Szent Imre Katolikus Általános Iskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Zsombó, 2011. szeptember 1.
Pálmai Péter Igazgató I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat az a helyi dokumentum, amely a vonatkozó jogszabályok, valamint az Egyházi Törvénykönyv és rendelkezések alapulvételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Figyelembe veszi a pénzügyi, számviteli és munkajoggal kapcsolatos rendelkezéseket. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, nevelési és oktatási tervek, e szabályzat és egyéb szabályzatai alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, betartása (betartatása) az intézmény vezetőinek, alkalmazottainak és tanulóinak elsőrendű kötelessége. E szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztésére alapján a nevelőtestület fogadja el. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba. II. rész AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA 1. Az oktatási intézmény Elnevezése: Szent Imre Katolikus Általános Iskola Székhelye: Zsombó, 6792 Zsombó, Móra F. u. 8. 2. Az intézmény alapvető célja A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az általános iskolai nevelési-oktatási célok vállalása mellett a tanulókat erkölcsös polgárrá nevelni, hogy tanulóink az átlagosnál magasabb általános műveltséget kapjanak. Feladatunk, hogy tanítványainkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények: megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszik, aki érti és értékeli a szépet, és tehetségéhez mérten újraalkotja. Feladatának tekinti: - iskoláskorú gyermekek nevelése, oktatása - szociokulturális hátrányok enyhítése és a társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek biztosítása, - napközi ellátása, - közösség fejlesztést szolgáló tevékenységek biztosítása,
2
- a szülők, a gyerekek, a pedagógusok együttműködésének továbbfejlesztését biztosító tevékenységek, - környezetvédelmi és egészségvédelmi feladatok ellátása, - munkahelyi étkeztetés, gyermekek étkeztetése, - ingatlan üzemeltetése - az intézményi vagyon működtetése, - neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása, - az iskolai könyvtár és a könyvtári informatikai rendszerek fejlesztését és használatának megtanítását, - a környezetvédelmi nevelést, - a tanulók fejlesztő és felzárkóztató oktatását, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozásokat, - a gyermek- és ifjúságvédelmi, családpedagógiai feladatok ellátását, - a tehetséggondozást. 3. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓJA ÉS FENNTARTÓJA Elnevezése: Szeged-Csanádi Egyházmegye, Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SZEGEKIF) Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Telefon: 62/420-932/124 Fax: 124. mellék A fenntartó • Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját és Szervezeti és Működési Szabályzatát, működteti az iskolát • Jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését, • Kinevezi az igazgatót • Felügyeleti jogokkal rendelkezik, fellebbezési hatóság az igazgató és a nevelőtestület döntései felett. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat, és minden rendkívüli eseményről köteles azonnali értesítéssel élni. 4. Az intézmény jogállása Egyházon belül működő jogi személy. (A Magyar Katolikus Egyházat a KomáromEsztergom Megyei Bíróság a Pk. 60060/1990.2. lajstromszámmal vette nyilvántartásba.) Az intézmény állami, illetve önkormányzati feladatot átvállaló egyházi fenntartású nevelési és oktatási intézmény. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az egyház által alapított katolikus általános iskola a normatív és kiegészítő normatív állami hozzájárulásból, a közoktatási megállapodás keretében történő önkormányzati támogatásból és az egyház egyéb bevételeiből gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény működési területe: Nevelési-oktatási alapellátást végző katolikus általános iskola. Az intézmény típusa: nyolc évfolyammal működő, nappali tagozatos katolikus általános iskola. Az intézményben az utalványozási jog: A bizonylatok aláírására jogosult felelős dolgozók az alábbiak: 3
