Füleky György
Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő
Kulcsszavak: műtrágyázás, termés, minőség, meszezés, szerves trágyázás
Összefoglalás Az 1972-ben Gödöllőn, savanyú barna erdőtalajon beállított műtrágyázási kísérlet időről-időre új szakmai problémák megválaszolására adott lehetőséget. Megválaszolást nyert, hogy növekvő adagú NPK műtrágyázás általában csak a kisebb (150 kgNPK/ha – 300kgNPK/ha) műtrágya adagok esetében növelte szignifikánsan a termés mennyiségét a vetésforgó növényeinél. Az idő előrehaladtával a fenti műtrágyaadagoknál nagyobb adagok termésdepressziót okoznak. A növekvő műtrágyaadagok folyamatos alkalmazás esetén jelentős mértékben megnövelték a szántott réteg P és K tartalmát, valamint a 3 m-es talajrétegben felhalmozódott nitrát mennyiségét. A tápelemek mennyiségének növekedtével egyidejűleg a pH, valamint a Ca és Mg tartalom csökkenését tapasztalták. A műtrágyázás időleges szüneteltetése (6 év) hatására számottevően csökkent a talaj P és K tartalma a szántott rétegben.
Bevezetés Magyarországon az 1960-as évek közepétől számos műtrágyázási kísérlet indult be az ország több helyén. Némelyek az egységes kísérleti hálózathoz tartoztak, míg mások ettől függetlenül kívántak választ adni az ekkor induló műtrágyahasználat kérdéseire. Legtöbb esetben nem tartamkísérletként indultak, hanem a gyakorlat akkor aktuális kérdéseire próbáltak választ adni. A végül tartamkísérletté vált szántóföldi trágyázási/növénytermesztési kísérletek kisebb-nagyobb átalakításokkal próbáltak meg a későbbiekben felvetődő problémákra is választ adni. A tartamkísérletek eredményeiről több összefoglaló munka is született (Csathó, 2004, Debreczeni és Debreczeniné, 1994., Kádár, 1992., Kádár és Szemes, 1994., Kovács és Füleky, 1991.) A Budapestről Gödöllőre nem sokkal korábban kiköltözött Agrártudományi Egyetem kísérleti telepén indult meg az 1970-es évektől a szántóföldi műtrágyázási kísérletezés. Az egyetem szárítópusztai kísérleti telepén 1972-ben beállított műtrágyázási kísérletben kezdetben, majd későbbiekben a következő kérdések megválaszolását tűzték ki célul:
Első időszak: 1972-1980 Hogyan hat az intenzív műtrágyahasználat és növényvédelem a termés mennyiségére és minőségére? Második időszak: 1980-1986 Milyen hatással van az évenkénti műtrágyahasználat mellett annak elhagyása vagy a 3 évenkénti előretrágyázás a termés mennyisége és minősége mellett a talaj tulajdonságaira?
109
Harmadik időszak: 1986-1992 Miképpen javíthatók a talaj leromlott tulajdonságai mésztrágyázással és szervestrágyázással és ez miképpen hat a termésre? Negyedik időszak: 1992-1998 Miképpen folytatható intenzív, félintenzív vagy extenzív földhasználat a tápelemekkel különbözőképpen feltöltött talajokon? Ötödik időszak: 1998-tól Milyen hatása van a telepített agroerdőre a felhagyott és tápelemekkel különböző mértékben feltöltött talajnak? Anyag és módszer A Szárítópusztai kísérleti terület a Gödöllői dombságon van Budapesttől mintegy 30 km-re északra. A kísérleti telep talaja barna erdőtalaj, homokos vályog szövetű, savanyú kémhatású (pHKCl 5,0), humusztartalma 1,5 %, gyenge tápelemellátottságú (AL-P2O5 = 34 mgkg-1, AL-K2O = 129 mgkg-1).
