Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu
V ÁLTOZÁSOK AZ ÁGAZATOK HELYZETÉBEN A VÁLSÁG TÜKRÉBEN
2010. október 25.
Az első változatot megtárgyalta az MSZOSZ Elnöksége 2010.április 13-i ülésén
2
Általános helyzetkép Magyarország gazdasági növekedése hosszú időn keresztül jóval meghaladta a fejlettebb országokét. Ennek köszönhetően az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) tekintetében felzárkózás ment végbe; a mutató 2008-ra vásárlóerő-paritáson (PPP) elérte az uniós átlag 64,9 százalékát. Ugyanakkor az országnak hosszú utat kell még megtennie ahhoz, hogy utolérje a fejlettebb gazdaságokat, vagy akár az EU szegénységi küszöbének tartott 75 százalékot. (1. tábla) Az uniós csatlakozás felgyorsította a gazdaság növekedését az új tagországokban. Sajátos volt a helyzete Magyarországnak, ahol ezt a kezdeti impulzust a 2006-os stabilizációs csomag megszorításai gyakorlatilag közömbösítették, sőt a korábbi növekedési lendületet is kioltották. Magyarországon, ahol a kezdeti gyors növekedési ütem már 2007-re jelentősen lelassult, az egy főre jutó GDP gyakorlatilag stagnált, szemben a többi kilenc dinamikusan felzárkózó országgal, ahol viszont épp ebben az időben gyorsult meg a felzárkózás. A folyamat eredményeként a magyar GDP uniós átlaghoz viszonyított értéke, amely a kezdetben a csatlakozó országok közti rangsort nézve a negyedik legjobb volt Cyprus, Szlovénia és Csehország után, 2009-re már csak az ötödik-hatodik volt a csoportban (holtversenyben Észtországgal). Szlovákia 2006-ban előzött bennünket. A válság a legsúlyosabban a korábban szárnyaló balti országokban éreztette hatását, mindhárom országban rendkívül súlyos, kétszámjegyű recesszióra került sor. A 2010-es év már a kilábalás éve lehet a legtöbb új tagállam számára, a legnagyobb visszaesést elszenvedő országokban azonban csak ezután várható növekedés. Összességében elmondható, hogy azok az új tagállamok vészelik át kisebb veszteségekkel a válságot, amelyekre magas, de nem túlfűtött növekedés volt jellemző az elmúlt években. Ez a megállapítás nemcsak az új tagországokra, de a régiekre is igaz, hiszen a válság a legsúlyosabban Írországot érintette az Unióban, amely a 2007-es 147,2 %-ról 128,0 %-ra esett vissza. A 2008-2009-es adatok szerint pozícióját jelentősen javította az átlaghoz mérten Luxemburg, Finnország és Hollandia. A visszaesés mélypontját az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is 2009 második negyedéve jelentette. Ugyanakkor a válságenyhítő intézkedések hatására az év második felében már némi növekedést mutattak a GDP változását számszerűsítő indexek. 2009-re az Európai Unió nagy tagállamai közül Németország egy főre jutó GDP-je 15,7 %-kal, NagyBritanniáé 16,1 %- kal, Franciaországé 7,2 %-kal haladta meg az uniós átlagot. Az írek a visszaesés ellenére még mindig tartják Luxemburg után a második helyüket a rangsorban. Olaszországban az ezredfordulón még 16,8 %-kal magasabb volt az egy főre jutó GDP az átlagosnál, 2009-ben ugyanakkor csak 1,7 %-kal haladta meg azt. Belgiumban is 10 százalékpontnyi volt a visszaesés. Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok közül továbbra is Cyprus és Szlovénia gazdasága a legfejlettebb, az uniós átlag 98,3 - 87,3 %-ával, ezt követi Csehország és Szlovákia 80,1 illetve 71,2 % -kal. Magyarország az uniós átlag 62,7 % -ával a térség ötödikhatodik legfejlettebb országa.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
3
Mivel az export a legtöbb új tagállam esetében a GDP és a növekedés meghatározó komponense volt, érdekes következtetésre ad lehetőséget, ha megvizsgáljuk ezen országokban hogyan alakult az export és a GDP aránya. A 2008-as Eurostat adatok alapján az EU27 átlagában az export az Unió össztermékének mintegy 41 százalékát tette ki, az új tagállamok többsége azonban jóval nyitottabb gazdaság az átlagnál. Csak Lengyelország és Románia export/GDP adata alacsonyabb az EU-átlagnál (39 illetve 31 %), miközben Lettország adata 42, Litvániáé 59, Bulgáriáé 62, Szlovéniáé 68, Észtországé 75, Csehországé 77, Magyarországé 82, Szlovákiáé pedig 83 százalék. Németország jelenti a legfontosabb exportpiacot a visegrádi országok és Szlovénia számára, és Románia és Bulgária számára is a második helyen áll. Tekintve a rendkívül magas export-GDP arányt és Németországnak a növekedésben meghatározó szerepét, a német gazdaság visszaesése leginkább Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát tette sebezhetővé. A válság induló évében, 2008ban egyedül Magyarországnak és Csehországnak volt pozitív a külkereskedelmi mérleg egyenlege (haladta meg az export az importot). Az export szerkezete az új tagállamoknál lényegesen eltért az EU régi tagállamai exportjának a szerkezetétől. Az Európai Bizottság egy tanulmányában az exporttermékek négy csoportját különbözteti meg 2006. évi adatokból számolva: nyersanyag-intenzív, munka-intenzív, tőke-intenzív és K+F-intenzív exporttermékek. (2-3. tábla, 4-5. ábra) Az adatsor igen nagy eltéréseket mutat az egyes Közép- és Kelet-európai országok között. Ma, amikor divat a magyar teljesítményeket mélyen alulértékelni, szembetűnően pozitív képet mutat a magyar export szerkezete. El kell ismerni, hogy ez jórészt az exportban meghatározó szerepet játszó külföldi– ezen belül is a multinacionális - tőkének köszönhető. Magyarország exportjának 65 százaléka tartozik a K+F-intenzív körbe, 16 százaléka tőke-intenzív, 10 százaléka munka-intenzív és 9 százaléka nyersanyag-intenzív. Az új tagállamok közül második legmagasabb K+F-intenzív export aránya Csehországnak volt (45 %), amit Szlovénia (39 %), Szlovákia (36 %) és Lengyelország (35 %) követett sokkal elmaradva. A legmagasabb tőke-intenzív arányt Szlovákiánál láthatjuk (36 %), amit Szlovénia (32 %) és Csehország (29 %) követett. A munkaintenzitást képviselő árucsoport exportjában Románia volt az első helyen (32 %), amit Lettország (26 %) és Bulgária (25 %) követett. A nyersanyag-intenzív áruk exportjánál pedig Litvánia (44 %), Lettország (26 %) és Észtország (32 %) volt a sor. Ebből a meglepő adatsorból Magyarország vonatkozásában két tanulság is levonható. Azon túl, hogy az export tevékenységünk nem várt fejlettségét mutatja, egyben a sérülékenységünket is, hiszen ez a kép egyértelműen multiknak köszönhető. A munkavállalók nagyobb részét foglalkoztató hazai ipar – ahol a K+F mutatóink bizony igen alacsonyak – a köztudottnál is jobban háttérbe szorult. Magyarországon egyes területeken magas színvonalú kutatási kapacitások épültek ki, és születtek kimagasló tudományos eredmények az európai átlagnál jóval alacsonyabb ráfordítások ellenére. Néhány régióban és ágazatban még ígéretes együttműködések is kialakultak a kutatóbázisok és a vállalkozások között. A jelenség sajnos nem általános. Inkább azt kell mondanunk, hogy a gyenge innovációs képesség az, amely a gazdaság szereplőinek többsége számára versenyképességi hátrányt jelent, illetve gátolja azt, hogy a hazai, döntően közepes- és kisvállalkozások kihasználhassák a technológiai haladás és a globalizáció előnyeit. A kutatás-fejlesztés ráfordításai 2008-ban folyó áron 8,4 %-kal haladták meg az előző évi szintet. Ezzel együtt a K+F tevékenységre fordított kiadások GDP-hez mért aránya csak 1 %ot tett ki. Ez az Unióban átlagosan 1,9 % volt, ami még mindig több mint 1 %- kal elmaradt a 2010 -re vonatkozó lisszaboni célkitűzéstől. Magyarországon a K+F ráfordítások forrásai között tovább nőtt a vállalkozások által finanszírozott hányad (48,3 %), és 2008-ban először
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
4
megelőzte az állami költségvetést (41,8%). Az utóbbi években a kísérleti fejlesztésre az átlagosnál többet fordítottak, míg az alapkutatás részaránya csökkenő tendenciát mutatott. Nőtt a vállalati kutató-fejlesztő helyek száma, és a kutatásban, fejlesztésben dolgozók tényleges létszáma is. 2009-ben évek óta először újra nőtt Magyarországon a szabadalmi bejelentések száma, annak ellenére, hogy a globális gazdasági válság hatására az összes nemzetközi bejelentések száma csökkent. Összesen 821 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés történt, 6,3%-kal több az előző évinél. A legtöbb bejelentés a gépelemek, a műszerek és a gyógyszeripar, illetve biotechnológia területén történt. A használati mintaoltalmi bejelentések száma szintén nőtt, míg a formatervezési mintaoltalmi bejelentéseké kevesebb volt, mint 2008-ban. 2008-ban a magyar gazdaság túljutni látszott a stabilizációs csomag okozta visszaesésen, az egyensúly helyreállításával a befektetők bizalma helyreállt. A GDP negyedévről negyedévre gyorsuló ütemben nőtt ismét, amikor 2008. szeptember-októberében a kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság elérte hazánkat. Nyitott, egyoldalúan exportorentált gazdaságunkra a exportpiacainkon tapasztalható fogyasztáscsökkenés fokozottan negatívan hatott. 2009-ben az Európai Unió egészében 4,1 %- kal esett vissza a gazdasági teljesítménye. Az előzetes adatok szerint 2009-es év egészében a magyar gazdaság teljesítménye 6,3 %-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 14,4 %-kal, a szolgáltatásoké pedig 2,3 %-kal esett vissza. Éves szinten az árutermelő ágazatok -4,1, a szolgáltatások pedig -1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP visszaeséséhez, míg a maradék-0,9 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A végső fogyasztás 5,7 %-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7 %-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 %-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás nagy mértékben, 11,5 %-kal esett vissza, így -11,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az export 9,1 %-os, míg az import 15,4 %-os csökkenést mutatott. Éves szinten 2009-ben kiemelkedően magas kiviteli többlet keletkezett, ami +5,1 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését. A belföldi felhasználási tételek közül mind a végső fogyasztás, mind a bruttó felhalmozás számottevően visszaesett. A vállalkozások első lépése a válságra minden esetben a kiadások csökkentése volt, ezen belül jellemzően külső szolgáltatások leépítésére, és a belső költségek racionalizálására került sor. Elhalasztották a tervezett beruházásokat, nem emelték, esetenként csökkentették is a dolgozók bérét, elbocsátották a csökkent tevékenység mellett nélkülözhető munkaerőt. A gazdasági teljesítmény alakulását a hazai kereslet visszaesése nagymértékben befolyásolta a felhasználás oldaláról. Számos európai országtól eltérően Magyarországon nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés éves szinten a reálbér több mint 2 %-os csökkenését eredményezte. Csökkent a nyugdíjak és a szociális juttatások reálértéke is. A belső kereslet számottevően visszaesett. A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása a GDP-nél nagyobb mértékben csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így a háztartások végső fogyasztása 7,6 %kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, jóval nagyobb mértékben, mint az előző években (2007-ben 1,6, 2008-ban 0,6 %) volt. A közösségi fogyasztás az előző két évi mérséklődést követően 2009-ben némileg (1 %-kal) emelkedett. Így az összes végső fogyasztás, amely a belföldi felhasználás nyolctizedét képviseli, 5,7 %-kal volt alacsonyabb az előző évinél. (6-7. tábla)
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
5
A bruttó állóeszköz-felhalmozás éven belül fokozódó visszaesést mutatott, kilenc hónap átlagában 5,7 %-kal, az utolsó negyedévben pedig 8,1 %-kal volt alacsonyabb a megelőző évinél, éves szinten 6,5 %-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a legfrissebb adatok alapján 2009 IV. negyedévében 11 %-kal, az év egészében 8,6 %-kal csökkent. 2009-ben az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet, a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaszorulása miatt. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar fejlesztései 15,2 %kal csökkentek, az ingatlanügyletek beruházásainak volumene – főként a lakásépítések második félévi erőteljes visszaesésének következtében – 5,4 %-kal elmaradt az előző évitől. Emelkedtek ugyanakkor a szállítás, raktározás ág fejlesztései (8,3 %-kal), aminek hátterében elsősorban az út és autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások állnak. A termelés oldaláról vizsgálva a globális recesszió – fő exportpiacaink felvevőképességének visszaesése révén – jelentős negatív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre. A hazai ipar az év folyamán kétszámjegyű visszaesést szenvedett el, bár az év második felében, főként a bázishatás és a nemzetközi gazdaság lassú élénkülése következtében, már némi enyhülés mutatkozott. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban az előző évi jelentős bővülés után visszaesett a teljesítmény, s a jellemzően állami megrendelésű építések bővülése ellenére ugyancsak csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó részlegesen rendelkezésre álló IV. negyedéves adatok további, esetenként fokozódó csökkenést mutatnak. A 2010. első félévét tekintve 0,5 %-kal bővült a GDP (az I. negyedévi stagnálás után a II. negyedévben 1 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest). A növekedést továbbra is a külkereskedelem élénkülése alapozta meg, a termékek és szolgáltatások kivitele volumenben 14,9 %-kal, behozatala 13,5 %-kal emelkedett. A belföldi felhasználás csökkenése ugyanakkor tovább folytatódott. 2009 I. félévéhez képest 4,2 %-kal mérséklődött A háztartások végső fogyasztása 4,2 %-kal mérséklődött, a közösségi fogyasztás közel ugyanilyen mértékben nőtt, és mivel a lakossági fogyasztás súlya sokkal nagyobb, a végső fogyasztás összességében 3,1 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A bruttó állóeszköz-felhalmozás - folytatva a csökkenő tendenciát - az idei év első félévében 4,0 %-kal csökkent. A nagyobb beruházó nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar beruházásai a félév átlagában 4,7 %-kal csökkentek, de ezen belül a II. negyedévben már ugyanekkora mértékben emelkedés volt, a járműiparban történt jelentős fejlesztések következtében. A szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek beruházásai szintén csökkentek, a félév átlagában 5,3 %-kal, illetve 15,8 %-kal. A kisebb értékű beruházást megvalósító ágazatok többségében mérséklődés volt megfigyelhető, de az oktatásban, illetve egy-egy nagyberuházás által a víz- és hulladékgazdálkodás, pénzügyi szolgáltatás, a művészet és szabadidő ágazatokban jelentős bővülés következett be. A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) javuló konjunkturális helyzete határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 6,9 %-kal emelkedett 2009 I. félévéhez képest (ezen belül az exportorientált feldolgozóiparban ennél nagyobb, 8,3 %-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a bruttó hazai termék növekedését a mezőgazdaság és az építőipar fogta vissza. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 %-kal mérséklődött az első félévben az előző év hasonló időszakához képest. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
6
ágazat teljesítménye a visszafogott belső kereslet következtében tovább csökkent, a félév átlagában 3,8 %-os visszaesés mutatkozik.
Ipar A hazai ipar teljesítményét 2009-ben alapvetően a gazdasági válság határozta meg. A magyar ipar és azon belül a feldolgozóipar exportorientáltsága kiemelkedő mértékű. Az ipar értékesítésének mintegy kétharmada közvetlenül, további mintegy 10%-a pedig közvetve, a beszállítókon keresztül jut exportra. Az EU gazdaságába erősen integrálódott, exportvezérelt magyar ipar az ágazat konjunktúraérzékenysége miatt lényegében együtt mozog az unió teljes iparával1, különbség inkább a változások mértékében figyelhető meg. Az ipari termelés a gazdasági válság mélypontjáig, az első félév végéig erőteljesebben, közel 23 %-kal, a harmadik negyedévben 18, az utolsó negyedévben - döntően az alacsony bázis hatására - 6,8 %-kal csökkent. A termelés második félévre jellemző enyhülő visszaesése decemberre - az újra bővülő exportértékesítések következtében - növekedésre (1,0 %) váltott. Éves szinten a termelés 17,7 %-kal csökkent, az értékesítési irányok közül a hazai eladások szintje 12,6 %-kal, a külpiaci értékesítéseké 18,7 %-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A gazdasági válság a feldolgozóipart érintette leginkább, éves szinten 18,4 %-kal csökkent teljesítménye. Az energiaipar kibocsátása 11 %-kal volt kevesebb, mint az előző évben, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggő mérsékeltebb termelői energiaigény miatt. A bányászat kibocsátása ugyancsak 11 %-kal csökkent. Az első félév folyamán a legnagyobb visszaesést (24,1 %) a termelés mintegy héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalatok szenvedték el, ugyanakkor teljesítményük a II. félév folyamán egyre mérsékeltebb ütemben csökkent, sőt kibocsátásuk decemberben már 8,6 %-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. A feldolgozóiparon belül egy alágazatban regisztráltak termelés- növekedést (egyéb feldolgozóipar, 1,6 %). A legnagyobb csökkenést a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában mérték, az ágazat termelési volumene 38,8 %-kal maradt el az előző évitől, ami mindkét értékesítési irány eladásainak nagy mértékű csökkenéséből adódott. A válság legnagyobb vesztese az eddigi növekedési motor, a gépipar. Az ipari termelés közel egyötödét adó, főként exportra termelő járműgyártás éves szinten 29,2 %-kal csökkent, kivitelének hasonló arányú elmaradása jelentős tényezője volt az összes ipari export visszaesésének. A másik nagy és szintén exportorientált gépipari alágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,6 %-kal csökkent. Termékeinek 95 %-át kül- piacokon értékesíti, így teljesítményének alakulását meghatározta az exportértékesítés 14 %-os csökkenése. Az ipari termelés egynyolcadát adó élelmiszeriparban csekély mértékben, 2,1 %-kal maradt el a termelés az előző évitől, ami a belföldi értékesítés kisebb mértékű csökkenéséből és a kis súlyú külpiaci értékesítés 4,7 %-os növekedéséből adódott. A kőolajfeldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártása az átlagosnál valamivel kisebb mértékben csökkent. A gyógyszergyártás gyakorlatilag elérte az előző évi szintet, mert a korábbi csökkenés után a belföldi értékesítés az utóbbi hónapokban jelentős mértékben, éves szinten 9,1 %-kal nőtt, miközben a külpiaci értékesítés is emelkedett valamelyest. Ugyanakkor a 1
A nemzetközi konjunktúra változásaira érzékenyen reagáló ipari tevékenység a gazdaságilag fejlett térségekben már 2008 folyamán lanyhult, az év második felében gyorsuló ütemben csökkent. 2009-ben az Európai Unió ipari termelése az előzetes adatok szerint 14 %-kal maradt el az alacsony előző évi szinttől.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
7
gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának teljesítménye nagymértékben, 23 %kal csökkent. A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása az átlagnál is nagyobb mértékben (23,4 %-kal) csökkent. 2010. első hét hónapjában az ipar bruttó kibocsátása év 9 %-kal nőtt. Ezen belül júliusban a május-júniusra jellemző kétszámjegyű dinamikánál kisebb mértékű, 9 %-os volt a bővülés. Az ipari termelés motorja változatlanul a külpiaci értékesítés jelentős bővülése volt, a belföldi értékesítés január-júliusban két hónapot kivéve, nem érte el az előző év azonos időszakit. Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar kibocsátása több mint egytizedével bővült az év első hét hónapjában, míg az energiaipar termelése gyakorlatilag stagnált (99,5 %), a kis súlyú bányászaté azonban 30 %-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A feldolgozóipari alágazatok jelentős részében nőtt a termelés január-júliusban a tavaly ilyenkorihoz képest. Az átlagot meghaladó növekedés következett be a gépipari alágazatok közül a járműgyártásban (20,1 %) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (17,4 %). Jelentős növekedés tapasztalható a fa-, papír-, nyomdaiparban (18,1 %), a vegyi anyag, termék gyártásában (16,6 %), valamint a kohászat, fémfeldolgozási termék gyártásában (12,7 %) is. Néhány helyen azonban továbbra sem éri el a termelés az előző év szintjét: a feldolgozóipar harmadik legnagyobb területén az élelmiszeriparban 3, a textil- és bőriparban 7,7, az egyéb feldolgozóiparban pedig 5,8 %-kal elmaradt a termelés volumene az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés növekedését nagyban befolyásoló külpiaci értékesítés mind a feldolgozóiparban (15,5 %), mind a kisebb súlyú energiaiparban (24,4 %) jelentős mértékben nőtt az év első hét hónapjában a 2009. január- júliusi időszakhoz képest. A feldolgozóipar túlnyomó részében jelentős növekedés volt tapasztalható. A belföldi értékesítésben az év első hét hónapjában három területen figyelhető meg kétszámjegyű növekedés: a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (28,4 %) a vegyi anyag, termék gyártásában (16,7 %), valamint a fa-, papír-, és nyomdaiparban (10,5 %). A textil- és bőriparban, valamint a kohászat, fémfeldolgozási termékek esetében a tavaly ilyenkori szint körül alakult az értékesítés, a többi alágazat hazai értékesítése nem érte el az előző évi szintet. Az elmúlt két évben a létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok szerint a termelés visszaesésének meghatározója a teljes kibocsátás héttizedét adó nagyvállalatok átlaggal egyező mértékű (-17,7 %) termeléscsökkenése volt. A közepes nagyságú vállalkozások teljesítménye az átlagosnál 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben, a kisvállalkozásoké az átlagnál ugyan- ennyivel kisebb mértékben csökkent. A visszaesés mérséklődése illetve a növekedés beindulása elsőként a nagyvállalatok termelésében volt érzékelhető, lassabban és kisebb mértékben a közepes méretűeknél, míg a 4-49 fős kisvállalkozásoknál folytatódott a termeléscsökkenés. Az egy főre jutó bruttó termelés (az ipar termelékenysége) 2009-ben 7,1 %-kal csökkent. A termelékenység az élelmiszer- iparban, a gyógyszergyártásban és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben nőtt, a többi ágazatban csökkent. 2010 első hét hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - az alkalmazásban állók létszámának csökkenése mellett - 14,1 %-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Az ipar összes rendelésállománya 2009. december végén 13 %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene azonban 7 %-kal nőtt, ami az exportrendelések közel 8, és a belföldi rendelések 3 %-os növekedéséből adódott. Ez év júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentős mértékben, 29,5 %-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az új külpiaci megrendelések jelentős, az új
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
8
belföldi megrendelések kisebb mértékű élénkülésének köszönhető. Az új rendelések bővülése révén a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag már elérte az egy évvel korábbit (99,6 %). Az ipari termelői árak 2009-ben 4,9 %-kal emelkedtek, aminek hátterében a belföldi értékesítés árainak 1,3 %-os és az exportárak 7,4 %-os emelkedése áll. A belföldi értékesítési árak alakulását jelentős részben az energiaipar, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint az élelmiszeripar árainak hasonló irányú alakulása határozta meg. A három ágazat együttesen a belföldi értékesítés háromötöd részét bonyolítja le. Egész évben árcsökkenés jellemezte a textil- és bőripart, az év nagy részében szintén csökkenés figyelhető meg a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, azonban ez utóbbiakban decemberben jelentős, 10 %-ot meghaladó áremelkedés történt. A többi ágazat árai meghaladták a megelőző évi szintet. A legnagyobb áremelkedés a kis súlyt képviselő víztermelés, -kezelés, -ellátásban volt (7,9 %). Az exportértékesítési árak 7,4 %-os növekedése kizárólag a forint szinte egész évben tartó gyengülésének következménye. Az év első felében a forintárak 9,8 %-kal voltak magasabbak az előző évinél, a második félévben átlagosan 5 %-kal. Legnagyobb áremelkedés éves szinten a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártásban (12,2 %), valamint a nagyobb súlyú villamos berendezés gyártásában (11,5 %) volt. Az export- értékesítés több mint háromötödét három alágazat bonyolítja le. Mindhárom ágazatban az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek az árak: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (8,5 %), a jármű- gyártásban (7,6 %) és a gép, gépi berendezés gyártásában (8,6 %). Az ipari exportban az ágazatok közül háromban csökkentek az árak: a koksz- gyártás, kőolaj-feldolgozásban, a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint az energiaiparban. 2010. első hét hónapjában az ipari termelői árak 2%-kal nőttek, a belföldi értékesítés árainak növekedése (5,2 %) és az exportértékesítési árak - a forint árfolyamának változásával összefüggő - csökkenése (1 %) következtében.
