1
Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Magyarbánhegyes, 2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA.................................................................................................... 5 AZ ISKOLA ALAPADATAI ............................................................................................................................... 1 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA............................................................................ 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................. 3 AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA .............................................................................................. 6 AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE ..................................................................................................................................... 6 AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE (A VEZETŐI TANÁCS) .................................................................................................... 8 A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA.......................................................................... 9 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ................................................................................................................................................. 10 AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ........................................................................................................................................ 10 AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE ................................................................ 10 A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................................................... 10 A nevelőtestület............................................................................................................................................ 10 A nevelők szakmai munkaközösségei ........................................................................................................... 13 Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok.................................................................................. 15 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ......................................................................................................................................... 16 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................. 17 Az osztályközösség ....................................................................................................................................... 17 Az iskolai diákönkormányzat ....................................................................................................................... 17 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ........................................................................................... 19 Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása ................................................................................... 19 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ............................................................................................ 19 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása...................................................................................................... 20 A nevelők és a szülők kapcsolattartása........................................................................................................ 21 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ................................... 23 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................................................................. 26 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................................... 29 A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ....................................................... 30 A TÖBBI EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK.......................... 30 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................. 32
3 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............. 36 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................................... 38 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA................................ 40 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)..... 41 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN .......................................................................................................................................................................... 41 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN .............................................................. 42 A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN ............................................................................................................................................................ 43
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................. 46 A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................................. 49 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................................................... 52 A TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .............................................................................. 53 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE56 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 57 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ......................... 59 A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK............................... 61 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ...................... 62 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT................................................................... 64 A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE ..................................................................................................... 64 A SZABÁLYOZÁS CÉLJA ..................................................................................................................................... 64 FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK ............................................................................................................................. 65 AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI .................................................................................. 69 AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK .............................................................. 70 ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK ........................................... 74 AZ ADATKEZELÉSBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK TÁJÉKOZÓDÁSI JOGA .................................................................. 76 AZ ADATKEZELÉSBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK TILTAKOZÁSI JOGA ..................................................................... 77 SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI ............................... 79 A gyermekek, tanulók személyes adatai....................................................................................................... 79 AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE............................................................................................................. 82 AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................................ 84 A TANULÓ FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ................................................................................................ 87 AZ ADATKEZELÉSBEN RÉSZTVEVŐK KÖRE ........................................................................................................ 88 AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI ...................................................................... 94
4 A személyi adatok forrása............................................................................................................................ 94 A személyes adatok felvételének formája..................................................................................................... 94 A személyi adatokhoz történő hozzáférés..................................................................................................... 94 A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban............................................................ 95 Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás ........................................................................................ 95 AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI .............................................................................................. 96 A személyi iratok.......................................................................................................................................... 96 Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma ......................................................................... 96 A személyi iratokba történő betekintés ........................................................................................................ 99 A személyi iratok kezelésének feladatai ....................................................................................................... 99 A személyi iratok iktatása, tárolása........................................................................................................... 100 Személyi iratok nyilvántartása................................................................................................................... 101 Személyi adatokban történő változások kezelése ....................................................................................... 102 KÖZÉRDEKŰ ADAT .......................................................................................................................................... 103 A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) ........................................................................................... 107 Pedagógus igazolvány ............................................................................................................................... 109 Diákigazolvány .......................................................................................................................................... 110 Tanulói nyilvántartás................................................................................................................................. 111 ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK ................................................................................. 111 Az adatbiztonság követelménye ................................................................................................................. 111 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................... 113 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS ............................................................................................................................... 116 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE KÖZZÉTÉTELI LISTA.................................. 118 2. MELLÉKLET - A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA - HELYESTTESÍTÉSI REND ........ 121
5
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Kossuth Lajos Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013 év 03 hó 27 napján véleményezte. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: · az iskolai diákönkormányzat, · az iskolai szülői közösség, · az iskola fenntartója. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.
AZ ISKOLA ALAPADATAI 1. Az intézmény neve: Kossuth Lajos Általános Iskola 2. Az intézmény székhelye: 5667, Magyarbánhegyes, Kossuth utca 58. 3. Az intézmény telephelyei: 5667, Magyarbánhegyes, Jókai utca 23. (tornacsarnok) 4. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit az oktatásért felelős miniszter nevez ki. 5. Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma: 6. Az intézmény alapító okiratának · száma: · kelte: 7. Az intézmény alapításának időpontja: 8. Az intézmény jogállása: közfeladat ellátásra létrejött önálló jogi személy. 9. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 036000; Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.; Képviseli: Tankerület igazgató, Mezőkovácsházi Tankerülete, 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. 10.Az intézmény alapfeladata: · köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás o alsó tagozat o felső tagozat · több tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
2
11.Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: · A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény · A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet · 202/2012. (VII.27.) Kormányrendelet a Klebelsberg Intézmény fenntartó Központról · A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről · A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. · 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 12.A rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek: intézményünk nem folytathat. 13.A KLIK számlaszáma: 10026005-00330211-00000000 14.A KLIK adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 15.A KLIK statisztikai számjele: 16.Az intézmény OM azonosító száma: 028357
3
AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény az igazgató közvetlen irányításával működik. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete: 1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03600; Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.; 202/2012. (VII. 27.) Kormányrendelet 3.
§ (1)
bekezdése 9) pontja szerint állami köznevelési ellátásában fenntartóként résztvevő szerv.; Képviseli: tankerületi igazgató, Mezőkovácsházai Tankerülete; 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. 2. Kossuth Lajos Általános Iskola; Az intézmény rendelkezésére áll 8 osztályt befogadó osztályterem, tornaterem, sportudvar.; Befogadóképessége: 202 fő.; Az általános iskolai fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkovácsházi Tankerülete látja el. Az iskola irányítását az intézményvezető irányítja. Az igazgató közvetlenül irányítja a hozzá beosztott iskolatitkár munkáját. A pedagógusok jogát és kötelességét, a pedagógusok tanórán kívüli magatartását az SZMSZ tartalmazza. 3. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes látja el. Az intézmény vezetését a KLIK segíti. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a tankerületi igazgató a felelős. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a tankerületi igazgató gondoskodik, amelyben az intézmény vezetője a legfőbb operatív segítője. 4. Az igazgató: · felel
az
intézmény
szakszerű
és
törvényes
működéséért,
gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, · dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben,
4
amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, · felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, · jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, · képviseli az intézményt. · A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a
munkavállalói
érdek-képviseleti
szervekkel
és
a
diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. · A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. · A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.
5
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. · Kezdeményezi
a
munkavégzés
személyi
és
tárgyi
feltételei
biztosításához szükséges intézkedések megtételét. · Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. · Tájékoztatást
ad
a
fenntartónak
a
köznevelési
intézmény
tevékenységéről. · Teljesíti
a
KLIK
illetékes
tankerületi
igazgatója
által
kért
adatszolgáltatást. · Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. · Gondoskodik az intézmény pedagógia programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről. · Vezeti az igazgatótanácsot, előkészíti az igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. · Gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört. · Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe. · Gondoskodik a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel. · Teljes körben képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre - meghatározott ügyekben - eseti vagy állandó megbízást adhat. · Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat. · A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a
6
szülői
közösség
a
vezetői
megbízás
a
2.
és
4.
