Oktatási szakmacsoport Pedagógiai asszisztens Modulszám: 030/2.0/1283-06
Vargáné Fellner Magdolna Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék
A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.2.3-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
Vargáné Fellner Magdolna
Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék
A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010 2
MÓDSZERTANI BEVEZETÉS A TANANYAGCSOMAG LEÍRÁSA
Cím:
A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői
A pedagógia asszisztens, a pedagógus irányításával legyen képes Cél, fejlesztendő képességek, új ismeretek: a játékok segítségével a gyermekeket fejleszteni. A tananyag hatékony feldolgozását segítő óravázlatok és feladatok közreadása. Célcsoport:
Pedagógiai asszisztens Szakképzési azonosító: 521400100000000 Modul megnevezése: Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék Tananyagegység azonosítója (modul szám): 030/2.0/1283-06
Tartalom rövid leírása:
A játékfajták és a szabadidős tevékenységek megismerése
Kapcsolódási lehetőségek (szakmai program, központi program):
Gyógypedagógiai asszisztens
Szükséges eszközök:
számítógép, projektor, fénymásoló
Források, hivatkozások:
mellékelve
3
4
5
7
Tananyagrész címe:
A játék személyiségfejlesztő hatása, szabadidős játéktevékenységek jellemzői
Cél:
Olyan oktatási segédanyag közreadása, amely megkönnyíti a tanárok munkáját. Kész feladatlapokkal, gyakorlatokkal segíti a tananyag begyakorlását, számonkérését.
Követelmény:
A tanulók legyenek képesek a játékról szerzett ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni.
Felhasználandó anyagok:
Az óravázlatok tartalmazzák a szükséges eszközöket.
Időkeret:
A tananyag leírása fejezetben mellékelve
Részletes instrukciók a Tagolt, jól követhető, fóliára másolható, kivetíthető vázlatokat és egyéni elképzelés szerint megvalósítható, átformálható feladatokat tananyag terveztem. feldolgozásához:
Visszajelzés, értékelés:
8
A feladatlapokhoz csatolva.
I. A JÁTÉK FOGALMA A JÁTÉK JELLEMZŐI 1. Vegyenek elő egy papír zsebkendőt, alakítsanak ki belőle egy babát! Készítsünk kiállítást az alkotásokból! • Mit éreztek? • Milyen tapasztatokat vonhatunk le a tevékenységből? 2. Írjanak össze minél több kifejezést, ami tartalmazza a „játék” szót! • Milyen játék tevékenységeket ismernek? • Milyen játéktárgyakat ismernek? • Mi a kedvenc játékuk? Van-e olyan gyerekkori játékuk, amelyeket biztosan megőriznek? • A következő órára hozzanak egy- egy kedves játékot, meséljenek a történetükről! 3. Milyen szerepe lehet a játéknak az ember életében? • tanulás • szórakozás 4. Definíció • a játék az a tevékenység, amelyet önmagáért a tevékenység öröméért végzünk • végigkíséri az emberi életét • a személyiség fejlesztés eszköze 5. Tanulmányozza a táblázatot és gyűjtsenek minél több példát és képet a különböző korú gyerekek játékairól. • az életkor előre haladásával, a tevékenység is fejlődik, változik
Életkori jellegzetességek.
Csecsemő és kisgyermekkor
Óvodáskor
Iskoláskor
Serdülőkor
0-3 éves kor
3-6 éves kor
6-14 éves kor
14-18 éves kor
- Érzékelés és mozgás összehangolása
- Én-központú gondolkodás (egocentrikus gondolkodás, nézőpontváltásra képtelen)
- Én és nem-én elkülönülése - Kettős szabálytudat - Tárgyállandóság kialakulása
- Kommunikáció fejlődése
- Oksági kapcsolatok megértése
- Helyváltoztatás képessége javul (perspektíva érzék)
- Utánzás képessége
Felnőttekkel alkalmazza a szabályokat, társakkal nem mindig.
- Járás (1 éves kor körül)
- Nézőpontváltás képessége (decentrálás) - Szabálykövetés és szabályalkotás - Kommunikációs készségek differenciálódása
- Elvont gondolkodás - Kortárskapcsolatok megerősödése - Egyéni érdeklődési körök kialakulása
- Beszédtanulás
9
Jellemző játéktevékenység
Gyakorlójáték
- Gyakorlójáték.
- Szerepjátékok
Mozgásos-, érzékszervi ,kísérletező-, felfedező játék.
- Szerephez kötött szimbólikus fantáziajáték, (szerepjáték).
- Konstruáló játékok
- Tárgyhoz kötött szimbolikus fantáziajáték
- Szabályhangsúlyos mozgásos játékok.
- Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok)
- Utánzás
- Szabályjátékok
- Együttműködő játék
- Alkotó-konstruáló munka - Szabályjátékok (társasjátékok, sportjátékok, intellektuális játékok)
- Konstruáló játékok - Érzékelés és mozgás összehangolása
A játék funkciói.
- Készségek fejlesztése
- Készségek gyakorlása
- Kreativitás fejlesztése
- Utánzásos tanulás
- Szerepek tanulása
- Kortárs kapcsolatok mélyítése
- Feszültségcsökkentés
- Szabályalkalmazás társas helyzetben
- Funkciógyakorlás (műveletgyakorlás) - Normatanulás - Utánzásos tanulás - Funkcióöröm (művelet ismétlés)
A játék örömforrásai.
- „Másnak lenni”
- Társas kapcsolatok
- Realitás és fikció kettőssége
- Szabályalkotás
- Ismétlődések és variációk
- Versengés, győzelem
- „én csinálom” öröme - Ismétlődés és variációk
- Teljesítmény (eredmények) - Társas kapcsolatok (társas kapcsolatok, mások elismerésének a kivívása)
Házi feladat: játszó gyermekekről készítsenek fényképeket a gyakorlóhelyen, elemezzék a feltételeket és mutassák be a következő órán!
II. A JÁTÉK SAJÁTOS VONÁSAI Az olvasmány alapján készítsenek szemléletes vázlatot a játék sajátos vonásairól! Örömforrás • • • •
kellemes érzelmi állapotot idéz elő, elvégzett tevékenység öröme különböző szükségleteket elégít ki addig öröm, amíg a feszültséget levezeti kellemetlen élményektől való megszabadulás
Feszültségoldó hatás • • • • • 10
belső feszültség, mozgás igény kíváncsisággal, kutatással járó feszültség „én akarom, én csinálom” megélt konfliktusok feldolgozása újraélése
Önkéntes, szabadon választott tevékenység • • • •
játéktársak megválasztása játékfajták megválasztása játékeszközök kiválasztása játékra fordított idő megválasztása
• •
játék és valóság közti különbség fikció és valóság szétválasztás
Játéktudat
Játék komolysága • •
ami a játék szabályainak betartását és betartatását jelenti szerepekkel történő azonosulás
Személyiségfejlesztő hatás • • • •
fizikai (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) értelmi (kognitív-megismerő képességek) kommunikációs készség fejlesztése szociális képességek fejlesztése (társas kapcsolatok, együttműködési készség, tolerancia, asszertív viselkedés stb)
FELADAT Az óvodai/ iskolai hospitálások alkalmával gyűjtsenek példákat a játék sajátos vonásaira, írjanak összefoglalást a tapasztalataikról! Olvasmány: Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. www.freeweb.hu/rbaneva/anyagok/pdf_ek/A_jatek.pdf utolsó letöltés: 2009. június 24. A játék feszültségoldó hatása abban jut kifejezésre, hogy a gyermeket a játékra belső feszültsége készteti. A feszültséget kiváltó tényező eltérő életkor és korábbi élmények szempontjából. Feszültséget kiváltó tényező kisebb gyermeknél: az általános aktivitás szüksége, a kíváncsiság, a kutató késztetés, az „én idézem elő" vagy az „én akarom csinálni", nagyobbaknál: nyerni, győzni akarás. A játék legfőbb örömforrásai: a funkcióöröm, a létrehozás öröme, a ritmus kellemessége, az ismétlés biztonsága, a veszély legyőzése, a beavatottság érzése, az elaboráció öröme, az együttesség öröme. A játék erős és kellemes érzelmi állapotot hoz létre gyermekben, felnőttben egyaránt. A gyermek azért játszik, mert jó játszani, mert a felhalmozott feszültséget jó a játékkal levezetni. A játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli, azaz szabadon választott tevékenység. A gyermek esetében a cselekvés szabadsága korlátozott: tartalom, idő, eszköz, tér szempontjából. Szabad és önkéntes a gyermek játéka abban az értelemben, hogy a felnőtt által megszabott feltételek között ő maga választja meg, hogy mit, mivel, kivel, hogyan, mennyi ideig játsszon. Abbahagyhatja, és kedve szerint újra kezdheti a játékot. A gyermeknek testi és pszichikus sajátossága, hogy „játszani kell", mivel szervezetének mozgatóerői ezt kívánják. 11
A különféle játékhelyzetben játszó gyermek tudatában van annak, hogy mi a valóság és mi a játék. A gyermek úgy tesz „ mintha " pl. kályhán főzne, a szilvás gombócot az udvaron szedett gesztenye jeleníti meg. A játék a gyermek gondolkozásában, térben és időben végtelen, újrakezdhető, a „minden - minden lehet” világa. Valóság és játék, e két világ között a hidat a játéktárgyak és a játékszimbólumok alkotják. Így lehetséges az átjárás az egyik tudatszintről a másikba. (kreatív asszociációs folyamat, szimbólumképzés) A gyermek megszemélyesíti a különböző szerepet, teljes komolysággal éli bele magát a szerepbe, komolyan veszi a játékot. A társasjátékok, a szabályjátékok figyelmet, önfegyelmet követelnek. Egy szerepjátékban, ha például ő az orvos, akkor orvosként kell megszólítani, és orvosként cselekszik. A játék legfőbb sajátossága személyiségfejlesztő jellegében rejlik. A nevelés szempontjából nem csak az a fontos, amit a gyermek tesz a játékban, hanem az is, amit a játék tesz a gyermekkel. A játék révén a gyermek kielégítheti szükségleteit. A játékban természetes módon fejlődnek és bontakoznak a gyermek testi, értelmi, érzelmi, pszichés, szociális képességei.
