PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA
VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, A JÁRULÉKFIZETÉS ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYOKBAN
2013. január 1-jétől
Készítette: Nagy Imréné könyvelő
Változások a személyi jövedelemadóban 2013. január elsejétől megszűnt az adóalap kiegészítés (bruttósítás). A magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 % lesz az adó. A szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását. A minimálbér a 98.000 Ft lett az eddigi 93.000 Ft helyett. A szakképesített munkakörök esetén a garantált bérminimum 114.000 Ft lett az eddigi 108.000 Ft helyett. A családi adókedvezmény érvényesítéséről minden év elején nyilatkozni kell igénybevételére vonatkozóan a megosztás szabályait pontosították. Közös tulajdonú ingatlan, ingóság bérbeadása esetén a tulajdonosoknak a tulajdoni hányaduk arányában kell adózni, kivéve, ha a tulajdonosok erről eltérően rendelkeztek.
Megjelent a 2013-ra vonatkozó bérkompenzációról szóló rendelet, melyről a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik: A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról. Megjelent: M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 181. számában Elvileg a 2013-as Kompenzációs rendeletbe beépítésre kerültek az 2012. évi kompenzációs hibák - sok helyen csökkentek a nettó keresetek - tanulságából levont javaslatok. Ez azt jelenti, hogy elvileg 2013-tól már nem csökkenhet a bére a versenyszférában foglalkoztatott házastárssal rendelkező dolgozónak, ha egy, vagy két gyermek, illetve több gyermek után megosztottan veszik igénybe a családi adókedvezményt, illetőleg azoknak sem, akiknek már nincsen családi adókedvezményre jogosító gyermekük. A kompenzáció viszonyítási összegének bázis éve a 2011 évi nettó kereset! A Kompenzáció végrehajtása ugyanaz lesz, mint 2012-ben, tehát fontos, hogy még január 15-ig nyilatkozzanak a dolgozók annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nettó illetmény.
Béren kívüli juttatások változó eho-terhelése. A béren kívüli adható juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadón túl terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól 14 százalékra emelkedik (a korábbi 10 helyett!) A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese. Igy a béren kívüli juttatásokat 35,7% adó terheli összesen, korábban, 30,94 % volt, évi 500 ezer forintig adható, a következő elemekből: étkezés (munkahelyi melegkonyhán 12 500 forint/hó, Erzsébet utalvány formájában a keretösszeg havi 8 000 forintra emelkedik /(az Erzsébet utalvány 2013-tól fogyasztásra készétel vásárlásán túlmenően melegkonyhás étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható, bővült az elfogadóhelyek száma) helyi utazási bérlet nyugdíj és egészségpénztári befizetés Szép kártya ( szállás, étkezés, szabadidő) Változás az iskolakezdési támogatás csak utalvány formájában adható, felhasználása iskolakezdés előtt 60 naptól december 31. napjáig . Megszűnik a számlával való elszámolás, az adhatóság feltételi nem változtak. Egyes meghatározott juttatások: (51,17% adó terheli összesen) csekély értékű ajándék, reklám célú juttatás, reprezentáció, internet az 500 ezer forint feletti (vagy az adott keretet meghaladó) béren kívüli juttatások
Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem lehet ilyen juttatás, kivéve az Erzsébet utalvány 8.000 Ft-ot meghaladó része. Foglalkoztatott esetén bérnek minősül, egyébként egyéb jövedelemnek.
