy fontos potenciális célcsoportot képviselnek, akik távmunkában tudják végezni az otthoni munkájukat, és közben helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A másik potenciális célcsoport azok a nyugdíjasok, akik a termálkincsre, egészséges környezetre alapozva szeretnének huzamosabb ideig Vas megyében tartózkodni. Mindkét esetben a megye földrajzi elhelyezkedése és adottságai jelentik a legfontosabb vonzerőt számukra.

Rossz egészségügyi állapot

Táplálkozási szokások

Aktív szabadidő

Európában általános elöregedés

Célok: 1. Az általános egészségügyi állapot és közérzet javítása. Kisvárosokban és falvakban egészségmegőrző, és egyben közösségépítő kezdeményezések minden korosztály számára. 2. Iskolai keretek között egészséges életmódra nevelés, ezáltal egészségügyi problémák megelőzése. 31

3. Sport népszerűsítése, a tömegsport, teljes életkort végigkísérő aktív mozgás ösztönzése 4. A nyugat-európai demográfiai változások miatt adódik az alkonygazdaságra épülő iparág kiaknázása, az arra alapozó önkormányzati és üzleti beruházási projektekkel és szolgáltatásokkal, valamint a turisztikai iparághoz kapcsolódó célcsoportok megszólításának szervezett formája kapcsolódik ide.

32

1.1.12. Egészséges életmód program Olyan integrált program kerül megvalósításra, melynek középpontjában a mozgáskultúra népszerűsítése, a prevenciós és szűrőprogramok állnak, dietetikai oktatással, illetve komplementer medicina eszközökkel ötvözve. Mindez tudományosan is alátámasztott bázison, szakorvosi támogatással. 1.1.13. Sport program Az aktív szabadidő eltöltése minőségi módon jelentős mértékben tud hozzájárulni nem csupán az egészséges lakosság létrejöttéhez, hanem közösségi létet is tud erősíteni. Fontos, hogy nem a versenysport a hangsúly, hanem a rendszeres mozgás tömegsportszerű promóciója. Ennek eszközei rendezvények, családi napok, bemutatók, illetve tudományos kutatások, előadások, illetve szabadidő sportklubokban való részvétel ösztönzése a mozgás gyakoriságához. A programokhoz kapcsolódóan szükséges kisebb beruházások megvalósítása, melyek részben turisztikai, részben település-környezeti infrastruktúra, vagy közlekedési infrastruktúra, vagy hazai célú forrásokból valósíthatók meg (pl. futó utak kijelölése, kerékpárutak kijelölése és építése, szükség esetén tornaterem építések 1.1.14. Alkony-gazdaság program A nyugat-európai idősödés révén széles bázisú generációk keresik azt a helyszínt, ahol nyugodt, biztonságos és versenyképes árú körülmények között tudnak az egészségi állapotuknak megfelelő minőségi ellátást kapni. A magas színvonalú vidéki, vagy kisvárosi lakókörnyezet, illetve a meglévő terápiás, gyógyító kultúrára (gyógyfürdők, speciális ellátások, fogászati kezelések), szakmai ismeretekre alapozva tudnak kialakulni az időskori szolgáltató bázisok. A tervezett fejlesztések, vagy állandóan, vagy rövidebb tartózkodási időre tudnak vendégeket csábítani a megyébe, kihasználva a fejlettebb nyugati országokhoz való közelséget. Ezen beruházások hozzájárulna a megyében található értékes, de kihasználatlanul álló ingatlanállomány hasznosításához. A program megvalósítása érdekében egy tudatosan szervezett, koordinált befektetői, partner-kapcsolat építői tevékenységre van szükség. Szükséges vállalkozói bevonással a létesítendő szolgáltatási bázisok fejlesztése. A program célja továbbá minőségi turisztikai vevőkör felkeresésének tevékenysége, előkészítve olyan beruházásokat, melyek hozzá tudnak járulni a megye turisztikai attraktivitásának növekedéséhez.

33

Intézkedés - Kompetens ember Indokoltság A megyei programozás megbeszéléseinek mindegyikén hangsúlyos téma volt, hogy erősíteni kell a munkavállalók, vállalkozók képességeit, készségeit. Legyen szó akár vállalkozások vezetőiről, szakterületi irányítókról, ügyfelekkel kapcsolatban álló munkatársakról vagy szakmai háttértámogatókról. A turizmustól a logisztikán át, a vidéki gazdálkodókig. A közös fejlesztési igény alapján megfogalmazásra került, hogy érdemes lenne egy közös módszertani központ működtetésével az egyes területek számára módszertani támogatást adni az egyedi képzési-tanácsadási programok hatékonyságának növeléséhez. A demográfiai változások rendkívüli hatással vannak a társadalom érték-teremtési, fenntarthatósági képességére. Az elvándorlások, az ingázások, a várható bevándorlás kérdése mind felveti annak a szükségességét, hogy tudatosan fel kell készülni a várható változásokra. A felkészülés mind kulturálisan, mind gazdaságilag rendkívül fontos, illetve az erre adott válaszok minősége attól függ, hogy milyen időhorizonton sikerül ezt látni, láttatni és reakciókat kidolgozni. A megye gazdaságának fejlesztéséhez szükséges emberi erőforrás csak részben áll rendelkezésre. Elsősorban Vas megye aprófalvas településszerkezetéből, a megye mértéből felsőfokú iskolai ellátottságból fakadóan, a megyében belül a kistelepülésekről, illetve a megyéből a fiatalok elvándorlása magas fokú. A legnagyobb problémát azoknak a fiataloknak az elvándorlása okozza, akik megfelelő szakmai tudással, képzettséggel bírnak, de nem találnak a megyében munkát.

