Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT szeptember 1

Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK I. Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzata ......................................................................................................................................................... 6 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ............................................................................................ 6 Az intézmény általános jellemzői .............................................................................................................. 6 II/1. A Ványai Ambrus Általános Iskola működési rendje............................................................ 12 1. Az intézmény működési rendje .......................................................................................................... 12 a) A tanév helyi rendje: ..................................................................................................................... 12 b) Az intézmény nyitva tartása .......................................................................................................... 12 c) A tanítási napok rendje:................................................................................................................. 13 d) Az intézményi felügyelet rendszabályai ........................................................................................ 13 e) Az intézmény munkarendje........................................................................................................... 13 f) A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................. 14 g) Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: .................................................................................................................................... 15

2. A szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ................................................................................................................................................................ 15 2.1. Az igazgató felelősségi és feladatköre ........................................................................................ 15 2.2. Vezető hatáskör átruházása: ...................................................................................................... 16 2.3. Alsós igazgatóhelyettes .............................................................................................................. 16 2.4. Felsős igazgatóhelyettes............................................................................................................. 16 2.5. Művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes ......................................................................... 16 2.6. A vezetők helyettesítési rendje .................................................................................................. 17 2.7. Az intézmény vezetőségének tagjai, együttműködésük ............................................................ 17 2.8. Az intézmény vezetője................................................................................................................ 17 Az intézményvezető jogköre ......................................................................................................... 17 Az intézményvezető felelőssége ................................................................................................... 18 2.9. Az intézmény vezetősége ........................................................................................................... 18 A vezetőhelyettesek személye ...................................................................................................... 18 A vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége.................................................................................. 18 A vezetőség.................................................................................................................................... 19 A vezetők kapcsolattartási rendje ................................................................................................. 19 A vezetők helyettesítési rendje ..................................................................................................... 19

3. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje .............................................................................. 19 2

3.1. A szülői szervezetek és az SZMK ................................................................................................. 19 3.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás .................................................................................. 20 3.3. A szülői munkaközösség véleményezési jogai ............................................................................ 20

4. A nevelőtestület feladatainak átruházása ...................................................................................... 20 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása ....................................................................................... 20 4.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ........................................................................... 20 4.3. A Fegyelmi Bizottság feladata: ................................................................................................... 20 4.5. A Nevelési Bizottság feladata ..................................................................................................... 20 4.7.Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése....................................................................... 21 4.8. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai .................................................. 21

5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ............................................................................ 21 5.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja.............................................................................. 21 5.2. Rendszeres külső kapcsolatok .................................................................................................... 21 5.3. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: ..................................................... 22 5.4. Tájékoztatás módja .................................................................................................................... 22

6. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ............................................ 22 6.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ................................................................... 22 6.1.1. A hagyományápolás célja .................................................................................................... 22 6.1.2. Nemzeti ünnepek ................................................................................................................ 22 6.1.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei ......................................................................... 22 6.1.2. A hagyományápolás további formái .................................................................................... 23 6.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai .................................................................................. 23 6.2.1. A kötelező viselet: ............................................................................................................... 23 6.2.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: ................................................................... 23

7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ....................................................................... 23 7.1. A nevelőtestület és működési rendje ......................................................................................... 23 7.1.1. A nevelőtestület .................................................................................................................. 23 7.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai ...................................................................................... 24 7.1.3. A nevelőtestület döntési jogköre: ....................................................................................... 24 7.1.4. A nevelőtestület értekezletei .............................................................................................. 24 7.1.5. A nevelőtestület döntései és határozatai ............................................................................ 24 7.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................................. 25 7.2.1. A munkaközösségek célja .................................................................................................... 25 7.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai ............................................................................... 25 3

7.2.3. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai ...................................................................... 25 7.2.4. Az intézmény szakmai munkaközösségei ............................................................................ 26

8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................ 26 8.1. Az egészségügyi prevenció rendje .............................................................................................. 26 8.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ............................................................................. 26 8.3. Az egészséges életmódra nevelés .............................................................................................. 26

9. A létesítmények és helyiségek használati rendje ........................................................................ 27 9.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ............................................................................ 27 9.1.1. Az épület rendje .................................................................................................................. 27 9.1.2. Biztonsági rendszabályok .................................................................................................... 27 9.1.3. Intézményi védő, -óvó előírások ......................................................................................... 27 9.2. A Ványai Ambrus Általános Iskola és az ecsegfalvi telephely terve bombariadó esetén........... 28

10. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről ..................................... 28 11. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................ 29 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................................. 29

12. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........ 31 13. Munkaköri leírás minták .................................................................................................................... 32 13.1. Igazgatóhelyettes ..................................................................................................................... 32 13.2. Tanító........................................................................................................................................ 34 13.3. Tanár......................................................................................................................................... 36 13.4. Napközis nevelő........................................................................................................................ 38

14. Az egyéb foglakozások ........................................................................................................................ 40 14.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................. 40 14.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................. 42

15. DÖK és iskolavezetés együttműködése ........................................................................................ 43 15.1. A diákparlament (iskolagyűlés) ................................................................................................ 43 15.2. A diákönkormányzat és működése .......................................................................................... 44 15.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás ................................................ 44

16. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ...................................................................................................................................................... 45 A dolgozók feladatai a gyermek, tanuló balesetek esetén:............................................................... 45 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .......................................................... 46

17. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e............................................................................................................. 48 18. Szervezeti felépítés és működés rend ........................................................................................... 59 4

19. Tanuló díjazása ...................................................................................................................................... 60 20. A tankönyvellátás rendje.................................................................................................................... 60 20.1. A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................................... 60 20.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése .......................................................................... 60 20.3. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása .................................................................... 61 20.4. A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................... 61 20.5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ......................................... 61 20.6. A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................................................... 62

21. A kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés szempontjai .................................................... 62 II./2 Az alapfokú művészeti iskola Gyöngy utcai telephelyének sajátos működési szabályai, feltételei ............................................................................................................................................................. 63 1. Az intézmény szerkezete, dolgozói, kapcsolattartás .................................................................. 63 2. Térítési díj, tandíj ..................................................................................................................................... 64 A fenntartó rendeletben határozza meg a térítési díj mértékét. ......................................................... 64 3. A tanítási órák rendje ............................................................................................................................. 64 4. A tanulók mulasztásának igazolása. ................................................................................................. 64 5. Ünnepélyek megemlékezések rendje............................................................................................... 65 6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje ......................................... 65 7. A tanulók felvétele és értékelése ....................................................................................................... 65 III. Mellékletek ............................................................................................................................................... 67 III/1. Adatkezelési szabályzat .................................................................................................................. 67 III/2. A könyvtári SZMSZ mellékletei .................................................................................................... 81 I. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata ....................................................................................................................... 81 II. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata.................................................................................................... 87 III. sz. melléklet: a Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata ......................................................................................................... 89 IV. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárosának munkaköri leírása .............................................................................................................................. 93

Záró rendelkezések ...................................................................................................................................... 95 Az SZMSZ hatálya.......................................................................................................................................... 95 Az SZMSZ hatálybalépése .......................................................................................................................... 95 Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje, módosítása ............................................................................ 95 Az SZMSZ-hez csatolt egyéb dokumentumok .................................................................................... 95 5

I. Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Szabályozza a Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítsa az intézmény jogszerű működését

Az intézmény általános jellemzői ALAPÍTÓ OKIRAT „Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1.1.Rövid neve:  Ványai Ambrus Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei: 2.1.Székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty Mihály utca 4-6. 2.2.telephelyei:  5510 Dévaványa, Gyöngy utca 6-8  5510 Dévaványa, Körösladányi út 1.  5515 Ecsegfalva, Árpád utca 14.  5510 Dévaványa, Szeghalmi út 12.

6

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye. 1054 Budapest, Akadémia utca 3 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 200980 6. Alapfeladata: 6.1.Köznevelési és egyéb alapfeladatok: 5510 Dévaványa, Vörösmarty Mihály utca 4/6.  általános iskolai nevelés-oktatás 

felső tagozat



sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)



sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)



integrációs felkészítés



képességkibontakoztató felkészítés

 alapfokú művészetoktatás 

zeneművészeti ág ( kifutó tanszakok: citera tanszak, furulya tanszak, fuvola tanszak, hegedű tanszak, klarinét tanszak, népi hegedű tanszak, trombita tanszak, zongora tanszak) ( új tanszakok: billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, pengetős tanszak, rézfúvós tanszak, vonós és tekerős tanszak, vonós tanszak)



képző- és iparművészeti ág ( kifutó tanszakok: festészet tanszak, grafika tanszak, kézműves tanszak) ( új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak)



zeneművészeti ág: előképző: 1-2. évfolyam, alapfok: 1-6. évfolyam, továbbképző. 7-10. évfolyam



képző- és iparművészeti ág: előképző: 1-2. évfolyam, alapfok: 1-6. évfolyam, továbbképző: 7-10. évfolyam 7

 -

egyéb köznevelési foglalkozás napközi otthonos ellátás sportcélú feladat

5510 Dévaványa, Gyöngy utca 6-8.  alapfokú művészetoktatás 

táncművészeti ág (kifutó tanszakok: néptánc tanszak, társastánctanszak) ( új tanszakok: néptánc tanszak, társastánctanszak)



képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: kézműves tanszak) (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak)



szín- és bábművészeti ág (kifutó tanszakok: színjáték tanszak) (új tanszakok: színjáték tanszak)



zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak, furulya tanszak, fuvola tanszak, hegedű tanszak, klarinét tanszak, népi hegedű tanszak, trombita tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, pengetős tanszak, rézfúvós tanszak, vonós és tekerős tanszak, vonós tanszak)






képző- és iparművészeti ág: előképző: 1-2. évfolyam, alapfok: 1-6. évfolyam, továbbképző: 7-10. évfolyam

