Valéry Giscard d Estaining. Készítette: Gavrilova Neli

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Bulgária és az Európai Unió kapcsolata

Valéry Giscard d’Estaining

Készítette: Gavrilova Neli

Budapest, 2003

1

Gavrilova Neli BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................... 3 Miért választottam ezt a témát?

1. Bulgária történelme - rövid áttekintés ................................................................... 5 1.1.Bulgária múltja ................................................................................................................ 5 1.2. Bulgária a 80-as évek végén és 90-es évek elején .......................................................... 5 1.2.1. A gazdasági reformfolyamatok és az új külpolitikai orientáció a 90-es évek elején 1.2.2. A bolgár külkereskedelem a 90-es évek elején 1.3. Bulgária most .................................................................................................................. 9 1.4. Az út Európához .............................................................................................................. 9

2. Bulgária külkereskedelmi kapcsolatai az Európai Unióval................................. 13 2.1. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok .............................................................................. 13 2.2. Bulgária külkereskedelme 2003-ban……………………………………………………13 2.3. Bulgária külkereskedelme 2003-ban az Európai Unióval............................................. 16

3. Bulgária kapcsolatai a legfontosabb kereskedelmi partnereivel......................... 17 3.1. Németország..................................................................................................................... 17 3.2. Olaszország ...................................................................................................................... 19 3.3. Görögország..................................................................................................................... 21 4. A csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete, lezárt fejezetek............................. 22

5. A csatlakozás várható időpontja ............................................................................ 25 6. A Bulgária csatlakozásának előnyei és hátrányai mind az ország, mind a lakosság szempontjából ........................................................................................ 26 7. A bolgár lakosság véleménye az Európai Unióról és az Uniós csatlako zásról ......................................................................................................................... 40 8. Milyen lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt ................................................... 46 9. A csatlakozás feltételrendszere ............................................................................... 49 9.1. A Római és az Amszterdami Szerződés feltételei............................................................ 49 9.2. A koppenhágai kritériumok............................................................................................. 49 9.2.1. Politikai kritériumok ............................................................................................. 50 9.2.2. Gazdasági feltételek .............................................................................................. 51

Gavrilova Neli

2


10. A csatlakozással kapcsolatos problémák kifejtése és ezek lehetséges

megoldásai ............................................................................................................... 52 10.1. Munkanélküliség .......................................................................................................... 52 10.2. Korrupció ...................................................................................................................... 56 10.3 Jogrendszer.................................................................................................................... 58 10.4. Kisebbségvédelem ......................................................................................................... 61 10.5. Migráció........................................................................................................................ 65 10.6. Általános értékelés....................................................................................................... 68

Összegzés......................................................................................................................... 69 Mellékletek...................................................................................................................... 70 Ábrák jegyzéke............................................................................................................... 86 Táblázat jegyzéke........................................................................................................... 86 Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 87

3


Bevezetés Miért választottam “Bulgária és az Európai Unió” mint témát a diplomamunkámhoz? Az elmúlt évek politikai, gazdasági és társadalmi életének a legtöbbek által leginkább középpontba állított kérdése vitathatatlanul az európai integráció problémaköre. Az EK megalakulását, bővítésének folyamatát, annak hatásait és jövőbeni lehetőségeit sokan sokféleképpen ítélik meg, de egy dologban – néhány kivételtől eltekintve – a legtöbb európai politikus és szakember véleménye megegyezik: az európai egyesülés, és ezzel együtt az EU keleti bővítése szükséges és elkerülhetetlen feladat. Szakdolgozatom középpontjában elsősorban Bulgária európai integrációja áll: az integrációs folyamattal kapcsolatos lényeges kérdések, országunk esélyei és esetleges problémái az Európai Unióba vezető úton. A keleti bővítés kérdését megpróbálom Bulgária szemszögéből vizsgálni, és kitérni azokra a momentumokra, amik nem csak Bulgária, hanem egész Európa történelmét meghatározhatják az elkövetkezendő években. Bulgária

szociális

modernizációjához

Európa

tradicionálisan

fő

szimbólum

volt.

Történelmileg “Az út Európa felé” kifejezi a törekvést a modern, fejlett, prosperált társadalom felé, elfogadott szociális modellnek, melyet minden a régi rendszerhez tartozó ország követ. 1989 tavaszán kezdődött politikai reformokkal és 1991 tavaszán kezdődött gazdasági reformokkal, Bulgária Európa egyesült demokráciájának részévé vált. Most már világos, Bulgáriának nem csak egyoldalú törekvése van az Európai Unió felé, hanem reális előcsatlakozási lépések is történtek a bolgár és az európai törvények harmonizálásához és a 2004. évi összes fejezet lezárásához, mely feltételeket teremt Bulgáriának a 2007-ben való Európai Uniós csatlakozásához. Mint bolgár állampolgár számomra kihívás és elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyek a Bulgáriában történő összes folyamattal, és elsősorban Bulgária és az Európai Unió integrációjával. Az általam kifejtett téma “Bulgária és az Európai Unió” aktuális, mivel a következőket érinti: ♦ Bulgária és az Európai Unió viszonyának fejlődése,

Gavrilova Neli

4


♦ a csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete, lezárt fejezetek, ♦ a csatlakozás várható időpontja, ♦ Bulgária csatlakozásának előnyei és hátrányai, ♦ a bolgár lakosság véleménye az Uniós csatlakozásról, ♦ kik a csatlakozás legnagyobb nyertesei, ♦ milyen lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt, ♦ következtetések, ötletek és ajánlatok a csatlakozással kapcsolatos néhány probléma megoldására, amelyek bizonyos szférákat kísérnek a bolgár társadalom-politikai, gazdasági és szociális életéből. Az oktatás nem az egyetlen út, de az egyike az országok integrálásához az Egyesült Európába, és számomra nagy megtiszteltetés és büszkeség, hogy az egyik magyar felsőoktatási intézmény (BGF) hallgatója lehetek, és része lehessek a Bolgár és a Magyar Köztársaság európai integrációs együttműködési folyamatának.

Gavrilova Neli

5


1. Bulgária történelme – rövid áttekintés 1.1. Bulgária múltja Bulgária területe a legkorábbi történelmi korok, a kőkorszak és a kőrézkor óta lakott. A bolgár nemzet alakulása a 18. század elején kezdődött. Bulgária I. Világháborús részvétele a Központi Hatalmak oldalán nemzeti katasztrófához vezetett. Az 1919-es Neuilly Békeszerződés komoly rendelkezéseket vetett ki Bulgáriára. Az 1940-es évek elején Bulgária Németország és a Tengely Hatalmak érdekeinek megfelelő politikát folytatott. 1944. szeptember 5-én a szovjet hadsereg megszállta Bulgáriát. 1946-ban Bulgáriát Népek Köztársaságának kiáltották ki. Az Anyakirálynő, II. Simeon király és Maria-Luisa hercegnő elhagyta az országot. A bolgár kommunista párt került hatalomra. 1989 novembere a dátum, mely a demokratikus változások kezdetét jelenti. 1991. júliusában elfogadták az új alkotmányt. Az alkotmány több párti parlamenti rendszert és szabad választásokat biztosít, melyekben minden bolgár állampolgár részt vehet, és joga van szavazni. A politikai pártok újra megalakultak, elkezdődött a föld privatizációja. Zhelyn Zhelev lett a bolgár Köztársasági Elnök; ő volt az első demokratikusan megválasztott elnök. Bulgária külpolitikájának fő prioritása az EU és NATO tagság elnyerése lett. 1.2. Bulgária a rendszerváltás után Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején viszonylag békésen és gyorsan lezajlott politikai rendszerváltást követő gazdasági rendszerváltás – látványos tempója ellenére – már koránt sem volt érdekellentétektől mentesnek nevezhető. A rendszerváltást megelőzően a keleti tömb országai a szovjet szférához való szoros politikai és gazdasági kötödései következményeként azonos képet mutattak. A Közép-Kelet-Európai országok gazdaságainak fő jellemzői: ♦ kedvezőtlen tulajdonviszonyok, ♦ kedvezőtlen elosztási-, pénz- és keresetviszonyok, ♦ tőkehiány, ♦ korszerűtlen infrastruktúra,

Gavrilova Neli

6


♦ magas anyag és energia igényesség, ♦ elhanyagolt környezetvédelem, ♦ piaci kontroll hiánya, rossz ár-, költség- és nyereségviszonyok, ♦ gyenge minőség, alacsony termelékenység. A kis országoknak a rendszerváltás során felszínre került gazdasági problémáit tétezte, hogy a KGST felbomlásával megszűnt a korábbi orientációs központjuk. Az egymásközti kereskedelem lehetősége a gazdaságok fentiekben vázolt, hasonlatos torzultsága miatt korlátozott volt, a régión belüli kereskedelem beszűkült és lecsökkent, tehát lényegében elvesztették a piacaikat. Ez a negatív hatás teljességében kibontakozott a hazai gazdaságban is, mely nyitottsága okán egyébként kényszerűen exportorientált. Az exportorientáltság és a gazdaság liberalizálása, ezen belül a belső piac erősítése, azonban egymást feltételező és erősítő folyamatok, egyik sem nélkülözheti a kiterjedt, stabil külpiac meglétét. A KKE országokban a rendszerváltás után nyomban különböző formában próbálkozások történtek a tervgazdálkodási rendszer évtizedei után a működő piacgazdaság megteremtésére. A 90-es évek elején több modernizációs modellváltozat felvázolása foglalkoztatta a bolgár felelős politikusokat, elemző közgazdászokat is. A modellek közös vonása az volt, hogy mindegyik egy-egy, de eltérő orientáltságú erőközponthoz való felzárkózást feltételezett. Felmerült, mint modell a visszatérés a nyugathoz a második világháborút megelőző felállásban, vagy a kelethez tartózást hangsúlyozó regionális középhatalmi kép, de felvillant a leszakadás víziója is, melyet egymást követő gazdasági és politikai válságok kísérhetnek.

7


1.2.1. A gazdasági reformfolyamatok és az új külpolitikai orientáció a 90-es évek elején A 20. század utolsó évtizedének küszöbén, a szovjet birodalomban nyugati perifériáján megkezdődött, majd az egész birodalomra kiterjedő, és annak széteséséhez vezető politikai és gazdasági változások egyben a bipoláris világrend megszűnését jelentették. Ez a fejlett világot,

és

különösen

Nyugat-Európát

gazdasági

megfontolásból

is

nem

kis

megkönnyebbüléssel és örömmel töltötte el, hiszen az óriási piacbővülésben rejlő lehetőség „mézésmadzagja” már a gorbacsovi időkben megjelent előtte, és azt ízlelendő született az 1988. Június 25-én az (akkor még) Európai Közösségek és a KGST által aláírt közös nyilatkozat egymás, de facto kölcsönös elismeréséről. Az 1989-1990-es rendszerváltásból alig felocsúdott, de máris a regionális kereskedelem vákuumától szenvedő, - és a még annál is nagyobb súlyú, a szovjet modelltől való teljes elhatárolódást demonstráló, politikai indítású – KKE országok várakozóan fordultak az EK, mint potenciálisan új orientációs központ felé. Az EK üdvözölte a kialakult helyzetet, és hajlandóságot mutatott a kapcsolatok szélesítésére az átalakulóban lévő országokkal, a diplomáciai kapcsolatfelvételt követően. 1988-ban a kereskedelmi és együttműködési megállapodások keretében. Ez a megállapodás a kereskedelempolitikai diszkrimináció végét jelentette, melynek leglényegesebb eleme, hogy a felek biztosítottak egymás számára a legnagyobb kedvezményes elbánást a GATT szabályaival összhangban. Elméletileg ez azt jelentette, hogy a KKE országoknak lehetőségük nyílt a kereskedelmi orientációjuk súlypontjának az áthelyezésére, az időközben a Szovjetunió szétesése által még inkább összezsugorodott, keleti piacról nyugatra. Gyakorlatilag a megszokott „üzleti kultúra” hiánya a régióban visszatartotta a befektetőket a beruházásoktól, másfelől az EK alapjaiban továbbra is protekcionista intézkedései a keleti államokból beáramló import ellen okoztak csalódottságot, és fékezték azok kereskedelmének a nyugati piacra való átorientálódását. E mellett a KKE országok exportstruktúrája sem felelt meg a változó igényeknek, cserearány romlás következett be, és mindez a régió termelése leértékelődéséhez vezetett a világpiacon. E mellett a két fő makroökonómiai probléma: 1. a pénzügyi instabilitás, amely nyomasztó méretű adósságállománnyal párosult, és 2. az állam meghatározó szerepe (azaz a nem létező magánszektor) a struktúraváltás terén továbbra is gátolta a fejlődést.

8


1.2.2 A bolgár külkereskedelem a 90-es évek elején A bolgár külkereskedelem földrajzi orientációjában az elmúlt évek során hatalmas változások következtek be. 1990-ben az EU exportoldalon mindössze 5, import oldalon pedig 10 %-kal részesedett a bolgár külkereskedelemben. 1996-ban a teljes bolgár külkereskedelem már 35 %-a bonyolódott az EU-val. A gazdasági átmenet kezdetén a külkereskedelem négyötöde bonyolódott

le

a

KGST-országokkal,

a

Szovjetunió

egymaga

a

teljes

bolgár

külkereskedelemből 60 %-kal részesedett. A KGST összeomlása különösen negatívan érintette Bulgáriát, és nagymértékben ez járult hozzá az adósságszolgálat felfüggesztéséhez, amely lépése miatt Bulgária évekre elszigetelődött a külföldi hitelforrásoktól, és a külkereskedelmi termékforgalom volumene a korábbi töredékére zsugorodott. Ami a termékszerkezetet illeti, gépipari kivitel az elmúlt évek során relatíve csökkent, míg a vegyipari termékek és fémek exportja bővült. Ezen termékek exportbővülésében a legnagyobb okot a valuta árfolyamok alakulása és az energiaárak szubvencionálása játszotta. 1996-ban a nemzeti valuta jelentős leértékelése ellenére az export nagymértékben visszaesett, elsősorban a termelési kapcsolatok széttöredezése miatt, amihez a bankszektor összeomlása is jelentős mértékben hozzájárult. 1989-től kezdve, miután a külkereskedelem állami monopóliumát felszámolták, minden hivatalosan bejegyzett cég vagy önállóan vagy, specializált külkereskedelmi vállalat segítségével,

vagy

pedig

más

cégekkel

együttműködve

alanyi

jogon

folytathat

külkereskedelmi tevékenységet. A liberális politika ellenére a hazai piac, ipar és a mezőgazdaság védelme fontos célja maradt a kormánynak. Az engedélyezési rendszer a többi átalakuló ország hasonló rendszerével megegyezően az export esetében a belföldi áruellátás zavartalanságát, az import esetében pedig a hazai gyártók védelmét szolgálja. Ezen túlmenően vannak olyan termékkörök, amelyek esetében az engedélyek kiadására megfigyelési céllal kerül sor. A bolgár export-importszabályozás gyakran változik, a konkrét rendelkezések sem tekinthetők stabilnak, még egyéves időhorizonton belül sem. Ez a hosszabb távú partneri kapcsolat kialakításában jelentős gondokat eredményezhet, és számos, már megkötött szerződés végrehajtását is megnehezítheti. Ennek ellenére a kedvező szezonális és konjukturális export-import lehetőségeket a mozgékony magánszektor kihasználhatja. Bulgária össz-külkereskedelmi forgalma nagyon kicsi, sem export, sem pedig import oldalon nem tett ki többet 3,5-4,5 milliárd USD-nél az elmúlt évek során. 1994-1995 során a gazdaság

Gavrilova Neli

9


teljesítményének átmeneti javulásával a külkereskedelmi termékforgalom is jelentősen bővült. Ehhez az is hozzájárult, hogy a nyugati piacok kereslete erősödött, illetve a belső vásárlóerő megnövekedett. Ez a kedvező folyamat azonban az 1996-os gazdasági válság hatására alapjában megtört. A bankrendszer összeomlása miatt a belső termelés, így az exportáruk előállítása is visszaesett, az import finanszírozására pedig nem állt rendelkezésre megfelelő nagyságú devizatartalék. Ráadásul az évfolyamán rendkívül súlyos gabonahiány alakult ki, így az importon belül a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett a gabonaszállítások aránya. A külkereskedelemben újabb súlyos problémát okozott a Jugoszlávia elleni embargó, amely különböző számítások szerint is több milliárd USD-s kárt okozott Bulgáriának, elsősorban a szállítási útvonalak bezáródása, és az ország kockázat megnövekedése miatt. Jugoszlávia, a helyzetet súlyosbítandó, mint szomszédos ország is jelentős külkereskedelmi partnere volt Bulgáriának a korábbiakban. A külkereskedelem földrajzi reorientációjában kedvező változásokat vizsgálva azonban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy a korábbi KGST-relációban lebonyolított termékforgalmat „egy-az-egyben” sikerült volna a fejlett piacok felé átirányítani, inkább arról van szó, hogy ezek a kapacitások, elsősorban versenyképtelenségük miatt, Bulgária számára egyelőre elvesztek. A jugoszláviai embargó azt is jelentette, hogy a kevésbé igényes termékek, amelyek felvevője a korábbiakban Oroszország volt, nem kerülhettek olyan piacra, amelyeken esetleg versenyképesek maradhattak volna. 1.3. Bulgária most A 2001. június 17-ei általános választáson a volt cár, II. Simeon által vezetett II. Simeon Nemzeti Mozgalom kapta a legtöbb szavazatot. Az új kormány kihirdetett politikája, a gazdasági fejlődés támogatása. A kormány programja adócsökkentést, a munkanélküliség jelentős csökkenését, valamint magasabb életszínvonal megvalósítását tűzte ki célul a bolgár lakosság számára. 2001-ben első intézkedésként felemelte a minimálbért, a közalkalmazottak fizetését és a családi pótlékot. A tavalyi költségvetési hiány ennek ellenére az 1 %-ot se érte el. Idén nyárra azonban csökkent a kormány népszerűségét. 1.3. Az út Európához

10


Bulgária

szociális

modernizációjához

Európa

tradicionálisan

fő

szimbólum

volt.

Történelmileg “Az út Európa felé” kifejezi a törekvést a modern, fejlett, prosperált társadalom felé, elfogadott szociális modellnek, melyet minden a régi rendszerhez tartozó ország követ. A rendszerváltozás kezdete után, amikor is a piacgazdaság és a politikai demokrácia megvalósításához vezető útra léptünk, Bulgária számára az európai csatlakozás egy természetes és nyilvánvaló törekvés volt. Általánosságban nézve, Európa leginkább a modern jóléti társadalom kollektíven elfogadott eszményképe volt mind a lakosság, mind a kormányok számára, de nem egy pontosan meghatározott szociális terv. Az 1989 tavaszán kezdődött politikai és az 1991 tavaszán kezdődött gazdasági reformokkal, Bulgária Európa egyesült demokráciájának részévé vált. Bár ma már világos, hogy Bulgária mindig is hajlott az Uniós csatlakozás felé, de kezdetben a változások inkább politikai, mint gazdasági téren következtek be. A volt szovjet blokk országai közül itt fogadták el elsőként az új alkotmányt (1991. július 12.), a kormány támogatta és fenntartotta a több pártrendszert, a parlamenti demokráciát, a polgári szabadságot, a szabad vállalkozást, a magán tulajdonjogokat és megszilárdította a demokratikus intézményrendszert. További jogi reformokat hajtott végre széles területen; magába foglalva a társasági és csőd szabályozásokat (1991, 1994), polgári és büntető kódexeket (főként 1992 és 1997), központi bankrendszert (1991, 1997), pénzügyi és tőkepiacokat (1992, 1995, 1997), munka kódexet (1992, 1995), adórendszert (1991-1997), valamint a privatizációt (1992-1998). 1989 vége óta Bulgáriának 11 miniszterelnöke és velük együtt 11 új kormánya volt, 4 köztársasági elnöke volt hatalmon. Mindenegyes választással új kormánytervet bevezetve. Általános megegyezés volt érvényben a demokrácia kiépítésének fontossága iránt, de a gazdasági reformok sebessége és mértéke tekintetében ez az egyetértés már korlátozott volt. Közös volt viszont az álláspont a csatlakozás viszonylatában, csak különbözőképpen értelmezték ezt. Bulgária számára 1997 döntő fontosságúnak bizonyult az európai integráció felé vezető nehéz úton. 1997-ben komoly gazdasági válsággal kellett az országnak szembenéznie, hiperinfláció, valutaleértékelés sújtotta a lakosságot, a devizakészletek jelentősen megcsappantak, a bankrendszer összeomlott, a cégek veszteséget termeltek. Bulgária egy nehéz 7 éves folyamaton ment keresztül, de ezáltal megtanult túljutni a berögződött szokásokon és még nagyobb erővel tudta belevetni magát a csatlakozáshoz szükséges feladatokba. Az ország jelentkezése az EU-ba és a NATO-ba egy természetes és tudatos választás volt, az egyetlen mód, hogy mi is egy nagy egységhez tartozzunk. A bolgárok visszatérnek Európába,

Gavrilova Neli

11


ahova mindig is tartoztak. Az EU és NATO csatlakozás nem a végcél, de az egyetlen út, ami gazdasági fellendülést, jelentős fejlődést és biztonságot hozhat Bulgária számára. Az integrációs folyamatok a Társulási Megállapodással kezdődtek, mely Bulgária és az EU között jött létre 1993-ban. 1995-ben Bulgária benyújtotta kérelmét az U-nak, hogy immár teljes jogú taggá válhasson. Az akkori miniszterelnök, így határozta meg a bolgár európai identitást: “Az európai integráció mindig is egy nagy álom volt, a 19. századi Bolgár Nemzeti Újjáéledés esetében; Ekkor volt, hogy az európai identitás bolgár nemzeti értékként először jelent meg. Ekkor kezdett először megváltozni a balkán tradíció és vált fejlődésünk fő mozgatórugójává… a mi európai identitásunk a II. Világháború után el lett temetve, majd 10 évvel ezelőtt újra életre kelt, az Európai Uniós csatlakozás törekvéseként. Tehát minden okunk megvan arra, hogy azt mondhassuk, a csatlakozási tárgyalások kezdetére való meghívás egyike a legrégebbi álmoknak a modern bolgár történelemben.” (Kostov, 1999) Az átalakuló országok többségének legfőbb célja az európai uniós tagság elnyerése. A tagságtól politikai-gazdasági stabilitást, kipróbált piacgazdasági irányítási rendszerek meghonosítását, versenyképes vállalataiknak nagyobb fejlődési perspektívát jelentő piacokat, nemzetgazdaságuk felzárkóztatásához pedig jelentős pénzügyi segítséget és mindezek eredményeként nagyobb társadalmi jólétet, valamint haladást remélnek. A hivatalos tagfelvételi kérelmüket ezek az országok az átalakulás első (politikai stabilizációs) szakasza után, 1994 és 1996 között adták be. Elsőként, a rendszerváltozást leghamarabb megkezdő két közép-európai ország, Magyarország és Lengyelország kérte a felvételét még 1994. március 31., illetőleg április 4-i dátummal. Ezt követően jelentkezett még nyolc átmeneti ország, úgy mint Románia (1995. június 22.), Szlovákia (1995. június 27.), Lettország (1995. október 13.), Észtország (1995. november 24.), Litvánia (1995. december 8.), Bulgária (1995. december 14.), majd végül Csehország (1996. január 17.) és Szlovénia (1996. június 10.). Ezek jelentkezésének elfogadásával, a három korábban társult fejlődő országgal (Málta, Ciprus, Törökország) együtt, végül is 12 csatlakozó országgal kezdődtek meg a felvételi tárgyalások: ¾ elsőként (1998. március 31-én) az átalakulásban legelőrehaladottabb hat jelölttel (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia) indultak meg a hivatalos megbeszélések,

12


¾ majd, 1999. október 13-án, további hat ország (Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia) képviselői is tárgyalóasztalhoz ülhettek. A megbeszélések előrehaladtával, - amelyek során szinte végig eldöntetlen volt, hogy milyen kör felvételére lesz lehetőség – a tagjelöltek között bizonyos versengés is kialakult. Végül is 2002. október 9-én, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az egyeztetések év végére tervezett lezárásáig tíz ország felvételét ajánlja. Ennek 2002. decemberi bejelentésével – sokak szerint az is világossá vált -, hogy a teljesítményi elv mellőzésével végül is politikai döntés született. Ennek alapján véglegessé vált, hogy 2004. május 1-jétől tíz új tagja lehet az Európai Uniónak. A „tízek” a következők: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. A tárgyalásokon elért viszonylag jelentős előrehaladás ellenére Bulgária és Románia nem került be az Európai Unió bővítésének első körébe. Az Európai Unió döntéshozó szervei tisztában vannak azzal, hogy a két ország (különösen Románia) gazdasági, politikai helyzete egyelőre még nem annyira stabil, mint a középeurópai országoké, így ügyelni kell arra, hogy a csatlakozás perspektívája továbbra is hiteles maradjon a két ország számára. Ennek egyik megjelenési formája a nagyobb kötelezettségvállalás az Európai Unió részéről, arra hogy Bulgáriával és Romániával együttműködve,

pótlólagos

támogatást

felhasználva

ezen

országok

csatlakozása

megvalósuljon. Az idei országjelentések azt mutatják, hogy Bulgária – általánosságban – további előrelépést ért el a Koppenhágai feltételek teljesítésében. A Bulgáriára vonatkozó legfontosabb megállapítások szerint:

Bulgária kielégíti a politikai feltételt. Ennek megfelelően, bár az elért eredmények fenntartására számos területen további erőfeszítések szükségesek, konkrét lépéseket azonban nem fogalmaz meg. Az elmúlt évben a politikai helyzet megtartotta a stabilitását.