Építőipar Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia. A 2007. évi nagyobb (14 %) visszaesés után az utóbbi két évben teljesítménye kisebb mértékben, 2009-ben 4,3 %-kal maradt el az előző évitől. Az épületek építésének volumene 12,6 %-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésének volumene - elsősorban az út- és autópálya-építések, közmű- és táv- vezeték-építések, vasútfelújítások, valamint a 4-es metró munkálatai következtében - 6,2 %-kal nőtt. A vállalkozások év végi szerződésállománya az év közben megkötött nagy értékű szerződések révén 23,5 %-kal meghaladta az előző évit. Az építőipar termelése az év első hét hónapjában 12,3 %-kal esett vissza. Január-július átlagában az épületek építése 10,2 %-kal, míg az egyéb építmények építése 14,7 %-kal csökkent. A július végi szerződésállomány 4 %kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az épületek építésére kötött szerződések csökkenéséből és az egyéb építményekre kötöttek növekedéséből adódik. Az építőipar termelői árai 2009-ben 3,1 %-kal emelkedtek. Az épületeken végzett munkák volumene visszaesésének több éve tartó negatív folyamata hátterében elsősorban a lakásépítések, a kereskedelmi- és irodaépület- építés csökkenése állt. A lakásépítésben is megmutatkoztak a gazdasági válság jelei. 2009-ben 32 ezer lakás épült, ami mintegy 4 ezer lakással, 11 %-kal kevesebb az előző évinél. Az országos lakásépítésnek egyharmadára a
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
9
fővárosban került sor. Az épített lakások száma Budapesten közel egytizeddel nőtt, míg a többi településtípusban elmaradt az előző évitől.
Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljesítményét a gazdasági visszaesés mellett jelentősen befolyásolják a természeti tényezők is. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott, a 2007. évi 11 %-os visszaesést 2008-ban 28%-os, az évtized során mért második legnagyobb növekedés követte, míg 2009-ben 17,5 %kal csökkent a teljesítménye. A 2008. évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 14 %-kal visszaesett, főként a gabonafélék 20 %-os terméskiesése miatt. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása a korábbi évekhez hasonlóan kismértékben, 2 %-kal tovább csökkent. A tavaszi szárazság és az ország egy részét sújtó aszály a szántóföldi növénytermesztés hozamait visszavetette. 2009-ben az előző évinél kisebb területen 13,5 millió tonna gabona termett, ami 20 %-kal kevesebb volt a 2008. évi rekordtermésnél, és a 2004-2008. évek átlagától is elmaradt 8,6 %-kal. A mezőgazdaság 2010. I. félévi teljesítménye a bruttó hozzáadott érték alapján, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt, 9,9 %-kal tovább mérséklődött. 2010-ben 1,5 millió hektárról, az előző évinél 11 %-kal kisebb területről takarítottak be kalászos gabonát. A búza és az őszi árpa termésátlagai a múlt évinél és a megelőző öt év átlagánál is alacsonyabbak voltak, a többi kalászos átlagai a tavalyihoz képest már kissé emelkedtek. A betakarított termés mennyisége 5,3 millió tonna; 12 %-kal kevesebb a 2009. évinél, és 19 %-kal elmarad a 2005-2009. évek átlagától is. A kalászos gabona közel háromnegyedét kitevő búza termésmennyisége a tavalyihoz képest 15, a megelőző öt év átlagához mérten 20 %-kal volt alacsonyabb. Árpából 9,2 %-kal takarítottak be kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2009-ben a mezőgazdasági termékek értékesítése összességében a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje az előző évi 2,7 %-os csökkenés után 2009-ben további 9,5 %-kal esett vissza. A rendkívül magas bázishoz képest 2008-ban 14 %kal mérséklődött a növényi termékek ára, melyet 2009-ben újabb 13 %-os áresés követett. Nagyobb ingadozásoktól mentesen alakult az élő állatok és állati termékek ára az év folyamán, január-decemberben összességében 4,6 %-kal fizettek kevesebbet a termelőknek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élő állatok árszintje az előző évihez hasonlóan alakult, míg az állati termékek árszínvonala a tej árának 20 %-ot is meghaladó csökkenése következtében 15 %-kal esett vissza. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2008-ban 15 %-kal emelkedett, 2009-ben viszont a termelői áraknál kisebb mértékben, 5,8 %-kal mérséklődött.
Kiskereskedelem
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
10
A keresetek reálértékének 2009. évi csökkenése visszavetette a lakosság keresletét, ami többek között a kiskereskedelmi forgalomban és a vendéglátásban is megmutatkozik. Bár az első félévben még úgy tűnt, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások tömeges bedőléséről szól majd az 2009-es év, a második félévben világossá vált, hogy az ágazat a vártnál stabilabb lábakon áll. Az első félévben még 41 százalékkal több kiskereskedelmi céget számoltak föl, mint egy évvel korábban, a másodikban viszont már kevesebbet, mint 2008 hasonló időszakában. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő kiskereskedelem 2009ben 7279 milliárd forint értékű árut forgalmazott, ez folyó áron 279 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éves eladásoknak ebben az évben is az időarányosnál jóval nagyobb, több mint egytized része az utolsó hónapban realizálódott. A kiskereskedelmi forgalom 2007 óta mérséklődik, 2009-ben éves szinten 5,4 %-kal kisebb volt, mint 2008-ban. A visszaesés mind kiigazított, mind kiigazítatlan adatok szerint erősebb volt az előző évinél, és az utolsó negyedévi forgalom tekintetében volt a legszámottevőbb. (Naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 2009 decemberében 7,4, az év egészében 5,2 % volt.) Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 %-kal mérséklődött, a főként iparcikk jellegűeké átlagosan 9 %-kal esett vissza, míg az üzemanyagok forgalma lényegében stagnált. Az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) 4,3 %-kal lett kisebb az értékesítés. A sokkal kisebb forgalmú élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai az előző évi csekély emelkedés után 1 %-kal mérséklődtek. A legnagyobb ütemű, 14, illetve 16 %-os visszaesés a kiskereskedelmi forgalom 15 %-át adó bútor-, háztartásicikk-, építő- anyag-kiskereskedelemben, illetve az eladásokhoz csekély mértékben hozzájáruló iparcikk-üzleteknél mutatkozott. Kisebb volt a csökkenés a 2008-ban még kismértékben növekvő textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél, illetve a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-forgalmazóknál (4,1, illetve 6,3 %). A gyógyszer-, gyógyászati termék-, illatszer-kiskereskedelem az előző évi enyhe emelkedés után kismértékű csökkenést mutatott. A hosszú visszaesés után először idén júliusban mutatott némi növekedést a kiskereskedelmi forgalom, aminek hátterében az alacsony bázis (a 2009 júliusában bekövetkezett áfa változások miatti forgalomcsökkenés) állt. Júliusban tovább nőtt a forgalom 1,2 %-kal, aminek következtében január–júliusban a csökkenés üteme összességében 3,7 %-ra mérséklődött (naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,8 %-ra). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmen belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalma júliusban 5,2 %-kal, január–júliusban 2,6 %-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében is – a júliusi 2,4 %-os növekedésnek köszönhetően – mérséklődött a visszaesés. (2009-ben itt volt a legnagyobb a forgalom visszaesése: júliusban 12 %.) A nem élelmiszertermékek esetében idén júliusban csaknem minden tevékenységcsoportban növekedést mértek, egyedül – a forgalom csekély hányadát adó – iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma csökkent júliusban az előző év azonos időszakához képest. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma júliusban 1,6 %-kal, évkezdettől 8 %-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai júliusban 5,7 %-kal nőttek, így január–júliusban 22 %-ra mérséklődött a csökkenés. (2009 júliusában felével zuhant a forgalom.)
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
11
Turizmus, vendéglátás A vendéglátás forgalma a 2008. évinél nagyobb mértékben, 7,1 %-kal csökkent. A visszaesés hátterében a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának erőteljes, 8,4 %-os csökkenése áll, a munkahelyi forgalomban 2,1 %-os bővülés volt. A külföldi látogatók 2009-ben 40,6 millió alkalommal lépték át a magyar határt, ami az egy évvel korábbi stagnálás után mérsékelt, 3 %-os emelkedést mutat. A magyarok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre, ami a 2008. évi 1 %-os emelkedés után 3 %- os forgalomcsökkenést jelentett. A külföldiek magyarországi fogyasztása folyó áron 10%-kal volt magasabb, mint 2008-ban, míg a külföldre utazó magyarok 6 %-kal költöttek többet; a bevételi többlet 429 milliárd forintot tett ki. A külföldivendég-forgalom nyolctizedét fogadó szállodákban 9 %-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak az előző évhez képest, és minden kategóriában visszaesés következett be. A forgalom csökkenése az egy- és háromcsillagos kategóriákat érintette leginkább, itt 24, illetve 18 %-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldivendég-éjszakák 77 %-át az Európai Unió (EU-27) állampolgárai vették igénybe, ami az előző évnél kissé magasabb arány. A belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma 9,3 milliót tett ki, 7 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ifjúsági szállók, üdülőházak és kempingek 1-6 %-os forgalomnövekedésről számoltak be, a többi szállástípusban kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A szállodák 8 %-os forgalomcsökkenésének hátterében a három alsó kategória erőteljesen mérséklődő forgalma áll, a négycsillagos egységek enyhe, az ötcsillagos egységek számottevő emelkedést regisztráltak. A belföldi turizmus alakulását erőteljesen befolyásolja az üdülési csekkek forgalma: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben 25,4 milliárd forint értékben váltottak be csekket, ami az egy évvel azelőtti szintnél folyó áron 5 %-kal több. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben 7 millió külföldi és hazai vendég 18,3 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 %-kal elmaradt a 2008. évi szinttől. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10 %-kal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma 7 %-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 43 % volt, ami 5,5 százalékponttal elmarad az előző évben mérttől. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 222,2 milliárd forintot tettek ki. Ez folyó áron 10 %kal kevesebb, mint 2008-ban volt, miközben a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe 102 % volt. A bevételek 57 %-át a szállásdíj-bevételek tették ki. Ezek 60 %-a származott a külföldi, 40 %-a a belföldi vendégek forgalmából, ami jelentősen eltér a külföldi- és belföldivendég-éjszakák 49-51 %-os megoszlásától. Az eltérés a külföldi vendégek által igénybe vett szállástípusok jellemzően magasabb kategóriájával és átlagárával függ össze. A vendéglátóhelyek eladási forgalma - a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt - összesen 682 milliárd forintot tett ki 2009-ben, ennek 86 %-a a kereskedelmi (ezen belül 9,8 % a szálláshelyi), 14 %-a a munkahelyi forgalomban keletkezett. A 2008-ban mért 4,8 %-os forgalomcsökkenés után 2009-ben 7,1 %-kal maradt el a forgalom az egy évvel korábbitól. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 8,4 %-kal csökkent,
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
12
a munkahelyi forgalomé 2,1 %-kal nőtt egy év alatt. A vendéglátóhelyek forgalma minden hónapban elmaradt az előző év azonos időszakitól, a visszaesés üteme az év második felében kisebb volt. 2010 január–júliusában a kereskedelmi szálláshelyeken 4 millió vendég 10,5 millió vendégéjszakát vett igénybe. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma 1 % alatti mértékben emelkedett az egy évvel azelőtti alacsony bázishoz képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben, amiben a 2009. évi bázis hatása is szerepet játszott. Júliusban a férőhelyek száma összességében lényegében nem változott 2009 júliusához képest, ezen belül a szállodai kapacitások a válság ellenére bővültek, amivel párhuzamosan a szállodai szobafoglaltság javult. A kedvező folyamatok ellenére a szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron stagnált, amiben az átlagárak mérséklődő szintje révén a szállásdíjbevételek markáns, 6 %-os csökkenésének döntő szerepe volt. A vendéglátóhelyek bevétele az első hét hónapban 389 Mrd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 3,1 %-kal kevesebb. A működő kereskedelmi szálláshelyek közül augusztusban 2150 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első nyolc hónapjában 13,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 8,5, illetve a belföldi szállásdíjak 38 %-ával volt egyenértékű. Augusztusban a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya elérte a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 45 %-át.
Szállítás 2009-ben mind az áruk, mind a személyek szállítása csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 6 %-kal maradt el a megelőző évitől. Valamennyi szállítási ágazatban megfigyelhető volt a mérséklődés, a legnagyobb mértékű, több mint 20 %-os a teljesítményből 15 %-kal részesedő vasútnál. A vasúti szállítási alágazat teljesítménycsökkenése a nemzetközi viszonylatban erőteljesebb volt, mint a belföldiben. A teljes áruszállítási teljesítmény héttizedét jelentő közúti szállítás esetében 1,3 %-os mérséklődés volt megfigyelhető, ami a belföldi szállítások visszaesése miatt következett be. A 2009. évi teljesítmény tizedét jelentő csővezetékes, valamint 4 %-át kitevő belvízi szállítás esetében 7, illetve 19 %-os csökkenés volt tapasztalható. 2010 első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 %-kal nőtt, miközben a szállított áruk tömege 7 %-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A változás egyfelől a vasúti (6 %), a csővezetékes (10 %) és a belvízi (26 %) szállítás növekedésének, másfelől a közúti szállítás 12 %-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 70 %-át közúton, 17 %-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 95 %) – a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 %-kal emelkedett. A közúti áruszállítás 12 %-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. A vasúti áruszállítás volumene 6 %-kal, árutonnakilométerben mért teljesítménye jelentősen, 20 %-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A belvízi
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
13
áruforgalom volumene 26 %-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32 %-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet. A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt, 29 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A helyközi személyszállítás utaskilométer- teljesítménye 5 %-kal csökkent a 2008. évihez képest. A mérséklődés legfontosabb tényezőit az autóbuszt igénybe vevők számának visszaesése, valamint a légi szállítás átlagos távolságának csökkenése jelentette. A vasúti közlekedés esetében tavaly is mérséklődés volt megfigyelhető; mértéke (3,2 %) 2009-ben ugyanakkor kisebb volt az átlagosnál. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye folytatva a korábbi évek csökkenő tendenciáját – 6 %-kal mérséklődött. Ezzel tovább folytatódott, sőt erőteljesebbé vált az évek óta tartó csökkenő tendencia. Az autóbuszokon történő szállítási teljesítmény több mint felét a fővárosban regisztrálták, ahol az országos átlagnál kisebb teljesítménycsökkenés következett be. A többi szállítóeszköz (villamos; metró, földalatti; trolibusz) esetében 3-4 %-os teljesítménymérséklődés volt megfigyelhető. 2010-ben a helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendet ért el. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 79 %. A nemzetközi szállításban 55 %-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az autóbusz 22%-os, a vasút 23 %-os hányadot képvisel. 2010-ben az áruszállításhoz hasonlóan megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító vasúttársaságok előtt is. A külföldi vasúttársaságok az első félévben még nem éltek ezzel a lehetőséggel. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma stagnált, 3,6 millió fő volt. 2009-ben 76 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 57 %-kal kevesebbet, mint 2008-ban. Tavaly a forgalomba helyezett személygépkocsik 83 %a volt új, amely 5 százalékponttal alacsonyabb a 2008. évinél. A személygépkocsi-állomány átlagéletkora tavaly év végén 10,8 év volt, 0,4 évvel magasabb, mint 2008 végén. 2010-ben a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik csaknem 30 ezres száma 36 %-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest, illetve valamivel kevesebb mint egyharmada a válságot megelőző 2008 I. félévinek. 2010. június 30án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3,0 millió személygépkocsi. 2010 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent, az autóbuszok (1 %), motorkerékpárok (7 %), tehergépkocsik (1 %), vontatók (3 %) számának emelkedése következtében azonban a gépjárműállomány valamelyest – 0,3 %-kal – emelkedett. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11, az autóbuszoké 13 év.
Külkereskedelem A külkereskedelmi termékforgalom részletes 2009. évi adatai az export és az import egyaránt jelentős visszaesését mutatják: a gazdasági világválság hatására a január–decemberi időszakban a kivitelben 12 %-os, a behozatalban pedig 17 %-os volumencsökkenés következett be. Az időszakon belül az év első kilenc hónapjában a forgalom mindkét irányában erőteljesebb volt a volumencsökkenés mértéke, amely októberben az előző évi alacsony bázis hatására lassult, majd novemberben kismértékű növekedésbe váltott át. A
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
14
volumenbővülés mértéke decemberben az export esetén már 15 %, az importnál pedig 6,6 %os volt, amelynek alakulásában szintén jelentős szerepet játszott a bázishatás. Magyarország exportjának közel nyolctizedét, importjának pedig mintegy héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke euróban mérve 19 %-kal, az importé 26 %-kal csökkent. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 18 %-kal, az import pedig 27 %-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában, részesedésük az összes forgalmon belül meghaladta az 50 %-ot. Az új tagállamok esetében - az általános irányzattól eltérően - a kivitel csökkent nagyobb mértékben, 24 %-kal, a behozatal 22 %-kal esett vissza, részesedésük a teljes exporton belül 20 %, az importon belül 16 % volt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében jelentős aktívumot mutatott, különbség a változás előjelében mutatkozott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban mindkét irányban nagyobb csökkenés mutatkozott, mint az uniós országok esetében: az export 24 %-kal, az import 28 %kal esett vissza. Az árufőcsoportokat tekintve a forgalomban jelentős súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök esetében az átlagosnál nagyobb volt a visszaesés: a kivitel volumene 16 %kal, a behozatalé pedig ezt meghaladva 21 %-kal csökkent. Ezen belül a közúti járművek exportja közel kétharmadára, importja pedig közel a felére esett vissza, míg az egyik legjelentősebb árucsoport, a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kereskedelme a tárgyidőszak egészét tekintve alig változott. A feldolgozott termékek kivitele a vizsgált időszakban 10 %-kal, behozatala 17 %-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez mérten. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb, mintegy 40 %-os visszaesés a vas és acél esetében következett be, szemben a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékekkel, melyek export- és importvolumenében 2009 januárnovemberében kismértékű növekedés mutatkozott. Az energiahordozók importjának volumene – forintár-színvonaluk 11 %-os csökkenése mellett - 20%-kal, a jóval kisebb értékű exporté pedig 22 %-kal csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene szinte nem változott, míg az import volumenében 6,7 %-os csökkenés következett be. A kivitelben a legnagyobb arányt képviselő gabona és gabona- készítmények exportja a július óta tartó folyamatos csökkenés ellenére az első tizenegy hónapban még meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ugyanezen termékcsoport importja viszont 11 %-kal kevesebb volt annál. A volumen szempontjából szintén lényeges árufőcsoportok közül az élő állat, valamint a hús és húskészítmények forgalma a kereskedelem mindkét irányában meghaladta az egy évvel korábban mértet, míg zöldségféléből és gyümölcsből kevesebbet importáltak, mint az előző év azonos időszakában. 2009 január–decemberében a külkereskedelmi forgalom devizaárai mintegy 10 %-kal csökkentek, a forint a főbb devizákhoz képest 13 %-kal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 12 %, a dollárhoz viszonyítva pedig 18 % volt a leértékelődés mértéke.. Ennek eredményeként a forintban mért árszínvonal az exportban 3,0 %-kal, az importban pedig 1,2 %-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,8 %-kal javult, elsősorban az EU-n kívüli forgalom áralakulása révén. A külkereskedelmi termékforgalomban 2010. júliusában az első becslés szerint a kivitel euróértéke 18 %-kal, a behozatalé 21 %-kal volt több, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 241 millió euró aktívumot ért el, az egyenleg 87 millió euróval kevesebb az előző év júliusinál. A január–júliusi időszak egészében 21 %-os volt az export és
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
15
18 %-os az import euróértékének növekedése. A héthavi külkereskedelmi mérleg 3101 millió eurós többletet mutatott, amely 1182 millió eurós növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–júniusban az exportban 4,3 %-kal, az importban 4,4 %-kal csökkent, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest egy év alatt 6,3 %-kal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 6,0 %-os, az euróhoz képest 6,4 %-os volt. 2010. júliusában a gépek és szállítóeszközök volumene az exportban 21, az importban 18 %kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A behozatal több mint felét, a kivitel kétötödét kitevő 3 árucsoport – az általános rendeltetésű ipari gép; villamos gép, villamos készülék és műszer, valamint a közúti jármű - mindkét irányú kereskedelmét 20 %-ot meghaladó volumenbővülés jellemezte a jármű- és járműalkatrészipar élénkülése miatt. A feldolgozott termékek kivitelének volumene 13, a behozatalé 11 %-os növekedést ért el. A legjelentősebb részarányt képviselő árucsoport, a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek volumenbővülése mindkét forgalmi irányban meghaladta a 10 %-ot. A gyógyszerbehozatalban a régi tagországok, míg a kivitelben az új tagországok és az EU-n kívüli európai országok súlya meghatározó. A műanyagalapanyag-kereskedelem kétszámjegyű volumenbővülése a híradás-technikai megrendelésekkel függ össze. A szakmai, tudományos ellenőrző műszer exportforgalma január óta dinamikus növekedést mutat az autóipar megemelkedett alkatrészigényének köszönhetően.
