AVE AT Q U E VALE V A L E R I U B O L O G A P R O F E S S Z O R EMLÉKEZETÉRE
S P I E L M A N N
J Ó Z S E F
" l ^ é t s z e r e s e n t a n í t ó m e s t e r e m v o l t . E l s ő í z b e n a harmincas é v e k b e n d i á k k é n t • hallgattam lebilincselő o r v o s t ö r t é n e t i e l ő a d á s a i t . Okfejtése m e g g y ő z ő , é r v e lése világos, l e n d ü l e t e m a g á v a l r a g a d ó v o l t . A hazai o r v o s t u d o m á n y t ö r t é n e t é r ő l szóló e l ő a d á s a i b a n s z e n v e d é l y e a f o r r p o n t o n izzott. Hisz i t t hazája orvostudo m á n y á n a k m ú l t j á r ó l szólt, s a maga é v t i z e d e s kutatásai f e l d e r í t e t t e ismeret anyagot k ö z ö l t . Bologa Valeria professzor hazafi v o l t a szó nemes é r t e l m é b e n . A nemzeti g y ű l ö l k ö d é s t , t i s z t á n l á t á s t elsötétítő k ö d ö t egy életen á t t á v o l t a r t o t t a m a g á t ó l . Saját n é p é n e k jogait v é d t e , e z é r t tisztelte m á s nemzetek é l e t h e z való j o g á t is, de b a r á t a i t , m u n k a t á r s a i t m i n d e n e k e l ő t t e m b e r s é g ü k alapján í t é l t e meg. M á s o d s z o r akkor lett t a n í t ó m e s t e r e m — t ö b b m i n t 20 évvel e z e l ő t t —, amikor az o r v o s t ö r t é n e t oktatásával h i v a t á s s z e r ű e n kezdtem foglalkozni. E l s ő u t a m a Pasteur n e v é t viselő k o l o z s v á r i i n t é z m é n y harmadik e m e l e t é n levő i n t é z e t b e , Bologa professzor t a n s z é k é r e vezetett. Ez v o l t a hazai o r v o s t ö r t é n e l e m M e k k á j a , z a r á n d o k h e l y e . H á n y a n n e m fordultak meg i t t , az u t o l s ó fél é v s z á z a d b a n ? ! E l e g e n d ő á t l a p o z n i az i n t é z e t v e n d é g k ö n y v é t , hogy az u t ó b b i 50 év szellemi életének k e r e s z t m e t s z e t é t k a p j u k ; e g y m á s mellett t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k , í r ó k , bölcsészek, e t n o g r á f u s o k neve. A z első m e g l e p e t é s k ö z v e t l e n ü l az ü d v ö z l é s u t á n t ö r t é n t . Bologa professzor s z e k r é n y é b ő l k a r t o t é k o t vett e l ő , fedőlapján nevemmel, benne a napi és orvosi sajtóban megjelent o r v o s t ö r t é n e t i í r á s a i m m a l , a lapszélen piros c e r u z á s a l á h ú z á s o k , kérdőjelek. „ T u d t a m , K o l l é g á m — mosolygott — , hogy e l ő b b - u t ó b b eljön a m i i n t é z e t ü n k b e , a k o l o z s v á r i o r v o s t ö r t é n e t i , k a k a s ü l ő r e ' . F e l k é s z ü l t e m l á t o g a t á s á r a . " S azon n y o m b a n a l e g k ö z v e t l e n e b b hangon r á m u t a t o t t k ö z l e m é nyeim h i b á i r a , azok f o r r á s á t is m e g j e l ö l v e : m á s o d k é z b ő l v e t t é r t e s ü l é s e k . „A tudománytörténész merítsen az eredeti forrásból, forgassa az eredeti műveket, fordulfon a levéltári adatokhoz" — hangoztatta. „Mástól adatot ellenőrzés nélkül átvenni a szellemi restség legelítélendőbb formája. A legjelesebb tudománytörténész is tévedhet, s a széles körben elterjedt tudománytörténeti legendák éppen e hibák gépies átvételéből származnak. Csak a legismertebb példát említem : Galenoszt mindenki Claudius keresztnévvel illeti, holott a neve előtt szereplő Cl. a középkori orvostudomány hódoló jelzőjének — a ,clarissimus'-nak a rövidítése." Mosolyogva elmesélte V . G . k ö z i s m e r t o r v o s t ö r t é n é s z csínjét i s : k ö z l e m é -
n y é b e tudatosan téves adatokat iktatott be, s v á r t a , m i k o r jelennek meg m á s o k í r á s a i b a n a t é v e s é v s z á m o k . A k k o r e l l e n t m o n d á s t k i z á r ó a n b e b i z o n y í t h a t t a , hogy egyes t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k csak m á s o k s z o r g a l m á n a k g y ü m ö l c s é t lopkodják t i t o k b a n , és az elsődleges f o r r á s o k a t nem ismerik. E b b ő l a t ö r t é n e t b ő l m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n t le. Eleve ó v o t t az ide-oda k a p k o d á s t ó l , a l á t s z a t e n c i k l o p é d i z m u s t ó l , a l á t v á n y o s , de veszélyes „termékenységtől". „Ne essék, Kollégám — i n t e t t — a cukrászdába szabadult és édességektől megmámorosodott gyermekek hibájába. Azok együltükben minden süteményt bekapná A tudománytörténész falánksága nak, s nem gondolnak a másnapi gyomorrontásra. még elítélendőbb. Kutatói önfegyelem nélkül nincs termékeny alkotás. Csak addig terjeszkedjünk, míg a tények fedezete szavatolja következtetéseink hitelét. Dél kelet-európai kutatónak általában kényes, szinte lehetetlen feladat a teljesség és hitelesség igényével másról írnia, mint hazája tudományának történetéről. Közhelyek ismétlése pedig nem tudománytörténészhez méltó feladat." H ú s z év t á v l a t á b ó l i d é z v e a r é g i b e s z é l g e t é s t — ú g y é r z e m —, „ A r s p o e t i c á j á t " hallottam akkor. 