Vállalkozások működtetése üzleti tervezés-jogi alapfogalmak-számviteli alapfogalmak
ÖSSZEFOGLALÓ ÜZLETI TERVEZÉS A TERVEZÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
A tervezés az a folyamat, amely a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg, akcióterveket dolgoz ki és modellez a kijelölt célok elérésére. Általában a tervezés fő motiválójaként a következő három tényt kell megemlíteni: - azok a vállalkozások, akik megalapozott és reális tervekkel működnek nyereségesebben gazdálkodnak és hosszú távú fennmaradásuk jobban biztosított, - a tervezés jövőképet és céltudatot ad, - a tervezés megalapozza a vállalt adaptációs képességét, mivel megkönnyíti az alkalmazkodást a környezet változásaihoz. Az üzleti terv készítésének részletes céljai az elérni kívánt eredménytől függően eltérőek lehetnek és a leggyakrabban előforduló célok az alábbiak: - még kiforratlan vállalkozási ötletek kidolgozása, induló vállalakozások és fejlesztési elképzelések „modellezése”, azok megvalósíthatóságának elemzése; - a vállalkozás teljesítményének időről időre történő értékelése (belső késztetés); - a már meglévő tulajdonostársak meggyőzése az üzleti tevékenység bővítéséről, megváltoztatásáról; - új, potenciális tulajdonosok bevonása külső forrásszerzés vagy egyéb előnyszerzés céljából; - külső, nem tulajdonlás szerzéssel nem járó forrásbevonás elérése (pénzintézetek és egyéb hitelezők; - kiemelt fontosságú üzleti partnerek számára készített terv melyben a hangsúlyos rész a marketingterv (Magyarországon még nem jellemző). Az üzleti terv az előzőeken túlmenően a vállalati kockázat kezelésének is egyik eszköze.
AZ ÜZLETI TERV JELLEMZŐI A jó üzleti terv jól átlátható, követhető, logikailag jól megszerkesztett rendszerben, érthetően mutatja be a vállalkozást, a gazdálkodás folyamatát átfogóan - a vállalkozás számára teljesen nyilvánvaló és ezért a maga számára eddig soha le nem írt dolgokat is rögzíti az érthetőség és teljes körűség érdekében -, rendszerezetten mutatja be. A cél elérése szempontjából fontosnak ítélt témák a kellő hangsúllyal legyenek benne úgy, hogy a szándékuk szerinti megértést szolgálják. AZ ÜZLETI TERVEZÉS FOLYAMATA Az üzleti terv elkészítését, illetve a tervezés folyamatát szakaszokra kell bontani, melynek lehetséges tagolása a következő: 1. helyzetfelmérés és helyzetelemzés; 2. koncepciók megtervezése; 3. üzleti terv egyes fejezeteinek, kidolgozása; 4. üzleti terv monitoringja, ellenőrzése és értékelése. AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE Az üzleti tervezéssel kapcsolatosan is ellehet mondani, hogy „ahány ház annyi szokás”, vagyis nincs két egyforma struktúrájú üzleti terv, de bizonyos formai és tartalmi elemek mindig állandóak. Minden üzleti terv tartalmazza az alábbiakat: - a vállalkozás bemutatását és jellemzését, - a termékek, szolgáltatások körülhatárolását, - ezek előállításához szükséges termelési folyamat jellemzését, - marketing és értékesítési terv elkészítését, - pénzügyi tervet és ehhez kapcsolódó kockázatbecslést, - kapcsolódó mellékleteket. Az üzleti terv tartalma: 1. Azonosító adatok
Ez a rész képezi az üzleti terv első fejezetét, amely felfogható egy rövid tényszerű bemutatkozásnak, hiszen a vállalkozás azonosító adatait, és esetlegesen más fontos alapinformációkat foglal magába. 2. Összefoglaló rész Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 4050 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell meggyőznünk őket (a bankárt, a hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára. Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava. Arra is ügyelnünk kell, hogy törekedjünk a tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése maradjon a további fejezetek feladata. 3. A vállalkozás leírása Az üzleti terv fő része a vállalkozás általános bemutatásával kezdődik. E fejezet célja a vállalkozás tevékenységének, jelenlegi adottságainak, jövőben elérni kívánt céljainak, méretének, piaci és vagyoni helyzetének a felvázolása. Szerkezeti felépítése általában a következő struktúrát követi: − A vállalkozás múltja, háttere, története, alapításának körülményei; − A cég küldetése, missziója; − Tevékenység jellege, termékek, szolgáltatások köre; − A cég életpályája, a vállalkozás mérete; − Célok, stratégiák (hosszú, közép és rövid távon); − A vállalakozás erőforrás ellátottsága; − A vállalkozás vagyoni helyzete; − Szakmai háttér, humán erőforrás. 4. Ágazati elemzés Az iparágelemzésben az iparági előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a vállalkozás piaci részesedése.