III. JÁTÉKELMÉLETEK FELADAT a./ Olvassa el figyelmesen a játékelméleteket! b./ Készítsen rövid emlékeztetőt a füzetébe! c./ Válassza ki azt az elméletet, amelyik a legközelebb áll Önhöz és érveljen mellette! Esztétikai játékelméletek: a játéktevékenységet a művészeti tevékenységhez hasonlítják. A művé-
szet a játékhoz hasonlóan a hétköznapitól elkülönülő, fiktív világot teremt, de más eszközökkel. • F. Schiller (1795-1805): minden szép, ami érdek nélküli, ami csupán önmagáért tetszik. A játéktevékenység és a művészeti tevékenység egyaránt öncélú, maga a tevékenység az öröm forrása. Ez az öröm pedig esztétikai jellegű. • H. Spencer (1820-1903): A játéktevékenység és az esztétikai tevékenység közös jellemzője, hogy egyik sem szolgálja közvetlenül a létfenntartást, tehát öncélú. • K. Lange (1855-1921) szerint a gyermek az ösztöneit nem tudja kielégíteni, ezért kárpótolja önmagát a játékkal. • R. Steiner (1861-1925) az ingergazdag környezet jelentőségét hangsúlyozza, ahol a játéknak és a művészeti tevékenységnek is helye van. A játéktevékenység tehát közel áll az esztétikai/művészeti tevékenységhez, mivel mindkettőre jellemző, hogy spontán, szabad, öncélú és örömforrást jelent. • • • • 12
több esztétikai tevékenységet illetünk a játék kifejezéssel (színjáték, hangszeres játék) számtalan játéktevékenység tartalmaz különböző művészi elemeket (alkotójátékok, rajzolás, agyagozás, szerepjáték, énekes körjáték) kizárólag esztétikai szempontokat vesznek figyelembe, tehát csak a művészeti tevékenységeket megjelenítő játékokat tudjuk idesorolni felhívja a figyelmet arra, hogy játéknak szerepe van az esztétikai nevelésben
Biológiai játékelméletek: a játéktevékenységet a létfenntartás szempontjából vizsgálták. Gyakran
vizsgálták különböző fajok játéktevékenységét összehasonlítási céllal. A játékelmélettel foglalkozó biológusok a játék fiziológiai szerepét kutatták. Abból indultak ki, hogy a játék az egész emlősvilágban, sőt csaknem az egész állatvilágban megfigyelhető viselkedés, mely valamilyen biológiai funkciót tölt be. A fejlődéstani gondolat, hogy a játék veleszületett, de az élőlény számára már fölöslegessé vált cselekvésmódok nyilvánulnak meg. • M. Lazarus (1824-1930) azt vallja, hogy a gyermek a munka során elveszített energiát, erőt nyeri vissza, a játék regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak - "üdüléselmélet". • P. Peterson (1884-1952) a játékot művelődési alapformának tekinti, a különböző ismeretköröket játékkal kell feldolgozni. • K. Gross (1861-1945) szerint a játék funkciógyakorlás, a felnőttkori tevékenységek előkészítője. Felkészíti az egyedet az életre, a tapasztalatszerzés egy módja "gyakorláselmélet". • E. Claparéde (l861-1946) a pedagógus felelőségét hangsúlyozza, a különböző tevékenységekhez szükséges környezeti feltételek megteremtésében, mivel a játék az élet „előgyakorlata", azaz a felnőttségre való felkészülés. • H. Spencer (1820-1930) a játékot ösztönös tevékenységnek tekinti, a felhalmozott energia levezetője - "energiafölösleg-elmélet". • S. Freud (l856-1930) szerint a játék feszültség-levezetés, élményfeldolgozás, katarzis. Az elhárított vágyak áttételes teljesülésének kitüntetett tartománya. A gyermek játékát a nemi ösztönök irányítják, érzelmi feszültségeit, vágyait nem tudja kielégíteni, mert a felnőtt gátolja, ezt a játékban átélheti, megjátszhatja, amit az életben nem valósíthat meg. • I. P. Pavlov (1849-1936) felfogását követő magyarázat azt mondja, hogy a játék az új ingerekkel kiváltott ismeretlen helyzetekben mutatkozó orientációs reflex működésének az eredménye. A játéktevékenységnek biológiai funkciója: • • • • • • • •
hagyományos magyarázat szerint a játék, pihenés a fáradt ember felüdülése. felkészülés a létfenntartó tevékenységekre aktív pihenés eszközeként egy az egészséghez szükséges aktivitási szintet biztosít játék szükségleteket elégít ki a gyerekek szerepjátékaik során a felnőttek viselkedését utánozva készülnek egy későbbi életszakaszra (főzőcske, babázás) a mozgásos játékok alkalmasak a szervezet felfrissítésére nem feltétlenül akadályra irányul a játék, a gyerekek néha pont a feszültségeik oldása céljából sokszor ismételgetik ugyanazt a játékot változtatás nélkül a játék szükségleti-jellegű, ami a nevelés minden területén figyelembe veendő
Antropológiai játékelméletek: az ember természetét meghatározó tevékenységként szemlélik a
játékot. A játékot, emberi tevékenységekkel vetik össze, mint a munkatevékenység és a tanulás. • Csíkszentmihályi Mihály (1934-): „Flow-élmény”(Csúcs-élmény): jellemzi az olyan tevékenységeket, melyek világos célok által meghatározott, egyértelmű feladatok megvalósítására irányulnak, a megvalósítás közben folyamatos és azonnali a visszajelzés és próbára teszi a képességeket. Ilyen tevékenységnek tekinti a játékot. Ennek értelmében a munka is lehet csúcsélményt nyújtó, belsőleg motivált tevékenység. (Ilyen még a sport és minden alkotó tevékenység is.) 13
A lelki szükségletek (Maslow) alapja, a játéktevékenység során érzett öröm és izgalom, ami az alkotó-jellegű munkatevékenységekben való megjelenésére. • • •
a munka is válhat belsőleg motivált tevékenységgé nem tesz különbséget a gyerek és a felnőtt játéktevékenysége között. A játéktevékenységeket is tanulni kell. Nem feltétlenül kíséri öröm a játékot (kudarc, sikertelenség) a játék jó hatásfokkal használható tevékenység a tanulásban-tanításban, mivel belsőleg motivált
Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek: e csoport képviselői a játék fejlesztő hatását hangsúlyozzák, valamint azt, hogy a játék a gyermek első önállósult tevékenysége.
•
• • • • • •
Comenius (1592-1670): Az oktatás szempontjából értékeli a játékot. Első sorban motivációs funkciót tulajdonítva neki: az oktatás során lehetőséget kell biztosítani a játéktevékenységre, a gyakorlati, élményszerű tapasztalatszerzés és a játékos ismeretszerzés céljából. Különös hangsúlyt fektetett a dramatikus játékokra. A gyermekek spontán játéktevékenységét viszont nem tartotta fejlesztő hatásúnak, tehát a játéktevékenység az ő nézőpontjából csak akkor fejleszt, ha oktatási céloknak alárendelve jelenik meg az iskolai tevékenységek közt. F. Fröbel (1782-1852): A játékot különböző készségek és képességek fejlesztése céljából alkalmazta. A fejlesztési céloknak megfelelő speciális foglalkoztató játékeszköz-rendszert és alkalmaztatásához módszertant dolgozott ki. J. J. Rousseau (1712-1778): A játékot a gyermekkor sajátosságaként értelmezi, melyet szabad tevékenységként kell meghagyni. Mindennemű szabályozás szükségtelen. K. D. Usinszkij (1824-1871): A játék a gyermek szabad tevékenysége, fontos nevelőeszköz, megmutatkozik benne az ember természete. A játék tulajdonképpen szabad munka, felkészülés a munkára. Nagy László (1857-1931): A játék tartalma változatos, kimeríthetetlen. A játéktevékenység tartalmát az érzékelés és a képzelet összefonódása adja, a tartalom e két funkció mentén alakuló érdeklődésnek megfelelően változik. Sz. L. Rubinstein (1889-1960) a játék a munka gyermeke, átalakítja környezetet J. Piaget (1896-1980) a gyermek azért játszik, hogy felfedezze saját cselekedeteinek jelentését, s hogy ezután a felfedezéseket beépítse a világról alkotott modelljébe. A játék szimbólumképzés, a gyermek úgy viselkedik, „mintha" azt tenné. A viselkedéselmélet szerint a gyermek épp úgy megtanul játszani, mint ahogyan megtanul minden egyéb cselekvést.
A játék szerepe és megítélése a nevelésben, különböző korszakokban és társadalmi körökben változó jelentőséget kapott. A gyermekek mindig az adott kor szellemének megfelelő játékokat játszották •
•
14
a pszichológia különböző ágai (fejlődéslélektan, gyermeklélektan, személyiség lélektan, szociálpszichológia) egyaránt foglalkoznak a játékkal, részben, mint diagnosztikai és terápiás eszközzel, részben, mint a személyiség fejlődését meghatározó és jellemző tevékenységgel különböző irányzatok más-más szempontból közelítik meg a játék funkcióját, de egyetértenek abban, hogy kiemelkedő szerepe van a személyiség fejlődésében
IV. A CSECSEMŐKOR FEJLŐDÉSI SZINTJEI FELADAT 1. Nézze meg figyelmesen a ppt vetítést, ami az első életév fejlődését mutatja be! 2. Milyen játékeszközöket vásárolna a bölcsődés csoportnak, saját gyermekének, vagy ajándékként ennek a korosztálynak? 3. Segítségül néhány hívó szó: • csörgő • gumifigura • műanyag eszközök 4. Nézzen körül a kereskedelmi kínálatban, hol mennyiért, mit lehet vásárolni, készítsen árajánlatot a játékokról! 5. Alakítsanak 4 fős csoportokat, gyűjtsenek képeket/ fényképeket, amelyekből megismerhető a gyermek fejődése az első életévben! (PPT mellékelve: A csecsemőkor fejlődése)
V. A JÁTÉK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE FELADAT Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. (28-35. o.) Olvassa el figyelmesen a mellékelt szöveget és töltse ki a táblázatot! Piaget elmélete leírja, hogy a játéktevékenység kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban van a gyermek fejlődésével, érésével. Szerinte a játék megjelenése összefügg a kéz- a fogás-fejlődésével, ugyanis a kéz a manipuláció eszköze, kivitelezője. A kéz mozgásai képezik a manipuláció alapját, amihez szükség van a látás-és a mozgásfunkció bonyolult kapcsolatára. Féléves kor előtt, ha a gyermek kezébe kerül egy játék, annak csak addig van a gyermek számára jelentősége, amíg az a látóterében van. Ha kikerül a látóteréből a tárgy vagy akár a személy, akkor a csecsemő számára az, megszűnt létezni. Látáscselekvésről akkor beszélünk, amikor kialakul az érzékszervi – mozgásos koordináció (szenzoros-motoros funkció) Ennek megjelenése féléves kor utánra tehető, mivel a csecsemő számára, féléves kor előtt csak addig van a tárgynak jelentősége, amíg az a látókörében van. Fél éves kor után újabb és újabb ismétléses mozgásokat, mozgásos műveleteket végez. A mozgásműveletek többszöri ismétlésével a mozdulatok finomodnak, célszérűsödnek, rendeződnek. A manipuláció a játék alapjának tekinthető, de még nem nevezhető játéknak, vagy a játék valamely formájának. (manipuláció: kézzel végzett művelet). 15
Másfél éves korban a gyermek egyre nagyobb önállósodása következtében megcsodál mindent és mindenkit, újszerű élmények birtokába jut, figyelni kezdi a felnőttek tevékenységét, fokozatosan átvesz és leutánoz mozdulatokat, műveleteket, melyeket saját színezettel tölt meg és ismételget. Tevékenységét már a funkció öröméért gyakorolja, mely szorosan egybecseng a játék alapvető formájával, a gyakorlójátékkal. Második életévben megjelenik az „én akarom csinálni”, az „én idézem elő” motívuma. A gyermek próbára teszi önmagát, a műveletek végzésében vagy bizonyos merészség, kockázati izgalom, próbaszerencse vállalása. Harmadik életévében a gyermek játékában megjelenik a szerepjáték. Játéktevékenységében már nem csak a művelet, hanem a szerep is megjelenik. Egyszerre ő is és más is, a szerep fokozatosan szabályokat is hordoz, a három-hatéves gyermek alapvető tevékenysége a képzeleti- vagy alkotójáték (művelethangsúlyos, szerephangsúlyos, szabályhangsúlyos játék) . A játék témáját az átélt élmények és tapasztalatok adják. A gyermek számára jelentőségteljes mozzanatok többször megismétlődnek játékában, melyek a játék tartalmát alkotják. A játék tartalma tehát a mindennapi életből vett esemény, mely a játék során módosul, személyre szabottá válik, és ez adja a játék témáját. Az óvodáskor végén, a hatodik – hetedik életévtől kezdődően megjelenik a szabályjáték. A játék kialakulásában, fejlődésében, három mozzanatot különböztethetünk meg, melyek egyben a játék három lényeges alkotóelemeinek tekinthetőek. A három alkotóelem: művelet, szerep, szabály a játék fejlődésének egymást váltó domináns tényezői. A fejlődés során a három alkotóelem dominancia szempontjából, az életkori sajátosságok, a környezeti feltételek függvényében váltogatják egymást. A játék kialakulásának kezdeti fázisában a művelet dominál, a szerep jelentősége csekély, a szabály rejtett formában van jelen. Ezt követi az a szakasz, amikor a gyermekjátékában a szerephangsúlyos játékok dominálnak, majd a szabályjátékok kerülnek túlsúlyba. A játék jellemzője, hogy elemei egymástól függetlenül is tovább fejlődnek, és ez újabb játékfajták fejlődését eredményezi. A művelet továbbfejlődése eredményezi az építőkonstruáló játékok, valamint a barkácsoló tevékenységek megjelenését. A felnőttkori munkajellegű tevékenység előfutárának is tekinthetjük. A bábozás, dramatizálás, a színjátszás kialakulását eredményezi a szerepjáték. Az elemi szabályjátékok fejlődése pedig, a valódi szabályjátékok fejlődését eredményezik. Életkor
Tevékenység
Féléves kor előtt
tárgy megragadás
Féléves
tárgy állandóság létezéstudata
16
Másfél éves kor
Második életév
Harmadik életév
Óvodáskor
VI. A JÁTÉKFAJTÁK FELADAT a. Rajzolja le az óvodai csoportszobát/ foglalkoztató szobát és az abban megtalálható különböző játékokat! b. Csoportosítsuk a játékfajtákat és azonosítsuk a megfigyeléseinkkel! c. Egészítse ki a táblázatot minél több információval!
