Városépítő polgármesterek és az „alföldi szecesszió” Tudományközi konferencia a száz esztendeje elhunyt városépítő polgármester, Dr. Molnár Béla tiszteletére Kiskunfélegyháza 2015. október 5–6.
Október 5. (hétfő) Városháza, díszterem (Kossuth Lajos utca 1.) 9:00 10:00 10:30
10:50 11:10 11:20 11:40 12:00 12:20 14:00
14:30 15:00
Regisztráció A konferencia köszöntése: Csányi József (Kiskunfélegyháza Város polgármestere) I. SZEKCIÓ: VÁROSÉPÍTŐ POLGÁRMESTEREK Elnök: Rosta Ferenc (Kiskunfélegyháza Város alpolgármestere) Brunner Attila (doktorandusz, ELTE BTK, Budapest): Dr. Molnár Béla, Kiskunfélegyháza városépítő polgármestere Mészáros Márta (néprajzkutató, igazgató, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza): Egy félegy házi polg árcsalád és az új stílus Tea- és kávészünet Reznák Erzsébet (történész, igazgató, Kossuth Múzeum, Cegléd): Gubo dy Ferenc po lgármester és a ceglédiek Székelyné Kőrösi Ilona (történész, főmuzeológus, gyűjteményvezető, Kecskeméti Katona József Múzeum): Kecskemét városépítő polg ármesterei Pallagi Mária, PhD (történész, Kecskeméti Főiskola): Bécs a modern v árosépítő Karl Lueger polgármestersége idején Ebédszünet, majd a városháza dísztermének megtekintése II. SZEKCIÓ: „ALFÖLDI ISKOLA”/„ALFÖLDI SZECESSZIÓ” (PLENÁRIS ELŐADÁSOK) Elnök: Raffay Endre, PhD (művészettörténész, adjunktus, tanszékvezető, PE MK, Művészettörténet és Elmélet Tanszék, Pécs) Keserü Katalin, PhD (professor emerita, ELTE BTK, Művészettörténet Tanszék, Budapest): Az „alföldi szecesszió” helye a korszak művészetében Eleőd Ildikó (művészettörténész, Déri Múz. – Modem, Debrecen): Kultúrtáj. Az „alföldi festészet” fogalmának kritikai megközelítése Tea- és kávészünet
2
15:10
15:30 15:50 16:10 16:30 16:40
17:00 17:20
III. SZEKCIÓ: A BÁCSKA ÉS A BÁNÁT Gordana Prćić Vujnović (építész, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka): Szabadka szecessziós építészete Ninkov Kovacsev Olga, PhD (művészettört., Városi M., Szabadka): Ünneplő polg ármesterek Szabadkán és Biró Károly Valkay Zoltán (építész, ATHANOR Építészműhely, Magyarkanizsa): A sár felemelése a szél simította téglarétegekig – Avagy rövid értekezés Zenta és Magyarkanizsa, valamint környékük alföldi jellegű szecessziós építészetéről Jancsó Árpád, PhD (építőmérnök, helytörténész, Temesvár): Temesvár szecessziós építészete Tea- és kávészünet IV. SZEKCIÓ: ÉSZAKKELET-ALFÖLD Elnök: Farbaky Péter, PhD (művészettörténész, főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum) Mircea Pasca, PhD (történész, Bihar Megyei Műemléki Felügyelőség, Nagyvárad) és Emődi Tamás (építész, Nagyvárad): Szecessziós építészet Váradon és Biharban Kerner Gábor (építész, néprajzkutató, Keszthely): A szecessziós építészet Kárpátalján Könyvbemutató : Rácz Zoltán Borsos József monográfiáját bemutatja a szerző (építész, Debrecen) és Salamon Gáspár (MA-hallgató, ELTE BTK, Művészettörténeti Intézet, Budapest) Kiskun Múzeum (Dr. Holló Lajos utca 9.)