5510 Dévaványa, Körösladányi út 1.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása(mozgásszervi, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 





 alapfokú művészetoktatás 








8



képző- és iparművészeti ág: előképző: 1-2. évfolyam, alapfok: 1-6. évfolyam, továbbképző: 7-10. évfolyam egyéb köznevelési foglalkozás  napközi otthonos ellátás

-

5515 Ecsegfalva, Árpád utca 14.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása(mozgásszervi, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 





 alapfokú művészetoktatás

-












képző- és iparművészeti ág: előképző: 1-2. évfolyam, alapfok: 1-6. évfolyam, továbbképző: 7-10. évfolyam

egyéb köznevelési foglalkozás  napközi otthonos ellátás

5510 Dévaványa, Szeghalmi út 12.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 





6.2. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 5510 Dévaványa, Körösladányi út 1. általános iskola

234 fő 9

alapfokú művészetoktatás

35 fő

5510 Dévaványa, Szeghalmi út 12. általános iskola

104 fő

5515 Ecsegfalva, Árpád utca 14. általános iskola

120 fő


30 fő

5510 Dévaványa, Vörösmarty Mihály utca 4/6. általános iskola

522 fő


50 fő

5510 Dévaványa, Gyöngy utca 6-8. alapfokú művészetoktatás

154 fő

6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok számát általános iskola 1-8. évfolyam alapfokú művészetoktatás előképző:

E/1 - E/2. évfolyam

alapfok:

1 - 6. évfolyam

továbbképző: 7 - 10. évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.6. speciális jellemzők úszásoktatás - sportlétesítménnyel megállapodás alapján 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 5510 Dévaványa, Vörösmarty Mihály utca 4-6. helyrajzi szám: 1903 hasznos alapterület: 3 265 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:

Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1.

pontos cím: 5510 Dévaványa, Gyöngy utca 6-8. helyrajzi szám: 3004 hasznos alapterület: 180 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:

Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. 10

pontos cím: 5510 Dévaványa, Körösladányi út 1. helyrajzi szám: 3 858 hasznos alapterület: 1 394,34 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:


pontos cím: 5515 Ecsegfalva, Árpád utca 14. helyrajzi szám: 483 hasznos alapterület: 580 nm jogkör: vagyonkezelői KLIK pontos cím: 5510 Dévaványa, Szeghalmi út 12. helyrajzi szám: 1261/2 hasznos alapterület: 432,31 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:


8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

11

II/1. A Ványai Ambrus Általános Iskola működési rendje 1. Az intézmény működési rendje a) A tanév helyi rendje: A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások minisztere évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézményegység működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézményegység rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézményegység bejáratánál ki kell függeszteni. A tanév rendjéről a helyi újságban is tájékoztatjuk a szülőket.

b) Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.30 órától 17.30 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.30 órától 16.30 óráig tart. A hivatalos ügyek intézése: 8.00 - 16.00 óra között történik. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézményegység tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van nyitva.

12

c) A tanítási napok rendje: A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8. 00-tól 13. 30-ig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 16. 30 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8. 00 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! (Mindennapos testnevelés biztosítása az alsó tagozaton: testnevelés óra mentes napokon túl 30 perc.)

d) Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógus és esetleg az általa választott diákok látják el. Az intézményegység ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésre kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézményegység tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők.

e) Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézményegység hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettesek heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A közalkalmazottak munkarendje Az intézményegység zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményegységben be kell tartania az általános munkaés balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot - törvényes munkaidő és pihenő

13

idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A hiányzó pedagógus egy hétnél hosszabb távollét esetén a tanmeneteit köteles eljuttatni az igazgatóhelyetteshez, rövidebb hiányzás esetén az órák anyagának kiírásával kell biztosítani a tanulók minél zavartalanabb továbbhaladását. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató, igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus szakmai végzettségét. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő technikai alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetőt. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - igazgató előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézményegység valamennyi tanulójára és az intézményegységben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

f) A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi az igazgató helyettesek illetve a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az intézményvezető az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az intézményvezető testületi szerve a szakfeladat tevékenységét vagy annak részterületét értékeli.

14

g) Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: A gyermekeket képviselő szülők, valamint a pedagógusok, alkalmazottak kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az illetékes egység vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az egységben. A fent megjelölt személy a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek, vagy helyettesének jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik. A telephelyeken a csoportok, osztályok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi.

2. A szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje A telephelyek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény vezetője a szervezeti rendnek megfelelően irányítja. integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Az intézmény közösségeinek tevékenységét az igazgatóhelyettesek, és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái, és rendje bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat és más alkalmazottakat érintő intézkedések, jogszabályok, és egyéb belső szabályozások az intézményegységekben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartást és együttműködést szolgálják az SZMSZ korábban leírt területei. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az intézmény éves munkatervében is.

2.1. Az igazgató felelősségi és feladatköre Az intézmény élén magasabb vezető beosztású intézményvezető, az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki:  Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért.  Gondoskodik az intézmény programjának megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről.  Felelős az intézmény minőségirányítási programjának működtetéséért. Jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az intézmény belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.  Feladatkörébe tartozik továbbá:  Az alkalmazotti, szakalkalmazotti értekezletek megszervezése.  A munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői együttműködés. 15

szervezetekkel

az

 A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása.  Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.  A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben,  Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat.  A jogszabályok által vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása.  Ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése.

2.2. Vezető hatáskör átruházása:  Képviseleti jogosultság: intézmény szakmai képviseletét, szakmai és vagyon működtetési képviseletét kis értékű eszközök esetében az igazgató helyettesekre.  Munkáltatói jogkör: A közalkalmazott jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az igazgató helyettesekre az irányításuk alatt dolgozó közalkalmazottak tekintetében.  Balesetvédelmi, tűzvédelmi feladatok: igazgató helyettesekre az irányításuk alatt dolgozó közalkalmazottak, illetve az egységbe járó gyermekek tekintetében külön szabályzat szerint.

2.3. Alsós igazgatóhelyettes  Irányítja és szervezi az alsó tagozat szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményt.  Végzi az alsó tagozat pedagógiai munkájának tervezésével, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat.  Az intézményvezető megbízása alapján végzi a tanügyigazgatási feladatokat. Felelős az általános iskolában folyó pedagógiai munkáért, az intézmény szervezeteinek működéséért, a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletének megszervezéséért. Segíti a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

2.4. Felsős igazgatóhelyettes  Az igazgatót távolléte/akadályoztatása esetén helyettesíti.  Végzi a felső tagozat pedagógiai munkájának tervezésével, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat.  Az intézményvezető megbízása alapján végzi a tanügyigazgatási feladatokat. Felelős az általános iskolában folyó pedagógiai munkáért, az intézmény szervezeteinek működéséért, a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletének megszervezéséért. Segíti a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

2.5. Művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes  Irányítja és szervezi a művészeti iskola szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményt.  Végzi a művészeti iskola pedagógiai munkájának tervezésével, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat.

16

 Az intézményvezető megbízása alapján végzi a tanügyigazgatási feladatokat. Felelős az alapfokú művészeti iskolában folyó pedagógiai munkáért, a gyermekbalesetek megelőzéséért. Segíti a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

2.6. A vezetők helyettesítési rendje  Az igazgató távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását a felsős igazgatóhelyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartoznak.  Az igazgató és a felsős igazgatóhelyettes együttes távolléte esetén a helyettesítési feladatokat az általános iskolai alsós igazgatóhelyettese látja el.  Művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes helyettesítését az eseti megbízással megbízott pedagógus látja el oktatási ügyekben.  Intézkedésük jogköre a gyermekek, tanulók biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

2.7. Az intézmény vezetőségének tagjai, együttműködésük a) Az igazgató és az igazgatóhelyettesek alkotják az általános iskola vezetését. b) A művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes képviseli az alapfokú művészeti iskolát. c) Mindazon kérdésekben, amelyek az intézmény teljes kollektíváját érintik, a kibővített vezetőség az illetékes. Az a-c pontban leírt vezetőség szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik. A megbeszélést az igazgató hívja össze, készíti elő és vezeti. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az a) pontban megjelölt vezetőség az általános iskolára kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A b) pontban megjelölt vezető az alapfokú művészetoktatás egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

2.8. Az intézmény vezetője Az intézményvezető jogköre

Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület vezetése,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  a közoktatási intézmény képviselete,

17

 együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés,  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása,  a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos határkörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:  az iskola közalkalmazottai felett átruházott munkáltatói jogkör,  a kötelezettségvállalási jogkör,  külön megállapított ügyekben kiadványozás. Az intézményvezető felelőssége

Az intézmény vezetője (igazgatója) - a köznevelési törvénynek megfelelően - egyszemélyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - gondoskodik saját és munkatársai folyamatos továbbképzéséről.

2.9. Az intézmény vezetősége A vezetőhelyettesek személye

Az igazgató feladatait az alsós, a felsős és a művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. A felsős igazgatóhelyettes az igazgató helyettesítésén kívül ellátja a felső tagozatosok munkájával kapcsolatos feladatokat. Az alsós igazgatóhelyettes az alsó tagozatosok munkájának a vezetője, és az ecsegfalvi telephely vezetését is ellátja. A művészetoktatásért felelős igazgatóhelyettes a művészetoktatásért felel. A vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége

A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik: feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. A felelősségük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

18

A vezetőség

Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezetőhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselői (a szakszervezeti vezető), a diákönkormányzat pedagógus vezetője. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási ügyek kivételével - teljes felelősséggel a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte/akadályoztatása esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az igazgató és a felsős igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az alsós igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató, a felsős igazgatóhelyettes és az alsós igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a művészetoktatásért felelős igazgatóhelyettes feladata. Valamennyi vezető távolléte esetén - ha helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatót az ember és természet munkaközösség vezetője helyettesíti.

3. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 3.1. A szülői szervezetek és az SZMK A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik az SZMK, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol:  a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor,  a házirend elfogadásakor,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, 19

3.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az SZMK-t az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézményegység munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség vezetőivel a kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos.

3.3. A szülői munkaközösség véleményezési jogai A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol:    

a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, a Pedagógiai program elfogadásakor a házirend elfogadásakor, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

4. A nevelőtestület feladatainak átruházása 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

4.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - állandó bizottságokat hoz létre tagjaiból.

4.3. A Fegyelmi Bizottság feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,  az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. 4.4. Tagjai     

az intézmény vezetője vagy valamelyik igazgatóhelyettes az érintett tanuló osztályfőnöke, egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, egy, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője.

4.5. A Nevelési Bizottság feladata  a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata,  a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése,  konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. 20

4.6. Tagjai  a diákönkormányzat vezetője,  évfolyamonként egy osztályfőnök és az érintett napközis csoport vezetője,

4.7.Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület előtti beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök tanévente egyszer - a felelős igazgatóhelyettes tudtával - úgynevezett nevelői osztályértekezletet hív össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük.

4.8. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:      

meghatározott

jogköréből

a

szakmai

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése.

5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 5.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:      

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

5.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munka-kapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez.

21

5.3. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  a Városi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságával és a gyámügyi előadóval,  az Oktatási valamint a Közművelődési és Sportbizottsággal,  a Dévaványa Felemelkedéséért Alapítvánnyal,  a Családsegítő Központtal,  a település oktatási-nevelési és közművelődési intézményeivel. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

5.4. Tájékoztatás módja Az intézmény pedagógiai programjáról, házirendjéről, a szervezeti és működési szabályzatáról az intézmény vezetőségétől a központi épületben előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást. Ezek a dokumentumok az intézmény minden telephelyén illetve az iskolai könyvtárban megtekinthetők.

6. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 6.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 6.1.1. A hagyományápolás célja

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az iskola egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 6.1.2. Nemzeti ünnepek

A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:    

október 6. október 23. március 15. június 4.

A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak:    

télapó fenyő ünnep anyák napja nőnap

6.1.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei

Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: Ványai Ambrus Napok, Alapítványi est 22

Tanulmányi versenyek és vetélkedők: szaktárgyi versenyek, szemlék, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, sportrendezvények. Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Fenyő ünnep, farsang, szüreti, locsoló bál, diák nap, gyereknap, nyugdíjas pedagógusok találkozója, nő-és férfinap. Hagyományos nyári táborok: Káptalanfüred, Erdei iskola Az intézmény hagyományos csereutazásai és egyéb túrái: Székelykeresztúr 6.1.2. A hagyományápolás további formái

Az iskolaújság kéthavonta jelenik meg, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével a diákönkormányzat állítja össze.

6.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 6.2.1. A kötelező viselet:

Az intézményegység ünnepélyein a pedagógusoknak ünnepélyes öltözet, a diákoknak ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. Ünnepi öltözet lányok részére: sötét alj, fehér blúz Ünnepi öltözet fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing. 6.2.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok:

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 7.1. A nevelőtestület és működési rendje 7.1.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

23

7.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Az IPR programnak helyi alkalmazását mindig figyelembe kell venni. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 7.1.3. A nevelőtestület döntési jogköre:

         

az általános iskolai pedagógiai program elfogadása, az általános iskolai SZMSZ és a házirend elfogadása, a általános iskolai tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

7.1.4. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezleteket az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:     

tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési értekezletek tanévzáró értekezlet.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 7.1.5. A nevelőtestület döntései és határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

24

7.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.2.1. A munkaközösségek célja

Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül 5 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezető személyére javaslatot tehetnek akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

7.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai

A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  összeállítja a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait,  kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket,  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a napközis csoportok kialakítására,  véleményezik, javaslatot tesznek a tankönyvekre, tanári kézikönyvekre, segédletekre. 7.2.3. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra, stb.,  rendelkezik a munkaközösség költségvetése felett.

25

7.2.4. Az intézmény szakmai munkaközösségei

Alsós munkaközösség Szakterülete: 1-4. évfolyam Napközis munkaközösség Szakterülete: alsós, felsős napközis munka Humán munkaközösség Szakterülete: anyanyelv, irodalom, idegen nyelv, ember és társadalom, művészetek Reál munkaközösség Szakterülete: fizika, kémia, matematika, technika, informatika, testnevelés, földrajz, biológia

8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 8.1. Az egészségügyi prevenció rendje A védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézményegység e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be a kapcsolattartással megbízott számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek a védőnő tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

8.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten kettő - három illetve 1., 2. és 5., 6. évfolyamon (felmenő rendszerben) heti 5 testnevelés órán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében és a szabadon választott órákon tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy a szakorvos könnyített - vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. A szakorvos a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti.

8.3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az orvos, a védőnő, a rendőr az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 26

9. A létesítmények és helyiségek használati rendje 9.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 9.1.1. Az épület rendje

Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a technikai dolgozók feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:      

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

9.1.2. Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat és egyéb helyiségeket. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket a hetesek kötelesek nyitni és zárni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarító végzi és ellenőrzi. 9.1.3. Intézményi védő, -óvó előírások

Az osztályfőnökök a szorgalmi idő megkezdésekor (az első tanítási napon) ismertetik az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A tájékoztató tényét az osztályfőnök az osztálynaplóban, a tanulók aláírásukkal külön íven dokumentálják. (Az aláírt ívek egy évig őrizendők az igazgatóhelyettesi irodában.) Ugyanez az eljárás a nyári szünet és a kirándulások megkezdése előtt a nyári balesetek elkerülése érdekében. A tanulókat külön balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a következő tantárgyak legelső óráján:     

testnevelés technika fizika kémia számítástechnika.

Az oktatásért felelős a szaktanár, aki a megtartott tájékoztatót az osztálynaplóban dokumentálni köteles. Az iskolarádió üzemeltetését a mindenkori média szakkörösök kiválasztott tanulói végzik. Technikai és balesetvédelmi oktatásuk a diákönkormányzatot segítő tanár és az iskola munkavédelmi felelősének feladata. Oktatásukról a stúdiót üzemeltető diákok aláírt jegyzőkönyvvel tanúskodnak. A jegyzőkönyv ugyanúgy őrizendő, mint az osztályok tanév eleji balesetvédelmi tájékoztatóját igazoló aláírások. 27

Az iskolánk tanulói az intézmény berendezését, a szabályoknak megfelelően használhatják. A baleseteket nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérüléseket ki kell vizsgálni, és azokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a fenntartóhoz kell elküldeni, egy példányát az intézményben megőrizni. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. Felelős: igazgató

9.2. A Ványai Ambrus Általános Iskola és az ecsegfalvi telephely terve bombariadó esetén Bombariadó esetén a riasztás minden épületben, minden szinten szóban történik. /Az épület minden helyiségébe be kell szólni!/. A menekülés módjai, iránya, sorrendje megegyezik a tűzriadó esetére kidolgozottal. A kimenekült csoportok gyülekezési helye:    

Vörösmarty út Körösladányi út Vass-telep Ecsegfalvi tagintézmény

Arany J. út vége Rövid út és Széchenyi út sarok a sportpálya előtti liget „Pulyka tér”

Az emeleteket illetve az épületeket mindig az a pedagógus hagyja el utoljára, aki a menekülésre használt kijárathoz legközelebb eső tanteremben tartózkodott. Kimenekülése előtt az ő kötelessége ellenőrizni, hogy az emeletet illetve az épületet mindenki elhagyta. /Tekintettel a mosdókra, szertárakra, könyvtárra, öltözőre, tornateremre, irodákra, műhelyre ill. egyéb közös helyiségekre./ Az épület kiürítésével egyszerre értesíteni kell a rendőrséget. A terület lezárását a rendőrség megérkezéséig a pedagógusok biztosítják.

10. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről Az intézményvezető, irodájában kell elhelyezni – az intézményvezető által hitelesített másolati példányban    

az intézmény pedagógiai programját, az intézmény éves munkatervét, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét,

A szülők az intézményvezetőtől, kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre minden nap 14-16 óra között van lehetőségük. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. A dokumentumok elhelyezéséről, a tájékoztatás idejéről a szülők az intézmény (intézményegységek) hirdetőtábláján kifüggesztett értesítés alapján szereznek tudomást.

28

11. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

29

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

30

12. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

1.Intézményünk egyelőre nem alkalmaz digitális naplót, hagyományos, papíralapú nyomtatványokkal dolgozunk. 2.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

31

13. Munkaköri leírás minták 13.1. Igazgatóhelyettes Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dévaványa Vörösmarty u. 4-6. 5510 Munkaköri leírás Név: Beosztás:

igazgatóhelyettes

Munkahely: Előírt szakképzettség: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Egyéb: Közvetlen felettese: Munkaköri feladatok: Segíti az igazgatót a nevelő-oktatói munka irányításában. Az igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája  Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat a felső tagozaton, valamint a napközis foglalkozásokon.  Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását.  Segíti és ellenőrzi a felső tagozatos munkaközösség munkáját.  A munkaközösség bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi a felső tagozat szakmai pedagógiai munkáját.  Megszervezi, megtartja a nevelőtestületi értekezleteket.  Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek. Az igazgatóhelyettes ügyviteli irányítói feladatai

32

Az iskola önállóan gazdálkodó intézmény. A pénzgazdálkodás során érvényesítendő hatás és jogkörök gyakorlása az igazgató tartós akadályoztatásakor: a.) A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés keretein belül kötelezettségvállalásra jogosult. b.) Utalványozási jog gyakorlására jogosult.  Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót (kivéve a tagiskolát).  Minden második hónap 5. napjáig elkészíti a helyettesítéssel és túlórával kapcsolatos elszámolási feladatokat.  Javaslatot tesz a felső tagozat tantárgyfelosztására.  Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterembeosztást.  Jóváhagyja a felső tagozatos és a napközis nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét.  Ellenőrzi a felső tagozat órarendjét, elkészíti, megszervezi az alsó tagozatos nevelők ügyeleti rendjét.  Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.).  Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat.  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét.  Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást.  Szervezi az iskolai versenyeket, vizsgákat. A munkaköri leírást kiadta: ……………………………………….. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok. ……………………………………….. munkavállaló Dévaványa,.