17
18
19
20
VII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK SZUBJEKTÍV FELTÉTELEI A nevelő személyisége Ismeretei • • • •
a csoport és az egyes gyerekek ismerete (megismerés módszerei: megfigyelés, beszélgetés, szociometria, aktometria) játék feltételeinek ismerete játékok és technikák ismerete meghatározott nevelési, fejlesztési célok, feladatok
Készségei, képességei • • • •
céltudatos tevékenységszervezés konfliktus-megoldási stratégiák empátia (beleérző képesség) alkalmazkodó készség (rugalmasság)
Feladatai • • • •
objektív feltételrendszer megteremtése, alakítása játékok és technikák tanítása tevékenységek tervezése, szervezése közösségszervezés
A nevelő, mint mintaközvetítő modell •
A közös aktivitás során hatékonyabban épülnek be a közvetített magatartás és tevékenységformák.
A nevelői magatartás célja a gyerekek fejlesztése a játéktevékenység közben •
Közvetlen (direkt): A játékot megszakítva, közbelép, utasításokkal befolyásolja a játék menetét, gyermekeket irányítja. Szükségessége: veszélyes helyzet áll elő, segítséget igényelnek a gyerekek, bemutat valamilyen technikát, műveletet, megtanít valamilyen játékot
•
Közvetett (indirekt): A játék menetét a feltételek, körülmények alakításával befolyásolja. A játéktevékenységet formálja. Jellemzője: viselkedési, tevékenységi mintát közvetít, szerepjátékot orientál, konfliktushelyzetet kíván megelőzni, közösséget kívánja építeni, fejleszteni 21
A légkör •
A nevelő személyisége alapvetően befolyásolja a játék légkörét.
A játék légkörét meghatározó vezetési stílusok: • • •
Autokratikus: direkt irányítás, erős kontroll, tekintélyen alapuló fegyelem, teljesítményorientált, nem támogatja az önálló kezdeményezéseket, nem szolgálja a feloldódást, rideg légkör Demokratikus: indirekt irányítás, konszenzuson alapuló fegyelem, aktivitásorientált, az önálló törekvéseket támogatja, feloldódást szolgálja, meghitt, biztonságérzetet keltő légkör Anarchikus: nem gyakorol kontrollt, nincs fegyelem, nem orientál, túlzottan megengedő, ambivalens (többértelmű) érzéseket kelt, kiszolgáltatottságot sugalló, bizonytalanságot keltő légkör
Az élmény • • •
Élmény: erős érzelmektől kísért lelki jelenség, mely különféle események hatására keletkezik. Az élmény maradandó, ha beilleszkedik a gyermek lelkivilágába. A gyerekek játékaik témáját, tartalmát közvetlen környezetükben szerzett tapasztalataikból merítik.
A gyerekek élményeinek forrásai • •
A környezetében élő felnőttek magatartása és viselkedése, kortárs kapcsolatok, idősebb gyerekek magatartása és viselkedése, televízió Ezek ismerete szükséges a gyerekek játékának értelmezésében és orientálásában is
Élmény biztosításának módszerei • •
ünnepi események szervezésével, versenyek rendezésével, meséléssel, vetítéssel, intézményen kívüli programok szervezésével (kirándulás, táborozás, színházlátogatás, múzeumlátogatás) szükséges a tapasztalatok újraélése céljából bevonni az élményeket a játékba, illetve célszerű ezeket, az alkalmakat játéktevékenységgel egybekötni az élmények elmélyítése érdekében.
Élmények szervezése • • • • • •
22
előzetes tapasztalatok, meglévő élmények figyelembevétele aktivitást biztosító tevékenység megfelelő egyensúly kialakítása (túl sokféle élmény nem lesz maradandó) idő biztosítása az élmény megéréséhez (feldolgozás, megbeszélés, újraélés) egyének közti különbségek figyelembevétele (nem biztos, hogy a benyomások egyforma élményt idéznek elő mindenkinél) negatív élmények játékban való megjelenésénél fontos a háttér ismerete és a lehetőség biztosítása a feszültség feloldására
FELADAT Gondolkodjon! Milyen irányítást alkalmaz a pedagógus? Párosítsa a szituációkat az irányítási technikákkal! Direkt g) technika, művelet bemutatása i) új játék megtanítása b) közbelépés veszélyhelyzet esetén d) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén e) segítségnyújtás Indirekt a) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése f) konfliktushelyzet megelőzése h) szerepjáték orientálása c) közösségfejlesztés Szituációk 1. Egy kislány rajzolás közben kitörte a ceruza hegyét, de nem tudja a hegyezőt használni. (Meg kell mutatni, hogyan használja.) technika, művelet bemutatása 2. Négy gyerek boltosat játszik, de nem köszönnek sem akkor, mikor „belépnek a boltba”, sem akkor, amikor távoznak. (A nevelő, mint vevő, köszönve belép a boltba, bekapcsolódik a játékba, magatartási mintát közvetítve) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése 3. A gyerekek nem ismerik a „Varázsló” című fogócskát. (Meg kell tanítani nekik.) új játék megtanítása 4. Három gyerek kitalálja, hogy orvososat játszanak, de egyikük sem akar páciens lenni. (Egy „beteg” baba felbukkanása megelőzi a konfliktust!) konfliktushelyzet megelőzése 23
5. Két kislány „sótörést” játszik közvetlenül a radiátor előtt. (Szólni, kell, hogy jöjjenek arrébb.) közbelépés veszélyhelyzet esetén 6. Két fiú összeveszett egy kisautón. (Le kell állítani a vitát és meg kell velük beszélni, hogy mi legyen a megoldás.) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén 7. Öt gyerek „oroszlánkirályosat” játszik, túlságosan nagy intenzitással rohangálnak és kiabálnak a csoportszobában. (Halk, nyugtató zenével orientálható a tevékenység.) szerepjáték orientálása 8. Három gyerek kuckót épít, de nem tudják rögzíteni a fedélnek szánt pokrócot. (Segíteni kell rögzíteni.) segítségnyújtás 9. Egy kisfiú mindig magányosan játszik, nem keresi a többiek társaságát és ők sem törődnek vele. (A nevelő olyan eszközzel kapcsolódik be a játékába, amiről tudja, hogy más gyerekeket is vonz pl.: memori, társasjáték.) közösségfejlesztés
VIII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK OBJEKTÍV FELTÉTELEI
A játék objektív feltételei: a személyi tényezőktől független befolyásoló tényezők A játék helye a) A játéktér fajtái: • Zárt tér (csoportszoba, tanterem, tornaterem) • Szabad tér (udvar, játszótér, park) b) A kiválasztás és kialakítás szempontjai: • Intézményi feltételek: o berendezés (jól mozgatható, funkcionálisan variálható, méretarányos) o körülmények (funkcionális térbeosztás, biztonságos, szükségletekhez igazított) • Résztvevők jellemzői: életkori sajátosságok, létszám, szükségletek, igények • A választott játék jellemzői, térszükséglete 24
Az eszköz Játékeszköz: minden olyan tárgy, eszköz, anyag, szerszám, amit a játék közben felhasználunk. a) Játékeszközök csoportosítása: anyagok, használati tárgyak, félkész és kész játékeszközök, sportszerek, nyomtatott anyagok b) Játékeszközök kiválasztásának szempontjai: • Motiváló: felhívó jellegű, bővíthető, más játékokban is felhasználható • Veszélytelen: biztonságosan használható, higiénikus, tisztítható • Gyerekek igényeihez, sajátosságaihoz és fejlettségi szintjéhez igazodjon: megfelelő méretű, fejlettségi szintnek megfelelő, érdeklődést kielégítő, fejlesztő hatású legyen • Választhatóság: legyen mindenből több, legyen szabadon hozzáférhető
A játékidő A napirendben rögzített, a játékra fordított idő mennyisége, az életkor növekedésével csökken. o Játék az óvodában: • Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék • Szabályozott játéktevékenységek (egész csoport részvételével, adott fejlesztési feladatnak megfelelő játékok didaktikus szervezése, pontosan tervezett, kötött játékidő) • Szabad játék (gyerekek egyénileg vagy kisebb csoportokban különböző szabadon választott játékokat játszanak, kötetlen játékidő) o Játék az iskolában: • Játék a tanórán (rövid, pár perces időtartamú, tananyaghoz kapcsolódó, kikapcsolódást szolgáló vagy tevékenységváltást előkészítő játékos tevékenységek) • Játék a szabadidőben (óraközi szünetekben, napköziben, kirándulásokon, táborozásokon) • Játék tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon (játékos tevékenységre alapuló szakköri és egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon) o Adott játék időigénye • Felkészülés: hely, eszköz, partner keresése játék menetének, szabályainak tisztázása ráhangolódás • Tényleges játék: aktív játék • Befejezés: esetleges produktumok bemutatása élmények megbeszélése eszközök rendberakása 25
FELADAT 1. Jó játékhoz nem kell feltétlenül játékeszköz! 2. Nézzenek utána! Milyen játékszabályok szerint folyik a játék? 3. Vezessenek játékot a következő órán! Például • • • • • • • •
Szó-póker Adj hozzá egy mozdulatot! Bogozd ki a csomót! Futárposta! Kinek a kezét fogom? Mi változott? Üzenet! Van egy kiskutyám!
IX. JÁTÉKTANÍTÁS, FELADATMEGOLDÁS 1. Játéktanítás Eszköz nélküli játékok tanítása A játékvezetők az eredményes munkáért jeles osztályzatot kapnak
2. Feladatok I. Fogalmazza meg, mi a különbség az építő és a konstruáló játékok között és írjon egy-egy példát! ……………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………... Építőjáték: …………………………………………………………………………………………. Konstruáló játék: …………………………………………………………………………………... II. Sorolja fel a szerephangsúlyos játékok fajtáit és írjon egy-egy példát! 1. ………………………………………………… ……………………………………………….. 2. ………………………………………………… ……………………………………………….. 3. ………………………………………………… ……………………………………………….. 26
III. Karikázza be a megfelelő mondatbefejezést! 1. A mozgásos játékok… a) esetében a művelet a meghatározó elem. b) során természetes mozgásokat gyakorolnak a gyerekek. c) népi eredetűek. d) speciális eszközöket igényelnek. 2. A barkácsolás… a) olyan játéktevékenység, melynek során műveletek gyakorlása zajlik. b) szabályhangsúlyos játék. c) egyik fajtája a játékeszköz készítés. d) során a szerep határozza meg a műveleteket és a szabályokat. 3. A sportjátékok… a) egységes, nemzetközileg elfogadott szabályok szerint zajlanak. b) nem igényelnek speciális eszközöket. c) csak a mozgási készségeket fejlesztik. d) a művelethangsúlyos játékok csoportjába tartoznak. 4. A gyerekek bábjátékában… a) a báb a gyerektől teljesen független szereplő. b) a felnőttkori szerepek tanulása zajlik. c) jellemző a projekció, melynek lényege, hogy a gyerek a bábon keresztül fejezi ki önmagát. d) a művelet határozza meg a szerepeket és a szabályokat. 5. A szerepjáték… a) csak óvodás korban jellemző. b) jellegzetessége, hogy a gyermek fantáziájával újraalkotva jeleníti meg tapasztalatait. c) funkciója a műveletgyakorlás. d) nem igényel eszközöket. 27