18:00
A Dr. Molnár Béla polgármester és a szecesszió Kiskunfélegyházán című kamaratárlat, illetve az Alföldi szecesszió című tablókiállítás megnyitója A korabeli tervrajzokból, dokumentumokból és Bagyinszki Zoltán fényképeiből és archív dokumentumokból válogatott kiállítást megnyitja: Sümegi György (művészettörténész, Budapest) Kurátorok: Brunner Attila és Veress Dániel Dizájn: Gellén Sára 3
Október 6. (kedd) Kiskun Múzeum (Dr. Holló Lajos utca 9.) 10:00
10:20 10:40
11:00 11:20 11:30
11:50 12:10 12:30 12:50
V. SZEKCIÓ: ORNAMENTIKA (PLENÁRIS ELŐADÁSOK) Elnök: Keserü Katalin, PhD, professor emerita, ELTE BTK, Művészettörténet Tanszék, Budapest Bata Tímea (néprajzkutató, Néprajzi Múzeum, Budapest): Szűrrózsa és pávaszem. Huszka alföldi gyűjtései és a magyar stílus Bechtold Ágnes (művészettörténész, doktoranda, BCE TÁJK, Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék, Budapest): Növényi díszítmények szimbolikája az „alföldi szecesszió” épületein VI. SZEKCIÓ: A DUNA–TISZA KÖZE Novák László Ferenc, DSc (néprajzkutató, ny. igazgató, Arany János Múzeum, Nagykőrös): A szecesszió Nagykőrösön Székely Gábor (művészettört., doktorjelölt, ELTE BTK, Budapest): Szecessziós városépítészet Kecskeméten Tea- és kávészünet VII. SZEKCIÓ: A MAROS VIDÉKE Elnök: Rozsnyai József, PhD (művészettörténész, adjunktus, PPKE BTK, Művészettudományi Intézet, Piliscsaba–Budapest) Oszkó Ágnes Ivett (művészettört., Forster Központ, Budapest): Historizáló szecesszió Szegeden. Egy fővárosi (zsinagóga)építész m űvei és megbízó i Nátyi Róbert, PhD (művészeti vezető, Regionális Összművészeti Központ, főiskolai docens, SZTE JGYPK, Szeged): A Reök-palota helye Szeg ed szecessziós építészetében Bodó Péter (művészettörténész, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest): Szecessziós építészet Hó dmezővásárhelyen Földi Imelga (MA-hallgató, Babeş–Bolyai Tudománye., Kolozsvár): A szecessziós építészet kezdetei Arado n Csáki Tamás (művészettörténész, BFL, Budapest): Papíron maradt alföldi szecesszió – az aradi Kultúrpalota pályaterveiről 4
13:10 14:15 15:00
15:20 15:40
16:00 16:15
16:35 16:55
17:15
Ebédszünet Rövid városi séta (Eső esetén: vezetés a Kiskun Múzeumban) VIII. SZEKCIÓ: A TISZÁNTÚL Elnök: Emődi Tamás (építész, Nagyvárad) Dobos Albert (építész, ny. műemléki felügyelő, Békéscsaba): Rejtőzködő szecessziós em lékek Békés megyében Ifj. Sisa Béla (néprajzkutató, műemléki felügyelő, Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnok): A szecessziós építészet Jász-Nagykun-Szolnok megyében Enyedi Anna Regina (MA-hallgató, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Károlyi szecesszió? A századforduló és a modernség jegyei Nagykároly épületein Tea- és kávészünet Garai Péter (építész, műszaki referens, Magyarországi Evangélikus Egyház, Építési, Ingatlanügyi és Műemléki Osztály, Budapest): Századforduló a „keleti v égeken”. Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szecessziós építészete Veress Dániel (doktorandusz, ELTE BTK, Budapest): Debrecen és Hajdú -Bihar megye szecessziós építészete Záróelőadás : Zámbó Lilla (doktoranda, ELTE BTK, Budapest): Az euró pai szecessziós útvonalak és az alföldi szecesszió örökségturisztikai lehetőségei (Az előadást a szerző távollétében felolvassa: Molnár Gyöngy) Zárszó, vita
5
Bata Tímea (néprajzkutató, muzeológus, Néprajzi Múzeum, Budapest) Szűrrózsa és pávaszem. Huszka József alföldi gyűjtései és a magyar stílus A kiskunfélegyházi születésű Huszka József (1854–1934) rajztanár az 1880–1890-es években megjelent munkáiban a magyar középkori és kora újkori történeti művészet emlékeit tette közzé, a magyar népművészet ornamentikájának keleti párhuzamait kereste. Előadásomban Huszka szűr- és szűcsmotívumokra koncentráló, a helyi műhelyekben felvett adatokra támaszkodó alföldi gyűjtését mutatom be röviden, különös tekintettel a 1885-ben Kiskunfélegyházán végzett dokumentációjára (többek között Tapodi Bálint, Deskó József műhelyében). Huszka munkássága, elsősorban ornamentikaalbumai komoly hatást gyakoroltak a korszak magyar jellegét kereső iparművészeire és építészeire. Huszka szorgalmazta a műiparban és az építészetben az általa felgyűjtött mintakincs hasznosítását, saját anyagát újraértelmezve különféle használati tárgyakat és épületeket is tervezett a szűrökön, székelykapukon található népies ornamentikaelemek beemelésével.
6
Bechtold Ágnes (művészettörténész, doktoranda, BCE TÁJK, Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék, Budapest) Növényi díszítmények szimbolikája az „alföldi szecesszió” épületein A századfordulón a művészet megújításának egyik fő forrását a természet jelentette. A művészeket az élővilágban a formák szépsége, sokrétűsége mellett az abban működő folyamatok és a mélyebb jelentésrétegek is érdekelték, a növényi ábrázolások – az ornamensek is – szimbolikus tartalommal bírhattak. Alkalmaztak növényszimbólumokat hagyományos jelentéssel is, de a századforduló megteremtette a maga kedvelt motívumait, saját jelentéstartalommal. Magyarországon a hagyományos és a szecessziós szimbólumok mellett az ábrázolások jelentős hányada merített a folklórban használt szimbolikus motívumokból. Az „alföldi szecesszió” épületein négy fő kategóriába rendezhetők azok a növényi díszítmények, amelyek mögött sejthető valamilyen jelentéstartalom: a legtöbb motívum a népművészet ihlette motívumkincsből származik, előfordulnak a szecesszió növényi motívumai, egyházi épületeken általában a hagyományos vallásos szimbolika érvényesül, és léteznek díszítmények, amelyek egyenesen utalnak a funkcióra, tulajdonosra.