Az iparág-elemzés során a következő lépéseket ajánlatos követni: • A vállalat számára releváns iparág határainak feltérképezése, • Az iparág struktúrájának elemzése, • A közvetlen versenykörnyezet elemzése (strukturális elemzés az iparágon belül). 5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást. Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. 6. Marketingterv A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és eszközrendszert. Azt a szemléletmódot jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló folyamatot. Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. A marketing nem több és nem kevesebb, mint a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.” (Peter Drucker) A marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel kezdődik. Marketingmix
Termék (Product)
Ár (Price)
Értékesítési hely (Place)
Ajánlás (Promotion)
A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az árakat, a munkás létszámot és a reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes. 7. Szervezeti terv Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók beosztását
bemutassa.
végiggondolásában,
Fontos
szerepe
a
szükséges
és
van
a
munka-
munkaerő,
és
feladatkörök
dolgozói
létszám
meghatározásában. Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető főnöknek, beosztottnak. Itt alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű ábrával is bemutatni. 8. Kockázatbecslés A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk. A vállalkozás éves üzleti tervének elkészítésekor figyelembe kell vennünk az események bekövetkezési valószínűségeit is. Az üzleti tervekben is megjelenő kockázatok formái az alábbiakban jelölhetők meg: - Termelési kockázat - Piaci kockázat - Pénzügyi kockázat - Véletlen veszteségek - Jogi kockázat - Emberi kockázati tényezők 9. Pénzügyi terv A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok
nagysága, a tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e. A pénzügyi terv elkészítéséhez a következő fontosabb alapismeretek szükségesek: Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontban, rendszerint az üzleti év utolsó napján. A vagyont meghatározott szerkezetben mutatja. A mérleg a vagyoni állapotot egyensúly formájában mutatja be. Egyrészt kimutatja a vállalkozás reáleszközeit (ez szerepel a mérleg egyik oldalán), valamint a reáleszközök pénzügyi forrásait (ez képezi a mérleg másik oldalát). A vállalat eszközeinek
és
forrásainak
összege
egyenlő
az
alapvető
mérlegegyezőség
követelménye alapján. Eredménykimutatás Egy vállalkozás üzleti évének eredmény levezetését, adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Míg a mérleg statikusan, egy adott időpontban tükrözi a vállalkozás reáleszközeit, ezek pénzügyi forrásait, az eredménykimutatás ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott vagyontárgyak hogyan hasznosulnak egy időszak, többnyire január 1. és december 31. között. Az eredménykimutatás tipusai: - eredménylevezetés (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások) - eredménykimutatás (kettős könyvvitelt vezető vállalkozások) Bármelyik eredmény levezetési formának a logikai szerkezete azonos: ÁRBEVÉTEL – KÖLTSÉGEK = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – ADÓ = = ADÓZOTT EREDMÉNY Cash flow Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak 1997. évtől kötelezően, cash-flow kimutatást kell készíteni, és ezt mint a kiegészítő melléklet elválaszthatatlan része közölni kell. Cash-Flow fogalma:
Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas
a
vállalkozás
készpénz
és
készpénz-egyenértékes
kitermelő
képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.
A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag - meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján - készített dinamikus likvidítást kifejező pénzeszköz-változása.
A cash-flow kimutatás egymástól három jól elkülöníthető részre tagolható: 1. Működési, vagy operatív cash-flow 2. Befektetési cash-flow 3. Pénzügyi cash-flow PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK
Fedezeti pont elemzés A fedezeti pont elemzés során meghatározott fedezeti pont megmutatja a vállalkozónak, hogy mekkora értékesítési volumen szükséges az összes változó és állandó költség fedezésére. A fedezet ott van, ahol az összes árbevétel és az összes költség egyenlő. A fedezeti pont fölötti további érétkesítés mindaddig nyereséges lesz, amíg az eladási ár meghaladja az egy egység előállításához szükséges valamennyi költséget.
