Városi Újság. Fórum Lengyel Lászlóval a Polgár Centrumban

A felkészítő edzők munkáját is elismerték

Így rángatta a forintot...

(cikkünk az 7-8. oldalon)

Azóta…

(cikkünk a 8. oldalon)


2012. szeptember 6.

VÚ Bp

Időszaki kiadvány

Városi Újság Budapest

www.vujsag.com

Aktív őszt tervez a MSZP Budapesten

e-mail: [email protected]

Fórum Lengyel Lászlóval a Polgár Centrumban

III. évfolyam 3. szám

Ne vegye komolyan!

Kitelepüléseket, akciókat, jótékonysági kezdeményezéseket szervez az MSZP az idén Budapest szerte, a lakosság véleményének figyelembe vételével már írják a programjukat is.

Vagy mégis…?

Úgy vesz el, mintha adna

„Mostanra az akkumulátoraim lemerültek” – mondta Orbán Viktor, mielőtt szabadságra ment.


Szellemileg, vagy elemileg? Nem is az elmúlt két év, inkább az a „nyócév” meríthette le… Hát igen néha még a Duracell nyuszi is leül.

Telt házas közéleti fórum zajlott a Polgár Centrumban, ahol Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnöke, ismert politológus osztotta meg gondolatait Kiss Péter országgyűlési képviselő meghívására az érdeklődőkkel.


A miniszterelnök által bejelentett „munkahelyvédelmi” akció jó pár pontja – ha a bejelentett módon alakul minden – inkább ront az érintettek ügyén, mintsem javít! A pénzcentrum című internetes portál számolt, összevetette a jelenleg érvényes kedvezményeket a tervezettekkel.


Sólyom László, volt köztársasági elnök aszófői beszéde

Levelet kaptam

Budai Gyula, mezőgazdasági államtitkár beismerte, hogy az ún. „dinnye-ügyben” kartelezett, ami törvénytelen. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben. – Igen, a magyar gazdák érdekében karteleztünk! – mondta Budai Gyula, majd hozzá tette: „Na és?!” – Szó sem volt kartelezésről! – mondta Budai Gyula. Tegyük hozzá: Na és? Az Alkotmány Bíróság alkotmány-ellenesnek minősítette, és érvénytelenítette a 62 év felett bírák kötelező nyugdíjaztatását. Orbán Viktor szinte azonnal reagált: „A rendszer marad!”– mondta. A bírák is… A döntést megszavazó alkotmány-bírák hány évesek? Kövér László házelnök egy jurta tábort avatott, mikor az egyik vendég egy fiola népi potencia-növelőt nyomott a kezébe mondván, „Egy férfi addig él, amíg férfi!” Tudj’ Isten, én azért még élek… Lehet, hogy ez a vendég, ez tudott valamit — Kövérről…

Dr. Sólyom László, volt köztársasági elnök, az Aszófői falunap vendégeként mondott helyben igen fontos beszédet. E beszédből idézünk hosszabb, egységes részleteket. (Sajnos az egészet hely hiányában lehozni nem tudjuk.) Az idézetek töréseit külön jelöltük.


Adóváltozások az elmúlt két évben


Ez persze magánügy is lehetne, de én – ahogy a többi állampolgár is – a miniszterelnöktől kaptam levelet, és ha annyira agitálnak a különböző „levelező konzultációk” kapcsán arra, hogy válaszoljak, hát ezúttal válaszolok.

Virág és Pelikán (cikkünk a 4. oldalon)


Egy gondolat a regisztrációról… Hosszasan lehetne sorolni a Fidesz elnöksége új ötletének, a választás előtti kötelező regisztrációnak a hibáit. Teszik is ezt a legkülönbözőbb szinteken, mint kiderült, még a KIM belső munkaanyaga is aggályosnak tartja az ötletet. Van azonban egy olyan momentum ebben az elgondolásban, amiről eddig még nem esett szó.


A próféta pávatánca Szögezzük le – csak a természettudományi hűség kedvéért –, a páva nem táncol, nem lejt „nász-táncot”,

(cikkünk a 4. oldalon) ha párzani akar, a hím szétnyitja farktollait, és rezegtetni kezdi, de úgy, hogy annak erős hangjától csak úgy zúg a levegő. A hím páva tehát „dicsekszik”, és van is neki mivel!

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet azt kérte egy körlevélben a kórházaktól, hogy számolják össze, hány ló található náluk. Sajnos nem írták meg, hogy csak az egészséges, vagy a beteg lovakat is össze kell számolni? Azt is beszámítsák, aki ezt kitalálta? Őt hol kezelik? Most mit vannak ezen úgy kiakadva? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az iskoláktól kérte ugyanezt! És ne a szamarak összeszámlálását – az még érthető lett volna… Kövér László házelnök testőrsége nem engedte meg, hogy a Kiskun hagyományőrző huszárok díszkardjukkal álljanak tisztelgő sorfalat az elnöknek. Most attól féltek, hogy a huszárok az elnök láttán kardélre hánynak? Vagy inkább attól, hogy egy huszáros rohammal lekaszabolják az elnök bajuszát…

VÚ Bp

2


Fórum Lengyel Lászlóval a Polgár Centrumban A fórumon a közismert és méltán népszerű politológus részletesen elemezte a világpolitikai és az európai helyzetet, továbbá a magyar valóságot is. Megfogalmazódott, hogy Magyarország jórészt a fideszes kormány politikájának köszönhetően elveszítette szalonképességét és hitelességét a fejlett világban, ezért egy esetlegesen rosszabbra forduló európai helyzetben nagyon sérülékeny. Az Orbán-kormány belföldön tudatosan lerombolta a demokratikus intéz-

Telt házas közéleti fórum zajlott a Polgár Centrumban, ahol Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnöke, ismert politológus osztotta meg gondolatait Kiss Péter országgyűlési képviselő meghívására az érdeklődőkkel. ményrendszert, átszivattyúzza a jövedelmeket a társadalom alsó-közép és közép csoportjaitól a felsőbb társadalmi rétegekhez. Ám mindez nem indította be a gazdasági növekedést, sőt, az ország recesszióban van és ráadásul mindez hosszú távon súlyos károkhoz,

nagy társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet. Az élet minden területén a gazdasági, egzisztenciális megfojtás módszerét alkalmazzák az ellenszegülőkkel szemben, azokkal szemben, akik ellenvéleményt fogalmaznak meg. Az értelmiség egy része is fél, vagy úgy érzi, hiába mond bármit,

annak nincsen foganatja. Nagy a csalódottság az egykor Fideszre szavazók körében is, beleértve számos jobboldali, valóban konzervatív szavazót és értelmiségit is. Ugyanakkor a Fidesz minden eszközzel be akarja betonozni ezt a már-már autokráciába hajló rendszerét, ezért is alakítot-

ták át a választási törvényt, és akarják bevezetni a regisztrációt a választásokat megelőzően. Világos, hogy a demokratikus ellenzéknek össze kell fognia és egyúttal kormányzóképes alternatívát kell mutatnia, konkrét és megvalósítható javaslatokat kell kidolgoznia – mondta Lengyel László. A rendezvényen számtalan kérdés elhangzott, melyre Lengyel László részletesen válaszolt is. Az előadást és a beszélgetést nagy tapssal köszönte meg a közönség.

Teltház a fórumon

Aktív őszt tervez a MSZP Budapesten

Kiss Péter országgyűlési képviselő, Lengyel László és dr. Trippon Norbert

Kitelepüléseket, akciókat, jótékonysági kezdeményezéseket szervez az MSZP az idén Budapest szerte, a lakosság véleményének figyelembe vételével már írják a programjukat is. A tavaszi kitelepülések és akciók után az MSZP újra látható lesz a közterületeken ősszel Budapest szerte. Mind a huszonhárom kerületben heteken keresztül kitelepül az MSZP. Újpesten is több helyszínen, több héten át lehet majd találkozni az MSZP-s aktivistákkal. A kitelepülések egyik fő témája a fideszesek által sikernek mondott, valójában azonban rossz gazdaságpolitika, melynek köszönhetően a gazdaság recesszióban van, éves szinten mintegy 1,2 %-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye. (Forrás: KSH). Az infláció felpörgött 5,8 %-ra, a magyar pénzromlás a legmagasabb az Európai Unióban. A reálkeresetek a KSH jelentése szerint az év első öt hónapjában mintegy 3,7 %-kal csök-

kentek. A gyermekes munkavállalók reálkeresete is csökkent. Tömegesen szűnnek meg a munkahelyek és a magyar emberek egyre nehezebb körülmények között élnek. A kivezető úthoz politikai változásra, kormányzóképes alternatívára van szükség. A változásra az MSZP, mint a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt kínálhat esélyt. Az MSZP kormányzásra készül, programot és konkrét javaslatokat dolgoz ki. A kitelepüléseken személyesen szeretnének találkozni a választópolgárokkal, akiknek a véleményét, észrevételeit és javaslatait szeretnék beépíteni a készülő országos, budapesti és újpesti programjukba egyaránt – tudtuk meg Dr. Trippon Norberttől, az MSZP újpesti elnökétől.

„Az én vendégem az Ön vendége!”

A felkészítő edzők munkáját is elismerték A képviselőtestület rendkívüli ülésén egyhangúlag adományozott díszpolgári és elismerő oklevelet az olimpikonoknak. Az MSZP frakció javaslatára azonban a képviselőtestület a felkészítő edzők munkáját is elismerte és megköszönte. A képviselőtestület rendkívüli ülésén Újpest Díszpolgára címet adományozott a testület egyhangú szavazással Berki Krisztián tornász és Dombi Rudolf kajakos olimpiai aranyérmes sportolóknak, valamint Karakas Hedvig olimpiai ötödik helyezett cselgáncsozót elismerő oklevéllel tüntette ki.

A testület összesen 4.5 millió forint pénzügyi támogatásban részesítette az UTE az Utánpótlásért Alapítványt és az Építők Margitszigeti Diák Kajak Clubot. Az MSZP frakció nevében Horváth Imre önkormányzati képviselő javasolta, hogy a sportolók mellett az

őket felkészítő edzők munkáját is el kellene ismerni és nekik is mondjon köszönetet a testület, hiszen a sportsikerekben a felkészítő edzők munkájának igen nagy a szerepe. Az MSZP javaslatát az eredeti javaslattal együtt a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta.