Átfogó és integrált megközelítés kell a kompetenciák, készségek fejlesztéséhez

Felkészülés demográfiai változásokra

Tehetségek itthon tartása és hazahozatala kihívásokkal teli

A kistelepüléseken tanuló fiatalok körében a tehetségek elvesztése az a probléma, amely végső soron ugyanahhoz a folyamathoz vezet: magasabb hozzáadott értékű munkára alkalmas, tehetséges (későbbi) munkavállalók vesznek el. Az itt élő értelmiség részben elszigetelődik az országban élő más (hasonló területeken élő) értelmiségiektől és szakmai folyamatoktól, mert nincsenek – vagy kevésbé ismertek, kihasználatlanok – azok a nemformális képzési/ismeretátadási lehetőségek, amelyek biztosíthatnák az elszakadási folyamat megállítását. Célkitűzések 1. Hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi erőforrás készség- és képesség-fejlesztési tevékenységei egységes, progresszív és hatékony módszertan alapján valósuljanak meg. 2. Aktívan előmozdítani, hogy a vas megyei tehetségek ne vesszenek el és szakmai/ felsőfokú végzettségük megszerzése után itthon maradjanak. Számukra vonzó alternatívát kínálni, illetve hozzájárulni ahhoz, hogy az egykor a megye területéről elszármazottak visszatérjenek.

34

1.1.15. Kompetencia Módszertani Központ A programalkotás során folyamatos igény volt, az emberi erőforrás esetén, akár munkavállalóról, akár vállalkozóról volt szó, hogy képessé kell tenni arra, területének, szakmájának fokozottan önálló és kompetens gazdájává váljon. Mindez felvetette annak az igényét, hogy egy általános oktatás-tanulás módszertani központot kell létrehozni, ahol szakmailag kidolgozásra kerülnek azok a módszerek, eljárások, képzési anyagok, melyeket az egyes területekre utána hatékonyan lehet adaptálni. 1.1.16. Tehetséggondozás program Már több évtizedes definíció szerint a terület- és gazdaság-fejlesztés lényege a harc a tehetségekért. Rendkívüli nemzetközi versenyben kell tudni Vas megyének helyt állnia, és ez nem fog sikerülni, csak egy komplex program révén. Ebbe beletartozik a tehetségek felkarolása, a más városokba induló jó képességű diákjaink hazatérésre ösztönzési programja, vagy a már máshol bizonyított, de esetlegesen olyan életfázisba lépett egykori vasiak „hazahozatala”, akik nyitottak a visszatérésre.

35

A Batthyány Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás elemeinek áttekintő ábrája:

36

Saághy István Egészséges Környezet Prioritás 1865-ben született. Jómódú földbirtokos, aki felelősséget vállalt a környezetéért. Saághy István saját kámoni birtokán létesített, 1920-ban már 250 különféle fajú fenyőt és 1000 különböző lombos fát és cserjét tartalmazó gyűjteményt. Faiskolát hozott létre, hogy az arborétum önfenntartó képességét biztosítani tudja. Emellett számos publikációja, szakdolgozata jelent meg. Aktív szereplője volt Szombathely parkosításának.

Saághy István azt az értékrendet személyesítette meg, aki felelősen gondolkodik a környezetéért, és intelligensen, kreatívan él annak adottságaival. Törekedett arra, hogy a természeti lehetőségekre épülő elképzeléseit gazdaságilag is fenntartható módon valósítsa meg. Tette mindezt Vas megyében, 100 évvel ezelőtt.

Saághy István, a példakép

A Saághy István Egészséges Környezet Prioritás egy rendkívül komplex eleme Vas megye fejlesztési programjának. Célja, hogy hozzájáruljon a Vas megye számára rendkívül fontos vidéki lét minőségi módon történő megéléséhez. Ehhez önfenntartásra törekvő vidéki közösség vezet, ahol a közösségi érzés élménye adott, és ahol az ellátási lánc lerövidítése révén, valamint a kontrollált termék-minőségnek köszönhetően egészséges élelmiszerekkel képes ellátni a helyi lakosságot.

Minőségi vidéki élet

Célja továbbá, hogy elősegítse az egészséges környezet létrejöttét, felhívja a figyelmet a környezeti változásokra, segítsen azokra felkészülni. Ugyanakkor az egészséges miliőre alapozva vonzó környezetet biztosítson, megnövelt értékű és koordinált szolgáltatásokkal a hozzánk látogatók számára, akár mint turisták, akár mint az idősödő Európából idetelepedni kívánók számára. A megyénknek minden adottsága megvan ahhoz, hogy gyógyvízkincsére építve erősítse a turizmusát, melyet az épített örökség és természeti környezeti értékekre építve, kihasználva az egészséges életmód, a kulturális programok iránti igényeket a megye más területeire továbbvisz. Ehhez kapcsolódóan valósulnak meg gyógyászati termékfejlesztések, illetve az időskori szolgáltató központok. Fontos cél továbbá, hogy segítse a program az önkormányzatok energia-takarékos, energiahasznosító törekvéseit is. Végül, de nem utolsó sorban az egészséges környezet fontos eleme, hogy a termelés során keletkező anyagok felhasználásának, hasznosításának a teljes életciklusát végigkövetve a hulladékokból történő energia-hasznosítás, illetve más értékteremtő célú alapanyag felhasználás is megvalósuljon.