a) Utalványozásra jogosultsággal rendelkező dolgozók: • igazgató • gazdaságvezető b) Ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik az igazgatóhelyettes. 5. Az intézmény felügyeleti és tanácsadó testületei a) Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottsága (MKPK IB) Elnöke: Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök Elnökhelyettese: Dr. Korzenszky Richárd OSB tanár, tihanyi házfőnök Címe: 1071 Budapest Városligeti fasor 45. b) A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Címe: 1068 Budapest Városligeti fasor 42. Telefon: 06-1/479-3000 06/30/626-87-17 Fax: 06-1/479-3001 III. rész AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete: Az intézmény önálló jogi személy. A fenntartó önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. 2. Az intézmény vezetősége: Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: • igazgatóhelyettes • gazdasági vezető Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető heti rendszerességgel, a hét utolsó munkanapján megbeszélést tart. 3. Az iskola dolgozói: Az iskola dolgozóit a vonatkozó jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében találhatók. 4. Az intézmény felelős vezetője: az igazgató A Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatójának munkáltatója a Szeged-Csanádi Egyházmegye képviseletében a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SZEGEKIF). Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Biztosítja az iskola rendjét, fegyelmét, rendeltetésszerű működését, a tantervi és nevelési célkitűzések megvalósítását. Igazgatói jogkörét a hatályos jogszabályok, a fenntartó és a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia Oktatási Bizottságának rendelkezései szerint gyakorolja. 4
Felelős: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • a pedagógiai munkáért, • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, • az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, a költségvetés végrehajtásáért, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a fenntartó nem utal más hatáskörébe. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható. Ehhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Képviseli az intézményt a fenntartónál, bíróságok és más hivatalos szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Jogkörét – az iskolai SzMSz-ben szabályozottak szerint esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató pedagógiai irányítási feladatai: Az igazgató pedagógiai irányítással kapcsolatos alapvető feladatai: • a nevelőtestület vezetése, • a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése. Az igazgató a kerettanterv figyelembe vételével a nevelőtestülettel együtt felülvizsgálja az iskola pedagógiai programját, szükség szerint módosítja azt a törvényes egyeztetési kötelezettségek betartásával. Gondoskodik a pedagógiai program megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Az igazgató – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelőoktató munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is: • Elkészíti az éves munkatervre és a tanév helyi rendjére vonatkozó javaslatokat, és azt a nevelőtestülettel elfogadtatja. • Gondoskodik az intézmény belső szabályzatainak elkészítéséről, a hatályba lépésükhöz szükséges egyetértés, illetve jóváhagyás megszerzéséről, a szabályzatok hatálybalépéséről és azok következetes érvényesüléséről (működési szabályzat, házirend, munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. szabályzat). • A munkaközösség-vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a nevelők tervező munkáját, a tanmeneteket, osztályfőnöki és napközis terveket, szakköri munkaterveket. • Elkészíti a tantárgyfelosztást. Gondoskodik: •
a nemzeti, az egyházi és az iskolai ünnepek méltó megszervezéséről,
5
• • • • •
a vallásoktatással kapcsolatban a szükséges szervezési, egyeztetési feladatok ellátásáról, a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és tehetséges) tanulók megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárások bevezetéséről, alkalmazásáról, a tanulók sportolási lehetőségeinek, feltételeinek biztosításáról, a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről.
Biztosítja: • • • • •
a tantestületi döntések megfelelő előkészítését, végrehajtásuk szakszerű megszervezését és ellenőrzését, az intézményen belüli információáramlást. Támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos pedagógiai, szakmai, vallási és lelki továbbképzését. A fenntartó részére felkérés, megkeresés, illetve saját vagy a nevelőtestület kezdeményezése esetén az oktató-nevelő munkára vonatkozó javaslatokat, jelentéseket, tájékoztatókat készít. A tanév végén írásos beszámolót készít az intézmény életéről a fenntartó számára. Pedagógiai vezetői munkájában köteles a szakmai, szakágazati törvényeket és rendeleteket megismerni, és azok figyelembevételével végezni irányító tevékenységét.
