VÁLLALATI JOG. Vállalati Jog Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

Vállalati Jog 2013

VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet

Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013. május 1.

1

Áttekintés I. Rész I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) A.) Jogi szabályozás – jogalanyi ság B.) A jogképesség I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája B.) A jogi személy kritériumai I.3 Természetes személy – jogi személy. Azonosságok és különbségek I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név C.) Egyéni cég D.) Közkereseti és betéti társaság E.) Részjogképesség F.) Ideiglenes jogalanyiságok I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség „anyajogági” jellege B.) Közjogi jogi személyek I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet A.) Dualista – moni sta megoldások B.) A magyar jog fejlődésmenete C.) Út az új Ptk.-ig I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata B.) Az új Ptk. jellege C.) A személyek jogának szabályozási modellje – a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS S ZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése B.) A jogi személy kritériumai C.) Típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre

II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv B.) Az eltérés engedése, mint főszabály C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata B.) A nyilvántartásba vétel C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele E.) A nyilvántartás közhitelessége F.) A jogi személy időtartama G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége H.) Törvénysértő létesítő okirat II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés B.) A jogi személy névválasztása és székhelye C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona E.) Felelősség F.) A felelősségátvitel intézménye G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés B.) Bel ső szervezeti egységek önálló jogalanyisága C.) A származtatott bel ső jogi személy jogi helyzete II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása F.) Határozathozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége

II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai C.) A keresetindítás egyéb esetei II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása B.) A státusváltozások további esetei II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése B.) Az átalakulás joghatásai C.) Az átalakulás folyamata D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei B.) Az egyesülés a gyakorlatban II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei B.) A szétválás joghatásai C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. B.) A megszűnés okai II. C.) A megszűnés joghatásai

III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása B.) Határterültetek C.) Társaságok nonprofit jellege III.4 Nemzetközi társa sági szabályozási modellek A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell III.5 A társa sági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja B.) Az alapelvek második csoportja III.6 A társa sági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata B.) Egyéb jogterületek IV. A MAGYAR TÁRS ASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS E IV.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza B.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig IV.2 A szocialista időszak IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (el ső) társasági törvény B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához E.) Az új társasági- és cégjog 2007-es korrekciója

II.15 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban III. A TÁRSAS ÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS

II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata B.) A vezető tisztségvi selők C.) A vezető tisztségvi selővel szemben támasztott követelmények D.) A vezető tisztségvi selői jogviszony sajátosságai E.) A vezető tisztségvi selői jogviszony további sajátosságai F.) Felelősség G.) A vezető tisztségvi selő jogállásának speciáli s esetei H.) Képvi selet; a képvi seleti jog gyakorlása

III.1 Áttekintés III.2 A társa ság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat D.) A társasági szerződés specialitásai, jellege E.) A társasági szerződés specialitásai, jellege

2

Áttekintés II. Rész: I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.1 Áttekintés I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya I.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése I.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek C.) A részvénytársaság jellemzői D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje I.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között

I.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére

IV.2 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés B.) Szétválás

I.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése D.) Igényérvényesítés kezdeményezése

V. A TÁRSASÁG SZERVEI

II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI

IV.3 Jogutód nélküli megszűnés

V.1 Áttekintés V.2 A legfőbb szerv A.) Áttekintés B.) A Gt.-ben szabályozott legalapvetőbb kérdések C.) Egyszemélyes társaság, a taggyűlés összehívása

II.1 A társaság létszakai a Ptk. szerint II.2 A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása III. AZ ALAPÍTÁS III.1 Áttekintés – az alapítás lépcsői III.2 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma B.) A társaság cégneve, székhelye C.) A társaság tevékenysége D.) A társaság vagyona E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények B.) Az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya B.) A főszabály alóli kivételek

V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése A.) Áttekintés B.) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények, megválasztása C.) A vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama, a jogviszony jellege D.) Összeférhetetlenség I. E.) Összeférhetetlenség II. F.) A vezető tisztségviselők felelőssége G.) A felmentvény H.) A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége I.) A társaság törvényes képviselője – cégjegyzési jog J.) A cégzetető K.) Különleges ügyvezetési formák V.4 Felügyelőbizottság A.) Áttekintés B.) Fakultatív és kötelező esetei, működése C.) Egyéb rendelkezések D.) Munkavállalói részvétel E.) Az ügydöntő felügyelőbizottság V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása A.) Az állandó könyvvizsgáló jogállásáról általában B.) A könyvvizsgáló C.) A könyvvizsgáló alapfeladata D.) A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója

IV.2 Átalakulás A.) Lényege B.) Lényege C.) Menete

3

1

Vállalati Jog 2013

Áttekintés III. Rész: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai C.) A kkt. legfőbb szerve D.) Ügyvezetés, képviselet E.) Döntéshozatal F.) Helytállási kötelezettslg G.) Felelősség H.) A tagsági jogviszony megszűnésének esetei I.) Felmondás – tagsági jog átruházása J.) Elszámolás a társaságtól megváló taggal K.) A megszűnés speciális esete L.) Átalakulás

II.3 Vagyoni viszonyok A.) Osztalék B.) Osztalékelőleg II.4 A társaság szervezete, működése A.) A taggyűlés B.) A taggyűlés összehívásának kötelező esetei C.) A napirend közlése D.) A taggyűlés dokumentálása - a megismételt taggyűlés E.) A társaság ügyvezetése F.) Az ügyvezető kötelezettségei G.) A taggyűlés összehívása ügyvezető hiányában H.) A társasági szerződés módosítása I.) A törzstőke felemelése, leszállítása II.5 Egyszemélyes társaság III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

I.2 A betéti társaságA.) Fogalma B.) Alapvető jellemzői C.) A kültag jogi státusa, a kft., rt., mint beltag D.) A társaság megszűnésének speciális esete E.) A kültag, mint ügyvezető – a felügyelőbiztos II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátossága A.) Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, társasági jelleg B.) A legalapvetőbb tagi kötelezettségek C.) Pótbefizetés – az egyszemélyes kft. II.2 A törzsbetét és az üzletrész A.) A törzsbetét B.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása I. C.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása II. D.) Az üzletrész öröklése, átszállás a jogutódra E.) Üzletrész a házastársi vagyonban F.) Az üzletrész felosztása G.) Az üzletrész bevonása H.) Az üzletrész értékesítése - elszámolás a volt taggal

III.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői B.) Zárt ill. nyilvános működési mód C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás B.) Az alapszabály C.) Az apport D.) A részvény névértéke III.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma B.) Részvénytípusok C.) A törzsrészvény D.) Részvényfajták E.) Elsőbbségi részvények F.) A dolgozói részvény G.) A kamatozó és visszaváltható részvény H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint J.) A saját részvény K.) További szabályok L.) A részvényátruházás korlátozása – a részvénykönyv

III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai B.) Az osztalék C.) A részvényes személyi jogai D.) A szabályozás további sajátosságai III.5 Az Rt. szervezete A.) Az Rt. legfőbb szerve B.) Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság C.) Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége C.) Az igazgatóságra vonatkozó speciális szabályok a Zrt.-nél D.) Felügyelőbizottság/könyvvizgsáló III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok A.) Az nyrt. részvényei – a részvényesek jogai B.) A közgyűlése, vállalatvezetésre vonatkozó különös rendelkezések C.) A társaság további szervei D.) Felelős vállalatvezetési jelentés – a tőzsdére vonatkozó szabályok érvényesülése IV. A KONSZERNJOG IV.1 Áttekintés IV.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei B.) Részvényesek védelme IV.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő IV.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei C.) Az uralmi szerződés jellemzői D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése

4

I. Ré Rész A jogi szemé személyek kö közös szabá szabályai, a tá társasá rsasági jog alapjai az új Ptk.Ptk.-ban

5

I. Jogtani-történeti alapok

6

2

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) A.) Jogi szabályozás – jogalanyiság

- A jogi szabályozás modellje:
emberi magatartásokkal szembeni követelmények általános igényű meghatározása
melyek betartását az állam kényszerítő eszközökkel garantálja > természetes alanya: az ember

7

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) B.) A jogképesség

- A polgári társadalomban kialakult fogalom > Code Civil
minden jogra, kötelezettségre kiterjedő, absztrakt képesség
egyenlő > törvény előtti egyenlőség ~ cselekvőképesség: saját cselekedeteivel szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket ~ vétőképesség: cselekményeiért maga köteles helytállni ~ beszámítási képesség: feltétele az előbbi kettőnek > az embert születésétől a halálig illeti meg 8

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája

- Az emberek szervezett együttműködésének eredményéhez kapcsolódik
végső soron a törvényalkotótól függ, hogy valamely szervezetet felruház-e önálló jogalanyisággal (jogi személyiséggel)
eltérő elméleti megközelítések, eltérő szabályozási modellek
lényeges különbségek vannak pl. olyan kérdésekben, mint pl. ~ alkalmaznak-e típuskényszert vagy sem; ~ kell-e a jogi személy létrejöttéhez regisztráció vagy sem. 9

3

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy B.) A jogi személy kritériumai

- A polgári jog tudománya által kidolgozott követelmények:
a szervezet megkülönböztetéséhez szükséges név
ügyintéző és képviseleti szervek
tagoktól, alapítóktól elkülönült vagyon > önálló vagyoni felelősség > a polgári jogon kívül később a közjogban is kialakult a közjogi jogalanyiság, közjogi jogi személyiség fogalma > ha a gazdasági életben részt vesz, az ilyen egyben polgári jogi személy is 10

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.3 Természetes személy – jogi személy. Azonosságok és különbségek

- Miután a szervezet nem ember, a jogi személy polgári jogalanyiságának tartalma csak részlegesen lehet azonos a természetes személy jogképességével:
a jogi személy cselekvőképtelen ~ kártérítési felelősség szempontjából vétőképes ~ nevében törvényes szervezeti képviselője jár el
a jogképesség terjedelme ~ kezdetben (és az angol jogban ma is) ultra vires-elv > a tevékenységi körön túllépő szerződés érvénytelen ~ kontinentális jogok, XX. század: abszolút jogképesség

11

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai

- A szervezetfejlődés (a jogviszonyok tömegesedése) nyomán:
a szervezetek perszonifikációjának 19. századi (német) jogi megoldása, a duális jogi személy tarthatatlanná vált ~ ha jogi személy > jogképes, jogalany ~ ha nem jogi személy > nem lehet az
megjelennek a jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyisági formák ~ kereskedelmi néven alapuló jogalanyiság ~ részjogképesség ~ ideiglenes jogalanyiságok ~ szervezeti egységek, szervi és integrált jogalanyiság 12

4

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név

- Alapvető kettőse:
egyéni cég
a legegyszerűbb személyegyesítő társaságok ~ közkereseti ~ betéti ~ (a hatályos magyar jogba be nem fogadott) csendes

társaság

13

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül C.) Egyéni cég

- A vállalkozó jogalanyisága a kereskedelmi regiszterbe való bejelentkezéssel keletkezik:
a legtöbb nyugat-európai országra nézve ez kötelező
a magyar jog szerint vállalkozói tevékenység e nélkül is folytatható > opcionális a bejelentkezés
jellemzői: ~ a magánvagyon és a cégvagyon nem válik szét ~ a vállalkozó teljes magánvagyonával felel ~ a vagyon elkülönítésére az egyszemélyes gazdasági társasági formák adnak lehetőséget

14

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül D.) Közkereseti és betéti társaság

- A jogi személyiség hiánya:
a társasági formák szerződéses alapjára tekintettel a német jogban alakult ki így
ezt vette át a magyar társasági jog is > ugyanakkor a társaságok cégnevük alatt abszolút jogképességgel rendelkeztek
az új Ptk. ezzel a – meghaladott – szemlélettel szakítva a kkt.-t, bt.-t jogi személynek nyilvánítja 15

5

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül E.) Részjogképesség

- Jellemzői (a társasház példáján):
önálló jogképessége a (tulajdon)közösségnek nincs
az ügyek meghatározott csoportjának intézésekor azonban ~ saját név alatt ~ jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat > célhoz kötött korlátozott jogalanyiság 16

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül F.) Ideiglenes jogalanyiságok

- A jogi személy dinamikájának összefüggésében jelentkező, a létszakaszokhoz kapcsolódó állapot
előtársaság: a végleges bejegyzésig vagy az elutasításig önállóan jogképes
felszámolt jogi személy ~ a bíróság megszüntető végzésének jogerőssé válása és a cégjegyzékből való tényleges törlés közti időszakban való működés ~ az új Ptk. ezt - a korábban csak a társasági jogban ismert – jogképességet a jogi személy minden fajtájára kiterjesztette
hibás társaság ~ társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) érvénytelen ~ ám a cégjegyzékbe jogerősen bejegyezték ~ csak törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként szüntethető meg > addig létezik és jogképes

17

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség „anyajogági” jellege

- A jogi személyiség:
alapvetően civiljogi kategória > Ptk.
a polgári jog > anyajogági jellegű ~ más jogokra (szakjogokra) is kihat ~ előfeltétele a speciális (pl. munkajogi, adójogi, közigazgatási jogi) jogalanyiságnak
az emberi jogként kialakult alkotmányjogi alapjogvédelem a jogi személyt is megilleti
büntetőjogi jogi felelősség ~ az angolszász jogfejlődés az EU-jogba való behatolása nyomán ~ 2001. évi CIV. törvény > nem felelősség, hanem alkalmazható intézkedések 18

6

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága B.) Közjogi jogi személyek

- Jellemzőik:
nem szükségszerűen polgári jogi személyek is > sokszor azonban azok ~ Országgyűlés, Kormány > csak közjogi jogalanyok ~ ezek hivatalai azonban már magánjogi is
az állam a vagyonjogi forgalomban jogi személy

19

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek

- Az osztályozás szempontjai:
van-e jogi személyisége vagy nincs
személyegyesítő/intézményi jellegű
profitorientált/nonprofit jellegű

20

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú - Jellemzőik:
személyegyesítő ~ tagság > közös cél érdekében való társulás ~ a cél érdekében vagyont is egyesítenek ~ fő jogi típusai > egyesület > gazdasági társaságok > és ezek al- és határesetei (pl. szövetkezet)
intézménytípusú ~ nincs tagság ~ alapító vagyonából alvagyon elkülönítése, rendelése ~ ehhez szervek rendelése ~ fő típusai > alapítvány > költségvetési szervek

21

7

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek

- Az államszervezeten kívüli, civil világ szférái:
profitorientált gazdasági vállalkozások > nyereségre törekvés
a civil önkéntesség humán világa > alapítvány, egyesület stb. > a magyar jog a kettőt élesen elválasztja 22

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet A.) Dualista – monista megoldások

- Alapjuk: a törvény (kódex) szabályozási megközelítése
dualista: polgári törvénykönyv – kereskedelmi törvénykönyv ~ a jogi személyek általános szabályai a ptk.-ban ~ a kereskedelmi társaságok a kereskedelmi törvényben >a kft.-ől, rt.-ről sokszor külön törvények rendelkeznek
monista: ~ a kereskedelmi társaságok joga is szorosan a ptk.-hoz kapcsolódik, vagy ~ a társasági jog teljes egészében bekerül a ptk.-ba

23

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet B.) A magyar jog fejlődésmenete

- A fejlődés fő állomásai (1981-ig):
1875: Kereskedelmi törvénykönyv > a kereskedelmi társaságok négy fajtáját szabályozza ~ kkt ~ bt ~ rt ~ szövetkezet
1930: kft. és csendes társaság
1945 után ~ az állami vállalatok nem gazdálkodó szervként, hanem intézménytípusú jogi személyként működnek tovább ~ az alapítványi forma megszűnik, az egyesületi működés jelentősen korlátozottá válik
1959: Polgári Törvénykönyv ~ jogi személy fogalma, típusainak meghatározása ~ részletes szabályok külön törvényekben
1966 után: a jogi személyek szabályozása bővül, pl. ~ egyesülés, közös vállalat ~ joint venture (a Kt. alapján)
1979-81: kisvállalkozási reform (gmk-vgmk.)

24

8

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet C.) Út az új Ptk.-ig - A gazdasági és politikai rendszerváltás előkészítésétől a fejlett magyar gazdasági jog megteremtéséig (1988-2006)
1988: az első társasági jogi törvény ~ gazdasági rendszerváltó törvény ~ vele párhuzamosan > külföldi befeketedők gazdasági kedvezményei (1988. évi XXIV. törvény) > privatizáció, átalakulás (1989. évi XIII. törvény) > értéktőzsde
nonprofit szervezetek ~ 1987: alapítvány (Ptk.) ~ egyesületek, pártok, szakszervezetek, stb. >1989. évi II. tv.
a Gt. modernizációi: ~ 1997: a társasági és cégjog egységének megteremtése ~ 2006: az EU jogával való összhang megteremtése
ezzel párhuzamosan a társasági jog „kiegészítő” törvényei is modernizálására kerültek (számviteli, tőkepiaci, csőd tv.-ek stb.) 25

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata

- Az 1990 után kialakult szabad piacgazdaság viszonyai a Ptk. teljes körű felülvizsgálatát tették indokolttá:
a folyamatos adaptációs törekvések mellett
az új kódex megalkotásának igénye már 1998-ban felmerül > Kodifikációs Bizottság
2008 > szakmai tervezet > majd ez alapján törvény: 2009. évi CXX. tv.
2010 > új szövegtervezetre való megbízás
2012. évi V. törvény > hatályba lép: 2014. március 14.

26

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. B.) Az új Ptk. jellege

- Monista kódex: három alapvető jogviszonykomplexumot szabályoz
az emberek egymás közötti személyi és vagyoni viszonyait
a fogyasztói magánjogot
a gazdasági élet civiljogi viszonyait > közös elvi alapok mellett eltérő jogalkotói kezelést igényel - Integráció > a legmodernebb civiljogi tendencia

27

9

Vállalati Jog 2013

I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. C.) A személyek jogának szabályozási modellje – a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése - A gazdasági társaságok joga teljes mértékben beépül a Ptk.-ba
nemzetközileg is egyedülálló megoldás
a személyek joga ennek következtében szétválik ~ természetes személyekre (2. könyv) ~ jogi személyek (3. könyv)
a jogi személyekről szóló könyv ~ közös szabályok ~ alaptípusok > egyesület > gazdasági társaságok általános szabályai > a négy jogi személyiségű társaság (kkt. bt., kft., rt.) ~ szövetkezet ~ egyesülés ~ alapítvány ~ az állam, mint jogi személy

28

II. A jogi személyek közös szabályai az új Ptk.-ban

29

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése

- Általános rész (közös szabályok):
terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt
hatása ~ a jogalkalmazás során a jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok párhuzamosan jelennek meg ~ számos társasági jogi szabály általános jogi személyi szabállyá lépett elő

30

10

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer B.) A jogi személy kritériumai

- A Ptk. 3:1-2. § szerint saját
név
székhely
elkülönült vagyon
önálló vagyoni felelősség
ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv > absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható 31

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer C.) Típuskényszer - Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható:
ezeket részben a Ptk. szabályozza
részben más törvények határozzák meg ~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok joga) is lehet
további sajátosságok: ~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik ~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált jogalanyiság
az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany > külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat 32

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre

- A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni:
ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik
ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel 33

11

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv

- A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek:
szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról
szervezeti és működési szabályairól > Ptk. 3:4. § (1) bek.