Turizmus, mely megye teljes területére kihat

Önkormányzati zöld beruházások

Teljes életciklust felölő anyagmenedzsment

37

38

Prioritás – Saághy István Egészséges Környezet Prioritás Intézkedés – Önfenntartó falu Indokoltság Míg az EU régi tagállamaiban 1957-től 2002-ig a mezőgazdasági ágazatok töretlenül fejlődtek, nőtt az agrártermelés, nőttek az állatlétszámok (pl. a sertéslétszám megduplázódott), addig nálunk már az 1970-es évektől kezdődően katasztrofális csökkenés következett be. Magyarországon az agrárium volt a rendszerváltozás és az EU csatlakozás legnagyobb vesztese. Mind állatlétszámban mind feldolgozóipari kapacitásban óriási veszteségeket szenvedett az ágazat. Az állatállomány vonatkozásában ez azt jelentette, hogy például a legmeghatározóbb állatfajok szarvasmarha és sertés - tekintetében az alábbiak szerint alakultak a létszámok:

szarvasmarha állomány sertés állomány Forrás: KSH

(ezer db) Vas megye Magyarország

1970 126 2500

2000 37 805

2012 30 753

Vas megye Magyarország

190 11000

85 4834

35 2956

Veszteségek a vidéki gazdálkodásban

Az állattartás romló hazai tendenciáját érzékelteti az a nemzetközi kitekintés, amely alapján a Dunántúlnyi nagyságú, 37 ezer négyzetkilométeres Hollandiában 5 millió szarvasmarhát és 15 millió sertést tartanak. Az állatlétszám tragikus csökkenése okozta, hogy csődbe mentek a vágóhidak és tejüzemek. Vas megyében, az 1990-es években 19 vágóhíd volt, ma mindössze kettő működik (Körmend és Kemenesmagasi). Felszámolták a Szombathelyi Vágóhidat is, amely üzem korábban évente 120 ezer sertést, és 40 ezer szarvasmarhát vágott, és 500 embernek biztosított munkát. A nyúltenyésztés szinte teljesen –országosan is – megszűnt. Még a ’90-es években is csak Vas megyéből több kamionnyi élőnyulat exportáltunk Olaszországba. A megyében az elmúlt két évtizedben összesen 27 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága: a szántó 13 ezer, a gyep 5 ezer, a kert 8 ezer, a gyümölcsös pedig ezer hektárral lett kisebb (Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság). A gyepek helyét elsősorban erdők és a beépített területek foglalták el. 2000-2013 között a megyében a művelés alól kivont területek 24%-kal nőttek. A hasznosított mezőgazdasági területek nagysága jelenleg 325,7 ezer ha. A gyógynövénygyűjtés és termesztés, ami jelentős kiegészítő jövedelmet biztosított a vidéki népességnek majdnem teljesen megszűnt. Korábban minden helységben volt egy-egy megbízott felvásárlója az ÁFÉSZ-eknek. A zöldség –gyümölcs kertészetek megszűntek. A szombathelyi piac zöldségesei, és a nagy éttermek működtetői a budapesti Nagybani Piacról szerzik be a spanyol paradicsomot, a marokkói paprikát és egyéb szükséges zöldségeket. Míg korábban jelentős volt az élelmiszerexportunk, mára

Megszűnt kertészetek, vágóhidak, eltünő tudás

39

jelentős importra szorulunk. Az élelmiszerszállítás megnövekedett távolságai indokolatlanul nagy környezeti terhelést jelentenek, és egyben csökkenti az ágazatban realizált bevételeket is. A mezőgazdasági- és élelmiszer feldolgozóipar egyes területei szinte teljesen eltűntek pl. növényolajipar, cukorgyártás, a húsipar és tejipar. A hazai és egyben a megyei mezőgazdasági termelést nem a piacgazdaság törvényei, hanem a támogatások feltételei határozzák meg. A mikro-, kis- és közepes gazdaságok helyett nagytőkés társaságok megjelenése a jellemző, a minőségi szerkezetváltás helyett pedig a tömegtermelés vált tendenciává. Mindezek együttes hatása eredményezte a vidéki munkahelyek tömeges elvesztését, melynek helyében más nemzetgazdasági ágak nem voltak képesek megfelelő munkaerő felszívó hatást képezni, ennek eredménye a falvak lakosságának egy része elvándorol, az elöregedő térségekben pedig növekvő munkanélküliség jelent meg. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős, 50%-os csökkenése figyelhető meg az utóbbi évtizedekben. 2010-ben 2395 fő teljes munkaidős létszáma volt a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Azon falvakban, ahol némi növekedést könyvelhettek el a népességszámban, ott a funkcióban történt jelentős változás: a korábbi munkahely szerepet felváltotta a kizárólag lakóhely funkció. Magyarország a mezőgazdasági termelés tekintetében rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik. Az ország területének 60%-a kiváló termőtalaj, az egész glóbuszra vetítve ez az arány csupán 6%. A legpesszimistább szakértők becslése szerint is 15 millió embernek tudjuk megtermelni a szükséges élelmiszert. Egykor az OsztrákMagyar Monarchia éléskamrája voltunk, ma azonban az önellátásunkat (10 millió ember) sem tudjuk megoldani.

„Éléskamra” pozíció lehetősége adott

Mindezek ellenére az ágazat területi fontosságát jelzi az a tény is, hogy Vas megyében az ágazatok megyei GDP-hez való hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy a mezőgazdaság részaránya jelentősen magasabb (6,5%) az országos átlagnál (3,77 %). Összességében elmondható, hogy segíteni kell a falvakat, hogy - ahogy évezredeken át volt - újra önellátók legyenek, illetve a város környéki zöldség –tej övezetek újra kialakuljanak, munkához, jövedelemhez juttatva a vidéki embereket. Célkitűzés A nagy múlttal rendelkező agrárágazat újraélesztése, a helyi adottságokra építő vonzó és élhető, önfenntartó vidék kialakítása, amely biztos megélhetést jelent a vidéki lakosság számára. A cél első fázisban a legalább részleges önellátás majd a teljes élelmiszer-önellátás, végül a jelentkező „felesleg” export piacra juttatásának megszervezése.