33

13.2. Tanító Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dévaványa Vörösmarty u. 4-6. 5510 Munkaköri leírás Név: Beosztás: Munkahely:

Ványai Ambrus Általános Iskola

Előírt szakképzettsége: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Egyéb: Közvetlen felettese: Munkaideje:

heti 40 óra

Munkaköri feladatai: A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik.  A napló pontos vezetése.  A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása.  Távollétekor a tananyagot, hosszabb távollét esetén a tanmenetet felettesének eljuttatja.  Javaslatot tesz figyelmeztetésre, saját osztályában a tanulók vonatkozásában.  Az általa tanított tantárgyakra tematikus tanmenetet készít (tanévre), az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelmények figyelembe vételével. 

A tanítási órákra felkészül.

 Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez, felkészül, szervez, ellenőriz, értékel.  Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén felelősséggel tartozik.  Írásbeli munkájára gondot fordít.  A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. 

A házi feladatokat közösen javítja a tanulókkal és értékeli.

34

 Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja.  A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi.  A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.  Ügyeletesi munkáját pontosan ellátja.  Önképzésben, továbbképzésben, munkaközösségi munkában aktívan részt vesz.  Személyi adataiban történt változást az igazgatónak azonnal jelenti.  Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.  A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken vesz részt.  Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos feladatokat.  A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.  Óratervi tanóráin kívüli feladatait a tantárgyfelosztás tartalmazza.

A munkaköri leírást kiadta: …………………………………………. munkáltató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok.

…………………………………………. munkavállaló Dévaványa

35

13.3. Tanár Ványai Ambrus Általános Iskola Dévaványa Vörösmarty u. 4-6. 5510 Munkaköri leírás Név: Beosztás:

tanár

Munkahely:

Ványai Ambrus Általános Iskola

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Egyéb: Közvetlen felettese: Munkaideje:

heti 40 óra

Munkaköri feladatai: A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik.  A napló pontos vezetése.  A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása.  Távollétekor a tananyagot, hosszabb távollét esetén a tanmenetet felettesének eljuttatja.  Javaslatot tesz figyelmeztetésre, saját osztályában a tanulók vonatkozásában.  Az általa tanított tantárgyakra tematikus tanmenetet készít (tanévre), az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelmények figyelembe vételével.  A tanítási órákra felkészül.  Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez, szervez, ellenőriz, értékel.  Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén felelősséggel tartozik.  Írásbeli munkájára gondot fordít.  A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 munkanapon belül kijavítja.  A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. 36

 A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.  Ügyeletesi munkáját pontosan ellátja.  Önképzésben, továbbképzésben, munkaközösségi munkában aktívan részt vesz.  Személyi adataiban történt változást az igazgatónak azonnal jelenti.  Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.  A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken vesz részt.  Megbízás esetén ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos feladatokat.  A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.  Óratervi tanóráin kívüli feladatait a tantárgyfelosztás tartalmazza. A munkaköri leírást kiadta: ……………………………………… munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok.

……………………………………… munkavállaló Dévaványa

37

13.4. Napközis nevelő Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dévaványa Vörösmarty ú.4- 6. 5510 Munkaköri leírás Név: Beosztás:

napközis nevelő

Munkahely: Előírt szakképzettsége: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Egyéb: Közvetlen felettese: Munkaideje: Munkaköri feladatai: A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik. -

A napközis csoport napirendjének elkészítése.

-

A napló pontos, igényes vezetése.

-

Az étkezési elszámoló lap egyeztetése a hónap utolsó munkanapján a napközi konyhán, illetve leadása az iskolatitkárnak.

-

Az étkezési jelentés pontos leadása mindennap.

Nevelői munkája során: -

Tanítványai személyiségét alaposan meg kell ismernie, és tiszteletben kell tartania a gyermeki jogokat.

-

Nevelőmunkájához foglalkoztatási tervet készít, figyelembe véve a csoport életkori sajátosságait, lehetőségeit.

-

A foglalkozásokra felkészül.

-

A tanulót segíti a tanulásban, a házi feladatok elkészültét zöld színű íróeszközzel láttamozza.

38

-

Alkalmanként ellenőrzi a tanulók taneszközét, felszerelését, a hiányosságokat pótoltatja a szülővel.

-

Együttműködik és segíti a csoportot tanító pedagógusok munkáját, hospitálhat, szülői értekezleteken részt vesz.

-

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel, a gyermekvédelmi felelőssel.

-

Figyelemmel kíséri a csoport tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét.

-

Különös gondot fordít a napközi konyhai étkezéshez szükséges kultúrált magatartásra, viselkedésre.

-

Minősítheti a tanulók magatartását, szorgalmát szóban, szükség esetén az ellenőrző közlés rovatában.

-

Javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére.

-

A munkához szükséges eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.

-

Részt vesz a napközis munkaközösség munkájában.

-

Helyettesítést vállalhat és feladatait maradéktalanul ellátja.

-

Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.

-

A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz.

-

Távolmaradása esetén időben értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a napló, az ebéd jelentő tömb, a foglalkozási terv, a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon.

-

Személyi adataiban történő változást az igazgatónak jelenti.

A munkaköri leírást kiadta: …………………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok. …………………………………………. munkavállaló Dévaványa,

39

14. Az egyéb foglakozások 14.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók jelentkezése önkéntes, a szülő tudtával történik. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje A napközi otthon A napközi otthon a nevelés jelentős színtere. Tevékenységrendszerével az iskola céljainak elérését segíti elő. Nevelési területei:

- a csoportélet szervezése - egészséges életmód - önálló tanulás - differenciált tanulás - környezeti nevelés - életpálya építés - szabadidő

-

Napközi otthon a szülők igényének megfelelően minden évfolyamon működhet. A csoportokat évfolyamok szerint vagy szomszédos évfolyamok tanulóiból alakítjuk ki. A tanítás nélküli munkanapokon összevont napközit szervezünk, ha a minimum létszám (10 fő) igényli. A napközi 11. 40-től 16.30-ig tart. Amelyik évfolyamon később van vége az utolsó tanítási órának, ott értelemszerűen csak akkor kezdődik a napközi.

A napközi javasolt rendje: -

ügyelet, gyülekező, csoport átvétele, előkészület az ebédhez ebéd pihenés, levegőzés, előkészület a tanuláshoz tanulmányi munka (életkoronként változó) /30 - 120 perc/ tisztálkodás, uzsonna tanulmányi munka folytatása szabadidős foglalkozások (kulturális, kézműves, játék, séta, iskolán kívüli közművelődési intézmények: mozi, könyvtár) Hazabocsátás a napköziből csakis a szülő írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő tudomásával.

40

-

-

-

-

A napközis munkaközösség dolgozza ki a napközi részletes rendjét (ebédeltetés, csoportok, telephelyek), melyet az igazgató, illetve helyettes hagy jóvá. Ezt tanévenként felül kell vizsgálni. A napközis csoportok szervezéséhez az előző tanév végén tájékozódó jelentkezési lapot adunk ki, mely megkönnyíti a csoportok szervezését. A leendő első osztályosok a beiratkozáskor jelentkeznek. Végleges csoportkialakítás az új tanévkezdés előtti héten történik. Napközi otthonba minden felügyeletre szoruló tanuló jelentkezhet. A napközi térítési díjait az iskolatitkár szedi be az igazgató által jóváhagyott befizetési napon a tárgyhó 15-éig. A tanuló jogviszony megszűnése esetén a túlfizetésből származó napközis térítési díjat az iskola 1 hónapon belül visszafizeti a tanulónak. Betegség, illetve egyéb hiányzás esetén a napközis csoportvezető lemondja a gyermek étkezését a szülő jelzése alapján. Az így keletkezett túlfizetés a következő hónapban beszámításra kerül. Az iskola javaslatot tesz az Önkormányzat Szociális Bizottsága felé a kedvezményes étkeztetésben részesülőkre. Nyári napközi: - Az iskola minden évben június, július hónapban a rászoruló gyermeke részére 7. 30-tól 16. 00-ig foglalkozásokat szervez. - A nyári napközi felvételéről az igazgató dönt. - A gyermek akkor veheti igénybe, ha mindkét szülője dolgozik.

Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.

Sportkörök

41

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Az Iskolai Sportkörnek az iskola minden tanulója tagja. Kötelességet vállal az ISK alapszabályzatának betartására. A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. Egyéni fejlesztés Iskolánkban néhány tanuló tanulási képesség zavarral küzd. Ezek lehetnek az olvasás, írás, számolás, részképességek az aktivitás szabályozása illetve a figyelem zavarai. Ők az úgynevezett sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak. Ezek a gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján felmentést kapnak bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek osztályozása alól. Hiányzó képességeik, készségeik pótlása, illetve felzárkóztatásuk egyéni fejlesztő foglalkozásuk keretében történik. A fejlesztés egyéni fejlesztési tervek segítségével egyénileg vagy kis csoportos formában működik. Az IPR programban résztvevő tanulók számára külön foglalkozásokat tartanak egyéni foglalkoztatási terv alapján.