Az igazgató személyzeti, munkáltatói feladatai: A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. Felelős a nevelőtestület megfelelő összetételéért, szakszerű pedagógia elvárásainak megfelelő színvonalas működéséért. Az igazgató, mint munkáltató: • • • • • • •
•
Elkészíti az intézmény munkaerő-gazdálkodási tervét, a betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. Elkészíti a nevelők és egyéb alkalmazottak munkaköri leírását, s ha szükséges módosítja azokat. Nyilvántartja a dolgozók besorolását a közalkalmazotti bértábla szerint, és változások esetén – a fenntartóval egyeztetve – módosítja azt. A dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos iratokat, illetve másolatokat rendszerezve nyilvántartja, őrzi és változások szerint módosítja. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ellátja a gyermekvédelem, a munka és balesetvédelem, a tűzvédelem feladatait. Nyilvántartja a szabadságokat. A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti. Munkáltatói tevékenysége során köteles a munkaviszonyra vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vételével végezni vezetői munkáját.
Az igazgató tanügy-igazgatási feladatai: 6
• • • • • • • • •
Szervezi az intézmény ügyviteli munkáját az érvényes jogszabályok szerint. Elkészíti az iskola statisztikáját. Az intézményhez érkező iratokat naprakészen iktatja, és megfelelő határidőn belül elintézi. Az irattárat rendben tartatja. Az ügyiratok selejtezését megszervezi. A tanulók iskolai felvételét megszervezi, vezeti a beírási és felvételi naplót. Ellenőrzi az iskolába felvett tanulók nyilvántartását, a mulasztási napló pontos vezetését, az osztálynaplókat. A tanulók hiányzása esetén felszólítást küld, a tanulói jogviszonyukat megszüntető tanulókat kivezeti a tanuló-nyilvántartóból. Szükség esetén véleményt kér a pedagógiai szakszolgálattól. Tanügy-igazgatási tevékenysége során köteles a közoktatási törvényt és végrehajtási rendeleteit, valamint az eljárásjogi szabályozásra vonatkozó törvényeket és rendeleteket figyelembe venni, és ezek alapján végezni munkáját.
Az igazgató gazdasági feladatai: • • • • • • • • • •
Az intézmény igazgatója a fenntartó által biztosított költségvetés keretein belül, az abban foglaltakat figyelembe véve önállóan gazdálkodik. A fenntartó által meghatározott időpontra elkészíti az éves költségvetés tervezetét. A költségvetés fenntartó általi jóváhagyása után az elfogadott előirányzatok alapján szervezi át a munkát. Folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról, rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok teljesítését, és felkészül a szükséges módosításokra. Amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos feladatait a költségvetés keretein belül nem tudja biztosítani, a fenntartó intézkedését írásban kéri. Az intézmény felújításával kapcsolatosan javaslatot ad a fenntartónak. Gondoskodik az intézmény épületének, berendezésének, udvarának karbantartásáról a környezet-egészségügyi, a munkavédelmi és a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően. Ellenőrzi a vagyonnyilvántartást, az étkezési díjak szabályos kezelését, az étkeztetés megszervezését és lebonyolítását, a munkavédelmi, a tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást. Felelős a leltározásét és selejtezésért, az értékes gépek, eszközök tárolásáért. Elkészíti az éves beszámolót a költségvetés teljesítéséről a fenntartó, illetve a belső szabályzatok rendelkezései szerint A gazdálkodással kapcsolatos feladatainak végrehajtása során köteles a pénzügyi és számviteli törvényeket és rendeleteket, valamint a fenntartó rendelkezéseit megismerni, figyelemmel kísérni, és ezek alapján végezni munkáját.
Az igazgató kapcsolatot tart: • • • • •
a fenntartóval, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, a helyi plébániával, a Csongrád Megyei Kormányhivatallal a szülői szervezettel, 7
• • •
a diákönkormányzattal, az iskola körzetében lévő óvodákkal, a középfokú tanintézetekkel.
Az igazgató egyszemélyi felelősséggel tartozik: • • •
az intézményben folyó pedagógiai, szakmai munka színvonaláért, a költségvetés végrehajtásáért, azért, hogy az intézmény mindenkor az éves költségvetési rendeletben megadott kereteken belül, takarékosan és az ellátandó feladatokat figyelembe véve racionálisan gazdálkodjon és működjön, az intézmény jogszerű és törvényes működéséért.
Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható – az intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetve havi rendszerességgel egy tanítási évre, amely több alkalommal is megállapítható. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható annak: • • • •
• •
• • • •
akinek munkafegyelme példás (pl. pontos órakezdés, ügyelet lelkiismeretes ellátása, precíz adminisztráció, stb.); aki pedagógusi munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (pl. bemutatóórákat, előadásokat tart, segíti a pályakezdő fiatalokat, aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában aki kiemelkedő eredményt ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (pl. akinek növendékei jól szerepelnek a különféle országos tanulmányi versenyeken, és diákjai eljutnak a megyei tanulmányi versenyekre, ahol jó eredményeket érnek el, stb.); aki hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva, képes őket felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük; aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes ( pl. közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók beiskolázásának és pályaválasztásának előkészítésében, stb. ); aki tanításon kívüli tevékenység által (tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások) hozzájárul az osztály vagy csoport közösséggé válásához; aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (pl. szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, stb.); aki aktívan részt vállal az iskola reprezentációs életében (tanévnyitó, tanévzáró, iskolai kiállítások, ballagás, műsorok, stb.);
5. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettest a fenntartó egyetértésével az igazgató választja meg. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Feladatát a megbízásakor
8
átadott munkaköri leírásban az igazgató határozza meg. Segíti ezen felül az év közben felmerülő feladatok megoldásában az igazgatót. Az igazgatót – akadályoztatása esetén – korlátozott jogkörrel, de magát az intézkedést illetően teljes felelősséggel helyettesíti. Intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. Nincs munkáltatói és utalványozási jogköre, költségvetést érintő kötelezettség-vállalást nem tehet. Megbízás szerint képviseli az iskolát. Az igazgatóval történt egyeztetés alapján szervezi és lebonyolítja a javító-, az osztályozó- és egyéb vizsgákat. Elkészíti a továbbképzési tervet, s azt megvalósítja. Koordinálja a szülői munkaközösség munkáját. Az igazgatóval megállapított terv alapján óralátogatást végez a pedagógusoknál. Megszervezi és bonyolítja a beiskolázást, irányítja és ellenőrzi a pályaválasztási munkát. Kapcsolatot tart fent az óvodákkal. Nyilvántartja a létszámadatokat, ellenőrzi a tanuló-nyilvántartást és a haladási naplók vezetését. Ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. A munkakörével kapcsolatos hatályos jogszabályokat ismeri, a módosításokat figyelemmel kíséri. Elkészíti az ügyeleti és a helyettesítési rendet, ellenőrzi azok megvalósulását. Segíti a diákönkormányzat munkáját, és zavartalan működéséhez biztosítja a feltételeket. 6. A gazdasági vezető A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy. A vezető beosztás ellátásával az intézmény igazgatója bízza meg a fenntartóval való egyeztetés alapján. Az igazgatót akadályoztatása esetén a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyekben teljes felelősséggel helyettesíti. Az intézmény gazdasági és pénzügyi feladatait az igazgató irányításával, illetve egyetértésével látja el. A jogszabályoknak megfelelően felelős az iskola vagyonának megőrzéséért, a gazdasági és pénzügyi fegyelem megtartásáért, az rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök takarékos, rendeltetésszerű felhasználásáért. Ennek megfelelően a gazdasági és pénzügyi területet érintő feladatok végrehajtására kötelezettséget vállal, kiadmányozási és utalványozási joggal rendelkezik. Feladata a pénzügyi, számviteli feladatok irányítása, ellenőrzése. Gondoskodik az intézmény gazdasági munkájának megszervezéséről, a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosításáról, a túlórák és helyettesítések számfejtésének ellenőrzéséről. Szakterületének teljes jogú gazdája. Az igazgatóval rendszeresen konzultálva és az ő egyetértésével, saját hatáskörben dönt az intézmény munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosítására szolgáló készletbeszerzés, szolgáltatás, diákjóléti kiadások, kulturális és sporttámogatási tételek felhasználásáról. A felhasználás alakulásáról nyilvántartást vezet, arról havonta köteles beszámolni az igazgatónak. Felelős az intézményhez érkező, gazdálkodást érintő utasítások, rendelkezések maradéktalan végrehajtásáért, a kiadott határidők betartásáért. A fenntartó által jóváhagyott keretszámok alapján elkészíti az iskola költségvetését. Gondoskodik az igazgató utasítása alapján a szabályzatok elkészítéséről, esetleges módosításukról, a hatályba lépésükhöz szükséges egyetértés, illetve jóváhagyás megszerzéséről, a szabályzatok hatálybalépéséről, és azok következetes érvényesüléséről. 7. A helyettesítés rendje Ha az igazgató írásban másképp nem rendelkezik, akkor akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távolétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.
