A HAJDÚSZOBOSZLÓI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Hatályba lépés időpontja: 2015. szeptember 1.
Tartalomjegyzék 1.
Általános rendelkezések ..................................................................................................... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................................ 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése................. 5
2. Az intézményi működés alapdokumentumai ......................................................................... 6 2.1 Az intézmény neve, alapdokumentuma............................................................................ 6 2.2 Az intézményi működés alapdokumentumai ................................................................... 7 3. Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................ 9 3.1 Az intézmény vezetője ..................................................................................................... 9 3.2 A vezetési feladatok megvalósítása ................................................................................ 10 3.3 Az intézmény vezetősége ............................................................................................... 11 3.4 Az intézmény szervezeti struktúrája .............................................................................. 11 3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése .................................................................................... 12 4. Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje.............................. 13 4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattarás általános módjai.......................... 13 4.2 Az intézményi közösségek jogai .................................................................................... 14 4.3 Az alkalmazotti közösség ............................................................................................... 14 4.4 A szülői közösségek ....................................................................................................... 15 4.5 A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje .............................. 16 4.6 Az intézményi tanács ..................................................................................................... 17 4.7 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje ........................................... 17 4.8 A diák- önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................... 19 4.9 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ............................. 19 4.10 Az iskolai sportkör működéséhez szükséges feltételek biztosítása .............................. 19 4.11 Az intézményen kívüli kapcsolattartás ......................................................................... 20 4.12 Gyermek- és ifjúságvédelem ........................................................................................ 21 5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ..................................... 21 5.1 A tankönyvellátás célja és feladata ................................................................................ 22 5.2 A tankönyvfelelős megbízása ......................................................................................... 22 5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ................................................................. 23 5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása .......................................................... 24 5.5 A tankönyvrendelés elkészítése ..................................................................................... 24 6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek ........................................... 25 6.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei ...................................................................... 25 6.2 A nevelőtestület értekezletei .......................................................................................... 26 6.3 A nevelőtestület döntései, határozatai ............................................................................ 27 1
6.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ...................... 27 6.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .................................................................. 28 6.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ......................................................... 29 7. Az intézmény működési rendje ............................................................................................ 30 7.1 A tanév rendje ................................................................................................................ 30 7.2 Az intézmény nyitva tartása ........................................................................................... 30 7.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai ............................................................................. 31 7.4 A dohányzás intézményi szabályai ................................................................................ 31 7.5 A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .......................... 32 7.6 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama........... 32 8. Az intézmény munkarendje .................................................................................................. 33 8.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ............................................................................................................................... 33 8.2 A közalkalmazottak munkarendje .................................................................................. 34 8.3 Az intézmény vezetőinek a munkarendje ....................................................................... 34 8.4 A pedagógusok munkarendje ......................................................................................... 34 8.4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................ 36 8.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................... 39 8.5.1 A pedagógusok napi munkarendje .......................................................................... 39 8.5.2 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése ...................................................... 39 8.5.3 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatok .......................................................... 39 8.5.4 A pedagógus alapvető kötelessége .......................................................................... 39 8.5.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ............................................. 39 8.5.6 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje ................... 40 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje............................................... 40 9.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja................................................................. 40 9.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai .................................................................... 41 10. A mindennapos testnevelés szervezése .............................................................................. 43 11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................. 44 11.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ....................................................... 44 11.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ................... 44 11.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ...................... 44 11.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................ 45 11.5 A helyiségek biztonságának rendszabályai .................................................................. 46 11.6 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje............................................................ 46 12. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása ................................................................................................................ 47 2
12.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei ................................................................. 47 12.2 A tanuló jogai és kötelességei ...................................................................................... 47 12.3 A tanulók jutalmazásának elvei .................................................................................... 47 12.4 A jutalmazás, büntetés formái ...................................................................................... 48 12.4.1. Jutalmazás ............................................................................................................ 48 12.4.2. Büntetés ................................................................................................................ 48 12.5 Fegyelmi eljárás ........................................................................................................... 49 12.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................. 49 12.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .................... 50 12.6 A tanulói hiányzás igazolása ........................................................................................ 51 12.6.1 A hiányzás igazolása ............................................................................................. 51 12.6.1 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .............................................................. 52 13. Az intézményi hagyományok ápolása ................................................................................ 53 13.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .................................................................. 53 13.2. A hagyományápolás külsőségei .................................................................................. 53 14. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési szabályzata .................................................. 54 15. Egyéb rendelkezések .......................................................................................................... 64 15.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................... 64 15.2 Az iskolai védőnő feladatai .......................................................................................... 65 16. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 65 Mellékletek: .............................................................................................................................. 67 Munkaköri leírások .............................................................................................................. 67 Intézményvezető helyettes ............................................................................................... 67 A pedagógusok munkaköri kötelessége ........................................................................... 73 Munkaközösség-vezető feladatai ..................................................................................... 77 Osztályfőnök munkaköri leírása ....................................................................................... 78 Gyógypedagógus munkaköri kötelessége ........................................................................ 79 Napközis nevelő munkaköri kötelessége ......................................................................... 80 A pedagógiai asszisztens munkaköri kötelessége ............................................................ 85 Az iskolatitkár munkaköri leírása .................................................................................... 87 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............ 90 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 90 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ......... 90 Iratkezelési szabályzat .......................................................................................................... 92 A könyvtári SZMSZ melléklete ......................................................................................... 106 Informatika szaktanterem rendje ........................................................................................ 120 Szabálytalanságok kezelése ............................................................................................... 122 3
Óralátogatási lap ................................................................................................................. 123
4
1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek illetve ezek módosításai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992.
(X.8.)
Korm.
rendelet
a
közalkalmazottak
jogállásáról
szóló
törvény
végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 32/2012. (X.8) EMMI rendelet 2. számú melléklete
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára
5
nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért az intézményvezető felelős, a nevelőtestület elfogadásával az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-t illetően véleményezési joga van a Diákönkormányzatnak és a Szülői választmánynak.
2. Az intézményi működés alapdokumentumai 2.1 Az intézmény neve, alapdokumentuma Az intézmény neve: Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Címe: 4200 Hajdúszoboszló, Arany János utca 2. Oktatási azonosítója: 031032 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény típusa: általános iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata:
egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat)
általános iskolai nevelés - oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése- oktatása (beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos) speciális
jellemzők:
emelt
szintű
oktatás
ének-
zene,
úszásoktatás
(sportlétesítménnyel megállapodás alapján), normál tantervű, kis létszámú, fejlesztő osztály működtetése (felvehető gyermeklétszám osztályonként: 15 fő),
szakmai
továbbképzések,
hospitálások,
szolgáltatások
biztosítása,
intézményi innováció bemutatása, továbbadása referencia- iskolaként
egyéb köznevelési foglalkozás 6
tanulószoba iskolaotthon egész napos iskola napköziotthonos ellátás iskola maximális létszáma: 544 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
2.2 Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: a. Az Alapdokumentum, ami tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. A fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. b. A Pedagógiai Program tartalmazza és meghatározza: -
az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.
-
a köznevelési törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
-
a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét a választott kerettanterv megnevezésével.
-
az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait.
-
az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.
-
Az
oktatásban
alkalmazható
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek
és
taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. -
a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját.
-
a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait.
-
a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.
-
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.
7
-
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.
-
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.
-
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
-
az iskola nevelési programját.
A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti: -
nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében
-
az iskola honlapján
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. c. A tanév munkaterve -
az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével.
-
az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: a tanévnyitó értekezlet.
A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkatervet digitálisan minden munkatárs megkap. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. d. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat e. Házirend A Házirend az iskola diákjainak alkotmánya. A nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményezése és egyetértése alapján. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A Házirend az iskola belső életét szabályozza. A tanulókra, pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt kötelező érvényű.
8
3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1 Az intézmény vezetője 3.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézményvezető kiemelt feladatai:
a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése
a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése
a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján
a munkáltatói jogkör gyakorlása
az intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével
a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése
naprakész tájékozottság nevelési, oktatási, tanügyigazgatási kérdésekben
3.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
9
Az intézményvezető távollétében a helyettesítési rend az alábbi sorrendben történik: a felsősökért felelős intézményvezető helyettes, az alsósokért felelős intézményvezető helyettes. Az intézményvezető helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével- az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető helyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettes gyakorolja a vezető kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a munkaközösség-vezetők feladata.
3.2 A vezetési feladatok megvalósítása a. Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető helyettesek, akik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. b. Az intézményvezető helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézményvezetővel egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető helyettes hatáskörébe tartozik. c. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatók. 10
3.3 Az intézmény vezetősége a. Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők [munkaközösség-vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal,
jogokkal
és
kötelezettségekkel.
A
középvezetők
az
intézmény
vezetőségének tagjai. b. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen – hetente - rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c. Az intézmény vezetősége: a szakmai munkaközösség-vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek
képviselőivel,
így
a
szülői
közösségek
választmányával,
a
diákönkormányzat diákképviselőivel. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét
mindazokra
az
értekezletekre,
amelyekhez
kapcsolódóan
a
diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
3.4 Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza:
11
Intézményvezető
Intézményvezető helyettes (felső tagozat)
Intézményvezető helyettes (alsó tagozat)
Természettudományi, Társadalomtudományi, Osztályfőnöki munkaközösségek vezetői
Felső tagozaton tanító Pedagógusok
1-2. osztályok munkaközösség vezetője, 3-4. osztályok munkaközösség vezetője
Felső tagozat osztályfőnökei
Alsó tagozaton tanító Pedagógusok
Iskolatitkár
gyógypedagógusok
Alsó tagozat osztályfőnökei
3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:
az intézményvezető helyettesek,
a munkaközösség-vezetők,
az osztályfőnökök,
a pedagógusok,
az iskolatitkár,
a pedagógiai asszisztensek. 12
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető helyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási
órák
ellenőrzése
(intézményvezető,
intézményvezető
helyettesek,
munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ - ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
4. Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattarás általános módjai a. Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - szülői közösségek, - szülői választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok 13
- diákönkormányzat b. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4.2 Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.
Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon.
Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.
Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.
Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.
A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.
4.3 Az alkalmazotti közösség a. Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az 14
intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c. Az
intézmény
nem
pedagógus
képesítésű
közalkalmazottainak
közösségét,
kapcsolattartásukat az alsó tagozatért felelős intézményvezető helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.
4.4 A szülői közösségek A szülői közösség és a szülői választmány a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az SZM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. Konkrét
együttműködésben
a
szülői
munkaközösség
elnöke
közvetlenül
az
intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a szülői választmány elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez.
15
4.5 A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a. Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként három szülői értekezletet és a szorgalmi időszak azon hónapjaiban, amikor nincs szülői értekezlet fogadóórát tart. A fogadóórák időpontja novemberben és áprilisban a munkatervben rögzített időpontban vannak. Ezen kívül minden pedagógusnak van rögzített időpontban - egyéni fogadóórája. b. Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok, az ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat munkatársával tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. c. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú intézményi fogadóórán és az egyéni, adott időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) is fel kell tüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és 16
kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A témazáró dolgozatokat piros színű tollal, az írásbeli és szóbeli feleleteket és egyéb osztályzatokat kék színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba.
4.6 Az intézményi tanács A Köznevelési törvény 73. §- ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§- a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Iskolánk intézményi tanácsába egy-egy főt delegált az önkormányzat, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, a nevelőtestület, a KLIK és a református egyház. Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
4.7 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az
azonos
évfolyamra
járó
és
közös
tanulócsoportot
alkotó
tanulók
egy
osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető 17
javaslatát figyelembe véve - az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat munkáját tagozatonként egy-egy pedagógus segíti. c. Iskolagyűlés (diákközgyűlés) Elsősorban
a
diákok
mindennapjait
érintő
problémafelvető,
megoldáskereső
„konzultáció”. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. d. Iskolai sportkör 18
Az intézmény tanulói közös sporttevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint - sportköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő sportköröket a felső tagozatért felelős intézményvezető helyettes tartja nyilván.
4.8 A diák- önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezető helyettes, valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:
a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,
a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor,
a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,
c. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái
a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint a szülők értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,
az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,
a
tanulók
gondjaikkal,
kéréseikkel
közvetlenül
is
felkereshetik
az
intézményvezetőt.
4.9 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.
4.10 Az iskolai sportkör működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a sportkör zavartalan működésének feltételeit. Meghatározott rend szerint kapcsolatot tart a nevelőtestülettel, a testnevelőkkel, a szülőkkel és az iskola vezetésével. Rendszeres tájékoztatást ad a versenykiírásokról, eredményekről.
19
4.11 Az intézményen kívüli kapcsolattartás a. Közoktatási
intézményünk
az
intézmény
működése,
a
gyermekek
szociális-,
gyermekvédelmi, egészségügyi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. b. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: -
a Hajdúszoboszlói Tankerület oktatási intézményeivel
-
az intézményt támogató "GYERMEKEINKÉRT - JÖVŐNKÉRT" alapítvány kuratóriumával,
-
szülői közösséggel
-
iskolaorvossal, védőnővel
-
Gyermekjóléti Szolgálattal
-
egyházakkal
-
szakmai szolgáltatókkal
-
Hajdúszoboszló óvodáival, középiskoláival
-
Ökoiskolák hálózatának tagjaival
-
Tehetségpontok hálózatának tagjaival
-
Referencia-intézmények hálózatának tagjaival
-
Pedagógiai Szakszolgálattal
-
HBm. Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
-
Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárral
-
Szabó László Alapfokú Művészeti Iskolával
-
Zichy Géza Zeneiskolával
-
Bocskai István Múzeummal
A kapcsolattartás, együttműködés formái: -
tapasztalatcserék
-
tájékoztató szülői értekezletek
-
iskolanyitogató – óvodásoknak
-
bemutató foglalkozások, nyílt órák 20
-
szakmai továbbképzések
-
közös bemutatók
-
tanulmányi, sport, kulturális versenyek
-
szakértői szolgáltatások igénybevétele
4.12 Gyermek- és ifjúságvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével
kapcsolatos
feladatokat.
Az
ifjúságvédelem
az
intézmény összes
dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
16/2013. (II.28) EMMI rendelet
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola
intézményvezetője
határozza
meg
törvényi
rendeleteknek,
jogszabályoknak
megfelelően.. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell 21
meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.
5.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás lebonyolítása az iskolában történik. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 5.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A tanításra alkalmatlan könyv helyett új tankönyvet kell a szülőnek az iskola rendelkezésére bocsátania. 5.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.
5.2 A tankönyvfelelős megbízása 5.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 5.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben a rendeletekben meghatározott időpontig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 5.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 22
5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden évben ősszel köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.1 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.3.4 A tankönyvfelelős az 5.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában a központilag kijelölt időpontig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.
1
A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)
23
5.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.3.8 Amennyiben az iskolának lehetősége nyílik rá, a faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.4.1 A 5.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető a rendeletekben előírt időpontban tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.4.2 Az intézményvezető minden évben a törvényi rendeletek által meghatározott határidőre meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.