Fogyasztói árak A megelőző két év gyorsabb, 8,0 illetve 6,1 %-os inflációs üteme után 2009-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,2 %-kal emelkedtek. Az I. félévi 3,3 %-os növekedést a II. félévben - az adóintézkedések hatására - 5,1%-os emelkedés követte. Az éves áremelkedést közel felerészben az adókulcsok emelése magyarázza (a változatlan adótartalmú árindex 2,3 %-os növekedést mutatott). Az áremelkedés ellen hatott viszont a világgazdasági válság és a mezőgazdasági termelői árak csökkenése (amelyek 9,5 %-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.) A nyugdíjasok fogyasztását jellemző árindex az év folyamán a lakosság egészét jellemzőnél gyorsabban, 4,9 %-kal emelkedett. A fogyasztói árak közül a leggyorsabban, 8,2 %-os ütemben a háztartási energia árai nőttek. A villamos energia árai a kiadási főcsoport átlagát megközelítően, a gázárak azt némileg meghaladva növekedtek. Jelentősen, 7,5 illetve 4,6 %-kal emelkedtek még a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai. Az utóbbi főcsoportban például a hulladék-elszállítás közel 13 %-kal, a vízellátás 10 %-kal drágult. A fogyasztói árak átlagához hasonló mértékben (annál 0,2 százalékponttal gyorsabban) emelkedtek az élelmiszerárak. Ezen belül csökkent a tej, egyes sajtféleségek, péksütemények, gyümölcsök átlagára, míg az átlagnál nagyobb mértékben drágult például a sertéshús, a rizs. Az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a ruházkodási cikkek ára a fogyasztói árak átlagánál kevésbé (1,1, illetve 0,5 %-kal) nőtt. 2010. augusztusában a júliusi 4,0 %-kal szemben 3,7 %-kal, szeptemberben pedig 3,8 %-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az első kilenc hónapban átlagosan 5,1 %-kal (az első nyolc hónapban 5,2 %-kal) voltak magasabbak az árak, mint az előző év
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
16
azonos időszakában. Augusztusban a változatlan adótartalmú árindex 3,2%-kal nőtt, vagyis a fogyasztóiár-emelkedésnek nem egészen egyhetedét magyarázzák az (év eleji) adóemelések. Az első nyolc hónapban a leginkább (közel 10 %-os mértékben) az ún. egyéb cikkek, üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk fogyasztói ára nőtt. 5–6 %-kal nőttek a szolgáltatások és a háztartási energia árai, 1–2 %-kal a tartós fogyasztási cikkeké és az élelmiszereké. A ruházkodási cikkek ára kismértékben (0,4 %-kal) csökkent.
Foglalkoztatottság, keresetek Az ágazatok létszámalakulása többéves idősorai jól mutatják az elmúlt időszakban lezajlott szerkezetváltás munkaerőpiaci következményeit. Az 1992. óta eltelt 17 év alatt a legnagyobb mértékű létszámcsökkenése a bányászatban ment végbe. Az ágazat létszáma kevesebb mint egytizedére zsugorodott (9,4 %). A csökkenés az időszak elején ment végbe, 2002. óta a bányászat nincs benne az első három legnagyobb visszaesést mutató ágazat között. A második legnagyobb létszámcsökkenés a mezőgazdaságban ment végbe, 2009-ben 1992-höz képest a korábbi létszámnak csak a 26,6 %-a dolgozott az ágazatban. 2002. után a mezőgazdaság is kisebb mértékű létszámcsökkenésen ment csak át, és itt is elmondható, hogy nincs benne az első három legnagyobb visszaesést mutató ágazat között. A harmadik legnagyobb létszámvesztést szenvedő ágazat textil-, bőr- és lábbeli gyártás volt, ahol 30,4 százalékára esett vissza a foglalkoztatás, itt azonban 2002. után is folytatódott leépülés, 2002-2009 között nézve a leggyorsabb létszámfogyás ebben az alágazatban volt (41,1 %-ra), de 2006-2009 között is dobogós helyen állt a negatív rangsorban (68,4 %-ra). A 2002-es év utáni időszak szerkezetváltása létszámában a vegyipart és a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység alágazatokat sújtotta. Az utóbbi években gyorsult fel a leépülés az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások területén. A létszámcsökkenés mögött meghúzódó okok nemcsak az ágazat leépülése áll, sok esetben a technika-technológia fejlődése gyorsult olyan mértékben fel, hogy tömegesen szorította ki a munkavállalókat. (17. tábla) A 2002. óta eltelt években létszámbővülést mutató ágazatok az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (200,9 %), az egyéb nemfém ásványi termék gyártása (159,7 %) valamint a máshova nem sorolt feldolgozóipar (158,6 %). Az egyéb nemfém ásványi termék gyártása növekedése az utóbbi időszakban gyorsult fel igazán, és mind a 2002-2009 (224,8 %) mind pedig a 2006-2009-es éveket nézve (268,6 %) a leggyorsabb létszámbővülést mutatja. A 2002-től eltelt éveket vizsgálva mindvégig a második leggyorsabb létszámnövelést a máshova nem sorolt feldolgozóiparnál látjuk (2002-2009 között 166,7 illetve 2006-2009 között 181,1 %). További dinamikusan bővülő ágazat még a pénzügyi tevékenység (2002-2009 között 132,7 %-ra, 2006-2009 között 116 %), valamint a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás (2002-2009 között 112,9 %-ra, 2006-2009 között 129,4 %). Az ágazatokon illetve alágazatokon belüli létszámmozgások nagy belső különbségeket mutathatnak, ha szakágazati szintig visszavinnénk az összehasonlító elemzést. Az ellenkező irányban, tehát a három klasszikus nagy ágazatcsoportot nézve (mezőgazdaságipar-szolgáltatások) pedig alapvetően a szolgáltatások térnyerése látható a foglalkoztatásban. Az ipar a nagy belső eltérések erdőjeként a szolgáltatásokhoz mérten összességében visszaesést mutat, és egyértelműen a legnagyobb a csökkenés a mezőgazdaságban. Ez a tendencia az európai és a világtendenciának is megfelel, és a jövőben várhatóan a
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
17
szolgáltatások tovább bővülnek az iparhoz képest arányaiban. Mivel a foglalkoztatás Magyarországon rendkívül alacsony, mindez nem zárja ki azt, hogy a kisebb növekedési potenciálnál, vagyis az ipar egyes területein is további komoly bővülés lehetséges. 2009-ben a globális gazdasági válság a munkaerőpiacot is negatívan érintette: a foglalkoztatottak száma és aránya jelentősen csökkent, miközben a munkanélkülieké számottevő mértékben emelkedett. Az uniós országok viszonylatában hazánk relatív munkaerő-piaci pozíciója lényegében nem változott, mivel a tagállamok többségében hasonló folyamatok következtek be. 2009-ben a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 751 ezer fő volt, 98 ezerrel (2,5 %-kal) kevesebb, mint 2008-ban. A foglalkoztatási arány egy év alatt 1,3 százalékponttal, 55,4 %-ra csökkent, ami megegyezik a tíz évvel korábbival. A nemek közül a férfiak munkaerő-piaci helyzetét jobban érintette a válság, mivel az jellemzően a férfi munkaerőt alkalmazó ágazatokat (feldolgozóipar, építőipar) sújtotta. Ez megmutatkozott abban, hogy a nőkhöz képest nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottságuk és nőtt a munkanélküliségük. Egy év alatt a férfiak foglalkoztatási aránya 1,9 százalékponttal, 61,1 %-ra, a nőké 0,7 százalékponttal, 49,9 %-ra mérséklődött. 2009-ben 2 millió 661 ezren álltak alkalmazásban, 101 ezer fővel (3,7 %-kal) kevesebben, mint 2008-ban. A versenyszféra létszáma 1 millió 822 ezer főt tett ki, ez 131 ezres (6,7 %-os) csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A költségvetésben 748 ezer fő dolgozott a tavalyi évben, és számuk 26 ezer fővel (3,6 %-kal) emelkedett, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának - 2009 II. negyedéve óta tartó - dinamikus növekedése áll. 2009-ben átlagosan 61 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatási formában, ami duplája a 2008. évinek. 2 A közigazgatásban került elszámolásra a közmunkások közel kilenctizede, akik zömmel fizikai tevékenységet végeztek. Statisztikai idesorolásukkal ezáltal költségvetési szféra fizikai-szellemi aránya is megváltozott, a fizikai állomány növekedése ennek tudható be. A költségvetési szférában alkalmazásban állók száma 2004 óta folyamatosan csökken, ez a folyamat a tavalyi évben is folytatódott. A közmunkások nélküli adatok szerint a költségvetésben 4 ezer fős (0,6 %-os) csökkenés következett be.3 2009. folyamán a 2
A közmunkaprogram révén a közmunkások száma 2009 áprilisa óta jelentős mértékben emelkedett. A területi bontásból kiderül, hogy a rendelkezésre álló 2009. júniusi adatok szerint a közmunkások száma a két északi régióban volt a legmagasabb, Észak-Magyarországon 20 ezer fő, míg Észak-Alföldön közel 24 ezer fő. Ezen kívül Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is meghaladta a 10 ezer főt. A többi régióban ennél jóval kevesebb (3–5 ezer) a közmunkások létszáma. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedik ki, mivel ezen a két területen foglalkoztatják az összes közmunkás egyharmadát. Ezzel szemben Budapesten, Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében 390-740 fő tartozott ebbe a kategóriába. A többi megyében a közmunkások száma 930-6700 főt tett ki. A közfoglalkoztatási formában dolgozók egyrészt az önkormányzatok által előírt feladatok ellátásában vesznek részt, másrészt a közmunkások munkája az erdészetekben, az idegenforgalomban, a nemzeti parkok területén, az egészségügyben, a közutak és vasutak mentén, illetve egyéb módokon hasznosul. A foglalkoztatás költsége a költségvetésben e célra elkülönített előirányzatból finanszírozható pályázati eljárás alapján kerül kiosztásra. 2009-ben az Út a munkához program költségvetése 97 milliárd forint. 3 A költségvetési intézmények dolgozóinak túlnyomó része három fő ágazatban található: közigazgatás, oktatás és egészségügy 2009-ben a legtöbben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén álltak alkalmazásban (293,5 ezer fő), ezt követi az oktatás (256,5 ezer fő), majd a humán-egészségügyi, szociális ellátás (213,3 ezer fő). A három nagy csoporton kívül a költségvetési intézményekben alkalmazásban állók közé további közel 52 ezer fő tartozott, amely csoport összefoglaló neve: alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység, szerencsejáték, fogadás. 2009-ben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 11,7 %-os, a humán-egészségügyi, szociális
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
18
köztisztviselők létszámát (közel 3 ezer fős) emelkedés jellemezte, miközben a közalkalmazotti státuszban lévőké (több mint 9 ezerrel) alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nonprofit szférában 91 ezren álltak alkalmazásban, ami a korábbi évek erőteljes növekedésének megtorpanását mutatja, mivel az előző évhez képest kismértékben (4,1 %-kal) emelkedett az itt dolgozók létszáma. A fizikai foglalkozásúak létszáma a versenyszférában elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a költségvetésben jelentősen emelkedett. (Ez a közfoglalkoztatási formában dolgozók növekvő számával van összefüggésben, mivel alkalmazásuk túlnyomórészt fizikai munkakörben történik.) A szellemi foglalkozásúak száma mind a versenyszférában, mind a költségvetésben elmaradt a 2008. évitől. 2009-ben a legnagyobb létszámveszteséget a nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar szenvedte el. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás területén és az építőiparban is jelentősen mérséklődött a foglalkoztatotti létszám. Ezzel szemben az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén, valamint a közigazgatásban nőtt érzékelhető mértékben a foglalkoztatottak száma. (A közszférában bekövetkezett létszámnövekedés hátterében a közmunkások növekvő száma áll, ami az „Út a munkához" program keretében valósult meg.) Amíg korábban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya stabil, bár alacsony szintű volt, addig 2009-ben jelentősebben, 31 ezer fővel növekedett számuk, arányuk pedig 4,3 %-ról 5,2 %-ra emelkedett, amiben szerepet játszott a rövidített munkaidő bevezetése. (Az EU-27 átlaga 18% volt.) Összességében több mint 200 ezer dolgozót foglalkoztatnak részmunkaidőben. Szintén a gazdasági válság okozta bizonytalan gazdasági kilátásokkal függ össze, hogy a munkáltatók növekvő arányban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal. Ilyen formában dolgozott a 15-64 éves alkalmazottak 8,4 %-a (az uniós átlag 13 %). Számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és 2009-ben 277 ezer főt tett ki. Az üzembezárások, létszámleépítések a munkanélküliség növekedését eredményezték. A munkanélküliek száma - a 15-64 éves népességen belül - átlagosan 420 ezer főt tett ki, 92 ezerrel (27,8 %-kal) többet, mint 2008-ban. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,9 %-ról 10,1%-ra emelkedett, ami 1995 óta a legmagasabb érték. Míg a foglalkoztatottak száma és aránya az év folyamán csak kissé változott, a munkanélküliség év közben is nőtt, a ráta pedig a IV. negyedévben 10,5 %-ra emelkedett. A munkanélküliség növekedése mindkét nem esetében erősen éreztette hatását, bár a férfiak körében ez jellemzőbb volt. Egy év alatt a nők munkanélküliségi rátája 1,7 százalékponttal, 9,8 %-ra emelkedett, míg a férfiaké 2,6 százalékponttal 10,3 %-ra. 2009-ben az összes korcsoportot növekvő munkanélküliség jellemezte. Közülük leginkább a 15-24 éves fiatalok helyzete a kedvezőtlen. Számuk és arányuk egy év alatt jelentős mértékben nőtt. 2009-ben a munkanélküli fiatalok száma 79 ezer főt tett ki, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 19,9 %-ról 26,5 %-ra emelkedett. 2009-ben megváltozott a munkanélküliek álláskeresésének időtartam szerinti összetétele. 2009-ben emelkedett az újonnan munkanélkülivé váltak aránya, míg a tartósan, legalább egy éve állást keresőké 48,4 %-ról 43,0 %-ra csökkent. Mindeközben a munkakeresés átlagos időtartama két hónappal, 16,5 hónapra rövidült.
ellátásnál pedig 1,8 %-os létszámbővülést, az oktatásban pedig 1,2 %-os létszámcsökkenést mutat a KSH statisztikája.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
19
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2009ben - a havi adatok átlaga alapján - 562 ezer fő volt, 27 %-kal több mint az előző évben. 2009-ben a regionális mutatószámok jelentősen módosultak, bár a régiók egymáshoz viszonyított sorrendje nem változott. A legnagyobb változás a közép- és a nyugat-dunántúli régióban következett be, mivel a válság által leginkább érintett ipar foglalkoztatási súlya itt a legjelentősebb. Ebben a két régióban csökkent jelentős mértékben a foglalkoztatás szintje, és nőtt a munkanélküliség által érintettek aránya. A 15-64 éves népességen belül a középmagyarországi régiót jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (61,6 %) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (6,7 %). Ezzel szemben Észak-Alföldön dolgozott a legkevesebb ember, arányuk 48,1 %, illetve Észak-Magyarországon voltak a legtöbben munka nélkül, rátájuk 15,3 %. Összességében a foglalkoztatási arány Dél- Dunántúlt kivéve valamennyi régióban csökkent, míg a munkanélküliség szintje mindenhol emelkedett. 2010. január–augusztusban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 687 ezer fő volt. Az 5 főt vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 2010. január–augusztusban 1 millió 815 ezren dolgoztak, 1,1 %-kal kevesebben, mint 2009 első nyolc hónapjában, de május hónaptól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 771 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,1 %-os növekedést jelentett. A közfoglalkoztatás nélküli 685 ezer fős létszám 0,3 %-kal volt kevesebb, mint az előző év első nyolc hónapjában. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 0,9 %-kal emelkedett. A második negyedévéves munkaerő-felmérés adatai szerint a teljes foglalkoztatotti kör létszáma (melybe beletartoznak a kisszervezeteknél foglalkoztatottak, az egyéni vállalkozók és a segítő családtagok is) már csak 18 ezer fővel, 0,5 %-kal maradt el az előző év azonos időszaki létszámtól. Az első négy hónapban láthatóan beindult az alkalmazásban állók számának növekedése, majd a májusi stagnálást június hónapban ismét növekedés követte. Ez a folyamat mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúakra jellemző volt, de a gazdasági válság által jobban érintett, nagyobb létszámveszteséget elszenvedő fizikai állománycsoportnál dinamikusabb növekedés mutatható ki. Több mint másfél év után először néhány, korábban jelentős létszámleépítésre kényszerülő nemzetgazdasági ágban az alkalmazottak száma meghaladta az előző év azonos időszakának adatát (feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás). 2010 II. negyedévében az üres álláshelyek száma 27,6 ezer (aránya 1 %) volt, ebből a versenyszférában 17,5 ezer, a költségvetési intézményeknél 9,2 ezer, a nonprofit szervezeteknél 1 ezer volt a betöltésre váró álláshely. Ezen felül a fegyveres szerveknél mintegy 6,1 ezer állás állt rendelkezésre. A nemzetgazdaság munkaerő-kereslete 22,7 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet, de 7,1 %-kal volt kevesebb, mint az előző negyedévben, és 29,1 %-kal maradt el a két évvel korábbi időszaktól. A nemzetgazdaság munkaerő-keresletének alakulását elsősorban a piaci hatásoknak jobban kitett versenyszférában jelentkező igények befolyásolják. A költségvetésben betöltésre váró álláshelyek száma viszonylag stabil – 9 és 12 ezer között mozog – bár a 2010 II. negyedévében mért 9,2 ezer az utóbbi öt év legalacsonyabb kereslete. A vállalkozásoknál az üres álláshelyek száma 51,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 3,9 %-kal elmaradt az előző negyedévtől, és a két évvel korábbi időszakhoz képest ennél is jóval nagyobb, 35,9 %-os volt a csökkenés. A versenyszféra munkaerő-keresletének növekedésében mind az első, mind a második negyedévben a húzóterületet a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar jelentette. Itt a második
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
20
negyedévben csaknem kétszeresen múlta felül az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbi időszakot. Az első negyedévben még lendületesen bővülő építőipar kereslete a második negyedévben egyharmadára esett vissza, és 26,7 %-kal maradt el 2009 azonos időszakától. Nem érte el az egy évvel ezelőtti keresleti szintet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak, ezzel szemben a többi nemzetgazdasági ágé felülmúlta azt.