34

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége B.) Az eltérés engedése, mint főszabály

- Az alapítók a létesítő okiratban
az egymás közötti és
a jogi személyhez fűződő viszonyaikban
a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál

általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól

35

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása

- Semmis az eltérés:
ha törvény tiltja
ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért
ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért
ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan
a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza > mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg

36

12

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata

- Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés:
elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva
ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés ~ nem ütközik-e az adott jogi személy típus jogi lényegébe ~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők, munkavállalók, kisebbség v. felügyelet érdekeit > az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg

37

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata

- Az alapítás fázisai:
a létesítő okirat elfogadása ~ a társasági szerződés megkötése, ill. ~ alapszabály/alapító okirat elfogadása
írásbeli formakényszer, kötelező tartalmi elemek
az iratok jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartó bírósághoz való benyújtása > ez lehet ~ cégbíróság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet) ~ rendes bíróság (alapítvány, egyesület)
költségvetési szerv > Magyar Államkincstár > a jogi személyiség a nyilvántartásba vétellel keletkezik

38

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása B.) A nyilvántartásba vétel - Az aktus jogi jellege:
konstitutív ~ a bejegyzés ténye keletkezteti a jogi személyiséget ~ (főszabályként) a jövőre nézve szól
közhiteles
ha a létesítő okirat a törvényi követelményeknek megfelel ~ a bíróság köteles nyilvántartásba venni ~ gazdasági, politikai, célszerűségi szempontok nem mérlegelhetők > a szervezet jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel veszti el - Ki kezdeményezi?
a képviseletre a létesítő okiratban megjelölt személy (Ptk. 3:12 §)
aki a mulasztásáért, késedelemért stb. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel de! > több esetben a kijelölt képviselő nem is tud erről, illetve még nem is fogadta el a megbízást (az alapítványoknál pl. rendszeresen az alapító nyújtja be a nyilvántartási kérelmet és nem a kurátor)

39

13

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója - A jogi személyek törvényességi felügyeletét
a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el
a felügyelet ~ kizárólag törvényességi jellegű > tehát nem jelentheti a jogi személy döntéseinek célszerűségi felülvizsgálatát ~ általános és alaki jellegű (iratokon alapuló) felügyelet > kivétel a költségvetési szerv > alapítója egyben a jogi személy irányító szerve - A törvényességi felügyeleti eljárást, annak módszereit, szankcióit (pl. pénzbírság) a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések esetén a Ctv. alapján a cégbíróság
egyesületek–alapítványok esetében civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) alapján a rendes polgári bíróság lát el
ha az enyhébb szankciók nem vezetnek eredményre, úgy a nyilvántartó bíróság meg is szünteti a jogi személyt (3:34. §).


40

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele

- A nyilvántartásba jogot, tényt, adatot bejegyezni csak
jogszabályokban meghatározott okirat vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján lehet
valamennyi jogi személy nyilvántartása ~ a Ptk. szerint nyilvános, abba bárki betekinthet ~ a jogi személyek jelentős részénél a törvény hivatalos lapban való közzétételt is előír (általában a Cégközlönyben). - Ha a Ptk. a jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, tv. eltérő rendelkezése hiányában annak a Cégközlöny útján kell eleget tenni 41

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása E.) A nyilvántartás közhitelessége

- A nyilvántartás közhiteles
vélelmezni kell a nyilvántartott adatok valódiságát
senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott > a nyilvántartás nyilvános, tudomást szerezhetett volna róla.
az ellenkező bizonyításig (megdönthető vélelem) ~ vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki ~ a nyilvántartásban bízva ~ nem ingyenesen (tehát ellenértékét fejében) szerzett jogot.

42

14

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása F.) A jogi személy időtartama

- A jogi személy időtartama:
a jogi személy határozott vagy határozatlan időre egyaránt létrejöhet
erről az alapító(k) dönt(enek)
a Ptk. kiegészítő jelleggel csak annyit mond, hogy ~ ha e kérdésről a létesítő okirat nem rendelkezik, úgy ~ a jogi személy határozatlan időre jön létre.

43

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége

- A jogi személyek létesítő okirat érvénytelenségére nézve a szerződések érvénytelenségének általános szabályai, pl. a megtámadás lehetősége
a közhitelesség érdekében csak a jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig irányadóak
ezt a korábbiaknál csak a gazdasági társaságoknál fennálló szabályt a Ptk. valamennyi jogi személyre nézve
részben általánosította, részben szigorította > Ptk. 3:15. §: ~ a nyilvántartásba való jogerős bejegyzés után ~ érvénytelenség jogcímén törlési pert egyáltalán nem lehet indítani


Gt.: korábban a táraságoknál néhány kivételes esetben helye volt a perindításnak (a cég bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapos jogvesztő határidővel) 44

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása H.) Törvénysértő létesítő okirat

- Ha a létesítő okirat törvénysértő
korrigálására az állami törvényességi felügyelet hivatott
felszólítja a jogi személyt a törvénysértés korrigálására
végső soron – ha a törvénysértés másként nem kiküszöbölhető – a törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság megszünteti a jogi személyt > törli a nyilvántartásból. 45

15

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés

- A jogi személy létesítő okiratában (3:5. §) meg kell határozni
a) a jogi személy nevét,
b) a jogi személy székhelyét,
c) a jogi személy célját vagy főtevékenységét,
d) a jogi személyt alapító személy(ek) nevét, lakhelyét, (székhelyét),
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást (hozzájárulásokat), a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (tisztségviselőit).

46

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma B.) A jogi személy névválasztása és székhelye - A névválasztással, névhasználattal összefüggő követelmények:
a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett más jogi személyek nevétől > névkizárólagosság elve
a névválasztással az időbeli elsődlegesség érvényesül > azé a név, aki előbb nyújtotta be e névvel a kérelmét a nyilvántartásba vételre
a jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot > névvalódiság elve
az elnevezésnek a magyar nyelv szabályainak megfelelőnek kell lennie > névszabatosság elve) > a jogi személy nevében a jogi személy típusát is fel kell tüntetni. - A jogi személy székhelye a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett irodája az iroda fogadja a jogi személyhez intézett jognyilatkozatokat,
biztosítja ~ a jogi személy kereskedelmi forgalomban való ~ illetve a hatóságok általi elérhetőségét.



47

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése - A Ptk. a személyek magánautonómiáját a tevékenységi kör tekintetében is biztosítja:
a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amit jogszabály ~ nem tilt, vagy ~ nem korlátoz
egyes tevékenységek folytatásához ~ hatósági engedély kell, és ~ ún. képesítési követelmények is vannak - A jogi személynek egy vagy több alapítója van
a nem intézménytípusú, hanem a személyegyesítő jogi személyeknek egyben a jogi személyek tagjává is válnak
a létesítendő okiratban az alapítókat fel kell sorolni. 48

16

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona - A jogi személy ügyvezetése:
vezető tisztségviselők látják el > a Ptk. általánosította a társasági jogi terminológiát
egyénileg vagy testületben
a jogi személy működőképességéhez szükséges, hogy ~ az első tisztségviselőket ~ a létesítő okirat kijelölje. - A jogi személy vagyon nélkül nem működhet az alapítóknak a jogi személy részére vagyont kell biztosítaniuk, ennek ~ értékét ~ módját ~ időpontját
a létesítő okiratnak tartalmaznia kell > egyes jogi személyeknél – kft., rt. – a Ptk. a vagyon legkisebb mértékét is meghatározza


49

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma E.) Felelősség

- A jogi személy felelőssége (Ptk. 3:2. § /1/ bek.):
a jogi személy önálló jogalany > bizonyos mértékben szükségképp függetlenül ~ alapítóitól, illetve ~ tagjaitól
ennek eredménye a jogi személy önálló vagyoni felelőssége
főszabály > a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni ~ a jogi személy tagjai és alapítói ~ a jogi személy tartozásaiért nem felelnek
a jogi személy önálló felelőssége alól a Ptk. egy általános kivételt tesz > felelősségátvitel

50

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma F.) A felelősségátvitel intézménye - A felelősségátvitel intézménye > a társasági jogból absztrahálva a Ptk. minden jogi személyre kiterjesztve került a Ptk.-ba
ha a jogi személy tagja vagy alapítója
a korlátolt felelőségével visszaélt és
emiatt ~ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéskor ~ kielégítetlenül maradt hitelezői követelések maradtak fenn (felszámolás)
e tartozásokért az alapító (tag) köteles helytállni [Ptk. 3:2. § (2) bekezdés]. > a felelősségátvitelnek életszerűen csak az üzleti vállalkozások körében van helye, non-profit szektorban erre aligha kerülhet sor.

51

17

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok

- A Ptk. 3:5. § csak a létesítő okirat általános törvényes kellékeit tartalmazza
jogi személy egyes típusainál kiegészül az adott típus létesítő okiratával kapcsolatos többletkövetelményekkel
a jogi személy alapítói a létesítő okiratba bármilyen további feltételt is fakultatívan felvehetnek.

52

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés

- A Ptk. a jogi személy belső szervezetével kapcsolatban négy szervtípust nevesít:
a) tagi, (alapító)i döntéshozatalt (> II.6)
b) ügyvezetést a vezető tisztségviselők által (> II.7)
c) felügyelőbizottságot az ügyvezetés ellenőrzésére (> II.8)
d) az ún. állandó könyvvizsgálót a pénzügyi ellenőrzésre (> II.9) > a létesítő okirat egyéb ún. fakultatív szerveket (pl. tanácsadó testület) is létrehozhat > ez nem érintheti a törvényes szervek hatáskörét és felelősségét 53

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei B.) Belső szervezeti egységek önálló jogalanyisága - A jogi személy belülről szervezetileg tagolódhat > pl. gazdasági társaságoknak telephelyei, fiókjai, egyesületeknek szakosztályai, területi szervei stb. lehetnek
a belső szervezeti egységek önállóságának mértékét ~ a jogi személy központi szervei ~ általában a szervezeti és működési szabályzatban szabályozzák
ha pedig erre az adott jogi személy típusnál a törvény lehetőséget ad ~ a jogi személy létesítő okirata ~ az adott belső szervezeti egységet (egységeket) jogi személlyé is nyilváníthatja > ún. belső, származtatott jogi személység > eddigi jogunkban ilyen törvényi felhatalmazás az egyesületeknél, az alapítványoknál és a költségvetési szerveknél volt. 54

18

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei C.) A származtatott belső jogi személy jogi helyzete

- A származtatott belső jogi személy
önállóságának mértékét is a létesítő okirat határozza meg
személyekkel szembeni tartozásaiért a jogi személy mögöttesen felel > ha a jogi személy a nyilvántartásból törlésre kerül, a belső jogi személység törvénynél fogva megszűnik (3:29–3:30. §).

55

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve

- A legfőbb szerv:
a személyegyesülés típusú jogi személyek esetében ~ a jogi személy tagjaiból álló taggyűlés, ill. közgyűlés ~ egyes jogi személyeknél küldöttgyűlés is lehetséges
az intézménytípusú jogi személyeknél ilyen belső szerv nincs, de az alapító, illetve alapítók egyes döntési jogokat kívülről gyakorolnak.

56

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója - A tag(köz)gyűlés:
gazdasági társaságok esetében nem testület
a társaság legfőbb szerve, mely
a jogi személy alapvető stratégiai döntéseit meghozza, ~ általában ülésen, de ~ a 3:20. § módot ad az ülés nélküli határozathozatalra is
hasonló a helyzet ~ a szövetkezet ~ az egyesület és ~ az egyesülés köz(tag)gyűlésével is > a tag(köz)gyűlést, illetve az alapítók gyűlését a Ptk. 3:16. § testületnek, illetve döntéshozó szervnek minősíti > testületi jellege azonban vitatható

57

19

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai

- Alapítvány:
az alapítók kívül vannak a jogi személyen és
az alapítványnak az alapítóktól való elkülönülése folytán ~ alapvető döntéseket az alapítvánnyal kapcsolatban ~ csak szélsőségesen kivételes esetben hozhatnak > az alapítók közössége, mint döntéshozó szerv meglehetősen vitatható

58

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok

- A Ptk. 3:16–3:20. § valamennyi jogi személy döntéshozó szerve számára nézve néhány általános szabályt fogalmaz meg
az ülésre szóló meghívó tartalmával (napirendi pontok),
az ülés helyszínével,
a határozatképességgel és
a határozathozatallal kapcsolatban. 59

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása

- Az ülés összehívásával/lebonyolításával összefüggő követelmények:
a szabályszerűtlenül összehívott ülést csak akkor lehet megtartani, ha ~ az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és ~ egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához
hasonló a szabály a napirendre nem tűzött kérdés ülésen való megtárgyalásával kapcsolatban
az ülés akkor határozatképes (s ez minden napirendi pontnál külön-külön vizsgálandó), ha ~ a leadható szavazatok ~ több mint felét képviselő szavazásra jogosult személy jelen van. 60

20

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal F.) Határozathozatal - Határozathozatal
a határozatokat ~ főszabályként a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg ~ semmis az a rendelkezés, amely ennél alacsonyabb arányt állapít meg.
törvény ~ minősített többséget, illetve ~ egyhangúságot is előírhat > az ettől való eltérés ugyancsak semmis
ha a létesítő okirat lehetővé teszi a döntés ülés nélküli megtartását ~ az érintetteknek a kézbesítéstől számított legalább nyolc napot kell adni a szavazat leadására ~ ha bármely szavazásra jogosult kéri, az ülést össze kell hívni. 61

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége

- Eltérő szabályok:
az egyes jogi személy típusoknál a taggyűlésre, illetve az alapítványnál az alapítók közös döntésére számos további szabály került megállapításra
az ún. döntéshozó szervre megállapított (igen mesterséges) szabályoktól ~ a 3:4. § általános rendelkezéseinél fogva a létesítő okiratban el lehet térni (pl. magasabb határozatképességi küszöböt lehet megállapítani) ~ kivéve, ha az eltéréshez a Ptk. semmisséget fűz [3:19. § (3) bekezdés].

62

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata

- A jogi személy ügyvezetése
operatívan vezeti a jogi személyt
meghozza mindazon döntéseket, amely nem tartozik ~ a taggyűlés, Illetve ~ az alapítók gyűlése hatáskörébe. > a Ptk. 3:29. § szerint a jogi személy törvényes szervezeti képviselőjének feladatait is ellátja

63

21

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés B.) A vezető tisztségviselők - A Ptk. 3:21. § az ügyvezetőket (a társasági jogból átvéve)
általános jelleggel vezető tisztségviselőknek minősíti
az eddigi gyakorlattól eltérően ~ az egyesület elnökségének vagy ~ az alapítvány kuratóriumának tagjai is vezető tisztségviselőknek minősülnek. - A jogi személynek
vagy egy
vagy több vezető tisztségviselője lehet (pl. a kft.-nél) > az is lehetséges, hogy az ügyvezetést vezető tisztségviselőkből álló testület (pl. rt. igazgatóság) gyakorolja.

64

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés C.) A vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelmények

- A jogi személy vezető tisztségviselője
főszabályként cselekvőképes nagykorú természetes személy lehet
eddig erre csak a kkft.–bt. esetében volt lehetőség, de a Ptk. ~ általános jelleggel megengedi jogi személy vezető tisztségviselői tevékenységét ~ ebben az esetben a jogi személy képviselője minősül vezető tisztségviselőnek.
a vezető tisztségviselő ~ ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni ~ a feladatok személyes ellátására köteles > e minőségében képviseletnek helye nincs. 65

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés D.) A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai - A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai:
keletkezése ~ az első vezető tisztségviselőket a létesítő okiratban jelölik ki ~ ezt követően a személyegyesüléseknél a tag(köz)gyűlés választja ~ az alapítványnál speciális szabályok érvényesülnek.
kétoldalú jogviszony ~ a vezető tisztségviselői megbízást (munkaviszonyban is ellátható) ~ az érintett személynek el kell fogadnia.
a vezető tisztségviselőt az őt megválasztó szerv ~ bármikor visszahívhatja ~ határozott idejű megbízás esetén a határidő eltelte előtt is lehetséges 66

22

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés E.) A vezető tisztségviselői jogviszony további sajátosságai - Határozatlan idejű megbízás is lehetséges > a visszahívás lehetősége itt is fennáll. megbízatásáról a vezető tisztségviselő
bármikor a jogi személyhez intézett nyilatkozattal lemondhat
de ha a jogi személy működőképesség ezt megkívánja, úgy ~ a lemondás csak az új vezető tisztségviselő megválasztásával ~ de legkésőbb a lemondás bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. - A Ptk. részletesen meghatározza (lényegéből a Gt.-ből általánosítva)
melyek a vezető tisztségviselésből kizáró okok > pl. foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet
a vezető tisztségviselő titoktartási és a jogi személy tagjai (alapítói) részére való felvilágosítás-adási kötelezettsége tartalmát (3:22– 3:23. §).

67

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés F.) Felelősség - A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően új szabály, hogy
ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével a jogi személynek kárt okoz,
a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (3:24. §). ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új Ptk.ban a szerződéskötéskor előrelátható kárra vonatozik ~ ezt azonban elég nehéz a vezető tisztségviselőre vonatkoztatni
a 6:541. § feloldja azt az alapszabályt, hogy a jogi személy felel a harmadik személyek felé, ha tagjai, alkalmazottai kárt okoznak nekik > kimondja ~ a harmadik személyeknek a vezető tisztségviselői tevékenység keretében okozott károkért ~ a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel > súlyos felelősségi „fenyegetés” > főleg a non-profit szervezetek ügyvezető testületeiben való ingyenes részvételt körében fog visszatartó hatást gyakorolni.

68

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés G.) A vezető tisztségviselő jogállásának speciális esetei - A vezető tisztségviselő jogállása egyszemélyes társaságoknál: az alapító (egyedüli tag)
a vezető tisztségviselőnek utasítást adhat, sőt
maga is elláthatja a vezető tisztségviselői feladatokat. - A vállalatcsoporton belül az ellenőrzött társaságok vezető tisztségviselői az uralmi szerződésben meghatározott keretekben
az uralkodó társaságtól utasítást kaphatnak


- Nyilvánvaló, hogy e két estben a vezető tisztségviselői felelősség is más (csekélyebb), mint általában.

69

23

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés H.) Képviselet; a képviseleti jog gyakorlása - Képviselet, képviseleti jog gyakorlása:
az ügyvezetés látja el a jogi személy képviseletét, ~ ha ezt a létesítő okirat nem korlátozza ~ minden vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja
az írásbeli képviseletet a társasági jog cégjegyzésnek nevezi
a képviseleti jog esetleges korlátozását a nyilvántartásba be kell jegyezni
az ügyvezetés ~ az ügyek meghatározott csoportjára nézve (ez tehát nem általános képviselet) ~ a jogi személy munkáltatóit is feljogosíthatja képviseleti joggal ~ de a munkavállaló képviseleti jogát csak más képviseleti joggal felruházott személlyel együtt gyakorolhatja > a Ptk. 3:29–3.31. §-a képviseleti jogra vonatkozó szabályoktól való eltérést nem minősíti semmisnek, ezért ezektől a szabályoktól elvileg el lehet térni > a kérdés csak az, hogy az eltérést a bíróságok a hitelezői vagy munkavállalói érdekek sérelme címén nem fogják-e esetleg érvénytelennek tekinti. 70

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai

- Az új Ptk. a felügyelőbizottságot (általában önkéntes, fakultatív jelleggel):
a társasági jogból a jogi személyek általános szabályai közé emeli
feladata, hogy ~ „az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze” ~ köteles a jogi személy döntést hozó szerve elé kerülő érdemi előterjesztéseket véleményezni.
a „tulajdonosi ellenőrzés” szerve ~ alapítványnál azonban nincs tulajdonos ~ a fogalom az egyesületnél is meglehetősen erőltetett.

71

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai

- A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai:
(legalább) 3 tagból áll*
létszáma felső határát a Ptk. nem határozza meg
tagja ~ nagykorú cselekvőképes személy lehet ~ személyesen köteles eljárni a feladatkörében
felügyelőbizottsági tagként független, nem utasítható
a felügyelőbizottság ~ a jogi személy irataiba korlátozás nélkül betekinthet ~ vele szemben az ügyvezetés üzleti titkokra nem hivatkozhat. * Miniszteri indokolás: „az ellenőrző szerv létszámát a felek alacsonyabban vagy magasabban is meghatározhatják”

72

24

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége

- A felügyelőbizottság testületként jár el > jogosítványai testületi jogosítványok - A felügyelőbizottsági tagság
keletkezésére és megszűnésére,
a velük szembeni kizáró okokra a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni - Ez a szabály az irányadó
a felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési kötelezettségeik nem megfelelő teljesítésével
a jogi személynek okozott károk megtérítésére is

73

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása - Az újt Ptk. az „állandó” (?) könyvvizsgálót
a jogi személyek általános szervévé teszi
azaz kiemeli a társasági jogból > a könyvvizsgáló intézményesítéséről a létesítő okiratban kell az alapítóknak rendelkeznie (3:38. §) - Az állandó könyvvizsgáló (azaz a létesítő okiratban megjelölt könyvvizsgáló)
a jogi személy ügyvezetésének pénzügyi tevékenységet ellenőrzi
a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény) szabályai szerint
könyvvizsgáló ~ csak a könyvvizsgálói névjegyzékbe bejegyzett egyéni könyvvizsgáló ~ vagy könyvvizsgáló cég (társaság) lehet > ha a könyvvizsgálatot cég végzi, meg kell jelölnie a könyvvizsgálatért személyében felelős személyt is

74

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.9 Az állandó könyvvizsgáló B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége - A könyvvizsgáló alapfeladata és jogai:
az éves beszámoló auditálása > a jogszabályok és a valódiság szempontjából való felülvizsgálata
a könyvvizsgáló előtt sincs üzleti titok, minden iratba betekinthet,
ha törvénysértés történt, a könyvvizsgáló ~ először a jogi személy döntéshozó szerveinél köteles kezdeményezni a törvényes állapot helyreállítását ~ ha ez nem történik meg, a törvényességi felügyeletet ellátó bírósághoz kell fordulnia. - A könyvvizsgáló tehát hármas kötöttségben tevékenykedik: a) vállalkozó, aki megbízási szerződés alapján díjazás fejében tevékenykedik
b) a társaság szerve
c) közérdekvédelmi feladatot is ellátó szerv.


