Mozsonyi Sándor professzor ( )

Acta Ph11.rmaeeutica Hunt;nriea !'it.. 215-284 198f

Mozsonyi Sándor professzor (1889-1976) ZAIAI KÁROl Y Érkezett: 1981. VIII. 3

A századforduló történésze - a XX. század letűnése alkalmából --- visszatekintve a gyógyszerészet fejlődésére, minden bizonnyal a gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat legkiemelkedőbb vívmányának a harmincas évek képzési reformját fogja tekinteni, Bár a század elején megindult iparnzerű gyógyszergyártás ezekben az években mái jelentősen visszaszorította a gyógyszertárak 1nanuális receptú1ai és galenusi gyógyszerkészítési 1nódját s ezzel nyilvánvalóvá lett, hogy a gyakmló gyógyszerésznek is a segédtudományok nagyobb ismeretére lesz szüksége a jövőben, hogy a rnhamléptekben fejlődő kémia és farmakológi>t eredményeinek ismmetében és birtokában, lépést tudjon tartani az új technológiával Az az ember, aki lnindezt inár a század elején felis1ne1te M ozsoriyi Sándor, a buda·~ és harcos kiállással J1agyrészt inegvalósította pesti Egyetemen a gyógyszerészet első nyilvános rendes tanára volt. Mozsonyi Sándor „ércnél maradandóbb" emléket állított magának, az európai színvonaltól addig elmaradt gyógyszerészképzés ieformjának: a négyéves egyetemi oktatás bevezetésének kivívásával Nevéhez és fáradhatatlan munkásságához fűződik, ezt inegelőzően az önálló „Gyógyszerészeti Intézet" inint tanszék felállítása, s a már 1907 óta működő Egyetemi Gyógyszertár új helyiségekbe való átköltöztetése és berendezése Szervező és oktató munkájára koronát tett az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem különválása kapcsán a Gyógyszerésztudom ányi Kar 1955 évi megalakulása, melynek első dékánja volt. Életr°
Mozsonyi Sándor 1889 március 15-én született a Somogy megyei Kadarkáton, ahol édesapja a falu református lelkésze volt . Az elemi iskolát elvégezve szülei 1-1 évre a Szepességbe, majd Fiuméba küldték az idegen nyelvek elsajátítása céljából. Gimnáziumi tanulmányait a közeli Bonyhádon folytatta, majd Csurgón fejezte be . Ezt követően gyakornoki éveit a kaposvári „Arany Kereszt" gyógyszertárban Kellauer Gábornál töltötte le, majd a budapesti Tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1911-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett 1912-ben a Bókay Árpád Gyógyszertani Intézetében készült és a „Taxus baccata taxinjáróT" címü dolgozatával gyógyszerészdoktm i fokozatot nynt 1912-ben lépett a Matolcsy Miklós egyetemi magántanár által vezetett s akkor még alig öt éve müködő budapesti Egyetemi Gyógyszertár kötelékébe. Az ott töltött hat év alatt először mint egyetemi gyakornok, majd rövidesen első tanársegédi minőségben működött. Az 19H-ben kitört világháború az Egyetemi Gyógyszertár gyógyszerellátási feladatát a békebelinek többszörösére emelte, miután a háború sebesültjei nen1csak a klinikákat és a kó1l1ázakat, de a különböző épületekben (iskolák, barakkok) felállított „hadi-kórházak" -at is megtöltötték Matolcsy jelentéseiben beszámolt, hogy az Egyetemi Gyógyszertár a klinikákon kívül hat budapesti hadikórházat látott el gyógyszerrel és kötszerrel Mozsonyi a nagyszabású officinai munka megszervezésén kívül a gyógyszerészhallgatók gyakorlatainak vezetésével is foglalkozott, s a munkájának 275