Vidék, mint önfenntartó, exportáló, vonzó lehetőség

40

1.1.17. Termelői-értékesítői szerveződés Ezen programelem keretében első lépésben felmérésre és meghatározásra kerülnek a lokális piacon az értékesítési lehetőségek, időbeli lefutással, mennyiséggel. Meg kell szervezni a tárolási, csomagolási, disztribúciós folyamatot, minőség-biztosítási rendszerrel. A meghatározó jelentősége a helyi előállítási képességnek van. A termelői csoportosulásnak képessé kell válnia arra, hogy a helyi piacról kilépve fokozatosan bővítse az értékesítés volumenét és térbeli elérését. 1.1.18. Beszállítói lánc Meg kell ismerni, a keresleti oldal alapján, hogy milyenek a beszállítói képességek, mekkora előállítási kapacitás áll rendelkezésre, ehhez milyen termelői és humán infrastruktúra párosul. Ez alapján fejlesztési programot kell végrehajtani. 1.1.19. Ismeret-formálás A helyi lakosság, mint az értékesítés elsődleges célcsoportja körében meg kell ismertetni, hogy milyen jelentősége van a helyi előállítású élelmiszernek, ez milyen további előnyöket képvisel, hogyan járul hozzá a minőségi munka- és lakóhely megteremtéséhez.

41

Intézkedés – Turizmus Indokoltság Magyarország turizmusán belül Vas megye 2012-ben 6%-ot meghaladó vendég-éjszakaszám részesedéssel rendelkezett, csak a vidéket (Bp. nélkül) tekintve pedig már közel 10% a megyére jutó vendégéjszakák aránya. Mindez egyértelműen jelzi a megye jóval az országos átlag feletti teljesítményét.

Turizmus kiemelt jelentőségű

A bruttó hazai termék nagyjából 2%-a képződik közvetlenül az (I) gazdasági ágban, ezt csak Somogy, Veszprém és Zala adatai múlják felül (Hévíz+Balaton). Az összes megyei gazdálkodó szervezet mintegy 6%-a tartozik közvetlenül a szektorhoz, ami közel másfélszerese az országos átlagnak. A regisztrált vendég-éjszakák száma Vas megyében meghaladja az 1,5 milliót, a közvetlen szállásdíj-bevétel pedig a 9 milliárd forintot (2012). Nemzetközi tendencia, hogy - a gazdasági feltételek változásával - növekszik az élményközpontú, aktív, inkább több alkalommal és rövidebb átlagos tartózkodási idővel jellemezhető turisztikai igény. A felmérések szerint folyamatosan nő a vendégek környezettudatossága is.

Élményközpontúság és Környezettudatosság

A jelentős médiazajban és az internetes kontroll-lehetőségek mellett az egyértelmű, „szimpatikus”, komplex üzeneteket hitelesen megfogalmazó (megfelelő termék- és szolgáltatáskínálatot felmutató), jól szervezett, az igényekre rugalmasan reagálni képes desztinációk versenyképessége kiemelkedő. A szervezettség, a térségileg összehangolt termékfejlesztés és marketingstratégia tekintetében lényegesen erősebbek a „nagyrégiós”, (főleg az osztrák) versenytársak. Célkitűzés 1. növelni a turizmusban az egy főre jutó költést, egyúttal a vendégéjszakák számát legalább 15%-kal 2. növelni a foglalkoztatási hatást elsősorban a kistelepüléseken, a turisztikai szolgáltatások, programok területi és tematikus lefedettségét, hogy a megye egypólusú (Bükfürdő-Sárvár, gyógy-wellness) turizmusa oldódjon, kiegészüljön 3. letisztult, megfelelően pozícionált, erős imázs-zsal rendelkező, professzionálisan menedzselt térségi márkák kialakítása megyei együttműködésben

42

1.1.20. Minőségi vevőkör megszólítása A korábbi osztrák, német vendégek dominanciáját felváltotta egy kiegyensúlyozottabb vendégkör összetétel, melyben a lengyel és cseh turisták jelentették a hangsúlyos új szereplőket, más igényekkel és költési hajlandósággal. Szükségessé vált koncentrált és megfelelő marketing üzenet kidolgozása tematikus, illetve területi alapon, és azok láthatóságának növelése új célcsoportok körében. Így a sokféle megyei kínálat rendezett formában történő pozícionálása, hatékony értékesítési csatornákon való eredményes kommunikációja kiemelt feladat. 1.1.21. Tematikus turisztikai kínálat A vevői igények természetes módon folyamatosan változnak. Az aktuálisan vonzó attrakciókat úgy kell kidolgozni, hogy azok tematikusan megjeleníthetőek, integrálhatóak és kommunikálhatóak legyenek. Ezekez a tematikus programokat, utakat illeszteni kell egymáshoz, illetve az ügyfél-pontokon promótálni. Az egyes tematikus utakat, szolgáltatás kínálatot a desztinációk részeként (Pannon termálvilág, Bük-Sárvár-Celldömölk és római világ Szombathelyen) kell fejleszteni, elsősorban a turisztikai koncentráció oldása érdekében, a természeti és kulturális örökséghez kapcsolódóan a megye két natúrparkjában, az Őrségben és az Írottkő Natúrparkban. A támogatásoknak oda kell koncentrálniuk, hol fejlődési potenciál van, de jelenleg piaci alapon nem valósíthatók meg fejlesztések. A turisztikai termék-fejlesztéseknek mind infrastrukturális, mind szolgáltatás-fejlesztési elemet is tartalmazniuk kell 1.1.22. Helyi termék kínálat A helyi termékek fejlesztésének rendszeres nehézsége volt, hogy a kínálatra történt a fókuszálás. A program keretében, az integráció révén egyből az értékesítési pontok igénye alapján történhet a fejlesztés – kiszerelés, mennyiség, csomagolás, ütemezés, kapcsolódó szolgáltatások. A program célja, hogy a tematikus vagy térségi kínálatot erősítve jelenjen meg a helyi termék, a korábbinál jelentősebb mennyiségben és láthatósággal. 1.1.23. Bük-Bő-Gór víztározó Vas megye vonzereje szempontjából óriási lehetőséget teremt, hogy jelentős szabadtéri vízfelület kialakítására nyílik lehetőség. A víztározó előkészítettsége rendkívül magas szintű, és számos aktív szabadidősport gyakorlását teszi lehetővé – wakeboard, surf, evezés, stb. Látványos és számos elemében hasznos attrakcióval fog tudni bővülni a megyei kínálat.

