VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PÉCS INTÉZKEDÉSI TERV 2015

VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PÉCS

INTÉZKEDÉSI TERV 2015.

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A Városközponti Általános Iskola az Intézkedési tervét az emberi erőforrások minisztere 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a 2014/2015. tanév rendjéről és az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet 9.§ (10) bekezdésében leírtak figyelembe vételével készítette el. „Az általános, a középfokú iskola igazgatója az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján a 2013/2014. tanévben és a korábbi tanévekben megszervezett országos alapkészség, képesség mérésről a Hivatal által feldolgozott és közzétett tanulói és intézményi adatok alapján, feladatellátási helyenként elemzi az intézmény pedagógiai munkáját, különös tekintettel az azonos iskolatípusok országos átlagadataival való összehasonlításra, az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítményekre, az iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatására, és a mérési eredmények időbeni változásaira. Ennek keretében az iskola igazgatója azonosítja az intézményi pedagógiai munka erősségeit, gyengeségeit és intézményi intézkedési tervben határozza meg az intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket.” Mivel az intézményi önértékelést a 2014/2015. tanévben még nem működtettük, a tervezéskor kizárólag a kompetenciamérés eredményeire építettünk. A további tervezéshez igyekeztünk meghatározni az intézmény erősségeit és gyengeségeit. A Városközponti Iskola erősségeit és gyengeségeit, az összesített kompetenciamérés eredményeit figyelembe véve alakították ki az intézmények az intézményegységekre vonatkozó intézkedési terveiket. A zeneiskola az előző évek tapasztalataira építve tervezett. Erősségek - Az intézményegységek specialitásai - Keresett intézményegységek - Körzeten kívül is érkeznek gyerekek - Jó beiskolázási mutatók - Innovációképes kollégák - Tapasztalatok a fejlesztési programok megvalósításában - Tapasztalatok az uniós pályázatok megírásában, megvalósításában, elszámolásában - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatási módszertani alapjai kialakultak - Megjelent a kompetencia fejlesztő pedagógia módszertana, eszközrendszere - Jól működő DÖK - Együttműködés a szülőkkel - Közös programok, együttgondolkodás - Szakmai nap (belső továbbképzés) - A zeneiskola telephelyei az általános iskolák - Egyedülálló mérési rendszer kialakítása, működtetése - Közös projektek - Áttanítások lehetősége - VKI-s szakmai munkaközösségek - A szakalkalmazotti közösség szellemi tőkéje Elkötelezettség az intézményegységek iránt.

Gyengeségek - Lassú reagálás az oktatásban lezajló folyamatokra - Idegenkedés a változásoktól - Az IKT eszköz ellátottság-hiányosságai - Idegenkedés a digitális tábla használatától, lehetőségeinek kihasználásától - Kevés innováció - Egy intézmény csökkenő gyereklétszáma - Kevés szakvizsgás pedagógus - Nehezen tudjuk biztosítani a második idegennyelv tanulásának lehetőségét tanórai, szakköri keretben - A csoportbontások lehetőségei nem felelnek meg az igényeknek - Szűkös tornatermi kínálat - Színházterem, aula hiánya, ahol a szakalkalmazottak elférnek - Az épületek tisztasága - Az áttanítások “rohanásai”

2

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Az intézményi kompetenciamérés eredményei Intézményi átlageredményeink Intézmény

Országos Megyeszékhelyi iskolák

Matematika 6. 1559 (1541;1580)

Matematika 8. 1713 (1692;1735)

Szövegértés 6. 1576 (1550;1604)

Szövegértés 8. 1658 (1632;1679)

1491 (1490;1492) 1518 (1516;1520)

1617 (1616;1618) 1636 (1633;1638)

1481 (1480;1482) 1522 (1520;1525)

1557 (1556;1558) 1587 (1584;1590)

1750

1713

1700

1600

1617

1587 1576

1559

1550 1500

1658

1636

1650

1518

1557

Országos

1522

1491

Intézmény

Megyeszékhelyi

1481

1450 1400 1350 Matematika 6.

Matematika 8.

Szövegértés 6.

Szövegértés 8.

Intézményünk átlageredményei matematikából és szövegértésből is szignifikánsan magasabb értéket mutatnak az országos és a megyeszékhelyi iskolák eredményeihez viszonyítva.

Matematika 6. évfolyam A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma.

3

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A megyeszékhelyi általános iskolák körében 17 iskola teljesített szignifikánsan jobban, viszont 107 iskola gyengébben. Átlageredmény

A mi intézményünk

1559 (1541;1580)

Országos

1491 (1490;1492)

Megyeszékhelyi iskolák

1518 (1516;1522)

A tanulók képességeloszlása az egyes részpopulációkban minimum

25 percentilis

átlag


1078

1440

1559

1666

2063

Országos

1203

1367

1491

1612

1790

Megyeszékhelyi

1242

1403

1518

1630

1795

2250

2063 1790

2000 1666

1750

1559 1440

1500 1250

75 percentilis maximum

1795

1612 1491 1367 1203

1630 1518 1403 1242

1078

minimum 25 percentilis átlag

1000

75 percentilis

750

maximum

500 250 0


Országos

Megyeszékhely

A tanulóink képességpontjai, kivéve az alsó 25% minimumértékét, felülmúlják a megyeszékhelyi tanulók képességpontjait is. A maximum intervallumban a tanulók 25%-ának képességpontja 1666 és 2063 pont közé esik.

4

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Képességszintek szerinti százalékos megoszlás: A mi iskoláinkban

A megyeszékhelyi iskolákban

Országosan

1. szint alatti

1,5

1,6

3,1

1. szint

6,1

8,7

12,1

2. szint

17,9

22,4

24,3

3. szint

33,2

31,2

28,9

4. szint

23,5

23,8

20,7

5. szint

11,2

9,7

8,4

6. szint

6,1

2,2

2,2

7. szint

0,5

0,4

0,4

35 30 25

A mi iskoláinkban

20


15 10

Országosan

5 0 1. szint alatti

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

1. szint alatt és 1. szinten kb. fele annyi tanulónk van, mint országosan. Többen vannak 5-7. szinten 17,8%, mint a megyeszékhelyi iskolákban 12,3%. Közel háromszor annyian érték el a 6. szintet, mint a megyeszékhelyi iskolák tanulói. A 6. és 7. szinten legtöbb tanuló a Jókaiban (12,3% és 1,4%) van. Átlageredmények telephelyenként átlag Mezőszél

1436 (1396;1490)

Belvárosi

1539 (1504;1580)

Jókai

1647 (1610;1688)

Mátyás

1560 (1524;1597)

Országos Megyeszékhelyi

1491 (1490;1492) 1518 (1516;1520) 5

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 1850 1647

1700

1560

1539

1550

1491

1518

1436 Mezőszél

1400

Belvárosi

1250

Jókai

1100

Mátyás Országos

950

Megyeszékhelyi

800 650 500 átlag

A Jókai teljesítménye a legjobb, utána következik a Mátyás és a Belvárosi, melyek konfidencia intervalluma egymásba nyúlik. A Mezőszél eredménye gyengébb. Eredmények a CSH-index tükrében Várható eredmény

Mezőszél

Tényleges eredmény

1534

1436

szignifikánsan gyengébb

Belvárosi

1557

1539

szignifikánsan nem különbözik

Jókai

1563

1647

szignifikánsan jobb

1560

nincs indexe

Mátyás

2000 1850 1700 1550

1647 1534

1557

1539

1563

1560

1436

várható eredmény

1400 1250

tényleges eredmény

1100 950 800 650 500

Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

6

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A hozzáadott érték (84) szerint legjobban a Jókai teljesített. A Belvárosiban nincs szignifikáns változás. A Mezőszél szignifikánsan gyengébb, a Mátyásnak nincs indexe.

Szövegértés 6. évfolyam A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma.

A megyeszékhelyi általános iskolák körében 12 iskola teljesített szignifikánsan jobban, viszont 109 iskola gyengébben.