évében
személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata KLIKK
MEZŐKOVÁCSHÁZI TANKERÜLET IGAZGATÓ
IGAZGATÓHELYETTES NEVELŐTESTÜLET
ÜGYINTÉZŐ
HIVATALSEGÉD, KARBANTARTÓ
Az iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: · az igazgatóhelyettes, · munkaközösség vezetők · a KAT vezető, · szakszervezet-vezető, · DÖK vezető, 2. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó (KLIK), valamint az iskola belső szabályzatai által előír-
7
tak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. 3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az igazgató egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett - a következő hatásköröket ruházza át: · A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét az igazgatóhelyettesre. (Beszámolás szóban 3 napon belül.) 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja.
Távolléte
vagy
akadályoztatása
esetén
az
azonnali
intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgató-helyettes (külön engedély alapján) írja alá. 5. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. 6. Az igazgató-helyettes(ek) megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 7. Az igazgató-helyettes és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 8. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: · kinevezés módosítása · megbízási szerződések az igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgatót és igazgatót-helyettes távollétében a napi azonnali intézkedést megkövetelő ügyekben a munkaközösség vezető beosztású dolgozói helyettesítik. Amennyiben a munkaközösség-vezetők is távol vannak, akkor a KAT elnöke, vagy Szakszervezet titkára látják el a feladatot. A megbízást
8
a dolgozók tudomására kell hozni. (Beszámolás szóban 3 napon belül.) 9. A vezetőség rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőség megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az iskola vezetősége (a vezetői tanács) 1. Az iskola vezetőségének (a vezetői tanácsnak) állandó tagjai: · az igazgató, · az igazgatóhelyettes, · a szakmai munkaközösségek vezetői, · a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, · a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője · a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, 2. Az iskola vezetőségének (a vezetői tanácsnak) tagjai lehetnek egyes esetekben: · a Szülői Közösség elnöke, · a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, 3. Az iskola vezetősége (a vezetői tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (a vezetői tanács) rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést
az
aktuális
feladatokról.
A
megbeszélésről
írásban
emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató vagy igazgató-helyettes készíti elő és vezeti. 4. Az iskola vezetőségének (a vezetői tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
9
A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: · A munkakörrel kapcsolatos adatok o a dolgozó neve, o munkaköre, o beosztása, o heti munkaideje, o pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, o a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, o a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, o a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. · A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül o a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, o az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, o az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, o a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, o a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, o az ellenőrzés, értékelés feladatai, o a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, o a dolgozó sajátos munkakörülményei. · A munkaköri leírás hatályba léptetése o a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, o az igazgató aláírása, o a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.
10
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 2. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
11
3. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 4. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 5. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik: · az éves munkaterv elfogadása, · átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, · a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, · a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, · a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, · az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, · jogszabályban meghatározott más ügyek. 6. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben: · a pedagógiai program és módosításának véleményezése, · a szervezeti és működési szabályzat és módosításának véleményezése, · a házirend véleményezése és elfogadása, 7. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8. A szülői közösségnek és a diákönkormányzatnak a kötelező véleményezési jogköre: · a pedagógiai program és módosításának véleményezése · a szervezeti és működési szabályzat és módosításának véleményezése · a házirend véleményezése
12
9. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) Megnevezése IPR munkacsoportok: Óvoda-iskola átmenet csoport
Feladata és hatásköre Az óvoda és iskola közötti kapcsolattartás biztosítása, az együttműködés megtervezése, szervezése.
Módszertani csoport
A differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technika és projekt módszer alkalmazásának segítése. A célnak megfelelő jó iskolai gyakorlatok felkutatása, kiválasztása, bemutatása, a tanulás- és tanítás-módszertani eljárások összegyűjtése. A megfelelő pedagógus-továbbképzési kínálat összegyűjtése, tantestületen belüli javaslata.
IKCS (iskolai környezet csoport)
Kapcsolatépítés az iskola nem szakmai partnereivel. Munkaterv szerinti rendezvényszervezés.
Általános iskola – középiskola átmene- A 7. és 8. osztályos tanulók továbbtatet segítő csoport
nulásának segítése, iskolalátogatások, szakmai napok szervezése. Tanácsadás.
13
10. A működő állandó munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 11. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: · tanévnyitó értekezlet, · tanévzáró értekezlet, · félévi és év végi osztályozó értekezlet, · két alkalommal nevelési értekezlet, · igazgató tanács havi értekezletei. 12. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 13. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 14. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell vezetni. 15. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete.) A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez.
14
2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: · Felsős-osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: 5-8. osztályok osztályfőnökei, szaktanárok, napközis nevelő · Alsós-osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: 1-4. osztályok osztályfőnökei, gyógypedagógus, napközis nevelők A szakmai munkaközösségek vezetőit az igazgató és nevelőtestület az alábbi jogkörrel ruházza fel: · szakmai ellenőrzések, (A munkaközösség vezetők óralátogatásokhoz előzetesen és írásban jóváhagyást kapnak az igazgatótól. Beszámolás írásban és szóban, 3 napon belül az intézményvezető felé.) · mentorálás. 3. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: · az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, · az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, · egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, · pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, · a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, · a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, · a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor)
kijelölésével,
(Beszámolás
írásban
és
szóban,
heti
rendszerességgel az intézményvezető felé.) · a munkaközösség vezetőjének megválasztása, az iskola igazgatójának javaslata meghallgatása a munkaközösség vezető személyére,
15
· a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, · a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, 4. A
szakmai
munkaközösségek
az
iskola
pedagógiai
programja,
munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 5. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 6. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4. IPR munkacsoportok: · Óvoda-iskola átmenet csoport, · Módszertani csoport, · IKCS (iskolai környezet csoport), · Általános iskola – középiskola átmenetet segítő csoport.
16
A szülői közösség 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői közösség működik. 2. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: · elnök, · elnökhelyettes, · titkár. 4. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői közösség vezetősége (elnök, elnökhelyettes, titkár). Az iskolai szülői közösség vezetőségének munkájában az osztály szülői közösségek elnökei, elnökhelyettesei, titkárai vehetnek részt. 6. Az iskolai szülői közösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és diákönkormányzatot segítő pedagógussal tart kapcsolatot. 7. Az iskolai szülői közösség vezetősége vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői közösség vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 8. Az iskolai szülői közösség vezetőségét vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia,
és
ezen
tevékenységéről.
tájékoztatást
kell
adnia
az
iskola
feladatairól,
17
9. Az iskolai szülői közösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: · megválasztja saját tisztségviselőit, · kialakítja saját működési rendjét, · az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, · képviseli
a
szülőket
és
a
tanulókat
az
oktatási
törvényben
megfogalmazott jogaik érvényesítésében, · véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, · véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget
alkotnak.
Az
osztályközösség
élén
–
mint
pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: · 3 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 4. osztálytól. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.
18
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az
iskolai
diákönkormányzat
a
magasabb
jogszabályokban
megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. · a pedagógiai program és módosításának véleményezése · a szervezeti és működési szabályzat és módosításának véleményezése · a házirend véleményezése 4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg öt évre. 6. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és
érvényesüléséről,
végrehajtásának diákönkormányzat
az
iskolai
tapasztalatairól. vezetője
összehívásáért az igazgató felelős.
A
házirendben diákközgyűlés
kezdeményezi.