75

25

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége

- Az új Ptk., a 3:35–3:37. § a személyegyesítő jogi személyeknél, elsősorban a gazdasági társaságoknál bevált megoldást általánosítva
általános jelleggel lehetővé teszi a jogi személy szervei határozatainak bírósági felülvizsgálatát
a jogi személy tagjai, alapítói, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai számára egyaránt > keresettel a jogi személy döntéshozó legfőbb szervének és ügyvezető szervének határozatát lehet megtámadni.

76

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai - A kereset
a tudomásra jutástól számított 30 napon belüli, ún. szubjektív, valamint
a határozat meghozatalától számított 1 éves objektív és egyben jogvesztő határidőn belül arra irányul, hogy ~ a bíróság a jogi személy jogszabálysértő határozatát (mely akkor is jogszabálysértő, ha a létesítő okiratba ütközik) ~ helyezze hatályon kívül > a bíróság tehát a társasági határozatot nem változtathatja meg - A keresetnek
a jogi személy határozata végrehajtására nincs halasztó hatálya
de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti

77

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata C.) A keresetindítás egyéb esetei

- Keresetet lehet továbbá benyújtani a felügyelőbizottság határozatával szemben is
mivel a felügyelőbizottság csak ellenőriz és ügydöntő határozatot nem hoz
ez csak elvi lehetőség - Alapítvány: elvileg
az alapító a kuratóriumi
a kuratóriumi tag pedig az alapítói döntést az általános jogszabályi rendelkezés miatt megtámadhatja > ez – főleg az utóbbi – aligha lesz gyakran alkalmazott szabály. 78

26

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása




- A létesítő okirat módosításával a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között lényegében nem foglalkozik a jogi személyek egyes fajainál találhatók a tartalmi rendelkezések

- A személyegyesülések körében
általában a tag(köz)gyűlés minősített többségű (pl. kétharmados) döntése szükséges a létesítő okirat módosításához
a módosítás ~ a nyilvántartásba való bejegyzéssel lesz hatályos ~ ha csak a törvény a szabály alól kivételt nem tesz 79

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.11 Státusváltozások B.) A státusváltozások további esetei

- A státusváltozások további esetei:
átalakulás (> II.12)
egyesülés (> II.13)
szétválás (> II.14)

80

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése

- Az átalakulás
a jogi személy típusának megváltoztatását jelenti
egyetemes jogutódlással
itt is a tág értelemben vett társasági jog intézményéről van szó, ~ átalakulás más jogi személy típusoknál (egyesület, alapítvány, költségvetési szerv) ~ nem jöhet számításba > nem korlátlan jogi lehetőség >a végelszámolási, illetve csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló jogi személy nem alakulhat át (3:40. §)

81

27

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás B.) Az átalakulás joghatásai - Jogok, kötelezettségek átszállása, az átalakuló társaság jogi sorsa:
a megszűnő jogi személy összes joga és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződés, hatósági engedélyek)
a nyilvántartásba való bejegyzéssel az átalakulással keletkező új jogi személyre szállnak át (3:39. §) – pl. kft.-ről rt.-re stb.
a bíróság ~ az átalakuló jogi személyt törli ~ az átalakulással keletkező jogi személyt egyidejűleg bejegyzi a nyilvántartásba > ha a bíróság elutasítja az átalakulást, a jogi személy a korábbi formájában működik tovább.

82

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás C.) Az átalakulás folyamata - Az átalakulási folyamata a személyegyesüléseknél
az átalakulás a tag(köz)gyűlés határozatával indul ~ legalább háromnegyedes többséggel dönthet ~ e szabálytól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el (bár törvény ezt kifejezetten nem mondja ki)
ezt követően a társaság (szövetkezet, egyesülés) ügyvezetése köteles ~ átalakulási tervet és ~ vagyonmérleg-tervezetet készíteni ~ ezt közzé kell tenni
e dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül ~ a tagoknak nyilatkozniuk kell, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjai lenni ~ a törvény (hibásan) nem ír elő jogvesztő határidőt > a kiváló tagok tagsági jogviszonya az átalakulás bírósági bejegyzésével megszűnik, és velük el kell számolni

83

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége - Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége:
az átalakulásról szóló döntést és a végleges vagyonmárleget közzé kell tenni
azok a hitelezők ~ akiknek le nem járt követelései a közzététel előtt keletkeztek ~ a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül
ha az átalakulás követelésük kielégítését veszélyezteti ~ az átalakulással létrejött jogi személytől ~ megfelelő biztosítékot követelhetnek, > pl., ha kkt. kft.-vé alakul át, hiszen megszűnik a tagok mögöttes felelőssége.
a biztosíték (óvadék, zálog) tárgyában esetleg létrejövő jogvitában bíróság dönt.

84

28

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei

- Ptk.: 3:44. §: a jogi személy
más jogi személlyel (személyekkel)
összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet (fúzió) - Összeolvadásnál
a fúzióban résztvevő minden jogi személy megszűnik
és egy új jogi személy jön létre egyetemes jogutódlással. - Beolvadásnál csak a beolvadó jogi személy(ek) szűnik(nek) meg és
valamennyi beolvadó jogi személy általános jogutódja az a megmaradó jogi személy, amelyben a beolvadás történt.


85

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Egyesülés (fúzió) B.) Az egyesülés a gyakorlatban - Az egyesülésre az átalakulás terv és a vagyonmérleg tekintetében az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
közös átalakulási terv készül
amelyet ~ az egyesülésben résztvevő ~ minden jogi személynek el kell fogadnia
a Ptk. az egyesülésben résztvevők által kötött egyesülési szerződésről nem beszél > természetesen a résztvevők köthetnek ilyet egymással - A jogi személyek alaptípusaira vonatkozó szabályok
szervesen kiegészítik az egyesülés általános szabályait
így pl. egyesület, illetve alapítvány csak egyesülettel, illetve alapítvánnyal fuzionálhat - A társaságok egyesülése versenykorlátozó hatással járhat a versenytörvény szabályait is figyelembe kell venni a fúziónál esetlegesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség (1996. évi LVII. törvény)





86

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei - A szétválás
különválás vagy
kiválás útján történhet > ugyancsak az átalakulás szabályainak alkalmazásával (3:45–3:47. §) - Különválás esetén
az eddigi jogi személy módosult létesítő okirattal fennmarad és
az eddigi jogi személy vagyonának egy részével új jogi személy alakul - A Ptk. ismer beolvadásos különválást, illetve kiválást is
a különváló jogi személyek (a kiváló jogi személy) a szétválással egyidejűleg
már létező más jogi személyhez csatlakoznak

87

29

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás B.) A szétválás joghatásai

- A szétváló jogi személyek jogutódjai
a szétválás előtti kötelezettségekért ~ a szétválás előtt elfogadott szétválási terv szerint kötelesek helytállni ~ szétválási szerződésről a Ptk. nem beszél)
de ha a kijelölt jogutód nem áll helyt ~ valamennyi szétválással keletkezett jogi személy ~ egyetemlegesen felel a hitelezővel szemben > ugyanez a helyzet az olyan kötelezettségnél is, amelyről a szétválási terv nem rendelkezik

88

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás

- A szétválással megszűnő jogi személy követeléseit
a szétválási tervben megjelölt jogutód érvényesíti
ha valamely követelésről a szétválási terv nem rendelkezik ~ ezt a jogutódok ~ a köztük fennálló vagyonmegosztás arányában érvényesíthetik - A szétválásra (is) az egyes jogi személy alaptípusoknál a Ptk. speciális előírásokat állapít meg.

89

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. - A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének
általános okait a 3:48. § állapítja meg
a részletes szabályokat – differenciáltan – az egyes jogi személy alaptípusainál megállapított rendelkezések tartalmazzák - A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha a) határozott időtartamra jött létre és ~ ez az időtartam eltelt, illetve ~ megszűnése feltételhez volt kötve és a feltétel bekövetkezett;
b) az erre jogosult szerve kimondja megszűnését ~ ez a személyegyesítő jogi személyeknél a tag(köz)gyűlés (az alapítvány megszűnésére speciális szabályok vonatkoznak) ~ ez esetben le kell folytatni a jelenleg Ctv.-ben szabályozott végelszámolási eljárást


90

30

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése B.) A megszűnés okai II.

- A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha
c) felszámolási eljárás alapján a bíróság a Cstv. alapján megszüntetni. ~ felszámolási eljárásra a jogi személy fizetésképtelensége esetén kerül sor ~ főszabályként a bíróság által kijelölt felszámoló folytatja le
d) törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a bíróság megszüntetni. ~ gazdasági társaságok (valamint a szövetkezet és az egyesülés) esetében a cégbíróság a Ctv. szerint > súlyos törvénysértés, illetve > a fantomcégként való működés esetén ~ alapítvány és egyesület bíróság általi megszüntetésére az ún. civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) előírásai szerint alapvetően > súlyos , illetve > ismételt törvénysértés esetén kerülhet sor.

91

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése C.) A megszűnés joghatásai

- A megszűnő jogi személy
valamennyi esetben a nyilvántartásból való bírósági törlés eredményeként szűnik meg
vagyoni viszonyait valamennyi megszűnési esetben teljes értékűen le kell zárni > a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsáról a jogi személy alaptípusainál megállapított szabályok az irányadók

92

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.15 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban - Az új Ptk. jogi személy könyve
hetedik része a jogi személy típusok között
utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban. - Az új Ptk. szerint az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli
a képviselet módját ~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg ~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt
törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig ~ az államháztartási törvény keretei között ~ másra is átruházhatja képviseleti jogát.


93

31

Vállalati Jog 2013

II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.15 Az állam, mint jogi személy B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban - A Ptk. 3:406. §-a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot
polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége
költségvetési fedezet hiányában is terheli > az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az „államháztartás részét képező jogi személyekre” is - Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben álló jogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik)
illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki > a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed


94

III. A társasági jogi szabályozás

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.1 Áttekintés

- A társaság jellemzői, fajai
a társaság kritériumai
non-profit, illetve gazdasági társaságok
nemzetközi társasági modellek
a társasági jog alapelvei
a társasági jog kapcsolódó jogterületei

32

Vállalati Jog 2013

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés 1) a privátautonómia terméke - elhatárolandó a közjogi társulásoktól 2) a gazd. társaságot mellérendelt, autonóm privát jogalanyok szabadon, önkéntesen, főszabályként szerződéssel hozzák létre





3) a társasági szerződés többalanyú, többoldalú tartós, kooperációs – szervező




megállapodás




4) a társasági működés szervezett és szervezeti keretek között zajlik
szervezet, ügyintézés
cégnév > a társaság a cégnév alatt jogképes

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke - A társaság a privátautonómia körébe tartozik > elhatárolandó a közjogi társulásoktól, amelyek
közjogi alanyok társulási technikát felhasználó közösségei (pl. önkormányzati – így kistérségi – társulások), vagy
társasági alapú közjogi személyek (pl. köztestületek – így az MTA, gazdasági és foglalkozási kamarák, hegyközségek stb.), vagy
államközi megállapodáson alapuló nemzetközi közjogi társaságok. - A civiljogi társaság–közjogi társulás elhatárolása > határesetek, pl. az erdőbirtokossági társulatok (1994. évi XLIX. törvény) és a vízgazdálkodási társulatok (1995. évi LVIII. törvény) vegyesen közjogi és magánjogi elemeket tartalmaznak
a rájuk vonatkozó törvény mondja meg, hogy mennyiben kell az adott szervezettípusra ~ a civiljogi, illetve ~ a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazni > a két hivatkozott törvény a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást jelölte meg mögöttes jogterületként


III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat - A gazdasági társaság
mellérendelt és autonóm privát jogalanyok közt szabadon és önkéntesen,
a társaságban részt vevők jogügyleti akaratából,
főszabályként szerződéssel keletkezik
kivételek ~ kényszertársulások > jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményeként keletkeznek (pl. vízközmű társulat) ~ koncessziós társaság > kötelezően létrehozandó gazdasági társaság ~ objektív jogközösségek > nincs jogügyleti akarat (családjogi, örökjogi, illetve egyéb tulajdonközösségek)
a szerződési jelleg ~ vagy közvetlenül állapítható meg (társasági szerződéssel való létrehozás) ~ vagy közvetetetten (alapszabály szervezeti aktus, amit azonban a társulni kívánók a kölcsönös és egybehangzó jogügyleti akarattal fogadnak el > a szerződési jelleg alóli kivétel: az egyszemélyes társaságok alapító okirata > egyoldalú jogügylet

33

Vállalati Jog 2013

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei D.) A társasági szerződés specialitásai, jellege

- A Ptk.-ban szabályozott vagyonjogi szerződések többsége
általában kétszemélyes szerződések (adásvétel: eladó-vevő, vállalkozási szerződés: megrendelő-vállalkozó)
a felek szemben állnak egymással > érdekkülönbség
kapcsolatuk általában rövid idejű, különösebb együttműködést nem igényel. - A jogi szabályozás a társaságokat
többalanyú szerződésként modellezi, amelyekben nincsen árucsere elem
a társaság tagjai nem egymásnak, hanem a társaságnak szolgáltatnak
a szolgáltatás lényege az együttműködés > a tagok érdekazonossága dominál > tartós kooperációs-szervező megállapodás

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei E.) A társasági szerződés specialitásai, jellege - A társaság a szervezett, szervezeti keretekben zajló együttműködés színtere
valamilyen minimális társasági szervezet és szervezetszerű működés minden társaságra jellemző
a nagyobb társaságoknál – egyesület, részvénytársaság – pedig a tagoktól elkülönült viszonylag önálló társasági szervezet és ügyvitel épül ki (közgyűlés, ügyvezetés, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló stb.). - A társasági szervezet és ügyvitel
kiemeli a társaságokat a kötelmi (szerződéses) jogból > főszabályként ennek köszönhetően válik a társaság szervezeti jogalannyá
legtöbb társaság jogi személységgel rendelkezik (kft, rt., szövetkezet, egyesület)
a legegyszerűbb-leglazább társasági alakzatok (kkt., bt.) ~ cégnevet (kereskedelmi nevet) kapnak ~ cégnevük alatt jogképesek > jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, bejegyezhetők tulajdonosként az ingatlannyilvántartásba, szerződéseket köthetnek, perképesek. - A kkt., bt., a Gt.-ben nem volt jogi személy, az új Ptk.-ban viszont jogi személységet kaptak.

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása - A magánjogi társaságok két alapvető csoportja:
a polgári jog által szabályozott non-profit társaságok
a kereskedelmi (társasági) jog által szabályozott, üzletszerű vállalkozást célzó gazdasági társaságok - Nonprofit társaságok/társulások:
polgári jogi társaság (Ptk. 568. § > Ptk. 6:498. §)
egyesület (Ptk. 61. § > Ptk. 3:63. §) > a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról - Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység
közös vagyon ~ az üzleti tevékenység alapja ~ fejlettebb társasági formáknál intézményesen elkülönül a tagok vagyonától
formakényszer, üzleti nyilvánosság > kereskedelmi regiszterbe való bejegyzés

34

Vállalati Jog 2013

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok B.) Határterültetek - Határterület: egyesülés, szövetkezet - Egyesülés: korábban a Gt. szabályozta > önálló jogi személy típusként bekerült a Ptk.-ba a tagok gazdálkodását koordináló jogi személy > kooperációs társaság
gazdasági eredménye a tagoknál jelentkezik > a gazdasági társaságok közös szabályai változatlanul irányadóak az egyesülésekre


- Szövetkezet: egységes szabályozását korábban a 2006. évi X. tv. biztosította középúton áll a részvénytársaság és az egyesület között
részben nyereségérdekelt gazdálkodó szervezet > az új Ptk.-ban önálló jogi személy típus lett, amelynek nem mögöttes jogterülete a gazdasági társaságok joga.


III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok C.) Társaságok nonprofit jellege - 2006-ban a Gt.-ben keletkezett – a korábban a Ptk.-ban szabályozott közhasznú társaság helyett – egy nonprofit társasági forma
nem önálló társasági forma volt, hanem a gazdasági társaságok valamennyi formájában létrejöhetett > kkt., bt., kft. és rt. egyaránt működhet nonprofit jelleggel
nem törekedhetett nyereségszerzésre > a közhasznú társaság intézménye 2007. július 1-jével (a már működő társaságokra nézve 2 év átmeneti idővel) megszűnt - Az új Ptk.
a non-profit gazdasági társaság intézményét megszüntette
a társasági szerződés azonban ~ a Ptk. diszpozitív szabályozásának felhasználásával ~ a jövőben is kialakíthat nyerségre nem törekvő, non-profit formát.

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés

- Két nagy társasági jogrendszer:
angol-amerikai
a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája:
a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac
EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között

35

Vállalati Jog 2013

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek B.) Az angol-amerikai modell - Az angol-amerikai modell
erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok
csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public)  vezető alakzat
összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek C.) A német (kontinentális) modell

- A német (kontinentális) modell:
a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog
széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző
a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír)
a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.5 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja - A társulási szabadság, a vállalkozói privát autonómia, a társulók akaratérvényesítésének elve > a gazdasági társaságnak elsősorban tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia - A magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel
közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a formakényszer és a cégjogi nyilvánosság elve.
A diszpozitív jogi szabályozás mellett a társasági jogban jelentős közérdekvédelmi szerepet játszanak a kötelező – imperatív és kógens – jogi normák. - Tulajdon – és szektorsemleges szabályozás > egyenrangúság, szabad külföldi „betársulás” - Kisebbségvédelem individuális
kollektív


36

Vállalati Jog 2013

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.5 A társasági jog alapelvei B.) Az alapelvek második csoportja - Az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek védelme > hitelezővédelem, pl.
csalárd csődök
vállalatkiürítések ellen - Felelős vállalatvezetés (corporate governance)
a vállalatvezetés elidegenedése a tagoktól
önérdekeik túlzott érvényesítése korlátozás lehetőségei - Munkavállalói participáció: (Mitbestimmung) a munkavállalók bevonása,
a szociális béke biztosítása


III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata

- A gazdasági társaságok joga > civiljog > a Ptk. alapelveit a társasági jog terén is alkalmazni kell - Cégjog: > a társasági „alaki” jog, 2006. évi. v. tv.
szélesebb, mint a társasági jog,
alapvetően eljárási jellegű - A társasági jogba beépült konszernjogot eddig a Gt., a jövőben a Ptk. szabályozza
meghatározó befolyásolás jogkövetkezményei
elismert és tényleges vállalatcsoport intézménye > ez a szabályozás csak a zártan működő rt.-kre és a kft.-kre vonatkozó német típusú konszernjogot tartalmazza - A nyilvánosan működő részvénytársaságok konszernjoga (vállalatfelvásárlás) > a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)

III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei B.) Egyéb jogterületek - Értékpapír- és tőzsdejog
a tőkepiac és befektetések joga
az új Ptk. is ad alapszabályzást az értékpapírokra (6:565– 6:578. §). - Számviteli jog (2000. évi C. tv.) és adójog - Egyéb, a társasági működéshez kapcsolható területek, pl.
bankjog
munkajog
biztosítási jog
elektronikus médiák joga

37

Vállalati Jog 2013

IV. A magyar társasági jog történeti fejlődése

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza - 1779: a Kúria megbízást kap a kereskedelmi és váltótörvények kidolgozására
az ennek nyomán készült javaslat az 1795. évi Országgyűlésen kerül beterjesztésre
törvényerőre nem emelkedik - 1836: Lánchíd, Kisfaludy-gőzös - 1840 évi reformtörvények körében születik meg az 1840. évi XVIII. tc. a „közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyiról” - 1849 után az osztrák jog (kereskedelmi törvény) kerül bevezetésre - 1875: a kereskedelmi törvény születése > 1875. évi XXVII. tc. (Kt.)