Átlageredmény: A mi intézményünk

1576 (1550;1604)

Országos

1481 (1480;1482)


1522 (1520;1525)


25 percentilis

átlag



1019

1437

1576

1721

2019

Országos

1143

1342

1481

1624

1805

Megyeszékhely

1208

1396

1522

1654

1820

7

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 2250

2019

2000 1750

1576 1437

1500 1250

1820

1805

1721 1481

1654 1522 1396

1624

1342 1143

minimum

1208

25 percentilis

1019

átlag

1000

75 percentilis

750

maximum

500 250 0


Országos

Megyeszékhely

Az alsó 25% minimumértéke egy leszakadó tanulót jelent, az intézményben csak négy tanuló teljesített az első szinten. A tanulóink képességeloszlását tekintve minden egyes részpopulációban magasabbak az értékeink, mint a megyeszékhelyi tanulóké. A felső 25% eredményei kimagaslóak 199 ponttal magasabb a maximumérték.

Képességszintek szerinti százalékos megoszlás

A mi iskoláinkban


Országosan

1

1

2,2

1. szint

1,5

4,1

7,3

2. szint

8.2

13

16,8

3. szint

24

24,5

24,7

4. szint

27,6

28,3

25

5. szint

21,4

20,1

16,5

6. szint

10,2

7,7

6,4

7. szint

6,1

1,3

1

1. szint alatti

8

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 30 25 A mi iskoláinkban

20 15


10 5

Országosan

0 1. szint alatti

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

Alapszint alatt másfélszer többen vannak a megyeszékhelyi iskolákban, mint a mi iskolánkban. (18,1%; 10,7%) Diákjaink 16,3%-a teljesített 6-7. szinten, míg a megyeszékhelyi diákok 9%-a. 6. és 7. szinten sok tanuló van a Jókaiban 15,1% és 12,3% és a Belvárosiban 11,15 és 5.6%. Átlageredmények telephelyenként átlag Mezőszél

1468 (1415;1528)

Belvárosi

1599 (1549;1649)

Jókai

1655 (1600;1704)

Mátyás

1496 (1458;1541)

Országos

1497 (1496;1498)

Megyeszékhelyi

1522 (1520;1525)

1850

1655 1700

1599 1496

1550

1497

1522

1468 Mezőszél

1400

Belvárosi 1250

Jókai

1100

Mátyás Országos

950

Megyeszékhelyi 800 650 500 átlag

9

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A megyeszékhelyi átlag felett teljesített a Jókai és a Belvárosi. Országos átlagon a Mátyás és a Mezőszél.

Eredmények a CSH-index tükrében Várható eredmény

Tényleges eredmény

Mezőszél

1542

1468

szignifikánsan gyengébb

Belvárosi

1573

1599

nem különbözik szignifikánsan

Jókai

1583

1655


1496

nincs index

Mátyás

2000 1850

1550

1655

1599

1700

1573

1542

1583

1496

1468

várható eredmény

1400 1250


1100 950 800 650 500

Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

A Jókai teljesített a legjobban, a hozzáadott értéke 72. A Belvárosiban nem volt szignifikáns változás. A Mezőszél az elvártnál gyengébben teljesített, a Mátyásnak nem volt indexe.

10

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Matematika 8. évfolyam A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma.

A megyeszékhelyi általános iskolák körében 11 iskola teljesített szignifikánsan jobban, viszont 149 iskola gyengébben. Átlageredmény:


1713 (1692;1735)

Országos

1617 (1616;1618)


1636 (1633;1638)


25 percentilis

átlag



1200

1556

1713

1863

2245

Országos

1287

1476

1617

1756

1952

Megyeszékhely

1321

1503

1636

1768

1954

11


2245

2250 2000 1750 1500

1952

1863 1713 1556

1617 1476

1954

1756

1768 1636 1503

1287

1200

minimum 25 percentilis

1321

1250

átlag

1000


750 500 250 0


Országos

Megyeszékhely

Az alsó minimum 25%-a nagyobb intervallumot ölel fel, mint a megyeszékhelyi iskoláké, ez négy leszakadó diákot jelent. A felső 25% teljesítménye nagyon kimagasló: 1863 és 2245 képességpont közé esik.

Képességszintek szerinti százalékos megoszlás A mi iskoláinkban 1. szint alatti


Országosan

0,7

1,0

1. szint

2,1

3,6

5,0

2. szint

6,8

11,8

13,8

3. szint

16,2

21,8

22,2

4. szint

25,1

27,3

25,7

5. szint

20,4

21,1

19,4

6. szint

17,3

10,3

9,4

7. szint

12,0

3,6

3,5

12

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 30 25 A mi iskoláinkban

20 15


10

Országosan

5 0 1. szint alatti

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya nálunk 25,1%, míg a megyeszékhelyi iskolák 37,8%a van ezen a szinten. Tanulóink közel fele 49,7% teljesített az 5-7. szinten, a megyeszékhelyi 35%-kal szemben. 6. és 7.szinten legtöbben a Jókaiban 27,9%, 23,5% és a Belvárosiban 21,2%. 7,6% teljesítettek.

Átlageredmények telephelyenként

átlag Mezőszél

1597 (1536;1647)

Belvárosi

1731 (1685;1768)

Jókai

1842 (1809;1877)

Mátyás

1511 (1453;1563)

Országos

1617 (1616;1618)

Megyeszékhelyi

1636 (1633;1638)

2000

1842

1850 1700

1731

1617

1597

1511

1550

1636 Mezőszél Belvárosi

1400

Jókai

1250

Mátyás

1100

Országos

950

Megyeszékhelyi

800 650 500 átlag

13

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Diákjaink 8. évfolyamon általánosan jobb eredményt értek el, mint a 6. osztályosok. A Jókai és a Belvárosi a megyeszékhelyi átlag felett teljesített. A Mezőszél a megyeszékhelyi átlagon, míg a Mátyás az országos átlag alatt teljesített. Eredmények a CSH-index tükrében

várható eredmény

Mezőszél


1675

1597

szignifikánsan gyengébb nem különbözik

Belvárosi

1700

1731

szignifikánsan

Jókai

1708

1842


-

1511

nincs index

Mátyás

2000 1842 1850 1700

1700

1675

1731

1708

1597

1511

1550

várható eredmény

1400 1250


1100 950 800 650 500

Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

Látható, hogy a Jókai eredménye (134) szignifikánsan jobb. A Belvárosi eredménye szignifikánsan nem változott. A Mezőszél eredménye szignifikánsan gyengébb, mint várható. A Mátyásnak nincs indexe. Megvizsgálták a tanulók 2012 és 2014. évi eredményeik közötti változást. Tulajdonképpen azt figyelték meg, hogy 6. osztályos koruktól hogyan fejlődtek. Természetesen a háttérváltozókat figyelembe véve itt is megállapítottak egy elvárt értéket, amit ha meghaladtak, akkor fejlődésük szignifikáns volt. Matematikából iskoláink közül a Jókaiban volt szignifikáns fejlődés, vagyis a tanulók 6-8. osztályig mért fejlődése magasabb volt az elvártnál. (országos regresszió alapján) A többi iskolában az elvárt szinten teljesítettek tanulóink. 14

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Szövegértés 8. évfolyam A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma.

A megyeszékhelyi általános iskolák körében 6 iskola teljesített szignifikánsan jobban, viszont 138 iskola gyengébben.

Átlageredmény:


1658 (1632;1679)

Országos

1557 (1556;1558)


1587 (1584;1590)


25 percentilis

átlag



1171

1535

1658

1785

2166

Országos

1222

1424

1557

1696

1871

Megyeszékhely

1275

1465

1587

1716

1883

15


2166

2250

1750

1658

1785

1535

1500 1250

1883

1871

2000

1171

1424

1716

1696 1557

minimum

1465 1587

25 percentilis

1275

1222

átlag 75 percentilis

1000

maximum

750 500 250 0


Országos

Megyeszékhely

A minimum értéket kivéve az összes részpopuláció magasabb értéket mutat, mint a megyeszékhelyi iskolák. Egy tanuló van 1. szinten, ami az alacsony értéket indokolja. A felső 25% eredménye kimagasló.