60 é v e s , m o s o l y g ó a r c ú , kedves ö r e g ú r v o l t akkoriban, a nagy emberek lefegyverző e g y s z e r ű s é g é v e l . K é s ő b b , amikor j o b b a n megismertem, m e g g y ő z ő d h e t t e m , hogy a saját m ű veire alkalmazta a l e g s z i g o r ú b b a n az ö n f e g y e l e m k ö v e t e l t e l e s z ű k í t ő k u t a t á s i k ö r t . J ó l l e h e t a latin és g ö r ö g nyelv k i t ű n ő i s m e r ő j e volt — az antik orvostudo m á n y m ű v e i t eredetiben olvasta —, a t ö k é l e t e s e n beszélt francia és n é m e t nyelv mellett m é g n é h á n y v i l á g n y e l v e n olvasott, az u t ó b b i 30 é v b e n kutatásai egyre i n k á b b a d é l k e l e t - e u r ó p a i és főleg a hazai o r v o s t u d o m á n y t e r ü l e t é r e s z o r í t k o z t a k . Egy ú j a b b „ A d a l é k o k " - k a l e g é s z í t e t t e , m é l y í t e t t e e l ő b b i k ö z l e m é n y e i a n y a g á t . Ez a f ő n é v : „ A d a l é k " m a j d m i n d e n k ö z l e m é n y e c í m é b e n szerepel. Ö n k é n t vállalta az á l d o z a t o t , hogy egy é l e t e n át s z o l g á l t a s s o n é p í t ő k o c k á k a t az e l j ö v e n d ő nagy ö s s z k é p s z á m á r a . Valakinek vállalnia kellett a r é s z k u t a t á s fárasztó, a d a t s z o l g á l t a t ó , h a m u p i p ő k e - s z e r e p é t . Ó vállalta! M i n d e z t — i s m é t l e m — n e m első b e s z é l g e t é s ü n k k o r t u d t a m meg. A z o n az első t a l á l k o z á s o n sokkal boldogabb v o l t a m , semhogy t á r g y i l a g o s a n í t é l h e t t e m volna meg ő t . Vállalta m u n k á m v e z e t é s é t , i r á n y í t á s á t . í g y lett k é t é v t i z e d e n á t apai b a r á t o m , ú t m u t a t ó m , olykor jóságos h a n g ú , i g é n y e s d o r g á l o m . Szorult helyzetben fogta meg kezem, vezetett, hogy e l k e r ü l h e s s e m a v i d é k i s z ű k l á t ó k ö r ű s é g , a dilettantizmus b u k t a t ó i t . K é t é v t i z e d e n át m i n d e n dolgozatomat elolvasta a végleges f o r m á b a való ö n t é s e l ő t t . K ü l ö n ö s e n az első é v e k b e n , a m i k o r f e l m é r t e , hogy fokozott s z ü k s é g e m van b i z t a t á s r a , é r d e m e m e n felül d i c s é r t , igyekezett elhitetni velem, h o g y amit í r o k , s z á m á r a is o k u l á s u l szolgál. A m i k o r a z t á n ú g y v é l t e , h o g y a magam l á b á n is m e g á l l o k , dicsérete s z ű k s z a v ú b b lett, b í r á l a t a i g é n y e s e b b . „Az orvostörténész ne csak széles bölcseleti távlatú szakember legyen, írjon ugyanakkor szépen és irodalmi nyelven is" — figyelmez tetett. M á s k o r egy dolgozatom címét találta t ú l i g é n y e s n e k . „Ha csak két orvos tevékenységét méred fel, ne légy szerénytelen a címadásban. Elégedj meg a pontosabb és találóbb ,Adalék' alannyal." Szava, leveleinek h a n g v é t e l e e g y a r á n t ízes v o l t , a kiforrott aszúbor zamatát idézte.
A m e g t e s t e s ü l t t ü r e l e m és jóakarat v o l t . É l e t e m b e n nemcsak az i r á n y í t ó , de a hirtelen e l t ű n t apa helyett szellemi atya is l e t t . S z e m b e n á l l á s a i n k is az a p a — f i ú viszony b e l s ő feszültségére e m l é k e z t e t ő e k voltak, T a p i n t a t á n a k , b ö l c s e s s é g é n e k t u l a j d o n í t h a t ó , hogy az e l l e n t é t soha k o n f l i k t u s i g nem j u t o t t . B á r m e n n y i r e tisz teltem, v é r m é r s é k l e t ü n k , k o r k ü l ö n b s é g ü n k ó h a t a t l a n u l s z e m b e á l l í t o t t b e n n ü n k e t egyes k é r d é s e k b e n . Sokszor m e g j e g y z é s n é l k ü l , félrevonulva hallgatta a m i , fiatalabbak, r é s z l e t e k b e v e s z ő vitáit. A fölösleges s z ó s z a p o r í t á s azonban n e m m ú l t el n y o m t a l a n u l f ö l ö t t e . Egyik levele t a n ú s í t j a ezt. K ö z ö s b e a d v á n y t k é s z í t e t t ü n k , s í g y biztatott a magam r é s z é n e k l e r o v á s á r a : „A ti, a fiatalok ékes annak idegőrlő voltát nemegyszer saját bőrömön éreztem". szólására támaszkodom, Bosszankodott, ha p o n g y o l á n fogalmazott írást k ü l d t e m n e k i . Dolgozataim m a r g ó j á n i l y e n megjegyzéseit olvasom: „A kézirat jó, de a gépelési hibák kijavítása egy kínszenvedés volt. Einmal aber nicht wieder! Mikor tanuljátok már meg kijavítani saját kézirataitokat?" E g é s z t e k i n t é l y é t latba vetve ó v o t t , hogy az első l e l k e s e d é s b e n megfogalmazott k é z i r a t o t , a m a r a d a n d ó ítélet j e g e c e s e d é s é t meg n e m v á r v a , v é g l e g e s n e k tekintsem. O l y k o r s z i g o r ú n a k kellett lennie. E g é s z l é n y e tiltakozott a m a g á r a aggatott szerep ellen. L á t s z ó l a g z o r d arccal fordult f e l é n k , de azonnal le is leplezte m a g á t . Egy k ö z ö s e n í r t t a n k ö n y v fejezeteit n e m k ü l d t ü k be h a t á r i d ő r e : „ s z i g o r ú " k ö r levelet i n t é z e t t h o z z á n k . T ö b b e k k ö z ö t t í g y k o r h o l t : „Én is, mint az egykori nápolyi őrnagy a támadás előtt, a csapatnak Jacies féroces'-t vezénylek. Szigorú arcot vágok s kérlek, legyetek kellően megrettenve, hogy ne kelljen még szigorúbbnak lennem. Máskülönben maradok, aki voltam, régi barátotok, Bologa apó." Ő is t u d t a , hogy nem s z i g o r ú s á g a m i a t t t i s z t e l t ü k , hanem e m b e r s é g e t s u g á r z ó t e k i n t é l y é é r t , m i n d a z é r t , a m i t lénye k é p v i s e l t .