Szeretettel meghívom Önt és kedves családját (nemcsak a hölgyeket!) „Az én vendégem az Ön vendége” rendezvénysorozat következő délutánjára, ahol Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, író, Kiss Péter országgyűlési képviselő és Trippon Norbert az MSZP kerületi elnöke lesz a vendégünk egy jó hangulatú, érdekes beszélgetésre szeptember 19-én szerdán 17.00 órától az újpesti Polgár Centrumban (IV. Árpád út 66.). Bedő Kata MSZP Újpesti-Káposztásmegyeri Szervezete Nőtagozatának elnöke

3

2012. szeptember 6.

VÚ Bp

Levelet kaptam Ez persze magánügy is lehetne, de én – ahogy a többi állampolgár is – a miniszterelnöktől kaptam levelet, és ha annyira agitálnak a különböző „levelező konzultációk” kapcsán arra, hogy válaszoljak, hát ezúttal válaszolok. Tisztelt miniszterelnök úr! Ön azzal kezdi a levelét, hogy azért ír, mert „a kormány fontos döntést hozott”. Ezúton szeretném megkérni, hogy az én adóforintjaimat – azaz az én pénzemet – a későbbiekben ne költse ilyen marhaságra! Az Ön kezében van szinte az összes médium, arról a bizonyos „fontos döntésről”, melyről levelében tájékoztat, minden újság írt már, minden tévé és rádió beszámolt. Ezek a csatornák megfelelő eszközök arra, hogy a hírekről tájékozódjon mindenki, akit érdekel, akit meg nem érdekelnek a hírek, azok az Ön levelét is olvasatlanul – vagy a teljes érdektelenség mellett olvasva – fogják kidobni. Ez a levelező-mánia tehát teljesen fölösleges pénzpocsékolás, és én erősen aggódom, mert ha ez az Ön által kormánybiztosnak kinevezett Budai úr fülébe jut, hát nehezen fogja megúszni a kötelező vizsgálatot még akkor is, ha menet közben Budait már visszahívta e posztról. (Bizonyára akad majd más boszorkányüldöző.) Arról már nem is beszélve, hogy ezt az akciót jó ideje hirdeti szeretett kormányunk óriásplakátokon is, igaz, egészen megrendítően idétlen módon, ráadásul – mint kiderült – külföldi modellekkel, tehát még a hirdetés is külföldön teremtett munkahelyet, és nem idehaza! Ön azzal folytatja, hogy Európában elsőként hoztak „Munkahelyvédelmi Akció keretében olyan szociális járulék-csökkentést”, mely „közel egymillió munkavállaló állását teheti biztonságosabbá”. Hát kérem! Az önbizalom dicséretes tulajdonság, de a hivalkodás, a butaságból és nem-tudásból származó gőg, már nem az! Lehet, hogy Ön nem ismeri az európai gazdaság-történelmet?! (Legalább konzultált volna jobb kezével, Matolcsy unortodox miniszter úrral, mielőtt ír vele!) Mert

Tíz teljesen új adónem bevezetése, hat-hét további új adónem lebegtetése és tucatnyi adómérték-változtatás, ez az Orbán-kormány adópolitikai mérlege. A hatások vitathatók, az viszont kétségtelen, hogy a többség megkopasztva érzi magát.

„Olyan adórendszert alakítunk ki 2013. január elsejére, amelynek elemeivel tartósan számolni lehet” – ezekkel a szavakkal igyekezett befektetőbarát képet festeni az országról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara májusi közgyűlésén. Aligha hihető viszont, hogy az Orbánkormány szándéka szerint jövő év elejére végleges formába öntött adószisztémát kormányváltás esetén a következő kabinet is megfelelőnek találja majd. Így fogadásokat lehet kötni, hogy a „stabil” jogszabályok várható élettartama végül mekkora is lesz. Ennél azonban szomorúbb, hogy jó eséllyel, a politikai garnitúrának sem kell változnia ahhoz, hogy a jövőben is hektikusan mozogjanak az adók. A mostani kormány bő két évéből szerzett tapasztalatok alapján ugyanis nehezen hihető, hogy a gazdaságpolitika képes lesz akár csak hónapokra is megválni kedvenc játékszerétől, az adókkal való babrálástól. Amit ugyanis a kabinet 2010 nyara óta az adórendszerrel művelt, az a maga nemében egészen bizonyosan egyedülálló. És

a béreket terhelő járulékok jelentős csökkentését nem, hogy önök hozták meg elsőként Európában, de az ilyen lépésnek lassan évszázados hagyományai vannak a kapitalista termelésben, mióta az állam kitalálta – és a munkásmozgalmak kivívták! – a munkaadó által a költségvetésbe befizetendő szociális járulékokat, illetve adókat. (Ezen adók ortodox kifejezéssel élve a „közteherviselés” kategóriájába tartoznak, kizárt, hogy ne hallotta volna ezt a szót.) Ezek – a gazdaság prosperitásának, illetve a szakszervezetek és egyéb munkásvédelmi mozgalmak aktivitásának függvényében – hol nőnek, hol csökkennek Európában. Önök most bizonyos réteget érintően csökkentenek, ami akár még helyes is lehetne, ha nem így csinálnák! Mert a csökkenő járulékok – az Önök számításai szerint – jó 300 milliárdos hiányt hoznak létre a költségvetésben, amit egyéb bevételekkel kell pótolniuk. Ki is találtak a dologhoz három plusz adót, éppen Önök, az „adócsökkenés kormánya”! És tévedés ne essék: mindhármat mi, munkahelyünket féltő dolgozó állampolgárok, és nyugdíjasaink fogják megfizetni. Közvetlenül, vagy közvetett módon, de az Ön pompás ötlete mindössze annyi, hogy majd mi, dolgozók és nyugdíjasok, összedobjuk azt a járulékcsökkentést annak a szegény vállalkozónak azért, hogy ugyan már ki ne rúgjon minket! Ezt nevezi Ön munkahelyvédelemnek?! Lehet, hogy az így, általunk összedobott pénz talán – hangsúlyozom: TALÁN! – megvéd egyes munkahelyeket, de nem inkább a MI védelmünk lenne szeretett kormányunk feladata?! Ebben az Ön által oly büszkén felemlegetett rendszerben a munkahely ugyan benne van, de a dolgozó már nincs! Mert lehet, hogy megmarad a munkahelyem – csak lehet, egyáltalán nem biztos! –, de a keresetemből ezután az összes eddigi adón felül fizetem majd a csekk-díjat, ami az egyik hiánypótló új adó, és a bankadót is én fogom kifizetni, mert a bankok úgy rám verik, mint a pinty! (És ne most nem arra gondolunk, hogy a sokat vitatott adómódosításoknak végül mi lett a tényleges gazdasági hatása, például növelte-e a fogyasztást az egykulcsos személyi jövedelemadó (nem), vagy sikerült-e elkerülni, hogy a brutális bankadó befagyassza a hitelezést (nem), hanem önmagában arra, hogy az utóbbi két évben felkészült szakemberek is aligalig tudták követni a gombamód szaporodó, sokszor visszamenőlegesen kivetett, egy részről kreativitást, más részről a honnan lehet még valamit beszedni gondolkodást tükröző adópolitikát. Az adott idő alatt bevezetett új adók számát tekintve minden bizonnyal dobogós helyet kivívott kormány 10 új adóval örvendeztette meg választóit és tucatnyi adómérték-módosítást hajtott végre a már hatályba lépett illetve a benyújtott törvényjavaslatok alapján:

beszéljen nekem arról, hogy ezt nem szabad, meg majd a kormány nem engedi, mert engedi! Ahogy a telefon-adót is engedi, amit még egy ki plusz adóval is megdobott, mert hogy az adó után még áfát is fizetünk!) Ön azt írja: „Az elmúlt két évben mi magyarok sikeresen szálltunk szembe az európai válsággal.” Ezzel szemben a szomorú valóság a recesszió, a magas infláció, a csökkenő reálbérek, a csökkenő foglalkoztatás a versenyszférában, a növekvő munkanélküliség, az egyre több kivándorló, a csökkenő működőtőke-beáramlás, a magas jegybanki kamatláb, a növekvő adóterhek a kkv szektorban, valamint a növekvő adóék. Mindeközben az ország kockázati megítélése változatlan. A devizahitelesek megmentése is csak úgy sikerült, mint az egykulcsos jövedelemadó; akinek volt elég pénze az jól járt, a többiek, a valóban rászorulók nem kaptak semmit. Ugyan hadd kérdezzem meg: hol van a nagy hangon beharangozott ócsai lakópark? Már át kellett volna adni az ottani kész házakat, de a telkek határainak kijelölésén kívül még semmi nem történt. „…befagyasztottuk a rezsiköltségeket” – írja. A fűtési, a világítási kiadások 2011-ben 5,9 százalékkal növekedtek. A gázszámla 5,6 százalékos emelkedése, vagy a távfűtés 7,6 százalékos növekedése szintén jelentős érvágás. Ehhez képest az áramár 3,4 százalékos emelése „semmiségnek” mondható. A közműdíjak és a közös költség (az összes háztartási kiadás 4,6 százaléka) emelkedése „mindössze” 6,4 százalék volt 2011ben. A csatornadíj 10,1 százalékkal, a szemétszállítás és a közös költség 6,2-6,3 százalékkal került többe tavaly, mint 2010-ben. A vízdíjak 4,3 százalékos növekedése szinte mármár említésre sem méltó...

„… jelentősen emeltük a minimálbért.” Valóban, csak közben adókötelessé tették – pontosabban a 0 százalékos adókulcs helyett rátették a 16 százalékos szja-t –, és teljesen megszüntették az adójóváírást. Így aztán, akinek havi 260.000 Ft feletti volt a jövedelme, az jól járt, a többiek viszont sokkal rosszabbul.

Tisztelt miniszterelnök úr! Tudom, hogy mindezt Ön is tudja, e választ csak azért írtam, hogy azzal is legyen tisztában: mi is tudjuk! Többek közt ezért is fölösleges pénzpocsékolás az Ön levele.