A
meghatározottak összehívását
a
diákközgyűlés
19
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: · az igazgatóság ülései, · a vezetői tanács ülései, · a különböző értekezletek, · megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szoba helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség (a vezetői tanács) tagjai kötelesek: · az iskolavezetőség (a vezetői tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, · az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (a vezetői tanács) felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal és az iskola vezetőségével (a vezetői tanáccsal). A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
20
2. A
szakmai
munkaközösségek
vezetői
a
munkaközösség
éves
munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: · a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, · iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, · iskolán kívüli továbbképzések, · a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (a vezetői tanács) ülésein
rendszeresen
tájékoztatják
egymást
a
munkaközösségek
tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról · az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, · az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához,
az
osztályfőnökükhöz,
az
iskola
nevelőihez,
diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhatnak.
a
21
4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői közösséggel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról · az igazgató: o a szülői közösség vezetőségi ülésén egy tanévben kétszer, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként két alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdető táblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, · az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezletén tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: · a családlátogatások (indokolt esetben, a gyermekjóléti szolgálattal) · a szülői értekezletek, · a nevelők fogadó órái, · a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések (három havonta), · írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az
iskola
igazgatóságához,
az
adott
ügyben
érintett
gyermek
osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhatnak.
22
5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, vagy a nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint
igazgatóhelyettesétől
meghatározott
igazgatói,
az
iskolai
munkatervben
évenként
igazgatóhelyettesi
fogadóórákon
kérhetnek
tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend
egy-egy
példánya
a
következő
személyeknél,
illetve
intézményeknél tekinthető meg: · az iskola honlapján, · az iskola fenntartójánál, · az iskola irattárában, · az iskola nevelői szobájában, · az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. 9. A házirend egy kivonati példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
23
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: · Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 036000, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Képviseli: Tankerület igazgató, Mezőkovácsházi Tankerülete (5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176.) · Az intézmény működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Köz-
pont 036000, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Képviseli: Tankerület igazgató, Mezőkovácsházi Tankerülete (5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176.) · A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Magyarbánhegyes Község Önkormányzata, 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 38. · A megyei pedagógiai intézettel: Békés Megyei Humánfejlesztési és Információs Központ, 5600 Békéscsaba, Luther u. 5/b. · A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény Magyarbánhegyesi Speciális Szakiskola Egységes Módszertani Intézmény és Kollégium, 5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81. · A környező települések oktatási intézményeinek vezetőivel és tantestületeivel: Mezőkovácsháza, Mezőhegyes, Medgyesegyháza, Kunágota, Almáskamarás,
Dombegyház,
Nagybánhegyes,
Végegyháza
és
Battonya · A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Mezőkovácsházi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet (5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 169.)
24
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 1. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: · Az iskolát támogató Magyarbánhegyesi Gyermekekért Tassy János Alapítvány kuratóriumával. · Az alábbi közművelődési intézményekkel: Művelődési Ház, Községi Könyvtár (E-Pont), 5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 56. · Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Esthajnal Nyugdíjas Klub, Magyarbánhegyesi Bűnmegelőző Vagyonvédelmi és Önvédelmi Egyesület, Magyarbánhegyesi FC · Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a magyarbánhegyesi Egészségügyi Centrum (5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 84.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Humán Szolgáltató Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálataival (5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 56.) szolgálattal.
25
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4. Az iskola helyiségeit, épületét a Magyarbánhegyes Község Önkormányzatának képviselő-testülete által meghatározott egyesületek, szervezetek térítésmentesen használhatják, az vezetői tanács által meghatározott időben. (A használat joga és ideje minden költségvetési év elején felülbírálásra kerül.)
26
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
1. Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17:00 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7:30 óra és délután 16:30 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 3. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben havonta előre kell írásban meghatározni. 4. Az igazgatót és igazgatót-helyettes távollétében a napi azonnali intézkedést megkövetelő ügyekben a munkaközösség vezető beosztású dolgozói helyettesítik. Amennyiben a munkaközösség-vezetők is távol vannak, akkor a KAT elnöke, vagy Szakszervezet titkára látják el a feladatot. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5. Az iskolában a tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, kivéve a második szünetet, amely 20 perces. 6. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:20 óráig tart. 7. Az iskolában reggel 7:30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. · Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra.
27
8. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 9. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat a tanítási órákhoz igazodva a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 10. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15:00 óra között. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet minden hónap első szerdájára kell megszervezni. 12. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: · az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, · a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, · az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
28
14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) 15. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 16. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
29
AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: · napközi otthon, (11:50 – 16:20) A napközi otthon célja: az általános iskolai nevelés-oktatás céljának megvalósítása; a családi nevelés részbeni pótlása; szocializáció és a pozitív irányú személyiségformálás; gyermekvédelmi és szociális funkció betöltése · tanulószoba, (12:50 – 16:20) A tanulószoba célja: minden tanuló felkészülten vegyen részt a következő napi tanórákon, iskolai idejét hasznosan töltse, biztonságban legyen. · szakkörök, (Az utolsó órához igazodva 16:30-ig) A szakkör célja: a gyerekek kreativitásának, problémafelismerő- és megoldó képességének, képzeletének, képi gondolkodásának fejlesztése, ízlésének formálása. · tömegsport foglalkozások, (15:00 – 15:45) A tömegsport foglalkozások célja: mint ahogyan a nevében is benne van nagy tömegeket megmozgató sporttevékenység, amely önként vállalt, de nem célja minél jobb eredmény elérése és nem cél a győzelem. Kétféleképpen értelmezhetjük: egyrészt, hogy több ember végez egyfajta sportmozgást egy időben, a másrészt, hogy sporttevékenységet végez valaki, de nem versenyszerűen. · felzárkóztató foglalkoztatások, (Az utolsó órához igazodva 16:30-ig) A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill.
iskolai
közösségbe
lehetőségének megteremtése.
való
bekapcsolódás
és
továbbhaladás
30
· egyéni foglalkozások, (Az utolsó órához igazodva 16:30-ig) Az egyéni foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. · tehetséggondozó foglalkoztatások, (Az utolsó órához igazodva 16:30ig) A tehetséggondozás célja, a tehetségek felismerése, gondozása és fejlődésük segítése. · továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, (Az utolsó órához igazodva 16:30-ig) Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Ez a foglalkozás a 8. osztályosok számára nagyon fontos, hiszen nekik ez egy újabb lehetőség a tanult ismeretek felelevenítésére, gyakorlására és elmélyítésére. A jövőjük függ attól, hogy a felvételikor hogyan teljesítenek a két fő tantárgyból: magyar nyelv és irodalomból és matematika tantárgyból.
A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 2. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. 3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
31
2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, de megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik. 5. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. 6. Az Községi Önkormányzat Napközi konyhája – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. 7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére településünkön Községi Könyvtár működik. A Községi Könyvtár működésének szabályait a saját szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 8. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
32
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: · biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; · segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; · az
iskolavezetés
számára
megfelelő
mennyiségű
információt
szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; · feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, · szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: · A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; o az
ellenőrzéshez
kapcsolódó
iratokba,
dokumentumokba
betekinteni, azokról másolatot készíteni; o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. · A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
33
o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 2. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: · Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. · Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; o a
feltárt
hiányosságokat,
szabálytalanságokat
azonnal
megszüntetni. 3. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: · Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. · Az
ellenőrzések
teljesítéséről,
az
ellenőrzés
megállapításairól
közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. · Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. · Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
34
4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: · Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi
az
iskola
összes
dolgozójának
pedagógiai,
gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. · Igazgató-helyettes: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelőoktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: § a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; § a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; § a pedagógusok adminisztrációs munkáját; § a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; § a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. · Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a
nevelő
és
oktató
munka
eredményességét
(tantárgyi
eredménymérésekkel); o óralátogatások. 5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
35
6. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.