A gazdasági feltételeket csak részben teljesíti az ország. Bár Bulgária működő piacgazdaság, egyelőre nem képes az Uniós versenyviszonyoknak megfelelni, ezért azokra a lépésekre kell a legfőbb hangsúlyt helyezni, amelyek a gazdaság unióéretté alakítását elősegítik.

2002-ben Bulgária nem teljesen felelt meg az acquis átvételével kapcsolatos feltételnek. A felkészülés sikeressége érdekében hatékonyabbá kellett tenni az acquis átvételére,

Gavrilova Neli

13


végrehajtására és kikényszerítésére irányuló erőfeszítéseket, a megfelelő kapacitások kialakítása érdekében ezzel párhuzamosan szükséges volt az államigazgatás reformjának folytatása. Azóta azonban Bulgária jelentős előrehaladást ért el az acquis számos területén, és úton van befejezni a szükséges acquis átvételt a tervezett csatlakozási időpont előtt, hogyha továbbra is tartja ezt a haladási ütemet.1

2. Bulgária külkereskedelmi kapcsolatai az EU-val 2.1. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok Továbbra is nő az EK relatív részesülése Bulgária közös külkereskedelmi árucseréjében. A kereskedelmi árucsere az Európai Unióval 2001-ben 19,4%-kal növekedett 2000. évhez képest és elérte az ország külkereskedelmi árucseréjének 51,6%-át. 2001-ben az EU-ba irányuló export 13%-kal növekedett a 2000. évhez képest és elérte az ország teljes kivitelének 54,8%-át (3,4 milliárd EUR). Az alapvető kiviteli, bolgár ipari áruk a fémek (réz és vas) és a textíliák. A bolgár mezőgazdasági cikkek közül a bor, a hús, a napraforgómag és a dohány 1

Az Európai Bizottság 2003. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé

14


foglalta el a vezető helyet. 2001-ben az EU-ból származó import 24,9%-kal növekedett és elérte Bulgária teljes importjának 49,4%-át (3,8 milliárd EUR). Az alapvető importcikkek a járművek (autók) és gyógyszertári cikkek voltak. A mezőgazdasági import főleg élelmiszeripari cikkekből, takarmányokból, alkoholból és szeszesitalokból állt. A megállapodás szerint a kereskedelmi tárgyalások első köre következtében a mezőgazdasági szektor területén Bulgária mezőgazdasági importjának megközelítőleg 58%-a és az EU mezőgazdasági exportjának 82%-a vámmentes vagy preferenciális vámot használ. 2001 végén elkezdődtek a tárgyalások további liberalizáció érdekében, amely az érzékeny szektorokat öleli majd fel, és azokat, ahol a kereskedelmi árucsere mennyisége eddig alacsony volt a vámvédelem magas foka miatt. A feldolgozott mezőgazdasági cikkek vonatkozásában pótlólagos kétoldalú kereskedelmi könnyítéseket fogadtak el és 2002. első felében megállapodás született ezen területen. Az Integrációs Tanácstól elfogadott megegyezés 2002-ben lépett hatályba. A megegyezés további

kereskedelmi

könnyítéseket

foglal

magába

az

importvámok

és

kvóták

vonatkozásában. A hal és haltermékek szabadkereskedelmével kapcsolatban nem jött létre megállapodás a tárgyalások során. A származási szabályokkal kapcsolatban Bulgária részt vett a Pán-Európai Zónában, elfogadta és alkalmazta a kummulatív származással kapcsolatos változásokat és a kiegészítéseket a többoldalú szerződések szerint a preferenciális partnerek között (EU, EFTA, CEFTA és Törökország), mely 2002. januárjától érvényes. 2.2. Bulgária kereskedelme 2003-ban2 A Nemzeti Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2003. júliusában-, továbbra is megmaradt az áruk kivitelének és behozatalának nagy mértéke. A kivitel 2003. júliusában elérte a 717,6 millió USD-t, 22,4%-os növekedést mutatva 2002. e hónapjához képest. A behozatal 2003. júliusában 1002,8, a január-júliusi periódusra pedig 5925,5 millió USD-t tesz ki. A januártól júliusig tartó időszakra az export 4328,5 millió USD volt, ez 36,2 %-os emelkedést mutat a 2002. ugyanaz periódushoz képest. Emelkedett 816,1 millió USD-re (nagysága 50,2% éves bázison). Az export felhalmozott nagysága az első negyedévben 42,4% éves bázison, az import ugyanabban a periódusban 39,1%-kal növekedett. Annak ellenére,

2

(www.government.bg) http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Trade%20-Sept.doc

15


hogy az export meghaladja az importot, a mennyiségek különbsége miatt bizonyos romlás figyelhető meg az ország kereskedelmi mérlegében (-314,8 millió USD a 2003. első negyedévében –249 millió USD-hez képest a 2002. első negyedévében). Lásd. II. Melléklet. 1. számú ábra: Export nagysága azonos hónapban az előző évhez képest, FOB %

60% 50%

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Export mértéke

40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%

Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal A kivitel nagysága minden árucsoportot magába foglal. Legjelentősebb árucikkek az italok és a dohányáruk (71,0% éves bázison 2003. első negyedévében), feldolgozott készítmények (58,0%),

gépek,

berendezések

és

közlekedési

eszközök

(52,8%,

beleértve

a

telekommunikációi technika, energetikai gépek 60% fölötti, villamossági gépek 58% export nagyságát), állati és növényi olajok (92,3%). Az import nagysága legjelentősebb a nyers, nem-tápláló anyagoknál (94,4%), gépeknél, berendezéseknél és közlekedési eszközöknél

16


(38,0%), vegyi termékeknél (35,1%), ásványi üzemanyagoknál és kenőanyagoknál (38,0%), feldolgozott készítményeknél (39,0%), más késztermékeknél (45,2%).

2. számú ábra: Import nagysága azonos hónapban az előző évhez képest, CIF %

60%

1997

1998

1999

50% 40%

2000

2001

2002

Import mértéke

30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatal A behozatal nagysága miatt 2003. januártól júliusig tartó időszakra, a külkereskedelmi mérleg 484,4 millió USD-vel esett vissza a 2002. évhez képest, és 1231,1 millió USD-t tett ki. Az EU országai lassú gazdasági fejlődése negatív hatást is gyakorolt, mivel azok Bulgária fő kereskedelmi partnereihez tartoznak.

17


A kivitel nagysága minden árucsoportot magába foglal. 2002. januártól júliusig eső időszakra a befektetési áruk nagysága növekedett a leggyorsabban (46,5 %). Legjelentősebben a kivitel nagyságához a nyers és más anyagok kivitele járult hozzá, 41 %-át teszi ki az összes kivitelnek. A fogyasztási cikkek kivitele 38,8 %-kal növekedett az előző periódushoz képest. Jelentősen nő az energiai források kivitele, és ez főleg az olajtermékek kivitelének köszönhető (62,0 %).

3. számú ábra: Kivitel (FOB), a közös kivitel %-ban Jan.-auguszt 2002

Jan.-auguszt 2003

Nyers és más anyagok

Fogyasztási cikkek

42%

35%


Fogyasztási cikkek

41%

36%

Energiai források

Befektetési áruk

Energiai források

10%

13%

9%

Befektetési áruk 14%

Forrás: Bolgár Nemzeti Bank A fenti adatok alapján legnagyobb mértékben a fogyasztási és a befektetési áruk növekvő behozatala járul hozzá az import növekedéséhez. Jelentős a textíliák és üzemanyagok importjának növekedése (11%-a és 17%-a az összes bevitelnek). Leggyorsabban az ércek (189,3%), a szén (107,2%) és az olajok (104,5%) behozatala növekedett. 4. számú ábra: Bevitel (CIF), közös bevitel %-ban Jan.-július 2003 Nyers és más anyagok

Jan.-július 2002 Befektetési áruk

36%

Fogyasztási cikkek 19%

25%

Egyéb 1%

Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

Energiai források 18%


Befektetési áruk

35%

Fogyasztási cikkek 19%

25%

Egyéb 1%

Energiai források 19%

18


2.3. Bulgária kereskedelme 2003-ban az Európai Unióval Az Európai Unió megtartotta vezető helyét Bulgária kereskedelmében. Ez a kereskedelem teszi ki országunk kivitelének 57,0%-át és bevitelének 49,9%-át. Gyorsan nő a kivitel Horvátország (654,4%) és Kína (451,9) felé. Az ország kivitelében vezető szerepet betöltő ország Olaszország

(15,3%-a

január-július

periódus

kivitelének),

Görögország

(10,8%),

Németország (10,6%), Törökország (9,2%). Komoly részesedése van az USA-nak (138,2%) és Belgiumnak (109,8%). Import áruk alapvető forrása Oroszország (import 14,5%-a), Németország (13.9%), Olaszország (9,9%). Lásd II. Melléklet.

3. Bulgária kapcsolatai a legfontosabb kereskedelmi partnereivel 3.1. Németország3 Gazdasági kapcsolatok A Bolgár Köztársaság hagyományosan jó kapcsolatban áll Németországgal, federális kormányi szinten és a különböző német provinciákkal is. Országunknak Németországgal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai elsőrendűnek számítanak, Németország Bulgária fő kereskedelmi és turisztikai partnere és fő külföldi befektetője. Bulgária és Németország között nagymértékű Gazdasági Együttműködés van. A Gazdasági Együttműködés főképp a Federális kormány által kért befejeződő konzultatív tevékenységeket és a tőkeintézkedéseket karolja át. A

Gazdasági

Együttműködés

kezdeményezések

sorozata,

kedvezményezettek

és

finanszírozottak a német állam részéről. Főfontosságú partner a gazdasági együttműködésben a kormány, pontosabban a felelős minisztériumok. A gazdasági együttműködés elvileg

3

http://www.mi.government.bg/trade/bilat/country.html?cid=12

Gavrilova Neli

19


kormányközi, de ez csak a program vezetési szintjére vonatkozik. Konkrét projektek és programok szintjén partnerekként részt vehetnek országok és nem kormányi intézmények is. A Gazdasági Együttműködés két fő komponensre osztható – Pénzügyi együttműködés és Technikai együttműködés. A Technikai együttműködés elsősorban konzultatív szolgáltatásokat jelent, német szakértők vagy intézmények részéről. A Pénzügyi együttműködés kedvezményes hitelek nyújtását jelenti (alacsony kamatláb, hosszú távú grátisz periódussal). A támogatások a konkrét szerződött projekteknek vagy programoknak köszönhetően állnak rendelkezésre. 2002-ben Bulgária 7,291 millió EUR technikai segélyt kapott a Federális Minisztériumtól, ami német gazdásági együttműködés és fejlődést támogatja. 1992-2001 között Németország kétoldalú projektekben pénzügyi támogatásának teljes összege 160 millió DM felett volt. Német befektetések Bulgáriában Az ACSI adatai szerint 1992-2002 között a német befektetések 623,3 millió USD-t tettek ki, a külföldi befektetések mennyisége 5114,1 millió USD volt, és ezzel Németország második helyet foglal el külföldi befektetők között, Görögország után (652,1 millió USD) és Olaszország előtt (556,9 millió USD). 2002-ben a német befektetések teljes összege 58,5 millió USD. Lásd. III. Melléklet. 2002-ben a német befektetések 12,2%-át teszik ki a Bulgáriába beáramlott összes befektetésnek. A legnagyobb német befektetések 1994-ben (111,4 millió USD) és 1999-ben (101,3 millió USD) történtek. A legnagyobb német befektető az ACSI adatai szerint: Heidelberger Zement - 70,2 millió USD felett a cementgyárakban "Arany Panega" és "Granitoid". Westdeutsche Allgemeine Zeitung - 58,3 millió USD "Presgrupa 168 csasza", "Media" és egyéb. Ivan Zografski - 53,1 millió USD "Kempinszki-Zografszki" szállodában.

Gavrilova Neli

20


Willi Betz - 48,6 millió USD "Szomat"-ban. Metro Group - 35 millió USD felett Metro Cash & Carry áruházláncokban. Lindner Immobilien Bulgaria - 35 millió USD felett az Üzletpark Szófia 1. és 2. fázisában. Liebherr Hausgeräte - 35,1 millió USD modern hűtőgyárba Radinovóban. Deutsche Bank - 24 millió USD gyógyszertári gyárakban "Farmacia", "Trojafarm" és "Antibiotik" Sparky Trading - 18,7 millió USD "Eltosz" és "Agromashina"-ban. Rollmann & Partner - 11,4 millió USD "Pirintekszt"-ben. Festo AG&Co - 11,4 millió USD "Pnevmatika"-ban és senzort gyártó új vállalat építésében. C&N Touristic -11 millió USD körül "Arany Homokok" üdülőhelyben bolgár céggel együtt. Klockner&Co AG - 6,7 millió USD "Metalznab"-ban. Ytong Holding - 3,8 millió USD "Gazobeton"-ban. HypoVereinsbank Bulgarien č Allianz – befektetések a banki és biztosítási ügyekben. Német befektetések, amelyek folyamatban vannak: "Üzletpark Szófia" (összes beépített terület 190 000 m2 és összes terület 200 dk), amelyet Lindner Immobilien Bulgaria épít, a német Lindner leányvállalata. A projekt teljes összege 90-100 millió EUR 6 évi befektetési periódusra, és ebből már realizálódott 35 millió USD. Az Üzletpark Szófia biztosítani fog 5000 körüli új munkahelyet. Egy befektetés lesz a DEG (Német Befektetési Bank) oldaláról, amely 5 millió EUR-t befektet majd a bolgár élelmiszeri iparban. Jövőbeli befektetési perspektíva az az érdekeltség, amit számos német vállalat mutat az energetika, széntermelés és vidéki mezőgazdaság területén. Ugyanúgy van érdeklődés a bolgár repülőterek és kikötők koncessziója iránt, amelyek turisztikai szektorral vannak kapcsolatban. Vendéglátás Németország fő turisztikai partnere Bulgáriának az EU tagországai közül, és az egyik legfontosabb piac a bolgár turisztikai termékek számára. 2002-ben a német turisták száma 480 460, és ezzel 28%-át teszi ki 2001-hez képest. A német turisták 16%-a a Bulgáriába látogató összes turistának.

Gavrilova Neli

21


Árucserekereskedelem 2002-ben Bulgária áruforgalma Németországgal 1615 millió USD vagy 12,4 %-át teszi ki az összes bolgár áruforgalomnak (kivitel 521 millió USD vagy az összes export 9,6 %-a, a bevitel 1094 millió USD vagy az összes import 14,3 %-a, negatív mérleg: -573 millió USD), és ezzel Németország a második helyet foglalja el a teljes bolgár áruforgalomban az EU országaival. Lásd IV. és V. Melléklet. 2001-hez képest az áruforgalom Bulgária és Németország között 1,4 %-kal növekedett, export mértéke 7%, az import 1 %-kal csökkent. 3.2. Olaszország4 Olasz befektetések Bulgáriában 2000-ben Olaszország az első helyet foglalta el a külföldi befektetők közül, azután hogy az olasz bank Unikredito megvette ''Bulbank'' RT-t. Olaszország a harmadik külföldi befektető Németország és Görögország után, az összes befektetés 1992-2002 között 460 millió USD volt. Lásd. VI. Melléklet Eddig 420 olasz vállalat fektetett be Bulgáriában, ami kis- és közép vállalkozások jelenlétét jelenti. Nagy mértékű olasz befektetések Bulgáriában: ♦ bankügy (Unikredito Italiano), ♦ textilipar (Miroljo,Szafil), ♦ faipar (Dzsibu), ♦ orvosi termékek, eszközök gyártása (Luidzsi Szalvadori), ♦ cement termelése (Italcsimenti), ♦ turizmus (Auto Rikambi). Ágazatok, amelyek iránt még inkább érdeklődnek az Olasz befektetők: •

energetika (részvétel Marica-iztok hőerőmű felépítésében);

•

vendéglátás (szállodák és üdülőhelyek felépítése a Fekete Tenger vidékén és Szófiában;

•

banki- és biztosítási ügy;

4

http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86839&cid=21

Gavrilova Neli

22


•

közlekedés (részvétel a bolgár infrastruktúra modernizálásában);

•

mezőgazdaság;

Árucserekereskedelem Olaszország kereskedelmi politikája Bulgáriával az 1993. március 8-án aláírt Bulgária az Európai Unióba való integrációjáról szóló Megállapodás határozza meg, és amely 1995. február1-jén lépett hatályba. Olaszország, Oroszországgal és Németországgal együtt Bulgária egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. 2002-ben az áruforgalom Bulgária és Olaszország között 5 %-os növekedést mutat az előző évhez képest. Lásd. VII. Melléklet. Vendéglátás Az olasz turisták számának csökkenése után 1995 és 1996-ban, az utolsó 5 évben kedvező növekedési tendencia figyelhető meg. Ha csoportosítjuk őket, láthatjuk, hogy növekedést mutatnak a látogatások turisztikai céllal, ezek kétszeresével nőttek a 90-es évek elejéhez képest, ugyanúgy az üzleti utazások száma is nőtt, amelyek 2001-ben háromszoros növekedést mutattak a 90-es évek elejéhez képest. Lásd. VIII. Melléklet. 2001-ben 17 318 olasz turista látogatta meg Bulgáriát, ami a teljes turista forgalmának 5,5 %át teszi ki. 2002-ben Bulgáriába 19 925 olasz turista látogatott, ami 23,46 %-kal több a 2001-hez képest. 3.3. Görögország5 Görög befektetések Bulgáriában ACSI adatai szerint 1992-2002 között Görögország a második helyet foglalta el (Németország után) a Bulgáriába áramló befektetések mennyiségére vonatkozóan. Lásd. IX. Melléklet. A görög vállalkozók szerint a magas befektetési aktivitás alapvető oka a hazai politikai és a gazdasági stabilitás, az olcsó és képzett munkaerő, a kereskedelmi korlátozások nagy részének megszűnése és a szabadkereskedelemmel kapcsolatos megállapodás aláírása, stb.. A görög befektetések főleg a telekommunikáció, az élelmiszeripar, a kereskedelem, a pénzügy és a vendéglátás területére irányulnak. Turistaforgalom 5

http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86479&cid=14

Gavrilova Neli

23


A turisták látogatásainak száma alapján Görögország a 4. helyet foglalja el Macedónia, Németország és Szerbia után. Lásd. X. melléklet. Árucserekereskedelem Az utolsó négy évben Görögország a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk a világon, harmadik vagy második helyen van az EU országai közül és első vagy második a Balkán Térség országai közül. Teljességében az áruforgalom növekedése Bulgária és Görögország között a hagyományosan jó, kétoldalú kapcsolatoknak, az alapos piacismeretnek, a közösen kiegészítő gazdaságoknak és az alacsony fuvarköltségeknek köszönhető. Pozitív szerepet játszik a Bulgária EU-hoz való integrálásáról szóló Megállapodás, mely szerint az utóbbi években a kereskedelmi tevékenységek megvalósításával ellen szabott korlátozásoknak megszűnt. Bulgária exportja Görögországba a bolgár teljes kivitel 9,2%-a 2002-ben, 8,8%-a 2001-ben, 7,8%-2000-ben, 8,9% 1999-ben, 9,1%-a 1998-ban, 8,5%-a 1997ben, 7,2%-a 1996-ban. Lásd. XI. Melléklet. Bulgária importja Görögországból a bolgár teljes bevitel 6,0 %-a 2002-ben, 5,7%-a 2001-ben, 4,8%-a 2000-ben, 5,8%-a 1999-ben, 6,3%-a 1998-ban, 4,4%-a 1997-ben, 4,3%-a 1996-ban.