5.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.5.1 A tankönyvfelelős minden évben, a központilag kijelölt határidőig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 5.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.5.4 Az iskolának a rendeletekben meghatározott határidőig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező
24
olvasmányoknak
a
jegyzékét,
amelyeket
az
iskolai
könyvtárból
a
tanulók
kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 6.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt
a pedagógiai program elfogadásáról,
az SZMSZ elfogadásáról,
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
a továbbképzési program elfogadásáról,
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
a házirend elfogadásáról,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
a tanulók fegyelmi ügyeiben,
az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
jogszabályban meghatározott más ügyekben
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 25
6.2 A nevelőtestület értekezletei a. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: -
tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,
-
félévi és év végi osztályozó értekezlet,
-
őszi és tavaszi nevelési értekezlet,
-
munkaértekezletek szükség szerint,
-
rendkívüli értekezlet (szükség szerint)
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten
végzi.
A
nevelőtestület
osztályértekezletén
csak
az
adott
osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy valamelyik 26
intézményvezető helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.
6.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
6.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök vagy a belső gondozó) hívhat össze szükség esetén az intézményvezető tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. Ezek az értekezletek lehetnek osztály, évfolyam, vagy tagozati szintűek. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: 27
-
a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése,
-
a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása,
-
az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése,
-
a
munkaközösségbe
tartozó
tagok
továbbképzéséhez,
átképzéséhez,
tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, -
helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,
6.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső
értékelésében,
lebonyolításában,
valamint
az
iskolai
háziversenyek
megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. b. Az intézmény szakmai munkaközösségei:
alsós munkaközösségek: o 1-2. évfolyamon tanítók munkaközössége o 3-4. évfolyamon tanítók munkaközössége
felsős munkaközösségek: o humán munkaközösség o reál munkaközösség
intézményi szintű: o osztályfőnökök munkaközössége
c. A szakmai munkaközösségek feladatai
28
javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,
fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,
szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,
az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,
végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,
kapcsolattartás a belső gondozókkal.
6.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményvezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: -
a tanórák, tanórán kívüli egyéb foglalkozások látogatása
-
írásos dokumentumok vizsgálata
-
tanulói munkák vizsgálata
-
szaktanácsadói, szakértői vélemény
29
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
7. Az intézmény működési rendje 7.1 A tanév rendje a. A tanév kezdetének és befejezésének időpontjáról valamint az általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni. c. A tanév helyi rendjében meghatározzuk:
az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait,
a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
a tanítási szünetek időpontját - a tanév rendjében meghatározott kereten belül.
7.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 órától 20.00 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által kérelmezett és a Hajdúszoboszlói
Intézményfenntartó
Központ
(HIK)
által
engedélyezett
szervezett
programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a HIK adhat engedélyt. 30
Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.45 órától 15.30 óráig tartja nyitva irodáit.
7.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai a. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető a felelős. b. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c. Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 7.00 órától 17.00 óráig pedagógus jelenlétében. d. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 16.00 között az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után az ügyeletet tartó napközis pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
7.4 A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.
31
7.5 A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az intézményvezető helyettesek végzik. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
7.6 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. 32
b. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Alsó tagozaton az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. A felső tagozat első órája legkorábban 7.15 órakor kezdődhet. Ezt a tanulók szülei, a tanulók véleményének meghallgatásával az első szülői értekezleten történő megállapodással javasolják a Diákönkormányzatnak. A Diákönkormányzat egyetértésével az iskolai órarendbe, a tanulók órarendjébe bekerül. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. c. Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. A 6. óra előtti szünet 5 perc. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Dupla órák az intézményvezető engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. d. Az étkezést lehetőség szerint 11.35 és 14.00 óra között kell lebonyolítani. e. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra (kb.20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa.
8. Az intézmény munkarendje 8.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a bejáratig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7.45 és 15.30 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek.
33
A tornatermet a HIK- kel kötött bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni.
Az
engedély
(szerződés)
tartalmazza
a
benntartózkodás
szabályait,
a
vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az intézmény hivatalos munkaidejében 7.30-16.00 óra között felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.
8.2 A közalkalmazottak munkarendje a. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
8.3 Az intézmény vezetőinek a munkarendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
8.4 A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 34
b. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c.
A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzre vétel tényét a táppénz kezdetének napján jelenteni kell az iskolatitkárnak vagy az intézményvezető helyetteseknek, a papírokat legkésőbb a munkába állás napján le kell adni az iskolatitkárnak.
d. A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás)
elhagyására,
a
tanmenettől
eltérő
tartalmú
tanóra
(foglalkozás)
megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az 35
ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 8.4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 36
b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 8.4.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok: a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök, egyéb foglalkozások vezetése, f) differenciált
képességfejlesztő
foglalkozások
(habilitáció,
rehabilitáció,
korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok, i) belső gondozói feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 8.4.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 37
i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet javító és osztályozó vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 8.4.1.3
Az
intézményben
illetve
azon
kívül
végezhető
pedagógiai
feladatok
meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:
8.4.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 8.4.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak.
Az intézményen kívül végezhető feladatok: 8.4.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
38
8.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 8.5.1 A pedagógusok napi munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 8.5.2 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 8.5.3 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatok A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető
adja
az
intézményvezető
helyettes
és
a
munkaközösség-vezetők
javaslatainak meghallgatása után. 8.5.4 A pedagógus alapvető kötelessége A
pedagógus
alapvető
kötelessége,
hogy
tanítványainak
haladását
rendszeresen
osztályzatokkal vagy szövegesen (1-2. évfolyamon és SNI tanulók esetében szakvélemény javaslatára) értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 8.5.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 39
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményvezető minden munkatársáról munkaidő- nyilvántartást vezet, amihez a személyekre vonatkozó részt (munkával töltött idő időtartama, végzett munka megnevezése) heti
rendszerességgel
minden
pedagógus
péntekenként
e-mailben
elküld
az
intézményvezetőnek. 8.5.6 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat
az
intézményvezető
készíti
el.
A
törvényes
munkaidő
és
pihenőidő
figyelembevételével az intézmény vezetőségének tagjai tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg.
beosztás:
iskolatitkár 7.30 órától 16.00 óráig
pedagógiai asszisztens 7.30 órától 16.00 óráig
Valamennyi munkarend magában foglal 30 perces (ebéd) szünetet. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.
9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 9.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanulóknak az egyéb foglalkozásokon kötelezően (szakvéleményi javaslat szerint) kell részt venniük, vagy önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: 40
habilitációs- rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás, napközi, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tehetséggondozás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, fejlesztő foglalkozás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
9.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a. Az SNI- s és BTM- es tanulók – szakvéleményben meghatározott - habilitációsrehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Segítésük egyéni fejlesztési terv és meghatározott beosztás keretében gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus közreműködésével valósul meg. A személyiségfejlesztés, a közösségbe való beilleszkedés, a hátrányok kompenzálása, a nevelő-oktató munka a nevelőtestület közös feladata. A velük kapcsolatos teendők koordinálása az alsós intézményvezető helyettes feladata. b. Alsós napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamom létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. c. Felsős napközis foglalkozás szervezése 5-8. évfolyamon történik. A szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.15-16.00 -ig. A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. d. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit biztosítani kell. e. Az iskola énekkarai a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működnek. 41
Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, fellépéseikkel képviselik az iskolát, a várost. f. A diáksportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A diáksportkör, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. g. A korrepetálások, felzárkóztatások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott
pedagógus
tartja.
A
felső
tagozaton
a
korrepetálás
differenciált
foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. h. A tanulmányi és sportversenyeken, művészeti kiállításokon való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység vezető irányítja. i. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. j. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indíthat. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. k. A tanulmányi kirándulások, erdei iskola: Hazánk
tájainak,
kulturális
örökségének
megismerése,
az
osztályközösségek
formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolákat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A költségeket úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A várható költségekről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az
42
elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézmény vezetőjének, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat. Erdei iskola 2 nap erejéig szervezhető. l. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. m. Az
iskola
tanulóközösségei
(osztályok,
diákkörök,
szakkörök,
stb.)
egyéb
rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. n. A musical csoport az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégít ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és szélesebb közönség számára.
10. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:
a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,
a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2 óra (tömegsport) foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény vezetője a tanév indításakor nyilvánosságra hozza,
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,
a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési, gyógyúszási foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.
43
11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 11.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok a. Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért
a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért.
b. Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend tartalmazza.
11.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a. Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. b. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.
11.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. b. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendelésének összeállításáról a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az intézményvezető helyettes gondoskodik az intézményvezető engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 44
11.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Baleset, rosszullét esetén
az eset súlyosságától függően mentők értesítése vagy/és helyi elsősegély nyújtás
tanulót ért baleset, vagy tanuló rosszulléte esetén szülők értesítése (A tanuló ilyen esetben csak a szülővel, illetve felügyelettel hagyhatja el az épületet.)
irodai ügyelet értesítése
baleseti jegyzőkönyv felvétele
Felelős: Az órát tartó vagy ügyeletes tanár, intézményvezető helyettesek 2. Tűzeset esetén
tűzriadó, az épület kiürítése, tűzgátló folyosói ajtók becsukása
tűzoltóság értesítése
tűzoltó eszközökkel a tűz eloltásának megkísérlése
szükség esetén a szomszédos épületben lakók riasztása
Felelős: A tüzet észlelő alkalmazott, minden iskolában tartózkodó pedagógus vagy alkalmazott 3. Egyéb káresemény
irodai ügyelet értesítése
személyi sérülések elkerülésére tett lépések
egyetemi rendészet értesítése
kár helyreállítása
Felelős: Intézményvezető, intézményvezető helyettesek 4. Bombariadó esetén 1. A bombariadót csengetéssel jelzi az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy. A csengetés módja: rövid-hosszú, … A jelzést követően a gyerekek felöltöznek és az órát tartó nevelő irányításával levonulnak az utcára. Ha azonnal el kell hagyni az épületet, a jelzés folyamatos hosszú csengetés. 2. A levonulást követően a tanárok mindaddig az osztályokkal maradnak, amíg az épületbe vissza nem lehet térni. Ha a riasztás szünetben történik a következő órát tartó nevelő viszi ki az iskolából gyerekeket. 3. A riasztást követően az épületben minden ajtó zárját ki kell nyitni, biztosítva ezzel a rendőrség zavartalan munkáját. 4. Bombariadó esetén utasítást adó személyek:
intézményvezető; 45
intézményvezető helyettesek.
5. Az épület kiürítését követően a kapukat az intézményvezető bezárja. Az épületben ezután csak a rendőrök és az őket segítő felnőttek tartózkodhatnak. 6. A rendőrség munkájának végeztével az igazgatónak, illetve helyettesének adhat engedélyt az iskolába történő visszatérésre. Az ő utasításukra az osztályok azokba a termekbe vonulnak, melyekbe a riasztáskor tartózkodtak. A nevelők kicsöngetésig az osztályokkal maradnak. Az osztálynaplóba be kell írni a bombariadó tényét, az óraszámot kihúzzuk. Az elmaradt órák pótlásának módjáról, megszervezéséről az intézményvezető helyettesek gondoskodnak.
11.5 A helyiségek biztonságának rendszabályai a. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. b. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d. A külső kapuk zárása, nyitása a HIK munkatársának a feladata.
11.6 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A HIK feladata, döntési jogköre. Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak.
46
12. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének elveit és formáit, a hiányzásuk igazolását teljes részletességgel a Házirend tartalmazza. Az SZMSZ a Házirendbe foglaltak kiegészítése, a legfontosabb szabályzókat tartalmazza.
12.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt.
12.2 A tanuló jogai és kötelességei a. Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. b. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az intézményvezető is aláírja.
12.3 A tanulók jutalmazásának elvei a. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
47
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
12.4 A jutalmazás, büntetés formái 12.4.1. Jutalmazás a. Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. b. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. c. Csoportos jutalmazási forma: vándorserleg 12.4.2. Büntetés Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.
48
12.5 Fegyelmi eljárás 12.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
49
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 12.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §- ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges 50
a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
12.6 A tanulói hiányzás igazolása 12.6.1 A hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. a. A tanuló köteles a tanítási órákról, a kötelező egyéb foglalkozásokról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:
51
a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, orvosi igazolással igazolja távolmaradását, a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni, a tanuló hivatalos kikérőt hoz A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. b. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 12.6.1 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése
tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése
a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése és ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében
az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése 52
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire.
13. Az intézményi hagyományok ápolása 13.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. c. Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Tanévzáró ünnepély és ballagás Nemzeti ünnep: március 15., október 23., Nemzeti Összetartozás Napja június 4. ,Anyák napja, Karácsonyi ünnep, Bárdos-hét Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: Vers- és mesemondó verseny, mikulás napi rendezvény, farsang, szaktárgyi versenyek, karácsonyi és évzáró hangversenyek, musical csoport bemutatója
13.2. A hagyományápolás külsőségei a. Az intézmény logója:
53
b. Az iskola tanulóinak ünnepi viselete:
lányok: fehér blúz, fekete (sötét) szoknya vagy nadrág, iskolajelvény
fiúk: fehér ing , fekete (sötét) nadrág, iskolajelvény
14. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési szabályzata Az SZMSZ felépítése I. Fenntartás, irányítás, elhelyezés II. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai: III. A könyvtár alapfeladatai III/1. Az állománnyal kapcsolatos feladatok Az állomány fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok Az állomány őrzésével kapcsolatos feladatok Az állomány nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok III/2. Az állományra épülő szolgáltatások IV. A könyvtár kiegészítő feladatai V. Mellékletek, kiegészítő szabályzatok Gyűjtőköri szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat (házirend) A könyvtáros tanár és a könyvtáros munkaköri leírása Katalógusszerkesztési (beviteli) szabályzat Tankönyvtári szabályzat VI. A szabályzathoz kapcsolódó egyéb önálló dokumentumok: Könyvtár-pedagógiai program Könyvtári stratégia I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: A könyvtár neve: Bárdos Lajos Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 4200. Hajdúszoboszló, Arany J. u. 2. Telefon/fax: /52/ 557-490, (fax:557-491), 557-492-496 A könyvtár fenntartójának neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A könyvtár fenntartójának címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32.