36
A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: · biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, · segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, · az
igazgatóság
számára
megfelelő
mennyiségű
információt
szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, · szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: · igazgató, · igazgató-helyettes, · munkaközösség-vezetők, 3. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülői közösség a vezetői megbízás a 2. és 4. évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Eljárásrend: · A szakértők az Oktatási Hivatal által vezetett központi nyilvántartásból elektronikus formában a szülők, pedagógusok részére eljutatták a kérdőíveket. · A begyűjtött kérdőíveket a szakértők nyilvános szempontok alapján elemzik. · Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
37
4. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az igazgatói tanács határozza meg.) 6. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
38
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok, tartós tankönyvek rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. A 20/2012. EMMI rend. 163.§(1) bekezdésének megfelelő általános feladatok: · elősegíti az iskola pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában rögzített célok helyi megvalósítását, · biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, · gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, · rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, · központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatára való felkészítésében, · részt vesz, illetve közreműködik az intézményben folyó könyvtári, közművelődési tevékenységekben. Az iskolai könyvtári feladatokat a Magyarbánhegyesi Községi Könyvtár, mint kettős funkciójú könyvtár látja el az Alapító Okiratában és Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők javaslatának figyelembevételével történik. A Gyűjtőköri Szabályzat az SZMSZ mellékletét képezi. Az iskolai könyvtár főbb szolgáltatásai: · tájékoztatás
az
iskolai
könyvtár
dokumentumairól
és
szolgáltatásairól, · tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, · könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
39
· könyvtári dokumentumok kölcsönzése, · számítógépes
informatikai
szolgáltatások
és
számítógép
használatának biztosítása, · tájékoztatás
nyújtása
dokumentumairól,
más
valamint
könyvtárak más
szolgáltatásairól
könyvtárak
által
és
nyújtott
szolgáltatások elérésének segítése. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe a tanulók és azok csoportjai az 1997. évi CXI. a kulturális javak védelméről szóló törvény alapján. A könyvtár szolgáltatásainak és igénybevételének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Könyvtárhasználati és Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: · Gyűjtőköri szabályzat · Könyvtárhasználati Szabályzat · Állomány-nyilvántartási szabályzat · Tankönyvtári szabályzat Egyéb rendelkezések: · Az iskolai könyvtár a Magyarbánhegyesi Községi Könyvtár szerves része. · A Magyarbánhegyesi Községi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának szerves részét képezik az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok. · Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. · A Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása, karbantartása a könyvtár igazgatójának a feladata, melyet az iskola igazgatójával egyeztet. · A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó jóváhagyását követően el kell helyezni: o a könyvtárban és az iskolában o a két intézmény honlapján
40
A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a magyarbánhegyesi Egészségügyi Centrum (5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 84.) vezetőjével. 2. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos szükség esetén ellátja tanulóinkat az orvosi rendelőben, az iskolai védőnő heti két alkalommal történő rendelését az Egészségügyi Centrumban, a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente egy alkalommal, o általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát havonta egy alkalommal, 3. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
41
AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: · A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
42
· az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, · rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, · a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: · a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, · ha szükséges orvost kell hívnia, · a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, · a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
43
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.
44
4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbalesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak (KLIK). A papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelésioktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely · a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), · valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, · a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
45
· a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), · a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10.Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11.Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
46
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: · a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), · a tűz, · a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: · az iskola igazgatója, · igazgató-helyettes 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell · az intézmény fenntartóját, · tűz esetén a tűzoltóságot, · robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, · személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolai csengővel, az iskola rádióján keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.
47
6. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 7. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 8. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: · Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! · A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! · A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia! 9. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: · a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, · a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, · a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, · az elsősegélynyújtás megszervezéséről, · a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
48
10. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: · a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, · a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, · az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), · a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, · az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, · az épület kiürítéséről. 11. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 12. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 13. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 14. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 15. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 16. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 17. A tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: · az iskola portáján, · a tanári szobában, · az igazgató irodájában.
49
A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Amennyiben a szülők az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, a fegyelmi eljárást folytatni kell, továbbá ha a bejelentés iskolába, történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
50
7. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 8. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 9. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 10.A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 11.A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 12.A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.
51
13.A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 14.A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.
52
AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettes a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 4. Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 6. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
53
7. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 8. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 9. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a vezetői tanács dönt. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok az ingyenes és tartós tankönyvekre vonatkoznak. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket · azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, · az iskolai könyvtártól kölcsönözhető tankönyvekről, oktatási segédanyagokról, · arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, · arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.
54
3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk, valamint az ingyenes tankönyvre vonatkozó jogosultságuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az
iskolai
könyvtártól
kölcsönzött
tankönyv
elvesztésével,
megrongálásával okozott kárt a szülőnek meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az iskola által a könyvtárnak átadott számlán szereplő/állományba vételi árával 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez, melyet a foglalkozás/csoport vezetője kölcsönöz ki. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni.
55
9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.
56
AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat az iskola iskolatitkári számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. (Amelyek a fenntartótól és az Oktatási Hivataltól érkeznek) Az iskolatitkár számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az iskolatitkár a felelős.
57
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az iskola zászlója: Az iskola zászlója az 1848/49-es szabadságharc katonai lobogói hagyományait követi. Zászlónk fehér, piros-zöld farkasfogakkal, közepén hazánk címerével. A zászlót mindig a jelenlegi nyolcadikos tanulók (3 fő) viszik az iskolai ünnepségeken. Minden ballagáson a nyolcadikos tanulók átruházzák feladatukat az őt követő hetedikesekre. 2. Az iskolai egyenruha: az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelennek meg a tanulók. 3. Az iskola névadója, emlékének ápolása: Fontos feladat az iskola névadójának, Kossuth Lajos emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a Kossuth Napon. Történelmi akadályverseny szervezése Kossuth Lajos életéből. 4. Az iskolánk ünnepi rendezvényei, megemlékezései: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6án, a Magyar Kultúra napján, a Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a Költészet napján, a Holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. 5. Iskolarádió, iskolai internetes honlap: Iskolánk rádióját a felső tagozatos osztályok kezelik, havonként cserélnek. Az internetes honlap üzemeltetését a számítástechnika szakos szaktanár látja el.
58
6. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése: Iskolánkban honismereti szakkör működik, amely kutatja, feldolgozza a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket. Falunapon vagy egyéb iskolai rendezvényen alkalomszerűen kiállítást szerveznek, melynek felelőse a honismereti szakkör vezetője.
59
A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Hatályos: 2013. augusztus 31-ig.
1. Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. Első osztály osztályfőnökét a tanév végén. Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén. Heterogén összetételű napközis csoport vezetőjét a tanév végén. Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket. Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyen, bemutatón pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítő nevelőket o városi szintű versenyen, o körzeti szintű versenyen, o megyei területi szintű versenyen, o megyei szintű versenyen, o országos területi szintű versenyen, o országos szintű versenyen. Bemutató tanításért o iskolán belül, o iskolán kívül. Továbbképzéseken való részvételért. Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően. Az osztályfőnöki munkatervben meghatározott, tanítási időn kívül szervezett kirándulásért, színház, múzeum stb. látogatásáért o egy délután, este, o egy napos, o több napos. Iskolai szintű rendezvény megszervezéséért.
60
Tanulók kísérete tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyre o egy délután, Főiskolás hallgató gyakorló tanításának vezetéséért. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. 3. Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. 4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a vezetői tanács dönt.