Képességszintek szerinti százalékos megoszlás A A mi iskoláinkban megyeszékhelyi

Országosan

iskolákban 1. szint alatti

0,4

0,8

1. szint

0,5

1,7

3,7

2. szint

4,7

8,3

11,0

3. szint

11,0

18,9

20,8

4. szint

24,6

29,2

27,0

5.szint

29,8

25,2

22,5

6.szint

20,4

12,9

11,1

7.szint

8,9

3,4

3,0

16

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 35 30 25

A mi iskoláinkban

20 15


10 Országosan

5 0 1. szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint alatti

Alapszinten kb. fele annyi tanulónk van iskolánkban, mint országosan (16,2%; 36,3%) 6. és 7. szinten iskolánk tanulóinak kb. harmada teljesített (29,3%), míg a megyeszékhelyi iskolák diákjainak 16,3%-a.l A 6. és 7. szinten legtöbben a Jókaiban 27,9%, 16,2% és a Belvárosiban 18,2%, 7,6% teljesítettek. Átlageredmények telephelyenként átlag Mezőszél

1581 (1527;1638)

Belvárosi

1669 (1637;1700)

Jókai

1743 (1711;1776)

Mátyás

1529 (1475;1591)

Országos

1557 (1556;1558)

Megyeszékhelyi

1587 (1584;1590)

1850

1669

1700

1743

1581

1529

1550

1557

1587

Mezőszél

1400

Belvárosi

1250

Jókai

1100

Mátyás Országos

950

Megyeszékhelyi

800 650 500 átlag

17

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A Jókai és a Belvárosi eredményesebb volt a megyeszékhelyi iskolák teljesítményénél. A Mezőszél és a Mátyás a megyeszékhelyi átlagon hasonlóan teljesített, mivel konfidencia intervallumuk egymásba nyúlik.

Eredmények a CSH-index tükrében várható eredmény

tényleges eredmény nem különbözik

Mezőszél

1623

1581

szignifikánsan nem különbözik

Belvárosi

1652

1669

szignifikánsan

Jókai

1660

1743


1529

nincs index

Mátyás

2000

1743

1850 1700

1652

1623

1669

1660 1529

1581

1550

várható eredmény

1400 1250


1100 950 800 650 500

Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

A Jókai eredménye szignifikánsan jobb (83). A Belvárosi és a Mezőszél eredménye nem különbözik szignifikánsan. A Mátyásnak nincs indexe.

A tanulók 2012 és 2014. évi eredményeik közötti változása: A Belvárosiban, a Jókaiban és a Mezőszélben is az elvárt szinten teljesítettek tanulóink.

18

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Összefoglalva: 1) Az azonos iskolatípusok országos adataival való összehasonlítása Intézményünk átlageredményei matematikából és szövegértésből is szignifikánsan magasabb értéket mutatnak az országos és a megyeszékhelyi iskolák eredményeihez viszonyítva. Kiemelkedő eredményeink a megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva: A Jókait tekintve 6. évfolyamon matematikából egy iskola volt szignifikánsan jobb. Szövegértésből 6. és 8. évfolyamon és matematikából 8.évfolyamon viszont csak hasonló teljesítményt nyújtó iskolák vannak. A Belvárosi eredményénél 6. évfolyamon szövegértésből és 8. évfolyamon matematikából és szövegértésből is csak 3 iskola nyújtott jobb teljesítményt. 6. évfolyamon matematikából tanulóink 41,3%-a, szövegértésből 65,3%-a teljesítette 4-7. szinten a feladatokat. A megyeszékhelyi iskolákban 36,1%, illetve 57,4%. 8. évfolyamon matematikából 49,7%, míg szövegértésből 59,1% érte el az 5-7. szintet. A megyeszékhelyi iskolákban 35%, illetve 41,5%. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya (%) A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

országos

megyeszékhelyi

Matematika 6.

55,9

29,7

9,6

11,5

39,5

32,7

Matematika 8.

42,1

22,7

8,8

57,9

42

37,8

Szövegértés 6.

21

7,5

8,2

7,7

26,3

18,2

Szövegértés 8.

34,2

13,6

2,9

36,8

36,3

29,3

Az alapszintet el nem érők aránya a Jókaiban, a Belvárosiban mindkét évfolyamon, míg a Mátyásban a 6. évfolyamon alacsonyabb, mint a megyeszékhelyi eredmények. Látható, hogy matematikából 6. és 8. évfolyam között csökkent az alapszintet el nem érő tanulók aránya, kivéve a Mátyásban. Szövegértésből fordított a helyzet, kivétel a Jókai. Törekednünk kell a további csökkentésre, hogy minél több tanulónk az alapszint felett teljesítsen. A legjobb eredményt a Jókai érte el minden területen, náluk legalacsonyabb ez az érték.

19

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A minimumszintet el nem érő tanulók aránya (%) Minimumszint 6. évfolyamon a 2. képességszint, míg 8. évfolyamon a 3. képességszint. Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

országos

megyeszék-helyi

Matematika 6.

20,9

9,1

1,3

0

15,2

10,3

Matematika 8.

18,7

6,1

0

35,9

19,8

16,0

Szövegértés 6.

9,3

1,8

0

0

9,6

5,2

Szövegértés 8.

16,0

3,1

0

11,0

15,5

10,4

A 6. és 7.szintet teljesítő tanulók aránya (%): iskolánk

országos

megyeszékhelyi

6.szint

7.szint

6.szint

7.szint

6.szint

7.szint

Matematika 6.

6,1

0,5

2,0

0,4

2,2

0,4

Matematika 8.

17,3

12

9,4

3,5

10,3

3,6

Szövegértés 6.

10,2

6,1

6,4

1,0

7,7

1,3

Szövegértés 8.

20,4

8,9

11,1

3,0

12,9

3,4

A legjobb teljesítményt a 6. és 7. szinten lévő tanulóink nyújtották. Minden évfolyamon kb. kétszer annyi tanulónk van ezeken a szinteken (összesítve a 6. és 7.szintet), mint a megyeszékhelyi iskolákban

2) Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítménye

Iskolánk négy telephellyel rendelkezik, így a telephelyek eredményeit lehet vizsgálni. A telephelyek tényleges eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében (a megfelelő településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján): Matematika 6.

Matematika 8.

Szövegértés 6.

Szövegértés 8.

Mezőszél









Belvárosi









Jókai









-

-

-

-

Mátyás

20

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 

A telephely eredménye szignifikánsan magasabb a várhatónál.



A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatónál.



A telephely eredménye szignifikánsan gyengébb a várhatónál.

Mivel a telephelyekhez más-más családiháttér-index tartozik, így ennek függvényében is lehet az eredményeket vizsgálni. A Jókai CSH-indexe a legmagasabb, minden mért területen a telephely eredménye szignifikánsan magasabb a várhatónál. A Belvárosiban a CSH-index szintén elég magas, itt az eredmények nem különböznek szignifikánsan a várhatónál. A Mezőszélben alacsonyabb a CSH-index, ezen a telephelyen szignifikánsan gyengébb a teljesítmény a várhatónál, kivétel a szövegértés 8. évfolyami eredmény, ahol szignifikánsan nem különbözik az elvártnál. Sajnos a Mátyásnak nincsen indexe, legfeljebb a tanulók kétharmadának volt családiháttér-indexe a telephelyen. 3) Az iskola fejlesztő munkájának hatása A telephely eredménye a tanulók két évvel korábbi mérésben elért eredményének tükrében. Matematika 8.

Szövegértés 8.

országos

megyeszékhelyi

országos

megyeszékhelyi

Mezőszél









Belvárosi









Jókai









-

-

-

-

Mátyás

Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján Telephelyeinken a fejlesztő hatás átlagos, néhány osztályban a Jókaiban az átlagosnál szignifikánsan jobban fejlődtek a tanulók. 4) A mérések időbeni változása Az elmúlt tanévhez viszonyítva a telephelyek eredményei: Mezőszél

Belvárosi

Jókai

Mátyás

Matematika 6.









Matematika 8.









Szövegértés 6.









Szövegértés 8.







 21

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Több évre visszamenően eredményeink hasonlóak, vagyis az átlageredményeink a megyeszékhelyi iskolák átlagait felülmúlják, de az egymás utáni évek eredményei hasonlóak. Telephelyeink teljesítménye különböző, hiszen mindez függ a családi háttértől, az osztályok összetételétől, képességeitől. Egy iskolán belül is más-más eredmények születtek azonos évfolyamon.