4. Csatlakozási tárgyalások Európai Unióval 2000. február 15-én Bulgária elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, a tagság elnyerése érdekében. A meghívás hatással volt Bulgária reformjainak összes folyamatára és az ország azon képességére, hogy minden bővítési feltételnek megfeleljen a jövőben. Az Európai Bizottság utolsó országjelentésében, az EU megerősítette, hogy amíg a politikai feltételek teljesítése folytatódik, Bulgária jelentős lépéseket fog megtenni a makrogazdasági stabilitás irányába is. Az európai identitások még messze vannak az internalizációtól, Bulgária jelentős előrelépése a piacgazdaság megvalósítása és az összes folyamat felé, amely intézményi struktúrára vonatkozik, mint például a jogrendszer harmonizálása. Jelenleg a tárgyalásokon Bulgária a tárgyalási stratégia teljesítésében a Kormányközi Konferencián előterjesztette pozícióját minden fejezettel kapcsolatban. (a tárgyalásokat 29 fejezetben folytatják, a 30. és 31. fejezetben intézményi és más kérdésekben egyeztetnek). Eddig Bulgária minden fejezetet megnyitott, és 26 fejezetet le is zárt. 2000. március 28-án az első Kormányközi Konferencián Bulgária EU-hoz való csatlakozására

Gavrilova Neli

24


vonatkozóan elkezdődtek a tárgyalások 6 fejezetben: kultúra és audiovizuális politika, közös kül- és biztonságpolitika, kis-és középvállalatok, oktatás és képzés, tudomány és kutatás és külkapcsolatok fejezetekben. 2000. áprilisában Bulgária bemutatta az Európai Bizottságnak a Nemzeti Programját az Acquis elfogadására. 2000. május 25-én a második Kormányközi Konferencián Bulgária az EU-hoz való csatlakozására vonatkozóan a következő fejezeteket nyitotta meg: vállalati jog, versenyjog, iparpolitika, és fogyasztóvédelem.6 2002. szeptember végéig a következő 22 fejezet került ideiglenes lezárásra: Áruk szabad áramlása, Személyek szabad mozgása, Szolgáltatások szabad áramlása, Tőke szabad áramlása, Vállalati jog, Halászat, Adó, Gazdasági és monetáris unió, Statisztika, Szociálpolitika és foglalkoztatás, Iparpolitika, Kis-és középvállalatok, Tudomány és kutatás, Oktatás és képzés, Távközlés és információs technológiák, Kultúra és audiovizuális politika, Fogyasztóvédelem, Vámunió, Külkapcsolatok, Közös kül- és biztonságpolitika, Pénzügyi ellenőrzés és Intézmények. Majd november 18-án még egy fejezet került lezárásra – az energia fejezete. Június elején Bulgária a közlekedési fejezetet zárt le. 2003. június 27-én az európai uniós miniszter Meglena Kuneva bemutatta Bulgária által a Környezetvédelem területén elért előrehaladást, a nemzeti törvényhozás harmonizálását és Bulgária felkészültségét, hogy képes legyen teljes mértékben részt venni az EU közös politikájában ezen a területen. Miniszter Kuneva részt vett a 17. konferenciai ülésen Bulgária az EU-val való tárgyalásokra vonatkozóan lezárta a 22. fejezetet, ami a Környezetvédelemről szól. Miniszter Kuneva kijelentette, hogy ezzel a nehéz és hosszú fejezet lezárásával Bulgária leküzdött egy fontos nehézséget a tárgyalási folyamatban és már készülődik a maradék “pénzügyi” fejezetekre -“Mezőgazdaság”, “Regionális politika” és “Költségvetés”. A változások, melyek Bulgáriában lesznek az európai környezetvédelmi jogszabály elfogadása és alkalmazása eredményeként, javítani fogják az életminőséget.

6

http://www.bulgaria2net.com/Government/Rĺlations_Bulgaria-EU.hml

Gavrilova Neli

25


2006-ig tartó periódusra várhatóan Bulgáriának 100-140 millió levát utalnak ki évenként, s a csatlakozás után ez az összeg öt- vagy még ennek is többszörösére fog nőni. Ez egy direkt, ellenszolgáltatáshoz kötött támogatás a lakosság életminőségének javítására és kerületi (megyei) közszolgáltatási infrastruktúrájának felépítésére. Azokon a területeken, ahol a környezetszennyezettség mértéke a normákon felül van az európai minőségi szabványok lesznek érvényesek, és az ország tisztább területein sem lesz megengedve a környezet szennyezése és tönkretétele. Az európai követelmények befolyásolják a munkanélküliséget és a szegénységet is, mert a csatornarendszereket és a szennyvizet megtisztító állomások, a hulladékdepók és más infrastrukturális ekológiai helyek felépítésére, amik megfelelnek a legkorszerűbb ekológiai követelményeknek, biztosítani fogják ideiglenes, és a működésük megkezdésekor már állandó munkahelyeket. A környezet javítása pozitív hatással lesz a bolgár Vendéglátó és Mezőgazdasági ágazatok stratégiai fejlődésére. A tárgyalások folyamán elértek egy ésszerű egyensúlyt a környezet minősége és a gazdaság fejlődése között. Derogációkat is alkalmaztak a vállalatok alkalmazkodása terén az európai ekológiai szabványok követelményeinek átvétele érdekében. A legutóbbi fejezet, amivel kapcsolatban tárgyalások voltak a “Bel- és igazságügy”, melyet 2003. október 29-én Brüsszelben zártak le, ami rendkívül fontos részét képezi Bulgária EUhoz való csatlakozási folyamatának. A 24. fejezet lezárása egy bizonyíték, hogy az országunk, mint tagjelölt ország teljesíti az EU-s követelményeket és bevezeti az EU szabványait a belügy, igazságszolgáltatás és biztonság területén.7 E fejezet lezárása azért is fontos, mert a fennmaradó pusztán pénzügy fejezetek lezárása által világossá válik, hogy Bulgária mikor és hogyan fogja befejezni a csatlakozási tárgyalásokat.

7

http://www.government.bg/Europe/News/2003-10-29/7763.html

Gavrilova Neli

26


5. A csatlakozás várható időpontja A 2003. június 19-20-ai Tessalonikiben megrendezett Európai Tanácsi kijelentették, hogy Bulgária és Románia része a jövőbeni Európai Unió bővítésének és megerősítették a Koppenhágai döntéseket, melyek szerint a legfőbb cél az, hogy 2007-ben Bulgária és Románia az EU tagjává váljon.8 Az eddig elért jelentős előrehaladás alapján az Európai Unió támogatja Bulgáriát és Romániát azon erőfeszítéseiben, hogy 2004-ben befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat. 2003. decemberében az Európai Tanács értékelni fogja az elért előrehaladást, a Bizottság Országjelentése és a stratégiai dokumentum alapján, tekintettel a csatlakozási tárgyalások befejezésére.

Gavrilova Neli

27


Kuneva asszony véleménye szerint az utolsó Bizottság Országjelentése óta a következőig Bulgária jelentős eredményeket ért el. Ez az országvélemény szabad utat adhat Bulgáriának a 2004. évi csatlakozási tárgyalások lezárásának. A jelentésnek erős politikai hatása lesz, mert kiderül, hogy az EU tagországai milyen komolyan vállalják kötelezettségeiket a 2004-es és 2007-es dátummal kapcsolatban, tette hozzá Kuneva miniszter. Ezekkel a következtetésekkel a kormány eléri azokat a célokat, amelyeket kitűzött maga elé a csúcstalálkozón Tessalonikiben a saját politikai programjának megfelelően.

6. A Bulgária csatlakozásának előnyei és hátrányai hazánk és az Európai Unió szemszögéből

8


Gavrilova Neli

28


Bulgária a csatlakozás után a világ legnagyobb egységes piacához tartozik majd. Részt vehet végre azon döntések meghozatalában, amelyekhez már eddig is igazodnia kellett. Külső szemlélőből a kontinens sorsának alakítójává válik. Felgyorsul hazánk gazdasági fejlődése, gyorsabb ütemben bővül az infrastruktúra, emelkedik az emberek életszínvonala, javul életük minősége. A bolgár állampolgárok egyúttal az Európai Unió állampolgárai is lesznek, a többi ország bármelyikében az ottani állampolgárokkal, azonos feltételekkel tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást indíthatnak, vagy akár le is telepedhetnek. Ahhoz, hogy megértsük a tagsággal járó előnyöket és feladatokat, hogy ki tudjuk használni a csatlakozásban rejlő lehetőségeket, ismernünk kell a részleteket is. Mit tartalmaz az a nyolcvanezer oldalnyi E-joganyag, amelyet Bulgáriának is át kell vennie? Milyen területeken kaptunk átmeneti felmentést a követelmények teljesítése alól? EU-csatlakozás: esélyek és kihívások Bulgária évtizedeken át csupán kívülről figyelhette, amint a kontinens nyugati felén élő nemzetek mind szorosabbra fűzik együttműködésük szálait, a polgárok életszínvonala tovább javul, és a korábban egymással háborúban álló népek megteremtik a tartós béke alapjait. A kezdeti szén- és acélközösség – elsősorban a politikai akaratnak és a társadalmi támogatottságnak köszönhetően – idővel egységes belső piaccá fejlődött. Később az Európai Unió létrehozta a közös valutát, lebontotta a belső határokat, és kiépítette a külső határok védelmét. Az európai egység úgy jött létre, hogy nem veszélyeztette az egyes nemzetek identitását, nyelvük és kultúrájuk megőrzését. Az unióban egységesen szabályozzák ugyan például az erőművekből kibocsátható szennyező anyagok mértékét vagy a tojótyúk ketreces tartásának körülményeit, ám a szabályokat a tagállamok közösen alkotják, és azokat az unió összes (jelenleg 11) hivatalos nyelvén bárki elolvashatja. A fejezet alábbi két pontjában a tagjelölt országok csatlakozásának előny-hátrány mérlegét próbálom megvonni először az Európai Unió, majd hazánk szemszögéből nézve. Célom, hogy szembeállítsam a csatlakozásból származó előnyöket az abból adódó hátrányokkal. Reményeim szerint így láthatóvá válik, hogy a két fél mennyit fog profitálni a bővítési folyamatból, illetve az, a bolgár állampolgárok számára milyen költségráfordítással jár. Mindkét esetben a csatlakozni kívánó országokat egységes egészként kezelem, mivel a rendelkezésemre álló hivatalos adatok is ebben a formában jelentek meg. Az Unió szemszögéből a bővítés előny-hátrány mérlegének feltehetően úgyis csak az összes tagjelöltre

29


nézve van értelme. 1. Bulgária (és a kelet - és közép - európai országok) EU-csatlakozásának érdekrendszere az Unió szemszögéből nézve Az alábbi táblázat a bővítési folyamat negatívumait és pozitívumait veti össze, majd a fejezet további része egyenként tárgyalja a tényezőket. Negatívumok: ¾ A csatlakozni kívánó országok

Pozitívumok: ¾ Növekszik az EU világgazdasági súlya

gazdaságilag elmaradottabbak, így a közösség GDP-je csak kis mértékben növekedne ¾ Veszélybe kerülhet az egységes piac működése ¾ Át kell alakítani az intézményrendszert ¾ A közös agrárpolitika problémássá válik ¾ Előcsatlakozási segélyeket kell nyújtani a tagjelöltek

¾ Fellendül a belépő országokkal folytatott kereskedelem ¾ Az új tagállamoknak is hozzá kell járulniuk a költségvetéshez ¾ Garanciát jelent az európai békére és biztonságra ¾ Az Unió keleti határa kitolódik (Schengeni Egyezmény)

felkészítéséhez ¾ Az új tagállamokra fordítandó kiadásokat be kell építeni a

¾ Magasan képzett, olcsó munkaerő/értelmiség beáramlása

költségvetésbe ¾ Félelem a szakképzetlen munkaerő

¾ Az EU kulturálisan gazdagodik

beáramlásától ¾ Számos területen átmeneti mentességeket kell adni 5. számú ábra: A bővítésből adódó negatívumok és pozitívumok az EU szemszögéből nézve 1.1. A várható negatívumok az EU szemszögéből

30


Az alábbiakban a táblázat bal oldalán található tényezőket fejtem ki. Bár látszólag úgy néz ki, hogy az EU oldaláról nézve a hátrányok mértéke meghaladja az előnyökét, felhívom arra a figyelmet, hogy a pozitívumok nagy része csak közép- és hosszútávon jelentkezik. 1.1.1. A csatlakozni kívánó országok gazdasági elmaradottsága és ennek a közösség GDP-jére gyakorolt hatása Az Európai Bizottság 1997-ben készített egy kalkulációt arra vonatkozóan, hogy az Unió 11 taggal való bővítése (Törökországot nem vették be a körbe) hogyan befolyásolná a főbb gazdasági demográfiai és földrajzi mutatókat.9 Ennek megfelelően az EU területe 34%-kal, míg lakossága 29%-kal növekedne. Ezekhez az adatokhoz képest jelentéktelen lenne a GDP 9%-os növekedése, ami az egy főre jutó GDP 16 százalékpontos csökkenését jelenti. Ennek legfontosabb következménye feltehetően az lesz, hogy a GDP-átlag csökkenésének révén az EU számos, eddig támogatott tagországa túllépheti a támogatottsági jogosultság szintjét. Ez pedig a bővítés kérdésével kapcsolatban könnyen kiválthatja egyes régiók negatív érzelmeit. 1.1.2. Az közös piac működésének veszélybe kerülése Az EU elsőszámú prioritása mindig is a belső piac eredményeinek megőrzése volt, hiszen mindenekelőtt ez a cél, amiért tagjai annak idején életre hívták a közösséget. Ez a bővítés következtében veszélybe kerülhet, mivel a csatlakozni kívánó országok fejlettségi szintjükben egytől-egyig igencsak elmaradnak az uniós átlagtól. A pontban koppenhágai kritériumok pontosan ennek kiküszöbölésére hozták létre. Mindebből következik, hogy csak olyan államok válhatnak az Unió tagjává, akik már a belépéskor megfelelnek a közös piac követelményeinek. 1.1.3. Az intézményrendszer átalakításának kényszere Az EU intézményi rendszerét eredetileg hat tagállamra találták ki, így már a korábbi bővítések folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy ez a struktúra 27 tagország esetében nem lesz működőképes. Mindenekelőtt a három kulcsintézmény - a Bizottság, a Tanács és a Parlament – szorult átalakításra. A Tanács esetében a legfontosabb probléma a döntéshozatal kérdése volt. Jelenleg három döntéshozatali séma működik ebben az intézményben: a konszenzusos, a minősített többségi és

az

egyhangú

többségi

döntéshozatal.

Eddig

a

kulcsfontosságú

döntéseket

31


konszenzussal/egyhangúlag hozták, mely egy "big bang" típusú bővítés után minden bizonnyal lehetetlen lenne. Sokak szerint a minősített többségi döntéshozatalt kellene általánossá tenni, ami viszont újabb problémát vet fel. Az eddigi rendszer ugyanis láthatóan a kis országokat kedvezményezte így további kis országok felvétele esetén előfordulhatna, hogy a szavazatok mögött csak a lakosság kevesebb, mint fele áll. A Nizzai szerződés javaslatot tett a szavazatok újrasúlyozását illetően. Az Európai Bizottság esetében a létszám kérdése okozott problémát. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a nagyobb tagállamok 2, a kisebbek pedig egy biztost jelölhettek. A bővítés után a nagyobb országok lemondanak egyik biztosi helyükről. A parlament esetében az elsődleges probléma az, hogy egy esetleges bővítéssel a már amúgy is igen tekintélyes létszám (626 fő) tovább duzzadna (732 fő), ami elnehezítené működését. A Tanácshoz hasonlóan itt is jelentkezik a kis országok kedvezményezésének problémája. A fentiekben ismertetett probléma megoldásával, jobban mondva az esetleges megoldási javaslatok kidolgozásával az EU a közelmúltban az Európai Konvent nevű munkacsoportot bízta meg, melyben a tagországok képviselőin kívül a tagjelöltek delegáltjai is részt vesznek. 1.1.4. A közös agrárpolitika problémássá válása Az EU agrárpolitikája létrehozása óta állandó és heves viták tárgyát képezi. Nem csoda, hiszen jogi szabályozása az acquis mintegy felét adja, a közös büdzsének pedig igen tetemes részét, 42%-át fordítják az agrárszektor szubvencionálására. Kiváltotta a világpiaci versenytársak haragját, magasra nyomta az élelmiszerárakat, elősegítette az iparszerű mezőgazdaság

elterjedését,

illetve

számos

élelmiszer-botrányhoz

és

a

farmerek

elégedetlenségéhez vezetett. A közös agrárpolitika szükséges rossz. Egyértelmű hogy reformja elengedhetetlen, megszüntetése azonban - véleményem szerint - szóba sem jöhetne, hiszen azzal az egységes piac működése kerülne veszélybe. Jelenleg úgy tűnik, hogy a garantált felvásárlási árak mérséklése

vagy

a

közvetlen

jövedelemtámogatások

felváltása

vidékfejlesztési

szubvenciókkal hozhatná meg a megoldást.10 1.1.5. Előcsatlakozási segélyek a tagjelöltek felkészítéséhez Az Unió 2000-2006-os költségvetése a három előcsatlakozási alapból a periódus minden 9

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 5.,átdolgozott kiadás, Bp.: Magyar Országgyűlés, 2002. 445.o. Kocsis Györgyi: Nesze kevés, fogd meg jól! = HVG XXIV. évf. 2002. 6. sz. 7-10.p.

10

Gavrilova Neli

32


egyes évében 3,12 milliárd eurónyi támogatást tervezett kifizetni. A tervezet szerint 2002-től kezdődően fordítanák az exponenciálisan növekvő összegeket mezőgazdasági és strukturális támogatásokra. A kérdés mindössze az, hogy az idei évre tervezett első körös bővítés elhalasztása miatt "felszabaduló" összegeket mire fogja fordítani az EU. Talán közvetlen agrár jövedelemtámogatásra? 1.1.6. Az új tagállamokra fordítható kiadások beépítése a költségvetésbe A 1.1.5. számú pontban már emlegetett EU-költségvetési-előirányzat a periódus 7 évére a tagjelöltek csatlakozási támogatásaira 21,84 milliárd eurót irányzott elő. Emellett azonban már a bővítés kiadásaival is számolnia kellett, erre 58 milliárd eurót különítettek el. Noha ezek az összegek egyáltalán nem tűnnek magasnak az EU mezőgazdasági, illetve strukturális támogatásaira fordítható összegekhez képest a bővítés kérdését ellenzők körében mégis nagy felháborodást keltettek. Pedig igen valószínű, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek ezzel még nem érnek véget. Különösen igaz ez, ha figyelembe veszünk olyan problémás területeket is, mint például a hatalmas méretű lengyel mezőgazdaság. Az Európai Unió elmaradottabb régiói egyöntetűen úgy érzik, hogy az új tagállamokra fordítható kiadásokkal egyidejűleg csökkenni fog a nekik juttatott támogatások összege. 1.1.7. Ellenérdekek fellépése a nettó haszonélvező országoknál Jelenleg számos olyan tagországa van az Európai Uniónak, akik nettó haszonélvezőknek tekinthetők, azaz a közösség forrástranszfereiből igen jelentősen kiveszik a részüket. Esetükben igencsak érthető, miért ellenzik a közép-kelet-európai tagjelölt országok egy ütemben való belépését. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az alacsonyabb gazdasági teljesítményű országok miatt "kiszorulnak a pikszisből". Az Uniónak azonban nemcsak nettó haszonélvező, hanem nettó befizető tagállamai is vannak (például Németország). Ezek az országok azonban a bővítés után sem fognak nagyobb mértékben hozzájárulni a közös költségvetéshez, hiszen az 1,27%-os szabály továbbra is érvényben marad. A GNP-re vonatkozóan ugyanis ennyi lehet maximálisan a befizetések összege, mely csak abban az esetben nőhet, ha az adott ország gazdasági teljesítménye is emelkedik. Így biztosra vehető, hogy nem kizárólag ezek az országok lesznek a bővítés finanszírozói. 1.1.8. Félelem a szakképzetlen munkaerő beáramlásától Az Európai Unió elsődleges céljai között deklarálta saját munkaerőpiacainak védelmét.

Gavrilova Neli

33


Különösen az EU keleti fekvésű országainál figyelhető meg bizonyos fokú szkepticizmus a munkaerő szabad forgalmával kapcsolatban. Különösen Ausztria és Németország tart attól, hogy a "mobil munkaerő-feleslegekkel rendelkező tagjelöltektől", nagy tömegben áramlik majd be az olcsó munkaerő. Mindezt figyelembe véve a tagjelöltek számíthatnak arra, hogy a munkaerő szabad mozgása nem válik közvetlenül a csatlakozás után minden korlátozástól mentessé, hanem az EU egy hosszabb-rövidebb átmeneti időszakot fog megszabni. 1.1.9. Átmeneti mentességek nyújtása számos területen A derogáció "az uniós tagságból fakadó bizonyos követelmények alóli könnyítés vagy mentesség, ami elvileg szigorúan csak átmeneti jellegű lehet"11. A legtöbb tagjelölt egyes területeken már most, a csatlakozási tárgyalások szakaszában folyamodott derogációkért, és várható, hogy csatlakozásukkor szaporodik ezen területek száma. Az Unió országai elvárják, hogy a tagjelöltek velük azonos fejlettségi szintre hozzák magukat. Ennek teljesítése azonban csak úgy lehetséges, ha az EU hosszabb-rövidebb türelmi időszakokat engedélyez számukra. 1.2. A várható pozitívumok az EU szemszögéből A következőkben a táblázat jobb oldalán található tényezőket kívánom kifejteni. Véleményem szerint - mint ahogyan az látható is - az Unió oldalán számos, a csatlakozásból eredő előny fog lecsapódni. Ezzel azonban - sajnálatos módon - úgy tűnik, hogy az EU-állampolgárok egy része nincs tisztában, ezért ellenzik olyan élesen a közép-kelet-európai országok csatlakozását. 1.2.1. Az EU világgazdasági súlyának növekedése "... huszonöt-harminc tagállammal az integrációnak nemcsak az arculata, hanem a hatékonysága is erősen különbözne a jelenlegitől"12. Már a mostani 15 tagállamos létszámmal is igen nagy súlya van a tripoláris világrend kialakulásában, ez a létszám növekedésével könnyen eredményezheti azt, hogy az EU a másik két gazdasági nagyhatalom fölé emelkedik. A hosszú ideig csak eszmeként élő "Európai Egyesült Államok" gondolata a 25-30 tagországos EU esetében már egyáltalán nem fog álomnak tűnni. A megosztottság és a szembenállás szomorú évtizedei után Európa egységes egészként indulhat el a további fejlődés útján.

11 12

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 4. átdolgozott kiadás, Bp.,Magyar Országgyűlés, 2001, 450 p. Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció. Bp.: Osiris kiadó, 2001. 245.p

Gavrilova Neli

34


1.2.2. A belépő országokkal folytatott kereskedelem fellendülése A tagjelölt államokkal folytatott kereskedelem voltaképpen már közvetlenül a rendszerváltás után hatalmas lendületet vett. Az ipari termékek esetén kölcsönösen eltörölték az áruforgalom útjában álló klasszikus akadályokat, míg ezek a mezőgazdasági áruknál továbbra is érvényben maradtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelési tényezők, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának kérdése még a jövő megoldandó feladatai közé tartozik. Az Európai Unió piaci részaránya egyes csatlakozni kívánó országokban már elérte, sőt talán meg is haladta az optimálisnak mondható szintet.13 Ezért nem túl valószínű, hogy a már jelenleg is import-liberalizált termékcsoportoknál jelentős fellendülés fog a csatlakozás után végbemenni. Változásra csak akkor lehet számítani, ha az Unió a termelési tényezők, a tőke és a munkaerő szabad áramlását is lehetővé teszi, illetve az import-liberalizálást az új tagok agrártermékeire is kiterjeszti. Az pedig könnyen elképzelhető, hogy az EU ezt a lépést nem fogja közvetlenül a bővítés után megtenni. 1.2.3. Az új tagállamok hozzájárulása a költségvetéshez Mint azt már a 1.1.7. számú pontban ismertettem, a közösségi büdzsé összege nem haladhatja meg az uniós tagállamok összesített nemzeti össztermékének 1,27%-át. Ez az összeg jelenleg megközelíti a 100 milliárd eurót. Ehhez képest a 2004-ben (remélhetőleg) belépő országok csak körülbelül 4,2 milliárd eurót fognak "tagdíjként" fizetni14. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közösségi büdzséhez való hozzájárulás mértéke mindig az adott évi nemzeti össztermékszintet tükrözi. A jelenlegi tagjelöltek fejlődési üteme pedig pillanatnyilag jóval gyorsabb a tagokénál így néhány éven belül közösségi hozzájárulásaik mértéke is sokkal számottevőbb lehet. Nem utolsósorban pedig arról nem szabad megfeledkezni, hogy a csatlakozó országok vámés ÁFA-bevételeinek egy bizonyos része is át fog vándorolni az Unió költségvetésébe. 1.2.4. Garancia az európai békére és biztonságra nézve Az Európai Unió már a Maastrichti Szerződésben lefektette a közös kül- és biztonságpolitika alapjait. Ez azonban kizárólag kormányközi alapon működik, esetében szó sincs közösségi fellépésről. A tagállamok védelmét ezért - véleményem szerint - nem annyira a közös biztonságpolitika, mint inkább az azonos blokkhoz való tartozás ténye garantálja. Az Unión 13 14

Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció. Bp.: Osiris kiadó, 2001. 224.p Kocsis Györgyi: Nesze kevés, fogd meg jól! = HVG XXIV. évf 2002. 6. sz. 7.p

Gavrilova Neli

35


belül lévő országok esetében mindenképpen kisebb a fegyveres konfliktus veszélye, mint az azon kívül esőknél. Nem is beszélve arról, hogy egy tagország mindig számíthat a többiek támogatására, ha nemzetközi politikai fórumon kell erejét bizonyítania.

