Változó biológiaérettségi – 2015 – 2017 Csorba F. László
• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) Így például egy konkrét feladat adatainak felhasználásával, egyes gyomnövények zavarástűrés értékeinek ismeretében annak megfogalmazása, hogy (ezek) a gyomnövények általában jól tűrik a zavarást. Ezek a megállapítások mindig egy meglevő, általános érvényű háttértudás birtokában fogalmazhatók meg, tehát az induktív és deduktív lépések egymáshoz kapcsolódnak. • deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre) Az ismert szabályok, modellek, hipotézisek, törvény(szerűségek) alkalmazása konkrét esetre. Például: a rovarok testfelépítésének, egyedfejlődésének ismeretében egy rovarként azonosított ízeltlábúról annak kijelentése, hogy van tora, továbbá vedlések során növekedik.
• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése). .
biol_kozep_2008 A kockásliliom hazánkban védett növény, ezért a diák nyomon követte e faj egyik termőhelyét, a Liliom-rétet érintő tervezett beruházásokat. A helyi önkormányzat azt javasolja, hogy a réten átfolyó Teknős-patak duzzasztásával csónakázótavat alakítsanak ki. A tervek szerinti tó a patakot tápláló források és a Liliom-rét közti kiszélesedő völgyben lenne. Ez a beavatkozás a patak vízhozamát jelentősen csökkentené. A falu gazdái emellett azt is szorgalmazzák, hogy a Liliom-rét tápanyagszegény talaját nitrogénműtrágyázással javítsák. Így növelhetnék az évente lekaszált fű mennyiségét. A diák a Növényismeret könyvben utánanézett a kockásliliom környezeti igényeinek. Azt találta, hogy nedvességkedvelő, mocsárrétek lakója, enyhén meszes, nitrogénben szegény termőhelyen él és a zavarást kevéssé tűri. A következő önkormányzati ülésen szót kért. 8. Írja le, hogy a diák milyen várható ökológiai következményekre hívhatta fel a figyelmet! Fogalmazzon meg két ökológiai alapú érvet! (2 pont) ……………………………………………………………………………… ……………………………
•sorképzés (relációk kezelése) Általában oksági összefüggéseket és /vagy időbeli sorok képzését jelenti. Például: az embernél a belégzéshez vezető lépések sora.
•osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás) Halmaz-részhalmaz viszonyok megállapítása, ábrázolása. Például: egy faj rendszertani csoportba sorolása (ez akkor is feladat, ha a kategóriamegnevezés változott vagy nem követelmény. Például a fej-tor-potroh tagolás és szárnyak azonosítása után az egyébként esetleg ismeretlen élőlényt be kell tudni sorolni a rovarok közé)
•kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata) Az előző képességtípus fordítottja: a szempont alapján a vizsgázónak kell képeznie a halmazokat. Például kiválasztani a felsorolt vegyületek közül a DNS alkotórészeit, az RNS alkotórészeit, és azokat, amelyek egyik molekula alkotásában sem vesznek részt.
•valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete) •arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék) E két ponthoz tartoznak a genetikai és populációgenetikai feladatok (melyek konkrét számítást igényelnek), és kvalitatív kockázatbecslések (pl. a röntgensugárzás és a mutációgyakoriság összefüggésének megfogalmazása). Összefüggenek az analógiás gondolkodással, pl. környezeti terhelés fokozódásának következményeire vonatkozó előrejelzések, sejtések megfogalmazásakor.
• különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká) Érettségi feladatokban viszonylag ritka a grafikonkészítés, gyakori viszont grafikonok és/vagy táblázatok értelmezése, vagy hiányos táblázat értelemszerű kiegészítése. Nem ritka a szövegben adott és a táblázatban vagy grafikonon megjelenített adatok összevetését igénylő, szövegértelmezést feltételező problémafeladat sem. Előfordulhat grafikon értelmezését kívánó feladat is, pl. annak megállapítása, hogy mit és milyen mértékegységben ábrázolhat az x és az y tengely (mi a függő és mi a független változó).