9
8. A nevelők közössége: a nevelőtestület A nevelőtestület – a közoktatási törvény alapján – „a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve”. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő munkavállalója. Az iskola nevelési és oktatási feladatainak végrehajtója a nevelőtestület. Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Tv. 56-57. §-a, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8. ) MKM r. 29. §-a határozza meg. Köteles az alapító szándékát az alapszabály értelmében megismerni, elfogadni, a legjobb tudása alapján alkalmazni. Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták – a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével – szolgálati titkot képeznek, melyet a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó, tanévzáró, osztályozó és nevelési értekezletek. A nevelőtestületi értekezleteket a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes készíti elő. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület erre felkért tagja vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyal és dönt a következőkről: • • • • • • • • •
a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása
A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az óvodai és iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésre. A nevelőtestület minden tagjának joga és kötelessége: • • • •
a pedagógiai program ismerete és közreműködés annak megvalósításában, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokban való közreműködés, a pontos és aktív részvétel a pedagógus összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen, személyes adottságainak rendszeres fejlesztése (a folyamatos önképzés, amely hozzájárul a pedagógus személyiségének kibontakozásához), lelkiismeretes részvétel a továbbképzéseken, tanfolyamokon,
10
• • • • • • • • • • • • •
készséges együttműködés az iskolát irányító vezetőséggel, a szülőkkel, a nevelői és társadalmi szervekkel és a katolikus egyházzal, az alsó és felső tagozat munkájának és nevelési programjának összehangolása bekapcsolódás olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésébe, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele, a kulturált beszédstílus, a viselkedés, a rend, a fegyelem megteremtése, őszinte és igaz véleménynyilvánítás, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben, a helyes önismeret felismerése, fejlesztése, az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítása, a nemzeti hagyományok védelme, tanítása, pályaorientációs gyermeknevelés, közéleti felelősségre nevelés, az egymás iránti szeretet alapján az egység megvalósítása az egészségmegőrzés, a kulturált öltözködés és viselkedés tanítása a természet és a környezet megbecsülése.
A pedagógusok A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási tv. 19. §-a határozza meg. 9. A szülők közösségei A Közoktatási tv. 59. §-a szerint: „az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre”. A szülői közösség (a későbbiekben: SZK) dönt saját működéséről. Az SZK iskolai vezetőségi ülésein részt vesz az intézmény vezetőségének egy tagja. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szüIei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: • elnök • pénztáros Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZK választmánya. Az iskolai SZK választmányának munkájában az osztály szülői közösségek elnökei és pénztárosai vehetnek részt. Az iskolai SZK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZK alábbi tisztségviselőit: • elnök • elnökhelyettes • pénztáros Az iskolai SZK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 10. A tanulók közösségei A Közoktatási tv. 62., 63., 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben.