F o r g a t o m h ú s z é v e s l e v e l e z é s ü n k vaskos i r a t c s o m ó j á t , faggatom e m l é k e z e t e met k é t é v t i z e d e s kapcsolatunk a l a k u l á s á r ó l . M i n d u n t a l a n a P a s t e u r - i n t é z e t i harmadik emeleti s z o b á h o z t é r vissza g o n d o l a t o m . K o l o z s v á r o n j á r t a m b a n e l ő b b u t ó b b i t t k ö t ö k k i . O t t h o n keresem telefonon vagy az i n t é z e t b e n , m i n d i g a d é l i ó r á k r a ad találkozót az i n t é z e t b e n . Csak az u t o l s ó é v e k b e n , m i k o r felesége e g é s z ségi á l l a p o t a délelőtt a h á z h o z köti, h í v a F á b i á n — „ z ö l d " — c u k r á s z d á b a . E m l é k e z e t e m b e n a l e g é l é n k e b b e k az i n t é z e t i találkozások. I t t az ő birodalma, a p a d l á s alatt h ú z ó d ó u t o l s ó emeleti kis s z o b á k b a n . „Az orvostörténélem a ma gaslati levegőt kívánja" — élcelődik. ( V é l e t l e n , vagy nagyon is j e l l e m z ő , hogy m á s e u r ó p a i egyetemek o r v o s t ö r t é n e t i i n t é z e t e is m i n d i g az egyetemi é p ü l e t e k u t o l s ó e m e l e t é n h ú z ó d i k meg. Tavaly Z ü r i c h b e n j á r t a m b a n bizony alaposan megizzadtam, m í g az egyetem V I I I . e m e l e t é r e , Siegerist egykori i n t é z e t é b e f e l m á s z t a m . ) H á n y é v e n á t , h á n y s z o r t e t t e m meg az utat a P a s t e u r - i n t é z e t I I I . e m e l e t é r e . Csengetek, nyílik az ajtó, s m á r i s k ö r ü l v e s z a k ö n y v e k i s m e r ő s , dohos szaga. A f o l y o s ó k o n , termekben Bologa professzor k ö z e l fél é v s z á z a d alatt g y ű j t ö t t könyvei — 50 000 k ö t e t : o r v o s t u d o m á n y i m ű v e k , e n c i k l o p é d i á k , m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i írások, technikai ismeretek, s z e l l e m t ö r t é n e t . A k ö n y v t á r o n t ú l , m i n t e g y 1000 m ú z e u m i darabot ő r z ő t á r l ó k , s z e k r é n y e k , s e k ü l ö n ö s b i r o d a 2 Orvostörténeti
Közlemények
66—68
lom k ö z é p p o n t j á b a n a professzori szoba. A falakon, polcokon a leggyakrabban forgatott o r v o s t ö r t é n e t i k é z i k ö n y v e k , a világ m i n d e n r é s z é b ő l j ö t t k ü l ö n l e n y o matok g y ű j t e m é n y e , a maga összeállította 2000 orvosi életrajzi k a r t o t é k . K ö n y vek, f o l y ó i r a t o k az í r ó a s z t a l á n is. A z o n k í v ü l csak egy árva fogas, egy b e s ü p p e d t k a n a p é s egyik t a n í t v á n y a k é s z í t e t t e bronzszobra. Bologa professzor hellyel k í n á l , maga is elhelyezkedik í r ó a s z t a l á n á l . Előveszi a nevemet v i s e l ő i r a t c s o m ó t , s m e g k e z d ő d i k a szokásos r i t u á l é ; „Na, mondjad, Jóska fiam!" A z é n t á s k á m b ó l is e l ő k e r ü l n e k a feljegyzések. 20 é v e n k e r e s z t ü l m i n d i g így k e z d ő d ö t t a t a l á l k o z ó . F i l m s z e r ű e n , s az i d ő m e g á l l í t h a t a t l a n folyásában l á t o m magunkat. Bologa professzort: 20 év alatt arcán egyre t ö b b r á n c jelenik meg, válla megroskad, s magamat: a fiatalkor h e t y k e s é g é b e n , majd d e r e s e d ő hajjal. E g y m á s s a l szemben ü l ü n k . A m u n k a t á r s a k r ó l , a v á s á r h e l y i t a n á r o k r ó l k é r d e z . K ü l ö n é r d e k l ő d i k M i s k o l c z y D e z s ő a k a d é m i k u s r ó l , kihez meleg b a r á t s á g f ű z i . K ö n y v e t k é r e k tőle, vagy k ö z ö s oktatási k é r d é s e i n k e t t á r g y a l j u k meg, kongreszszusi r é s z v é t e l ü n k e t készítjük elő, az Ő i r á n y í t á s á v a l m e g v é d e t t d o k t o r i é r t e k e z é semet v i t a t j u k . K ö n y v k é r é s e i m e t azonnal maga oldja meg. I s m e r i óriási k ö n y v t á r a m i n d e n egyes k ö t e t é t , m i n t apa v é r szerinti gyermekeit, nincs s z ü k s é g helyrajzi k a t a l ó gusra, f e j é b e n hordja azt. H a nem t u d azonnal választ adni az á l t a l a m felvetett k é r d é s r e , n e m rejti v é k a alá, hogy nem m i n d e n t u d ó . L e v é l m a p p á j á b ó l e l ő r e elkészített, a p r ó p a p í r s z e l e t e k k e r ü l n e k e l ő , s reszketeg írásával feljegyzi k é r é s e met. A gyors elintézés é r d e k é b e n l e v é l n y o m ó j a alá teszi. Végül újra a vásárhelyi orvostörténeti oktatásról, a diákok viszonyulásáról kérdez. V á l t o z ó ismeretek rohamos fejlődésének k o r á b a n é l ü n k . Világszerte nagy a meg nem é r t é s az o r v o s t ö r t é n e t i oktatás k ö t e l e z ő jellegét i l l e t ő e n . S z e r e n c s é r e itthon akad n é h á n y tisztafejű szakember, aki v é d e l m ü n k e t vállalja. D e az egyszer m á r kiharcolt jogokat egyre ú j a b b b e a d v á n y o k k a l kell m e g v é d e n i . Bologa p r o fesszor fogalmazza b e a d v á n y a i n k a t . N e m a szakmai e l v a k u l t s á g adja i n d í t é k á t , az e l j ö v e n d ő o r v o s n e m z e d é k felkészültségét félti, az o r v o s t u d o m á n y humanista h a g y o m á n y a i t v é d i a tapasztalt nevelő a g g o d a l m á v a l . Levelei kitételeit h í v o m t a n ú b i z o n y s á g u l : „Meggyőződésem, hogy a diák és a fiatal orvos számára a vá lasztott szakma fejlődésének története elhatároló fontosságú. A fiatal orvos csak úgy értheti meg tudományágunk mai helyzetét, ha ismeri az évszázados eszmei harcot, mély idevezetett. Az ismeretek szakosodásának mai szükségszerű folyamatát csak jól megalapozott, átfogó orvosi szemlélet ellensúlyozhatja. A kórtan és a biológia mellett az orvostörténelemre vár itt becsületbeli feladat." N e m a d a t f e l s o r a k o z t a t á s t lát az o r v o s t ö r t é n e l e m b e n . Szembehelyezkedik fiatalabb kollégái t ú l b u z g ó s á g á val. „Én múzeumlátogatásokkal teszem érdekesebbé az orvostörténeti oktatást. Előadásomban bizonyos humoros és bonhomme hangot használok. Munkánk minő ségével biztosítsuk, vívjuk ki az orvostörténeti oktatás méltóságát." „A ma orvosi oktatásának kifejezetten szakmai, technikai jellege mellett — írja m á s k o r — az orvostörténelem az egyedüli erecske, mely a szó hagyományos értelmében félfogott — humanista forrásból fakad."