14.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a munkaközösség vezetők irányítják. Amennyiben a területi, megyei, országos versenyeken való részvétel tanítási időt érint, a pedagógus és a tanulók tanórákról való távolmaradását az intézményvezető engedélyezheti. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás időpontját, helyét, közlekedési eszközét írásban kell leadni az intézményvezetőnek. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás 42

várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.

15. DÖK és iskolavezetés együttműködése 15.1. A diákparlament (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákparlament a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákparlament nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákparlament az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább két alkalommal kell diákparlamentet tartani, amelyen az iskola tanulói vagy - a diák-önkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákparlament napirendjét a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákparlamenten az iskola igazgatója és a diák önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelezettségek helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Rendkívüli diákparlament is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői, a tanulók nagyobb közössége vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

43

15.2. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB), küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: -

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, javaslattétel a kiemelkedő tanulmányi eredményű és közösségi munkát végző társaik alapítványi támogatására.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: -

saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyek a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt.

15.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, az értekezleteken a tanulókra vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak meg-oldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.

44

16. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény vezetője felelős a nevelő-oktató, gondozó-fejlesztő munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó intézményvezetői feladat. Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s a szükséges intézkedést megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az egységekben alkalmazottak általános feladata és kötelessége a gyermekek, tanulók testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus, pedagógus feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelő szinten átadja, illetve, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. A pedagógusoknak fel kell hívni a gyermekek, tanulók figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: -

az udvaron tartózkodnak, ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt…) ha az utcán közlekednek ha valamilyen rendezvényen vesznek részt ha a közeli építkezést stb. látogatják meg és egyéb esetekben.

Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az oktató-nevelő-gondozó munka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek, tanulók tevékenységét. (Védő-, óvóelőírások figyelembe vételével.)

A dolgozók feladatai a gyermek, tanuló balesetek esetén: A pedagógusok, egyébsegítő alkalmazottak feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: -

a sérült gyermeket, tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést okozó, veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermek, tanuló balesetet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek, egységvezetőnek.

Az egységvezetőnek kötelessége az intézményvezetőt, vagy helyettesét értesíteni. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, pedagógus, gondozó stb. amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. 45

A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az intézményvezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézmény balesetvédelmi felelőse végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó, gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig, át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményvezetőnek igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet részvételét a balesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő-fejlesztő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató- gondozó munka szokásos menetét akadályozza, illetve az egységek gyermekeinek, tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés.

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az érintettek testi épségének megóvása érdekében, majd tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a riadóterv alapján. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak, osztályoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekekkel éppen akkor foglakozó óvodapedagógus, gondozó, iskolában tanító, tanár a felelős.

46

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyereknek, tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást, órát tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást, órát tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek, tanuló az épületben. A gyermekeket, tanulókat a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az érintett pedagógusnak meg kell számolnia! Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek, tanulók elhelyezése a körzetileg legközelebb eső másik telepen történik. Amennyiben a másik telep akadályoztatva van a gyermekek, tanulók fogadására, úgy azok elhelyezésére bármelyik telepet, esetleg más oktatási intézményt igénybe lehet venni. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a bombariadó terv tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető helyettes a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. 47

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Az igazgatói irodában, az intézményegység vezetők irodáiban, valamint a gazdasági irodában.

17. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az ÁMK Ványai Ambrus Általános Iskola pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma.      

A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár feladatát és gyűjtőkörét, kezelésének és működésének rendjét, fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, állományvédelmi eljárásait, és használatának rendjét.

2. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai  1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  Az 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai)  Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény  1998. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet  10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről  Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszközjegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez  Nemzeti alaptanterv  Az iskola pedagógiai programja  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (2) g. 3.A működési szabályzat tartalma A működési szabályzat tartalmazza:      

a könyvtár vezetésére és működtetésére, a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint az állományvédelem feladatait, módjait, a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat, a könyvtárpedagógiai tevékenységet, és az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket.

48

4. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 4.1 Azonosító adatok Ványai Ambrus Általános Iskola 5510 Dévaványa, Vörösmarty u. 4-6. Tel.: 66/483-035 4.2 A könyvtár fenntartása, felügyelete Fenntartója: Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó vállal felelősséget. A könyvtár működését az intézmény igazgatója ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. 4.3 Szakmai szolgáltatások Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segítik a városi szolgáltató intézetek. Munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. 5. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az Ványai Ambrus Általános Iskola szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,  a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. 6. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:      

nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatok szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét.

A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 6.1 A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást mindig a nevelőtestülettel együtt kell végezni, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal. Vétel A vásárlás történhet:  jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól),  a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől).

49

Ajándék Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei:     

gyarapítási tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók folyóiratok dokumentum ismertetései, készlettájékoztatók, ajánló bibliográfiák.

A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni a raktári lapokkal, számítógépes nyilvántartással és a gyarapítási nyilvántartásokkal (rendelési nyilvántartás, deziderátum). A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban egy feljegyzés formájában. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. Az iratok fénymásolt példányát mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel.

el

kell

látni

a

könyvtár

 könyveknél az előzéklapon, verzón és a mellékleteken,  nem nyomtatott dokumentumoknál belső borítón ill. ha lehetséges magán a dokumentumon. A leltári számok megkülönböztető jelzései:      

hangkazetták HK videokazetták A CD-ék C CDROM-ok CR DVD-ék DVD hanglemez H

A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni.

50

A végleges nyilvántartás formái:  leltárkönyv  számítógépes. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék, CD-ROM-ok, DVD-ék, hangkazetták, videokazetták). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Megnyitva

számozott oldallal.

19........ P.H. igazgató Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv___-tól___-ig terjedő tételszámot tartalmaz. 19... P.H. igazgató A számítógépes nyilvántartás mivel megegyezik számszakilag a leltárkönyvvel, így a leltározásnál felhasználható. A számítógépes nyilvántartás tartalmazza az időleges nyilvántartású dokumentumokat is. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg. Az időleges nyilvántartás formái  kardex (folyóiratok)  összesített Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az idevonatkozó rendelet és szabvány nem részletezi, ezért az intézmény igazgatójával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg:    

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, tervezési és oktatási segédletek, tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok,  kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. A nyilvántartás formája összesített. A leltári számok megkülönböztető jelzései: B, M, T Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja

51

lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható” legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. 6.2 Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ:  a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,  a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:  tervszerű állományapasztás,  természetes elhasználódás,  hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárvezető kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek , szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot:   

ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása.

Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumentumok kivonás Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha:

   

megváltozik a tanterv, változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, változik a tanított idegen nyelv, csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. 52

Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum:  elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült,  az olvasónál maradt,  az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet:  pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető),  behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárvezető hatáskörébe tartozik. Az állományellenőrzési hiány Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója és a fenntartó adja meg. Az állományellenőrzés évében a kivonás és az állományellenőrzés együtt nem lehet. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani:  antikváriumoknak megvételre,  az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható.

53

Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát:  rongált, elavult, fölöspéldány,  megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés,  állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők:  törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál),  gyarapodási jegyzék (megtérített állományellenőrzési többlet esetén),

vagy

megvett

dokumentumok

ill.

 törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). 6.3 A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag és erkölcsileg felelősek. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítaniuk kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját a gimnázium igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért a gazdasági vezető mint az iskola leltározási bizottság vezetője - a felelős. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. 54

A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához.       

Az ütemtervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés lebonyolításának módját, a leltározás kezdő időpontját, tartamát, a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét.

További feladatok:  raktári rend megteremtés,  a nyilvántartások felülvizsgálata leltárkönyvekkel),  a revíziós segédeszközök előkészítés,  a pénzügyi dokumentumok lezárása.

(a

raktári

katalógus

beazonosítása

a

Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a két főnek kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a raktári katalógussal. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell:         

az állományellenőrzés időpontját, a leltározás jellegét, az előző állományellenőrzés időpontját, az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése, a jóváhagyott leltározási ütemterv, a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke.

A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha a fenntartó és az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad.

55

Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felelnek a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros felelősségre vonhatók a dokumentum - és vagy eszközök hiányáért, ha :  bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,  kötelességszegést követtek el,  a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A munkaközösségek részére létesített letéti állományért a munkaközösség vezetője felelős, amennyiben az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtárosnál, az igazgatónál és a takarítónőnél helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtáros hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtárost terheli. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, az alábbi okok miatt:  a jogi védelem,  a könyvtári törvényben rögzített követelmény megtartása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a beiratkozás során ennek szabályait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek ismeri el. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni. 56

A könyvtáros munkaköri leírása A könyvtáros munkaköri leírásában kell rögzíteni az anyagi és erkölcsi felelősséget meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban. Ennek érdekében a munkaköri leírás tartalmazza:    

a könyvtár vezetésére és működtetésére, az állomány alakítására, az állomány védelmére vonatkozó előírásokat, valamint a nyilvántartások vezetésének szabályait.

A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet. 7. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtár az iskola központi részében, jól megközelíthető helyen helyezkedik el. A helyiség kialakítása során figyelembe vették:    

az állomány nagyságát a dokumentumtípusok féleségét, mennyiségét, a könyvtár differenciált szolgáltatásait, az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét.