Első időszak A szántóföldi kísérletet 1972-ben állították be Gödöllőn az egyetem Szárítópusztai kísérleti telepén. A kísérlet első 8 évében 3 szakaszon (A, B, C) vetésváltás volt őszi búza, kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó növényekkel. Mindegyik szakaszon 3-3 blokk volt (a, b, c) különböző növényvédelmi kezelésekkel: a.) kémiai növényvédelem nélkül, csak mechanikai védelemmel, b.) mérsékelt kémiai növényvédelemmel, és c.) intenzív kémiai növényvédelemmel. Az 5 műtrágya adag szint (0, 150, 300, 600, 900 kgN,P2O5,K2O/ha/év) gyakorlatilag a tartamkísérlet egész tartamán megmaradt. A három elem hatóanyag tartalmának a megoszlása a vetésforgóban átlagosan 1,7:1:1,3 volt. A kísérleti parcellák mérete 70 m2 volt, minden egyes kezelés 4 ismétlésben szerepelt (I-IV). Rendszeresen mérték a szem és melléktermék mennyiségét, valamint a termés N, P, K tartalmát. 1980-ban az egész kísérlet talajának szántott rétegét parcellánként megvizsgálták.
Második időszak 1980-tól 6 évig csupán kisebb változtatások történtek a kísérletben. A nagyobb műtrágyaadagokat lecsökkentették, a 600 kg-os adagot 450 kg-ra, a 900 kg-os adagot pedig 600 kg-ra. Ez a kísérlet későbbi szakaszában is úgy maradt. Megszűntek a növényvédelmi kezelések, helyükre az alábbi műtrágyahasználati blokkok terültek: a) évenkénti műtrágyázás, b) utóhatás vizsgálat, c) PK előretrágyázás 3 évre, és N trágyázás évente. A kísérletben rendszeresen mérték a fő- és melléktermék mennyiségét és a termések N, P, K Ca, Mg, Fe, Mn, Zn és Cu tartalmát. Talajvizsgálat 1983-ban és 1986-ban volt, ami kiterjedt a talajok AL-P és K tartalmára, pH, humusz és mikroelem tartalmára. 1986-ban megmérték a talajok mélységi nitrát eloszlását is.
Harmadik időszak
110
1986-tól szükséges volt a leromlott talajtulajdonságok, mint a pH és humusztartalom feljavítására. Ekkor a korábbi ismétlések helyett az alábbi új kezelések kerültek beállításra, egyúttal megszűnt az a,b,c műtrágyahasználati különbözőség de megmaradt az évenkénti 5 szintű műtrágyázás: I. műtrágyázott, II műtrágyázott+istállótrágya, műtrágyázott+istállótrágya+mésztrágya
III.
műtrágyázott+mésztárgya,
IV.
Az évenkénti mésztrágya adagja 1,5 tCaCO3/ha volt. Az istállótrágya 3 évenként került kijuttatásra 30 t/ha mennyiségben. Évenként mérték a főtermés és melléktermék mennyiségét. 1989-ben pedig részletes talajvizsgálatot végeztek.
Negyedik időszak 1990-től 1998-ig a következőképpen folytatódott a kísérlet: az A szakaszban tovább folytatódott az intenzív műtrágyázás, 3 évenként istállótrágya kijuttatás és mésztárgya kezelés történt. Az A szakasz növényei a következők voltak sorrendben: kukorica, búza, kukorica, búza, kukorica, búza, kukorica. Évente mértük a fő- és melléktemés mennyiségét, 1998-ben pedig részletes talajvizsgálatra került sor. A B szakaszban félintenzív földhasználat folyt. 1992-ig még folyt a korábbi műtrágya, istállótrágya és mésztrágya kezelés, majd megszűnt minden korábbi trágyaszer kijuttatása. A B szakasz növényei a következők voltak: kukorica, rozs, zab, lucerna, lucerna, árpa. Évente mértük a főtermés és a melléktermés tömegét, 1998-ban részletes talajvizsgálatokra került sor. A C szakaszon 1990-ig folyt a korábbi műtrágyázás, szerves- és mésztrágyázási gyakorlat. Ezidőtől a kísérlet ezen szakaszára nem lett trágyaszer kijuttatva. A C szakaszon a következő növények kerültek termesztésre: kukorica, gyep, gyep, gyep, gyep, árpa. A kísérletben a főtermést és a hozzá tartozó melléktermést mérték. 1998-ban ebben a kísérletrészben is részletes talajvizsgálatokra került sor.
