VAS MEGYE IFJÚSÁGSEGÍTŐ CSELEKVÉSI PROGRAMJA

VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE

VAS MEGYE IFJÚSÁGSEGÍTŐ CSELEKVÉSI PROGRAMJA 2008-2014.

Szombathely, 2007. október

2 I. Bevezetés, előzmények A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése – az 1999-ben általa elkészíttetett megyei ifjúságkutatásra alapozva - 2000-ben, 145/2000. (XII.1.) számú határozatával fogadta el Vas megye ifjúságsegítő koncepcióját, melyet a Vas megyei települési önkormányzatok, társadalmi-gazdasági szervezetek, egyházi és civil szektor, diákönkormányzatok számára ajánlott a korosztály életkörülményeinek alakításához, a támogató környezet megteremtéséhez, egyúttal felkérte a települési önkormányzatokat arra, hogy határozzák helyzetelemzés elkészítésével határozzák meg, milyen mértékben képesek vállalni a korosztályi feladatokat, milyen lépéseket kívánnak tenni a gyermek és ifjúsági jogok érvényesülése, a konkrét segítségnyújtás érdekében. A koncepció elkészítésekor az országos stratégiai elképzelések és az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatok voltak az irányadók. Az EU-csatlakozás után a nemzeti fejlesztési programok, a források hozzáférhetőségének módja jelentősen megváltozott a korábbiakhoz képest. Az ifjúságpolitika fejlesztési stratégiája a Kormány, illetve az Európai Bizottság által elfogadott 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben már nem jelenik meg külön szakágazatként, az csak bizonyos prioritásokon belül, az egyes operatív – konkrét célokat megfogalmazó - programokhoz kapcsolható elemként jelenik meg. Az ifjúságpolitikai elemek a fejlesztési tervben a társadalmi megújulás prioritáson belül helyezkednek el, ezen belül szinte valamennyi alprogramhoz illeszthetően. Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása, az ebből adódó változások, a minden területen észlelhető követelményrendszer erősödése új feladatokat, elvárásokat támasztott és támaszt a gyermek és ifjúsági korosztály – mint speciális társadalmi csoport -, illetve a velük foglalkozók számára. Az ezredforduló után elterjedt „egész életen át történő tanulás” fogalma, a növekvő elvárások egyre nehezebb szerepet, feladatot rónak a családokra (szülőkre). Az iskola elvégzésében, a lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében legtöbbször a szülői családoknak kell segítenie a gyermekeket. A fiatal korosztálynak - a családok támogatása mellett – a baráti közösségre, az iskolára, az államra, az adott településre, ifjúságbarát önkormányzatára, ifjúságsegítő intézményeire, szakembereire van szüksége. A gyermek és ifjúsági korosztály érdekében végzett segítő folyamatban a megyei önkormányzat koordinatív, szakmai tanácsadó szerepével kíván részt venni. Vas Megye Önkormányzata 2006. évben a „Helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatása” elnevezésű – Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt – pályázati felhívásra pályázatot nyújtott be, melyet a Minisztérium vissza nem térítendő támogatásban részesített. A pályázati program részelemeként a megyei önkormányzat - a megyei ifjúsági cselekvési terv elkészítése érdekében - a budapesti székhelyű Információs Társadalom- és Trendkutató Központot (továbbiakban: ITTK) bízta meg a megyében élő fiatalok élethelyzetét elemző megyei ifjúságkutatás elvégzésével. Az ITTK – a gyorsaság és költséghatékonyság szempontjait figyelembe véve – a megyei ifjúságkutatás elvégzése érdekében végzett munkája során a már meglévő adatok begyűjtését, rendszerezését, másodelemzéseket, célzott kutatást, új adatfelvételt használt fel munkája során. Egyrészt egy széleskörű kérdőíves felmérés adatai kerültek másodelemzésre az ITTK World Internet Project adatbázisai, illetve az Ifjúság 2004 adatbázis alapján, melyben régiókat és megyéket hasonlítottak össze a társadalmi, gazdasági helyzet, oktatás, szakképzés,