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt B.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény - A kereskedő fogalma:
saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozik
kereskedőként pedig ~ vagy egyéni cég ~ vagy kereskedelmi társaság léphet fel az üzleti forgalomban - A tv. a kereskedelmi társaságok, úm.
közkereseti társaság
betéti társaság
részvénytársaság
szövetkezet alapítása, működése megszűnése alapvető szabályait állapította meg - 26922/1875. sz. földművelés-ipar- kereskedelem és igazságügy miniszteri rendelet: „a kereskedelmi cégjegyzések berendezése és rendezése tárgyában”

38

Vállalati Jog 2013

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig - A Kt. után a magyar kereskedelmi jogfejlődés
alapvetően a bírói és a jogirodalmi jogfejlesztés eszközein alapult
kiegészítő törvényhozásra is sor került. - 1930. évi V. tc.: a korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság megjelenése (Kft.: kis- és középvállalkozások) - 1931. évi XX. tc. kartelltörvény: a gazdasági, monopolhelyzet kialakulásának eseteire vonatkozó szabályozás
kartell hatóság és kartellbíróság


IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.2 A szocialista időszak

- 1945 után a gazdaság átalakul
a szocialista típusú gazdasági rend a gazdasági élet szereplőinek nem kívánt társulási lehetőséget nyújtani
a társasági jog „tetszhalott állapotba” kerül
állami tulajdon > szocialista vállalat > intézmény típusú jogi személy
a szövetkezetek is elvesztik kereskedelmi jellegüket > kollektivizálás - Újjáéledés: 1960-as évek: „társulási jog” > 1977-től bekerül a Ptk-ba
1979-81: kisvállalkozói szabályozás ~ állami szektorban ~ magánszektorban: gmk, vgmk
1985: a cégeljárás újraszabályozása


IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény

- Az 1988. VI. tv.: „rendszerváltó törvény”
még a szocialista piacgazdasági koncepció jegyében született > a társasági jogot – harmadik szektorként – az állami vállalatokra, szövetkezetekre von. jog mellé helyezte
„ húzó törvény” > adótörvények reformja, cégjog modernizálása, értékpapír- és tőzsdejog, versenyjog, számviteli jog „kikényszerítése”
a privatizációs folyamat alapja
alapelvei, felépítése, társasági formaválasztéka ma is érvényes ~ társulási szabadságon alapuló ~ vállalkozásbarát
időszaki (6-8 évenkénti) intézményi felülvizsgálat igénye > a kisebb „hozzányúlásokat” azonban kerülni kell

39

Vállalati Jog 2013

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák - A társasági jog átfogó intézményi felülvizsgálatának indokai:
a nemzetközi jogfejlődés (főleg az EU állandóan bővülő-változó társasági jogi irányelveihez való alkalmazkodás), továbbá
a magyar jogfejlődés (a versenyjog, az értékpapírjog, a számviteli jog, a munkajog, illetve más jogterületekkel való kollíziók kiküszöbölése),
a technikai fejlődés (pl. az elektronizáció, a digitalizáció hatásai a cégeljárásra),
a törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai (hibák, hézagok, új szabályozási igények) > tartalmilag lényegében ún. novelláris változásokról van szó, de annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudják a törvényt kezelni, a számozás szempontjából új társasági törvény és ezzel együtt új cégtörvény készül a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény cégtörvény, 1997. évi CXLIV. törvény

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése - A harmadik társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény: jellemzői
vállalkozóbarát szemlélet
a diszpozivitás növelése a társasági szerződésben
az adminisztratív kötöttségek csökkentése ~ a cégeljárás felgyorsítása ~ szerződésminták ~ elektronikus cégeljárás
a szervezet-átalakítási formáknál a tagok döntési felelősségének növelése
a cégbíróság funkcióinak változása, a végelszámolás a Ctv.-ben való szabályozása > 2006. július 1-jén lépett hatályba

- Az új Ctv. jelentős újításként: fokozatosan erősítette az elektronikus cégeljárás jelentőségét 2008. júliusától a cégbejegyzési eljárás tekintetében az elektronikus eljárási formát kötelezővé tette





IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához - A 2008 őszétől kezdődő világválság nyomán
a megnövekedett visszaélések miatt szigorítani kellett a szabályozást
az átfogó szigorításra 2011 decemberében került sor (2011. évi CXCVII. törvény)
a cégeljárásba beépítették az adóregisztrációs eljárást ~ ha az adóhatóság – jelentős köztartozás miatt – megtagadja az adószám kiadását, a cégbíróság a gazdasági társaságot nem jegyezheti be a cégjegyzékbe ~ a felszámolt társaságok, illetve a megszüntetett fantomtársaságok tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit is kizárta a társaságalapításból - Az új Ptk. előkészítése során
kezdetben az volt a többségi vélemény, hogy a társasági jog – a munkaszerződésekhez és a szellemi alkotások jogához hasonlóan – ne kerüljön be a Ptk.-ba
ez az álláspont azonban 2010 őszén megváltozott > a gazdasági társaságok joga bekerült a Ptk. harmadik könyvébe

40

Vállalati Jog 2013

IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után E.) Az új társasági- és cégjog 2007-es korrekciója - 2007 június: A Ctv. és a Gt. 2007-es módosítása (A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 2006. évi VI. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI törvény) > céljai:
a cégalapítás, és cégeljárás egyszerűsítése és költséghatékonyságának növelése , az elektronikus cégeljárás elterjesztésének igénye
a cégregisztráció könnyítése és a társaságalapítás szabályozási környezetének nemzetközi „piacképességének” biztosítása
egyszerűsített a bejegyzési eljárás minden szakaszán
további módosításokat vezetett át a Ctv. több rendelkezésén (pl. cégnévre, székhelyre, kézbesítési megbízottra, a közlemények közzétételére vonatkozó szabályokon) > a társaságok számára az új Gt. hatálya alá helyezés végső időpontja 2008. július elsejére tolódott

II. Rész. A gazdasá gazdasági tá társasá rsaságok kö közös szabá szabályai az új Ptk.Ptk.-ban

122

I. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései

41

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.1 Áttekintés

- A szabályozás sajátosságai
az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért
a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések (Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek - Szabályozott kérdések
a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §)
formakényszer (Ptk. 3:89. §)
a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §)
a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §)
választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §)
a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása (Ptk. 3:93. §)

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma

- A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás > eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység - A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás
nyereségéből közösen részesednek
a veszteséget közösen viselik
főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak > semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. - A 2006. évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát
nem jövedelemszerzésre irányult
a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság most a Ptk.-ból kikerült
a Ptk. 3:4. § általános eltérést engedő szabályozása folytán azonban ~ a társulók létrehozhatnak non-profit jellegű gazdasági társaságot is ~ függetlenül attól, hogy ilyet a Ptk. most már mint külön formát nem intézményesít

42

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya

- A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket
a magyar cégeljárási jog alapján
a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az 1997. évi CXXXII. törvény vonatkozik - Ha magyar vállalat
külföldön alapított társaságot, illetve
külföldi székhelyű társaság tagjává válik > erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.) - Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különleges garanciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma

- A gazdasági társaságnak
főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie
általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaság létrehozását is
a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re ~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják - Az egyéni vállalkozónak nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t alapítania, hanem a 2009. évi CXV. törvény szerint ~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

• •

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai - Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást:
természetes személy ~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja ~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt tag lehet ~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag
kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.ben sem
egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja
nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll” > az eltiltás fogalmát azonban a Ptk. nem definiálja

43

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése

- Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2) bek.):
a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni
nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák

- Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-ban szabályozott formákban alapítható:
közkereseti társaság
betéti társaság
korlátolt felelősségű társaság és
a részvénytársaság > ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel rendelkező gazdasági társaságok

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek

- A Ptk. erről nem rendelkezik, de
a 2006-os Gt. alapján eddig tovább működhettek a korábban alapított közös vállalatok (kv.)
újat a harmadik Gt. hatályba lépése után már nem lehetett alapítani > a közös vállalatok Ptk. hatályba lépése utáni sorsáról a Ptké.-ben vagy az új Ctv.-ben kell rendelkezni - A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus - Az egyesülés
nem gazdasági társaság
a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is irányadóak - A magyar jogban nincs mód
csendes társaság
betéti részvénytársaság alapítására

44

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői

- A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság
a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani
tagjai a részvényesek
„tiszta” tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál
létesítő okirata az alapszabály

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

- A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvető különbségek vannak
a zártan működő (zrt.) és
a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei részvénytársaságok (nyrt.) között - A Ptk. alapján
minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre
a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt. - Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei

- A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra
a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg
kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok tagokkal való közlésére > a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapító okirata) lehetővé teszi (3:91. §).

45

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje

- Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el
az ellenkező bizonyításig ~ a tértivevényen feltüntetett időpontban ~ ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon
a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti. - Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum

- A Ptk. lehetővé teszi
a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói elbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését
e lehetőségnek az igénybevételét ~ vagy a társasági szerződésben ~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni. - A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint a
a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes
a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önálló szabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el - Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.





I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.6 Választottbírósági út igénybe vétele B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita - Társasági jogvitának minősül a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita, b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita, d) a társaság és a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal való jogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe).

a választottbírósági hatáskört és az eljáró választottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni

az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodás igénybevételéről nem rendelkezik

46

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje

- A jogalkalmazás során a társasági jogban
a jogi személyek közös szabályait és
a társaságok közös szabályait együttesen kell alkalmazni
az általános szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha a törvény az egyes társasági formáknál eltérően nem rendelkezik > a gazdasági társaságokra jellemző jó néhány szabály a jogi személyekre vonatkozó közös szabályokban található vagy azokhoz fűződik.

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály

- A legjelentősebb ilyen szabály > Ptk. 3:4. §
a gazdasági társaságokra vonatkozó Ptk.beli szabályoktól (bizonyos kivételekkel)
a társulók társasági szerződésben általános jelleggel eltérhetnek > ez éppen ellenkezője az eddigi szabályozásnak

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között

- A jogi személyek általános szabályai tartalmazzák:
a) felelősségátvitelt a kft.-nél és az rt.-nél a korlátolt felelősséggel visszaélő tagra (3:2. §),
b) az apportszabályt > a társasági vagyonhoz való nem pénzbeli hozzájárulás körülhatárolását (3:10. §),
c) azt, hogy a gazdasági társaság a bírósági cégjegyzékben való jogerős bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre (3:4. §),
d) a cégnyilvántartás nyilvánosságát > erről a Ctv. is részletesen rendelkezik (3:13. §),
e) azt, hogy a társasági szerződés érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzés után a törlés érdekében nem lehet hivatkozni > nem indítható semmisségi alapon törlési per (3:15. §),
f) azt, hogy a gazdasági társaság felett a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol (3:54. §),
g) hogy a társaság szerveinek határozatát milyen határidővel lehet bíróság előtt megtámadni (3:35–3:36. §).

47

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja - Főszabályként a tagot keresete alapján a társaságból ki lehet zárni
de csak akkor, ha a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné
a kizárásról a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes többséggel határoz > a határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál, mely ~ vagy elutasítja a társaság keresetét, ~ vagy kizárja a tagot
nem lehet kizárni ~ a nyilvánosan működő rt. részvényesét (tehát az eddigi Gt.-beli szabályozással szemben a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesét igen) ~ azt a tagot, aki a társaság tag(köz)gyűlésében legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik ~ kétszemélyes társaságnál a másik tagot

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete

- A kizárási eljárás alá vont tag jogi helyzete
a tag kizárása a bíróság jogerős határozatával történik, addig tagsági jogviszonya fennmarad
a társaság kérésére (kérelemre) azonban a peres eljárás alatt a bíróság ~ az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti ~ ha részéről a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna
az esetleges nyereség – éppúgy, mint a többi tagot – a tagsági jogaiban felfüggesztett tagot is megilleti
a felfüggesztett tagot a felfüggesztés alatt a társaság által vállalt kötelezettség nem terheli

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére

- A tagsági jog felfüggesztése alatt
a létesítő okirat nem módosítható
nem hozható döntés másik tag kizárásáról, a társaság átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, valamint jogutód nélküli megszűnésről

- További változás: a Ptk. elhagyta a Gt. a kizárási perre vonatkozó speciális szabályait (Gt. 48. § (2)-(3), részben (4) és (6)

48

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere

- A Ptk. az eddigi gyakorlatot folytatva kollektív kisebbségvédelmet is biztosít
azon tagok számára, akik
együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek - Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (Ptk. 3:103. §)
egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése (Ptk. 3:104. §)
perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló ellen (Ptk. 3:105. §)


- A 3:106. § alapján a társasági szerződés nem csökkentheti a kollektív kisebbségi jogokat, a kisebbség terhére való bármilyen eltérés semmis.

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere

- A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével
ülés tartása nélküli döntéshozatal is kezdeményezhető
kezdeményezésnek az ügyvezetés köteles eleget tenni
ha ezt 8 napon belül nem teszi ~ az ülést a cégbíróság hívja össze ~ illetve felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására
a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni - Változás:
az összehívásra nyitva álló határidő 30 napról 8 napra csökkent
„a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” (Gt. 49. § /1/ bek.) nem szerepel a Ptk.-ban

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése - A társaság állandó könyvvizsgálójától különböző könyvvizsgáló egyedi vizsgálatának kezdeményezése
a vizsgálat tárgya ~ az utolsó beszámoló(mérleg) felülvizsgálata, vagy ~ az utóbbi két év valamely jelentős gazdasági eseménye, ill. kötelezettségvállalása kapcsán
ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra az ezek külön könyvvizsgáló általi megvizsgálására vonatkozó vizsgálatot elrendelését a cégbíróságtól kell kérni
a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja, ha ~ a kisebbségi jogokkal ~ a kezdeményező tagok visszaélnek. > a vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli > ha azonban a vizsgálat „nyilvánvalóan alaptalan” volt, a társaság a költségeket a kisebbségre háríthatja

49

Vállalati Jog 2013

I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem D.) Igényérvényesítés kezdeményezése

- Ha a társaság legfőbb szerve
elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra ~ a vezető tisztségviselő, ~ felügyelőbizottsági tag vagy ~ a könyvvizsgáló elleni igény érvényesítését,
a kisebbség ~ a tag(köz)gyűlés ülésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ~ az igényt a társaság javára maga érvényesítheti.

II. A társaság létszakaszai

II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI II.1 A társaság létszakai a Ptk. szerint - A gazdasági társaság létszakaszai a következők:
alapítás (Ptk. 3:94–3:1001 §),
a társasági szerződés módosítása (Ptk. 3:102. §),
a társaság formaváltozása, azaz más társasági formába való átalakulása (Ptk. 113–135. §),
társaságok egyesülése (Ptk. 3:136. §),
a társaságok szétválása (Ptk. 3:136. §),
a társaság jogutód nélküli megszűnése (Ptk. 3:137. §).

50

Vállalati Jog 2013

II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI II.2 A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása

- A gazdasági társaságok létszakaszaival kapcsolatban vissza kell utalni a Ptk. jogi személyekkel kapcsolatos általános szabályaira
a társaságalapítással kapcsolatban figyelembe kell venni a 3:5–3:10. §-át,
az átalakulással, egyesüléssel és szétválással kapcsolatban a 3:39–3:47. §-át,
a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatban a 3:48. §-át is > az általános rész a létesítő okirat módosításáról nem rendelkezik.

III. Az alapítás

III. AZ ALAPÍTÁS III.1 Áttekintés – az alapítás lépcsői

- Az alapítás lépcsői a következők:
a társasági szerződés megkötése;
a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzése (közjegyzői okiratba foglalása) > ezzel a társaság előtársasági állapotba jut
a társaság bejelentkezése a cégbíróságnál;
a bejegyzési eljárás lefolytatása;
a társaság cégjegyzékbe való bejegyzése > a bejegyzési eljárás eredményeképpen végül a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján a jövőre nézve jön létre A szindikátusi szerződés
a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozó nem nevesített szerződés
amelyet a társulni kívánók általában a társasági szerződés előtt kötnek meg

51

Vállalati Jog 2013

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma - A társasági szerződés
kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5–3:10. §) ~ részben a 3:95–3:99. § (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek
rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése B.) A társaság cégneve, székhelye - Minden gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik
a jogi személy nevére vonatkozó, 3:6. §-ban foglalt általános szabályokon túl
az erre vonatkozó részletes szabályokat a cégtörvény (Ctv.) határozza meg. - A társaság székhelye
nem kell feltétlenül azonosnak lennie a központi ügyintézés helyével
ha ez a két hely egymástól elkülönül, a társasági szerződésben ~ a székhely mellett ~ a központi ügyintézés helyét is fel kell tüntetni > a társaságnak más földrajzi helyen lévő telephelyei (fióktelepei) is lehetnek, ezeket a cégnyilvántartásba csak akkor kell bejegyezni, ha a társaság kéri. - A társaság székhelye az uniós jog alapján külföldre is áthelyezhető

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése C.) A társaság tevékenysége - A gazdasági társaság
elvileg minden olyan tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt, illetve nem korlátoz (Ptk. 3:8. §)
ha azonban jogszabály valamely tevékenység folytatását hatósági engedélyhez köti (működési engedély) ~ e tevékenység ugyan szerepelhet a társasági szerződésben foglalt tevékenységi körében ~ de e tevékenységet a társaság csak a hatósági engedély birtokában kezdheti el
egyes vállalkozásoknál – kereskedelmi bankok–biztosítók – ún. alapítási engedélyre is szükség van > e nélkül az ilyen társaság nem jegyezhető be a cégjegyzékbe
jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor végezhet ~ ha van olyan tagja, munkavállalója, illetve megbízottja ~ aki a képesítési követelménynek megfelel

52

Vállalati Jog 2013

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése D.) A társaság vagyona - A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenységre irányul
ellentétben a polgári jogi társasággal, a gazdasági társaságnak mindig van vagyona és
ezt a társasági szerződésben meg kell határozni
a vagyont a tagoknak kell biztosítaniuk és minden egyes tag vagyoni hozzájárulásra köteles
a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból
vagyoni minimum: ~ kft.-nél 3 millió ~ zártkörűen működő rt.-nél 5 millió, ~ nyilvánosan működő rt.-nél 20 millió Ft. a kötelező törzs(alap)tőke-minimum  a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport)

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) - Apport lehet
legáltalánosabban minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi tárgy, szellemi alkotás vagy jog
a követelés akkor képezhet apportot, ha ~ azt az adós elismerte vagy ~ jogerős bírósági határozaton alapul
a tag személyes közreműködése, szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem minősülhet apportnak
a társaság tagjai az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban nem állapíthatják meg
a törvény a korlátolt felelősségű társaságoknál az apportra többletszabályokat állapíthat meg > így pl. meghatározhatja a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát, mely Rt. esetében kötelezően 30–70% > az apport főszabályként a társaság tulajdonába kerül

III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése - A gazdasági társaságok egyes fajainál előírt szabályok szerint
a vagyoni hozzájárulást a tagoknál általában a társaság cégbejegyzéséig szolgáltatniuk kell
a társasági szerződés – ha törvény nem tiltja – erre hosszabb időtartamot is megállapíthat ha a tag ~ a társasági szerződésben megállapított időpontig vállalt vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, és ~ ezt a hiányt a társaság ügyvezetésének felhívására 30 napos póthatáridőn belül nem tagsági jogviszonya a póthatáridő lejártát követő napon megszűnik (Ptk. 3:98. §)
e szabálytól a társasági szerződés nem térhet el, az eltérés semmis > a tagot tehát ez esetben a társaságból nem zárják ki, hanem tagsági jogviszonya törvényi rendelkezés alapján automatikusan megszűnik.