Ötödik időszak 1999-ben az A szakaszon tölgycsemete erdőt telepítettünk. A B és C szakaszon lévő kísérletet megszűntettük. A tölgyerdő kísérlet még nem lett értékelve.
Eredmények és tárgyalásuk Az első időszakban az őszi búza esetén már megmutatkozott a későbbi tendencia, miszerint a legkisebb 150 kg/ha NPK műtrágyaadag növelte csak a termést, ennél nagyobb műtrágyaadagnál inkább csökkent a termés mennyisége. (1. táblázat). A mérsékelt kémiai növényvédelem szignifikánsan kisebb termést eredményezett, mint a kémiai növényvédelemben nem részesült parcellák. A kukorica jelzőnövényeknél kissé más tendencia alakult ki. A nagyobb műtrágyaadagok, - bár kis mértékben - de növelték a termésmennyiséget. A legnagyobb termést kukorica esetében az intenzív növényvédelem eredményezte. Hasonló volt a helyezet a burgonyánál és a cukorrépánál is. Ez utóbbi jelzőnövénynél azonban a mérsékelt kémiai növényvédelem eredményezte a legnagyobb termést. A második időszakban mind az őszi búzánál, a kukoricánál és a burgonyánál az utóhatás, vagyis a műtrágyázás elhagyása eredményezte a legkisebb terméseket. (2. táblázat). Az intenzív műtrágyázás és az előretrágyázás közel azonos hatású volt. A növekvő műtrágyaadagok az őszi búzánál elsősorban az első műtrágyaadag (150 kg/ha) és talán a második adag esetében (300 kg/ha) növelték meg szignifikánsan a termést.
111
111
A kukorica esetében hasonló volt a növekvő műtrágyaadagok hatása, azzal a különbséggel, hogy itt már termés depresszió következett be a 450 és 600 kg/ha műtrágya adagoknál. A burgonya jelzőnövénynél a legnagyobb termésnövekedés a legkisebb műtrágyaadag (150 kg/ha) esetében volt. A nagyobb műtrágya adagok kis mértékben tovább növelték a termés mennyiségét. A második időszakban megvizsgálták a növények termése mellett azok makro- és mikroelem tartalmát is. (3. táblázat). A beltartalmi értékek közül általában növekedett a növények makroelem tartalma a növekvő műtrágyázás hatására. Érdekes, de nem meglepő módon ezen a laza szövetű, nem karbonátos, savanyú talajon a búzaszem és szalma Mn tartalma jelentősen megnövekedett a növekvő műtrágya adagok hatására. A műtrágyázás elhagyása (b blokk) viszont csökkentette mind a szem, mind a szalma Mn tartalmát. A növények beltartalmi vizsgálata mellett megnézték a talajok tulajdonságaiban bekövetkezett változásokat is. (4. táblázat). A rendszeres nagyadagú műtrágyázás jelentős mértékben lecsökkentette a talaj pH-ját. Minél nagyobb volt az évente alkalmazott műtrágya adagja, annál nagyobb volt a pH csökkenés mértéke. (Füleky 1997). A 3 illetve 6 évnyi műtrágya használat szüneteltetés hatására kisebb mértékű lett a talaj elsavasodása. A intenzív műtrágyázás növekvő adagjai hatására bekövetkezett pH csökkenés hátterében a talaj Ca és Mg tartalmának jelentős zuhanása áll. A Ca tartalom 1986-ra a legnagyobb műtrágya kezelés talajában a kontrol parcella talajához képeset a felére csökkent le. Ezzel egyidejűleg természetesen lecsökkent a talaj Mg tartalma is, a Mn tartalom – bár kis mértékben, - növekedett. Az évenként növekvő adagú műtrágyázás jelentős mértékben megnövelte a talaj AL-oldható foszfor és kálium