IV. Egészítse ki a hiányos táblázatot!
SZABÁLYJÁTÉKOK
Művelethangsúlyos játékok
- gyakorló játék
Szerephangsúlyos játékok
- népi játékok
-
- Sportjátékok
-
-
- drámajáték, dramatizálás, színjáték
-
-
V. Csoportosítsa a következő játékokat a táblázat szerint (a betűjelzéseket írja be a megfelelő játékfajtához a táblázatba)! a) kidobós, b) bábozás, c) boltos, d) körben áll egy kislányka, e) ugróiskola, f) farkasszemnézés, g) memória, h) kézilabda, i) kacsázás, j) homokvárépítés, k) jégkorong, l) babaházépítés, m) páros fogó, n) nemezlabda készítés, o) szoborjáték, p) szópóker q) papás-mamás, r) nyuszi hopp, s) makettezés 28
X. A JÁTÉK ÉS A CSOPORT SZABÁLYOZÁSA FELADAT: szakmai szöveg összehasonlító elemzése Michael, Cole, Sheila, R. Cole [1997] Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (532-535. o.) 1. 6-12 éves gyerekek, hogyan tanulják meg, hogy a társas viszonyokat önmaguk szabályozzák? 2. 7-8 éves korban a szabályok válnak a játék lényegévé, a szabály határozza meg, hogy milyen szerepet kell játszani. Mit csinálhat és mit nem, aki a szerepet játssza? Szerepjáték • • • •
képzelet, fantázia alapján lényege a játék öröm, élvezet: mások társaságában való tevékenység szabályokat is tartalmaz: szociális szabályok, szerepszabályok
Szabályjáték • • •
szabályokon alapul szerepeket is tartalmaz célja a győzelem, a szabályok által irányított versengés
A szabályok szerepe: • • • • • •
a gyerekek megegyeznek a tevékenységüket irányító szabályokban a szabályokra alapozott játék kialakulásának feltétele a megfelelő mentális képességek a feladat előre meghatározott feltételeinek észben tartása, miközben pillanatnyi céljaikat követik sikeresek akarnak maradni szociális nézőpontra való képesség: a többi játékos gondolatai és a saját cselekvéseik közötti kapcsolat nő az együttjátszó gyerekek száma és a tevékenységük várható ideje, mert képeseké válnak viselkedésük kölcsönösen elfogadott társas szabályoknak megfelelő irányítására.
A játékok és az élet kapcsolata Szerepjáték: kisgyermek fantáziáját a felnőttektől, a szociális környezetből ellesett minták működtetik Szabályjátékok szerepe a gyermekek fejlődésében 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a szabályjátékban történő részvétel képessége konkrét műveltek társas szférában történő gyakorlása egocentrizmus csökkenése kognitív (megismerő folyamatok) képességek a gyermekek gyakorolják saját vágyaik és a társadalmi szabályok szembesítése szabályok tiszteletben tartása révén erkölcsi fogalomalkotás másokkal történő együttműködés keretei: tervek megvitatása, nézeteltérések feloldása, szabályok megalkotása és betartása, ígéretek megtartása és megszegése 29
XI. MEGFIGYELÉSI, ELEMZÉSI SZEMPONTOK A JÁTÉKHOZ, A JÁTÉK FEJLESZTŐ HATÁSA 1. Rögzítsen egy játékfolyamatot, s elemezze azt a következő szempontok alapján: • tartalom (mit játszik a gyerek) • idő (mennyi ideig tart a játék („ játéktartás”) • közösségi kapcsolatok alakulása (kikkel játszik) • művelet – szerep – szabály egymáshoz való viszonyának alakulása (talál-e összefüggéseket a játékban a különböző játékfajták jellemzői alapján) • eszközök használata (milyen eszközöket használ a gyermek) • motiváció (mi „indította” el a játékot, miért kezdte el pont azt játszani) 2. Figyelje meg, milyen játéktevékenység(-ek) dominálnak a vizsgált gyermek esetében! (pl.: gyakorlójáték, szerepjáték, dramatikus játék, konstruáló játék, szabályjáték) 3. Válasszon egy olyan játéktevékenységet, amelyet eltérő életkorú (fejlettségű) gyermekek játszanak és elemezze a különbségeket a két gyermek játéka között! 4. Elégséges-e a vizsgált gyermek élménye? Milyen a gyermek tapasztalati háttere a megfigyelt játékhoz? 5. Összességében milyen a gyermek játékaktivitása? Például: • üldögélő • szemlélő • látszólagos szerepvállaló • tétlenkedő • kapkodó • „belemerevedő” • elmélyült, kitartó • ötletgazdag • rögtönző • önállóan szervező és kivitelező • mások játékához alkalmazkodó
FELADAT A teremben megtalálható eszközök segítségével jelenítsék meg a fenti játékaktivitási módokat! A játék menete 11 db játékkártyán 1-1 aktivitási mód szerepel. Egy-egy játékos húz egy kártyát, szükség esetén játszótársakat választ. Kitalálnak egy szituációt és bemutatják. 30
A játék a személyiségformálás eszköze. Miért, mit tanulnak meg a gyerekek a játékokban?
Mozgásos játékok (járás, kúszás, mászás, csúszás, ugrás, dobás, futás) • hozzájárulnak a testséma és a testtudat kialakulásához, megerősödéséhez • elősegítik az elemi mozgások összerendezését • a térbeli tájékozódást szolgálják (irányfelismerés és iránykövetés) • fejlesztik az egyensúlyérzéket • segítenek az érzékszervi tapasztalatok szervezésében
A manipulációs, konstruáló játékok, kézimunka, barkácsolás Játék tárgyakkal • • • • •
folyamatosan gyakorolja a finommozgásokat (a szem és kézmozgások összehangolása) tanulja a tárgyak elemekre bontását és összerakását tanulmányozza az elemek tulajdonságait, a rész és az egész viszonyát rendez (csoportosít, sorakoztat, módosít, alkot és újraalkot) átéli a létrehozás örömét, sikerrel nyugtázhatja a létrehozott alkotást
A szerepjáték, bábozás, dramatizálás • • • • •
elindítja a fantázia működését segít a szociális világ bonyolult rendszerének megismerésében a gyermeket megtanítja élményeinek feldolgozására gyakoroltatja a társas kapcsolatokat, a szociális szerepeket fejleszti a nyelvi és a kommunikációs képességeket
A szabályjáték
• • •
az önkontroll erősítése szabálytudat alakítása társakkal történő együttműködés fejlesztése
31
XII. A MŰVELETHANGSÚLYOS JÁTÉKOK FELADAT : Készítsen PPT prezentációt! A képzeleti és alkotójátékok egyik típusa (alkotójáték). Általános jellemzőjük, hogy a művelet a domináns a játéktevékenység során, a műveletnek alárendelten jelennek meg a szabályok és a szerepek. Gyakorlójáték • • • •
Olyan játéktevékenység, melynek során egy cselekvés egy-egy műveletének ismétléses begyakorlása zajlik. Funkció: A sokszori ismétlés a különböző készségek, funkciók fejlődését eredményezi. Jellemző életkor: csecsemőkortól az iskoláskorig. Fajtái: • hang és beszéd ismétlő gyakorlása, beszédfunkció gyakorlása • mozgást gyakorló játék, mozgásművelet gyakorlása, jellemző, hogy sajátos szabályokat alakítanak ki ezekhez, a játékokhoz a gyerekek, de ezek a szabályok mindig az adott műveletnek vannak alárendelve. • eszközzel való játék, eszközökkel végzett műveletek gyakorlása • anyagokkal való játék, anyagokkal végzett műveletek gyakorlása
Konstruáló- és építőjáték • • • • •
Olyan játéktevékenység, melynek során különböző elemekből és félkész eszközökből építményeket, alakzatokat hoz létre (szerkeszt össze) a gyermek. A konstruáló- és építőjáték a gyakorlójáték fejlettebb formája. Funkció: Különböző készségek kibontakoztatása. Jellemző életkor: óvodáskortól a felnőttkorig Fajtái: • az építőjáték eszközei különböző anyagú és méretű mértani testekből álló elemek, de egyéb nem építésre használt eszközök is felhasználhatóak. Jellemző, hogy szabadon kombinálhatóak egymással az eszközök. • a konstruáló játék eszközei gyárilag előállított félkész elemek, ezek más eszközökkel kevéssé kombinálhatóak, azonban változatosabb illesztési lehetőségeket hordoznak magukban.