CÉGALAPÍTÁS ÉS MŰKÖDTETÉS JOGI KÖRNYEZETE CÉGJOGI ALAPKÉRDÉSEK Gazdasági társaságot a tagok közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy annak elősegítése céljából alapítanak. Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. Gazdasági társaság kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvényben (2006. évi IV. törvény) szabályozott formában alapítható (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság). Az alapítás során eldöntendő főbb kérdések:
A gazdasági társaság létesítő okirata
Cégnév
Székhely
Telephely
Tevékenységi kör
A jegyzett tőke
A gazdasági társaság szervezete
A gazdasági társaság képviselete
A cégjegyzés
A felügyelőbizottság
A könyvvizsgáló ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló (1952. évi III. törvény szabályait) (ha törvény másként nem rendelkezik) megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be. Fontos tudni, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabály szerint kérelemre történik. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője
jogi
képviselő
útján
köteles
előterjeszteni.
A
cégbejegyzési
(változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. Elektronikus út
Az elektronikus cégeljárásban való részvételhez elengedhetetlen az elektronikus aláírás, illetőleg az időbélyegző használata, valamint elektronikus nyomtatványkitöltő program. Az illetéket és a költségtérítést is kizárólag elektronikus úton lehet befizetni. A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ POLGÁRI JOGI ALAPFOGALMAK A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai A polgári jog az a jogág, amely az állampolgárok, az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében. A polgári jog legfontosabb írott forrása az 1959. Évi IV. tv, a Polgári Törvénykönyv (rövidítése: Ptk.). A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái A jogviszony nem más, mint az emberek között létrejött kapcsolatoknak a jogi elismerése. Pl. az adófizető és az adóhatóság közötti adóügyi jogviszony (kapcsolat). A polgári jogi jogviszony a személyek közötti jogilag szabályozott kapcsolat, amely vagyoni és ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányul, a feleket alanyi jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelhetik, viszonyukra a már említett egyenjogúság és mellérendeltség a jellemző. Minden polgári jogi jogviszonynak van alanya, tárgya, tartalma. A felsoroltakat a polgári jogi jogviszony elemének nevezzük. A polgári jogi jogviszony alanyai Jogalanyok azok, akiket a jog saját neveikben jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására feljogosít. Pl. a közkereseti társaság nem önálló jogi személy, mégis
jogalany, mert jogszabály rendelkezése szerint saját tulajdona lehet, önállóan, felvett név alatt „tagjaitól függetlenül” vehet részt az üzleti életben. Jogalanyok tehát: a természetes személyek (emberek), a jogi személyek, azok a szervezetek (cégek), amelyeket a törvény jogi személyiség nélkül is jogalanynak ismer el, és az állam, mint önálló jogi személy. Jogképesség alatt a természetes személynek, az államnak, a jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezeteknek (vagyis a jogalanyoknak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Rövidebben megfogalmazva: a jogalanynak az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség szűkebb fogalom a jogképességnél, mert csak az emberre jellemző,
az
embernek
az
a
képessége,
amelynél
fogva
saját,
önálló
akaratelhatározás alapján, a saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az ember, mint jogalany Az ember jogképessége azt jelenti, hogy az embernek lehetnek jogai és kötelezettségei. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség jellemzője tehát hogy általános, egyenlő feltétlen. Általános a jogképesség, mert minden embert megillet, minden ember jogképes. Egyenlő, mert a polgári jog szabályai azonos mértékben engedik meg az embereknek minden különbségtétel nélkül pl. vagyoni jogok megszerzését. A jogi személyek Az állam jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, egyéb szervezeteket, ha feladataikhoz szükséges, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. Jogi személyek a fentiek alapján az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más szervezetek. Pl. állami vállalat, tröszt, költségvetési szervek, szövetkezetek,
leányvállalat, egyesületek, alapítványok. A jogi személy (jogképes szervezet) polgári jogi jogviszony alanya lehet, saját nevében szervezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A polgári jogi jogviszony tárgya A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelynek kielégítése a jogviszony célja. Ezt az érdeket rendszerint valamely dolog vagy más eredmény testesíti meg. Pl. Autó vásárlás vagy a cég irodái takarításának bérbe adása. A polgári jogi jogviszonyban, de egyáltalán a polgári jogban a dolog szó gyakran használatos fogalom. Ezért fontos a meghatározása. A dolog jogi értelemben minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható, látható, érinthető, tapintható. A dolog egy fizikailag létező valóság, de a jog a pénz- és értékpapírokat, az energiákat is dologként fogalmazza meg. A pénz- és értékpapírok dolgok ugyan, de a fogalomban mégsem fizikai minőségük, hanem értékük alapján vesznek részt. A dolgoknak többféle csoportosítása lehetséges. A polgári jogi jogviszony tartalma A polgári jogi jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek adják, amelyek a feleket megilletik a jogviszony tárgyával kapcsolatban. Általában ezek a jogok és kötelezettségek kölcsönösen feltételezik egymást, egymással tartalmi összhangban állnak. Pl. visszterhes szerződésnél egy kötelezettség tartalmát (értékét) a vele szemben álló jogosultság határozza meg. Jogi tények A polgári jogban léteznek olyan jelenségek, amelyek jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszűnését idézhetik elő. MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI KÉRDÉSEK SZÁMVITELI ALAPFOGALMAK Számvitel fogalma: információs rendszer amit a számviteli törvény szabályoz és amit kötelező betartani. Elszámolási, beszámolási és nyilvántartási rendszer amit objektív