íiásbafoglalt emléke „A III-ik kiad. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi készít1nényei vizsgálataü1ak mag:ya1ázata" cín1íí jegyzete. De ernyedetlen szorgahnának és kitartásának tanújelét adta 111ozsonyi avval is, hogy ezekben az é-vekben - hivatalos elfoglaltsá.15a mellett - beíratkozott or rnstanhallgatónak s e tanuln1án~yait mindaddig Pesten folytatta, míg 1917-ben az újonnan Pozson)Tban felállított Erzsébet Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének vezetőjétől, Fenyvessy Béla professzortól meghívást nem nyert tanársegédi állásra. 1918-ban - tanulmányainak befejezése után~ itt avatták 01vosdokto11á. l\fiután a.z első világháborút befejező trianoni békeszerződés Pozsonyt Csehszlovákiának ítélte, az Erzsébet Tudományegyetem Budapestre, majd onnan Pécsre települt Mozsonyi nem követte az Egyetemet, mert az időközben inegalakult Mag-yar Népjóléti ós l\íunkaügyi l\íinisztériumba nyert n1eghívást s mint kettős képesítéssel bíró doktort, a gyógyszerészeti föosztályrn nevezték ki miniszteri titkárnak A főosztályt kezdetben a miniszter (Csilléry András orvos) két alosztályra osztotta: 1 gyógyszerészeti osztályra, ahol a gyógyszerészet valamennyi jogi- és személyi jellegű ügyeit intézték, vezetője: Kovács Ödön min titkár, okL gyógyszerész, és 2. gyógyszerellátási osztályra, s ide tartoztak a gyógyszerimport, gyógyszertermelés, kereskedelem stb vezetője: .Mozsonyi Sándor min. titkár, okl. orvos és gyógyszerész, beosztottak: Atzél Elemér ok] orvos és gyógyszerész, Balló J~jos okl. gyógyszerész, min segédtitkárok [1] Mint látható, Mozsonyi Sándor osztálya kapta a nehezebb feladatot, mert talpra kellett állítania az ország gyógyszerellátását és megindítani a nyersanyag hiánnyal küzdő hazai gyógyszergyárak ellátásának biztosítását, s nem utolsósorban felvenni a több hónapos elzártság miatt elmaradt összeköttetést a külföldi gyógyszergyártó cégekkel. Az osztály fennhatósága alá tartozott az ország, de főleg a kórházak és klinikák ellátására alapított Országos Egészségügyi Anyagraktár (igazgató: Peres Ernő gyógyszerész) munkájának ellenőrzése is Említésre méltó, hogy a korabeli szaksajtó [2] megelégedéssel nyilatkozott JJ1 ozsonyi kinevezéséről, 1nint „akinek kiváló egyéni és tudományos qualitásai őt e helyre predesztinálják, s akit az Alkalmazott Gyógyszerészek Szövetsége is kinevezésre ajánlott''! l\1ár az első minisztériumi évei ala.tt szoros kapcsolatot tartott fenn JJ1 ozsonyi a gyógyszerésztársadalom vezető egyéniségével, Gaál Endrével, aki országgyű· lési képviselő és rövid ideig a Népjóléti Minisztérium állatitkára volt . Gaál, aki vidéki szár111azása mellett végigjárta az a.Ikalmazotti beosztástól kezdve a gyógyszertá1i jognyerésig a századeleji gyógyszerészet valamennyi fokát, rendkívü1i szervező képességével és jó szónoki készségével 1921-bcn egy táborba gyűjtötte az addig külön utakon járó vidéki és budapesti gyógyszerészeket, újjászervezve a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületet. .Mozsonyi fontosnak tartotta., hogy a gyógyszerészet inindennapi problé1nái1ól állandóan tudon1ást szerezzen, így 1endszeresen inegjelent az Egvesület közgyűh.:!Bcin, 1925-től kezdve - inint ininiszte1 i osztálytanácsos - a 1r..inisztcr képv isclrtéhe11 Mozsonyi 111i11isztériu1ni évei alatt se1n szakította nreg összeköttetését _\·olt egyetemi baiátaival, akik a háború (HJ14-18) befejezése után Belák József és Lipták Pál --későbbi egyetemi ta11á1ok - vezetése alatt tudo1ná.nyos, ö1rképző előadásokat és összejöveteleket tartottak az Ür'i;oskar Iniézi::'tcihcn A „Gyógyszerészek Baráti Köre" legaktívabb tagja és f() n1ozgatója éppen JJ1ozsonyi volt, akinek agilitása folytán a gyógyszerészet több gyakorló, olyan neves tagja, mint Deér JiJndre, Bayer Antal, Horváth Jenő, Andriska Viktor stb. is csatlakozott a mozgalomhoz. Az ő kezde1nényezésükre alakult ineg azután 1924-ben a Magyar Gyógyszerésztudo1nányj Társaság, n1elynek elnökéül Mágocsy-Dietz Sándort, a botanika. közismcr t p1 ofesszorát sikerült megnyerniük j_Wozsony·i 276