53

Vállalati Jog 2013

III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények - A társasági szerződést - az ügyvédi ellenjegyzéstől függetlenül – a társaság minden alapító tagjának, illetve képviselőjének alá kell írnia - A társasági szerződés minősített alakisághoz kötött okirat
a tagok által aláírt társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ~ ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy ~ közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia
az ellenjegyzés (közokiratba foglalás) legfontosabb jogi hatása, hogy az ellenjegyzés napjától a keletkezésben lévő gazdasági társaság a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet

III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság B.) Az előtársaság - Az előtársaságra a „végleges” társaságra vonatkozó szabályokat kell a törvényben meghatározott kivételekkel alkalmazni
az előtársasági lét a jogerős cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításáig tart
az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért ez esetben a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni
a Ptk. nem tiltja meg, hogy az előtársasághatósági engedélyhez kötött tevékenységet végezzen > az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzési kérelem benyújtása után folytathat

- A Ptk. – a Gt. 15. § (2) bek.-től eltérően – nem rendelkezik arról, hogy az előtársasági jelleget az iratokon és a megkötött jogügyletek során a bejegyzés alatt (b.a.) toldattal jelezni kell.

III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén - Ha a társasági szerződés valamilyen ok miatt törvénysértő és a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja
az előtársaság haladéktalanul köteles működését megszüntetni
az e kötelezettség megszegésével okozott károkért ~ az előtársaság vezető tisztségviselői ~ egyetemlegesen felelnek. - Az esetleges tartozásokat
elsődlegesen a létrehozni kívánt társaság részére biztosított vagyonból kell fedezni
ha ez nem elégséges ~ az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni ~ ha a tagok felelőssége korlátozott és kielégítetlen tartozások maradnak fenn, ezekért a megszűnt előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A Gt.-ben (16. § /3/ bek.) a vállalt kötelezettségekből fakadó tartozáskorét a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni

54

Vállalati Jog 2013

IV. A társaság további létszakaszai

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya

- A társasági szerződés módosítása
arról a társaság legfőbb szerve (taggyűlés) is határozhat
a tagok aláírására nincs szükség
a taggyűlés általában a jelen lévők háromnegyedének háromnegyedes többségével is döntést hozhat
történhet szerződésmódosítással is > cégjogilag a változásbejelentési eljárás útján történik, amelyre a cégbíróság főszabályként az alapítási eljárás szabályait alkalmazza

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása B.) A főszabály alóli kivételek - E főszabály alóli kivételek:
a) egyhangú döntésre van szükség, ha a módosítás valamely tag jogait hátrányosan érintené > az a tag is szavazhat, aki egyébként szavazati joggal nem rendelkezne (3:102.§ /3/ bek.);
b) a kkt. és bt. társasági szerződése módosításához (3:143. §);
c) a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyének, fióktelepének és tőtevékenységének nem minősülő tevékenységi körének megváltozatásához a tag(köz)gyűlés egyszerű többséggel hozott határozata is elégséges (3:102. § /2/ bek.) - A Ptk. 3:102. § nem tartalmaz eltérést tiltó rendelkezést, tehát kérdéses, hogy a társasági szerződés e szabályoktól eltérhet-e, pl.
háromnegyed helyett alkalmazhat egyszerű többséget
korábban a c) pontban foglalt technikai változtatásokról a létesítő okirat felhatalmazása alapján az ügyvezetés is dönthetett – kérdés, lehetséges-e ez a továbbiakban is?

55

Vállalati Jog 2013

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás A.) Lényege

- Az átalakulás lényege: társasági formaváltás, egyetemes jogutódlással
a régi társasági forma megszűnik, és a megszűnés pillanatában – amikor is a régi társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből és az újat bejegyzi – új társaság keletkezik (pl. kft.-ből rt. vagy fordítva)
gazdasági társaság a Ptk. szerint más gazdasági társasággá, valamint egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás B.) Lényege - A Ptk. 3:39. §-a szerint az átalakulásra mögöttes jogterületként az alapítás szabályait kell alkalmazni > eltérő, sajátos szabályok
felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági társaság nem alakulhat át
az átalakulási folyamatban előtársaság nincs
az átalakulóban lévő társaságnak iratain az átalakulás tényét jeleznie kell > az átalakulás útján létrejövő új társaságra átszáll a megszűnt társaság összes joga és kötelezettsége [Gt. 70. §] - Az átalakulással kapcsolatban is problematikus, hogy a Ptk. sem a jogi személy általános részében, sem a gazdasági társaságok közös szabályainál nem mondja ki e szabályoktól való eltérés semmisségét.

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás C.) Menete - A gazdasági társaság legfőbb szervének az átalakulásról főszabályként két alkalommal kell döntenie (3/4-es szótöbbséggel)
az első döntés elvi jellegű > egyetértő döntés esetén ~ a társaság vezető tisztségviselői elkészítik az átalakulni kívánó gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteit ~ ezeket (a nem rendes) könyvvizsgálóval, (ha pedig a társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelő-bizottsággal is) ellenőriztetni kell
a vagyonmérleg-tervezetek alapján ~ meg kell határozni az átalakulás útján létrejövő társaság törzs(alap)tőkéjét és ~ az egyes tagokra eső vagyonhányadot, ~ az „új társaságban” részt venni nem kívánó tagokkal pedig 60 napon belül (Gt.: főszabályként 30 nap) el kell számolni
az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönyben két egymás után megjelenő számban közleményt kell megjelentetni > biztosítékokat lehet kérni (30 nap)
az átalakulás cégbejegyzése után mind a megszűnő, mind az új társaságra nézve 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni > a társasági szerződés azonban eltérhet a kettős – elvi és konkrét döntési konstrukciótól, és úgy is dönthet, hogy egy ülésen döntenek az átalakulásról

56

Vállalati Jog 2013

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés - A gazdasági társaság
más társasággal
szövetkezettel és
egyesüléssel egyesülhet (3:136. §). - Egyesülés
ha több gazdasági társaság összeolvad, vagy
ha egy vagy több társaság egy másik társaságba beolvad
versenykorlátozó hatással járhat, ezért ~ az eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tartalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szabályai szerint ~ esetlegesen be kell szerezni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét - A Ptk. az egyesülési szerződésről (Gt. 78. § /4/ bek.) hallgat

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Egyesülés, szétválás B.) Szétválás - A szétválásról a társaságok közös szabályai nem tartalmaznak rendelkezést
mivel azonban a jogi személy általános szabályai szerint az átalakulásra vonatkozó rendelkezések mögöttes jogterületet képeznek a szétválásra nézve is
a társaság ~ gazdasági társaságokra ~ szövetkezetre és ~ egyesülésre válhat szét, - Szétválás
ha egy gazdasági társaság több társasággá bomlik (különválás), vagy
ha egy társaság valamely része önálló társasággá válik (kiválás) > szétválás esetén az eddigi formától eltérő társasági forma is választható - A Ptk. a szétválási szerződésről is hallgat hallgat

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.3 Jogutód nélküli megszűnés - A jogutód nélküli megszűnésnek esetkörei
a társaságot tagjai ~ önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozata alapján végelszámolással > a végelszámolót főszabályként a taggyűlés jelöli ki > ált. a társ. vezető tisztségviselője > beszedi a kintlévőségeket, kielégítik a követeléseket, a fennmaradó vagyont a társasági szerződésben szabályozott módon (ált. vagyonaránylagosan) szétosztják a társaság tagjai között ~ a társasági szerződésben eleve meghatározott időre hozták létre a társaságot, s ez az idő eltelt
a bíróság felszámolást elrendelő ítélete alapján
cégbírósági érdemi döntés alapján ~ súlyos és ismételt törvénysértés esetén (Ctv. 81. § (6) bek) ~ a nem működő ún. fantomcég hivatalból való törlése (Ctv. 89-93. §) > a Ptk. ezekről nem rendelkezik
törvényben meghatározott speciális okból (pl. kkt, bt. > tagok száma egyre csökken) > valamennyi esetben a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel, a törlés napjától szűnik meg.

57

Vállalati Jog 2013

V. A gazdasági társaság szervei

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.1 Áttekintés - A gazdasági társaság szervei:
a társaság legfőbb szerve, amelyet tág értelemben taggyűlésnek nevezhetünk;
a társaság ügyintéző szerve ~ vezető tisztségviselők, ~ rt.-nél pedig kollektív vezető szervként főszabályként az igazgatóság;
a társaság tulajdonosi ellenőrzési szerve: felügyelőbizottság;
a társaság eredmény-beszámolójának ellenőrző szerve: könyvvizsgáló
a társaság a négy szervtípus mellett elvileg más szerveket is létrehozhat (pl. tanácsadó testület, állandó vagy ad hoc bizottság) ~ ezek a Ptk. szerinti szervek hatáskörét, felelősségét nem érintik ~ új szabály: ilyen szervet az ügyvezetés saját döntése alapján nem, csak a létesítő okirat felhatalmazása alapján alapíthat [Ptk. 3:132 bekezdés]
a nyilvánosan működő rt.-nél a Ptk. hoz létre többletszervet > a felügyelőbizottságot segítő audit bizottság - A társaság legfőbb szervére vonatkozó rendelkezések
részben a jogi személyek általános szabályainál (3:16–3:20. §),
részben a társaságok közös szabályainál találhatók (3:109–3:111. §)
de az egyes társasági formáknál is vannak kiegészítő rendelkezések

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv A.) Áttekintés - A társaság legfőbb szerve
a tagokból, és csak a tagokból áll, a tagok összessége > ülését a következőkben általánosan taggyűlésnek nevezzük
tág értelemben taggyűlésnek nevezhető ~ a Ptk. csak a kft.-nél és az egyesülésnél beszél taggyűlésről kifejezetten ~ a kkt. és a bt. esetében a legfőbb szerv elnevezése a tagok gyűlése, az rt.-nél pedig az elnevezés hagyományosan közgyűlés
a taggyűlés ~ a társaság ún. stratégiai döntéshozatali szerve ~ operatív ügyvezetési kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozhat, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utalta > hatáskörelvonás tilalma > a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok a taggyűlés jogszabálysértő határozataival szemben bírósághoz (választottbírósághoz) fordulhatnak.

58

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv B.) A Gt.-ben szabályozott legalapvetőbb kérdések - A Ptk. 3:17-3:20. és Ptk. 3:109-3:111. §-ai a taggyűléssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat határozzák meg
összehívás rendje
napirend
határozatképesség, döntéshozatal > képviselet megengedett ~ határozatképes:ha a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz ~ főszabályként a jelenlévők egyszerű (vagyonaránylagos) szótöbbségével hozza ~ a törvény azonban ettől többször eltérően rendelkezik (minősített többség előírása) ~ a minősített többség általában a határozatképes taggyűlésen jelenlévők szavazatainak háromnegyede ~ főszabályként ülést kell tartani, kivételek: elektronikus út, levélszavazás> ha a társ. szerződés ezt megengedi
szavazati jog > általában a vagyoni részesedés mértékéhez igazodik

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv C.) Egyszemélyes társaság, a taggyűlés összehívása - Egyszemélyes társaságnál nem kell tag(köz)gyűlést tartani (Ptk. 3:109. § (4) bek.)
egyszemélyes kft.-nél és rt.-nél a taggyűlés döntését az alapító (egyedüli tag – részvényes) írásbeli határozata pótolja
a tag írásbeli döntése az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá - A taggyűlést
a társasági szerződésben meghatározott módon
a napirend megjelölésével kell összehívni ~ a nem szabályszerűen összehívott taggyűlést is meg lehet tartani ~ a napirenden nem szereplő kérdést is meg lehet tárgyalni ha minden tag jelen van és ehhez hozzájárul
a nem szabályosan elfogadott határozatot utólag érvényessé nyilvánítható > ha valamennyi tag ehhez az ülés napjától számított 30 napon belül egyhangúan hozzájárul (Ptk. 3:111. §).

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése A.) Áttekintés - E körben is a jogi személyekre vonatkozó szabályokat (3:21–3:25. §) együtt kell alkalmazni a társasági szabályokkal (3:112–3:118. §).

- A gazdasági társaság ügyvezetését
a vezető tisztségviselők látják el
a részvénytársaság esetében ~ főszabályként az igazgatóság, mint testület az ügyvezető szerv ~ az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek - Vezető tisztségviselő
a kkt.-nál és a bt.-nél a társasági szerződésben az ügyvezetésre feljogosított tag (tagok), mint üzletvezetők
a kft.-nél az egy vagy több ügyvezető
az egyesülésnél a vezető tisztségviselő általában az igazgató, de a társasági szerződés kollektív ügyvezető szervezet, igazgatóságot is létrehozhat

59

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése B.) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények, megválasztása - Vezető tisztségviselő
főszabályként ~ csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet ~ akivel szemben nincs kizárási ok > személyes feladatellátás
a Ptk. általában lehetővé teszi, hogy ~ jogi személy képviselő útján lehessen vezető tisztségviselő ~ a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket ekkor a képviselőre kell alkalmazni
egy személy több társaságnál is megválasztható
ha a törvény kivételt nem tesz, a vezető tisztségviselőket a tag(köz)gyűlés választja meg > kivételek ~ az alapítás stádiumában a vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni ~ zártkörűen működő rt.-nél és a kft.-nél a felügyelőbizottság nevezi ki az igazgatóságot (ügyvezetőt), ha ezt a rendelkezést az alapszabály (társasági szerződés) tartalmazza

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése C.) A vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama, a jogviszony jellege - Vezető tisztségviselő
megbízása főszabályként határozott időre, de legfeljebb öt évre szól > de a társasági szerződés lehetővé teheti ~ hogy határozatlan időre válasszák ~ ill. hogy a magbízás időtartama az öt évet meghaladhassa
jogviszonya sajátos jogviszony ~ a megválasztással és az elfogadással jön létre ~ visszahívással vagy lemondással bármikor mindkét oldalon megszüntethető
a vezető tisztségviselővé választás önmagában nem hoz létre munkaviszonyt
a vezető tisztségviselői jogviszony megbízási, illetve munkajogviszony egyaránt lehet ~ ebben a kérdésben a vezető tisztségviselő társasággal való megállapodása az irányadó ~ a munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve ~ a megbízási jogviszonyra a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (6:272. §) megfelelően irányadóak.

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése D.) Összeférhetetlenség I.

- A vezető tisztségviselő
(a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye a Ptk. 3:115. § (1) bekezdése szerinti főszabály alól kivételével) nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő
olyan gazdasági társaságban (nem gazdálkodó szervezet, mint a Gt.ben!) ~ amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat ~ mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő
ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, ~ a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül ~ köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag

60

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése E.) Összeférhetetlenség II.

- A vezető tisztségviselő és hozzátartozója (nem közeli hozzátartozója, mint a Gt.-ben!) nem köthet
saját nevében vagy saját javára
a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. > a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - A törvény e kérdésekben is diszpozitív szabályozást ad > ennél szigorúbb szabályokat a társasági szerződés tartalmazhat - Felelősség az összeférhetetlenség megszegésével okozott károkért > a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése F.) A vezető tisztségviselők felelőssége - A vezető tisztségviselő önfelelősségű
az ügyvezetés körében – ha törvény kivételt nem tesz – nem utasítható: sem a tagok, sem munkáltatója által hatáskörét sem lehet elvonni
ilyen kivétel: az egyszemélyes társaság > a vezető tisztségviselő utasítható > a Ptk. azonban nem tartalmazza, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól (Gt. 22. § /5/ bek.) > a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni (Ptk. 3:21. §) > a társaság érdekei adott esetben megelőzhetik a tagok érdekeit - A vezető tisztségviselők felelőssége kétirányú: a társasággal szemben > a társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel (3:24. §)
(kivételesen) harmadik személyekkel szemben > ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt ~ a 6:541. § alapján a vezető tisztségviselő a deliktuális kártérítés szabályai szerint ~ a társasággal egyetemlegesen felel.


V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése G.) A felmentvény - Felmentvény (Ptk. 3:117. § /1/-/2/ bek.)
az eredménybeszámolót tárgyaló taggyűlés értékeli a vezető tisztségviselők teljesítményétés
s ha azt megfelelőnek találja, részükre felmentvényt ad
erre – ha a vezető tisztségviselő megbízása ekkor szűnik meg – két számviteli beszámoló közti időszakban is sor kerülhet
a felmentvény akkor is alkalmazható, ha a vezető tisztségviselő kéri > korábban a társasági szerződésben rendelkezni kellett a felmentvényről, most maga a törvény rendezi -Felmentvény esetén
e vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége
utóbb csak akkor állapítható meg, ha az eredménybeszámolóban foglalt adatok ~ hibásak vagy ~ hiányosak voltak

61

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése H.) A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége - Ptk. 3:118. §: ha a társaság felszámolási eljárás eredményeként jogutód nélkül megszűnik
a kielégítetlenül maradt hitelezők
a vezető tisztségviselővel szemben > ha többen vannak, egyetemlegesen
kártérítési igénnyel léphetnek fel a szerződésen kívüli károkért való felelősség szabályai szerint
amennyiben a vezető tisztségviselő ~ „a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után ~ a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe”
az ügyvezetésnél tehát a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell eljárni, de ~ már az esetleges csődhelyzet beállta előtt is ~ megfelelően tekintettel kell lenni a hitelezők méltányos érdekeire is > a végelszámolásra ez a szabály nem vonatkozik

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése I.) A társaság törvényes képviselője – cégjegyzési jog - A társaság törvényes képviselője
a külső vagyoni forgalomban,
a társaság munkavállalóival szemben a társaság vezető tisztségviselője. - A tisztségviselő a társaságot írásban a cégjegyzés útján képviseli (Ptk. 3:16. §).
elvileg minden vezető tisztségviselő jogosult a cégjegyzésre
de cégjegyzési jogát a társasági szerződés korlátozhatja is > pl. az önálló cégjegyzési jog helyett együttes cégjegyzési jogot írhat elő. - A cégjegyzés azt jelenti, hogy
a társaság iratain a társaság képviseletére jogosultak az iratokat
a társaság cégneve alatt saját névaláírásukkal látják el > az aláírásnak meg kell felelnie az ún. hivatalos cégaláírási nyilatkozatnak (a közjegyzői aláírási címpéldánynak, vagy ügyvéd által készített aláírásmintának). - Eddig munkavállalók esetén két jogosult aláírására volt szükség, ezt a szabályt most a Ptk. a társasági jog körében nem tartalmazza.

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése J.) A cégzetető - Az ügyvezetés
munkavállalókat is feljogosíthat cégjegyzésre, s a cégvezető számára általános képviseleti jogot is biztosíthat
a cégvezető, illetve a munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja másra - A cégvezető
sajátos társasági vezető
nem vezető tisztségviselő, de reá általában a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók (Ptk. 3:113. §)
jogi helyzete: ~ munkavállaló, akit a taggyűlés (nem a társasági szerződés!) általános és önálló képviseleti (cégjegyzési) joggal ruház fel ~ egy társaságnál több cégvezető is működhet ~ telephelyeken (fióktelepeken) is működhetnek korlátozott jogkörű cégvezetők > a cégvezető a vezető tisztségviselő rendelkezése alapján irányítja a társaság folyamatos működését.