61
A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK 1. Az intézményben az egyes pedagógus munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak teljesítménypótlékként a közoktatásról szóló törvényben meghatározott számítási alap alább meghatározott százalékában részesülnek: Hatályos: 2013. augusztus 31-ig
Pedagógus munkakör, munkaköri feladat megnevezése Osztályfőnök
A számítási alap százaléka 38 %
Gyermek- és ifjúságvédelem
20 %
Gyógypedagógia
38 %
Munkaközösség-vezető
20 %
Diákönkormányzat
20 %
Területi
20 %
A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában (2011. évi CXC. tv. 8. melléklet) Hatályos: 2013. szeptember 1-től
A 1 Pótlék megnevezése 2 intézményvezetői osztályfőnöki/kollégiumban csoport3 vezetői 4 munkaközösség-vezetői 5 intézményvezető-helyettesi 6 nemzetiségi 7 gyógypedagógiai 8 több szakon tanító pedagógusnak járó 9 hiányszakon tanító pedagógusnak járó nehéz körülmények között végzett 10 munkáért járó
B
C Pótlék felső hatáPótlék alsó határa ra 40 80 10
30
5 20 10 5 5 5
10 40 10 10 10 10
10
30
62
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat a 2013 év március hó 26 napján tartott ülésén véleményezte és javasolta. ________________________ diákönkormányzat elnöke A Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai szülői közösség a 2013 év március hó 27 napján tartott ülésén véleményezte és javasolta. ________________________ szülői közösség elnöke
A Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2013 év március hó 27 napján tartott ülésén véleményezte.
Kelt. Magyarbánhegyes, 2013. március 27. ________________________ Igazgató A Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2013 év május hó …. napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt. Magyarbánhegyes, 2013. május ….. ________________________ Igazgató
63
A Kossuth Lajos Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával az iskola fenntartója elfogadja, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Kelt. ………………………………… ________________________ fenntartó
64 OM azonosító: 028357 Kossuth Lajos Általános Iskola 5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 58.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. A szabályzat jogszabályi környezete · 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról · 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről · 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról · 20/2012.
(VIII.
intézmények
31.)
EMMI
működéséről
és
rendelet a
a
nevelési-oktatási
köznevelési
intézmények
névhasználatáról · 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról · A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról A szabályozás célja Biztosítsa intézményünkben: · a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését · a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását · az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (közalkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását · az
intézményben
dolgozók
(közalkalmazottak)
és
tanulók
személyes adatainak védelmét, szabály,- és jogszerű kezelését.
65
Fogalmak, értelmezések · érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy · adat: a természetes, vagy előállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzői, illetve azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül · személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés · különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, · közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy
gyűjteményes
jellegétől,
így
különösen
a
hatáskörre,
illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
66
· közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden
olyan
adat,
amelynek
nyilvánosságra
hozatalát,
megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele · nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele · adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége · adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi · adatmegjelölés:
az
adat
azonosító
jelzéssel
ellátása
annak
megkülönböztetése céljából · adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül · adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok
elvégzése,
függetlenül
a
műveletek
végrehajtásához
alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik · adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi
67
· adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja · adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása
vagy
összekapcsolása,
zárolása,
törlése
és
megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése · adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele · üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése · adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök · adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges · adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából · adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése · helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása
68
· adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett · adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy) · adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása · másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben
történő
sokszorozása
(a
részleges
terjedelmű
megsokszorozás: kivonat) · hozzájárulás:
az
érintett
akaratának
önkéntes
és
határozott
kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez; · tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri · betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében · hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme · harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
69
Az adatok védelmének és kezelésének alapelvei 1. Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. 2. Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adatot gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. 3. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. 4. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. 5. Intézményünkben biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. 6. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 7. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. 8. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.
70
9. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg. Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok 1. Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak/gyermekeinek személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC Törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyűjtési programnak megfelelő adatokat szolgáltatni. 2. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés 3. Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. 4. Az intézményi közalkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: · név, születési hely és idő, állampolgárság · anyja neve · állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, · oktatási azonosítószáma · pedagógusigazolvány száma · munkáltatója neve, címe, OM azonosítója · közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje
71
· vezetői beosztása · munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen · iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok · felsőoktatási intézmény neve · a diploma kelte, száma · végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje · pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje · PhD megszerzésének ideje · munkában töltött idő időtartama közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, · besorolással kapcsolatos adatok · munkaidejének mértéke · tartós távollétének indoka és időtartama · alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek · munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, · munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja · szabadság, kiadott szabadság · alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei · az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei · az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei · a többi adat az érintett hozzájárulásával. 5. Az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli.
72
6. Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: · név, születési hely és idő, állampolgárság · anyja neve · állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, · oktatási azonosítószáma · pedagógusigazolvány száma · munkáltatója neve, címe, OM azonosítója · közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje · végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, · felsőoktatási intézmény neve · a diploma kelte, száma · végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje · pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje · PhD megszerzésének ideje · oktatási azonosító száma · besorolással kapcsolatos adatok · munkavégzésének helye · munkaidejének mértéke, · munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) · részére történő kifizetések és azok jogcímei · részére adott juttatások és azok jogcímei · a többi adat az érintett hozzájárulásával 7. A gyermekek, tanulók adatait a Köznevelési Törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint · a gyermek, tanuló neve, neme · születési helye és ideje, · állampolgársága,
73
· lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma · társadalombiztosítási azonosító száma · szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma · nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója · nevelésének, oktatásának helye · évfolyamának megnevezése · a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok · tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: · felvételivel kapcsolatos adatok · magántanulói jogállással kapcsolatos adatok · tanköteles-e · jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése · jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje · esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka · tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka · tanulmányainak várható befejezésének időpontja · a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok · a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok · a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok · beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok · a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok · a tanuló diákigazolványának sorszáma · a tanuló azonosító száma · tankönyvellátással kapcsolatos adatok
74
· évfolyamismétlésre vonatkozó adatok · országos mérés, - értékelés adatai · a többi adat az érintett hozzájárulásával. Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek 1. A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: · az intézmény igazgatója · igazgatóhelyettes · az iskolatitkár 2. A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. 3. Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adat-kezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. 4. Az intézmény igazgatója által kijelölt igazgatóhelyettes vezető jogosult és köteles a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. 5. Az intézményvezető, kijelölt helyettese jogosult az intézmény alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. 6. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van.
75
7. A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 8. Az intézményi dolgozó személyes és különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet. 9. Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető, ha · ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, · ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik · az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, · az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. 10.Ha a dolgozó cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor - a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez - szükséges mértékben, a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett dolgozó személyes adatai kezelhetőek.
76
11.A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. 12.Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen · a kezelendő adatok meghatározását, · az adatkezelés időtartamát, · a felhasználás célját, · az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, · adatfeldolgozó igénybevételének tényét. · az érintett aláírását, amellyel hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga 1. Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. 2. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Ennek alapján a dolgozó tájékoztatást kaphat 3. A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről.
77
Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga 1. Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha · a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, · a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, · a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. 2. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. 3. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. 4. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, és kártérítést kérhet. 5. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 6. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedélylyel történhet. 7. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő
78
munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. 8. A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha · kezelése jogellenes; · az érintett kéri; · az hiányos vagy téves · az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; · azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte. 9. A törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. 10.Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. 11.A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzhető, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. 12.Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségéről.
