Várja a tőkét kereső vállalkozásokat az SZTA a régiókban A Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA) adatbázisa szerint az indulás óta eltelt 2 évben a legnagyobb számban Közép-Magyarországról jelentkeztek kockázati tőkebefektetésért, a 93 társaság az érdeklődők több mint 42 százalékát tette ki. A többi régió között viszonylag kiegyensúlyozott volt a benyújtott jelentkezési lapok száma.
Észak-Alföldön 28, Dél-Alföldön 27, DélDunántúlon 22, Észak-Magyarországon 18, a Nyugat-Dunántúlon 17, míg a legkevesebb, 15 igény a Közép-Dunántúlon volt. A középmagyarországi régióvezető szerepe érthető, hisz e térségben van a legtöbb kis- és közepes vállalkozás 1000 lakosra vetítve. A további sorrend némi meglepetéssel szolgál, ugyanis a statisztikák szerint a dunántúli régiókban a vállalkozási aktivitás kedvező, ugyanakkor ÉszakAlföldön és Észak-Magyarországon a kis- és középvállalkozások ezer lakosra jutó vállalkozások száma az országos átlaghoz képest alacsonynak mondható, így kijelenthető, hogy arányaiban többen jelentkeztek ezekből a régiókból.
A jelentkezésekből az is látható, hogy a cégek átlagosan 71-113 millió forintnyi forrást igényeltek fejlesztési terveik végrehajtására. Megfigyelhető Közép-Magyarország előnye és a Dunántúl, illetve Észak-Magyarország hátránya: saját elképzeléseik alapján a legtöbb tőkét a közép-magyarországi térség vállalkozásai lennének képesek felszívni, míg a legkevesebbet Észak-Magyarország és két dunántúli régió. Ezért is fontos változás, hogy a foglalkoztatott létszámmal szembeni elvárás jelentősen csökkent . (http://blog.szta.hu/?p=687).
Az eddigi jelentkezések nem határozzák meg a sorrendet a rendelkezésre álló 14 milliárd forint elosztásakor, ugyanis a Széchenyi Tőkealap-kezelő a 7 magyarországi régió között (Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és KözépMagyarország) egyenlő részben fektet be 2-2 milliárd forintot. 1
A legutóbbi statisztikák szerint a Dunántúlról érkezett a legkevesebb pályázat, azonban a növekedésben gondolkodó, nem hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozásoknak minél nagyobb számban érdemes jelentkezniük. A döntő szempont természetesen nem a vállalkozás székhelye, vagy éppen működési régiója lesz, hanem a hiteles háttér, a kidolgozott üzleti terv, valamint a valós növekedési lehetőség. Az SZTA idei tervei között kitüntetett helyen szerepel, hogy a kevésbé aktív régiókban is erőteljes növekedést érjen el a helyi vállalkozók nagyobb számú bevonásával (http://blog.szta.hu/?p=697). A befektetési cél minden esetben az, hogy a támogatás a lehető legnagyobb hasznot hozza a munkahelyteremtés, a hatékonyság-növelés, a komparatív előnyök kihasználása, a piaci pozíciók erősítése és építése, valamint a megcélzott gazdasági társaság növekedésének elérése terén. Amellett, hogy minden egyes vállalkozás sikere, és minden egyes munkahely megőrzése vagy újak teremtése önmagában is érték, ezek az elmaradottabb régióknak akár kimutatható hasznot is hozhatnak.
2
10 milliárd forint felett a Start A Start Garancia Zrt. 2013. június 30-i 10,7 milliárd forint értékű szerződésállománya 65%kal haladta meg a 2012. I. félév végit, amikor annak értéke 6,5 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt 12 hónapban az újonnan megkötött szerződések értéke elérte az 5,6 milliárd forintot, ami a Start Zrt. történetében rekordnak számít.
Start Zrt. szerződésállománya félév végén (millió Ft)
12 000
8 556
10 000
7 513
8 000 5 787
6 000
Hitelgarancia
258 403
2011 H2
2010 H2
Befektetési tőkegarancia
338 172
2011 H1
243
243
2010 H1
2009 H2
2008 H2
243
263
263
2009 H1
180
2008 H1
2007 H2
2007 H1
2006 H2
100
185 100 180
350 285 310 1 784 539 1 187
2013 H1
1 505 1 772
2 000 0
3 610
2012 H2
2 419
3 104
2012 H1
4 000
4 076
3 825 4 042
Pályázati garancia
Kiemelkedően jól teljesített a hitelgarancia üzletág, amely 2,3-szeresére növelte a garancia állományát. A pályázati garancia üzletág közel felével növelte teljesítményét az elmúlt 12 hónapban. A tőkegarancia üzletág ugyanakkor továbbra is szerény növekedést mutatott. Az elmúlt egy évben a beérkezett garancia igénylések értéke meghaladta a 12 milliárd forintot, ugyanakkor értékben az elutasított igénylések aránya még mindig magas, 54% volt. 2012. július 1. és 2013. június 30. között mindössze egy, 2,5 millió forint értékű garancia beváltás történt.