- a biztosítotti járulék/ adóteher fél százalékpontos megemelése - a 10 százalékos társasági adó értékhatárának tízszeresére növelése - az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) megemelése - a cégautó adó szigorítása

konfliktust szült, a kabinet bevállalt érte sok hónapos huzavonát a béremelések kikényszerítéséről, a nettó fizetések kompenzálásáról, az ezzel kapcsolatos kedvezményekről, stb. Amúgy a költségvetési számokból az is kiolvasható, hogy az állandó adóötletelés is – legalábbis pénzügyi oldalon – az egykulcsos szja számlájára írandó. A 2009-eshez képest ugyanis a 2011-es szja-bevétel 500 milliárd forintos mínuszt mutat. Ezzel párhuzamosan pedig a vállalkozásoktól (szintén 2009-hez képest) 2011-ben 200 milliárddal, idén pedig mintegy 400 milliárd forinttal többet szed be a kormány, az alacsonyabb társaságiadó-kulcs összeghatárának kitolásával együtt is. Jelenlegi fogyasztásunkra – 2009-hez képest – már 580 milliárddal nagyobb adóteher rakódik, s ebben a három új adónem (telefon, biztosítási és tranzakciós adó) még nincs is benne. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az utóbbi időkben hallottunk már dugódíjról, ötkulcsos áfáról – felső határa 30%! lenne –, ingatlan értéknövekedési adóról, giccsadóról, jóvátételi és nyugdíjadóról, de még pornóadóról is, végképp elveszítjük a hitünket abban, hogy az adórendszer célja mégiscsak az állam működéséhez szükséges bevételek biztosítása. Magyarországon ugyanis az adórendszer egyre inkább a politikai és társadalmi megfontolások első számú közvetítőjévé válik, viselvén azok minden visszásságát és hektikusságát. (Index.hu)

Adóváltozások az elmúlt két évben

1. Új adónemek - pénzügyi szervezetek különadója - egyes ágazatokat terhelő különadó • távközlés • kiskereskedelem • energetika - gyógyszeripari különadó - népegészségügyi termékadó (csipszadó) - baleseti adó (átalakul biztosítási adóvá) - telefonadó (távközlési szolgáltatási adó)

- pénzügyi tranzakciós illeték (sárgacsekk-adó) - biztosítási adó - a magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmek (végkielégítések) különadója - külföldi rendszámmal közlekedők kétszeres adója 2. Főbb adómódosítások - a személyi jövedelemadó többszöri módosítása • 16 százalékos, egységes kulcs bevezetése • a szuperbruttó adóalap megőrzése, majd kivezetése évi 2 millió 424 ezer forint jövedelemhatár alatt • a szuperbruttó teljes megszüntetésének lebegtetése, jelenlegi céldátum 2013 • az adójóváírás szűkítése, majd teljes kivezetése (megszüntetése) • családi adókedvezmény bevezetése - az áfa megemelése 25-ről 27 százalékra - a jövedéki adó megemelése több terméknél több körben - a tb-járulék átnevezése szociális hozzájárulási adóvá (ezzel megszűnt minden alapvető jogosultság, a tb-biztosítás bármikor eltörölhetővé vált)

Tagadhatatlan, hogy e módosítások között akadnak előremutató lépések is. A híresen rossz magyar adómorált azonban nehéz lesz úgy javítani, hogy a polgár vagy vállalkozás a kormány részéről is kapkodást és mellébeszélést lát. Mit üzen az adózóknak az, hogy elhibázott lépéseket a kabinet nem visszavont, hanem az azzal ütköző, évtizedes szabályokat vagy joggyakorlatot írta felül? Vagy, hogy az Alkotmánybíróság nem szólhat bele az adókkal és járulékokkal kapcsolatos kérdésekbe? Az úgynevezett egykulcsos személyi jövedelemadó bebetonozására a kormány – az EU rosszallásától kísérve – még az új alaptörvénybe is belefoglalta az arányos adózás elvét (vagyis gyakorlatilag az egykulcsos személyi jövedelemadót), ugyanakkor az szja valójában nem is egykulcsos. Azzal, hogy alacsonyabb jövedelem mellett nem kell figyelembe venni az úgynevezett adóalap-kiegészítést (a szuperbruttó 1,27-szeres szorzóját), továbbra is két kulcs határozza meg az szja-fizetést: a 16 és a 20,32 százalék. Ráadásul ez a – retorikában igen fontos – egykulcsos adó rengeteg

Tisztelettel:

egy adózó állampolgár

VÚ Bp

4


A próféta pávatánca Szögezzük le – csak a természettudományi hűség kedvéért –, a páva nem táncol, nem lejt „nász-táncot”, ha párzani akar, a hím szétnyitja farktollait, és rezegtetni kezdi, de úgy, hogy annak erős hangjától csak úgy zúg a levegő. A hím páva tehát „dicsekszik”, és van is neki mivel! Mindez arról jutott eszünkbe, amit dr. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondott május 31-ikén egy rendezvényen, az előttünk álló feladatokról, és azok megoldásáról. Idézzük fel az ominózus mondatokat saját honlapjáról: „Kijelentette ugyanakkor [Orbán Viktor — a szerk.], hogy az Európai Unió által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis csak ártana. A kormányfő szerint ehhez egy „bonyolult taktikai akciósorra” van szükség: „a saját utunkat kell járni”, és ellen kell állni azoknak

Egy gondolat a regisztrációról… Hosszasan lehetne sorolni a Fidesz elnöksége új ötletének, a választás előtti kötelező regisztrációnak a hibáit. Teszik is ezt a legkülönbözőbb szinteken, mint kiderült, még a KIM belső munkaanyaga is aggályosnak tartja az ötletet. Van azonban egy olyan momentum ebben az elgondolásban, amiről eddig még nem esett szó. Ha a választást előzetes regisztrációhoz – újabb megfogalmazás szerint „feliratkozáshoz” – kötik, akkor felmerül a kérdés: minek az alapján fogják számolni a részvételi arányt?! Hiszen a feliratkozás elmulasztója gyakorlatilag kijelenti, hogy nem kíván beleszólni a hazai politikai élet legfontosabb eseményébe, alapvetően lemond választási jogáról, tehát a „választásra jogosultak” köréből zárja ki magát azzal, hogy attól fogva, hogy nem regisztrált, már nem is tartozik a választásra jogosultak körébe. Ez azonban nem csak a választás

Széchenyi, ha élne Szó mi szó, elég nagy bajban lenne gr. Széchenyi István – tudják, a legnagyobb magyar –, ha mondjuk ma élne! Nem csak amiatt, hogy alapvető fontosságúnak tartotta a hitelt, mint a gazdasági fejlődés egyik – szinte legfontosabb – motorját, szemben jelenkorunk kormányával, mely

a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említette az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaár-maximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést. Hangsúlyozta azonban, hogy a diplomácia „táncrendje” miatt az elutasítást úgy kell előadni, „mintha egyébként barátkozni szeretnénk”. „Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra – úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre – rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk” – fejtette ki, megjegyezve, hogy ez egy bonyolult játék.” (forrás: www.miniszterelnök. hu) (Szó szerint: „Ezt a táncot, ezt az elutasító páva-táncot úgy kell előadni, mintha barátkozni szeretnénk.”) Magyarul és röviden: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke nyilvánosan kijelentette, hogy hazudni fog. Vajon miért gondolta, hogy ezt megteheti? Vajon honnan vette a bátorságot ehhez a mérhetetlen pofátlansághoz, miből gondolta, hogy nem jut majd tárgyalópartnerei fü-

lébe, és miért gondolta, hogy azok nem fognak elutasítóan reagálni erre? (Persze nyilván ők sem nyíltan, legfeljebb majd ők is eljárják a maguk „páva-táncát”.) Nos, úgy vélem, ezekre a kérdésekre is megvan a válasz, méghozzá ugyanebben a beszédjében, ugyanazon a rendezvényen elmondva. Volt ugyanis e beszédnek egy talán valamivel burkoltabb, ám semmivel sem érdektelenebb része, az „állapotbeli kötelességről”. Hadd idézzük szó szerint a miniszterelnököt: „A politikában ez azt jelenti [ti. az „állapotbeli kötelesség elfogadása” – a szerk.], hogy azt a tényt, hogy megszülettek, és magyarként születtek, nem tekintik véletlennek. Hanem feladatnak tekintik. Akik erősebb meggyőződéssel rendelkeznek, azok egy nagyobb terv részének tekintik, és egy bizonyos feladat végrehajtásán keresztül egy nagyobb terv végrehajtását is elősegítik.” (Forrás: www.miniszterelnök. hu) Hogy van ez? A „magyarnak születés” nem véletlen, hanem valamilyen „nagyobb terv” része?! Ugyan kinek a terve az a bizonyos „nagyobb terv”? Orbán természetesen nem

eredményét változtathatja meg jelentősen, hanem a részvételi arányt is! A részvételi arány pedig fontos, hiszen a közvélemény-kutatók szerint a jelenlegi politikai hangulatban igen könnyen előfordulhatna, hogy rengeteg helyen érvénytelen lenne a választás, mert a szavazók aránya nem érné el az ötven százalékot. Ha azonban csak az előzetesen regisztráltak a szavazásra jogosultak, akkor ez a veszély már nem áll fenn, hiszen ez a kör már jelentős többségben fog részt venni a szavazáson, így annak érvényessége biztosított! Csakhogy ez a fajta adminisztratív „érvényesség-biztosítás” rendkívül torz, és valóban hamis! Hiszen ez a módszer ténylegesen kizárná – még az eredmény vonatkozásában is! – a lakosság jelentős részét, és az egész lakosságra vetített – mondjuk – 48 százalékos részvétel könnyen válhatna e manipuláció segítségével látszólag 80-90 százalékos részvétellé, ami nagyon komoly legitimációt adna egy győztesnek! (Tessék belegondolni, hogy egy 80-90 százalékos részvétel melletti győzelem mennyire

megkérdőjelezhetetlen lenne!) Magát az eredményt közvetlenül persze nem befolyásolná a módszer, hiszen eddig is a leadott és érvényes voksok alapján számolták a győztest – nem is lehet másként –, ám a szűrést közvetett módon maga a regisztráció már elvégezné: várhatóan leginkább azok regisztrálnának, akiknek a pártpreferenciájuk olyan elkötelezettségen alapul, melynek lényege, hogy történjen bármi, és akkor is „X” párra szavazok. A Fidesz ezt az attitűdöt nevezi „tudatos választónak”. Szerintem éppen ellenkezőleg, az így voksolók döntő többsége igen messze áll a tudatos, mérlegelő, mérlegelni képes választóktól, az így, a fentiek alapján szavazók éppen ellentétjei a tudatos választóknak. Ők „fanok”, őket sokkal inkább a hit, mint sem a ráció vezérli. Tény, hogy ebből a szempontból jelenleg a Fidesz tábora a legerősebb. De egy ilyen módszerrel lezavart választás sokkal inkább nevezhető egyfajta közvélemény-kutatói visszaigazolásnak, mint sem valódi választásnak.