1.2.5. Az Unió keleti határának kitolódása, avagy a Schengeni Egyezmény kiterjesztése az újonnan belépő országokra Az 1985-ös Schengeni Egyezmény lényege, hogy az abban résztvevő országok egymás között megszüntetik belső, és ezzel párhuzamosan megerősítik külső határellenőrzésüket. Noha az Amszterdami Szerződés a közösségi joganyag részévé tette, de az Egyesült Királyság és Írország esetében továbbra is engedélyezte a belső határellenőrzés rendszerének fenntartását. Az Unió keleti bővítésével az eddigi külső határ is keleti irányba tolódik. Ez elsősorban Ausztriát érinti kedvezően, hiszen attól az időponttól kezdve az új tagország (ok) feladata a határellenőrzés megszervezése. Ausztria pedig az eddigi perifériáról bekerül a blokk központjába. 1.2.6. Magasan képzett, olcsó munkaerő/értelmiség beáramlása Köztudott tény hogy a kelet- és a nyugat-európai bérszintek között lényeges különbség mutatkozik. Várható, hogy ez az intervallum a csatlakozást követően szűkül teljes mértékű megszűnésére, azonban csak hosszú távon lehet számítani. A közép- és kelet-európai országokba érkező, külföldi befektetők szemében e piacok vonzereje elsősorban mindig is az olcsó, de szakképzett munkaerő volt. A kérdés az, hogy csatlakozásunk esetén a jelenlegi tagok milyen stratégiát alkalmaznak. Dönthetnek úgy, hogy a munkaerő szabad áramlásának engedélyezést addig húzzák, ameddig csak lehet, s ez által megvédik saját munkaerőpiacukat. Így azonban könnyen megnőhet a tagjelölt országokban a differenciálás miatt érzett elégedetlenség. A másik lehetőség hogy liberalizálják a munkaerő áramlását, és közvetlenül vagy beszállítóként alkalmazzák az alacsonyabb bérszínvonalú, de szakképzett keleti munkaerőt. Ez már középtávon is világpiaci versenyképességük növekedéséhez vezethet. 1.2.7. Az EU kulturális gazdagodása Azt hiszem, ez a tényező nem szorul túl sok magyarázatra. Az EU keleti bővítésével 10-13 új

Gavrilova Neli

36


ország csatlakozna, melyek egytől-egyig hosszú történelemmel és gazdag kulturális gyökerekkel rendelkeznek. A számos "új" nyelv és a feltáruló földrajzi lehetőségek az Unió jelenlegi állampolgárai számára is megnyitják az idegen kultúrákkal való megismerkedés lehetőségét.

37


2. Bulgária (és a közép-kelet-európai országok) EU-csatlakozásának érdekrendszere hazánk szemszögéből nézve "Az integrációhoz való csatlakozás egyik fél számára sem 'zéró összegű játszma', hanem komplex folyamat, amelynek hosszabb távú összhatásai kell, hogy döntő súllyal latba essenek."15 Minket, bolgár állampolgárokat, elsősorban az érdekel, hogy saját szempontunkból milyen előnyökkel és hátrányokkal jár Európai Uniós csatlakozásunk. Sajnos, az eddig nyilvánosságra hozott adatok és előrejelzések az összes csatlakozni kívánó országra, mint országcsoportra vonatkoznak, azokat az egyes tagjelöltekre nem bontották le. A 1. számú ponthoz hasonlóan itt is először táblázatos formában mutatom be a csatlakozás előny-hátrány mérlegét hazánk szemszögéből nézve, majd a táblázat néhány tényezőit a fejezet további részében fejtem ki részletesen. Felhívom a figyelmet arra, hogy előfordulhatnak az előző fejezettel bizonyos átfedések, hiszen vannak tényezők, melyek az egyik oldalon pozitívumként, míg a másik oldalon negatívumként jelentkeznek. Negatívumok: ¾ A GDP 4%-ánál nem kaphatunk több támogatást a közösségi alapokból ¾ A komolyabb reformokat csak

Pozitívumok: ¾ Fejlett piacgazdaság kiépülése, nyugati országokhoz való felzárkózás ¾ Részesedés a Strukturális Alapokból

halogatja az EU ¾ Agrárpolitikai nehézségek

¾ Részesülünk az új tagállamokra fordítható költségvetési kiadásokból

¾ Bulgária költségvetési hozzájárulása

¾ A vállalati szféra hitelfelvételi lehetőségei javulnak

¾ Munkaerő-áramlást nem liberalizálják azonnal

15

¾ Külföldi működőtőke-befektetések száma és volumene nő

¾ Bolgár pénzügyi szféra nehéz

¾ Javul a hazai termékek elfogadottsága

helyzetbe kerül a nemzetközi

nyugaton, az agrártermékek forgalma

versenyben

liberalizálódik

Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció. Bp.: Osiris Kiadó, 2001. 220.p

38


¾ Át kell venni a nyugati normarendszert ¾ Az átlagos bérszínvonal emelkedik ¾ Le kell mondani a nemzeti

¾ Az oktatás gazdagodása

szuverenitás egy részéről ¾ Az érdekvédelemből származó előnyök 6. számú ábra: A bővítésből adódó negatívumok és pozitívumok hazánk szemszögéből nézve 2.1. A várható negatívumok hazánk szemszögéből Véleményem szerint az EU-csatlakozásból származó negatívumok nagy része nem közvetlenül a belépés után, hanem csak közép- és hosszútávon jelentkezik. A tényezők között számos olyan is előfordul, melyek az EU oldalán még pozitívumként itt azonban negatívumként jelennek meg. Ezeket nem tárgyalom újra, csak a speciálisan bolgár vonatkozásokat igyekszem kiemelni. 2.1.1. A közösségi alapokból kapható támogatások felső korlátossága Mint azt már a korábbiakban is említettem, egyetlen uniós tagállam közösségi támogatottsága sem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 4%-át. Így a támogatásoknak létezik felső korlátja, ami behatárolja a közösségtől kapott pénzösszegek nagyságát. Nem kell tehát gondolnunk, hogy az Európai Unió költségvetése egy feneketlen zsák, ahonnan mindenféle korlátozás nélkül fognak a támogatások hazánkba áramlani. A dolog másik oldala viszont az, hogy az EU-tól kapott összegeket egyáltalán nem könnyű elkölteni. A rendelkezésre álló közösségi források felhasználása gyakran még a hazánknál fejlettebb államok számára is gondot okoz. 2.1.2. A komolyabb reformok halogatása Mint azt már a 1.1.3. számú pontban részletesen kifejtettem a közép-kelet-európai országok csatlakozásával az Európai Unió számos problémával találja szemben magát. Ezek közül a legszámottevőbb az intézményrendszer átalakításának problémája volt. A Nizzai Szerződés a közösség intézményi rendszerét alapjaiban ugyan nem alakította át, azt azonban elérte, hogy kompromisszumai révén el lehet indítani a bővítési folyamatot. A megoldást a tagállamok képviselői a jelenlegi 12 tagjelöltre dolgozták ki, melyben javaslatokat tettek az intézmények összetétel-módosításaira. Összességében elmondható hogy ezek minden bizonnyal nem végérvényes megoldások. A Nizzai Szerződés érdeme azonban,

Gavrilova Neli

39


hogy ratifikációjával elsöpri az intézményi reformok átalakításának szükségességét az új tagországok csatlakozásának útjából, és a következő ilyen témájú kormányközi konferenciát már kibővült létszámmal irányozza elő. 2.1.3. Agrárpolitikai nehézségek Az agrárpolitikai kérdést a 1.1.4. számú pontban már ismertettem. 2.1.4. Bulgária költségvetési hozzájárulása Nincs még álláspontja az EU-nak az úgynevezett költségvetési fejezetet illetően, amelyben a tagjelölteknek a közösségi kasszához való hozzájárulásáról kell megállapodni. Brüsszelben is méltánytalannak tartanák, ha a tagság első éveiben bármely ország EU-val szembeni pénzügyi egyenlege rosszabb lenne, mint a csatlakozás előtti utolsó évben. Márpedig az EB kalkulációi szerint előállhat ilyen helyzet. 2.1.5. A munkaerő-áramlás liberalizálásának halogatása A munkaerő szabad áramlása az egységes piac négy szabadságjogának egyike. A 1.1.8. számú és a 1.2.6. számú pontokban már ismertettem a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő esélyeit a közösség munkaerőpiacán. Az EU nem szándékozik közvetlenül a belépés után megnyitni kapuit a "keleti" munkavállalók előtt, az EU vezetői mintegy 7 éves átmeneti periódust helyeztek kilátásba a teljes fokú liberalizáció életbe lépéséig. 2.1.6. A bolgár pénzügyi szféra helyzetének kedvezőtlenebbé válása Csatlakozásunkkal a pénzügyi szféra gyakorlata is gyökeresen meg fog változni. Mindenekelőtt az adminisztrációt kell "EU-konformmá" tenni. A pénzügy területén az adózással kapcsolatos szabályok átalakítása is komoly feladatot fog jelenteni a hazai szakemberek számára. A tőke szabad mozgásához ugyanis szükséges a közvetlen, míg az áruk és szolgáltatások liberalizált kereskedelméhez a közvetett adók harmonizációja. Az utóbbi csoportba tartozik például az általános forgalmi adó, melynek mértékét közelíteni kell a közösségben elfogadotthoz, ami jelentős csökkentésével jár együtt. Várhatóan a személyi jövedelemadó és a társasági- és osztalékadó adókulcsainak mértékét is csökkenteni fogják, mely elsősorban a lakosságot érinti kedvezően. 2.1.7. A nyugati normarendszer átvétele Csatlakozásunkat követően a közép-kelet-európai országoknak fel kell zárkózniuk "a nyugat" környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi normáihoz. Ez rengeteg közösségi jogszabály és

Gavrilova Neli

40


pénzügyi megkötés átvételével jár együtt, mely rövidtávon hatalmas költségráfordítással, hosszútávon viszont a hazai termékek külföldi elfogadottságának javulásával jár. 2.1.8. Lemondás a nemzeti szuverenitás egy részéről Mint minden integrációs szervezetbe való belépés, az EU-csatlakozás is a nemzeti szuverenitás egy részéről való lemondással jár. Ezzel minden tag- és tagjelölt ország tisztában van, mégis egyes politikai ellenzők igyekeznek ezt áldozatként beállítani. Bulgária esetében a nemzeti szuverenitás azonban már a rendszerváltást követően erősen korlátozódott, amikor a hazai piacon tömegesen jelentek meg a multinacionális nagyvállalatok. Véleményem szerint a belépésnek hazánkban ebből a szempontból nem lesznek komolyabb következményei, ehhez azonban a "szélsőséges vélemények" csillapítására és a média segítőkészségére is szükség van. 2.2. A várható pozitívumok hazánk szemszögéből Az alábbi alfejezetben olyan napjaink politikusai és közgazdászai által gyakran hangoztatott érvek fognak visszatükröződni, melyeket az EU-csatlakozás mellett vonultatnak fel. Természetes dolog, hogy most a csatlakozási tárgyalások szakaszában pozitív véleményüket hangoztatva igyekszenek a közvéleményt az "ügy" mellé állítani. Szükség is van erre, hiszen a csatlakozási tárgyalások lezárása után várható, hogy hazánkban népszavazást írnak ki a belépés kérdésében. 2.2.1. Fejlett piacgazdaság kiépülése, a nyugati országokhoz való felzárkózás A közép-kelet-európai országok számára "az EU-csatlakozás célja és értelme párhuzamosan jelentkezik a modernizációval, a fejlett piacgazdaság kiépítésével, a világgazdaság centrumához való felzárkózással, a globalizálódó világban való érvényesüléssel".16 Nem véletlen, hogy a tervgazdasági rendszerből a '80-as évek végén szabaduló államok a rendszerváltás után az EU-csatlakozás szellemében alakították ki nemzeti stratégiájukat, elsődleges céljuk mind politikailag, mind gazdaságilag az integrációs szervezetbe való belépés lett. Azóta a tagjelöltek nemzeti kormányai folyamatosan azon munkálkodnak, hogy országuk meg tudjon felelni a közösség által támasztott követelményeknek, azaz képes legyen teljesíteni az egységes piac követelményeit. Ha sikerül elérniük ezt a célt felzárkóznak a fejlett világhoz, és egy olyan tömbhöz fognak tartozni, mely mind gazdaságilag, mind politikailag a világ egyik meghatározó hatalma.

41


2.2.2. A vállalati szféra hitelfelvételi lehetőségeinek javulása Az Európai Uniós csatlakozással a jelenleginél lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerül a hazai vállalati szféra. Azzal, hogy a világ három vezető gazdasági nagyhatalma közé tartozó Európai Unió tagjaivá válunk, lényegesen javulni fog Bulgária megítélése mind a külföldi tőkebefektetők, mind a pénzügyi

intézmények

szemében.

Igen

valószínű,

hogy

a

jövőben

hazánk

vállalkozásainak/vállalatainak gyakrabban ítélnek majd meg különböző forráshiteleket, és elképzelhető, hogy a kondíciókban is javulás fog mutatkozni. 2.2.3. A külföldi működőtőke-befektetések számának és volumenének növekedése Bulgáriában a külföldi működőtőke 2002-ben 458 millió USD volt, 2003. augusztusáig 583,2 millió USD.17 A közép-kelet-európai térségben jelenleg rendkívül magas a részlegesen vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma. A tőke ideáramlásában a legfontosabb szerepet mindig is a szakképzett, de olcsó munkaerő játszotta. A közvélemény szerint hazánk az uniós csatlakozással (s ennek eredményeként a növekvő bérszínvonallal) pontosan ezt a vonzerejét fogja elveszíteni. Ez azonban csak az érme egyik oldala. A növekvő fejlettségi szint és a nagyobb politikai-gazdasági biztonság ténye minden bizonnyal a csatlakozás után is számos új tőkebefektetőt fog Bulgáriába vonzani, közöttük pedig valószínűleg a legnagyobb részaránya a jelenlegi EU-tagállamok befektetőinek lesz. A közelmúltban számos kutatás jelent meg e témában, melyek eredményei ugyanezt a tényt látszanak alátámasztani. 2.2.4. A hazai termékek elfogadottságának javulása, az agrártermékek forgalmának liberalizálódása Napjainkra szinte teljes egészében megvalósult a hazai ipari termékek szabadkereskedelme az EU-val. Mégsem mondható az, hogy az Unió vagy harmadik országok piacain a bolgár termékek egyértelműen kedvező megítélésben és fogadtatásban részesülnek. A belépéssel azonban az eddig bolgár termékek "európai termékekké" válnak, így elfogadottságuk is jelentős mértékben javulhat mindkét említett piacon.

16

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 5., átdolgozott kiadás, Bp.: Magyar Országgyűlés,2002.445.p.

17

http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Bulletin%20Noemvri.doc

Gavrilova Neli

42


2.2.5. Az átlagos bérszínvonal emelkedése Már a szakdolgozat több pontjában tettem utalást arra, hogy a csatlakozás időpontjával az öröklött bolgár bérszínvonal is emelkedni fog, várhatóan mérséklődik majd a bulgáriai és a nyugat-európai bérszintek közötti lényeges különbség. Jelenleg a hazai minimál- és átlagbér jóval alacsonyabb a közösségi átlagnál, a kérdés csak az, hogy a belépés után mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a hazai bérek legalább megközelítsék az Európai Unió országaiban szokásos átlagbér mértékét. 2.2.6. Az oktatás gazdagodása A személyek szabad áramlásából következően a diákok is bármely tagállamban tanulhatnak majd, így lehetőségeik jóval megnőnek a jelenlegiekhez képest. 2.2.7. Az érdekvédelemből származó előnyök Bulgária egy kis ország, az EU-ban viszont összefogva több hasonló érdekű országgal számunkra kedvező eredményeket érhetünk el.

43


7. Hogyan ítéli meg a közvélemény a csatlakozásból származó előnyöket és hátrányokat? "Mivel mára minőségileg új szakaszhoz érkeztek a csatlakozási tárgyalások nagyon fontos annak visszatérő értékelése, hogyan látja a lakosság hazánk csatlakozását."18 Bulgária EU-csatlakozásának szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miként viszonyul hozzá a közvélemény. A közvélemény fogalmát tágan kell értelmezni, mivel a csatlakozó országok közvéleményén túl adott esetben a tagállamok állampolgárainak véleménye is fontos szerepet játszhat. A pozitív hozzáállásnak már a csatlakozási folyamat kezdeti szakaszaiban (csatlakozási kérelem beadása, tárgyalások megkezdése, stb.) is fontos szerepe van, döntővé azonban a végső szakaszban válik, amikor az aláírt csatlakozási szerződéseket az összes tagállamban illetve a tagjelölt államban is ratifikálni kell. A belépésről a csatlakozni kívánó országban a parlamenti szavazást követően rendszerint népszavazással döntenek, mely néhány esetben már a nyugat-európai integrációban is a bővítés korlátjának bizonyult (ld. Norvégia, 1973). A jelenlegi tagok közvéleményéről sem szabad azonban elfeledkeznünk, hiszen hazánk integrációs törekvéseit már egyetlen tagország ellenállása is meghiúsíthatja. Az Európai Unió tagországai között pedig szép számmal találunk olyanokat is, melyek élesen ellenzik a keleti bővítés kérdését. Az alábbi fejezetben célom elsősorban az, hogy a hazai közvélemény jelenlegi hozzáállását 18

Gottfried Péter és Levendel Ádám sajtótájékoztatója. www.mfa.gov.hu/Archicum/Korabbiszovivoi/2000/Gottfried/0420gp.htm

Gavrilova Neli

44


feltárjam, de szándékomban áll röviden azt is bemutatni, miként viszonyulnak az EU tagországai hazánk esetleges csatlakozásához. Ennek érdekben primer piackutatást végeztem. A kutatást valamennyi vetületében az alábbi kérdések köré szerveztem:

Milyen mélységű integrációs ismeretekkel rendelkezik a bolgár lakosság?

Véleményük szerint mikor lesz hazánk az Európai Unió tagja?

Egy esetleges népszavazáson hogyan döntenének Bulgária Európai Uniós tagságának kérdésében?

Szerintük milyen előnyökkel és hátrányokkal jár hazánk EU-csatlakozása?

Pedagógusok, mérnökök, EU-szakemberek, tolmácsok, közgazdászok, egyetemi és főiskolai hallgatók között végeztem felmérésem, és 230 kérdőívet töltettem ki. Kérdéseimmel az ismeretszint vizsgálatán kívül igyekeztem azonban az attitűdöket is nagyító alá venni, így olyan kérdések is szerepelnek a kérdőívben, amelyek az emberek egyéni véleményét igyekeznek mérni. A felmérés során használt kérdőív egy példányát a függelék tartalmazza. Lásd. XIII. Melléklet. A továbbiakban csak a levont következtetéseket igyekszem kérdésenként bemutatni, az adatok részletes közlésétől eltekintek. Első kérdés: Ön szerint hány tagországa van jelenleg az Európai Uniónak? A válaszadók ismeretszintjét felmérni kívánó kérdéscsoport első kérdése. A helyes válasz a harmadik válaszlehetőség, mivel az EU-nak jelenleg 15 tagállama van. A válaszadók 77 %-a jelölte be ezt a választ. Az adatokat elemezve kitűnik, hogy a kikérdezettek jól be tudják határolni a tagországok számát. Második kérdés: Az Európai Unió ma hány tagállamában hivatalos fizetőeszköz az EURO? Erre a kérdésre a helyes válasz a negyedik válaszlehetőség (11-14) volt, hiszen az eurózónának jelenleg 12 tagállama van. A 15 EU-tagország közül mindössze Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban nem vált az euró hivatalos fizetőeszközzé. Meglehetősen sokan, a válaszadók 60 %-a jelölte meg a helyes választ.

45


Harmadik kérdés: Bulgária a csatlakozást követő évben az Európai Bizottság és a tagállamok

legutóbbi

ajánlása

szerint

az

Unióban

szokásos

közvetlen

agrár

jövedelemtámogatások hány százalékára lesz jogosult? A kérdés a válaszadók aktuális ismereteit igyekszik mérni. Az EU következő bővítésekor taggá váló államok agrártermelői a közvetlen agrártámogatások mindössze 25%-ára lesznek jogosultak, majd ez az arány 10 év alatt, 2013-ra folyamatosan éri el az Uniós tagállamok akkori szintjét. A pontos válasz tehát a második válaszlehetőség, a 25% volt. A válaszadók többsége (65 %) a válaszadás időpontjában tisztában volt ezzel.

7. sz. ábra: Bulgária a csatlakozást követő évben az Európai Bizottság és a tagállamok legutóbbi ajánlása szerint az Unióban szokásos közvetlen agrár jövedelemtámogatások hány százalékára lesz jogosult?

nem lesz jogosult rá 25%-ra 50%-ra 75%-ra 100%-ra

Negyedik kérdés: Véleménye szerint mikor válhat hazánk az Európai Unió tagjává? Ez a kérdés szinte valamennyi ilyen témájú közvélemény-kutatás kötelező eleme. Az általam összeállított kérdéssorban pedig az első az attitűdöket vizsgáló kérdéscsoportból. Érdemes tehát megjegyezni, hogy ebben az esetben a válaszadók szubjektív véleményüket fejezték ki, bár biztos vagyok abban, hogy a politikai berkekben hivatalosan hangoztatott 2007-es időpont is nagy hatással volt a válaszokra. A megkérdezettek legnagyobb része (61 %) a 2007-es csatlakozási időpontot valószínűsíti. Ötödik kérdés: Megítélése szerint jelenleg készen áll-e Bulgária a csatlakozásra?

46


A kérdés szintén a válaszadók szubjektív véleményét tükrözi, bár véleményem szerint igen meglepő, hogy a hivatalosan hangoztatott állásponttal ellentétben a válaszadók többsége (63%) egyértelműen azt állítja, hogy hazánk még nem áll készen a csatlakozásra. 30% véleménye

8. sz. ábra: Megítélése szerint jelenleg készen áll-e Bulgária a csatlakozásra?

