Válságkezelés a nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet

Válságkezelés a nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén

Szűcs Árpád Antal 2011.

Tartalomjegyzék

Ábrák jegyzéke ..................................................................................................... 4 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................. 5 1. BEVEZETÉS .................................................................................................... 6 2. A HAZAI NEMESFÉMVIZSGÁLAT BEMUTATÁSA .............................. 8 2.1 Vizsgálati módszerek ................................................................................... 10 2.1.1 Roncsolásos vizsgálati módszerek .......................................................... 10 2.1.2 Roncsolás-mentes vizsgálati módszerek ................................................. 12 2.2 A magyar nemesfémvizsgálat története ..................................................... 15 2.3 A nemesfémvizsgálat jogszabályi háttere .................................................. 17 2.4 A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság bemutatása ........................... 19 2.4.1 A Nemesfém Engedélyezési Osztály ...................................................... 19 2.4.2 A Nemesfém Ellenőrzési Osztály............................................................ 20 2.5 A Magyar Nemesfémvizsgáló Zártkörű Részvénytársaság bemutatása . 21 2.5.1 A MANEVI Zrt. tevékenysége ................................................................ 21 2.5.2 A MANEVI Zrt. szervezeti felépítése ..................................................... 22 3. NEMZETKÖZI TRENDEK AZ EURÓPAI FÉMJELZÉSI SZABÁLYOZÁSBAN........................................................................................ 23 3.1 Egyes európai országok fémjelzési gyakorlata .......................................... 23 3.2 Nemzetközi együttműködés a fémjelzés területén..................................... 26 4. A NEMESFÉMVIZSGÁLAT ÉS HITELESÍTÉS TERÜLETÉN BEKÖVETKEZETT VÁLSÁG OKAI ÉS HATÁSAI ................................... 28 4.1. A MANEVI Zrt. SWOT analízise .............................................................. 28 4.2 A MANEVI Zrt. Porter elemzése ............................................................... 35 4.3 A MANEVI Zrt. gazdálkodási helyzete ..................................................... 40 4.4 A nemesfém vizsgálati és hitelesítési válság okainak bemutatása ........... 48 4.4.1 Gazdasági világválság ............................................................................. 51 4.4.2. Monopólium elvesztése .......................................................................... 51 4.4.3 Arany világpiaci árának változása ........................................................... 56 4.4.4 Vásárlói szokások változása .................................................................... 59 2

5. A NEMESFÉM VIZSGÁLATI ÉS HITELESÍTÉSI VÁLSÁG KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ STRATÉGIA BEMUTATÁSA ................. 61 5.1 A MANEVI Zrt. előtt álló stratégiai kihívások ......................................... 61 5.2 Termék-/piaci fejlesztési stratégiák – Ansoff mátrix ................................ 62 5.2.1 Piac kiaknázása ........................................................................................ 62 5.2.2 Piacfejlesztés ........................................................................................... 62 5.2.3 Termékfejlesztés ...................................................................................... 63 5.2.4 Diverzifikáció .......................................................................................... 63 5.3 A MANEVI Zrt. esetében alkalmazható stratégiai változatok ................ 64 5.3.1 A MANEVI Zrt. tevékenységének beintegrálása az MKEH-ba a Zrt. végelszámolásának elrendelésével. .................................................................. 64 5.3.2 A MANEVI Zrt. privatizációja ............................................................... 66 5.3.3 A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása................................... 68 5.3.4 Tevékenység bővítése .............................................................................. 69 5.3.5 Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében ........... 73 5.4 A stratégiai változatok értékelése ............................................................... 75 5.4.1 Megfelelőség ........................................................................................... 75 5.4.2 Megvalósíthatóság ................................................................................... 76 5.4.3 Elfogadhatóság ........................................................................................ 77 5.5 A javasolt stratégia részletes elemzése ....................................................... 79 6.

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................... 83

Irodalomjegyzék ................................................................................................. 87 Rövidítések jegyzéke .......................................................................................... 90 7. ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ - SUMMARY .............................. 91

3

Ábrák jegyzéke 1. ábra: A MANEVI Zrt. ISO 9001:2000 minőségügyi tanúsítványa. ............... 9 2. ábra Nemesfém vizsgálati módszerek ............................................................ 9 3. ábra: Olvasztó kemence............................................................................................... 11 4. ábra: ICP spektrométer ................................................................................. 12 5. ábra: Karcvizsgálat kellékei ......................................................................... 13 6. ábra Röntgen fluoreszcens spektrométer ...................................................... 15 7. ábra A MANEVI Zrt. vezetőségének szervezeti struktúrája ........................ 22 8. ábra: A piaci versenyt formáló erők ............................................................. 35 9. ábra: Porter három általános stratégiája . ...................................................... 39 10. ábra: Fémjelzett tömeg (g) változása Magyarországon 2005-2010. között ............................................................................................ 42 11. ábra Fémjelzett darabszám változása Magyarországon 2005-2010. között ............................................................................................ 43 12. ábra: A MANEVI Zrt. bevételének és az éves infláció egymáshoz való viszonyítása 1998-2010. között ........................................................................ 46 13. ábra: Szlovákiában fémjelzett importból származó arany tárgyak darabszáma (Magyarország 6%) és tömege (kg) (Magyarország 9%) ................................ 53 14. ábra Szlovákiában fémjelzett importból származó ezüst tárgyak darabszáma (Magyarország 2%) és tömege (kg) (Magyarország 3%) ................................ 54 15. ábra: A Fémjelzési Konvenció tagországai . ............................................... 55 16. ábra: A színarany világpiaci árának változása (USD/uncia) ....................... 56 17. ábra: A fémjelzett mennyiség ciklikussága 2005, 2006, 2009 és 2010. években .............................................................................................................. 59 18. ábra: Termék/piac stratégiák (Ansoff-mátrix) ........................................... 64

4

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Az EU tagországok jelenlegi fémjelzési szisztémája ..................... 25 2. táblázat: A MANEVI Zrt. 2005-2010. évek közötti gazdálkodási adatai ..... 41 3. táblázat: Részlet a díjrendelet mellékletéből. ................................................ 44 4. táblázat: Mennyiség és bevétel összehasonlítása 2004 és 2010 évekre vonatkozóan ...................................................................................................... 44 5. táblázat: Fémjelzési díjak és az infláció mértékének változása 1998-2010 között. ................................................................................................................ 45

5

1. Bevezetés Szakdolgozatom témája a válságkezelés egy igen speciális iparágban, a magyar nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén. A téma kiválasztásakor a jelenlegi gazdasági válság hatása már jócskán éreztette negatív hatásait a nemesfémes piac területén mely nagyban hozzájárult a nemesfém vizsgálati válság kialakulásához. A választott téma munkahelyi ihletésű, mivel csaknem húsz éve dolgozom a nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén. Dolgozatomban olyan problémát kívántam kielemezni, amely több éve jelen van a nemesfém vizsgálat területén, és reményeim szerint tudok kínálni olyan megoldást, amely biztosítja e probléma hosszú távú megoldását. Szakdolgozatomban a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. bemutatásán keresztül kívánom taglalni a magyar nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén bekövetkezett válság okait és annak hatásait. A szakdolgozat célkitűzése továbbá, a válság következtében szükségessé vált stratégiai lépések és akciók elemzése, az elmélet gyakorlati vetületének vizsgálata a konkrét vállalat esetében. A dolgozat főképp arra keresi a választ, hogy melyek voltak azok a piaci tényezők, amelyek a válság kialakulásához vezettek a nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén. A lehetséges megoldások után kutatva, olyan stratégiát kívánok felvázolni, amely egyrészt a jelenleginél eredményesebb gazdálkodást, másrészt jelentős költségmegtakarítást eredményez a kialakult válság kezelésére, és a deficites gazdálkodás megszűntetésére vonatkozóan. Dolgozatom

első

részében

általánosságban

ismertetem

a

magyar

nemesfémvizsgálat és fémjelzés rendszerét és történetét, majd bemutatom azt a vállalatot, amelynek jogszabályi rendelkezés alapján kizárólagos jogosultsága van ennek a tevékenységnek a végzésére Magyarországon. A nemzetközi kitekintés keretében betekintést nyújtok az európai országok fémjelzési gyakorlatába, valamint felvázolom a nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén működő nemzetközi együttműködés rendszerét.

6

A vállalat elemzése során a SWOT analízis segítségével szembe állítom a vállalat erősségeit, lehetőségeit a gyengeségeivel, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet veszélyeivel. Megvizsgálom a hazai piacon érvényesülő főbb tendenciákat, valamint a piacot befolyásoló gazdasági tényezőket. A nemesfémvizsgálat és hitelesítés piacán érvényesülő versenyt a Porter-féle öt erő modell alapján értékelem. Fel kívánom vázolni, az utóbbi öt év folyamán jelentkező válságtényezőket, melyek a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. deficites gazdálkodásához vezettek. A szakdolgozat számba veszi a válság kezelésére szolgáló lehetséges intézkedéseket, bemutatva azok előnyeit és hátrányait, értékeli a szakterület lehetséges

stratégia

változatait,

figyelembe

véve

azok

megfelelőségét,

megvalósíthatóságát és elfogadhatóságát. Végül az állami vállalatok működési sajátosságaiból adódó gyakorlati problémák ismeretében javaslatokat fogalmazok meg a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. illetve a hazai nemesfémvizsgálat intézményrendszere számára egy olyan hosszú távú stratégia alkalmazására, amely nyereséges és eredményes gazdálkodást biztosít a tevékenységet ellátó szervezet számára.

7

2. A hazai nemesfémvizsgálat bemutatása A nemesfémek hiteles vizsgálata és a fémjelzés Magyarországon állami feladat, ezt a szolgáltatást, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004 (IV. 29.) Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése értelmében az állam köteles megszervezni és biztosítani annak érdekében, hogy a nemesfém termékek gyártása és forgalmazása a piac valamennyi résztvevője számára azonos és biztonságos körülmények között történhessen. Magyarországon a nemesfémek vizsgálata és a fémjelzés az iparügyekért felelős mindenkori miniszter szakmai felügyelete alá tartozik, a vizsgálatot, a fémjelzést és a szakmai-hatósági ellenőrzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) végzi. A Hatóság, 1997-ig kibővített feladatkörrel látta el a nemesfém-vizsgálati és fémjelzési feladatot. 1997 óta a Hatóság tulajdonában lévő Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t (a továbbiakban MANEVI Zrt.) bízta meg azzal a feladatkörrel, hogy minősítse az országban gyártott és Magyarországon forgalomba hozott nemesfémtárgyakat. Az ékszerötvözetek nemesfémtartalmának meghatározására a MANEVI ZRt. laboratóriumában az európai gyakorlatnak és akkreditált előírásoknak, valamint ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszernek megfelelően különböző nemesfémvizsgálati módszereket alkalmaz.

8

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

1. ábra A MANEVI Zrt. ISO 9001:2000 minőségügyi tanúsítványa

A jelenlegi analitikai ismereteink alapján többféle módszer alkalmazható az ékszerötvözetek aranytartalmának meghatározására, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ékszerötvözetek esetében a szigorú pontossági előírások jogszabály által rögzítettek. Ebben az esetben alapvető elvárás a kész nemesfémtárgy alakjának, összetételének, színének változatlan állapotában történő megőrzése.

2. ábra Nemesfém vizsgálati módszerek

A

vizsgálólaboratóriumban

nem

csak

a

hivatalos

nemesfémtartalom

megállapítására van lehetőség, hanem nemesfémtartalmú anyagok (bányaminták, ipari termékek, katalizátorok, hulladékok) és félgyártmányok fémösszetételét is 9

vizsgálják. Külföldi megrendelésre vagy belföldi forgalom céljára gyártott nemesfém pénz- és emlékérmék minősítése és finomsági fokának ellenőrzése is a MANEVI Zrt. feladatkörébe tartozik. 15

2.1 Vizsgálati módszerek A fémötvözetek vizsgálatát a klasszikus mellett a következő analitikus eljárásokkal is végzik:  arany, ezüst tartalom meghatározása tűzi vagy mikro-tűzi módszerrel;  fémek és ötvözetek összetételének meghatározása ICP spektrometriás módszerrel;  színfémek és ékszeripari ötvözetek összetételének meghatározása röntgen fluoreszcens spektrometriás módszerrel.

2.1.1 Roncsolásos vizsgálati módszerek

2.1.1.1 A tűzi vizsgálat Az aranyalapú és más nemesfémötvözetek aranytartalmának meghatározására alkalmazott legpontosabb módszer a tűzi vizsgálat. A vizsgálat a kohászati gyakorlat ősrégi eljárásaiból fejlődött ki és tulajdonképpen ezek laboratóriumi méretű utánzata volt.

15

Horváth Judith: Aranyalapú ékszerötvözetek vizsgálati módszerei, 2003, Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, előadás

10

Aranyötvözetek tűzi vizsgálata

3. ábra Olvasztó kemence

A módszer elve, hogy az ötvözet nemesfémtartalmát ólomba gyűjtik össze, majd oxidáló olvasztás során a szennyezőket eltávolítják. Az ólom egy része elgőzölög, másik része az ún. űzőkébe szívódik. A már csak nemesfémet tartalmazó ötvözetet salétromsavas oldással elválasztják. A kapott színarany mennyisége határozza meg a vizsgált ötvözet aranytartalmát. A folyamat pontos eredményt szolgáltat, hátránya, hogy roncsolásos vizsgálat. A mérési pontosság színaranynál 0,3‰, ötvözet esetében 0,5‰, fehérarany esetében 1‰.16

2.1.1.2 Az ICP spektrometriás módszer A nemesfémötvözetek korszerű műszeres vizsgálati módszere az induktív csatolású plazma, röviden ICP spektrometriás módszer. Ez a módszer a gázok kivételével a periódusos rendszer valamennyi stabil elemének vizsgálatára alkalmas, akár egyidejűleg, akár egymás után. Az eljárás egyik előnye, hogy az eddigi módszerekkel ellentétben nemcsak az alapfém mennyiségének meghatározására képes, hanem arra is, hogy az ötvözőfémek mennyiségét is meghatározza. A módszer másik előnye, hogy az 16

Horváth Judith: Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre,doktori értekezés, 17 old. 2003

11

ICP működtetésére nem szükséges módosítani az üzemi feltételeket az egyik elemről a másik elemre való áttéréskor, gyors, könnyen automatizálható és jó minőségű eredményt szolgáltat. Az eljárás hátránya, hogy csak roncsolásos vizsgálatra képes.17

ICP spektrométeres vizsgálat

4. ábra ICP spektrométer

2.1.2 Roncsolás-mentes vizsgálati módszerek

2.1.2.1 A karcvizsgálat A karcvizsgálat egyike a legrégebbi nemesfém-vizsgálati módszereknek. A

karcvizsgálat

hagyományos

roncsolás-mentes

vizsgálati

módszer.

Egyszerűségénél fogva széleskörű alkalmazásra talált nemesfémből készült árucikkek minden típusának vizsgálatára. Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy az ókori egyiptomiak is alkalmazták a karcvizsgálatot. Ez a vizsgálat nem okoz jelentősebb rongálást, minimális anyagmennyiséget és felszerelést igényel, gyorsan elvégezhető. 17

Horváth Judith:Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre,doktori értekezés, 20 old. 2003

12

A karcvizsgálat alkalmazható az ötvözetben lévő alapfém mennyiségének azonosítására, készáru tételek homogenitás vizsgálatára, mintavizsgálatra finomabb analitikai módszer alkalmazása előtt.

Karcvizsgálat

5. ábra Karcvizsgálat kellékei

A módszer lényegében összehasonlító analízis. A karckőre felkarcolt vizsgálandó mintát hasonlítjuk az ismert összetételű, színben megegyező etalontű karcmezőjével. Ez az eljárás csak megközelítő eredményt szolgáltat. A karckő vagy próbakő egyenletesen fekete színű, finom szemcsés, sima felületű, saválló,

megfelelő

keménységű,

karbonát-mentes

kovapala.

A

karctűk

szabványos összetételű nemesfémötvözetek, melyek összehasonlító etalonként szolgálnak. A szabványtól eltérő összetételű ötvözeteket igény szerint vezeti be a Hatóság. A karctűk teljes körű elemzéssel bevizsgált ötvözetek .18

18

Horváth Judith:Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre,doktori értekezés, 24 old. 2003

13

2.1.2.2 A mikro-tűzi vizsgálat A mikro- tűzi vizsgálat a normál tűzi vizsgálatból fejlődött ki. A XX. században a kapott nagyobb jelentőséget a módszer. Ahhoz, hogy a módszert megfelelően ki lehessen dolgozni nagy szerepet játszik az a tény, hogy jelentősen fejlődött a vizsgálatokhoz szükséges berendezések pontossága (pl.µg pontosságú mérlegek), felhasznált reagensek, etalonként alkalmazott színfémek tisztasága. Ezek a tényezők segítettek abban, hogy a több ezer éves múltra visszatekintő tűzi vizsgálatot olyan szintre fejlesszék, amelynek megfelelő a pontossága és a megismételhetősége, valamint a módszer roncsolás-mentes legyen. A mikro-tűzi vizsgálat a tűzi vizsgálathoz hasonlóan, szintén ólmosító olvasztás. A vizsgálat abban különbözik az előbbiekben említett vizsgálattól, hogy a bemért mintamennyiség mg nagyságrendű. A mikro-tűzi vizsgálatnak az a jelentősége, hogy a mintatömeg nagymértékű lecsökkentésével a tűzi próba egyedi darabok vizsgálatára is alkalmazható.19

2.1.2.3 A röntgen fluoreszcens spektrometriás vizsgálat A röntgen fluoreszcens spektrometriás mérési módszer elve, hogy a vizsgálandó mintában lévő elemeket röntgensugárral gerjesztik úgy, hogy mindegyik elem a jellemző sugárzást emittálja. Az emittált röntgensugár hullámhosszának mérésével minőségileg azonosíthatóak a jelenlévő elemeket. A különböző hullámhosszú sugárzások intenzitásának mérésével meghatározható az egyes elemek mennyiségét a vizsgált ötvözetben. A gerjesztésre folytonos röntgensugárzást

használnak

(primer

sugárzás),

a

szekunder

sugárzás

fluoreszcens sugárzás. A primer sugárzásnak a vizsgálandó mintában lévő összes

19

Horváth Judith:Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre,doktori értekezés, 29 old. 2003

14

elemet kell egyidejűleg gerjesztenie. A vizsgálati eredményeket számítógépes szoftverrel értékelik. 20

Spectro Midex M

6. ábra Röntgen fluoreszcens spektrométer

2.2 A magyar nemesfémvizsgálat története A fémjelzésre utaló legkorábbi írásos adatok 1370-ből, Nagy Lajos uralkodásának idejéből származnak. A szepesi szászok céhei részére kiadott jogkönyvek előírták, hogy minden ötvös köteles mesterjegyét beütni az általa készített nemesfémtárgyba. A XVI. századtól kötelező volt a próbabélyeg használata is, mely igazolta a finomságvizsgálat elvégzését. A mesterjegy a névjel, a próbabélyeg a fémjel ősének tekinthető. A nemesfémek vizsgálatának szabályozása már Károly Róbert idejében is előtérbe került, aki 1342-ben dekrétumban rendelte el minden városban királyi ház felállítását, ahol az eladásra, olvasztásra szánt ezüst nemesfémtartalmát kizárólag a királyi „kameránius” vizsgálhatta. Hazánkban a fémjelzést a kiegyezés évében, a magyar alkotmány helyreállítása után tették kötelezővé. Fémjelzési szabályainkat törvény írta elő, amely a vámtörvényekhez hasonlóan megegyeztek az osztrák államéval.