7
Bodó Péter (művészettörténész, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Szecessziós építészet Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely a 19. században az ország legnagyobb és legnépesebb városai közé tartozott, 1873-ban törvényhatósági jogot is kapott. A dualizmus idején bekövetkezett gabonakonjunktúra megteremtette az infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges pénzügyi hátteret, azonban a városvezetés csak a kilencvenes évek elejétől, a gazdagabb polgári réteg pedig inkább a századfordulótól kezdett komolyabb építkezésekbe. Az első világháborúig terjedő időszakban így igen sok épületet emeltek, melyek közül számos szecessziós stílusú lett. Ezek nagy részét nem is a törvényhatóság, hanem a takarékszövetkezetek, az egyházközségek és magánszemélyek építették. A középületeket főleg szegedi és budapesti építészek tervezték, többük nevéhez nem egy épület is fűződik. A helyi építészek inkább a magánmegrendeléseket teljesítették. A város központjának mai arca is a századfordulót követő években alakult ki, amit nagyban meghatároznak a szecessziós épületek.
8
Brunner Attila (doktorandusz, ELTE BTK, Budapest) Molnár Béla, Kiskunfélegyháza városépítő polgármestere A mezővárosi múltú Kiskunfélegyháza társadalmi változásai az alföldi kisvárost ért modernizációs kihívások mentén érthetők meg. Az 1870-es évek közigazgatási reformjai során a korábban sajátos autonómiát élvező Kiskun kerület egykori székvárosa betagozódott a vármegyerendszerbe, ugyanakkor – az egész országra jellemző módon – a politika hangsúlya a vármegyékről áthelyeződött a városokra. Kiskunfélegyházán 1872-ben választottak először polgármestert. A tisztet 1879-ig Móczár József, 1888-ig Molnár István, 1897-ig Zámbó Géza, 1905-ig Szerelemhegyi Károly töltötte be. Szerelemhegyi felmentésekor a fiatal, agilis ügyvéd, Molnár Béla vette át a városi önkormányzat irányítását helyettes polgármesterként. 1909-ben és 1915-ben is óriási többséggel választották meg polgármesterré. Személyében nyitott, előrelátó, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártot hitelesen képviselő politikus került a város élére. Nevéhez számos, a városképet máig meghatározó infrastrukturális beruházás fűződik (utcakövezés, elektromos közvilágítás, csatornázás), s a magyaros szecessziós építészet egyik különleges emléke, a Vas József és Morbitzer Nándor tervezte városháza.
9
Dobos Albert (építész, ny. műemléki felügyelő, Békéscsaba) Rejtőzködő szecessziós emlékek Békés megyében A konferencia „névadó” párosának, Bagyinszki Zoltánnak és Gerle Jánosnak az Alföldi szecesszió című könyvében Békés megyéből négy épület került megemlítésre. Az előadás és az előkészületek célja, hogy a fenti négy épület társaságába olyanokat is beemeljen, amelyek „rejtőzködnek”. Ezek az épületek nem szerepelnek semmilyen jegyzékben, katalógusban vagy adattárban. Előbukkanásuk véletlenszerű. Az előadás és a kutatás célja az „általános” és „egyedi” meghatározások, stílusjegyek ütköztetése. Ahogyan a jelenlegi és történeti Békés megye ismérvei, tulajdonságai, adottságai magukban hordozzák a jelenlegi és történelmi Magyarország ismérveit, tulajdonságait, adottságait, úgy vannak speciális csak erre a tájegységre, régióra, megyére jellemző és kialakult ismérvek. Az „építészet–építés” definíciója szerint: az építészet nem más, mint az adott kor társadalmi, szellemi, gazdasági, technikai adottságainak tükröződése. Tehát a fentebb említettekkel is egyezően az előadás és a hozzá kapcsolódó kutatás célja, hogy a megyénkben fellelhető építészeti stílusok általános jellemzői közül vannak-e speciális, még megtalálható stílusjegyek. A jelenleg is tartó felkészülésem végére, az előadásom anyagának véglegesítésekor lehetőségem nyílik annak megállapítására, hogy vannak-e olyan épületek, motívumok, egyéb megjelenési formák, amelyek alapján ki lehet kijelenteni, hogy léteznek az általánostól eltérő, Békés megyére (illetve az Alföldre) jellemző ismérvek.
10
Eleőd Ildikó (művészettörténész, Déri Múzeum – Modem, Debrecen) Kultúrtáj. Az „alföldi festészet” fogalmának kritikai megközelítése Az Alföld gyakori téma a klasszikus magyar képzőművészetben, a 20. század közepe felé pedig a tájegység neve önálló művészeti jelzővé válik. Ennek a jelentése azonban a sűrű használata ellenére nehezen körvonalazható, gyakran egymásnak ellentmondó tartalmakat von egy csoport alá. Az előadás ennek a művészeti jelzőnek a megjelenéseit vizsgálja, amely nem csak a művekről, mint inkább a fogalmat használó társadalmi és művészeti közegről, annak elvárásairól és ideáiról tesz tanúbizonyságot. Az előadás témája a debreceni Modem 2014-es Alföld című kiállításához kapcsolódik.