a Társaságban évtizedeken át aktívan működött, s 1938-1949 között alelnökként tevékenykedett A Társaságban elhangzott és a társtudományok körébe is vágó előadások az évek során világossá tették a hazai két éves egyeten1i gyógyszerészképzés ehnaradottságát. !Jiozsonyi ezekben az években két alkalommal is hivatalos kiküldetést nyert külföldi konferenciára (Genf 1925. Brüsszel 1929), ahol alkalma volt a szakma külföldi képviselőivel nemcsak megismerkedni, de külföldi kiképzési módokat is megismerni Éppen ezért az 1927-ben Pécsen lezajlott Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén hangot adott előadásában - annak a véleményének, hogy a gyógyszerészképzés elmaradottsága ellensúlyozására: „helyes volna, ha a végzett gyógyszerészek időnként az egyetemi gyógyszertárakat frekventálnák, hogy az új vívmányokkal megi,merkedjenek Nem ártana egy, hetenként megjelenő, közlöny alapítása sem, ezenkívül az első segély, a bakteriológia, és a biológia elemeire is ki kellene képezni a gyógyszerészeket, valamint a közigazgatás és tö1 vények vonatkozó részeit is ismertetni kellene a gyógyszerészet történetével együtt" [3] Mint gyógyszerészi - helyesebben az egészségügyi - közigazgatás egyik széles látókörű egyénisége az 1930-ban lezajlott „Közegészségi és Társadalompolitikai Országos Értekezlet" alkalmával a következő figyelenneméltó megállapításokat tette: „A gyógyszerészet nem magánügy, nem egyesek üzleti érdekeit van hivatva szolgálni, hanem a közegészségügynek egyik integráns része, amely az orvos gyógyító működését kiegészíti, mintegy annak befejezője" [ 4] Beszéde további részében felsorolja a fontosabb megoldandó kérdéseket mint: az 1876. évi XIV. tc. -nek a gyógyszerészetre vonatkozó részeinek a kor szellemében történő módosítását, új Gyógyszerkönyv kiadását, az alkalmazott gyógyszerészek korpótlék- és nyugdij ügyét s nem utolsó sorban a gyógyszerész kiképzés és továbbképzés ügyét Ez utóbbi kérdésben szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a gyakorló gyógyszerésznek - főleg vidéken - mennyire szüksége van az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek ismeretére, holott az érvényben levő kiképzési rendszer csak a vizsgát úja elő (approbatio), de a tárgynak egyetemi előadója nincsen. E tárgyban megjelent dolgozatai [5] és munkássága elismeréséül a budapesti Pázmány Péter Egyetem Orvoskara 1931-ben meghívja a „Gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályok" címen előadások tartására, hetenként 5 órában [6] Az 1932-ik év az egészségügyi közigazgatásban változást hozott, mert az egyre fokozódó „gazdasági válság" következtében a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium megszűnt Mozsonyi osztálytanácsosi Iangját megtartva - az egészségügyi csoporttal együtt a Belügyminisztérium kötelékébe került.. Ez időben jelent meg a „Kórházak és egyéb gyógyintézetek gyógyszerellátása" című munkája [7], melyben kimutatja, hogy az intézetek ún. „házi-gyógyszertárai" csak nagyobb beteglétszámú kórházaknál engedélyezhetők, annak ellenére, hogy az ilyen gyógyszertárak által magisztrálisan készített gyógyszerekkel sok külföldről behozott „specialitás" pótolható. Az Egyetem Orvoskara 1932 . november 30-án tárgyalta Mozsonyi kérvényét, melyben a „Gyógyszerészet különös tekintettel a gyógyszerészi közir;azgatásra" című tárgykörből magántanári címért folyamodott A Kar a ben.yújtott dolgozatokat Vámossy Zoüán és Jah:Ibházy Zsigmond professzorolrnak adta ki elbírálás végett. A bírálók a benyújtott munkák részletes ismertetése után egybehangzóan megállapítják, hogy !Jiozsonyi „irodalmi munkássága akkor sem szűnt meg, mikor egyetemi alkalmazásától megválva miniszteri hivatalnokká lett, sőt az egészségügyi közigazgatás alapos ismeretével és a gyógyszerészi kér-