80 60

nem tudom megítélni

40

nem

20 0

igen

1

szerint Bulgária már most is készen áll, míg 7% nem tudja a helyzetet megítélni. Hatodik-hetedik kérdés: Ha most tartanának népszavazást hazánk uniós belépésének kérdésében, elmenne?, illetve: Hogyan voksolna ezen a népszavazáson Bulgária EUcsatlakozásának kérdésében? A népszavazáson való részvétellel kapcsolatos kérdések szintén az ilyen jellegű közvéleménykutatások elengedhetetlen elemei. Rendszerint képet nyújtanak arról, hogy mekkora részvétel várható a népszavazáson, illetve hogyan fognak a megkérdezettek szavazni. Az eredményekből tisztán látszik, hogy a megkérdezettek túlnyomó része (82%) elmenne a kérdéses népszavazásra. A válaszadók 83%-a a belépés mellett, míg mindössze 8%-a ellene voksolna egy népszavazáson. Nyolcadik-kilencedik kérdés: Ön szerint inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal jár uniós csatlakozásunk?

Gavrilova Neli

47


A kérdőív 8. kérdése a csatlakozás előny-hátrány mérlegét igyekszik megvonni. Fontos tehát megjegyezni, hogy az itt kapott eredmények nem néhány konkrét előnyre vagy hátrányra vonatkoznak, hanem a csatlakozás hatását, mint egészet értelmezik. A válaszadók több mint fele (70%) szerint a csatlakozás inkább előnyökkel, míg 9%-uk szerint inkább hátrányokkal jár. Kilencedik kérdés: Az alábbiak közül mely előcsatlakozási segélyalapoktól kap hazánk pénzügyi támogatást? A következő, és egyben utolsó öt kérdés a „pénzügyi blokk”. Itt arra kerestem a választ, hogy a megkérdezettek mennyire vannak tisztában a csatlakozás pénzügyi és makrogazdasági kérdéseivel. A válaszok meglehetősen változatos képet mutatnak. A válaszadók viszonylag nagy része, 57%-a tudta, hogy hazánk mindhárom felsorolt előcsatlakozási alaptól kap pénzügyi támogatást. A többi megkérdezett meglehetősen eltérő válaszlehetőségeket jelölt meg, de az jól látható, hogy sokak számára elsősorban a SAPARD és PHARE neve csengett ismerősen. Tizedik kérdés: Véleménye szerint hogyan változik majd a külföldi tőkebefektetések száma és volumene hazánkban a csatlakozást követően? A csatlakozási tárgyalások jelen fázisában még csak prognosztizálni lehet, hogy a csatlakozást követően hogyan fog változni a külföldi tőkebefektetések száma és volumene hazánkban. Számos politikus és gazdaságkutató beszél nap mint nap arról, hogy az EU kapuin belül kerülve jelentősen javulni fog Bulgária megítélése, csökken az országkockázat, ami már rövid és közép távon is a tőkebefektetések növekedésével jár. A kérdőíves felmérés során azonban számos olyan válaszadóval is találkoztam, aki hangot adott ellenkező véleményének. E szerint többnyire attól tartanak, hogy a csatlakozással és a hazai bérek közösségi szintre való emelésével Bulgária pontosan azt a vonzerejét veszíti el, ami a rendszerváltás óta ide vonzotta a befektetőket: az olcsó munkaerőt. Ez pedig hosszú távon oda vezet, hogy hazánkban jelentősen csökken a külföldiek befektetési kedve. A hivatalos véleményt osztja a megkérdezettek 71 %-a, azaz szerintük a tőkebefektetések növekedni fognak a csatlakozást követően. 12%-uk viszont az előbbiekben ismertetett állásponton van, tehát szerintük a tőke beáramlásának csökkenésére kell számítani. 9% szerint a jelenlegi tendencia érvényesül belépésünk után is, míg 8% nem tud véleményt alkotni a kérdésben.

48


Tizenkettedik kérdés: Ön szerint hogyan fog változni az átlagos bolgár vámszínvonal Bulgária EU-csatlakozásának eredményeként? Erre a kérdésre már sokkal konkrétabb válasz adható, mint az előzőre. Mivel a közösségi vámtarifák jóval alacsonyabbak, mint a hazaiak, egyértelmű, hogy Bulgáriának csökkentenie kell majd vámkulcsait.

9. sz. ábra: Ön szerint hogyan fog változni az átlagos bolgár vámszínvonal Bulgária EU-csatlakozásának eredményeként? növekedni fog

100

csökkenni fog

50

nem változik

0

1

nem tudom megítélni

A helyes válasz ennek értelmében a második válaszlehetőség volt, azaz, hogy az átlagos magyar vámszínvonal a csatlakozást követően csökkenni fog. A válaszadók jelentős része (59%) tisztában van ezzel, míg – számomra meglepően – 33% úgy gondolja, hogy az átlagos vámszínvonal növekedni fog, míg 8%-a nem tudja, mi fog történni. A primer kutatás eredményeinek értékelése A kikérdezettek ismeretszintje véleményem szerint közepes szintűnek mondható. A válaszadók szakmai között nem tudtam különbségeket felfedezni, ez teljesen egyéntől függő, hogy kit mennyire érdekel az Európai Unió és a napi politika. Nagyon örültem viszont, hogy szinte mindenki (83%) elmenne szavazni, és ott csatlakozásunk mellett szavazna. A felmérésem során is beigazolódni látszott, hogy sokan nincsenek tisztában a csatlakozás előnyeivel

és

hátrányaival.

Ezen

elsősorban

hatékonyabb

kommunikációval

ismeretterjesztéssel lehetne javítani, ami a politikusok és a média együttes feladata.

és

49


8. Milyen lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt? “Bulgária várható EU-tagsága fontos szerepet fog játszani

a

bolgár

lakosság

életében,

főleg

a

fiatalokéban.” Günter Verheugen, Bővítési biztos, 2001, március. 21 Ebben a fejezetben különböző kérdések megválaszolásával próbáltam körüljárni a fiatalok előtt megnyíló lehetőségeket az Uniós csatlakozás után. Témámat azzal a kérdéssel kezdtem, vajon ki számít egyáltalán fiatalnak? Általában 26 éves korig számít a közösségi programokban az ember fiatalnak, de sok esetben nincs is részvételi korhatár. A 27 éves egyetemi hallgató ugyanúgy részt vehet közösségi programokban, mint a nála esetleg jóval idősebb professzora.

Gavrilova Neli

50


Miért jó fiatalnak lenni Európában? Fiatalnak nem csak Európában jó lenni, hanem bárhol a világon. Ez az az életkor, amikor az ember a legnyitottabb, a légfogékonyabb az újra, amikor úgy érzi, képes magába szívni a körülötte lévő világot szőröstül-bőröstül. Teszi mindezt függetlenül attól, hogy ez a világ milyen nyelven beszél, miben hisz, vagy mik a szokásai. Önálló családja még általában nincs, van viszont mérhetetlen kalandvágya, szinte kielégíthetetlen információéhsége és mehetnékje is. Ki nem utazott volna már némi pénzmaggal a zsebében, hálózsákkal és konzervekkel teli, súlyos hátizsákkal a hátán? Szerencsésebb esetben az embernek vannak céljai és elképzelései is. Szeretne még tovább tanulni, főiskolára, egyetemre járni, esetleg valamilyen szakképesítést szerezni. Aztán jó lenne még érdemes munkát találni, és majd egy szép napon családot állapítani. Az Európai Unióban azért jó fiatalnak lenni, mert az Unió mindezeket a személyes törekvéseket támogatja. Félreértés ne essék: természetesen Brüsszel semmit nem intéz el helyettünk. Viszont az Európai Unió csereprogramjaival hozzájárul a nemzetközi tapasztalatszerzés öröméhez, más országok kultúrájának megismeréséhez, és ifjúsági programjaiban kiemelten foglalkozik az oktatással és szakképzéssel, és segíti a fiatalok munkavállalását, elhelyezkedését is. E mellett nem csak a fiatalok, hanem a velük „foglalkozó” pedagógusok, oktatási szakemberek és döntéshozók is részesei lehetnek ezeknek a programoknak. A bolgár fiatalok ezek egy részéből már most, a csatlakozás előtt néhány évvel részesülhetnek, míg más lehetőségek a csatlakozás után nyílnak majd meg számukra. Mit gondolnak Bulgária EU csatlakozásáról a fiatalok? Különböző közvélemény–kutatások szerint a bolgár csatlakozás egyértelmű nyertesei a fiatalok lesznek. Így vélekednek egyébként maguk a fiatalok is. Legtöbbjük azt gondolja, hogy Bulgária uniós csatlakozása az ország, közvetlen lakóhelyük és saját maguk életében is sok pozitív változást hoz majd. Miért fontos idegen nyelvet beszélni? A bolgár csatlakozás egyik legnagyobb előnye lehet, hogy Bulgária is része lesz egy sokszínű nyelvi és kulturális közegnek. Ennek természetesen – valamilyen szinten – mindenki a haszonélvezője lesz. A legtöbb lehetőség mégis azok előtt nyílik meg, akik beszélnek idegen nyelveket. Tudjuk, hogy az Európai Uniónak 11 hivatalos nyelve van, igaz, munkanyelvként az angolt és a franciát használják. Tulajdonképpen mindegy, hogy a 11 hivatalos nyelvből

51


melyiken vagyunk képesek érintkezni, a lényeg, hogy próbáljuk meg valamelyiket elsajátítani. A csatlakozás nyertesei Amennyiben Bulgária néhány éven belül csatlakozik az Európai Unióhoz, a tehetséges fiatalok számára az átalakulások minden bizonnyal a lehetőségek tárházát nyitják meg. A felsőoktatás területen azonban reformokra lesz szükség. Az integráció, a kreditrendszer, a sokat emlegetett bolognai folyamat mind a felsőoktatás nemzetközi átjárhatóságát teremtik meg. Ezzel párhuzamosan az Unió folyamatosan küzd az ellen a gyanú ellen, hogy mintegy olvasztótégelyként homogén kultúra létrehozására törekedne. A koordináció végcélja csupán az, hogy a különböző országokban oktatott szakmák hasonló tudást takarjanak. Az Unión belül a diplomák és szakterületek közötti különbségek folyamatosan puhulnak, és ez a tendencia

egyre

általánosabbá

válik. A gyorsan változó gazdasági körülmények

következtében egyre inkább olyan szakemberekre van szükség, akik szakterületükön kívül más területen szerzett alapvető információkkal is rendelkeznek. Egy 2002-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a bolgár csatlakozás egyértelmű nyertesei a fiatalok lesznek. Egy sokszínű nyelvi és kulturális közeghez való csatlakozással azonban a legtöbb lehetőség csak azok előtt a fiatalok nyílik meg, akik idegen nyelveket beszélnek. Ma már egyetemi vagy főiskolai diplomát szerezni nyelvvizsga nélkül nem lehet. Milyen lehetőségeik lesznek a fiataloknak az EU-tagállamokban való tanulásra? A különböző közösségi programok által biztosított ösztöndíjak segítségével már régóta bolgár diákok is folytathatnak rövidebb-hosszabb tanulmányokat az uniós tagállamok valamely középiskolájában, főiskoláján vagy egyetemén. Csatlakozásunkat követően a bolgár diákok akár alap-, akár továbbképzés tekintetében szabadon választhatják meg tanulmányaik helyszínét az Európai Unión belül. Ehhez valamely közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogadónyilatkozatára lesz szükségük, a jelentkezés és a szükséges felvételi követelmények tejesítésével. Több lehetőség nyílik majd a bolgár fiatalok számára, hogy külföldön tanuljanak? Természetesen amint Bulgária vonatkozásában is megvalósul a személyek szabad áramlásának elve, még több lehetőség lesz arra, hogy a többi tagállamban tanulhassanak a bolgár diákok. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ahhoz, hogy az uniós tagsággal több fiatal éljen a külföldön való tanulás lehetőségével, már most meg kell kezdeniük az előkészületeket. Elengedhetetlen legalább egy uniós nyelv ismerete, érdemes fejleszteni a

Gavrilova Neli

52


számítógépes ismereteket is, valamint fontos, hogy a bolgár fiatalok tájékozottabbak legyenek, olvassák a napi sajtót, tisztában legyenek a világban zajló fontos eseményekkel. A nyelvoktatást az unión belül a Lingua program segíti, melynek a csatlakozást követően hazánk is részesévé válik. Azonban már ma is a legtöbb felsőoktatási intézményben követelmény legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzése. Nagyon lényegesnek tartom ezen ismereteket és ezért is szenteltem külön fejezetet a fiatal generáció helyzetének elemzésére. Elsősorban az érdekelt, hogy korosztályom előtt milyen új lehetőségek nyílnak meg, a bolgár fiatalok életében milyen változások következnek be. Hiszen fontos tisztában lennünk a kínálkozó lehetőségekkel, hogy ezeket a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk használni.

9. A csatlakozás feltételrendszere A '90-es évek elején átalakul a csatlakozás feltételrendszere, a közép-kelet-európai országok tömeges jelentkezése először váratlanul érte az EK-t. A kezdeti meglepettségből felocsúdva azonban gyorsan világossá vált az akkori tagországok számára, hogy sürgősen meg kell szabniuk a csatlakozás konkrét, főleg politikai feltételeit, amennyiben el kívánják kerülni az akkor még gyengélkedő gazdasággal rendelkező tagjelöltek tömeges felvételét. Ez minden bizonnyal alapjaiban rengette volna meg a Közösséget, hiszen az intézményrendszer és a költségvetési politika még egyáltalán nem volt alkalmas további 10, még belső problémákkal küszködő állam befogadására. Ennek értelmében szükségessé vált a feltételrendszer részletes kidolgozása. 9.1. A Római és az Amszterdami Szerződés feltételei Az 1958. január 1-jén hatályba lépő Római Szerződés még meglehetősen elnagyoltan fogalmazza meg a belépés feltételeit. Egyetlen kitétele az, hogy a jelentkező országnak

Gavrilova Neli

53


európainak kell lennie. Ennek értelmében a '90-es évek elején bármelyik csatlakozni kívánó európai államot fel lehetett volna venni. Az Amszterdami Szerződés, mely 1999. május 1-jén lépett életbe, kiegészítésként már további feltételeket is megfogalmaz. A szerződés hatályba lépésétől kezdve a jelölt országnak működő demokráciának kell lennie, amely tiszteletben tartja az emberi jogok és a jogállam érvényesülését. Ekkorra már kivétel nélkül valamennyi közép-európai ország megfelelt ennek a feltételnek 9.2. A koppenhágai kritériumok Mindezzel természetesen a csatlakozni kívánó országok is tisztában voltak, így a különböző nemzetközi fórumokon egyre gyakrabban adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezért az 1993as koppenhágai csúcson azt a célt tűzte ki az Európai Tanács maga elé, hogy a konkrét feltételeket írásba fekteti. Ennek eredményeként első ízben adott az EU hangot annak a szándékának, hogy a jövőben (elvileg) tagjává fogadja mindazokat az országokat, amelyek teljesítik az általa megfogalmazott főként politikai kritériumokat. Ezek részletes ismertetésétől eltekintek, mindössze a három kulcselemre hívnám fel a figyelmet: stabilan működő demokratikus intézményrendszer, működő piacgazdaság és a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésének képessége. Véleményem szerint a kritériumok megfogalmazása túlságosan általános, és ha tüzetesebben megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy az EU jelenlegi tagállamai között is akadnak olyanok, melyek nem felelnek meg például a jogharmonizációs követelményeknek. Az EU biztosított magának egy egérutat arra az esetre, ha mindez még mindig nem lenne elegendő. A dokumentumhoz hozzáfűzték, hogy mindezen kívül az Európai Uniónak is készen kell állnia az új tagországok befogadására. Nem kívánja tehát a bővítéssel veszélyeztetni az integráció már elért szintjét, és a csatlakozni kívánó országcsoport tudtára adta, hogy az Unió "átalakulásának problémái elválaszthatatlanok a bővítés kérdésétől". 9.2.1. Politikai kritériumok A csatlakozás politikai kritériuma, amelynek a jelölt államoknak eleget kell tenniük, s amelyet a Koppenhágai Európa Tanács 1993. júniusi ülésén fektetett le, az, hogy ezeknek az országoknak el kell érniük "a demokráciát, a törvényességet és az emberi jogokat biztosító intézményeik stabilitását, s tiszteletben kell tartaniuk, ill. védelmezniük kell a kisebbségeket".

Gavrilova Neli

54


EU-tagság iránti kérelméről készített 1997. évi országvéleményében a Bizottság megállapította: “Bulgária megalapította a demokratikus intézményeket és azok stabilitása már biztosított. Ezeket a gyakorlatban tovább kell erősíteni, mely az ország összes állami szervének minden szintjén meg kell, hogy feleljen az alapvető jogi szabályoknak. A szabad és törvényes keretek közötti választások ahhoz vezettek, hogy 1994-ben és 1997-ben kormányváltás történt. Még továbbra is léteznek gyengeségek, az alapvető jogokat nem minden esetben veszik figyelembe, de az 1997. áprilisában megválasztott kormány egy sor új reformot hozott ezek orvoslatára. Jelentős erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció elleni küzdelemben, a bírói eljárásban is változtatások szükségesek és az egyéni szabadság teljes körű védelmének biztosítása is a fő prioritások között szerepel, figyelembe véve, hogy gyakoriak a hivatali visszaélések a rendőrség és a titkosszolgálat részéről. Annak ellenére, hogy a török kisebbség már asszimilálódott, ugyanez nem mondható el a roma lakosságról. Az új kormány hatalomra kerülése óta elért eredmények azt mutatják, hogy Bulgária a helyes úton jár afelé, hogy teljesítse a politikai feltételeket, melyeket az Európai Tanács Koppenhágában határozott meg.” 2001. évi Jelentésében a Bizottság megállapította: “1997. évi országvéleményében a Bizottság megállapította, hogy Bulgária eleget tesz a politikai kritériumoknak. Az azóta eltelt időben az ország figyelemreméltó haladást ért el a demokráciát, a törvényességet, az emberi jogokat és a kisebbségeket védő és tisztelő intézményrendszer stabilitásának elmélyítésében és megszilárdításában. Az elmúlt évben további erőfeszítéseket tettek ebben az irányban. Bulgária továbbra is eleget tesz a koppenhágai politikai kritériumoknak.”19 9.2.2. Gazdasági kritériumok A Bulgária tagsági kérelméről szóló 1997-es országvéleményében a Bizottság a következőket állapította meg:

19

Az Európai Bizottság 2002. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé (www.government.bg)

Gavrilova Neli

55


“Bulgária haladása a piacgazdaság kiépítésében korlátozott volt, hiányzott a piacorientált gazdaságpolitika iránti elkötelezettség; az ország nem képes arra, hogy középtávon legyőzze a konkurencia nyomását és az Unióban működő piaci erőket.” A 2001. évi jelentésében a Bizottság megállapította: „Bulgáriában lassan megvalósul a működő piacgazdaság. Bulgáriának a közeljövőben képesnek kell lennie arra, hogy az Unión belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek megfeleljen, feltéve, ha teljes mértékben fenntartja, és következetesen végrehajtja reformprogramját.”20 Az országvélemény óta eltelt időszak bulgáriai gazdasági fejleményeinek vizsgálatakor a Bizottság megközelítését az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai megállapításai vezérlik, amelyek meghatározták az uniós tagság követelményeit:

működő piacgazdaság megléte;

az Unión belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek való megfelelési képesség.

10. Problémák, amelyeket az országnak meg kell oldania, hogy ne álljon a fejlődés útjába 10.1 Munkanélküliség A gazdaság struktúraváltásának gyors üteme miatt 2001-ig a munkanélküliség növekedett, és aránybeli különbségek jöttek létre mind területileg, mind a szakmai képzettség terén. A munkanélküliségi ráta – a magas gazdasági növekedés ellenére is - tartósan növekedett: 12,2 %-ról 1998-ban 19,9 %-ra 2001-ben, a 2002. első negyedévében a regisztrált munkanélküliség alacsonyabb, mint a munkanélküliség 2001. évnek ugyanebben az

20

Az Európai Bizottság 2003. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé (www.government.bg)

56


időszakában , amely a 2002. júliusáig tartó időszakban a munkaképesek számának 17 %-át teszi ki. Nehezen lehet értékelni a foglalkoztatottság mértékét a gazdaság hatalmas nem-hivatalos szektorában, és a mezőgazdaságban. Ez a szektor jelentős rugalmasságot ad a munkaerőpiacának, amely erősen irányított, és amelyre a magas munkaköltségek jellemzők. Ez az adminisztratív rendszer jobb működéséhez vezet, ami a nem-hivatalos szektor összehúzását és az adók nem fizetésének csökkenését eredményezi, a formális gazdasági szektorban pedig, a munkaerőpiac rugalmasságának növekedéséhez és a munkaköltségek csökkenéséhez vezet. A munkanélküliség alakulása 2003. szeptemberében A foglalkoztatási hivatal előzetes adatai szerint, szeptemberben a munkanélküliség az országban új csúcsot ért el, az utóbbi öt évben nem volt ilyen alacsony: 12,76%. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliség 0,2%-kal csökkent, a 2002. szeptemberéhez képest – 4,6%-kal. Legalacsonyabb a munkanélküliség Szófia-városban – 3,63 %, és legmagasabb Turgovishte megyében – 28,22%.21 A munkanélküliségi ráta csökkenése főleg a kormány aktív foglalkoztatásösztönzési programjainak és lépéseinek köszönhető (az év elejétől a kormány programjainak köszönhetően több mint 82 000 ember kezdett el dolgozni). Ezen lépések eredményeként 2003. szeptemberében a munkanélküliek száma 472 614 főt tett ki – körülbelül 8267 emberrel kevesebb, mint a munkanélküliek száma egy hónappal korábban és 172 000 emberrel kevesebb, mint a munkanélküliek száma 2002. szeptemberében.

10. ábra: Munkanélküliség, %

21

http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Unemployment_Okt.doc

57


20% 19% 18,6% 18% 18,5%

18,3% 18,2% 18,1%

17,6%

17,8%

17%

17,6%

17,5%

17,4% 17,4%

16,9%

16,5%

16,3%

16%

15,7%

15%

14,9% 14,3% 13,7% 13,2% 12,98%

14% 13%

08.0 3

07.0 3

06.0 3

05.0 3

04.0 3

03.0 3

02.0 3

01.0 3

12.0 2

11.0 2

10.0 2

09.0 2

08.0 2

07.0 2

06.0 2

05.0 2

04.0 2

03.0 2

02.0 2

01.0 2

09.0 3

12,76%

12%

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal A munkanélküliség mint jelenség, megjelenésének okai és módszerek a csökkentéséhez A teljes foglalkoztatás és az ellentéte – a munkanélküliség, szorosan össze van kapcsolódva a gazdasági fejlődéssel. Azoknak az országoknak, amelyek stabil gazdasági fejlődésnek örülhetnek, magasabb fokú a foglalkoztatottsága. Azok az országok, melyeknél ez fordítva van, gazdaságilag lassabban fejlődnek, magasabb munkanélküliséggel küzdenek. Azt mondhatjuk, hogy az emberek fő tevékenysége a munka. Ez a családi jövedelem fő forrása és közvetlenül hozzájárul az egyén önbecsüléséhez.