tartalmát. A műtrágyázás szüneteltetése 1980 és 1986 között viszont számottevő P és K csökkenést okozott a talajban. A mésztrágyázás és az istállótrágyázás (5. táblázat) egyaránt kedvező hatással volt 1986 és 1990 között az őszi búza szemtermésre, de nem okozott szignifikánsa növekedést a kukorica, a burgonya és a szója esetében. Itt kell megjegyezni, hogy az egységesen adott istállótrágyázás (#) tápelemtartalmával megegyező műtrágyázásban részesültek (m) a nem istállótrágyázott kezelések. Ez a döntés pedig több évre jelentősen meghatározta a terméseredmények nagyságát. A növekvő adagú műtrágyázás nagyobb adagjai ekkorra szignifikáns termésdepressziót okoztak az őszi búza és kukorica növényeknél. Megvizsgáltuk a fenti időszak során a mésztrágyázásnak és szerves trágyázásnak a talaj tulajdonságaira gyakorolt hatását is. A mésztrágyázás megnövelte e talaj pH-ját. A szerves trágyázás alkalmazás viszont a talaj AL-oldható foszfortartalmát és káliumtartalmát egyaránt növelte (6. táblázat). Megvizsgáltuk a 14 évi műtrágyázás hatására az egyes kezelések talajának 3 m-es rétegében felhalmozódott nitrát-N mennyiségét (7. táblázat). Látható, hogy a műtrágyát nem kapott talaj 3 m-es rétegében alig található nitrát-N. A közepes nitrogén műtrágya adagnál összesen 787 kg nitrát-N, míg a nagyobb nitrogén műtrágya adag esetén közel 2000 kg(1977) nitrát-N halmozódott fel a 3 m-es talajrétegben. A 0-60 cm-es talajrétegben az intenzív növényi tápanyagfelvétel miatt általában kevesebb nitrát-N volt található. Bemutatjuk a tartamkísérlet utolsó növénytermesztési periódusból 1992-től alkalmazott folyamatos, illetve felhagyott műtrágyázási gyakorlat hatásait a termés nagyságára. Az 1993-ig folyamatosan műtrágyázott intenzív szakaszban (A) a kukorica növényre depresszív módon hatottak a növekvő műtrágya adagok. (1. ábra) A félintenzív szakaszon (B) a lucerna jól tudta hasznosítani a talajban felhalmozódott tápelemeket. Ugyanez mondható el az extenzív (C) szakaszon termett szénatermésre. (Tasi és Füleky, 1998).
Összefoglalás
112
A több mint 30 éves gödöllői műtrágyázási kísérletben a közel állandó növekvő adagú műtrágyázás mellett periódusonként más és más problémára kívántak választ kapni a kutatók. Az első időszakban megállapították, hogy a kémiai növényvédelem valamivel nagyobb termésátlagot biztosított, mint a mechanikai védelem. A növekvő adagú intenzív műtrágyahasználat a 30 év során sohasem érte el célját. Általában csak a 150 kg-nyi vegyes hatóanyag növelte jelentősen a termés mennyiségét a kontrol parcellákhoz képest. A műtrágyázás időleges szüneteltetése során visszaesett a termés mennyisége és jelentősen lecsökkent a talaj foszfor és kálium tartalma. Az intenzív műtrágyázás hatására lecsökkent a talaj pH-ja, de ugyanakkor megnövekedett a talaj foszfor és kálium tartalma. Mésztrágyázással a talaj további savanyodása megállítható volt. Szerves trágyázás elsősorban a talaj foszfor és kálium ellátottságát növelte. A 3 m-es mélységben történt nitrát-N vizsgálatok kimutatták, hogy jelentős nitrát-N felhalmozódás történt a talajban a növények szükségleteit meghaladó N műtrágyázás esetén.