54
A könyvtár, mint iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot: Méliusz Könyvtár Debrecen, Kovács Máté Városi Művelődési Központ Könyvtára, Verseghy Könyvtár Szolnok, társintézmények A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) A könyvtár elhelyezése: Az iskola épületében, külön helyiségben A könyvtár használata: ingyenes Az iskolai könyvtár dokumentumainak számát nem határozom meg. Bélyegző: Bárdos Lajos Általános Iskola könyvtára feliratú II. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai Lásd 2. számú melléklet III. Az iskolai könyvtár feladatai Az intézmény könyvtára - mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisa- alapfeladata szerint: elősegíti az iskolai szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok megvalósítását, biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat,
ismerethordozókat
(tankönyveket,
szak-
és
általános
jellegű
könyveket), folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével, rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól, központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának fejlesztésében, részt vesz, illetve közreműködik az intézmény-oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, segítség nyújtása egyéni és csoportos könyvtárhasználók részére, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, ellátja a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is, a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 55
A könyvtár kiegészítő feladatai: A könyvtár rendezvényeket, könyvtárismertető foglalkozásokat tart, igény szerint rendhagyó irodalomórát, vetélkedőket is szervez segítve a DÖK munkáját, számítógépes informatikai szolgáltatást biztosít, pályázatok megvalósításában részt vesz. III./1 Az állománnyal kapcsolatos feladata a könyvtárosnak az állomány folyamatos gyarapítása, állományellenőrzés, leltárba vétel /címleltár, brosúra nyilvántartás, csoportos leltár/, az állomány szakszerű raktározása, a kölcsönzés, kölcsönzési nyilvántartás vezetése, katalógus készítése, részt vesz a pedagógiai célkitűzések tervezésében, megvalósításában, segíti a könyvés könyvtárhasználatra nevelést: könyvtárismertető órákat tart, segíti a nevelők ez irányú tevékenységét. tájékoztat az új kiadványokról, segít a délutáni órákon a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban. Minden iskolai könyvtáros feladata a folyamatos önképzés és részvétel a szervezett továbbképzési formák munkájában. A félmunkaidőben dolgozó könyvtáros esetén a feladatkört úgy kell csökkenteni, hogy alapvető munkafolyamatok ne maradjanak el: állomány nyilvántartás, leltározás, raktári rend, kölcsönzés. Állománygyarapítás Az állománygyarapítás joga és felelőssége a könyvtáros közreműködésével az iskola igazgatójáé. A könyvbeszerzésre fordítható pénzösszeg úgy álljon az iskola, ill. könyvtáros rendelkezésére, hogy az év folyamán fokozatosan használhassa fel. Az állománygyarapításra fordítható összeget eddig az igazgató a könyvtáros bevonásával állapította meg a könyvállomány minősége, mennyisége, a tantestület kívánságainak és a tanulóifjúság létszámának figyelembe vételével. Jelenleg a KIK döntési területe, még nem látjuk pontosan, hogyan működik. A beszerzési keret megállapításánál tekintettel kell lenni az egyes állománycsoportok különleges fejlesztésére, a szépirodalom és a szakirodalom 30/70% arányára, kézikönyvtár
56
kialakítására, ismeretterjesztő művek több példányos beszerzésére, a letéti helyek számára, különösen a szaktantermek példányszám szükségletére és a könyvek árának emelkedésére. Az állománygyarapítási összeget a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságnál kötöttük le. E cég szolgáltatásai /új könyvek állománygyarapítási tájékoztató, címfelvételezett kölcsönző és katalógus kartonok, raktári jelzett, tasakkal ellátott könyvek, a náluk kapható nyomtatványok, felszerelések stb./ biztosítják a beszerzés tervszerűségét, segítik a könyvtárost a könyvpiacon való tájékozódásban, könnyítik, gyorsítják a munkát, az egységes címfelvétel hozzásegíti a könyvtárat a szakszerű nyilvántartáshoz, feltáráshoz. A szabad keret /az állománygyarapítási összeg egyharmada / a régebben megjelent és a könyvtárból hiányzó művek megvásárlását teszi lehetővé. /Pl. Antikvárium/ Mivel a könyvbeszerzési keret tervszerű felhasználásáért a könyvtáros a felelős, tudtán kívül könyvet senki nem vásárolhat. Nyilvántartás Állományba vétel 1. A könyvtárba beérkezett könyveket 6 napon belül állományba kell venni. 2. Az iskola tulajdonát képező könyvet csak az iskolai könyvtár leltárkönyvébe szabad leltározni, kivéve a tanulók segélykönyveit. 3. Minden iskolai könyvtárban címleltárt, brosúra nyilvántartást és a folyóiratok nyilvántartását kell vezetni. 4. A címleltárt /a csoportos leltárkönyvet/ hitelesíteni kell. 5. A könyvtárba beérkező könyveket a mellékelt számla alapján a könyvtárosnak át kell vennie. Az esetleges hiányokat, cseréket, helytelen számlázást azonnal reklamálni kell. 6. A tételes átvétel után a könyveket le kell bélyegezni. A könyvtár tulajdonbélyegzőként nem használhatja az iskola ügyviteli célokat is szolgáló és az ügyiratokon alkalmazott hivatali bélyegzőjét. A könyvtár a tulajdon- és a leltárbélyegzés céljára egy közös bélyegzőt készíttetett. Ez 40 x 20 mm átmérőjű, ovális alakú. Peremén a felirat: „Bárdos Lajos Általános Iskola Könyvtára.”A bélyegző hossztengelyében elhelyezett vízszintes vonalra kerül a könyv leltári száma. A bélyegzés a nyomtatvány egyes fajtáinál a következőképpen történik:
57
könyvekben: a címlap hátoldalára /verziójára/, a 17. lapra, az utolsó nyomtatott lapra, amely még a könyv tartalmával kapcsolatos, és lebélyegezzük a kötethez tartozó valamennyi számozatlan vagy külön számozással ellátott táblát, mellékletet folyóiratokon: a bélyegzőt az egyes számok külső címlapján helyezzük el térképen: leltári számot a bélyegzőlenyomatba kell írni. 7. Ha a könyveken nem szerepel a raktári jelzet, a leltározás előtt a könyvtári raktározási táblázatoknak megfelelő raktári jelzettel kell ellátni. A leltárkönyv "raktári jelzet" rovatába ez a szám, ill. betűrendi jel kerül 8. A címleltárkönyv számozása folyamatos, összesítésekkel megszakítani nem szabad, erre a csoportos leltárkönyv szolgál, "a mű címadatai" című rovatba a szerző nevét és a címet írjuk, ha szükséges rövidítünk. A cím alá, a bal alsó sarokba a kiadás évét, a jobb sarokba pedig a kötés módját írjuk. Minden mű minden példányát külön sorba leltározzuk. Csak az olyan több kötetes könyvek köteteit lehet külön sorba leltározni, amelyeket külön-külön is célszerű a használók rendelkezésére bocsátani /pl. lexikonok, antológiák stb./. Ilyenkor a mű árát kötetenként megosztjuk. Ha a több kötetes könyvet nem lehet kötetenként külön is használni /pl. regények, szótárak/ egy sorba írjuk, s a kötetszám rovatban feltüntetjük a darabszámot. 9. Brosúra nyilvántartás /az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumokról/ Hogy a könyvtár állományát ne terheljék feleslegesen a kis értékű, nagy példányszámú vagy rövid idő alatt avuló tartalmú művek, amelyek beszerzése azonban egy-egy időszakban különösen indokolt, célszerű az ilyeneket brosúraként nyilvántartásba venni. Ide írjuk be az értékmegjelölés nélküli, kisebb értékű ajándékokat is. Brosúra nyilvántartóként címleltárkönyvet kell használni. Ebbe a könyveket nem tételesen írjuk, hanem művenként. A brosúrákat is lebélyegezzük a könyvekhez hasonlóan. Minden mű, amelyet a brosúra nyilvántartásban egy sorba írtunk, ugyanazt a számot kapja.
58
A brosúrákat is a könyvbeszerzési keretből fizetjük, de fogyóeszközként tartjuk nyilván. Ha tartalmi avulás, elrongálódás miatt ki kell vonnunk, nem szükséges a kivont példányokat törlési jegyzékbe foglalnunk. Ha egy számlán könyvek is, brosúrák is szerepelnek, a számla mellé tűzött jegyzéken feltüntetjük, mely tételek hány példányát, milyen értékben vettük brosúra nyilvántartásba. A brosúra nyilvántartó könyvet is hitelesíteni kell. 10. Folyóiratok A folyóiratokat az igazgató és a könyvtáros a tantestület véleményének figyelembe vételével közösen rendeli meg egy naptári évre. A folyóiratokat megérkezésük után azonnal hiánytalanul át kell adni a könyvtárosnak. Az olvasói polcokon a folyóiratoknak mindig a legfrissebb számai állnak. Az évfolyam számait érkezési sorrendben kell könnyen elérhető helyen tartani. Az év végén a folyóiratok helyhiány miatt a munkaközösség vezetőkhöz kerülnek, akik igény szerint adják a kollégáknak. A folyóiratokat általában helyben kell olvastatni, de pár napra ki is lehet kölcsönözni. Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával
vagy
elvesztésével
okozott
kárért.
Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni, és az összeget az iskola pénztárába kell befizetni. /Ennek megállapítását lásd a későbbiekben/Az ilyen módon befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. Állománykivonás Az állományapasztás a megfelelő összetételű könyvállomány kialakításának fontos része. Rendszeresen ki kell vonni a könyvállományból: a tartalmilag elavult műveket, a feleslegessé vált irodalmat, a fölös példányokat, az elrongálódott könyveket. 59
1. Az állományból való kivonás alkalmával a könyveket jegyzékbe foglaljuk. A különböző címeken törölt könyveket külön jegyzékbe vesszük fel. A jegyzék címében a törlési címet közölni kell: Ha egy alkalommal több címen is törlünk könyvet, a különböző jegyzékek ugyanazt a számot kapják, megkülönböztetésként A, B stb. jelzést használunk. Az egy alkalommal törölt könyvek jegyzékének anyagát a csoportos leltárkönyv törlési részébe egy sorba vezetjük be. 2. A törlési jegyzékre a könyveket a leltári számok növekvő rendjében vesszük fel. A fejléc a következő: Sorszám
szerző
cím
leltári szám
db
ár
raktári jelzet
A darabszámot és az értéket összesítjük. 3. Az elrongálódott könyvek selejtezését az iskola igazgatója engedélyezi. 4. Az engedélyezett törlési jegyzék alapján a könyveket a címleltárkönyvből kivezetjük. A leltári számot piros tintával átlósan áthúzzuk, a "Megjegyzés" rovatba pedig beírjuk a "Törölve" szót és a törlési jegyzék számát. 5. A törlési jegyzék egy példányát az iskolafenntartója, egy példányát pedig a könyvtáros /a csoportos leltárkönyv mellékleteként/ őrzi. Törlési könyv vezetésére nincs szükség. Állományvédelem 1. Az iskola igazgatójának kötelessége biztosítani minden olyan körülményt, amely lehetővé teszi a könyvtári állomány megóvását. Az állományvédelem a könyvtár fogyóeszközeire /brosúrák, folyóiratok stb./ is kiterjed. 2. A könyvtár helyiségében csak annyi könyvet lehet, szabad, polcon elhelyezni, amennyit a könyvtáros kölcsönzéskor megfelelően át tud tekinteni. 3. A dolgozók által kölcsönzött könyveket a kölcsönzői füzetben nyilván tartjuk. Ha hiány merül fel, azt a tanárok megtérítik. 4. Ha egy tanuló bejelenti távozási igényét az iskolából, az osztályfőnökének jelezni kell a könyvtáros felé, hogy az esetleges tartozást rendezhessék. Állományellenőrzés 1. Az állományellenőrzést folyamatosan kell végezni. Megszakítani csak elhárítatlan ok miatt lehet. /Pl. a könyvtáros betegsége./ Ha a munkából a leltári biztos kiesik, helyette mást kell kijelölni. Egy állományrevíziót azonban két leltári biztosnál többen nem végezhetnek. A leltári biztosok nem váltogathatják egymást, mert ebben az esetben elvész az egyéni felelősség.
60
2. Az állományellenőrzést akár időszaki, akár rendkívüli, az igazgatónak mindig írásban kell elrendelnie. A könyvtárossal és a leltári biztossal a feltételeket meg kell beszélni, s rögzíteni kell. /Pl. hány napra tervezik, mi lesz a módja a revíziónak, napi hány órában folytatják./ 3. Az időszaki állományellenőrzés előtt az összes könyvet be kell gyűjteni. Az állományellenőrzés ideje alatt a könyvtárban a kölcsönzés szünetel: könyvet sem bevinni, sem kihozni nem lehet. 4. A könyvtár utórendezése későbbi időpontban is történhet. Iskolánk állománya közel 10.000 kötet. Így 3 évenként kell ellenőrizni. Minden 2. ellenőrzés részleges is lehet (20 % az állománynak) 5. Az állományellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben a felmerülő hiányok tételes felsorolásban, értékén kívül a könyvtár működésére vonatkozó megjegyzéseket, az elvégzendő feladatokat is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvnek a hiányokat és a tisztázásukra adott határidőt könyvtárátadáskor is tartalmaznia kell. Az új könyvtárosnak kötelessége számon tartani elődje hiányait, s a megkerült könyveket félretenni. A pontatlan kölcsönzés miatt az olvasóknál maradt könyveket az átadó könyvtárosnak kell begyűjtenie. Egyéb állományvédelmi rendelkezések 1. A könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni. olyan fűtést alkalmazunk, amely nem tűzveszélyes a könyvtár helyiségében poroltó készüléket helyeztünk el a könyvtárban szigorúan tilos a dohányzás, étkezés a könyvtár áramforrásai teljesen biztonságosak 2. Gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen. 3. Mivel a könyvtárhelyiség nem északi fekvésű, fényvédő függönnyel van ellátva. 4. A könyvtár állományát korszerű, gondos takarítással óvni kell a portól. 5. A könyvtár helyiségéhez a könyvtárosoknak, az ott tanító pedagógusoknak és a takarítónak van kulcsa. 6. A könyvtárost hosszabb távolléte esetén csak olyan személy helyettesítheti, aki tud a könyvtári állományban tájékozódni, ismeri a kölcsönzés mechanizmusát, a könyvtárossal megosztott anyagi felelősséget vállal, és személye ellen a könyvtárosnak nincs kifogása. Fontos, hogy legyen olyan tagja a tantestületnek, akit a könyvtáros a könyvtár kezelésére megtanít, aki a könyvtáros helyettesítését esetenként felelősséggel látja el. A könyvtári állomány raktározása
61
1. Külön választottuk a szépirodalmi könyveket az ismeretterjesztő és a szakirodalomtól, valamint külön csoportot alkottunk a kézikönyveknek. A szépirodalom betűrendben került elhelyezésre, közülük kiemeltük együttes elhelyezésre: a legkisebbek olvasmányait a versesköteteket A másik nagy állománycsoportból a szak- és ismeretterjesztő irodalomból külön kezeljük: a pedagógiai külön gyűjteményt kézikönyveket /a főosztályok sorrendjében tesszük polcra / a minőségbiztosítással kapcsolatos könyvek is külön polcon vannak A könyveket a könyvtár polcain, a szekrényekben a Könyvtári Raktározási Táblázatok szerint megállapított raktári jelzetek sorrendjében helyeztük el. 2. A könnyebb tájékozódás érdekében a könyveket a gerincen, másfél cm-nél vékonyabb könyveket a kötéstábla bal felső sarkában raktári jelzettel kell ellátni. A jelzetnek olvashatónak, tartósnak, esztétikusnak kell lennie. A könyvtár képét nem ronthatja. / Nem lehet pl. körcímkét ragasztani a könyvre./ 3. A könyvtárban az eligazodást feliratoknak a segítségével könnyítjük meg. Raktári nyilvántartás Míg a címleltár arra ad választ, hogy a könyvtár mikor, milyen értékben, mely műveket vett állományba, a raktári nyilvántartás azt mutatja meg, hogy melyik szakból milyen művek vannak meg a könyvtárban, s egy-egy műből hány db áll rendelkezésre. III.2. Az állományra épülő szolgáltatások
A könyvtárhasználat módjai: A könyvtárat látogatni és használni kizárólag a nyitvatartási időben lehet. A könyvtár ekkor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Kölcsönzés Az iskola könyvtárából egyetlen dokumentumot sem lehet kiadni a könyvtáros tudta és nyilvántartása nélkül. Az olvasóknak egyéni használatra adott könyvekről egyéni nyilvántartást kell vezetni. A kölcsönzési határidő: Kölcsönzéskor közölni kell az olvasókkal a kölcsönzött könyvek lejáratának dátumát. Tanulóknál könyvtári könyv 2-3 hétnél tovább csak indokolt esetben maradhat. A könyvtár rövidebb határidőre is adhat ki könyvet, ha a kis példányszám és a nagy kereslet 62
elkerülhetetlenné teszi. A tanári kar számára azokat a segédkönyveket és egyéb segédleteket /feladatgyűjtemények, módszertani útmutatók stb./ melyekből elég példány áll rendelkezésre, egész tanévre ki lehet kölcsönözni. Ha a kivitt könyvtári dokumentum kölcsönzési határideje lejárt, a könyvet az olvasóktól vissza kell kérni. Ha az olvasók többszöri szóbeli felszólítására sem adják vissza a kivitt könyvet, az iskola igazgatójának írásbeli felszólítást kell küldenie. A felszólítás egy példányát az iskola irattárában iktatni kell. Esetleg szigorúbb eljárást /közjegyzői letiltás/ csak ennek alapján lehet kezdeményezni. Ha az iskola valamelyik nevelője, vagy tanulója az iskolát végleg elhagyja, az igazgató - tanuló esetén osztályfőnök - köteles erről a tényről a könyvtárost időben értesíteni, hogy az olvasónál kint lévő könyvtári dokumentumokat visszakérhesse. A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tudtával, a személyi kölcsönzési nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. Az átvételt a kölcsönvevő aláírásával hitelesíti. A tanulóknál a tankönyveken kívül a kölcsönzött dokumentumok száma egyidejűleg 1 darab. Ennél több dokumentum vagy hosszabb időre történő, illetve a helyben használható információhordozók kölcsönzését a könyvtáros tanár indokolt esetben engedélyezheti. A kölcsönzési idő lejártakor, illetőleg az adott tanév utolsó tanítási napjáig
a rendszeres
kölcsönzésre szánt dokumentumokat a kölcsönző köteles a könyvtárba visszavinni. Helyben használat: A könyvtáros tanár segítséget ad a dokumentumok közötti tájékozódásban és a tájékoztatásban.