Erősségeink:  magas színvonalú oktató munka  az iskoláinkban jelenlévő segítő, támogató szülői háttér  szakköri lehetőségek, versenyzési lehetőségek  felzárkóztató munka  jó gyakorlatok kialakítása és folyamatos fejlesztése  a tapasztalatok átadása egymásnak Gyengeségeink:  a tanulói háttérkérdőívek visszagyűjtése nem minden iskolában elégséges  az iskola fejlesztő munkájának hatása átlagos  az alapszintet, illetve minimumszintet el nem érő tanulók aránya néhány telephelyen magas

Az iskolánkban működő mérési munkaközösség továbbra is folytatja és átadja egymásnak az eddig bevált jó gyakorlatokat, tapasztalatokat. Folyamatosan fejlesztjük diákjainkat, ösztönözzük őket a jó teljesítményekre. Lehetőséget teremtünk számukra, hogy jó képességeiket szakkörön illetve versenyeken kibontakoztassák. Mivel iskolánk sokszínű, különböző képességű tanulókkal és családi háttérrel, ezért még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyengébb képességű tanulók fejlesztésére. El kell érnünk azt is, hogy tanulóink nagyobb hányada töltse ki és jutassa vissza a tanulói kérdőíveket, hogy minden telephelynek legyen CSH-indexe. Ennek érdekében minden telephelyen kiértékeljük a mérési eredményeket, s ennek megfelelően határozzuk meg feladatainkat és készítjük el intézkedési terveinket.

Pécs, 2015. június 10.

Cselikné Juhász Ildikó intézményvezető

Klincsikné Toma Zsuzsanna a mérési csoport vezetője

22

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola

VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PÉCS

Belvárosi Általános Iskolája

23

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 1) Az azonos iskolatípusok országos adataival való összehasonlítása Öt évre visszamenően hasonlíthatjuk össze iskolánk átlageredményeit, s a megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva a nálunk jobban teljesítő iskolák számát. Matematika 6.

év mi iskolánk

országos

megyeszékhelyi nagy

2010.

1656 (1628;1683)

1498 (1497;1498)

1548 (1546;1550)

8

2011.

1636 (1603;1667)

1486 (1485;1487)

1539 (1536;1541)

6

2012.

1605 (1569;1634)

1489 (1489;1490)

1542 (1539;1545)

11

2013.

1534 (1500;1574)

1489 (1488;1490)

1538 (1536;1541)

44

2014.

1539 (1504;1580)

1491 (1490;1492)

1529 (1527;1531)

24

év

jobban teljesítő iskolák száma

Matematika 8. mi iskolánk

országos


2010.

1862 (1829;1900)

1622 (1622;1623)

1662 (1661;1664)

0

2011.

1689 (1631;1724)

1601 (1600;1602)

1648 (1646;1650)

23

2012.

1769 (1738;1795)

1612 (1611;1613)

1659 (1656;1662)

4

2013.

1712 (1680;1744)

1620 (1620;1622)

1669 (1665;1672)

15

2014.

1731 (1685;1768)

1617 (1616;1618)

1652 (1649;1655)

3

év


Szövegértés 6. mi iskolánk

országos


2010.

1621 (1588;1650)

1483 (1482;1484)

1541 (1539;1544)

5

2011.

1604 (1567;1639)

1465 (1464;1466)

1524 (1522;1526)

7

2012.

1617 (1583;1650)

1472 (1470;1473)

1524 (1521;1527)

3

2013.

1618 (1582;1653)

1497 (1496;1498)

1555 (1551;1558)

10

2014.

1599 (1549;1649)

1481 (1480;1482)

1535 (1532;1538)

3


24

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola év

Szövegértés 8. mi iskolánk

országos



2010.

1751 (1722;1784)

1583 (1582;1584)

1626 (1624;1628)

2

2011.

1710 (1674;1738)

1657 (1576;1578)

1624(1621;1626)

5

2012.

1713 (1678;1745)

1567 (1566;1568)

1614 (1610;1617)

1

2013.

1640 (1588;1682)

1555 (1554;1557)

1602 (1599;1605)

11

2014.

1669 (1637;1700)

1557 (1556;1558)

1602 (1599;1605)

3

Intézményünk átlageredményei öt évre visszamenően szignifikánsan jobbak, mint az országos eredmények. Ha a megyeszékhelyi átlageredményeket tekintjük, akkor itt is hasonlóak a teljesítmények. Ezt mutatja a megyeszékhelyi nagy iskolák között elfoglalt helyünk is. Kis visszaesés látható a 2013-as és 2014-es mérésnél, amikor 6. évfolyamon matematikából csak a megyeszékhelyi átlagot értük el. 2) Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítménye A telephelyek tényleges eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében (a megfelelő településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján): Matematika 6.

Matematika 8.

Szövegértés 6.

Szövegértés 8.

2010.









2011.









2012.









2013.









2014.











A telephely eredménye szignifikánsan magasabb a várhatónál.



A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatónál.



A telephely eredménye szignifikánsan gyengébb a várhatónál.

25

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Az iskola CSH indexe viszonylag magas, 0,7 és 0,8 között változott az évek során. 2011-ben alacsonyabb, illetve 2010-ben magasabb volt ennél. 2010 -2012-ig matematikából és szövegértésből is a hozzáadott értékeink magasabbak voltak. 2010-ben értük el a legjobb teljesítményt. 2013-ban csökkent ez az érték és 2014-ben az eredményünk nem különbözött szignifikánsan a várhatónál. 3) Az iskola fejlesztő munkájának hatása A telephely eredménye a tanulók két évvel korábbi mérésben elért eredményének tükrében: Az iskola fejlesztő hatása átlagos a megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva. Kivétel a 2010-es év, amikor mindkét területen a megyeszékhelyi átlagot matematikából 116 ponttal, szövegértésből 48 ponttal múltuk fel. Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján átlagos, néhány osztály eredménye jobb, tehát szignifikánsan többen fejlődtek. 4) A mérések időbeni változása Iskolánk eredménye az eddigi kompetenciamérésekben:

Az átlageredmények változásából látható, hogy 2010-ben volt egy kiemelkedő eredményünk. 2011-től nincs szignifikáns változás. A teljesítményünk egyenletes. 6. évfolyamon matematikából az elmúlt évhez képest nincs változás, előtte gyengébb volt a teljesítményünk. Az osztályaink eredményei különbözőek, hiszen mindez függ a családi háttértől, az osztály összetételétől, a tanulók képességeitől. Erősségeink:  magas színvonalú oktató munka  az egyenletes jó eredmény elérése  az iskoláinkban jelenlévő segítő, támogató szülői háttér  szakköri lehetőségek, versenyzési lehetőségek  felzárkóztató munka  jó gyakorlatok kialakítása és folyamatos fejlesztése 26

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 

a tapasztalatok átadása egymásnak

Gyengeségeink:  az iskola fejlesztő munkájának hatása átlagos Intézkedési tervünk a következő: Alapvető feladatunk, hogy az eddig elért eredményeinket fenntartsuk. Követjük az eddig bevált módszereinket, s ezek segítségével próbáljuk csökkenteni az alapszint alatt lévők számát és erősíteni a fejlesztő hatást. Ennek érdekében még nagyobb figyelmet fordítunk a gyengébb tanulók fejlesztésére. A tanulók kompetenciáit nem csak matematika és magyar órákon, hanem a többi órán is fejlesztjük, csak így érhető el jobb eredmény. feladat A 2014-es kompetenciamérés eredményeinek és az intézkedési terv ismertetése A tanulók kompetenciáit fejlesztő feladatok megoldása matematikából, szövegértésből és más tantárgyakból. Korrepetálás, fejlesztés biztosítása a gyengébb tanulók részére Tehetséggondozás 6. és 8. évfolyamon

időpont Tanévzáró értekezlet

felelős dr.Klincsikné Toma Zsuzsanna

folyamatos

6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusok

folyamatos

Versenyre készítés 6. és 8. évfolyamon

folyamatos

6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusok 6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusok 6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusok 6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusok osztályfőnökök

folyamatos

A kompetenciamérésre felkészítő második félév foglalkozások tartása A szülők megfelelő tájékoztatása mérés előtt (Tanulói kérdőív jelentősége) Mérési anyagok előkészítése, feltételek Mérés előtti hét biztosítása

dr.Klincsikné Toma Zsuzsanna

Szegedi Ákosné intézményegység-vezető

27


VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PÉCS Jókai Mór Általános Iskolája

28

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Iskolánk tanulói által elért eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti, mely tartalmazza az országos átlagot, a budapesti átlagot és a tankerületi iskolák átlag képességpontjait. Létszámok: 2011 80 81

6.osztály 8.osztály

2012 76 82

2013 85 86

2014 77 71

Matematika

Szövegértés

Teljesítmény 2011

Teljesítmény 2012

Teljesítmény 2013

Teljesítmény 2014

Átlagok

Eredmények:

6.