113
113
1. táblázat Műtrágyák növekvő adagjai és a növényvédelem hatása barna erdő (gödöllői) talajon folytatott (1973-1980) tartamkísérletben Az 1973-1980 időszak és a tényezők átlagában őszi búza szemtermésre
Növényvédelem
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
600
900
a blokk
4,11
4,81
4,63
4,15
4,12
4,37
b blokk
3,84
4,39
4,29
3,78
3,48
3,95
c blokk
4,10
4,43
4,43
3,91
3,64
4,10
Átlag
4,02
4,54
4,45
3,95
3,75
4,14
SzD5
SzD55
0,31
0,24
kukorica szemtermésre
Növényvédelem
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
600
900
a blokk
4,75
5,03
5,16
5,09
5,05
5,02
b blokk
5,35
5,60
5,52
5,55
5,61
5,53
c blokk
5,55
5,63
5,83
5,85
5,76
5,73
Átlag
5,22
5,42
5,51
5,50
5,47
5,43
SzD55
SzD55
0,21
0,26
burgonya gumótermésre
Növényvédelem
Átlag
0
150
300
600
900
a blokk
9,97
12,06
13,41
15,67
16,05
13,43
b blokk
12,33
15,47
16,48
18,09
17,55
15,99
c blokk
13,17
14,87
17,14
18,30
18,36
16,37
Átlag
11,82
14,13
15,67
17,00
17,32
15,26
SzD55
114
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
1,28
SzD55
0,99
cukorrépa gyökértermésre
Növényvédelem
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
600
900
a blokk
28,74
32,27
32,11
33,80
35,52
32,49
b blokk
34,16
38,29
38,97
42,60
42,20
39,26
c blokk
32,46
35,50
36,45
40,33
36,97
36,97
Átlag
31,79
35,38
35,84
38,84
39,35
36,24
SzD55
SzD55
2,97
3,86
a = kémiai növényvédelem nélkül mechanikai védekezés b = mérsékelt kémiai növényvédelem c = intenzív kémiai növényvédelem
115
115
2. táblázat A műtrágyaadag és alkalmazásmód hatása barna erdőtalaj (gödöllői) talajon folytatott (19811986) tartamkísérletben Az 1981-1986 időszak és a tényezők átlagában
Őszi búza szemtermésre t/ha/év
Műtrágyázás módja
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
450
600
a blokk
3,79
5,17
5,45
5,37
5,05
4,97
b blokk
3,57
4,11
4,34
4,69
5,11
4,37
c blokk
3,72
5,12
5,33
5,18
5,01
4,87
Átlag
3,69
4,80
5,05
5,08
5,06
4,74
SzD55
SzD55
0,26
0,34
Kukorica szemtermésre t/ha/év
Műtrágyázás módja
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
450
600
a blokk
5,49
6,28
6,22
5,72
5,37
5,82
b blokk
5,17
5,22
5,46
5,63
5,22
5,34
c blokk
5,21
5,86
5,87
5,29
4,56
5,36
Átlag
5,29
5,79
5,85
5,55
5,05
5,50
SzD55
SzD55
0,32
0,41
Burgonya gumótermésre t/ha/év
Műtrágyázás módja
116
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
Átlag
0
150
300
450
600
a blokk
15,66
20,19
20,99
22,24
22,33
20,28
b blokk
14,81
16,24
16,21
19,12
19,49
17,17
c blokk
15,42
20,37
21,81
23,70
22,38
20,74
Átlag
15,30
18,93
19,67
21,69
21,40
19,40
SzD55
1,33
SzD55
1,71
a = évenkénti műtrágyázás b = utóhatás c =P és K három évre előre, N évente
3. táblázat A folyamatos műtrágyázás (1973-1986) és időleges szüneteltetésének (1981-1986) hatása a búza mangán tartalmára az 1981-1986 évek átlagában, Mn mgkg-1