3 foglalkoztatás, lakáshoz jutás, művelődés, kultúra, sport, információhoz jutás, információs társadalom kérdéskörén belül. Másrészt személyes adatfelvételként szakértői mélyinterjúk készültek az ifjúsági területtel foglalkozó megyei szakemberek segítségével, valamint 14-29 éves megyei fiatalokból álló fókuszcsoportos vizsgálatra került sor az ifjúsági információs szolgáltatásra, tanácsadásra, a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésére, a közterületi ifjúsági szolgáltatásokra, a közösségi terekre, programokra és a táboroztatásra vonatkozó elemzés készítésével. A fókuszcsoportokat kistérségenként szervezték úgy mint: Szombathely(csoportösszetétel:14-21 éves középiskolások); Kőszeg-Csepreg-Bük-Répcelak (csoportösszetétel:14-18 éves középiskolások); Celldömölk-Sárvár (csoportösszetétel:16-29 éves középiskolások, főiskolások, munkavállalók); Vasvár-Körmend-SzentgotthárdŐriszentpéter (csoportösszetétel:19-29 éves technikumban, felsőoktatásban tanulók, már kereső tevékenységet folytatók, munkát keresők). Ennek eredményeként az ITTK – a Vas Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás szerint - a felmérések és a rendelkezésre álló adatok alapján 145 oldalas összefoglaló tanulmányt készített. A tanulmány összehasonlító adatokat tartalmaz kiemelten a Vas megyei ifjúság (15-29 évesek) helyzetével kapcsolatban az országos adatokkal összevetve. A cselekvési program kialakításánál a megyei önkormányzat figyelembe vette a városi önkormányzatok, kistérségek, iskolai diákönkormányzatok, ifjúsági területtel foglalkozó, ifjúságsegítő intézmények, szervezetek szakmai javaslatait. II. Helyzetkép a megye fiataljairól Az ITTK által elkészített Ifjúság 2004 adatbázis másodelemzése alapján (a megkérdezett fiatalok 15-29 éves korosztály) elmondható, hogy a Vas megyei fiatalok helyzete a legtöbb esetben nem különbözik az országos adatoktól, ahol mégis különbségek vannak, azok egyértelműen előnyösek a megye számára. A Nyugat-dunántúli régióban minden negyedik fiatal Vas megyei, mely a statisztika alapján összesen 62 ezer főt jelent, melynek 52,5%-a férfi, 47,5%-a nő. A kor szerinti megoszlásuk szerint a legfiatalabb 14-18 éves korcsoportba tartozik negyedük, 19-24 éves a Vas megyei fiatalok harmada, míg a jelentősebb 25-29 éves korcsoportba kétötödük tartozik (lásd: melléklet 1. ábra) A megye településszerkezetében meghatározó az aprófalvas jelleg, a kilenc kistérségben összesen 216 település található. Vas megyében a fiatalok több mint kétötöde (43%) községlakó, és közel háromnegyedük (72-74%) még mindig a szüleivel él együtt, túlnyomó részük egyedülálló (lásd: melléklet 2. ábra). A rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma; a továbbtanulásban gondolkodó fiatalok több mint a fele (56%) kívánja tanulmányait egyetemen vagy főiskolán folytatni. A fiatalok körében a szakmák elsajátítása és a nyelvtanulás számít népszerűnek. Vas megye a 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci aktivitása szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van, ahol az országos és a régiós átlagot is meghaladja az aktívak aránya a vizsgált korcsoportban. Legmagasabb az aktívak aránya a Szombathely nélküli Vas megyében, ahol minden második fiatal dolgozik, ehhez képest az országos átlag nem éri el a kétötödöt (lásd: melléklet 3. ábra). A fiatalok legmagasabb iskolai végzettségét jelentős mértékben a szülők iskolai végzettsége határozza meg. A fiatalok nagyjából tizede (11-12%) kénytelen hónaprólhónapra anyagi problémákkal küszködni. A fiatalok többsége (58%) nem költözne el arról a településről, ahol él, negyedük elköltözne (25%), a többi bizonytalan (lásd: melléklet 4. ábra).