információkat szolgáltat a vállalkozásról. A vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről ad információt. Célja hogy nyilvános legyen a vállalat gazdálkodása. Feladatai között szerepel: - bizonylati rendszer kialakítása: a vállalat saját maga számára definiálja milyen bizonylati rendet fog kialakítani, azaz meghatározza hogy az egyes események rögzítéséhez milyen típusú bizonylatokat fog használni. Össze kell állítania egy bizonylati albumot ahol minden bizonylatból ott lesz egy darab mintapéldány. - könyvvezetés: ha a vállaltnál valamilyen vagyonváltozás történik azt rögzíteni kell, írásos vagy annak megfelelő elektronikus módon, szabványos, törvény által meghatározott formában. Kettős könyvvitel (idősorosan a főkönyvi naplóba és számlasorosan a főkönyvi számlákra is nyilvántartásba vesznek mindent), egyszeres könyvvitel (mindent a naplófőkönyvbe könyvelnek, csak a pénzeszközökben beállt változást figyeli). - beszámoló készítés: a törvény szigorúan szabályozza, évente legalább egyszer el kell készíteni részei a mérleg (vagyonra vonatkozó kimutatás), eredménykimutatás ( adott év bevételei és ráfordításai) és a kiegészítő melléklet ( szöveges magyarázat, elemzés ). Fajtái az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló ( kevésbé részletes de ua. mint a másik, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg főösszeg 500 millio Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft, foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől) illetve a konszolidált (összevont) éves beszámoló amit jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben, egyszerűsített beszámoló a negyedik típus
amit azok alkalmazhatnak akik
egyszeres könyvvezetést csinálnak. Bizonylati elv: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források értékét, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni, könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad, de az alapján kötelező.
Bizonylati fegyelem: - minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani - csak megtörtént gazdasági eseményről szabad bizonylatot kiállítani - a bizonylatokat szabályszerűen kell kiállítani (a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie) - a bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani - a bizonylatot feldolgozás előtt szabályszerűségi szempontból felül kell vizsgálni - a bizonylaton az adatok időtállóságát a megőrzési határidőig biztosítani kell Beszámoló fajtái: - éves beszámoló: részletes beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló: kevésbé részletes de ua. mint az előző, amit az a vállalat alkalmazhat ahol az alábbi paraméterek közül legalább kettő a határértékek alatt marad mérleg főösszeg 500 millió Ft, éves nettó árbevétel 1000 millio Ft, foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő. Továbbá akinek nem tér el az üzleti éve a naptári évtől, nem RT, nem pénzügyi vállalkozás, nem hitelintézet, nem biztosító társaság, nem konszolidációba bevont vállalkozás. - konszolidált (összevont) éves beszámoló: jellemzően az anyavállalatoknak kell elkészíteni akiknek leányvállalataival komoly üzleti forgalma volt az adott üzleti évben. - egyszerűsített beszámoló: azok alkalmazhatnak akik egyszeres könyvvezetést csinálnak. Leltár: Olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait,
mennyiségben
és
pénzértékben,
tételesen,
egy
adott
időpontra
vonatkoztatva mutatja ki. Célja a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása, a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. Fajtái: teljeskörű-részleges, nyitó-záró-évközi. Módszerei: leszámlálás, egyeztetés. A SZÁMVITEL JOGI SZABÁLYOZÁSA
Számviteli törvény A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény. Jelenleg érvényes törvény: „2000. évi C törvény a számvitelről”. Kikre vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó:
a vállalkozó
az államháztartás szervezetei
az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak,
alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.)
a Magyar Nemzeti Bank
valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek.
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra! A számviteli törvény célja: objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Szabályai összhangban vannak az Európai közösség (továbbiakban EK) 4., 7., 8. számú irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre is. A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak meghatározza: - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - a beszámoló összeállítását, - a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket az azokra épített szabályokat, - a nyilvánosságra hozatal, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatozó követelményeket.