A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helyben olvasás, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek biztosítottak. 7.1. A könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány:  szépirodalom cutter - számok szerint raktározva szabadpolcon  szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható ill. tanórai felhasználásra  szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom cutter - számok szerinti elhelyezésben,  folyóiratok tematikus rendben,  tankönyvek tantárgyi elhelyezésben  Tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják ill. kölcsönözhetik.  módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben,  hangkazetták,  videokazetták,  CD-k,  CD-ROM-ok, 57

 DVD-k,  muzeális anyag,  az iskola tanügyi dokumentumai. 7.2 Könyvtárból kihelyezett letétek Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Könyvtárból kihelyezett letétek: nyelvek (angol, német, francia, spanyol,olasz), magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, biológia, informatika, történelem, testnevelés. 8. Zárórendelkezés Az nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezető feladata, aki köteles  a jogszabályok változása esetén, továbbá  az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 9. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei    

Gyűjtőköri szabályzat A katalógusok szerkesztési szabályzata Könyvtárhasználati szabályzata A könyvtáros munkaköri leírásai

58

18. Szervezeti felépítés és működés rend

igazgató

művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes

felsős igazgatóhelyettes

alsós igazgatóhelyettes

alapfokú művészeti iskola

humán munkaközösségvezető

reál munaközösségvezető

napközis munkaközösségvezető

alsós munkaközösségvezető

művészeti iskolás pedagógusok

felső tagozatos pedagógusok

felső tagozatos pedagógusok

napközis pedagógusok

alsó tagozatos pedagógusok

59

19. Tanuló díjazása Külön megállapodás hiányában a nevelési, oktatási intézmény szerzi meg minden olyan, tanuló által előállított dolog tulajdon jogát, aminek elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította.

20. A tankönyvellátás rendje 20.1. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

20.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 60

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

20.3. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

20.4. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

20.5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

61

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

20.6. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

21. A kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés szempontjai 1. Tehetséggondozás (pl.: megyei, országos szinten kiemelkedő eredményű tanulók felkészítéséért). 2. Felzárkóztatás (a halmozottan hátrányos tanulócsoport (ok) képességbeli, neveltségi, tanulási elmaradásának maximális csökkentése). 3. A tanórai és a tanórán kívül választható szabadidős és sporttevékenységeken túl színvonalasan megszervezett gyermekprogramokért. 4. Átlagon felüli osztályfőnöki munka, napközis csoportvezetői munka. 5. Az adott tantárgy vagy műveltségi terület kiváló oktatása. 6. Kiemelkedő munkaközösség-vezetői tevékenység. 7. A pedagógus önképzés segítéséért (szakmai műhelymunka vezetése, bemutató órák, foglalkozások tartása, módszerek átadása, előadások, referátumok). 8. Azt a pedagógust, akinek a tanulója bejutott az oktatási minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutott a nemzetközi diákolimpiára. 9. Az intézményért végzett gyakorlati tevékenységért. 62

II./2 Az alapfokú művészeti iskola Gyöngy utcai telephelyének sajátos működési szabályai, feltételei 1. Az intézmény szerkezete, dolgozói, kapcsolattartás Az intézmény telephelyein működő tanszakok munkáját a művészetoktatásért felelős igazgató helyettes hangolja össze. Feladata az alapfokú művészeti iskola tevékenységének biztosítása, az oktatási célkitűzések megvalósítása. Külső kapcsolatok rendszere, formája módja Az alapfokú művészeti iskola rendszeres kapcsolatot tart:  Azokkal a helyi alapítványokkal, melyeknek lehetősége van az iskolát támogatni.  A tanulók iskoláival.  A művészeti iskola órarendjének elkészítésénél alkalmazkodik az általános és középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben a foglalkozások ideje megváltozik az órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni kell.  Az iskola tanárai közreműködhetnek az egyéb oktatási intézmények, illetve a városi intézmények, alapítványok rendezvényein.  A települési valamint társintézmények és alapítványok rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában segítséget nyújthat.  Más művészeti alapiskolákkal.  A pedagógusok szakmai kapcsolatot tartanak a környező települések azonos tanszakon tanító tanáraival, ennek leggyakoribb formája a személyes tapasztalatcsere.  Az Országos Zeneiskolák Szövetségével  Az iskola képviselteti magát a szövetség tanácskozásain, kongresszusain.

Az alapfokú művészeti iskola épületének használati rendje A rendszeres munkarend az alábbiak szerint alakul: Gyöngy utca 6.-8. : Hétfőtől – péntekig

7.00 – 19 óráig

Szombaton:

9.00 –15.00 óráig

63

Taneszköz védelem A hangszerek és szemléltetőeszközök szakonkénti csoportosítását, együttesét önállóan kezelendő szakszertári állománynak kell tekinteni. A szertárakat a művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes által a tanév elején kijelölt munkatársak kezelik. A tanulóknak kölcsönzött iskolai hangszerek helyes használatára a főtárgy tanár oktatja ki a tanulót.

2. Térítési díj, tandíj A fenntartó rendeletben határozza meg a térítési díj mértékét. A térítési díjak mértékéről illetve a kedvezményekről beiratkozáskor tájékoztatni kell a szülőket. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai Amennyiben a szülők gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, és ezt igazolják, akkor a tanuló a térítési díjfizetési kötelezettség alól felmentést kap. A térítési díj befizetésére havi részletekben is van lehetőség,ezt a szülő kérelmezheti.

3. A tanítási órák rendje A főtárgyi órák beosztásánál figyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehet, kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz A csoportos órákat szünet beiktatásával kell megtartani. Ha a tanulók többsége távol lakik az iskolától, illetve ha ezt a tanulók elfoglaltsága indokolja, a csoportos órák heti egy alkalomra tömbösíthetők. Ez alól kivétel az előképző és a B tagozat. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a helyszínen megjelenni. A tanár a növendék hiányzása esetén sem hagyhatja el az intézmény épületét. A tanulók órarend szerinti munkájában bekövetkezett változást a tanár köteles jelenteni. A tanítás este nyolc óráig tarthat, felnőtt tanuló esetén az igazgató engedélyével ennél tovább is.

4. A tanulók mulasztásának igazolása. A tanulók távolmaradásának engedélyezését a főtárgy tanár bírálja el. A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság) maradhat távol a főtárgy és kötelezőtárgyi óráktól. A távolmaradást nyolc napon belül igazolni kell. Az igazolást a szülő, az orvos, az iskola pedagógusa adhat. A tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt írásban értesíteni kell. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek az intézményvezető köteles a tanulót, illetve szüleit annak következményeire legalább két alkalommal írásban figyelmeztetni. Ha az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják a tanítási órák egyharmadát, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a naplókban vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. 64

5. Ünnepélyek megemlékezések rendje Az alapfokú művészeti iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó időpontok, felelősök az éves munkatervekben határozza meg. -

Újévi koncert Zene világnapja alkalmából rendezett koncert Tavaszváró műsor Növendékhangversenyek Képzőművészeti kiállítások Szent István napi ünnepségek Ványai vigasság Nyári művészeti tábor

6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje Az alapfokú művészeti iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek más iskolák csoportjainak látogatása és a cserehangversenyek. Tanítási időben szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános-és középiskola illetve művészeti iskola vezetőjének hozzájárulása szükséges. A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, illetve az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató kikéri a tanítási órákról.

7. A tanulók felvétele és értékelése A beiratkozásokat a fenntartó által meghatározott időpontban kell megtartani. Szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről- a felvételi bizottság javaslatát figyelembe véve-az alapfokú művészeti oktatásért felelős igazgatóhelyettes dönt. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolásába felvételi bizottság tesz javaslatot. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben havonként érdemjeggyel értékeli. Félévkor és évvégén a tanulók munkájukról színpadi előadás kertében adnak számot. Az a tanuló, aki betegség miatt a beszámolón megjelenni nem tud, egész évi munkája alapján kell osztályozni. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanévvégi beszámolón nem vett részt. Ha a tanuló valamely kötelező tárgy alól felmentést kapott a felmentés tényét a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapra és a bizonyítványban, az osztályzat rovatban ”fm” rövidítéssel kell jelezni, nem kaphat felmentést B tagozatos növendék.

65

Szorgalom A főtárgyi és kötelező tárgyi tanulásban tanúsított szorgalmat havonként, folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók tájékoztatófüzet útján kapnak értesítést. A tanuló jogviszonyának megszűnési szabályai A gyermek tanulói jogviszonyát a jogi képviselőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján lehet megszüntetni, nagykorú tanuló esetén saját írásos nyilatkozat alapján A kimaradás a művészeti iskola tanuló nyilvántartási könyvében illetve a főtárgy naplóban, kimaradás keltét jelölve kerül dokumentálásra. Kiskorú tanuló kimaradása esetén a gondviselőt tájékoztatni kell. A tanév során tervezett művészetoktatási értekezlet időpontját és napirendjét az éves munkaterv tartalmazza.

66

III. Mellékletek III/1. Adatkezelési szabályzat A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata. A szabályzat az Intézmény működése során keletkező legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel, az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre); 1. A szabályzat célja: Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza az intézményben vezetett nyilvántartások működésének rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra. 2.Irányadó jogforrások 

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,



törvény a nemzeti köznevelésről2011.évi CXC. trv,



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,



20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény

3. Fogalmak értelmezése 



Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. 67





 

 



   

  

Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során, illetve azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő − kezeléséhez; Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is − személyes adatok feldolgozását végzi. 68

   

Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

4. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai          

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása. Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése. Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart. Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése. Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése. A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása. Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

5. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleménynyilvánítási jogát gyakorolja szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az igazgatói irodában, valamint az iskola www.amkdevavanya.hu weblapján. Tartalmáról a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 6. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. E szabályzat szerint kell ellátni  

a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.