11
Enyedi Anna Regina (MA-hallgató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Károlyi szecesszió? – A századforduló és a modernség jegyei Nagykároly épületein Nagykároly központjának mai képe nagyjából a 19. század végén – 20. század elején alakult ki. A Károlyi grófok jelentős befolyása mellett a századfordulón egyre erősebb igény mutatkozott a modern városfejlesztésre. Valódi, tragikus okot a városfejlesztésre az 1887. május 6-i nagy tűzvész adott, melynek a központ számos épülete esett menthetetlen áldozatául. A katasztrófát követően szervezett és újszerű helyreállító munkálatok kezdődtek. Nagykároly nem csupán a Károlyi grófok jelenléte és politikai befolyása miatt, de központi jellege és megyei adminisztrációs szerepe (hajdani vármegyeközpont) miatt is kiemelt fontosságú volt ekkor. E korszak építészetének kutatását azonban jelentősen megnehezíti a források szétszórtsága, az adatok hozzáférhetetlensége vagy éppen hiánya. A legtöbb esetben nem ismerjük az építtetőt, a tervezőt, de sokszor még a megépülés évét is csak tág időintervallumban bátorkodhatunk meghatározni. A 19. század utolsó évtizedeiben, illetve a századfordulón emelt épületek leginkább historizáló stílusúak. A történelmi városközpontban egyaránt felfedezhetőek a klasszicizáló, neoreneszánsz és neobarokk jellegű elemek és épületornamensek, mindezek mellett azonban elszórtan, finoman elvegyülve megfigyelhetjük a modernséget képviselő szecesszió apróbb jegyeit is.
12
Földi Imelga (MA-hallgató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) A szecessziós építészet kezdetei Aradon Steiner József, aradi építész annak a „megnyilvánulásnak” a tárgyalásával kezdte 1901. februári felolvasását, „melyet ma már általánosan és igen találóan »Szeczessiónak « nevezünk és mely a legmodernebb kornak, a jelennek tünete; sok részében – kórtünete”. Az én előadásom célja betekintést nyújtani Arad városának szecessziós építészetébe, koncentrálva a stílus megjelenésének körülményeire, felvázolva a kontextust, melyben az idézett előadás elhangzott. A századfordulón alkotó és helyi viszonylatban fontosabb építészek – Szántay Lajos, Tabakovits Emil és a már említett Steiner József – rövid bemutatása mellett szó esik a szecesszió városképre gyakorolt hatásáról, illetve a felsorolt építészek munkásságában elfoglalt helyéről.
13
Garai Péter (építész, műszaki referens, Magyarországi Evangélikus Egyház, Építési, Ingatlanügyi és Műemléki Osztály, Budapest) Századforduló a „keleti végeken” – Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szecessziós építészete Hazánk északkeleti megyéjének századfordulós építészete kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Ennek oka a földrajzi elhelyezkedés, a feldolgozottság hiánya és az emlékek – a dél-alföldi városokhoz képest – szerényebb mivolta, mégis több érték rejtőzik a szecesszió eme „határmezsgyéjén”, elsősorban Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban. A legjelentősebb emlékek (itt is) fővárosi építészektől származnak, akik között híres, Lechner Ödön munkásságából merítő alkotók szerepelnek (Vágó József és László, Baumhorn Lipót, Kőrössy Albert). A külföldi hatások és más hazai építészek munkái által inspiráltak köréből meghatározó Führer Miklós, illetve a párt alkotó Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészete, a helyi mesterek köréből kiemelkedik Pavlovits Károly életműve. A szecessziós emlékek zöme izraelita megrendelőknek és tervezőknek köszönhető, akik főként családi és üzletházakat, valamint banképületeket emeltek. A tömegképzés és ornamentika terén sajátos vonás a historizmussal való keveredés, amely egyedi változatokat hozott létre.
14
Jancsó Árpád (építőmérnök, hely- és technikatörténész, Temesvár) Temesvár szecessziós építészete Temesvár a századfordulón lépett a magyarországi nagyvárosok sorába. Mindehhez a feltételeket a temesvári vár lebontása teremtette meg, amely révén hatalmas területek jutottak a város birtokába, s ezeket a modern városfejlesztési terveknek megfelelően építettek be. Az addig nagy távolságra lévő városrészek között egyre csökkent a távolság, az üres telkek beépítésével a városrészek lassan összenőttek. A nagyméretű városfejlesztés és korszerűsítés másik feltétele egy komoly, törekvő, jól felkészült, és a szakemberek véleményére hallgató városvezetés volt. 1903-ban hozták létre a városi főépítészi állást, és ennek betöltésére egy rendkívül tehetséges építészt, Székely Lászlót hívták meg. Székely 1903-tól az 1920-as évek végéig tartó rendkívül termékeny ügyködése során örökre rajta hagyta keze nyomát a temesközi főváros arculatán. Mellette több temesvári (Gemeinhard Márton, Merbl Arnold), illetve budapesti építész (Baumhorm Lipót, Tőry Emil, Gerster Béla) választotta az új stílust épületeik tervezésekor. Első látásra talán nem is vesszük észre, milyen sok szecessziós bérpalota vagy magánvilla van a városban. Találunk azonban iskolákat (gyárvárosi elemi iskola, erzsébetvárosi elemi iskola), a szecesszió jegyeit magán hordó gyárépületeket és hidakat. Legszebb ilyen hidunk a Kőrössy Albert Kálmán építőművész által „felöltöztetett” Liget úti híd (ma Decebal híd), melyet az ismert és elismert Mihailich Győző tervezett, s korának legnagyobb vasbeton gerendahídja volt.