Barkácsolás • • • •
32
Olyan játéktevékenység, melynek során a gyermek anyagok és szerszámok segítségével különböző tárgyakat készít. Funkció: Specifikus készségek fejlesztése Jellemző életkor: iskolás kortól felnőtt korig Fajtái: játékeszköz készítés ajándékkészítés, díszítés használati tárgyak, eszközök készítése
XIII. SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK FELADAT : Készítsen hozzá PPT prezentációt! A képzeleti és alkotójátékok egyik típusa (képzeleti játék). Jellemzőjük, hogy a szerep a domináns a játéktevékenységben, a műveleteket és a szabályokat a szerep határozza meg, a szerint, hogy az adott szerep milyen feladatokat hordoz magában. Szerepjáték
Olyan játéktevékenység, melyben a gyermek a közvetlen illetve közvetett környezetéből származó tevékenységi és viselkedési mintákat fantáziájával újraalkotva, kiegészítve reprodukálja. Témája: a valóságnak az a területe, melyet a játék megjelenít. Tartalma: a játékban konkrétan megjelenő esemény, tevékenység. Funkciói: • szereptanulás (utánzás) • pozitív és negatív élmények feldolgozása • a valóságban számára még nem megvalósítható tevékenységek kipróbálása • teljesíthetetlen vágyak megvalósítása • szociális és kognitív (megismerő) készségek és képességek fejlődése Jellemző életkor: kisgyermekkortól iskoláskorig Fajtái a szerepjáték fejlődése szerint: • A játék tartalmát a tárgyakkal végzett művelet határozza meg (a szerepet a cselekvés jelöli, a művelet a domináns) • A játék tartalmát már a szerep szociális funkciói határozzák meg (a szerep már komplex tevékenységet takar és megjelennek a szereprelációk) • A játék tartalmát a szerep által meghatározott komplex tevékenységek határozzák meg (előre megtervezett szerep együttesek, melyekben szociális jellegű szabályok érvényesülnek) • A játék tartalmát a szereprelációk által jelzett emberi kapcsolatok határozzák meg (dramatizált játékcselekvés, melyben a szereprelációk határozzák meg a szabályokat és a tevékenységeket és a kommunikáció módját is)
Bábjáték
Eredete: • Népi eredetű, több ezer éves múltra visszatekintő művészeti ág, az egyes társadalmak kultúrájának alakulásában fontos szerepet játszott. • Eredetileg első sorban a felnőttek szórakoztatására és tanítására szolgált. A bábművészet jellegzetességei: • A képzőművészet és a színpadi művészet összefonódása. • Szimbolikus (jelképes) módon, túlzásokkal jelenít meg embertípusokat. • Élményforrást jelent az által, hogy egy élettelen tárgyat kelt életre a bábjátékos. • A mesére jellemző módon sűrítve és fantasztikus elemekkel átalakítva ábrázolja a valóságot. 33
A bábjáték szerepe a gyerekek életében, a bábelőadás erőteljes élményforrás: • Közvetlen vizuális és hangélményeket nyújt • A bábszereplők gyakran kapcsolatba lépnek a gyerekekkel. • A gyerekek azonosulnak a pozitív hősökkel, beleélik magukat az eseményekbe A bábozás, mint játék: • bábkészítés, mint esztétikai tevékenység fejleszti a manuális készségeket és a kreativitást • a bábozás során különböző kognitív területek fejlődnek (a gyógy-pedagógiában gyakran alkalmazzák) • a báb képviseli a szerepet, közvetítő eszközként jelenik meg a játékban, amin keresztül a gyerek kifejezheti vágyait, törekvéseit, érzéseit, gondolatait, tehát a gyerek a bábon keresztül fejezi ki önmagát. • projekció: én kivetítés (pszichológiában alkalmazott vizsgálati és terápiás módszer a projekciós bábjáték) A bábjáték a nevelésben: • a nevelő bábjátéka: tudatosan tervezett, adott célra irányul • a gyerekek bábjátéka: lehet a nevelő által orientált, tudatosan tervezett (bábelőadás) A bábjátékok fajtái: utánzó bábjáték, rögtönzött bábjáték, projekciós bábjáték A bábjáték feltételei: • tudatosság, türelem, tapintat a nevelő részéről • élményt nyújtó tartalom • eszközök: bábok, díszletek, takarás • (bábeszközök: fakanál, zacskó, kesztyű, ujj, marionett, bot, stb)
Dramatizálás, drámajáték, színjátszás
34
Olyan játékcselekvés, melynek során a gyermek az eljátszandó eseményekben szereplő alakok személyébe beleéli magát. Drámajáték: minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben a dramatikus folyamat elemei fellelhetőek. Dráma jellemzői (a dramatikus folyamat elemei): • kifejezési forma: megjelenítés, utánzás • megjelenítési mód: interakció • kifejező eszköz: emberi és zenei hang, a nyelv, a mozgás (a test), a tér és az idő. • fő eleme a szervezett emberi cselekvés Célja: a személyiség sokoldalú fejlesztése dramatikus eszközök segítségével. Fajtái: • érzékszervi fejlesztő gyakorlatok (látás – Bekeretezős játék, hallás – Külvilág hangjai, ízlelés – Íz fokozatok, szaglás – Vadászkutya,) • mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok (Tükörjáték) • memória fejlesztő gyakorlatok (Tárgyak az asztalon, Mi változott?, Ha holnap hozzád indulok…) • koncentrációs készséget fejlesztő gyakorlatok (Adok neked egy.., Stoplámpa) • ritmusérzéket fejlesztő gyakorlatok (mondóka vagy dal követése ritmus ütésével vagy mozdulatokkal) • beszédfejlesztő beszédtechnika gyakorlatok (nyelvtörők, hangképzés megfigyelése)
•
kommunikációs készségeket fejlesztő kapcsolatteremtő és kommunikációs gyakorlatok (Párkeresés szemkontaktussal, Szoborgyakorlat, Vakvezetés, ugyanaz a szó különböző érzelmi töltettel kifejezve, Számbeszéd) • kreativitást fejlesztő fantáziajátékok (Tárgyak sorsa, Varázsbőrönd, Körmese) • helyzetgyakorlatok, improvizációs-szituációs játékok (Stopjáték, Hotelportás) Feltételei: • játékvezető, nevelő felkészültsége és aktív részvétele (tudatosság, fejlesztési célok, feladatok, csoport ismerete, empátia, demokratikus vezetés) • résztvevők meglévő tapasztalatai, készségei, képességei • csoport összetétele, jellegzetességei (csoportkohézió, bizalom, kapcsolatok) Színjátszás: Valamilyen irodalmi alkotás (színdarab, színmű, vers, novella, mese) színpadi megjelenítése. Feltételei: • életkornak és a gyerekek érdeklődésének megfelelő mű kiválasztása • dramaturgiai előkészítés (színpadra állítás előkészítése) • eszköz (díszlet, jelmez), hely (próba és előadás) és idő (felkészülés, előadás) • önkéntes részvétel • minden résztvevőnek felelős feladat biztosítása
XIV. SZABÁLYHANGSÚLYOS ÉS SZABÁLYJÁTÉKOK FELADAT Készítsen PPT prezentációt!
SZABÁLYHANGSÚLYOS JÁTÉKOK A képzeleti és alkotójátékok egyik típusa. Általános jellemzőjük, hogy a játék során a szabályok dominánsak, a szerepek a szabályoknak és a műveleteknek rendelődnek alá. Ebben a játéktípusban gyakran a szerep teszi vonzóvá a játékot és maga a tevékenység jelenti az örömforrást. A szabály meghatározza a játék menetét és az elvégzendő műveletet, ezért szükséges, hogy minden játékos vállalja a szabályt. Mivel a szabály határozza meg a játék menetét, ezért fontos ezeket a játékokat megtanítani, gyakoroltatni. A szerep: teszi lehetővé az azonosulást a játék szabályaival. 35
Népi játékok
•
Olyan szabályhangsúlyos játékok, melyek a nép körében keletkeztek. Utánzással terjednek, örökítődnek tovább.
•
Tájanként különböző változatok jelenhetnek meg ugyanarra a játékra.
•
Funkció: szabálygyakorlás
•
Jellemző életkor: óvodás és kisiskoláskor
•
Fajtái: o Eszközös játékok: − tárgykészítő játékok (a gyerekek saját otthoni környezetüket mintázzák meg) − eszközös ügyességi játékok (játékeszközök lehetnek a természetben található tárgyak, anyagok, használati tárgyak, felnőttek által készített eszközök pl.: kacsázás, szappanbuborék fújás, abroncshajtás) − sportszerű népi játékok (páros vagy csapatjátékok pl.: tekézés, bigézés) o Mozgásos játékok: − ügyességi és erőjátékok (ugróiskola, libikóka, talicskázás, só törés) − fogócskák (páros fogó, szembekötős, „utolsó pár előre fuss!”) − vonulások (rétes, kapuzó vonulás, átforduló kapuzás, bújó-vonuló, kapushidas) o Párválasztó játékok: − párválasztó körjátékok (a kör közepén álló a dal végén választ párt) − leánykérő játékok (sor vagy körjátékok, énekkel, mondókával) − párválasztó társasjátékok (a felelgetős mondókák végén derül ki, hogy ki kit választ magának) o Szellemi játékok: − szellemi ügyességi játékok („repül a, repül a…”, „húzd meg, ereszd meg!”) − becsapós játékok (foghúzás) − kitalálós játékok (kitalálós körjátékok, „mi van a ládában?”) − tiltó játékok (farkasszemnézés, csendcsináló játék, „ne nevess!”) − rejtő-kereső játékok (hideg-meleg játék, gyűrűs, bújócskák)
36
Mozgásos játékok • • •
Lényegük, hogy a játék során természetes mozgásokat (futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás) gyakorolnak a gyerekek, a feladatban rejlő egyszerű szerep a szabály forrása, ez biztosítja az aktivitást. Jó részük a sport-jellegű és mozgásos népi játékokból ered. Ilyenek például: labdázás, ugrókötelezés, akadályjátékok, akadályversenyek, „kelj fel Jancsi!”, bakugrás, szereposztásos mozgásos játékok (fogócskák, körjátékok).
SZABÁLYJÁTÉKOK • • • • • • •
A szabályjátékok olyan játékok, melyeket előre meghatározott szabályok pontos betartásával játszunk. A szabályhangsúlyos játékok gyakorlása során érnek meg a szabályjátékokra a gyerekek. A szabály határozza meg a szabályjátékban a cél elérésének módját. Az elérendő cél motiválja a tevékenységet. A szabályjátékok tanításában nem csak a szabályok, hanem az alkalmazott eszközök, a szükséges technikák megtanítása is fontos. A szerep korlátozottan, csak a szabály által meghatározott feladat szintjén jelenik meg. Funkció: mozgási és kognitív készségek fejlesztése Jellemző életkor: kisiskolás kortól felnőtt korig
Testnevelési játékok − Óvodai és iskolai testnevelés során alkalmazott, testnevelő által szabályozott, meghatározott fejlesztési célokra irányuló mozgásos játékok. − Céljuk első sorban a mozgásos készségek fejlesztése. Sportjátékok − Összetett mozgásfeladatokat, speciális technikai elemeket és taktikai eljárásokat tartalmazó játékok. − Egységes, nemzetközileg meghatározott szabályok szerint, versenyszerűen játsszák. − Speciális eszközöket és játékteret igényelnek. Társasjátékok Különböző kognitív területeket fejlesztenek ezek a játékok. Jó részük speciális eszközöket igényel. − − − −
táblásjátékok kirakójátékok kártyajátékok intellektuális játékok 37
XV. JÁTÉK ÖSSZEFOGLALÁS ÉS MEGOLDÁS I. Sorolja föl a képzeleti- és alkotójátékokban általánosan megjelenő elemek? 1. ………………………………………………… 2. ………………………………………………… 3. …………………………………………………
II. Melyik játékcsoportban és azon belül melyik játéktípusokban domináns elem a szerep? Játékcsoport: …………………………………………………………. Játéktípusok: a) ………………………………………………... b) ………………………………………………... c) ………………………………………………...
III. Melyik játékcsoportban és azon belül melyik játéktípusokban domináns elem a művelet? Játékcsoport: …………………………………………………………. Játéktípusok: a) ………………………………………………... b) ………………………………………………... c) ………………………………………………...
IV. Melyik játékcsoportokban és azokon belül melyik játéktípusokban domináns elem a szabály? Játékcsoport: …………………………………………………………. Játéktípusok: a) ………………………………………………... b) ………………………………………………... Játékcsoport: …………………………………………………………. 38
Játéktípusok: a) ………………………………………………... b) ………………………………………………... c) ………………………………………………...
V. Magyarázza meg egy mondatban, mit jelent a rendszeresség a játéktanításban!
VI. Magyarázza meg egy mondatban, mit jelent a fokozatosság a játéktanításban!
VII. Hasonlítsa össze az óvodai és az iskolai játéktevékenységet a szerint, hogy milyen időarányban és milyen foglalkozások keretében jelenik meg!
VIII. Fogalmazza meg, hogy melyek a főbb különbségek a gyerekek bábjátéka és a bábszínházi előadás között a gyerekek élményei szempontjából?
39
IX. Igaz vagy hamis?
1. Óvodáskorban a „másnak lenni” érzése a játék egyik örömforrása. 2. A játéktér kialakítása során csak az életkori sajátosságokat kell figyelembe vennünk. 3. A demokratikus vezetési stílus teljesítményorientált. 4. A szabályok megfelelő alkalmazásának készsége iskolás korra alakul ki. 5. A játékgyártás és -kereskedelem a Középkorban jelent meg. 6. A játék és a munka viszonyában a munka az elsődleges. 7. A nevelő feladata a játék objektív feltételrendszerének alakítása. 8. A gyerekek már óvodás korban képessé válnak a decentrálásra. 9. A biológiai játékelméletek szerint a játéknak létfenntartó funkciója van. 10. Az anarchikus vezetési stílusú nevelő nem orientálja a gyerekek tevékenységét. 11. A konfliktushelyzeteket csak direkt módon lehet megelőzni. 12. A játéktevékenységek szervezése során fontos, hogy a gyerekek korábbi tapasztalatait, élményeit is hagyjuk érvényesülni. 13. A gyermekkel kapcsolatos ismeretek a XIX-XX. században jelentek meg önálló tudományterületekként. 14. Az antropológiai játékelméletek az alkotó tevékenységekkel rokonítják a játékot. 15. Az autokratikus vezetési stílus támogatja a gyerekek egyéni kezdeményezéseit. 16. A szabályhangsúlyos - mozgásos játékok óvodás korban jellemzőek. 17. Az óvodában csak a szabad játék jellemző. 18. A fizikai okság megértése már kisgyermekkorra létrejön. 19. A nevelő feladata a közösségszervezés is a játéktevékenységek orientálása során. 20. A konstruáló játékok az iskoláskorban jelennek meg. 21. A játéktevékenység jellemzője, hogy öncélú, önmagában a tevékenység örömforrást jelent. 22. Az autokratikus vezetési stílus nem szolgálja a gyerekek feloldódását. 23. Indirekt módon nem lehet a konfliktushelyzeteket megelőzni. 24. Fontos, hogy aktivitást igénylő tevékenységekbe vonjuk be a gyerekeket, mert ez által juttathatjuk őket maradandó élményekhez.