4 Mindössze minden tizedik fiatal elégedetlen a lakáskörülményeivel. A Vas megyei fiatalok alapvető kultúrfogyasztási jellemzőik alapján az országos átlaghoz hasonlóan viselkednek; a diplomás fiatalok több mint harmada havi rendszerességgel olvas könyveket; több mint negyedük (27%) egyáltalán nem olvas. Az információszerzési, információfogyasztási, kommunikáció és médiafogyasztási szokások vizsgálata szerint a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet, mint információ, tájékozódás illetve mint szórakozási forrás; a fiatalok több mint fele (55-58%) rendelkezik otthonában számítógéppel, emellett mintegy harmaduknak (32-36%) van otthoni Internet hozzáférése (lásd: melléklet 5. ábra). A fiatalok több mint harmada végez iskolán kívül rendszeresen testmozgást, ugyanakkor a településtípusnál az életkor fontosabb tényező a sportoláshoz való viszony meghatározásában; a 14-18 év közötti korcsoport körében a legmagasabb a rendszeresen sportolók aránya. A Vas megyei fiatalok többsége (60-61%) elégedett azzal, ahogyan él, mindössze 68%- a elégedetlen a körülményeivel. A kérdezettek kétharmada (67-69%) a saját jövőjét pozitívan látja, eszerint 78-82%-uknak vannak a jövőre vonatkozó tervei. A fókuszcsoportos vizsgálatot az ITTK kistérségenként szervezte arra számítva, hogy kistérségekre jellemző eltérő vonásokat tudnak megállapítani. A vizsgálat eredményeiben azonban nem jelentkeztek a kistérségekre jellemző eltérő sajátosságok. A fiatalok gondolkodásában sokkal erősebb az iskola-munkahely-lakóhely településeinek, valamint a megyeszékhely alapján történő szegmentáció. A fiatalok nem egyformán érzik tájékozottnak magukat, általában az idősebbek sokkal kritikusabbak magukkal szemben. A csoportok résztvevői szerint a fiatalok általában rosszul tájékozottak, csak az őket érdeklő dolgokban mélyednek el igazán. A fiatalok számára elsődleges információforrás az Internet és az elsődleges interperszonális kapcsolatok (család, barátok); ha információra van szükségük az előbbihez, ha tanácsra, akkor az utóbbihoz fordulnak, a civil szervezetek sokkal kevésbé merülnek fel tanácsadó forrásként. A vizsgálatból az is kiderült, hogy nem mindenhol megfelelő az információáramlás, ezek esetenként nem jutnak el a célcsoporthoz. Sokszor maguk az ifjúsági referensek, ifjúságsegítők sem rendelkeznek megfelelő információkkal. Az ifjúsággal foglalkozó programok, intézmények ismertsége éppen ezért vegyesnek mondható. Legismertebb, legtöbbször megjelenő szervezet a Vasi Logo-Mobil és Logo Ifjúsági Szolgálat, valamint a Vasi Gyermek és Ifjúsági Fórum. Általánosan jellemző, hogy a diákok nincsenek tisztában a jogaikkal, csak azok, akik valamilyen pozíciót töltenek be diákönkormányzatoknál, azonban még ők is nagyon nehezen tudják érvényesíteni az érdekeiket, ha erre az iskola nem elég nyitott. A jogok megismertetése az iskola és a diákönkormányzat feladata, civil szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenysége csak elszórtan van jelen a megyében. Vas megyében rendkívül sokszínű és változatos programokat nyújtanak a szervezetek a fiataloknak, elméletileg minden korosztály megtalálhatja a neki megfelelő programot. A fiatalok részvétele, aktivitása a közösségi programokban mégis alacsony, a szervezetek programjaikkal általában csak egy szűk kört érnek el. Ennek oka egyrészt a fiatalok passzivitására, másrészt a bevonás módszereinek, eszközeinek nem megfelelő alkalmazására vezethető vissza. A fiatalok önszerveződésén alapuló programok sem túl gyakoriak. Az önkéntes munka nem eléggé elterjedt és népszerű hazánkban, ez is egyik oka a fiatalok alacsony részvételének a közösségi programokban.