Adómentesen adható juttatások: . A szociális és más ellátások közül adómentes: „…munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatásoknyújtása;” Adómentes „az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély” (Szja tv. 1. sz. melléklet 1.3. pontja). A kifizethető segély mértéke nem haladhatja meg az eltemettető által számlával igazolt költségek összegét. Az egyenes ágbeli rokon forgalmát a 1952. évi III. törvény Családról és a házasságról szóló törvény 34. § (1) bekezdése tartalmazza: egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Temetési segély tehát csak az elhunyt házastársa szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája részére fizethető ki. Rendkívüli szociális segély: Szociális segélyre az a tag jogosult, aki szociálisan rászorult, vagyis aki saját maga vagy családja létfenntartásáról - akár csak átmenetileg is - külső segítség nélkül nem tud gondoskodni. A rászorultságot a tag vagyoni viszonyaira való tekintettel kell megítélnie. Tárgyjutalom Az Szja törvény 1. sz. melléklet 8.18. pontja a következőképpen rendelkezik: „a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5.000 Forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír.” Tárgyjutalmat évente egy alkalommal lehet adni. Tárgyjutalom lehet használati tárgy, lehet, műszaki cikk, lakberendezési tárgy, könyv, háztartási gép . Nem lehet tárgyjutalom a tag személyes vagy családi szükségleteit részben vagy egészben kielégítő termék, juttatás, ilyen például: élelmiszer, italáru, vagy ruhanemű, élvezeti cikk (csokoládé, cigaretta).
Ha az Alapszervezet döntéshozó testülete – választmány, vagy ügyvivő testület – úgy dönt, hogy tagjait tárgyjutalomban részesíti, ezt költségvetésben kell rögzíteni, és el kell készíteni a jutalmazási szabályzatot. A jutalmazási szabályzatban célszerű úgy meghatározni a jutalomban részesítettek körét, hogy valamennyi – jutalomban részesíteni kívánt – tag megfeleljen a feltételeknek. Rendezvény Az Szja törvény 1. sz. melléklet 8.35. a következőképpen rendelkezik: „a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék” Ha az Alapszervezet döntéshozó testülete arról határoz, hogy rendezvényt tart – mikulás ünnepség, karácsonyi, szilveszteri zenés-táncos mulatság – akkor az Alapszervezet által a rendezvényen biztosított étel és ital adómentes juttatásnak minősül. További lehetőség a rendezvényen a rendezvény összes költségének – étel-ital, terembérlet, zeneszolgáltatás – 10 %-áig terjedő együttes értékben, résztvevőnként azonos értékű ajándék. Például a Pedagógusnapi rendezvényen a gyermekek részére adott kis értékű ajándékok, ha ezek összértéke nem haladja meg a rendezvény költségének 10 %-át. Adómentes a kifizető Szja törvény 1.sz.melléklet 8.28 a)-b) pontja (nem csak munkáltató) által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. Igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül a külföldi napidíj. Adható mértéke 15 eurónak megfelelő összeg naponta. A nyugdíjszolgáltatás Önkéntes nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj, NYESZ számla akkor lesz adómentes, ha legalább 10 évnél régebbi a tagsági viszony. (Eddig 3 év volt a feltétel!) Ez a szabály a 2013-tól nyitott számlákra alkalmazandó.
Változtak a biztosítási díjakra való kedvezmények, pontosításra kerültek a kockázati, elérési elemet tartalmazó biztosítások.
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is módosult január 1-jétől: A törvény megjelent a M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 180. számában . 2012. évi CCXVI. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról cím alatt! A Kjt módosítás a 13 §- tól érhető el, érdemes áttanulmányozni az egészet! Két többször feltett törvénymódosításból:
kérdést
emelnék
csak
ki
a
hivatkozott
a) Felmentés kérdése a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjba menő közalkalmazottaknál: A Kjt. 30. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.” Tehát, a fenti esetben, ha a közalkalmazott kéri a felmentését, a munkáltatónak fel kell menteni őt! b) Jubileumi jutalomra vonatkozó kérés a fenti esetre vonatkozóan: (10) A Kjt. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.” Tehát, jár a 40 éves jubileumi jutalom annak a 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak, aki rendelkezik 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal! A fenti törvénymódosítás 2013. január 1-jén lép hatályba. A nyugdíj melletti foglalkoztatás kérdéséről: A parlament megszavazta nyugdíj melletti foglalkoztatás kérdésének tilalmát, mely 2013. július 1-jétől lép életbe.