43

Intézkedés – Környezet Indokoltság Az emberiség növekvő létszáma, valamint az életszínvonal folyamatos emelkedése a környezet fenntarthatóságát egyre inkább veszélyezteti. Az antropogén hatás már a bolygónk bármely pontján kimutatható. Az életminőség javítása már a környezet állapotának helyreállítása nélkül nem képzelhető el. Ez csak komplex intézkedéssorozat során érhető el, amely magába foglalja az energiagazdálkodás (beleértve a megújuló energia felhasználás), a hulladékkezelés, a klímaváltozáshoz alkalmazkodás kérdéseit is. Az előrevetített klimatikus változások miatt a lakosság és a természet környezeti feltételei jelentős mértékben változnak. Az előrejelzések alapján már középtávon is az időjárási szélsőségek növekedésével kell számolni (aszályok vagy éppen túl sok és nagy intenzitású csapadék, hőhullámok).

Klimatikus változások hatása

Szélsőségesebb lehet a patakok, folyók vízjárása. Új erdészeti- és mezőgazdasági kártevők jelentek meg: dióburok-fúrólégy, szelídgesztenye-gubacsdarázs, a szőlő aranyszínű sárgulását okozó kórokozó, melyek jelentős terméskiesést okoznak, és továbbiak megjelenése várható. Fokozódhatnak az élelmiszerlánc-biztonságot érintő problémák. A szélsőséges időjárási helyzeteknek az agráriumon túlmutató, széleskörű hatása lehet pl. az energiafogyasztásra (hűtési vagy éppen fűtési igények növekedése). Egyes korcsoportokhoz tartozókban átmeneti vagy tartós közérzet- vagy egészségromlást válthat ki egy hőhullám. A korántsem teljes körű felsorolásból látszik, hogy a társadalom széles körét, lényegében véve mindenkit érintenek vagy érinteni fognak ezek a jelenségek. Napjainkban egyre fontosabb a hulladékok hasznosítása és a lerakás mértékének csökkentése. Azok a hulladékok, amelyek nem tartalmaznak az elfogadható kockázatot jelentő koncentrációnál nagyobb mennyiségben szennyezőanyagokat, felhasználhatóak, újrahasznosíthatóak. A hulladékok egy nagy csoportját jelentik az un. szerves hulladékok, amelyek mennyisége Magyarországon évente eléri a 190 ezer tonnát. Ennek jelentős mennyisége hőenergia termelésre hasznosítható.

Hulladékok újrahasznosítása

A szerves ipari hulladékok megfelelő kezelésének kiválasztása érdekében elengedhetetlen a szóba jöhető energetikai hasznosítási/termikus kezelési eljárások összevetése, amelynek során egyszerre kell a környezetvédelmi, az energetikai, valamint az esetleges társadalmigazdasági szempontokat mérlegelni. Az ipari üzemekben keletkező termelési maradék, ipari hulladék energia-hatékony feldolgozásának és hasznosításának egyik alapfeltétele a hulladék szállíthatóságának, valamint a szállítási költségek csökkentésének megoldása. A megyében működő különböző vállalkozások tevékenysége során keletkezett szerves hulladék elsődleges feldolgozása lehet a hulladék tömörítése, illetve az elsődleges tárolás, valamint az égetéssel történő energiatermelés. A keletkező energia elsősorban kommunális hőenergiaként a keletkezés helyén felhasználható. E hasznosítás a tevékenység közelében begyűjtött elsősorban fa alapanyagú biomassza felhasználásával kombinálható, amely a beruházás megtérülését javítja. 44

A hidrogén-energetika területén Magyarország jelenleg számottevő lemaradásban van. Vegyipari, illetve finomítói célú hidrogén-előállítás már hosszú ideje történik ugyan Magyarországon, a szakirodalomban korai alkalmazási területnek tekintett közlekedési, anyagmozgatási területeken ugyanakkor egyelőre hiányoznak a sikeresen megvalósított projektek, más hidrogén-energetikai területeken (pl. mikro-CHP) pedig még távolabbinak tűnnek. Vas Megye számára jelenleg egyedülállóan jó lehetőség mutatkozik arra, hogy innovatív projektet hajtson végre Magyarországon elsőként a hidrogén közlekedési célú hasznosítása területén. Egy ilyen projektnek számos területen komoly pozitív hozadéka lehet a Vas megye számára, beleértve a társadalmi, fogyasztói, oktatási, kutatóhelyi, és nem utolsósorban az üzleti kapcsolatok javítását is.