szavakban ugyan elismeri, hogy ez fontos, ám tetteiben mintha kicsit másnak tartaná. Aztán itt van ugye a föld kérdése. Annak idején a termőföld szabad piaci áramlását erősen akadályozta az ún. Ősiség törvény, hacsak nem egyenesen lehetetlenné tette azt. Hát ez a Széchenyi nem volt rest, és rendesen beszólt ennek a törvénynek, hogy meg kéne már szüntetni, és gazdál-

kodó szervezeteknek is lehessen földet venni, mert hogy a föld csak akkor válhat hitelfedezetté, ha a bank érvényesíteni is tudja a rajta levő jelzálogot, és el tudja adni. De Széchenyi egyéb „ortodoxiákat” is elkövetett! A lánchíd például PPPkonstrukcióban épült – leírni is alig merem: a Rothschild bankházzal közösen –, és az építő konzorcium a hídpénzből kívánta gazdaságossá, illetve megtérülővé tenni a hitelből megvalósított építkezést. (Kötöttek is egy 75 éves koncessziós szerződést.) A híd építése körüli hazai viták során keményen kiállt Adam Clark, és a külföldi technológia behozatala mellett. De elképzelése szerint a vasutak is így, magántőkéből épültek volna. Keményen támadta Kossuth Védegyletét, a magyar áruk preferációját, mert szerinte az elsődleges feladat a fejlett ipar és technológia meghonosítása. Politikájában pedig abszolút EU-párti volt, még akkor is, ha ez akkoriban „csak” egy Ausztriával történő kooperációt jelentett. Minden esetre a fejlettel történő szoros, mindkét fél számára előnyös együttműködést, kooperációt tartotta a kilábalás egyik lehetséges útjának, és nem tartott attól, hogy emiatt bárki gyarmatává leszünk, hogy ezek a lépések nemzeti függetlenségünket csorbítanák…

Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Mindennapos tornaóra…

Reméljük, nem pontosan így gondolták…

mondja ki, de másé nem lehet, mint a teremtő Istené, akinek valamilyen nagy terve van – talán közvetlenül hazánkkal –, és ehhez a tervhez általa ideküldött prófétára van szüksége, hát küld egyet. Ebből viszont egyenesen következik, hogy dr. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nem holmi választott személy, hanem egyenesen Isten küldöttje, az ő prófétája, az ő szájából Isten szól, tetteit az vezérli, és aki vele perlekedik, vele vitázik, az Istennel szegül szembe! Legalábbis szerinte! „Atyaisten!” – kapna felkiáltva az ember a fejéhez a fentiek kapcsán, ha nem lenne túl profán éppen e témában egy ilyen felkiáltás. Már maga az „állapotbeli kötelesség” szóösszetétel magyarázata – hogy tudniillik, Karinthyval szólva „magyarnak köpött ki a föld”, és ez bizonyos kötelességeket, „feladatot” jelent – is meglehetősen zavart, megkockáztatom, buggyant elmeszülemény. Vajon egy szlováknak is van „állapotbeli kötelessége”? Egy románnak is? (Hogyan is mondta Szép Ernő a Patikában: „Már zsidónak is lehet bürkabátja?!”) Vagy ez a micsoda csak nekünk, magyaroknak adatott meg? Netán mi lennék a kiválasztott nép? (Nesze nektek régiek, erre varrjatok gombot!) Valami még

újabb szövetség született az Új Szövetség óta? Vagy ennél egyszerűbb a képlet, és nincs is szó másról, mint a jól bevált ezer éves tradícióról: Orbán Viktor Isten választottja, ő a felkent miniszterelnök, és minden ellenzék, vagy morgolódó közönséges trónbitorló. (Illetve – bocsánat –, miniszterelnöki bársonyszék-bitorló.) A többi már valóban csak hit kérdése: „jaj szegény fejünknek! – mondják azok, akik nem hiszik a fentieket, és úgy vélik, aki ilyesmit mond, vagy ilyet hisz, pláne magáról, az egyszerűen meghibbant, és elgurult a gyógyszere. „Hála néked Uram!” – mondhatják a fentiekben hívők, és jöhet az újabb kézcsók – volt már benne része Orbánnak nem is egyszer –, aztán térdre, imához. De azért hadd kételkedjek. Valóban hit dolga lenne csupán? Tényleg elég, ha mi hisszük, ha mi merünk nagyot álmodni, majd velünk álmodik a világ? Félek, hogy sokkal inkább az ébresztés következik az ilyen nagyot-álmodásból. Érces csengőhang ver fel minket: meghozta a postás a gáz- és a villanyszámlát… Esti János

Virág és Pelikán – Mondtam már magának, Pelikán, hogy mi bízunk magában? – Igen Virág elvtárs, tetszett már mondani! Olyankor aztán minden esetben tettem egy rövid látogatást valamelyik börtönben. Nekem már minden börtönben külön cellát tartanak fent Virág elvtárs! Most melyikbe fogok menni? – Ne beszéljen össze-vissza, Pelikán! Nem megy börtönbe! – Hát az jó, Virág elvtárs. – Valójában hol jobb magának, Pelikán? Kint, vagy bent? – Hááát, őszintén szólva néha nem is tudom. A legjobb az lenne, ha visszamehetnék a gátra. Igaz, most aszály van, nem várható áradás… – Na látja! El van az a gát maga nélkül is, Pelikán. Új feladatot fog kapni. – Szóval mégis börtön. Virág elvtárs! Nem lehetne, hogy rögtön ott kezdjek? Muszáj nekem mindig valami marhaságot elkövetni előtte? – Nyugalom, Pelikán, ezúttal körültekintőbbek voltunk. Maga fogja a legfőbb vezető elvtárs lemerült akkumulátorait feltölteni. – Mi van?! – Nézze, a mi vezetőnk is csak ember… – Ne mondja!... – Ne szemtelenkedjen Pelikán, mert megjárja! Szóval ő is csak ember, akinek időnként pihenésre van szüksége. – Éjszakánként mit csinál? – Ő még álmában is értünk dolgozik! Éjszakánként például nagyokat álmodik amiket aztán éber állapotban megvalósít. – Nem lehetne, hogy kicsit kisebbeket álmodjon? – Nem, de most nem erről van szó! Mint mondtam, elfáradt, pihenésre van szüksége. – És hol jövök én a képbe, Virág elvtárs? Masszírozzam meg? Vagy ringassam? – Nem! Maga fogja helyettesíteni, amíg pihen. – Hogy mit?! Virág elvtárs! Ezt komolyan mondja? – A legkomolyabban. – Virág elvtárs, ezt én nem vállalom! – Ugyan miért nem? – Hát csak azért, mert ha nem jól helyettesítem, akkor engem még a Virág elvtárs sem fog tudni kihozni a börtönből. Ha meg jól helyettesítem, az még nagyobb baj lenne! – Ugyan miért lenne az baj? – Gondoljon bele, Virág elvtárs! Mi lenne, ha kiderülne, hogy a legfőbb vezető elvtárs helyettesíthető?! – Hm. Ez igaz, erre nem gondoltunk! Rendben van Pelikán, nem fogja helyettesíteni. – Na és a lemerült akkumulátorok? – Ez nem a maga gondja! Legfeljebb néhány hétig hálózatról működik a vezető elvtárs! Maga meg menjen vissza a gátra. – Mehetek vissza a gátra?! Virág elvtárs! Hadd csókolom meg a kezét! – Na ne! Majd a vezető elvtársnak! Most menjen! De ne feledje, egyszer majd kérünk magától valamit…

5

2012. szeptember 6.

VÚ Bp

Sólyom László, volt köztársasági elnök, aszófői beszéde Dr. Sólyom László, volt köztársasági elnök, az Aszófői falunap vendégeként mondott helyben igen fontos beszédet. E beszédből idézünk hosszabb, egységes részleteket. (Sajnos az egészet hely hiányában lehozni nem tudjuk.) Az idézetek töréseit külön jelöltük. „Tisztelt Aszófőiek! Mindenekelőtt köszönöm a kedves meghívást Aszófőre, a település immár hagyományos falunapjára. Szívesen jöttünk feleségemmel, hogy együtt ünnepeljünk.(…) Ne legyenek kétségeink: a hatalom megszerzésére és megtartására összpontosítók megtalálják a módját, hogy a politikától az érdektelenségbe menekülést hasznukra fordítsák. Például az új választójogi törvény már nem követel meg eredményességi küszöböt. Úgy látszik, az oly sokszor hivatkozott felhatalmazáshoz bármilyen kevés felhatalmazó is elég. Az előzetes feliratkozás nemrég felmerült ötletéről pedig tudni kell, hogy az az Alaptörvénybe és az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. A politikától való eltávolodás másik, és ezúttal értelmes útja az, hogy az ember nem tér ki a gondolkodás feladata elől. A távolságot éppen arra használja, hogy kellő perspektívából átlássa a helyzetet. Ebben a visszavonultságban érdemes megfogalmazni, hogy egy következő választáson kit és mit érdemesítsünk bizalmunkra. (…) A kilencvenes évek elején szólásmondás volt, hogy „menj az alkotmánybíróságra!”. Akkor nem kellett kötelezően felállítani az alkotmány asztalát, nem kellett nyilatkozatokat kifüggeszteni. Viszont mindenki tapasztalhatta, hogy az új rendszerben az alkotmány alapelvei és jogai érvényesülnek, és ezt bárki a törvényhozással szemben is kikényszeríthette. Az alkotmánybíróság mindenki számára nyitva állt, és működése révén mindenki láthatta, hogy a hatalomnak korlátai vannak, amelyet a törvényhozó és a kormány sem léphet át. Ez nem egyedül az akkori alkotmány szövegén múlott. Kellett hozzá természetesen az is, hogy működjön a kormányzati hatalmat fékező és kiegyensúlyozó szervek rendszere. A biztonság legfontosabb eleme azonban az volt, hogy az alkotmány alapján kiépült egy alkotmányos kultúra. A kultúra, a kulturált viselkedés önuralmat jelent, íratlan közös szabályokhoz igazodást, a többiek megbecsülését. Mindenki érti, hogy mire gondolok, ha azt mondom: van, amit nem tesz meg az ember. Van, amit jóérzésű, rendes ember akkor sem tesz meg, ha a jog betűje szerint megtehetné. Az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne. Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő Alaptörvény elvesztette szilárdságát, feltétlen érvényét. Elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket. Előfordult, hogy rögtön az után, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány

részévé tették. Ezzel kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhelik meg az alaptörvényt. A legsúlyosabb ilyen beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették. Ez a falunapi bevezető nem alkalmas mindennek kifejtésére. Azonban váratlanul tükröt kaptunk a romániai eseményekben. Azt, amit itthon érzelmi okok, pártszimpátia, propaganda stb. elhomályosít, azt most megrökönyödve, de hideg tárgyilagossággal szemlélhetjük a szomszéd országban. Romániában korlátozták az alkotmánybíróságot, megváltoztatták a választójogot, felfüggesztették az államelnököt – bár lehet, hogy ez végül nem fog sikerülni.