20

Horváth Judith:Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre,doktori értekezés, 35 old. 2003

15

A Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal intézményét 1867-ben állították fel Budapesten. A hivatal fémjelző, fémbeváltó, valamint a külföldről származó áruk fémjelzését végző osztályra tagozódott. Már az első fémjelzési törvény is előírta a hivatal számára az arany és ezüstművesek kötelező nyilvántartását és ellenőrzését. A hivatal az első világháború idején szinte teljesen szüneteltette a tevékenységét, majd a monarchia felbomlása után csak 1937-ben merült fel az új fémjelzési törvény megalkotásának gondolata. Az új jogszabály megváltoztatta az arany és ezüstáruk finomsági fokait, ennek megfelelően új rajzolatú fémjeleket vezettek be, kötelezővé téve a platina ékszerek fémjelzését is. A Magyar Királyi Főkémlő Hivatal 1893-ben kezdte meg működését Körmöcbányán, feladata a körmöci pénzverőben beváltott arany és ezüstrudak finomságának vizsgálata és a kivert nemesfém pénzérmék ellenőrzése volt. A trianoni békeszerződést követően a hivatal Körmöcbányáról Budapestre költözött, ahol tevékenységét 1926-ban, párhuzamosan a Magyar Királyi Pénzverő felállításával egy időben kezdte meg. 1949-ben a két intézményt egyesítették Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hivatal néven, hatáskörét pénzügyminiszteri rendelettel szabályozták. Többszöri átnevezést követően a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1955. július 1–én kezdte

meg

működését,

nemesfémtárgyak

és

amelynek termékek

jelenlegi

jogszabályi

vizsgálatáról,

alapját

hitelesítéséről

a és

nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004 (IV. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg. Az intézet szakosított szervezeti egységei egy helyen történő elhelyezésének szükségessége már az 1970-es évek közepén megfogalmazódott, de a beruházás műszaki előkészítése csak 1978-ban kezdődött meg. Az építkezésre 1988-ban került sor Budapesten, a VIII. kerület, Bláthy Ottó utcában, ahol jelenleg is folyik a Magyarország területén forgalomba kerülő nemesfém tárgyak vizsgálata és fémjelzése.

16

A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 2006. 01.01 –én beolvadt a Magyar Kereskedelmi

Engedélyezési

Hivatal

szervezetébe,

azóta

megváltozott

minőségben, mint a Hivatal egyik Hatósága, de változatlan helyen, végzi az Rben meghatározott feladatait. 21

2.3 A nemesfémvizsgálat jogszabályi háttere A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdése szerint „…a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység csak a kereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel folytatható.” Kereskedelmi tevékenység csak a hatóság által kiadott, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendeletben (a továbbiakban: GKMr.) meghatározott engedély birtokában kezdhető meg. Az R. 5.§ a) pontja alapján a nemesfémtárgyak készítésével, javításával vagy árverésével foglalkozó vállalkozás tevékenységének megkezdését a Hivatal engedélyezi. A

pénzmosás

és

a

terrorizmus

finanszírozása

megelőzéséről

és

megakadályozásáról szóló 2007. december 14-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők tekintetében a felügyeletet ellátó szerv a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága. 22 Az a kereskedő, amely tevékenységét a törvény hatálybalépését követően kezdte meg, a megalakulást követő kilencven napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt a Hatóságnak jóváhagyás céljából benyújtani. A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát a törvény hatálybalépését 21 22

http://www.mkeh.gov.hu/hivatal/szervezetiabra/nemesfemvizsgaloigazgatosag http://www.mkeh.gov.hu

17

követő kilencven napon belül köteles a törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni. A Hatóság nem kötelező jellegű ajánlásként - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a pénzügyminiszter egyetértésével - a belső szabályzat elkészítéséhez mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amely a Hivatal honlapjáról letölthető. Az R. 3.§ (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság területén, kizárólag azon

fémjelzési

kötelezettség

alá

tartozó

nemesfémtárgyak

hozhatók

kereskedelmi forgalomba, amelyek e rendelet felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti névjellel és fémjellel vannak ellátva. Az R. és a végrehajtásáról szóló GKMr. szerint a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyakat anyaguk és egyéb törvényes kellékeik megállapítása végett meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat szerint a nemesfém tárgy a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel, azt annak finomsági fokát igazoló fémjellel kell ellátni (fémjelzés). Fémjelzési kötelezettség alá az aranyból, ezüstből, platinából, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak tartoznak. A vállalkozás bármikor kérheti a birtokában lévő tárgyak vizsgálatát, de fémjelzésüket csak akkor, ha a szervezet rendelkezik a Hivatal által kiadott tevékenységi engedéllyel és rendelkezik a számára engedélyezett névjellel. A nemesfém tárgyakat a Hivatal telephelyén (Budapest VIII., Bláthy Ottó utca 35.) a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságnál kell fémjelzés végett bemutatni. A nemesfém tárgyat bemutatási lappal együtt kell benyújtani. A bemutatási lapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, tömegére, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. Az Hatóság a bemutatott nemesfém tárgyakat tömegük pontos megállapítása mellett veszi át és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása ellenében adja vissza a bemutatónak.

18

Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző vállalkozás a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni. Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát kérheti. A döntővizsgálat költségét - ha kifogása alaptalannak bizonyult - a bemutató viseli.

2.4 A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság bemutatása A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság országos illetékességgel első fokú hatóságként jár el a nemesfém tárgyak és termékek hitelesítésével, vizsgálatával, kereskedelmével, és ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokban megfogalmazott feladatok tekintetében. Ezen felül szakmai felügyeletet gyakorol a MANEVI Zrt. tevékenysége felett. Az állam és ezen keresztül a Hatóság a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik a Zrt. felett. A Hatóság két osztálya végzi a különböző hatósági feladatokat: az engedélyezési valamint a Pmt. felügyeleti jogkör a Nemesfém Engedélyezési Osztályé, míg a nemesfémtárgyak és termékek forgalmazásával, készítésével, javításával valamint árverésével foglalkozó vállalkozások hatósági ellenőrzését a Nemesfém Ellenőrzési Osztály látja el.

2.4.1 A Nemesfém Engedélyezési Osztály A Hatóság ezen osztálya az alábbi hatósági feladatokat látja el: - megszervezi és működteti a jogszabályban előírt tartalmú országos szakhatósági ügyfélnyilvántartást, ellátja a nyilvántartás egyeztetésével összefüggő feladatokat a más szakhatóságokhoz fűződő szakmai kapcsolatokban; - gondoskodik a magánügyfelek fémjelzési kérelmeinek elbírálásáról; - a gyártók, forgalmazók részére más névjellel össze nem téveszthető névjel engedélyezése valamint ezek név és rajz szerinti nyilvántartása; 19

- a névjel beütő szerszámot készítő vésnökök nyilvántartása; - az ügyfeleket érintő, a Hivatal munkájával kapcsolatos információs feladatok ellátása.

2.4.2 A Nemesfém Ellenőrzési Osztály Az Osztály a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi Vám és Pénzügyőri Igazgatóságaival

együttműködve

ellenőrzi

a

nemesfém

tárgyakra

és

fémjelzésükre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását. Az ellenőrzés különösképpen arra terjed ki, hogy a vállalkozás eleget tett-e a bejelentésre, kifüggesztésre, a tárgyak elkülönítésére vonatkozó kötelezettségnek, illetve hogy a fémjelzésre kötelezett tárgyak megfelelően vannak-e fémjelezve és névjelezve. Ellenőrzésre kerül továbbá, hogy van-e olyan nemesfém tárgy az üzletben, amely: - amely hamísított fémjelzéssel van ellátva; - amelyre a fémjelzést más tárgyról szerelték át, vagy forrasztották fel; - amely üresnek készült, de fémjelzés után idegen anyaggal töltötték ki; - amelyet a fémjelzés után bármi módon súlyosabbá tettek. Az ellenőrzéseket rendszerint az üzleti órák, illetve az üzem működése idején végzik, kivéve, ha valamely visszaélés felderítése céljából elkerülhetetlenül szükséges a nyitvatartási időn túli ellenőrzés. Az ellenőrzések végén minden esetben jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés során az üzem, illetve az üzlet tulajdonosa, illetőleg vezetője vagy megbízottja köteles együttműködni, az ellenőrzéssel

megbízott

személyeket

támogatni,

illetve

az

ellenőrzési

tevékenység eredményességét biztosítani.23

23

A Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata, 2009

20

2.5 A Magyar Nemesfémvizsgáló Zártkörű Részvénytársaság bemutatása A MANEVI Zrt. annak érdekében alakult, hogy a nemesfém tárgyak és termékek hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló jogszabályi előírások betartásához szükséges műszaki vizsgálati, elemzési és szakértői feladatokat gazdasági szolgáltatásként ellássa. A közvállalatok jogi státusza és a menedzsment módszerei egyre közelebb kerülnek a magánvállalatokéhoz. A jogi forma tekintetében a nem társasági formában

működő

vállalatok

társaságokká,

a

társaságok

pedig

részvénytársaságokká alakulnak át. A MANEVI Zrt. azok közé a közszolgáltatók közé tartozik, melynek létrejöttét a közigazgatási gazdálkodási környezet indokolta. A MANEVI Zrt. létrehozását a fémjelzési megrendelések számának meredek emelkedése indokolta, illetve a műszaki elemzési feladat kiszervezése lehetővé tette a közszférában foglalkoztatott munkavállalók státuszával szemben a rugalmasabb humánerőforrás menedzsmentet.

2.5.1 A MANEVI Zrt. tevékenysége A MANEVI Zrt. alapvető feladata a nemesfémből készült tárgyak anyagának vizsgálata, összetétel elemzése és ellenőrzése, a forgalomba kerülő ékszerek, tárgyak fémjelzése, valamint az alapanyagok (rúd, tömb lemez, huzal, stb.) anyagminősítési vizsgálata, ezzel az államilag garantált nemesfémtartalom tanúsítási eljárásának támogatása. A Zrt. a vizsgálatok során mind a gyártó, mind a kereskedő természetes jogi személyektől, cégektől teljesen függetlenül jár el.

21

2.5.2 A MANEVI Zrt. szervezeti felépítése A MANEVI átlagos állományi létszáma 35 fő, munkavállalói a Hatósággal szemben nem kormánytisztviselői státuszban, hanem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak. A vezető pozícióban lévők különböző szakmai hátterű munkatársakból tevődik össze, biztosítva ezzel a kívánatos szaktudást a nemesfémvizsgálat teljes körű irányításához.24

7. ábra: A MANEVI Zrt. vezetőségének szervezeti struktúrája

24

MANEVI ZRt Szervezeti és Működési Szabályzata, 2006

22

3. Nemzetközi trendek az európai fémjelzési szabályozásban A hazánknál fejlettebb államok már jóval korábban kialakították a sajátos viszonyaiknak megfelelő fémjelzési törvényeiket. Az egyes államok fémjelzési törvényei nem mutatnak eltéréseket, mert ezek a törvények alapelve mindenütt az, hogy a nemesfémből készült árucikkek törvényes finomságát megállapítsák.

3.1 Egyes európai országok fémjelzési gyakorlata Európában a nemesfém ékszerek a harmadik, független fél által végzett minőségtanúsításának, vagyis a kötelező fémjelzésnek több évszázados hagyománya van. Ezen belül rendkívül széles a skála, míg Angliában 700 éves tradícióra tekint vissza, addig Ciprusnak csak 1996 óta van jogszabálya a nemesfémvizsgálattal és fémjelzéssel kapcsolatban. Az első magyar fémjelzési törvény, illetve a fémjelzés iránti pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállítása a Pénzügyminisztérium 1867-ik évi 15-ik füzetében került kiadásra. A Magyar Fémjelzési Törvény – éppúgy, mint a vámtörvények – ez idő szerint az osztrák törvényekkel és szabályokkal voltak közösek, illetve azonosak. Európa országainak túlnyomó részében napjainkban is törvénnyel szabályozzák a nemesfémtárgyak finomságát, fémjelzéssel garantálják azok minőségét, s szigorúan ellenőrzik az előírások betartását. Az Európai Közösségek legfontosabb alapszerződése, a Római Szerződés kitér ugyan az áruk szabad mozgásának biztosítására a közösségen belül, de a nemesfémtárgyak kereskedelme jelenleg nem szabályozott területe az Európai Uniónak, a szabályozás nemzeti hatáskörben van. Van azonban egy releváns bírósági ítélet a fémjelzés kölcsönös elfogadására vonatkozóan: a Houtwipper ügy. Az Európai Bíróság ítélete szerint valamely tagországban törvényesen forgalomba hozott nemesfém tárgyat egy másik tagországban már nem kell újra vizsgálni és fémjelezni, ha a két ország fémjelzési rendszere egyenértékű és ez a fogyasztók számára is világos és egyértelmű tájékoztatást nyújt. 23

Az európai országok többségében független fél által végzett, államilag felügyelt nemesfém vizsgálati és fémjelzési rendszer működik. Az államilag előírt, kötelező fémjelzéstől eltérően Németország és Olaszország kialakította a maga sajátos gyártói tanúsításon alapuló minőségtanúsítási rendszerét. E két államban (Németországban több mint 90 éve, Olaszországban több mint 50 éve) a gyártó felelősségjele tanúsítja a minőségi követelményeknek való megfelelést. Ezt azonban a többi európai ország, ahol állami fémjelzés működik, nem fogadja el, hiszen a minőséget nem független fél, hanem maga a gyártó tanúsítja, így az fogyasztóvédelmi szempontból erősen kifogásolható. Ausztriában, ahol 1999-ben megszüntették a kötelező fémjelzési rendszert, ma már úgy nyilatkoznak a változásról, hogy az nem volt szerencsés lépés. A helyszíni nemesfém ellenőrzések tanúsága szerint a piacon rövid időn belül 20%al nőtt meg a nem megfelelő minőségű áru aránya. Romániában hasonló előzmények után, most már a régi kötelező fémjelzési rendszer visszaállítása érdekében kezdték meg a szükséges jogszabály módosítások előkészítését. A románokon kívül a szerbek valamint a horvátok is kívánatosnak tartják a nemesfém ellenőrzés és hitelesítés jelenlegi szabályozásának összefogását egy egységes törvény megalkotásával. Összességében tehát a nemzetközi tendenciák egyértelműen az egységesítés irányába haladnak, amelyek segítségével az államok hatékonyan léphetnek fel a feketegazdaság

visszaszorítása

és

az

európai

nemesfém

kereskedelem

versenyképessége érdekében.

24

1. táblázat Az EU tagországok jelenlegi fémjelzési szisztémája Ország Egyesült Királyság

Kötelező fémjelzés

Önkéntes alapú fémjelzés

Gyártói terméktanúsítás







Ausztria Ciprus



Csehország



Dánia



Észtország



Finnország



Franciaország



Hollandia



Bulgária



Írország



Lengyelország



Lettország



Litvánia



Magyarország

 

Németország 

Románia



Olaszország Portugália



Svájc

*



Svédország Szlovákia





Szlovénia



Belgium



Görögország



Luxemburg

 

Málta Összesen

14

10

5

*Óratokok esetében

Forrás: http://www.theiaao.com/documents/member-documents/

25

3.2 Nemzetközi együttműködés a fémjelzés területén A nemesfémtermékek forgalmazásának szabályozására 1972. november 15-én Bécsben Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és Anglia kormányának képviselői egyezményt írtak alá a nemesfém tárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről azzal a szándékkal kötötték meg, hogy a nemesfémtárgyak nemzetközi kereskedelmét úgy segítsék elő, hogy eközben a nemesfémtárgyak különleges jellege által indokolt fogyasztói jövedelmi szint alá ne csökkenjen. E célból egységes fémjelet, „Közös Ellenőrző Jelet” (Common Control MarkCCM) vezettek be, melyet a szerződő országok az alapszabályban rögzített feltételek szerint egymás között elfogadnak. Az egyezmény rendelkezéseivel összhangban ellenőrzött és fémjelzett tárgyak esetében az importáló szerződő állam nem ír elő további anyagvizsgálatot vagy jelölést, azaz az ilyen tárgyak a tagországok területén, szabadon forgalmazhatóak. 25 Hazánkban ugyanazt a független harmadik fél tanúsításán alapuló elvet alkalmazzák, mint az 1972. november 15. napján, Bécsben aláírt egyezményhez csatlakozott tagállamokban. A magyar kormány a 223/2006. (XI. 20.) rendeletében döntött a nemesfém tárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló Fémjelzési Konvencióhoz történő csatlakozásról, melynek következtében Magyarország 2006. óta rendes tagja a Konvenciónak. Az EU tagállamainak több mint felében működik ilyen magas szintű fogyasztóvédelmet biztosító ellenőrzési és tanúsítási rendszer. A tagságból adódó feladatok ellátása, illetve Fémjelzési Konvenció jeleinek alkalmazása a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság feladata. Az egyezményhez bármely ország csatlakozhat, amely garantálni tudja a vizsgálatra és jelzésre vonatkozó szakmai feltételeket. A Fémjelzési Konvenció tagjainak száma jelenleg 19, mely többségében egyúttal Európai Uniós tagország is. A belépést megelőzi az úgynevezett megfigyelői státusz, amikor a csatlakozni

25

http://www.hallmarkingconvention.org

26

kívánó ország 3-5 alkalommal részt vehet a Konvenció ülésein tapasztalatgyűjtés céljából. Ma már azon EU tagországok is felismerték a fémjelzési konvenció jelentőségét, amelyek korábban a gyártói tanúsítást részesítették előnyben. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak magas fogyasztóvédelmi szintet garantáló fémjelzési előírások esetén kerülhet megfelelő minőségű portéka a nemzetközi kereskedelem körforgásába. Jó példa erre Olaszország, amely az egyik legjelentősebb ellenzője volt a fémjelzésnek, de belátva a konvenció erősödését már maga is jelezte szándékát a Konvencióhoz történő csatlakozásra, sőt a csatlakozási

követelményeknek

való

megfelelés

érdekében

megkezdte

jogszabályainak a felülvizsgálatát és azok módosítását. Sőt, a Konvenció 2011. első félévi ülésén, Olaszország hivatalosan is bejelentette a csatlakozási szándékát, mellyel elnyerte a Konvenció a megfigyelői státuszát, valamint a csatlakozási procedúra lefolytatásának eredményeként 2013-ra a Konvenció teljes jogú tagjává válhat. Azokban az országokban, ahol a gyártói tanúsítást alkalmazzák a fémjelzés helyett, mindenütt megtalálható egy erős szakmai kamara, amely képes kiszűrni a nem megfelelő minőségi követelmények szerint működő gyártót vagy forgalmazót, illetve a szabálysértőket hatékonyan ki tudja zárni a piacról.