Helyi természeti erőforrásból mobilitás

Célkitűzések 1. Tudatos felkészülés a klímaváltozásra, és az alkalmazkodó képesség javítása klímaváltozási stratéga kidolgozása, amely azonosítja a klímaváltozás Vas megyét érintő hatásait, továbbá mértékadó és hiteles tájékoztatás és felkészítés révén javítja a lakosság és a gazdaság szereplők alkalmazkodó képességét. Elősegíti a felsőoktatási kutatási potenciál fejlődését, amely visszahat az innovációs képesség javítására. 2. A hulladékok növekvő mértékű hasznosítása és a hulladéklerakás mértékének csökkentése. A világpiacon a hulladék feldolgozó ipar alapanyag igénye hektikusan változik, ezért a megyében keletkező szelektíven gyűjtött kommunális és ipari hulladék elsődleges feldolgozását lehetővé tevő háttéripar kialakítása biztonságos felvevő piacot jelent az érintettek számára. A szerves hulladékok helyi hasznosítása a hulladék minőségének függvényében a szervesanyag visszapótláson keresztül (komposztálás, biogáz előállítás), illetve a fosszilis energiahordozók kiváltásával (hőenergia termelés) a környezet állapotának javításához járul hozzá. 3. Környezetbarát szállítási megoldások fejlesztése - a közlekedés a fosszilis energiafelhasználás egyik legnagyobb fogyasztója. A gépjármű forgalom környezeti hatásai a nagyobb gépjárműsűrűség mellett fokozottan jelentkeznek. A városi levegőminőség javításához jelentős mértékben hozzájárul a dízelüzemű tömegközlekedési eszközök alternatív üzemanyaggal működő járművek lecserélésére. Emellett az új, innovatív hidrogénüzemű autóbuszok kísérleti jellegű bevezetése új munkahelyek létrehozásához, illetve nagy szakértelmet követelő tudásbázis kialakításához is hozzájárul. A hidrogén üzemanyag gyártására helyi erőforrásokra (szerves hulladék anaerob fermentációja) alapozott ipar is kialakítható, amely igény szerint biogáz előállításra is átállítható lehet. A hidrogénüzem alternatívájaként sűrített metánnal (CNG) üzemelő buszok rendszerbe állítása is lehetséges, a földgázt helyettesítő biogáz előállítása a szerves hulladékhasznosítás megoldását és fejlesztését is jelenti. Mindez komoly kutatói háttérbázist is igényel, amely a megyében a felsőoktatás háttér kapacitásainak fejlesztését teszi lehetővé, lehetőséget adva a természettudományos és műszaki területen diplomát szerző fiatalok visszacsábításának.

45

1.1.24. Hulladék-hasznosítás A környezet-terhelés csökkentésének hatékony eszköze, hogy a termelés és fogyasztás során képződött hulladékból energiát nyerünk ki, illetve együttműködés révén más vállalkozások alapanyagként felhasználják. A tevékenység során olyan eszközök kerülnek alkalmazásra, melyek mobil módon, költség-hatékonyan tudnak hozzájárulni ehhez a modern energia-hasznosító rendszerhez. 1.1.25. Zöld közösségi közlekedés – hidrogén-üzemanyag A vas megyei természeti erőforrásokra alapozva működik a répcelaki Linde üzem, mely termelése során hidrogén képződik. A program részeként hidrogén-meghajtású buszok kerülnek beszerzésre, melyek a tematikus turisztikai desztinációk és a nagyobb üdülőhelyek között szállítják rendszeres körjáratokban, környezetbarát módon a vendégeket. Az alkalmazás egyúttal további fejlesztéseket indukál. 1.1.26. Zöld közösségi közlekedés – e-Bike Az elektromos bicikli rendkívül népszerű Ausztriában már. A program keretében az osztrákmagyar határtérségben, natúrparkban kerül kialakításra egy elektromos bicikli-kölcsönző hálózat.

46

A Saághy István Egészséges Környezet Prioritás elemeinek áttekintő ábrája:

47

Vas megye célkitűzés, prioritás, beavatkozás kapcsolatrendszerének áttekintő ábrája

48

Vas megye célkitűzéseinek kapcsolata a szomszédos megyékkel, tartománnyal Győr-Moson-Sopron megye

Zala megye

Innováció a gazdaságban

Kis-, középvállalatok és nagyvállalatok aktivitásának élénkítése

Kreatív humán erőforrások

Veszprém megye Vállalkozás Gazdasági növekedés, helyi potenciálokra építő, versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés

Jövő-centrikus, piacképes gazdasági tevékenységek fejlesztése Hagyományon alapuló gazdasági ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése Humán erőforrás Társadalmi Életminőség depresszió javítása, a kezelése társadalom felkészítés a fejlesztése munkára A jövő iparágait és a hagyományos ágazatokat támogató rugalmas képzési rendszer

Burgenland

Vas megye

Innováció és kutatás-fejlesztés

Gazdaság teljesítőképességének javítása

Legjobb minőségű telephely

Életen át tartó tanulás és képzés

Foglalkoztatás bővítése

Társadalmi integráció

Munkaerő képzettségi szint növelése

49

Győr-Moson-Sopron megye

Zala megye

Veszprém megye

Környezet és gazdaság

Egészséges, vonzó, emberközpontú épített- és természeti környezet

Kohéziós, interregionális kapcsolatok

Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatásrendszer, egyenlőtlenségek csökkentése

Burgenland

Vas megye

Életminőség

Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása

Környezet

Kapcsolatok A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, várostérségek összehangolt fejlesztése

Fejlesztés intézményrendszere Együttműködés a szomszédokkal Vidék-fejlesztés Kistelepülések életképességének javítása

A fenti táblázatból egyértelműen kirajzolódik, hogy mely területeken van közvetlen tartalmi kapcsolódás a programdokumentumok átfogó céljait tekintve.