8.

6.

8.

6.

8.

6.

8.

Ország

1486

1601

1489

1612

1489

1620

1491

1617

Jókai

1672

1810

1723

1808

1663

1812

1647

1842

Ország

1465

1465

1472

1679

1497

1555

1481

1557

Jókai

1633

1577

1567

1733

1668

1744

1655

1743

Helyzetelemzés… A tanulóink által elért képességpontok mindkét évfolyam esetében mind a szövegértés mind a matematika területén magasabbak az országos átlagpontoknál. Ennek a jó eredménynek az elérését a következő tényezők pozitívan befolyásolták: A családok szociális, gazdasági és kulturális háttere (CSHI index) az országos átlagnál jobb (6. évfolyam: CSHI = 0,875; 8. osztály: CSHI =0,822) pszichológiai tényezők:  tanulási igény kialakítása,  a tudáshoz kapcsolódó értékek folyamatos fejlesztése,  a belső késztetésből vezérelt tanulás megerősítése. Matematika A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A matematikateszt során egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek, és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.

29

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A tanulókat elért eredményeik alapján különböző képességszintekbe sorolják be. Ezek a képességszintek abban segítenek, hogy a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva meg tudjuk mondani, hogy legalább milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és mi az, amiben lemaradást mutatnak. 6. évfolyam Az évfolyamok eredményei az országos átlagokhoz képest 200 ponttal jobb. Az esetleges évfolyamok közti ingadozás a feladatok nehézségétől, az évfolyamon előforduló tanulási problémákkal küzdő tanulók számától függ. 8. évfolyam Az évfolyamok eredményei szignifikánsan emelkedtek, bár ezeken az évfolyamokon is mindig van SNI-s és tanulási problémákkal küzdő tanuló. Ezen adatok ismeretében a következő intézkedési tervet hozzuk: A 2-3. képességszint alatt teljesítő tanulók illetve a tanulási nehézséggel küzdő tanulók részére továbbra is biztosítjuk a szaktárgyi korrepetálást, a napközi és tanulószoba keretein belül és kívül egyaránt, a szülőkkel folyamatosan egyeztetve. Az eredményesség megtartása érdekében fontos a megfelelő tankönyvválasztás, mely igazodik a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, a differenciáláshoz, a részképességzavaros tanulók eredményes matematika oktatásához. Szeretnénk folytatni 7-8. évfolyamon a csoportbontást, mely azt jelenti, hogy egy csoportban 10-15 tanuló van. Ez a bontás lehetővé teszi, hogy a tanár egy tanulóra több időt tud fordítani egyéni segítségnyújtásként, a képességek szerint homogén csoport alakul ki. Megtartjuk minden évfolyamon a szakköröket és 8. évfolyamon felvételi előkészítő és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a tanulók részére. A kompetenciamérés eredményessége vagy eredménytelensége nemcsak a matematika tantárgy sikere vagy sikertelensége. Ezért minden szaktanár kötelessége, hogy saját szaktárgyi óráján, valamint a tanulószoba tanulási ideje alatt az adott szaktárgyhoz kapcsolódó különböző kompetenciákat fejlesztő feladattípusokkal ismertesse meg tanítványait (például: grafikonok elemzése természettudományos tantárgyak esetében, szövegértési feladatok, stb.). Ehhez adnak segítséget különböző új kiadványok, feladatlapok, interaktív táblára írt fejlesztő programok. A háziversenyek feladatsorainak összeállításánál kiemelt szerepet kapjanak a kompetenciákat és a tehetséget fejlesztő feladatok. A tehetséggondozás valamennyi területén (iskolai, kerületi, budapesti, országos versenyek) részvételünkkel ösztönözzük tanulóinkat. Szövegértés A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget. A tanulókat elért eredményeik alapján különböző képességszintekbe sorolják be. Ezek a képességszintek abban segítenek, hogy a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva meg tudjuk mondani, hogy legalább milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és mi az, amiben lemaradást mutatnak.

30

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola 6. évfolyam Az évfolyamok eredményei az országos átlagokhoz képest ezen a területen is nagyon jó. Az előző években (2014.) elért eredményhez képest némi emelkedést mutat. 2. képességszint alatt senki nem teljesített. 8. évfolyam Az évfolyamok eredményei növekedtek, a 2014 –s legutóbbi mérésnél nem volt olyan tanuló, aki a 2. képesség szint alatt teljesített. Ezen adatok ismeretében a következő intézkedési tervet hozzuk: A 2-3. képességszint alatt teljesítő tanulók illetve a tanulási nehézséggel küzdő tanulók részére továbbra is biztosítjuk a szaktárgyi korrepetálást, a napközi és tanulószoba keretein belül és kívül egyaránt, a szülőkkel folyamatosan egyeztetve. Az eredményesség megtartása érdekében továbbra is fontosnak tartjuk, hogy szövegértési feladatok gyakorlásával a megoldási rutint kialakításuk, minden tanórán kiaknázzuk a szövegértés fejlesztésének lehetőségeit. Növeljük az önálló feladatmegoldás és szövegfeldolgozás arányát a tanóra időegységében. A tankönyvválasztás igazodik a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, a differenciáláshoz, a részképesség-zavaros tanulók eredményes oktatásához. A kulcskompetenciák fejlesztését differenciált feladatok tanórai alkalmazásával valósítjuk meg. A 8. évfolyamon kompetenciafejlesztő, felvételi előkészítő foglalkozásokat biztosítunk a tanulók részére. Keressük a korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségét a szókincsfejlesztésére (drámatanítás). Továbbra is feladataink… A tehetséggondozás valamennyi területén (iskolai, városi, megyei, regionális, országos versenyek) részvételünkkel ösztönözzük tanulóinkat. Minden évfolyamon ún. évfolyam-értekezleteket tartunk, meghatározott időközönként. Ezeken az értekezleteken az évfolyamokon tanító szaktanárok részletesen megbeszélik a tanulók szükséges fejlesztését, tehetséggondozását. Pedagógiai célok és feladatok - Állandó szókincsfejlesztés, a mindennapi élet fogalmainak megismerése és használata, - táblázatok, grafikonok értelmezése és készítése, - szövegalkotás a mindennapi élet területéről (például: csekk, menetrend, receptek stb.) - memóriafejlesztés, memóriajátékok beépítése a tanításba, - koncentrációfejlesztés - lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések gyakoroltatása, - koncentráló képesség fejlesztése, a terhelés fokozatos emelése, - a motiváció fejlesztése kooperatív munkaformák alkalmazásával, - „másképp”, más módszerekkel való tanítás szükségessége, - kompetencia alapú oktatást segítő programcsomagok használata, - több csoportmunka szervezése napi szinten.

31

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Továbbra is célunk és kiemelt feladatunk - ahogyan ezt az éves munkatervben is rögzítettük a mérés során mutatott magas, az országos átlagot meghaladó tanuló teljesítmény elérése és megtartása.