79
13.Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie: · ellenőrzés, · jelszavas védelem, · mentés CD-re · adatok kinyomtatása · adatok továbbítása után a hálózatról való törlés. Személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősségi viszonyok szabályai A gyermekek, tanulók személyes adatai 1. A gyermekek, tanulók személyes adatait csak · pedagógiai, · habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, · gyermek,- ifjúságvédelmi, · iskola-egészségügyi, · a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás · folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetőség, · felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon. · A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelő munkát végző és segítő közalkalmazott, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek,a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.
80
· A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fenn marad. · A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat. · A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. · A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. · Adattovábbításra
a
köznevelési
intézmény
vezetője
és
–
a
meghatalmazás keretei között – az kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult. 2. Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai · a foglalkoztatással kapcsolatosan,
81
· a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, · állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével · nemzetbiztonsági okok · alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni. · Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben: · a vezető és kijelölt helyettese · az érintett alkalmazott felettese, · a munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott(ügyintéző) , · ügykezelő · az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében) tartozik felelősséggel. · Az alkalmazott, felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott,bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. · Az dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét · A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. · A munkaügyi feladatot ellátó dolgozó felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy a megfelelő személyi iratra az adatot a keletkezésétől,
illetőleg
változásától
számított
legkésőbb
öt
munkanapon belül rávezessék az alábbi esetekben: ·
az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítésekor és
82
kijavításakor, · ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi. · A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles · gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, o gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, o az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg. Az adatkezelés intézményi rendje 1. Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. 2. Adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezelnek 3. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a közalkalmazotti tanácsot a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 5. Önkéntes adatszolgáltatás esetén · az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező, · kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő engedélyét.
83
6. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés · Az adatvédelmi törvényben foglaltak megfelelése érdekében minden dolgozó és tanuló · részére – a KIR adatbázisból történő kigyűjtéssel – írásbeli igazolást kell kiadni a 11 jegyből álló azonosító számáról. · Ha az érintett dolgozó tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, az intézmény adatfelelőse a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. · Ha az intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. · Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül be kell jelenti be a KIR-en keresztül. · Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, az intézmény statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy · a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, · tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. (A tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.)
84
Az adatok továbbításának rendje 1. Az alkalmazottak, pedagógusok a kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók · finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak, · a
törvényi
felhatalmazás
alapján,
a
társadalombiztosítással
összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a NAV-nak · SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében a NAV-nak · a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára · a pedagógusigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának · a közneveléssel összefüggőadatokat az igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, · a
munkavégzésre
vonatkozó
rendelkezések
ellenőrzésére
jogosultaknak · jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A gyermekek, tanulók kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók az alábbiak szerint: · fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére · a neve, születési helye és ideje, · lakóhelye, tartózkodási helye, · szülője neve, törvényes képviselője neve, · szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
85
· jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, · magántanulói jogállása, · mulasztásainak száma · a tartózkodásának megállapítása céljából, · a jogviszonya fennállásával, · a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben · az érintett felsőoktatási intézmény részére · iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai · az
iskolához,
felsőoktatási
intézménybe
történő
felvétellel
kapcsolatosan · egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi állapotának megállapítása céljából · a neve, születési helye és ideje, · lakóhelye, tartózkodási helye, · társadalombiztosítási azonosító jele, · szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, · iskolai egészségügyi dokumentáció, · a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok · a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermekés ifjúság-védelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából · a neve, születési helye és ideje, · lakóhelye, tartózkodási helye, · szülője, törvényes képviselője neve, · szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, · a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
86
· a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok · a
fenntartó
részére,az
igényjogosultság
elbírálásához
és
igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából · a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai · az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. · a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, · a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai · tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai · a szülő, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, az iskola részére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai · a szülő, a vizsgabizottság, a gyakorlati képzés szervezője, a tanulószerződés alanyai vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskola, iskolaváltás esetén az új iskola, a szakmai ellenőrzés végzője részére · magatartása, · szorgalma · tudása · értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, · a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata
87
A tanuló fejlődésének nyomon követése 1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. 2. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérésértékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. 3. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. 4. Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. 5. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos
88
eljárásban történő felhasználás céljára. 6. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. Az adatkezelésben résztvevők köre 1. Adatkezelés felügyelete, irányítása · Igazgató · elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi- és adatkezelési szabályzatát; · teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal. rendelkezik. · titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan · ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak · biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket. · kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait; · rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét, · intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás
értékelésével
kapcsolatos
tanulói
adatok
megfelelő
továbbításáról · gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges az érintettek
89
hozzájárulásának beszerzéséről. · számítógépes
adatkezelés
esetén
jogosult
a
számítógépes
rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok olvasási, valamint a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javításának írásos hozzáférésére. · Esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát. · Meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét, · az adatkezelés felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó feladatait és jogait .............................. (részben vagy egészben) ............................ -ra írásban átruházhatja. · Igazgatóhelyettes · ellenőrzi, hogy az intézményben az adatkezelés a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat előírásai szerint történjen; · haladéktalanul intézkedik az esetleges szabálytalanságok esetén azok megszüntetésére, · figyelemmel kíséri az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változásait. Szükség esetén konkrét javaslatot tesz az igazgató részére adatkezelési szabályzat módosítása érdekében · mint az intézményvezető által kijelölt helyettes, jogosult az intézmény alkalmazottainak, tanulóinak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. · a betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. · a munkaköri leírásában meghatározott felosztás szerint felügyeli a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatainak kezelését, továbbítását
90
· rendszeresen ellenőrzi az iskolatitkár előadó adatkezelésével és védelmével kapcsolatos munkáját · a számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz olvasási jogosultsággal hozzáférhet 2. Az adatkezelési operatív feladatai · Iskolatitkár · köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni; · feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít; · az
intézmény
tanulóira
vonatkozóan
az
adatfelvételt
és
megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. · számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre. · nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint. · a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása · A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz korlátozott (írási) jogosultsággal hozzáférhet · Pedagógusok, osztályfőnök · köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; · köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni;
91
· az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. · az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. · a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti · a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma · szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma · tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen · felvételivel kapcsolatos adatok · a tanulómagatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok · a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok · a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok · beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok · számítógépes
adatkezelés
esetén
jogosult
a
számítógépes
rendszerben tárolt összes tanulóra olvasási, valamint az általa oktatott
tantárgyi
érdemjegyek
és
a
hiányzások
írásos
hozzáférésére. Az általa oktatott tantárgyak érdemjegyeinek
92
módosítása, csak az igazgató írásos hozzáférési jogosultságán keresztül történhet. · Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős · köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; · köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; · feladatára
vonatkozóan
részleges
adatkezelési,
betekintési,
hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik. · a tanuló, gyermek osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. · munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti · a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága · lakcíme, telefonszáma · szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma · a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok · a tanuló diákigazolványának sorszáma · a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel) · munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat:
93
· az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából · a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző) · Számítástechnikai munkatárs · köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; · köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; · felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért · gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról · kizárólagossal biztosítja az adatkezelésben résztvevő számára biztosított hozzáférési jogosultságot · biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe · gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének adatmódosításának tényét időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza · biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön · biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges · Igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez.
94
Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai A személyi adatok forrása 1. Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak A személyes adatok felvételének formája 1. Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A személyes adatok felvételének módja 1. A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. 2. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adat szolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni az „Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lap” kitöltésével. Az Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lapon szereplő adat felvétele – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem- csak akkor végezhető el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselője dátummal ellátva sajátkezű aláírásával hitelesíti A személyi adatokhoz történő hozzáférés 1. A hagyományos nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplő adatok hozzá-féréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. 2. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá.
