Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn – Szűcs Péter – Kámán Orsolya – Németh Eszter – Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék
2012. augusztus 31.
Városi vagy urbán talaj (urban soil) • A városi talajok kifejezés 1970-es évektől használatos, a 90-es évek elején jelentek meg az első komoly publikációk • Városi vagy külvárosi talajok, melyeknek a felső 2040 cm vastag szintje nem mezőgazdasági, hanem az emberi tevékenység következtében bolygatott, degradált vagy átkevert jelleget ölt • Antropogén talaj erőteljesebb mesterséges folyamatok kerülnek túlsúlyba
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
2
Célkitűzések • Városi talajok feltérképezése
anyag-,
és
energiaáramlásának
• Talajok állapotának (fizikai-, kémiai paraméterek szerinti) felmérése • A talajok állapota és a tájhasználat közötti kapcsolat tanulmányozása • Laboratóriumi vizsgálati eredmények térinformatikai módszerekben való alkalmazhatóságának vizsgálata • Talajok szennyezettségének jellemzése • Szennyezés terjedésének kimutatása • Javaslattétel talajok állapotának javítására V. Magyar Tájökológiai Konferencia
3
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
4
Egyedi tájkarakter - „Hegylábfelszínekkel és medencék történelmi városokkal és városperemi területekkel” elnevezésű tájkarakter típus (KONKOLY-GYÚRÓ et al. 2010) V. Magyar Tájökológiai Konferencia
5
Mintavétel Helyszíni leírás: humuszmennyiség, szerkezet, tömődöttség, gyökérzet, váz százalék, Munsell-féle szín, fizikai féleség, kiválás, talajhiba, átmenet.
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
6
Laboratóriumi vizsgálatok I. • Talajkémiai vizsgálatok • pH-érték meghatározása (pH H2O, pH KCl) • A szénsavas mésztartalom meghatározása (CaCO3)
• Talajfizikai vizsgálatok • Vázszázalék meghatározása (Váz%) • A szemcseösszetétel meghatározása (A%, I%, Fh%, Dh%) • Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása (KA)
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
7
Laboratóriumi vizsgálatok II. • Tápanyag és tápelem vizsgálatok •
A humusztartalom meghatározása (H%)
•
A nitrogéntartalom meghatározása (N%)
•
A talajok AL-oldható kálium-tartalmának meghatározása
•
A talajok AL-oldható foszfor-tartalmának meghatározása
•
A KCl-oldható kalcium-tartalom meghatározása
•
A KCl-oldható magnézium-tartalom meghatározása
•
A talajok EDTA/DTPA oldható vas-tartalma
•
A talajok EDTA/DTPA oldható réz-tartalma
•
A talajok EDTA/DTPA oldható mangán-tartalma
•
A talajok EDTA/DTPA oldható cink-tartalma V. Magyar Tájökológiai Konferencia
8
Eredmények
Mintavételi pontok megoszlása a jellemző tájhasználati kategóriák szerint V. Magyar Tájökológiai Konferencia
9
A 0-10 cm-es talajszint pH(H O) értékei 2
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
10
Az alkalmazott tájhasználati kategóriák pH(H O) szerinti megoszlása mindkét vizsgált szintben 2
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
11
Mésztartalom a 10-20 cm-es talajmélységben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
12
Talajok fizikai félesége (Arany-féle kötöttség alapján) a 0-10 cm-es szintben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
13
Humusztartalom a 0-10 cm-es talajmélységben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
14
Összes nitrogéntartalom mindkét vizsgált talajmélységben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
15
AL-oldható káliumtartalom a 0-10cm-es mélységben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
16
AL-oldható foszfortartalom a 0-10 és a 10-20 cm-es vizsgált szintben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
17
A KCl-oldható kalcium- és magnéziumtartalom átlag értékei a tájhasználati kategóriák függvényében
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
18
A pHH O és EDTA/DTPA-oldható vastartalom összefüggései a 0-10 cm-es talajszintben 2
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
19
Az EDTA/DTPA-oldható cinktartalom összefüggései a 10-20 cm-es talajszintben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
20
Az EDTA/DTPA-oldható réztartalom összefüggései mindkét vizsgált talajszintben
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
21
Összefoglalás Mintavételi ponthálózat létrehozása Mintavétel (random bolyongásos módszer) Laboratóriumi vizsgálatok Adatok feldolgozása, tematikus térképek készítése • Talajállapotok felmérése • Ok-okozati összefüggések keresése • Antropogén hatások mértékének vizsgálata
• • • •
V. Magyar Tájökológiai Konferencia
22
Jövőbeli kutatások • További következtetések levonása • A két szint (0-10 és 10-20 cm) eredményeinek összehasonlítása • Nehézfémtartalom vizsgálatok (ok-okozat összefüggések) • A meglévő adatbázis bővítése • Átfogóbb statisztikai elemzések készítése, további kapcsolatok keresése V. Magyar Tájökológiai Konferencia
23
Köszönöm a figyelmet!
Kutatásunk a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010 006 projekt V. Magyar Tájökológiai Konferenciameg. 24 keretében valósult