Az 1992-ig visszavezetett ágazati bruttó kereseti adatok a létszámhoz hasonlóan a bérnél is nagy különbségeket mutatnak. Az eltelt évek során a leggyorsabban a vegyiparban (1234,1 %), a szállítás, raktározás, posta távközlés (1023,2 %), valamint a pénzügyi tevékenység (1008,7 %) területén nőttek a bruttó ágazati kereseti átlagok. Ha csak a 2002-től illetve 2006tól 2009-ig tartó időszakot nézzük, akkor a rangsor elejére bejön a vegyipar (219,3 % ill. 158,5 %) után a máshova nem sorolt feldolgozóipar (207,8 % ill. 157,2 %), amit a szállítás, raktározás, posta távközlés (184,2 % ill. 130,8 %) követ. A pénzügyi tevékenység átlagkeresete ekkor már lassuló mértékben növekedett, sőt a 2006-2009-es időszakot nézve a növekedési rangsor végére került. (18. tábla) A leglassúbb bérnövekedési adatokat az 1992-2009-es időszakot tekintve a textil, bőr és lábbeligyártás (752,9 %), az élelmiszer-, ital- dohánytermék gyártása (750,7 %), valamint a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenység (712,6 %) alágazatok mutatták. A 2002-től 2009-ig terjedő években ettől eltérően két kiugróan vesztes terület volt, az élelmiszer-, ital- dohánytermék gyártása (146,1 %) és mellette a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (139,8 %). 2006 után pedig a sor végén a villamosenergia-, gáz, hő-, vízellátás (106,2 %), az egészségügyi, szociális ellátás (106,2 %), a pénzügyi tevékenység (105,9 %) valamint az oktatás (102 %) álltak. A létszám és a kereseti folyamatokat együttesen nézve azt láthatjuk, hogy a legnagyobb vesztes a textil, bőr és lábbeligyártás, ahol foglalkoztatás visszaesése a keresetek csökkenésével egyidőben ment végbe. Nem sokkal lemaradva ugyanez zajlott le a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenységnél valamint az élelmiszer-, italdohánytermék gyártásánál is. A fejlődőben levő ágazatok között pedig egyértelműen kirajzolódik nyertes, vagyis a máshova nem sorolt feldolgozóipar fejlődése, amit az átmeneti csökkenés ellenére a pénzügyi tevékenység követ. A máshova nem sorolt feldolgozóipar mind a foglalkoztatás bővülésében, mind az átlagkereset növekedésében a legjobb eredményt hozta. A pénzügyi tevékenységnél pedig az átmeneti visszaesés a pénzügyi és gazdasági válság miatt következett be. Azon ágazatok közül, ahol a bérnövekedés létszámcsökkenés mellett zajlott le, a vegyipart kell kiemelni. Növekvő foglalkoztatás bérveszteség mellett pedig legjellemzőbben a villamosenergia-, gáz-, hő és vízellátásban zajlott le a vizsgált időszakban. 2009-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete - a számviteli nyilvántartások alapján - 200 ezer forint volt, ami fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 124 ezer forintot tett ki, ez nominálisan 1,7 %-kal magasabb a 2008. évinél. (2008-ban a bruttó kereset 7,5 %-kal, a nettó 7,0%-kal emelkedett.) Ezen belül a versenyszférában 4,4 %-os növekedés, a költségvetésben pedig 4,5 %-os csökkenés következett be. (Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nettó keresetek 3,0 %-kal mérséklődtek a közszférában.) A visszaesés hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása áll.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
21
A vállalkozásoknál dolgozók keresetalakulásában szerepet játszott az energiaipar, az egyéb feldolgozóipar, a gyógyszergyártás, a bányászat, kőfejtés és a szállítás, raktározás 6-8 %-os a versenyszféra átlagát jelentősen meghaladó - nettó béremelkedése, illetve a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozásúak arányának összlétszámon belüli növekedése. (A válsággal összefüggő létszámleépítések döntően a fizikai munkakörben dolgozókat sújtották.) 2009-ben a nettó keresetek változását a személyi jövedelemadó július 1-jei - január 1-jéig visszamenőleges hatályú - módosítása jelentősen befolyásolta. 2009 I. félévében 1,0 %-os nettó keresetnövekedés következett be, míg az év második felét 2,5 %-os emelkedés jellemezte. A havi nettó bérek növekedési üteme az adójogszabályok változása következtében meghaladta a bruttó átlagkeresetek emelkedését. A havi átlagos munkajövedelem 212 700 forintot tett ki, ami 1,0 %-kal volt magasabb, mint az előző évben. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 6,1 %-át tették ki, ami fél százalékponttal meghaladta a 2008. évit. 2009-ben egyedül a közép-magyarországi régióban nőtt érzékelhetően - a nemzetgazdaság átlagát meghaladóan - a nettó kereset (2,2 %), a másik hat területet stagnálás vagy az átlagot el nem érő növekedés jellemezte. 2009-ben is a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb a nettó kereset, 144 200 forint, ami 16 %-kal magasabb a nemzetgazdaság átlagánál. A legalacsonyabb nettó bér továbbra is a két alföldi régiót jellemezte, ez 103-104 ezer forint volt, ami 16-17 %-kal maradt el az országos átlagtól. A keresetek reálértékében a 2008. évi 0,8 %-os emelkedés után, tavaly 2,4 %-os csökkenés következett be, amire együttesen gyakorolt hatást a nettó keresetek - a korábbi évekhez képest - alacsonyabb növekedési üteme, valamint a fogyasztói árakat érintő 2009. júliusi adóintézkedések. A versenyszférában a reálkereset 0,2 %-kal meghaladta a 2008. évit, míg a költségvetés területén 8,3 %-os visszaesés következett be. (Egy évvel korábban a versenyszférát 1,5 %-os emelkedés, a költségvetést pedig 0,2 %-os mérséklődés jellemezte.) 2010 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 204 100 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál 205 700 Ft, a költségvetési szektorban pedig 203 900 Ft. A költségvetési szféra kereseteit jellemzően torzítja a 2010 első felében már több mint 64 ezer fős teljes munkaidős közfoglalkoztatotti réteg minimálbérhez közeli átlagkeresete. Őket figyelmen kívül hagyva 216 640 Ft volt a közszférában a bruttó átlagkereset. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlag kereset 3,0 %-kal nőtt az időszak alatt, ezen belül a költségvetési szektorban gyakorlatilag változatlan maradt, míg a vállalkozásoknál 4,4 %-os volt az emelkedés. A vállalkozások 2010 első negyedévi keresetindexei stagnálást, illetve kismértékű növekedést mutattak, a második negyedévben azonban ismét csökkent a rendszeres keresetek dinamikája, míg a bruttó keresetek május havi erős visszaesését június hónapban mérsékelt emelkedés követte. A bruttó és a rendszeres keresetek dinamikája közötti különbséget a pénzügyi, biztosítási tevékenység előző évtől eltérő ütemű prémium-, jutalomkifizetései okozták. 2010. január–júniusban a versenyszférában a fizikai foglalkozásúak átlagosan havi bruttó 137 100 Ft-ot, a szellemiek 315 000 Ft-ot kerestek, a növekedési ütem pedig 5,0, illetve 3,5%, a két állománycsoporté együttesen 4,4% volt. A fizikai foglalkozásúak keresetének alakulását egyrészről a minimálbér és a szakmunkás bérminimum januári 2,8, illetve 2,9 %-os emeléséről hozott központi intézkedések, illetve
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
22
ennél nagyobb mértékben az egy főre jutó teljesített munkaórák előző év azonos időszakához viszonyított növekedése befolyásolta. A vállalkozások bérdinamikáját az I. negyedévben gyorsította a teljesített órák számának előző évhez képest történő emelkedése, míg a II. negyedév végére ennek már nem volt jelentősége, a teljesített órák száma a munkanapváltozásnak megfelelően alakult. A második negyedévben a fizikai foglalkozásúak számának szellemi foglalkozásúaknál dinamikusabb emelkedése következményeként a bruttó átlagkereset indexét az összetételhatás 0,2 %-kal rontotta. A költségvetési intézményeknél dolgozók havi keresetalakulását sajátosan befolyásolta a 13. havi juttatást felváltó kereset-kiegészítéssel, valamint az eseti juttatásokkal kapcsolatos központi intézkedések sorozata. Ezek közül a 2010 I. félévének költségvetési bérfolyamatait a 2009. január–június között maximum 15 000 Ft/fő/hó, és a 2010. januártól megszűnő keresetkiegészítés helyett január és március hónapokban 340 ezer Ft bruttó fizetésig automatikusan elszámolt 49 000 Ft/fő/hó juttatás kifizetése befolyásolta. A fenti intézkedések eredményeként mind a bruttó keresetek, mind a nem rendszeres kifizetések indexének alakulása nagymértékben eltért egymástól a két negyedévben. A 2010. I. negyedévi 6,5 %-os bruttó keresetemelkedést a II. negyedévben ugyanekkora mértékű csökkenés követte, ezen belül a nem rendszeres juttatások az I. negyedévben csaknem a kétszeresére emelkedtek, míg a II. negyedévben 60%-kal estek vissza. A két negyedév átlagában, a közszférában a bruttó átlagkeresetek lényegében a 2009. I. félévi szintjén maradtak (99,9 %), míg a nem rendszeres kifizetések 9,9 %-os növekedést mutattak. A csak a minimálbért, vagy alig afölött kereső – közmunkaprogram keretében – foglalkoztatottak létszáma 2010. I. félévben 88 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, ami a költségvetés bérdinamikáját lassította. A közfoglalkoztatás torzító hatását kiszűrve a költségvetési szférában a bruttó átlagkereset 3 %-kal, a rendszeres keresetek pedig a bérautomatizmusnak köszönhetően 1,7 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A 2010. évi költségvetési munkaügyi adatok a közfoglalkoztatás bővülésén kívül az új szakfeladat-rend bevezetésére visszavezethető torzító hatást is tartalmaznak. Ez utóbbi a költségvetés összesen adatait nem, csak az ágazati bontás szerinti adatokat befolyásolja. Az összehasonlítást megnehezítő tényezők kiszűrésével számított bruttó átlagkereset növekedése a legmagasabb átlagkeresetű (264 400 Ft/fő/hó) közigazgatásban 1,8 %-kal, míg a legalacsonyabb átlagkereset jellemezte humán-egészségügyi, szociális ellátás területén (169 000 Ft/fő/hó) 3,1 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nem rendszeres juttatásokat is hasonló tendenciák jellemezték, a közigazgatásban volt a legalacsonyabb a dinamika, 103,8%-os és legmagasabb az egy főre jutó nem rendszeres kifizetés, 27 300 Ft. A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legmagasabb 138,3 %-os az index, és a legkevesebb az egy főre jutó nem rendszeres juttatás összege, 18 756 Ft. Összességében a rendszeres keresetek 1,7 %-kal haladták meg a 2009. I. félévit, a közigazgatás és oktatás területén az átlag körüli volt a növekedés (1,5, 1,7 %), míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 0,1 %-os volt a csökkenés. 2010 I. félévében a kereseten felüli egyéb munkajövedelem egy főre jutó összege nemzetgazdasági szinten átlagosan 12 980 Ft-ot tett ki, amely csaknem megegyezett a 2009 I. félévivel. Az egyéb munkajövedelmek körébe tartozó juttatások nagy részére kedvező adózási szabályok vonatkoztak, ezért az összes munkajövedelmen belüli arányuk folyamatosan nőtt: 2009 I–IV. negyedévében már átlagosan 6,1 %-ot ért el. 2010-ben azonban a béren kívüli jövedelmek adózási kedvezményei szigorodtak (bár egyes tételek esetében még így is kedvezőbb maradt, mint a béreké), és az I. negyedévben úgy tűnt, hogy az intézkedések miatt csökkenni fognak az ilyen jellegű juttatások, de az I. negyedévi 7,6 %-os csökkenést a II.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
23
negyedévben 5,8 %-os növekedés követte, és a munkajövedelmen belüli arányuk az I. negyedévi 5,1 %-ról a II. negyedévben 6,8 %-ra nőtt. Az egy teljes munkaidős foglalkoztatottra jutó összes munkajövedelem összege 217 100 Ft volt 2010. I. félévben, ami 2,8 %-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. 2010. január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 2,5 %-kal, a nettó átlagkeresetek 8,5 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 5,2 %-os növekedése mellett) döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően, 3,1 %-kal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 000 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 900 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében 199 000 Ft. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,5 %kal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,2 %-kal nőttek, a költségvetés területén pedig – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt – 1,0 %-kal elmaradtak az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (439 500 Ft), ezt követte az információ és kommunikáció (370 400 Ft) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (352 900 Ft). Legkevesebbet a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (122 600 Ft), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (138 900 Ft) ágakban dolgozók kerestek átlagosan. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 400 Ft (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 170 100 Ft) volt, átlagosan 8,5 %-kal magasabb az előző évinél. A 214 900 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,3 %-kal haladta meg az előző év január–augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 %-nak felelt meg.
Összefoglaló - Mi várható? A kormányváltás előtt az európai konjunktúra a kezdődő kilábalás jeleit mutatta, a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom a kedvezően alakuló külső és belső egyensúlynak köszönhetően jelentősen javult, a forint viszonylag erős és stabil volt, a jegybanki alapkamat folyamatosan csökkent, a költségvetési hiányt a piacról, javuló feltételek mellett lehetett finanszírozni, s a magyar üzleti és fogyasztói várakozások már egy éve emelkedtek. Az új kormány azonban nem erre épített: konfrontatív, a görög válság okozta európai pénzügyi helyzettel nem számoló, irreális költségvetési lazításra törekvő magatartása a szándékolt mozgástér-bővítés helyett annak beszűkülését okozta. (Az új kormányzaton kívül mindenki úgy tudta illetve azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány radikális emelése a nemzetközi szervezetek - EU, IMF - számára láthatóan elfogadhatatlan. Kutatók, szakértők egyaránt az első megszellőztetett hírek után azonnal jelezték, hogy a nyíltan konfrontatív gazdaságpolitika nem szerencsés az ország szempontjából. Azóta a kormány eljutott oda, hogy nyilatkozatai szerint eleget kíván tenni az EU-tagságból, az érvényes konvergenciaprogramból adódó kötelezettségének, s 2010-ben 3,8 %-ra, 2011-ben pedig 3 % alá csökkenti az államháztartás hiányát. Ez jelentős, de a piacok által valójában várt (sőt elvárt) fordulat. A
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
24
gazdaságpolitika iránti (piaci, intézményi és európai) bizalom azonban csak fokozatosan állhat helyre. A jelenlegi bizalmatlanságnak három fő oka van. 1. A reális gazdaságpolitikai koncepció hiánya. Kiderült, hogy (miközben a kormánynak határozott elképzelése volt a jogállami hatalommegosztás villámgyors lebontására) a kormányzati pozícióból hirdetett gazdaságpolitikai koncepció azonos maradt az ellenzéki szerepben hirdetett álmokkal. Ráadásul - amint a 29 pontos program rögtönzöttsége, majd az ahhoz való, technikai részletekben is érthetetlenül merev ragaszkodás is mutatta - még a "B"-terv is hiányzott. A konkrét szakmai kérdések tömegében bizonytalanság, a napvilágra kerülő elgondolások kiérleletlensége, ugyanakkor a valódi szakmai véleménycsere elkerülése látszik. A beígért adócsökkentés helyett eddig adóemelés történt, ahogyan csökkent az adó, az nem segíti, ahol meg emelkedett, ott erőteljesen fékezi a növekedést. 2. Állandó visszaesési veszély a fiskális alkoholizmusba. Bár a magyar gazdaság 2009-2011re előrebecsülhető folyó egyensúlyi adatai nagyon kedvezőek, az EU-ban és nemzetközi pénzvilágban még elevenen él a 2000-2006-os magyar "fiskális alkoholizmus" emléke, amelyre a jelenlegi kormány nagyon is hajlamosnak látszik. Úgy tűnik, hogy a kormány csak kényszeredetten tett ígéretet a hiány szerződésben vállalt csökkentésére. A költségvetés kiadási oldalán megtett érdemi reformok nélkül nem lehet adót is csökkenteni és hiányt is leszorítani! A nemzetközi szervezetek, hitelminősítő intézetek pedig nem buták, hogy a látszatintézkedéseknek felüljenek. 3. Az EU intézmények kölcsönös kompromisszumokon alapuló politikai kultúrájától eltérő, konfrontatív magatartás. Ez tükröződik például a nyilvánvalóan alkotmánysértő (pl. visszamenőleges hatályú) jogalkotásban, az érdekegyeztetés kiiktatásában, az európai intézményekkel való pusztán formális egyeztetésekben. Mindez - ráadásul egy nem nagy, nem euróövezeti tagállam esetében - alkalmassá teszi Magyarországot a példastatuálásra. A görög válság után valószínűleg más megközelítéssel sem lett volna mód a 2010-11. évi hiánycélok (különösen érdemi) növelésére. Ez a magatartás azonban a korábbinál rosszabb pénzügyi helyzetbe hozta Magyarországot. Mindez az árfolyamokon, a kamatfelárakon és a kockázati prémiumokon keresztül közvetlenül, politikai üzenetével pedig közvetve rontja a gazdasági szereplők többségének helyzetét. (Miközben a választások előtt a mostani kormány többek között a növekvő bizalom hatására csökkenő kamatkiadásokat jelölte meg mozgástere bővítése egyik fő forrásának!) Az adócsökkentés eddigi lépései a kisadók esetében gesztusjellegűek, egyes esetekben például a pálinkafőzésnél – versenytorzítóak, más esetekben – mint a cselédtörvény – adóelkerülést legalizálják, növelik a fekete gazdaságot. A társasági adó - kkv-kra hivatkozó, de nyilvánvalóan a nagyoknak előnyös - csökkentése nem ösztönöz befektetésre és fejlesztésre. A bankok külön adóztatása túlzott, likviditásuk és hitelezési képességük szűkítését, esetenként tőkevesztést okoz, ami nemcsak a cégek és a lakosság hitelfelvételét, de a lejáró állampapírok megújítását is megnehezítheti. Az új kormány megalakulása óta meggyengült forint jelentősen rontotta a hitelfelvevők helyzetét. Eközben a devizahiteleseken való segítés érdekében az elmúlt hónapokban többféle ötlet is napvilágot látott. Ezek azonban csökkentették az adósok fizetési hajlandóságát, teljességgel hiányoztak hozzájuk a források. Az október végén elfogadott intézkedések érdemben nem javítanak a már nehéz helyzetbe került adósok helyzetén. Esetükben csak olyan megoldás látszik megvalósíthatónak, amely kizárólag szélsőséges esetekben segít, s a
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
25
hitelfelvevő és a bank is veszít az állami segítség igénybevételén. Ilyen terv körvonalaiban sem látszik azonban. A hiteladósoknak általában a pénzpiaci bizalom helyreállításával, a kockázati felárak csökkentésével, ehhez hiteles reformokat is megvalósító gazdaságpolitikával lehet a legtöbbet segíteni. A kormány a hiány csökkentése érdekében el is kötelezte magát új strukturális reformok beindítása mellett. Ezek területe - hol vállal konfliktusokat a kormány -, s tartalma még ismeretlen. Eközben azonban gesztusjelleggel már a nyáron hozzáfogott az előző kormányok egyes reformjellegű lépéseinek - szárnyvonalak és kisposták bezárása, patikaliberalizáció, stb. - visszavonásához. A meglevő és jól-rosszul, de működő struktúrákba történő alkalmi belenyúlásoknak kiszámíthatatlan következményei lehetnek (pl. egészségügy). A kormány szerint a monetáris politikának alacsony kamatokkal és nem szokványos módszerekkel - például az MFB új kötvényeinek megvásárlásával - kellene élénkítenie a gazdaságot. Ennek érdekében nyílt nyomást gyakorolnak az MNB vezetőire, ami ellentétes az EU elveivel. Valójában azonban éppen az ország iránt lecsökkent bizalom, s ennek pénzpiaci következményei vezettek oda, hogy a Monetáris Tanács leállította a kamatcsökkentési folyamatot. A kormány alacsonyabb kamatot szeretne, de tényleges magatartása egyértelműen kamatemelő volt! A GKI azt feltételezi, hogy a kormány lényegében teljesíteni fogja a 2011. évi 3 % alatti hiánycélt. A gyakorlatban kétféle karakterű költségvetési politika képzelhető el. Az első esetben a kormány mély strukturális reformokba és ezek egy része révén kiadáscsökkentésbe kezd; mindenekelőtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Egy ilyen program tartósan megalapozhatja az adócsökkentést (beleértve a pénzintézeti különadó későbbi kivezetését is), s esetleg teret nyithat némi monetáris lazításhoz. A második esetben a kormány tartózkodik a megtakarítással is járó reformoktól. Egy ilyen megoldás kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor jóval hátrányosabb az adócsökkentés, a hosszabb távú fejlődés szempontjából. Egyenlőre ez utóbbi megvalósulása látszik valószínűbbnek. Jövőre az államháztartási hiány kb. 1 százalékpontos javulásának fedezetét a GDP várhatóan 2,5 %-os növekedése önmagában megteremti, de komoly adócsökkentés esetén a 3 % alatti deficitcél elérése jelentős kihívás. Az ország piaci forrásból, illetve tartalékok terhére való finanszírozása 2011-ben megoldható, de drágább és kockázatosabb, mint az IMF védőernyője esetén, hacsak nem sikerül a bizalmat más módszerekkel - valódi strukturális reformok elindításával, ERM-2 rendszerbe való belépéssel, hiteles 2014. évi euró-csatlakozási program elfogadásával - jelentősen növelni. Az államadósság 2011-ben az idei 80 % körüli értékről 7677 %-ra mérséklődhet. Ez kedvezőbb lesz az EU átlagánál, mely ráadásul 2011-ben még növekvő. A folyó fizetési és tőkemérlegben a fejlesztési célú európai uniós források emelkedése következtében a 2010. évihez hasonló, 2,6 milliárd euró többlet várható. Régiós összehasonlításban - a balti államoktól eltekintve - egyedül Magyarország nem szorul nettó külső finanszírozásra. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009. végi 52 milliárdról, 2011 végére 46,5 milliárd euróra csökkenhet (ez utóbbi a GDP 44 %-a). Egyenlőre még nem látható, hogy mire akarja használni a kormány azt a 2800 Mrd forintos mozgásteret, amihez a magánnyugdíj-pénztárak államosításával juthat. A 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A pénzügyi, finanszírozási feltételek romlanak. A növekedés a 2010. évi 1 % után továbbra is szerény ütemű, export- és beruházás-orientált lesz. Az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
26
sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állam eszköztárát, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak. Mindebből 2011 egészére 2,5 % körüli növekedés adódik. Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az idei 8,5 %-nál valamivel lassúbb, 7 %-os növekedésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó, a belföldi értékesítés inkább csak a II. félévben, s főleg az export beszállítói láncokban nőhet. Átlagos időjárás esetén a mezőgazdaság az idei visszaeséshez hasonló mértékben tudja növelni kibocsátását. Az építőipari termelés sokévi csökkenés után 4 % körüli ütemben növekszik. Az ingatlanszektor stagnál. A 2009. évi 30 ezer felettii és 2010. évi 20 ezer után 2011-ben 22-24 ezer lakás épül. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3 %-os csökkenés után 1 % körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A hírközlési tevékenységet végző cégek egy főre jutó átlagos árbevétele 2011 végéig nem nő. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább. A pénzügyi szektorra kivetett adó illetve az un. válságadók nem a biztonság javítására, hanem pusztán folyó finanszírozásra elmennek. Azok terheit kisebb-nagyobb mértékben át fogják hárítani az ügyfelekre, a lakosságra. Ennek ellenőrzése ugyanis szinte lehetetlen. A romló nyereségesség és a nemteljesítő hitelek arányának további emelkedése rontja a bankok tőkehelyzetét. A gazdasági növekedés beindulásával élénkülő hitelkereslet gyorsan a bankok hitelezési képességeinek (és az adó miatt: szándékainak) korlátjába ütközhet. A válságadók következtében több pénzintézet illetve vállalkozás esetén a külföldi tulajdonosok tőkeemelésére lehet szükség, ami a kedvezőtlen magyarországi nyereségesség és a bizonytalan szabályozási környezet miatt elmaradhat. 2011-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítő hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbővülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (főleg a Mercedes, de az Audi és a GM Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bővülése 10 %-ra gyorsulhat, s összességében 4 %-os beruházás élénkülés várható (az idei 3 %-os visszaesés után). A keresetek 2011. évi várható alakulása nem teremti meg fogyasztásbővülés várt hátterét. A beterjesztett egykulcsos Szja csak a kimagaslóan magas jövedelmeknél hagy ott elkölthető plusz jövedelmet. A munkavállalók több mint 90 százaléka veszít vagy csak nem jár jól ettől a változástól. A családinak nevezett adózás, a kimagaslóan magas többgyermekes adókedvezmény valóban jelentős jövedelmet hagy a családoknál. A minimálbér és az átlag alatti, körüli bérek emelésének a vállalkozások teherviselő képessége szab határt. A közszférában a béremelés várhatóan változatlan bruttó bértömeg mellett valósul meg. A nyugdíjak csak az inflációt követik. Egyenlőre semmi olyan intézkedés nem körvonalazódik, aminek következtében a foglalkoztatás bővülne. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a lakossági fogyasztás csak igen kis mértékben emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvő hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövő miatti takarékosság magyarázza. Az infláció 2011-ben lassan mérséklődik, az idei 4,8 %-ról (és az év végi 4 %-ról) 2011 végére 3,5 % alá csökkenhet, éves átlagban pedig 3,5 % lehet. Mérséklő hatású a továbbra is
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
27
szűkös vásárlóerő, az éves átlagban erősödő forint, az átlagos mezőgazdasági termés esetén kedvezőbb élelmiszerár. Ugyanakkor a 2010. őszi önkormányzati választások miatt elhalasztott energia-áremelés, a helyi önkormányzatok választások előtti visszafogott közüzemi és közlekedésidíj-emelése jövőre inflációs nyomást fejt ki. Ezt fokozza, hogy az infrastrukturális fejlesztések okozta költségnövekménynek is meg kell jelennie a közüzemi díjakban. Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló költségvetés illetve konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet a forint iránti bizalom. Az állampapírok hozama kissé csökkenhet. A pénzpiaci befektetők óvatossága, a korábban vártnál magasabb infláció és az emelkedő nemzetközi kamatkörnyezet miatt a jegybanki alapkamat legjobb esetben is csak minimálisan csökkenhet. 2010. október 25. Összeállította: Hanti Erzsébet
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
28
Felhasznált irodalom:
A KSH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján megtalálható adatbázisok, www.afsz.hu www.ksh.hu Az új EU-tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban (Szerk.: Novák Tamás és Wisniewski Anna), MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, www.vki.hu A válság hatása a munkaerőpiacra, KSH, Budapest, 2010. április,. www.ksh.hu A válság hatása néhány kiemelt gazdasági tevékenységre (Szerk.: Szalavetz Andrea), MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, www.vki.hu Európai Bizottság, Five Years of an Enlarged EU – Economic Achievements and Challenges European Economy 1/2009. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14078_en.pdf Eurostat adatbázisa, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal Gazdasági válság a vállalatok mindennapjaiban Országos és megyei körkép 2009 első féléve után – gazdasági kamarai felmérések tapasztalatai, 2009 Gazdasági iránytű /2 2009. szeptember 16. GKI Legfrissebb prognózisai, 2010. szeptember 29. és október 11. http://gki.hu/hu/individual/yearforecasts// http://gki.hu/hu/novelties/currentforecast/101011currentforecast.html Jelentés a magyar gazdaságról, GKI, Budapest, 2009. április, www.gki.hu Magyarország, 2009, KSH, Budapest, 2010. www.ksh.hu Makrogazdaság, 2008–2009, KSH, Budapest, 2010. www.ksh.hu Mélyponton a magyar gazdaság, HVG2009. augusztus 23. http://hvg.hu/hvgfriss/2009.34/200934_MELYPoNToN_A_GAZDASAG_Borult_egbol.aspx
Stabilizáció és kibontakozási esélyek 2009-2010 – Összefoglaló - Ecostat műhely, 2009.12.18. www.ecostat.hu/download/muhely/ECOSTAT_muhely_091218.pdf Szalavetz Andrea: A szolgáltatási szektor és a gazdasági fejlődés Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. június (503–521. o.) Szanyi Miklós: Válságelemzés, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 194. sz., 2009. január www.vki.hu
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
29
T ÁBLÁZATOK , ÁBRÁK
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
30
1. tábla Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson az EU 27-hez viszonyítva, 1997-2009 % 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
EU 27
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
EU 25
104,9
105,0
105,0
104,7
104,5
104,4
104,3
104,1
104,0
103,8
103,6
103,2
103,4
EU 15
115,5
115,4
115,3
115,2
114,6
114,1
113,5
112,9
112,9
112,2
111,6
110,4
110,2
Euro area
115,5
115,6
115,5
114,7
113,6
112,7
111,5
110,6
110,7
110,1
109,6
108,8
108,1
Belgium
125,6
122,9
123,0
125,7
123,7
125,4
123,1
120,7
119,6
117,3
115,2
115,1
115,3
Bulgaria
26,4
26,9
26,9
28,3
29,8
31,7
33,7
34,6
36,4
38,0
40,0
43,0
:
Czech Republic
72,9
70,4
69,5
68,1
70,2
70,2
73,1
75,1
76,0
76,8
79,6
80,1
80,1
Denmark
133,1
131,9
130,8
131,4
127,8
128,3
123,6
125,3
123,6
123,6
120,8
119,9
117,4
Germany
124,3
122,4
122,1
118,3
116,7
115,1
116,3
116,1
116,9
116,0
115,6
114,7
115,7
Estonia
41,9
42,5
42,5
45,0
46,5
49,8
54,3
57,1
61,3
65,8
69,6
67,3
62,7
Ireland
114,6
121,1
125,8
130,9
132,3
138,0
140,4
141,9
143,6
145,1
147,2
133,9
128,0
Greece
84,5
83,3
82,7
83,8
86,4
90,2
92,3
93,5
91,6
92,4
92,0
92,8
92,8
Sain
93,3
95,3
96,3
96,9
98,0
100,5
100,5
100,9
101,8
104,2
104,8
102,4
103,8
France
114,6
115,0
114,7
115,2
115,7
115,6
111,5
109,7
110,7
108,4
108,0
107,6
107,2
Italy
119,0
119,7
117,5
116,8
117,7
111,7
110,1
106,5
104,9
103,8
103,2
101,6
101,7
Cyprus
85,8
86,7
87,3
88,5
90,9
89,3
88,5
90,3
90,7
90,3
93,2
95,6
98,3
Latvia
34,6
35,6
36,0
36,6
38,9
41,0
43,3
45,6
48,4
51,5
55,6
57,0
48,3
Lithuania
38,6
40,4
38,9
39,3
41,4
43,9
49,0
50,2
52,9
55,3
59,2
62,2
53,0
Luxembourg
214,5
217,4
237,3
244,5
233,8
240,0
247,1
252,5
254,7
270,0
274,4
278,5
269,9
Hungary
53,1
54,5
54,7
55,5
59,1
61,5
62,5
63,1
63,1
62,9
62,0
64,9
62,7
Malta
80,5
80,5
81,0
83,2
77,8
79,5
77,9
77,0
78,2
77,2
76,8
76,9
78,0
Netherlands
127,0
128,6
130,8
134,0
133,3
133,2
128,8
129,0
130,7
130,8
132,4
133,9
130,1
Austria
131,3
131,6
131,2
130,9
124,7
125,9
126,4
126,7
124,4
124,9
123,2
123,9
122,0
Poland
46,7
47,8
48,5
48,2
47,5
48,3
48,6
50,7
51,1
51,9
54,4
56,6
60,6
Portugal
76,1
76,6
78,2
80,6
80,3
79,5
78,8
77,0
79,1
78,5
78,0
78,5
78,4
Romania
:
:
26,2
26,2
27,8
29,3
31,3
34,1
35,1
38,4
41,6
47,8
45,3
Slovenia
77,7
78,6
80,6
79,6
79,8
82,0
83,2
86,2
87,6
87,3
88,4
91,2
87,3
Slovakia
51,3
52,1
50,5
50,3
52,5
54,1
55,3
56,7
60,0
63,3
67,6
72,1
71,2
Finland
110,3
113,8
114,6
116,8
115,2
114,6
112,0
115,7
114,2
113,9
117,6
117,1
110,6
Sweden
123,4
122,4
125,3
127,2
122,2
122,0
123,6
126,3
121,8
122,8
124,8
122,3
120,3
United Kingdom
118,2
117,6
117,8
118,8
119,7
120,5
121,2
123,5
121,8
120,3
116,8
115,9
116,1
Iceland
137,5
140,4
139,0
131,4
131,8
129,8
125,0
130,9
130,2
123,2
121,6
120,7
119,9
Norway
147,4
138,3
144,7
164,4
161,1
154,6
155,8
164,1
176,0
183,1
178,4
188,8
175,8
Switzerland
150,6
149,3
146,3
144,5
140,4
140,5
136,5
135,0
133,3
135,4
140,4
141,0
143,6
Croatia
52,0
51,7
49,5
49,2
50,0
52,2
53,8
55,8
56,4
57,0
60,0
62,5
:
Macedonia
:
:
:
26,7
25,3
25,4
25,5
26,7
28,4
30,4
31,6
33,5
.
