MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON?

„MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON?”

Tézisek „ Az uniós csatlakozási alapok felhasználása a Nyugat-Balkánon a környezetvédelem területén” témájú KSZGYSZ és KüM által rendezett 2014.IV.hó 10-i üzletember fórumon

I. Bevezetés: a tárgykör meghatározása, aktualizálása, gazdasági vonatkozásai II. A régióval ápolt kapcsolatainkra ható külső tényezők III. Magyar- Nyugat-balkáni kapcsolatok a jelenlegi szakaszban IV. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésének lehetőségei

Gilyán György Külügyminisztérium, Nyugat-balkáni Főosztály, gazdasági koordinátor, nagykövet Budapesti Gazdasági Főiskola, c. főiskolai docens

I. Bevezetés – az országcsoport, a téma aktualitása, gazdasági vonatkozásai 1. Nyugat-balkáni országok: EU-hoz (még) nem csatlakozott balkáni államok 2. A téma aktualitása: most még lehet keresnivalónk ezekben az országokban 3. Gazdasági kapcsolataink: ágazati fejlesztési lehetőségek, EU-támogatások II. A régió országaival ápolt kapcsolatainkra ható külső tényezők 1. Globális és regionális hatalmi centrumok érdekei a Nyugat-balkánon a balkáni háború után két évtizeddel:  EU térnyerés USA-EU együttműködéssel  versengő érdekek Törökország és Oroszország részéről  Kína erősíti pozícióit a térségben  nem elsődleges célpont a nagyhatalmak számára 2. A 2008-2010 évi pénzügyi és értékesítési válság máig húzódó kedvezőtlen hatásai:  Egészében mérsékelt növekedési ütem (2013-ban >3%),  Gazdasági reformok, EU-alkalmazkodási folyamatok lefékeződtek, 2013-2014-ben indultak újra (főként külső kényszerek hatására)  Egyenlőtlen világgazdasági és egyenlőtlen térségen belüli fejlődés – Montenegró relatív lépéselőnye, albán nyelvterület integrálódása


NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOK NÉHÁNY2013. ÉVI MAKRÓGAZDASÁGI ADATA ORSZÁGOK Alapterület (e km) Lakosság (millió fő) Nominális GDP (millió euró) 1 főre jutó GDP (euró/fő) GDP változás 2013.év/2012.év % Államadósság a GDP % arányában Költségvetés egyenlege az éves GDP arányában Munkanélküliségi ráta

Albánia

BiH

Koszovó Macedónia Montenegró Szerbia

28,5

52,3

10,9

25,7

14,6

77,5

3,011

3791

1,843

2,087

0,62

7,182

9700

13158

5194

7700

3311

31980

3473

3430

2794

3731

5340

4453

0,7%

-1,20%

2,5%

3,1%

2,6%

2,5%

70,5%

46,60%

15,0%

35,8%

56,6%

61,2%

-6,1%

-2,70%

-2,7%

-4,1%

-3,9%

-4,8%

16,9%

31,60%

30,9%

29,0%

14,9%

20,1%

Forrás: nemzeti statisztikák, ill.Koszovó: IMF-statisztika; BIH: 2012.évi adatok


3. A nyugat-balkáni térség európai politikai megítélése  A térség biztonsági helyzete lényegesen javult, párbeszéd és tárgyalás a viták jellemző rendezési módja  Növekvő lakossági támogatás az EU-csatlakozás iránt  Koppenhágai (politikai) kritériumok teljesítése erősödik 4. EU-csatlakozási folyamat helyzete, perspektívái:  Az EU álláspontja szerint a nyugat-balkáni országok mindegyike rendelkezik „EU tagsági perspektívával”, azonban az integrációs folyamat eltérő fázisában járnak. Montenegró(2012), Szerbia(2014 óta) csatlakozási tárgyalást folytat; Macedónia tagjelölt; Albánia és BiH Stabilitási és Társulási Egyezményes(SAA) partnerek(bár BiH nem ratifikálta a megállapodást); Koszovóval az SAA megkötéséről indultak tárgyalások.  Belépési feltételek következetesebb megkövetelése (különös tekintettel a demokratikus jogállam, a jogbiztonság, a transzparencia, az emberi jogok követelményeire).  Bővülő technikai és költségvetési támogatás az EU részéről a humán és fizikai infrastruktúra fejlesztésére


III.