15
Kerner Gábor (építész, néprajzkutató, Keszthely) A szecessziós építészet Kárpátalján Nem véletlen, hogy amikor Kárpátalja szecessziós építészetéről beszélünk, akkor egy nagyobb tájegység stíluskorszakát elemezzük. Ezen belül is mindössze három nagyobb település – Beregszász, Munkács, Ungvár – meghatározó épületeit mutathatjuk be. E stíluskorszak nem hagyott ránk átalakult városközpontokat, szecessziós utcaképeket, mindössze képeslapokat és néhány bélyeget az albumba – azt is foghíjasan. Amikor a század fordult e vidéken, akkor az európai áramlatok valahogy megakadtak a Vérke, a Latorca és az Ung partjainál. Az itteni tradíció nem engedte meg a gyökeres átalakulást és az első vonalbeli építészek sem tolongtak a megbízók kegyeiért. Ami viszont megvalósult és megmaradt, az különleges helyet foglal el az art nouveau világában. A kaszinók, szállodák, zsinagógák, vasútállomások, egy-egy gazdagabb polgárház sajátos, provinciális ízzel épültek be a hagyományos környezetbe, tiszteletbe tartva a meglévő városi arányrendszereket. A „tisztelet” persze itt is elmúlt abban a pillanatban, ha az új épület valami önálló helyre került, de ez sem kecskeméti, szegedi vagy szabadkai módra. Csak úgy, hogy ez a vidék se maradjon ki a divatos áramlatokból.
16
Keserü Katalin, PhD (professor emerita, ELTE BTK, Művészettörténeti Tanszék, Budapest) Az „alföldi szecesszió” helye a korszak művészetében Az előadás megkísérli a Nikolaus Pevsner által megnevezett századfordulós irányok, majd a Stephan Tschudi-Madsen által meghatározott art nouveau-típusok, illetve a napjainkban észlelhető szecessziós reneszánsz publikációi alapján kimutatni az alföldi „stílus” sajátosságait. A nemzetközi összehasonlítás az elsősorban ornamentális „alföldi”, éppen ornamentalizmusa miatt szecessziósnak mondott építészet példáira fog támaszkodni.
17
Mészáros Márta (néprajzkutató, igazgató, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza) Egy félegyházi polgárcsalád és az új stílus Kneffel Ede vendéglős 1879 körül érkezett feleségével Kiskunfélegyházára, hogy kibérelje a nagy vendégfogadót, a Korona Szállót. Az üzlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a pár letelepedett az alföldi kisvárosban. A város 1886-ban felépítette az új szállodát, vendéglőt és kávéházat, amelynek első bérlője Kneffel Ede volt. A szakmát második fia, Kneffel Béla vitte tovább, aki kitanulva a mesterséget először apja mellett, majd annak nyugalomba vonulása után önállóan nyitott szállodát. 1909-ben új helyszínen alakította ki üzletét, és a régi Európa Szállót fővárosi minta szerint berendezve, felújítva nyitotta meg Kneffel Szálló néven. A nyugalomba vonult szülők 1909-ben kértek építési engedélyt családi házuk felépítésére, amely ma is Kiskunfélegyháza egyik legszebb szecessziós polgárháza. Az alföldi kisváros életében az elegáns vendéglő és kávéház különlegességnek számított, de egyben meghatározó és irányadó is volt stílusával és kínálatával. Biztosította helyben a társasági élet helyszíneit. A vállalkozó szellemű vendéglős család felismerte a korszak új stílusát, tudatosan alkalmazta a magyaros ornamentikát, és teremtett olyan miliőt, amely a helyi értő közönség ízlésének és igényének meghatározójává vált.
18
Nátyi Róbert, PhD (művészeti előadó, Regionális Összművészeti Központ, főiskolai docens, SZTE, Szeged) A Reök-palota helye Szeged szecessziós építészetében Az előadás az ismert szegedi szecessziós épületek között (így a Beregi-ház, a Deutsch-palota, a Gróf-palota, a Raichlpalota között) elemezné Magyar Ede Reök-palotáját, amely kvalitásával, a városképben való meghatározó elhelyezkedésével különleges helyet foglal el nemcsak a régióban, de jóval szélesebb körben a szecessziós stílusú építészetben. Az előadás igyekszik tisztázni a palota helyét a századfordulós szegedi építészeten belül. Ilyen kvalitású szecessziós épület sem a megépülés (1907) előtti évtizedben, sem az utána következő dekádban nem született a városban. Sőt, a tervező Magyar Edének sem volt lehetősége és alkalma még egyszer megismételni „építői bravúrját”, hiszen nem akadt a városban még egyszer olyan mecénása, mint a Reök-palota újdonságra mindig fogékony építtetője. Az előadás fontosnak tartja kiemelni a nyitott szellemiségű, a helyi közéletben fontos szerepet játszó megrendelő, építtető mecénás Reök Iván vízimérnök, földbirtokos, országgyűlési képviselő szerepét a palota születésénél. Az épület egyedi elemei, sajátos szimbolikája, amelyet a helyi környezet, szeged kultúrája is befolyásolt társtalanok a korabeli szegedi épületek között. Sem a Lechner Ödön nevével fémjelzett (a városban jó néhány épülettel szemléltethető) iskola – nemzeti stílus megteremtését célzó – népművészeti motívumkincse, sem a szintén népszerű historizáló szecesszió formaelemei nem észlelhetők rajta.