A meg nem értéssel szemben s z e n v e d é l y e s e b b a h a n g v é t e l e . Egy b e a d v á n y á ban í r j a : „Keserűséggel, minden túlzás nélkül kell bevallanom, ha négy évtized során sikerült nemzetközi síkon bizonyos megbecsülést szereznünk a hazai orvos történelmi kutatásnak, ez az erőnket aláásó, áldozatos munkának gyümölcse. A kolozsvári tanszéket az egész országból kérésekkel ostromolják ; adatokat, forrás tan munkákat, útmutatást, tanácsot kérnek. Fiatalabb orvostörténész kollégáim anyagot, a külföldi, a román tudomány nemzetközi hozzájárulásáról kér adatokat. Hogyan álltunk helyt e ránk zúduló feladatok áradatában, csak idegeink és érrend szerünk állapota tudná megmondani ! Személyesen úgy érzem, megtettem kötelessé gemet, de koromnál fogva közeledem a pillanathoz, mikor már nem leszek. E soro kat fiatalabb tanártársaimra gondolva írom. Az ő feladatuk, hogy becsülettel vigyék tovább a Gomoiu és magam kezdeményezte hazai orvostörténeti kutatást." Kongresszusokon, é r t e k e z l e t e k e n , külföldi kollégáinkkal t á r g y a l v a — keletiek kel és nyugatiakkal e g y a r á n t — m e g g y ő z ő d h e t t ü n k , h o g y az o r v o s t ö r t é n e t i k u t a t á s t illetően k é r d é s e i k a m i é i n k h e z h a s o n l ó a k . S ő t l á t h a t t u k , hogy az o r v o s i o k t a t á s t e r é n nagy h a g y o m á n y ú o r s z á g o k b a n a t a n t á r g y f a k u l t a t í v jellege m e l l e t t az e l ő a d á s o k o n n é h á n y diák lézeng. M i n d e n n e h é z s é g ü n k ellenére, a c s ö k k e n t ó r a s z á m ú , kötelező jellegű r o m á n i a i o r v o s t ö r t é n e t i o k t a t á s a l e g e l ő n y ö s e b b h e l y zetben levők közé s o r o l h a t ó . N e m kis m é r t é k b e n Bologa professzor é r d e m e ez !
* A z ü n n e p n a p o k é s h é t k ö z n a p o k Bologa professzora. A kívülállók csak az e l ő b b i t i s m e r t é k . A r a g y o g ó s z ó n o k o t , a s o k o l d a l ú t u d ó s t , a szakma legjobbjai által a kongresszusokon t á r t karokkal és tapssal fogadott v i l á g h í r e s s é g e t , a leg rangosabb e u r ó p a i t u d o m á n y t ö r t é n e t i a k a d é m i á k tagját, az e l b ű v ö l ő t á r s a l g ó t , akinek mindenkihez kedves szava v o l t . H á z i g a z d á i n a k k ü l ö n l e g e s k i á l l í t á s ú r o m á n b é l y e g s o r r a l , h á z i a s s z o n y a i n a k és a gyermekeknek „ M o k u b á c s i " — keleti í n y e n c s é g e k k e l ; h a l v á v a l , r a h á t t a l , serbettel kedveskedett. B e c s ü l t é k a messzet e k i n t ő szervezőt, aki k ü l ö n ö s gonddal é p í t e t t e országa k a p c s o l a t á t m á s o r s z á g o k tudománytörténeti kutatóival. Szorosak voltak Bologa professzor kötelékei a magyar o r v o s t ö r t é n e t t e l . A m a d r i d i n e m z e t k ö z i é r t e k e z l e t e n saját k e z d e m é n y e z é s é b ő l ő m é l t a t t a nagy e l i s m e r é s sel Magyary-Kossa Gyulát, az e l h u n y t kiváló magyar k u t a t ó t . M ű v e i t , a k á r Győry Tibor írásait, dolgozataiban gyakran i d é z t e , Weszprémi és Linzbauer k ö t e t e i íróasztala mellett álltak — á l l a n d ó h a s z n á l a t r a . S z í v é l y e s , b a r á t i kapcsolat s levelezés fűzte Haranghy Lászlóhoz, Gortvay Györgyhöz, Palla Ákoshoz, Jáky Gyulához, Székely Sándorhoz, Réti Endréhez, Antall Józsefhez, Szőkefalvi Nagy Zoltánhoz s m á s magyar t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k h e z . L e v e l e z é s ü k b e n közös k u t a t ó i gondok szólaltak meg. Hiszen a két o r s z á g t u d ó s a i n a k összefogása n é l k ü l h o g y a n is lehet f e l m é r n i az e l m ú l t évszázadok k ö z ö s h a g y o m á n y á t ? Nagyra b e c s ü l t e az O r v o s t ö r t é n e t i K ö n y v t á r egyre i g é n y e s e b b , rangos f o l y ó i r a t á t , a C o m m u n i c a tionest, s a legelterjedtebb magyar orvosi folyóirat s z í n e s e n szerkesztett o r v o s történeti mellékletét, a Horust. Ő s z i n t é n meghatotta Palla Ákos a j á n d é k a , I . Piuariu Molnár, az első r o m á n orvos nyomtatott m ű v é n e k , a „ P a r a i n e s i s " - n e k f o t ó k ó p i á j a . S z í v b ő l ö r ü l t a*