50

Vállalkozás-fejlesztés Zala megye Veszprém megye Vas megye Helyi adottságokra alapozott fejlesztés

Mindhárom megyére jellemző, hogy jelen vannak a multinacionális nagyvállalatok, azonban elsősorban a termelésben, és jellemzően szigetszerűen működnek. Mindhárom megyének szüksége van arra, hogy saját, helyi középvállalkozói bázisát megerősítse, és a természeti erőforrások – termálkincs, erdősültség, természeti környezet - is hasonlóak.

Veszprém megye Győr-MosonSopron megye

Emberi erőforrás fejlesztés Burgenland Életminőségre fókuszálás Zala Burgenland megye Képzésre fókuszálás

Helyi középvállalkozói szektor megerősítése, természetes erőforrásokra alapozva

Vas megye

Vas megye

Az életminőség, mint kiemelt célkitűzés Burgenland és Veszprém esetében is megfogalmazásra került, Vas megye mellett. Ezen a területen számos ponton van együttműködési és tanulási lehetőség, az osztrák szomszéd tartománytól is hangsúlyosan.

Életminőség fejlesztésében és oktatásban együttműködés

Az oktatás, képzés általánosan jelen lévő igény és célkitűzés. Mind az öt megye, illetve tartomány esetében hangsúlyosan van jelen. A legjelentősebb különbség valamennyi szomszédos megyéhez képest, hogy Vas megye számára hangsúlyos cél az élhető vidéki élet megteremtése, míg a többieknél ez a kiemelt hangsúlyok között nem jelenik meg.

Élhető vidéki élet vas megyei célkitűzés csak

51

Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek Az ágazati programok finanszírozási szerepe bemutatásra került a prioritásokon belül az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan. Az ágazati és területi operatív programok tartalmának pontos meghatározása után lehet pontosítani, hogy mely tervezett intézkedések, mely programok finanszírozásával valósulhatnak meg.

A tervezéskísérő eljárások dokumentációja Az egyeztetési szakaszban készül a programra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat, ami befolyással lesz a program tartalmára, illetve a megvalósuló partnerségi egyeztetések dokumentációja.

52

A végrehajtás rendszerének bemutatása Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük A végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) szabályozza: „27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 11. és 13. § szabályozza. E feladatokon belül a megyei önkormányzat a területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek érdekében az érintettek bevonásával széles körű partnerséget szervez. A partnerségben részt vesznek a dekoncentrált állami szervezetek, a Kormányhivatal, a helyi önkormányzatok, azok társulásai, civil szervezetek, gazdasági érdekképviseletek és együttműködések, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és további szakmai szervezetek, intézmények. Ehhez kapcsolódóan a törvényből az alábbi feladatokat emeljük ki, melyek meghatározóak a megye fejlesztési koncepciója, illetve az ahhoz kapcsolódó megyei programok és alprogramok megvalósítása során. A megye: a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása részeként o

kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye területfejlesztési programját a megyei jogú város önkormányzata bevonásával;

o

részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában;

o

előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában

o

részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában

o

tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről

A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása o

nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és program végrehajtását

o

a megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.

o

monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában

53

o

figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását

o

monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,

o

dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról,

o

a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;

A véleményező és értékelő feladatokba bevonja a megyei önkormányzat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatát.

A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása o

összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,

o

területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,

o

a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,

o

szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,

o

a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,

o

vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait

o

kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez

o

a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

54

A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: o

dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,

o

összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,

o

egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően

o

a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján,

o

elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,

o

a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,

o

összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,

o

külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,

o

nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,

o

ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,

o

a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.

Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok a területi operatív program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek.

A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: o

közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében,

o

külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet,

o

közreműködik a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában.

A fejezet a kormányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. Az 1600/2012 Kormány határozat a megyei önkormányzat szerepét illetően az alábbi feladatokat határozza meg: o

A területi operatív programok tervezésében biztosítani kell a megyék (megyei önkormányzatok) hatékony közreműködését; 55

o

Előírja, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében a 2014-20-as források területi koordinációja kapcsán.

A fentiek alapján született meg a Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014– 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A kormányhatározat a következőeket határozza meg: 



 

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a kerül keretként meghatározásra. A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket: o megyei szint, o megyei jogú város szintje, valamint o várostérség és megyei jogú város térségének szintje, (a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történik) A TOP keretében a megyében a különböző területi szinteken folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be. A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, így ezen belül a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végzik el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között.

A program végrehajtásában meghatározó szereplő a fentiek alapján a megyei közgyűlés és a hivatala. A TOP részeként igényelt és a fentiekben a megye, illetve Szombathely városa által kidolgozandó programoknak a program megvalósításában jelentős szerepük lesz, meghatározzák a jövőbeni projektek támogatási kereteit. A TOP megvalósításában a megyei önkormányzat tulajdonában lévő regionális fejlesztési ügynökség tölti be a közreműködő szervezeti szerepet (támogatás-bonyolítás: támogatási szerződéskötés, projekt pénzügyi elszámolás és kifizetés, projekt monitoring).

56

A fenti szervezeteken túl a megvalósításban még részt vesznek mind azon kormányzati szervezetek és önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, akik kedvezményezettként meg vannak jelölve a programban. Az, hogy valójában mely szervezetek vesznek részt még a jövőben a támogatások további felhasználásában a megyében, az az egyes intézkedéseknek a finanszírozási programok részletes elvárásaitól is függ. A törvényi felhatalmazáshoz kapcsolódóan még nem láthatók, hogy a jövőben a megyének, illetve a regionális ügynökségnek pontosan milyen szerepe lesz az ágazati programok és a vidékfejlesztési program megvalósításában. Ennek oka, hogy ezen programok végrehajtási intézményrendszerét még nem dolgozták ki és nem fogadták el.