2012. évi CCVIII. törvény Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról - A törvény megjelent a M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 178. számában . „10. § A Tny. a következő 83/C. §-sal egészül ki: „83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” 11. § A Tny. a következő 102/I. §-sal egészül ki: „102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. (2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját – ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll – 2013. július 1-jétõl kell szüneteltetni.”
Változások a Munka Törvénykönyvében
Hatályos a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről, mely a 20 éve érvényben lévőt váltja fel, több új elem van benne, minden munkáltatónak érdemes tájékozódnia a témában. Ezek a változások fontosak, már módosításra is kerültek. A részletes ismertetés meghaladja ennek az ismertetőnek a keretét. Csak néhány újszerű, érdekes téma: Munkavégzés behívás alapján
Munkakör megosztása (egy munkakör, több munkavállaló) Több munkáltató – egy munkavállaló (cégcsoportok) Vezető állású dolgozók Külföldre küldött munkavállaló Munkajogi szabályozás változása (kollektív szerződés, annak hiánya esetén közös megegyezés) Tájékoztatási kötelezettség: munkavállaló adatainak továbbadása (pl. bérszámfejtésre); munkavállaló ellenőrzése (pl. GPS, kamera, számítógép) Eltérő földrajzi helyzet – eltérő feltételek – egyenlő bánásmód Kézbesítési vélelem, címváltozások kezelése Munkáltatói nyilatkozatok, szabályzatok, ha lehet, minden írásban. Juttatások: közlés, gyakorlat – kötelezettség vállalás (Fontos írásban: meddig, milyen feltételekkel!) Próbaidő, 3 hónap, közösen egyszer meghosszabbítható. Vezető munkajogviszonya: legalább 7-szeres minimálbér Munkaviszony megszűnés megszüntetés: valóság és okszerűség követelménye. Szabadság Az éves kiadható szabadság csak a "munkában töltött idő alapján jár". (új Mt. 115§) A gyakorlatban az a legfontosabb következmény, hogy amint a keresőképtelen (naptári) napok száma meghaladja a 30-at, csökkenteni kell a járó szabadságnapok számát. (A 30 napnak nem kell egybefüggőnek lennie!)
Betegszabadság Előző munkáltató(k)nál igénybevett betegszabadság nem csökkenti a belépési dátum szerint igénybe vehető napokat.
Változások a TB-ben Megszűnt a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határa.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6 660 Ft lett (napi 222 Ft) A béren kívüli juttatást terhelő EHO 14 % lett a korábbi 10 helyett. Idén még kérhető: szolgálati idő elismerése iránti kérelem, célszerű megkérni. Év vásárlás lehetősége (min bér 34 %-a). Foglalkoztatási kedvezmények Az új kedvezmények 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesíthetők.
Tovább foglalkoztatási létszámbővítési előírást nem tartalmaz. A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ kedvezményekkel. A tv. a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, De a kedvezmény mértéke igen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. A 2013-ban életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás. A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ kedvezményekkel, de a kedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg! Milyen jogviszonyban, kinek és miből jár kedvezmény? • • • •
munkaviszony alapján, munkáltató érvényesítheti, havonta, a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adóból, a kedvezmény alap maximum 100.000-Ft.
Kedvezménykorlát: a 100 ezer forintban maximálja a tv a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet meg kell fizetni 27 % szocho, 1,5 % szakképzési hozzájárulás Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:
•
•
Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, Közalkalmazotti, Közszolgálati, Bírósági, Ügyészségi szolgálati, Hivatásos nevelőszülői, Ösztöndíjas foglalkoztatási, Közfoglalkoztatási jogviszony, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya az előző jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszony.
Nem munkaviszony: • •
az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka) Iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló / hallgató tagjával fennálló jogviszony
A kedvezmény alanya: a szociális hozzájárulási adóalanyának minősülő kifizető. Pl. munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek. Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér. Szakképzési hozzájárulási kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. (Eat.)] • • •
A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló [Eat. 462/B § (2)], a tartósan álláskereső személy [Eat. 462/C § (2)], a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló [Eat. 462/D. § (2)]után.