Turkey
32,5
43,2
39,7
41,9
37,4
36,1
35,6
39,6
42,2
44,3
44,4
45,4
:
United States
160,9
160,7
162,6
160,7
156,6
154,1
155,8
156,7
158,7
154,0
151,2
146,6
146,2
Japan
127,9
120,9
117,7
116,8
113,6
111,7
111,5
112,9
112,9
109,7
108,8
:
:
Forrás: Eurostat adatbázisa, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal
(Letöltve: 2010.10.20.)
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
31
2. tábla Az export megoszlása tényezőintenzitás alapján %/összes
Nyersanyagintenzív
Munkaintenzív
Tőkeintenzív
K+F-intenzív
2006 BG CZ EE LV LT
27 8 32 35 44
25 18 23 26 22
27 29 14 21 13
21 45 31 18 21
HU PL RO SI SK NMS OMS World
9 16 19 6 12 14 15 22
10 22 32 22 16 20 15 15
16 27 20 32 36 25 23 18
65 35 30 39 36 41 47 45
Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU – Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/2009. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14078_en.pdf
3. tábla Az ipari export megoszlása technológia intenzitás szerint, 2006 % Alacsony Alsó közép Felső közép Magas technológiai szintű technológiai szintű technológiai szintű technológiai szintű termékek termékek termékek termékek 2006
2006
2006
ICT termékek
2006
2006
BG CZ EE LV LT
34 15 33 52 41
39 22 23 21 18
22 47 26 22 33
4 16 18 5 9
3 16 18 4 8
HU PL RO SI SK NMS OMS World
11 26 39 19 16 21 18 19
16 27 21 25 21 22 19 19
45 41 36 51 47 42 46 39
28 7 5 5 15 14 16 23
28 7 5 3 15 14 12 18
Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU – Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/2009. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14078_en.pdf
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
32
4. ábra Foglalkoztatás a magas technológiai szintű ipari és a tudás-igényes, magas technológiai szintű szolgáltatási ágazatokban
Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU – Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/2009. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14078_en.pdf
5. ábra Magas technológiai szintet képviselő áruk exportjának alakulása
Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU – Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/2009. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14078_en.pdf
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
33
6. tábla Összefoglaló adatok, 2009. január–december az előző év azonos időszakának százalékában Megnevezés Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index Munkanélküliségi rátaa, % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index
2008
január- november
2009 december
január- december
100,0 99,4 100,1 100,2 98,5 95,0 101,5 98,4 73 700 106,6 73 380 106,3
81,0 87,1 79,8 88,3 91,6 96,0 101,3 94,8 50 618 73,2 54 812 79,6
101,0 90,1 105,4 90,6 112,4 93,8 83,6 93,1 4 506 98,7 4 881 108,8
82,3 87,4 81,3 88,5 92,9 95,7 99,7 94,6 55 518 75,3 59 497 81,1
105,0 111,6 97,3 102,1 100,4 2 762 100,1 7,9 198,7 107,5 122,0 107,0
105,2 101,4 89,8 101,8 103,1 2 664 96,2 .. 197,9 100,5 123,0 101,6
101,3 100,7 98,4 .. .. 2 630 98,1 .. 220,5 100,0 135,7 102,5
104,9 101,3 90,5 .. .. 2 661 96,3 10,1 199,8 100,5 124,1 101,7
A beruházások volumenének változása és a ráfordítások aránya néhány ágazatban 2009. évi súly, % Mezőgazdaság 5,6 Feldolgozóipar 20,2 Kereskedelem 7,5 Szállítás 17,5 Ingatlanügyletek 21,8 Közigazgatás,védelem 3,5 Oktatás 2,0 Egészségügy 1,3 A nemzetgazdaság összes 100,0 beruházása a A 15–64 éves népességen belül. Forrás: KSH Gyorsjelentések www.ksh.hu
Változás az előző évhez képest 2007 2008 2009 -10,9 23,9 -3,9 -2,0 -0,5 -31,2 -13,5 -12,3 +0,3
24,4 -3,6 7,3 -6,0 -1,5 -28,1 -13,8 -2,1 -3,0
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
7,0 -15,2 -18,6 8,3 -5,4 -14,7 13,3 -17,6 -8,6
34
7. tábla A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 2008 2009 előző év azonos előző év azonos Megoszlás Megoszlás időszaka = időszaka = (%) (%) 100,0 100,0
Megnevezés
GDP összesen
2010 I. n.év
II. n.év
100,0a
100,6
100,0a
93,7
100,1
101,0
4,3
154,3
3,0
82,5
95,3
86,4
24,5
100,4
24,9
84,1
103,3
110,4
4,6
96,4
4,8
97,0
91,3
85,9
13,3
97,5
13,0
91,5
96,2
96,2
szállítás, raktározás, posta, távközlés
8,3
100,8
8,2
95,7
102,0
103,5
pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek
22,3
98,5
23,6
100,8
100,8
100,5
99,0a
100,7
93,0a
88,5
97,6
99,1
végső fogyasztás összesen
75,6
99,4
74,5
94,3
97,0
96,8
háztartások végső fogyasztása
65,7
99,4
64,7
93,3
95,8
95,7
háztartások fogyasztási kiadása
52,4
99,5
51,4
92,4
95,3
95,1
9,9
99,7
9,8
101,0
104,4
104,2
bruttó felhalmozás
23,4
104,8
18,5
69,7
103,0
110,8
bruttó állóeszköz-felhalmozás
20,9
100,4
20,0
93,5
95,6
96,3
Ebből: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás
GDP belföldi felhasználása összesen Ebből:
közösségi fogyasztás
Forrás: KSH, www.ksh.hu
8. tábla A termelés változása létszám-kategóriánként, 2009 (2008 azonos időszakához képest) % I. félév
II. félév
2009. év
5 - 49 fő
-15,0
-18,1
-16,6
50 - 249 fő
-21,0
-16,4
-18,8
250 fő és afelett
-24,1
-10,5
-17,7
Összesen
-22,5
-12,5
-17,7
Forrás: KSH, www.ksh.hu
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
35
9. ábra 2010. I. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya a negyedév végéig nemzetgazdasági ágak szerint
-7%
-2%
4,6
-2,1 -0,8
Bányászat
4,7 4,1
0,0
-2,0
Szállítás, raktározás
7,7
2,4
0,5
-1,9
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
4,1
2,7
-2,4
Kereskedelem, gépjárűjavítás
2,5
0,5
2,4
-2,6
Információ, kommunikáció
10,2 -0,7
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
0,7
2,9
-1,3
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
2,6
3,7
-4,1
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenség
9,6
-6,0
8,6 -0,8
Oktatás
-1,0
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
0,1 0,9 0,4 1,4
-1,3
Művészet, szórakozás, szabad idő
12,8
0,7 1,4
-2,4
Ingatlanügyletek
M unkaerő-csökkenés
3,0
-3,6
Építőipar
7,0
2,9
-1,9
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd., szennyeződésmentesítés
Összesen
1,1
-1,1
Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
13%
1,3
-1,8
Feldolgozóipar összesen
Egyéb szolgáltatás
8%
-2,4
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
3%
0,6
1,9
-2,8 -2,0
Létszámváltozás
3,5 1,8
6,3
3,8 M unkaerő-felvétel
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
13,7 14,6
36
10. tábla Létszám-, bér- és kereseti adatok alágazatonként, nemzetgazdasági ágazatonként, 2009.május Személyi alapbér LétszámLétszám megoszlás Átlaga
Megnevezés
fő 01.1 Nem évelő növény termesztése 01.2 Évelő növény termesztése 01.3 Növényi szaporítóanyag term. 01.4 Állattenyésztés 01.5 Vegyes gazdálkodás 01.6 Mezőgazd. betakarítást köv. szolg. 01.7 Vadgazdálk., vadgazdálk. szolg. 01 Növényterm. állatteny., vadg. és kapcs. szolg. 02.1 Erdészeti, egyéb erdőgazd. tev. 02.2 Fakitermelés 02.4 Erdészeti szolgáltatás 02 Erdőgazdálkodás 03.1 Halászat 03.2 Halgazdálkodás 03 Halászat, halgazdálkodás 05 Szénbányászat 07 Fémtartalmú érc bányászata 08.1 Kőfejtés, homok-, agyagbányászat 08.9 M.n.s. bányászat 08 Egyéb bányászat 09.1 Kőolaj-, földgáz-kiterm. Szolg. 09.9 Egyéb bányászati szolgáltatás 09 Bányászati szolgáltatás 10.1 Húsfeldolg. -tartósítás, húskészítmény gy. 10.3 Gyümölcs-, zöldségfeld. -tartósítás 10.4 Növényi, állati olaj gyártása 10.5 Tejfeldolgozás 10.6 Malomipari termék, keményítő gyárt. 10.7 Pékáru, tésztafélék gyártása 10.8 Egyéb élelmiszer gyártása 10.9 Takarmány gyártása 10 Élelmiszergyártás 11 Italgyártás 12 Dohánytermék gyártása 13.1 Textilszálak fonása 13.2 Textilszövés 13.3 Textilkikészítés 13.9 Egyéb textiláru gyártása 13 Textília gyártása 14.1 Ruházat gyártása (kiv.: szőrme) 14.2 Szőrmecikk gyártása 14.3 Kötött, hurkolt cikk gyártása 14 Ruházati termék gyártása 15.1 Bőr, szőrme kikészítése 15.2 Lábbeligyártás 15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 16.1 Fűrészárugyártás 16.2 Fa-, parafaterm. fonott áru gy. 16 Fafeldolg.(kiv: bútor), fonottáru gy.
22 997 1 468 404 19 078 6 499 3 897 300 54 641 5 451 1 824 1 468 8 743 1 578 641 2 219 457 74 4 817 199 5 015 1 563 232 1 795 22 698 5 392 515 5 646 1 853 14 605 7 054 2 791 60 553 7 817 944 1 517 834 34 5 349 7 734 13 359 146 700 14 206 1 014 5 613 6 627 2 160 7 335 9 494
% 1,1 0,1 0,0 0,9 0,3 0,2 0,0 2,5 0,3 0,1 0,1 0,4 0,1 0,0 0,1 0,0 0,0 0,2 0,0 0,2 0,1 0,0 0,1 1,1 0,3 0,0 0,3 0,1 0,7 0,3 0,1 2,8 0,4 0,0 0,1 0,0 0,0 0,2 0,4 0,6 0,0 0,0 0,7 0,0 0,3 0,3 0,1 0,3 0,4
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 119 437 110 256 89 191 118 142 113 380 115 174 129 832 117 547 119 603 136 951 98 309 119 648 106 640 104 877 106 131 105 476 133 452 145 610 103 451 143 941 222 972 167 154 215 751 103 572 149 674 272 354 144 415 181 316 98 484 166 114 183 606 125 047 190 668 270 981 101 218 117 316 89 299 109 306 108 495 95 205 83 150 114 443 96 028 122 520 97 964 101 721 106 496 122 140 118 581
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe 65,0 65,9 28,6 72,8 62,3 72,3 51,6 68,0 59,4 92,0 41,9 69,4 62,5 44,3 58,0 29,0 32,2 71,6 37,7 71,4 120,2 59,7 117,5 76,1 113,8 113,3 91,3 105,3 81,5 92,8 118,3 101,2 83,4 113,1 72,1 66,2 0,7 61,3 64,0 77,4 24,7 61,0 76,3 94,2 61,8 71,1 49,0 82,0 77,3
87,5 90,0 82,6 89,5 81,6 87,3 86,7 87,5 79,3 84,8 91,1 82,4 81,1 80,9 81,1 78,0 117,8 108,0 77,6 106,8 115,6 98,9 113,4 82,1 101,1 137,8 97,6 117,9 79,4 105,2 112,0 90,2 111,6 148,9 81,3 85,6 65,1 83,9 83,5 77,7 75,4 90,0 78,2 86,1 83,2 83,7 89,1 90,6 90,3
71,2 65,8 53,2 70,5 67,6 68,7 77,4 70,1 71,3 81,7 58,6 71,4 63,6 62,6 63,3 62,9 79,6 86,9 61,7 85,9 133,0 99,7 128,7 61,8 89,3 162,5 86,1 108,2 58,7 99,1 109,5 74,6 113,7 161,6 60,4 70,0 53,3 65,2 64,7 56,8 49,6 68,3 57,3 73,1 58,4 60,7 63,5 72,9 70,7
138 746 129 660 96 765 138 629 142 459 130 598 135 773 137 995 142 179 172 767 100 289 141 528 113 408 104 776 110 915 107 452 161 129 182 042 102 802 178 904 328 865 192 086 311 169 118 614 173 696 360 231 178 607 248 851 118 039 194 972 234 768 149 263 222 142 323 289 125 570 145 924 89 299 124 589 126 927 102 370 82 041 122 395 103 147 153 086 106 244 113 411 108 811 134 162 128 396
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Relatív szórás
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe %
70,8 71,7 34,3 67,1 66,2 72,4 48,6 69,0 79,9 116,8 47,3 93,2 63,2 44,3 59,1 28,2 30,3 76,7 38,5 77,1 101,3 53,4 101,6 70,0 106,4 97,1 77,8 112,8 75,4 107,1 98,5 100,1 90,4 115,6 66,4 51,7 0,7 63,1 62,6 74,9 41,4 60,7 74,0 75,3 61,8 68,1 48,5 80,3 76,8
86,0 91,5 76,5 89,5 87,9 83,8 77,8 87,3 75,1 86,6 77,9 78,0 70,3 67,4 69,5 67,9 117,9 114,3 65,2 112,3 133,3 99,7 129,0 78,4 99,7 155,5 105,5 139,2 80,5 103,6 125,0 90,9 108,4 152,8 87,0 90,1 54,9 80,4 82,6 69,8 59,1 80,6 70,2 94,9 74,8 77,9 77,5 84,7 83,0
68,1 63,6 47,5 68,0 69,9 64,1 66,6 67,7 69,7 84,7 49,2 69,4 55,6 51,4 54,4 52,7 79,0 89,3 50,4 87,8 161,3 94,2 152,6 58,2 85,2 176,7 87,6 122,1 57,9 95,6 115,2 73,2 109,0 158,6 61,6 71,6 43,8 61,1 62,3 50,2 40,2 60,0 50,6 75,1 52,1 55,6 53,4 65,8 63,0
37
Személyi alapbér LétszámLétszám megoszlás Átlaga
Megnevezés
fő 17.1 Papíripari rostanyag, papír gy. 17.2 Papírtermék gyártása 17 Papír, papírtermék gyártása 18.1 Nyomdai tevékenység 18.2 Egyéb sokszorosítás 18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevék. 19.1 Kokszgyártás 19.2 Kőolaj-feldolgozás 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 20.1 Vegyi alapanyag gyártása 20.2 Mezőgazdasági vegyi termék gy. 20.3 Festék, bevonóanyag gyártása 20.4 Tisztítószer, testápolási cikk gy. 20.5 Egyéb vegyi termék gyártása 20 Vegyi anyag, termék gyártása 21.1 Gyógyszeralapanyag-gyártás 21.2 Gyógyszerkészítmény gyártása 21 Gyógyszergyártás 22.1 Gumitermék gyártása 22.2 Műanyag termék gyártása 22 Gumi-, műanyag termék gyártása 23.1 Üveg, üvegtermék gyártása 23.2 Tűzálló termék gyártása 23.3 Kerámia, agyag építőanyag gy. 23.4 Porcelán, kerámiatermék gy. 23.5 Cement-, mész-, gipszgyártás 23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gy. 23.7 Kőmegmunkálás 23.9Egyébcsiszolóterm. ésnemfémásványiterm.gy. 23 Nemfém ásványi termék gyártása 24.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gy. 24.2 Acélcsőgyártás 24.3 Egyéb kohászati term. gyárt. acélból 24.4 Nem vas fém alapanyag gyártása 24.5 Fémöntés 24 Fémalapanyag gyártása 25.1 Fémszerkezet, -épületelem gy. 25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gy. 25.3 Gőzkazán gyártása 25.4 Fegyver-, lőszergyártás 25.5 Fémalakítás, porkohászat 25.6 Fém felületkezelése, megmunk. 25.7 Evőeszköz, szerszám, ált. fémáru gy. 25.9 Egyéb fémfeldolgozási termék gy. 25 Fémfeldolgozási termék gyártása 26.1 Elektronikai alkatr. áramköri kártya gy. 26.2 Számítógép, perifériás egység gy. 26.3 Híradás-technikai berendezés gy. 26.4 Elektronikus fogyasztási cikk gy. 26.5 Műszer-, óragyártás 26.6 Elektronikus orvosi berendezés gy. 26.7 Optikai eszköz gyártása 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gy. 27.1 Vill. motor, áramfejl. -elosztó, -szab. kész. gy. 27.2 Akkumulátor, szárazelem gy. 27.3 Vezeték, kábel, szerelvény gy.