27

4. A nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén bekövetkezett válság okai és hatásai Ebben a fejezetben arra keresem a választ, hogy milyen tényezők vezettek a MANEVI Zrt. gazdasági válságának kialakulásához. SWOT és Porter elemzéssel megvizsgálom a Zrt. helyzetét, valamint bemutatom azokat az okokat, amelyek miatt a Zrt. bevételi forrása az elmúlt öt évben mintegy 55 %-kal csökkent.

4.1. A MANEVI Zrt. SWOT analízise „Az elmúlt évtizedekben a versenyből eredő nyomás hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egész társaságra kiterjedő tervezésre (corporate planning). A vállalati szintű tervezésnek többféle megközelítése ismert, ezek támogatására eszközöket is fejlesztettek ki, s az egész tervezési folyamat professzionalizálódott. Az ehhez kapcsolódó korai szakirodalom, mint például Ansoff (1965) az Egyesült Államokban, vagy Argenti (1974) Nagy-Britanniában a rendszerszemléletű megközelítés fontosságát hangsúlyozták: a folyamatok orgonigramszerű

leírása,

a

működés

folyamat-szervezet

mátrixainak

kimunkálása. Ebben az időben jelenik meg az úgynevezett SWOT elemzési technika, ahol a stratégiának célokat kellett definiálni, hogy értékelhessék a cég belső erősségeit (Strengths) és gyenge pontjait (Weaknesses), s fölmérjék a külső lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats), illetve, hogy ennek alapján stratégiát és terveket dolgozzanak ki.” (Dr. Szintay István: Stratégiai Menedzsment, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. 54. oldal) A SWOT analízis jellemzően a stratégiaalkotás megalapozásához, egy szervezet elemzéséhez használatos nyitott értékelési eszköz, azonban szervezeti egység, személy, térség, ágazat, projekt értékelésére is használható. Célja, hogy feltárja a vizsgált entitás helyzetét, fény derüljön azokra a jellemzőkre, melyek erősségeknek tekinthetőek, illetve azokat, amelyek hiányoznak, vagy nem kielégítően fejlődtek. Az elemzés emellett az entitás helyzetét befolyásoló pozitív és negatív külső adottságokra – a fenyegetésekre és a lehetőségekre – fókuszál. A 28

módszerrel felmérjük mindazokat a tényezőket, melyek szükségessé és lehetővé teszik a program vagy projekt megvalósítását, illetve elősegíthetik vagy megakadályozhatják a végrehajtást. Fontos azonban kiemelni, hogy a módszer nem egy önálló helyzetelemzési technika, hanem inkább a már elvégzett helyzetelemzés összefoglalása, és a helyzetet meghatározó elemek szisztematikus végiggondolása és strukturálása. Funkciója szerint a SWOT elemzés a helyzetértékelés és a célok, prioritások kijelölése közötti kapcsolatot teremti meg azáltal, hogy a helyzetértékelés jól strukturált összefoglalását adja, segít a megállapítások rendszerezésében, szelektálásában. A SWOT-táblában éppen ezért nem is kell minden jellemzőt felsorolni, hanem csak a legjellemzőbbeket, legfontosabbakat, a karakteresen jellemzőket. A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:26 Strengths

Erősségek

Weaknesses

Gyengeségek

Opportunities Lehetőségek Threats

Veszélyek

Az erősségeket és gyengeségeket közösen jellemzi, hogy a szervezet belső jellemzőiből fakadnak, a szervezetnek, a menedzsmentnek van rájuk ráhatása. A lehetőségek és fenyegetések ezzel szemben a szervezet környezetéből erednek, külső adottságok, amelyekre a szervezetnek nincs közvetlen befolyása, csak legritkább esetben tudja ezeket érdemben befolyásolni. Fontossá válik azonban az alkalmazkodás, a lehetőségek kihasználása, a fenyegetések lehetőséggé transzformálása. Hasonlóan fontos a fejlesztendő területek és a lehetőségek összekapcsolása. Az elemzés során azonosított befolyásoló tényezőket tehát két dimenzió mentén kell csoportosítani:  Kedvező vagy kedvezőtlen, pozitív vagy negatív tényezőkről van-e szó.

26

Esetenként találkozhatunk a magyar szavak kezdőbetűiből alkotott „GYELV analízis” kifejezéssel is.

29

 A szervezet és vezetése által befolyásolható, kézben tartható belső tényezőről, vagy azon kívüli külső tényezőről van-e szó. A SWOT, jó alapot ad a logikai keretmódszer alkalmazásához: a negatív tényezők

(gyengeségek

és

veszélyek)

adhatnak

inputokat

a

problémaelemzéséhez, míg a külső tényezők az előfeltételek és kockázatok vizsgálatában segít.27

A MANEVI Zrt. helyzetének SWOT elemzése: Belső 1. ERŐSSÉGEK

2. GYENGESÉGEK

a) Szakmai kompetencia,

a) Szakmai munka ismertsége

felkészültség

b) Állandó szervezeti átalakulás

b) Konstruktivitás

c) Megszokottságból eredő

c) Szabályozottság

fásultság veszélye

d) Ismertség, elismerés Külső 3. LEHETŐSÉGEK

4. VESZÉLYEK

a) Tevékenység kiajánlása

a) Tevékenység megszüntetése

b) Nemzetközi szakmai

b) Egyenértékű fémjelzés

lehetőségek c) EU pályázati lehetőségek

c) Létszámcsökkentés d) Szakmai mozgásteret szűkítő költségvetési korlát

1. Belső erősségek a) Szakmai kompetencia, felkészültség A MANEVI Zrt. minden területén olyan szakemberek dolgoznak, akik kiválóan értik a munkájukat. Mivel nagyon kicsi a fluktuáció, szinte minden munkatárs sok éves tapasztalattal rendelkezik a munkája területén. Ezen felül a cégen belül kötelező a szakmai tapasztalatok átadása a fiatalabb generációnak. 27

Programok előkészítése a logikai keretmátrix módszer alkalmazásának segítségével, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Módszertani segédlet, 2005., 44-47 oldal.

30

b) Konstruktivitás A MANEVI kezdeményező, tevőleges és konstruktív szerepvállalása lehetővé teszi a vállalkozói körökkel a szakmai együttműködés fenntartását és fejlesztését. Igyekszik a vevőivel folyamatos kapcsolatot fenntartani, figyelembe veszi és igyekszik beépíteni a folyamatainak javítására kapott javaslatokat. Ezzel eleget tesz a szolgáltató jellegű hatósági ügyintézés megvalósításának. c) Szabályozottság A MANEVI Zrt. MSZ EN ISO 9001:2000 szerinti minőségtanúsítással valamint MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 akkreditációjú laboratóriummal rendelkezik. Ezen felül minden folyamata, részfolyamata és eljárása vállalati szabvány formájában is kiadásra került. Nincs a Zrt.-nek olyan működési területe, amely valamely írásos szabályzattal ne lenne leszabályozva. d) Ismertség, elismerés A MANEVI Zrt. tizenharmadik éve van a nemesfém vizsgálati és fémjelzési területen. Magyarországon ma már minden nemesfém - készítő és - forgalmazó ismeri a Zrt. tevékenységét. A MANEVI Zrt. szakmai összejöveteleken, kiállításokon is képviselteti magát, ezzel növelve a szakmai ismertségét. Vevőivel igyekszik megőrizni a jó kapcsolatot, a szakmai kiállításokon pedig elsajátítani az új ötleteket, lépést tartva a fejődéssel. 2. Belső gyengeségek a) Szakmai munka ismertsége Tekintve, hogy a piaci szereplők csak egy igen szűk köre ismeri és veszi igénybe a Zrt. szolgáltatásait, ezért általános körben kevéssé ismert ez a tevékenység. Az átlagember talán azt sem tudja, hogy Magyarországon létezik egy olyan vállalat, amely többek között az ő ékszereit is megvizsgálta és minősítette. Pedig ennek a tevékenységnek elsősorban fogyasztóvédelmi szerepe van, ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tevékenység megismertetésére és népszerűsítésére a lakosság körében, hiszen ez elsősorban az ő érdekeiket szolgálja. b) Állandó szervezeti átalakulás A közigazgatás folyamatos átalakulása közvetetten a Zrt-t is érinti, adott esetben változik a felügyeletet ellátó minisztérium, vagy azon belül a kijelölt főosztály és

31

személy. Amikor az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet változik, az közvetlenül is hatással van a MANEVI szervezeti struktúrájára. c) Megszokottságból eredő fásultság veszélye Ha egy vállalatot - mint a MANEVI Zrt.-t - egy bizonyos állami feladat ellátására hoznak létre, fennáll annak a veszélye, hogy a vállalkozás beleszürkül a feladatba, nincs rákényszerítve arra, hogy keresse az újszerű megoldásokat, tovább színesítse feladatainak portfolióját, illetve ami egy piaci szereplőktől általános tulajdonosi elvárás, hogy minden lehetséges és törvényes eszközzel évről évre növelje a profitot. 3. Külső lehetőségek a) Tevékenység kiajánlása Magyarország, mint a Fémjelzési Konvenció tagja jogosult a Konvenció fémjelét használni és ezzel minősíteni a nemesfém tárgyak finomságát. A Konvenció fémjelével ellátott tárgyak Európa szinte minden országában minden további vizsgálat és fémjelzés nélkül szabadon forgalomba hozhatóak. A MANEVI Zrt. mint a Konvenció fémjel alkalmazójának, lehetősége lenne a környező nem Konvenció tagországokban – Románia, Szerbia, Horvátország – kiajánlani a Konvenció fémjelzés lehetőségét, így az ezekben az országokban készített ékszerek is Európa szerte forgalom képessé válnának. b) Nemzetközi szakmai lehetőségek Magyarország a Fémjelzési Konvención kívül, a Fémjelző Hivatalok Nemzetközi Szövetségének is tagja. Az első szervezet 19 a második 59 taggal rendelkezik. A Konvencióban való részvétellel, lehetőség nyílik a tagországok által alkalmazott egységes fémjelzési rendszer szabályozásának elősegítésére, valamint a rendszer tovább

fejlesztésére.

Minden

tagországnak

egyformán

lehetősége

van

javaslatokat benyújtani, melyet a Konvenció Állandó Bizottsága vitat meg és fogad el vagy utasít el. A Fémjelző Hivatalok Nemzetközi Szövetségben való részvétel

segít

a

tagországok

nemzeti

fémjelzési

rendszereinek

a

megismerésében, illetve a tagok közötti éves körelemzések pedig a laboratóriumok mérési pontosságának a szinten tartására szolgálnak.

32

c) EU pályázati lehetőségek Minden állami vállalatnak, így a MANEVI Zrt.-nek is, lehetősége van EU pályázatokon indulni, mely pályázatokat elsősorban, az állami feladatok bürokratikus

elemeinek

leegyszerűsítésére

valamint

a

közigazgatás

korszerűsítésére írnak ki. Kifejezetten a nemesfém tárgyak vizsgálatának és fémjelzésének EU támogatása nem szerepel a pályázatok között, de vannak a MANEVI-nek is olyan részterületei –ügyfélkapcsolati rendszer, IT támogatottság – ahol nagy eséllyel lenne lehetősége pályázni. 4. Külső veszélyek a) Tevékenység megszüntetése A nemesfém tárgyak vizsgálata és fémjelzése nemzeti hatáskörben ellátandó feladat. A mindenkori kormány dönt arról, hogy ezt a feladatot saját maga kívánja továbbra is ellátni vagy kiadja vállalkozói hatáskörbe. Ezen kívül dönthet a feladat megszüntetéséről is, van az EU-ban arra precedens – Németország, Görögország, Luxemburg - ahol gyártói tanúsítási rendszer működik, azaz az ékszergyártó saját maga helyezi el a tárgyban a finomsági fokot jelző számot. Szerencsére az EU tagországok többségében létezik valamilyen kötelező vagy önkéntes alapú fémjelzési rendszer és ezt a tábort fogja erősíteni Olaszország is 2013-tól, amikor is új fémjelzési rendszerével teljes jogú tagjává válik a Fémjelzési Konvenciónak. b) Egyenértékű fémjelzés Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk következtében, Magyarország minden olyan nemesfém tárgy tanúsítását köteles elfogadni, amelyet a magyar rendszerrel egyenértékű módon vizsgáltak és fémjeleztek. Szerencsére nálunk ez nem egy automatizmus, mint például Lengyelországban, ahol a csatlakozásukat követően minden Uniós fémjelet minden további vizsgálat és fémjelzés nélkül automatikusan elfogadnak, hanem egy részletes vizsgálat eredményképpen lehet csak egy másik Uniós tagország fémjeleit egyenértékűként elfogadni Magyarországon. Így jelenleg Magyarországon csak a szlovák, a cseh, a lengyel, a ciprusi és a holland fémjelek minősülnek egyenértékűnek. Ezek közül Szlovákia jelenthet reális veszélyt, a közelsége miatt, mivel egy magyar

33

vállalkozás bármikor átmehet egy szlovák hivatalba és ott kérheti az ékszerei fémjelezését. c) Létszámcsökkentés A napjainkban is folyó közigazgatás karcsúsítása a MANEVI Zrt-re is hatással van, az előirányzatnak megfelelően, évente a Zrt. is meg kellene, hogy váljon néhány munkavállalójától. Ez szemben áll azzal a ténnyel, hogy a MANEVI feladatellátása kizárólag a piaci hatásoktól függ, azaz amennyiben nagyobb mennyiségű ékszer jelenik meg a magyar piacon, akkor ezzel párhuzamosan növelni kell a MANEVI létszámát is, hogy a megnövekedett mennyiségű ékszerek vizsgálatát és fémjelzését határidőre el tudja látni. Ez viszont nem illeszthető bele egy általános közigazgatási létszámcsökkentési koncepcióba. Sajnos az utóbbi években kizárólag mennyiségi csökkenés volt jellemző az ékszerpiacon, és indokoltak voltak a MANEVI létszámcsökkentései. Ezen felül, mindig van lehetőség a központi tervtől való eltérésre, természetesen megfelelő indokolás mellett. d) Szakmai mozgásteret szűkítő költségvetési korlát A központi költségvetési megszorítások minden állami szereplőre hatással vannak, ezáltal nem lehet szabadon meghatározni az adott évi dologi kiadások mértékét. Van olyan periódus, amikor új fejlesztésű nemesfémvizsgáló berendezéseket dobnak a piacra, ekkor egy egyszeri beruházással ki lehetne cserélni a MANEVI teljes eszközparkját, és több gép vásárlása esetén nagyobb kedvezményt is lehetne elérni. Viszont a kötött gazdálkodás miatt, csak a tervben szereplő összeg elköltése engedélyezett, és csak abban az esetben, ha a bevételek is a költségvetési terv alapján alakulnak, ellenkező esetben csak a bevétel teljesülésének százalékában lehet a dologi kiadásokat is teljesíteni.

34

4.2 A MANEVI Zrt. Porter elemzése Porter 1980-ban egy egyszerű modellt alkotott a piaci versenyt mozgató erők ábrázolására (8. ábra). A modell négy tényezőcsoport meghatározó jellegét mutatja be: az új belépők piacra lépésének a veszélyét, azt a fenyegetést, hogy a helyettesítő termékek vagy szolgáltatások ki tudják elégíteni a fogyasztók igényeit, a beszállítók és a vásárlók alkupozícióját, amelyek a már meglévő piaci szereplők közötti rivalizálás mértékét is átrendezik.

POTENCIÁLIS BELÉPŐK Az új belépők veszélye

A szállítók alkupozíciója

IPARÁGI VERSENYTÁRSAK

SZÁLLÍTÓK

A vásárlók alkupozíciója VÁSÁRLÓK

Rivalizálás a meglevő cégek között

A helyettesítő termékek vagy szolgáltatások veszélye

HELYETTESÍTŐK

8. ábra A piaci versenyt formáló erők

A modellt széles körben használták a stratégiai szituációk áttekintésére, s versenystratégia kialakítására. Az, hogy a vizsgált céget az iparági piac kontextusába helyezik, megkönnyíti az igazgatóságnak azon versenyelőnyök azonosítását, melyekkel a cég rendelkezik, s a megfelelő irányvonal kiválasztását: szemtől szembe harcolni alacsony költség stratégiával, vagy a terméket illetve szolgáltatást diverzifikálni oly módon, hogy vonzóbb legyen a 35

fogyasztók számára, vagy éppen kiválasztani egy piaci szegmenset, s arra koncentrálni.28 Elmondhatjuk, hogy a verseny erősségét nemcsak az egymással versenyző vállalkozások harca határozza meg, hanem az öt tényező egyszerre hat ki az iparág jövedelmezőségére. Porter nézete szerint az öt tényező mentén kell elvégezni az adott iparág elemzését. Az elemzés feltárja a verseny mögött meghúzódó okokat, megérthető az iparágat meghatározó verseny valódi természete. Most tekintsük át a modell tényezőcsoportjait, hogy miként befolyásolják a MANEVI Zrt pozícióját. Potenciális belépők fenyegetése A belépő új vállalkozások piaci részesedést szeretnének maguknak, amely negatívan befolyásolhatja az árakat és a profitabilitást. Ugyanakkor az iparág gazdasági jellemzői megnehezíthetik e törekvéseket, korlátot állíthatnak a belépők elé. Korlátot képezhet a bent lévő vállalatok hírneve és reputációja, a magas tőkeszükséglet, és elrettentő erővel bírhat a már bent lévő vállalatok erőteljes reagálása is az új belépők felé. A MANEVI esetében nem belföldi a fenyegetettség, hanem a környező országok fémjelzői közül kerülnek ki az új, potenciális belépők. Jelenleg a szlovák fémjelző az egyetlen rivális, hiszen az egyenértékűség értelmében az ottani fémjellel

ellátott

nemesfémtárgyakat

Magyarországon,

szabadon

lehet

forgalmazni. Ezen kívül még a cseh, lengyel, ciprusi és a holland fémjelző által megvizsgált és fémjelzett ékszerek is forgalomba hozhatóak. Bár utóbbiakra nem tudok példával szolgálni, hiszen egy gyártónak, kereskedőnek „nem éri meg” külföldre szállítani az árut, ott fémjeleztetni, majd visszaszállítani és itthon forgalomba hozni. A szállítók alkupozíciója Egy beszállító általában abban érdekelt, hogy minél magasabb árat érjen el, egy vállalkozás pedig abban, hogy minél olcsóbban vásároljon, ezért érdekellentét áll 28

Dr. Szintay István: Stratégiai Menedzsment, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003., 57. oldal

36

elő. A szállítók alkupozíciója akkor nagy, ha az adott iparágban kevés vállalkozás van jelen. Szintén erős a szállítói alkupozíció, ha a termék fontos, minőségi alkotóeleme a vevő konstrukciójának. Ha jelen van minőségi helyettesítő termék, akkor a szállítók alkupozíciója gyengül. A munkaerőt is szállítónak lehet tekinteni, mert a szűkösen rendelkezésre álló, magas szakképzettségű munkavállalók alkupozíciója erős. A MANEVI nem rendelkezik beszállítókkal, hiszen nem termelő tevékenységet lát el. Az általa végzett szolgáltatás nem bír nagy anyagigénnyel. Az esetleges eszközbeszerzések nem nagy volumenűek, és a labor tekintetében nem specifikusak. A potenciális munkavállalók tekintetében már lehet alkupozícióról beszélni. Mivel speciális tudást igényel a nemesfémek vizsgálata és fémjelzése, ezért a megfelelően képzett szakemberek bérigénye és a MANEVI által az állami szférában alkalmazott bértábla között jelentős eltérés is lehet, amely nagyban befolyásolhatja a leendő munkavállalót a béralkuban. A vevők alkupozíciója A vevő vagy alacsony árat akar, vagy jó minőséget, esetleg mindkettőt. A vevők ilyen irányú nyomása az iparág jövedelmezősége ellen hat. A vevő alkupozíciója erős, ha nagy volumenben vásárol, vagy ő az egyedüli vásárló, továbbá a termékünk standard tömegtermék. A MANEVI által alkalmazott árak jogszabály által rögzítettek, így a vevő ezen változtatni nem tud, nincs lehetőség sem szezonális sem mennyiségi árengedményre. A nemesfémvizsgálat és fémjelzés szintén jogszabály által meghatározott módon történik. Egyetlen esetben van a vevőnek joga beleszólni a meghatározott árba és a vizsgálati módszerekbe. Jogszabály módosítás esetén a szakmai egyeztetés során a nemesfém gyártókat képviselő Nemesfémművesek Országos Ipartestülete valamint a kereskedőket képviselő Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége is részt vehet az egyeztetéseken. Ennek során a szakmai szervezetek képviselői érvényesíteni tudják a nemesfémvizsgálat és ennek ellenértékét meghatározó jogszabály számukra megfelelő irányba terelését.