•
a foglalkoztatás első két évében vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett. A kedvezmények meghatározott részénél a munkáltató mentesül a szakképzési hozzájárulás alól is.
•
A nem szakképzett munkavállaló utáni kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 461. §] • • •
2012. 01. 01-jén érvényes FEOR-08 9. főcsoportjában tartozó munkakörben foglalkoztatottak után jár. Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000- Ft 14,5 %-a, A kedvezmény időkorlát nélkül igénybe vehető, ha a munkavállalót egész hónapban nem szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták.
Havi bruttó bér 100.000 Ft 120.000 Ft
Kifizető költsége Kedvezmény Kifizető költsége Munkabér + Szocho.: 14,5 kedvezménnyel Szocho. + % csökkentve Szakk.h. 128.500 Ft 14.500 Ft 114.000 Ft 154.200 Ft 14.500 Ft 139.700 Ft
A FOGLALKOZÁSOK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 2012. január 1-jétől hatályos KSH közlemény szerinti munkakörben foglalkoztatott után vehető igénybe. 9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló utáni kedvezmény 2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (2) (5)-(7) bek.] Legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállaló után érvényesítő, • • • •
összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 27 % + 1,5 %-a, a kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár, érvényesítéséhez igazolás kell, alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is, foglalkoztatás kezdő időpontja: 2013. január 1. Havi bruttó Kifizető költsége Kedvezmény Kifizető költsége bér Munkabér + Szocho.: 27 % kedvezménnyel 1-2. év Szocho.+ szakk.h. Szakk.h.: 1,5 % csökkentve 100.000 Ft 128.500 Ft 28.500 Ft 100.000 Ft 120.000 Ft 154.200 Ft 28.500 Ft 125.700 Ft
Időben korlátozottabb de még nagyobb összegű kedvezményt jelent. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka), vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni. Érvényesítéséhez munkavállaló által igényelt, az állami adóhatóság által kiállított 15 napnál nem régebbi igazolás kell. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti , vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér. A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény • •
A 25 év alatti 55 év feletti munkavállaló után érvényesítő, összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb :100.000- Ft, 14,5 %-a,
• •
a kedvezmény mindaddig jár amíg az életkori feltétel teljesül, a hónap egészére elszámolható. Kifizető költsége Kedvezmény Kifizető költsége Havi Munkabér + Szocho.: 14,5 kedvezménnyel bruttó bér Szocho. + % csökkentve Szakk.h. 100.000 Ft 128.500 Ft 14.500 Ft 114.000 Ft 120.000 Ft 154.200 Ft 14.500 Ft 139.700 Ft
A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben az életkori feltétel teljesül. Vagyis amíg a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét, illetve amikor a munkavállaló már betöltötte az 55. életévét. Tartósan álláskereső személy után érvényesíthető adókedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 462/C. §] Tartósan álláskereső: akit 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott az állami foglalkoztatási szerv, •
– – –
összege:
1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 28,5 %-a, 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000-Ft, 14,5%-a, a kedvezmény egész hónapra jár. Havi bruttó Kifizető költsége Kedvezmény Kifizető költsége bér Munkabér + Szocho.: 27 % kedvezménnyel 1-2. év Szocho.+ szakk.h. Szakk.h.: 1,5 % csökkentve 100.000 Ft 128.500 Ft 28.500 Ft 100.000 Ft Havi bruttó Kifizető költsége Kifizető költsége Kedvezmény bér Munkabér + kedvezménnyel Szocho.: 14,5 % 3. év Szocho.+ szakk.h. csökkentve 100.000 Ft 128.500 Ft 14.500 Ft 114.00 Ft
A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. A 9, valamint a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni a közfoglalkoztatási jogviszonyát. Ez kedvezményt jelent, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét. Az első két évben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható. A kisgyermekesek utáni kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 462/D. §] a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló után,
az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb 3 évig számolható el, összege: o o o
1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 28,5 %-a, 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000-Ft, 14,5%-a, érvényesítéséhez igazolás szükséges,
o
alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.