694 8 572 9 266 8 810 92 8 902 727 5 747 6 474 7 277 608 1 172 2 281 709 12 047 5 060 8 677 13 737 8 062 23 874 31 936 3 055 144 2 559 3 750 555 6 108 1 044 1 812 19 027 7 617 14 582 1 396 3 339 12 948 15 487 2 939 820 464 5 286 10 644 3 856 7 376 46 872 21 647 5 738 7 217 3 616 3 076 594 661 42 548 6 584 992 4 614
% 0,0 0,4 0,4 0,4 0,0 0,4 0,0 0,3 0,3 0,3 0,0 0,1 0,1 0,0 0,6 0,2 0,4 0,6 0,4 1,1 1,5 0,1 0 0,1 0,2 0,0 0,3 0,0 0,1 0,9 0,4 0,0 0,0 0,1 0,2 0,6 0,7 0,1 0,0 0,0 0,2 0,5 0,2 0,3 2,2 1,0 0,3 0,3 0,2 0,1 0,0 0,0 2,0 0,3 0,0 0,2
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 176 643 174 865 174 998 141 130 109 442 140 802 179 380 383 205 360 317 208 428 146 790 248 978 188 100 124 449 200 467 245 729 305 355 283 392 173 104 148 978 155 068 146 561
80,4 92,1 91,3 73,4 9,3 73,2 72,7 75,8 79,0 109,5 50,2 127,7 164,3 62,4 123,0 60,6 95,5 88,3 122,4 102,0 109,3 149,9
168 120 138 831 223 686 159 015 108 244 142 141 151 919 201 391
155,3 72,5 84,2 85,9 33,5 78,1 109,5 104,3
125 932 169 454 154 481 182 528 139 309 170 161 173 088 134 032 214 749 131 384 175 068 144 935 152 318 160 102 200 286 146 507 142 061 189 364 368 791 150 599 166 563 157 846 132 924 125 490
56,8 93,6 81,8 100,5 61,8 85,2 66,9 72,8 83,9 63,4 72,1 82,1 76,4 97,0 91,3 73,7 96,3 83,9 87,1 49,9 94,2 81,5 66,4 69,6
Relatív szórás
108,9 105,4 239 548 72,5 114,0 104,3 215 088 90,0 113,6 104,4 216 920 88,6 98,2 84,2 168 521 84,5 81,1 65,3 131 487 11,6 98,0 84,0 168 138 84,3 124,9 107,0 297 431 61,8 154,2 228,6 507 616 80,7 150,9 214,9 484 014 81,9 105,8 124,3 315 680 96,3 100,1 87,6 168 416 49,4 130,0 148,5 290 116 126,8 115,1 112,2 198 042 140,9 81,0 74,2 129 280 63,6 108,1 119,6 272 506 109,1 105,6 146,6 288 715 58,5 132,0 182,1 386 312 104,7 122,3 169,0 350 363 97,2 112,1 103,3 218 397 105,4 103,6 88,9 175 758 94,7 105,8 92,5 186 522 99,5 92,5 87,4 191 641 137,3 AZ ADATOK NEM ÉRTÉKELHETÖK 106,2 100,3 221 137 145,8 97,7 82,8 180 678 57,3 130,0 133,4 258 072 80,1 105,3 94,9 210 555 92,0 87,7 64,6 108 653 33,4 95,1 84,8 200 974 58,7 100,6 90,6 198 173 104,4 112,9 120,1 299 050 105,0 AZ ADATOK NEM KÖZÖLHETÖK 88,1 75,1 142 180 48,5 88,2 101,1 200 626 78,3 108,9 92,2 175 642 75,1 108,0 108,9 249 526 105,3 98,3 83,1 154 179 74,3 106,4 101,5 189 145 82,8 100,0 103,2 203 107 67,4 94,2 80,0 205 223 62,0 127,2 128,1 266 655 91,0 99,5 78,4 144 471 64,6 111,0 104,4 202 682 78,9 104,3 86,5 168 853 91,8 104,4 90,9 174 513 85,5 106,5 95,5 197 592 84,4 113,3 119,5 227 745 85,9 112,3 87,4 188 016 64,9 97,9 84,7 179 866 93,2 105,2 113,0 210 903 79,3 126,2 220,0 387 049 93,8 123,7 89,8 165 839 45,9 108,1 99,4 201 642 84,3 104,4 94,2 183 231 88,4 102,3 79,3 176 224 46,3 98,0 74,9 154 928 70,4
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe % 127,9 116,5 117,4 96,8 82,8 96,7 177,6 160,8 162,7 126,8 97,1 130,8 104,1 71,1 118,1 97,5 137,7 122,9 118,7 104,4 108,0 100,6
117,5 105,5 106,4 82,7 64,5 82,5 145,9 249,0 237,4 154,9 82,6 142,3 97,1 63,4 133,7 141,6 189,5 171,9 107,1 86,2 91,5 94,0
117,8 106,8 119,5 116,7 73,4 107,1 109,1 134,1
108,5 88,6 126,6 103,3 53,3 98,6 97,2 146,7
86,0 81,6 103,6 118,3 91,5 101,1 95,0 125,5 129,9 92,1 108,3 102,0 100,0 113,8 111,0 121,6 105,4 98,7 111,1 116,1 112,9 101,2 118,0 100,9
69,7 98,4 86,2 122,4 75,6 92,8 99,6 100,7 130,8 70,9 99,4 82,8 85,6 96,9 111,7 92,2 88,2 103,5 189,9 81,3 98,9 89,9 86,4 76,0
38
Személyi alapbér LétszámLétszám megoszlás Átlaga
Megnevezés
fő 27.4 Villamos világítóeszköz gyártása 27.5 Háztartási készülék gyártása 27.9 Egyéb villamos berendezés gy. 27 Villamos berendezés gyártása 28.1 Általános rendeltetésű gép gy. 28.2 Egyéb ált. rendeltetésű gép gy. 28.3 Mezőgazdasági, erdészeti gép gy. 28.4 Szerszámgépgyártás 28.9 Egyéb spec. rendeltetésű gép gy. 28 Gép, gépi berendezés gyártása 29.1 Közúti gépjármű gyártása 29.2 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gy. 29.3 Közúti jármű alkatrészeinek gy. 29 Közúti jármű gyártása 30.1 Hajó, csónak gyártása 30.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gy. 30.3 Légi, űrjármű gyártása 30.9 Egyéb jármű gyártása 30 Egyéb jármű gyártása 31 Bútorgyártás 32.1 Ékszergyártás 32.3 Sportszergyártás 32.4 Játékgyártás 32.5 Orvosi eszköz gyártása 32.9 M.n.s. egyéb feldolg.ipari tevék. 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 33.1 Ipari gép, berend., eszköz jav. 33.2 Ipari gép, berend. üzembe hely. 33 Ipari gép, berend., eszköz jav. 35.1 Villamosenergia-term. -ellátás 35.2 Gázellátás 35.3 Gőzellátás, légkondicionálás 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzell. légkond. 36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 38.1 Hulladékgyűjtés 38.2 Hulladékkezelés, -ártalmatlanítás 38.3 Hulladékanyag hasznosítása 38 Hulladékgazdálkodás 39 Szennyeződésmentesítés,egyéb hulladékkez. 41.1 Épületépítési projekt szervezése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 41 Épületek építése 42.1 Út, vasút építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 42 Egyéb építmény építése 43.1 Bontás, építési terület elők. 43.2 Épületgépészeti szerelés 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés 43 Speciális szaképítés 45.1 Gépjármű-kereskedelem 45.2 Gépjárműjavítás, -karbantartás 45.3 Gépjárműalkatrész-kereskedelem 45.4 Motorkerékpár, -alkatr. keresk. jav.
10 741 7 194 1 312 31 437 6 366 10 458 4 249 915 5 913 27 900 4 507 1 610 25 012 31 129 563 2 985 631 568 4 747 12 487 353 3 158 2 045 3 006 1 461 10 022 11 469 2 747 14 216 18 535 5 073 7 826 31 434 21 330 3 636 7 815 7 007 2 223 17 045 1 071 2 498 23 798 26 296 15 130 12 893 3 669 31 692 3 468 23 959 8 324 7 558 43 310 20 517 9 702 6 944 843
% 0,5 0,3 0,1 1,5 0,3 0,5 0,2 0,0 0,3 1,3 0,2 0,1 1,2 1,4 0,0 0,1 0,0 0,0 0,2 0,6 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,5 0,1 0,7 0,9 0,2 0,4 1,5 1,0 0,2 0,4 0,3 0,1 0,8 0,0 0,1 1,1 1,2 0,7 0,6 0,2 1,5 0,2 1,1 0,4 0,4 2,0 1,0 0,5 0,3 0,0
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 162 318 127 291 146 111 146 357 237 823 175 829 146 992 199 903 179 618 187 175 171 952 191 783 166 723 168 776 95 935 198 161 302 187 128 636 191 543 109 865 231 618 162 335 107 217 157 190 118 447 145 587 173 217 184 992 175 492 242 460 280 253 167 264 229 839 148 717 151 798 122 948 172 533 155 506 147 579 144 543 221 506 133 844 142 171 189 165 162 437 130 216 171 467 93 900 127 107 107 166 130 249 121 163 157 999 116 808 136 949 120 777
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe 93,5 149,6 56,2 100,3 92,6 140,5 54,7 71,0 71,0 106,8 74,5 150,8 76,3 83,3 26,7 122,7 62,8 26,7 111,3 48,8 88,4 121,0 56,6 67,0 68,8 95,8 63,1 53,5 61,3 78,0 141,4 73,8 98,9 63,0 48,8 60,0 126,8 92,1 108,0 61,2 107,3 96,7 102,4 84,1 72,6 60,2 80,0 29,8 64,5 58,4 67,1 63,9 98,0 42,8 87,4 55,5
103,7 86,5 100,5 98,9 136,3 110,4 103,8 139,4 117,0 117,7 129,6 120,9 117,4 119,3 80,0 118,4 198,1 95,2 121,6 89,2 139,6 93,3 85,0 96,8 88,1 93,5 109,2 103,6 108,1 117,6 122,6 105,5 115,4 96,6 103,3 93,5 106,1 102,7 99,9 102,3 105,6 90,1 91,6 115,7 106,8 84,9 108,5 78,1 93,3 83,8 95,2 90,6 92,8 90,5 92,2 85,2
96,8 75,9 87,2 87,3 141,9 104,9 87,7 119,2 107,1 111,7 102,6 114,4 99,5 100,7 57,2 118,2 180,3 76,7 114,3 65,5 138,2 96,8 64,0 93,8 70,7 86,8 103,3 110,4 104,7 144,6 167,2 99,8 137,1 88,7 90,5 73,3 102,9 92,8 88,0 86,2 132,1 79,8 84,8 112,8 96,9 77,7 102,3 56,0 75,8 63,9 77,7 72,3 94,2 69,7 81,7 72,0
193 233 150 965 155 183 173 719 272 895 196 993 180 179 200 107 208 810 214 357 252 672 231 768 205 969 214 066 96 848 226 376 358 432 151 312 219 582 123 114 354 151 189 977 238 487 169 395 131 615 190 975 218 312 201 755 215 113 388 059 337 510 211 099 335 845 190 251 181 591 149 153 222 684 185 474 184 118 152 541 247 469 140 082 150 283 226 974 199 085 145 734 206 224 96 014 135 355 107 252 137 949 127 256 187 600 121 062 147 413 120 795
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Relatív szórás
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe %
78,4 159,3 59,5 98,4 86,1 132,4 55,4 73,7 72,4 100,3 63,9 148,7 74,4 79,7 31,0 113,9 62,3 29,7 105,5 52,8 93,7 139,5 49,1 73,4 69,2 100,3 73,1 55,2 70,5 90,1 127,9 73,2 100,3 69,5 59,6 59,7 125,5 100,5 110,6 62,0 109,7 100,8 107,4 88,6 75,5 64,9 84,2 35,3 84,5 59,6 73,3 79,0 120,2 45,0 94,7 55,5
107,2 85,3 87,5 99,5 135,7 103,9 106,7 117,5 113,4 114,0 164,1 125,2 122,3 128,5 67,8 115,2 208,2 94,4 119,5 84,3 187,3 93,2 161,8 87,0 83,3 107,2 107,4 95,4 105,1 152,6 122,7 111,3 137,5 99,9 98,9 97,1 110,8 99,7 103,1 92,0 99,7 79,6 81,5 116,5 107,3 77,8 108,3 68,3 83,6 70,8 84,5 80,0 93,6 79,1 84,1 72,0
94,8 74,1 76,1 85,2 133,9 96,6 88,4 98,2 102,4 105,1 123,9 113,7 101,0 105,0 47,5 111,0 175,8 74,2 107,7 60,4 173,7 93,2 117,0 83,1 64,6 93,7 107,1 99,0 105,5 190,4 165,6 103,6 164,7 93,3 89,1 73,2 109,2 91,0 90,3 74,8 121,4 68,7 73,7 111,3 97,7 71,5 101,2 47,1 66,4 52,6 67,7 62,4 92,0 59,4 72,3 59,3
39
Személyi alapbér LétszámLétszám megoszlás Átlaga
Megnevezés
fő 45 Gépjármű, motorkerékpár keresk. jav. 46.1 Ügynöki nagykereskedelem 46.2 Mezőg. nyersanyag, élőállat nagyker. 46.3 Élelmiszer, ital, dohányáru nagyker. 46.4 Háztartási cikk nagyker. 46.5 Információtechn. híradás-techn. term. nagyker. 46.6 Egyéb gép, ber. tartozék nagyker. 46.7 Egyéb szakosodott nagyker. 46.9 Vegyestermékkörű nagyker. 46 Nagykeresk. (kiv. jármű, motorkerékpár) 47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskeresk. 47.2 Élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskeresk. 47.3 Gépjárműüzemanyag-kiskeresk. 47.4 Információs, híradás-techn. term. kiskeresk. 47.5 Egyéb háztartási cikk kiskeresk. 47.6 Kult. szabadidős cikk bolti kiskeresk. 47.7 Egyéb m.n.s. áru kiskeresk. 47.8 Piaci kiskereskedelem 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem 47 Kiskeresk. (kiv. gépjármű, motorkerékpár) 49.1 Helyközi vasúti személyszállítás 49.2 Vasúti áruszállítás 49.3 Egyéb szárazföldi személyszáll. 49.4 Közúti áruszállítás, költöztetés 49.5 Csővezetékes szállítás 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás 50.1 Tengeri személyszállítás 50.2 Tengeri áruszállítás 50.3 Belvízi személyszállítás 50.4 Belvízi áruszállítás 50 Vízi szállítás 51.1 Légi személyszállítás 51.2 Légi áruszállítás 51 Légi szállítás 52.1 Raktározás, tárolás 52.2 Szállítást kiegészítő tevékenység 52 Raktározás, szállítást kieg. tevék. 53.1 Postai tevék. (egyetemes kötelezetts.) 53.2 Egyéb postai, futárpostai tevék. 53 Postai, futárpostai tevékenység 55.1 Szállodai szolgáltatás 55.2 Üdülési, egyéb átm. szálláshelyszolg. 55.3 Kempingszolgáltatás 55.9 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55 Szálláshely-szolgáltatás 56.1 Éttermi, mozgó vendéglátás 56.2 Rendezvényi étkezt. és egyéb vendégl. 56.3 Italszolgáltatás 56 Vendéglátás 58.1 Kiadói tevékenység 58.2 Szoftverkiadás 58 Kiadói tevékenység 59.1 Film-, video-, televízióműsor-gy. 59.2 Hangfelvétel készítése, kiadása 59 Film, video, tv.műsor gy. hangfelv.kiadás 60.1 Rádióműsor-szolgáltatás
38 005 6 377 5 339 24 097 17 758 3 088 7 723 18 662 15 378 98 421 77 276 3 683 6 142 3 159 14 497 3 141 21 560 356 944 130 759 8 796 3 233 35 848 28 527 606 77 010 87 195 870 749 1 901 1 571 568 2 139 3 522 48 029 51 551 30 609 1 926 32 535 12 448 307 205 2 225 15 185 16 733 9 280 1 270 27 283 12 752 1 865 14 617 1 767 100 1 867 1 456
% 1,8 0,3 0,2 1,1 0,8 0,1 0,4 0,9 0,7 4,6 3,6 0,2 0,3 0,1 0,7 0,1 1,0 0 0,0 6,1 0,4 0,2 1,7 1,3 0,0 3,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 0,1 0,2 2,2 2,4 1,4 0,1 1,5 0,6 0,0 0,0 0,1 0,7 0,8 0,4 0,1 1,3 0,6 0,1 0,7 0,1 0,0 0,1 0,1
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 142 812 177 454 187 873 146 564 240 146 399 937 201 949 169 600 217 671 195 464 122 031 98 197 94 116 113 417 124 350 105 822 137 145
90,3 100,2 100,8 85,2 117,7 84,8 81,0 92,5 96,5 104,8 80,0 80,1 40,5 34,7 79,8 41,3 94,1
159 063 122 614 152 083 208 286 151 397 105 696 389 030 138 804 193 169 484 975 133 827 219 169 206 228 358 443 372 431 362 159 164 272 190 983 189 158 139 606 134 999 139 333 164 391 101 726 84 662 141 871 158 750 103 139 99 165 94 688 101 394 269 822 321 184 276 375 216 188 370 395 224 432 219 647
117,3 82,6 85,7 80,2 51,9 58,0 67,5 68,8 47,2 58,5 79,7 97,3 99,7 69,2 50,6 64,5 67,7 82,1 81,5 64,4 87,9 65,9 112,1 51,1 7,1 38,3 106,4 63,9 57,5 92,5 63,4 106,0 87,8 103,5 83,6 57,6 82,8 75,7
Relatív szórás
91,9 85,2 161 791 111,8 92,8 105,9 186 464 107,8 102,0 112,1 207 572 112,7 91,8 87,4 168 594 88,6 113,7 143,3 268 547 121,8 148,8 238,6 457 979 89,3 105,6 120,5 241 300 97,6 98,2 101,2 187 556 116,6 109,4 129,8 243 712 98,6 103,2 116,6 220 017 112,5 86,4 72,8 141 480 82,2 75,1 58,6 109 843 91,1 76,8 56,1 110 731 39,6 70,1 67,7 126 573 46,5 87,3 74,2 141 161 97,6 78,3 63,1 117 227 45,3 89,7 81,8 159 918 129,3 AZ ADATOK NEM ÉRTÉKELHETÖK 79,9 94,9 196 265 101,7 85,7 73,1 141 695 95,3 91,9 90,7 211 120 70,8 104,7 124,2 254 230 71,7 107,2 90,3 208 748 62,4 82,6 63,0 120 633 59,3 158,8 232,1 498 201 68,2 96,6 82,8 180 566 73,2 97,6 115,2 295 591 35,7 129,7 289,3 501 211 62,1 84,6 79,8 145 364 74,4 115,0 130,7 239 251 97,3 101,8 123,0 225 761 97,2 153,1 213,8 434 012 77,7 146,9 222,2 385 655 50,6 151,5 216,0 421 164 72,9 108,7 98,0 181 369 62,1 109,4 113,9 244 726 85,4 109,4 112,8 240 397 85,1 84,5 83,3 179 239 66,0 91,1 80,5 146 292 93,4 84,9 83,1 177 288 67,6 97,1 98,1 199 792 132,6 71,6 60,7 117 497 58,6 81,4 50,5 94 677 13,7 71,3 84,6 183 499 50,4 92,6 94,7 194 324 125,2 82,2 61,5 112 703 67,3 82,9 59,2 110 454 79,1 75,9 56,5 97 680 89,4 82,1 60,5 111 239 72,4 106,0 161,0 379 025 85,7 103,9 191,6 343 133 115,1 105,7 164,9 374 445 89,4 105,1 129,0 250 008 88,0 135,9 220,9 370 680 57,6 106,8 133,9 256 460 86,3 92,0 131,0 242 062 74,5
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe % 87,7 82,4 94,1 89,4 108,1 143,5 106,2 90,3 103,5 98,0 84,4 68,5 76,3 65,4 82,0 72,4 85,9
79,4 91,5 101,8 82,7 131,7 224,7 118,4 92,0 119,5 107,9 69,4 53,9 54,3 62,1 69,2 57,5 78,4
85,7 82,9 103,7 103,1 114,2 79,6 168,8 100,1 130,0 114,4 73,9 108,1 94,1 149,1 131,0 144,3 106,0 112,4 112,0 89,3 83,1 88,9 96,4 67,3 72,4 73,8 92,1 75,4 77,3 65,8 75,6 125,4 94,4 121,4 101,9 115,5 102,7 86,6
96,3 69,5 103,6 124,7 102,4 59,2 244,4 88,6 145,0 245,9 71,3 117,4 110,7 212,9 189,2 206,6 89,0 120,0 117,9 87,9 71,8 87,0 98,0 57,6 46,4 90,0 95,3 55,3 54,2 47,9 54,6 185,9 168,3 183,7 122,6 181,8 125,8 118,7
40
Személyi alapbér LétszámLétszám megoszlás Átlaga
Megnevezés
fő 60.2 Televízióműsor összeállítása, szolg. 60 Műsorösszeállítás, műsorszolg. 61.1 Vezetékes távközlés 61.2 Vezeték nélküli távközlés 61.3 Műholdas távközlés 61.9 Egyéb távközlés 61 Távközlés 62 Információ-technológiai szolg. 63.1 Adatfeld. web-hoszting, világháló-portálszolg 63.9 Egyéb információs szolgáltatás 63 Információs szolgáltatás 64.1 Monetáris közvetítés 64.2 Vagyonkezelés (holding) 64.9 Egyéb pénzügyi közvetítés 64 Pénzügyi közv. (kiv. bizt. nyugd.pénzt. tev.) 65.1 Biztosítás 65.2 Viszontbiztosítás 65 Biztosítás, viszontbizt. nyugdíjalapok (kiv. köt. tb) 66.1 Pénzügyi kieg. tevék. (kiv. bizt. nyugdíjalap) 66.2 Biztosítást, nyugdíjalapot kieg. tev. 66.3 Alapkezelés 66 Egyéb pénzügyi tevékenység 68.1 Saját tul. ingatlan adásvétele 68.2 Saját tul. bérelt ingatlan bérbeadása, üzemelt 68.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás 68 Ingatlanügyletek 69.1 Jogi tevékenység 69.2 Számviteli, könyvvizsg. adószakértői tev. 69 Jogi, számviteli, adószakértői tev. 70.1 Üzletvezetés 70.2 Üzletviteli tanácsadás 70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 71.1 Építészmérnöki tevékenység 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés 71 Építészmérnöki tevékenység 72.1 Természettud. műszaki kut. fejl. 72.2 Társadalomtud. humán kut. fejl. 72 Tudományos kutatás, fejlesztés 73.1 Reklám 73.2 Piac-, közvélemény-kutatás 73 Reklám, piackutatás 74.2 Fényképészet 74.3 Fordítás, tolmácsolás 74.9 M.n.s. egyéb szakmai, tud. műsz. tev. 74 Egyéb szakmai, tud. műszaki tev. 75 Állat-egészségügyi ellátás 77.1 Gépjárműkölcsönzés 77.2 Személyi haszn. házt. cikk kölcs. 77.3 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcs. 77.4 Immateriális javak kölcsönzése 77 Kölcsönzés, operatív lízing 78.1 Munkaközvetítés 78.2 Munkaerőkölcsönzés 78.3 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazd. 78 Munkaerő-piaci szolgáltatás 79.1 Utazásközvetítés, utazásszerv.