11
a) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. b) A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közösen állapítja meg. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. 11. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az iskolavezetőség és a nevelőtestület A kapcsolattartás fórumai: • az iskolavezetőség ülései • a különböző értekezletek, megbeszélések • írásos tájékoztatók Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülések döntéseiről, határozatairól. • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. • A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén személyesen vagy helyettese útján, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal személyesen, a hirdetőtáblán keresztül rendszeresen, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. 12
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programjait. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról rendszeres tájékoztatást kapjanak. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésein, évente két alkalommal iskolai szülői értekezleten és alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • családlátogatások, • szülői értekezletek, • fogadó órák, • nyílt napok, • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve az ellenőrzőben. 12. A gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az iskola-egészségügyi ellátásról a 26/1997. (IX.3 ) NM rendelet rendelkezik. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal. Megállapodás biztosítja: • az iskolaorvos havi egy alkalommal történő rendelését az iskolában, aki elvégzi • a gyermekek szűrővizsgálatait, fizikai állapotának felmérését, • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat, évente két alkalommal • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, • a gyerekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát. V. rész PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelési-oktatási intézmény legjellemzőbb és legalapvetőbb szakmai-pedagógiai dokumentuma, amelyben az intézmény meghatározza önmagát; átláthatóvá, érthetővé és ellenőrizhetővé teszi a céljait, feladatait és a végrehajtás eszközeit, azaz az egész tevékenység önmaga, a partnerei és a külvilág számára. A pedagógiai program nemcsak a jelen állapot egyszerű leírására szorítkozik, hanem a fejlesztés távlatait is felmutatja, tehát egyszerre • önmeghatározás (leírás), • ars pedagogica (hitvallás) és • fejlesztési program (stratégiai terv). A nevelési és pedagógiai program elveit a Közoktatási tv. 44- 50. §-ai határozzák meg. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
13
VI. rész A TANÍTÁSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. A tanítási év rendje, a tanítási idő A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendje határozza meg a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának idejét. A tanév rendjében foglaltak alapján az igazgató éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. Iskolánkban a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak munkaszüneti napokon is. 2. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Szervezeti formák: • napközi otthon • szakkör • iskolai sportkör • felzárkóztató foglalkozás • tehetségfejlesztő foglalkozás • továbbtanulásra előkészítő foglalkozás • tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap A napközibe való felvétel kérelmének elbírálásakor figyelembe vesszük a jogos igényeket, és lehetőség szerint biztosítjuk is azokat. a) Napközi otthon: Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközi otthoni foglalkozási órák hatvanpercesek. A napközi otthoni ellátást részben vagy egészben meg lehet szüntetni, illetve szüneteltetni lehet, ha a tanuló magatartásával a munkát akadályozza, vagy fertőző betegségben szenved. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.30 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 17 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. b) Szakkör:
14
Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak végén lehet jelentkezni a szakkör vezetőjénél. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1-2 óra (az órák 45 percesek). A szakkörvezető a szakkör működéséért szakmailag és pedagógiailag felelős. A szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el az iskola helyi dokumentumai és a szakköri tagok javaslata alapján. c) Iskolai sportkör, mindennapi testedzés: A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. Az iskola biztosítja továbbá, hogy a sportudvar és a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon mindennap a testnevelő tanár által összeállított program szerint. d) Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkózató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján tanítóik, szaktanáraik jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. e) Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az éves munkatervben rögzített időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. f) Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. g) Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.
15
Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportverseny, diáknap: Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók - továbbá az énekkar - eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók az iskolán kívüli szervezetek, egyesületek, intézmények munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. VII. rész A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés főbb területei: • tanítási órák, • az osztályközösség fejlődésének figyelemmel kísérése, • a tanórán kívüli tevékenység (szakkörök, iskolai sportkör stb.) • napközi otthoni foglalkozások, • kezdő nevelők látogatása az első félévben tanácsadás, segítés céljából. • minden olyan tanulói, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, amely a nevelő-oktató munkával összefügg. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli és gyakorlati. A szaktanár a dolgozatokat két héten belül kijavítja, a tapasztalatokat értékeli. A tanulók teljesítményének értékelése érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozónaplóba és a tanuló ellenőrző-könyvébe is köteles bevezetni. Az osztályozó értekezletet a munkatervben meghatározott időben az igazgató vezeti. Itt döntenek a tanulók szorgalmi és magatartásjegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Ezekre javaslatot az osztályfőnök tesz, szavazati joggal rendelkeznek az osztályban tanító pedagógusok. Problémás esetekben, azonos szavazatok esetén az osztályfőnök dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felel. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként készülő ütemezési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Belső ellenőrzésre jogosultak: • az igazgató, • az igazgatóhelyettes Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját, ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az ellenőrzés módszerei: • a tanórák látogatása, • írásos dokumentumok vizsgálata, • tanulói munkák vizsgálata, 16
• beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosító tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. VIII. rész MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. Az intézmény munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét házirend tartalmazza. a) Az alkalmazottak munkarendje: A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16-17. §, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. A pedagógusok munkarendje: A közoktatási törvény 16. §-a szerint a "nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelőoktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll". A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az igazgató javaslatait – a tanórákra elkészített órarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesnek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti, de erről tájékoztatja az igazgatót. A pedagógusok számára – kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető ad. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettes koordinálása alapján.