62

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése K.) Különleges ügyvezetési formák - Különleges ügyvezetési formák > a részvénytársasági jogban
irányító felügyelőbizottság > a kft.-nél és a zártkörűen működő rt.nél a társasági szerződés (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy ~ a tag(köz)gyűlés csak a felügyelőbizottságot választja meg és a felügyelőbizottság nevezi ki a vezető tisztségviselőket, illetve az igazgatóságot ~ a társasági szerződés meghatározhatja azon ügyeket, amelyekben az igazgatóság csak a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhat döntéseket
a zártkörűen működő rt.-nél > egyszemélyes ügyvezetés (a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság hatáskörét
a nyilvánosan működő rt.-knél ~ lehetőség nyílik az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett az angol-amerikai egységes irányítási rendszer (Board-rendszer) választására, ~ ezt a magyar törvény igazgatótanácsnak nevezi

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság A.) Áttekintés - A magyar jog
általában (a nyilvánosan működő rt. kivételével) nem ismeri az angol-amerikai egységes Board-ot
elkülöníti az operatív ügyvezetéstől a tulajdonosi ellenőrzés szerveként a felügyelőbizottságot, mely ~ egyfelől a tulajdonosi ellenőrzés szerve (a tagok, a társaság legfőbb szerve részére ellenőriz) ~ másfelől általános ellenőrző szerv, elvileg a társaság bármely ügyét megvizsgálhatja, vele szemben nincs üzleti titok
testület, tagjainak számát a Ptk. (eltérést engedően) 3 főben állapítja meg ~ a tagokat a tag(köz)gyűlés választja meg ~ elnökét – ha ezt a taggyűlés nem vonja saját hatáskörébe – a felügyelőbizottság választja meg tagjai közül ~ ügyrendjét a tag(köz)gyűlés hagyja jóvá

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság B.) Fakultatív és kötelező esetei, működése - A felügyelőbizottság a magyar társasági jogban általában fakultatív szerv, a társulók dönthetnek felállításáról a társasági szerződésben - Kötelező a felügyelőbizottság
minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha nem egységes irányítási rendszerben működik;
a zártan működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok 5 %ával rendelkező részvényesek ezt kívánják;
bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja;
ha ezt külön törvény, például a köztulajdon védelme érdekében előírja. - A közgyűlés az eredménybeszámolóról csak a felügyelőbizottság írásbeli véleménye birtokában határozhat > a társasági szerződés bármely üzletpolitikai jelentés előzetes megvizsgálását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalhatja.

63

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság C.) Egyéb rendelkezések - Az ügyvezetés és a felügyelőbizottság
a magyar társasági jogban főszabályként egymás mellé rendelt társasági szervek,
véleményük tehát egymástól eltérhet, vita esetén a közös felettes, a taggyűlés dönt - Ha azonban
a felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, a taggyűlés határozatába ütközik, vagy
„egyébként” sérti a gazdasági társaság vagy a tagok érdekeit > a felügyelőbizottság jogosult a társaság taggyűlése rendkívüli ülésének összehívására (a rendes taggyűlést a vezető tisztségviselők hívják össze) - A felügyelőbizottság tagjai általában „külső” személyek, feladatukat megbízási jogviszonyban látják el megbízatásuk 5 évre szól > diszpozitív rendelkezés, akár határozatlan idő is lehet
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben
az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által a társaságnak okozott károkért



V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság D.) Munkavállalói részvétel - Dolgozói participáció Ptk. 3:119. §, 3:124-128. §
a társaság munkavállalóinak a felügyelőbizottságba való intézményes bevonása a „nagyvállalatoknál” > ennek minősül ~ minden gazdasági társaság (tehát nemcsak az rt. és a kft.), amelynek ~ a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói száma éves átlagban a 200 főt meghaladja
az ilyen társaságoknál a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a társaság dolgozói közül az üzemi tanács jelöli
a küldöttet visszahívni is csak az üzemi tanács javaslatára lehet
kogencia: a Ptk. szabályaitól csak a a munkavállalókra nézve kedvezőbb szabályozással lehet eltéri > az ettől eltérő rendelkezés semmis > törvényi kötelezés hiányában is sor kerülhet alkalmazására - A 2006-os Gt. a munkavállalói participációt diszpozitív intézménnyé tette
az üzemi tanács a társaság ügyvezetésével kötött megállapodással más gazdasági előny fejében „lemondhat” participációs jogairól
a Ptk. a lemondás időtartamát 5 évre korlátozta

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság E.) Az ügydöntő felügyelőbizottság - Ügydöntő felügyelőbizottság (Ptk. 3:123. §)
fogalma: a társasági szerződés az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntéseket (pl. szerződéskötést) a felügyelőbizottság jóváhagyásához köti
a Ptk. most valamennyi gazdasági társaságnál lehetővé tette az ügydöntő felügyelőbizottságot
eddig a Gt.-ben ilyen lehetőség csak a kft.-nél és a zártan működő felügyelőbizottságnál volt, de csak akkor, ha ~ a taggyűlés csak a felügyelőbizottságot választotta meg és az ügyvezetést a felügyelőbizottság nevezte ki ~ most a Ptk. az ügyvezetés felügyelőbizottság alá rendeléséről nem szól, így kérdésessé vált, hogy ez egyáltalán lehetséges-e
a Ptk. 3:123. § nem részletezi, a legfőbb szerv hatásköréből mi ruházható át a létesítő okiratban az ügydöntő felügyelőbizottságra
eddig a Gt.-ben ~ ügyvezetők választása ~ visszahívása ~ díjazása > az ügyvezetés javaslatát jóvá hagyó felügyelőbizottsági tagok az így okozott károkért a vezető tisztségviselőkkel egyetemlegesen felelnek

64

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása A.) Az állandó könyvvizsgáló jogállásáról általában - A állandó könyvvizsgáló hármas kötöttségben tevékenykedik:
egyéni vagy társas vállalkozó (könyvvizsgáló cég), amely polgári jogi megbízási szerződést köt a társaság ügyvezetésével a könyvvizsgálat elvégzésére
a társaság tag(köz)gyűlése által választott társasági szerv
közérdekvédelmi feladatot lát el az állam irányában > a Gt. még az állandó jelzőt nem használta - A könyvvizsgálói tevékenység többirányú
általános jelleggel a 2007. évi LXXV. törvény rendelkezik róla (hatályos: 2008. január 1.-től)
a Gt. csak a társaság könyvvizsgálójaként a cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgálóval foglalkozik
a könyvvizsgálói jogállás részletei a könyvvizsgálói törvény mellett a számviteli törvényre (2000. évi C. törvény) tartoznak

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása B.) A könyvvizsgáló - Könyvvizsgáló: a vezető tisztségviselőkhöz hasonlóan határozott időre, de legfeljebb öt évre a társaság közgyűlése választja meg (Ptk. 3:130. §: kogens szabályok)
széles körű betekintése, felvilágosítás-kérési joga van, társasági iratokat vizsgálhat (Ptk. 3:38. §)
egyéni vállalkozó, illetve társaság egyaránt lehet
ha könyvvizsgáló társaságot választ a taggyűlés a társaság könyvvizsgálójának > meg kell választani azt a személyt is, aki a könyvvizsgáló cég részéről a könyvvizsgálatért személyében is felelős
általában fakultatív szerv > a tagok a társasági szerződésben szabadon dönthetnek úgy, hogy szükségük van-e könyvvizsgálóra vagy nincs
kötelező a könyvvizsgáló választása ~ minden részvénytársaságnál; ~ minden olyan esetben, amikor ezt a számviteli törvény előírja > magas szakmai követelmények, kötelező kamarai tagság, a – nemzetközi követelményekkel összhangban - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok kötelező alkalmazása > gondosság elvárható zsinórmértéke

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása C.) A könyvvizsgáló alapfeladata - A társasági könyvvizsgáló alapfeladata a mérleg auditálása > Ptk. 3:129. §
a számviteli törvény szabályai szerint ellenőrzi a gazdasági társaság eredménybeszámolójának ~ mind a valódiságát, ~ mind a jogszabályszerűségét
az auditálást a könyvvizsgáló a társaság menedzsmentje által összeállított mérleg, illetve az ún. teljességi nyilatkozat alapján végzi
a könyvvizsgáló ~ vagy auditálja a mérleget, azaz a mérlegre rávezetett záradékban azt valósnak és jogszabályszerűnek minősíti; ~ vagy elutasítja az auditot ~ vagy ún. korlátozásokkal auditál > a könyvvizsgáló nyilatkozata alapján terjeszti a társaság ügyvezetése – a felügyelőbizottság véleményével – az eredménybeszámolót a taggyűlés elé, de a taggyűlést természetesen a könyvvizsgáló véleménye nem köti - A Ptk. nem biztosítja a könyvvizsgálónak a Gt. 42. § (1) bekezdés szerinti védelmet (visszahívására bem adhatnak okot a független könnyvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könynvvizsgálói záradék megtagadása)

65

Vállalati Jog 2013

V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása D.) A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója - A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója
ha olyan tényt észlel, amely arra utal, hogy ~ a gazdasági társaság vagyoni helyzetében jelentős negatív hatás várható vagy ~ a vezető tisztségviselők sértik a társaság érdekeit
kérnie kell a taggyűlés összehívását - Ha az ügyvezetés nem hívja össze a taggyűlést vagy
a taggyűlés nem hoz a jogszabályoknak megfelelő döntést > a könyvvizsgáló köteles a társaság felett a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni


- A Ptk. e kérdéseket a személyekre vonatkozó általános rendelkezések (Ptk. 3:38. § /2/ bek.) szabályozza

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban A konszernjog alapjai

197

I. A legegyszerűbb társasági formák: a közkereseti és a betéti társaság

198

66

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege

- A közkereseti társaság (kkt.: Ptk. 3:138-152. §) lényege
a tagok (legalább két tag) a társasági szerződés alapján úgy folytatnak közös gazdasági tevékenységet, hogy
a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak
a társaság üzleti vagyona és a tagok magánvagyona nem különül el egymástól ~ a kkt. kielégítetlen tartozásait be lehet hajtani a tagoktól ~ azok a társasággal együtt is (mögöttesen) perelhetők.

199

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság B.) A társasági forma sajátosságai

- A társasági forma sajátosságai:
a tagok a kkt.-nál (is) kötelesek vagyoni hozzájárulás szolgáltatására > ezt később növelni vagy kiegészíteni nem kötelesek
a kkt.-nál általában a tagok személyesen is közreműködhetnek a társaság tevékenységében, ezért díjazásban is részesülhetnek
ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg

200

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság C.) A kkt. legfőbb szerve

A kkt. legfőbb szerve a zömmel kötött forma nélkül működő tagok gyűlése
a tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal
a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról MINDIG a tagok gyűlése határoz
a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják > a tagok gyűlése tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. - A Ptk. nem ír elő semmisséget a 3:143. §-nak a minősített többséggel meghozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseitől való eltérésnél

201

67

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság D.) Ügyvezetés, képviselet

- A közkereseti társaság ügyvezetését (a Gt.ben: még üzletvezetését)
a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el
kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. - Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely
ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a
társaságnak
vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását.

202

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság E.) Döntéshozatal

- A társasági szerződésben a tagok a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg, DE!
a határozathozatal során főszabályként minden tagnak azonos értékű szavazata van ~ ettől a társasági szerződésben el lehet térni ~ egy szavazat azonban minden tagot megillet.
a társaság ügyvezetésére ~ ha ezt a társasági szerződés nem korlátozza ~ mindegyik tag önállóan időhatár nélkül jogosult
az ügyvezetésre jogosult tag jogosult a cégjegyzésre is

203

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság F.) Helytállási kötelezettslg

- A kkt. kötelezettségeiért
elsősorban a társaság áll helyt (Gt.-ben még: felel) teljes vagyonával
ha a vagyon nem elég a hitelezők kielégítésére ~ mögöttes felelősségként belép a tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettsége (Gt.-ben: felelőssége) ~ ezért a tagok a társasággal együtt is perelhetők > erre mutat a társasági forma elnevezése  azaz a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A helytállási kötelezettség tartalma
a tagoknak ez a kötelezettsége nem valamilyen hátrányos megítélés alá eső magatartásuk következménye
nem valamilyen elmarasztalandó cselekményük szankciója
hanem a társaság gazdasági tevékenységéből eredő kockázatoknak a hitelezők számára kedvező elosztását célozza > mindazonáltal a tagok helytállási kötelezettségének szabályozása - néhány pontosítás mellett - lényegében megegyezik a tagok mögöttes felelősségére vonatkozó Gt. szerinti szabályozással. 204

68

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság G.) Felelősség

- A társaságba belépő tag felelőssége
ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik
a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos
a tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos - A tag hitelezőjét megillető felmondás joga
a tag hitelezője a társaság vagyonából nem elégítheti ki a követelését (a Gt.-ben: a társaság tulajdonába adott dolgot, vagyoni értékű jogot biztosíték v. kielégítés céljából nem veheti igénybe)
a hitelező követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a tagsági jogviszonya megszűnése esetére megilleti
ha a hitelező ~ e vagyonhányadra végrehajtást vezet ~ a tagot megillető felmondás jogát gyakorolhatja és ennek eredményeként a tagnak kiadandó vagyonhányadból elégítheti ki a követelését.

205

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság H.) A tagsági jogviszony megszűnésének esetei

- A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony
a) a tagok közös megegyezésével;
b) a tag felmondásával (a Gt. még különbséget tett rendes és rendkívüli felmondás között)
c) a társasági részesedés átruházásával;
d) a tag halálával vagy megszűnésével; vagy
e) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. - A Gt. azon szabálya, amely szerint az, ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik, kizáráshoz vezet, nem szerepel a Ptk.-ban.

206

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság I.) Felmondás – tagsági jog átruházása

- Felmondás:
rendes > indokolás nélkül, három hónapos felmondási idővel
rendkívüli > azonnalra, a másik tag súlyosan felróható magatartására hivatkozva
a felmondás érvénytelenségére hivatkozva ~ a társaság annak hatályossá válásától számított ~ 15 napos jogvesztő határidő alatt indíthat pert a tag ellen. - Átruházás: a tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit)
írásban megkötött szerződéssel
a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja > az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá.

207

69

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság J.) Elszámolás a társaságtól megváló taggal

- A társaságtól megváló taggal való elszámolás rendje: a Ptk. úgy szabályozza, hogy
a kilépő tag és
a folyamatos működésben érdekelt társaság méltányos érdekét egyaránt kielégítse. - A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja
a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül
ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért
mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. > ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is.

208

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság K.) A megszűnés speciális esete

- Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán
a társaság tagjainak száma egy főre csökken,
a társaság csak akkor szűnik meg, ha
hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot
az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig, vagy a felszámoló kirendeléséig
az egyedüli tag ~ jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és ~ őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. > ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. - Ezt a megszűnési okot a Gt. a gazdasági társaságok általános megszűnési okaként jelölte meg – a Ptk. a kkt-bt. különös megszűnési okaként szabályozza - A 6 hónapos jogvesztő határidő nem kogens jellegű – elvileg a tőle való eltérés lehetséges.

209

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1. A közkereseti társaság L.) Átalakulás

- Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá
a társasági szerződésének a módosításával alakulhat át
az ilyen társasági formaváltozásokra a Ptk. az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni - A társaság betéti társasággá való átalakulása során kültaggá váló tag
az átalakulástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül
korlátlanul köteles helytállni a társaságnak az átalakulás előtt keletkezett tartozásaiért

210

70

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság A.) Fogalma

- A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy
a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek
továbbá ~ legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg ~ legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. - A vagyoni hozzájárulás teljesítése a Gt. szerint nem volt a társasági fogalom részét képező kötelezettség. 211

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság B.) Alapvető jellemzői - A bt. alapjellegzetessége
a tagok felelőssége megosztott: ~ a beltag (beltagok) felelőssége korlátlan, ~ a kültag (kültagok) csak vagyoni betétjét köteles a társaság részére szolgáltatni > a társaság hitelezőivel szemben nem felel [Ptk. 3:154. §].
a közkereseti társaság szabályait kell mögöttes jogterületként alkalmazni [Ptk. 3:155. §] > az alapvető különbség a kkt. és a bt. között a kültag korlátozott felelősségéből adódik ~ a kültag főszabályként nem lehet a társaság vezető tisztségviselője (a Gt. szerint: üzletvezető) [Ptk. 3:156. §]. ~ nem képviselheti a társaságot és ~ nem jogosult cégjegyzésre. - A Ptk. 3:156. § diszpozitív jellegű szabályozás > ettől a társasági szerződés (elvileg) eltérést engedhet

212

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság C.) A kültag jogi státusa, a kft., rt., mint beltag

- A kültag
nem hitelező,
viseli a veszteséget,
részesül a nyereségből,
a taggyűlésen (tagok gyűlésén) leszavazhatja a beltagot. - A kültag helyzetével összefüggő további sajátosságok:
vagyoni betétjéről nem lehet értékpapírt kiállítani > nem ismerünk betéti részvénytársaságot
adatai nyilvánosak > nincs tehát csendes társaság) - A Ptk. nem tiltja, hogy bt. beltagja kft., rt. legyen > a beltag korlátlan felelőssége sem tud adott esetben érvényesülni - A Ptk. nem tartalmazza a Gt. azon rendelkezését, hogyha a kültag neve is szerepel a társaság nevében, akkor azt már beltagnak kell tekinteni.

213

71

Vállalati Jog 2013

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság D.) A társaság megszűnésének speciális esete

- Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag (kiválik) tagsági jogviszonya megszűnik, a társaság
(Gt.: az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától) az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve,
ha a társaság (Gt. e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti) > Ptk: ~ a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit ~ vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.
és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül (Gt. ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti) a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak

> a betéti társaság megszűnésére az általános, társasági jogi megszűnési szabályok is irányadók

214

I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.2 A betéti társaság E.) A kültag, mint ügyvezető – a felügyelőbiztos

- Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében
a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője ~ a társasági szerződés módosításáig vagy ~ a szerződés módosításának hiányában > a jogutód nélküli megszűnésig vagy > a felszámoló kirendeléséig
az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak ~ ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. ~ ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki > Ptk. 3:158. § (2) bek. (Gt.: Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, a /.../ bejelentés megtételéig, illetve a jogvesztő határidő eredménytelen eltelte esetén a kényszertörlési eljárás megindításáig a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni. )

- Joggyakorlat: a beltag a felszámolás körébe eső teendők ellátásával kültagot is megbízhat. 215

II. A korlátolt felelősségű társaság

216

72

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai A.) Törzsbetét, törzstőke, üzletrész, társasági jelleg

- A kft. (Ptk. 3:159-3:209. §) olyan gazdasági társaság,
mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul ~ a legkisebb törzsbetét 100 000 Ft, ~ a legkisebb törzstőke 3.000.000 (Gt.: 500 000) Ft.
a törzsbetét a társaság cégbejegyzése után a törzsbetétet szolgáltató tag üzletrészévé alakul
az üzletrész ~ forgalomképes vagyoni értékű jog ~ arról azonban értékpapírt kiállítani nem lehet - A kft. személyegyesülés, amelybe tagokat nyilvános felhívás útján toborozni nem lehet. > működő társaság üzletrészének átruházására ez nem vonatkozik

217

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai B.) A legalapvetőbb tagi kötelezettségek - A tagok kötelezettsége
a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki > a kft.vel szemben vállalt vagyoni szolgáltatásuk teljesítése tekintetében a tag teljesen felel
a társaság kötelezettségeiért a tag egyáltalán nem felel > kivétel: a törvényben szabályozott különleges esetek, mint pl. felelősségátvitel szabálya - A kft. tagjai mellékszolgáltatásra is vállalhatnak kötelezettséget a mellékszolgáltatás vagyoni és személyes közreműködés egyaránt lehet
a tagot a mellékszolgáltatásért díjazás illetheti meg > az ellenszolgáltatásról és egyéb feltételekről a társasági szerződésben lehet rendelkezni (annak nem kötelező eleme)


218

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.1 A kft., mint társasági forma sajátosságai C.) Pótbefizetés – az egyszemélyes kft.

- A társasági szerződés
feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére a tagok terhére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, ilyenkor
meg kell határozni a pótbefizetés legmagasabb összegét is
a pótbefizetés nemcsak pénzzel ~ hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szemben támasztott is teljesíthető ~ feltéve, hogy a társaság és a szolgáltatásra köteles tag között e kérdésben megállapodás született

- A kft.-nek létezik egyszemélyes változata is > külön szabályait a Ptk. 3:208-3:209. §-ai állapítják meg.