37

A helyettesítő termékek fenyegetése Kérdés, hogy egy terméket milyen mértékben helyettesíthet egy másik iparág adott terméke, és a vevőt mennyire terheli a helyettesítő termékre való átállás. A vevő számára minél vonzóbb az alternatív termék, annál nagyobb bajban van az adott iparág jövedelmezősége. Magyarországon ez a fogalom ebben az esetben nem értelmezhető, mivel kötelező a fémjelzés, nincs más alternatíva. Külföldön – pl. Dánia, Finnország, Észtország, Szlovénia - van rá precedens, ahol önkéntes alapon történik a fémjelzés. Ebben az esetben a vevő dönti el, hogy elfogadja a gyártó által megadott finomságot, vagy kéri a fémjelző hivatal fémjelét az ékszerbe. Az iparágon belüli verseny élessége Minden vállalkozás riválisa az iparágon belüli bármelyik másik vállalkozásnak. A vetélkedés formája lehet árverseny, marketing háború, szolgáltatásbővítési verseny. Ha sok és közel azonos erejű vállalkozás van jelen az adott iparágban, az a verseny erősödéséhez vezet. Esetünkben nem beszélhetünk versenyről, mert jelenleg egy potenciális versenytárs van, a Szlovák Fémjelző Hivatal, akinek kismértékű befolyása van a MANEVI piaci részesedésére. Ezen felül a minden a magyarral egyenértékűnek elfogadott fémjelző hivatal potenciálisan versenytársa lehet a MANEVI-nek, de a magyar gyártók és kereskedők tekintetében Szlovákia van elérhető közelségben a fémjelzés elvégzésére.

38

Összegzés Egy vállalkozás sokféleképpen kialakíthatja stratégiáját céljai eléréséhez, de Porter szerint csak három hatékonyan alkalmazható stratégia létezik. Stratégiai előny

Stratégiai cél

Teljes iparág

A vásárló által érzékelt különlegesség

Alacsony költségpozíció

Megkülönböztetés

Átfogó költségvezető szerep

Meghatározott szegmens

Összpontosítás

9. ábra Porter három általános stratégiája

Átfogó költségvezető szerep Ha egy vállalkozás alacsony költséghányaddal működik, akkor iparágában magas jövedelmezőséget érhet el. Ha alacsony költségek mellett termel, még akkor is nyereséges marad az árak csökkenésével, amikor a versenytársak veszteségbe fordulnak. Megkülönböztetés A vállalkozás arra törekszik, hogy terméke illetve szolgáltatása egyedülálló legyen, ha a megkülönböztetés sikeres, akkor márkahűség alakul ki a vevők részéről, amely egy védhető pozíciót jelent az éles versenyben. Összpontosítás Az összpontosítás egy szűk piaci szegmens kiszolgálását jelenti, ez lehet egy meghatározott vásárlóréteg, a piac egy behatárolt földrajzi területe, a termékskála egy szűk szelete. A középpontban a behatárolt vevői kör specializált kiszolgálása áll.29

29

Vállalatépítő, online szakmai folyóirat, 2010. januári szám, http://www.veniens.hu/vallalatepito/2010/01/

39

4.3 A MANEVI Zrt. gazdálkodási helyzete A MANEVI Zrt. alaptevékenységéből (fémjelzés, sürgősségi díj, névjelzés) származó bevétele 2005. óta nem volt képes finanszírozni a kiadásokat, a deficites gazdálkodás elkerüléséhez a Zrt. különféle kiegészítő tevékenységet volt kénytelen végezni. A MANEVI Zrt.-t 1997. március 1-vel azzal a céllal hozták létre, hogy közreműködjön a nemesfémtárgyak vizsgálatának és hitelesítésének nem hatósági feladataiban, azaz ellássa a tevékenység műszaki jellegű feladatait. A Zrt. ezt a célkitűzést maradéktalanul teljesítette, de miután az ebből származó bevétele 2005. óta nem fedezte a kiadásait, 2010-re szükségessé vált a feladatot ellátó szervezeti struktúra felülvizsgálata. Első ízben 2006-ban az arany világpiaci árának drasztikus emelkedését követően következett be egy nagymértékű visszaesés a nemesfém vizsgálatban és fémjelzésben, ekkor a MANEVI Zrt. alaptevékenységből származó éves bevétele mintegy 20%-kal esett vissza ez előző évhez képest. Ez a csökkenés a következő évben csak egy kisebb 7,4%-kos mértékben folytatódott, valamint 2008-ban már egy 3%-os növekedés következett be az előző évhez képest. Sajnálatos

módon

2009.

évben

a

gazdasági

válság

hatása

elérte

a

nemesfémvizsgálat és hitelesítés területét is, ezáltal 2008. évhez képest 33,3%-os bevétel csökkenés volt tapasztalható a MANEVI Zrt. alaptevékenységéből származó bevétel tekintetében.

40

2. táblázat A MANEVI Zrt. 2005-2010. közötti gazdálkodási adatai

Megnevezés Fémjelzési bevétel Sürgősségi díj, Névjelzés Bevételek összesen Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Költségek összesen Számított eredmény

2005. év 2006. év 2007. év 2008. év (eFt) (eFt) (eFt) (eFt)

2009. év (eFt)

2010. év (eFt)

224 006 186 518 209 390 62 441 46 571 38 334 21 694 16 351 14 985 308 141 249 440 262 709

221 493 34 560 17 571 273 624

145 722 19 509 17 319 182 550

66 606

56 710

54 300

225 503 216 153 200 175

221 408

215 943

221 600

17 544 17 108 18 229 309 653 294 056 268 888 -1 512 -44 616 -6 179

17 920 296 038 -22 414

15 868 286 111 -103 561

12 591 289 615 -96 828

60 795

50 484

150 302 22 184 20 301 192 787 55 424

Forrás: MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010 A 2005-2010. évek között fémjelzett tételek volumene az előző évekhez viszonyítva jelentősen visszaesett, ami arányosan a fémjelzési díjakból származó díjbevételek csökkenéséhez is vezetett. Amíg 2005. évben összesen 20,2 tonna nemesfém tárgy került bevizsgálásra és fémjelzésre, addig 2006-ban ez a mennyiség drasztikusan lecsökkent, 15,9 tonnára, majd 2009-ben további erőteljes csökkenés volt tapasztalható, a teljes bevizsgált és fémjelzett mennyiség csupán 9 tonnát tett ki, valamint 2010-ben ez tovább csökkent 7,7 tonnára.

41

10. ábra Fémjelzett tömeg (g) változása Magyarországon 2005-2010. között30

Ugyanez a csökkenés kimutatható a darabszám vonatkozásában is, míg 2005-ben az összes fémjelzett darabszám mintegy 3,6 millió darab volt, addig 2006-ban ez drasztikusan lecsökkent 2,9 millió darabra, majd 2009-ben egy újabb erőteljes csökkenés volt tapasztalható, ekkor mindössze 1,8 millió darab nemesfém tárgy került fémjelzésre, majd 2010-ben ez tovább csökkent 1,6 millió darabra.

30

http://www.mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/hasznos

42

11. ábra Fémjelzett darabszám változása Magyarországon 2005-2010. között31

Megállapítható, hogy öt év alatt a fémjelzett tömeg tekintetében mintegy 62%-os a darabszám tekintetében pedig mintegy 55%-os visszaesés következett be.

Magyarországon a nemesfém vizsgálati és fémjel beütési díjakat a fémjelzési, nemesfémtartalom -vizsgálati és -hitelesítési tevékenységért, valamint az egyenértékűség megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg. A MANEVI Zrt. éves bevételének 93 %-a a díjrendeletben felsorolt díjak közül az alábbi díjakból keletkező bevételekből tevődik össze.

31

http://www.mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/hasznos

43

3. táblázat Részlet a díjrendelet mellékletéből I. Fémjelzési díjak: …… b) az órákon kívül minden egyéb: 1. aranytárgyak finomságvizsgálata, grammonként 56,00 Ft 2. ezüsttárgyak finomságvizsgálata, grammonként 10,00 Ft 3. platinatárgyak finomságvizsgálata, grammonként 210,00 Ft c) fémjel beütése vagy fémjel azonosítása, darabonként 12,00 Ft …… e) sürgősségi díj: 1. arany- és platinatárgyak esetében, darabonként 63,00 Ft 2. ezüsttárgyak esetében, darabonként 30,00 Ft A fémjelzési díj a grammsúly szerinti finomságvizsgálati díj és a darabszám szerinti beütési díj összege. ……A finomságvizsgálati díj tömeg szerinti megállapításánál minden megkezdett grammot egész grammnak kell tekinteni. Forrás: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso A jelenleg is érvényes díjtételek a 2004. évi tényleges mennyiségek alapján kerültek meghatározásra. A 4. számú táblázat mutatja a tevékenységenkénti mennyiségek és bevételek összehasonlítását a 2004. és 2010. évi mennyiségek és bevételek vonatkozásában. Az arany vizsgált mennyisége 71 %-kal, az ezüst mennyisége 66%-kal, a fémjel beütésé 61%-kal csökkent. Ez a csökkenés a MANEVI Zrt.-nél 165 mFt bevételkiesést jelent. 4. táblázat Mennyiség és bevétel összehasonlítása 2004 és 2010 vonatkozóan Mennyiség (g) Megnevezés Au vizsgálat (g) Ag vizsgálat (g) Fémjel beütés db Laborvizsgálati díjak Sürgősség Egyéb vizsgálat és fémjelzés. Összesen Névjelzés Főtevékenység összesen

2004. év

2010. év

5 130 415 1 567 109 15 346 190 6 168 111 3 503 033 1 370 788

MANEVI Zrt bevétel (eFt) 2004.év

2010.év

Bevétel kiesés 2010-2004 (eFt).

137 906 73 662 20 177 6 236 62 441

64 019 46 926 13 654 2 960 16 944

-73 887 -27 736 -6 523 -3 276 -45 497

674 301 096 21 694

386 143 889 13 885

-288 -157 207 -7 839

322 790

157 744

-165 046

Forrás: MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010 44

A mennyiség mellett a MANEVI Zrt alaptevékenységi elszámoló árai is döntő szerepet játszanak a bevétel alakulásában. Ez az árképzés jelenleg nem fedezi a tevékenység költségeit, hanem a tulajdonos Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal (a továbbiakban: MKEH) megkötött, alku után kialakult árakat tartalmaz. Az MKEH által alkalmazott hatósági díjak a Zrt 1997. évi alapítása óta mindössze 20%-kal emelkedtek, mialatt a KSH adatai alapján a hivatalos infláció meghaladta a 120%-ot. A MANEVI elszámoló árai eközben mintegy 34%-kal emelkedtek, a költségek pedig 98 %-kal. 5. táblázat Fémjelzési díjak és az infláció mértékének változása 1998-2010 között KSH MANEVI Díj mértékét Au Ag Fémjel Súlyozott szerinti Zrt. Évek meghatározó vizsgál vizsgál beütés díjemelés infláció Kumulált bevételi jogszabály at Ft/g at Ft/g Ft/db % infláció % % hányad % 49/1998. (III.27.) 1998 Korm. r. 50 4 6 100,0 100,0 100,0 60,0 1999 50 4 6 110,0 110,0 100,0 60,0 2001 50 4 6 109,8 120,8 100,0 60,0 2002 50 4 6 109,2 131,9 100,0 60,0 50/2003. 2003 (IV.3.) Korm. r. 50 5 6 105,3 138,9 101,1 60,0 74/2004. (IV.29) GKM 2004 r. 50 5 6 104,7 145,4 101,1 48,0 126/2004 (XI.29.) 2004 GKM r. 53 9 11 106,8 155,3 112,7 48,0 2005 53 9 11 103,6 160,9 112,7 48,0 57/2006. (VIII.9.) 2006 GKM r. 56 10 12 103,9 167,2 119,7 48,0 2007 56 10 12 108,0 180,5 119,7 51,0 2008 56 10 12 106,1 191,5 119,7 51,0 2009 56 10 12 104,2 199,6 119,7 71,4 2010 56 10 12 105,0 209,6 119,7 87,0

Forrás: MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010

45

12. ábra A MANEVI Zrt. bevételének és az éves infláció egymáshoz való viszonyítása 19982010. között32

A fokozatosan növekvő bevétel kiesés hatására a 2009. évtől a teljes díjbevétel átadásra került a Zrt.-nek, mely így sem volt képes fedezni az éves kiadásait. A Hatóság önálló bevétellel nem rendelkező tevékenységeinek, a nemesfém engedélyezési és - ellenőrzési feladatainak ellátásához a fedezetet a nemesfém hitelesetési díjak kellene, hogy biztosítsák, mely díjak a 2006. év előtt fedezték is ezeket a költségeket. Viszont a 2006. évet követően ezeket a tevékenységeket az MKEH egyéb, nem nemesfém hitelesítésből származó bevételeiből tudta csak fedezni. A MANEVI Zrt. költségszerkezetét tekintve az alábbi főbb tételeket különböztethetjük meg: 1. Anyagjellegű ráfordítások:  laborvizsgálathoz és fémjelzéshez szükséges anyagok,  eszközök karbantartási költségei,  jogi képviselet költségei,

32

MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010

46

 épületüzemeltetés (áram, fűtés, karbantartás),  postai és telefonköltségek,  tagsági díjak, 2. Személyi jellegű ráfordítások:  közvetlen bérek, és járulékaik,  közvetett bérek, és járulékaik,  Igazgató Tanács és Felügyelő Bizottság tagjainak díjazása. Amint ezt a 2. számú táblázat is mutatja, a MANEVI Zrt. éves kiadásának 75%át a személyi jellegű ráfordítások teszik ki, a MANEVI Zrt. költségei egy meghatározó részét képezik a nemesfém vizsgálati és hitelesítési díjtételeknek, melyhez még hozzáadódnak a tevékenységre jutó általános költségei. A gazdálkodási adatok vizsgálatából megállapítható, hogy a MANEVI Zrt. alaptevékenységéből adódó bevételei 2006. óta már nem fedezik a költségeit, valamint az állami vállalatokra jellemező kötött szervezeti struktúrából adódóan nem volt képes elég gyorsan lereagálni a kialakult válság negatív hatásait, ezáltal a 2010. évre már kérdésessé vált a MANEVI Zrt. fenntarthatósága.

47

4.4 A nemesfém vizsgálati és hitelesítési válság okainak bemutatása A vállalkozások működésének alapvető jellemzője a gazdálkodási nehézségek folyamatos leküzdése. Az örökös gondok közepette milyen kritériumok alapján állapítható meg, hogy egy vállalat válságban van? Egyértelmű válasz erre a kérdésre nincs, a válság kezdete sem mindig határolható be, de egy biztos: a krízispont. Ha egy vállalkozás léte veszélyeztetett, akkor érkezett el a válság a tetőpontjához. Eredményes válságkezelés után megnyugvás és siker, a rosszul vagy egyáltalán nem kezelt válság esetén azonban kudarc, felszámolás, vagyis katasztrófa észlelhető. A belső válság konkrét oka rendkívül összetett, de a megmutatkozó és érzékelhető válságjelenségek objektív és szubjektív körülményekre vezethető vissza. A főbb objektív okok: -

természeti csapások;

-

globális (regionális) recesszió, dekonjunktúra, valutaárfolyam-növekedés (csökkenés);

-

erősödik a verseny (ez olyan vállalatnál okoz válságot, amely elkényelmesedett, magasak a költségei, nem tud új termékkel megjelenni a piacon);

-

átháríthatatlan alapanyag- és energiaár-emelkedés;

-

változnak a vásárlási szokások, csökken a kereslet, ami rendeléshiányban mutatkozik meg;

-

a vállalat elveszti korábbi piacainak egy részét, a termelés csökken, a gyártmányegységre vetített állandó költség emelkedik, ezáltal az önköltség és a kínálati ár is nő;

-

behajthatatlan adósságállomány (körbetartozás);

-

műszaki fejlődés hirtelen felgyorsulása;

-

gazdasági szabályok változása (adó, vám, minimálbér) stb. 48

A főbb szubjektív okok: -

rossz vállalati vezetés;

-

nem hatékony a kutatás, illetve fejlesztés;

-

rossz az információs rendszer;

-

nincs vagy hiányos stratégiai cél, illetve ezt elnyomják a napi gondok;

-

tőkeigényes felfuttatások, amelyekről kiderül, hogy – főleg a magas kamatteher miatt – alacsony a megtérülési fokuk;

-

nincs (vagy rossz a) marketingkoncepció, téves piacfelmérés;

-

helytelen a marketingkommunikáció, a szervezet üzenete nem hatékonyan jut el a fogyasztókhoz, felhasználókhoz;

-

nem megfelelő a munkaerő-állomány stb.