3
A Start Zrt. szerződésállományának alakulása 2012. július 1. és 2013. június 30. között
Millió forint
6.612
Szerződésállomány 2012. július 1-jén Új szerződések
+5.553
Megszűnt szerződések
-1.475
Szerződésállomány 2013. június 30-án
10.690
„Ami a második félévi kilátásokat illeti, minden reményünk megvan arra, hogy az év végére tervezett 12,5 milliárd forint értékű szerződésállomány tervünket túlteljesítsük. Az elmúlt hat hétben 40 pályázati garanciaigénylést fogadtunk be, szemben az előző év azonos időszakában befogadott 13-
mal. Érezhető, hogy a 2007-2013-as EU-s költségvetési ciklus utolsó évében járunk. A támogatások minél nagyobb mértékű lehívása érdekében a támogatásközvetítő intézményrendszer gőzerővel írja ki és bírálja el a pályázatokat.” – mondta Varga Erika, a Start Zrt. pályázati garancia üzletágának igazgatója.
4
Üzletrészvásárlás, mint befektetési lehetőség A Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA) tapasztalatai szerint az utóbbi években a néhány tízmillió forintos befektethető tőkével rendelkezők már nemcsak értékpapírok révén képzelik el a vagyon értékének megőrzését és növelését. Ennek egyik fő oka, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején a tőketulajdonosok, cégek és magánszemélyek egyaránt, annak ellenére szenvedtek el komoly veszteségeket, hogy diverzifikált befektetési portfólióval rendelkeztek. Eközben a változásokra rugalmasan reagálni képes, az új környezetre növekedési lehetőségként tekintő kis- és középvállalkozások egész sora indulhatna el új növekedési pályán országszerte – ezek lehetőségei azonban a tőkehiány és a finanszírozás új nehézségei miatt még a korábbinál jobban beszűkültek. Ekkor kezdett előtérbe kerülni a befektetési célú üzletrész-vásárlás, amely az Európai Unió által finanszírozott fejlesztési forrásokkal „társulva” a következő években komoly lendületet vehet, ráadásul közvetlen működő tőkeként jelenhet meg a gazdaságban. A kockázati tőke, természetesen, évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon is, de ezek az üzletszerűen menedzselt kockázati tőkés befektetések általában 1 millió eurós küszöbnél kezdődtek. Az utóbbi időszakban elterjedtek az ennél sokkal kisebb, néhány tízmillió forintos befektetések, amelyek a legtöbbször informális csatornák révén egymásra találó cégek és tőkés partnerek együttműködéseiből születtek. A Széchenyi Tőkealap éppen e két forma rugalmassági tényezőit, a kisebb befektetési összegeket és a befektetések szakértő menedzselését egyesítette a hazai piacon. Gyakorlati tapasztalat tehát, hogy üzletrészvásárlást általában két alapesetben érdemes érdemben átgondolniuk a befektetőknek: ha jó
növekedési kilátásokkal rendelkező fiatal vállalkozásról van szó, vagy ha nagy múltú, stabil piacon működő, folyamatosan növekvő társaságok érintettek, amelyek korszerűsítéséhez, hatékonyság
növelő és piacbővítő tőkebevonás szükséges.
fejlesztéséhez
A céges „bevásárlás” legrégebbi dilemmája az irányítás kérdése – hogyan biztosítható a résztulajdonosok érdekeinek és befektetésének védelme? Ma a pénzügyi befektetőnek nem kell, hogy célja legyen a többségi tulajdon megszerzése, hogy aztán szélsőséges esetben az irányítással kelljen küszködnie, vagy csak nehezen tudjon kiszállni. A kisebbségi tulajdon biztonságosabb mind a befektetőnek, mint a cégvezetésnek – a befektetés értékét néhány fontos alapjog kikötésével lehet leghatékonyabban megőrizni. Egy-egy vállalkozásba történő befektetés, ráadásul elég, ha meghatározott, 1-5 év közötti időtávra szól; ez pedig mindegyik fél számára jól belátható. Ami szintén 5
kiemelten fontos feltételcsoport a sikeres együttműködés szempontjából, az az életképes üzleti modell, a szabályszerű és transzparensműködés, a minden oldalról biztosított üzlet-folytonosság, és a józan kalkuláció, amelyek nemcsak a vállalat sikerét, de a tulajdonosok közötti bizalmat is megalapozzák és fenntartják. Az, hogy ez a befektetési alapkonstrukció egyre jobban működjön a piacon, egészséges vállalkozói kultúrát igényel, amiről – főleg elméleti síkon – évtizedek óta rengeteg szó esik. Azonban éppen a vállalkozók és befektetők közös érdekeinek védelme az, ami a
viszonyok tisztulását és a kölcsönös előnyöket is magával hozza, hiszen így alakul ki a legkedvezőbb befektetői és vállalkozói környezet a válság hatására jelentősen megváltozott gazdaságban.
Az SZTA egyik konstrukciójának célja (http://blog.szta.hu/?p=738), hogy társbefektetőként a hazai „kistőkések” piacra lépését segítse. Továbbra is csendestársként a teljes tőkebefektetés 70%-át biztosítja akkor, ha a magánbefektető által prezentált üzleti elképzelés megfelel kockázatviselési képességének és az üzleti terve alapján tőkeágon finanszírozható. A tőke mellett egyéb ösztönzők is megjelennek a programban. A konstrukció meghirdetése egy hónapon belül várható.
6