17
b) Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A házirendet – melyet az intézményvezető készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével – mindenki számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A házirend egy példánya az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadásra kerül. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. c) A tanév helyi rendje A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév ünnepélyes tanévnyitó Veni Sancte-val kezdődik és Te Deummal, hálaadó szentmisével és ünnepélyes tanévzáróval ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program stb.), iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. (A munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, a hagyományápolás módjait.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Osztályok száma: évfolyamonként maximum két párhuzamos osztály Napközis csoportok száma: 3 csoport + 1 tanulószoba Az idegen nyelv oktatását 4. évfolyamtól órarendi keretben oktatjuk tanulóinknak. Az óratervi órákat – igény szerint – szakköri órákkal bővítjük. A tanév rendje: A tanév kezdési és befejezési időpontját, valamint a téli-, tavaszi- és nyári szünidő időpontját és időtartamát a miniszter évente határozza meg. A nevelőtestület a tanév folyamán testületi alakuló értekezletet, tanévnyitó és tanévzáró értekezletet, félévi értekezletet, két osztályozó- és két nevelési értekezletet tart. A tanév folyamán a tanítási napokat és az egyes tantárgyak megtartott óráit a pedagógus az osztálynaplóban sorszámozza. Tanítási napoknak számítanak azok a napok, amelyeken legalább 3 tanítási óra megtartásra került. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület a tanévnyitó testületi értekezleten dönt, és ezt az éves munkatervben rögzíti. A tanítás nélküli munkanapokon kívül tanítási nap, tanítási óra csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével maradhat el, rövidülhet meg. d) A tanítási órák, óvodai napirend, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 18 óráig tart nyitva.
18
A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba vezeti a szaktanár. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben a pedagógus és az ügyeletes osztály tanulói látják el. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Az iskola gondos bezárásáért, a riasztó bekapcsolásáért az igazgató által kijelölt személy felel. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A reggeli ügyelet 7 órakor kezdődik és 7.45-ig tart. A folyosókon és az udvaron 7.45-től 8-ig valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási óra 45 perces. A szünetek ideje általában 10 perc. A hivatalos ügyek intézése az irodákban 8-16 óra között történik. Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat a megfelelő irodához kell kísérni, erről az ügyeletes nevelő, tanuló gondoskodik. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. e) Az intézményben tartózkodás rendje Az általános iskolába 7.45-ig érkeznek a tanulók. A tanítás 13.30-kor fejeződik be. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 18 óráig tartanak. A tanulók tanítási idő alatt csak rendkívüli esetben az osztályfőnökök vagy az ügyeletes nevelők engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 17 óra között az igazgató, a helyettese, a gazdasági vezető közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az általános iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekközéleti tevékenységgel, a kulturális tevékenységgel és az egészséges életmóddal függ össze. A nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók csak engedéllyel tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény területén a dohányzás tilos. 2. A tanulói jogviszony a) A tanulói jogviszony keletkezése Intézményünk tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.