Csak
helyben
használható
dokumentumok:
kézikönyvek,
segédkönyvek, folyóiratok, a számítógépes információhordozók. A könyvtárban a tanulók számára telepített számítógépek a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatók. Több várakozó tanuló esetén, a számítógépek használata során elsőbbséget azok a tanulók élveznek, akik tanulmányaikhoz gyűjtenek információkat. Több gyermek várakozása esetében 10 percig használhatja egy tanuló a gépet. A Facebook használata tilos. Könyvtárhasználati órák: A könyvtárral való ismerkedés az olvasási szakasz után kezdődik. A könyvtárral kapcsolatos munkafüzeti feladatok megoldása a tanítók kérése alapján történhet a könyvtárban. Egyéb könyvtári ismeretre épülő szakórákat kérhetnek a kollégák pár nap felkészülési időt biztosítva.
63
5.-6. osztályokban a könyvtárismereti témák a magyar órán kerülnek tárgyalásra a szaktanárral. 7.-8. osztályokban külön könyvtári órákon történik a foglalkozás. Tervezése könyvtári tanmenetben rögzített, az iskolavezetés által jóváhagyott formában történik. A Pedagógiai Programban meghatározott feladatok, pályázatok, iskolánk arculatát/pld. ÖKO iskola/ érintő feladatok, a DÖK munkájában a könyvtár aktívan részt vesz. Az iskolavezetésnek a könyvtárral kapcsolatos teendői: Az iskolavezetőség irányító munkája során az iskola munkatervében határozza meg a könyvés könyvtárhasználat egész testületre szóló nevelési feladatait, továbbá elkészíti az iskolai könyvtár fejlesztésének tervét: vonatkozik ez a tárgyi feltételek folyamatos javítására /önálló helyiség, szabadpolcos raktári rend, kötetszám emelése. A feladatokat a tanév elején ismerteti a könyvtárossal. A következő években kiemelten kell kezelni az új tantervek bevezetésével kapcsolatos könyvtári feladatokat. Az iskola intézményvezetője, helyettesei a könyvtáros munkáját rendszeresen ellenőrzi. Az iskola intézményvezetője félévenként összefoglaló jelentést kér az iskolai könyvtárostól munkájáról, tapasztalatairól, az olvasóvá nevelésben elért eredményeiről, ezzel kapcsolatos problémáiról. Ezt a félévi és év végi értekezleteken elhangzó beszámolójába bedolgozza. Értékeli az iskolai munkatervben megfogalmazott könyv- és könyvtárhasználati feladatok teljesítését. Ellenőrző munkájában figyelemmel kell lennie a nevelőtestület és a könyvtáros együttműködésére, és ennek eredményességeire, hiányosságaira.
15. Egyéb rendelkezések 15.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az intézményvezető feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. A gyógytestnevelési foglalkozásokat a Pedagógiai Szakszolgálat szervezi. 64
b. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az iskolatitkár tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.
15.2 Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezető helyettesekkel és az iskolatitkárral. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
16. Záró rendelkezések 16.1 Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 16.2 Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 16.3 A mellékletben található szabályzatok - mint intézményvezetői utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 16.4 A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési
65
szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 16.5 A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: Munkaköri leírások Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Iratkezelési szabályzat Könyvtári SZMSZ melléklete Informatika szaktanterem rendje
66
Mellékletek: 1. számú melléklet
Munkaköri leírások Intézményvezető helyettes Munkáltatói jogkör gyakorlója: KLIK Hajdúszoboszlói Tankerületének vezetője A közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója: az iskola intézményvezetője A munkakör megnevezése: Intézményvezető-helyettes Szakmai irányítója: intézményvezető Felettes munkakörök: intézményvezető A munkakörnek utasítást adó munkakörök: intézményvezető Alárendelt munkakörök: munkaközösség-vezetők; pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök; nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkozottak A munkakör célja: A köznevelési törvény szerint az intézmény intézményvezető feladatai ellátásában való aktív közreműködés Helyettesítés rendje A munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök; pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: az intézmény SZMSZ-e szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: 2011. évi CXC. törvény és módosításai 20/2012 (VIII.31) EMMI- rendelet 229/2012 (VIII.28.) kormányrendelet A Közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény A Munka törvénykönyve Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata A Házirend és az intézmény életét meghatározó belső szabályzatok köre, illetve az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata Pedagógiai program A FELSŐ TAGOZATÉRT FELELŐS INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES FELADATAI Alapvető felelősségek, feladatok
67
Az intézményvezető helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A munkaideje napi nyolc óra. A nevelő- oktatómunka irányításában: Részt vesz a pedagógiai program kialakításában az intézményvezető és a munkaközösség-vezetőkkel együtt kialakított munkarend szerint. Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében. Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az intézményvezetőnél. Döntés- előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját a vezetői munkamegosztásban megjelölt területen. Fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktatómunkát. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő kollégáknak. Alkalmanként felméréseket végez. Ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt. Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, szakterületéhez tartozó témában belső továbbképzést szervez. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Felelős a felsős vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Gondoskodik
arról,
hogy
minden
információt,
hirdetést
megismerjenek
a
pedagógusok.
68
Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a napközis étkezés rendjét. Tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt. Havonta ellenőrzi az osztálynaplókat Irányítja, koordinálja az iskolai sportéletet Tehetségpont kapcsolattartó Irányítja a röplabda tehetséggondozással kapcsolatos teendőket Ellátja az intézmény működéséhez kapcsolódó statisztikai feladatokat Személyzeti – munkáltatói feladatok: Közvetlenül irányítja és felügyeli a felső tagozaton dolgozó kollégák munkáját. Gondoskodik a gyermekek és a szülők jogainak a biztosításáról. Gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről. Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési terv elkészítésében. Nyilvántartja a nevelők munkából való távolmaradását. Hivatali adminisztratív feladatok: Elkészítteti a felső tagozatosok órarendjét. Statisztikát készít (október 1., félév, év vége). Gondoskodik a tanév közben távozó illetve érkező tanulók okmányainak kezeléséről (KIR tanulói jogviszonyok). Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Megszervezi az évi kompetenciaméréssel kapcsolatos teendőket. Felügyeli, irányítja a szociális juttatások rendszerét. Gondoskodik a szabályzatok aktualizálásáról, betartásáról és betarttatásáról. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Felméri a felső tagozatos munkaközösségek nevelői körében az oktató- nevelő munkához szükséges eszközöket, hiány esetén gondoskodik azok megigényléséről. Gondoskodik a következő tanév tanügyi nyomtatványainak a megrendeléséről.
69
Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül: Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról. Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: Kapcsolatot tart a felső tagozatos tanulók ügyeiben az iskola eü. szolgálattal, gondoskodik eü. ellátásuk biztosításáról. Együttműködik a szülőkkel a gyermekek személyiségének fejlesztése, a képességeik kibontakoztatása érdekében. AZ ALSÓ TAGOZATÉRT FELELŐS INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES FELADATAI Alapvető felelősségek, feladatok Az intézményvezető helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A munkaideje napi nyolc óra. A nevelő- oktatómunka irányításában: Részt vesz a pedagógiai program kialakításában az intézményvezető és a munkaközösség-vezetőkkel együtt kialakított munkarend szerint. Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében. Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az intézményvezetőnél. Döntés- előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját a vezetői munkamegosztásban megjelölt területen. Fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktatómunkát. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő kollégáknak. 70
Alkalmanként felméréseket végez. Ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt. Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, szakterületéhez tartozó témában belső továbbképzést szervez. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Felelős az alsós vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Gondoskodik
arról,
hogy
minden
információt,
hirdetést
megismerjenek
a
pedagógusok. Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a napközis étkezés rendjét. Tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt. Egyezteti
a
sajátos
nevelési
igényű
tanulók
szakmai
értékelését,
iskolai
továbbhaladását a tanulóval közvetlenül kapcsolatban lévő pedagógusokkal. Felülvizsgálatukról gondoskodik. Összefogja a fejlesztésben, tehetséggondozásban dolgozó pedagógus közösséget, együttműködik az iskolai logopédussal, gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal. Koordinálja a hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros tanulók nyilvántartása, rehabilitációs órák kiosztása, dokumentációja. Kapcsolattartás az egyházzal, segíteni a hittanórák szervezését. A belső gondozással a kompetencia alapú oktatás sikeréért című jógyakorlat gazdája. Személyzeti – munkáltatói feladatok: Közvetlenül irányítja és felügyeli az alsósok, a gyógypedagógusok, a napközis csoportok és a dolgozók munkáját. Gondoskodik a gyermekek és a szülők jogainak a biztosításáról. Gondoskodik az alsó tagozatban a helyettesítések megszervezéséről. 71
Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési terv elkészítésében. Nyilvántartja az alsós nevelők munkából való távolmaradását. Hivatali adminisztratív feladatok: Elkészítteti az alsó tagozatosok órarendjét. Statisztikát készít (október 1., félév, év vége). Gondoskodik a leendő elsős tanulók beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, fokozott figyelemmel kíséri az elsősök munkáját, szükség esetén gondoskodik a rászoruló tanulók szakértői bizottsághoz való irányításáról. Gondoskodik a tanév közben távozó illetve érkező tanulók okmányainak kezeléséről (KIR tanulói jogviszonyok). Ellenőrzi az alsós osztálynaplók, az SNI- is és BTM- es tanulók egyéni fejlődési naplói, a törzslapok, a vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Megszervezi az évi kompetenciaméréssel kapcsolatos teendőket. Felügyeli, irányítja a szociális juttatások rendszerét. Gondoskodik a szabályzatok aktualizálásáról, betartásáról és betarttatásáról. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Felméri az alsó tagozatos munkaközösségek nevelői körében az oktató- nevelő munkához szükséges eszközöket, hiány esetén gondoskodik azok megigényléséről. Gondoskodik a következő tanév tanügyi nyomtatványainak a megrendeléséről. Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül: Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról. Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: Kapcsolatot tart az alsó tagozatos tanulók ügyeiben az iskola eü. szolgálattal,
72
gondoskodik eü. ellátásuk biztosításáról. Együttműködik a szülőkkel a gyermekek személyiségének fejlesztése, a képességeik kibontakoztatása érdekében. A pedagógusok munkaköri kötelessége
Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat.
Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
A Pedagógiai Program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú
és
érdekes
foglalkozásokkal,
sok
gyakorlással
fejleszti
egyéni
képességeiket, objektíven és indoklással értékel.
Változatos módszerekkel a Pedagógiai Program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével,
modorával
hangnemével megnyilvánulásaival példát ad a tanulók számára.
A tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készít, tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen felkészül, és pontosan, színvonalasan tartja meg azokat.
Szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, szerez be, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használatához. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett kell átadni.
Tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre.
Figyelembe veszi az egyéni fejlődés ütemét, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot,
közreműködik
a
gyermekvédelmi
feladatok
ellátásában.
Differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat.
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14
napon
belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.
73
A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelesség. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet.
A tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Abban az esetben, ha az órán nem dolgozik, felszerelést nem hoz magával, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az intézményvezetőhöz kell küldeni.
Aktívan részt vesz a Pedagógiai Program értékelésében, módosításában, segíti a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedik a szakmai munkaközösség munkájában. Részt vállal a MIP és a BGR feladatainak megvalósításában.
Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek)
Levezetheti és felügyelheti az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján.
Együttműködik a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Tájékoztatja a szülőket/gondviselőket az intézményi, egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken.
Szakmai ismereteit továbbképzéseken, tanfolyamokon bővíti, nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból. Bemutató órákat tarthat és dokumentálva hospitálhat tanítási órákon.
Ellátja a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző vezetése, a tanulók értékelésének beírása, szöveges értékelés, stb.)
Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat, a tárgyakat és eszközöket.
Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait.
Határidőre megszerzi a kötelező minősítést.
Megőrzi a hivatali titkot.
Hivatásához méltó magatartást tanúsít.