219

73

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész A.) A törzsbetét - A kft. minden tagjának egy törzsbetétje van
a törzsbetétnek több tulajdonosa lehet
a törzsbetétek aránya természetszerűen különböző lehet - A társaság cégbejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg
fogalma: a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége (új!) > Gt.: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg
azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek > de a társasági szerződés egyes üzletrészeket a többiektől eltérő jogokkal ruházhat fel (pl. szavazattöbblet stb.) - Gt.: minden tagnak csak egy üzletrésze lehet > az új Ptk. nem tartalmazza > a többes üzletrész-tulajdon így nem kizárt (tipikus helyzetei: öröklés, házassági vagyonközösség megszűnése) 220

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész B.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása I. - A kft. kivételesen és ideiglenesen megszerezheti – korlátozásokkal – a saját üzletrészét
a törzstőke 50 %-áig
ez alapján tagsági jogok nem gyakorolhatók
a saját üzletrészre eső osztalék a tagok között osztandó fel (Ptk. 3:175. §) - Az üzletrész
a tagok között szabadon átruházható (elővásárlási jog itt is lehet)
főszabályként külső személyek részére (pénzszolgáltatás ellenében)történő átruházásánál ~ először elővásárlási jog illeti meg a tagot ~ másodszor a társaságot ~ harmadszor pedig a taggyűlés által erre kijelölt személyt > a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt > a társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki. - Gt: az elővásárlási jog – cserével, ajándékozással stb. – való esetleges kijátszását a társasági szerződésben
ki lehet zárni, sőt
az üzletrész-átruházást a társaság beleegyezéséhez is lehet kötni > erről a Ptk. közvetlenül nem rendelkezik, de a diszpozíció alapján továbbra is lehetséges

221

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész C.) Az üzletrész, az üzletrész átruházása II. - Az üzletrész átruházásával összefüggő további rendelkezések:
az új Ptk. szerint ~ a több tagot egy sorban megillető elővásárlási jog gyakorlására ~ a tagok üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint ~ arányosan jogosultak
az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, de a tagjegyzék módosítandó
az új tagnak a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőként el kell fogadnia
a társasági szerződést kft. esetében felmondani nem lehet > csak az üzletrész átruházásával lehet „kilépni” a társaságból
a tag halála esetében az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra

222

74

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész D.) Az üzletrész öröklése, átszállás a jogutódra - Öröklés/megszűnés miatti jogutódlás esetén:
az üzletrész főszabályként átszáll a jogutódra > kérheti az ügyvezetőtől tagjegyzékbe való bejegyzését
a társasági szerződés nem zárhatja ki ki az üzletrész öröklését > kijelölheti azonban olyan személyeket, akik meghatározott időn belül jogosultak az üzletrész megváltására > a Gt. megoldás: a társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban rendelkeznie kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról

223

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész E.) Üzletrész a házastársi vagyonban - Üzletrész a házastársi vagyonban: ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte
a bíróság a házassági vagyonjogi perben
a nem tag házastárs kérelmére, ~ a Ptk. és a társasági szerződés ~ üzletrész-átruházásra vonatkozó rendelkezéseinek ~ megfelelő alkalmazásával juttathat társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot > Gt.: /.../ a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastársnak - kérelmére - az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházására vonatkozó szabályok szerint juttathat társasági részesedést.

- Jellege: speciális, adásvételi szerződésen kívüli szerzési mód > az elővásárlási jog alkalmazása kizárt

224

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész F.) Az üzletrész felosztása - Az üzletrész csak
átruházás
a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás
új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése
öröklés, valamint
a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel
a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges > a társasági szerződésnek e szabályoktól való eltérése semmis! - A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell.

225

75

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész G.) Az üzletrész bevonása - Az üzletrészt törvényben meghatározott esetekben
a taggyűlés bevonhatja
ez esetben ~ az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik, és ~ a törzstőkét le kell szállítani. - A társasági szerződést kft. esetében
felmondani nem lehet
csak az üzletrész átruházásával lehet „kilépni” a társaságból

226

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.2 A törzsbetét és az üzletrész H.) Az üzletrész értékesítése - elszámolás a volt taggal - Ha a tagot
a társaság keresete alapján a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tagsági jogviszonya ~ a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatt ~ az általános szabályok szerint megszűnik
a kft.-nek a volt tag üzletrészét értékesítenie kell
az értékesítés módját (pl. árverés) a Gt. szabályainak átvételével a Ptk. részletesen szabályozza > az értékesítésből befolyt vételárral a volt taggal el kell számolni.

227

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.3 Vagyoni viszonyok A.) Osztalék - A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában
a nyereség és a veszteség a tagok között
vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. - A tagot a társaságnak a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve
a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből
arányos hányad (osztalék) illeti meg > a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában


- Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel

228

76

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.3 Vagyoni viszonyok B.) Osztalékelőleg - A kft.-nél
a taggyűlés határozata alapján
a megfelelő feltételek fennállása esetén ~ a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel ~ a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és ~ a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá





az ügyvezető javaslata alapján (melyért az általános felelősségi körben tartozik felelősséggel) osztalékelőleg fizetésére is mód van

- Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból
az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség
az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. - A társasági szerződés e szabályokhoz képest a tagokra nézve kedvezőbb kikötése semmis.

229

II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése A.) A taggyűlés - A társaság legfőbb szerve a taggyűlés
Gt.: legalább évente egyszer össze kell hívni > ez a Ptk.-ból explicit módon kimaradt (de a kötelező éves beszámoló elfogadásához mindenképpen kell taggyűlési hozzájárulás)
működésére a Ptk. részletes szabályokat állapít meg [3:188-3:193. §]
kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet ~ a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, ~ felügyelőbizottsági tagjával, ~ választott társasági könyvvizsgálójával vagy ~ azok közeli hozzátartozójával köt.  további kötelező elemeket az általános rész, de a diszpozivitás alapján a társasági szerződésben is kiköthetők ilyenek - A Gt. diszpozitív rendelkezése: a taggyűlést a társaság székhelyére/telephelyére kell összehívni > a Ptk. erről explicit módon nem rendelkezik, a felekre bízza

230

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése B.) A taggyűlés összehívásának kötelező esetei - Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. - A fenti esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról
mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni > a taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.



231

77

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése C.) A napirend közlése - A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni
a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között (Gt. - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik -) legalább tizenöt napnak kell lennie
a társasági szerződés három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg


(Gt. bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal) ha a tag a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát ~ a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően ~ a taggyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni

- A Gt.-ben (142. § /1/-/2/ bek.) igen, a Ptk.-ban másutt szabályozott kérdések:
képviselet > Ptk. 3:110. §
határozatképesség > Ptk. 3:18. § > kizáró okok, képviseleti meghatalmazás és igazolása > egyáltalán nem szabályozott

232

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése D.) A taggyűlés dokumentálása - a megismételt taggyűlés - Az ügyvezetésnek
a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvennie,
a taggyűlés döntéseit pedig be kell vezetni a Határozatok Könyvébe - A Ptk. 3:191. § rendezi a határozatképtelenség miatt elmaradt taggyűlés esetén tartandó ún. megismételt taggyűlést, amelyet
az eredeti időponttól számított ~ legalább három nap elteltével és ~ legfeljebb tizenöt nappal későbbre lehet összehívni
a három napnál rövidebb határidőt előíró társasági szerződési rendelkezés semmis. - A kft. taggyűlésén is mód van az általános szabályok szerint
elektronikus hírközlő eszközök használatára
valamint ülés nélküli határozathozatalra.

233

II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése E.) A társaság ügyvezetése - A társaság ügyvezetését (ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét)
a tagok közül vagy harmadik személyek köréből
a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el - Ha a társaságnak több ügyvezetője van
az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni
azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat > ebben az esetben a tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre. - Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre
ügyvezetőnek azokat a tagokat kell tekinteni
akik megfelelnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek.

234

78

Vállalati Jog 2013

II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése F.) Az ügyvezető kötelezettségei - Az ügyvezető
köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről - az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével - jegyzőkönyv készüljön
köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani
a társaság tagjairól nyilvántartást vezet > a tagjegyzékben fel kell tüntetni a) valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét; b) a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét; c) a törzstőke mértékét; d) a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit. > a tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is (naprakészség követelménye, a tagjegyzék, ill. az abban nyilvántartott adatok a cégbíróság felé való bejelentési kötelezettsége)

235

II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése G.) A taggyűlés összehívása ügyvezető hiányában - Gt. 151 §: Ha a társaság ügyvezetőinek száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökkent, az ügyvezető harminc napon belül köteles összehívni a taggyűlést > ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja
ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor
a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.

- Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője
a taggyűlés összehívására vagy
a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal kezdeményezésére bármelyik tag jogosult
ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor ~ a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére ~ a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a taggyűlés összehívására ~ illetve a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt kezdeményező tagot jogosítja fel.

236

II A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése H.) A társasági szerződés módosítása - A Gt. erről részletesen rendelkezett
főszabály minősített többségű taggyűlési határozattal
egyes esetekben egyszerű szótöbbséggel hozott határozat is elégséges volt
más esetekben valamennyi jelen lévő tag egyhangú határozatára volt szükség - A Ptk.
a módosítás rendjét az általános rész körébe utalta
csak a törzstőke leszállítása esetében tartalmaz külön szabályokat - A kft. törzstőkéjének felemelését és leszállítását
Gt. 152-165. §-ai, ill. a Ptk. 3:198-205. §
cél, hogy a kisebbség, illetve a hitelezők érdekei ne sérüljenek
ez a Gt.-ben alapvetően társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával történt, a Ptk. részletes eljárási rendelkezéseket határoz meg

237

79

Vállalati Jog 2013

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.4 A társaság szervezete, működése I.) A törzstőke felemelése, leszállítása - Gt.: A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. > Ptk: új törzsbetétek teljesítésével történő felemelés újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával A törzstőke felemeléséről
a taggyűlés jogosult dönteni
a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz egyszerű szótöbbséggel háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat szükséges - A taggyűlés a törzstőkét
a a társaság taggyűlésének háromnegyedes határozatával leszállíthatja,
a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani > ha a törzstőke leszállítása a Ptk.-ban meghatározott ok miatt kötelező, a taggyűlés az ok bekövetkeztétől történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni - A részvénytársasági joghoz hasonlóan a Ptk. a kft. esetében is lehetővé tette a törzstőke terhére való feltételes tőkekivonást

238

II. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG II.5 Egyszemélyes társaság

- A társaságot
egy tag is alapíthatja, illetve
ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg > egyszemélyes társaság azonban a saját üzletrészét nem szerezheti meg - Egyszemélyes társaság alapításával összefüggő kérdések szabályozása a Ptk.-ban
egyes rendelkezések (pl. létesítő okirat elnevezése, taggyűlés működésének kizártsága stb.) az általános részben vagy a kft. más szabályai között kerülnek szabályozásra
az alapításkori pénzbeli betétre nincs különleges szabály (Gt.: a cégbírósághoz történő bejelentés előtt ~ a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve ~ a pénzbeli hozzájárulás tekintetében a 115. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése

- Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.

239

III. A részvénytársaság

240

80

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői - A részvénytársaság (Ptk. 3:210-3:323. §):
előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul ~ jelenleg a magyar jogban részvénynévérték-minimum nincs ~ részvényt névértéke alatt kibocsátani tilos > névérték feletti kibocsátási érték lehetséges > a névérték és a kibocsátási érték különbsége az alaptőke feletti vagyonba kerül ~ a legkisebb alaptőke jelenleg > a zrt. esetében 5 millió, > a nyrt. esetében 20 millió Ft.
pénzbeni hozzájárulás/apport aránya: előbbi minimum 30 % (nyrt.-vé való átalakulás esetén azonban ez már nem követelmény)
a részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap > a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi jogait
a részvényesek csak részvényük névértékét (kibocsátási értékét) kötelesek szolgáltatni a részvénytársaságnak > rt.-nél nincs mellékszolgáltatás, pótbefizetés, mivel az rt. tőketársulás
a részvényes az rt. tartozásaiért az rt. hitelezőivel szemben nem felel nem köteles helyt állni (ha a Ptk. másként nem rendelkezik)

241

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések B.) Zárt ill. nyilvános működési mód - Az rt. az új Ptk. szerint csak zártan alapítható:
a nyilvános alapítás lehetősége teljesen kimaradt (a tőkepiaci törvény előírásai miatt a gyakorlatban már korábban sem volt)
a két alapítási mód nem tévesztendő össze a zártkörű vagy nyilvános működési móddal. - Az rt. nyilvánosan működik, ha részvényei a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai szerint (részben-egészben) nyilvánosan kerülnek forgalomba részvényeit a tőzsdére bevezették
ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára tőzsdére, szervezett értékpapírpiacra való bevezetésére nem kerül sor, az rt. zártan működik.
a működési módra való utalást a cégnévben (Zrt.-Nyrt.) is fel kell tüntetni.
az rt. közgyűlése háromnegyedes többséggel az rt. működési módját megváltoztathatja > a Ptk. a részvénytársaságot – a Gt.-től eltérően – egységesen szabályozza


242

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.1 Fogalmi kérdések C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez

- Nyilvánosan működő részvénytársaság






az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez ~ az igazgatóság előterjesztése alapján ~ a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult (Ptk. 3:227. §)

- A Gt. ezt idáig kifejezetten tiltotta (229. §) > ha mégis létre jött ilyen megállapodás, azt semmisnek nyilvánította

243

81

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás

- Az rt. alapítása (Ptk. 3:249. §):
csak zártkörű – részvényesek, alaptőke a nyilvános felhívás útján történő gyűjtése tilos
a zártkörű alapítás lényege: a részvényesek az alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy
az rt. valamennyi részvényét meghatározott arányban átveszik (Ptk. 3.250. § (1) bek.)
az alapszabály kötelező kellékeit a Ptk. 3:250 § (1) bek, lehetséges kellékeit a 3:250. § (2) bekezdés állapítja meg - Az rt. alapítási módja nem függ össze az rt. működési módjával egy zártkörűen alapított rt. is működhet később nyilvánosan, ha eleget tesz a Tpt.-ben meghatározott követelménynek





244

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései B.) Az alapszabály

- A részvénytársaság létesítő okirata a (kizárólagosan ennek nevezett) alapszabály
a jogi személyek általános szabályain túlmenően
a Ptk. 3:250. § alapján számos speciális kelléke van - Az alapításnál nincs alakuló közgyűlés, illetve részvényjegyzés
az alapszabálynak tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételéről és
a részvényesek közti megoszlásáról
rendezni kell az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz és részvénysorozatokhoz fűződő jogokat. 245

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései C.) Az apport

- A Ptk. visszaállítja azt a korábbi szabályt, hogy
a részvényesek pénzbeli hozzájárulása nem lehet kevesebb alapításkor
mint az alaptőke 30%-a > később azonban lehet! - A vagyoni eszközök a társaság rendelkezésére bocsátása > a nyilvántartásba vétel feltétele
a apportot amennyiben mértéke az alaptőke 25%-ánál nagyobb, alapításkor az rt. rendelkezésre kell bocsátani
a pénzbeli hozzájárulásnak ~ csak 25%-t kell alapításkor a részvényesnek befizetnie ~ a hátralékot az rt. cégbejegyzését követő egy éven belül kell teljesíteni
az e szabályoktól való eltérés semmis! > az apport értékét külön könyvvizsgálóval (pénzügyi szakértővel) ellenőriztetni kell

246

82

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései D.) A részvény névértéke

- A részvény
névérték alatti kibocsátása semmis
a kibocsátási érték magasabb lehet a névértéknél
a névérték meghatározható az alaptőke mindenkori összege hányadában > hányadrészvény

247

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma - Az értékpapírjog szerint kétfajta alapvető értékpapír van
az ún. hitelpapír (váltó, csekk, kötvény),
és a tagsági jogokat inkorporáló értékpapír, amelynek alapvető formája a részvény > az értékpapírok kibocsátására, forgalmazására, az értékpapírpiac felügyeletére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) vonatkozik, a felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. - A Ptk. 3:213. §-a szerint a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolt tagsági megtestesítő
névre szóló
névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír


jogokat

- Az értékpapírban rögzített jog gyakorlása kizárólag az értékpapír útján lehetséges főszabályként az értékpapír átruházható (6:565. §).





248

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások B.) Részvénytípusok - A részvények két alapvető típusa
a bemutatóra szóló részvény > egyszerű átadással lehet átruházni > a magyar jogban már NINCS
a névre szóló részvény
a Ptk. alapvetően ~ az okirati formában kiállított, illetve ~ az elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, azaz ún. dematerializált értékpapírok közt különbözet
a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényeseket a társaság részvénykönyve tartalmazza - Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki.

249

83

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások C.) A törzsrészvény - A Ptk. 3:229. §-a szerint

•

törzsrészvény, az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába ~ az adott rt. által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének ~ mindenkor meg kell haladnia az rt. alaptőkéjének felét. > az alapszabály a 3:240. § szerint a Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtát is szabályozhat

250

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások D.) Részvényfajták - Az alapvető részvényfajták:
az elsőbbségi részvény ~ valamely többletjogot ad tulajdonosa számára ~ sokszor valamely ellenszolgáltatás fejében
a dolgozói részvény ~ névre szóló és ~ forgalomképességében korlátozott
a kamatozó részvény ~ az osztalék mellett ~ az adózott jövedelemből ~ még kamatra is jogosítja a részvényest.
a visszaváltható részvény > amelyre ~ az rt.-t vételi vagy ~ a részvényest eladási jog illeti meg

251

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások E.) Elsőbbségi részvények - Az elsőbbségi részvények típusai: a többletosztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény az rt. megszűnésekor ún. likvidációs elsőbbséget biztosító részvény a különböző szavazatelsőbbségi részvények („több, nem előbb”) ~ többlet, de legfeljebb a névértékhez képest tízszeres szavazati jogot adó részvény > a Ptk. ezt a maximumot csak az Nyrt.-k esetében írja elő ~ vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény > a Gt. szerinti korlátozások (alapszabályban tételesen felsorolt esetek) nélkül minden kérdésre kiterjedően > az elsőbbségi pozitív szavazat nélkül (vétó) nincs döntés
részvényekre elővásárlási jogot biztosító részvény
a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) kijelölésére jogosító részvény > az elsőbbségi részvényfajták vegyíthetők, illetve az osztályokon belül különböző részvénysorozatba sorolhatók




252

84

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások F.) A dolgozói részvény - A dolgozói részvény: a magyar gyakorlatban a privatizáció során terjedt el
névre szóló és forgalomképességében korlátozott részvény
amelyet az rt. alapszabálya rendelkezései szerint ~ az rt. munkavállalói számára bocsátanak ki ~ ingyenesen vagy kedvezményes áron.
az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelése mellett a felemelt alaptőke 15 %-áig lehet forgalomba hozni
elsőbbségi részvény is lehet
átruházása, értékesítése ~ csak a társaság munkavállalóira ~ nyugdíjasaira ruházható át ~ illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni
a visszaszerzett dolgozói részvényt az rt. ~ vagy bevonja ~ vagy más részvényfajtává alakítja ~ illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti > a Ptk.-ból kimaradt a Gt. azon rendelkezése, hogy az alapszabály lehetővé teheti a dolgozói részvények a munkavállalók egy meghatározott csoportja általi megszerzését > az általános diszpozitív szabályozás alapján azonban lehet erről rendelkezni

253

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások G.) A kamatozó és visszaváltható részvény - A kamatozó részvény
az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a részvényest.
csak az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben hozható forgalomba - Visszaváltható részvény az alaptőke 10 %-át 20 %-át meg nem haladó mértékben bocsátható ki olyan névre szóló részvény
amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog illeti meg
a Ptk. a Gt.-hez képest számos változást hozott > kimaradt


~ a közgyűlés határozatára való utalás ~ hogy a feltételeket az alapszabályban rögzíteni kell ~ a vételi jogtól való eltérés lehetősége ~ a Cégbíróság felé való soron kívüli bejelentés kötelezettsége

254

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából

- A részvények forgalomba hozatalának időpontja szerint különböztethetünk meg
részvényutalványt ~ nem valós értékpapír, csak egy tanúsítvány, ~ amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról ~ az rt. cégbejegyzése előtt kap
ideiglenes részvényt ~ ha az rt.-t már bejegyezték a cégjegyzékbe ~ de az rt. teljes alaptőkéjét még nem fizették ki ~ a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról kell kiállítani > a teljes alaptőke biztosítása után az ideiglenes részvény érvénytelenné válik, felváltja a „végleges” részvény
„végleges” részvényt [Ptk. 3:241-3:244. §].