soha meg nem indokolták. Az Európai Unió, illetve az euró zóna országai is kénytelenek voltak rendkívüli terheket tenni például a bankok nyakába, de ehhez nem rombolták le alkotmányos kultúrájukat és intézményeiket. És partnereink a visegrádi együttműködésben: Lengyelország, Csehország és Szlovákia úgy előzött meg, és jár már messze előttünk, és úgy kezelte a válságot egyes nyugati országokénál sikeresebben, hogy megőrizte alkotmányos kultúráját. Sőt, Lengyelország és Szlovákia sikerének része volt, hogy még ha egy-egy kitérő után is, de mindig visszatért erre az útra. S nagyon fontos tudni, hogy az eddigi magyar intézkedések eredménye szintén elérhető lett vol-

S lehet persze magyarázkodni, hogy mindez más, azonban a különbségek a lényeget nem érintik. A magyar alkotmánybírák jelölésének megváltoztatása, az alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása nem volt különb. S az alapállás ugyanaz: a kormánytöbbség előtt nincs akadály, maga az alkotmány sem az. Az emberek tanácstalanságának itt kereshetjük a gyökerét: a kormányzás módjában, eszközeiben, röviden: stílusában. Ez azonban nem mellékes. Az ismert mondás szerint a stílus maga az ember. S így: a stílus maga a rendszer. A kormányzati célokban feltehetően széles egyetértés volna. Ki ne akarna több munkahelyet, növekvő gazdaságot, nemzetközi tekintélyt és mozgásteret, az egész magyar nemzet egységét? (…) A várakozások mellett mindenki elismeri azt is, hogy a válság korlátozza a kormány mozgásterét. Azonban célokat, amelyekben egyetértés volna, a deklarált jó szándékot a megvalósítás módja, az alkalmazott eszközök lerontják. A biztonság kultúrája nemcsak a jogrendszerből tűnik el. Gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. De a nagy átalakítás mégis átláthatatlan. Nem csoda az emberek tanácstalansága, ha nem látják a stratégiai célokat. A változásoknak nincs magyarázata, és eredményük is bizonytalan, hiszen a törvényekhez, intézkedésekhez nem készül hatástanulmány. A politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán és központosításán túl legfeljebb pillanatnyi, taktikai célok ismerhetők fel. S nem lehet belátni, hogy az egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozására, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt. Ezeket érdemben

na alkotmányosan kifogástalan úton is. A jó célok és megvalósításuk ellentmondására jó példa a nyugdíj ügye. A fenntartható nyugdíjrendszernek még körvonalai sem láthatók, a korábban kötelezővé tett magán-nyugdíjpénztárak pénze az államadósság csökkentésre ment el. Vajon a közalkalmazottak esetleg túl nagy létszámát egy általános kényszernyugdíjazással kell megoldani – miközben stratégiai cél, hogy minél többen dolgozzanak? Vagy így kényszerítjük a volt alkalmazottat, hogy betanított munkásnak álljon? Vagy egy másik kérdés: Miért javulna attól az iskolák színvonala, hogy

a tanárok kinevezésébe a helyi közösség ezentúl nem szólhat bele? Vajon nem inkább a nagyon színvonalas tanárképzést és a tanári pálya megbecsülését kellene hosszú távú állami programmal elérni? Tartózkodnék attól, hogy az életszínvonallal és gazdasági mutatókkal dobálózzak; lehet, hogy az eredmények később mutatkoznak meg. De eddig nem a középosztály erősödött, hanem a társadalom felső tizede. A helyzet viszont az, hogy van hová visszavonulni. Sőt, ha meggondoljuk, ez nem visszavonulás, hanem saját területünk elfoglalása. Fel kell tehát térképeznünk, mennyiben számíthatunk magunkra, s mi a saját erőnk. Ahhoz, hogy eldöntsük, mennyi bizalmat adunk az egész rendszernek, elsősorban önbizalom kell. Nyugodtan építhetünk önbecsülésünkre, és bízhatunk abban, hogy az alkotmányos kultúrának sok hordozója maradt: intézmények, mint az ombudsman vagy az önkormányzatok, és főleg minden öntudatos ember, aki tudja, hogy ő maga is ellensúly a politikai rendszerben, sőt, hogy ő hatalom forrása. Aszófő falunapján tehát fontos arról beszélni, hogy a helyi közösségek nem tehetetlen tárgyai a központi igazgatásnak. Ellenkezőleg. Saját ügyeinek intézéséhez a helyi közösségnek alapvető alkotmányos joga van. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzás jogát nem az állam adja Aszófőnek, ez eredetileg is létezik. Az állam csupán elismeri, és köteles tiszteletben tartani. Ha az alkotmányos kultúra hanyatlását, mint mondtuk, az jelzi, hogy a kormányzati hatalom mértéktelenül központosít és igyekszik jelentéktelenné tenni ellensúlyait – akkor belátjuk annak a jelentőségét, hogy a helyi önkormányzatok is ellensúlyt képeznek. Ennek a szerepnek a megőrzéséért állandóan küzdeni kell – ugyanakkor természetesen együtt is kell működni a többi hatalommal.

Sólyom László és felesége az Aszófői Falunapon

Ez nehéz feladat. (…) Elnökségem alatt tanúja voltam, hogyan küzdött sok kistelepülés iskolája megtartásáért – legalább az alsó tagozatért, hogy a gyerekek a faluban maradjanak. Volt, ahol az önkormányzat és a helyi vállalkozók közösen inkább a tanárokat utaztatták – de nem a gyerekeket. Azt is láttam, hogy egy-egy iskolaigazgató, jó tanár, akit a helyi közösség alkalmazott, csodákat tett. Most az iskolaügyből az épületek fenntartása maradt az önkormányzatokra. Az új helyzetre nem tudok tanácsot adni, csak a reményt kifejezni, hogy az önkormányzás joga és igénye – ha él a közösség – megtalálja a maga útjait. Így Aszófőnek azt kívánom, élje túl, hogy elveszíti jegyzőjét; és ragaszkodjon ahhoz, hogy maradjon helyi ügyintézés. Nem tartozom azok közé, akik a kormánynak esnek, mert a foglalkoztatás jelentős részét egyelőre közmunkával próbálja megoldani. Viszont egyedül Aszófő önkormányzata tud arról dönteni, hogy a közmunkás valóban értelmes és hasznos munkát végezzen; vagyis a közmunkások száma és feladata meghatározásának a helyi önkormányzatoknál kell maradnia ahhoz, hogy ez a foglalkoztatási forma elérje célját. (…) Egy hónapja részt vettem a magyar polgármesterek világtalálkozóján, Gödöllőn. Soha ennyi polgármester nem ült a parlamentben, mint most. Ennek ellenére a résztvevő több száz polgármester tele volt keserű panas�szal az új önkormányzati törvény miatt, és aggodalommal a járások miatt. De ezt a találkozón megjelent két államtitkár már nem hallotta. Ők elmondták tájékoztatójukat, hogy mi, hogyan lesz ezentúl az önkormányzatokkal és a járásokkal, majd távoztak. Egy helyi önkormányzat persze nem civil szervezet. De súlyát és szabadságát csak növeli, ha együttműködik a helyi civil szervezetekkel, hiszen egy közösséget alkotnak. Egy rendszeresen és méltón megtartott falunap, a bor-út működtetése, az egymással és a választókkal együttműködő képviselőtestület – mindez bizony önálló erő egy demokratikus társadalomban, méghozzá nehezen korlátozható, tényleges ellensúly. Jó ennek tudatában lenni. Ezért örülök a meghívásnak, és az alkalomnak, hogy az Aszófőiek vendégeként ehhez hozzájárulhattam.”

VÚ Bp

6


Úgy vesz el, mintha adna A miniszterelnök által bejelentett „munkahelyvédelmi” akció jó pár pontja – ha a bejelentett módon alakul minden – inkább ront az érintettek ügyén, mintsem javít! A pénzcentrum című internetes portál számolt, összevetette a jelenleg érvényes kedvezményeket a tervezettekkel. Íme: A fiatalok és az idősek esetében rövidtávon nemhogy csökkennének, hanem növekednének a járulékterhek, ha a miniszterelnök által bejelentettek szerint változnának a kedvezmények. Egyedül a gyedről, gyesről visszatérő kisgyermekes anyáknál ígér a jelenlegi Start-programban biztosítottnál nagyobb járulékkedvezményt a kormány munkahelyvédelmi csomagja. A bejelentések kommunikációs szépséghibája, hogy a kormányfő és a frakcióvezető is következetesen járulékkedvezményekről beszél, miközben az idei évtől szociális hozzájárulási adóvá keresztelték át a munkáltatói tb-járulékot. A kormányfő által hétfőn bejelentett kedvezmények jelentős része már jelenleg is létezik, ráadásul rövidtávon nagyobb enyhítés a munkáltatók számára, mint amennyit a tervezett intézkedésekkel nyernének – számol Angyal József okleveles adószakértő. A pályakezdő fiatalok (a 25 évnél, illetve felsőfokú végzettség esetén

30 évnél fiatalabbak) foglalkoztatása után jelenleg a következő kedvezményeket lehet igénybe venni: – Alap- és középfokú végzettségűeknél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho, amely a korábbi munkáltatói társadalombiztosítási járulék helyébe lépett), vagyis lényegében 10 százalékot kell fizetni. A foglalkoztatás második évében már kevesebb, 7 százalék a kedvezmény. – Felsőfokú végzettségűeknél ös�szességében csak egy évig jár a kedvezmény. A foglalkoztatás első 9 hónapjában a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával, az utolsó három hónapban pedig a 7 százalékával lehet csökkenteni a szochót. Eszerint az alap- és középfokú végzettségűeknél jelenleg az első évben 139 500 forint bruttó munkabérig 17 százalékos az adókedvezmény, ami 23 715 forint. A második évben ugyan csak 7 százalék, vagyis 9 765 forinttal lehet csökkenteni a közter-

het, de a két év átlagában ez 16 740 forint a kedvezmény. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában a következőket mondta: „megkönnyítjük a 25 év alattiak foglalkoztatását, és az esetükben a felére csökkentjük a munkáltatói járulékot” (sic! a kormányfő járulékról beszél, miközben az idei évtől szociális hozzájárulási adóvá nevezték át a korábbi munkáltatói tb-járulékot.) Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakból lehet arra következtetni, hogy az adókedvezményeket 100 ezer forintig lehetne alkalmazni. A frakcióvezető MTI által idézett szavai szerint azzal, hogy a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot (sic!) a felére csökkentik, az ő foglalkoztatásuk 2013-tól éves szinten 174 ezer forinttal olcsóbbá válik a munkáltatóknak. Ez utóbbi „kedvezményszint” pedig százezer forintos bér esetén igaz. Ez pedig azt jelenti, hogy az új kedvezményeket valószínűleg