277

dések állandó tanulmányozásával, nélkülözhetetlen szakemberré küzdötte fel magát'', ezért őt a magántanári címmel felruházni ajánlják. A Kar a szokott „próbaelőadás" után 1nagántaná1rá képesítette, s azt a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 1933. júlins 20-án jóváhagyta [SJ A bírálóknak ana a megállapítására nézve, hogy Mozsonyi mint az egészségügyi közigazgatás szakembere - felemlítem, hogy ő ezekben az években előadó a Tisztiorvosi Tanfolyamon s a Vizsgabizottság tagja és jegyzője, tagja a Gyógyszerészgyakornokokat Kijelölő Bizottságnak, a Belügyminisztérium képviseletében tag az Országos Növényvédelmi Tanácsban [9], [10]

Egydenii tanársága Az 1934-es esztendő fordulatot hozott Mozsonyi pályáján Amikor az Egyetemi Gyógyszertár alapítója és vezetője Matolcsy Miklós professzor nyugalomba vonult, a kiirt pályázatra beérkezett három pályázó közül az Orvoskar Mozsonyit ajánlotta első helyen, s így 1934 március 7-én ő nyert kinevezést az Egyete1ni Gyógyszertár vezetésére„ Távozásakor a miniszter ,,miniszteri tanácsos" -i címmel tüntette ki, a gyógyszerész-társadalom pedig őszinte sajnálatának adott kifejezést a minisztériumból való távozása miatt, miután benne a gyógyszerészi ügyek alapos ismerőjét és támogatóját veszítette el. Mozsonyi nagy ambícióval fogott neki a már 25 éves Egyetemi Gyógyszertár fejlesztéséhez és a gyógyszerészképzés megreformálásához. Első lépésként sikerült elérnie, hogy a Kultuszminisztérium 1935-ben hozzájárult a Gyógyszertár önálló jellegének kialakításához s felvegye az „Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár" nevet. Ezáltal az intézmény oktató jellege még jobban kidomborodott, amit különben már az alapító rendelet is így írt elő: „A gyógyszertár nemcsak a klinikák gyógyszerszükségletének ellátását, hanem az orvos- és gyógyszerészhallgatók elméleti és gyakorlati oktatását is lehetővé tegye " Továbbá: „ . a vezetéssel megbízott gyógyszerész a "Gyógyszerészeti műtan" előadására kötelezett és ne1n sorolható a tisztviselők közé, hanem a tanítói sze1nélyzetnek tagja". Mozsonyi a gyógyszertárat ugyanabban az elhelyezésben vette át, mint az a meginduláskor volt az f'llői út 26. számú épület IIL emeletén . A „Gyógyszerészi műtan" című előadásoknak jelentősége csökkent a hallgatóság szemében azzal, hogy a tárgyból szigorlatozni nem kellett s csupán az „approbatiós" vizsgán kellett beszámolni az anyagról De a gyógyszertár szűk elhelyezése és a megfelelő laboratóriumok hiánya miatt a hallgatók széles körű kiképzésére sem volt mód. A nehézségeket látva Mozsonyi már a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ülésén (1935 január lL) tartott és az intézet munkásságát ismertető elő­ adásában [11] hangsúlyozta a gyógyszertár előnytelen és tűzveszélyes elhelyezését, megoldásként sürgette az intézmény földszinti s az eddiginél tágasabb elrendezésének szükségességét, hogy ott mind a gyógyszerkészítés, mind az oktatás. szempontjából korszerű és nélkülözhetetlen felújítás keresztülvihető legyen Ugyanakkor rámutatott az érvényben levő képzési szabályzat hiányosságaira és állást foglalt a 4 éves egyetemi képzés mellett, majd reményének adott kifejezést, hogy a közeljövőben sikerülni fog a kormányzattal az új képzési reformot elfogadtatni Az 1936-ban Budapesten tartott Országos Felsőoktotá'i Kongresszuson Mozsonyinak alkalma volt feltárni a gyógyszerészképzés hiányosságait, továbbá részletesen ismertetni az oktató professzorok által kidolgozott és az órarend szempontjából összehangolt tervet, mely mind a bölcsész-, mind az orvoskarra nem csekély megterhelést jelentett azáltal, hogy intézetek és laboratóriumok létesítését tette szükségessé [12J 278