40
Megoldás
I. A képzeleti- és alkotójátékokban általánosan megjelenő elemek? 1. művelet 2. szabály 3. szerep
II. Melyik játékcsoportban és azon belül melyik játéktípusokban domináns elem a szerep? Játékcsoport: szerephangsúlyos játékok Játéktípusok: a) szerepjáték b) dramatizálás, drámajáték, színjáték c) bábjáték
III. Melyik játékcsoportban és azon belül melyik játéktípusokban domináns elem a művelet? Játékcsoport: művelethangsúlyos játékok Játéktípusok: a) gyakorlójáték b) építő- és konstruálójáték c) barkácsolás
IV. Melyik játékcsoportokban és azokon belül melyik játéktípusokban domináns elem a szabály? Játékcsoport: szabályhangsúlyos játékok Játéktípusok: a) népi játékok b) mozgásos játékok Játékcsoport: szabályjátékok 41
Játéktípusok: a) testnevelési játékok b) sportjátékok c) társasjátékok
V. Magyarázza meg egy mondatban, mit jelent a rendszeresség a játéktanításban! A gyerekek játéktevékenységét időről-időre új játékok tanításával gazdagítjuk, differenciáljuk.
VI. Magyarázza meg egy mondatban, mit jelent a fokozatosság a játéktanításban! A gyerekek folyamatos fejlődését biztosítjuk azzal, hogy fokozatosan nehezítjük a feladatokat, illetve, hogy egyre nehezebb játékokat tanítunk.
VII. Hasonlítsa össze az óvodai és az iskolai játéktevékenységet a szerint, hogy milyen időarányban és milyen foglalkozások keretében jelenik meg! Az óvodában: minden foglalkozás játékon alapul, van szabad és kötött játék Az iskolában: alkalmilag jelenik meg, a szabadidőben és néha a tanórán. Foglalkozás keretében kötött, szabadidőben szabad.
VIII. A főbb különbségek a gyerekek bábjátéka és a bábszínházi előadás között a gyerekek élményei szempontjából? A bábjátékban: bábkészítés, elbújás, szereplés, bábbal való azonosulás, kooperáció. A bábelőadásban: a mese misztikuma, a mesehőssel való azonosulás, kapcsolat a figurával.
42
IX. Igaz vagy hamis?
1. Óvodáskorban a „másnak lenni” érzése a játék egyik örömforrása.
I
2. A játéktér kialakítása során csak az életkori sajátosságokat kell figyelembe vennünk.
H
3. A demokratikus vezetési stílus teljesítményorientált.
H
4. A szabályok megfelelő alkalmazásának készsége iskolás korra alakul ki.
I
5. A játékgyártás és -kereskedelem a Középkorban jelent meg.
H
6. A játék és a munka viszonyában a munka az elsődleges.
I
7. A nevelő feladata a játék objektív feltételrendszerének alakítása.
I
8. A gyerekek már óvodás korban képessé válnak a decentrálásra.
H
9. A biológiai játékelméletek szerint a játéknak létfenntartó funkciója van.
I
10. Az anarchikus vezetési stílusú nevelő nem orientálja a gyerekek tevékenységét.
I
11. A konfliktushelyzeteket csak direkt módon lehet megelőzni.
H
12. A játéktevékenységek szervezése során fontos, hogy a gyerekek korábbi tapasztalatait, élményeit is hagyjuk érvényesülni.
I
13. A gyermekkel kapcsolatos ismeretek a XIX-XX. században jelentek meg önálló tudományterületekként.
I
14. Az antropológiai játékelméletek az alkotó tevékenységekkel rokonítják a játékot.
H
15. Az autokratikus vezetési stílus támogatja a gyerekek egyéni kezdeményezéseit.
H
16. A szabályhangsúlyos - mozgásos játékok óvodás korban jellemzőek.
I
17. Az óvodában csak a szabad játék jellemző.
H
18. A fizikai okság megértése már kisgyermekkor létrejön.
I
19. A nevelő feladata a közösségszervezés is a játéktevékenységek orientálása során.
I
20. A konstruáló játékok az iskoláskorban jelennek meg.
H
21. A játéktevékenység jellemzője, hogy öncélú, önmagában a tevékenység örömforrást jelent.
I
22. Az autokratikus vezetési stílus nem szolgálja a gyerekek feloldódását.
I
23. Indirekt módon nem lehet a konfliktushelyzeteket megelőzni.
H
24. Fontos, hogy aktivitást igénylő tevékenységekbe vonjuk be a gyerekeket, mert ez által juttathatjuk őket maradandó élményekhez.
I
43
XVI - XVII. TÉMAZÁRÓ DOLGOZATOK ÉS MEGOLDÁSOK A csoport Név:☺………………………………………………..
I. Csoportosítsa a következő nevelői akciókat a szerint, hogy direkt vagy indirekt nevelői magatartást jelentenek! Tegyen X-et a táblázat megfelelő rubrikáiba! Nevelői akciók: a) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése b) közbelépés veszélyhelyzet esetén c) közösségfejlesztés d) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén e) segítségnyújtás a
b
c
d
e
Direkt Indirekt
5 pont/
II. Párosítsa az összetartozó fél mondatokat! A kis táblázatba írd be a sorszámokat és a megfelelő betűjelzéseket!
1. A bonyolult szereprelációk
a) esetében értékeljük magát a játéktevékenységet.
2. A szabályhangsúlyos játékok
b) jellemzője, hogy nem gyakorol a nevelő kontrollt.
3. A játéktevékenységek szervezése során
c) kisiskoláskorra jelennek meg a gyerekek játékaiban.
44
4. A szabályjátékok
d) az anarchikus vezetési stílusú nevelő.
5. Az egyéni törekvéseket támogatja
e) a normatanulás eszközei óvodás korban.
6. A bábjáték
f) esztétikai és társas élményeket nyújt.
7. Az anarchikus vezetési stílus
g) a demokratikus nevelő.
8. Az autokratikus vezetési stílus
h) a gyerekek fejlesztése a játéktevékenység során.
9. Túlzottan megengedő
i) a gyerekek meglévő élményeire is figyelemmel kell lenni.
10. A nevelői magatartás célja
j) jellemzője a tekintélyen alapuló fegyelem. szám
betű
10 pont/ III. Soroljon fel négy játékeszköz csoportot! ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ………………………………………………………
8 pont/ 45
IV. Soroljon fel négy szempontot, melyet az élmények megszervezése során figyelembe kell venni! ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ………………………………………………………
V. Karikázza be a megfelelő mondatbefejezést! 1. A mozgásos játékok… a) esetében a művelet a meghatározó elem. b) során természetes mozgásokat gyakorolnak a gyerekek. c) népi eredetűek. d) speciális eszközöket igényelnek. 2. A sportjátékok… a) egységes, nemzetközileg elfogadott szabályok szerint zajlanak. b) nem igényelnek speciális eszközöket. c) csak a mozgási készségeket fejlesztik. d) a művelethangsúlyos játékok csoportjába tartoznak. 3. Az építőjáték… a) a szabályhangsúlyos játékok csoportjába tartozik. b) eszközei más eszközökkel nem kombinálhatóak. c) egyik funkciója a konstrukciós készségek fejlesztése. d) csak iskoláskorban jellemző. 4. A drámajáték… a) célja a személyiség sokoldalú fejlesztése dramatikus eszközök segítségével. b) nem igényel játékvezetőt. c) csak a kommunikációs készséget fejleszti.
d) csak serdülőkortól alkalmazható a nevelésben. 46
8 pont/
5. A szerepjáték… a) csak óvodás korban jellemző. b) jellegzetessége, hogy a gyermek fantáziájával újraalkotva jeleníti meg tapasztalatait. c) funkciója a műveletgyakorlás. d) nem igényel eszközöket. 6. A népi játékok… a) a szabályjátékok csoportjába tartoznak. b) minden területen azonos formában jelennek meg. c) rögzítés nélkül, utánzással örökítődnek tovább. d) mind eszköz nélküli játékok.
6 pont/
VI. Fogalmazza meg, mit jelent a fokozatosság a játéktanításban! ……………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………… 3 pont/ VII. Igaz vagy hamis? 1. Az autokratikus vezetési stílusra a tekintélyen alapuló fegyelmezés jellemző. 2. Akkor hatékony mintaközvetítő modell a nevelő, ha kívül marad a gyerekek tevékenységén. 3. Az adott kor gyermekfelfogása nagy mértékben meghatározza a játék nevelésben betöltött szerepének megítélését. 4. Az anarchikus vezetési stílus bizonytalanságot keltő légkört teremt. 5. A játék egyik alapvető jellegzetessége a játéktudat. 6. A játékszabályok megértése és rugalmas kezelése csak a serdülőkorban alakul ki. 7. A gyerekek játékának megfigyelése során információt szerezhetünk arról, milyen élmények foglalkoztatják őket. 8. Az esztétikai játékelmélet a munkatevékenységgel rokonítja a játékot. 9. Minden játékeszközt hozzáférhetővé kell tenni a gyerekek számára. 10. Új játékot vagy tevékenységet csak direkt módon lehet megtanítani a gyerekeknek.
10 pont/ Összesen: 50 pont/ 47
B csoport Név: ☺……………………………………………….. I. Csoportosítsa a következő nevelői akciókat a szerint, hogy direkt vagy indirekt nevelői magatartást jelentenek! Tegyél X-et a táblázat megfelelő rubrikáiba! Nevelői akciók: a) segítségnyújtás b) konfliktushelyzet megelőzése c) technika, művelet bemutatása d) szerepjáték orientálása e) új játék megtanítása a
b
c
d
e
Direkt Indirekt
5 pont/ II. Párosítsa az összetartozó fél mondatokat! A kis táblázatba írd be a sorszámokat és a megfelelő betűjelzéseket! 1. A szabályjátékok esetében
a) érnek meg a gyerekek a bonyolultabb szabályjátékokra.
2. Aktivitásorientáltság jellemzi
b) a különböző gyakorlójátékoknak.
3. A szabályhangsúlyos játékok gyakorlása során
c) rideg légkört teremt.
4. A kitűzött fejlesztési célok elérése érdekében a nevelőnek
d) gyakran speciális eszközökre és helyre is szükség lehet.
5. A gyerekek szerepjátékai során
e) jellemzője, hogy nem orientálja a tevékenységet.
48
6. Teljesítményorientáltság jellemzi
f) jó tervező- és szervezőkészségének kell lennie.
7. Az autokratikus vezetési stílus
g) a demokratikus nevelőt.
8. Az anarchikus vezetési stílus
h) megfigyelhetjük, milyen élmények, tapasztalatok foglalkoztatják őket.
9. Kisgyermekkorban fontos szerepe van
i) a gyermeki önkifejezésnek.
10. A báb eszköze
j) az autokratikus nevelőt. szám
betű
10 pont/
10 pont/
III. Soroljon fel négy szempontot, amit a játékterek kiválasztása vagy kialakítása során figyelembe kell venni! ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ………………………………………………………
8 pont/
49
IV. Sorolja fel, honnan származhatnak a gyerekek játékaiban megjelenő élmények, tapasztalatok! …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… ……………………………………………………………
8 pont/
V. Karikázza be a megfelelő mondatbefejezést! 1. A barkácsolás… a) olyan játéktevékenység, melynek során műveletek gyakorlása zajlik. b) szabályhangsúlyos játék. c) egyik fajtája a játékeszköz készítés. d) során a szerep határozza meg a műveleteket és a szabályokat. 2. A gyerekek bábjátékában… a) a báb a gyerektől teljesen független szereplő. b) a felnőttkori szerepek tanulása zajlik. c) jellemző a projekció, melynek lényege, hogy a gyerek a bábon keresztül fejezi ki önmagát. d) a művelet határozza meg a szerepeket és a szabályokat. 3. A szabályhangsúlyos játékok… a) csoportjába tartoznak a gyakorlójátékok. b) esetében nem szükséges a játékokat megtanítani. c) jellemzője, hogy domináns elemük a művelet. d) a képzeleti- és alkotójátékok csoportjába tartoznak. 4. A konstruáló játékok… a) csak felnőttkorban jellemzőek. b) a gyakorló játékok fejlettebb formái. c) nagymértékben fejlesztik a kommunikációs készségeket. d) elemei szabadon kombinálhatóak más eszközökkel. 50
5. A testnevelési játékok… a) nem igényelnek speciális játékteret. b) nem rendelkeznek kognitív fejlesztő hatással. c) azonosak a sportjátékokkal. d) célja a mozgásos készségek és képességek fejlesztése. 6. A színjátszás… a) azonos élményeket nyújt, mint a bábozás. b) bármilyen irodalmi mű színpadi megjelenítését jelenti. c) nem igényel speciális előkészületeket. d) során mindenkinek kötelező részt venni a produkcióban.