58


Természetesen a munkalehetőségek hiánya fontos mutatója a gazdasági státusnak és a nemzet előrehaladásának. Amikor a lakosság jelentős része munka nélkül marad, abban az országban szociális problémák merülnek fel, amelyek leküzdhetetlen korlátokat állítanak fel a gazdasági fejlődés előtt és az ország szociális struktúráját is lerombolják. Ilyen problémák felfigyelhetőek most Bulgáriában is. Pillanatnyilag az országunkban felmért munkanélküliség az egész KKE-ban az egyik legmagasabb. A munkanélküliség okai A munkanélküliség okai változnak, mivel elszakíthatatlanul össze vannak kötve az ország gazdasági fejlődésével. 1. A politikai, szociális és gazdasági rendszerben történt változások Szovjetunió, OND, Közép- és Kelet-Európai és a többi ország, amelyek átmennek egy szigorúan

szabályozott

és

központosított

gazdaságból

a

piacgazdaságba,

nagy

munkanélküliséget éreznek az átmeneti periódusban az egyik rendszerből való kilépéskor a másikba. 1. Gazdaságok és vállalatok átstrukturálása Amikor a kormányok politikája az állami vállalatok privatizálásáról szól, a gazdaság átstrukturálása elkerülhetetlenül a munkahelyek elvesztéséhez vezet, mivel az állami vállalatok arról híresek, hogy túl sok embert foglalkoztatnak. Ahhoz, hogy az új vállalat versenyképes legyen a világpiacon, az új vezetőknek olyan mechanizmusokat kell találniuk, amelyek termelékennyé teszik. Gyakorlatilag a vezetőknek óvatosan kell figyelniük a termelés két kulcselemét – a tőkét és a munkaerőt, és csökkenteniük a hatékonyatlanságukat. Egy gazdaság szektorai változnak, vagyis “átstrukturálódnak”. Az átstrukturálás azt jelenti, hogy a rentábilis üzletet meg kell szüntetni, ami munkahelyek elvesztéséhez vezet. Új munkahelyek teremtése, hogy a munkanélküliség kisebb legyen Az utolsó háromszáz vagy négyszáz évben a közgazdászok azon vitatkoznak, hogy hogyan lehet munkahelyeket teremteni, a világban folyamatosan növekvő népesség számára. Még nincs egyetértés, de nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy munkahelyeket akkor lehet teremteni, hogy ha új vállalatokat hoznak létre, és ha a lakosságnak pénze van árukat és szolgáltatásokat venni. Más szóval: ahol nincs munka, az emberek munkanélküliek, vagyis nincsenek foglalkoztatva.

Gavrilova Neli

59


Ez ahhoz a kérdéshez vezet minket, amely sok gazdasági vagy politikai szakember számára kritikus: Hogy lehet az embereket vagy az intézményeket meggyőzni arról, hogy új iparágakba fektessenek be? Ők akkor fognak egy új irányba befektetni, amikor meg vannak győzve a tőkéjük biztos visszatérítéséről. Ellentétes esetben másba fogják befektetni a pénzüket. Hogyan lehet olyan kedvező befektetési környezetet létrehozni, amikor a korrupció szélesen elterjedt, gyenge a kormány, a törvényhozás hatástalan, az emberek rosszul felkészültek, amilyen a helyzet Bulgáriában? A válasz: gazdasági környezet, a jogon alapult, alacsony infláció, állandó fizetések és az államadósság csökkentése. Ez a fő vonal, hogy alacsonyabb legyen az infláció. Lépések a munkanélküliség csökkentéséhez Manapság csak azok a vállalatok járnak sikerrel a konkurenciával szemben, amelyek komolyan elemzik a termelést és más utakat is keresnek a termelékenység növeléséhez. Hogyan kellene csökkentenie a munkanélküliséget a kormánynak?: 1. Gazdasági lépéseket vállaljon, amelyekkel: •

kedvező gazdasági és politikai környezetet hozzon létre a befektetések számára, nemzeti és nemzetközi szinten is;

•

adókedvezményeken keresztül serkentse a kis- és közép vállalkozások fejlődését, melyeket az ország lakossága irányít és melyek az ő tulajdonukat képzik ;

•

javítsa az ország jogrendszerét, hogy kontrolálni lehessen a korrupciót;

•

javítsa az adók beszedési rendszerét szociális programok finanszírozása céljából.

2. Javítsa a munkaerő kihasználási és fejlődési rendszerét: •

hozza létre vagy javítsa a munkaerő biztosítási és fejlődési rendszerét, amely megfelel a gazdaság strukturális változásainak, hogy globális tervben az ország versenyképesebb legyen. Alapos analízist készítsen a munkaerő piaci információjának és a hozzá tartozó statisztikai adatoknak. Minden szinten biztosítsanak vezetőket aktuális információval;

•

hozzon létre vagy javítson széles körben elérhető oktatási rendszert, mely által szakmailag készítenek fel embereket új munkahelyek betöltésére a megújuló gazdaságban;

•

létrehozzon vagy javítson piaci mechanizmusokat a foglalkoztatási folyamatban, az információ és munkakeresési eszközök terjedése útján a munkanélküliek körében.

Gavrilova Neli

60


3. Erősítse a párbeszédet a szociális partnerek között:22 •

helyi szinten növekedjen a megyék és a polgári szervezetek részvétele a gazdasági szférában;

•

növekedjen minden szociális partner részvétele a döntések meghozatalában, a szociális partnerek közötti nyílt és konstruktív párbeszédi mechanizmusok létrehozása vagy javítása útján.

Ebben a fejezetben megpróbáltam körülírni néhány módszert, amely bebizonyította, hogy sikeres és segít a rendszer javításában.

10.2. Korrupcióval kapcsolatos problémák Bulgáriában A korrupció az a jelenség, amely az egész világon széles körben ki van terjedve. A 80-as évek elejéig és 90-es évek elején minden ország a társadalmi fejlődését, az állami irányítását és törvényhozását nézve, különböző intézkedéseket keresett és tett a korrupció megállítása érdekében. A kutatások és a közvélemény az adott periódusban azt mutatják, hogy a korrupció annak ellenére, hogy minden országban másképpen mutatkozik, tipikus a mai társadalom fejlődésére. A korrupció típusai hasznosak lehetnek, és csoportosítani lehet őket a korrupció ellen univerzális intézkedések kidolgozása terén. Más oldalról, a gyakorlat azt igazolja, hogy az egyéni próbálkozások korrupció leküzdésével kapcsolatban, nem vezetnek sikerhez és tartós eredményhez. E tendencia figyelembevételével, a 90-es évek középén, számos nemzetközi szervezet saját szabályokat hozott létre a korrupció ellen, amelyeket a tagországok elfogadtak. Bulgáriában jelentős fejlődésen megy keresztül a kormány által nemrég elfogadott két stratégia, az egyik a jogrendszerrel, a másik a korrupció elleni harccal kapcsolatos. Ami most fontos, hogy ezeket a stratégiákat gyakorlatban is alkalmazzák. A jogrendszer gyenge maradt, nem változott a tavalyi év értékelése sem, és további erőfeszítések szükségesek, annak érdekében, hogy erős, független és hatékony legyen a jogrendszer, és hogy, lehetősége legyen arra, hogy garantálni tudja a teljes jogtisztelet betartását és effektív részvételt a belföldi 22

A szociális partnerek alatt a kormányt, a munkaadók szervezeteit és szakszervezeteket kell érteni, ezek azok a felek, amelyek kölcsönösen hatnak a munkaerőpiacra.

61


piacon. A korrupció továbbra is aggodalmakra ad okot. A jogkeret hatékony alkalmazása ilyen szempontból kihívást jelent és nagyobb erőfeszítések szükségesek a korrupció megakadályozásában. Anti-korrupciós intézkedések 2001. októberében korrupció elleni nemzeti stratégiát fogadtak el, ezt a tavalyi országjelentésben is feltüntették. További előrehaladást értek el a 2002. februárjában a kormány által elfogadott Cselekvési Tervvel, amely a stratégiai alkalmazással kapcsolatos. A cselekvési terv, amely 2002-2003 periódusra vonatkozik, meghatározza, hogy ki legyen a felelős a tevékenységek elvégzéséért és a határidők betartásáért. Létrehoztak egy Bizottságot is a korrupciós harccal kapcsolatos tevékenységek koordinálása érdekében, amelynek a vezetője a Belügyminiszter. Jelenleg a program teljes alkalmazásának biztosítása jelenti a kihívást az ország számára. Annak ellenére, hogy a kormánynak és a polgári társadalomnak sikerült előtérbe helyezni a társadalom napirendjében a korrupció leküzdését, jelentős előlépést tett a korrupció leküzdésével kapcsolatos Nemzeti stratégia és a Cselekvési Terv által, a kutatások azt mutatják, hogy a korrupció még mindig komoly probléma maradt. A társadalom szemében a korrupció az egyik legkomolyabb probléma, amely az ország előtt áll. A korrupció magas szintjét olyan tényezők okozták, mint az alacsony fizetések, a nem tökéletes törvényhozás, az adminisztrációs ellenőrzés átláthatóságának hiánya, a jogrendszer nem megfelelő működése. A vámőrségi szakmákat, a szakmákat, melyek a jogrendszerrel kapcsolatosak, az adóhivatali tisztviselőket, a parlament adminisztrációját, a rendőrség tisztviselőit és a Minisztériumokat tekintik a legkorrumpáltabb csoportoknak. A korrupció negatív hatással van az üzletre és a befektetési folyamatokra, és ezen keresztül a gazdasági fejlődésre is. A közös stratégiának a célja, hogy intézményi és jogi környezetet hozzon létre a korrupció leküzdése érdekében, például a pénzügyi és adórendszeri controll javításának, a határőrségi

ügynökség

megreformálásának,

a

Belügyminisztériumi

intézkedések

elfogadásának, a helyi hatalmi szervek működésének javításával, több átláthatóságot hozzon létre a politikai pártok finanszírozásában és a Parlament szerepének erősítésével a korrupció elleni harcban. Ez magába foglal anti-korrupciós lépéseket, melyek a jogrendszerrel és a gazdasági szektorral kapcsolatosak Ahogy már említettem, a korrupció a rendőrségben nagy problémának számít. Léteznek megvesztegetési esetek a határőrségnél, melyeket az EU állampolgárai jelentettek, akik Bulgárián keresztül utaztak. A Belügyminisztérium korrupció elleni a főhatóságok közötti

Gavrilova Neli

62


programot dolgozott ki és etikai kódexeken alapuló projektet készített a rendőrök viselkedéséről az utolsó 6 hónapban, a Belügyminisztérium figyelmét felhívó150 korrupciós esetből, 40 esetet átadtak az ügyészségnek, 73 esetben fegyelmi eljárást indítottak. A Kormány a határőrségi adminisztráció javítását az egyik prioritásának tekinti a korrupció elleni harcban. A korrupció a helyi hivatali és központi intézményi szinten is nagy problémának számít. A nyilvánossági törvénynek megfelelően azon személyek vagyona, akik fő állami posztokat töltenek be, 2000. májusától parlamenti képviselőknek, minisztereknek, fő bíróknak és magisztrátoknak, helyi vezetőknek vagyonuk értékéről szóló nyilatkozatot kell tenniük. Annak ellenére, hogy a korrupció leküzdésével kapcsolatos keret meghatározása terén jelentős előrehaladást értünk el, még gyakorlati lépéseket is kell tenni a teljes alkalmazása érdekében. Még nehéz teljes képet kapni, és objektíven látni a helyzetet az országunkban, ahogy nehéz bemutatni világos helyzetet a korrupcióval kapcsolatos kiderítésekkel, nyomozásokkal és az esetek szankcionálásával. Végül is azt kell mondanom, hogy az elkezdett intézkedéseknek Bulgáriában az EU-hoz való csatlakozással összefüggésben szükségük van bizonyos változásokra és kiegészítésekre, amelyek a nyilvánosság mechanizmusaira és a társadalom tájékoztatására vonatkoznak, az állami szervek intézkedésével, a korrupció elleni harccal kapcsolatban. Szükséges még a nemzetközi konvenciókban előirányzott preventív intézkedések elfogadására, a korrupciós gyakorlatok kiküszöbölésére, hogy szilárd adminisztrációs és közösségi környezetet lehessen létrehozni a korrupciós cselekedetekkel szemben. Jelenleg a korrupcióval kapcsolatos bolgár törvényhozást a javító korrupciós intézkedések alapon építik ki, amelyeknek azonban a céljuk, hogy büntessék a korrupciós cselevések végrehajtóit, és nem a preventív hatás. Az európai törvényhozás, amely megszabja az intézkedéseket a korrupció elleni harcban, a preventív intézkedéseken alapulnak, amelyek szilárd gazdasági és társadalmi környezetet építenek, korrupció mentesen. 10.3. Jogrendszerrel kapcsolatos problémák Bulgáriában A 2001. októberében bolgár jogrendszerrel kapcsolatos reformstratégia elfogadása után, Bulgária jelentős előrelépést ért el, jelentették az előző Országvéleményben. 2002. márciusában, a stratégia végrehajtásával kapcsolatos cselekvési tervet hagytak jóvá, és 2002. júliusában megszavazták a jogrendszer lényegi változásait és kiegészítéseit a stratégia

Gavrilova Neli

63


teljesítése érdekében. A jogrendszeri stratégia célja “az igazságszolgáltatásban lévő európai szabványoknak fejlődése”. A célok magába foglalják az emberi források javítását, a vezetést, a jogrendszer adminisztrálását és az anyagi infrastruktúrát. A cselekvési terv a létező jogrendszerben lévő problémák sorozatát öleli fel, de még nem a jogi hatalom teljes struktúráját (bírók, ügyészek, vizsgálóbírók), vagy az immunitás túl magas fokát, ami miatt alkotmányi javítások szükségesek. Annak ellenére, hogy mostanában jelentős előrehaladást lehetett megfigyelni a reformok terén, a jogrendszer gyenge maradt, és alig vannak konkrét változások a működésében. A reformok folyamán jelentősen javult a Belügyminisztérium és Felső Bírói Tanács között lévő együttműködés. Még széles körű és nyilvános vitákat folytatnak a jogrendszer reformjával kapcsolatos témáról, ami pozitív fejlődést mutat. A Felső Bírói Tanács aktívan segíti a Belügyminisztériumot a stratégia kidolgozásában, és a megkérdezték a véleményét a cselekvési tervvel és változásokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos törvényjavaslat kidolgozásában. A Felső Bírói Tanács aggodalmát fejeztet ki, hogy esetleg a reformok nem teljesen veszik figyelembe a jogi hatalom függetlenségét (például a mandátumok bevezetésénél néhány állással kapcsolatban, és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Intézet létrehozásánál nem lehet teljesen független). A becslésekből kiderült, hogy a közvélemény szerint a jogi hatalom és általában a jogi szakmák körében a korrupció foka a legmagasabb, amit a magisztráták megvitatnak. A mostani immunitási rendszerrel, és a nem hatékony fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos probléma abból áll, hogy nehezen kimutatható a korrupció nem létezése. Kevés konkrét változás történt a jogi adminisztráció terén, a tavalyi országjelentéshez képest, és az azt tartalmazó következtetések nagymértékben aktuálisak maradtak. A jogi adminisztráció továbbra is gyenge maradt. A bíróságok vezetői még nem vesznek részt az adminisztrációs szerepük teljesítésével kapcsolatos oktatásban. Nem elég nagy figyelmet fordítanak a segítő alkalmazottak oktatására és kiválasztására, akik adminisztratív feladatokat is elláthatnak. De 2002. júliusában, a változásokkal és a kiegészítésekkel a jogi hatalom törvényéhez, bevezették a “jogi adminisztrátor” pozíciót, az adminisztratív tevékenységek elvégzésére, beleértve a pénzügyi tevékenységeket is. A bírók, ügyészek és a vizsgálóbírók adminisztrációs támogatása továbbra is gyenge maradt, ezért kénytelenek több időt szánni az adminisztratív-technikai feladatokra. A bírósági eljárások tartása még aggodalmakat okoznak. Nincsenek részletes statisztikai adatok a polgári- vagy büntetőperek átlag tartása, de

Gavrilova Neli

64


értesülések léteznek a perek rendszeres elnyújtásáról, 5-től 8 évig és munkajogi viták 3-4 évi késéssel. Még nem alkalmaznak egységes módszereket és kritériumokat pályázati elvvel kapcsolatosan, bírók alkalmazásakor vagy a munka megfigyelésére az előreléptetés előtt. Nincs átláthatóság a kiválasztási politikában, és az ügyészség alkalmazásánál. A kiválasztási politikának modernizálnia kell az irányítás módszereit, hogy növelje az átláthatóságot és a munka hatékonyságát. 2002. júliusában lényegi változásokat és kiegészítéseket fogadtak el a jogrendszerrel kapcsolatos törvényben. Ezek tartalmazzák egy rendszer létrehozását a bíróságok, az ügyészség és a vizsgálóhivatalok beszámolójával kapcsolatban a Felső Bíróság előtt, a jogi hatalommal kapcsolatos különböző korrupció elleni intézkedéseket, mint például vagyoni- és bevételi-nyilatkozatokat, a Felső Bírósági Tanács által elfogadott kódexeket a magisztráták magatartásával kapcsolatban, a jogi adminisztrációban, pályázati eljárás az állásba lépéskor, objektív kritériumok alapján, közösségi intézmény létrehozása – Igazságszolgáltatási Nemzeti Intézet – a magisztráták oktatása érdekében a jogi adminisztrációban. Változik a jogi hatalom költségvetésének elfogadásával kapcsolatos eljárás – a Miniszteri hivatalnak nincs már joga a költségvetést változtatni, de kifejezheti az álláspontját a költségvetés-tervezetről a Kormányülésre való beterjesztés előtt. A törvényben történő változások és kiegészítések olyan struktúrát hoznak létre, amely a jogi hatalom helyiségeinek nagyobb biztonságot biztosít, és ha szükséges a magisztrátáknak is. Ha teljesen mértékben alkalmazzák a változásokat és kiegészítéseket, azok sok gyengeséget fognak eltávolítani a létező jogi rendszerből, melyek mind a jövőbeni mind az előbbi Országjelentésekben szerepel. Fontos az alkalmazásuk biztosítása a bírók függetlenségének teljes elismerésénél. Pozitív az előrehaladás a jogi reformban az előző Országjelentés óta. Mivel a reformok nemrég kezdődtek, nem lehetséges megítélni eredményességüket. A bolgár jogrendszer képessége, hogy garantálni tudja a teljes jog elsőbbségét és az emberi jogokat, és szerepük a gazdaság további fejlődésében és a jövőbeni EU jogának (acquis) alkalmazásában és teljesítményében. Az előre tervezett változások még nem érintik a jogrendszer teljes struktúráját, az immunitás magas fokát sem, amik miatt alkotmányi módosításokat kell alkalmazni. 2003. szeptemberében az Alkotmány fontos változtatását fogadták el, ami számos változásokat vezet majd be az igazságszolgáltatási rendszer jövőbeli reformjában. A javaslatot

65


összhangúan fogadták el, ami fontos lépés jelentett az igazságszolgáltatási rendszer teljes reformjában. 2003. október 29-én Brüsszelben Bulgária lezárta a “Bel- és igazságügy” fejezetet, ami rendkívül fontos részét képezi országunk EU-hoz való csatlakozási folyamatának. A 24. fejezet lezárása egy bizonyíték, hogy az országunk, mint tagjelölt ország teljesíti az EU-s követelményeket és bevezeti az EU szabványait a belügy, igazságszolgáltatás és biztonság területén.23

10.4. Kisebbségi problémák –roma közösségek a KKE-ban Becslések szerint ma 12 millió roma él a világon. Kezdetekben X. század végén érkeztek Indiából Európába, és azóta letelepedtek a kontinens különböző területeire. Legalább 8 millió roma él ma Európában, többségük – közel 6 millió KKE-ban él. Nagy roma közösségek vannak a KKE országok többségében, akik benyújtották a csatlakozási kérelmüket az Európai Uniónak, vagyis az ún. “tagjelölt országok” KKE-ból. 11. számú ábra: Romák a KKE-ban

23

Bulgária

700 000 – 800 000

Csehország

250 000 – 300 000

Magyarország

550 000 – 600 000

Lettország

8 200

Lengyelország

50 000 – 60 000


66


Románia

1 800 000 – 2 500 000

Szlovákia

480 000 – 520 000

Szlovénia

6 500 – 10 000

Forrás: Európai Bizottság honlapja (http://europa.eu.int/comm/enlargement/) Attól függetlenül, hogy több közös hagyományunk van, a mai roma közösségek különböző ágakból származnak, amelyek közül rengeteg különböző kultúra, nyelv és nyelvjárás figyelhető meg. Mint kisebbségi csoport a saját emberi jogaik védelmében a romák sok nehézséggel szálltak szembe. Az európai országok többségében a roma közösségek szociális és kulturális elszigetelés áldozatai. Problémák, amelyek a marginalizációval kapcsolatosak, jelentősek közép- és kelet Európa területein, ahol a romáknak el kellett tűrniük az országok rendszerváltásából adódó nehézségeket és negatív hatásait. Rasszizmus és diszkrimináció, alacsony képzési szint, magas munkanélküliség (50-90 %), az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás és nyomorult életkörülmények – ezek azok problémák, amelyekkel a roma lakosság leggyakrabban találkozik.24 Polgári jogok és kisebbségvédelem Bulgária továbbra is tiszteletben tartja az emberi- és szabadságjogokat. Ez volt az 1997-es országvélemény és az azt követő éves jelentések megállapítása. A diszkriminációellenes törvényt a Bolgár Alkotmány, 6. paragrafusában van benne. A jelenlegi kormány még nem fogadta el a diszkriminációellenes törvényt, amely biztosítja majd a diszkriminációellenes acquis átvételét és alkalmazását az EK Szerződés 13. Cikkelye alapján. Bulgáriában a roma lakosság továbbra is szélesen kiterjedt szociális diszkrimináció tárgya. A kormány politikai kötelezettsége, hogy könnyítse a roma lakosság problémáit nincs alátámasztva konkrét cselekvésekkel. Pozitívabb eredmény az, hogy néhány nem-kormányi intézmény projekteket realizált a roma iskolák deszegregáció irányába.