A felsorolásból kitűnik, hogy az objektív tényezőket ellensúlyozni lehetne, mégpedig elsősorban a hatékony vezetői tevékenységgel. A tulajdonosok éppen ezért általában 4-5 válságjelenség együttes megnyilvánulása esetén új menedzsmentről szoktak gondoskodni. Gazdálkodó szervezetekre leginkább az elhúzódó belső válság a jellemző, melynek a következő kategóriáit különböztetjük meg: -

stratégiai,

-

eredmény- és

-

likviditási válság.

A stratégiai válság legfőbb ismérve, hogy nincsenek tünetei, a vállalat látszólag még jól működik, a belső munkatársak azonban érzik, hogy nincs minden rendben. Csökken a termék iránti fogyasztói érdeklődés, időnként enyhe likviditási gondok fordulnak elő (pl. alkalmazottak, beszállítók kifizetésének időleges csúszása stb.). A menedzsment elhanyagolja a piackutatást, túlságosan optimista előrejelzésekre hivatkozik, nem mérlegeli kellően a piaci környezet változását (pl. új versenytárs megjelenése). A bajok forrása legtöbbször az, hogy a vállalat felső vezetése – éppen a korábbi kimagasló eredmények miatt – elbízza 49

magát, illetve csak arra tesz erőfeszítéseket, hogy különösebb beavatkozás nélkül húzza az időt, mandátumának lejáratáig. A gondok jele lehet az is, hogy nem lehet mérni a stratégiai célok megvalósulását, nem készül részletes üzleti terv, a vállalati SZMSZ-től eltérő – kézi vezérlésű – irányítás valósul meg, mindezek következtében szervezeti és személyi konfliktusok alakulnak ki. A nem kellően érzékelt és kezelt konfliktusok tömege eredményválságként jelentkezik, veszélyezteti a cég profitabilitását, a nyereség drasztikusan csökken, sőt, negatívumok is mutatkoznak, a kifizetési nehézségek növekednek. A vállalkozás vezetése ilyenkor hajlamos a beszállítási vagy értékesítési nehézségekre (pl. beszállítói késedelmek, partnerek fizetőképtelensége stb.), illetve objektív tényezőkre hivatkozni (pl. deviza-, valutagondok, árvíz, belvíz, aszály stb.), pedig a veszély forrását házon belül kellene keresniük, mert piacgazdasági

viszonyok

között

a

vállalati

környezet

változása

előre

mérlegelendő kockázati tényező. A vállalat működési zavarának végső stádiuma a likviditási válság. A kassza üres, a hitelezők követelései a vállalkozás létét fenyegetik. Az alkalmazottak, a beszállítók, sőt a vásárlók bizalma is megrendül, az információk a szokásosnál is jobban torzulnak, terjed a pletyka és a rémhír. A külső és belső környezet szorításában tevékenykedő menedzsment kapkod, a sorozatos stressztől kimerült, mai intézkedései ellentmondanak a tegnapinak. Szorongás és pesszimizmus jellemző a cég légkörére. Ha a tulajdonos és a menedzsment saját erőből vagy külső, tanácsadói segítséggel nem tudja rendezni a sorokat, akkor nincs más kiút, mint a csőd bejelentése, amely a vállalati válság tetőpontja (krízis), de még nincs minden veszve, ez még nem jelenti a vállalat megszűnését, ez még nem katasztrófa. 33

A MANEVI Zrt. esetében a válság kialakulása a következő okokra vezethető vissza:

33

Barlai Róbert – Kővágó György: Krízis menedzsment, kríziskommunikáció, Századvég kiadó, Budapest 2004, 145-147 o

50

4.4.1 Gazdasági világválság A MANEVI Zrt. már 2006-ban is átélt egy jelentős válságot, melynek során az éves bevételének 20%-át elvesztette. Ezt a bevétel csökkenést azonban még képes volt kompenzálni megszorítási intézkedések bevezetésével, valamint egyéb kiegészítő tevékenységek felvállalásával. A következő két év alapján normalizálódott a Zrt. gazdasági egyensúlya, a 2006os nagy bevételzuhanást követően a 2007. évben nem volt tapasztalható jelentős bevételcsökkenés, sőt 2008-ban a Zrt. alaptevékenységből származó bevétele 3%-kal emelkedett a 2007. évhez képest. Ezt követte viszont a 2009. évben a gazdasági világválság hatására, egy 33,3%os bevétel csökkenés, mely az amúgy is nagyon feszes és egyéb kiegészítő tevékenységek bevételeiből megtámogatott éves költségvetést teljesen porrá zúzta. Ekkor már világossá vált, hogy ekkora bevétel kiesését a MANEVI Zrt. nem képes saját erőből pótolni, állami vállalat lévén nincs olyan piaci lehetősége, hogy egy egyszerű profilváltással vagy az alaptevékenység ideiglenes szüneteltetésével képes legyen átvészelni a válság időszakát. Sajnálatos módon a gazdasági világválság hatása az amúgy is gazdaságilag meggyengült MANEVI Zrt-re végzetes hatással volt, ekkora kiesését a Zrt. már nem volt képes pótolni, a költségek további jelentős csökkentése nem volt lehetséges. A létszám további csökkentése már veszélyeztette volna a feladatok elláthatóságát. A legkörültekintőbb gazdálkodás ellenére sem volt meg a lehetősége annak, hogy a Zrt. az alaptevékenységébe tartozó feladatokat a továbbiakban veszteség nélkül tudja ellátni

4.4.2. Monopólium elvesztése Az utóbbi években tapasztalt forgalomcsökkenés másik oka, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően Magyarország minden további vizsgálat és fémjelzés nélkül el kell hogy fogadja a magyar fémjellel egyenértékűnek 51

minősített Uniós tagországi fémjellel ellátott nemesfém tárgyat. Az Uniós csatlakozást megelőzően kizárólag magyar fémjellel és névjellel ellátott nemesfémtárgyat lehetett csak forgalomba hozni Magyarországon. Az egyenértékű tanúsítások közé tartoznak a Szlovákiában vizsgált és fémjelzett nemesfém tárgyak is, ahová több vállalkozás –főleg az északi határ menti településekre jár át fémjeleztetni. A MANEVI Zrt. szolgáltatási színvonala ugyan nem rosszabb a szlovák hivatalokénál, azonban bizonyos tekintetben – pl. a szolgáltatás elérésének járulékos költségei, illetve a vállalási határidők vonatkozásában – megállapítható a versenyhátrány.

Szlovákiában jelenleg 35 magyar nemesfémes vállalkozás van bejegyezve, az összes nemesfémes vállalkozások száma 3670. A Magyarországon bejegyzett nemesfémes vállalkozások száma 3088. Magyarországon szlovák nemesfémes vállalkozás eddig nem került bejegyzésre. A Szlovák Fémjelző Hivatal 2010-ben mindösszesen 396 146 darab, 1 068 304 gramm tömegű arany, valamint 431 819 darab, 3 196 814 gramm tömegű ezüst tárgyat vizsgált és fémjelzett. 34 A fenti mennyiségből a magyar vállalkozások által bemutatott mennyiség 14 747 darab, 53 000 gramm tömegű arany, és 20 085 darab, 99 000 gramm tömegű ezüst tárgy.

34

http://www.puncovyurad.sk/sk/Statistika.alej

52

13. ábra Szlovákiában fémjelzett importból származó arany tárgyak darabszáma (Magyarország 6%) és tömege (kg) (Magyarország 9%)35

Arany tárgyak esetében Magyarország ugyan a harmadik helyen helyezkedik el a szlovák import fémjelzési ranglistán, de a maga 9%-val jócskán lemarad az olasz 56%-os és török 25%-os arány mögött.

35

http://www.puncovyurad.sk/sk/Statistika.alej

53

14. ábra Szlovákiában fémjelzett importból származó ezüst tárgyak darabszáma (Magyarország 2%) és tömege (kg) (Magyarország 3%)36

A fentiekből megállapítható, hogy a díjrendeletben szereplő díjakkal számolva évente a MANEVI Zrt.-nek arany tárgyak tekintetében mintegy 3,1 mFt, ezüst tárgyak esetében pedig 1,2 mFt bevétel kiesése származik abból, hogy a magyar vállalkozások egy része nem a magyarországi fémjelző vállalattal végezteti el a nemesfém tárgyak fémjelzését.

36

http://www.puncovyurad.sk/sk/Statistika.alej

54

A többi szomszédos országok tekintetében nem merül fel a konkurencia veszélye, mivel Ukrajna, Szerbia valamint Horvátország még nem EU tagország, Romániában, Szlovéniában és Ausztriában pedig nincs kötelező fémjelzés ezért ezek fémjelzési rendszere nem minősülnek egyenértékűnek a magyar rendszerrel.

Egy másik forgalomcsökkenéshez vezető ok, hogy Magyarország 2006-ban csatlakozott a Fémjelzési Konvencióhoz melynek értelmében a Konvenció bármely tagállamában (19 tagország) bevizsgált és a Konvenció fémjelével ellátott nemesfém tárgy szabadon, minden további vizsgálat és egyéb jelzés nélkül, forgalmazható a többi tagország területén. Így az ilyen jelzéssel ellátott tárgyak tovább csökkentik a MANEVI Zrt. forgalmát.

15. ábra A Fémjelzési Konvenció tagországai37

Mivel a Konvenció fémjelével ellátott nemesfém tárgyakat nem szükséges a MANEVI Zrt-nél vizsgálatra és fémjelzésre bemutatni, ezért az ilyen jelzéssel ellátott tárgyak hazai mennyiségét kizárólag becsléssel lehet megállapítani. A tagságból adódó a becslések alapján évente további 1,3-1,5 mFt-tal csökkenti a MANEVI Zrt bevételét. 37

http://www.hallmarkingconvention.org/documents.php

55

4.4.3 Arany világpiaci árának változása „Arany nélkül nincs esélyünk arra, hogy a megtakarításainkat megvédjük az infláció vagyonelkobzó hatásától. Nincs másik értékmegőrző eszköz a nemesfémeken kívül.” (Alan Greenspan) 1967

Alapvető forgalomcsökkenést okozó tényező az arany világpiaci árának emelkedése is, ami az arany ékszerek árát jelentős mértékben megnövelte, mivel az unciánkénti aranyár a 2005. áprilisi 430 USD-ről napjainkra, jelentős hullámzással mintegy 1 400 USD-re emelkedett (1 uncia=31,10348 g). Ez az emelkedés a befektetési arany forgalmának megnövekedését hozta magával, az aranyból készült ékszerek iránti kereslet csökkenése mellett.

16. ábra A színarany világpiaci árának változása (USD/uncia) 38

Amíg 2005-ben a 14 karátos arany alapanyagára 1 200 Ft/g körül mozgott, addig 2010-re ugyanaz az alapanyag 4 800 Ft/g körül volt. Az alapanyagra tevődik rá az ékszer elkészítésének a munkadíja, a fazonár, valamint általában 10-12%-os veszteséget számítanak fel mely az ékszerkészítés során elvész. Ennek 38

http://www.v-pearl.hu/10-eves-nemesfem-arfolyam.aspx

56

megfelelően összehasonlítva a 2005. és 2010. évi 14 karátos ékszer árakat megállapítható, hogy a 2005. évi 2 600 Ft/g kereskedelmi árhoz képest 2010-re 6 500 Ft/g-ra emelkedett. Ez öt év alatt több mint 250%-os növekedést jelent, mely igen kevés árucikk tekintetében mondható csak el.

További forgalomcsökkenést okoz, hogy a befektetési aranypiac élénkülése negatív hatással van az ékszerpiac alakulására. Az arany nem feltétlenül gyors nyereséget hozó befektetés, ellenben értékállóságot és biztonságot jelent. A mai ingoványos pénzügyi helyzetben szó szerint aranyat ér az állandóságával és értékállóságával. Ha átmenetileg gyengül is az árfolyam, Kína és India állandó keresletet generál az arany iránt, ezáltal a tartós árfolyam emelkedését megalapozza. A biztonságot kereső, hosszú távú befektető számára valójában nem is olyan fontos a pillanatnyi arany árfolyam, a legfontosabb, hogy hosszú távon biztonságos profitot biztosít. Az arany egy olyan különleges befektetési instrumentum, amely nem valakivel szembeni követelést testesít meg, így értékét nem a kötelezett személy teljesítménye, helyzete határozza meg. Az arany értékét közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem inflálódása sem befolyásolja. Az arany értéke hosszú távon vásárlóerejében rejlik, és ezért alkalmas a jegybanki tartalék szerepének betöltésére Az arany értéke a világon mindenhol elismert és garantált, függetlenül egy adott ország politikai berendezkedésétől, gazdasági helyzetétől, a különféle valutáktól, az eltérő kulturális hagyományoktól vagy egyéb körülménytől.

A történelem során egyes országok már megpróbáltak beavatkozni az arany árképzésébe, de az annak értéke minden manipulációtól független és általános érvényű maradt. Az aranyban rejlő biztonságot pont a függetlensége okozza. Az arany olyan tőkebefektetés, amely minden gazdasági válság, minden valutareform és állami 57

csőd esetén kiállta a próbát. Érdemes megfigyelni, hogy a neves vagyonkezelők jómódú ügyfeleik portfólióját hogyan állítják össze: mindig úgy, hogy abban a portfólió felosztása és annak biztosítása érdekében számottevő aranyhányad szerepeljen. Tény az is, hogy a világgazdasági szempontból jelentős országaiban a központi bankok több tonna aranyat tartanak valutatartalékként. A pénzügyi válság miatt csökkent a befektetők bizalma számos befektetési formában. Egyedül az aranyban alkalmazott befektetések iránt maradt töretlen a bizalom, hiszen az még a gazdasági válságok idején is őrzik értéküket. A különböző pénzügyi befektetésekkel szemben az arany jelentős biztonságot jelent, mivel – ha a betéti kamatokat meghaladó infláció jelenik meg – a pénzben tartott érték veszít az értékéből, ellenben az aranyértéke sohasem lesz nulla, mivel az arany az egyetlen olyan befektetési forma, amely sohasem veszíti el teljesen az értékét. Természetesen árfolyama eshet, de nulla sosem lesz. Hosszútávon a legnagyobb biztonságot az adja, hogy a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták. A kereslet és az arany mennyiségének csökkenése pedig nagymértékben emelheti az árát. 39 A magyar vásárló a hagyományos arany ékszer, mint tezaurális 40 érték felől az adómentes és bárhol értékesíthető befektetési arany felé fordult. Ez a befektetési kedv azonban nem a tömegékszerekre vonatkozik, hanem első sorban a nagy értékű, egyedi ékszerek piacán jelentkezik, azaz a fémjelzési bevételt csak marginálisan érinti. Az európai adósságválság miatti félelmektől hajtva idén újabb 1430 dolláros csúcsra jutott az arany árfolyama, így tavaly év vége óta újabb 26%-kal emelkedett. A nyerő széria már tíz éve, a 2000-es évben tapasztalt mérsékelt csökkenés óta tart, ami nem tántorította el a nagyobb szereplőket az aranypiaci vásárlásoktól.

39 40

http://www.aranymagyarorszag.hu/arany--mint-befektetes jelentése felhalmozási

58

4.4.4 Vásárlói szokások változása Végül a bevétel-visszaesés legjelentősebb oka a piaci vásárlóerő nagymértékű csökkenése és a vásárlói szokások megváltozása. Az ajándékozás területén a prioritás az ékszertől az olcsóbb műszaki cikkek- irányába tolódott el, így mára már jóval kisebb az ékszerek iránti kereslet, mint akár 6-8 évvel ezelőtt. A MANEVI Zrt. munkájában jellemző a szezonalitás. Mind az arany, mind az ezüst vizsgálatánál általában a január számít a leggyengébb, és a november a legerősebb hónapnak, amely egyértelműen az ékszerpiac forgalmi adataival van összefüggésben. Korábban nagy biztonsággal lehettet előre prognosztizálni az egy éven belüli fémjelzésre bemutatott nemesfém tárgyak kiemelkedő időszakait, ezek a húsvét, a ballagás illetve a karácsony előtti hónapokban csúcsosodtak ki. Ma már kizárólag egy kiemelkedő időszaka van a fémjelzésnek egy éven belül, ez a karácsony előtti időszak, mely az utóbbi három évben folyamatosan lerövidült két hónapról egy hónapra, valamint a bemutatott mennyiség is jelentősen csökkent.

17. ábra A fémjelzett mennyiség ciklikussága 2005, 2006, 2009 és 2010. években41

41

MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010

59

Mindezek a körülmények együttes hatásai okozták az elmúlt évek drasztikus mennyiségi csökkenését. A 2009-ben bekövetkezett 40%-os forgalomcsökkenés fajlagos költségnövekedéshez vezetett, amit a Zrt. 20%-os létszámleépítés mellett sem tudott elkerülni. Viszont ezt a mennyiségi illetve bevétel- csökkenést azonban csupán létszámleépítéssel nem lehet kompenzálni, mivel ez olyan nagyságrendű leépítést követelne meg, amely a Zrt. működőképességét veszélyeztetné.

60

5. A nemesfém vizsgálati és hitelesítési válság kezelésére vonatkozó stratégia bemutatása A fejezet számba veszi a nemesfém vizsgálati és hitelesítési válság hatásainak kezelésére szolgáló lehetséges intézkedéseket, bemutatva azok előnyeit és hátrányait, értékeli a lehetséges stratégia változatokat, figyelembe véve azok megfelelőségét, megvalósíthatóságát és elfogadhatóságát. A fejezet a kiválasztott és javasolt stratégia részletes elemzésével zárul.

5.1 A MANEVI Zrt. előtt álló stratégiai kihívások Az első nagy kihívás a tág környezetben az elmúlt években végbement globális válság, amely a gazdaság, sőt a társadalom valamennyi szereplőjét nehéz helyzetbe hozta. Ennek köszönhető, hogy drasztikusan lecsökkent az ékszer iránti kereslet, és ez által a nemesfém vizsgálatból és hitelesítésből befolyt összeg is. Az emberek válság idején elsők között mondanak le a luxuscikkek vásárlásáról, így az ékszerről is, és a recesszió elmúltával az utolsó termékek között lesz, melynek vásárlásához vissza fognak térni. A következő stratégiai kihívás, a nemesfémes iparág alapvető átalakulása, amely valamennyi szervezetre hat, és a növekedést hátrányosan érinti, vagy érintheti. Ezek közé tartozik az arany és az ezüst világpiaci árának drasztikus megemelkedése, az egyenértékű és a Konvenciós fémjellel ellátott nemesfém tárgyak megjelenése a magyar piacon, valamint a vásárlói kedv elmozdulása a befektetési arany irányába az arany ékszerek iránti kereslet csökkenése mellett. Végül a menedzsment elmulasztott, vagy elhibázott döntéseinek, valamint a szervezet rugalmatlanságából adódó következmények, amelyek a MANEVI likviditási problémáihoz vezettek, azáltal, hogy ugyan időben felismerte a működését

fenyegető

veszélyeket,

de

a

késői

alkalmazkodásából

és

rugalmatlanságából adódóan nem reagált időben a piac kihívásaira.