A pedagógus 7 évenként - jogszabályban meghatározottak szerint- teljesíti a minimum 120 órás továbbképzési követelményt. Megszüntethető- munkaviszony esetén felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel- annak a pedagógusnak a munkaviszonya, 74
közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
A pedagógus munkaideje heti 40 óra. (Részfoglalkozásúaknál a munkaszerződésben foglaltak az irányadóak.)
Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg.
A nevelési- oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által- az e törvény keretei között- meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
A teljes munkaidő ötvenöt- hatvan százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés- oktatást előkészítő, nevelés- oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
A pedagógus, amennyiben nem képes munkahelyén a munkaidejének a kezdete előtt legalább 10 perccel megjelenni, haladéktalanul jelenti az intézményvezetőnek vagy az intézményvezető helyetteseknek, akadályoztatásuk esetén az iskolatitkárnak.
A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.
A személyi adatokban történt változásokat haladéktalanul az intézményvezetőnek kell bejelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása.
Az iskola szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben e munkaköri leírásban nem említett feladatok elvégzésére is kötelezhető a pedagógus. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
Személyét megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
75
A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés- oktatás módszereit megválassza.
A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.
A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési- oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz.
Tanmenetét év közben- az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett- kisebb sorrendi és órakeretbeli változásokat tehet. Jogköre és hatásköre
Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat.
Hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatai
A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. Felelőssége
Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkaköre és tevékenységére. Felelősségre vonható:
Munkaköri
feladatainak
határidőre
történő
elmulasztásáért,
vagy
hiányos
elvégzéséért 76
A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért
A jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért
A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírásaitól eltérő használatáért, elrontásáért
A vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért Az ügyeletes nevelő feladatai
Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik.
Ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből adódó elvárásokat.
Megakadályozza a rongálásokat, az esetlegesen mégis megtörtént károkozás esetén igyekszik kideríteni a károkozókat, a történtekről tájékoztatja az iskolavezetést.
Ha a tanulók megsértik a házirend valamelyik pontját, arról értesíti a diák osztályfőnökét.
Amennyiben ügyeletesi teendőit nem tudja ellátni, akkor erről értesíti közvetlen felettesét.
Munkaközösség-vezető feladatai A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: A munkaközösség tagjainak bevonásával összeállítja a munkaközösség éves programját. Irányítja, összehangolja a munkaközösség szakmai munkáját, rendszeresen látogatja az óráikat. Szeptemberben segít a munkaközösség tagjainak a tanmeneteik elkészítésében, ellenőrzi azokat. Különös figyelmet fordít a tantervi követelmények megvalósítására, az ütemezések megtartására. Segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését, részt vesz a továbbképzési terv kidolgozásában. A belső továbbképzések lebonyolításának részese. Javaslatot
tesz
a
munkaközösség
tantárgyfelosztása
készítésekor
az
intézményvezetőnek. 77
Figyelemmel kíséri az oktatói-nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályokat, rendeleteket. Irányítja az időszakonkénti eredményességi vizsgálatokat, szükség esetén részt vesz az elemzésükben és az ezekből következő feladat-meghatározásban. Javaslatot tesz a nevelési értekezletek témáira. Tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről Koordinálja a munkaközösségen belül a tehetséggondozó munkát. Figyelemmel kíséri az éves ütemterv időarányos megvalósulását, segíti az intézményvezetést a feladatok teljesítésében, a szervezési munkák ellenőrzésében. A félévi és tanévzáró nevelőtestületi értekezletekre beszámolót, értékelést, szükség szerint elemzést készít a nevelőtestület számára a munkaközösségének a munkájáról, a munkatervükben leírtak megvalósulásáról. Osztályfőnök munkaköri leírása Munkáját az SZMSZ és a mellékleteiben meghatározottak, az alapdokumentumok valamint az iskolavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Az éves munkatervben meghatározottak szerint szülői értekezletet, fogadóórát tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. A tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 78
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). A haladási és az értékelő naplót havonként ellenőrzi, a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. A bukásra álló tanulók szüleit a munkaterv szerint értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Különös
gondot
fordít
a hátrányos
helyzetű
tanulók segítésére,
szorosan
együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.) Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. Segíti
a
tanulók
pályaválasztását,
pályaorientációját,
azok
személyiségének
ismeretében. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. Gyógypedagógus munkaköri kötelessége A gyógypedagógus neveli és oktatja az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos gyermekeket. Feladata az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) oktatása, a sérült vagy hiányzó funkciók fejlesztése, ill. kompenzálása. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásokon túl- az oktató, nevelőmunkájának sajátosságainak figyelembe vételével- az alábbi feladatokat látja el.
79
Meghatározza
a
pedagógiai
program
követelményei
alapján
a
fejlesztő
tevékenységeket, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulókkal. A kiszűrt gyerekeknél beosztás szerint egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásban feltárja a tanulási zavar vagy lemaradás okát, segíti a kiváltó tényezők csökkentését, megszüntetését. Ezért családlátogatásokat végez, együttműködik a szülőkkel. A tanulási zavar okainak megállapítására a differenciált diagnosztika eszközeit célirányosan alkalmazza. A munkaközösség vezetővel/ osztályfőnökökkel elkészíti az egyéni, és –azonos terápiás igénynél-a kiscsoportos foglalkoztatás biztosítását. A gyermek egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján tudatosan megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait. Fejlesztési tervet készít. Speciális gyógypedagógiai neveléssel, differenciált foglalkozásokkal fejleszti a tanulási zavarral küzdő gyermekeket, személyiségüket és képességeiket. A gyerekek foglalkoztatásában az egyéni érési folyamathoz igazodva reális és eredményre vezető eljárásokat választ. Óvja a gyermek jogait, tiszteli emberi méltóságukat. Tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, szorosan együttműködik a családokkal a speciális fejlesztő foglalkozás céljainak, feladatainak kivitelezésében. Segíti a sajátos nevelési igényt, tanácsokat ad. Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyereket felügyelet nélkül). Közreműködik a gyermekvédelmi feladatokban, elvégzi a nyilvántartási feladatokat. Napközis nevelő munkaköri kötelessége
Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat.
Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
Nevelő munkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására.
Csoportja számára heti bontásban foglalkozási tervet készít.
80
Feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás.
Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon
elmélyülten
tanuljanak,
házi
feladataikat
elkészítsék.
Ezt
mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. A rászorulókat a megadott időkeretek között segíti, vagy segítésüket tanulócsoportok szervezésével biztosítja. A szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Figyelembe veszi a napközis foglalkozások során a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását.
Együttműködik a csoportját tanító pedagógusokkal. A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik.
A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése. Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti egy alkalommal kulturális, sport-, játék-, és munkafoglalkozásokat szervez.
Részt vesz a tanulók mindennapos testnevelésének biztosításában. Ennek érdekében – a munkatervben meghatározottak szerint - játékos sportfoglalkozásokat szervez azokon a napokon, amikor a csoportba járó gyerekeknek nincs testnevelés órájuk.
Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált étkeztetés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.
Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást,
kikapcsolódást,
eközben
felügyel
rájuk.
Kiemelt figyelmet fordít a napközis foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére.
Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével - munkaideje alatt biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar 81
rendjét és biztonságát.
A napközis foglalkozás végén a tanulók iskolából való távozását felügyeli. Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munka - és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről.
Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában, állandó önképzéssel fejleszti
tudását.
A
továbbképzéseken,
tanfolyamokon
megismert
szakmai
újdonságokról a munkaközösségben beszámol.
Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s minden iskolai rendezvényen. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökökkel.
A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert alkalmaz, az értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket.
Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos napi nyilvántartást.
Munkája során a tanulókról, az intézmény dolgozóiról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli.
A foglalkozásokat köteles a napközis munkarend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első foglalkozása előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az utolsó foglalkozás után a pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az foglalkozás végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.).
A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelesség. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet.
A tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Aktívan részt vesz a Pedagógiai Program értékelésében, módosításában, segíti a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedik a szakmai munkaközösség munkájában. Részt vállal a MIP és a BGR feladatainak megvalósításában.
Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek)
Tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. 82
Együttműködik a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével.
Szakmai ismereteit továbbképzéseken, tanfolyamokon bővíti, nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból. Bemutató órákat tarthat és dokumentálva hospitálhat tanítási órákon.
Ellátja a pedagógiai munka adminisztratív teendőit.
Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait.
Határidőre megszerzi a kötelező minősítést.
Megőrzi a hivatali titkot.
Hivatásához méltó magatartást tanúsít.
A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal- jogszabályban meghatározottak szerint- továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető- munkaviszony esetén felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel- annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus,aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
A nevelési- oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által- az e törvény keretei között- meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
A teljes munkaidő ötvenöt- hatvan százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés- oktatást előkészítő, nevelés- oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. A pedagógus jogai
83
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
Személyét megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés- oktatás módszereit megválassza.
A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.
A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési- oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz.
Tanmenetét év közben- az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett- kisebb sorrendi és órakeretbeli változásokat tehet. Jogköre és hatásköre
Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat.
Hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatai
A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. Felelőssége
Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt
tanulócsoportjában
a
pedagógiai
program
követelményeinek
megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkaköre és 84
tevékenységére, felelősségre vonható:
Munkaköri
feladatainak
határidőre
történő
elmulasztásáért,
vagy
hiányos
elvégzéséért
A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért
A jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért
A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírásaitól eltérő használatáért, elrontásáért
A vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért
A pedagógiai asszisztens munkaköri kötelessége Szervezi, felügyeli a tanulócsoportok tízóraizását, ebédeltetését, uzsonnáztatását. Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, szerez be, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használatához. Ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Részt vesz a délelőtti óraközi szünetekben az ügyelet ellátásában. Szükség esetén egyéb ügyeletet is ellát. Közreműködik a tanulók szervezett foglalkozásainak megtartásában. A tanulási idő alatt a napközis csoportvezetővel kialakított munkamegosztás alapján egyénileg foglalkozik a tanulókkal, vagy foglalkoztatja azokat a gyerekeket, akik már befejezték a tanulást. Részt vesz a kirándulásokon és egyéb rendezvényeken. A munkatervben meghatározott módon részt vesz az iskolai programok előkészítésében és lebonyolításában. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelesség. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. A tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Alkalmanként részt vesz a tanulók orvosi vizsgálatokra, iskolai szervezésű 85
programokra való kisérésében. Munkájának eredményesebb ellátása érdekében ismernie kell az iskola alapvető dokumentumait. Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek) A
délelőtti
tanítási
órákon
hospitálásokkal,
a
könyvtári
szakirodalom
tanulmányozásával gondoskodjék folyamatosan a munkájához szükséges pedagógiaipszichológiai ismeretek gyarapításáról. Szükség esetén segít az iskolai adminisztrációs feladatok ellátásában. Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait. Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. A pedagógiai asszisztens jogai A pedagógiai asszisztenst megilleti az a jog, hogy
Személyét megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, a nevelési és oktatási tevékenységhez kapcsolódó munkáját értékeljék és elismerjék.
A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési- oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz. Jogköre és hatásköre 86
Gyakorolja a nevelőtestület tagjának biztosított jogokat.
Hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatai
A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. Felelőssége
Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt
tanulócsoportjában
a
pedagógiai
program
követelményeinek
megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkaköre és tevékenységére, felelősségre vonható:
Munkaköri
feladatainak
határidőre
történő
elmulasztásáért,
vagy
hiányos
elvégzéséért
A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért
A jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért
A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírásaitól eltérő használatáért, elrontásáért
A vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért
Az iskolatitkár munkaköri leírása Általános szakmai feladatok Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. Részletes szakmai feladatok Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ügyviteli tevékenységek: Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. 87
Ellátja a postázási feladatokat. Biztosítja az iskolai e-mail levelezés küldését, fogadását. Kezeli az irattárat, rendezi, az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi, elkészíti az irattári jegyzékeket, elvégzi az iratselejtezést és a levéltári átadást. Vezeti a tanulók naprakész intézményi nyilvántartását, a hivatalos statisztikákat, az okiratokról, dokumentumokról hivatalos másolatot, másodlatot készít. Intézi a tanulók egyéb adminisztrációs jellegű ügyeit. Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját, továbbítja és nyilvántartja az igazolatlan mulasztásért való felszólításokat, feljelentéseket. Vezeti a szabadság-nyilvántartást. Végzi a személyi anyagok naprakész kezelését. Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vezet a nevelőtestületi és más értekezletekről, továbbá minden olyan esetben, amikor erre az intézményvezetőtől utasítást kap. Közreműködik az intézmény leltározási tevékenységében. Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában. Alkalmazandó ismeretek: Tevékenysége során alkalmazza a közigazgatási ismereteket. Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. Egyéb feladatok: Szervezi és egyezteti az igazgató és a helyettesei hivatalos kapcsolattartását, elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézményvezető vagy a helyettesek megbízzák. Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. Közreműködik a KIR- rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. Igazolványokkal, bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. 88
Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. Felelőssége: Munkaköre bizalmas jellegű, ezért felelős a tudomására jutott információk titkos kezeléséért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.
89
2. számú melléklet
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
előállított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézményvezető által egy külön e célra létrehozott
mappában
tároljuk.
A
mappához
való
hozzáférés
jogát
kizárólag
az
intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettesek) kapják meg. 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.
90
Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
91
3. számú melléklet
Iratkezelési szabályzat Általános rendelkezések A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola iratkezelési szabályzata a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §- ának (1) bekezdése, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 82-116.§ és a 1. sz. Melléklet alapján készült. A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola iratkezelésével kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint szabályozom. 1. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak: 1.1. Az iratkezelés: -
az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása,
-
a kiadványok és egyéb iratok tisztázása (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése,
1.2.
-
az irattározás, az irattári kezelés, megőrzés,
-
a selejtezés és a levéltárnak való átadás
Irat:
Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy (kotta), amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával készült. 1.3.
Irattári anyag:
Az iskola és jogelődei működés során keletkezett az iskola irattárába tartozó íratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 1.4.
Az iratkezelési szabályzat:
Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását kiadományozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését, és levéltárba történő átadását szabályozását. 2. Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai: 2.1. Intézményvezető 92
-
Elkészíti és kiadja az iratkezelési szabályzatát.
-
Jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására,
-
Jogosult kiadványozni.
-
Kijelöli az iratok ügyintézőit.
-
Meghatározza az iratok selejtezésének, levéltárba küldésének évét.
Intézményvezető helyettesek
2.2.
-
Ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen.
-
Figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira
az
iratkezelési
szabályzat
módosítása
végett
felhívja
az
intézményvezető figyelmét. -
Az intézményvezető távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására.
-
Az intézményvezető távollétében jogosult a kiadványozásra.
-
Az intézményvezető távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit.
-
Előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését, és levéltári átadását.
Iskolatitkár
2.3.
-
Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni.