6 pont/
VI. Fogalmazza meg, mit jelent a rendszeresség a játéktanításban! ……………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………… 3 pont/ VII. Igaz vagy hamis? 1. A felnőttek és a gyerekek játéktevékenységének azonosak a funkciói. 2. A nevelő csak direkt módszerekkel fejlesztheti a közösséget. 3. Élményeket biztosíthatunk a gyerekek számára meséléssel, ünnepek szervezésével vagy kirándulásokkal is. 4. A biológiai játékelméletek a játékot a létfenntartás szempontjából tartják fontosnak. 5. A demokratikus vezetési stílusra a teljesítményorientáció jellemző. 6. A gyermekfelfogás alakulása független az adott korra vagy kultúrára jellemző világkép alakulásától. 7. Bármilyen anyag, szerszám, használati tárgy lehet játékeszköz. 8. A játék lényege, hogy érdek nélküli, „öncélú”, szabadon választható tevékenység. 9. Az iskolában csak a tanórán kívül van lehetőség játékra. 10. Kisgyermekkorban a funkcióöröm, a ritmusosság és az „én csinálom” érzés a játék örömforrása.
10 pont/ Összesen: 50 pont/ 51
MEGOLDÁS A csoport Név, osztály:……………………………………………….. I. Csoportosítsa a következő nevelői akciókat a szerint, hogy direkt vagy indirekt nevelői magatartást jelentenek! Tegyél X-et a táblázat megfelelő rubrikáiba! Nevelői akciók: a) viselkedési, tevékenységi minta közvetítése b) közbelépés veszélyhelyzet esetén c) közösségfejlesztés d) fegyelmezés konfliktushelyzet esetén e) segítségnyújtás a Direkt Indirekt
b
c
X X
d
e
X
X
X
5 pont/ II. Párosítsa az összetartozó fél mondatokat! A kis táblázatba írd be a sorszámokat és a megfelelő betűjelzéseket!
1. A bonyolult szereprelációk
a) esetében értékeljük magát a játéktevékenységet.
2. A szabályhangsúlyos játékok
b) jellemzője, hogy nem gyakorol a nevelő kontrollt.
3. A játéktevékenységek szervezése során
c) kisiskoláskorra jelennek meg a gyerekek játékaiban.
4. A szabályjátékok
d) az anarchikus vezetési stílusú nevelő.
52
5. Az egyéni törekvéseket támogatja
e) a normatanulás eszközei óvodás korban.
6. A bábjáték
f) esztétikai és társas élményeket nyújt.
7. Az anarchikus vezetési stílus
g) a demokratikus nevelő.
8. Az autokratikus vezetési stílus
h) a gyerekek fejlesztése a játéktevékenység során.
9. Túlzottan megengedő
i) a gyerekek meglévő élményeire is figyelemmel kell lenni.
10. A nevelői magatartás célja
j) jellemzője a tekintélyen alapuló fegyelem. 1
C
2
E
3
I
4
A
5
G
6
F
7
B
8
J
9
D
10
H
10 pont/ III. Soroljon fel négy játékeszköz csoportot! (az alábbi ötből bármely négy) Anyagok Használati tárgyak Félkész és kész játékeszközök Sportszerek Nyomtatott anyagok
8 pont/ 53
IV. Soroljon fel négy szempontot, melyet az élmények megszervezése során figyelembe kell venni! (az alábbi hatból bármely négy) Meglévő élmények, előzetes tapasztalatok figyelembevétele Aktivitást igénylő tevékenységek biztosítása Ne legyen élményhalmozás Idő biztosítása az élmények feldolgozására Egyéni különbségek figyelembevétele Negatív élmények megjelenése esetén feszültségoldás elősegítése V. Karikázza be a megfelelő mondatbefejezést! 1. A mozgásos játékok… a) esetében a művelet a meghatározó elem. B) során természetes mozgásokat gyakorolnak a gyerekek. c) népi eredetűek. d) speciális eszközöket igényelnek. 2. A sportjátékok… A) egységes, nemzetközileg elfogadott szabályok szerint zajlanak. b) nem igényelnek speciális eszközöket. c) csak a mozgási készségeket fejlesztik. d) a művelethangsúlyos játékok csoportjába tartoznak. 3. Az építőjáték… a) a szabályhangsúlyos játékok csoportjába tartozik. b) eszközei más eszközökkel nem kombinálhatóak. C) egyik funkciója a konstrukciós készségek fejlesztése. d) csak iskoláskorban jellemző. 4. A drámajáték… A) célja a személyiség sokoldalú fejlesztése dramatikus eszközök segítségével. b) nem igényel játékvezetőt. c) csak a kommunikációs készséget fejleszti. 54
8 pont/
d) csak serdülőkortól alkalmazható a nevelésben. 5. A szerepjáték… a) csak óvodás korban jellemző. B) jellegzetessége, hogy a gyermek fantáziájával újraalkotva jeleníti meg tapasztalatait. c) funkciója a műveletgyakorlás. d) nem igényel eszközöket. 6. A népi játékok… a) a szabályjátékok csoportjába tartoznak. b) minden területen azonos formában jelennek meg. C) rögzítés nélkül, utánzással örökítődnek tovább. d) mind eszköz nélküli játékok.
6 pont/
VI. Fogalmazza meg, mit jelent a fokozatosság a játéktanításban! A gyerekek folyamatos fejlődését biztosítjuk azzal, hogy fokozatosan nehezítjük a játék során feladatokat, illetve, hogy egyre összetettebb játékokat tanítunk. 3 pont/ VII. Igaz vagy hamis? 1. Az autokratikus vezetési stílusra a tekintélyen alapuló fegyelmezés jellemző.
I
2. Akkor hatékony mintaközvetítő modell a nevelő, ha kívül marad a gyerekek tevékenységén.
H
3. Az adott kor gyermekfelfogása nagy mértékben meghatározza a játék nevelésben betöltött szerepének megítélését.
I
4. Az anarchikus vezetési stílus bizonytalanságot keltő légkört teremt.
I
5. A játék egyik alapvető jellegzetessége a játéktudat.
I
6. A játékszabályok megértése és rugalmas kezelése csak a serdülőkorban alakul ki.
H
7. A gyerekek játékának megfigyelése során információt szerezhetünk arról, milyen élmények foglalkoztatják őket.
I
8. Az esztétikai játékelmélet a munkatevékenységgel rokonítja a játékot.
H
9. Minden játékeszközt hozzáférhetővé kell tenni a gyerekek számára.
H
10. Új játékot vagy tevékenységet csak direkt módon lehet megtanítani a gyerekeknek.
I
10 pont/ Összesen: 50 pont/
55
B csoport Név, osztály:………………………………………………..
I. Csoportosítsa a következő nevelői akciókat a szerint, hogy direkt vagy indirekt nevelői magatartást jelentenek! Tegyél X-et a táblázat megfelelő rubrikáiba! Nevelői akciók: a) segítségnyújtás b) konfliktushelyzet megelőzése c) technika, művelet bemutatása d) szerepjáték orientálása e) új játék megtanítása a Direkt
b
X
Indirekt
c
d
X X
e x
X
5 pont/
II. Párosítsd az összetartozó fél mondatokat! A kis táblázatba írd be a sorszámokat és a megfelelő betűjelzéseket! 1. A szabályjátékok esetében
a) érnek meg a gyerekek a bonyolultabb szabályjátékokra.
2. Aktivitásorientáltság jellemzi
b) a különböző gyakorlójátékoknak.
3. A szabályhangsúlyos játékok gyakorlása során
c) rideg légkört teremt.
4. A kitűzött fejlesztési célok elérése érdekében a nevelőnek
d) gyakran speciális eszközökre és helyre is szükség lehet.
5. A gyerekek szerepjátékai során
e) jellemzője, hogy nem orientálja a tevékenységet.
56
6. Teljesítményorientáltság jellemzi
f) jó tervező- és szervezőkészségének kell lennie.
7. Az autokratikus vezetési stílus
g) a demokratikus nevelőt.
8. Az anarchikus vezetési stílus
h) megfigyelhetjük, milyen élmények, tapasztalatok foglalkoztatják őket.
9. Kisgyermekkorban fontos szerepe van
i) a gyermeki önkifejezésnek.
10. A báb eszköze
j) az autokratikus nevelőt. 1
D
2
G
3
A
4
F
5
H
6
J
7
C
8
E
9
B
10
I
10 pont/
III. Soroljon fel négy szempontot, amit a játékterek kiválasztása vagy kialakítása során figyelembe kell venni! Berendezés jellegzetességei Szükségleteket kielégítő, biztonságos, funkcionális körülmények A csoport és az egyes gyerekek életkori és szükségleti sajátosságai. A választott játék jellemzői, térszükséglete. 8 pont/ 57
IV. Sorolja fel, honnan származhatnak a gyerekek játékaiban megjelenő élmények, tapasztalatok! A gyerek környezetében élő felnőttek magatartásából, viselkedéséből A gyerek kortársi kapcsolataiból Idősebb gyerekek magatartási, viselkedési mintáiból Különböző médiumokból, főleg a televízióból.
8 pont/
V. Karikázza be a megfelelő mondatbefejezést! 1. A barkácsolás… a) olyan játéktevékenység, melynek során műveletek gyakorlása zajlik. b) szabályhangsúlyos játék. C) egyik fajtája a játékeszköz készítés. d) során a szerep határozza meg a műveleteket és a szabályokat. 2. A gyerekek bábjátékában… a) a báb a gyerektől teljesen független szereplő. b) a felnőttkori szerepek tanulása zajlik. C) jellemző a projekció, melynek lényege, hogy a gyerek a bábon keresztül fejezi ki önmagát. d) a művelet határozza meg a szerepeket és a szabályokat. 3. A szabályhangsúlyos játékok… a) csoportjába tartoznak a gyakorlójátékok. b) esetében nem szükséges a játékokat megtanítani. c) jellemzője, hogy domináns elemük a művelet. D) a képzeleti- és alkotójátékok csoportjába tartoznak. 4. A konstruáló játékok… a) csak felnőttkorban jellemzőek. B) a gyakorló játékok fejlettebb formái. c) nagymértékben fejlesztik a kommunikációs készségeket. d) elemei szabadon kombinálhatóak más eszközökkel. 58
5. A testnevelési játékok… a) nem igényelnek speciális játékteret. b) nem rendelkeznek kognitív fejlesztő hatással. c) azonosak a sportjátékokkal. D) célja a mozgásos készségek és képességek fejlesztése. 6. A színjátszás… a) azonos élményeket nyújt, mint a bábozás. B) bármilyen irodalmi mű színpadi megjelenítését jelenti. c) nem igényel speciális előkészületeket. d) során mindenkinek kötelező részt venni a produkcióban.
6 pont/
VI. Fogalmazza meg, mit jelent a rendszeresség a játéktanításban! A gyerekek játékát időről időre újabb játékok tanításával gazdagítjuk, fejlesztjük.
3 pont/
VII. Igaz vagy hamis? 1. A felnőttek és a gyerekek játéktevékenységének azonosak a funkciói.
H
2. A nevelő csak direkt módszerekkel fejlesztheti a közösséget.
H
3. Élményeket biztosíthatunk a gyerekek számára meséléssel, ünnepek szervezésével vagy kirándulásokkal is.