Itt valaki kidagadt, mint a „tüdő a fazékból”, de az nem az ország...

eddig az összegig lehet majd igénybe venni, efelett pedig a normál kulcs szerint kell adózni. Eszerint 13,5 százalék lenne a kedvezmény mértéke, ami két év átlagában 13 500 forint, szemben a jelenlegi 16 740 forinttal. A kormányfő elmondása szerint az 55 évnél idősebbek esetében a felére csökkentenék a munkáltatói járulékot (sic!). Jelenleg az 50 évnél idősebbek után jár adókedvezmény. A Start Extra Kártyát igényelheti az az 50 évnél idősebb munkavállaló, akit az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként tartottak nyilván. A kártyát életkorra való tekintet nélkül azok is kiválthatják, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők. Az érintettek foglalkoztatása után az első évben, a legtöbb esetben egyáltalán nem kell szochót fizetni, mivel a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27 százaléka. A második évben 17 százalékos kedvezményt lehet érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy 10 százalékos adót kell utánuk fizetni. Vagyis bruttó 183 000 forintig az első évben 27 százalék a kedvezmény maximumösszege, ami 49 410 forint, a második évben pedig 17 százalék, vagyis 31 110 forint. Ez két év átlagában 40 260 forint. A tervezet szerint viszont csak 13,5 százalék lenne a kedvezmény, ami

a Rogán Antal szavaiból kikövetkeztethető 100 ezer forintos határral számolva 13 500 forint, ami két év átlagában is ugyanennyit jelent. Jelenleg Start Plusz Kártya kiváltására jogosultak, akik a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kívánnak munkába állni, vagy akik a gyermekük egyéves korának betöltését követően, a gyes folyósítása mellett kívánnak dolgozni abban az esetben, ha még nem állnak munkaviszonyban. Az érintettek után az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával, a második évben pedig a 7 százalékával lehet csökkenteni a fizetendő szochót. Vagyis bruttó 183 ezer forintig az első évben 17 százalék a kedvezmény, ami 31 110 forint, a második évben pedig a 7 százalékos kedvezmény 12 810 forintot jelent. Ez két év átlagában 21 960 forint. A miniszterelnök bejelentése szerint a gyesről vagy gyedről visszatérő munkavállalók után az elhelyezkedést követő első két évben nem kell majd járulékot (sic!) fizetni a munkáltatónak, a harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. Bruttó százezer forint mellett a 27 százalékos kedvezmény 27 000 forintot jelent, ami két év átlagában is ugyanennyi.

Hogy volt?!

kérdőjelező módszerekkel, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a legjobban teljesítőket. A szakemberek szerint az energiaszektort terhelő különadó ötvenszázalékos társaságiadó-emelésnek felel meg, ami rossz üzenet a befektetőknek. Márpedig e szektor beruházásai hosszú távra meghatározzák az ország fejlődési lehetőségeit. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint (…) a kormánynak nagy óvatossággal kellene eljárnia. Egyrészt, mert az ország jövője függ attól, milyen súlyú befektetést sikerül bevonni, másrészt, mert a gazdaság nem pörgethető fel, ha e szektorban egyébként jól működő vállalatokat a kormány hátrányba hozza a térségbeli versenytársakkal szemben. A versenyhátrányt e vállalkozások általában úgy egyenlítik ki, hogy a többletterheket áthárítják a fogyasztókra. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy a kisember fizeti meg a piaci viszonyokat torzító kormányzati beavatkozás árát. Ezzel adtunk egy pofont annak a szociális igazságosságnak, amelynek jegyében a kormány a távhőszolgáltatás tarifáit támogatja a remélt bevételekből.” Hát nem gyönyörű?! Egy igazán régi vicc kel életre manapság. A hetvenes években forgatták ki a marxista tanok egyikét – nevezetesen a „lét határozza meg a tudatot” tételt – úgy, hogy a „hol-lét határozza meg a tudatot”. Lám, bejött…

Orbán Viktor „sikeres” kormányzásának egyik pontjaként a különadókat szokta felhozni példának. Amolyan „unortodox” gazdasági modellként emlegetve a dolgot. Ám Orbán értékrendje igen érdekes dolog, számára minden attól függ, hatalmon van-e éppen, vagy ellenzékben? Mert amikor még ellenzékben volt, akkoriban ugyanez az adó már elfogadhatatlan volt számára – így persze a Fidesz számára is –, ahogy a tandíj ellen is népszavazást vertek át míg ellenzékben voltak azért, hogy aztán hatalomra kerülve sokkal nagyobb volumenben vezessék be ugyanazt, átkeresztelve. Nézzük hát, hogyan vélekedett a Fidesz az energiaszektor különadójáról 2008-ban, pár lépéssel hatalomra kerülésük előtt: „A Robin Hood-adó lényege: az energiaár-emeléseken meggazdagodott vállalatok hasznának lefölözése a távhőtámogatás javára. A szakértők szerint a szociális gondoskodás látszatát keltő jogszabály számos kételyt vet fel. Egyrészt azzal fenyegeti a befektetőket, hogy ha túl nagy haszonnal működik a vállalkozásuk, akkor a kormány lefölözi a haszon egy részét. Ráadásul nem szektor semleges megoldásokkal, hanem az egyes ágazatokra célzott, a piacgazdaság működésének alapjait meg-

7

2012. szeptember 6.

No comment Hosszú összevetést készített az Index internetes hírportál a nyáron, a jegybanktörvény végszavazása előtt arról, hogy az Orbán-kormány jegybank-politikája milyen hatással volt a forint árfolyamára. E hatás azért fontos, mert a dráguló euró árát mi fizetjük ki,

akár valamilyen import-cikket vásárolunk – és milyen árucikknek nincs ma már import-tartalma?! –, akár „csak” devizahitelünk van, akár utazni akarunk külföldre, stb. A mi zsebünkre játsza tehát Orbán Viktor a maga demagóg szabadságharcát, mi fizetjük az árát az ő játszadozásának. Bár a cikk is megemlíti, hogy az árfolyam-alakulásnak más okai is vannak, maga a tendencia tisztán követhető az összeállításban. Úgy véljük, e részletes leíráshoz nem kell kommentár…

Így rángatta a forintot a nemzeti szuverenitás Index Hosszú és rögös út vezetett a jegybanktörvény módosításának zárószavazásáig, a huzavona a forint árfolyamát is megviselte. A magyar kormány kezdetben ellenszegült az Európai Unió, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap kéréseinek, végül a legtöbb pontban engedett, így most végre megnyílt az esély, hogy az IMF leüljön velünk a tárgyalóasztalhoz. Több mint fél év telt el azóta, hogy az IMF felállt a magyar tárgyalóasztaltól, és közölte, mindaddig, amíg a magyar kormány nem módosítja az európai elvárásoknak megfelelő módon a jegybanktörvényt, addig szóba sem állnak velünk a hitelcsomagról. Bár eleinte a kormány a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva hallani sem akart a módosításról, miután kiderült, az EKB, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap kitart álláspontja mellett, egyeztetni kezdett a változtatásokról, majd hosszas huzavona és alkudozás után a lényegi kérdésekben engedett a nyomásnak és csaknem minden fontosabb ponton visszatáncolt korábbi elképzelésétől, így nem sokára már tényleg megkezdődhetnek a tárgyalások. A piac árgus szemmel figyelte a jegybanktörvénnyel kapcsolatos híreket, az IMF-fel és EU-val való tárgyalás előfeltételéül szabott módosításokról szóló nyilatkozatok, bejelentések a forint árfolyamára is hatottak. Bár erősen leegyszerűsítő lenne az utóbbi fél év minden forintmozgást pusztán ennek a történetnek betudni – hiszen az árfolyamra az európai adósságválságról szóló hírek és a nemzetközi hangulat legalább ennyire hatottak – mégis tanulságos lehet egybevetni az MNB-törvénnyel kapcsolatos híreket és a forint mozgásait. 2011. december 16. Váratlanul megszakadt az IMF-fel folytatott tárgyalás. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előrehozták repülőjegy foglalásaikat és elutaztak Budapestről. Az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt, Amadeu Altafaj Tardio, a biztos szóvivője szerint a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal. Simor András a jegybankelnök úgy nyilatkozott, a kormány politikai komisszárt ültethet a jegybankba, a jogszabály újabb és most már totális hatalomátvétel az MNB-ben. Euró árfolyama: 300,61 forint 2011. december 19. A kormány benyújtotta a jegybanktörvényt. Matolcsy meglátása szerint az új törvény alkalmas arra, hogy megerősítse a monetáris politikát. „Akik féltik a jegybank függetlenségét, azok túlságosan negatívan látják a dolgot. Semmi félelemre nincs ok. Semmilyen módon nem értékelek semmilyen jegybankelnöki kijelentést” – mondta Matolcsy, miután Simor András hangot adott a félelmeinek. José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt levelében „erőteljesen azt tanácsolta”, vonjon vissza a kormány két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt. Euró árfolyama: 303,65 forint