Noha az illetékesek meggyőzése sikerrel járt, mégis a reform kivitelére csak négy esztendő múlva, 1940-ben került sor Az Egyetem akkori főhatósága,, a, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1940 augusztus scán adta ki a gyógyszerészhallgatók új képzéséről szóló rendeletét, mely a középiskola elvégzése után 8 egyetemi szemeszter hallgatását írta elő [13} Egyidejűleg az Intézet tanszéki jelleget, Mozsonyi nyilvános rendes ta,nári kinevezést nyert mint a III. és IV. évfolyamon kötelező főtárgy, a „Gyógyszerészet" előadója Az intézet elhelyezését illetően Mozsonyinak sikerült elérnie, hogy az Orvoskar átengedte a IX kerület Rákos (ma Hőgyes Endre) utcában levő, még Hőgyes professzor által alapított Pasteur intézet helyiségeit, miután a veszettség elleni védekezés akkoriba,n már vidékre kiküldött oltóanyaggal történt, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet termelt, s így a kórház a,lig volt látogatott. „A helyiségek rendelkezésünkre bocsátása azonban csak a csupasz falakat jelentette, a felszerelés és berendezés előteremtése rengeteg pénz megszerzését tette szükségessé " mondotta, Mozsonyi, mikor 194L június 13-án tartott előadásában bemutatta az új intézetet az érdeklődőknek A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy ezekben az években az ország már háborús készülődéssel volt elfoglalva, s így a prnfesszor a kultuszkormánytól nem várhatott teljes mértékű anyagi támogatást . Mozsonyi akkor felhívással fordult - az Egyesületeken át - az ország valamennyi gyógyszerészéhez, hogy adományaikkal segítsék az intézet kmszerű berendezését A befolyt több mint 80 OOO Pengő - a,z akkori viszonyoknak megfelelően - lehetővé tette a régi berendezés felújítása mellett új, oktatás céljait szolgáló laboratóriumok berendezését is Az intézet két önálló épületből állt. Az utcai szárny földszinti helyiségeit a gyógyszertár céljaira rendezték be A hárnm táraasztallal bíró officina tágas, udvarra néző helyiségben, az eredeti berendeszésel kapott helyet, mellette kisebb laboratóriummal főzések, sterilezés stb. célját szolgáló berendezéssel Az officina mellett~ de külön választva - voltak a gyári készítményeket raktározó és kiszolgáltató helyiségek, míg a hűvös raktározást igénylő anyagok az utcai rész alagsori helyiségeiben kaptak helyet. Az udvari - szintén két emeletes - épületet a középen levő lépcsőház két részre osztotta 1941-ben az épületnek csupán a, lépcsőtől jobbra eső felét kapta meg Mozsonyi, a másik oldal még egy darabig az egyetemi intézetek céljait szolgálta Az első emeleten a galenusi laboratórium helyiségeit rendezték be úgy, hogy a gőzzel vagy gázfűtéssel működő készülékek a könnyen szellőztet­ hető folyosói részre kerüljenek, míg a belső helyiségek egyike a, tablettakészítés, másik pedig a kenőcsök, a harmadik az oldatok elkészítésére szolgált. Ezen az emeleten volt még a kézi könyvtár, valamint a dolgozók ebédlője és társalgója is . A második emeleten a kémiai laboratóriumok voltak az analitikai vizsgálatok, részben a hallgatók és disszertánsok oktatása céljára, külön médegszobával és a fizikai mérések céljait szolgáló helyiséggel.. A szárny földszinti helyiségeiben a fővegyész hivatali helyisége és lakása, az alagsorban az oktatás céljait szolgáló tangyógyszertár, valamint a mosogató helyiségek nyertek elhelyezést [14} Alighogy fejeződött be az intézet berendezése és folszerelée.e, '1z mszágnak hadszíntérré válása következtében, új feladattal került szembe a professzor. A klinikai ápoltak számának jelentős növekedése miatt több gyógyszerre és kötszerre volt szükség, s hogy a felhalmozott készletet a bombázások okozta károktól megmentse, Mozsonyi úgy intézkedett, hogy a készlet egy-egy részét a város különböző pontjain levő épületek pincéjében helyezzék eL 279