Havi bruttó bér 1-2. év 100.000 Ft Havi bruttó bér 3. év 100.000 Ft
Kifizető költsége Kedvezmény Munkabér + Szocho.: 27 % Szocho.+ Szakk.h.: 1,5 % szakk.h. 128.500 Ft 28.500 Ft Kifizető költsége Kedvezmény Munkabér + Szocho.: 14,5 Szocho.+ % szakk.h. 128.500 Ft 14.500 Ft
Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve 100.000 Ft Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve 114.00 Ft
Az anyagsági ellátás folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónara elszámolható. Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely. A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.
Változások a helyi adókban: Jelenleg a helyi adókötelezettségek teljesítése kapcsán a fő problémát az jelenti, hogy- megfelelő információs adatbázis és kommunikáció híján- sok esetben az adókötelezettségünk ténye sem ismert . 2013. január 1-től a Magyar Államkincstár országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázist üzemeltett. Ez egy havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó fontos adózási információkat, azaz azt, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény.
Az önkormányzatoknak saját
honlapjukon kötelezően közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt. Már 2012-ben bővült a telekadó hatálya, a belterületi be nem épített telek néhány kivételtől eltekintve mind bekerült a körbe. Iparűzési adó változások Az IPA alapja megállapításánál az árbevételből levonható az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), valamint a közvetített szolgáltatás díja. 2013-tól ez csak korlátozottan, sávosan progresszív módon tehető meg.
Illetékek: Az illetékrendszer egyszerűsítése érdekében az öröklési és az ajándékozási illeték nemekben alkalmazott 18 db adókulcs helyett két adókulcs lett bevezetve. Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 %, lakástulajdon esetén pedig 9 %. Változatlanul illetékmentes az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés. Visszterhes lakásszerzési illeték: egységesen 4 %. Praxisjog illetéke 10 %-ról 4 %-ra csökken. A túlélő házastárs öröklési illeték mentessége: az egyenes ági rokonokkal egy tekintet alá esik. Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén nem kell illetéket fizetni. Megszűnik a bejelentési kötelezettség az egyenes ági rokonok ajándékozása esetén. Megmarad a bejelentési kötelezettség az egyenes ági rokonok öröklési és visszterhes vagyonszerzése esetén.
Az első lakástulajdon vásárlása esetén a 35 évet be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50 % illetékkedvezményre, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 mFt-ot. (korábban ez 8 mFt volt.) Időkorlát nélkül illetékmentes a visszlízingügylet keretében szerzett vagyon. Termőföldszerzés illetékmentessége: a birtokbavételtől 5 évig kell mezőgazdasági célra hasznosítani. Megszűnik a negatív illetékalap lakáscsere ügyletek esetén. Megszűnik az illetékelőleg, csak a tényleges illetékről születik határozat, azt kell fizetni. Fellebbezés illetéke minimum 15 ezer Ft.
Változások a számvitelben 2012. december 1-től megszűnt a napi készpénz állomány korlátozása, azt minden gazdálkodó maga határozza meg a pénzkezelési szabályzatában, a működési körülményeinek megfelelően.
Elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, ha az megfelel a törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak. (PDF forma is elfogadható) Adózás rendje Készpénz-fizetés korlátozása Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti ügylet esetén legfeljebb 1,5 millió forint összegben lehet készpénzben fizetni havonta,
ügyletenként. Az ügylet nem bontható szét részletekre. Ennek megsértése esetén mindkét fél, a vevő is, az eladó is 20 %-os mulasztási birsággal sújtható! További módosítások, pontosítások: Kötelező képviseletet ír elő a törvény bizonyos eljárási ügyekben. Kényszertörlési eljárás esetén az adókötelezettségek teljesítéséért a vezető tisztségviselő, végelszámoló felel. Jogsértés esetén a mulasztási bírságot is vele szemben állapítanak meg. Elektronikus iratmegőrzés esetén hozzáférés biztosítása a hatóságnak. Székhelyszolgáltatás megszüntetése. Adóregisztrációs eljárás: Korábbi adótartozások figyelembe vétele, vezető tisztségviselő átvilágítása az adószám kiadás előtt. Fokozott adóhatósági felügyelet: kockázatelemzés, szigorúbb bevallási, képviseleti előírások. (Adószakértővel ellenjegyzett bevallások) Nem kell adóigazolás semmilyen eljárásban annak, aki szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes dózói adatbázisba. Bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztás esetén a hatóság dönthet úgy, hogy mellőzi a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felhívást. Kérhető az ÁFA gyakoribb elszámolása, ha az adózó érdeke úgy kívánja. Elektronikus kapcsolat létesül a NAV és a pénzügyi intézmények között. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzésre hívhatja fel a NAV, ha nem stimmel a bevallása.