19
Ninkov Kovacsev Olga, PhD (művészettörténész, Városi Múzeum, Szabadka) Ünneplő polgármesterek Szabadkán és Biró Károly Biró Károly szabadkai polgármester mandátuma alatt épültek fel a magyar szecessziós építészet jelentős épületei Szabadkán és Palicson Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján: a szabadkai Kereskedelmi Bank igazgatási épülete (1907–1908), a városháza (1908–1912) és a palicsi fürdő (1910–1912). Ez alkalommal arra szeretnénk rávilágítani, hogy milyen mértékben támogatták egymást és milyen hatással voltak egymásra más-más városok polgármesterei a szecessziós középületek építései esetében, valamint hogyan készült Szabadka megünnepelni a városháza átadását a polgármesterekkel. Röviden bemutatjuk Biró Károly személyiségét és fontosabb életrajzi adatait is.
20
Novák László Ferenc, DSc (néprajzkutató, ny. igazgató, Arany János Múzeum, Nagykőrös) A szecesszió Nagykőrös ön Nagykőrös a Duna–Tisza köze, közelebbről a Homokhátság jellegzetes mezővárosa, a „Három Város” központi területe, ahol a stílusos építészet páratlan szépségben mutatja meg magát. Településszerkezetét is a mezővárosi jelleg határozza meg. Ugyanakkor a feudális viszonyok eltörlése, a tőkés rend kibontakozása eredményeként az építkezésben is látványos változások következtek be a 19. század második felében. A korszerűsödő közigazgatás kötelezővé tette az építkezés szabályozását, amelyet már az 1880-as években nyomtatott formában kiadott építési szabályrendelet-gyűjtemény határozott meg. A korszerű építkezés nem csupán az anyagfelhasználásban és építési technikában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy megfelelő tervrajzokat is kellett a költségvetés mellett a városi hatóság elé terjeszteni az engedélyeztetés érdekében. Ennek is tulajdoníthatóan szükségszerűvé vált az, hogy szakképzett építőmesterek, sőt, tanult építészek tervei alapján építkezzenek. A képzett építőmesterek, építészek munkája révén bontakozott ki Nagykőrös stílusos építészete is. A számos kiváló tervező mellett magasabb képzettségű építészmérnökök is munkálkodtak, mint a város főépítésze Jeney Ernő, részben Molnár Lajos, valamint a kitűnő tehetséggel megáldott Szarvas György. Alkotásaik ma is ragyogtatják a város arculatát.
21
Oszkó Ágnes Ivett (művészettörténész, Forster Központ, Budapest) Historizáló szecesszió Szegeden. Egy fővárosi (zsinagóga)építész művei és megbízói A zsinagógaépítészként méltán ismert és elismert Baumhorn Lipót (1860–1932) nemcsak a szakrális műfajon belül, hanem a városi építészetben is szép példákat hagyott az utókorra. A századforduló környékén – nagyjából 1897 és 1913 között – több alkotói korszaka is volt, melyek remekei meghatározó elemei Szeged városképének. A századfordulós irányzatok motívumkincse és a historizáló szerkesztésmód jellemzi az alföldi városba készült műveit: az új zsinagógát (1899–1903), a zsidó hitközség székházát (1903 körül), a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár palotáját és bérházát (1903–1905; 1912–1913), valamint négy további polgári megrendelésű lakó- és bérpalotáját. Előadásomban az épületek ismertetésén túl arra a kérdésre is keresem a választ, hogy mely alkotóelemekből tevődik össze a város századfordulós építészete; kikhez kapcsolhatók az egymás mellett élő stílusirányok jellemző példái, és hol helyezkedik el körükben a fővárosi „zsinagógaépítész”.
22
Pallagi Mária, PhD (történész, Kecskeméti Főiskola) Bécs a modern városépítő Karl Lueger polgármester idején 1865. május 1-jén Ferenc József császár hivatalosan megnyitotta a bécsi Ringet. Emblematikus és szimbolikus pillanat volt ez, hiszen a Ring teljesen átrendezte és napjainkig meghatározza Bécs városképét. Jelentőségét, a korabeli Bécs modernné válásában játszott szerepét mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy egész korszak névadójává vált – Ringstraβenzeit. A Ring városépítészeti szempontból igazi mestermű, egyben a bécsi fin de siècle -t jellemző Gesamtkunstwerk (az összművészet) csodálatos példája is. A Ring ugyanakkor stílusok találkozása és párbeszéde is volt, mely diskurzus eredményeként született meg a bécsi szecesszió 1897-ben. Abban az évben, amikor Bécs polgármestere az osztrák életrajzírói által a modern európai kommunális politika megalapítójának titulált Karl Lueger lett. A városmenedzseléshez kiváló érzékkel rendelkező Lueger polgármestersége idején Bécs követendő példája lett a jövőbe tekintő várostervezésnek. Lueger személyében is egyesítette a kort meghatározó kettősséget: a modern városépítő polgármestert a politikai antiszemitizmus képviselőjével. A korszak klasszikus kérdése, hogy a birodalom fővárosa (Reichshauptstadt), Bécs mennyiben jelentett mintát akár a székesfőváros Budapest számára. Előadásomban e kérdés megválaszolása mellett arra is kitérek, hogy vajon a szecesszió korának Bécse milyen impulzusokat kínálhatott az alföldi szecesszió számára.