Magyarország és a nyugat-balkáni országok kapcsolatai a jelenlegi szakaszban 1. A régió helye külpolitikánkban: a transzatlanti építkezés és az aktív nemzetpolitika mellett a gazdasági diplomácia prioritást élvező, kitüntetett iránya a Nyugat-Balkán. 2. A régióhoz való viszonyunkat meghatározó tényezők:  A földrajzi közelség: első rendű érdekünk a stabilitás  A térség etnikai sokszínűsége: nemzeti kisebbségek támogatása általában és konkrét vonatkozásokban  A régió történelmi együttélésének tradíciói: döntőrészt kedvezően hatnak az újjászülető kooperációs keretek formálására  EU tagságunk keretében a közös külpolitika és kereskedelempolitika formálásában aktív magyar szerepvállalás a térségi államok integrációjáért  A régió történelmileg is Magyarország egyik fontos értékesítési piaca, gazdasági partnere volt és maradt, és ezzel a lehetőséggel élni kell. 3. Legfontosabb külpolitikai céljaink a térségben:  Regionális politikai, gazdasági, szociális stabilitás erősítése  Gazdasági, infrastrukturális és üzleti kapcsolatok fejlesztése


 Kulturális, humanitárius kapcsolatok erősítése  A régióban – tömbben és szórványban – élő magyarság támogatása

IV.

Gazdasági kapcsolataink helyzete, fejlesztésének lehetőségei 1. Helyzetmegítélés magyar szemszögből Előnyök:  Országonként szerény, de összességében 20 millió fős piac  A magyar termékek egyelőre széles termékskálán versenyképesek  Történelmileg is természetes gazdasági/üzleti partner  EU egységes piachoz való csatlakozás perspektívája  Javuló konjunktúra, fejlesztési programok Kihívások a tágabb üzleti feltételrendszerben:  Fejlődő jogállamiság, transzparencia erősítésének szükségessége, korrupció visszaszorítása  Gazdasági szabályozás stabilizálása, adminisztratív kapacitások hatékonyságának növelése  Üzleti és fizikai infrastruktúra fejlesztése


Magyarország és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem alakulása:2011-2013. EXPORT Rendeltetési

2010.év

Ország Albánia Bosznia-Hercegovina Horvátország Koszovó Macedónia Montenegró Szerbia 7 ország összesen

60,5 265,4 865,3 27 103 33 844,1 2198,3

Származási ország Albánia Bosznia-Hercegovina Horvátország Koszovó Macedónia Montenegró Szerbia 7 ország összesen

1,3 78,6 243,6 0,1 6,2 27,2 278,9 635,9

7 ország összesen

2834,2

2011.év 2011.év/ 2010.év 54,2 258,1 1157,2 31,8 105,4 34,3 1083,2 2724,2

2012.év/ 2011.év

2013.év

2013.év/ 2012.év Részarány a teljes 2013.évi exportból 101,7% 0,059% 108,4% 0,378% 92,1% 1,427% 119,4% 0,046% 95,9% 0,140% 128,1% 0,065% 95,8% 1,458% 96,2% 3,573%

47,6 87,8% 48,4 284,9 110,4% 308,7 1266,7 109,5% 1166,5 31,4 98,7% 37,5 119,1 113,0% 114,2 41,7 121,6% 53,4 1244 114,8% 1191,5 3035,4 111,4% 2920,2 IMPORT 2011.év 2011.év/ 2012.év 2012.év/ 2013.év 2013.év/ Részarány a teljes 2010.év 2011.év 2012.év 2013.évi importból 0,9 69,2% 1 111,1% 1,1 110,0% 0,001% 91 115,8% 72,5 79,7% 85,9 118,5% 0,115% 293,7 120,6% 341,8 116,4% 437 127,9% 0,585% 0,2 200,0% 0,1 50,0% 0,3 300,0% 0,000% 6,8 109,7% 8,5 125,0% 6,5 76,5% 0,009% 49,1 180,5% 51,7 105,3% 3,7 7,2% 0,005% 363,9 130,5% 356,1 97,9% 468,3 131,5% 0,627% 805,6 126,7% 831,7 103,2% 1002,8 120,6% 1,342% KÉTOLDALÚ FORGALOM ÖSSZESEN 3529,8 124,5% 3867,1 109,6% 3923,0 101,4% 2,508%