5 Az egész megyére vonatkozóan általános problémaként fogalmazódott meg a közösségi terek hiánya. A közösségi terek a fiatalok életminőségének kiemelt dimenzióját testesítik meg. Legnagyobb hiány a minőségi programoknak otthont adó, többfunkciós intézmények iránt mutatkozott. Ennek a fiatalok megyei szinten érzik hiányát, míg a kistelepüléseken fokozott mértékben elzárt az ifjúság a lehetőségektől. Számos program megyei szinten sem érhető el. Szombathely a megye átlagos városaihoz képest jó ellátott a fiatal közösség számára nyitott terekkel, a kistelepüléseken azonban még a megyei városokhoz képest is csak nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre helyszín és program a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek a fiatalokat jellemzően alulmotivált, passzív csoportként állították be; akiknek alacsony a közösség iránti nyitottsága, jellemző a kezdeményezőkészség hiánya. Ugyanakkor a fiatalok bevonása kihívást jelent számukra, mivel szerintük megváltozott a programokhoz, a szabadidő eltöltéséhez fűződő viszonyuk, így a korábbi módszerekhez képest eltérő módon kell felkelteni a figyelmüket. A vizsgálat megállapította, hogy a sportolási lehetőségek esetében a kistelepüléseken vannak jelentős hiányosságok. Ennek ellenére a statisztika szerint az életkor a településtípusoknál is fontosabb tényező a sportoláshoz való viszony meghatározásában. Az Ifjúság 2004 megyei adatai szerint a fiatalok harmada végez rendszeresen testmozgást az iskolai tanórákon kívül. A táborokban való részvétel sok esetben anyagi kérdés a fiatalok számára. A megyében vannak olcsó – a megyei önkormányzat, vagy iskolák szervezésében megvalósuló táborok – és önállóan, valamely szervezet keretében megvalósuló drágább táborok. A fiatalok eltérő igényeket sorakoztatnak fel, ahhoz képest, hogy milyen lehetőségeik vannak; mást kapnak, illetve másra van lehetőségük, mint amire vágynak. A táborok résztvevői és a kimaradók kor szerint is szegmentálódnak. A kimaradás oka lehet anyagi kérdés, a színvonalas táborok hánya, passzivitás, érdeklődés hiánya. A fiatalok legjelentősebb problémának az ifjúság általános passzivitását és a bevonódás lehetőségeinek (közösségi terek, konstruktív-fiatalos városvezetés, elhivatott-aktív szakemberek) hiányát látják. III. SWOT-analízis ERŐSSÉGEK - erős megyei szintű ifjúsági szakmai szolgáltatás és tanácsadás - kedvező munkaerőpiaci aktivitás - növekvő továbbtanulási kedv - sokszínű, változatos, igényes ifjúsági programok - civil ifjúsági szervezetek számának növekedése, erősödése

GYENGESÉGEK - csökkenő lakónépesség, - aprófalvas településszerkezet - fiatalok migrációja - ifjúsági közösségi terek hiánya - gyenge információáramlási hatékonyság - hátrányos helyzetű, leszakadó ifjúsági csoportok - ifjúsági programokhoz szükséges megfelelő mértékű források hiánya - alacsony érdekképviseleti, érdekérvényesítő képesség - szenvedélybetegségek elterjedése - fiatalok által támasztott igények és lehetőségek összhangjának hiánya (ifjúsági programok, rendezvények)

6 LEHETŐSÉGEK - ifjúsági információs tanácsadási, szolgáltatási szerep erősítése, ifjúsági információs hálózat kiépítése, fejlesztése - közösségi terek, klubok kialakítása, közösségi programok, közösségfejlesztés erősítése - fiatalok érdekképviseletének, érdekérvényesítésének erősítése - pályázatfigyelés, pályázati kedv ösztönzése - együttműködés, koordináció, információáramlás erősítése az önkormányzatok, intézmények, civil ifjúsági szervezetek között - egészségfejlesztési, egészségnevelési programok, iskolán belüli és kívüli sportprogramok népszerűsítése, prevenciós, tanácsadási szolgáltatás kiépítése, bűnmegelőzési programok - szakemberek, pedagógusok, kortárssegítők, önkéntesek folyamatos továbbképzése, szakmai tanácsadó napok szervezése - pályaválasztási tanácsadás a munkaerőpiaci igények figyelembevételével - a fiatalok igényeihez, szükségleteihez jobban igazodó szabadidős programok szervezése - hátrányos helyzet, esélyegyenlőtlenség mérséklése

VESZÉLYEK csökken az ifjúsági programok megvalósításához szükséges önkormányzati forrás, támogatás - az ifjúság által támasztott igények kielégítéséhez nem párosulnak a szükséges források - a hátrányos helyzetű térségek, ifjúsági csoportok esélyegyenlőtlenségének fennmaradása, kiszorulása az ifjúsági szolgáltató rendszerből

IV. A Vas Megyei ifjúságsegítő cselekvési program céljai, legfőbb fejlesztési irányai: A megyei ifjúságsegítő cselekvési programban az alábbi három fő célt jelöljük meg:

I.