24

http://europa.eu.int/comm/enlargement/

67


Nagyon kicsi az előhaladás a Csatlakozási Partnerség prioritásának végrehajtásánál, elindítani a roma lakosság keretprogramját és megszilárdítani az etnikai és demográfiai kérdésekkel foglalkozó Nemzeti tanácsot. Kisebbségi jogok, kisebbségvédelem A legutóbbi éves jelentés óta e területen Bulgária főként a romák társadalmi integrációjáról szóló középtávú program további megvalósítására összpontosított. Az előző évek becslése szerint, Bulgáriának jó keret programja van a kisebbségek integrálásával kapcsolatban, ami a romákra vonatkozik leginkább. Sajnos ez a program még nem lépett érvénybe a gyakorlatban. Az utolsó Országjelentés után a roma kisebbség helyzetében csak egy kis változás jelentkezett, és nincs jelentős fejlődés a gazdasági és szociális helyzetükben és az életkörülményeikben. A roma lakosság továbbra is szociális egyenlőtlenséget érez, amelyet a különböző

tényezők

felhalmozódása

okozott,

és

amelyek

rosszabbították

az

életkörülményeket. Nincs változás a munkanélküliség magas szintjében. Ha nem lépnek életbe komoly beavatkozások, további rosszabbodás várható. Továbbra is beszámolnak diszkriminációról és erőszakos esetekről a romai közösség tagjai. A helyzet sürgős beavatkozást igényel. Ilyen irányba fontos előrelépés lenne egy korszerű törvényhozás elfogadása, amely megtiltja a diszkriminációt. Még rendkívül rosszak a romák életkörülményei. Csekély előrehaladás történt a megyéknek Keretprogramba való meghívására vonatkozóan, a roma kerületekben jogtalanul felépített házak törvényesítése terén, ami azt jelenti, hogy nagyon korlátozott a hozzáférhetőség a közösségi szolgáltatásokhoz. Az ez irányba tett lépések, főleg az EU vagy más szponzorok által finanszírozott projekteken keresztül történnek. Szófiában és Plovdivban vannak folyamatban a fő projektek az urbanizációval kapcsolatban. Kevés megye hagyta jóvá Bulgáriában a regionális fejlődésről szóló stratégiai terveket, amelyekben beletartoznak a jogtalan roma építések törvényesítéséről és a roma kerületek urbanizálásáról szóló projektek. Maradnak problémák az egészségügyi rendszer elérhetőségével kapcsolatban is. Nem az egész roma lakosság ismeri az eljárásokat és az egészségügyi rendszer szükségességét. A pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a páciensektől igényelnek, számukra túl magasak. Gyenge maradt az oktatásban való részvétel. A szegénység az egyik magyarázat erre, mivel a családok nem tudják a gyerekeinek az alapvető taneszközöket biztosítani, vagy a gyerekeknek kell segíteniük a családi bevételek biztosításában. Az iskolás roma gyerekek közül, nagyon kevés folytatja a középiskolát. Ahogy a tavalyi beszámolóból is kiderült, a roma kerületekben

Gavrilova Neli

68


levő iskolák gyakorlatilag elszigeteltek és gyakran alacsony oktatási minőséggel és rossz körülményekkel rendelkeznek. A gyerekek 32%-a „speciális”, és 21%-a nehezen neveltető gyerekeknek fenntartott iskolákba járnak. Nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszakban erőfeszítéseket tegyenek a szegregáció elleni harcban, és az integráció támogatásában. Folyamatban van néhány kezdeményezés, szponzoráláson keresztül a szegregációval kapcsolatos probléma megoldása terén, de jelenleg ez még nem gyakorlat a kormánypolitikában. Ha a keretprogramot megfelelően alkalmazzák, az etnikai és demográfiai kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Tanács intézményi és adminisztrációs erősítése igen fontos. Teremtettek néhány munkahelyet magas képzettségű személynek, de ez nem elég. Központi szinten korlátozott a roma képviselet a közadminisztrációban. Megye szinten, sok megyének van roma szakértője, vagy roma tanácsa. Helyi szinten, 2002. májusától a 28 megyéből 12-ben kisebbségek integrálásáról szóló megyei programokat fogadtak el és 5-ben közülük konkrét lépéseket tettek. A roma és a bolgár etnikai közösség közötti megnövekedett feszültségekről hallhatunk napjainkban. Roma tiltakozások figyelhetőek meg néhány városban, az emberek panaszkodnak, hogy hosszú ideig nem kaptak szociális támogatást. Erősen tiltakozott a roma közösség Stolipinivóban, az egyik legsűrűbben lakott terület roma családokkal a Plovdiv elővárosában az után, hogy a helyi elektromos cég leállította az elektromosságot a nem-fizetett számlák miatt. 2002. áprilisában az oktatási miniszter a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek és diákok oktatására egy Konzultatív tanácsot hozott létre. A szerepe nemzeti oktatási stratégia előkészítése és alkalmazása, amely a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek integrálásáról szól, beleértve ajánlások az iskolákba való integrálásának konkrét lépéseiről. Több országban, főleg KKE-ban, Phare - és néhány esetben – nemzeti költségvetési forrás támogatásával különböző programokat fogadtak el a roma lakosság problémáinak megoldására. Ezek a programok az életkörülmények javítását szolgálják, amelyek továbbra is nagyon nehezek maradnak. Több esetben, ezen tervek megvalósítása már elkezdődött, és néhány országban e célból már költségvetési forrásokat is elkülönítettek. A jövőben az ilyen tevékenységeket a Phare fogja finanszírozni. További erőfeszítések szükségesek a különböző programok folyamatos teljesítésének biztosítására, szoros együttműködésben a roma

Gavrilova Neli

69


képviselőkkel. Szükséges még, hogy minden országban elkülönítsék a szükséges költségvetési forrásokat. A roma közösségek támogatása Phare program az Európai Unió alapvető csatornája a roma lakosság támogatásában a tagjelölt országokban. A tagországokban is élnek roma közösségek, és az EU olyan programokat dolgozott ki, amelynek a célja a roma helyzet javítása, különösen az oktatás, a rasszizmus és a diszkrimináció elleni harc területén. Néhány ilyen programban részt vehetnek romák a KKE-i országokból. Különböző osztályok (vagy az ún. vezérigazgatóságok) irányítják ezen programok végrehajtását az Európai Bizottság keretében. Phare nemzeti programok A tagjelölt országokat arra buzdítják, hogy különböző forrásokat különítsenek a romák támogatása céljából, s növeljék a nem-kormányi intézmények részvételét a programok meghatározásában. Ilyen nemzeti programok: Phare 98, Phare 99 - Bulgária is részt vesz benne és támogatja a romákról szóló projekteket, Phare 2000 - Bulgária a Phare támogatásában 3,5 millió eurót kapott. Olyan projektekre adtak támogatást, melyek célja a hatalom támogatása, hogy javítsa a politikáját a marginális gyerekek iránt (jelentős részük roma gyerek), Phare 2001 - a Phare 2001 pénzügyi támogatása a romák támogatására jelentősen nőtt. Bulgária 3,7 millió eurót kapott olyan programra, amely az egyenlőtlen helyzetben levő romák és más csoportok szociális és gazdasági integrációját buzdítja. “Lien” program, amely több romákkal kapcsolatos projektet támogat a tagjelölt országokban, az “Access” program az intézmények megszilárdításáról szól, és a polgári társadalmak fejlődését célozza a tagjelölt országokban a KKE-ból. Külkapcsolatok vezérigazgatóság: Európai kezdeményezés emberi jogok és demokrácia irányába, támogatást ad a roma közösségek számára harmadik országokban, beleértve a tagjelölt országokban a KKE-ból. Az oktatási és kulturális vezérigazgatóság: “Socrates” és “Ifjúság” programok – együttműködés az EU tagországai és tagjelöltjei az oktatás, tanítás és ifjúság területén. A romákról szóló projekteket mindkét programban támogatják. A foglalkoztatás és a szociális kérdésekkel foglalkozó vezérigazgatóság – az EU-ban élő romákhoz irányuló tevékenységeket végez.

70


A rasszizmust és a kszenofóbiát felfigyelő Európai Központ – pontos, megbízható és összehasonlítható információval szolgál a rasszizmust, kszenofóbiát és az anti-szemitizmust illetően európai szinten és kidolgozza az EU intézményei és tagországai javaslatait. Az Európai központ serkenti a jó gyakorlatot olyan problémák megoldásában, mint a rasszizmus és az etnikai különbségek és egyezőségek szférái. A központ tevékenysége a roma helyzetben javításában is nagy szerepet fog játszani. 10.5. Migrációs problémák - a migráció biztonságpolitikai jelentősége az EU-bővítés tükrében

Napjaink biztonságpolitikai problémái között kiemelkedő helye van a nemzetközi

migrációnak.

A

gazdasági

fejlődés

szívóhatásának

következtében a fejlett nyugat-európai államoknak a bővítés után is munkaerőimportra lesz szükségük. A legális, szabályozott körülmények között lezajló migráció várhatóan kezelhető lesz, mert különböző becslések szerint legfeljebb 5 és fél millió potenciális munkavállalóval kell számolni a következő évtizedekben a felvételre esélyes országokból.

Manapság, ha valaki a migrációról beszél, túlnyomórészt negatívumokról szól. Az emberek vándorlásának veszélyei és problémái egyaránt foglalkoztatják a tudományos és a köznapi közvéleményt. Kétségtelen, hogy a biztonságpolitikai nézőpont, amely életünk felszínén, különösen a nagy társadalmi-gazdasági átalakulások idején elkerülhetetlenül megjelenik, elsősorban a migráció ellentmondásaira irányul. Egy sor, kikerülhetetlen biztonsági kérdés merül fel, például: hogyan illeszkednek majd be a jövevények egy másik társadalomba; nem jön-e a munkát, egzisztenciát keresőkkel együtt túlságosan sok bűnöző is az országba; nem veszíti-e el önazonosságát az a társadalom, amelybe túlságosan sok idegen épül be történelme során? Ebben a helyzetben teljesen háttérbe szorul és nemcsak az átlagember, hanem a kutatók és a politikusok jó részének a tudatában is, hogy migráció nélkül az emberi társadalom és annak alrendszerei, többek között a gazdasági élet, működésképtelen lenne. Az emberek mozgása, vándorlása, migrálása a jobb életlehetőségek vagy egyszerűen a megélhetés felé nem csupán a mozgásra kényszerülők számára hasznos, hanem azoknak a befogadó közegeknek is, ahová

Gavrilova Neli

71


megérkeznek. A migrációt alapjában véve két fő kategóriára oszthatjuk: belső és külső migrációra. Belsőnek akkor nevezzük, ha egy ország határain belül megy végbe, külsőnek, más szóval, nemzetközinek abban az esetben, ha országok közötti népmozgásról van szó. Természetesen, mint minden osztályozás esetében, további tagolás is lehetséges, hiszen ismeretes kontinensközi, európai aspektusból „tengerentúli” migráció is. Ugyanakkor kérdéses, hogy vajon a belső vagy a külső migráció fogalomkörébe soroljuk-e azt a nem is ritka esetet, amikor egy nemzet országhatárain kívülről fogadja be a vele azonos nemzetiségűeket. A kelet-közép-európai migráció és a Schengeni normák Olyan, az EU-ba várhatóan csak évtizedek multán bekerülő országok, mint Bulgária, már eddig is hatalmas népességvesztésen estek át. Ez a problémájuk azonban csökkenni fog, mert a szigorú határvédelmi intézkedések a jövőben már nem teszik lehetővé a lakosság legvállalkozóbb rétegeinek emigrálását. Mivel demográfiai fejlődésük általában deficites, ha egyszer megérnek az EU-feltételekre, már nem lesznek igazán képesek veszedelmesen nagy tömegeket kibocsátani. Már csak azért sem, mert kivándorlóik jórészt a nemzetiségi kisebbségekből rekrutálódtak és fognak rekrutálódni a jövőben is. (Érdekes ebből a szempontból, hogy Bulgáriából többszázezer török az elmúlt évtizedben nem nyugatra, hanem keletre, Törökországba emigrált). Nyugat-Európát tehát – véleményem szerint – az Európai Unióba pályázó országok részéről nem fenyegeti súlyos migrációs veszély, hiszen ez a tömeg az egész mai unió lakosságának csupán néhány százaléka lenne. Tulajdonképpen biztosítaná a természetes népességcsökkenés miatt szükséges népesség-utánpótlást. Ha valódi migrációs veszély fenyegeti a 21. században a nyugat-európai szubkontinenst, akkor a Törökország, Oroszország és a Földközi-tenger túlsó partja részéről fenyegetheti csupán. Ennek méreteit és esetleges lefolyásának tendenciáit azonban jelenlegi ismereteink alapján nem áll módunkban prognosztizálni. Legfeljebb csak annyit kockáztathatunk meg, hogy éppen az ebből az irányból várható immigrációs biztonságpolitikai veszély csökkentését szolgálná jól az Európai Unió határainak kiterjesztése mindazon területekre, amelyek képesek lehetnének felfogni és megszűrni mindazokat a veszélyforrásokat, amelyek ezekből az irányokból várhatók. A kivételekkel együtt is az egész nagyrégió népességvesztése a következő évtizedekben többmilliós lesz. A ma, a 8 milliós Bulgária 6, milliósra redukálódik.

Gavrilova Neli

72


A fejezet megkísérli összefoglalni az európai migráció történelmi és jelenlegi alakulását, hogy ennek segítségével prognosztizálni lehessen az EU kibővítése során várható, kelet–nyugati népmozgásokból eredő problémákat. Következtetéseim Az európai migráció egyidős a kontinens történetével. Migráció volt, van és mindig is lesz. Nélküle nem mehet végbe a társadalmi fejlődés. Ez a történelmi-társadalmi jelenség – esetleges negatív kísérőjelenségei ellenére – lényegében pozitív folyamat. A mai gondok megértését megkönnyíti történetének ismerete, csak azok sejthetik ugyanis a jövőt, akik megfelelően ismerik a múltat. Globalizálódó világunkban a migráció is óhatatlanul nemzetközi formákat ölt. Ha valódi migrációs veszély fenyegeti a 21. században a nyugat-európai szubkontinenst, akkor a Törökország, a Földközi-tenger déli határvidékei és esetleg Oroszország felől jöhet. Ennek csökkentését szolgálná jól az EU határainak kiterjesztése mindazon területekre, amelyek képesek lehetnének felfogni és megszűrni mindazokat a veszélyforrásokat, amelyek ezekből az irányokból várhatók.

10.6. Általános értékelés Az 1997. Országvéleményében a Bizottság azt a következtetést fejtette ki, hogy középtávon Bulgáriának nehéz lenne teljesíteni az acquis követeléseket, tekintettel ezen problémák mértékére, amelyek Bulgária előtt állnak az igazságszolgáltatás és a belügy terén. A Bizottság hozzá tette, hogy alapvető és szilárd erőfeszítések szükségesek, kiemelt figyelemmel az igazságszolgáltatási és a belügyi intézmények hatékonysága és hatásfoka javítására.25 Az Országjelentés után, Bulgária jelentős előrehaladást ért el a megfelelő intézmények megszilárdításában és olyan helyzet kialakításában, hogy azok megfeleljenek az acquis-nak. Sok területen fundamentális reformokat hajtanak végre. A jogrendszeri reformprogram részben teljesült és terv szerint működik. Annak ellenére, hogy az eddigi közelebbkerülés 25

Az Európai Bizottság 2002. évi éves jelentése (www.government.bg)

Gavrilova Neli

73


felbátorító, további intézkedések szükségesek, és további lépések a megszilárdítás irányában az adminisztrációs kapacitásának ezen a területén. Bulgáriának további erőfeszítéseket kell tennie a jogi hatalom és a végrehajtó szervek kapacitásának megsziládításában, és javítania kell a különböző főhatóságok együttműködését is. Különös figyelmet kell fordítania a csalások, korrupció, a pénzmosás elleni harccal foglalkozó szervekre, Schengenre, a rendőrségi munka koordinációjával és a kábítószerfogyasztás elleni politikájára. Továbbra is folytatnia kell a törvényhozások megfelelő szinten tartását (vízumpolitika, migráció, pénzmosás). Már lezárták a tárgyalási csatlakozásokat ebből a fejezetből. Saját oldaláról Verheugen úrnak az a véleménye, hogyha Bulgária további effektív lépéseket tesz, és sikeres reformokat hajt végre a jogi és az adminisztrációs rendszerben, a maga elé kitűzött cél, hogy 2004-ben befejezze a csatlakozási tárgyalásokat és a teljes jogú EU-tagságot elnyerje a 2007-ben reálisan elérhető lesz.

Összegzés Szóval eddig sok mindent sikerült megtudni Bulgária múltjáról és jelenéről és csak sejthetjük, milyen lehetne Bulgária jövője a csatlakozási folyamatból vagy az előnyökből és hátrányokból kiindulva: Vajon Bulgária csatlakozik-e 2007-ben az Európai Unióhoz? Teljesíteni fogja-e teljesen a kritériumokat vagy sem? Még vannak nyílt kérdések. Bulgária nagyon lelkes, ahogy a kérdőívekből is kiderült a bolgár lakosság 83 %-a a csatlakozás mellett áll, támogatja Bulgária csatlakozását az Európai Unióhoz. Láthattuk, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár Bulgária csatlakozása mindkét oldalról: Bulgária és az EU oldaláról is.

Gavrilova Neli

74


Hogyha felvázoljuk a tanultságokat ezen tények és feltevések alapján, kiderül hogy a csatlakozás pozitívumokkal jár mind Bulgária, mind az EU számára. Bulgária Európa része, most csak az Európai Unióhoz való csatlakozását kell érvényre juttatni.

75


Mellékletek

76


1. számú melléklet

Általános adatok Államforma: Köztársaság 2

Terület: 110 994 m

Népesség: 7 973 671 fő Főváros: Szófia Hivatalos nyelv: bolgár Fizetőeszköz: leva (1 lev = 100 sztotinki) 1. Nemzet a. Népességszám, népsűrűség A lakosság legnagyobb része 85%-a városokban él. A lakosság 0,1%-kal csökken évente. Egy négyzetkilométerre átlagosan 81,1 fő jut. A fővárosban 1 188 000 fő él. b. Nyelv Hivatalos nyelve a bolgár, a török és a roma a kisebbségek nyelve. A török kisebbség fele első nyelvként anyanyelvét használja. Hosszú időn keresztül kötelezően oktatták az orosz nyelvet, így sokan ezt is beszélik. Ma már az angol az általánosan oktatott nyelv, amelyet a német és a francia követ. c. Vallás A lakosság 87%-a ortodox keresztény, 12,7%-a mohamedán, 0,3%-a egyéb vallású. d. Nemzetiségek A lakosság 84,4%-a bolgár, 9,7%-a török, 2,5%-a macedón, 3,4%-a roma. 2. Földrajz a. Elhelyezkedés Kelet-Európa déli részén található, Románia, Szerbia, Macedónia, Görögország, Törökország és a Fekete-tenger határolja.

77


b. Topográfia Az ország felszínét három nagy, övezetesen elhelyezkedő táj határozza meg. Északon a Dunamenti táblásvidék húzódik, az országot a Balkán-hegység szeli ketté, melyet medencesor választja el a Rila-Rodope masszívumtól. A mintegy 130 km hosszan húzódó parton kellemes strandok sorakoznak. Legmagasabb pontja Muszala 2925 méter. c. Főbb folyók és tavak Legjelentősebb folyói a Duna (Dunav), a Marica, az Iszker illetve a Sztruma. Legjelentősebb tavai a Burgaszi-tó, az Iszker-víztároló, illetve a Sztuden-kladeneci-víztároló. d. Éghajlat Bulgária kontinentális éghajlatú, az éves átlaghőmérséklet 10,5 Celsius fok. Elsősorban a tengerparti területeken erős mediterrán hatás érvényesül. 3. Alkotmányos Berendezkedés Államformája köztársaság. A legújabb alkotmányt, a rendszerváltást követően 1991-ben fogadták el, ami többpártrendszert, szabad választásokat biztosít. Bulgária törvényhozása 240tagú, négy évre közvetlenül választják. A pártoknak a szavazatok 4%-át kell megszerezniük a parlamentbe kerüléshez. Az állam élén a köztársasági elnök (Georgi Parvanov) áll, akit öt évre választanak legfeljebb kétszer. Ő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, írja ki a választásokat, valamint ellenjegyzi a parlament által elfogadott törvényeket. A végrehajtó hatalom élén a kormány áll. A miniszterelnököt (Simeon SaxeCoburg Gotha) valamint a kormány tagjait, a legtöbb szavazatot kapott parlamenti párt jelöli. 4. Gazdaság a. Alapadatok GDP: 34,9 milliárd USD

• •

egy főre eső GDP: 1330 EUR •

külkereskedelmi mérleg: -1556 USD

• • •

infláció: 5,8 % (2002)

munkanélküliség: 16,6 % (2003)

pénznem az euró bevezetéséig: nincs euró, leva, amelynek váltópénze a sztotinka

78


•

a gazdaság megoszlása a GDP %-ban: ipar (63, 4%), mezőgazdaság (19, 4%), kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés (14, 7%), egyéb (2, 5%) b. Mezőgazdaság

Ipari-agrár ország. A földterület 35, 5%-átszántó, 3, 3%-át kert, 17, 4%-át legelő, 34, 7%-át erdő, 9, 1%-át egyéb hasznosítású földterület alkotja. Legfontosabb termesztett növényei: búza, cukorrépa, burgonya, zöldség, gyümölcs, szőlő, rizs, árpa, zab, dohány, szójabab len, kender, gyapot, napraforgó, gyapot, rózsa. Jellemző tenyésztett állatai a szarvasmarha, sertés kecske, bivaly, baromfi, juh, ló. C. Ipar Meghatározó bányászati termékei a szén, a lignit, a pirit, a molibdén, a magnezit, a cink, a réz, a vas, a kősó, a kén, az ólom, az azbeszt, a kőolaj és a földgáz. Feldolgozóiparában jelentős a fa- és papíripar, a cementgyártás, az élelmiszeripar, a textilipar, a vas- és acélgyártás, a vegyipar, a gépgyártás, a dohányipar, a hajógyártás, a bőripar, valamint a rózsaolajgyártás d. Kereskedelem Főbb kiviteli cikkei a mezőgazdasági gépek és szállítási eszközök, a zöldségek, a gyümölcsök, a dohány, a cigaretta, a cement, a bor, a dúsított érc, a konzerv és a rózsaolaj. Legfontosabb behozatali cikkei a gépek, a közlekedési eszközök, a kőolajtermékek valamint a textiláruk. Főbb külkereskedelmi partnerei: Oroszország, Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország, Olaszország, Kuba, valamint Macedónia. E. Közlekedés Az országvasút hossza 4294 km, melyből 2650 km villamosított. A közutak hossza 36 930 km, melyből 276 km autópálya. Legfontosabb belföldi hajóútját a Duna jelenti. Legfontosabb kikötői és nemzetközi repülőterei Burgaszban, Várnában és Ruszeban találhatóak. A tömegközlekedés folyamatosságát buszok, villamosok és vonatok biztosítják. Sok családnak saját autója van. f. Oktatás Az oktatás ingyenes és kötelező 7 éves kortól. Már a középfokú oktatási intézményekbe is általános a felvételi vizsga. Számos ingyenes egyetem biztosítja a felsőfokú képzést. Az analfabétizmus viszonylag magas 8% körüli.

79


g. Szociális ellátás, egészségügy A nemzeti egészségügyi rendszer ingyenes orvosi ellátást biztosít valamennyi polgár számára, de az intézmények gyakran nem korszerűen felszereltek. Jelenleg már a magánellátás is biztosított. A gyermekhalandóság 16 ezrelék, a várható átlagéletkor 71 év. 6. Társadalom A. Életmód a. Házasság és Család A családi kötelékek rendkívül szorosak Bulgáriában. Az időseket gyakran a család fiatalabb felnőtt családtagjai támogatják. A fiatalok a házasságig otthon élnek, sőt anyagi okokból sokszor a házasság első éveiben is. A városiak általában nem vállalnak két gyermeknél többet. A férfiak fiatalabb nemzedéke már besegít az otthoni háztartásban. A nők általában 18 és 25 éves koruk között házasodnak, a férfiak valamivel később. Az esküvő gyakran nagyszabású.