89,6% 97,2% 133,7% 117,8% 102,3% 103,9% 128,3% 123,9%

2012.év

Magyarország és a nyugat-balkáni országok közötti 2013. évi kereskedelem termékszerkezete 5 fő árucsoport szerinti bontásban Hat árparit ás os ért ék : millió euróban Termék (SITC 1-2.poz. szerint) Mindös s z es en Élelmis z erek , Ny ers any agok Energiahordoz ó Feldolgoz ot t Gépek és Időszak Időszak Időszak Időszak Időszak Időszak 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus O Ország Import Ex port Import Ex port Import Ex port Import Ex port Import Ex port Import Ex port r Ö Albánia 1,1 48,4 0,3 6,2 0,1 6,8 0,2 0,5 19,0 0,0 16,3 s Ö Bos z nia-Herc egov ina 1,3 67,9 10,4 27,8 4,4 32,6 67,5 128,0 2,3 52,5 s 85,9 308,7 Ö Horv át ors z ág 55,5 172,8 30,2 27,0 185,8 399,4 118,5 386,5 47,0 180,9 s 437,0 1 166,5 Ö Mont enegró 3,7 53,4 0,0 5,0 2,6 0,5 0,0 0,8 19,7 0,3 28,2 s Ö Mac edónia 6,5 114,2 3,0 7,2 0,5 0,6 2,9 2,6 53,7 0,3 49,8 s Ö Kos z ov ó 0,3 37,5 0,2 10,0 1,7 0,1 0,0 18,9 0,0 6,8 s Ö Sz erbia 468,3 1 191,5 64,7 86,1 30,4 61,4 218,3 391,0 110,2 420,5 44,7 232,6 s

Termék c s oportok

Értékben 1 002,6 2 920,2 Teljes forgalom %-ában 100,0% 100,0%

124,9 12,5%

355,1 12,2%

74,2 7,4%

125,7 4,3%

408,5 40,7%

826,1 300,3 1 046,2 28,3% 29,9% 35,8%

94,7 9,4%

567,1 19,4%

2. Gazdasági kapcsolataink jelenlegi jellemzői  A kapcsolatokat a kereskedelem jellemzi, amely a válság után a 2011-2012 években gyorsan bővült 2012re és kb. 3,5 Mrd eurót ér el kb. 2 Mrd eurós magyar aktívummal.  Magyar befektetések kb. 1,3 Md euró értékben, ennek kb. 75 %-a a régióban építkező nagy magyar cégeké (OTP, MOL, MAL, Magyar Telecom); ezenkívül kb. 400 magyar KKV egyenként max. 5 millió eurós befektetésekkel. Ezzel egyes országokban ma még az élmezőnyben vagyunk (MN, MAK, SRB).


 A magyar kivitel termékstruktúrája széles és eltér a teljes magyar kivitelétől: a Nyugat-Balkánon arányaiban jóval kevesebb gépet, feldolgozott terméket, viszont több élelmiszert tudnak cégeink eladni, mint más piacokon.

3. Gazdasági, üzleti együttműködés fejlődésének lehetőségei (A térség gazdasági modernizációjával, EU perspektíváival függenek össze.) A térség egyes országai által kínált gazdasági lehetőségeket illetően – csak példaszerűen – a következő irányokat időszerű megemlíteni:  az energetikai, közlekedési, környezeti és info-technológiai rendszerek fejlesztésébe való bekapcsolódás privatizáció keretében (eddigi jó példák Montenegróban, Makedóniában), vagy zöld mezős befektetéssel nemzetközi pénzügyi támogatással –gyakorlatilag mindegyik országban;  kommunális rendszerek – települési víz, csatorna, fűtési és hulladék feldolgozási hálózatok- felújítása és létesítése – fokozatosan most válik időszerűvé mindegyik országban;  élelmiszer cikkek, mezőgazdasági termék feldolgozó technológiák exportja – elsősorban Albániába, Koszovóba, Bosznia-Hercegovinába;  idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztések – elsősorban a tengerparti országokban van erősödő kereslet;  fenti fejlesztési irányokkal foglalkozó önkormányzati és államigigazgatási szakemberek képzése, tréningje – az EU előcsatlakozási eszközök (IPA), ill. a technikai támogatás (TAIEX) finanszírozásában.


4. Gazdasági és üzleti kapcsolatfejlesztés állami eszközei a régióban  Alapvető kormányközi gazdasági egyezmények létrehozása  Intenzív politikai párbeszéd, általános és gazdaságdiplomáciai tevékenység  Üzleti kapcsolatteremtést és ápolást támogató állami (promóciós) intézmények és akciók  Exporthitel-nyújtás, biztosítás, garanciavállalás állami intézményeinek hatékony működtetése  EU előcsatlakozási források aktív felhasználása

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON?

Recommend Documents