M ozsonyinak és az intézetnek - éppen a klinikák gy6gyszerellátása miatt sike1ült elkerülnie a nyugatra-települést, s így a készletekből a prnfesszornak Csipke Zoltán fő vegyésszel együtt siket ült a harcok alatt is ellátniok a klinikák szükségletét, miután ők maguk is az intézetben laktak, de segítségükre voltak a lakásaikb61 odamenekült intézeti tagok is A felszabadulást követlíen megindult a helyreállítás Ez nemcsak a romok eltakarítását és a helyiségek rendbehozatalát jelentette, hanem vissza kellett szállítani a kihelyezett gy6gyszerkészletet, hogy a klinikák gy6gyszerellátását biztosíthassák Már túljutottak a konszolidáci6 időszakán, amikor a minisztérium - Mozsonyi javaslatára - elválasztotta a két intézetet és az Egyetemi Gy6gyszertárat Csipke Zoltán vezetésére bízta [15]. Miután sem egyik, sem másik intézetnek nem volt módja új - esetleg megfelelőbb helyiségbe költözni, a két igazgat6 azt az elvi megállapodást követte, hogy ami üzemi (gy6gyszertári) feladatok ellátásához kell, az az Egyetemi Gyógyszertáré, ami viszont az oktatással vagy kutató munkával függ össze, az a Gyógyszerészeti Intézet birtokában marad, Ennek megfelelően a Hőgyes Endre utcai épület valamennyi utcai helyisége az Egyetemi Gyógyszertáré, az udvari épület helyiségei képezték a Gyógyszerészeti Iutézetet A gyógyszerészképzés technológiai tárgyainak oktatása természetesen a szétválás után is a Gyógyszerészeti Intézet - mint tanszék - feladata maradt, azonban Mozsonyi továbbra is megbízta Csipke Zoltán professzort tárgya, a „Gy6gyszerészet (Receptúra)" kollégium előadásával. Oktató és tudományos munkássága kapcsán Mozsonyi mindig nagy figyelmet szentelt a gy6gyszerészdoktor képzésre is. Az 1934-1962. évek közötti peri6dusban összesen 69 disszertáns munkáját irányította, ilL fogadta el a Karhoz való benyújtásra A disszertációk témái nagyobbrészt gy6gyszerek készítésével, stabilitásával, kisebbrészt gyógyszeTészeti szervezési és történeti témákkal foglalkoztak Tanítványai közül számosan kerültek kiemelkedő egyetemi, tudományos, közéleti stb. pozíci6kba [16], többek között Horváth Dénes, Kedvessy György, Láng Béla, Ragettly János, Küttel Dezső, Pandula Egon, Bölcs Béla, Sikos Károly, Farkas András, Rácz István, Aradi Lajos stb. Az 1950-ben létesített Budapesti Orvostudományi Egyetemen Mozsonyi, 1951-től kezdve a dékánhelyettesi tisztet töltötte be, míg 1952-ben eddigi munkássága alapján a gyógyszerészi tudományok kandidátusa lett, Amikor 1955-ben az egyetemen önálló Gyógyszeiésztudományi Kar létesült, a dékáni tisztségre Mozsonyi prnfosszort emelték s ő e tisztséget nyugdíjba vonulásáig, 1962-ig viselte Az ő fáradhatatlan és buzgó munkásságának köszönhető, hogy a fiatal Kar a kezdet nehézségein átjutva, egyre emelve az oktatás színvonalát, neveli az ifjúságot Gyógyszer könyv szerkesztés Az egész gyógyszerészetnek, a gyógyszerellátás fojlődésének, mindig jelentős határköve egy-egy új Gy6gyszerkönyv megjelenése, A gyógyszerkönyvek szerkesztése - nemzetközi viszonylatban is - nagyrészt az egyetemi p10fesszo10k kezében volt . Így volt ez hazánkban is, ahol az első kettő Than Károly prnfesszor, majd a továbbiak Bókay Árpád, illetve Vámossy Zoltán mvosprofeszszorok irányítása alatt készültek A Magyar Népköztársaság kormánya 1948-ban [17] az új - V. kiadású Than Gyógyszerkönyv megszerkesztésével Schulek Elemér p10fossz01 t Károly tanszéki ut6dát, a neves analitikust bízta meg, aki több, mint öt évi munka után, olyan három kötetes munkát adott át megbízóinak, amelyben „nem csupán a gyógyszertári készítmények készítése és ellenőrzése volt szabá280