Antall József k ö z l e m é n y é n e k Babes ismeretlen leveléről s a hozzá, r o m á n u l szóló Réti Endre u d v a r i a s s á g i g e s z t u s á n a k a bukaresti n e m z e t k ö z i o r v o s t ö r t é n e t i kongresszuson. Ő viszont a magyar t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k k e l , nemcsak a magyar országiakkal, hanem az e r d é l y i e k k e l is m i n d i g a n y a n y e l v ü k ö n é r t e k e z e t t . Szoros t u d o m á n y o s és b a r á t i kapcsolat f ű z t e Szőkefalvi-Nagy Zoltánhoz. A magyar k u t a t ó felderítette ú j a b b levéltári adatok I . Piuariu Molnárról képezték h á r m u n k n e m egy k ö z l e m é n y é n e k t á r g y á t . Bologa professzor u t o l s ó , n y o m t a t á s ban megjelent írásai ezek! U g y a n i l y e n szoros volt e g y ü t t m ű k ö d é s e m á r a két v i l á g h á b o r ú közti i d ő b e n Pataki Jenő, Orient Gyula e r d é l y i t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k k e l . A Budapesten megtartott M a g y a r O r v o s t ö r t é n é s z V á n d o r g y ű l é s r é s z t v e v ő i h e z magyarul s z ó l t , s az Orvosi H e t i l a p b a n 70 éves s z ü l e t é s e n a p j a a l k a l m á b ó l meg jelent m é l t a t á s u t á n , t ö b b e k k ö z ö t t ezt írja magyar válaszlevelében a szerkesztő ez évi 45. számá ségnek : „Örömmel és megilletődéssel olvastam becses folyóiratuk ban 70. évem betöltése alkalmával megjelent méltató és megtisztelő cikküket... Különösen az hatott meg, hogy a jó kívánság a baráti Magyar Népköztársaságból érkezett, melynek orvosi kultúráját nagyra becsülöm. . . Meghatódottságom oka abban rejlik, hogy értékelésükben annak a még fiatalkori őszinte törekvésemnek és meggyőződésemnek visszhangját látom, melynek célja a népeink közti következetes hídverés volt," M é l y m e g i l l e t ő d é s s e l fogadta első külföldi k u t a t ó k é n t a W e s z p r é m i - e m l é k é r m e t is. B i z o n y s á g é l e t m ű v e , hogy m e g é r d e m e l t e ! A magyar orvosi m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é h e z egész é l e t m ű v e s z á m o s adalékkal s z o l g á l t , . ,
* A z ü n n e p n a p o k Bologa professzora: így marad meg m i n d e n k i e m l é k e z e t é b e n , s így v o l t igaz. M i é r t k í n o z m é g i s e l l e n á l l h a t a t l a n vágy a m á s i k Bologa p r o f e s s z o r r ó l , a h é t k ö z napok k ü s z k ö d ő , e m b e r ü l v í v ó d ó , saját énjével p ö r l ő , ö n m a g a felett ítélőszéket t a r t ó , az ö r e g e d é s súlya alatt befelé f o r d u l ó e m b e r r ő l is s z ó t ejtenem? M e r t megtisztelt b i z a l m á v a l , m e r t t a n ú j a lehettem b e l s ő k ü s z k ö d é s e egyes l o b b a n á s a i nak? S o k á i g felém is csak ü n n e p i m o s o l y ú a r c á t s u g á r o z t a . E g y éjjel a z t á n V n u k o v ó b a n , a moszkvai r e p ü l ő t é r szállodai s z o b á j á b a n , ú t b a n V a r s ó felé egy s z o b á b a n szállásoltak el b e n n ü n k e t . F e h é r éjszaka volt, e g y i k ü n k sem t u d o t t aludni. E k k o r m e s é l t e l ő s z ö r életútjáról, k o r á n elhunyt a p j á r ó l , erélyes fiatal özvegy a n y j á r ó l , k i P á r i z s b a , B é c s b e vitte, Emil Racovitáról, a b i o l ó g u s r ó l , Ion Cantacuzináról, a b a k t e r i o l ó g u s r ó l , akik az o r v o s t ö r t é n e l m i k u t a t á s felé i r á n y í t o t t á k , és halhatatlan francia m e s t e r é r ő l , Jules Guiardról. M u n k á s s á g a első évei ről, s nagy t e r v e k r ő l s z á m o l t be, s elkeseredéssel szólt az a k a d á l y o k r ó l , melyek az u t ó b b i é v t i z e d b e n t e v é k e n y s é g é t m á s mederbe terelték. Egyre t ö b b k u t a t á s o n kívüli feladat v á r t r á . A v é g s ő í t é l e t n é l majd k i tartja s z á m o n , h o g y nem buzgal m á n a k l a n k a d á s a miatt maradtak el a tervezett dolgozatok — panaszkodott. Szeretne l e g a l á b b m é l t ó s á g g a l m e g ö r e g e d n i — o t i u m cum dignitate —, ahogy a r ó m a i a k m o n d t á k , legfontosabb m ű v e i t befejezni. A k ö r ü l m é n y e k azonban ellene e s k ü d t e k .