4 126 5 581 10 853 3 887 943 960 16 643 18 356 2 835 934 3 770 41 530 1 821 5 606 48 958 9 092 84 9 176 3 200 1 924 857 5 981 9 116 7 304 4 145 20 565 2 035 8 491 10 526 1 137 4 391 5 528 11 600 2 136 13 736 6 471 1 268 7 738 3 171 1 370 4 541 15 154 2 849 3 018 488 1 067 95 3 335 141 4 637 7 964 15 679 714 24 356 2 834
% 0,2 0,3 0,5 0,2 0,0 0,0 0,8 0,9 0,1 0,0 0,2 1,9 0,1 0,3 2,3 0,4 0 0,4 0,1 0,1 0,0 0,3 0,4 0,3 0,2 1,0 0,1 0,4 0,5 0,1 0,2 0,3 0,5 0,1 0,6 0,3 0,1 0,4 0,1 0,1 0,2 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,2 0 0,2 0,4 0,7 0,0 1,1 0,1
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 287 366 269 702 361 002 484 810 309 112 168 833 375 893 315 703 232 363 370 349 266 569 345 880 307 673 357 755 345 819 282 433
78,0 78,9 71,0 67,1 79,4 94,3 74,4 69,2 64,2 108,5 92,1 99,7 80,5 95,6 98,8 93,3
282 539 223 404 275 763 535 095 284 927 154 853 165 360 161 610 159 946 191 142 297 896 277 255 208 518 279 636 265 005 230 353 227 561 229 919 261 245 242 850 258 232 342 629 369 750 350 812 119 375 249 222 164 519 168 633 112 666 212 614 107 368 142 429
93,0 83,5 106,5 81,5 102,1 132,5 77,6 102,8 108,5 54,0 120,5 118,4 119,5 94,6 99,3 80,9 69,6 79,3 69,5 42,4 66,3 103,3 79,0 96,0 18,5 54,5 77,9 76,9 37,1 73,0 23,2 76,4
171 403 131 829 127 212 176 689 130 171 162 691
92,5 80,9 60,2 67,9 68,7 58,1
Relatív szórás
140,7 171,4 364 472 75,0 128,0 160,9 332 543 77,6 139,0 215,3 452 073 84,0 159,7 289,2 561 789 67,6 160,0 184,4 374 058 83,0 73,8 100,7 176 689 94,2 141,3 224,2 457 392 82,5 115,4 188,3 348 685 82,9 100,3 138,6 276 636 79,2 112,2 220,9 419 884 109,6 103,2 159,0 312 147 97,4 127,1 206,3 422 420 107,0 107,4 183,5 392 996 114,9 129,1 213,4 425 850 109,8 126,6 206,3 421 718 107,6 106,7 168,5 360 900 112,6 AZ ADATOK NEM ÉRTÉKELHETÖK 106,3 168,5 360 320 112,4 91,6 133,3 286 714 112,8 113,5 164,5 293 401 112,6 156,6 319,2 607 086 105,1 108,0 170,0 334 791 120,2 90,5 92,4 164 718 128,9 94,1 98,6 183 845 81,5 87,3 96,4 187 957 114,3 91,1 95,4 176 195 109,7 83,5 114,0 201 495 55,9 135,5 177,7 322 673 117,0 125,5 165,4 299 244 115,6 103,3 124,4 228 122 112,7 122,4 166,8 299 524 100,8 118,4 158,1 284 835 103,5 98,4 137,4 262 012 86,9 105,9 135,7 262 995 73,1 99,6 137,2 262 165 84,9 91,8 155,8 301 532 68,3 70,3 144,9 285 835 47,8 88,3 154,0 298 961 65,7 120,3 204,4 378 217 119,6 126,7 220,6 395 377 81,8 122,2 209,3 383 395 109,0 37,0 71,2 119 375 18,5 102,1 148,7 250 091 54,4 89,4 98,1 192 841 84,6 89,8 100,6 195 412 83,0 45,1 67,2 119 875 43,8 106,4 126,8 235 817 66,0 69,9 64,0 243 993 34,6 90,9 85,0 166 960 124,8 AZ ADATOK NEM ÉRTÉKELHETÖK 96,3 102,2 199 361 114,2 96,1 78,6 160 545 82,8 87,4 75,9 144 135 60,6 101,4 105,4 182 146 64,3 90,7 77,6 150 614 70,2 71,4 97,0 181 445 62,9
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe % 153,5 136,0 145,2 160,3 165,3 66,0 145,3 108,7 101,5 108,9 103,3 131,9 111,3 129,1 130,9 114,5
178,8 163,1 221,8 275,6 183,5 86,7 224,4 171,0 135,7 206,0 153,1 207,2 192,8 208,9 206,9 177,0
114,0 100,2 102,6 148,2 107,9 82,9 88,7 85,1 85,4 77,1 129,3 119,2 98,2 113,0 110,0 94,6 102,4 95,8 90,4 70,9 87,2 109,9 115,6 111,6 31,6 89,5 89,4 89,2 39,7 102,6 137,8 85,5
176,7 140,6 143,9 297,8 164,2 80,8 90,2 92,2 86,4 98,8 158,3 146,8 111,9 146,9 139,7 128,5 129,0 128,6 147,9 140,2 146,7 185,5 193,9 188,1 58,6 122,7 94,6 95,9 58,8 115,7 119,7 81,9
92,7 100,6 84,0 90,7 89,6 68,0
97,8 78,8 70,7 89,3 73,9 89,0
41
Személyi alapbér Megnevezés
LétszámLétszám megoszlás Átlaga fő
%
79.9 Egyéb foglalás 220 0,0 79 Utazásközv. utazásszerv. egyéb foglalás 3 055 0,1 80.1 Személybiztonsági tevékenység 8 005 0,4 80.2 Biztonsági rendszer szolgáltatás 1 139 0,1 80.3 Nyomozás 665 0,0 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység 9 810 0,5 81.1 Építményüzemeltetés 4 416 0,2 81.2 Takarítás 8 374 0,4 81.3 Zöldterület-kezelés 1 688 0,1 81 Építményüzemelt. zöldterület-kezelés 14 478 0,7 82.1 Adminisztratív, kiegészítő szolg. 652 0,0 82.2 Telefoninformáció 1 965 0,1 82.3 Konferencia, keresk. bemutató szerv. 1 062 0,0 82.9 Egyéb kiegészítő gazd. tevék. 7 340 0,3 82 Adminisztratív, kieg. egyéb üzleti szolg. 11 019 0,5 84.1 Közigazgatás 140 030 6,5 84.2 Társadalmi közszolgáltatás 36 307 1,7 84.3 Kötelező társadalombiztosítás 6 750 0,3 84 Közigazgatás, védelem 183 087 8,5 85.1 Iskolai előkészítő oktatás 31 014 1,4 85.2 Alapfokú oktatás 98 925 4,6 85.3 Középfokú oktatás 51 325 2,4 85.4 Felső szintű oktatás 35 907 1,7 85.5 Egyéb oktatás 3 583 0,2 85.6 Oktatást kiegészítő tevékenység 2 483 0,1 85 Oktatás 223 238 10,4 86.1 Fekvőbeteg-ellátás 61 027 2,8 86.2 Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ell. 13 260 0,6 86.9 Egyéb humán-egészségügyi ell. 14 471 0,7 86 Humán-egészségügyi ellátás 88 758 4,1 87.1 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 785 0,0 87.2 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ell. 5 288 0,2 87.3 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ell. 25 880 1,2 87.9 Egyéb bentlakásos ellátás 9 106 0,4 87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 41 061 1,9 88.1 Idősek, fogyat. szoc. ell. bentlakás nélkül 4 886 0,2 88.9 Egyéb szoc. ell. bentlakás nélkül 16 483 0,8 88 Szociális ellátás bentlakás nélkül 21 369 1,0 90.0 Alkotó-, művészeti, szórak. tev. 8 683 0,4 90 Alkotó-, művészeti, szórak. tev. 8 683 0,4 91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kult.tev 10 141 0,5 92 Szerencsejáték, fogadás 4 644 0,2 93.1 Sporttevékenység 3 797 0,2 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tev. 3 448 0,2 93 Sport-, szórakoztató, szabadidős tev. 7 245 0,3 94.1 Vállalkozói, szakmai érdekképv. 401 0,0 94.9 Egyéb közösségi, társadalmi tev. 1 885 0,1 94 Érdekképviselet 2 285 0,1 95.1 Számítógép, komm. eszköz jav. 654 0,0 95.2 Személyi, háztartási cikk javítása 1 450 0,1 95 Számítógép, személyi, házt. cikk jav. 2 104 0,1 96 Egyéb személyi szolgáltatás 9 298 0,4 MEGFELELTETETT ÖSSZESEN 2 026 976 94,3 NEM MEGFELELTETETT ÖSSZESEN 121 615 5,7 ÖSSZESEN 2 148 592 100,0
Átlaga
%
Ft/fő, hó
Ft/fő, hó 215 536 166 501 107 285 142 507 138 562 113 496 147 610 93 791 115 379 112 723 223 068 226 513 234 353 171 205 190 223 191 588 215 701 210 014 197 049 138 083 149 691 160 565 180 939 173 823 198 797 156 538 124 570 146 463 145 365 131 231 104 749 116 626 106 971 128 899 113 035 112 675 116 277 115 453 165 828 165 828 159 635 150 122 121 396 133 882 127 338 233 836 142 851 158 798 296 347 104 498 164 158 112 584 167 871 163 790 167 640
Teljes Kereset
Összeha- Relatív Relatív sonlító helyzet szórás Indexe 73,3 60,9 58,8 39,0 61,7 57,6 69,7 58,9 45,7 68,1 95,0 57,8 51,9 126,1 103,7 57,9 71,6 51,2 61,5 30,1 28,0 35,0 62,3 101,0 44,8 43,2 52,6 64,6 63,5 57,9 32,0 48,7 38,2 39,7 41,1 38,4 40,0 39,6 55,6 55,6 48,2 104,5 57,0 42,5 50,2 45,9 96,4 86,4 71,2 45,5 93,0 76,1 93,4 71,0 92,4
72,9 71,5 79,0 84,3 69,8 79,0 97,0 84,2 85,5 88,3 95,5 105,9 115,9 93,4 97,9 71,3 88,1 70,2 74,6 57,3 51,7 56,9 64,2 67,7 60,2 56,0 61,8 66,1 71,3 64,0 67,4 62,8 64,0 57,5 62,5 60,0 60,4 60,3 86,0 86,0 67,9 81,9 74,4 66,0 70,4 112,2 90,7 94,5 128,7 83,0 97,2 86,7 89,8 -
128,6 99,3 64,0 85,0 82,7 67,7 88,1 55,9 68,8 67,2 133,1 135,1 139,8 102,1 113,5 114,3 128,7 125,3 117,5 82,4 89,3 95,8 107,9 103,7 118,6 93,4 74,3 87,4 86,7 78,3 62,5 69,6 63,8 76,9 67,4 67,2 69,4 68,9 98,9 98,9 95,2 89,6 72,4 79,9 76,0 139,5 85,2 94,7 176,8 62,3 97,9 67,2 100,1 97,7 100,0
219 896 184 218 137 628 151 053 188 266 142 622 191 350 102 777 129 687 132 930 237 094 287 382 246 383 212 456 230 548 238 389 261 423 279 648 244 478 155 052 178 841 205 699 254 859 196 917 239 765 194 906 169 682 172 212 184 816 172 527 130 608 162 570 140 659 162 836 148 207 134 164 133 947 133 996 203 600 203 600 190 854 192 832 135 812 155 486 145 174 266 575 170 872 187 646 315 167 108 233 172 584 130 711 203 877 203 567 203 859
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2008. májusi bér felmérése, Munkaügyi adattár 2009. www.afsz.hu
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Relatív szórás
Összeha- Relatív sonlító helyzet Indexe %
71,3 64,1 55,7 41,5 79,9 58,5 85,4 61,7 60,0 84,9 94,4 58,5 56,7 138,1 113,2 66,9 73,5 53,2 68,1 36,3 35,6 45,0 75,8 95,2 46,6 55,9 59,7 66,6 58,5 60,6 33,0 53,3 40,2 41,1 43,3 43,9 46,1 45,6 62,7 62,7 55,8 96,9 62,1 52,9 57,8 45,4 86,1 78,6 73,6 47,7 96,5 79,5 98,9 75,4 97,8
64,1 67,8 85,4 74,4 76,0 83,5 103,8 78,3 79,8 86,2 87,1 116,9 101,8 97,8 100,9 74,4 89,6 80,1 77,6 53,7 51,3 59,9 76,5 66,8 61,6 58,0 71,0 66,7 78,2 71,5 71,1 74,3 71,6 62,6 70,0 60,5 58,9 59,3 88,7 88,7 68,3 89,4 70,6 64,2 67,5 114,4 92,4 96,2 117,1 71,2 85,5 84,6 90,8 -
107,9 90,4 67,5 74,1 92,4 70,0 93,9 50,4 63,6 65,2 116,3 141,0 120,9 104,2 113,1 116,9 128,2 137,2 119,9 76,1 87,7 100,9 125,0 96,6 117,6 95,6 83,2 84,5 90,7 84,6 64,1 79,7 69,0 79,9 72,7 65,8 65,7 65,7 99,9 99,9 93,6 94,6 66,6 76,3 71,2 130,8 83,8 92,0 154,6 53,1 84,7 64,1 100,0 99,9 100,0
42
11. tábla Ágazati kereseti arányok a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva, 1992-2009 Ágazati bruttó bér/nemzetgazdasági bruttó bér (%) Gazdasági ág, ágazat
A,B Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat C
Bányászat
D
Feldolgozóipar
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2009*
68,7
72,6
73,7
72,0
67,6
68,8
66,6
67,2
68,6
126,3
127,4
126,6
125,4
128,8
113,2
111,3
113,8 115,4
121,7
94,7
95,8
101,5
99,1
100,6
92,8
93,7
92,7
92,6
95,2
65,4
15,16
Ebből: Élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyárt.
95,0
98,2
100,8
96,0
97,0
88,9
87,1
80,7
78,3
79,6
17-19
Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása
66,3
61,4
64,9
62,3
61,0
56,5
53,4
55,4
54,0
55,7
20-22
Fafeldolgozás, papírgy., kiadói, nyomdai tevék.
108,0
105,6
104,5
96,9
91,2
84,1
84,6
83,5
90,9
85,9
23-25
Vegyipar
129,1
133,0
144,4
142,9
146,9
132,3
134,5
130,9 124,5
177,9
26
Egyéb nemfém ásványi termék gy.
96,5
97,6
104,0
104,6
106,6
100,1
96,1
98,5
99,4
94,0
27,28
Fémalapanyag, fémfeld. termék gy.
97,8
100,8
105,1
102,0
100,1
87,9
89,0
88,7
86,7
88,1
29-35
Gépipar
95,6
97,7
106,3
107,3
111,8
103,1
103,4
99,8
99,0
101,9
36,37
Máshova nem sorolt feldolg. ipar
74,8
72,0
72,8
69,7
68,0
64,6
59,3
61,0
62,8
82,3
123,1
123,6
131,9
133,3
136,4
126,9
132,1
132,4 133,6
120,6
98,9
100,0
105,8
103,1
104,0
95,7
96,8
95,8
95,4
98,3
89,5
89,3
86,4
79,9
73,3
70,4
68,5
68,6
73,1
76,1
100,9
97,0
97,8
92,5
88,7
87,0
83,9
84,8
86,3
87,7
85,9
82,6
78,6
68,5
64,6
66,2
61,9
60,1
61,5
61,3
E
Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízell.
C-E Ipar F
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
H
Szálláshely-szolg., vendéglátás
I
Szállítás, rakt., posta- és távközlés
105,5
104,6
109,3
112,3
112,7
106,6
108,4
107,4 104,5
120,4
J
Pénzügyi tevékenység
190,1
184,6
187,5
210,2
216,1
197,0
222,6
235,8 217,8
214,0
K
Ingatlanügyletek, gazdasági szolg.
116,2
112,8
111,5
119,7
115,3
109,2
106,0
100,4 108,8
101,3
L
Közigazgatás, védelem, köt. t.b.
131,5
118,0
112,5
111,7
118,0
137,1
126,7
130,2 134,4
117,5
M
Oktatás
98,4
94,0
82,2
88,3
92,7
105,1
110,2
111,6 102,3
97,6
N
Egészségügyi, szociális ellátás
90,6
86,8
79,4
77,9
77,9
84,3
90,2
88,7
85,4
80,7
O
Egyéb közösségi, személyi szolg.
101,1
102,1
101,6
94,3
91,1
91,1
94,6
91,2
94,2
86,7
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0 100,0
100,0
A-O Nemzetgazdasági átlag
* KSH 2009-ben megváltoztatta az ágazati besorolások rendszerét, itt a régi rendszernek megfeleltetett adatokkal számoltunk. Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
43
12. tábla Az ágazati létszámok megoszlása az ágazati havi bruttó keresetek nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított kategóriái szerint, 1992-2009 1992 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
462,7 (14,8%)
15,6 - 18,3 ezer Ft között Máshova nem sorolt feldolgozóipar; DN
30,3 (1,0%)
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA 18,3 - 21,2 ezer Ft között Építőipar; Szálláshely- szolgáltatás; F, H Egészségügyi, szociális ellátás; N
659,2 (21,1%)
Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Gépipar; DK-DM 21,2 - 24,5 ezer Ft között Kereskedelem, javítás; G Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Oktatás; M Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
1327,5 (42,6%)
24,5 - 27,9 ezer Ft között Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC
15,6 ezer Ft alatt Átlag alatti
Ágazatok *
Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K
1327,5 (42,6%)
198,3 (6,4%)
Bányászat; C 27,9 - 31,2 ezer Ft között Vegyipar; DF-DH Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás; L 31,2 ezer Ft felett
1152,2 (36,9%)
383,5 (12,3%)
638,9 (20,5%)
57,1 (1,8%)
Pénzügyi tevékenység; J
* Az ágazat TEÁOR-kódjával Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva4 Saját számítás: Hanti Erzsébet
A kétévente elvégzett vizsgálat során állandó arányokat használtunk, a többéves összehasonlíthatóság végett. Hét kategóriába soroltuk az ágazati bruttó átlagkeresetet, ezt a hét kategóriát pedig az országos átlagkereset arányában határoztuk meg. A hét kategóriából három az átlag alatti kereseti szinteket, a középső az átlagos kereseti szintet jelenti, míg további három pedig az átlag feletti kereseti szintet mutatja. 4
A kategória alsó határa Az átlagkereset* %-ában
Kategória (1992)
Átlag alatti Átlag körüli * Átlag feletti
Ft
A kategória felső határa Az átlagkereset %-ában
Ft
1.
-
-
70 %
15.606
2.
70 %
15.607
82 %
18.281
3.
82 %
18.282
95 %
21.182
4.
95 %
21.183
110 %
24.523
5.
110 %
24.524
125 %
27.868
6.
125 %
27.869
140 %
31.212
7. 140 % 31.213 * Átlagkereset 1992-ben: 22 294 Ft A fenti táblázat az 1992. évi kategória-rendszert mutatja. a további években a %-os arány mindig ugyanaz lesz, amivel majd az adott évi átlagkeresetből a kategóriahatárokat képezzük.