255

85

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint

- A részvény előállítási módja szerint
hagyományos nyomdai úton előállított részvény, illetve
lényegében számítástechnikai kódot képező dematerializált részvény ~ értékpapírszámlán a központi értéktárban kell elhelyezni ~ átruházása a számlán való jóváírással történik > a modern értékpapírjogok kedvezményezik a nyomdai részvények dematerializált részvénnyé való átalakítását.

256

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások J.) A saját részvény - Saját részvény > az rt. saját részvényeinek tulajdonosa lesz
ezt a lehetőséget a modern részvényjogok biztosítják ugyan, de korlátozzák is
Ptk. 3:222. §: a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket > a mennyiségi korlát újra bevezetésre került
a Ptk. a leányvállalatainál lévő részvényeit is bevonta a saját részvények körébe
saját részvény megszerzésére ~ általában csak közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, de ~ bizonyos esetekben felhatalmazást lehet erre adni az ügyvezetésnek
a saját részvénnyel ~ szavazati jogot nem lehet gyakorolni, ~ osztaléka pedig megoszlik a többi részvényes között > az alapszabály saját részvény megszerzésére vagy a részvénnyel gyakorolható jogokra a Ptk.-ban meghatározottakhoz képest enyhébb rendelkezése semmis (a Gt.-ben nem szerepelt)

257

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások K.) További szabályok

- A részvények osztályozása körében említendő meg
a részvénnyé átváltoztatható, illetve
részvényjegyzési jogot biztosító kötvény > ezek bizonyos feltételek mellett részvénnyé alakíthatók - Részvényre elővásárlási, visszavásárlási, illetve egyaránt ki lehet kötni
vételi és eladási jogot > e tényeknek a részvényből (dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából) ki kell tűnniük



- A részvények összevont címletben is kibocsáthatók.

258

86

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.3 Részvényosztályozások L.) A részvényátruházás korlátozása – a részvénykönyv

- A zártkörűen működő részvénytársaság körében
nemcsak törvény, de alapszabály is korlátozhatja a részvények átruházás útján való megszerzését > pl. előírhatja, hogy a részvények átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség
e korlátozások harmadik személyekkel szemben akkor hatályosak, ha a korlátozás a részvényből, illetve dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából kitűnik - Az rt. igazgatósága a részvényesekről részvénykönyvet vezet ebben nyilvántartja a részvényesek ~ nevét és más személyes adatait, ~ valamint részvénysorozatonként a részvények darabszámát
a részvényes az rt.-vel szemben részvényesi jogokat akkor gyakorolhat, ha a részvénykönyvbe bejegyezték
a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a bejegyzést kérő a részvényt jogellenesen szerezte meg
az igazgatóság bejegyzést megtagadó határozatát az érintett részvényes bíróság előtt megtámadhatja
a részvénykönyv nyilvános, abba bárki beletekinthet.


259

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai

- A részvényesi minőség meghatározott tagsági és vagyoni jogokkal, illetve kötelezettségekkel jár
alapszabály, hogy ~ a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban ~ az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között ~ bármiféle hátrányos megkülönböztetés tilos (diszkriminációs tilalom [Ptk. 3:253. §])
a részvényes alapvető kötelezettsége ezért részvénye névértékének (kibocsátási érték) befizetése ~ az átvett ill. jegyzett részvények után (Gt.: átvett) ~ a befizetési kötelezettségnek az alapszabályban meghatározott határidőn belül felhívásra tesz eleget (Gt.-ben: törvényi határidő, 210. §)

260

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek B.) Az osztalék

- A részvényes alapvető vagyoni joga
a részvényest az rt. adózott eredményéből osztalék illeti meg
a Gt. részletesen szabályozza az osztalék ~ megállapításának és ~ kifizetésének módját [Ptk. 3:262. §].
meghatározott feltételek teljesülése estén osztalékelőleg is fizethető [Ptk. 3:263. §]. ~ nem kell előzetes alapszabályi felhatalmazás ~ az igazgatóság javaslatára ~ ha utóbb megállapítható, hogy a kifizetésre nincs lehetőség, a társaság felhívására kötelesek visszafizetni (Gt.: „vállalják”) > az osztalék – az elsőbbségi részvény kivételével – a részvény névértékéhez igazodik.

261

87

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek C.) A részvényes személyi jogai - A részvényes személyi jogai > zömmel ún. közgyűlési jogok
az rt. közgyűlésén lehet, illetve kell ezeket gyakorolni
minden részvényes jogosult ~ a közgyűlésen részt venni ~ ott felszólalni, ~ felvilágosítást kérni, ~ észrevételt és indítványt tenni, mégpedig akkor is, ha a részvényéhez nem fűződik szavazati jog [Ptk. 3:257-3:260. §]. - A döntésekben való részvételt a szavazati jog testesíti meg, amely az esetleges elsőbbségi részvényt figyelmen kívül hagyva a részvény névértékéhez igazodik.





- Ptk.: a Gt.-hez képest nagy számú, alapvetően pontosító jellegű változás

262

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek D.) A szabályozás további sajátosságai

- A Ptk.
a kft.-hez viszonyítva az rt.-nél jóval részletesebben foglalkozik az alaptőke ~ felemelésével, annak különböző módjaival > új részvények forgalomba hozatalával > alaptőkén felüli vagyon terhére > dolgozói részvények forgalomba hozatalával > átváltoztatható kötvények részvénnyé alakítása




~ és leszállításával [Ptk.3:293- 3:317. §]. számos, külön szabályt tartalmaz az rt. ~ jogutód nélküli megszűnésével és ~ átalakulásával ~ egyesülésével ~ szétválásával > Ptk.: a nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét kapcsolatban 263

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.5 Az Rt. szervezete A.) Az Rt. legfőbb szerve - Az rt. legfőbb szerve a valamennyi igazolt részvényesből (képviselőjéből) álló közgyűlés - A Ptk. részletesen szabályozza [Ptk 3:268-3:281. §] a közgyűlés
hatáskörét (nyrt. esetében néhány kizárólagossággal, de a Gt. szerinti sok elemből álló taxáció nélkül)
összehívási rendjét (évente legalább egy rendes közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, napirend, helye) > külön kiegészítő, speciális szabályokkal Zrt., Nyrt. esetére
a határozatképességet és a megismételt közgyűlés összehívásával (zrt.-nél min. 3 nap, nyrt.-nél min 10 nap > az ettől való eltérés tilos) kapcsolatos kérdéseket
a közgyűlés felfüggesztésének (egyszer, max 30 napra) lehetőségét > folytatás esetén a határozatképesség ismételten vizsgálandó
a határozatok meghozatalának rendjét (általában egyszerű szótöbbség, a legalapvetőbb szervezeti változások esetében azonban 2/3)
a közgyűlési jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvánosságra hozatalát
az elektronikus hírközlő eszközök igénybe vételével lebonyolított konferencia-közgyűlés lehetőségét

264

88

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.5 Az Rt. szervezete B.) Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság - Az rt. ügyvezető szerve, az igazgatóság
főszabályként a legalább 3 és legfeljebb 11 tagból természetes személy tagból áll (3-nál kevesebb nem lehet - kogencia) ~ akiket főszabályként a közgyűlés választ meg ~ „külsők” és „belsők” (az Rt.-nél dolgozók) egyaránt lehetnek
ha a közgyűlés ezt a szerepet nem vonja magához, elnökét maga választja tagjai közül
ha az igazgatóság tagjává választott vezérigazgató egyben az igazgatóság elnöke is > elnök-vezérigazgató
testület, amely ügyrendje szerint főszabályként üléseken hozza meg döntéseit ~ az üléseken mindenkinek egy szavazata van ~ a szavazás nyilvános, a döntések egyszerű szótöbbséggel születnek meg
feladata az rt. operatív vezetése > ennek érdekében köteles a vagyon védelméhez szükséges intézkedéseket megtenni 265

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.5 Az Rt. szervezete C.) Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége - Az igazgatóság
a könyvvizsgálói audittal és a felügyelőbizottság véleményével a közgyűlés elé terjeszti az eredménybeszámolót
háromhavonta a felügyelőbizottságnak ~ ügyvezető tevékenységéről ~ a társaság vagyoni helyzetéről és ~ az rt. üzletpolitikájáról beszámolni köteles (jelentést készít) - Tagjainak felelőssége
a kárfelelősség szempontjából egyetemleges
mentesül azonban a felelősség alól az a tag, aki ~ a kárt okozó döntés ellen szavazott, illetve ~ a döntéshozatalban nem vett részt

266

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.5 Az Rt. szervezete C.) Az igazgatóságra vonatkozó speciális szabályok a Zrt.-nél - Zártkörűen működő rt. alapszabálya
egyszemélyes igazgatóságot is intézményesíthet > a vezérigazgatót feljogosíthatja az igazgatóság hatáskörének gyakorlására
a felügyelőbizottságot az igazgatóság fölé helyezheti > irányító felügyelőbizottság ~ a közgyűlés csak a felügyelőbizottságot választja meg > a felügyelőbizottság nevezi ki az igazgatóságot ~ az alapító okirat meghatározhatja azokat a jogügyleteket, illetve más döntéseket, amelyeket az igazgatóság csak a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával köthet meg ~ tagjainak felelőssége ebben a körben azonos a vezető tisztségviselők felelősségével > egyetemlegesen felelnek a kárt okozó döntésért > e vezetési formációk egymással vegyítve is alkalmazhatók (irányító felügyelőbizottság és egyszemélyes igazgatóság)

267

89

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.5 Az Rt. szervezete D.) Felügyelőbizottság/könyvvizgsáló

- A részvénytársaságok körében
a felügyelőbizottsággal és
a könyvvizsgálóval kapcsolatban
speciális szabályok ~ csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok körében kerültek megállapításra ~ a zrt.-knél az általános szabályokat kell alkalmazni.

268

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok A.) Az nyrt. részvényei – a részvényesek jogai - A nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve a Ptk. számos külön szabályt állapít meg - Az eltérések egy része a nyilvánosan működő rt. részvényeire vonatkozik
az ilyen rt.-nek csak dematerializált részvényei lehetnek
az elsőbbségi részvények főszabályként nem kombinálhatók
a szavazatelsőbbségi részvényeket a törvény korlátozza stb. > nyilvánosan működő részvénytársaság csak igen korlátozott mértékben nyújthat pénzügyi segítséget részvényei megszerzéséhez. - A részvényesek jogai > speciális szabályok, pl.
az alapszabály meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét,
a kollektív kisebbségi jogok mértéke az általános 5% helyett 1% stb. 269

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok B.) A közgyűlése, vállalatvezetésre vonatkozó különös rendelkezések - A nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének hatásköre
a már említett corporate governance elvei jegyében
szélesebb az általánosnál és nyilvánossága is magasabb szintű - A legalapvetőbb eltérés az ügyvezetés körében van: ahol a Ptk. 3:2853:288. §. §-a lehetővé teszi az alapszabálynak, hogy
az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett
egységes irányítási rendszerben igazgatótanácsot működtessen ~ tagjai többségének ún. független személynek kell lennie ~ függetlennek az számít, akinek igazgatótanácsi tagságán túl más jogviszonya az rt.-vel nincs - Mivel az ilyen rt.-nél nincs felügyelőbizottság
az igazgatótanácsnak meg kell állapodnia az üzemi tanáccsal
a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásáról.

270

90

Vállalati Jog 2013

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok C.) A társaság további szervei

- Nyilvánosan működő rt.-nél kötelező
a felügyelőbizottság (ha nem egységes irányítási rendszerben működik)
a könyvvizsgáló - Akár kettős, akár egységes irányítási rendszerben működik a nyrt.
kötelező a felügyelőbizottság tagjai közül legalább 3 tagú auditbizottság választása
amely segíti az igazgatóság és a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács tevékenységét.

271

III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG III.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok D.) Felelős vállalatvezetési jelentés – a tőzsdére vonatkozó szabályok érvényesülése

- A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál
eredménybeszámolóval együtt a felelős vállalatvezetési jelentést is a közgyűlés elé kell terjeszteni
amely az előzőüzleti évben folytatott vállalatvezetési gyakorlatot ismerteti, illetve értékeli. - A nyilvánosan működő részvénytársaságnak – ez alapvető változás az eddigi helyzethez képest – tőzsdei részvénytársaságnak kell lennie
ez elvileg ~ nemcsak a Budapesti Értéktőzsde lehet ~ sőt nem is feltétlenül az Unióban kell lennie
az adott tőzsde pedig tagjaira nézve további előírásokat állapíthat meg.

272

IV. Konszernjog

91

Vállalati Jog 2013

IV. A KONSZERNJOG IV.1 Áttekintés

- A magyar társasági konszernjog lényegében két részből áll:
a befolyásszerzés szabályaiból és
a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezésekből > ezen túlmenően a versenyjog és a számviteli jog is tartalmaznak konszernjogi szabályokat

IV. A KONSZERNJOG IV.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei - A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések két különböző törvényben találhatók
a Ptk. szabályozza (korábban a Gt.) a kft.-ben, illetve zártkörűen működő rt.ben való befolyásszerzést
a Tpt. pedig vállalatfelvásárlási eljárás címén a nyilvánosan működő rt.-ben való befolyásszerzést. - A befolyásszerzésre vonatkozó szabályozás a Gt.-ben egyre szűkebbre szorult ~ a jelentős, a többségi, illetve a kölcsönös befolyásszerzésre vonatkozó szabályok a 2006-os Gt.-ből kimaradtak és ~ csak a minősített többséget biztosító (legalább 75 % szavazat) befolyásra állapít meg a törvény kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat
a Tpt.-ben egyre szélesebb kört fogott át ~ már 5 %-os szerzésnél nyilvános közzétételi, ~ 33 % feletti szerzésnél nyilvános ajánlattételi eljárás van érvényben (lsd. IV.3)


IV. A KONSZERNJOG IV.2 Befolyásszerzés B.) Részvényesek védelme - Az ellenőrzött társaság bármely részvényese (kft.-nél tagja)
a minősített többségű (75 %) befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül
kérheti, hogy a befolyásszerző piaci értéken,
de legalább a saját tőkéből a részesedésére jutó résznek megfelelő értékben vegye meg a részvényét > a kisrészvényes ezen jogát az alapszabályban, társasági szerződésben ki lehet zárni. - Gt.: Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságnál
tartósan olyan üzletpolitikát folytat, amely ~ hátrányos a hitelezőkre és ~ jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését,
a hitelező kérésére a cégbíróság a befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti. > e rendelkezést a Ptk.

nem vette át - Ha pedig az ellenőrzött társaság
felszámolásra kerül a hátrányos üzletpolitika következtében,
a hitelezők keresetére a bíróság átviheti a felelősséget az anyavállalatra > kötelezheti a leányvállalat tartozásaiért való helytállásra (Ptk. 3:324. §)

- Ezek a szabályok az egyszemélyes rt.-re és kft.-re is kiterjesztésre kerültek.

92

Vállalati Jog 2013

IV. A KONSZERNJOG IV.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás

- A nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a Tpt. szabályozza az ún. vállalatfelvásárlási eljárást
ha valaki, illetve az összehangoltan eljáró több személy az ún. céltársaságban 33%-ot meghaladó befolyást kíván szerezni
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által előzetesen jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a céltársaság részvényeseinek
de! ha ~ a céltársaságban senki sem rendelkezik 10%-ot meghaladó részesedéssel ~ már 25% befolyásszerzéshez is vételi ajánlat tétele kell > a befolyásszerzés lebonyolítására kötelezően befektetési szolgálatot kell felkérni.

IV. A KONSZERNJOG IV.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár - A nyilvánosan hozzáteendő vételi ajánlat tartalmát
a Tpt. 69. §-a részletesen meghatározza
hozzá ~ működési tervet ~ a gazdasági tevékenységéről szóló jelentést kell mellékelni
és igazolni kell, hogy a részvények megszerzéséhez az ajánlattevő megfelelő fedezettel rendelkezik - A vételi ajánlatot a céltársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, illetve
részvényese számára kell megtenni > az ajánlati árat a törvény differenciáltan határozza meg: ez főszabályként a vételi ajánlat Felügyelet részére történt benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára


IV. A KONSZERNJOG IV.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő

- A céltársaság a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő alatt
(ezt a vételi ajánlat tartalmazza)
semmit sem tehet, amellyel ~ megzavarná a befolyásszerzési eljárást, ~ megváltoztatná az rt. gazdasági helyzetét > e határidő alatt a céltársaság valamennyi részvényese visszavonhatatlan nyilatkozatban bejelentheti, hogy részvényét a vételi ajánlatban megjelölt áron az ajánlattevőre átruházza.

93

Vállalati Jog 2013

IV. A KONSZERNJOG IV.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport A 2006-os Gt. új intézményként vezette be a magyar társasági konszernjogba a vállalatcsoport intézményét (Gt. 55-64. §, Ptk. 3:493:62. §)
kétfajta vállalatcsoport van ~ az elismert és ~ a tényleges
az elismert vállalatcsoportba való cégbírósági bejelentkezés önkéntes, az ellenőrző és ellenőrzött társaság uralmi szerződést kötnek stb. > lsd. köv. pont
a tényleges vállalatcsoport (Ptk. 3:62. §) ~ a faktikus konszernkapcsolat uralmi szerződés és cégbírósági bejegyzés nélkül is fennáll ~ a tényleges vállalatcsoport megállapításához tartós, legalább 3 éven keresztül fennálló együttműködés szükséges > a Ptk. mindkettőről a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik

IV. A KONSZERNJOG IV.4 Vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei - Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei:
az uralkodó tag az a gazdasági társaság, amely ~ a számviteli törvény értelmében ~ konszolidált mérleg készítésére köteles;
ellenőrzött társaság(ok) ~ az a kft., illetve rt., amely felett az uralkodó társaság ~ a számviteli törvényben meghatározott befolyással rendelkezik;
uralkodó tagként - az egymással kötött szerződés alapján többen is lehetnek
a vállalatcsoport bejegyzéséhez az uralkodó tag mellett legalább három ellenőrzött társaság szükséges
az uralkodó tag és az ellenőrzött társaságok uralmi szerződést kötnek
az uralmi szerződést ~ az érintett társaságok legfőbb szerve legalább háromnegyedes többséggel jóváhagyja és ~ erről az uralkodó tag a Cégközlönyben a Gt. 57. §-ban meghatározott közleményt tesz közzé
a cégbíróság az elismert vállalatcsoportként való működést a cégjegyzékbe bejegyzi > ettől lesz „elismert” vállalatcsoport

IV. A KONSZERNJOG IV.4 Vállalatcsoport C.) Az uralmi szerződés jellemzői - Az uralmi szerződés
intézményesen korlátozza az ellenőrzött társaságok önállóságát
beilleszti őket a vállalatcsoport egészének üzletpolitikájába
meghatározza ~ az uralkodó tag utasítási jogának terjedelmét, ill. ~ azt, hogy az uralkodó vállalat az ellenőrzött társaságtól mennyi nyereséget vonhat el
hasznos az ellenőrzött társaságok ügyvezetésének, mert ~ egyértelművé teszi, hogy milyen kérdésekben vannak alávetve az egységes üzletpolitikának, és ~ mennyiben szolgálhatják a leányvállalat saját üzleti érdekeit
a leányvállalatok részvényeseinek, illetve hitelezőinek érdekeit ~ részben a nyilvánosságon, keresztül szolgálja ~ részben a Ptk. által kötelezővé (részvények eladása, tett tartalmi kellékein követelésbiztosítékok stb.).

94

Vállalati Jog 2013

IV. A KONSZERNJOG IV.4 Vállalatcsoport D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése - Az új Ptk. újítása a munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése. - Ha a cégjegyzékbe bejegyzett vállalatcsoport legalább három ellenőrzött tagjában ~ az általános szabályok szerint ~ a felügyelőbizottságban munkavállalói részvétel van
az uralkodó vállalat legfőbb szerve ~ az üzemi tanácsok ~ erre irányuló együttes kérelme alapján
lehetővé teheti, hogy ~ az ellenőrzött társaságok felügyelőbizottságában ~ vegyenek részt a munkavállalói küldöttek > ennek módját az uralkodó társaság ügyvezetése és az érintett üzemi tanácsok megállapodása határozza meg


95