Priskin Pál intézményegység-vezető

32



Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája

33

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Az intézményi pedagógiai munka értékelése- intézkedési terv- Városközponti Iskola Liszt Ferenc Zeneiskolája Zeneiskolánk pedagógiai munkáját az a szemlélet határozza meg, amely alapján egyaránt támaszkodunk hagyományainkra és figyelünk a folyamatos szakmai megújulásra. Munkánk sikerességének záloga a korábbi évtizedek során kialakult zenepedagógiai hagyományoknak, struktúráknak és módszereknek folyamatos követése és alkalmazása, valamint az elmúlt évek gyakorlatával kialakított eredményes, kölcsönösen előnyös együttműködés iskolaközpontunk másik négy társintézményével. Az 1952-ben alapított iskolánk a város zeneoktatásában meghatározó szerepet tölt be, nyolcadik tanéve működik a Városközponti Iskola tagintézményeként. Intézményünk kiemelkedő erőssége és pedagógiai munkánk fő feladatként meghatározott célkitűzése  a zenei műveltség megalapozása,  fejlesztése és a  tehetséggondozás. Az elmúlt évek következetes tervező és előkészítő munkájával sikerült megfordítani az iskolánk iránti érdeklődés korábban tapasztalt csökkenését. A 2009/2010-es tanévben 718 növendékkel kezdtük a tanévet. A 2014/2015-ös tanévet 831 tanulóval indítottuk. Mindez dicséri a kollégák pedagógiai, és szervező munkáját. Iskolaközpontunk négy tagintézményével való szoros együttműködés, valamint az általános iskolákban és óvodákban a 2014/15-ös tanévben tartott hangszerbemutató hangversenyek, tehetségkutató tevékenységek hatására nagyobb számban jelentkeztek felvételizők. 182 új növendék kezdte el a hangszertanulást szeptember elején. A szolfézs és hangszeres előképző évfolyamok eredményes munkájának is köszönhető a tavasszal tartott hangszerválasztó meghallgatásunk iránti fokozott érdeklődés és az ezeken az évfolyamokon tapasztalható magas növendékmegtartási arány, az alacsony lemorzsolódás. Hangszeres és elméleti oktatásunk eredményességét bizonyítják a házi hangversenyek, tanszaki hangversenyek mellett az igényes műsor-összeállítású iskolai növendékhangversenyek magas színvonala, valamint a helyi, megyei, régiós, országos és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon és találkozókon elért kiemelkedő eredmények. Minden tanár legalább egy házi hangversenyt tartott, a tagintézményekben és más helyszíneken nyolc bemutatkozó hangversenyt szerveztünk. Két iskolai növendékhangversenyt tartottunk esetenként tíz-tizenkét műsorszámmal a Művészetek Házában (decemberben és márciusban), három növendékhangversenyt és egy tanári hangversenyt a Művészeti Gimnáziumban (novemberben, márciusban, áprilisban és májusban) , valamint karácsonyi hangversenyt a Dóm kőtárban, és a Majorossy utcai kamaratermünkben búszúzó diákok hangversenyét májusban. Növendékeink kiemelkedő eredményeket értek el 6 nemzetközi, 9 országos, 3 regionális 5 megyei, több városi versenyen és kiemelkedő sikerrel szerepeltek televíziós tehetségkutató versenyen is. Az eredmények felsorolása mennyiségük miatt külön táblázatot igényel. Zeneiskolánk erőssége tanáraink magas szintű szakmai felkészültsége és elkötelezettsége. Tanáraink közel fele (20 kolléga) rendelkezik egyetemi végzettséggel, négynek van szakvizsgája és adtak le pedagógus portfóliót 2014 tavaszán. Január 1-től ketten léphettek magasabb, ped2 fokozatba, ketten pedig a szakértői képzés elvégzése után január elsejétől mesterpedagógus besorolást kaptak. 2014 őszén hatan jelentkeztek ped2 minősítésre, 34

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola portfóliójuk elkészítésében és a minősítésre való felkészülésükben mindkét mesterpedagógus segítő szerepet vállalt belső intézményi továbbképzés formájában. Kollégáink közül többen szakmai szervezeteknek is aktív tagjai, rendszeresen részt vesznek például a Liszt társaság rendezvényein akár előadóként is. A tanári hangversenyen 20 kollégánk lépett fel, és hozzájárultunk az első alkalommal 2015 tavaszán megrendezett megyei tanári hangverseny sikeréhez is. A jól működő szülői munkaközösség, valamint a "Muzsika a gyermekekért" alapítványunk támogatása jelentős mértékben segíti tanítványaink versenyeken való részvételét, utaztatását, és hozzájárul sikereinkhez, eredményeinkhez. Zeneiskolánk és hangversenyeink népszerűsítésében fontos az információáramlás eredményes megszervezése és irányítása, a kapcsolattartás. Az iskolai honlap mellett egyre népszerűbb és látogatottabb a tanítványaink és szüleik által kedvelt közösségi portálon való jelenlétünk. Hangversenyeinket didaktikai és népszerűsítési célból rögzítjük, a videómegosztó felületünk használata már megszokott és igényelt része lett kollégáink pedagógiai munkájának. A folyamatos megújulás érdekében következetesen felmérjük esetlegesen tapasztalható hiányosságainkat, gyengeségeinket is. Épületeink állaga felújításra szorulna. Munkánkat két saját épületben és a társintézményekben működő telephelyeinken folytatjuk, a Rákóczi úti főépületünk külső felújítása, tetőszerkezetének karbantartása, a nyílászárók cseréje évek óta várat magára. Hasonló gondokkal küzdünk a Majorossy utcai épületünkkel kapcsolatban is. Kiemelt iskolai növendékhangversenyeinket, évzáró ünnepélyeinket megfelelő méretű saját hangversenyterem hiányában csak külső, bérelt helyszíneken tudjuk megtartani. A zeneoktatás általában hagyományos konzervatív módszerekkel történik, mégis egyre fokozottabban érzékelhető az új módszerek és eszközök iránti igény. Az utóbbi években már magyarul is egyre nagyobb számban elérhető és az oktatási palettát szélesítő oktatószoftverek, kottaszerkesztő programok, online kottatárak használata az iskolánkban jelenleg még nem megoldott. Korszerű, hálózat nélküli széles sávú internet-hozzáférés egyik épületünkben sem érhető el, így nemcsak információs-kommunikációs technológiai eszközökkel való ellátottságunk hiányos, de saját eszközeink oktatásban való használatának lehetősége is korlátozott. Vezetékes internet-hozzáférés csak a Rákóczi úti főépületünkben van: az irodában, könyvtárban és két szolfézsteremben. Szakmai kapcsolataink személyes és tanszaki szinten működnek, de intézményes szinten még kialakulatlanok. Többször felmerült közelebbi (Horvátország, Szerbia, Ausztria) és távolabbi zeneiskolákkal (Németország, Portugália) létesítendő kapcsolatok lehetősége. Az iskolaközponttal közösen beadott és a következő két évben megvalósuló Erasmus mobilitási terv sikeressége előrevetíti a külföldi partnerintézményekkel létesíthető kapcsolatok reményét és lehetőségét. Rendezvényeink, hangversenyeink sokrétű népszerűsítése ellenére látunk további lehetőségeket hangversenyeink látogatottságának növelésére. Feladatot jelent a pedagógiai munkánkat segítő újabb pályázatok felkutatása és sikeres összeállítása. Kollégáink folyamatos továbbképzése és szakmai tudatossága miatt a magas szintű, igényes tanszaki tevékenységek mellett továbbra is szükség van belső továbbképzésekre, szakmai konzultációkra. Hangszerparkunk megfelelő, de folyamatos javításuk és karbantartásuk szükséges. Fontos lenne minőségi hangszerek vásárlása a zenekari és egyéni hangzás javításának érdekében.

35

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A 2014/15-ös munkatervben tervezett tevékenységeinket tételenként megvalósítottuk. A következő tanévben is fontos és folyamatos feladatot jelent  iskolánk technikai felszereltségének folyamatos javítása,  tanítási környezetünk optimális, barátságos, a tanulást serkentő és motiváló kialakítása  a továbbképzések és a pedagógus életpályamodell fokozatainak következetes megtervezése.  hangszerállományunk folyamatos karbantartása, kottatárunk fejlesztése.  a társintézményekkel való egyeztetés a tantermi beosztások optimalizálása miatt. Gyengeségek, fejlesztendő területek: - Iskolánk tanulóira egyre több feladat hárul az általános iskolás tanterv szerint. Rugalmasságot kell tanúsítanunk abban a tekintetben, hogy miképpen alkalmazkodhatunk hatékony módon a gyerekek tanrendjéhez a zeneiskolai oktatásban. - A növendékek egyéni fejlesztési lehetőségeire még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. - A koncerteket még szervezettebben kell megrendeznünk. Fejleszteni a szülőkkel való kommunikáción annak érdekében, hogy minél több látogató jöjjön a koncertjeinkre. Egy levélküldő szoftver használata ezen a téren sokat segíthet. - Nagyobb odafigyelést igényel a vonós és fúvós zenekar utánpótlásának biztosítása. Ez minden hangszeres tanárnak feladata. - A közösségi élet színesítése érdekében kirándulásokat lehetne szervezni.