A korosztály társadalmi stabilitásának segítése, erősítése

II.

Az ifjúság közösségi részvételének, aktivitásának ösztönzése

III.

A fiatalok részvétele az információs társadalomban

E három fő célhoz specifikus célok és programok kapcsolódnak.

7

FŐ CÉLOK I. A korosztály társadalmi stabilitásának segítése, erősítése

II. Az ifjúság közösségi részvételének, aktivitásának ösztönzése

III. A fiatalok részvétele az információs társadalomban

A fő célokhoz kapcsolódó specifikus programok I. 1. Tanulás, képzés

II. 1. Életmód

III. 1. Ifjúsági információs hálózat

I. 2. Munkavállalás, pályakezdés

II. 2. Szabadidős tevékenységek

III. 2. Ifjúsági információs szolgáltatások

I. 3. Jog- és érdekképviselet

II. 3. Korosztály szervezetek, programok

III. 3. Az Európai Unió és az ifjúság

A megjelölt célrendszer mentén az alábbi programokat, feladatokat fogalmazhatjuk meg: I. cél: A korosztály társadalmi stabilitásának segítése, erősítése I.1.: Tanulás, képzés Feladatok: •

Az iskolákkal, a közművelődési, közgyűjteményi intézményekkel, teleházakkal együttműködve segíteni az ifjúsági korosztály közművelődési, könyvtárhasználati, múzeumpedagógiai ismereteinek elmélyítését, az önálló tanulási-tájékozódási képességeinek fejlesztését a tanórákhoz és szabadidős foglalkozásokhoz kapcsolódó bemutatókkal, a tanulás és információkeresés technikájának bemutatásával;

•

a hátrányos helyzetű, oktatásból lemorzsolódott vagy deviáns fiatalok tanulási, művelődési, szórakozási lehetőségeinek segítése, továbbtanulási esélyeik növelése oktatássegítő programokkal, kedvezményes könyvtári, múzeumpedagógiai eszközökkel, speciális programokkal; az interkulturális tanulás népszerűsítése;

•

A fiatalok migrációjának csökkentése érdekében az érdekelt intézményekkel, szervezetekkel együttműködve „helyben megtartó program”-ok kidolgozásának elősegítése ösztöndíjak alapításával, tankönyvtámogatással, utazási kedvezményekkel, a helyi, kistérségi munkáltatói igények felmérésével;

•

A fiatalok állampolgári jogaival, társadalomismeretével kapcsolatos képzések fejlesztésének elősegítése, oktatófilmek, kiadványok, tematikus szakmai anyagok készítése.

8 I.2.: Munkavállalás, pályakezdés Feladatok: •

Kistérségi koordinációban támogatási formák, tájékoztatási lehetőségek kialakítása, állásbörzék szervezése, a már meglévő támogatási- és ösztöndíjrendszerek támogatása az ifjúsági korosztály részére a pályakezdés, munkába állás elősegítése érdekében;

•

A fiatalok megalapozott pályaválasztása, kompetenciájának felmérése, munkaerőpiaci ismeretekkel való ellátása érdekében megyei, kistérségi, helyi szintű pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadási szolgáltatások létrehozásának ösztönzése;

•

A korosztály számára tartalmi, életkori sajátosságok alapján összeállított tematikus programcsomagok prezentálása a munkaerőpiaci kereslethez igazodóan;

•

Az oktatási rendszerből lemorzsolódó fiatalok képzési visszasegítésének, a hátrányos helyzetű fiatalok képzési integrálásának támogatása speciális képzési programokkal.

rendszerbe rendszerbe

való való

I. 3.: Jog, érdekérvényesítés, érdekképviselet Feladatok: •

a fiatalok érdekképviseletének, érdekérvényesítésének elősegítése saját érdekeik, igényeik megfogalmazásához – diákönkormányzatok, segítő pedagógusok, ifjúsági civil szervezetek közreműködésével - jogi képzések, közösségépítő tréningek tartása; az ifjúsági érdekképviselet jelenlétének biztosítása a korosztályt érintő előkészítési, döntési, végrehajtási folyamatokban;

•

Az ifjúsági érdekképviseletek, önkormányzatok bevonásával helyi, kistérségi ifjúsági együttműködések, érdekegyeztető fórumok létrejöttének támogatása a fiatalok megnyilvánulásának, véleménynyilvánításának biztosítása érdekében;

•

A megfelelő információáramlás és kommunikáció érdekében rendszeres, megyei szintű információs alkalmak szervezése a partnerszervezetekkel együttműködve.