69

A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erre a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban. 7. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:       

nyomtatott irat, elektronikus adat. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, áthelyezéskor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez kivételével – kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

Az

7.1. Adatbiztonság Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. 70

7.1.1. Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón. Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából évente − kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. A rendszergazda legalább havonta, az ügyintéző felhasználók pedig legalább 10 naponként új jelszót adnak meg. Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. 7.1.2. Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni. Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának, valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni. 7.2. Ellenőrzés Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását 71

  

igazgató ügyintéző rendszergazda

folyamatosan ellenőrzik. Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az intézményvezető által megbízott közalkalmazott ellenőrzi. Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzés lebonyolításával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé. 8. A közalkalmazotti alapnyilvántartás A közalkalmazott I. − − − − − − − −

neve (születési neve) születési helye, ideje anyja neve taj-száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II. − legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) − szakképzettsége(i) − iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott − munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai − tudományos fokozata − idegennyelv-ismerete III. − a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok − megnevezése, − a munkahely megnevezése, − a megszűnés módja, időpontja IV. − a közalkalmazotti jogviszony kezdete 72

− állampolgársága − a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte − a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. − a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele − e szervnél a jogviszony kezdete − a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, − FEOR-száma − címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai − a minősítések időpontja és tartalma − hatályos fegyelmi büntetése VI. − személyi juttatások VII. − a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. − a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott − idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. − A közalkalmazott munkavégzésére összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].

irányuló

egyéb

jogviszonyával

A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, születési hely és idő, állampolgárság;  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;  közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: — iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, — besorolással kapcsolatos adatok, — alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, — munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, — kártérítésre kötelezés, — munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő — tartozás és annak jogosultjai, — szabadság, kiadott szabadság, — alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, — az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében 73

meghatározott adatkörök adataival. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését az intézményvezető által megbízott közalkalmazott végzi, intézményvezető által és a közalkalmazott által aláírt munkaköri leírásban foglaltak alapján. Fenti adatkörben nem szereplő körben − törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

statisztikai

célra

csak

személyazonosításra

A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:          

a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

8.1. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A helyesbítésről és a törlésről a közalkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 5 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 8.2. Személyi irat 74

Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  

a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:    

a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 8.2.1. Személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a gazdasági ügyintéző feladata. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti. A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a közalkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén − a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított 90 napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. 8.2.2. A személyi anyag tartalma 75

             

a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata, a kinevezés és annak módosítása, átsorolások, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, kitüntetésre felterjesztés, a teljesítményértékelés, minősítés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni. A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint meg kell őrizni. 8.3. A pedagógus igazolvány A pedagógus igazolvány a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolvány − a közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon kívül − tartalmazza:       

a kiállítás évét, az érvényesítés lehetőségét, nyugdíjas esetén azt, hogy az igazolvány határozatlan ideig érvényes, a sorszámot, azt a tájékoztatást, hogy a pedagógus igazolvány tulajdonosa jogosult jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezmények igénybevételére, figyelmeztetést arra, hogy az igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes.

A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vagy azt követően.

9. A tanulók adatainak nyilvántartása 76

Nyilvántartott adatok:               

tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, a többi adat az érintett hozzájárulásával.

9.1. Az adatok továbbítása Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók:             

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza, a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának a diákigazolvány − jogszabályban meghatározott − kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 9.2. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség 77

A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére 

a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát.

A jegyző a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési- oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni. 9.3. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletében, az hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi,értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A közoktatási törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel − köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló − más vagy saját magatartása miatt − súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 78

9.4. A tanuló fejlődésének nyomon követése Az intézmény és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus − jogszabályban meghatározottak szerint − köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. A közoktatási törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait − beleértve a mérési azonosítót is − a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók − a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán − a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 9.5. A diákigazolvány Az intézmény a tanuló részére − kérelemre − diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza 

a tanuló nevét, 79

   

születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását.

A diákigazolvány tartalmazza továbbá   

a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét.

A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további − nem személyes adatok − is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. A diákigazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályokat a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló szabályzat részletesen és külön tartalmazza. 10. Záró rendelkezések Az Adatkezelési szabályzatot jogszabályváltozás, az intézmény vagy a fenntartó adataiban bekövetkezett változás esetén módosítani kell. A szabályzat módosításával kapcsolatos eljárásban az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

80

III/2. A könyvtári SZMSZ mellékletei I. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 1. A gyűjtőkör indoklása A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelési és oktatási célja a szabad és autonóm értelmiségi létre, a középfokú továbbtanulásra való felkészítés. Feladatkörébe az 1-8. osztályos tanköteles korú tanulók nevelése, oktatása tartozik. A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok, valamint az iskolai képzési rendje határozzák meg a gyűjtőkört és a könyvtár alapfunkcióját. Törekedni kell arra, hogy az iskolai könyvtárban rendelkezésre álljon a neveléshez, oktatáshoz, a felkeltett önművelési igény kielégítéséhez elengedhetetlenül szükséges dokumentumok, információhordozók összessége. 2. A gyűjtés szintje és mélysége: a) Kézikönyvtári állomány: Általános szaklexikonok

és

Általános szakenciklopédiák

és

Kiemelten, teljességre törekedve Teljességre törekedve Egynyelvű szótárak: Teljességre törekedve

Szótárak

Kétnyelvű szótárak: (az iskolában folyó angol és német nyelvoktatás szótárai) Válogatva

Fogalomgyűjtemények

Teljességre törekedve

Adattárak

Erősen válogatva

Atlaszok

Válogatva

Tankönyvek

(Az érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, segédkönyvek, szöveggyűjtemények, munkafüzetek, feladatlapok) Teljességre törekedve

b) Ismeretközlő irodalom: Teljességre törekedve kell gyűjteni a következőket: -

a tudományok alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét vagy részterületeit bemutató alapszintű szakirányú segédkönyvek, munkáltató eszközként használható alapszintű ismeretközlő irodalom, pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó, általános iskolás korúaknak készült kiadványok, 81

-

az iskola életével, történetével, névadójával kapcsolatos dokumentumok. Válogatva gyűjti a könyvtár: az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható segédleteket, Békés megyére, Dévaványa helytörténetére, a honismeretre vonatkozó kiadványokat.

c) Szépirodalom: A tantervi követelményekben meghatározott anyag elsajátításához szükséges Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ- és magyar irodalomból Teljesség igényével Házi- és ajánlott olvasmányok

Kiemelten, példányban

több

Klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei


Egyes nemzetek irodalmát bemutató antológiák

Erős válogatással

Tematikus antológiák (különös tekintettel az iskolai ünnepélyek, Teljességre műsorok megrendezéséhez felhasználható irodalomra) törekedve Regényes életrajzok, történelmi regények

Erősen válogatva

Gyermek és ifjúsági regények

Erősen válogatva

Elbeszélés- és verseskötetek

Erősen válogatva

A Sárréthez, a helytörténethez kapcsolódó történelmi regények, Kiemelt mondák, antológiák fontossággal d) Pedagógiai gyűjtemény: A pedagógusok szakmai továbbképzéséhez, önműveléséhez, órákra való felkészüléséhez kiemelt fontosságú a pedagógiai és a határtudományok anyagának gyűjtése Pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák


Pedagógiai fogalomgyűjtemények, szótárak


Pedagógiai, pszichológiai, dokumentumgyűjtemények

szociológiai

összefoglalók,

Válogatva

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma

Válogatva

Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalók

Válogatva

A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek


Az értelmi neveléssel és személyiségformálással kapcsolatos alapvető Teljességre művek törekedve

82

A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával Teljességre foglalkozó művek törekedve Családgondozás, gyermekvédelem irodalma

Válogatva

Az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia területeihez kapcsolódó Válogatva művek Tanári segédkönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, ill. Teljességre szakkör módszertani segédkönyvei törekedve Az iskolával, az oktatással kapcsolatos jogszabályok

Teljességgel

Az általános iskolák oktatásának tartalmával, formájával foglalkozó Teljességgel művek Középiskolák tájékoztatói

Válogatással

Lényegében a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási megvalósításához szükséges szakirodalom gyűjtése, kiemelt iskolai könyvtári feladat.

cél

e) Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Kurrens és retrospektív jellegű tájékoztató segédletek (első fokú általános, Erősen fontosabb másodfokú bibliográfiák és szakbibliográfiák) válogatva Tantárgyi bibliográfiák

Teljességgel

A könyvtári munka szabályai, könyvtártani összefoglalók, könyvtárügyi Teljességgel jogszabályok, irányelvek A könyvtárhasználatban módszertani segédletek, az iskolai könyvtárakkal Teljességgel kapcsolatos módszertani anyagok Az olvasás technikájával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel Teljességre foglalkozó művek törekedve Módszertani folyóiratok

Válogatással

f) Hivatali segédkönyvtár: Az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel legfontosabb kézikönyvei, jogszabálygyűjteményei - Teljességgel

83

g) Periodika gyűjtemény Pedagógiai hetilapok, folyóiratok

Válogatással

Gyermek- és ifjúsági folyóiratok

Válogatással

A tananyaghoz rendszeresen felhasználható tudományos és módszertani Válogatással folyóiratok Irodalmi és nyelvművelő folyóiratok

Válogatással

Könyvtári szakmai folyóiratok

Válogatással

Az iskola saját folyóirata

Teljesség igényével

Tantárgymódszertani folyóiratok

Teljesség igényével

h) Audiovizuális gyűjtemény: Hangkazetták, hanglemezek, CD, DVD, CD ROM, VHS. Segítség az alapfokú angol és német nyelvoktatásban, A zenei oktatás és nevelés alapvető művei, a szépirodalmi művek tananyagba beépíthető feldolgozásai.