-
Köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
Feladatai: a küldemények átvétele, a küldemények felbontása, ha ezt az igazgató a munkakörébe utalja, az iktatás, az esetleges előíratok csatolása, az iratok belső továbbítása az ügyintézőhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, a kiadványok tisztázása, sokszorosítása, a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek, határidős iratok kezelése, és nyilvántartása, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, 93
közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. az intézményvezető megbízásából az iskolalátogatási igazolások, ideiglenes diákigazolványok, egyéb igazolások aláírással, bélyegzővel történő hitelesítése, 3. Az iratok átvétele és felbontása 3.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, az iskola postafiókjának kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak: intézményvezető, intézményvezető helyettes, iskolatitkár a meghatalmazással rendelkező dolgozók. 3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola intézményvezetője, intézményvezető helyettese, és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazolni kell. 3.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára
visszaküldeni.
3.4. Ha az irat burkolata sérülten, vagy felbontottan érkezett, a küldeményt kell írnia a „sérülten érkezett, illetőleg „felbontva érkezett”
iskolát illeti, átvevőnek rá
megjegyzést, a dátumot, s
alá kell írnia. 3.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat. 3.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. 3.7. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az intézményvezető vagy helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. 3.8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetni kell a borítékon és a levélen lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni s erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 3.9. Amennyiben a küldeményhez pénzt, illetménybélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 3.10. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell írni a téves felbontás tényét, s azt a dátummal és aláírással kell ellátni. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. 94
3.11. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, s azt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 3.12. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az intézményvezetőhöz, annak távolléte esetén az intézményvezető helyetteshez továbbítani, ha a küldemény felbontása az iskolatitkár feladata. 4. Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés: 4.1. Az intézményvezető a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki és ezt az iraton jelzi (szignálja). 4.2. Az ügyintéző kijelölésével egy időben az intézményvezető meghatározza az elintézés határidejét, esetleges utasításokat ad az elintézés módjára. (Pl. lássa, megbeszélni valakivel stb.) 4.3. Az intézményvezető által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul eljuttatni az ügyintézőkhöz. Iktatott irat esetén az átadót be kell jegyezni az iktatókönyvbe. 4.4. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul érkezési sorrendben illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. 4.5. Az ügyintézés határideje: -
A tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap.
-
Az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola intézményvezetője dönt a határidőről.
-
Amennyiben az intézményvezető másképpen nem rendelkezik az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap.
4.6. Az ügy elintézése történhet személyesen, vagy telefon útján is, ez esetben beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását, az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írni. 4.7. Az ügyi elintézése után az iratot az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. 5. Kiadmányozás 5.1. A kiadmány az iskola ügyintézése során belső- vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 5.2. Iskolánkban kiadványozási /és egyben aláírásai) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: -
intézményvezető, minden irat esetében,
95
-
intézményvezető helyettes, a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében,
5.3. A kiadmányozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár tisztázza. 5.4. A tisztázással kapcsolatos előírások: -
A tisztázásnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével.
-
A tisztázásnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat 6. pontjában megfogalmazott követelményeknek.
-
Leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel.
5.5. Tisztázás után a kiadmányozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. 5.6. A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után „sk” jelzést kell tenni és az iratra „a kiadvány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az iskolatitkárnak, vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. 5.7. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegző lenyomatával is. 6. Az iskola hivatalos iratainak, kiadványainak tartalmi és formai követelményei 6.1 A kiadvány felső részén: -
az iskola megnevezése, címe, telefonszáma, logoja
-
az ügy iktatószáma,
-
az ügyintéző neve
6.2. A kiadvány jobb felső részén: -
az ügy tárgya,
-
a hivatkozási szám, vagy jelzés, a mellékletek darabszáma
6.3. A kiadvány címzettje 6.4. A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is) 6.5. Az aláírás 6.6. Az aláíró neve, hivatali beosztása 6.7. Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata. 6.8. Keltezés 6.9. A „sk.” jelzés esetén a hitelesítés 7. A kiadványok továbbítása 7.1. A kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is.
96
7.2. A kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézőnek kell utasítást adnia. 7.3. A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős. 7.4. A küldemény továbbítása történhet postai úton, illetve kézbesítővel. A továbbítás mindkét esetben az igazgató által hitelesített kézbesítőkönyv felhasználásával történik. 8. Az iktatás 8.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola intézményvezető által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. 8.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 8.3. A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 8.4. Iktatni kell az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. 8.5. Nem kell iktatni: -
meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, valamint olyan iratokat, amelyekből a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (Pl. könyvelési bizonylat)
8.6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban kell ellátni az iktatóbélyegző lenyomatával, s ki kell tölteni annak egyes rovatait. -
iskola neve,
-
iktatás dátuma,
-
iktatószám,
-
melléklet száma,
-
ügyintéző neve
Ezzel egy időben fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni. -
a sorszámot,
-
az iktatás idejét,
-
a beküldő nevét és ügyirat számát,
-
az ügy tárgyát,
-
a mellékletek számát,
-
az ügyintéző nevét,
-
az elintézés módját.
8.7. Az iktatókönyv egy évre szól. 97
Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet, az utolsó ügyiratot követően le kell zárni, az iskola körbélyegző lenyomatával és az intézményvezető aláírásával hitelesíteni kell. 8.8. Az iktatókönyvben oldal, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. 8.9. Téves iktatás, vagy üresen hagyott iktatószám esetén a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelen iktatószámot újból kiadni nem szabad. 8.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzést át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon és fölé kell írni a helyes adatot. 8.11. Az iktatókönyv 1-1 sorszámára csak 1 ügyet szabad iktatni. 8.12. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz és ezeket együtt az alapszámra kell iktatni. 8.13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását az előző években iktatott anyagot, pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. 8.14. Ha az iratok száma 1 naptári évben meghaladja a 100-at, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy-vagy több címszó, név, tárgy, hely, intézmény alapján kell nyilvántartani. 9. Az irattár 9.1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 9.2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. 9.3. Az irattárban csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet. 9.4. Az irattárba helyezés az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. 9.5. Az irattárba elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, iratpótló ellenében szabad átadni, az iratpótlót az irattárban az irat helyére kell tenni. 9.6. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. 10. Az iratok selejtezése: 10.1. Az irattár anyagát 5 évenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, s ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje lejárt. 10.2. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: -
hol és mikor készült a jegyzőkönyv,
-
mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés, 98
-
mely tételek lettek selejtezve,
-
kik végezték és ellenőrizték a selejtezést.
10.3. A kiselejtezett iratokat meg kell semmisíteni. 11. Az iskola irattári terve a 11/1994. /VI.8./ MKM. rendelete alapján Irattári tételszám
ügykör megnevezése
őrzési idő (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1.
Intézmény létesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhető
2.
Iktatókönyvek, iratselejt. jkv. -ek
3.
Személyzeti, bér- és munkaügyek
4.
Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvéd.
nem selejtezhető 50 év
Balesetvédelmi jegyzőkönyvek
10 év
5.
Fenntartói irányítás
10 év
6.
Szakmai ellenőrzés
10 év
7.
Megállapodások, bírósági, államig.ügyek
10 év
8.
Belső szabályzatok
10 év
9.
Polgári védelem
10 év
10.
Munkatervek, jelentések, statisztikák
5 év
11.
Panaszügyek
5 év
Nevelési – oktatási ügyek
12.
Nevelési, oktatási kísérletek, újítások
13.
Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók
14.
Felvétel, átvétel
20 év
15.
Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek
5 év
16.
Naplók
5 év
17.
Diákönkormányzat szerv. működése
5 év
18.
Pedagógiai szakszolgáltatás
5 év
19.
Szülői munkaközösség, iskolaszék szerv., működése
20.
10 év nem selejtezhető
5 év
Szaktanácsadói, szakértői vélemények, 99
javaslatok és ajánlások
5 év
21.
Gyakorlati képzés szervezése
5 év
22.
Vizsga jegyzőkönyvek
5 év
23.
Tantárgyfelosztás
5 év
24.
Gyermek- és ifjúságvédelem
3 év
25.
Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolg.
1 év
Gazdasági ügyek Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás
26.
épülettervrajzok, helyszínrajzok 27.
Társadalombiztosítás
28.
Leltár, eszköznyilvántartás, vagyon-
nem selejtezhető
nyilvántartás, selejtezés
50 év 10 év
Éves költségvetés, költségvetési
29.
beszámoló, könyvelési bizonylatok
5 év
A gyermekek, tanulók ellátása, térítési
30.
díja
5 év
12. Az iskolai bélyegzők 12.1. Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az intézményvezető adhat engedélyt. 12.2. A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni. 12.3. A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tenni. 12.4. Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következőket kell tartalmaznia: -
a bélyegző sorszámát,
-
a bélyegző lenyomatát,
-
a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását,
-
a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét,
-
a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást,
-
a megjegyzés rovatot a változások /visszaadás, elvesztés/ feltüntetésére
A bélyegzők nyilvántartásáért az intézményvezető helyettes a felelős. 100
13. Az iskola ügyintézésének iratkezelésének általános szabályai és tanügyi nyilvántartások 1. Az intézményhez érkező iratokat a mindenkor ügyeletes eljáró kisegítő alkalmazott hozza el a postáról, fenntartótól, más intézményektől. 2. Az ajánlott küldeményeket külön megbízás alapján az eljárós kisegítő alkalmazott hozza el, melynek igazolását a másnapi postázással visszajuttatjuk. 3. Az iskolához érkezett küldeményeket az eljáróstól mindenkor az iskolatitkár veszi át és azokat, melyek az iskola nevére, címére érkeznek bontatlanul az intézményvezetőnek adja át. A névre szólóakat nevezetteknek továbbadja. 4. Postabontás minden de. 10-11.00 óra közötti időszakban. 5. Az „iktatni” felirattal ellátottakat az iskolatitkár azonnal iktatja, a névre szignáltakat nevezetteknek eljuttatja. 6. Az iratokat naptári évenként iktatjuk. 7. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. / L.: előző pontok szerint / 14. A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló 1. Az iskolába felvett tanuló nyilvántartására beírási naplót vezetünk, ez egyben a tanköteles tanuló iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola intézményvezető által kijelölt pedagógus, vagy nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. 2. A tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. 15. Foglalkozási napló A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelőmunkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. 16. A Törzslap 1. Az iskolába felvett tanulóról – a felvételt követő 30 napon belül – nyilvántartási lapot (törzslap) kell kiállítani. A törzslap csak a Közoktatási Törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazza.
101
2. A törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi osztályzatait, a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. 3. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. 4. A megsemmisült, vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. A kiállítás módja az előző pontok alapján. 17. A bizonyítvány 1. A tanuló által elvégzett tanfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítvány könyvben /továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítvány kitöltésének az alapja a törzslap. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. Ebben fel kell tüntetni az OM azonosítót. 2. Az elveszett, vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért az SZMSZ-ben rögzítettek alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint, illetéket kell leróni. 3. Törzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. 4. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú bizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának, vagy két osztálytársának igazolását. 5. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 18.A tanulói jogviszony és az iskolatátogatás igazolására vonatkozó nyomtatványok kezelése Tanulói jogviszony az intézménybe történő beiratkozáskor jön létre és egy másik intézménybe történő távozáskor szűnik meg. A tanulói jogviszony változását a KIR rendszerbe azonnal be kell jelenteni. Beiratkozáskor a tanuló „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványt kap, melyen az intézményvezető igazolja, hogy a tanuló az intézménybe beiratkozott.
102
A tanuló előző, elsősök esetében a körzet szerinti iskolája az „Értesítés iskolaváltoztatásról”
című
nyomtatványon
igazolja,
hogy
a
tanulót
saját
nyilvántartásából törölte. Ha egy tanuló távozik az iskolából, az új iskola „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványon igazolja, hogy a tanulót felvette. Ekkor az iskola kiállítja és átadja a tanuló gondviselőjének az „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványt. A kiadott - kapott igazolásokról („Értesítés iskolaváltoztatásról”- „Értesítés beiratkozásról”) az iskola külön, naprakész nyilvántartást vezet. Az iskola a szülő/gondviselő kérésére iskolalátogatási igazolást ad ki az arra rendszeresített (A. Tü. 1016 sz.) nyomtatványon. Az iskolalátogatási igazolás iktatószámmal kerül kiadásra. Az igazolást az intézményvezető vagy helyettese, illetve az általa meghatalmazott iskolatitkár hitelesíti aláírásával. 17. Tantárgyfelosztás és az órarend 1. Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához minden tanév májusában tantárgyfelosztást kell készíteni (május az év végi állapotnak megfelelően, augusztus 20-a a várható szeptemberi állapotnak megfelelően). A tantárgyfelosztást
az
intézményvezető
helyettesek
készítik,
megbeszélve
a
munkaközösség vezetőkkel és nevezett pedagógusokkal, majd az egész nevelőtestület véleményének kikérésével a tantárgyfelosztást az intézményvezető hagyja jóvá. 2. A tárgyfelosztás alapján az intézményvezető helyettesek vagy megbízott pedagógusok által készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 3. Az iskolai tantermek délutáni elfoglaltságának időbeosztását mellékletként csatolni kell az órarendhez. 18. A jegyzőkönyv 1. Jogszabályi előírás értelmében jegyzőkönyvet kell készíteni -
a nevelőtestület értekezletein
-
a szakmai munkaközösségek megbeszélésein,
-
olyan esetekben, mely a gyermekre, tanulóra vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz)
2. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha rendkívüli esemény indokolja, s ennek elkészítését az iskola intézményvezetője elrendelte. 103
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők nevét (felsorolás) az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat – így elsősorban az elhangzott nyilatkozatokat – a hozott döntéseket, továbbá a jk. készítésének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelenlévő alkalmazott írja alá akit /kiket/ az értekezlet, megbeszélés résztvevői megbíznak. 19. A tanügyi nyilvántartások vezetése 1.
A pedagógus a nevelő-oktató munkával összegfüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.
2.
Az osztályfőnök (iskolaotthonos forma esetén a másik tanító is) vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.
3.
A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket is fel kell tüntetnie az osztályfőnöknek. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.
4.
Az állami normatív finanszírozáshoz minden év október 1-én (statisztikai adatszolgáltatás) az intézményvezető kézjelével és bélyegzővel látja el az osztálynaplókat és a tanulói nyilvántartást, mely utóbbit az iskolatitkár vezet.
5.
Hibás bejegyzés esetén a bejegyzést a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.
6.
Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola végzi.
7.
Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az előző pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.
20. A bizonyítvány - nyomtatványok kezelése 1. Az iskola az üres bizonyítvány – nyomtatványok köteles zárt helyen elhelyezni, oly módon hogy ahhoz csak az igazgató, vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.