61

5.2 Termék-/piaci fejlesztési stratégiák – Ansoff mátrix A válságból kivezető utat mindig egy új stratégia biztosítja. Ezt a stratégiát az üzleti

feltételek

mélyreható

elemzésével,

átgondolt

döntési

folyamat

eredményeként választják ki, általában a tulajdonosok, külső tanácsadók bevonásával. Az alábbiakban lehetséges megoldásként egy olyan stratégiakészítő módszert mutatok be, amely a termék és a piac újdonságtartalmából kiindulva négy lehetséges stratégiát jelöl meg az üzleti egység, illetve a termék vagy szolgáltatás eladásának növelésére. Az Ansoff féle mátrix egy portfólió típusú stratégiakészítő módszer, mely azon az elgondoláson alapul, hogy egy vállalat előtt formálisan négy fejlesztési stratégia áll. Mindegyik sajátos problémákat vet fel, különböző kockázatot jelent, más fejlődési lehetőségeket kínál és eltérő stílusú akciókat követel. Lássuk röviden ezeket a fejlesztési stratégiai változtatásokat.

5.2.1 Piac kiaknázása A vállalat ebben az esetben úgy kíván a már meglévő termékeivel és az általa már megismert piacon továbbműködni, hogy bővíti a piaci részesedését. Ennek eléréséhez igen széles választék áll rendelkezésére: minőség javítása, árcsökkentés, termelékenység és hatékonyság növelése valamint a vásárlók intenzívebb befolyásolása. Ezzel a vállalatnak lehetősége nyílik fogyasztókat elcsábítani a versenytársaktól vagy megnyerni az eddig nem fogyasztókat.

5.2.2 Piacfejlesztés Piacfejlesztés során a vállalat a meglévő termékeit új földrajzi régióban vagy új fogyasztói kör számára kívánja értékesíteni. A piacfejlesztés gyakran újrapozícionálást, új használati módok keresését jelenti. Az új piacra lépve szinte mindig szükségessé válik a termék hozzáigazítása az új piac követelményeihez. Az új vevők kiszolgálása érdekében komolyabb termékmódosításokra is sor 62

kerülhet. A piacfejlesztés leggyakrabban alkalmazott módszere a külföldi piacokra, vagy korábban ki nem aknázott földrajzi régiókba való belépés.

5.2.3 Termékfejlesztés Ez esetben a vállalat az eddigi fogyasztóinak új igényeit igyekszik kielégíteni. Ennek érdekében a fogyasztók szükségletinek ismeretében továbbfejleszti a meglévő termékeit, vagy – az eddigi termékstruktúrán belül maradva – új terméket vezet be a piacra. Ez a stratégia magasabb kockázatú, mint a piacfejlesztés. Olyan vállalatnak ajánlható, amely erős műszaki fejlesztési szervezettel rendelkezik.

5.2.4 Diverzifikáció Az

Ansoff-mátrix

negyedik

és

egyben

a

legkockázatosabb

eleme

a

diverzifikáció. Ebben az esetben a vállalat célja az egy termékkörtől való függőség jelentős mértékű csökkentése, új termékeivel új piacra lépve, új üzletágban próbál szerencsét. A diverzifikációs stratégiának két változata különböztethető meg:  horizontális diverzifikáció, amikor a vállalat a termékvonalak számát úgy bővíti, hogy az új termékvonal kapcsolódik a többiekhez,  laterális diverzifikáció esetén a vállalat „profilidegen”, tehát az eddigiekhez nem kapcsolódó termékvonalat épít ki. Ez igen kockázatos megoldás, amelynek alkalmazása akkor célszerű, ha nagyon kecsegtetőek a profit kilátások és elegendő forrás áll rendelkezésre a megvalósításhoz.

63

Termék

Régi

Új

Régi

Piackiaknázás

Termékfejlesztés

Új

Piacfejlesztés

Diverzifikáció

Piac

18. ábra Termék/piac stratégiák (Ansoff-mátrix)42

Az Ansoff-mátrix által bemutatott stratégiai lehetőségek kombinálhatóak. Kiválasztásukat a piac érettsége és a vállalat innovációs fejlettsége egyaránt befolyásolja.43

5.3 A MANEVI Zrt. esetében alkalmazható stratégiai változatok

5.3.1 A MANEVI Zrt. tevékenységének beintegrálása az MKEH-ba a Zrt. végelszámolásának elrendelésével. a) A tevékenység, eszközállomány és a létszám beintegrálása Ez a változat alapvető változást jelent mind az MKEH mind a Zrt. életében, azonban a feladat ellátásának tekintetében semmilyen többlet nehézséget nem okoz. Nem ellentétes a vonatkozó jogszabállyal, hiszen az csak a lehetőségét teremti meg a tevékenység kiszervezésének, kötelezettséget azonban nem állapít meg. Az átszervezés lebonyolítása nem jelent túl megterhelő feladatot, hiszen a napi

munkavégzésre

alig van hatással,

elsősorban

egyszer

jelentkező

adminisztratív tevékenységet igényel. E folyamat során az MKEH-nak át kell venni a MANEVI Zrt-től a nemesfémvizsgálat és hitelesítés feladat ellátását, valamint a tevékenységet ellátó 42

Philip Kotler-Kevin Lane Keller: Marketing-menedzsment, Akadémia Kiadó, Budapest 2006. Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006. 116 - 119. oldal 43

64

munkatársakat. Ez összesen 4 fő többlet kormánytisztviselő foglalkoztatását jelentené, a többi fizikai tevékenységet ellátó 34 dolgozó a munka törvénykönyv hatálya alá tartózó munkavállalóként kerülne alkalmazásra. A végelszámolás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban MNV Zrt.) döntése alapján indul, amely határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, megválasztja a végelszámolót. A Zrt. ettől kezdve érdemi tevékenységet nem végez, az állományában maradó néhány fő – vezérigazgató, gazdasági vezető, titkárnő - lefolytatja a végelszámolási eljárást. Előnye: a nemesfém vizsgálati és hitelesítési tevékenység közvetlenül az MKEH mint közigazgatási szerv irányítása alá kerül. A szolgáltatást nem egy külső vállalat végzi, ezáltal a díjbevételek teljes egészében az MKEH-t illetik meg. Jelentős költségmegtakarítás érhető el, mivel az MKEH jelenleg a Zrt. szolgáltatási számláján jelentkező ÁFA összegét csak minimális, arányos mértékben tudja visszaigényelni, tekintettel arra, hogy a meghatározó bevételeket jelentő hatósági díjbevételek ÁFA mentesek. Megtakarítások (éves szinten):  veszteség az ÁFA visszaigénylés elmaradásából  FB., Könyvvizsgáló bér+közterhek  Vezérigazgató bérköltsége+közterhek

40 mFt 2 mFt 12 mFt

 Gazdasági vezető bérköltsége+közterhek

8 mFt

 Ügyvédi költség

3 mFt

 Egyéb béren kívüli juttatások csökkentése Összesen:

10 mFt 75 mFt

Hátránya, hogy osztalékbevétel hiányában az MKEH gazdálkodásának rugalmassága csökken. További hátránya, hogy az átvett eszközpark és a tevékenység működtetésének, üzemeltetésének összes feladata és minden további költsége az MKEH-t terheli. Az átszervezés is költséggel jár, hiszen mind az ügyviteli rendszert, mind az akkreditációt, illetve az ISO minősítést meg kell újítani.

65

Legnagyobb

hátránya,

hogy

ez

a

stratégiai

változat

kizárólag

költségcsökkentéssel kívánja megoldani a kialakult válságot, mely csökkentés egyrészt nem fedezi a teljes bevételkiesést, másrészt pedig ki van szolgáltatva a további mennyiségi csökkenés negatív hatásainak. b) Csak a tevékenység és a vagyon átvétele, a létszámot továbbra is a Zrt biztosítja Ebben a variációban az MKEH a MANEVI Zrt. vagyonkezelőnek történő visszaadása után csak az alaptevékenységhez szükséges eszközállományt veszi vissza vagyonkezelésbe. A fémjelzési és vizsgálati tevékenység folytatásához szükséges létszámot a költségek megtérítése mellett a MANEVI Zrt biztosítja. Előnye: Előnyeként említhető, hogy a továbbiakban a tevékenységet az MKEH végzi, valamint tulajdonában lennének a szükséges berendezések, amelyeket a későbbiekben már nem lehet elvitatni. Hátránya az átvétel és a további üzemeltetés bonyolult jogi hátterének kidolgozása, valamint a kevert megoldásból adódó adminisztratív, eljárásrendi, valamint akkreditációs folyamatok bonyolultsága. Ez a vegyes megoldás azonban a gazdaságosság szempontjából semmiféle előnyt nem biztosít. A MKEH által igénybe vett külső vállalkozások tevékenységének átvétele, illetve az üzemeltetési, gondnoksági feladatok kiszervezése esetén az így felszabaduló létszám lehetőséget teremthet a fémjelzési és vizsgálati tevékenység ellátásához szükséges munkatársak státuszcserével történő átvételéhez.

5.3.2 A MANEVI Zrt. privatizációja Amennyiben a MANEVI Zrt. privatizációjára kerülne sor, akkor ez csak úgy lenne

lehetséges,

ha

ezt

a

tevékenységet

előzetesen

a

jogszabályok

megváltoztatásával kivennék az „állami monopóliumok” közül. Ebben az esetben már más vállalkozás is végezhetné ezt e tevékenységet, a Zrt. üzleti értéke jelentősen csökkenne, a privatizációs bevétel minimális, az eszköz- és vagyonértékeknek nagyjából megfelelő 250 mFt körüli összeg lehetne.

66

Fontos

megjegyezni,

hogy

az

EU-s

tagság

következményeként,

az

egyenértékűség alapján elismert külföldi fémjelzési eljárások miatt, az állami monopólium már most is töredezett. A szlovák fémjelző hivatalok elismert fémjelzései ugyanis már most piaci versenyre kényszerítik a MANEVI Zrt.-t, elsősorban az észak- és nyugat- magyarországi régiókban Pozsony és Kassa vonzáskörzetében. Előnye, hogy csökkennek az állam által ellátott feladatok, ezen a területen is a verseny kialakulása elősegítheti a fogyasztók jobb kiszolgálását. További előny a monopolhelyzet megszűnése, ezáltal több vállalat, az ország több településén tudja ezt a szolgáltatást biztosítani, mely egyrészt árversenyre készteti a szolgáltató vállalatokat, másrészt pedig a nemesfém vizsgálati és fémjelzési szolgáltatást közelebb viszi a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. Ezen felül, csökkenti bürokratikus állami eljárások számát, és ezzel egyidejűleg erősíti a piaci szereplők befolyását. Végül

a

szolgáltatás

piacosítása

által

lehetőség

nyílik

új

kis-

és

középvállalkozások megalakulására. Hátránya, hogy nem prognosztizálható előre a nemesfém vizsgálati és fémjelzési szolgáltatásokért fizetendő díjak változása. Ezen felül, ha a nemesfém vizsgálat és fémjelzés –a MANEVI Zrt. által végzett tevékenység - kikerülne az állami szolgáltatások közül, úgy a megmaradó hatósági feladatok vélhetően a hasonló fogyasztóvédelmi szervezetek működését is figyelembe véve nem kerülne piacosításra, azok továbbra is állami feladatok maradnának. A megmaradó állami feladatok 

a nemesfém ellenőrzés és a hozzá tartózó anyagvizsgálatnak, valamint

 az engedélyezés-nyilvántartás ellátásának költsége lényegében fedezet nélkül maradna, tehát ezeknek a tevékenységeknek az ellátása költségvetési támogatást igényelne. További hátrány, hogy növelni kellene az MKEH ellenőrzési és engedélyezési feladatot ellátó jelenlegi 11 fős létszámát legalább négy fővel. A fenti tevékenység ellátásához ugyanis szükséges lenne az MKEH tevékenységét az

67

anyagvizsgálati képesség kialakításával (jelenleg csak az Zrt. rendelkezik ezzel) bővíteni. Végül, nehezen lenne ellenőrizhető a nemesfémvizsgálat és hitelesítés tevékenységét végző vállalkozás megfelelősége a jelenleg hatályban lévő nemzeti jogszabályok és a Fémjelzési Konvenció fő alapelvének, a független harmadik fél tanúsításán alapuló kötelező fémjelzési rendszernek.

5.3.3 A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása A MANEVI Zrt. vizsgálólaboratóriuma felkészült a legkülönbféle múzeumi, és magángyűjteményből származó, nemesfémekből vagy azok ötvözeteiből készült régiségek és tárgyak anyagminőség vizsgálatára. A laboratórium rendelkezik a klasszikus analitikai vizsgálati eljárásoktól kezdve – melyek roncsolásos, mintavételezésen alapuló vizsgálatok – egészen a legmodernebb, műszeres analitikai metódusokkal is, melyek részben vagy – az röntgen fluoreszcens spektrometria

esetében

–

teljes

egészében

roncsolás

mentesek.

A

vizsgálólaboratórium több felkérésnek tett eleget az elmúlt években, ezek közül kiemelkedő volt egy több száz darabos, Anchor leletgyűjtemény, amely egy magángyűjtemény részeként került vizsgálatra és az eredmények publikálására. A vizsgálatok elvégzésének költségei nem igényelnek külön számítást, mivel ezek

standard

díjrendeletben

nemesfém foglalt

vizsgálati díjtételek

megrendelések, vonatkoznak

ezért

rájuk,

a

hatályos

egyedül

a

vizsgálólaboratórium tevékenységének kiajánlásával kapcsolatban merül fel marketing költség – bemutató készítése, bejárások, prospektus nyomtatás, weblapra történő felrakás, stb. – amely nem jelentene nagy kiadási tételt. Előnye, hogy csökkenteni lehetne, a vizsgálólaboratórium veszteségét, mely jelenleg évi 19 mFt. Hátránya, hogy az előzetes számítások alapján ezen tevékenységtől várható bevételi többlet csupán évi mintegy 500 eFt, mely ráadásul nem tartalmazza a felmerülő marketing költségeket. A fentiekből megállapítható, hogy a tevékenység kiajánlásából származó bevételi többlet nem számottevő. 68

5.3.4 Tevékenység bővítése 5.3.4.1 Palládium ékszerek vizsgálata és fémjelzése „Rap. News, London, július 27. - Az Egyesült Királyság négy fémjelző hivatala immár jogilag elfogadott fémjellel látja el a palládium tárgyakat. Az engedélyezett finomsági szabványok 500 ezrelék, 950 ezrelék és 999 ezrelék. A palládium fémjelzése 2010 elejétől fogva jogi előírás lesz az egy grammnál többet nyomó tárgyak számára, eddig az időpontig pedig a fémjelzés önkéntes intézkedésnek minősül az Egyesült Királyságban. Megjegyzésünk: Látván a nemesfémek és a drágakövek terén elkövetett gyakori és sokféle "ügyeskedést", nem csodálkozhatunk azon, hogy a nemesfémek esetében a fémjelzésnek nő a jelentősége. Egyre gyengülnek azok a hangok, amelyek a fémjelzés eltörlését kívánják, és erősödnek az olyan törekvések, amelyek a nemesfém tárgyak független szervezettől végzett ellenőrzését és annak igazolását kívánják. Korábban már hírül adtuk, hogy Indiában a fémjelzés bevezetését kezdeményezték, noha annak gyakorlati megoldása egy ekkora és ilyen sokrétű országban számos nehézségbe ütközik. India hivatalos törekvésként deklarálta, hogy a nemesfém-termékek terén első beszerzési forrás kíván lenni a világ számára. Ehhez a szakma állami támogatást is kap. Ahhoz, hogy az országból kikerülő termékek megkapják a fogyasztok bizalmát, a legősibb eszközhöz, a fémjelzéshez folyamodnak. A szakmabeliek tudják, hogy Arkhimédész felfedezése a víz felhajtó erejére vonatkozólag éppen egy arannyal kapcsolatos csalásnak köszönhető. (GemStyle Info, 2009. 6.-7. szám)” Mint az idézett hírből is látható, új nemesfémfajta honosodik meg, azon belül az egyik legnagyobb ékszerpiacon, az Egyesült Királyságban. Az MKEH részvételével készült új nemesfémes jogszabály tervezet már tartalmazza – a régióban elsőként – a palládium ékszeripari célú felhasználását és fémjelzését. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a palládium, mint ékszeripari ötvözet felhasználásáról szóló jogszabály-tervezet Európai Uniós notifikációja csak most kezdődött meg, ennek elfogadása után jelenhet meg a végleges, hatályos jogi szabályozás 2011 őszén. A jogi háttér létrejöttével lehet az egyszeri költséggel járó fémjelző szerszámok elkészítését megindítani, majd azokkal a fémjelzést 69

megkezdeni a jogszabályban előírt időponttól. Mindent összevetve, a palládium fémjelzéséből származó bevétel feltehetően csak 2012 januárjától várható, mértéke az előzetes becslések szerint, a kezdeti időben hozzávetőleg évi 300-500 eFt lesz. Előnye, hogy bővül a vizsgálatra és fémjelzésre kötelezett nemesfém fajták köre, ezáltal nő a tevékenységből származó bevétel. Hátránya, hogy a MANEVI Zrt. fel kell, készüljön a palládium ötvözetek vizsgálatára és fémjelzésére egyaránt. El kell készíttetni a palládium tárgyak jelzésére szolgáló eszközöket, viszont az előzetes becslések alapján a palládium tárgyak vizsgálatából és fémjelzéséből származó bevételi többlet nem lesz számottevő.