A fenyőszövő lepke tűrőképessége 15 o C-on, a páratartalom függvényében
a növekedés üteme
A bábakból kibújó lepkék aránya %
60 50 40 30 20
A
10
B
0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
A levegő növekvő relatív páratartalm a %
10
+
K -ion koncentráció
• az adatok bizonyítékként, érvként való felhasználása • kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján) • változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja) • etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése) Négy, egymással összefüggő kompetencia. A bizonyítás logikailag helyes lépések sorozatát jelenti (pl. egy kísérlet pozitív és a kontroll negatív eredménye alapján a lehetséges következtetés megfogalmazása). Az érvelés során etikai szempontok is fölmerülhetnek (melyeket sem a feladat, sem a vizsgáztató nem minősíthet), de ezek alátámasztására objektív érveket kell felsorakoztatni.
•integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén) A NAT és a kerettantervek felépítésében kulcsfontosságú integrált gondolkodás értelemszerűen az érettségi vizsgaszituációban is megjelenik. Pl. RÉV 1.3-ban az ozmózis és diffúzió magyarázata azon fizikai-kémiai ismeretek mozgósítását igényli, melyet a biológia követelményrendszer itt nem részletez. Beleértendő ebbe a korrekt megfogalmazáshoz szükséges szakkifejezések ismerete, használata is (pl. adott esetben: koncentráció, féligáteresztő hártya). II. Nyárutó
10 pont
„A levegő száraz, mint a téglaégető pora, és nem hallatszik más hang, mint egy-egy ürgefüttyentés, ami figyelmeztetés az ürgevitézeknek, akik ilyenkor »vigyázz«-ba állnak az ürgelyuk szájában, hogy messzebb lássanak. Az ilyen kiállás szép, de egyben veszélyes dolog, mert felülről jön a veszedelem, s lám, egy ilyen vitéz már erősen tornászik egy ölyv markában, nyilván utoljára. A dombháton hideglelősen reszket a levegő, pedig meleg van, az ökörfarkkóró árnyéka reggelt mutat már, a tarlók repedezett hátát gyógyítón vakarja egy-egy eke, és mögötte száll a por, mintha az ökrök füstölnének, ámbár nem szénnel tüzelnek bennük, hanem lucernával. […] A nap a tetőre ért, dél van. Lángol a föld, és mozdulatlan minden, csak a delelő ökrök farka ostorozik, mert az erdőből bögölyrajok zúdulnak ki véres útonállásra. […] Az eke aztán későbben elindul; a bögölyök visszamennek az erdőbe, az árnyékok óramutatója lassan délutánra fordul, és a dombok mögött mintha az alkony vágya sóhajtana.” Fekete István: Nyárutó (részletek)
Keressen a szövegből példákat az alábbi ökológiai kölcsönhatásokra: •altruizmus (önzetlenség): …………………………………………………………….. •élősködés: ……………………………………………………………… •zsákmányszerzés: …………………………………………………… (3 pont) •„…reszket a levegő, pedig meleg van”. A törésmutató (fénytörés) fogalmának segítségével magyarázza meg, miért látjuk reszketni a napsütötte domb fölött a levegőt! (2 pont) …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………..
•modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása •problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben) •lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése) Donders-modell (4.5.1), Mendel-törvények Kórokozó-modell Hardy-Weinberg szabály Doboz a dobozban …..
2014. okt . közép
•struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére) Jól ismert képességtípus, ami például ábraelemzések során gyakran alapvető. Fontos, hogy ne csak élettananatómia kapcsolatban értelmezzük (pl. egy levél fölépítése és részeinek funkciója), hanem – az elvárható mélységig – a biokémiában (pl. pH-enzimaktivitás, RÉV 1.3) vagy az ökológiában is (pl. szintezettség és magyarázata, RÉV 5.2.1).
A fényképen egy zsákmányát nyelő homoki vipera látható. A viperák egészben nyelik le áldozatukat. Milyen fölépítésű fogak és állkapocs teszik ezt lehetővé? (2 pont) Fogak: …………………………………………………………………………………………. Állkapocs: …………………………………………………………………………………….. 1.
•Indokolja meg a fénykép alapján, miért biztos, hogy a homoki vipera hüllő, és nem kétéltű! …………………………………………………………………………………………………...