T ő l e tanult érvekkel m o n d t a m neki ellent, vigasztaltam, hiszen szinte sors s z e r ű , hogy e tájak orvosa a m ú l t b a n sem maradhatott k i z á r ó l a g szakmája egy s z e r ű m ű v e l ő j é n e k . G o n d o l j o n Piuaria Molnár Jánosra, k i v e l egy életen á t foglalkozott. N e m kellett-e n e k i is közgazdasági k ö n y v e k e t í r n i a , l a p f o r d í t ó n a k , s z ó t á r s z e r k e s z t ő n e k f e l l é p n i e ? Vegye s z á m b a Nyulas Ferenc é l e t ú t j á t — vele is foglalkozott — nem volt-e orvos volta mellett egyben n y e l v ú j í t ó , á s v á n y v í z e l e m z ő , az e r d é l y i b á n y á k szakértője is? N e m i g a z o l ó d i k - e az ő s á l t a l á b a n a d é l k e l e t - e u r ó p a i orvosok s o r s á b a n Ady igaza: „ S ó s a b b a k i t t a k ö n n y e k , s a fájdal mak is m á s o k " ? Igazat adott, de felhívta f i g y e l m e m arra, hogy a huszadik s z á z a d b a n a szako s o d á s k o r á t éljük. A z ő m u n k á j á n a k ugyanakkor nincs az a l á t s z a t a , m i n t az általam említett tudósokénak. Ú j r a s z e m b e s z á l l t a m vele. Bizonygattam, hogy a bukaresti, iasi, t e m e s v á r i , vásárhelyi t a n s z é k e k m e g s z e r v e z é s e az ő é r d e m e , a hazai o r v o s t ö r t é n e l m i moz galom kiépítése, a rendszeres évi t a n á c s k o z á s o k előkészítése, a n e m z e t k ö z i kongresszusokon való r é s z v é t e l ü n k m i n d megannyi m a r a d a n d ó é r d e m e , j ó talajba elvetett mag, mely m á r i s csírázik. É r v e l é s e m e t azzal h á r í t o t t a el, hogy őt az i d ő s ü r g e t i , szeretne e l m ú l á s á v a l a maga dolgaiban rendet hagyni. A z utolsó é v e k b e n a k o l o z s v á r i látogatás s o r á n most m á r féltő gonddal figyel tem, í r ó a s z t a l a n e h e z é k e alatt a p a p í r c é d u l á k egyre szaporodtak. Bologa profeszszor befelé f o r d u l t . U t o l s ó é v e i b ő l s z á r m a z ó leveleiből egyre gyakrabbak a a h a s o n l ó k i t é t e l e k : „ J ó s k a , rohamosan öregszem. Csökken a munkabírásom. Ócskavas! Digitálissal tartom magam, de meddig? „Az utolsó két év megfeszített munkája után egyre fáradtabbnak érzem magam. Nem merek arra gondolni, mit tudok még befejezni megkezdett munkámból." V a l ó j á b a n t ö b b e t dolgozik, m i n t b á r m i k o r . A z i m m á r évek ó t a esedékes n y á r i s z a b a d s á g helyett, napi 14 ó r a i m u n k á v a l egy e n c i k l o p é d i a s z á m á r a 478 orvosi életrajzot állít ö s s z e . „A vakációmat elvitte az ördög" — írja k e s e r ű e n . Olyan sok a feléje h á r a m l ó k é r é s , hogy „Intézetem lassan tájékoztató irodává alakul át" — írja. V e l ü n k , a l e g k ö z e l e b b i m u n k a t á r s a i v a l is i n g e r ü l t . H o g y n e m é r t e t t e m , f á r a d t sága t ü r e l m e t l e n s é g b e n n y i l v á n u l meg?! M é g é n is terheltem t é n y l e g e s vagy vélt s é r e l m e i m m e l ! „Nem értlek meg titeket, fiatalokat — írja ez i d ő tájt —, miért méricskéltek minden szót patikai mérlegen." M á s k o r meg í g y nyugtat: „Egyszer és mindenkorra vegyétek tudomásul ( r ó l u n k , t a n í t v á n y a i r ó l szól), ti vagy tok az én elégtételem úgynevezett iskolavezetői minőségemben. Ismerlek szívetek mélyéig, hűségetek többszörösen próbára tettem, teljes bizalommal vagyok irányo tokba. Őszinte ragaszkodásotok a legnagyobb elégtételem. Ti folytatjátok a jövőben az én munkámat. Ha még egyszer irányodban ingerült leszek, ne feledd, látszólagos nyugalmam mögött súlyosan neuraszténizált ember rejlik." C é l t u d a t o s a n k é s z ü l a n y u g d í j r a . 1962-ben r ö v i d k l i n i k a i b e n n f e k v é s e u t á n így s z á m o l b e : „Kétheti megfeszített munka után, majd minden este unalmas és fölösleges tárgyalások — összeomlottam, befektettek a klinikára, már jobban vagyok. Elhatároztam viszont, 18 fajta megbízatásom nagy részét leépítem. Februárban nyugdíjba vonulok, s mint szabad ember, legalább kéthónapi pihenőt engedélyezek
magamnak . . . Azután megkezdem az otium cum dignitatét — a méltósággal való öregedést — , ahogy egy nyugdíjas tanárhoz illik. Nem is képzeled, hogy örülök!" A n y u g d í j a s korra v o n a t k o z ó nagy tervei a g o n d t a l a n s á g r ó l , amikor a maga k e d v é r e t a n u l és dolgozik, sem v a l ó s u l h a t t a k meg. A z o k t a t á s i feladatok e l t ű n t é v e l , m i n t a mesebeli s á r k á n y l e v á g o t t fejének h e l y é b e , ú j a b b fenyegető fejek n ő t t e k , új feladatok j ö t t e k . M i n d e n e k e l ő t t a X X I I . n e m z e t k ö z i , Bukarestben r e n d e z e n d ő kongresszus m e g s z e r v e z é s e . Ú j a b b h a l a d é k o t ad m a g á n a k . „A Kong resszus után — írja 1969-ben — visszavonulok. Nyugalomra vágyom, emlék irataimat írom meg, semmi mással nem foglalkozom." H o g y a n s i k e r ü l t a nem a p a d ó feladatok k ö z e p e t t e m e g í r n i a e m l é k i r a t a i t , ö r ö k t a l á n y s z á m o m r a ! T a l á n ú g y , hogy e r é l y e s e b b e n kér, m i n t b á r m i k o r , csak v é g s ő esetben f o r d u l j u n k h o z z á t a n á c s á é r t . „Magamról be kell vallanom — írja — , tettem . . . az öregedésben . . . Fáradtságom egyre nagyobb hogy nagy előrehaladást fokú. Megbékéltem a közelgő hanyatlás gondolatával. Hátralevő kevés időmet igyekszem feleségemre fordítani. Ez persze, ,dalai láma ténykedésem rovására megy majd. Barátkozzatok meg ti is e gondolattal" — hagyatkozik u t o l s ó levelei e g y i k é ben. 1971. m á r c i u s v é g é n l á t t a m u t o l j á r a , külföldi t a n u l m á n y u t a m k ü s z ö b é n . F á r a d t n a k , m e g g y ö t ö r t n e k t a l á l t a m : aggasztotta felesége s z í v b e t e g s é g e , szívtáji f á j d a l m a k r ó l panaszkodott. T a n á c s á t k é r t e m külföldi utamat illetően. B á r r á m ember vagy, önálló, a magad munkád legjobb n é z e t t , m é g s e m l á t o t t : „Felnőtt ismerője. Milyen tanácsot adhatok még?" É r e z t e m , ekkor eresztette el v é g l e g e s e n kezem. H a z a t é r é s e m u t á n i első kolozsvári u t a m reggelén s z á l l í t o t t á k k ó r h á z b a szív r o h a m m a l . M á r csak a ravatalon l á t t a m viszont. 1