Műtrágyázás módja
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
SzD55
0
150
300
450
600
a blokk szem
40,5
41,4
48,0
55,1
60,8
b blokk szem
40,4
41,9
42,1
48,0
50,1
a blokk szalma
81,1
82,8
100,4
135,5
110,0
b blokk szalma
72,1
81,7
86,8
120,2
104,4
6,4
10,5
a = évenkénti műtrágyázás b = utóhatás c = P és K három évre előre, N évente 4. táblázat A hosszantartó műtrágyázás hatása a gödöllői rozsdabarna erdőtalaj pHKCl-jára
Vizsgálat éve
kezelés
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
SzD5%
0
150
300
450
600
1980
műtrágyázott
4,7
4,6
4,4
4,1
4,1
0,5
1983
műtrágyázott
4,8
4,4
4,2
4,1
3,9
0,4
utóhatás
4,7
4,5
4,4
4,4
4,5
műtrágyázott
4,3
4,1
3,9
3,8
3,7
utóhatás
4,3
4,1
4,1
3,9
3,8
1986
0,2
AL-oldható Ca-, Mg-, Mn-tartalmára mgkg-1
Vizsgálat éve
kezelés
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év 0
150
300
450
SzD5% 600
117
117
1986
Műtr. Ca
1045
828
766
649
489
130
1986
Műtr. Mg
163
126
116
111
110
26
1986
Műtr. Mn
155
158
163
164
168
36
AL-oldható P2O5 tartalmára mgkg-1
Vizsgálat éve
kezelés
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
SzD5%
0
150
300
450
600
1980
műtrágyázott
37
55
63
113
129
29
1983
műtrágyázott
40
67
91
162
196
23
utóhatás
41
47
68
114
171
műtrágyázott
37
82
120
194
267
utóhatás
32
37
50
92
135
1986
14
AL-oldható K2O tartalmára mgkg-1
Vizsgálat éve
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
SzD5%
0
150
300
450
600
1980
műtrágyázott
124
144
167
206
200
48
1983
műtrágyázott
123
140
145
216
228
25
utóhatás
112
127
140
171
209
műtrágyázott
118
126
153
200
250
utóhatás
108
119
119
155
191
1986
118
kezelés
12
5. táblázat A szerves és műtrágyázás, valamint a mésztrágyázás hatása rozsdabarna erdő (gödöllői) talajon az
őszi búza szemtermésére t/ha (1988)
Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
500
M+m
4,19
7,09
6,92
6,23
5,37
5,96
M+#
4,66
6,95
7,57
7,04
5,51
6,35
M+m+Ca
5,24
6,66
7,14
6,94
6,54
6,50
M+#+Ca
(4,28)
6,58
7,34
6,95
6,03
6,24
Átlag
4,59
6,82
7,24
6,79
5,86
6,26
SzD5%
SzD5%
0,40
0,45
Kukorica szemtermésére (1990)
Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
600
M+m
3,28
3,54
3,21
2,60
2,77
3,08
M+#
2,86
3,41
3,23
2,98
2,45
2,98
M+m+Ca
3,55
3,43
3,13
2,80
2,76
3,14
M+#+Ca
3,44
3,17
2,63
2,75
2,34
2,84
Átlag
3,28
3,39
3,05
2,78
2,58
3,02
SzD5%
SzD5%
0,24
0,27
Burgonya gumótermésére t/ha (1987)
Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
600
M+m
8,02
9,20
9,92
9,62
9,92
9,33
M+#
7,53
9,82
10,54
9,66
10,26
9,55
M+m+Ca
7,94
8,92
9,71
11,41
10,31
9,66
SzD5%
0,71
119
119
M+#+Ca
7,59
9,68
9,76
10,62
10,48
9,63
Átlag
7,77
9,41
9,98
10,33
10,24
9,55
SzD5%
0,80
Szója szemtermésére t/ha (1989)
Trágyázás változatai
átlag
0
150
300
450
600
M+m
0,85
1,09
1,30
1,35
1,22
1,16
M+#
0,89
1,14
1,25
1,28
1,18
1,14