2011. december 20. Matolcsy György gazdasági miniszter háborút akart az IMF-fel, most megkapta, írta a The Economist blogja. „Egyelőre a magyar kormány válaszára várunk, ettől függ, hogy az Európai Bizottság delegációja mikor és milyen keretek között tér vissza” – nyilatkozta a Világgazdaságnak adott interjújában Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Beszélt arról is, hogy többszöri kérésük ellenére, ahogy fogalmazott, nagy meglepetésükre nyújtotta be a kormány a jegybanktörvényre vonatkozó javaslatot. Hozzátette: alapvető kérdés, hogy a jegybanktörvény összhangban van-e az uniós szerződésekkel, garantált-e a jegybank függetlensége. Orbán Viktor az IMFtárgyalásokról a Fidesz hétfői zárt frakcióülésén azt mondta, amit elkezdtek, végig kell vinni. Euró árfolyama: 302,47 forint 2011. december 21. Martonyi János külügyminiszter azt mondta, a jegybanktörvény-javaslat visszavonására nem kerülhet sor, csak a módosítására, mert január 1-jén életbe kell lépnie az új alkotmányos rendnek és ennek része az említett jogszabály. Megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól a Standard & Poor’s. Szijjártó Péter szerint a döntés nem tükrözi a magyar gazdaság valós folyamatait. Euró árfolyama: 301,19 forint 2011. december 22. Elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére. Orbán válaszlevelében azt írta: nincs mód a halasztásra a két indítvánnyal kapcsolatban, mert a január 1-jétől hatályos új alkotmányos rendnek fontos építőköve mind a stabilitási, mind pedig a jegybanktörvény javaslata. Egyik előterjesztés sem tartalmaz olyat, amit az Európai Bizottság elnökének jogában, módjában állna kifogásolni – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, udvarias, de elutasító választ adott. Euró árfolyama: 306,58 forint 2011. december 23. Az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi stabilitási törvényt, ami jegybanktörvény mellett az egyik fő oka volt az IMF-tárgyalások megszakadásának. 2011. december 30. 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az országgyűlés elfogadta a jegybanktörvényt. (A demokratikus ellenzék nem szavazott.) Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában úgy vélte, az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. A Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetett, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit a kormány által beterjesztett és az országgyűlés kormánypárti többsége által pénteken elfogadandó új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását lehetővé tévő módosítása. Euró árfolyama: 311,13 forint

2012. január 3. Rogán Antal a gazdasági bizottság fideszes elnöke úgy vélte, az új magyar jegybanktörvény összhangban van az uniós joggal. A jegybanktörvény kapcsán az Európai Központi Bank kifogásolt 15 pontja közül 13,514 pontot a parlament elfogadott, így a törvény teljes mértékben összhangban van az uniós joggal és az IMF-EU tárgyalásokon sem lehet akadály. Oliver Bailly az Európai Bizottság részéről közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét. Euró árfolyama: 315,03 forint 2012. január 5. Lázár János a Fidesz akkori frakcióvezetője úgy nyilatkozott, marad az új jegybanktörvény, de a kormánypárt hajlandó módosítani azt, mert egy globális világban szükség van az IMF és az EU garanciájára. Minden baj gyökere az államadósság, és hogy az MNB nem támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. A Nemzeti Bank nem Simor András bankja, hanem az országé. Matolcsy György Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének írt levelében úgy vélte, a jegybank függetlenségén alapuló hatékony pénzügypolitika Magyarország elsődleges érdeke. A kormány eddig is tiszteletben tartotta a jegybanki függetlenséget, és ezután is így fog tenni. „A módosítások ismeretében meggyőződésem, hogy a január 1-jén életbe lépett jegybanktörvény teljes mértékben megfelel az EU-jogszabályoknak” – írta. Matolcsy szerint a jegybanktörvény módosított, és december 30-án elfogadott verziója komolyan figyelembe vette az Európai Központi Bank összes javaslatát. Euró árfolyama: 321,93 forint 2012. január 6. A Fitch Ratings megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. Euró árfolyama: 316,22 forint 2012. január 11. Olli Rehn ismét felhívta a figyelmet, a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő hitel-megállapodásnak. Euró árfolyama: 311 forint 2012. január 17. Brüsszel három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a jegybank ügyében, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége kérdésében. A szokásos két hónap helyett csak egyet adtak a magyar kormánynak, hogy válaszoljon. A magyar kormány közölte, kész a megegyezésre, és az alapértékekben nincs vitája Brüsszellel. Euró árfolyama: 310,77 forint 2012. január 18. Orbán Viktor a Bildnek adott rövid interjújában azt mondta, hűek maradunk értékrendünkhöz és nemzetünkhöz, még akkor is, ha szembe fúj a szél. Nyitottak és készek vagyunk minden problémáról tárgyalni, amelyeket az Európai Bizottság komoly érvekkel támaszt alá. Euró árfolyama: 306,52 forint

2012. január 20. Fellegi Tamás miniszter Olli Rehnnel folytatott brüsszeli megbeszélése után közölte, sikerült világosan egyeztetni az unióval az alapvető irányokat, azokat a kondíciókat, amelyeket a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokkal kapcsolatban a felek kölcsönösen elfogadhatónak tartanak. Euró árfolyama: 305,03 forint 2012. január 26. Interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a The Wall Street Journal. Az írás címe szerint Magyarország enyhíti az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal szembeni hangnemét. A lap alcímben azt emelte ki, hogy Orbán „felhagy a harcias retorikával”, és közli, hogy kormánya hajlandó egyes törvények és a politikai irány megváltoztatására, a pénzügyi támogatás elnyerése érdekében. Euró árfolyama: 294,03 forint 2012. március 7. A City elemzőinek véleménye szerint akár 2013-ig csúszhat a magyar kormány és az EU/IMF közötti megállapodás. A szakértők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy az idei második negyedév vége előtt létrejöjjön a magyar kormány és az EU/ IMF között a megállapodás. Elemzők szerint Magyarországnak megfelelő tartalékai vannak ahhoz, hogy a magyar kormány akár 2013 elejéig elhúzza a tárgyalásokat. Tárgyalt az Európai Bizottság a Magyarország ellen január 17-én indult három kötelezettségszegési eljárásról. A testület az adatvédelmi biztosi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyben konkrét törvénymódosításokat vár el, a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban további információkat kért. Magyarországnak egy hónapja van reagálni az uniós észrevételekre. Euró árfolyama: 294,4 forint 2012. március 8. Giró-Szász András kormányszóvivő a Kossuth Rádiónak azt mondta, az Európai Bizottság Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásának tizenegy kérdéséből kilenc a nemzeti bankra vonatkozott, és mivel a jegybanktörvény ügyében nem folytatódik az eljárás, azt mondhatni, hogy 90 százalékos az egyetértés a testülettel. Euró árfolyama: 293,3 forint 2012. március 14. Orbán Viktor levélben tájékoztatja José Manuel Barrosót, hogy az Európai Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. Euró árfolyama: 291,72 forint 2012. március 28. A kormány közölte, néhány ponton változtatna a kormány jegybanktörvényt módosító javaslatán a jegybank, az MNB jelezte: továbbra sem ért egyet a monetáris tanács létszámának növelésével, illetve egy újabb alelnök kinevezésének lehetőségével. Euró árfolyama: 292,16 forint 2012. április 16. Ötoldalú egyeztetés kezdődött a jegybanktörvényről Frankfurtban,

VÚ Bp

Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy jövőre teljesen megszűnik az államilag finanszírozott jogász- és közgazdász-képzés Magyarországon. Én megértem az Orbán-kormány ilyen irányú törekvéseit. A jogászok már eddig is állandóan akadékoskodtak – lásd ombudsman-kérdés, nyugdíjba tessékelt bírók, dinnye-kartell állami segédlettel, stb. –, semmi szükség rájuk, minél alacsonyabb hazánkban a jogismeret, annál több dolog tehető meg az egyszerű pórnéppel. Ami pedig a közgazdákat illeti, hát itt teljesen világos a dolog. Ugyan mit taníthatnának a jövő magyar közgazdászainak egy ilyen egyetemen? Hazánk fülkeforradalmi, unortodox gazdaságtana még csak most íródik, ilyen nincs a tankönyvekben, ez még csak csinálható – reméljük már nem sokáig! –, nem tanítható. Talán a jelen tankönyveiben szereplő, a magyar gyakorlattal szinte mindenben szembemenő ismeretekkel tömjék tele ifjú, leendő közgazdáink fejét?! Ráadásul a „zemberek pénzén”?! Egy frászt! Kicsit aktualizálva a ‘70-es évek cinikus bon mot-ját, Matolcsyék előtt két út áll. Az egyik, hogy saját marhaságaik beigazolódnak, a másik — az járhatatlan… az Európai Központi Bank székhelyén. Az EKB április 12-én tette közzé legfrissebb véleményét a jegybanktörvény módosításáról, amelyben néhány pontot továbbra is kifogásolt, egyebek mellett a monetáris tanács bővítésének szándékát. Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte, az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárások leglényegesebb eleme a Magyar Nemzeti Bankot érintő törvény, és annak módosítása után jöhet létre az IMF/EUmegállapodás. Euró árfolyama: 298,99 forint 2012. április 25. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy indulhatnak a tárgyalások Magyarország hitelkérelméről. Orbán Viktor miniszterelnök kedden meggyőzte Barroso bizottsági elnököt, hogy a jegybanktörvényt a bizottság igényei szerint módosítják. Az adatvédelmi hivatal és a bírák nyugdíjazása ügyében a bizottság feljelenti az Európai Bíróságon Magyarországot. „Összhangba fog kerülni a magyar jogszabály az uniós joggal” - mondta Orbán Viktor. A forint lendületesen erősödik, jelentősen esett a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása. Euró árfolyama: 292,15 forint 2012. április 27. Orbán Viktor úgy ítéli meg, sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. Euró árfolyama: 287,63 forint 2012. május 8. Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament kedden. Rogán Antal módosító javaslattal korrigálta a kormány jegybanktörvényi módosítását. A módosítások alapján a törvény a jövőben kimondaná, hogy a monetáris tanács tagjait – speciális esetekben, amikor azok nem képesek tartósan feladatuk ellátásra – az országgyűlés menthetné fel. A tanács belső tagjainak – az MNB elnöke és a két alelnöke, akik a kinevezésüket a köztársasági elnökfolytatás a következő oldalon

VÚ Bp

8


Igy rángatta a forintot... (folytatás)

től kapták – felmentéséről is az elnök dönt. Rogán a módosításokkal nem tett eleget az EKB kéréseinek. Euró árfolyama: 287,22 forint 2012. május 15. Rogán Antal újabb módosítót adott be a jegybanktörvényhez. A gazdasági bizottság fideszes elnökének beadott kapcsolódó módosító javaslata a monetáris tanács felmentésével foglalkozik, a tanácstagokra vonatkozó részeket – a képviselő indoklása szerint – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank véleményének megfelelően módosítja. A módosító valójában nem reagált az EKB összes kifogására. Euró árfolyama: 292,35 forint 2012. május 18. Csúszik a jegybanktörvény módosítása. Euró árfolyama: 298,9 forint 2012. május 22. Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára közölte, már június elején, akár az európai pénzügyminiszterek június 22-i értekezlete (Ecofin) előtt megkezdődhetnek a hiteltárgyalások Magyarország és az IMF, illetve az EU között. Euró árfolyama: 296,51 forint 2012. május 26. A kormány nem módosítaná a jegybanktörvény azon passzusait, amelyek szerint a monetáris tanács, és nem az elnök jár el a devizatartalékok kérdésében. Euró árfolyama: 298,93 forint

Június 1. Tizennyolmilliárdot bukott az állam a nyugdíjállamosításon Mint kiderült, A magánnyugdíj-pénztáraktól átvett külföldi kötvények és jelzálog-levelek eladásakor az állam 18 milliárdot bukott! Így tehát az állam „tőzsdézte el” a polgárok nyugdíjmegtakarítását! Kifütyülték Orbánékat Debrecenben A debreceni LOKI bajnokságot nyert. Az utolsó meccset Orbán Viktor is megnézte, ám a díjátadáson a szurkoló tömeg spontán fütty-koncertbe tört ki. Június 7. Elie Wiesel: „Visszaküldöm a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét” Elie Wiesel Nobel-békedíjas író – a demokratikus világ egyik legbefolyásosabb szellemi embere – Kövér László házelnöknek írt levelével együtt

Csányi: ne félj, itt nem fognak kifütyülni...