•

A települési önkormányzatok ösztönzése a helyi ifjúsági ügyekkel foglalkozó felelős kijelölésére.

II. cél: Az ifjúság közösségi részvételének növelése, aktivitásának ösztönzése II. 1. Életmód Feladatok: •

Az egészséget támogató programlehetőségek bővítésének egészségmegőrzés, egészségfejlesztés fontosságának tudatosítása;

•

A környezetneveléssel, egészségneveléssel, bűnmegelőzéssel kapcsolatos drog-, dohányzás-, alkohol-, táplálkozás és egyéb felvilágosító és prevenciós foglalkozások, előadások, képzések, módszertani napok, egészségfejlesztési programok megszervezésének ösztönzése, koordinálása, az életvezetési, családtervezési,

elősegítése,

az

9 pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadások támogatása; •

A prevenciós tevékenységgel kapcsolatban a területen dolgozó szakemberek, szervezetek, pedagógusok, kortárssegítők képzésének, továbbképzésének, kortárssegítő projektek megvalósulásának támogatása, folyamatos szakmai tanácsadás; a témakörhöz kapcsolódó kiadványok, szóróanyagok minél szélesebb körben való elterjesztése;

•

A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé, áldozattá válásának megelőzése, illetve a hátrányos helyzetű, leszakadó ifjúsági csoportok integrációjának erősítése érdekében prevenciós témakörű pályázatok kiírása, támogatása, az abban való együttműködés.

II. 2. Szabadidős tevékenységek Feladatok: •

Vas megye valamennyi településén – önkormányzati segítséggel – olyan többfunkciós közösségi terek, klubok létrehozása, kialakítása, fejlesztése, amely megfelelő színtérként szolgál a fiatalok számára a szabadidejük hasznos eltöltése, erőforrásaik mozgósítása, önkifejezésük, kreativitásuk, közösségfejlesztésben való részvételük elősegítése, egymás iránti toleranciájuk erősítése érdekében;

•

A fiatalok igényeihez, szükségleteihez, érdeklődéséhez jobban alkalmazkodó, az önszerveződést, önkéntes részvételt, kezdeményezést elősegítő rendezvények, kulturális, ifjúsági közösségi programok, koncertek, ismeretterjesztő előadások, kiállítások szervezése, támogatása;

•

A fiatal korosztály egészséges életmódjának kialakítása, egészséges életmódra nevelése érdekében a tömegsport népszerűsítése, az iskolán belüli, illetve az iskolán kívüli szabadidős sportrendezvények, programok kínálatának bővítése, a diáksport megyei versenyrendszerének támogatása korszerű feltételek biztosításával; az utánpótlás-nevelés szélesebb alapokra helyezése;

•

A Vas megyei települések, a fiatalok eltérő igényeihez, lehetőségeihez igazodó, kedvezményes üdültetési programok, táborok, tanfolyamok megszervezése, kiemelt figyelmet fordítva a szak,- képző és tematikus táborok (továbbtanulást, hátrányos helyzetűek felzárkóztatását segítő, drogellenes, álláskereső, nyelvi, egészségnevelési, közművelődési) szervezésére; a gyermek és ifjúsági üdültetésben résztvevő szervezetek kerek-asztala, illetve évenkénti táborozási, táboroztatási és ifjúsági szálláshelyek börzéje létrejöttének támogatása.

II. 3. Korosztályi szervezetek, programok Feladatok: •

Az önálló, önszerveződő ifjúsági szervezetek, közösségek működési feltételeinek, programjainak, pályázatainak támogatása, az ifjúsági közéleti részvételi tevékenységek elősegítése;

10 •

A fiatalok önszerveződésének elősegítése, az ifjúsági élet fellendítése helyi, kistérségi szinten korosztályi képzésekkel, az infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint közösségszervezési módszertani útmutató közreadása;

•

A korosztályi civil szervezetek pályázó, forrásbevonó képességének növelése, a pályázatfigyelés, pályázati kedv ösztönzése erősítve és megőrizve a helyi ifjúsági civil szféra sokféleségét, sokszínűségét;

•

A kistérségi együttműködés ösztönzése a korosztályi civil ifjúsági szervezetek, öntevékeny csoportok körében.