80


2. számú melléklet 1. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-július Kivitel, millió dollár Összesen: EU

Bevitel, millió dollár

2002

2003

Változás

3111,8

4238,6

36,2%

1767,7

2418,0

36,8%

2002

2003

Változás

Összesen:

4184,8

5925,5

41,6%

EU

2183,8

2957,8

35,4%

849,3

1053,3

24,0%

294.1

441,9

50,3%

CEFTA

166,5

250,2

50,3%

OND és a Balti államok

OND és a Balti államok

139,1

159,0

14,3%

CEFTA

Olaszország

510,3

650,5

27,5%

Németország

585,0

840,4

43,7%

Görögország

314,7

458,1

45,6%

Szovjetunió

689,1

776,1

12,6%

Németország

300,6

451,0

50,0%

Olaszország

515,0

626,4

21,6%

Törökország

293,9

390,7

32,9%

Görögország

267,3

407,0

52,3%

Franciaország

181,6

220,7

21,5%

Törökország

16,9

353,2

79,4%

Belgium

136,2

219,6

61,2%

Franciaország

21,4

329,1

30,9%

USA

121,9

203,7

67,1%

Ukrajna

13,6

175,6

31,4%

Románia

85,9

131,3

52,9%

USA

8,6

167,6

98,1%

Spanyolország

97,4

121,7

24,9%

Nagy Britannia

10,2

140,8

28,9%

Nagy Britannia

89,0

103,1

15,8%

Spanyolország

84,3

136,1

61,4%

Szerbia

81,2

101,2

24,6%

Románia

77,6

128,9

66,1%

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatal 2. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-március Kivitel, millió dollár 2002 Összesen Európai Unió

2003

1 200,5 1 709,2 682,4

952,9

Bevitel, millió dollár Változás 42,4%

Összesen

39,6%

Európai Unió

Csatlakozni

2002

2003

Változás

1 574,5

2 190,0

39.1%

790,7

1057,0

33,7%

185,5

289,0

55,8%

Csatlakozni

kívánó országok 200,9

276,8

37,8%

országok

kívánó országok országok

Olaszország

188,4

255,1

35,4%

Oroszország

287,4

317,2

10,4%

Németország

119,5

172,8

44,6%

Németország

220,5

304,6

38,1%

Görögország

120,0

169,4

41,2%

Olaszország

167,9

217,7

29,7%

Törökország

116,0

166,6

43,6%

Görögország

99,3

153,5

54,6%

Belgium

51,2

107,4

109,8%

Törökország

74,0

119,1

60,9%

81


USA

41,6

99,1

138,2%

Franciaország

92,6

116,9

26,2%

Franciaország

72,1

90,8

25,9%

USA

33,0

57,1

73,0%

Románia

37,4

49,9

33,4%

Ukrajna

55,5

56,7

2,2%

Nagy Britannia

36,9

41,2

11,7%

Nagy Britannia

44,0

54,4

23,6%

Spanyolország

41,3

40,0

-3,1%

Románia

25,5

48,5

90,2%

Szerbia

35,4

38,3

8,2%

Kína

25,1

47,8

90,4%

Macedónia

29,4

31,1

5,8%

Spanyolország

28,1

45,8

63,0%

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatal 3. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-február Kivitel, millió dollár

Bevitel, millió dollár

2002

2003

Változás

2002

2003

Változás

Olaszország

125,6

167,8

33,6%

Oroszország

183,1

201,4

10,0%

Németország

77,9

118,4

52,0%

Németország

145,2

180,9

24,6%

Görögország

77,2

101,2

31,1%

Olaszország

111,6

134,8

20,8%

Törökország

74

98,6

33,2%

Görögország

66

93,7

42,0%

34,2

68,1

99,1%

Franciaország

61

75,1

23,1%

27

66,3

145,6%

Törökország

48,1

71,2

48,0%

Franciaország

49,3

63,8

29,4%

Nagy Britannia

28,6

36,3

26,9%

Románia

27,9

32,2

15,4%

USA

21,9

35,8

63,5%

Spanyolország

31,2

25,5

-18,3%

Ukrajna

37,7

34,5

-8,5%

Nagy Britannia

24,3

24,9

2,5%

17

30,4

78,8%

Szerbia

26,1

23,3

-10,7%

Spanyolország

18,2

29,7

63,2%

Hollandia

12,2

20,1

64,8%

Románia

15,8

28,5

80,4%

Ausztria

11,7

19,3

65.0%

Ausztria

24,8

25,3

2,0%

Macedónia

19,3

17,1

-11.4%

Hollandia

20,5

23,2

13,2%

Oroszország

13,4

15,3

14.2%

Csehország

14,6

21,2

45,2%

Belgium USA

Kína

3. számú melléklet Német befektetések Bulgáriában 1992-2001 között: 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

82


Millió USD USD

0,1

56,6

111,4

16,2

53,1

31,4

55,7

101,3

72,3

65,1

58,5

4. számú melléklet Árucsere Bulgária és Németország között, millió $:

Év

Árucsere

Változás

Kivitel

Változás

Bevitel

Változás

Mérleg

millió USD

%

millió USD

%

millió USD

%

millió USD

1992

863,6

299,7

563,9

-264,2

1993

795,1

-7,9

245,1

-18,2

550,0

-2,5

-304,9

1994

919,2

15,6

350,2

42,9

569,0

3,5

-218,8

1995

1107,6

20,5

436,4

24,8

671,2

18,0

-234,8

1996

955,3

-13,8

419,6

-3,8

535,7

-20,2

-116,1

1997

1030,9

7,9

468,0

11,5

562,9

5,1

-94,9

1998

1135,4

10,1

446,2

-4,7

689,2

22,4

-243,0

1999

1208,3

6,4

393,1

-12,1

815,2

18,3

-422,1

2000

1335,4

10,5

436,4

11,0

899,0

10,3

-462,6

2001

1592

19,2

487

11,6

1105

22,9

-618

2002

1615

1,4

521

7,0

1094

-1,0

-573

5. számú melléklet Az árucsere struktúrája 2002-ben: KIVITEL

BEVITEL

48% - textíliák és ruházati cikkek

33% - közlekedési eszközök

24% - gépek és készülékek

32% - gépek és készülékek

9% - nem nemes fémek és készítmények

11%- vegyi ipar termékei

azokból 5% - közlekedési eszközök

10% - textíliák és ruházati cikkek

83


6. számú melléklet Olasz befektetések Bulgáriába: Év

Befektetés értéke

1992

0,01 millió USD

1993

0,22 millió USD

1994

5,17 millió USD

1995

2,27 millió USD

1996

1,19 millió USD

1997

0,42 millió USD

1998

2,06 millió USD

1999

23,02 millió USD

2000

339,7 millió USD

2001

77,3 millió USD

2002 (01-09 hó)

8,6 millió USD

Forrás: Külföldi befektetések ügynöksége 7. számú melléklet Árucsere Bulgária és Olaszország között, millió $: millió $

Árucsere

Kivitel

Bevitel

Mérleg

1990

356,1

105,0

251,1

-146,1

1991

205,3

92,7

112,6

-19,9

1992

367,4

185,2

182,2

3,0

84


1993

413,9

206,8

207,1

-0,3

1994

737,9

491,2

246,7

244,5

1995

728,3

417,0

311,3

105,7

1996

779,7

476,3

303,4

172,9

1997

915,7

574,5

314,2

233,3

1998

917,5

544,2

373,3

170,9

1999

1000,2

544,8

455,4

89,4

2000

1235,7

687,1

548,6

138,5

2001

1461,6

766,4

695,2

71,2

2002

1690,7

821,4

869,3

-47,9 8. számú melléklet

Vendéglátás Olaszországból 1991

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998* 1999* 2000* 2001*

Olaszok Bulgáriában Összesen

22147 27055 28412 29542 23608 18886 24184 31322 28774 33737 36699

beleértve: - vendéglátás

9015

- vendégek

1152

784

- üzlet

5719

7988 8395 9553 7954 6326 7520 8926 10698 12377 14460

- egyéb

2079

2207 2227 2765 2464 1953 2306 4404 1667 1809 1543

Bolgárok

11905 12601 12375 9709 7797 11513 14658 13466 16421 17318 509

379

295

348

417

490

615

698

643

85


Olaszországban Összesen

8286

17448 19961 38911 31959 28541 14106 14217 24627 32083 50893

*azok gyerek nélkül, amelyek szerepelnek a szülei útleveleiben 9. számú melléklet Görög direkt befektetések Bulgáriába Év

1992

1993 1994 1995

1996

1997 1998

1999

2000

2001

2002 (1-9)

4

78

444

264

320

172

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0,2

5,1

3

29,8

14,6

16,1

3,3

14,9

241,1

213,6

33,8

Mennyi ség Mennyi ség, $ 10. számú melléklet Vendéglátás Görögországból Év

Görögök

Bolgárok Görögországban

Bulgáriában 1993

314070

273873

1994

357345

589711

1995

230767

622237

1996

156392

303364

1997

210963

258209

1998

389759

212358

1999

407269

254117

2000

422062

264504

2001

450564

440305

11. számú melléklet Kereskedelmi árucsere Bulgária és Görögország között, millió $:

575,5

86


Év

Árucsere

Kivitel

Bevitel

Mérleg

1992

443,2

182,0

261,2

-79,2

1993

402,4

212,0

190,4

21,6

1994

591,5

344,0

247,5

96,5

1995

621,3

336,7

284,6

52,1

1996

519,4

333,3

188,1

143,2

1997

607,7

404,3

203,4

200,9

1998

678,0

376,9

301,1

75,8

1999

648,5

340,6

307,9

32,7

2000

693,7

375,8

318,0

57,8

2001

859,2

448,1

411,1

37,0

2002

996,2

520,7

475,5

45,2

87


Általános makrogazdasági mutatók, 1996-2002

12. számú melléklet 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002*

1 761,2

17 432,6

22 421,1

23 790,4

26 752,8

29 618,1

32 500,0

GDP, reális nagyság

-9,4%

-5,6%

4,0%

2,3%

5,4%

4,0%

4,4%

Fogyasztás, reális nagyság

-8,2%

-9,6%

4,0%

8,8%

5,7%

4,5%

10,5%

-21,2%

-20,9%

35,2%

20,8%

15,4%

19,9%

2,4%

Reális szektor GDP GDP, millió lv..

Befektetések alaptőkében, reális nagyság Áruk és szolgáltatások kivitele, reális nagyság

–

12,8%

-4,7%

-5,0%

16,6%

8,5%

2,2%

Áruk és szolgáltatások bevitele, reális nagyság

–

10,9%

12,1%

9,3%

18,6%

13,0%

1,7%

Infláció Infláció az év végén

311,6%

547,7%

1,6%

7,0%

11,3%

4,8%

3,8%

Átlagos évi infláció

121,6%

1058,4%

18,7%

2,6%

10,3%

7,4%

5,8%

12,5

13,7

12,2

16,0

17,9

19,5

16,3

Folyó számla, millió USD

163,7

1046,3

-61,4

-651,7

-701,6

-842,2

-677,4

Folyó számla, (GDP %)

1,7%

10,1%

-0,5%

-5,0%

-5,6%

-6,2%

-3,9%

Kereskedelmi mérleg, millió USD

121,7

321,0

-380,7

-1081,0

-1175,5

-1580,5

-1592,8

Kereskedelmi mérleg (GDP %)

1,2%

3,1%

-3,0%

-8,3%

-9,3%

-11,7%

-9,2%

Kivitel f.o.b., millió USD

4 689,2

4 809,0

4 193,5

4 006,4

4 824,6

5 112,9

5 687,8

Bevitel f.o.b., millió USD

4 567,5

4 488,0

4 574,2

5 087,4

6 000,2

6 693,4

7 280,6

792,8

2 474,1

3 051,1

3 221,6

3 460,3

3 580,3

4 746,8

1,5

5,1

6,1

5,9

5,4

5,0

6,1

9 601,6

10 408,5

10 891,9

10 913,9

11 201,8

10 618,7

11 104,9

97,0%

100,4%

85,5%

84,2%

88,9%

78,3%

64,4%

9 396,8

9 573,7

9 991,2

9 454,4

9 310,7

8 629,3

8 341,4

Költségvetési deficit/felesleg, millió lv.

-181,6

-504,7

223,9

-222,7

-269,2

-255,2

-232,0

Költségvetési deficit/felesleg, GDP %

-10,3%

-2,9%

1,0%

-0,9%

-1,0%

-0,9%

-0,7%

10895,8

10 309,1

11 135,5

10 592,2

9 811,1

9 363,0

9 644,9

302%

105%

83%

87%

77%

70%

56%

1 329,0

6 163,3

6 814,2

7 662,1

10 061,3

12 600,1

14 146,5

Munkanélküliség Munkanélküliség Külső szektor Fizetési Mérleg

BNB devizatartaléka, millió USD BNB devizatartaléka Bruttó külső adósság Bruttó külső adósság, millió USD Bruttó külső adósság (GDP %) Public szektor külső adóssága, millió USD Fiskális szektor Költségvetés

Állami tartózás Állami tartózás, millió USD. Állami tartózás, GDP % Pénzügyi szektor Pénzügyi beszámolás Ě3, millió lv.

88


Hitel a nem kormányi szektorhoz, millió lv.

1 109,2

1 676,5

2 377,6

2 889,6

3 381,1

4 466,9

6 4319

180,0%

6,7%

5,1%

4,5%

4,6%

4,7%

3,3%

106,73

118.63

183,08

Kamatláb Alap kamatláb, év végén Alap Börze SOFIX

–

–

–

–

*A kékben levő számok előrejelzések Forrás: Reális szektor – Nemzeti Statisztikai Intézet, a foglalkoztatási ügynökség Külső szektor – Bolgár nemzeti Bank Fiskális szektor – A pénzügyi minisztérium Pénzügyi szektor – Bolgár Nemzeti Bank, Bolgár Alap Börze - Szófia

13. számú melléklet Kérdőív Neme: Szakma / Iskola, szak: Kora: Lakóhelye: Tisztelt Válaszadó! Ön az alábbi kérdőív kitöltésével szakdolgozatom elkészítését segíti. Biztosítom, hogy az Ön által közölt adatokat bizalmasan kezelem, azokat kizárólag az említett célból használom fel. Segítőkészségét tisztelettel köszönöm! Kérem, hogy az alábbi kérdéseknél mindig csak egy választ jelöljön meg! 1. Ön szerint hány tagországa van jelenleg az EU-nak? 10 13 15 17 2. Az Európai Unió hány tagállamában vált hivatalos fizetőeszközzé az EURO? még nem hivatalos fizetőeszköz

89


6-10 11-14 valamennyi tagországban 3. Bulgária a csatlakozást követő évben az Európai Bizottság és a tagországok legutóbbi

ajánlása

szerint

az

Unióban

szokásos

közvetlen

agrár

jövedelemtámogatások hány százalékára lesz jogosult? nem lesz rá jogosult 25 %-ra 50 %-ra 75 %-ra 100 %-ra 4. Véleménye szerint mikor válhat hazánk az EU tagjává? 2004-ben 2005-ben 2006-ben 2007-ben 2008-ban vagy később 5. Megítélése szerint jelenleg készen áll-e Bulgária a csatlakozásra, és hogyha nem, mi oka ennek? igen nem………………………………………………………………………………………... nem tudom megítélni 6. Ha most tartanánk népszavazást hazánk uniós belépésének kérdésében, elmenne? igen nem (Kérem, ugorjon a 8. kérdésre!) még nem tudom 7. Hogyan voksolna ezen a népszavazáson Bulgária EU-csatlakozásának kérdésében,

Gavrilova Neli

90


és miért? mellette szavaznék……………………………………………………………………….. ellene szavaznék…………………………………………………………………………... még bizonytalan 8. Ön szerint inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal jár uniós csatlakozásunk? inkább előnyökkel inkább hátrányokkal ugyanannyi előnnyel, mint hátránnyal nem tudom megítélni 9. Az alábbiak közül mely előcsatlakozási segélyalapoktól kap hazánk pénzügyi támogatást? a PHARE-tól és az ISPA-tól az ISPA-tól és a SAPARD-tól a PHARE-tól és a SAPARD-tól csak az egyiktől,……………… mindháromtól 10. Véleménye szerint hogyan változik majd a külföldi tőkebefektetések száma és volumene hazánkban a csatlakozást követően? csökkenni fog növekedni fog nem változik nem tudom megítélni 11. Ön szerint hogyan fog változni az átlagos magyar vámszínvonal Bulgária EUcsatlakozásának eredményeként? növekedni fog csökkenni fog nem változik nem tudom megítélni

Gavrilova Neli

91


Köszönöm a válaszadást!

Ábrák jegyzéke 1. 1. számú ábra: Export nagysága azonos hónapban az előző évhez képest, FOB % 2. 2. számú ábra: Import nagysága azonos hónapban az előző évhez képest, CIF % 3. 3. számú ábra: Kivitel (FOB), a közös kivitel %-ban 4. 4. számú ábra: Bevitel (CIF), közös bevitel %-ban 5. 5. számú ábra: A bővítésből adódó negatívumok és pozitívumok az EU szemszögéből nézve

6. 6. számú ábra: A bővítésből adódó negatívumok és pozitívumok hazánk szemszögéből nézve 7. 7. számú ábra: Bulgária a csatlakozást követő évben az Európai Bizottság és a tagállamok legutóbbi ajánlása szerint az Unióban szokásos közvetlen agrár jövedelemtámogatások hány százalékára lesz jogosult? 8. 8. számú ábra: Megítélése szerint jelenleg készen áll-e Bulgária a csatlakozásra? 9. 9. számú ábra: Ön szerint hogyan fog változni az átlagos bolgár vámszínvonal Bulgária EU-csatlakozásának eredményeként? 10. 10. ábra: Munkanélküliség, % 11. 11. számú ábra: Romaközösségek a KKE-ban

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-július 2. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-március 3. táblázat: Fő kereskedelmi partnerei az országnak, január-február 4. táblázat: Német befektetések Bulgáriában 1992-2001 között 5. táblázat: Árucsere Bulgária és Németország között, millió $ 6. táblázat: Az árucsere struktúrája 2002-ben 7. táblázat: Olasz befektetések Bulgáriába 8. táblázat: Árucsere Bulgária és Olaszország között, millió $ 9. táblázat: Vendéglátás Olaszországból 10. táblázat: Görög direkt befektetések Bulgáriába 11. táblázat: Vendéglátás Görögországból

Gavrilova Neli

92


12. táblázat: Kereskedelmi árucsere Bulgária és Görögország között, millió $ 13. táblázat: Általános makrogazdasági mutatók, 1996-2002

Felhasznált irodalom: Internet: 1. Az Európai Bizottság 2002. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé http://www.mi.government.bg/ 2. Az Európai Bizottság 2003. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé http://www.mi.government.bg/ 3. 2002 Regular Report on Bulgaria’s Progress Towards Accession (conclusion) Az Európai Bizottság 2002. évi éves jelentése Bulgária előrehaladásáról a csatlakozás felé www.bulgaria-embassy.org/!/10102002-01.htm 4. Редовен доклад на Европейската комисия - раздел "Външни отношения" Az Európai Bizottság jelentése – „Külügypolitika” fejezet http://www.mi.government.bg/integration/eu/docs.html?id=15497 5. Преговори за присъединяване към ЕС в раздел "Външни отношения" Csatlakozási tárgyalások - „Külügypolitika” fejezet http://www.mi.government.bg/integration/eu/docs.html?id=66150 6. Съвет по Европейска интеграция - Ход на преговорите Az Európai Unió Tanácsa – A tárgyalások menete http://www.government.bg/Europe/Negotiations/154.html 7. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.06.13.) http://www.government.bg/Europe/News/2003-06-13/6195.html 8. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.06.26.) http://www.government.bg/Europe/News/2003-06-26/6348.html-targya 9. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.06.27) http://www.government.bg/English/Europe/News/2002-06-27/704.html 10. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.06.30.) http://www.government.bg/Europe/News/2003-06-30/6398.html-okolna 11. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.09.30) http://www.minedu.government.bg/NSFB/Default.html-2003.09.30 12. Bolgár parlament – Európa (hírek2003.10.29)


http://www.government.bg/Europe/News/2003-10-29/7763.html 13. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.11.04) http://www.government.bg/Print/7832.html 14. Bolgár parlament – Európa (hírek-2003.11.06) http://www.government.bg/Print/7870.html 15. Gazdasági Bulletin – október http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Bulletin%20Oktomvri.doc-okt 16. Gazdasági Bulletin - november http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Bulletin%20Noemvri.doc 17. A gazdaság számokban – Munkanélküliség http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Unemployment_Okt.doc 18. Външна търговия – Октомври A gazdaság számokban – Külkereskedelem (október) http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Trade%20-Sept.doc 19. Външна търговия - Ноември A gazdaság számokban – Külkereskedelem (november) http://www.mi.government.bg/doc_pdf/Trade%20-Noem.doc 20. http://europa.eu.int/comm/enlargement/ 21. www.mfa.gov.hu/Archicum/Korabbiszovivoi/2000/Gottfried/0420gp.htm 22. Гърция - Обща информация Görögország – általános kereskedelmi információ http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86479&cid=14 23. Стокообмен - Гърция Árucsere Görögország és Bulgária között http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=87383&cid=14 24. Обща информация - Германия Németország – általános kereskedelmi információ http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86561&cid=12 25. Стокообмен - Германия Árucsere Bulgária és Németország között http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86599&cid=12 26. Обща информация - Италия Olaszország – általános kereskedelmi információ

93

Gavrilova Neli

94


http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86839&cid=21 27. Стокообмен - Италия Árucsere Bulgária és Olaszország között http://www.mi.government.bg/trade/bilat/docs.html?id=86846&cid=21 Könyvek: 1. Balázs Péter: Európai Egyesülés és modernizáció, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 2. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 4. átdolgozott kiadás, Bp., Magyar Országgyűlés, 2002. 450 p. 3. Lewis Mumford: A város a történelemben; Gondolat, Bp., 1985. 525. o. 4. Petkova, Ivanka: The Accession of Bulgaria to the EU, Európa 2002, 2001/4 p.36-43. Folyóiratok: 1. Arday Lajos: A magyarság szomszédsági kapcsolatainak alakulása – tekintettel a következményekre, Európai Tükör, 1999. 1. sz. 2–17. o. 2. Európai Integrációs Iroda: Bővülő Európa, tények és tanulmányok, március, Regiszter kiadó, Budapest, 2003. 3. Fóti Klára: Csatlakozás az Európai Unióhoz mi várható a munkaerőmozgás terén? Európai

Szemle, 1994./3. sz., 44. o. 4. Novák Tomás: Bulgária új pályán?, MTA VKI, Kihívások, 101. szám,1997. december.

Egyéb források: 1. Ivanov, Andrey: National and European Identities in EU enlargement, Decibel production, 2001, p. 161-178 2. Jubilee Fund of the Austrian National Bank "Economic and Social Change in Households: Bulgaria and Hungary" July 1999. 3. Közgazdasági Enciklopédia III. k. 451. o., Athenaeum, é.n.


95

Valéry Giscard d Estaining. Készítette: Gavrilova Neli

Recommend Documents