Kiutalás előtti ellenőrzések határideje meg kell egyezzen a bevalláson feltüntetetett nyilatkozat szerinti kiutalási határidővel. A kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen kézbesítés esetén megállapítja a NAV. Automatikus SZJA fizetési könnyítés: A magánszemély automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 eFt-ról 150 eFt-ra, időtartama pedig 4-ről 6 hónapra nő.
Változások az általános forgalmi adóban Az MNB árfolyam helyett az átszámításoknál alkalmazható az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama is, ha ezt előzetesen bejelenti az adóalany. a külföldi adóalany az ÁFA visszaigénylő lapot 2013. január 1-től nem csak magyar nyelven töltheti ki, elérhető lesz angol, német, orosz és francia nyelven is. Bővül a fordított adózás köre (Mezőgazdaság). Számlamegőrzés elektronikusan lehetséges mind a papír alapon kibocsátott, mind az elektronikus számla vonatkozásában. (fordítva nem: elektronikus csak elektronikusan őrizhető!) Elektronikus számlázás: A kibocsátástól a megőrzési idő végéig biztosítsa az olvashatóságot, az eredet hitelességét, és a tartalom sértetlenségét. Fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha a számlában szereplő ÁFA eléri, vagy meghaladja a 2 mFt-ot. (ugyanis jelentési kötelezettség van róla adóalanyonként)
Ha a kibocsátó a pénzforgalmi adózást választotta, kötelező a számlán feltüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést is a számlán. A számla befogadójának tudnia kell erről, mert legkorábban akkor vonhatja le az ezen szereplő adót (akkor csökkentheti vele fizetendő ÁFA-ját!), amikor ezt a számlát kifizette, azaz a pénzforgalmi adózást választónak fizetési kötelezettsége keletkezik. A számlán feltüntetett jelölések még: „fordított adózás”, „különbözet szerinti szabályozás” (utazási irodák). Pénztárgépi adatszolgáltatás. Alanyi adómentesség értékhatára 6 mFt-ra emelkedik. Adatszolgáltatás a fordított adózásnál (Tételes, vevő adószáma szükséges). A személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatások eddig 100 %-os ÁFA levonási tilalma 50 %-os korlát alá esik Belföldi ÁFA összesítő bevezetése Adja: a belföldi egyenes adózású adóalany.bevallással összhangban, olyan időszakra (havi, negyedéves). Két fajtája van: tételes, és összevont jelentés. A vevő tételes és összevont jelentésre is kötelezett, az eladó csak a tételesre. A tételes (számlaszintű) jelentés: Ha az Áfa tartalom egy számlában legalább 2 mFt, akkor partnerenként részletes adatszolgáltatás, egy partner egy lap (Vevő adószáma, számlaszám, nettó, ÁFA, teljesítési időpont). Számlakorrekciókról is készül jelentés.
Összevont jelentés: bevallási időszakonként, partnerenként összevontan az ÁFA eléri, vagy meghaladja a 2 mFt-ot, akkor az adóról partnerenként adatot kell szolgáltatni. Az összesítő jelentést elektronikus úton kell teljesíteni. Pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számláról neki, mint eladónak és a vevőnek is. Elmulasztása, késedelmes, vagy hibás teljesítése esetén magánszemély 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható!
Budapest, 2013. 01. 12.
Nagy Imréné