M+m+Ca
0,80
0,99
0,96
1,01
1,01
0,95
M+#+Ca
0,75
0,83
0,97
1,04
0,99
0,92
Átlag
0,82
1,01
1,12
1,17
1,10
1,04
SzD5%
120
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
0,09
SzD5%
0,08
6. táblázat A gödöllői trágyázási tartamkísérletek talajvizsgálati jellemzői
A B C szakasz 1989
pHKCl Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
600
M+m
4,9
4,3
4,3
4,0
3,8
4,3
M+#
4,7
4,0
4,2
4,3
3,8
4,2
M+m+Ca
5,0
4,7
5,0
4,4
4,6
4,8
M+#+Ca
5,2
5,2
5,3
4,9
4,8
5,1
Átlag
5,0
4,6
4,7
4,4
4,3
SzD5%
SzD5%
0,2
0,3
AL-P2O5 mgkg-1 Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
600
M+m
45
94
104
182
194
124
M+#
43
121
144
180
241
146
M+m+Ca
35
85
118
169
225
126
M+#+Ca
63
104
126
208
263
153
Átlag
46
101
123
185
231
SzD5%
SzD5%
21
24
AL-K2O mgkg-1 Trágyázás változatai
Műtrágya hatóanyag szintek kg/ha/év
átlag
0
150
300
450
600
M+m
133
184
178
227
259
196
M+#
160
195
222
248
251
215
M+m+Ca
156
168
214
224
205
194
M+#+Ca
186
187
200
266
238
215
SzD5%
18
121
121
Átlag SzD5%
122
159
184
203
241 20
238
7. táblázat A hosszantartó műtrágyázás hatása (1972-1986) a gödöllői rozsdabarna erdőtalaj 3 m-es szelvényében felhalmozódott NO3- N mennyiségére kg/ha
Talajréteg mélysége cm
Kiadagolt műtrágya-N kg/ha/14év 0
1800
SzD5% 4600
Egy évre jutó műtrágya-N kg/ha 0
130
330
0-20
18
27
85
20-40
5
18
44
40-60
3
22
40
60-80
7
51
161
80-100
0
60
151
100-120
3
60
126
120-140
5
65
153
140-160
6
85
231
160-180
6
66
206
180-200
3
56
120
200-220
5
61
145
220-240
1
67
148
240-260
10
63
121
260-280
8
50
121
280-300
7
35
121
Összesen
87
787
1973
SzD5%
21
12
1. ábra Az intenzív, félintenzív és extenzív szakaszok terméseredményei
123
123
1993 A kukorica . . -1
tha
1994 B lucerna 1994 C széna
14 12 10 8 6 4 2 0 0
150
300
450
600
kg hatóanyag/ha/év
124
Irodalom • • • • • •
Csathó P. (2004): A talaj-növény rendszer tápelem-forgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. MTA Doktori disszertáció pp 176. Budapest Debreczeni B. – Debreczeni B-né (szerk) (1994): Trágyázási kutatások, 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest. Füleky Gy. (1997): Impact of long-term cropping on chemical properties of soil. Soil water and environment relationships, DATE (TEMPUS JEP 9240) (Ed: Filep György) pp.157-168. Kádár I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI-AKAPRINT. Budapest. Kádár I., Szemes I. (1994): a nyírlugosi tartamkísérlet 30 éve. MTA TAKI-AKAPRINT. Budapest. Kovács K. – Füleky Gy. (1991): Trágyázási tartamkísérlet eredményei Gödöllő barna erdőtalajon. 19721990. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék. Tasi J.-Füleky Gy. (1998): Arable field utilization with grassland after long-term intensive cropping. Ecological of Grassland Management. 1998. May 18-21. ( Ed: G. Nagy, K. Pető ) pp. 921-924.
125
125