5.3.4.2 Befektetési célú arany előállítása és értékesítése A MANEVI Zrt. tevékenységének egy másik bővítési lehetősége a felvásárolt törtarany feldolgozásából és annak továbbértékesítéséből származhat. Célszerű megvizsgálni, hogy a jelenleg jól prosperáló befektetési célú aranytárgyak piacán a Zrt.-nek érdemes-e megjelenni. A felvásárolt ékszerhulladékok a MANEVI vizsgálólaboratóriumában kerülnek feldolgozásra, azokból 999,9 ‰ tisztaságú arany tömböket, öntecseket vagy érmeket készítenek, a hagyományos, királyvizes választás és az azt követő kénsavas pácolás után, amelyeket – a megfelelő nemesfém vizsgálatok lefolytatása után megfelelő jelzésekkel látnak el. A legyártásra kerülő termékek alakját és geometriai méreteit a tömegük dönti el: a kisebb, 1 unciát meg nem haladók érmeként, az e feletti, például 3 unciát meg nem haladó méret kisméretű vastaglemezként, míg a nagy, 30 unciát elérő vagy meghaladó tömegű termék tömbként kerülhet kivitelezésre. A feldolgozáshoz szükséges eszközök és berendezések egyszeri beruházása az alábbi elemeket tartalmazza:

70

 Szinítőmű: zárt rendszerű, szabadforgalomban beszerezhető, királyvízzel üzemeltetett

berendezés,

amellyel

a

felvásárolt

ékszerhulladék

aranytartalma kivonható, azonban a legkisebb is 3 kg/nap feldolgozási kapacitással rendelkezik.  Tömbösítés eszközei: nagyfrekvenciás olvasztó, öntőüstök (tégelyek), öntőformák, (kokillák) szerszámok: a kiszínített arany tömbösítését szolgálják.  Környezetvédelmi beruházás: az újonnan telepítésre kerülő szinítőműre vonatkozó környezetvédelmi előírásainak betartása miatt van rá szükség.  Vagyonvédelem

eszközei:

páncélszekrény

a

nemesfém

készlet

elhelyezésére, az idegen árutól elkülönítetten.  Logisztikai fejlesztések: a nemesfém tömbök kereskedelmének és tárolásának támogatásához van szükség rá, elsődlegesen a meglévő ügyviteli rendszer kiegészítését foglalja magában. Az egyszeri, beruházás jellegű költségeken felül felmerülnek állandó, az üzemeltetéssel összefüggő költségek is, amelyek a következőek:  Szinítés és tömbösítés költségei: eszköz, vegyszer, adalékanyag, stb.  Környezetvédelem: a keletkező szennyező anyagok ártalmatlanításával összefüggő költségek,(savak semlegesítése, levegőtisztaság védelem, stb.)  Nemesfémek visszanyerése: a szinítés egyik adalékanyaga – az ezüst – nemesfém, melynek visszanyeréséről gondoskodni kell.  Amortizáció: a beruházott, valamint a folyamatban felhasznált eszközök és berendezések értékcsökkenési leírásából származó költség.  Biztosítás: a megnövekedett aranytartalékok miatt számolni kell annak kriminalisztikai

kockázatával,

amely

a

vagyonbiztosítás

költségnövekedésével jár.  Humán

erőforrás

igény:

a

tevékenység

folytatásához

szükséges

személyzet bér, és egyéb költsége. Fontos megjegyezni, hogy a felvásárlás minden esetben egy végzett ékszerbecsüs alkalmazását is megköveteli, a vételi veszteségek minimalizálása végett. 71

A befektetési célú arany előállításával kapcsolatos pro és kontra érvek: Előnye:  Az

ékszerhulladék

törtaranyként

való

fölvásárlása

kézenfekvő

gondolatnak tűnik a Zrt egyik fő profilját – a nemesfémvizsgálatot tekintve, mivel annak vizsgálólaboratóriuma nemzetközi viszonylatban is elismert eszközparkkal és szakember gárdával rendelkezik.  Az elmúlt néhány évet tekintve, az arany világpiaci ára folyamatosan emelkedett, így a vásárlónak rendkívül jó befektetésnek tűnik, nagy a kereslet iránta fizikai formában.  Az ékszerhulladék felvásárlási ára rendszerint alacsonyabb, mint a kész ékszerötvözeté. Hátránya:  A

MANEVI

anyagvizsgálati

vizsgálólaboratóriuma tevékenység

jelenleg

elvégzésére

csak

felkészült,

a a

konkrét, nemesfém

rafinálására és annak tömbösítésére nem.  A nemesfém tárgyak fémjelzési eljárása a független harmadik fél tanúsítási elvén alapul. Ennek az elvnek az alkalmazása teszi lehetővé, hogy az eljárást az EU-tagországok jelentős része egyenértékűnek fogadja el, valamint ez szükséges feltétele a Fémjelzési Konvenciós tagságnak is. Ennek megfelelően elvárás, hogy a fémjelzési folyamatban résztvevő MANEVI Zrt. is megőrizze függetlenségét. Kérdés, hogy a tevékenység bővítés, a törtarany felvásárlás, valamint a befektetési célú aranytárgy kiskereskedelmi értékesítése sérti-e ezt az elvet?  A törtarany felvásárlása jelentős forgóeszköz-igényű; ezzel szemben a MANEVI Zrt. anyagi lehetőségei korlátozottak.  A tervezett felvásárlás speciális szakmai ismereteket kíván, nevezetesen zálog – illetve napi kereskedési (day-trading) témakörben, amivel a Zrt. jelenleg nem rendelkezik.

72

 Az előzetes számítások alapján, egy 50 mFt összegű törtarany felvásárlással elérhető nyereség összege, 6%-os mértékű. Jelenleg a MANEVI

pénzeszközei

állampapírokban

kamatoznak

melyeknek

jelenlegi hozama 10,5% és teljesen biztonságosak, a befektetéshez használt forgóeszköz kamatai is kiesnek. Természetesen fontos kérdés, hogy a saját felvásárlású arany egy éven belül hányszor fordulna meg.

5.3.5 Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében Miközben a tőzsde határidős aranypiacán már két éve kihalt az élet, a zálogfiókokban négyszeresére nőtt az aranyforgalom az utóbbi hónapokban. Budapesten a belvárosi bankfiókokban gyakorlatilag már lehetetlen üres széfet találni. Válság idején sok befektető szemében értékelődik fel az arany, főleg értékőrző szerepe miatt. De már a vásárlás is számos nehézséggel jár. Hiszen nem mindegy: mit, mennyiért és hol vásárolunk. Kézenfekvő lehetőségnek tűnne a Budapesti

Értéktőzsde,

ahol

2006

áprilisában

indult

el

a

határidős

aranykereskedés, ám az utolsó kötésre gyakorlatilag 2006 decemberében került sor. Azóta kihalt az élet az arany hazai tőzsdei piacán. Szakértők szerint főleg azért, mert a nagybefektetők nem a BÉT-en kötik a szerződéseiket. A spekulatív céllal vásárlók is inkább a New York-i, illetve a chicagói tőzsdét részesítik előnyben. A kisebb befektetőknek pedig nem igazán kedvező a BÉT által biztosított kereskedési keret: a tőzsdei árak jóval a valós piaci árak fölött alakultak, s a legkisebb megvásárolható mennyiség is kezelhetetlen a számukra. Az egy kilogrammos aranytömbök ára ugyanis több millió forint körül alakul, s erre rakódnak még a biztosítás, a szállítás és a tárolás költségei. A megvett aranyat közraktárba kell szállítani, amiért külön kell fizetni, akárcsak a tárolásért. Az értékszállításra szakosodott cégek pedig nem vagy csak kiugróan magas árakon vállalják a nemesfém elszállítását. A vásárlóknak persze a biztonságos tárolás nehézségeivel is szembesülniük kell. Az aranyat nem célszerű otthon tartani, érdemes banki széfben elhelyezni. Ennek azonban szintén van költsége. A bankok pár ezer forintot kérnek havonta a széfek 73

biztosításáért, de csak megszabott értékhatárig helyezhetjük el bennük a vagyontárgyainkat. Már ha találunk üres széfet: Budapesten a belvárosi bankfiókokban szinte lehetetlen üres széfre bukkanni. A BÉT 2006. óta érvényes szerződéssel rendelkezik a MKEH – val a befektetési célú arany tömbök vizsgálatára vonatkozásában. A szerződés jelen állapotában az MKEH által történő vizsgálatra és az ezt követő, Hungária Közraktár által történő őrzésre vonatkozik, a delivery szabályzása szerint. A BÉT képviselői nemrég hozzákezdtek a szerződés módosításához úgy, hogy a bevizsgált, és / vagy Minőségi tanúsítvánnyal ellátott aranytömböket a MANEVI Zrt-nél tárolnák, majd – a jogosultság ellenőrzése mellett – onnan szolgálnák ki vevőiket. A tranzakció lebonyolítási költségei elsősorban a következő elemeket tartalmazzák:  Vagyonvédelem: páncélszekrény a nemesfém készlet elhelyezésére, (300 eFt)  Biztosítás: a tárolt, befektetési célú nemesfém termékek megnövekedett mennyisége miatt számolni kell annak kriminalisztikai kockázatával, amely a vagyonbiztosítás költségnövekedésével jár (200 eFt/év)  Amortizáció: a beruházott, valamint a folyamatban felhasznált eszközök és berendezések értékcsökkenési leírásából származó költség (60 eFt/év)  Logisztikai fejlesztések: a nemesfém tömbök kereskedelmének és tárolásának támogatásához van szükség rá, elsődlegesen a meglévő ügyviteli rendszer kiegészítését foglalja magában (200 eFt).  Humán

erőforrás

igény:

a

tevékenység

folytatásához

szükséges

személyzet bér, és egyéb költsége. Jelen esetben csak a termékek mozgatásához, tárolásához van szükség emberi munkára, így nem számoltunk egy teljes munkaidős laboratóriumi dolgozóval. Ezeket a költségeket a BÉT illetve a bróker cégek fedeznék, többletbevétel egyrészt a tárolási díjból, valamint a tömbök azonosításáért felszámolt díjból származhat, azonban ennek nagysága az előzetes számítások alapján nem lenne számottevő. 74

5.4 A stratégiai változatok értékelése A stratégiai döntések az úgynevezett nem-programozható döntések csoportjába tartoznak. A hétköznapi élet döntéseivel összevetve ezek nem gyakran ismétlődő döntések, általában nem áll rendelkezésre az összes információ, nem egyértelműek a döntési szempontok és egyedi döntési módszereket követelnek. 44 Első lépésben ezért a döntési változatok sorba rendezésére alkalmas szempontrendszert kell elkészíteni. A szakirodalom többnyire három alapvető mérlegelési

szempont

együttes

alkalmazását

javasolja:

megfelelőség,

megvalósíthatóság és elfogadhatóság. 45

5.4.1 Megfelelőség A megfelelőség arra vonatkozik, hogy az adott döntési változat mennyiben eredményezi a problémák megoldását. Azt jelenti, hogy feltételezve az adott stratégiai változat megvalósítását, kiértékeljük, hogy az milyen mértékben felel meg az elvárásoknak. Más szóval, az adott változat segítségével mennyire javítható a jövedelmezőség. Ugyancsak a megfelelőség vizsgálata során vesszük számba, hogy az egyes stratégiai változatok mennyiben járulnak hozzá a kívánt jövőkép eléréséhez.

Ennek a döntési szempontnak az

alkalmazásával

kiszűrhetőek a vállalat számára nem előnyös változatok.46 A nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén a fő cél a veszteséges gazdálkodás megszűntetése.

Tekintettel

arra,

hogy

ennek

a

tevékenységnek

a

jövedelmezősége kizárólag piaci hatásoktól függ, ezért olyan szervezeti struktúra kialakítása javasolt, mely megfelelő válaszokat tud adni a piaci változásokra.

44

Jones, R. G. George, M. J. – Contemporary Management, 2003, McGraw-Hill, Irwin Dobson, P – Starkey, K.: The Strategic Management Blueprint, 1993, Blackwell 46 Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006. 45

75

Ennek fényében, a megfelelőségi szempont alapján a MANEVI Zrt. stratégiai változatainak javasolt sorrendje a következő: 1. Privatizáció. 2. Tevékenység bővítése. 3. Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében 4. Tevékenység beintegrálása az MKEH-ba és a MANEVI végelszámolása. 5. A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása.

5.4.2 Megvalósíthatóság A megvalósíthatóság azon alapszik, hogy milyen mértékben álnak rendelkezésre a stratégiaváltozatok végrehajtásához szükséges feltételek. Arra keresünk választ, hogy megvannak-e, illetve előteremthetőek-e mindazok a források és képességek, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. Az erőforrások részletes tervezése csak a célok konkrét meghatározását követően történhet. A megvalósíthatóság két legfontosabb területe a pénzügyi és az emberi erőforrás vizsgálata. Alapvetően meghatározza ugyanis a stratégia végrehajtását, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás. A pénzügyi megvalósíthatóság megítéléséhez Cash-flow

elemzésekkel,

fedezetpont

számítással

valamint

megtérülési

számításokkal lehet vizsgálni, hogy folyamatosan rendelkezésre állnak-e a pénzügyi források, valamint az adott alternatíva megvalósítása biztosítja-e a hosszú távú fennmaradást.47 A MANEVI Zrt. pénzügyi és humán erőforrásainak rendelkezésre állása, továbbá az állami monopol helyzetéből adódó sajátosságok alapján természetesen a prioritási sorrend némiképp változik. Ebben az esetben azok a stratégiák élveznek előnyt, melyek viszonylag kis befektetéssel már egyből többletbevételt generálnak, – ilyen pl. a privatizációs bevétel - vagy struktúra átalakítással megszüntetik a veszteséges feladat ellátását.

47

Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006.

76

Mindezeket figyelembe véve, a MANEVI Zrt. stratégiai változatainak a sorrendje a megvalósíthatósági szempont alapján: 1. Privatizáció. 2. A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása. 3. Tevékenység bővítése. 4. Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében. 5. Tevékenység beintegrálása az MKEH-ba és a MANEVI végelszámolása.

5.4.3 Elfogadhatóság Ennek a szempontnak a vizsgálata során a vállalat érdekcsoportjainak az elvárásait

vizsgáljuk.

A

végrehajtandó

stratégiaváltozat

kiválasztásánál

figyelembe kell venni, hogy milyen módon változtatja meg az egyes hatalmi csoportok érdekeit a javasolt új stratégia. Ha az adott stratégiaváltozat nagyhatalmú csoport érdekét csorbítja, óvatosnak kell lenni. Meg kell vizsgálni, hogy a stratégia bevezetését követően hogyan fog változni a megtérülés és a kockázat. Fontos kérdés továbbá, hogy az új stratégia hogyan hat a vállalat tőkestruktúrájára és szervezetére. Nem elhanyagolható továbbá annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy lesz-e olyan vállalaton kívüli csoport mely kedvezőtlen helyzetbe jut a stratégia bevezetése által. Végül, de nem utolsó sorban, vizsgálni kell a stratégia által létrehozott változás a vállalaton kívüli csoportokra, a környezetre, vagy a kormányzatra gyakorolt hatását. Ezekre a kérdésekre a válasz többféle módszerrel kereshető meg. Erre szolgálnak a gazdasági hozzáadott érték (EVA), valamint a tulajdonosi érték (SVA) alakulásának vizsgálata. Ide tartozik a vállalat kormányzási modellje, a stakeholder-térkép és ennek alapján a hatalom / érdek mátrix elkészítése is. 48 A MANEVI esetében egyetlen hatalmi csoport jöhet szóba és ez az állam. Az állam érdekeit ebben az esetben az MKEH képviseli. Az MKEH érdeke

48

Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006.

77

természetesen, az hogy a feladat ellátásából beszedett díj teljes mértékben fedezze a tevékenység költségeit, és ez által a feladatot ellátó vállalat ne szoruljon keresztfinanszírozásra, vagy központi költségvetési támogatásra. Ugyanakkor az is nagyon erős érdek, hogy már egy meglévő feladat ne kerüljön ki az MKEH hatásköréből, mivel ez gyengíti a közigazgatásban betöltött szerepének fontosságát, és amennyiben túl sok feladatot szerveznek ki, úgy az MKEH léte is veszélybe kerül. Nem elhanyagolható továbbá, az a szempont sem, hogy a díjbevételes tevékenységek kiszervezésével a nem piacosítható nemesfém ellenőrzési és nemesfém engedélyezési feladatok ellátásának költsége fedezet nélkül maradna. Az elfogadhatósági szempont alapján a stratégiai változatok sorrendje a következő: 1. Tevékenység

beintegrálása

az

MKEH-ba

és

a

MANEVI

végelszámolása. 2. A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása 3. Tevékenység bővítése. 4. Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében. 5. Privatizáció. Ha a legjobbnak ítélt stratégia értéke 5 és a leggyengébb értéke pedig 1 pont, úgy a stratégiák összesített sorrendje a három kritérium alapján a következőképpen alakul: 1. Privatizáció: 11 pont. 2. Tevékenység bővítése: 10 pont. 3. A vizsgálólaboratórium kapacitásának kiajánlása: 9 pont 4. Tevékenység beintegrálása az MKEH-ba és a MANEVI végelszámolása: 8 pont. 5. Részvétel a budapesti tőzsdei aranykereskedés újraélesztésében: 7 pont Mindhárom szempont összesített eredménye alapján megállapítható, hogy a javasolt stratégiák közül elsősorban a privatizáció, hozna tartós és megnyugtató megoldást a válságból való kilábalásra. 78

5.5 A javasolt stratégia részletes elemzése Privatizáció során, a gazdaságon belüli olyan tulajdonosi szerkezetváltoztatás, amelynek során állami tulajdon magántulajdonba megy át, illetve az ehhez tartozó tulajdonosi csere megtörténik. A privatizáció „piacosítást” is jelent, amellyel a termelési tényezők szabad mozgását, nyitott piaci helyzet megteremtését is megcélozzuk. A privatizáció céljai a következők:  tulajdonosi szerkezetváltás, az állami tulajdon részarányának csökkentése,  a gazdaság hatékonyságának fokozása,  veszteséges vállalatok felszámolása, eladása,  veszteséges vállalatok részleges eladása és feljavítása,  tulajdonosi szemlélet és ellenőrzés megjelenítése,  menedzsment szakmai szempontjainak előtérbe helyezése,  a privatizációs bevételeken keresztül az államháztartás adósságainak csökkentése,  külföldi tőkebeáramlás elősegítése,  erősíteni a hazai magántőkét és vállalkozói réteget,  csökkenteni

a

közvetlen

adminisztratív,

bürokratikus

állami

beavatkozások lehetőségét, erősíteni a piacgazdaság piaci szereplőinek befolyását,  monopolhelyzet felszámolása, megszüntetése,  monolitikus, állami-nagyvállalati szervezeti struktúra lebontása,  kis- és középméretű vállalatok, vállalkozások születésének elősegítése.49 A nemesfémvizsgálat és hitelesítés területén a privatizáció egy jó megoldás a piaci hatások kivédésre. Egy olyan tevékenység esetén, amikor a feladat ellátása és az abból befolyó összeg kizárólag a piac ingadozásainak van kitéve, kifejezetten rossz erre a feladatra egy olyan szervezetet létrehozni, mely ezekre az ingadozásokra lassan és rugalmatlanul tud csak reagálni. Fontos továbbá

49

Szintay István – Szakály Dezső: Válságmenedzselés – revitalizáció, Vezetéstudomány, 1993. 3-4. szám

79

megjegyezni, hogy jelen esetben, amikor a MANEVI likviditási gondokkal küszködik, az ilyen vállalatok feltámasztásához gyakran kegyetlen, de elkerülhetetlen gazdálkodási lépésekre van szükség, ami a nagymértékű elbocsátásokban és a fix költségek csökkentésében nyilvánul meg. Ezt egy piaci alapon működő vállalat sokkal hatásosabban tudja végrehajtani, mint egy állami. Ezen felül, egy piaci vállalat termékbővítéssel vagy profil kiegészítéssel könnyebben tudja finanszírozni a veszteséges területeit, illetve amennyiben a kapacitását a mindenkori piaci igényekhez igazítja, úgy nem szorul rá egyéb kiegészítő tevékenységek végzésére. Természetesen nem szabad megfeledkezni a szabályozási kérdésről sem, mely jelenleg állami feladatként jelöli meg a nemesfém tárgyak vizsgálatát és fémjelzését. Fontos továbbá megjegyezni, hogy biztosítani kell a Fémjelzési Konvenciós tagság miatt, a független harmadik fél tanúsításán alapuló fémjelzési rendszer működtetését. Ezekre, a jogszabály változtatás a válasz, lehet olyan feltételeket akár jogszabályban is előírni, mely biztosítja a nemesfémvizsgáló vállalat pártatlanságát és függetlenségét. Fontos kitérni továbbá a szolgáltatásért fizetendő díjakra is. Mivel ez egy kötelező – jelenleg állami – szolgáltatás, nem elvárható, hogy a díjazását piaci alapon állapítsák meg, mivel a nemesfém –készítőnek és –kereskedőnek ezt a szolgáltatást kötelezően igénybe kell venni, és a megállapított díjakat kötelezően meg kell fizetni. Ezt a díjat természetesen a fogyasztóra terhelik, de nem lehet cél az amúgy is irreálisan magas ékszerek árának további növelése. Erre a problémára szintén a szabályozás adhat választ, mely előírhatja a költség alapú díjak megállapítását, illetve amennyiben több vállalkozó van a piacon, úgy a vállalatok közötti árverseny is lefelé szorítaná az árakat. Végül szót kell ejteni a nem privatizálható nemesfém –ellenőrzési és – engedélyezési feladatok finanszírozásáról. Jelenleg ezeknek a feladatoknak a finanszírozása a nemesfém vizsgálatból és hitelesítésből befolyt díjakból történik. Véleményem szerint privatizáció esetén, a nemesfém vizsgálatot és hitelesítést ellátó vállalat(ok) adó és járulék befizetései áttételesen ugyan, de finanszíroznák az ellenőrzés és engedélyezés költségeit.