I
4. A biológiai játékelméletek a játékot a létfenntartás szempontjából tartják fontosnak.
I
5. A demokratikus vezetési stílusra a teljesítményorientáció jellemző.
H
6. A gyermekfelfogás alakulása független az adott korra vagy kultúrára jellemző világkép alakulásától.
H
7. Bármilyen anyag, szerszám, használati tárgy lehet játékeszköz.
I
8. A játék lényege, hogy érdek nélküli, „öncélú”, szabadon választható tevékenység.
I
9. Az iskolában csak a tanórán kívül van lehetőség játékra.
H
10. Kisgyermekkorban a funkcióöröm, a ritmusosság és az „én csinálom” érzés a játék örömforrása.
I
10 pont/ Összesen: 50 pont/ 59
XVIII. A SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉGRENDSZERE
Kulturális jellegű tevékenységek • • • • • • • • •
mesék, versek, mondókák, kiszámolók, kiolvasók, irodalmi vetélkedők énekek, dalok, énekes népi gyermekjátékok zenehallgatás, mozgás bábozás dramatizálás olvasás, könyvtárlátogatás színház-, mozi-, kiállítás-, múzeum és hangverseny látogatás népi hagyományok ápolása ünnepek, ünnepségek
Kézműves tevékenységek • • • • • • • •
papír anyag felhasználásával alkalmazható technikák: tépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, monotípia, lenyomat, báb, díszletkészítés, batikolás textil felhasználásával alkalmazható technikák: szabás, varrás, festés, batikolás, kékfestés, lenyomat készítés, rátétek vágása, varrása, bábkészítés fonal anyag felhasználásával alkalmazható technikák: szövés, fonás, csomózás, kötés, horgolás, hímzés, nemezelés agyag felhasználásával alkalmazható technikák: mintázás, kisplasztika fa felhasználásával alkalmazható technikák: faragás, vágás, szerelés, vésés gyöngy felhasználásával alkalmazható technikák: szövés, fűzés, kötés, hímzés a természetben található anyagok, termések, termények, vessző, gyékény, kukoricacsuhé, nád anyagainak felhasználásával alkalmazható technikák: bábok, lenyomatok, mozaikkészítés, fonás, szövés viasz és festékek az anyagok megmunkálásához
A kézműves foglalkozások nemcsak gazdag szabadidős lehetőségeket biztosítanak, hanem fontosak a gyermek finom, összerendezett kézmozgásának, nagymozgásának, szem-kéz koordinációjának és a figyelem, megfigyelés, kitartás, pontos munkavégzés fejlesztése céljaiból is.
Játék, sport
Séta, kirándulás 60
XIX. MÚZEUMI TOTÓ ISMERKEDÉS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL 1. Hol található a Néprajzi Múzeum? 1. Városliget 2. Kossuth Lajos tér X. Vigadó tér 2. Melyik múzeumban található a magyar Koronázási Palást? 1. Szépművészeti Múzeum 2. Néprajzi Múzeum X. Magyar Nemzeti Múzeum 3. Melyik múzeumban ismerkedhetünk meg a magyar népi kultúrával, a népviseletekkel, és a népi mesterségekkel? 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2. Szépművészeti Múzeum X. Néprajzi Múzeum 4. Melyik múzeum szervez kiállításain kívül színházi előadásokat is? 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2. Szépművészeti Múzeum X. Közlekedési Múzeum 5. Melyik múzeum állandó kiállítása foglalkozik Magyarország történetével az államalapítástól napjainkig? 1. Szépművészeti Múzeum 2. Magyar Nemzeti Múzeum X. Néprajzi Múzeum 61
6. Melyik múzeum biztosít virtuális kiállítást az internetes honlapjukra ellátogató érdeklődők számára? 1. Szépművészeti Múzeum 2. Közlekedési Múzeum X. Néprajzi Múzeum 7. Melyik épületünk ad otthont a Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára? 1. Budai Vár 2. Vajdahunyad vára X. Gresham Palota 8. Melyik intézmény biztosít pedagógusok számára továbbképzési lehetőséget? 1. Közlekedési Múzeum 2. Szépművészeti Múzeum X. Fővárosi Állat –és Növénykert 9. Melyik intézmény várja ismeretterjesztő programokkal, játékokkal és vetélkedőkkel a látogatóit? 1. Magyar Nemzeti Múzeum 2. Fővárosi Állat –és Növénykert X. Szépművészeti Múzeum 10. Hol található a Magyar Nemzeti Múzeum? 1. Hősök tere 2. Kossuth tér X. Múzeum körút 11. Milyen speciális tevékenysége van a Fővárosi Állat- és Növénykertnek? 1. Műtárgy restaurálás 2. Örökbefogadás X. Kiállító terem biztosítása 62
12. Melyik intézmény működik többek között természetvédelmi mentőhelyként, mentőközpontként is? 1. Közlekedési Múzeum 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum X. Fővárosi Állat –és Növénykert 13. Melyik intézmény biztosít Gyermekstúdiót, és születésnapi ünnepségszervezést látogatói számára? 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2. Néprajzi Múzeum X. Közlekedési Múzeum 13 +1. Melyik intézményben találkozhatunk elsősorban festményekkel, grafikákkal, szoborgyűjteménnyel? 1. Szépművészeti Múzeum 2. Néprajzi Múzeum X. Magyar Mezőgazdasági Múzeum
HÁZI FELADAT 1. Gyűjtsenek egyszerű eszközöket, amelyek segítségével szabadidős tevékenységeket lehet szervezni. 2. Alakítsanak hat csoportot, készüljenek fel szabadidős tevékenységek (kézműves foglalkozások, sportjáték szervezése, játéktevékenység) szervezésére. 3. A hat csoportvezető húz egy-egy borítékot, amelyből megtudhatják, hogy melyik tevékenység típusra kell felkészülniük. 63
XX. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE Kézműves foglalkozás szervezése Válasszanak ki egy tetszőleges kézműves technikát, és tervezzenek meg egy foglalkozást gyerekek részére! A szervezés során vegyék figyelembe az alábbi szempontokat! • • • • •
milyen korosztály részére szervezik a foglalkozást a csoport létszáma a tevékenységhez szükséges időtartam helyszín eszköz és anyagszükséglet
Sportjáték szervezése Tervezzenek meg egy mozgásos sportfoglalkozást gyerekek részére! A szervezés során vegyétek figyelembe az alábbi szempontokat! • • • • • • •
milyen korosztály részére szervezik a foglalkozást a csoport létszáma a tevékenységhez szükséges időtartam helyszín eszköz szükséglet feladatok értékelés
Játéktevékenység szervezése Tervezzenek meg egy játékdélutánt kisiskolás gyerekek részére! A szervezés során vegyétek figyelembe az alábbi szempontokat! • • • • • •
milyen korosztály részére szervezik a foglalkozást a csoport létszáma a tevékenységhez szükséges időtartam helyszín eszköz és anyagszükséglet játékeszközök és játék kiegészítő eszközök
Kulturális tevékenység szervezése Szervezzenek kulturális foglalkozást napközis gyerekek részére! A szervezés során vegyétek figyelembe az alábbi szempontokat! • • • • • • 64
milyen korosztály részére szervezik a foglalkozást a csoport létszáma a tevékenységhez szükséges időtartam helyszín eszköz és anyagszükséglet pénz szükséglet
TARTALOMJEGYZÉK
MÓDSZERTANI BEVEZETÉS .........................................................................................................................3 A TANANYAGCSOMAG LEÍRÁSA ............................................................................................................................3 I.
A JÁTÉK FOGALMA ............................................................................................................................9
A JÁTÉK JELLEMZŐI ...............................................................................................................................................9 II.
A JÁTÉK SAJÁTOS VONÁSAI ...........................................................................................................10 Örömforrás .........................................................................................................................................10 Feszültségoldó hatás.........................................................................................................................10 Önkéntes, szabadon választott tevékenység................................................................................11 Játéktudat..........................................................................................................................................11 Játék komolysága .............................................................................................................................11 Személyiségfejlesztő hatás ...............................................................................................................11
III. JÁTÉKELMÉLETEK...............................................................................................................................12 Esztétikai játékelméletek...................................................................................................................12 Biológiai játékelméletek ...................................................................................................................13 Antropológiai játékelméletek ..........................................................................................................13 Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek .....................................................................................14 IV. A CSECSEMŐKOR FEJLŐDÉSI SZINTJEI............................................................................................15 V.
A JÁTÉK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE.................................................................................................15
VI. A JÁTÉKFAJTÁK ................................................................................................................................17 VII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK SZUBJEKTÍV FELTÉTELEI........................................................................19 A nevelő személyisége .....................................................................................................................21 A légkör...............................................................................................................................................22 Az élmény...........................................................................................................................................22 VIII. A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK OBJEKTÍV FELTÉTELEI ...........................................................................24 A játék helye ......................................................................................................................................24 Az eszköz.............................................................................................................................................25 A játékidő ...........................................................................................................................................25 IX. JÁTÉKTANÍTÁS, FELADATMEGOLDÁS...............................................................................................26 X.
A JÁTÉK ÉS A CSOPORT SZABÁLYOZÁSA........................................................................................29
XI. MEGFIGYELÉSI, ELEMZÉSI SZEMPONTOK A JÁTÉKHOZ, A JÁTÉK FEJLESZTŐ HATÁSA ....................30 XII. A MŰVELETHANGSÚLYOS JÁTÉKOK ................................................................................................32 Gyakorlójáték ....................................................................................................................................32 Konstruáló- és építőjáték ..................................................................................................................32 Barkácsolás ........................................................................................................................................32
65
XIII. SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK .......................................................................................................33 Szerepjáték.........................................................................................................................................33 Bábjáték .............................................................................................................................................33 Dramatizálás, drámajáték, színjátszás ............................................................................................34 XIV. SZABÁLYHANGSÚLYOS ÉS SZABÁLYJÁTÉKOK ................................................................................35 SZABÁLYHANGSÚLYOS JÁTÉKOK ........................................................................................................................... 35 Népi játékok.......................................................................................................................................36 Mozgásos játékok..............................................................................................................................37 SZABÁLYJÁTÉKOK ............................................................................................................................................... 37 Testnevelési játékok ..........................................................................................................................37 Sportjátékok .......................................................................................................................................37 Társasjátékok......................................................................................................................................37 XV. JÁTÉK ÖSSZEFOGLALÁS ÉS MEGOLDÁS ..........................................................................................38 XVI-XVII. TÉMAZÁRÓ DOLGOZATOK ÉS MEGOLDÁSOK .......................................................................44 XVIII. SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉGRENDSZERE .........................................................................................60 Kulturális jellegű tevékenységek......................................................................................................60 Kézműves tevékenységek................................................................................................................60 Játék, sport.........................................................................................................................................60 Séta, kirándulás .................................................................................................................................60 XIX. MÚZEUMI TOTÓ ................................................................................................................................61 ISMERKEDÉS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL .............................................................................................................. 61 XX. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE ....................................................................................64 TARTALOMJEGYZÉK.................................................................................................................................65 FÜGGELÉK ................................................................................................................................................67 IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................................ 67 ESZKÖZLISTA ....................................................................................................................................................... 67
66
FÜGGELÉK A tanári útmutatóban különböző gyűjteményekkel segíthetjük a tanárok munkáját, például eszközlistával vagy ajánlott irodalom megadásával.
IRODALOMJEGYZÉK Gavnai Katalin [1987] Drámajáték. Tankönyvkiadó, Budapest. Kézikönyv és módszertani segédlet a kismesterségek oktatásához. [1997] Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. Maszler Irén [2002] Játékpedagógia. Comenius Bt., Pécs. Michael, Cole Sheila, R. Cole [1997] Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes [1985] Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. Susanna, Millar [1973] Játékpszichológia. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest.
ESZKÖZLISTA 1. Számítógép és projektor 2. Fénymásoló 3. Csomagolópapír, színes filctollak 4. Ragasztós papír
67