95
3. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. 4. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. 1. Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilván-tartásokban találhatók. 2. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére a munkaügyi dolgozó és az iskolatitkár jogosultak. 3. A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként, vagy csoportonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás · a bizonyítvány, · a törzslap kűlíve, belíve, · az értesítő (ellenőrző), · az osztálynapló, · a csoportnapló, · az egyéb foglalkozási napló, · a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, · az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, · az órarend, · a tantárgyfelosztás, · a továbbtanulók nyilvántartása, · a tanulói jogviszony igazoló lapja. 1. Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vezetjük
96
2. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának személyes adatainak összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről, ellenőrzéséről az igazgató által kijelölt munkaügyi feladatokat ellátó dolgozó, vagy vezető gondoskodik Az adatkezelés ügyvitele, dokumentumai A személyi iratok 1. Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. Személyi iratok csoportosítása · a közalkalmazott személyi anyaga · a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat · a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok · a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok · tanulói iratok Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma 1. Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. 2. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli.
97
3. Személyes alapadatok iratai · az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, · az önéletrajz, · az erkölcsi bizonyítvány, · a kinevezés, · a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok, · a minősítés, · az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, · a hatályban lévő fegyelmi büntetést ki szabó határozat, · közalkalmazotti igazolás másolat. · hatályos fegyelmi ügyek 4. Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok: · juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, Ÿ céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, ta-
nulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), · közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés, · hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, 5. Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai · katonai szolgálat, · felkérések, · további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása),
98
6. Közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok · szociális támogatás, · egyéni kérelmek, · munkaképesség csökkenés, · munkavégzés alóli mentesség igazolása, · közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, · nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, · iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, · nyelvvizsga, · közigazgatási alap- és szakvizsga, · ügykezelői vizsga, · egyéb képzettség, · szakértői okiratok másolatai, · betekintési kérelem, 7. Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés - letiltás, melyek elkülönítése azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik. 8. A személyi anyag része a közalkalmazotti alapnyilvántartás, mely e szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: · a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor · a közalkalmazott áthelyezésekor · a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor · ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak
99
A személyi iratokba történő betekintés 1. A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: · saját adataiba az alkalmazott, · az alkalmazott felettese, · a minősítést végző vezető · a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy · a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy · munkaügyi per kapcsán a bíróság · feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat · a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül. A személyi iratok kezelésének feladatai 1. Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. 2. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított öt munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését.
100
3. A személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt - a (köz)alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. 4. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. 5. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyi iratok iktatása, tárolása 1. Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. 2. A személyi iratokat külön iktatókönyvben gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. 3. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. 4. Az irattározás az alkalmazotti jogviszony fennállásáig iskolatitkárnál történik. 5. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz, csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársak férhessenek hozzá. 6. Személyi iratot tárolni csak az iskolatitkár helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (páncél- vagy lemezszekrényben) elzártan lehet. 7. Az intézmény személyügyi feladatot ellátó helyisége a iskolatitkár irodája.
101
8. A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét - ha az ott dolgozók közül senki nem tartózkodik bent - zárva kell tartani. 9. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajutatni. 10.Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő iskolatitkár aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait - az irattározási tervnek megfelelően - a központi irattárban kell elhelyezni. 11.Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és az iskolatitkár férhessen hozzá. 12.A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni. Személyi iratok nyilvántartása 1. Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. 2. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében. 3. Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében - az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével - nyílván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is, s rövid szöveges megjelölést.
102
4. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. 5. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés letiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a gazdasági iroda feladata. 6. A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását - a későbbi törölhetőség érdekében - ceruzával kell vezetni. Személyi adatokban történő változások kezelése 1. Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles öt napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak: · név, · családi állapot, · eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), · lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, · iskolai végzettség, · szakképzettség, · tudományos fokozat, · állami nyelvvizsga, · iskolai végzettség, szakvizsga. 2. A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított öt munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. 3. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát.
103
4. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége). Közérdekű adat 1. Közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. 2. Az intézmény közérdekű adatai nyilvánosak, kívülállók számára hozzáférhetők, megtekinthetők. 3. Az intézmény kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors pontos tájékoztatása az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól: · alapadatai (az alapító okirat szerint) · feladatai, · hatásköre · szervezeti felépítése · működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumok · nevelési programja · pedagógiai programja · házirendje · feladatok, követelmények · a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató · a beiratkozásra meghatározott idő, · a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,
104
· köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, · tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, · a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, · a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, · a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, · a külső szervek által végzett ellenőrzések nyilvános megállapításai, · a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, · a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje éves munkaterv alapján a nevelési évben, · tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai · Az intézmény közérdekű adatainak nyilvánossága: Az intézmény pedagógiai programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje és annak hatályos változata megtekinthető: · az iskola honlapján; · az iskola fenntartójánál; · az iskola irattárában; · az iskola nevelői szobájában; · az iskola igazgatójánál; · az iskola igazgatóhelyettesnél;
105
4. A nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél az iskolában szervezett versenyek, vizsgák név szerinti eredményeinek nyilvános kihirdetése csak a tanuló, illetve a szülő előzetes hozzájárulása, illetve ráutaló magatartása következtében történhet. 5. Az intézmény Különös közzétételi listában ad tájékoztatást a tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályilag meghatározott (személyes adatokat nem sértő) adatokról, információkról az alábbiak szerint: · a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, · a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, · egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, · a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, · a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, · a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, · egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, · az intézmény nyitva tartásának rendjét, · éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, · a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, · a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot, · a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, · a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,
106
· az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, · a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, · a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, · a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, · az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, · az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát, · szakkörök igénybevételének lehetőségeit. · mindennapos testedzés lehetőségeit · hétvégi házi feladat szabályait, · iskolai dolgozatok szabályait. 6. Az intézmény tájékoztató rendszere az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi AZ előzőekben felsorolt adatokat és dokumentumokat. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP- jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. 7. A Különös közzétételi listában szereplő adatok megtekinthetők az intézmény honlapján digitális formában. Az adatok személyazonosítás nélkül korlátozás nélkül betekinthetők, kimásolhatók kinyomtathatók, internetről letölthetők.
107
A köznevelés információs rendszere (KIR) 1. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adhatunk ki. 2. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg előírt módon és tartalommal adatot szolgáltat a KIR honlapján keresztül fokozott biztonságú elektronikus aláírással, mely tartalmazza az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét, az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, az intézmény típusát, az intézmény feladat ellátási helyét, az intézmény székhelyét, OM azonosítóját tagintézmény nevét telephelyét, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, iskolatípusonként az évfolyamok számát, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. 3. A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. 4. Az intézmény jogszabályi előírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére:
108
5. A változásjelentéshez csatolandó az intézmény alapító okirata, megszűnés esetén, pedig megszüntető határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. 6. A bekövetkező változásokról, illetve az esetleges megszűnésről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a köznevelési intézmény nevét, létesítő és módosító alapító okiratának keltét, OM azonosítóját, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, valamennyi feladat ellátási helyét, képviseletére jogosult személy nevét, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, a nyilvántartásba vétel, létesítés napját, a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat, a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét. 7. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. 8. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján a azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, illetve akit óraadóként foglalkoztatnak.