2012. június 1. Benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint kikerül a törvényből az a paragrafus, hogy a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén. Euró árfolyama: 304,11 forint

2012. június 12. Két héten belül szavazhat a parlament a jegybanktörvény módosításáról, de nem arról, amelyik jelenleg a képviselők előtt van. A kormány ugyanis egy új javaslatot terjeszt hamarosan az Országgyűlés elé, mondta a Népszabadságnak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Euró árfolyama: 296,95 forint

2012. június 4. Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője közölte, szükség van az Európai Központi Bank és az IMF által felvetett, jegybanktörvénnyel kapcsolatos kifogások tisztázására. Az EKB és az IMF által felvetett kifogások elég fontosak, ezért szükség van ezen pontok tisztázására. Mielőbb módosítani kellene a jegybanktörvényt, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a hitelkeretről. A labda most a magyar hatóságok térfelén pattog, most rajtuk múlik, hogy tisztázzák az Európai Központi Bank és az IMF által felvetett kérdéseket. Rogán Antal közölte, még a nyári szünet előtt elfogadja a Ház a jegybanktörvény-módosítást. Euró árfolyama: 304,48 forint

2012. június 17. A Ház előtt fekvő jegybanktörvénymódosítási indítványt a kabinet vis�szavonja – közölte Varga Mihály, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalások vezetője. Az új módosítási javaslat azokat a főbb változtatásokat vezeti majd át az MNB-törvényen, amelyeket a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank által működtetett szakértői csoport alakított ki. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kezdeményezésére a parlament nagy többséggel hozzájárult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat visszavonásához. Euró árfolyama: 292,53 forint

visszaadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetését. Mint levelében írta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország házelnöke részt vett a Nyírő József újratemetésének eseményén, valamint a hazánkban egyre inkább felhorgadó „Horthy-kultuszt”. Június 13. 80 milliárddal csökken a gyógyszerár-támogatás A kormány elé került a 2013-as költségvetési tervezet, amiből kiderül, hogy az egészségügyben komoly elvonásokra lehet számítani. A 2011-es 360 milliárd forintos lakossági gyógyszerár-támogatás 158-ra, 43 százalékára csökken, de a gyógyszerkassza teljes összege se éri el a 200 milliárdot – írja a Népszabadság. Ez előrevetíti, hogy a patikákban lényegesen többet kell majd fizetni a gyógyszerekért. A lap szerint jövőre már nem az egészségbiztosítás része

2012. június 15. Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: Magyarország készen áll az IMF-fel és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMFtől, hogy ezek megindulhatnak. Euró árfolyama: 295,85 forint

Azóta... lesz a baleseti és a népegészségügyi termékadó: ezek a központi költségvetés bevételei lesznek. Szócska Miklóst állítólag kinevették, amikor az egyeztetéseken 100 milliárdos többletforrást próbált kijárni. Egyre több speciális gyógyszeres kezelést a betegek a járóbeteg-ellátás helyett már csak a kórházakban, a fekvőbeteg-ellátás költségeinek terhére kaphatják meg. Az elszámolásokkal azonban már eddig is gond volt, a lapnak több kórházi vezető azt mondta, hogy a daganatos terápiák költségelszámolásainak felét visszadobja az Országos Egészségpénztár. A terv szerint teljesen megszüntetnék az egyedi méltányossági gyógyszertámogatások rendszerét: ebből fizetik például annak a mintegy ezer,

2012. június 19. Varga Mihály és Simor András jegybankelnök levelet küldött az IMF-nek, amelyben ismertették a jegybanktörvényről szóló megállapodást. Az IMFtárgyalásokat vezető miniszter hétfő este a Hír Tv műsorában úgy vélte, hamarosan megkezdődhetnek az IMF-tárgyalások, kedden pedig Simor András jegybankelnökkel közösen küldenek egy levelet a Nemzetközi Valutalapnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Központi Banknak. Varga megismételte, Magyarország továbbra is egy elővigyázatossági hitelre tart igényt, mivel a pénzpiacok rendkívül feszült hangulatban vannak. Euró árfolyama: 289,62 forint 2012. június 21. Matolcsy György benyújtotta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény új módosító javaslatát. Az új módosítás rendelkezik arról, hogy a monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A kormány meghátrált a monetáris tanács hatáskörét rendező pontban is, ezek szerint az MT hatáskörébe a stratégiai döntések tartoznak. Euró árfolyama: 285,17 forint 2012. június 21. A nemzetközi szervezetek közösen vizsgálják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény csütörtökön beterjesztett módosító javaslatát, közölte a Reuters hírügynökséggel Irina Ivascsenko, a valutaalap budapesti illetékese. Megerősítette, hogy megkapták a magyar kormány levelét az MNB-törvény legújabb módosításáról. Euró árfolyama: 285,17 forint

életveszélyben lévő embernek a kezelését, akiknek a betegségére nincs támogatott orvosság. Június 14. Újra Schmitt Schmitt Pál, volt köztársasági elnök azt mondta a plágium-ügy kapcsán, hogy nem perel, ellenben megszerzi a PhD fokozatot, ami sokkal nehezebb tudományos fok, mint a kisdoktori. Ehhez képest a PhD-aspiranturát még nem nyújtotta be – ezzel kezdődik minden ez ügyben –, viszont perli a Semmelweis egyetemet, illetve annak grémiumát. Magyarán éppen az ellenkezőjét teszi annak, mint amit ígért. Augusztus 2. Csak a hazugság klasszikus, ortodox „Kedden Franciaország vezetett be a magyarországinál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket. (...) Egyre szélesebb körben elfogadott a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban.” – mondta Giró-Száz András, kormányszóvivő. A bejelentés így, ahogy elhangzott, egyáltalán nem igaz! Idézzük az Index kommentárját: „A magyar és a francia tranzakciós adónak az elnevezésen kívül egyetlen közös pontja sincs. A francia tranzakciós adó ugyanis csak a francia értékpapírok egy meghatározott körének kereskedését érinti. A KBC Equitas tájékoztatása szerint a 0,2 százalékos tranzakciós adót az értékpapírok vásárlásakor a vevők fizetik, a kivetett adó a kereskedés helyétől független, így az a magyar piacon vásárolt francia papírokra (például részvényekre vagy részvényekből származtatott termékekre) is vonatkozik. (A KBC egyáltalán nem a kormányzati intézkedésre vagy Giró-Szász nyilatkozatára reagált, hanem egy belső, ügyfeleknek szóló tájékoztató hírlevélben figyelmeztetett a francia tranzakciós adó bevezetésére, illetve arra, hogy ez mit jelent azoknak a magyar ügyfeleknek, akik francia papírokat vesznek. A cikkünkhöz ebből a hírlevélből idéztünk.) A frissen kivetett adót a már létező példáknak megfelelően (például az

2012. június 25. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival – mondta Simor András az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Az MNB elnöke elmondta, továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsának és az alelnökök létszámának további bővítésére, ugyanakkor el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban, amíg Simor mandátuma le nem jár. Euró árfolyama: 287,55 forint 2012. június 27. A jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval – erről tájékoztatta az IMF vezetője, Christine Lagarde a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Az erről beszámoló Varga Mihály IMF-ügyi miniszter szerdán elmondta: Christine Lagarde azt írta, hogy az IMF üdvözli az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a valutaalap elvárásait, és ha ezeket a változtatásokat a magyar parlament elfogadja, a tárgyalások megkezdődhetnek az IMF-fel és az EU-val. Euró árfolyama: 286,08 forint

amerikai SEC fee, vagy az angol Stamp Duty) a befektetési szolgáltatók vonják le az érintett ügyfelek számláiról, a megszokott kereskedési jutalékon felül. Az adó azoknak a vállalatoknak az értékpapírjait érinti, amelyek székhelye Franciaországban van és amelyek tőzsdei értéke meghaladta a 280 milliárd forintot az adott költségvetési év kezdetekor. A tranzakciós adó által érintett értékpapírok körébe a részvények mellett egyéb részvényből származtatott értékpapírok is beletartoznak – közölte a KBC. Ezzel szemben a magyar kormány által bevezetett tranzakciós adó még a legkisebb banki műveleteket is 0,1 százalékos sarccal terheli. A bankoknak havonta – a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig – kell megállapítaniuk és befizetniük az illetéknek hívott adót. Tehát technikailag ugyan a pénzintézetek fizetnek, a gyakorlatban azonban aligha elkerülhető, hogy a sarc ne az ügyfeleken csattanjon. A kormány még az MNB pénzügyi műveleteit is megadóztatná.”

VÚ Bp

Városi Újság ISSN 2061-604X Levélcím: Városi Újság, 1725 Budapest, Pf. 65 e-mail: [email protected] www.vujsag.com Kiadja: EX2 Kft. Telefon: (06-1) 2857-994 Főszerkesztő: Esti János Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben 1725 Budapest, Pf. 65 Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Nagy Attila Cím: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Megrendelés sorszáma: 2012/3 Sokszorosítás dátuma: 2012. 09. 05.

Városi Újság. Fórum Lengyel Lászlóval a Polgár Centrumban

Recommend Documents