80

Privatizáció esetén ezek lennének a fő kérdések, amelyekre a fentiek alapján azt gondolom, hogy megvannak a megfelelő válaszok is. Cserébe viszont létrejöhetne egy vagy több piaci alapokon működő vállalat, amely azonnal és rugalmasan képes reagálni akár az aranyár változásokra vagy akár a kereslet csökkenésre. A privatizációs stratégia másik javasolt stratégiával együtt is alkalmazható. Ilyen az összesített rangsorban második helyen szereplő tevékenység bővítése. A javasolt tevékenység bővítési stratégiák, nevezetesen a palládium vizsgálata és fémjelzése, valamint a befektetési célú arany előállítása és értékesítése szervesen kapcsolódhatnának

a

meglévő

nemesfém

vizsgálati

és

fémjelzési

tevékenységekhez. Amennyiben a jogszabályváltozást követően, a palládium nemesfémként lesz meghatározva Magyarországon is, úgy a nemesfém vizsgálatot és fémjelzést ellátó szervezetnek ezt a fémet is tudnia kell vizsgálni és hitelesíteni. Így tehát a tevékenység bővítési stratégia részeként, ajánlásként megfogalmazott palládium vizsgálat és fémjelzés, a jogszabály tervezet életbe lépését követően rögtön kötelezettségé is válik. A befektetési arany készítése, pedig frappáns válasz lenne arra, hogy a recesszió miatt a vásárlók elfordultak az ékszerek vásárlásától, inkább a biztosnak tűnő befektetési célú aranyat részesítik előnyben. Jól látható, hogy megjelent, a piacon egy fogyasztói igény, az emberek olyan befektetési formát keresnek, mely gazdasági válság idején is értékálló, nincs kitéve az inflációs hatásoknak és a világon bárhol értékesíthető. Aki ezt a piaci igényt időben felismerte, az a jelenlegi válság idején is tetemes haszonra tud szert tenni csupán azáltal, hogy kielégíti a gazdasági és pénzügyi válság által generált befektetési arany iránti megnövekedett keresletet. Fontos kiemelni, hogy a befektetési arany iránti magas keresletet maga a válság idézte elő, és a recesszió elmúltával, amikor az emberek újra bízni fognak az egyéb pénzügyi –pl. kötvény, részvény – befektetési formákban, ez a megnövekedett kereslet várhatóan ismét a válság előtti szintre fog visszaállni. Addig is viszont az ebből a tevékenységből származó többlet az ékszer vizsgálati és fémjelzési bevétel kiesés kompenzációjára szolgálhat.

81

Látható, hogy ezeknek a stratégiáknak a kombinált alkalmazása minden gazdasági körülmény között biztosíthatja egy vállalat számára a fenntartható növekedést, és a garantált profitot. Ehhez azonban időben fel kell ismerni, és ki kell tudni használni a kínálkozó piaci lehetőségeket. Ezt kizárólag csak egy piaci alapokon működő vállalkozás képes megtenni, amely rugalmasan és gyorsan tud reagálni a kereslet változásaira és időben tud élni azokkal a gazdasági lehetőségekkel, amelyet jelen esetben épp a válság idézett elő.

82

6. Összefoglalás A forgalom drasztikus visszaesését tapasztalva a MANEVI Zrt. és a tulajdonos képviseletében eljáró MKEH az alábbi intézkedéseket hozta 2009-2010. években:  Létszámleépítés a 2009. évben, összesen 10 fő az 52 főből. A jelenlegi létszám az 1997. évi szinten van.  A vállalkozói szerződések és az eseti megrendelések felülvizsgálata.  Az Igazgató Tanács megszüntetése és a felügyelő bizottsági tagok díjazásának felfüggesztése.  A könyvvizsgáló díjazásának csökkentése.  Az

MKEH-val

kötött

Együttműködési

Megállapodásban

rögzített

elszámoló árak emelése a Zrt. költségeinek megtérítése érdekében,  A műszaki szakértői és egyéb területen igénybevett szolgáltatási tevékenység igény szerinti bővítésének engedélyezése. A fenti intézkedések 2010. évben 34,4 mFt költségmegtakarítást eredményeztek.

A

2009-ben

bekövetkezett

40%-os

forgalomcsökkenés

fajlagos

költségnövekedéshez vezetett, amit a Zrt. 20%-os létszámleépítés mellett sem tudott elkerülni. Viszont ezt a 40%-os mennyiségi illetve bevétel- csökkenést azonban csupán létszámleépítéssel nem lehet kompenzálni, mivel ez olyan nagyságrendű leépítést követelne meg, amely a Zrt. működőképességét veszélyeztetné. A 2011. évre vonatkozóan azonban a költségek további jelentős csökkentése nem lehetséges. A meghatározó személyi juttatások létszámarányosak, a létszám érdemi csökkentése nem reális. A legkörültekintőbb gazdálkodás ellenére sem látható annak a lehetősége, hogy a MANEVI Zrt. az alaptevékenységébe tartozó feladatokat 2011. évben veszteség nélkül tudja ellátni.

83

Ennek hatására az MNV Zrt. tulajdonosi határozatot hozott, melynek értelmében a MANEVI Zrt. által végzett nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának az ellátása 2011. január 2-től átadásra került az MKEH részére, valamint ezzel egyidejűleg döntés születetett a MANEVI végelszámolásáról is. A tevékenység átadása az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/P. § (4) bekezdése szerinti jogutódlással történt, amely a tevékenység ellátásához szükséges munkavállalók és eszközök átadásával valósult meg. Az átadott munkavállalók közül 11 fő kormánytisztviselői státuszban, a többi fizikai tevékenységet ellátó 32 dolgozó a munka törvénykönyv hatálya alá tartózó munkavállalóként került alkalmazásra. Ez a tulajdonosi döntés véleményem szerint csupán a probléma tüneti kezelésére szolgál. A MANEVI végelszámolása még nem történt meg, tehát az integráció ez idáig érdemi költségcsökkentést nem hozott, valamint a tevékenység ellátása - a jelenlegi bevételek mellett - az új szervezeti struktúrában is kompenzációra szorul. Ezen felül, ha számba vesszük a bekövetkezett válság okait – gazdasági világválság, monopólium elvesztése, arany világpiaci árának változása, vásárlói szokások változása – láthatjuk, hogy ezek mind-mind külső piaci hatások következményei, melyek kivédésére semmikképpen nem az államosítás, hanem a teljes privatizáció ad hosszútávon kielégítő megoldást. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a biztosíték arra vonatkozóan, hogy ebben az új szervezeti struktúrában a Hatóság önfenntartó módon képes lesz ellátni feladatát és nem fog költségvetési támogatásra szorulni a jövőben. A válság okainak feltárása során láthattuk, hogy szakértői elemzések szerint a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták, és várhatóan 10-15 éven belül nem lesz kibányászható arany a Földön. Ekkor várhatóan olyan aranyár emelkedés következik majd be, amely akár a jelenlegi mennyiség felére is csökkentheti az éves vizsgált és fémjelzett nemesfém tárgyak mennyiségét és ez által a bevételt is. Vagy ha a recesszió elmúltával, a befektetők újra inkább az értékpapírok felé fordulnak és csökkeni fog a kereslet a befektetési arany iránt, és ez által csökken az arany ára is, mely a nemesfémvizsgálat és fémjelzés iránti 84

kereslet növekedéséhez vezet. Kérdés, hogyan lesz képes az állam a megnövekedett igényeket időben kiszolgálni, vagy új területi egységeket nyitni, ha közben azt látjuk, hogy az elsődleges kormányzati cél a közigazgatás karcsúsítása, és a kormánytisztviselői létszám csökkentése. Könnyen belátható, hogy ezekre a kihívásokra az állam valószínűleg sohasem fog tudni időben és jól reagálni, mivel az általános állami törekvések ebben az esetben teljesen ellentétesek a nemesfém vizsgálati és fémjelzési szolgáltatást igénybe vevők elvárásaival. Az állami közszolgáltatás tartalmi meghatározásának nehézségét az adja, hogy nem létezik olyan ideális szervezeti forma, amely minden feltételnek megfelelne, a közszolgáltatást ellátó intézmények sokrétű jogi és tulajdoni formában működnek. Kialakulásuk sohasem független az adott gazdasági, politikai és kulturális környezettől. A szervezeti felépítés megalkotása során tehát az állami vállalatoknak meg kell megfelelniük a hatékonysági és politikai kritériumoknak egyaránt, melynek elérése szinte lehetetlen. Ezzel szemben egy piaci alapokon működő vállalkozás képes időben reagálni a piaci kihívásokra, feladatait és árait nem jogszabály határozza meg, - melyek módosítása akár évekbe is telhet ezáltal szinte azonnal hatékonyan le tudja kezelni a piac negatív hatásait. Az általam javasolt kombinált stratégia alkalmazása hosszú távon megoldást kínál a nemesfém vizsgálati és fémjelzés tevékenység gazdaságos folytatására. Általános alapelv, hogy egy piaci alapokon működő vállalat szervezeti struktúrájának kialakítása kizárólag hatékonysági, feladat- és profit orientált szempontok alapján történik. Eleve kizárt, hogy egy profitorientált vállalat több éven keresztül tétlenül szemlélje, hogy elveszti piacának nagy részét, és semmilyen lépést nem tesz a folyamat megállítására vagy visszafordítására vonatkozóan. Amennyiben a nemesfémvizsgálatot és fémjelzést egy magán vállalkozás végzi, már a 2006. évi jelentős bevétel kiesés után drasztikus költségcsökkentő intézkedéseket hozott volna valamint már akkor kereste volna a horizontális diverzifikációs lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy már a következő 2009. évi jelentős visszaesés egy magánvállalatot nem hozott volna 85

olyan nehéz gazdasági helyzetbe, mint ahogy ez a MANEVI Zrt. esetében történt, mivel gyorsan és rugalmasan képes lett volna egyéb kiegészítő tevékenységek bevezetésére, mint például a javasolt befektetési arany előállítására. Fontos megjegyezni, hogy a nemesfém vizsgálati és fémjelzési szolgáltatás éves mennyiségének alakulását ma már kizárólag a piac szabályozza és pontosan meg lehet határozni az éves mennyiséget befolyásoló tényezőket. Ilyen az arany és ezüst világpiaci árának és ez által az arany és ezüst ékszerek árának alakulása, az árfolyamváltozás, az ékszerek iránti kereslet változása, a szolgáltatásért fizetett díj mértéke, valamint a szolgáltatás minősége. Ezeknek a tényezőknek a folyamatos

figyelésével

egy piaci

alapokon

működő

vállalat

minden

körülmények között képes olyan üzleti tervet összeállítani, mely hosszú távon nyereséges és eredményes gazdálkodást biztosít a számára. Összességében, véleményem szerint, a nemesfémvizsgálat és hitelesítés ellátásának színvonalát és hatékonyságát jótékonyan befolyásolná a nemesfém vizsgálati és a fémjelzési tevékenység privatizációja, még abban az esetben is, ha az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység ellátása nem bízható a piacra. A hosszú távú költségvetési egyensúly biztosítása a nemesfém engedélyezési és ellenőrzési jogkörrel felvértezett h, és egy magánvállalkozás szimbiózisaként érhető el, melyek hatékony kooperációja következtében megfelelő minőségű, és a piaci igényeket kielégítő szolgáltatás nyújtása érhető el.

86

Irodalomjegyzék Könyv: Bakonyi Károly – Peter Lorange: Stratégiai menedzsment, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991. Barlai Róbert – Kővágó György: Krízis menedzsment, kríziskommunikáció, Századvég kiadó, Budapest 2004 Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó Kft, Budapest, 2005 Dinya László: Szervezetek sikere és válsága, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Dr. Farkas Ferenc: Változásmenedzsment, Akadémiai Kiadó, 2005 Fülöp Gyula: A globális vállalati stratégiák, Aula Kiadó Kft., Budapest, 2001 Horváth Győző: Válságmenedzselés a gyakorlatban, Management Kiadó, Budapest, 2003. Dr. Katits Etelka: A vállalati válságkezelés pénzügyi módszerei, Perfekt Kiadó, 2000. Dr. Katits Etelka: A vállalati gazdálkodás alapjai, Saldo Kiadó, Budapest, 2007. Philip Kotler-Kevin Lane Keller: Marketing-menedzsment, Akadémia Kiadó, Budapest, 2006. Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006. Michael Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. Silva, Michael; McGann, Terry: Overdrive : managing in crisis-filled times, John Wiley and Sons, Inc., 1995. Dobson, P – Starkey, K.: The Strategic Management Blueprint, Blackwell, 1993. 87

Jones, R. G. George, M. J. – Contemporary Management, McGraw-Hill, Irwin, 2003. Dr. Szintay István: Stratégiai Menedzsment, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. Dr. Szintay István: Vezetéselmélet, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. Folyóirat: Anwar Mustafa: Hogyan óvjuk meg vállalatainkat a válságtól? Külkereskedelmi főiskolai füzetek [6. szám], Jubileumi különszám, 1996. Rábi Sándor: A SWOT elemzés kis-, középvállalati alkalmazása, Vállalatépítő on-line szakmai folyóirat, http://www.veniens.hu/vallalatepito/2009/07/04/betekintes-akockazatitokebfektetesek-vilagaba-interju/. Szanyi Miklós: Válságelemzés, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 194. sz., 2009. január. Szintay István – Szakály Dezső: Válságmenedzselés – revitalizáció, Vezetéstudomány, 1993. 3-4. szám. Vállalatépítő, online szakmai folyóirat, 2010. januári szám, http://www.veniens.hu/vallalatepito/2010/01/. Internet: Arany, mint befektetés: http://www.aranymagyarorszag.hu/arany--mintbefektetes. Assay Office of the Slovak Republic, http://www.puncovyurad.sk/sk/Statistika.alej.

Csáki György (2009) Az egypólusú (világ) gazdaság vége. Népszabadság. január 3. http://www.nol.hu/velemeny/lap-20090103-20090103-18. Farkas Zoltán (2008) Vaskos vigasz. HVG, 46. szám, november 15. http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vas kos_vigasz.aspx. 88

Hallmarking Convention http://www.hallmarkingconvention.org. International Association of Assay Offices http://www.theiaao.com/documents/member-documents. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság, 2011 http://www.mkeh.gov.hu/hivatal/szervezetiabra/nemesfemvizsgaloigazgatosag. V-Pearl online ékszerszalon, becsüsképzés, árfolyamok, gyémánt ékszerek: http://www.v-pearl.hu/10-eves-nemesfem-arfolyam.aspx. Wikipedia

–

Financial

crisis

of

2007-2009.

www.wikipedia.org.

http://en.wikipedia.org/wiki/Financial_crisis_of_2007–2008 (Pénzügyi válság 2007-2009). Wikipedia

-

Subprime

mortgage

crisis.

www.wikipedia.org.

http://en.wikipedia.org/wiki/2007_Subprime_mortgage_financial_crisis

(A

subprime válság). Egyéb: Horváth Judith: Nagypontosságú vizsgálati módszer aranyalapú ékszerötvözetre, doktori értekezés, 2003. Magyar

Kereskedelmi

Engedélyezési

Hivatal

Szervezeti

és

Működési

Szabályzata, 2009. MANEVI Zrt. átfogó statisztikai jelentés, 2010. MANEVI Zrt Szervezeti és Működési Szabályzata, 2006. Programok előkészítése a logikai keretmátrix módszer alkalmazásának segítségével, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Módszertani segédlet, 2005.

89

Rövidítések jegyzéke Díjrendelet

A nemesfém vizsgálati és fémjel beütési díjakat a fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési tevékenységért, valamint az egyenértékűség megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet.

GKMr.

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendelet.

Hatóság

Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság.

MANEVI Zrt. Magyar Nemesfémvizsgáló Zártkörű Részvénytársaság. MKEH

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

MNV Zrt.

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság.

Pmt.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. december 14-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVI. törvény.

R.

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004 (IV. 29.) Kormányrendelet.

Zrt.

Magyar Nemesfémvizsgáló Zártkörű Részvénytársaság.

90

7. Angol nyelvű összefoglaló - Summary The scope of dissertation is to analyse the crisis occurred on field of precious metal assaying and hallmarking. Through the activity of Hungarian Precious Metal Assay Co. Ltd I would like to introduce the precious metal assaying and hallmarking task in Hungary. Moreover, the dissertation gives a short review about the international circumstances in relation of hallmarking of precious metal articles. Besides, I present the Hallmarking Convention as an international treaty between Contracting States, which aims at facilitating the cross-border trade of precious metal articles. The objective of the dissertation is to scrutinize what events have been thrown economic crisis in a public corporation, which performs public service mission by assaying and hallmarking precious metal articles released in trade on the Hungarian market. Furthermore, gives the possible solutions for managing the precious metal assaying and hallmarking crisis. I tried to find all causes for that the Assay Company has been lost more than 50% of its incomes in the past five years. By the SWOT strategic planning method I analyse the Assay Company to evaluate the Strengths, Weaknesses, Opportunities, and Threats, identifying the internal and external factors that are favourable and unfavourablein the company’s operation. I make use of the Porter's Five Forces business strategy to review the present strategy situation and to formulate the competition strategy for the Precious Metal Assay Company. In the chapter of the solution of crisis treatments I present possible measures for managing the impact of the crisis arisen in the Assay Company, taking into consideration their conformity, feasibility and acceptability. With Ansoff Matrix strategy model I tried to find the Assay Company’s strategic choices to achieve its objectives, i.e. to finish the loss-making. At the end of the dissertation, I present a strategy which gives efficient solution for solving the crisis circumstances for a long time. 91