     

3. A könyvtár alapfeladatai a dokumentumok rendszeres gyűjtése, azok szakszerű feldolgozásával és őrzésével segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; lehetőségeivel járuljon hozzá a tanulók olvasóvá neveléséhez, önálló ismeretszerző képességük kifejlesztéséhez; szolgálja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését, nyújtson segítséget rendszeres önművelésükhöz; sajátos eszközeivel támogassa az iskola mindenkori profilját; szolgálja az iskola hagyományainak ápolását. 3.1. A könyvtár kiegészítő feladatai tanórán kívüli foglalkozások tartása; 3.2. A könyvtár jelenlegi helyzete

A könyvtár az iskola II. emeletén, a tetőtérben található. A könyvtár egész állomány kb. 8000 kötet, nyilvántartva, feltártságimutató kb. 90%. 4. Gyűjtőköri leírás A könyvtár az alábbi dokumentumokat gyűjti:     

4.1. Főgyűjtőkör pedagógia, szaktudományok kézikönyvei, lexikonjai, monográfiai, bibliográfiái, szótárai, az iskolai szaktantárgyak legújabb eredményeit összefoglaló művek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, több éven keresztül használható tartós tankönyvek, 84

 a tantervben megjelölt kötelező olvasmányok, ajánlott irodalom,  a világirodalom klasszikusainak és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái,  a mai magyar irodalomból a kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művek,  a kortárs világirodalom értékes és pedagógiailag hasznos művei,  az iskola és a könyvtár működésével kapcsolatos ügyviteli, jogi dokumentumok, törvények, közlönyök,  az iskolai hagyományok őrzését szolgáló művek,  iskolatörténeti dokumentumok,  könyvtári szakirodalom,  audiovizuális, számítógéppel olvasható dokumentumok,  irodalmi, természettudományos folyóiratok. 4.2. Mellékgyűjtőkör o a nevelőmunkában felhasználható és a tantervi anyag tanításához kapcsolódó dokumentumok, o a tanulók érzelmi életére pozitívan ható értékes irodalom, o hivatali segédkönyvtár dokumentumai. 4.3. A tartós tankönyvek kezelési szabályzata Az iskola Szervezeti Működési Szabályzatának tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályzata 1. 2. 3. 4. 5.

6.

A tartós tankönyv fogalma az 5/ 1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár az előzetes felmérés alapján javaslatot tesz, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá június 30-ig. A könyvtáros elkészíti és közzéteszi (honlap, faliújságok) azon tankönyvek, tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. • Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások, amelyeket a szülői munkaközösség jóváhagyásával szereztünk be. • Időleges brosúra nyilvántartásba (T-vel kezdődnek a leltári számok) kerülnek (3/1975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek (igényfelmérés alapján). Az iskolai könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők.

A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975. (VIII: 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. A tankönyvek kölcsönzése

85

Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: -

több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 - június 15.

A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: A kikölcsönzött tartós tankönyveket is beírom a tanuló számítógépes kölcsönzési nyilvántartásába. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: -

az első tanév végére legfeljebb 25%-os, a második tanév végére legfeljebb 50%-os, a harmadik tanév végére legfeljebb 75%-os, a negyedik tanév végére legfeljebb 100%-os,

Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Kártérítés: Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (öt tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: -

az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának 75%-át vagy újjal kell azt pótolni, a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-át, a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-át, a negyedik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 0%-át.

A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.

86

II. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:  raktári jelzetet,  a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,  ETO szakjelzeteket,  tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:         

főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések kötés : ár ISBN-szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe),  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.

1.3. Raktári jelzetek 87

A dokumentumok vissszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai • számítógépes (SZIRÉN program)

88

III. sz. melléklet: a Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: • • • • •

a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet.

1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével. . A kézreadás a könyvtáros , a felmerülő kérdések megválaszolása az iskolavezetés feladata. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről fénymásolat készíthető. A könyvtár használata az iskola tanulói és a dolgozói esetében a zárt iskolai könyvtár szabályzatának megfelelő. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2 A könyvtár használat módjai • • •

helybenhasználat, kölcsönzés, csoportos használat.

2.1 Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros biztosítja. Szakmai segítséget kell adni: • • • •

az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, technikai eszközök használatában.

A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • •

az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok.

89

dokumentumok,

tanügyi

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 2.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Tanulóknak egyszerre 3 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, az alábbi okok miatt: • •

a jogi védelem, a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához).

A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igényeket indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell beszerezni. A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Így a tanítás kezdete előtt, alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások. Egy fő könyvtáros kötelező óraszáma/nyitvatartási ideje heti 29 óra. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adniuk a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • • • • •

információszolgáltatás, témafigyelés, irodalomkutatás ajánló vagy tantárgyi vagy versenyekre bibliográfia készítése, letétek telepítése.

90

3.1 Információszolgáltatás Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a tanítástanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információs szolgáltatás alapja: • • •

a gyűjtemény dokumentumai, a könyvtár adatbázisa, más könyvtárak adatbázisa.

3.2 Témafigyelés A könyvtáros szakirodalmi témafigyelést vállalhatnak a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez. 3.3 Irodalomkutatás A könyvtáros a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adnak a szaktanároknak. a tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzik. 3.4 Ajánló bibliográfiák készítése Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelés, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történnek. 3.5 Letétek telepítése A könyvtár letéti állományt helyezett el a munkaközösségek szertárában. Az állományrészt a szaktanárok és a könyvtáros folyamatosan fejlesztik. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezetünk. 3.6 A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: • • • • • •

kölcsönzési nyilvántartás, könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása letéti nyilvántartás, szakórák, foglalkozások ütemterve, előjegyzések nyilvántartása, deziderátum, statisztikai napló.

4. A könyvtári házirend A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésére kell bocsátani. A házirendnek tartalmaznia kell: • • • • •

a könyvtár használatára jogosultak körét, a használat módjait és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat, a nyitva tartás idejét, az állomány védelmére (fizikai és jogi) vonatkozó rendelkezéseket.

91

4.1. A könyvtár használóinak köre • •

A könyvtár minden helyiségét, technikai felszerelését, állományát nyitvatartási időben az intézmény minden tanulója és dolgozója díjmentesen használhatja. Könyvtárközi kölcsönzés esetén a használói kör bővülhet.

4.2 A használat módjai és feltételei • • • •

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvtári állományrész, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok, a muzeális gyűjtemény és a letéti állományrész. A csak helyben használható dokumentumokat fénymásolásra, tanítási órákra kikölcsönözhetők A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával és beleegyezésével lehet kivinni. Kérhetik a könyvtáros tájékoztató segítségét.

4.3 Kölcsönzési előírások • • • • •

Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző az aláírásával hitelesíti. Egyidejűleg 3 db dokumentum kölcsönözhető 3 hétre. Indokolt esetben (versenyek) a mennyiség és az időtartam változhat. A kölcsönözhető dokumentumok előjegyezhetők. A tanév végén a kikölcsönzött dokumentumokat vissza kell hozni.

4.4 Nyitvatartási idő • •

A könyvtár hétfőn, szerdán és pénteken 8.00-13.20-ig, kedden és csütörtökön 8.0015.00 - óráig tart nyitva. A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges.

4.5 Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések • • • • •

A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni. A könyvtárban étkezni nem szabad. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni. Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással.

92

IV. sz. melléklet: A Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárosának munkaköri leírása Könyvtáros Munkakör: Végzettség: Munkaköri feladatok: könyvtáros szakmai és pedagógiai A könyvtáros könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. 1. A könyvtár ügyvitelével összefüggő feladatok • a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad; • elkészíti a napi könyvtári statisztikát; • végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár működési szabályzatában rögzítettek alapján; • elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását; • figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik; • az intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi) képviseli a könyvtárat; • részt vesz a szakmai értekezleteken és továbbképzéseken. 2. Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem • az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál; • ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit; • biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét; • végzi a dokumentumok állományba vételét, feltárását az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően; • folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat; • gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról; • részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében; • előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soronkívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit; • végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás • lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését; • segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában; • tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról; • bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez; • igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján; 93

• • • • 4. • • 5.

segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát; vezeti a kölcsönzési nyilvántartást; figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát; rendszeresen egyeztet a gazdasági vezetővel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendeléséről és az állománybavételéről. Egyéb tevékenység kiállításokat készít, ajánlja a könyvtár friss dokumentumait; segít a jutalomkönyvek kiválasztásánál, beszerzésénél. Munkarend

94

Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általános iskolába, alapfokú művészeti iskolába járó tanulókra, a tanulók szüleire, az intézményben működő közösségekre, szervezetekre, illetve mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait, illetve segítik az intézményt szolgáltatásai megvalósításában.

Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a szak-alkalmazotti értekezlet vagy bármelyik egység nevelőtestülete minősített többséggel erre javaslatot tesz. Az SZMSZ-ről az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon dolgozóival is, akik nem tagjai a szak-alkalmazotti értekezletnek, a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel.

Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje, módosítása Kötelező a felülvizsgálat:  ha az intézmény működési rendjében változás történik  ha az SZMSZ tartalmát érintő kérdésekben a jogszabály változik. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti:     

a fenntartó, nevelőtestület, szak-alkalmazotti értekezlet, az intézményvezető, a szülői közösség,

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedik.

Az SZMSZ-hez csatolt egyéb dokumentumok  Az szülői szervezet véleményének dokumentumai a jogszabályokban meghatározott pontok tekintetében.  A szakalkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve az elfogadásról, alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve az elfogadásról.  DÖK, SZMK jegyzőkönyve véleményezésről.

95

Ványai Ambrus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT szeptember 1

Recommend Documents