109
Pedagógus igazolvány 1. Az Iskola a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, és pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. 2. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban az intézmény, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és szolgáltat adatot.. Az intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR működtetőjével. 3. A pedagógusigazolvány tartalmazza a jogosult fényképét a jogosult családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, 14. életévét betöltött jogosult esetében az aláírását, az igazolvány kiállításának napját és az érvényesíthetőség évét, érvényességre vonatkozó adatot, az igazolvány egyedi azonosítóját (igazolványszám, adatchip azonosító), azon intézmény(ek) nevét és székhelyét, amellyel a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban áll. 4. Intézményünk vezeti azoknak a pedagógusoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. 5. A nyilvántartás tartalmazza az elektronikus igénylésről kinyomtatott és a pedagógussal aláíratott ellenőrző adatlapot, az igénylés elküldésének tényét és idejét, az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját, az érvényesítő matricák meg-rendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a pedagógus igazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, a pedagógus igazolvány bevonásának okát, tényét és idejét, az igazolvány
110
egyedi adatchip azonosítóját, a megfizetett hatósági díjakat. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógus-igazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. Diákigazolvány 1. Az iskola a tanuló kérelmére elektronikus úton diákigazolvány kiadását kezdeményezi a hatályos jogszabályok szerinti módon és tartalommal. A diákigazolvány közokirat. 2. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. 3. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását, a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. 4. Az Intézmény a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. 5. Az intézmény a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.
111
Tanulói nyilvántartás 1. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartásban a tanuló teljes nevét (ha pl két keresztnév van), nemét születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét oktatási azonosító számát, anyja teljes nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, magántanuló-e, tanköteles-e, tanulói jogviszony kezdetét, megszűnésekor a kijelentkezés adatait valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait, a jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, évfolyamát, tanulmányai várható befejezésének idejét. 2. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. 3. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Adatkezelésre vonatkozó biztonsági előírások Az adatbiztonság követelménye 1. Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
112
2. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. 3. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve ha azt törvény lehetővé teszi közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. 4. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja · a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; · az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; · annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; · annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; · a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és · azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön. 5. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
113
Záró rendelkezések 1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed · az intézmény valamennyi dolgozójára, aki személyes valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (jelentések, tájékoztatók, stb.) készít. · bármely azonosított, vagy azonosítatlan személyre, vonatkozó információra · valamennyi az intézmény székhelyén és telephelyein vezetett nyilvántartások, adatbázisok, valamennyi egyedileg kezelt adatokra, dokumentumokra. 2. Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. 3. Adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni. 4. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. 5. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért. 6. Az adatkezelési szabályzatot - az intézmény vezetőjének előterjesztése után - a nevelőtestület 2013 év március hó 27 napi tantestületi értekezletén véleményezte. 7. Az adatkezelési szabályzat a jóváhagyás időpontjával lép hatályba. 8. A szabályzat véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői közössége a diákönkormányzata és az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. 9. Jelen adatkezelési szabályzat és kapcsolódó dokumentumai minden érdeklődő iskolahasználó számára megtekinthető
114
· az iskola honlapján; · az iskola fenntartójánál; · az iskola irattárában; · az iskola nevelői szobájában; · az iskola igazgatójánál; · az iskola igazgatóhelyettesnél; · a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. Kelt: Magyarbánhegyes, 2013. március 27. ………………………………………. Igazgató
Az Adatvédelmi-és kezelési Szabályzatban foglaltakat véleményeztük.
…………………………………….. a közalkalmazotti tanács elnöke
……………………………..
……………………………...
a szülői szervezet elnöke
a diákönkormányzat elnöke
115
Kelt: Magyarbánhegyes, 2013. március 27. ………………………………………. Igazgató
Az Adatvédelmi-és kezelési Szabályzatban foglaltakat elfogadjuk.
Kelt: Magyarbánhegyes, 2013. május ………
…………………………………….. Igazgató
116
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS (1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete alapján) A közalkalmazottak alapadatai I. · · · · · · · ·
neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
· · · · · ·
legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete
·
a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja
II.
III.
· · IV. · · · ·
a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
· · ·
a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma
V.
· ·
117 VI. ·
személyi juttatások
VII. ·
a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII. ·
a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
·
A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai a Kjt. 41. § (1)-(2) bekezdés szerint.
IX.
118
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE KÖZZÉTÉTELI LISTA (Ajánlott jogszabály szerinti adattartalom)
Iskola neve: ………………………………………………………………………….. Iskola címe: …………………………………………………………………………. Iskola OM azonosítószáma: …………………………………………………………. I.
Személyi feltételek 1. Pedagógusok (tanárok, tanítók, napközis nevelők) · · · · · ·
végzettség, szakképzettség, műveltségi terület, tantárgyi szak, tanított tantárgy, az adott tantárgyat hány fő tanítja
2. Nevelő-oktató munkát segítők (iskolatitkár) · iskolai végzettség, · betöltött munkakör, · az adott munkakört végzők száma
3. Technikai dolgozók (karbantartó, takarító) · · · · II.
munkakör megnevezése, iskolai végzettség, szakképzettség, munkakört betöltők száma
Tanulócsoportok 1. Megnevezése 2. Képzési típus 3. Tanuló létszám
III.
Országos mérések eredményei 1. Osztályonkénti, kompetencia területenkénti bontás 2. Átlagok
119 IV.
Lemorzsolódás, évfolyamismétlők aránya 1. Évismétlők száma az adott tanévben évfolyamonkénti létszáma, aránya 2. Tanév közbeni megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, arány) 3. Tanév végén megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, aránya
V.
Továbbtanulási mutatók 1. Az elmúlt 4-5 tanév összehasonlítása 2. A továbbtanulók létszáma, aránya 3. Az adott felsőbb iskolákba lépő tanulók létszáma, aránya (gimnázium szakközépiskola, szakiskola, nem tanult tovább)
VI.
Tanórán kívüli foglalkozások, programok 1. 2. 3. 4.
VII.
Szakkörök Napközi foglalkozások Tanulószobai foglalkozások Egyéb (tanulmányi versenyek, színházlátogatás, tömegsport, könyvtár látogatás, néptánc, kézműves foglalkozás, stb.)
Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatírások szabályai (Pedagógiai Program, házirend alapján) 1. 2. 3. 4.
Tanulók kötelességei Tanulók jogai Tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje tantárgyanként
VIII. A tanév rendje……..tanévben 1. Beiratkozás rendje, időpontja 3. Tanévnyitó időpontja 4. Szorgalmi idő időtartama. 5. I. félév, II. félévi szorgalmi idő időtartama 6. Őszi, tavaszi szünetek időtartama 7. Vizsgák időpontja 8. Tanévzáró ünnepély időpontja IX.
Tanítási nélküli munkanapok (osztálykirándulások, pedagógiai nap, stb.)
X.
Nevelőtestületi értekezletek (időpontja, témaköre, stb.)
XI.
Nemzeti ünnepek, ünnepélyek, emléknapok
120 XII.
Tanévhez kapcsolódó fontosabb események 1. 2. 3. 4.
DŐK közgyűlés Tanulók egészségügyi állapotának felmérése Farsang Iskolabál
XIII. Az intézmény dokumentumai 1. 2. 3. 4.
SZMSZ Pedagógiai program Tanulói házirend Intézményi szabályzatok
121
2. MELLÉKLET - A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA - HELYESTTESÍTÉSI REND Igazgató
Igazgató-helyettes
Felsősosztályfőnök munkaközösségvezető
Alsósosztályfőnök munkaközösségvezető
Szakszervezeti titkár
KAT elnöke
122
123
124
125
126
127
128
129