104
2. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít és a bizonyítvány köteles megsemmisíteni. 3. Az iskola alsós intézményvezető helyettese nyilvántartást vezet -
az üres bizonyítvány nyomtatványokról,
-
a kiállított és kiadott bizonyítvány – nyomtatványokról,
-
az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról
21. Az iskola által alkalmazott záradékok (melléklet) 22. Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok 1. Alapvizsga – bizonyítvány 2. Beírási napló 3. Bizonyítványkönyv 4. Diákigazolvány 5. Ellenőrző 6. Fakultatív záróvizsga bizonyítvány 7. Gyógytestnevelési és könnyített testnevelési napló 8. Javítóvizsga jegyzőkönyv 9. Jegyzőkönyv a vizsgához 10. Órarend 11. Órarendi kimutatás 12. Összesítés a vizsgát tett tanulókról 13. Osztálynapló (csoportnapló) 14. Osztályozó ív a vizsgához 15. Osztályozó vizsga jegyzőkönyv 16. Tantárgyfelosztás 17. Törzslap külív, belív 18. Továbbtanulók nyilvántartása 19. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről, 20. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről, 21. Szakköri, foglalkozási napló 23. Záró rendelkezések Jelen iratkezelési szabályzat 2015. szeptember 1-én lép hatályba.
105
4. számú melléklet
A könyvtári SZMSZ melléklete Gyűjtőköri szabályzat Az általános iskolai könyvtár funkciórendszere meghatározó a gyűjtőköri szabályzathoz. A jellegből adódó alapfunkciók: Biztosítja az iskola pedagógusai részére a szakmai továbbképzéshez és önműveléshez, a tanulók ismeretszerzéséhez, szórakozásához, személyiségfejlesztésükhöz és a nevelő- oktató- képző munkához szükséges alapvető szakirodalmat /információhordozókat/, kiemelten a pedagógiai program hangsúlyozott részeit szolgáló műveket Biztosítja az iskola tanulói részére - az önálló ismeretszerző és önnevelő készség kialakítása érdekében - minden tantárgy tantervi anyagának elsajátítását, annak mélyítését és szélesítését segítő szak- és ismeretterjesztő irodalmat /információhordozókat/. Biztosítja az iskola vezetői részére az iskolaszervezéshez, ügyintézéshez szükséges irodalmat Közvetíti a kapott pedagógiai információkat A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítja a házi olvasmányokat, korlátozott mértékben tankönyveket Magas szintű tájékoztató tevékenység végzése a tanárok és tanulók számára A tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelésének segítése A közművelődési könyvtárral való együttműködés megtartása, fejlesztése. A könyvtár fő gyűjtőköre: /az alapfeladatoknak megfelelően/: -
kézi- és segédkönyvek,
-
szépirodalom: a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulók életkori sajátosságához illő szórakoztató művek
-
tanított tárgyak szakirodalma,
-
munkáltató eszközként használatos művek, illetve munkaeszköz jellegű segédletek,
-
a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom,
-
pedagógiai kiadványok
106
-
aktuális témák irodalma: iskola ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők, versenyek megrendezéséhez szükséges dokumentumok,
-
időszaki kiadványok
-
tankönyvek
Mellék gyűjtőkör: A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő feladatoknak megfelelő dokumentumok beszerzése. -
szakirodalom: a tanult tárgyakból részletesebb ismereteket közlő dokumentumok, a pedagógusoknak a szaktárgyi órákra való elmélyült felkészülést biztosító művek, az igen nagy társadalmi érdeklődést keltő újdonságok
-
szépirodalom: a különös társadalmi érdeklődés által kísért művek
-
iskolatörténeti művek
-
Hajdúszoboszlóhoz köthető helyismereti anyagok
A gyűjtőkör formai oldalról Írásos, nyomtatott dokumentumok: könyv, brosúra, periodika, tankönyv Audiovizuális anyag: kazetták, CD-k, videofilmek A szakirodalmi állománycsoportba tartozó műveket a funkcióból és a hálózati helyzetből kiindulva az általános iskolai könyvtár alapszinten, az olvasói kézikönyvtárba a pedagógia és határtudományai, valamint a szaktárgyi ismeretágak alapvető irodalmát gyűjti: általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, bibliográfiákat, dokumentum gyűjteményeket, jogszabályokat, kronológiákat, atlaszokat, albumokat, szótárakat. A könyvtáros segédkönyvei között tartja számon a tájékoztatáshoz és a könyvtárban folyó módszertani munkához szükséges irodalmat. A pedagógiai és a pedagógiai határtudományainak köréből azokat az alapvető műveket gyűjtik, melyek a reális nevelési szituációkban, az adott körülmények között használhatók, segítséget nyújtanak az ön- és továbbképzéshez, a pedagógusok nevelési, módszertani kulturáltságának fejlesztéséhez, az órákra való felkészüléshez. A határtudományok közül elsősorban a pszichológiai irodalmát gyűjti, ezen belül a gyermek és a serdülőkor pszichológiáját alapszinten. A szociológiai, a közgazdaságtan, a demográfia, a statisztika és a filozófia köréből csak olyan alapszintű műveket, melyek szoros kapcsolatban állnak a pedagógiai gyakorlattal.
107
A szaktárgyi anyag az iskolai könyvtár állományának gerincét alkotja. Gyűjti minden szaktárgy ismeretkörébe tartozó alapvető szakkönyveket szelektálva és az alapszintű ismeretterjesztő könyveket a teljesség igényével. Idetartoznak azok a könyvek is, amelyek ismeretterjesztő céllal, de szépirodalmi formában íródtak főleg 6-10 éves korúaknak. A tagozatos osztályoknak kiemelten gyűjtjük a megfelelő irodalmat. /énekzene, művészeti nevelés/ A szépirodalom köréből elsősorban a házi olvasmányokat és azokat a műveket gyűjti, melyek tételesen szerepelnek a tantervekben, továbbá az egyes szaktárgyak ismeretanyagához csatlakozó szépirodalmat, a gyermekirodalom klasszikusait. A Magyarországon magyar nyelven megjelenő kurrens dokumentumokat gyűjtjük. Nem gyűjtjük az idegen nyelvű könyveket /kivéve az iskolai nyelvoktatást szolgáló műveket. Nem gyűjtjük a régi könyveket, a határainkon túl megjelenő műveket. Az ismeretterjesztő könyvekből általánosan 5-6 példányt gyűjtünk, de azokat, melyek a tanórai ismeretszerzés folyamatába beépíthetők, egy tanulócsoport létszámának megfelelő példányban kell beszerezni. A kézikönyvtári könyvekből a vonatkozó letétetek számának megfelelő példányt és még egyet - a nem kölcsönözhető állományrészbe szerzeményezünk. Az alsó tagozatos tanulók részére a szépirodalmi formában, ismeretterjesztő céllal íródott könyveket, valamint a meséskönyveket szelektálva 5 - 10 példányt gyűjtünk olvasási és ismeretszerző készség kialakításának, fejlesztésének eszközeként. A kézikönyvtárba a pedagógia és határtudományai, valamint a szaktárgyi ismeretágak alapvető
kézikönyveit
gyűjtjük:
általános
és
szaklexikonokat,
enciklopédiákat,
bibliográfiákat, dokumentumgyűjteményeket, jogszabályokat, kronológiákat, atlaszokat, albumokat, szótárakat egy-egy példányban. Pedagógiai külön gyűjtemény Külön gyűjteményként kezeljük a pedagógiai és határtudományai körébe tartozó műveket. Könyvtárunkban kiemelve, külön polcon találhatóak. A napközi szolgálatában Az egyes tantárgyak művelődési anyagának megértését, elsajátítását segítő kézikönyvtár, a tanórai ismeretszerzés segítése céljából szükséges kiépíteni. Tartalmazza a legalapvetőbb kézikönyveket /lexikonok, adattárak, szótárak, enciklopédiák stb./, ismeretterjesztő műveket több példányban is, ezen kívül a szaktanár munkáját segítő segédkönyveket, gyűjteményeket. Segítenek a szabadidő hasznos eltöltésében is. 108
Gyűjtőköri indoklás Könyvtárunk általános iskolai könyvtár, melyben ének-zene tagozat működik. A könyvtár állománykörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A fő gyűjtőkörbe tartoznak: 1. A műveltségi területek tanításának alapterületei 2. Metodikai segédanyagok 3. Audiovizuális módszertani anyagok 4. Kézikönyvek 5. Szépirodalom 6. Tankönyvek, munkafüzetek Iskolánkban logopédus vezetésével speciális képességfejlesztés folyik, az ehhez szükséges szakanyagokkal szintén bővítettük az állományt. A minőségbiztosítás feltételezi a folyamatos önképzést, kialakítottunk egy ehhez kapcsolódó tékát. Speciális tantárgyunk a tanulás tanítása, melyhez szintén sok szakkönyv, folyóirat ismerete szükséges. Ezek is a minőségbiztosítás dokumentumaihoz kapcsolódnak. A tehetséggondozás, speciális nevelést, oktatást kívánó gyermekek szakirodalma, a felzárkózatáshoz, képességfejlesztéshez szükséges művek szintén otthont kapnak. Évente több hallgató hospitál, tanít intézményünkben, mivel referencia iskola vagyunk. Az ő felkészülésüket is segíteni kell az idevágó szakkönyvekkel. Iskolánk arculatát befolyásolja, hogy épületében működik a művészeti iskola, melynek tanulóit jórészt az „anyaiskola” adja. Így gyűjtőkörünkben e művek is fokozott figyelmet érdemelnek. A tankönyvek közül azok kerülnek a könyvtárba, melyek a helyi tantárgyi programokhoz kapcsolódnak. Ezekhez társulnak a tanári kézikönyvek, javító- és megoldó kulcsok. A kis nyomtatványokat nem gyűjtjük. A kották, audiovizuális ismerethordozók /helyhiány miatt/ a szakleltárakba kerülnek. A fentieken kívül a kollegák és a gyerekek igényeit is figyelemmel kísérjük, és a gyűjtőkört eszerint alakítjuk. A házi olvasmányok, ajánlott művek szintén fontos részét képezik állományunknak. Periodikák A tantestület és a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatójának jóváhagyásával történik a kiválasztott folyóiratok megrendelése 109
A példányszámot a nevelők és a tanulók száma határozza meg. A könyvtárhasználat szabályai: a beiratkozás módja, az adatváltozás bejelentésének módja Beiratkozás: Az egyéni nyilvántartás formája: a kölcsönző füzet Az iskolai könyvtárakban az Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása /iskolai/ c. kölcsönző füzetet használjuk. Minden osztály részére külön füzetet vezetünk. Beiratkozáskor tanulók nevét osztályonként betűrendben bevezetjük. A szülőnek, gondviselőnek aláírásával kell jelezni, hogy felelősséget vállal a kölcsönzött művekért. A könyv kiadásakor a kölcsönzés rovatait pontosan kitöltjük, a tanulóval aláíratjuk. A pedagógusok kölcsönzését is ilyen füzetben vezetjük. Az iskolából való távozáskor a tanuló, a dolgozó köteles a kölcsönzött dokumentumot visszaszolgáltatni. Az adatváltozásokat az osztályfőnök jelzi a könyvtárosnak. Kölcsönzés Az iskola könyvtárából egyetlen dokumentumot sem lehet kiadni a könyvtáros tudta és nyilvántartása nélkül. Az olvasóknak egyéni használatra adott könyvekről egyéni nyilvántartást kell vezetni. A kölcsönzési határidő: Kölcsönzéskor közölni kell az olvasókkal a kölcsönzött könyvek lejáratának dátumát. Tanulóknál könyvtári könyv 2-3 hétnél tovább csak indokolt esetben maradhat. A könyvtár rövidebb határidőre is adhat ki könyvet, ha a kis példányszám és a nagy kereslet elkerülhetetlenné teszi. A tanári kar számára azokat a segédkönyveket és egyéb segédleteket /feladatgyűjtemények, módszertani útmutatók stb./ melyekből elég példány áll rendelkezésre, egész tanévre ki lehet kölcsönözni. Ha a kivitt könyvtári dokumentum kölcsönzési határideje lejárt, a könyvet az olvasóktól vissza kell kérni. Ha az olvasók többszöri szóbeli felszólítására sem adják vissza a kivitt könyvet, az iskola igazgatójának írásbeli felszólítást kell küldenie. A felszólítás egy példányát az iskola irattárában iktatni kell. Esetleg szigorúbb eljárást /közjegyzői letiltás/ csak ennek alapján lehet kezdeményezni. Ha az iskola valamelyik nevelője, vagy tanulója az iskolát végleg elhagyja, az igazgató - tanuló esetén osztályfőnök - köteles erről a tényről a
110
könyvtárost időben értesíteni, hogy az olvasónál kint lévő könyvtári dokumentumokat visszakérhesse. A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tudtával, a személyi kölcsönzési nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. Az átvételt a kölcsönvevő aláírásával hitelesíti. A tanulóknál a tankönyveken kívül a kölcsönzött dokumentumok száma egyidejűleg 1 darab. Ennél több dokumentum, illetve a 3 hétnél hosszabb időre történő, illetve a helyben használható információhordozók kölcsönzését a könyvtáros tanár indokolt esetben engedélyezheti. A kölcsönzési idő lejártakor, illetőleg az adott tanév utolsó tanítási napjáig a rendszeres kölcsönzésre szánt dokumentumokat a kölcsönző köteles azokat a könyvtárba visszavinni. Kártérítés, felelősség, biztonsági előírások A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni, és az összeget az iskola pénztárába kell befizetni. Az ilyen módon befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. A könyvtári tartozás megszűnése tanulói jogviszony esetén: A tanulói jogviszony és a dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése és a könyvtáros erről adott igazolása után történhet. Ha a könyvtárral szembeni tartozás fennállásakor a jogviszony (munkaviszony) a könyvtáros tudta nélkül szűnik meg, akkor a kiléptetést végző személyt (tanuló esetén értelemszerűen az osztályfőnököt) terheli a felelősség. Az állomány védelmének értelmében a könyvtár biztonsági zárának (bejárati ajtó) kulcsa a könyvtáros tanárnál és az iskolatitkár irodájában helyezendő el. A különböző dokumentumok kölcsönözhetősége A könyvek közül a kézikönyvek nem kölcsönözhetőek. A folyóiratok friss számait is legfeljebb 1-2 napra adhatjuk kölcsön. A régebbi számokat a keresletnek megfelelően kölcsönözzük. A könyvtár igénybevételének feltételei, a könyvtárhasználók köre: Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. 111
A beiratkozás és a könyvtári alapszolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában, tanítási napokon látogatható, a nyitvatartási időben. A tanévre érvényes nyitvatartási időt a könyvtáros az órarendben és külön tájékoztató feliratokon hozza nyilvánosságra. A könyvtár használata során a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. Ezen túlmenően be kell tartani az alábbi viselkedési szabályokat: A magával hozott dokumentumokat belépéskor és távozáskor bemutatja a kölcsönző pultnál. A könyvtárba élelmet bevinni és ott étkezni TILOS. A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelő, illetve kutatást végző személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék. A könyvtárhasználat módjai A könyvtárat látogatni és használni kizárólag a nyitvatartási időben lehet. A könyvtár ekkor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Helyben használat: A könyvtáros tanár segítséget ad a dokumentumok közötti tájékozódásban és a tájékoztatásban. Csak helyben használható dokumentumok: kézikönyvek, segédkönyvek, folyóiratok, a számítógépes információhordozók. A könyvtárban a tanulók számára telepített számítógépek a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatók. Több várakozó tanuló esetén, a számítógépek használata során elsőbbséget azok a tanulók élveznek, akik tanulmányaikhoz gyűjtenek információkat. A Facebook használata tilos. Kölcsönzés- lásd az előbbiekben Csoportos könyvtárhasználat A könyvtárban, a jelenlegi tárgyi-technikai adottságok miatt – optimális körülmények között – fél osztály vagy egy tanulócsoport foglalkoztatható. A könyvtár tanítási órákon történő csoportos helyben használata (kölcsönzés, könyv-és könyvtárhasználtra épülő tanórák) a könyvtár nyitvatartási idejében, ütemterv szerint történhet. A könyvtári informatikai ismeretek elsajátítását az informatika óra keretében a könyvtáros tanár tartja meg. Ezekre az órákra a szokásos tanórai rend érvényes. A könyvtárban órarendszerű tanítás is folyik. 112