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
44
1994 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB,DC
125,5 (4,8%)
23,8 - 27,8 ezer Ft között
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN
211,4 (8,1%)
27,8 - 32,2 ezer Ft között
Építőipar; F Szálláshely- szolgáltatás; H Oktatás; M Egészségügyi, szociális ellátás; N
705,7 (26,9%)
32,2 - 37,3 ezer Ft között
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Gépipar; DK-DM Kereskedelem, javítás; G Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
958,3 (36,6%)
37,3 - 42,4 ezer Ft között
Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás; L
449,9 (17,2%)
42,4 - 47,5 ezer Ft között
Bányászat; C Vegyipar; DF-DH
104,4 (4,0%)
47,5 ezer Ft felett
Pénzügyi tevékenység; J
63,8 (2,4%)
23,8 ezer Ft alatt Átlag alatti
Ágazatok *
1042,6 (39,8%)
958,3 (36,6%)
618,1 (23,6%)
1996 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC
115,7 (4,8%)
33,2 - 38,9 ezer Ft között
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Szálláshely- szolgáltatás; H Egészségügyi, szociális ellátás; N
460,9 (19,3%)
38,9 - 45,1 ezer Ft között
Építőipar; F Oktatás; M
355,4 (14,9%)
45,1 - 52,2 ezer Ft között
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Gépipar; DK-DM Kereskedelem, javítás; G Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
872,5 (36,5%)
52,2 - 59,4 ezer Ft között
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás; L
339,3 (14,2%)
59,4 - 66,5 ezer Ft között
Bányászat; C Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E
104,8 (4,4%)
66,5 ezer Ft felett
Vegyipar; DF-DH Pénzügyi tevékenység; J
142,4 (6,0%)
33,2 ezer Ft alatt Átlag alatti
Ágazatok *
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
932,0 (39,0%)
872,5 (36,5%)
586,5 (24,5%)
45
1998 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó 47,5 ezer Ft alatt Átlag alatti
Átlag körüli
Átlag feletti
Ágazatok * Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; H
Létszám, ezer fő (%) 198,3 (8,4%)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B 47,5 - 55,6 ezer Ft között Építőipar; F Egészségügyi, szociális ellátás; N
443,4 (18,7%)
Kereskedelem, javítás; G 55,6 - 64,4 ezer Ft között Oktatás; M Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
456,4 (19,2%)
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE 64,4 - 74,6 ezer Ft között Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Gépipar
434,7 (18,3%)
Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; Ingatlanügyletek, 74,6 - 84,8 ezer Ft között gazdasági szolgáltatás; I, K Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás; L
609,5 (25,7%)
84,8 - 94,9 ezer Ft között 94,9 ezer Ft felett
Bányászat; C Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E
92,3 (3,9%)
Vegyipar; DF-DH Pénzügyi tevékenység; J
136,5 (5,8%)
1098,1 46,3%)
434,7 (18,3%)
838,3 (35,4%)
2000 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; H
366,6 (13,5%)
Építőipar; F Egészségügyi, szociális ellátás; N
324,8 (11,9%)
Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Kereskedelem, javítás; G 72,0 - 83,4 ezer Ft között Oktatás; M Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
666,4 (24,5%)
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA 83,4 - 96,5 ezer Ft között Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ
234,1 (8,6%)
Gépipar; DK-DM Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I 96,5 - 109,6 ezer Ft között Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás; L
912,7 (33,6%)
61,4 ezer Ft alatt Átlag alatti
Ágazatok *
61,4 - 72,0 ezer Ft között
109,6 - 122,8 ezer Ft között 122,8 ezer Ft felett
Bányászat; C Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E
79,5 (2,9%)
Vegyipar; DF-DH Pénzügyi tevékenység; J
133,9 (4,9%)
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
1357,8 (50,0%)
234,1 (8,6%)
1126,1 (41,4%)
46
2002 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; H
331,7 (12,2%)
85,8 - 100,5 ezer Ft között
Építőipar; G
121,4 (4,5%)
100,5 - 116,5 ezer Ft között
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Kereskedelem, javítás; G Egészségügyi, szociális ellátás; N Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
855,0 (31,4%)
116,5 - 134,8 ezer Ft között
Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Gépipar; DK-DM Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K Oktatás; M
908,8 (33,3%)
134,8 - 153,2 ezer Ft között
Bányászat; C
6,1 (0,2%)
153,2 - 171,6 ezer Ft között
Vegyipar; DF-DH Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E Közigazgatás, védelem, köt. Társadalombiztosítás, E
450,7 (16,5%)
Pénzügyi tevékenység; J
52,9 (1,9%)
85,8 ezer Ft alatt
Átlag alatti
Ágazatok *
171,6 ezer Ft felett
1308,1 (48,0%)
908,8 (33,3%)
509,7 (18,7%)
2004 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
102,1 ezer Ft alatt Átlag alatti
138,5 - 160,4 ezer Ft között 160,4 - 182,2 ezer Ft között
Átlag feletti
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolg. ipar; DN Építőipar; G Szálláshely-szolg., vendéglátás; H
102,1 - 119,6 ezer Ft
119,6 - 138,5 ezer Ft között
Átlag körüli
Ágazatok *
182,2 - 204,1 ezer Ft között 204,1 ezer Ft felett
Létszám, ezer fő (%) 427,1 (15,3%) 0,0 (0,0%)
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Fafeldolgozás, parírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Fémalapanyag, fémfeld. termék gy.; DJ Kereskedelem, javítás; G Egészségügyi, szociális ellátás; N Egyéb közösségi, személyi szolg.; O Egyéb nemfém ásványi termék gy.; DI Gépipar; DK-DM Szállítás, rakt., posta- és távközlés; I Ingatlanügyletek, gazdasági szolg.; K Bányászat; C Oktatás; M Vegyipar; DF-DH Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízell.; E Közigazgatás, védelem, köt. t.b.; E Pénzügyi tevékenység; J
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
1325,1 (47,5%)
898,0 (32,2%)
696,5 (25,0%)
696,5 (25,0%)
260,9 (9,4%) 452,8 (16,2%) 54,2 (1,9%)
767,9 (27,5%)
47
2006 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó
Átlag körüli
Átlag feletti
Létszám, ezer fő (%)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Építőipar; G Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; H
410,8 (14,7%)
120,0 - 140,6 ezer Ft között
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA
107,0 (3,8%)
140,6 - 162,8 ezer Ft között
Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Kereskedelem, javítás; G Egészségügyi, szociális ellátás; N Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O
789,9 (28,3%)
162,8 - 188,5 ezer Ft között
Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Gépipar; DK-DM Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K
720,5 (25,8%)
188,5 - 214,2 ezer Ft között
Bányászat; C Oktatás; M
258,4 (9,3%)
214,2 - 239,9 ezer Ft között
Vegyipar; DF-DH Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E Közigazgatás, védelem, köt. tb, E
442,6 (15,9%)
Pénzügyi tevékenység; J
60,5 (2,2%)
120,0 ezer Ft alatt
Átlag alatti
Ágazatok *
239,9 ezer Ft felett
1307,7 (46,9%)
720,5 (25,8%)
761,5 (27,3%)
2008 Kereset-kategóriák Ft/fő/hó 139,5 ezer Ft alatt Átlag alatti
139,5 - 163,3 ezer Ft között 163,3 - 189,2 ezer Ft között
Átlag körüli
189,2 - 219,0 ezer Ft között
Átlag feletti
219,0 - 248,9 ezer Ft között 248,9 - 278,7 ezer Ft között 278,7 ezer Ft felett
Ágazatok * Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Máshova nem sorolt feldolg. ipar; DN Szálláshely-szolg., vendéglátás; H Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Építőipar; G Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Fémalapanyag, fémfeld. termék gy.; DJ Kereskedelem, javítás; G Egészségügyi, szociális ellátás; N Egyéb közösségi, személyi szolg.; O Egyéb nemfém ásványi termék gy.; DI Gépipar; DK-DM Szállítás, rakt., posta- és távközlés; I Ingatlanügyletek, gazdasági szolg.; K Oktatás; M Bányászat; C Vegyipar; DF-DH Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízell.; E Közigazgatás, védelem, köt. t.b.; E Pénzügyi tevékenység; J
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Létszám, ezer fő (%) 258,5 (9,4%) 226,7 (8,2%)
1273,7 (46,1%)
788,5 (28,5%)
1023,5 (37,0%)
1023,5 (37,0%)
85,6 (3,1%) 309,4 (11,2%) 70,4 (2,5%)
465,4 (16,8)
48
2009 (korábbi ágazati beosztásnak megfeleltetett) Kereset-kategóriák Ft/fő/hó 140,0 ezer Ft alatt
Átlag alatti
140,0 - 164,0 ezer Ft között
164,0 - 190,0 ezer Ft között Átlag körüli
190,0 - 220,0 ezer Ft között 220,0 - 249,9 ezer Ft között
Átlag feletti
Ágazatok * Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; A, B Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása; DB, DC Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; H Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása; DA Építőipar; G Egészségügyi, szociális ellátás; N Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.; DD, DE Egyéb nem-fém ásványi termék gyártása; DI Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; DJ Máshova nem sorolt feldolgozó ipar; DN Kereskedelem, javítás; G Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; O Gépipar; DK-DM Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; K Oktatás; M Bányászat; C Villamos-energia-, gáz-, hő-, vízellátás; E Szállítás, raktározás, posta- és távközlés; I Közigazgatás, védelem, köt. tb, E
249,9 - 279,9 ezer Ft között 279,9 ezer Ft felett
Létszám, ezer fő (%) 209,3 (7,9%) 427,6 (16,1%)
622,3 (23,4%)
675,8 (25,4%)
675,8 (25,4%)
620,3 (23,3%) 0,0 (0,0%)
Vegyipar; DF-DH Pénzügyi tevékenység; J
1259,2 (47,3%)
725,6 (27,3%)
105,3 (4,0%)
2009 (új ágazati beosztások szerint) Kereset-kategóriák Ft/fő/hó 140,0 ezer Ft alatt 140,0 - 164,0 ezer Ft között Átlag alatti 164,0 - 190,0 ezer Ft között
Átlag körüli
Átlag feletti
190,0 - 220,0 ezer Ft között 220,0 - 249,9 ezer Ft között 249,9 - 279,9 ezer Ft között
Ágazatok * Mezőgazdaság, erőgazd., halászat, A; Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gy. CB; Szálláshely-szolg., vendéglátás, I Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása, CA; Építőipar, F; Adminisztratív és szolg. támog, tevék. N; Humán eü., szociális ellátás, Q; Egyéb szolg. S Fafeldolgozás, papírterm.gy. nyomdai tevék. CC; Gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gy. CG; Fémalapanyag, fémfeld. termék gy. CH; Villamos berendezés gy. CJ; Egyéb feldolg. ipar,ipari gép,berend.üzembe hely.jav. CM; Vízellátás, szennyvízgyűjt.kezelés, hulladékgazd. E; Kereskedelem, gépjárműjav. G; Ingatlanügyletek L; Művészet, szórakoztatás, szabadidő, R Számítógép, elektronikai, optikai term.gy. CI; Gép, gépi berend.gy. CK; Szállítás, raktározás, H; Oktatás, P Bányászat, kőfejtés, B; Járműgyártás, CL; Közigazgatás, védelem, köt. t.b. O Vegyi anyag, termék gyárt. CE
Kokszgyártás, kőolajfeldolg. CD; Gyógyszergyártás, CF; Villamosenergia-, gáz-, gőzell., légkondícionálás, D; 279,9 ezer Ft felett Információ és kommunikáció, J; Pénzügyi, biztosítási tevék. K; Szakmai, tudományos, műszaki tevék. M Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
Létszám, ezer fő (%) 209,3 (7,9%) 555,3 (20,9%) 1489,6 (56,0%) 725,0 (27,2%)
537,4 (20,2%) 364,8 (13,7%) 13,0 (0,5%) 255,8 (9,6%)
537,4 (20,2%)
633,6 (23,8)
49
13. tábla Az ágazatonként foglalkoztatottak létszámának megoszlása az átlagkereset-kategóriák szerint, 1992-2009 ezer fő / % Átlag alatti Év
Átlag körüli
Átlag feletti
Az adott év országos átlagkeresetének 70 %-a alatt
70-82 %-a
82-95%-a
95-110%-a
110-125%-a
125-140%-a
140 %-a felett
közötti átlagkeresetű ágazatokban foglalkoztatottak létszáma, megoszlása 462,7 1992
14,8 %
30,3
659,2
1327,5
198,3
383,5
57,1
1,0
21,1
42,6
6,4
12,3
1,8
36,9 1994
42,6
125,5
211,4
705,7
958,3
449,9
104,4
63,8
4,8
8,1
26,9
36,6
17,2
4,0
2,4
115,7
460,9
355,4
872,5
339,3
104,8
142,4
4,8
19,3
14,9
36,5
14,2
4,4
6,0
39,8 1996
36,6
39,0 1998
443,4
456,4
434,7
609,5
92,3
136,5
8,4
18,7
19,2
18,3
25,7
3,9
5,8
366,6
324,8
666,4
234,1
912,7
13,5
11,9
24,5
8,6
33,6
18,3
8,6 908,8
6,1
450,7
52,9
31,4
33,3
0,2
16,5
1,9
0,0
898,0
696,5
260,9
452,8
54,2
0,0
32,2
25,0
9,4
16,2
1,9
15,3
33,3
18,7
25,0
27,5
410,8
107,0
789,9
720,5
258,4
442,6
60,5
14,7
3,8
28,3
25,8
9,3
15,9
2,2
262,4
233,0
702,8
1101,7
0,0
393,2
67,0
8,4
25,5
39,9
0,0
14,2
2,4
9,5
25,8
27,3
39,9
16,7
258,5
226,7
788,5
1023,5
85,6
309,4
70,4
9,4
8,2
28,5
37,0
3,1
11,2
2,5
209,3
427,6
622,3
675,8
620,3
7,9
16,1
23,4
25,4
23,3
46,1
37,0
47,3 20092
4,9
855,0
43,4
20091
2,9 41,4
4,5
46,9
2008
133,9
121,4
47,5
2007
79,5
12,2
48,0
2006
35,4
331,7
427,1 2004
24,5
198,3
50,0 2002
23,6
36,5
46,3 2000
20,5
16,8
25,4
0,0
105,3
0,0
4,0
27,3
209,3
555,3
725,0
537,4
364,8
13,0
255,8
7,9
20,9
27,2
20,2
13,7
0,5
9,6
56,0 20,2 2 korábbi ágazati beosztásnak megfeleltetett új ágazati beosztások szerint Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet 1
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
23,8
50
14. ábra A foglalkoztatottak létszámának megoszlása jövedelemkategóriánként, 1992-2009
100%
20,5 23,6 24,5 80% 60%
18,7 35,4 41,4 33,3
42,6 36,6 36,5 18,3 8,6
27,5 27,3
16,7 16,8
27,3 23,8
20,2 37,0 25,0 25,8 39,9 25,4
40% 20%
36,9 39,8 39,0
56,0 46,3 50,0 48,0 47,5 46,9 43,4 46,1 47,3
0% 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2007 2008 2009 2009* Átlag alatti
Átlagos
Átlag feletti
15. tábla A legalacsonyabb és legmagasabb ágazati bérarány a nemzetgazdasági bruttó bérhez viszonyítva
Ágazati bruttó bér aránya a nemzetgazdasági bruttó bérhez 1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2007
2008
2009
max
190,1
184,6
187,5
210,2
216,1
197,0
222,6
235,8
211,0
217,8
257,0
min
66,3
61,4
64,9
62,3
61,0
56,5
53,4
55,4
55,9
54,0
55,7
Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
51
16. tábla Ágazati kereseti rangsorok, 1992-2009 Gazdasági ág, ágazat
1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 20091 20092
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
22
21
21
20
21
20
20
20
20
21
31
Bányászat, kőfejtés
4
3
4
4
4
5
5
5
5
3
8
Feldolgozóipar
17
16
14
12
11
12
13
12
13
11
16
Élelmiszer-, ital-, dohányt.gyárt.
16
12
15
14
13
14
16
18
18
19
28
Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása
23
23
23
23
23
23
23
23
23
23
33
Fafeldolgozás, papírtermék gyárt., nyomdai tevék.
7
7
11
13
15
18
17
17
14
16
24
Kokszgyártás, kőolajfeldolg.
3
2
2
2
2
3
2
3
4
2
1
Vegyi anyag, termék gyárt.
7
Gyógyszergyártás
4
Gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gy.
14
14
12
9
9
10
11
10
9
12
17
Fémalapanyag, fémfeld. termék gy.
13
10
10
11
12
15
15
14
15
13
22
Számítógép, elektronikai, optikai term.gy.
15
13
8
8
8
9
9
9
10
7
11
Villamos berendezés gy.
18
Gép, gépi berendezés gy.
12
Járműgyártás
10
Egyéb feld.ipar, ipari gép, berend. üzembe h.jav.
21
22
22
21
20
22
22
21
21
17
25
Villamosenergia-, gáz-, gőzell., légkondícionálás
5
4
3
3
3
4
3
2
3
4
5
Vízellátás, szennyvíz gyűjt., kezelés, hulladékgazd., szennyeződésmentesítés
19
Ipar
11
11
9
10
10
11
10
11
11
9
14
Építőipar
19
18
17
18
19
19
19
19
19
20
29
Kereskedelem,gépjármű jav.
10
15
16
16
17
16
18
16
16
14
23
Szálláshely-szolg., vendéglátás
20
20
20
22
22
21
21
22
22
22
32
Szállítás, raktározás
8
8
7
6
7
7
7
7
7
5
13
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
Ingatlanügyletek
6
6
6
5
6
6
8
8
6
8
21
Információ és kommunikáció
3
Szakmai, tudományos, műszaki tevék.
6
Adminisztratív és szolg. támog, tevék.
30
Közigazgatás, védelem, köt. tb.
2
5
5
7
5
2
4
4
2
6
9
Oktatás
12
17
18
17
14
8
6
6
8
10
15
Humán-eü., szociális ellátás
18
19
19
19
18
17
14
15
17
18
26
Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolg.
20 9
9
13
15
16
13
12
1
2 korábbi ágazati beosztásnak megfeleltetett új ágazati beosztások szerint Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
13
12
15
27
17. tábla Az alkalmazásban állók létszámának alakulása ágazatonként, 1992-2009 1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2007
2008
20091
2009/ 1992
Ezer fő Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
2009/ 2002 %
2009/ 2006
311,2
188,2
159,2
144,6
132,7
112,4
101,2
93,9
89,9
86,8
82,8
26,6
73,7
88,2
47,0
20,1
15,9
9,4
6,7
6,1
5,4
4,9
4,7
4,7
4,4
9,4
72,1
89,8
Feldolgozóipar
857,2
679,3
632,7
658,5
765,3
748,8
720,9
692,4
692,3
696,3
606,4
70,7
81,0
87,6
Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása
183,6
141,7
123,2
119,4
125,7
128,3
115,9
107,0
103,5
101,3
96,5
52,6
75,2
90,2
Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gy.
151,5
125,5
115,7
124,6
127,7
112,3
89,4
67,4
59,8
55,0
46,1
30,4
41,1
68,4
Fafeldolg. papírgy. kiadói, nyomdai tevék.
59,8
49,5
43,2
38,0
57,7
59,2
63,8
59,9
58,0
53,3
39,0
65,2
65,9
65,1
Vegyipar
96,8
84,3
81,2
78,9
79,8
77,9
75,8
75,4
77,0
80,9
35,1
36,3
45,1
46,6
Egyéb nemfém ásványi termék gy.
39,7
31,6
30,3
31,2
30,4
28,2
27,2
23,6
26,8
27,8
63,4
159,7
224,8
268,6
Bányászat
Fémalapanyag, fémfeld. termék gy. Gépipar Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízell.
71,2
65,5
58,6
78,0
73,6
76,2
75,6
79,9
85,4
71,0
80,4
96,5
93,9
152,3
152,8
187,5
237,3
240,6
247,6
257
260,9
264,5
207,3
100,1
86,2
80,7
30,3
23,2
20,7
20,3
28,7
28,8
24,9
26,5
26,4
28,1
48,0
158,6
166,7
181,1
52
Máshova nem sorolt feldolg. ipar
88,3 207,1 92,8
98,8
88,9
82,9
72,8
62,8
58,9
54,8
48,4
46,5
70,9
76,4
112,9
129,4
Ipar
997,1
798,3
737,4
750,8
844,9
817,7
785,3
752,2
745,4
747,4
681,7
68,4
83,4
90,6
Építőipar
147,3
104,6
78,7
67,8
116,4
121,4
129,5
141,4
129,5
125,4
117,8
80,0
97,0
83,3
Kereskedelem, javítás
277,4
189,0
163,8
152,7
286,2
303,9
336,1
350,7
355,0
365,1
345,4
124,5
113,7
98,5
64,8
52,9
48,5
53,4
77,5
78,2
82,1
81,6
86,3
88,6
80,4
124,1
102,8
98,5
274,2
248,2
228,5
213,6
228,0
227,6
223,6
220,1
214,6
211,5
251,5
91,7
110,5
114,3
Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, rakt., posta- és távközlés Pénzügyi tevékenység
57,1
63,8
61,2
57,6
54,1
52,9
54,2
60,5
67,0
70,4
70,2
122,9
132,7
116,0
Ingatlanügyletek, gazdasági szolg.
105,5
79,6
79,5
90,9
146,6
163,2
198,1
219,8
234,7
252,8
212,0
200,9
129,9
96,5
Közigazgatás, védelem, köt. t.b.
239,7
271,5
259,8
305
300,8
309,6
318,1
312,4
267,8
262,9
293,5
122,4
94,8
94,0
Oktatás
296,3
300,6
276,7
231,7
247,1
249,2
255,5
253,5
273,3
266,9
256,5
86,6
102,9
101,2
Egészségügyi, szociális ellátás
263,5
247,6
232,5
231,0
208,4
214,4
225,4
216,9
209,9
201,5
213,3
80,9
99,5
98,3
84,7
74,8
65,2
72,0
75,4
75,6
80,6
86,8
86,7
83,2
55,5
65,5
73,4
63,9
3118,6
2619,2
2391,0
2371,1
2718,1
2726,1
2789,6
2789,7
2760,0
2762,6
2660,7
85,3
97,6
95,4
Egyéb közösségi, személyi szolg. Nemzetgazdaság összesen 1
korábbi ágazati beosztásnak megfeleltetett Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
18. tábla Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetének alakulása ágazatonként, 1992-2009 1992
1994
1996
1998
2000
2002
2006
2007
2008
20091
2009/ 1992
97 016 162 145 136 520 126 931 77 740 123 179 195 959 140 019 129 619 150 567 86 413 192 458 141 077 99 785 122 292 90 188 157 839 324 244 154 392 184 499 160 504 131 333 137 785 145 675
111 978 194 948 158 662 138 127 94 858 143 031 224 162 168 655 151 830 170 975 104 519 226 791 164 106 117 466 145 194 102 890 183 936 403 862 171 966 222 946 191 094 151 829 156 148 171 239
122 073 200 921 172 942 147 116 103 354 160 159 236 957 183 158 163 966 186 486 117 987 250 432 178 389 135 937 157 963 112 039 194 127 390 350 191 712 253 509 193 196 159 787 181 062 185 004
133 628 229 675 184 185 155 788 107 353 180 858 247 766 197 791 172 410 196 935 124 906 265 713 189 784 145 474 171 692 122 322 207 990 433 259 216 484 267 323 203 485 169 856 187 372 198 942
137 101 243 072 190 106 159 003 111 259 171 523 355 316 187 717 175 957 203 497 164 351 240 954 196 296 152 033 175 207 122 561 240 594 427 508 202 318 234 696 194 958 161 265 173 162 199 775
895,1 863,3 900,7 750,7 752,9 712,6 1 234,1 872,7 807,3 955,3 985,1 878,3 890,7 762,3 778,6 639,8 1 023,2 1 008,7 781,3 800,4 889,1 798,6 768,1 896,1
Ft/hó Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 15 317 24 641 34 992 48 762 Bányászat 28 155 43 245 60 129 84 977 Feldolgozóipar 21 107 32 500 48 195 67 169 Élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártása 21 181 33 327 47 849 65 068 Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gy. 14 777 20 836 30 804 42 209 Fafeldolg. papírgy. kiadói, nyomdai tevék. 24 069 35 844 49 607 65 682 Vegyipar 28 792 45 143 68 583 96 847 Egyéb nemfém ásványi termék gy. 21 510 33 126 49 397 70 902 Fémalapanyag, fémfeld. termék gy. 21 796 34 222 49 901 69 108 Gépipar 21 302 33 166 50 472 72 687 Máshova nem sorolt feldolg. ipar 16 684 24 453 34 562 47 224 Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízell. 27 435 41 958 62 649 90 305 Ipar 22 038 33 949 50 223 69 839 Építőipar 19 945 30 301 41 013 54 123 Kereskedelem, javítás 22 504 32 930 46 426 62 688 Szálláshely-szolg., vendéglátás 19 156 28 040 37 316 46 437 Szállítás, rakt., posta- és távközlés 23 513 35 511 51 903 76 108 Pénzügyi tevékenység 42 383 62 643 89 046 142 432 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 25 896 38 275 52 974 81 125 Közigazgatás, védelem, köt. t.b. 29 323 40 048 53 443 75 671 Oktatás 21 928 31 912 39 057 59 822 Egészségügyi, szociális ellátás 20 193 29 446 37 731 52 781 Egyéb közösségi, személyi szolg. 22 545 34 635 48 228 63 896 Nemzetgazdaság összesen 22 294 33 939 47 491 67 764 1 korábbi ágazati beosztásnak megfeleltetett Forrás: KSH Gyorsjelentések alapján számolva Saját számítás: Hanti Erzsébet
59 246 112 914 88 136 85 001 53 450 79 965 128 787 93 429 87 768 98 028 59 618 119 539 91 108 64 259 77 758 56 593 98 815 189 444 101 019 103 428 81 204 68 307 79 820 87 645
84 240 138 578 113 659 108 857 69 233 103 034 161 999 122 579 107 584 126 205 79 107 155 404 117 177 86 191 106 530 81 069 130 582 241 273 133 762 167 841 128 665 103 188 111 567 122 453
Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében
2009/ 2002 % 162,8 175,4 167,3 146,1 160,7 166,5 219,3 153,1 163,6 161,2 207,8 155,1 167,5 176,4 164,5 151,2 184,2 177,2 151,3 139,8 151,5 156,3 155,2 163,1
2009/ 2006 122,4 124,7 119,8 115,1 117,3 119,9 158,5 111,3 115,9 119,0 157,2 106,2 119,6 129,4 120,7 119,1 130,8 105,9 117,7 105,3 102,0 106,2 110,9 116,7
53
2004
19. tábla A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2010. évi folyamatairól 2010. VII. hó
2010. 2011. (előrejelzés) (előrejelzés)
2008.
2009.
1. A GDP volumenindexe (%)
100,6
93,7
100,5*
101
102,5
2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)
98,9
82,3
110,0***
108,5
107
3. Nemzetgazdasági beruházások Indexe (összehasonlító áron, %)
97,0
91,4
94,5*
97
104
4. Az építési-szerelési tevékenység Indexe (összehasonlító áron, %)
94,9
95,7
87,7
92
104
5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)
98,2
94,8
96,2
98
101
6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %)
105,6
81,1
122,1***
116
112
7. A behozatal változásának Indexe (folyó áron, euróban, %)
105,6
75,3
119,4***
115
113
8. A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)
-0,2
4,0
3,5***
5,,3
5
9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)
-6,5
1,4
1,7*
2,9
3
251,2
280,6
275,1**
277
270
909
918,6
1089,1 ****
890
790
12. A bruttó átlagkereset indexe
107,5
100,5
102,6
102,5
103,5
13. Fogyasztói árindex
106,1
104,2
105,2***
104,8
103,5
14. Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100)
103,5
105,6
103,7***
104,0
103,2
8,0
10,5
11,0*****
11,3
11
10. Az euró átlagos árfolyama (forint) 11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)
15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) * 2010. I.félév ** 2010. I-III. negyedév Forrás: GKI, ( KSH, MNB, PM), www.gki.hu
*** 2010. I.-VIII. hó
**** 2010.I-IX. hó
***** 2010. VI.-VIII. hó