* B á r m i t mondanak, nem hiszek a h a l á l m é l t ó s á g á b a n ! L e h e t méltósággal meg ö r e g e d n i , meghalni n e m ! A halál az élet t a g a d á s a , megfosztja az embert igazi a r c á t ó l , s z e l l e m é t ő l . 12 é v e s e n kezdtem ezt sejteni, n ő v é r e m ravatala m e l l e t t , arca merev, viaszszerű v o l t . S z ü l e i m e t n e m l á t t a m holtukban, csak az auschwitzi k r e m a t ó r i u m o t romokban s a l o m h a v i z ű Sola patakot, m e l y millió e l é g e t e t t ember h a m u j á t hordta s z é t L e n g y e l f ö l d e k ö d ö s , nedves talaján. A z Egyetemiek H á z á n a k d í s z t e r m é b e n ravatalozták fel Bologa professzort. C s o n t i g h a t ó hideget é r e z t e m a kora n o v e m b e r i reggelen a terembe l é p v e . H i á b a a zsúfolásig telt nagy csarnok, h i á b a a v i r á g k o s z o r ú k rengetege, a hideg b o r z o n gat. M a m á r nem t u d n á m megmondani, e m e t s z ő hideg a t e r e m b ő l vagy b e l ő l e m á r a d t . Sosem b o c s á t o m meg magamnak, hogy mesteremet h o l t á b a n m e g n é z t e m . N e m t u d o m elfelejteni h a l á l e l t o r z í t o t t a a r c á t . Oly kegyetlen volt e l á t v á n y , hogy vigasz u t á n k a p k o d t a m . Behunytam szemem, s m ö g ö t t e megjelent Bologa professzor kedves alakja. 1970 ősze, a X X I I . Kongresszus z á r ó ülése, a mamaiai k a s z i n ó d í s z t e r m é n e k a b l a k á n kora szeptemberi nap s ü t be. E l n ö k i m i n ő s é g é b e n b ú c s ú z t a t j a a r é s z t v e v ő k e t . M a j d az ö s s z e s delegációkhoz a n y a n y e l v ü k ö n s z ó l . Arca k i p i r u l t , szeme csillog, a belső t ű z megfiatalítja. V é g r e , annyi aggodalom, izgalom u t á n véget é r t a m e g b e s z é l é s . I t t k ö s z ö n t h e t t e h a z á j á b a n az orvos-
t ö r t é n é s z e k nagy, n e m z e t k ö z i s e r e g é t . B e í r t a a fiatal r o m á n o r v o s t ö r t é n e t i m o z galmat a n e m z e t k ö z i t á r s a s á g a r a n y k ö n y v é b e , m e g k o r o n á z t a é l e t m ű v é t , á t n y ú j t hatta a r é s z t vevő d e l e g á c i ó k n a k a s z e r k e s z t é s é b e n , t a n í t v á n y a i k ö z r e m ű k ö d é s é vel m e g í r t átfogó m ű v é t , a N e m z e t k ö z i o r v o s t u d o m á n y t ö r t é n e t é t . ( E k k o r m é g n e m t u d t a , s nem is fogja soha m e g t u d n i , hogy azokban a napokban, a m í g ő a k o l o z s v á r i klinikán a halállal v í v ó d o t t , a francia Orvosi A k a d é m i a m ű v é t egyik nagydíjával tüntette ki.) Ú g y é r z e m , akkor, egy d é l u t á n erejéig, boldog v o l t . H i t t e , hogy elmondhatja l a t i n őseivel e g y ü t t , m e g k o r o n á z t a é l e t m ű v é t , m é l t ó s á g g a l ö r e g e d e t t meg. í g y l á t t a m behunyt szemem m ö g ö t t , azon a novemberi d é l e l ő t t ö n h a l o t t mesteremet, m í g ő a rideg ravatalon f e k ü d t . . . s magamban a főhajtás, a h á l a é s a b ú c s ú igéit t a g o l t a m : „Ave atque vale!"
Summary H e was m y teacher o n t w o grounds. F i r s t , as a student i n the t h i r t i e s , I attended his enthralling lectures on the history o f medicine. H i s reasoning was c o n v i n c i n g , his arguments clear, his d y n a m i s m carried his audience away. H i s passion reached its peak w h e n he spoke o n the history o f medicine i n his o w n c o u n t r y . Here everything what he said was the outcome o f his o w n researches, the result o f w o r k covering many decades. H e became m y teacher for the second t i m e more than t w e n t y years ago w h e n the teaching o f medical history became m y profession. M y first d u t i f u l steps took me t o the t h i r d floor of the i n s t i t u t e i n K o l o z s v á r bearing the name o f Pasteur, t o the department of Professor Bologa. T h e f i r s t surprise came right after the greetings. T h e professor opened his cabinet and took o u t a card w i t h m y name o n its cover, w h i c h listed m y w r i t i n g s published i n various periodicals on the history o f medicine, w i t h u n d e r l i n i n g s a n d question marks i n red pencil o n the margins. A n d then right there i n an i n f o r m a l way he p o i n t e d out the mistakes i n m y publications w h i c h all w e n t back to a common source: informations obtained second-hand. "The historian of science should draw from the original sources, peruse the original works, turn to archival data", he said. "To borrow any data from somebody else without checking it is the most condemnable form of intellectual indolence." H e w a r n e d me against p u t t i n g m y hand into t o o m a n y things, being encyclopaedic i n appearance, against spectacular but dangerous "productiveness". "Dear colleague' , he continued, "do not act like the child who was admitted in the sweet-chop and lost his head. He would eat all the sweets at once, not thinking of the consequent indigestion. Gluttony in a scholar is even more condemnable. There is no creative production without self-discipline." T w e n t y years later this conversation sounds like his "ars poetica". Later, w h e n I came to k n o w h i m better, I saw that he applied this selfdiscipline, the restriction o f the scope o f his research, most strictly to himself, i n his o w n w o r k . f
But o n t h a t f i r s t meeting I was not conscious o f a l l that. I was m u c h too happy that he was w i l l i n g to direct, to supervise m y w o r k . F o r t w o decades he became to me a paternal f r i e n d , a leading l i g h t , sometimes a well-meaning and exacting c r i t i c . D u r i n g t h i s t i m e our correspondence grew i n t o a b u l k y v o l u m e , a document o f our long association. T u r n i n g i t over I cannot escape f r o m the picture o f the study o n t h e t h i r d floor i n the Pasteur-Institute. T h a t was his real home, the last small r o o m s under the garret. " M e d i c a l h i s t o r y needs m o u n t a i n - a i r " , was one o f his stock jokes. T h r o u g h o u t t h e years, h o w often d i d I c l i m b the steps leading to that t h i r d f l o o r ! I rang, the door was opened, and I was overwhelmed b y the familiar, stuffy smell o f t h e books. T h e r e were 50,000 volumes i n the rooms and the corridor: m e d i c a l works, encyclopaedias, c u l t u r a l history, technical w o r k s , history o f ideas. I n a d d i t i o n to the library there were about one thousand museum pieces i n show-cases a n d cabinets, w h i l e the centre o f t h i s strange kingdom was occupied b y the Professor's r o o m . Professor B o l o g a offers me a seat, he himself sits d o w n at his desk, opens the file w i t h m y name and starts the usual process; " W e l l , m y son J ó s k a , speak!" A n d I , too, take o u t m y notes f r o m m y brief-case. For t w e n t y years, our meeting started like t h a t , I can recollect the scene like a f i l m . I can see the Professor, w i t h deeper a n d deeper wrinkles o n his face, his shoulder b e n d i g lower, and myself, at first i n the prime o f y o u t h , later w i t h greying h a i r . We live i n an age of r a p i d l y changing k n o w l e d g e . There is m u c h d o u b t