23
Gordana Prćić Vujnović (építész, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet) Szabadka szecessziós építészete A század végén Szabadkát is elérték azok az események, amelyek Európában a művészet, a tudomány és a mindennapi élet területén történtek. Szinte egyidőben jelentkezik a szecesszió Bécsben, Budapesten és Szabadkán, ahol 1892-ben épül Leovics Simon bérpalotája Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, előrevetítve a közeli építészeti fejleményeket és gondolkodásmódot. Habár Szabadka városközpontjában a historizmus építészete dominált, fokozatosan megjelentek a nagy és jelentős szecessziós épületek, amelyek stílusa két irányból érkezett a városban. Az egyik forrást München, Berlin, Bécs, Párizs és London jelentette, a pesti építészek közvetítésével (Vágó testvérek); a másikat pedig a nemzeti jellegű szecesszió. Habár a szecesszió magyar variánsát Szabadkán kevesebb épület képviseli, jelenléte – az épületek elhelyezkedései, funkciói, méretei és a művészeti kvalitásaik miatt – domináns (ebbe a körbe tartozik a városháza, a zsinagóga, a Raichl-palota), és összességében Szabadkát a szecesszió városává predesztinálja.
24
Reznák Erzsébet (történész, igazgató, Kossuth Múzeum, Cegléd) Gubody Ferenc polgármester és a ceglédiek A nevezetes Gubody Ferenc (1852–1907) idején példátlan, máig látható fejlődés kezdődött el Cegléden. A polgármester 1884-től 1907-ig állt a város élén; ez a huszonhárom év meghatározó volt a település életében. Az irányítása alatt megvalósult városháza, gimnázium, városrendezés, utcakövezés, villanyvilágítás más városokhoz hasonlítva nem különösen érdekesek, de Cegléd addigi történetéhez képest igen fontos vívmányok voltak. Bár szervezett ellenzékkel kellett mindvégig szembenéznie, rendszere szilárdnak tűnt. Sőt, az általa létrehozott vívmányok maradandók bizonyultak; élő illusztrációi ezek Gubody Ferenc nagyszerű várospolitikájának. A város történetében betöltött jelentőségére figyelmezetet, hogy halála éve óta utca és kert őrzi a nevét; ez utóbbi helyen áll 1908 óta a sok viszontagságot látott szobra, Horvay János alkotása. Egy-egy emléktábla egykori lakóháza helyén (1996), illetve a városháza udvarán lévő Pantheonban (1997) emlékeztet a tetteire. A róla elnevezett díjat 1998-ban alapította a képviselőtestület a városban élő és kiemelkedő munkát végző polgárok megjutalmazására.
25
Székely Gábor (történész, művészettörténész, doktorjelölt, ELTE BTK, Budapest) Szecessziós városépítészet Kecskeméten A századforduló éveiben Kecskeméten lezajlott nagyszabású városfejlesztés Lestár Péter és Kada Elek polgármester révén összekapcsolta a modernizáció igényeit a szecesszió támogatásával. Így az új stílusban nem csupán néhány elszigetelt alkotás, hanem egy összefüggő, a magyar szecesszió valamennyi változatát felvonultató épületegyüttes jött létre. Lechner és Pártos városházája a nemzeti formanyelv-kísérlet egyik első mérföldköve, melyet a 20. század első éveiben a Lechner-követő építészek magyaros szecessziós művei követtek (Márkus Géza: Cifrapalota; Komor Marcell – Jakab Dezső: Iparos Otthon, izraelita bérház). 1910 körül a Fiatalok közül is többen terveztek a városképet meghatározó épületeket (Jánszky Béla – Szivessy Tibor: Városi Kaszinó, Gazdasági Egyesület, II. sz. katolikus bérház, Művésztelep, Mátyás téri iskola; Mende Valér: Újkollégium, Luther-palota). A szecesszió népszerűségét jelzi, hogy a középületek mellett magánházakon, villákon is megjelent.
26
Székelyné Kőrösi Ilona (történész, főmuzeológus, gyűjteményvezető, Kecskeméti Katona József Múzeum) Kecskemét városépítő polgármesterei (Lestár Péter, Kada Elek, Sándor István) Az első világháborút megelőző két évtizedben Kecskemét látványos fejlődés színtere volt. A belváros a századforduló éveiben nyerte el mai arculatát. A nagyszabású építkezéseket megelőzte a tágas főtér kialakítása és a kapcsolódó terek rendezése, új főutca (a Rákóczi út) megnyitása. A város, az egyházak és a helyi egyesületek által finanszírozott új középületek a szecesszió különböző irányzatainak jellemző jegyeit őrzik. A városfejlesztés számára kedvező külső körülmények mellett jelentős szerepe volt az előnyös helyi adottságoknak és a kiemelkedő városvezetőknek is. Erre az időszakra esik a szőlő- és gyümölcskultúra világhírűvé válása, a vasúti szárnyvonalak létesítése, a nemzetközi kereskedelem kiépítése. Lestár Péter legfőbb érdeme a gazdasági stabilitás megteremtése. Míg Kada Elek sokoldalú, európai kitekintéssel bíró, művészeti érdeklődésű és merész terveket álmodó polgármester volt.