Zsoldos Attila intézményegység-vezető

36



Mátyás Király Utcai Általános Iskolája

37

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola A kompetenciamérések eredménye az elmúlt 5 évben a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában A következő táblázat összefoglalja az elmúlt 5 év kompetenciaméréseinek eredményeit a Városközponti Általános iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskolájára vonatkozóan. A számszerű eredményekből és az ikonok alapján is látható, hogy általában az országos átlagnak megfelelő, vagy annál jobb eredményt értek el tanulóink. ( A feltüntetett 20 adatból 10 jobb, mint az országos átlag, 9 annak megfelelő, egy gyengébb.) Először fordul elő a 2014-es mérésben, hogy a nyolcadik osztályos matematika eredmény elmarad az országos átlagtól. 2014 saját ered mény

2013 saját ered mény

1588

2012 ország saját os ered átlag; mény viszon yítás az ország os átlagh oz 1497 1512

2011 ország saját os ered átlag; mény viszon yítás az ország os átlagh oz 1472 1541

ország os átlag; viszon yítás az ország os átlagh oz 1465

szöveg értés 6. évf.

1496


szöveg értés 8. évf.

1529

1557

1585

1555

1648

1567

1659

matem 1560 atika 6. évf.

1491

1556

1489

1536

1489

matem 1511 atika 8. évf.

1617

1630

1620

1701

1612

2010 saját ered mény

1589


1577

1589

1583

1526

1486

1684

1498

1751

1601

1644

1622

Fontos viszonyítási pont a tanulók családi háttér indexe alapján elvárhatóhoz képest nyújtott teljesítmény. Sajnos ilyen adattal csak a 2010-es és 2011-es években rendelkezünk. 2010-ben a hatodikosok teljesítménye minkét területen magasabb az elvártnál, a nyolcadikosoké pedig megegyezik azzal, 2011-ben a nyolcadikos matematika jobb, a többi eredmény az elvárttal egyező. Az utóbbi évek családi háttér indexének hiánya a kevesebb számban visszahozott, illetve hiányosan kitöltött kérdőívei miatt jelenik meg. Véleményem szerint ez a jelenség egyértelműen a családi támogatás hiányát jelenti. Tehát a családi háttér ezen idő alatt nem javult, hanem romlott. Ezt igazolják a KIR oktatási statisztikából 38

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola hozzáférhető adatok családok anyagi helyzetéről, illetve az iskolánkban tanulók tanulási nehézségeiről. 2014 tanulási nehézséggel 16% küzdők aránya az iskolában BTN aránya a 6.8. évfolyamon 10% rendszeres gyermekvédelmi 43% kedvezmények aránya az iskolában RGYVK arány a 6.8. évfolyamon 54% !

2013

2012

2011

2010

17%

14%

10%

12%

12%

14%

9%

17%

48%

40%

33%

25%

33%

33%

26%

18%

2012-ben egy 5. és egy 7. osztály csatlakozott iskolánkhoz a Városközponti Iskola akkor megszűnő Felső-vámház Utcai Általános Iskolájából. Ők - hatodik a, és nyolcadik a osztályként – voltak a 2014-es jelentésben szereplő mérések részvevői. Megállapíthatjuk, hogy három eredmény tekintetében sikerült megközelíteni az addigiakat, míg a nyolcadikos matematika eredmények elmaradnak mind az addigi iskolai, mind az országos színvonaltól. Az eredmények és a családi háttér változásainak tükrében a következő intézkedéseket tesszük: Intézkedési terv tervezett intézkedés A kerettantervi óraszámok felhasználása az alapkészségek fejlesztésére, a magyar nyelv és irodalom, illetve matematika óraszámainak növelése. Felzárkóztató, képességfejlesztő óra biztosítása valamennyi alsós tanító számára.

felelős intézményegység vezető, munkaközösség vezetők

határidő elvárt eredmény 2013-ban megtörtént A lehető legmagasabb óraszám biztosítása az alapkészségek fejlesztésére.

intézményegység vezető

a tantárgyfelosztás A tanulási hátrányok készítése kompenzálása

39

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Korrepetálási lehetőség, felzárkóztató óra biztosítása a magyar nyelvet valamint a matematikát tanító tanárok számára. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő pedagógusi megsegítése, különös tekintettel a szövegértés és a matematikai készségek területére. A kompetencia alapú oktatás hangsúlyozása a magyar és matematika tanításában A tanulói kérdőívek fontosságának kiemelése, tudatosítása. A tanulók és szülők motiválása a kérdőívek pontos kitöltésére és visszahozására. A kérdőívek mind nagyobb számban történő begyűjtése.

intézményegység vezető

a tantárgyfelosztás A tanulási hátrányok készítése kompenzálása

intézményegység vezető fejlesztő pedagógus

minden tanévben A tanulási hátrányok folyamatosan kompenzálása

szakmai munkaközösségek vezetői, szaktanárok

folyamatos

osztályfőnökök, felmérés vezetők

2015. május 27. Teljes körű kérdőív Majd folyamatosan a begyűjtés. A CSH következő években indexek figyelembe vétele.

Hatékony, kompetencia alapú oktatás során felkészült tanulók.

Az intézkedési tervbe foglaltak megvalósítása biztosítja az eddigi eredmények megtartását / javítását, illetve azt, hogy újra megbízható képet kapjunk tanulóink családi háttérhez viszonyított eredményéről.

Pappné Udvaros Éva intézményegység-vezető

40



MEZŐSZÉL UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

41

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola TARTALOM

Kompetenciamérés ........................................................................................................................... 42 Célunk .............................................................................................................................................. 43 Mérés előtti tennivalók ..................................................................................................................... 43 Motiváció és identitás erősítése .................................................................................................... 43 Új mérési rendszer ............................................................................................................................ 43 Módszertani, szemléletbeli változtatások.......................................................................................... 44 Környezet átalakítása ........................................................................................................................ 45 Tananyagfejlesztés............................................................................................................................ 45 Szakmai képzés ................................................................................................................................. 45 Mérés után ....................................................................................................................................... 46 Értékelés ....................................................................................................................................... 46 Összefoglalás .................................................................................................................................... 46

Kompetenciamérés Az előző évek mérési adatait összehasonlítva, iskolánk mérési mutatói egyre gyengébb tanulói teljesítményt, illetve egyre kisebb hozzáadott értéket mutatnak. Mérési mutatóink javítása érdekében intézkedési tervet fogalmaztunk meg. Az elemzések alapján fontos egységesíteni és tisztázni intézményünk céljait. Mi a fontos számunkra, mint tanároknak? Mik a céljaink a tanóráinkon? A tudás átadás? A készségek fejlesztése? Milyen módszerekkel? Célunk az életre felkészítés? A motiváció felkeltése? Esetleg motiváció az élethosszig tartó tanulásra? Nagy szavaknak hangzanak ezek, de ha nem egységesen gondolkozunk, és “csak” a tudás átadás a célunk, akkor sosem fognak tanulóink jó eredményt elérni kompetencia méréskor. Ha tudjuk, hogy mit szeretnénk, mik a közös céljaink, akkor tudunk konkrét lépéseket megfogalmazni. A megfelelő szövegértés az alapja minden tantárgy tanulásának. Ezért nem csak a magyart tanító tanárok, hanem minden tanár feladata a készség fejlesztése. Használjuk ki tanóráikon az erre adódó lehetőségeket! Minden tantárgy magában hordozza a fejlesztés lehetőségét. Az olvasási műveleteket különböző szövegtípusokon keresztül gyakoroltathatjuk be a tanulóinkkal (útleírások, találmányok leírása; menetrend, táblázatok, receptek értelmezése; stb.). Ugyanígy a matematikai kompetencia sem csak szakórán fejleszthető, hanem majd minden tantárgy keretében is.

42

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Célunk A tanulók személyiségének, kompetenciáinak minél sokoldalúbb fejlesztése; a gyerekek felkészítése a különböző mérésekre, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon teljesíteni; az iskolai eredmények fokozatos javítása, javulása – eredményes kompetenciamérés. Mérés előtti tennivalók Motiváció és identitás erősítése A tanulók nem érdekeltek benne, hogy eredményük tudásuknak megfelelő legyen. Könnyen elképzelhető, hogy sok szülő meg se nézi az eredményeket, illetve egy év távlatából a gyerek számára már teljesen irreleváns a mérés eredménye. Létfontosságú, hogy mind a gyereket, mind a szülőt érdekeltté tegyük a jobb eredmény elérésében.