everywhere a b o u t the compulsory character o f the teaching o f medical history. Professor Bologa drew up m a n y memoranda o n the subject. H i s m o t i v e was not the p a r t i a l i t y o f the specialist, i t was his concern for the education o f the future generation o f physicians. T h e experienced educator was protecting the humanistic t r a d i t i o n s o f medicine. H i s letters bear witness to t h i s : "My convic tion is that the history of the development of the chosen subject is of decisive importance for the student and the young physician. To-day medical training is so functional, so technical, that the history of medicine is the only tiny brook that connects it with the traditional, humanistic sources of the profession." There were t w o sides o f Professor Bologa. T h e one revealing itself o n festive occasions, the other o n every day. T h e outsiders k n e w only the f i r s t , the brilliant speaker, the versatile scientist, the notability o f the congresses h i g h l y esteemed b y the best representatives o f the field, the m e m b e r o f many academies, the charming talker w h o had a k i n d w o r d for e v e r y b o d y . Professor B o l o g a had close connections w i t h H u n g a r i a n medical history. O n an international conference i n M a d r i d i t was o n his o w n i n i t i a t i v e that he remembered w i t h m u c h appreciation G y u l a Magyary-Kossa, the recently d i e d eminent H u n g a r i a n researcher. H e often q u o t e d his works or those of T i b o r G y ő r y Ín his o w n writings. T h e volumes o f W e s z p r é m i and L i n z b a u e r stood beside his desk f o r constant reference. H e was o n cordial, friendly terms and corresponded w i t h L á s z l ó H a r a n g h y , G y ö r g y G o r t v a y , Á k o s Palla, G y u l a J á k y ,
S á n d o r S z é k e l y , Endre R é t i , J ó z s e f A n t a l l , Z o l t á n Szőkefalvi N a g y and other Hungarian historians of science. T h e i r correspondences reflect the common problems of research. H e was deeply moved w h e n he was awarded the W e s z p r é m i commemorative medal. H e was the first foreign researcher to receive i t . His w h o l e life and w o r k , his numerous contributions to the history o f H u n g a r i a n medical c u l t u r e , testify h o w m u c h he deserved i t . T h e professor o f these festive occasions—this is how everybody remembers h i m , and r i g h t l y . A l l the same I feel and irresistible wish to say a few words a b o u t the other Professor Bologa, t o o : the m a n o f the week-days, the m a n s t r u g g l i n g w i t h himself, j u d g i n g himself, t u r n i n g inward under the weight o f his years. W h y do I have this feeling, perhaps because he h o n o u r e d me w i t h his confidence, because I witnessed the flashes o f his fighting s p i r i t ? He a b h o r r e d that he had other tasks, t o o , besides research. W h o w i l l testify at the f i n a l judgement that t h o u g h many papers remained u n w r i t t e n i t was n o t because his f e r v o u r slackened, that was his r e c u r r i n g c o m p l a i n t . I n his letters he spoke a b o u t his wish to g r o w o l d w i t h dignity— otium cum dignitate—as the Romans p u t i t , to finish h i s most i m p o r t a n t tasks. I n fact he w o r k e d harder then ever. Instead o f t a k i n g his w e l l deserved yearly holiday he w r o t e 478 biographies of physicians for an encyclopaedia—with fourteen hours' w o r k daily. I n 1962 he w r o t e me the f o l l o w i n g : "In February I shall retire and as a free man I allow myself at least two months' rest. . . And then I start my otium cum dignitate, as it becomes a retired teacher. You cannot imagine how happy I am!" B u t his great plans about the careless life o f the pensioner w h o can w o r k and study as he wishes could n o t be realized. A t least he managed to write his memoirs, among thousands o f other tasks. B u t he was forced to give his advice t o us less frequently. I n one o f his last letters he w r o t e : " I have reconciled myself to the idea of approaching decay. I'll try to devote the short time left for me to my wife. This, of course, will be at the expense of my 'Dalai lama' work." I last saw h i m at the end o f M a r c h 1971, before I went abroad o n a research t r i p . I found h i m very tired and exhausted. I asked for his advice concerning m y travel. H e l o o k e d at me b u t d i d n o t see me : " You are a grown up, independent man. It is you who knows your work best. What advice could I give you?"l felt t h a t was the m o m e n t when he f i n a l l y released his one-time student.
* Whatever anyone says I do n o t believe i n the d i g n i t y of death. I t is possible t o grow o l d w i t h d i g n i t y b u t to die n o t ! Death is the negation o f life, i t deprives us f r o m our real face, from our s p i r i t . Professor Bologa was laid o u t i n the hall o f the University H o u s e . Entering the r o o m o n that early N o v e m b e r m o r n i n g I felt a cold that b i t i n m y bones. I cannot tell whether the cold came from the r o o m or f r o m myself. I shall never forgive myself that I saw the face of m y dead master, death distorted his
features so m u c h . T h e sight was so cruel and grievous t h a t I had to close m y eyes. T h e n I could see the k i n d figure o f the Professor i n the autumn o f 1970 at the f i n a l session o f t h e X X I I n d Congress. T h e September sun l i t t h r o u g h the w i n d o w o f the H a l l o f the casino at M a m a i a . T h e Professor as C h a i r m a n said his farewell w o r d s , a n d then addressed all participants i n their m o t h e r tongue. H i s face was g l o w i n g , his eyes radiating, he was rejuvenated b y an inner f i r e . Here he was at the end o f the congress, after so m u c h w o r r y and excitment. H e could greet the international gathering o f medical historians i n his o w n country. H e w r o t e the name o f the young R u m a n i a n medico-historian movement i n the annals o f the international society, he c o u l d crown his o w n l i f e - w o r k b y handing t h e delegates the comprehensive w o r k " T h e H i s t o r y o f International M e d i c a l Science" edited b y h i m and w r i t t e n together w i t h his disciples. I t h i n k then, for that afternoon, he was happy. H e believed that he c o u l d say w i t h his L a t i n ancestors t h a t he had a w o r t h y life and grew o l d w i t h d i g n i t y . O n that November m o r n i n g m y dead master lived i n m y memory w i t h that scene, w h e n standing before the bleak bier I said i n myself the w o r d s o f gratitude and p a r t i n g : "Ave atque vale!"