III. cél: A fiatalok részvétele az információs társadalomban III. 1. Ifjúsági információs hálózat Feladatok: •

A fiatalok szükségleteihez, igényeihez, időmérlegéhez igazodva ifjúsági információs, tanácsadó és szolgáltató irodák, ifjúsági információs pontok számának bővítése, a hálózat kiépítése, a már meglévő információs pontok fejlesztése, munkájuk szakmai támogatása és koodinálása; az ifjúsági referensi hálózat fejlesztése;

•

A megyei mobil ifjúsági szolgáltatás komplex, valós igényekre alapozó bővítése korosztályi programok, foglalkozások, bemutatók, kiállítások segítségével;

•

Együttműködési megállapodások ösztönzése a települési önkormányzatok, ifjúságsegítő intézmények, civil ifjúsági szervezetek között a naprakész, gyors, hatékony együttműködés, információáramlás segítése, illetve a feladatok megosztása és koordinálása érdekében;

•

Az ifjúsági információs, tanácsadó és szolgáltató hálózat szakmai erősítése a hálózat tagjai, munkatársai, szakemberei, találkozási lehetőségeinek, tapasztalatcseréinek képzésének elősegítésével, szakmai fórumok tartásával.

III. 2. Ifjúsági információs szolgáltatások Feladatok: •

A fiatalok európai uniós ismereteinek bővítése céljából speciális programok, képzések, előadások, információs tanácsadások szervezése, az abban való közreműködés;

•

a fiatal korosztály önszerveződéséhez, programjaihoz, érdekképviseletéhez illeszkedő információs lehetőségek biztosítása;

•

a fiatalok szereplésének, megnyilvánulási lehetőségének támogatása, a médiában való részvételük ösztönzése;

•

A média bevonása a prevenciós tevékenységbe; ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő prezentációs anyagok összeállítása, a fiatalokhoz, szülőkhöz, pedagógusokhoz, érintett szakemberekhez való eljuttatása;

képzéséhez,

11

•

Egységes ifjúsági információs adatbázis (honlap) kialakítása, fejlesztése, kistérségi ifjúsági informatikai fejlesztések (honlap-fejlesztés) a korosztály információs igényének kielégítése érdekében.

III. 3. Az Európai Unió és az ifjúság Feladatok: •

Helyi, kistérségi megyei szintű ifjúsági nemzetközi együttműködési modellek, projektek létrejöttének elősegítése;

•

Az európai uniós országok felé a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok kiszélesítése, nemzetközi ifjúsági cserékben való részvételi lehetőségek keresése, nemzetközi táborozási lehetőségek támogatása;

•

Kapcsolatépítés a határon túli magyar fiatalokkal, testvérvárosi ifjúsági kapcsolatok kiépítésének ösztönzése.

Összegzés A megyei ifjúságsegítő cselekvési program lehetőséget ad a továbblépésre, a továbbgondolkodásra; hatékony eszköz lehet a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok, az érintett intézmények, szervezetek, illetve a szakemberek közötti partneri viszony megerősítésére, az ifjúsági korosztály érdekében végzett hatékony feladatellátásra, együttműködésre. Mindehhez szükség van a helyi, kistérségi, megyei, országos és nemzetközi ifjúságpolitikai, fejlesztési projektek felismerésére, az ehhez szükséges források megtalálására, lehívására, a folyamatos pályázatfigyelésre, a pályázatkészítés módszerének elsajátítására, valamint a pályázatkészítésben való együttműködés lehetőségének felismerésére, kihasználására. Fontosnak tartjuk, hogy a megyei ifjúságsegítő cselekvési programot a megyében élő fiatal korosztály a lehető legszélesebb körben megismerje. Ennek érdekében a megyei önkormányzat vegye igénybe a tájékoztatás fórumait és kérje együttműködő partnerei, a települési önkormányzatok közreműködését.

Vas Megyei Közgyűlés

12

MELLÉK LET

13

1. ábra Forrás: KSH 2006.

2. ábra Forrás: Ifjúság 2004

14

3. ábra Forrás: Ifjúság 2004

4. ábra Forrás: Ifjúság 2004

15

5. ábra Forrás: Ifjúság 2004