27
Valkay Zoltán (építész, ATHANOR Építészműhely, Magyarkanizsa) A sár felemelése a szél simította téglarétegekig… Avagy rövid értekezés Zenta és Magyarkanizsa, valamint környékük alföldi jellegű szecessziós építészetéről Lajta Béla zentai építészeti üzenetei: a tűzoltólaktanya és a Szlávnity-ház az alföldi longahistoria szellemiségének megtestesüléseként a víz és a föld találkozásai, amelyeket az építész lángoló géniusza tett a sár esztétikájának csodálatos bácskai kifejeződéseivé. S ezt alkotójuk éppen Zentán aposztrofált „magyarul beszélő építészetként”. Sváb Gyula kedves, derűs színezetű, szeretettel készített egyszerű iskolaépületei s annak a zentai főmérnök Berzenczey Domokos által átdolgozott variánsainak célja a magyar nép művészetének megszerettetése, megóvása volt. Reiss Zoltán kanizsai opusai: a városépítő kaszinó és takarékpénztár, az új városháza, a „csodakút” és ártézi fürdő mellett több polgárház az architektúra „felemel” igéjével szólalnak meg. A kisvárosias hangulatot meghatározó épületeinél különös hangsúlyt kapnak a függőleges irányultság, valamint az erős pülaszterkeretbe helyezett egyszerűsödő és éles metszésű középrizalit-pártázatok. Foerk Ernő a magyar tégla- és téglaburkolatos architektúra mestere, valamint társa, Petrovácz Gyula martonosi téglaépület-remekei az alföldi „kő-építészet” apoteózisai. A filigránsan kiképezett tégla-csipkézetek és keretezések réteges építészeti nyelvezete élénkítőleg hat a megszokott helyi vakolat-architektúra mellett.
28
Veress Dániel (doktorandusz, ELTE BTK, Budapest) Debrecen és Hajdú -Bihar megye szecessziós építészete A Hajdú, illetve Bihar vármegye nyugati részén található szecessziós építészeti emlékek osztoznak a Tiszántúl falusi– kisvárosi architektúrájának helyzetében: nagyon kevés köztük a kiemelkedő alkotás, a további emlékekkel pedig alig foglalkoznak a kutatók. Ismereteink szerint a mai megye szerény vidéki századfordulós építészetéből jobbára a bárándi, szerepi és zsákai községháza, illetve a balmazújvárosi városháza teszik lehetővé, hogy itt is beszélhessünk az „alföldi szecesszió” kérdéséről. A megyeszékhely, Debrecen architektúrája viszont figyelemre méltó – különösen azért, mert a cívisváros ekkor azt az előnyét élte fel, amelyet még a kora újkor során szerzett az Alföld más, most lendületesen fejlődő nagyvárosaival szemben. A riválisok közül Nagyvárad vált a régió központjává, s nem meglepő, hogy a cívisváros legmutatósabb épületeinek javát is váradi kötődésű építészek jegyezték. Körükből – Debrecenben – a Jámbor Lajossal párban alkotó Bálint Zoltán tűnt ki: a református bérpalota (víz)tornya révén bátran változtattak a városképen; s ugyanekkor tervezték az ország egyetlen szecessziós megyeházáját. Szintén Lechnert követte a nyíregyházi lehetőségeit szűkösnek érezve ideköltöző Pavlovits Károly. A korszak végén már a városban dolgozott a későbbi főépítész, Borsos József is, kinek érdeklődése megérkezése után határozottan a nemzeti stílustörekvések ötvözésére és újragondolására összpontosult.
29
RÁCZ ZOLTÁN: BORSOS JÓZSEF (Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, 2015, 179 oldal)
Bemutatja a szerző és Salamon Gáspár (MA-hallgató, ELTE BTK)
Borsos József életművét több szempontból kell értékelnünk. Példaszerű együttműködése a város vezetőségével, elsősorban Vásáry István polgármesterrel, kiemelkedő városfejlesztési korszakot eredményezett Debrecenben a harmincas években. A világ építészetének állandó figyelése megalapozott kitekintést adott számára Magyarország történelmi válságai idején is, hogy a hagyománykövetés és a modernitás ösztönös igénye között megtaláljon egy sajátosan magyar és sajátosan debreceni irányzatot. A szecessziós áramlatok korán felkeltették figyelmét, és a fejlődés, a nemzeti jelleg kifejeződésének lehetőségeként emlegette azt írásaiban, előadásaiban is. A korai, növényekből ihletődő formák után kiállt a népi építészetből származtatott új építészet mellett, s megalkotta a korszak egyik kiemelkedő művét, a debreceni ravatalozót (1923–1930). Pályája folyamatos stílusfejlődést mutat. Nem hagyta érintetlenül a Bauhaus, de nem szegődött mellé, bár a megtagadott historizmus számára is értéktelen, idegen kultúrát jelentett. S az abból kimutató utat a szecesszió ébresztő, pezsdítő világa alapozta meg számára. 30
31
JEGYZETEK
32