19
b) A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a Közoktatási tv.. 75. §-a és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM r. 28. §-a rendelkezik. c) A gyermek és tanuló jogai és kötelességei A gyermeki jogokat elsősorban a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. fogalmazza meg 6 - 1o. §-ában. A gyermeki jogok védelmét, s gyermekjogi képviselő feladatait ugyanezen tv. 11 § és 11/A § tartalmazza. A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10., 11., 12., valamint 69., 70., 71., 72., 73. §-a tartalmazza. A gyermek, tanuló kötelességeinek teljesítését a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. ( VI. 8 ) MKM. R. 2o §-a fogalmazza meg. Az intézmény megteremti a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg. d) A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az 1-2 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók javítóvizsgájának időpontja augusztus 21-31. között az igazgató által kijelölt nap. Indokolt esetben (betegség vagy külföldi tartózkodás) a vizsga időpontja szeptember 30-ig jelölhető ki. A szeptember 30-ig le nem tett vizsga évismétlést von maga után. Az osztályozóvizsga időpontja a tanév utolsó tanítási napja és a bizonyítványosztás napja közötti időben, illetve a javítóvizsgánál meghatározott időszakban jelölhető ki. A javító- és osztályozóvizsgát háromtagú bizottság végzi. A bizottság tagjai: az igazgató vagy helyettesei, a tantárgyat tanító szaktanár vagy tanító (kérdező) és egy lehetőleg azonos szakos tanár, illetve tanító (elnök). 3. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • a közösségi életben tartósan jó szervező- és irányítótevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • szaktanári • osztályfőnöki 20
• igazgatói • nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, tárgyjutalommal és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógus javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év sportolója,), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 4. Fegyelmező intézkedések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76 - 77 §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. A fegyelmi eljárás és kártérítési felelősség szabályait a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM r. 32-33 §-ok , az eljárás közvetlen szabályait pedig az 5. sz. melléklete tartalmazza. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: • szóbeli figyelmeztetés • osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli intés A szóbeli figyelmeztetés lehet: • szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt, és osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi. 5. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. A engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló a tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. A tanuló mulasztásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőre nem igazolja távolmaradását. 21
6. Intézményi védő óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan. a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a Munkavédelmi Szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó Terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a házirend balesetvédelmi előírásait, • a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült gyermeket, tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. • 7. Ünnepélyek és hagyományápolás Az iskola ünnepei, hagyományai A tanév jeles napjainak megünneplése szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak. A tanév jeles napjai • évnyitó, VENI SANCTE • évzáró, TE DEUM • farsang • ballagás 22
• az iskola névadójának ünnepe • Anyák napja Egyházi Ünnepek • advent, karácsony • nagyböjt, húsvét Állami ünnepek • okt. 6. Aradi vértanúk • okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc • márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc Az ünneplés módjai • Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten) • Iskolai ünnepély • Hangverseny • Színdarab • Tanítási szünet: - kirándulás • Vetélkedők 8. Térítési díjak Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni. Az étkezési térítési díjakat a gazdasági vezető az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet. Hiányzás esetén minden esetben lemondjuk az étkezést, ha legalább 8 óra 30 percig megtörtént az értesítés telefonon, vagy üzenet által. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 9. A tankönyvrendelés szabályai Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelés elkészítésével az igazgató a tankönyvfelelőst bízza meg, aki saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a pedagógusoknak. A tankönyvfelelős a tankönyvellátás teljes feladatát munkaidőn kívül, a kiadók által adott jutalékért végzi, e munkáért az iskolától pénzbeli juttatást nem kap. Az iskola igazgatója köteles a tárgyi feltételeket megteremteni a zavartalan tankönyvterjesztéshez. A pedagógusok február 20-áig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott tankönyvfelelős, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést.
23
IX. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2011. augusztus 29. napján tartott nevelőtestületi értekezletén egyhangúan fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a fenntartó jóváhagyásának napja. Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az iskola igazgatója, • a szülői közösség iskolai vezetősége, • a diákönkormányzat iskolai vezetősége Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Zsombó, 2011. szeptember 1. Pálmai Péter igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot megtárgyalta és azzal egyetért: Szervezet, képviselője: Diákönkormányzat Iskolai szülői közösség
A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyom: Szeged, 2011. szeptember 1. Barabás Hunorné főigazgató
24