Partnerség a végrehajtásban A programok végrehajtása kapcsán készülő éves monitoring, illetve értékelési jelentéseket a közgyűlés a szokott rend szerint nyilvánosságra hozza és annak megismerését a széles közvélemény számára lehetővé teszi. A jelentések összeállításába bevonja mindazon szervezeteket, akik a megyei programhoz kapcsolódóan részt vesznek a finanszírozási (pl. operatív) programok megvalósításában.

57

A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; Mivel a stratégiai program 7 évre vonatkozik, ezért azon végrehajtási és finanszírozási rendszerek kerültek figyelembe vételre, melyek 7 évre előreláthatóak. Jelenleg ezek alapvetően az EU társfinanszírozású (operatív) programokhoz kapcsolódó rendszerek. A program finanszírozási keretfeltételeit meghatározzák az állami és a megyei önkormányzat költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési források. A 2017-13. évi támogatási időszakhoz hasonlóan a programozási időszakra előretekintve 2014-2020 között is meghatározó lesz az EU által társfinanszírozott programok szerepe a fejlesztéspolitikában. Az EU finanszírozású úgynevezett operatív programoknak két típusát lehet megkülönböztetni: az ágazati és területi alapon szervezett programokat. Finanszírozás 2014-20 Ágazati operatív programok Gazdasági (GINOP)

Közlekedési (IKOP)

Környezeti és energetikai (KEHOP)

Területi operatív program Emberi erőforrás (EFOP)

Vidékfejlesztési (VP)

Megvalósítás: ágazati minisztériumokon és közreműködő szervezeteken keresztül

Terület- és település-fejlesztés (TOP) Megvalósítás: megyék és MJV-k bevonásval -RFÜ közreműködő szervezete révén

A végrehajtási finanszírozási eljárásrendet végül meghatározzák a megyei stratégiai programot finanszírozó egy ágazati, vagy területi operatív programok eljárásrendjei, melyek a jövőre nézve még nem ismertek. A megyei önkormányzatnak az operatív programok tervezéséhez kapcsolódó kormányhatározatok alapján elsődlegesen a területi és település-fejlesztési operatív programban lehet befolyása a XIV.1 fejezetben leírtak alapján. A vonatkozó kormányhatározat alapján Vas megye, illetve Szombathely számára elérhető forrásokat a következőkben lehet összefoglalni:

58

Területi szereplők bevonása az OP megvalósításba Terület- és település-fejlesztés (TOP) és prioritásai

Gazdaság-fejlesztés (benne turizmus)

Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

Vas megyei program 11 962,3 mFt (ERFA)

Vas megyei program 1 438,3 mFt (ESZA)

Energetikai beruházások (pl. önkomrányzati tulajdonú épületek), kisebb közösségi közlekedési infrastruktúra

Települési környezet (zöldterület-fejlesztés, csapadékvízelvezetés, egyéb közterületi fejlesztés stb…)

Vidék-fejlesztési (VP)

Alapellátást nyújtó eü és szociális intézmények fejlesztése, szociális célú településrehabilitáció

Vas megyei program kistérségi megosztással: 12 044,0 mFt

Közösségvezérelt helyi fejlesztések CLLD (leader típusú program) (pl. kisebb gazdaságfejlesztési programok)

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) vidéki gazdasági sé szociális fejlesztés

egyéb vidékfejlesztés (mikorvállalkozások, kisebb turisztikai támogatások, közösségi tér, stb..)

Agrárgazdasá got érintő beruházások

110 000 mFt országosan (nincs még megyei leosztás)

VP 5%-a országosan kb 55 mrd Ft (nincs még megyei leosztás)

170 mrd Ft országosan

kb 1020 mrd Ft országosan

CLLD programok kistérségekre (városok és falvak együttműködésében)

Szombathely MJV városi program 8 261,8 mFt

7 évre a TOP részeként a Vas Megyei Önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű gazdaság- és kapcsolódó humán témájú operatív jellegű fejlesztési program forrásainak indikatív összege: ERFA 11 962,3 mFt; ESZA 1 438,3 mFt; összesen: 13 400,6 mFt. A TOP részeként a megyei önkormányzat koordinálásával történő kistérségi projektcsomagok költségvetése a következő: Statisztikai kistérség

MFt

Celldömölki

1 636,0 Sárvári

Csepregi

Statisztikai kistérség

917,2 Szentgotthárdi

MFt 2 191,7 1 121,7

Körmendi

1 441,9 Szombathelyi

1 674,9

Kőszegi

1 289,7 Vasvári

1 068,7

Őriszentpéteri

702,2 Összesen

12 044,0

A tervezés során a kistérségi szintre allokált forráskerettől 10%-kal el lehet térni az adott kistérség tervezett költségkeretéhez viszonyítva. 59

Monitoring és értékelési terv A program és a benne szereplő intézkedések megvalósulásáról évente célszerű jelentést készíteni a megyei önkormányzat közgyűlése számára. A jelentéseket a program megvalósításhoz kapcsolódó finanszírozási programok (pl. operatív programok, egyéb hazai finanszírozású és nemzetközi támogatású programok) információs rendszeréből kinyert adatok alapján lehet összeállítani. A jelentéseknek tartalmaznia kell az intézkedések megvalósulásának előhaladására vonatkozó pénzügyi (pl. kötelezettségvállalás és kifizetések) és naturális adatokat. Utóbbiak a megvalósult beruházások, programok főbb adatait, indikátorait összesítik. Továbbá a jelentésekben célszerű szerepeltetni a célokhoz kapcsolódó eredmény indikátorok aktuális állapotát, a megye gazdasági-társadalmi-környezeti helyzetének főbb adatait.

Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület 2013. november 26.

Stratégiai Program-alkotásban résztvevő szakemberek

61