Különböző vetélkedők, versenyek selejtezőinek is otthont ad a könyvtár. A könyvtáros munkarendje: A l27. §. /7/ bekezdésében foglaltak alapján iskolai könyvtáros tanárnak /tanítónak/ alkalmazható, aki rendelkezik a pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá az iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel. A könyvtár nyitvatartási idejét az összesített órarendben rögzíteni kell. az 53. §. /6/ bekezdésében foglaltak szerint a könyvtárunkban a szolgáltatásokat a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtáros tanár /tanító/ a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára /az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka/, az iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka pedig a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra és a pedagógus - munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A könyvtárban tartandó foglalkozásokat /könyvtárismereti óra, kézikönyvek használatának gyakorlása, könyvtári szakkör, egyéb szakkörök könyvigényes foglalkozásaik, könyvtárban tartott szaktárgyi órákat a munkanaplóban vezetni kell, amely nem selejtezhető. A könyvtáros által tartott könyvtárismereti óra felső tagozaton 7-8.osztályban a tantárgyi követelmény szerint, 5-6.osztályban a magyar órák keretében történik. A könyvtárosnak a könyvtár használatára a tanulókat módszeresen kell nevelnie. a. Az alsó tagozat részére a könyvtáros tartja a könyvtár rendjét, a kölcsönzés mikéntjét ismertető órát életkoruknak megfelelő szinten, játékos formában. b. A tantervben előírt többi könyvtárban tartott órát pedig osztálytanítójuk vezeti, amelyhez segítséget ad a felkészülés időszakában a könyvtáros. c. osztályosok részére az I. félévben javasolt olyan óra tartása, melyen a könyvtáros a szaktárgyak bevezetésével párhuzamosan a szak- és ismeretterjesztő könyvek felé irányítja a tanulók figyelmét, megismerteti ezek elhelyezésének rendjét a könyvtárban, bevezet a kézikönyvtár használatára egy-egy jól kiválasztott téma segítségével. Ezt a könyv- és könyvtárhasználati tevékenységet folytatják a szaktanárok saját tárgyuk tanítása során, a tudományághoz tartozó könyvek felhasználásával. 113
A fenti órákat a tanmenetekben rögzíteni kell. A könyvtárban tartott könyv- és könyvtárhasználatra épülő foglalkozásokról /tanóra, szakkör, napközis stb. foglalkozás/ könyvtárhasználati naplót kell vezetni a következő beosztással: osztály /illetve a csoport/ neve, a foglalkozás tárgya, a foglalkozásvezető aláírása, megjegyzés. Az olvasóterem egyéni használói, a helyben olvasók az olvasótermi munkanaplóba jegyezik be nevüket. Az eredményes könyvhasználatra nevelés érdekében a könyves környezet kialakítását valósítjuk meg az iskolákban a központi könyvtár szétszedése nélkül: a szaktantermek és az alsó tagozatos osztálytermek letéti anyaga a tanítás-tanulás kézikönyvtára, a tanórai használat céljára, a napközis csoportok letéti anyaga is a tanulást segítő kézikönyvek, és az irodalmi ízlésnevelést segítő kiegészítő szépirodalom. A könyvtáros tanárok feladatai az állománnyal kapcsolatosan: az állomány folyamatos gyarapítása, állományellenőrzés, leltárba vétel /címleltár, brosúra nyilvántartás, csoportos leltár/, az állomány szakszerű raktározása, a kölcsönzés, kölcsönzési nyilvántartás vezetése, katalógus készítése, részt vesz a pedagógiai célkitűzések tervezésében, megvalósításában, segíti a könyvés könyvtárhasználatra nevelést: könyvtárismertető órákat tart, segíti a nevelők ez irányú tevékenységét. tájékoztat az új kiadványokról, segít a délutáni órákon a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban Minden iskolai könyvtáros feladata a folyamatos önképzés, és részvétel a szervezett továbbképzési formák munkájában. A félmunkaidőben dolgozó könyvtáros esetén a feladatkört úgy kell csökkenteni, hogy alapvető munkafolyamatok ne maradjanak el: állomány nyilvántartás, leltározás, raktári rend, kölcsönzés. A katalóguskészítés általános szabályai könyvtárunkban a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, 114
b) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni, és az olvasók számára használhatóvá tenni c) a katalóguscédulán – címleírás formai szabályai szerint – szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: -
a mű címét, (alcímét) szerzőjét,
-
a kiadás sorszámát,
-
a megjelenés helyét, idejét,
-
a kiadás szerzőségi közlését,
-
a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák bal sarkában fel kell tüntetni,
-
az osztályba sorolási (ETO) számot a katalóguscédulákon fel kell tüntetni,
Az iskola Szervezeti Működési Szabályzatának tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályzata 1. A tartós tankönyv fogalma: Az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. 2. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. 3. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el a törvény által előírt határidőig. 4.A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár az előzetes felmérés alapján javaslatot tesz, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá június 30-ig. 5. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi (honlap, faliújságok) azon tankönyvek, tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. 6. A könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tankönyvtámogatás felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975. (VIII: 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv/ Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. 115
A tankönyvek kölcsönzése Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet
vagy
kell
tenni
a
tanulói
jogviszony
fennállása
alatt.
A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: -
több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év,
-
egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15.
A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: A kikölcsönzött tartós tankönyveket is rávezetjük a tanuló személyi kölcsönzési nyilvántartási lapjára, aki azt aláírásával hitelesíti. A könyvtári tartozás rendezése érdekében ezek a dokumentumok számítógépes kölcsönzési nyilvántartásba is kerülnek./ A tankönyvárusító tanár vezeti ezt./ A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: -
az első tanév végére legfeljebb 20%-os,
-
a második tanév végére legfeljebb 40%-os,
-
a harmadik tanév végére legfeljebb 60%-os,
-
a negyedik tanév végére legfeljebb 80%-os,
-
az ötödik tanév végére 100%-os lehet.
Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket köteles visszaadni. A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Amennyiben a tankönyv a továbbiakban tanításra nem alkalmas, a szülő egy héten belül köteles új tankönyvet vásárolni a régi helyett. A tankönyv alkalmasságának megítélése a szaktanár és az intézményvezető kötelessége. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát a tankönyvtárban is el kell helyezni. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben való elhelyezés, használt tankönyvek biztosítása, illetve ezek együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az 116
intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. VI. A szabályzathoz kapcsolódó egyéb dokumentumok: 1.Könyvtár-pedagógiai program Az iskola könyvtár-pedagógiai programját és céljait meghatározó tényezők: -
NAT
-
Kerettanterv
-
az iskola szerkezete és profilja
-
nevelési és oktatási célja
-
az iskola pedagógiai programja
-
az egyes tantárgyak helyi tanterve, követelményrendszere
A fentieken kívül nevelési feladatának tekinti: -
a tehetség, különböző képességek kibontakoztatását
-
a szociális hátrányok enyhítését célzó és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok, tevékenységek egy részét is.
A könyvtári pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai: -
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén
-
Az alkalmazható tudás megalapozása
Kompetenciafejlesztések: -
problémamegoldás, kommunikáció, információszerzés- és kezelés, a kooperatív munkára való alkalmasság.
-
Információkultúra elsajátítása: az információ gyűjtés módjai
-
A tanulókban a könyvtárhasználaton alapuló önálló ismeretszerzéshez szükséges magatartásmódok, tevékenységek kialakítása
-
a kulturált szabadidő eltöltésének legyen az egyik helye a könyvtár
-
célunk olyan hely kialakítása a könyvtár révén, ahova jó mindig bejönni
A könyvtár-pedagógiai program feladatai 1-8.évfolyamon: -
Az írott dokumentumok, az olvasás megszerettetése
-
Az információszerzés helye: a könyvtár. A könyvtár helyes használatára, a kulturált viselkedésre nevelés.
-
A könyv tartalmi és formai elemeinek megismerése: általa az információhoz jutás megkönnyítése. 117
-
A könyvtárban való tájékozódás, az állomány tagolása, raktári rend
Ezek segítségével az ismerethez jutás lehetőségének megteremtése. -
A dokumentumtípusok megismerése: a megfelelő információhordozó kiválasztása.
-
A tájékozódás direkt és indirekt eszközeinek használata
2.Könyvtári stratégia „Az általános iskolai könyvtárak hozzávetőleg kétharmada működési körülményeit és szolgáltatásait tekintve egy meglehetősen túlhaladott könyvtári modell jellemzőit mutatja: szűkös, zsúfolt terekkel, célszerűtlen berendezéssel, hiányos felszereléssel, alkalmilag fejlesztett és feltáratlan állományokkal, a könyvtáros-tanár elégtelen munkaidejéből eredő heti néhány órás nyitva tartással „ –írja Dán Krisztina a könyvtári stratégiával kapcsolatos tanulmányában./1./ Tárgyi fejlesztés: Sajnos nálunk is a könyvtár mérete csak kisebb csoportok fogadására alkalmas. Raktár nincs, a tartós tankönyveket a szaktanárok helyezik el helyhiány miatt. A kötelezően előírt eszközökből is van hiány, pld. másolónk, projektor, egyedi világítás nincs. A számítógépes nyilvántartáshoz, katalóguskészítéshez szükség lenne számítógépes programra. Mindezek megvalósítása nem az iskolától függ, hanem a fenntartótól. A könyvtári munkát részidőben látjuk el. Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetés nyilatkozat egyértelműen meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt
olyan
tanulási
környezetet
jelent,
amely
korszerű
információhasználati,
könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Ezek megvalósításához feltétlenül szükségesek lennének a jelenleg hiányzó elemek. Személyi feltételek: A könyvtári munka ellátásához szükséges végzettséggel rendelkezünk. Jelenleg 1 könyvtáros látja el a feladatot. A könyvtári SZMSZ elkészítése szempontjából fontos jogszabályok Az 1993. évi LXXIX. törvény még érvényben lévő részei és a 2011. évi CXC. törvény már hatályos részei 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 118
243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig) 3/1975. KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről (Műv. Közlöny 1978/9.) 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
119
5. számú melléklet
Informatika szaktanterem rendje 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató, rendszergazda vagy az órát tartó pedagógus engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. A gépterem kulcsát csak engedéllyel kaphatják meg az órát tartó nevelők. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett berendezések műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a rendszergazdának, vagy a gazdasági irodában. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
120
mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
121
6. számú melléklet
Szabálytalanságok kezelése Ha az intézmény valamely dolgozója szabálytalanságot észlel, azonnal köteles jelenteni az intézményvezetőnek, ha az intézményvezető nem elérhető, akkor valamelyik intézményvezető helyettesnek. Az
intézményvezető
minden
bejelentést
köteles
kivizsgálni,
annak
valódiságáról
meggyőződni. A vizsgálat tényéről és tárgyáról, valamint az érintettek köréről feljegyzést kell készíteni. A vizsgálat eredményétől függően az alábbi intézkedéseket teheti az intézményvezető:
Kisebb súlyú esetekben a vétkes dolgozót figyelmezteti (írásban vagy szóban).
Nagyobb horderejű ügyekben fegyelmi eljárást kezdeményez a dolgozó ellen.
Károkozás esetén a fegyelmi eljárás mellett kötelezi a dolgozót az okozott kár megtérítésére.
Ha az eset megkívánja, bevonhat a vizsgálatba külső szakértőt (pl. önkormányzati, Ped. Intézet)
Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz a rendőrségen.
122
7. számú melléklet
Óralátogatási lap Az órát tartó pedagógus: Tanítási anyag: Az óra típusa: osztály: tantárgy: dátum: Értékelés: 5 pont Jó 4 pont Jó, kisebb hiányosságokkal 3 pont Megfelelő 2 pont Munkája több területen kifogásolható 1 pont Nagyon gyenge, elfogadhatatlan X Nem megállapítható/ nem tudom megítélni/ nem volt rá lehetőségem Értékelési területek SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: Fellépés, megjelenés, hozzáállás, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége, a tanári figyelem terjedelme A tanulók szintjéhez való alkalmazkodás képessége A saját teljesítmény objektív értékelésének képessége ÓRATERVEZÉS MINŐSÉGE: Célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése A feladatok kidolgozottsága, előkészítése, időbeosztás Feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya Tanítási anyagok/eszközök változatossága, előkészítettsége TANÍTÁS MINŐSÉGE: Óraszervezés, munkaszervezés, az óra dinamikája Gazdálkodás az idővel Az egyes óraelemek/ feladatok lebonyolítása A tanítási anyagok/ oktatási eszközök használata Az utasítások világossága Magyarázatok érthetősége, színessége Kérdezési technikák, kommunikáció a tanulókkal A tanulók bevonása a munkába A tanulók hibáinak kezelése A kitűzött célok megvalósítása A tanulók munkájának értékelése
Minősítés
Megjegyzés
123
A váratlan helyzetek kezelése Az óra hangulata, munkalégkör Elérhető pontszám: Elért pontszám: Teljesítmény:
Összegzés: Hajdúszoboszló, 20............... …………………………… órát tartó pedagógus
………………………… munkaközösség-vezető
…………………………… intézményvezető
124
Nyilatkozat A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZM elnöksége a szabályzat módosítását 2015. május 26-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Hajdúszoboszló, 2015. május 28. ……….…………………………. Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács az SZMSZ módosítását 2015. május 26-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadja. Az Intézményi Tanács az intézmény helyi rendjét szabályozó SZMSZ rendelkezésekhez egyetértését adja. Hajdúszoboszló, 2015. május 28. ……….…………………………. Intézményi Tanács elnöke Nyilatkozat A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2015. május 27-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat az intézmény helyi rendjét szabályozó SZMSZ-ben leírtakhoz egyetértését adja. Hajdúszoboszló, 2015. május 28. ……….…………………………. Diákönkormányzat vezetője
Hajdúszoboszló, 2015. május 28. ……….…………………………. Patai Anikó Intézményvezető
125