Feladataink: - Minden lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy legyenek büszkék tanulóink magukra és iskolájukra. Ennek megerősítésére több alkalmat kell keresni. - Tárjuk eléjük az eredményeket, biztassuk őket az iskola helyzetének erősítésére. Mindenki hozzátehet a sikerhez! - Tudatosítsuk a gyerekeken kívül a szülőkkel is a mérés fontosságát. Legyen ez téma szülői értekezleteken, fogadó órákon. Erősítsük az egyéni erőfeszítések szükségességét. - Legyen következménye is, pl. az az osztály, ahol jók az eredmények, legyen kiemelve, megdicsérve, esetleg jutalomban is részesülhet. A gyenge eredményt elért osztályok eredményeinek okait fel kell tárni és orvosolni kell azokat. - Fontos a motiváció, legyen tétje a mérésnek. Új mérési rendszer Fontos lenne, hogy ne hatodikban írjanak először ehhez hasonló tesztet. Már a tesztfüzet vastagsága sokakat megrémít, vannak, akik itt feladják a dolgot. Feladataink: Iskolai belső mérésrendszer kialakítása: - Évfolyamonkénti mérés minden tanévben 4-8. osztályos tanulóknak. - Monotonitás tűrés fejlesztése. (4*45 perc a kompetenciamérés, egy fél nap, nem a méréskor kell ennek először kitenni a tanulókat) - Egységesen mind az 5 évfolyamon félévente egy “Mérés-nap” a korábbi évek feladataiból. A közös, tantestületi javítás után részletes megbeszélés, a típushibákra koncentrálva. Az eredmények folyamatos nyomon követése. Minden tantárgy tanmenetében jelenjen meg éves fejlesztési terv a kompetenciák fejlesztésére. Rendszeres legyen a szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztése minden tantárgy tanításában. Ne legyen témazáró dolgozat szövegértési feladatok nélkül.

43

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Módszertani, szemléletbeli változtatások Szükséges a tantestület módszertani továbbképzése is, a folyamatos megújulás elengedhetetlen az oktatásban. Feladataink: - Ne legyen tanóra olvasás nélkül, minden órán szánjunk legalább 5-10 percet, hogy önállóan olvassanak a tanulók. - Szöveg alapú kooperatív és csoportmunkák előnyben részesítése a frontális munkával szemben. - Interneten, könyvtárban történő kutatást támogató házi feladatok adása. - Olvasással kapcsolatos iskolai verseny megszervezése, melynek célja minél több tanuló bevonása, pl.: minden osztály összegyűjti, hogy ki milyen könyvet olvasott a tanév folyamán, a legtöbbet olvasó osztályt jutalmazzuk. - Nagy- és finommozgások fejlesztésére gyakorlatsorok készítése, amelyek rendszeres végeztetésével fejlesztjük a gyerekek idegrendszerét, koncentrációját testnevelés órákon. - Szabályalkotások csoportokban, szabálymagyarázat, értelmezés. - Új játékok elnevezése, szövegrészeknek cím adása. - Relaxáció mesehallgatással. - Nívócsoportos oktatás visszaállítása matematikából 7-8. évfolyamon - Csoportbontás megvalósítása matematikából a 4. évfolyam jó tapasztalatai alapján (motiváltabb gyermekek, több versenyző, országos és megyei sikerek) a 3. évfolyamon is. - Egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások, szakkörök beindítása az iskolában kompetencia alapú feladatok megoldására, újak kidolgozása; pl. Délutáni foglalkozások gyakorlásra szánt időkeretének bővítése. - Megoldási stratégiát tanítása a tanulókkal (Pl: előbb nézze át e feladatokat, hogyan ossza be az idejét, ne rágódjon nagyon hosszú ideig egy feladaton, ha van még idő térjen vissza rá, részmegoldásokat is jegyezzen le, képletek, vázlat, rajzok, tervek rögzítése stb.). - Feladatok szövegeinek értelmezése is fontos. - Minden órán - készségfejlesztő órákon is - növelni kell az önálló feladatmegoldást és szövegfeldolgozás arányát a tanóra időegységében. - Állandó szókincsfejlesztés, a mindennapi élet fogalmainak megismerése és használata. - Szövegalkotás a mindennapi élet területeiről pl. csekk, menetrend, receptek. Erre alkalmas lehet a gyerekek bevonása a kirándulások szervezésébe, tervezésébe. - Újra foglalkozni kell a tanulásmódszertannal, hogy megfelelő tanulási stratégiákkal rendelkezzenek tanulóink. Memóriafejlesztés, lényegkiemelés, ok-okozat felismerése, koncentráció, képességek fejlesztése, csoportmunkák. - Háziversenyek rendezése, ahol a feladatsorok összeállításánál kiemelt szerepet kapnak a kompetenciákat fejlesztő feladatok. - Fejlesztésekhez kérjünk segítséget az Éltes Mátyás Iskola munkatársaitól.

44

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Környezet átalakítása Olyan ingerekben gazdag környezetet kell teremteni, mely olvasásra ösztönöz. Feladataink: - Az aulában egy könyvespolc felállítása, melyről szabadon vihetnek könyveket a tanulók, illetve rakhatnak is rá. -

Magyaros szaktanterem kialakítása, melyben a könyvek uralják a főszerepet, az egyik falat, vagy többet is könyvek borítanak, lehetőség szerint minél több magyar órát ebben a teremben tartani. (A történelem terem átalakítható magyar-történelem teremmé.)

Tananyagfejlesztés Létre kell hozni általunk fejlesztett tanulást segítő tartós eszközöket, melyeket akár tantárgyaktól függetlenül is használhatunk. Feladataink: - Feladatbank létrehozása - Laminált feladatsorok összeállítása szövegértés fejlesztésére megoldásokkal. - Társasjátékok. - Kártyák. - Poszterek. Szakmai képzés Minden kolléga rengeteg tapasztalattal rendelkezik, amiből keveset tudunk hasznosítani, pedig a legtöbbet egymástól tanulhatnánk az oktatás minőségének javítása érdekében. Feladataink: - SWOT analízist készíteni, kiértékelni és eredményeit beépíteni a mindennapi munkába. - A tanévzáró utáni héten tantestület minden pedagógusa kitölti a nyolcadikos kompetenciamérést. - Egymás óráinak rendszeres, szervezett látogatása. - Szakmai, módszertani megbeszélések tartása, a módszerek cseréje. - Szakmai tartalmak megosztása egymással online (facebook csoport). - Fenntartó által támogatott szakmai képzésen való részvétel. - Belső, iskolai képzések szervezése. 45

Intézkedési terv – Városközponti Általános Iskola Mérés után Értékelés A tanulók teljesítményét többféleképpen is értékelni kell, többek között feladatonként és feladattípusonként is. A tapasztalatokat fel kell használni a következő tanévekben. - A kompetenciamérések iskolai kijavítása közvetlenül a mérés után. - A gyerekek egyéni, hivatalos eredményeinek értékelése a szülővel közösen. - Legyen meg a visszacsatolás is a szülők felé. - A mérést követően elemezzük az eredményeket tanulókra bontva, egyéni fejlesztést dolgozzunk ki. - Az egy osztályban tanító tanárok értekezletét kibővítenénk a kompetencia mérés eredményeinek ismertetésével. Összefoglalás Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változás kényszerével szembesítik az intézményt. A tanulói kompetenciafejlesztést szem előtt tartva módosításokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség. A meglévő jó gyakorlatok szélesebb körben történő elterjesztése (belső átadása) alapvető feladat a továbblépéshez. Az eredmények javítását a pedagógusok módszertani kultúrájának új alapokra helyezésével, a jól működő helyi gyakorlatok átadását belső továbbképzések szervezésével, és a pedagógusok együttműködésének fokozásával igyekszünk elérni.

Ezeknek az ötleteknek a megvalósítása sok munkával jár, azonban a problémára mindenképpen választ adnak, illetve orvosolják azt és remélhetőleg diákjaink jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken.

Wellisch Katalin intézményegység-vezető

46

VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PÉCS INTÉZKEDÉSI TERV 2015

Recommend Documents