lyozva, ha11en1 a gyógyszerve gyészeti gyárak és az ellátást ellenőrző intézeteknek is szabványáv á ·vált." Az 1954-ben életbelépett új Gyógyszerk önyv cikkelyei számában most is a kemikáliák foglalják el az első helyet, miután a szintetikus gyógyszerek alkalmazása már akkor is világjelensé g volt. A szintén n1egnöveke dett számú , ,galenikumo k" -r a vonatkozó rendelkezés ek kidolgozásá t a Szerkesztő Bizottság a galenusi albizottság elnökére, Mozsonyi Sándorra, illetve a Gyógyszeré szeti Intézetre bízta Az évekig tartó adatgyűjtés és az ehhez szükséges kísérletek elvégzéséről Mozsonyi a Gyógyszeré sz Szakcsopor t ülésén [18] részletesen beszámolt, s megokolta azt a változást, hogy az ún. neogaleniku mok (injekciók és tabletták) esetében a gazdaságosa bb nagyüzemi előállítású készítmény eket tette hivatalossá a Gyógyszerk önyv. Külön hangsúlyoz ta azt a már említett elvet, hogy a rendeléskor készítendő galenikumo kat előállító gyógyszerés zeknek, valamint „a decentmmo k galenusi laboratórium aiban, a gyógyszerg yárak kiszerelő részlegeiben és a kórházi gyógyszertá rakban dolgozó gyógyszerés zek számára nélkülözhet etlenek ezek a gyógyszerk önyvi előiratok és vizsgálati módszerek. '' Az egészségügy i kmmányza t a Gyógyszerk önyv megjelenése után sem szüntette meg a Bizottság munkáját s az Schulek Elemér, majd Végh Antal profeszszorok elnökletével folytatta - a tudomány és a gyakor18't újabb vívmányainak figyelembev ételével - a VI kiadású Gyógyszerk önyv előkészítését. Mozsonyi professzor itt is megtartotta a galenusi albizottság elnöki tisztét

Kitüntetései 1959-ben, 70 születésnap ja alkalmából a „Munka érdemrend" arany fokozata kitüntetést, 1961-ben az egészségügy i kormányzat tól a „Kiváló gyógyszerész" címet kapta meg A Magyar Gyógyszeré szeti Társaság munkájána k elismeréséül 1937-ben Jakabházy-, 1939-ben Deér- és 1969-ben Kazay emlékéremmel tüntette ki.

111. ozsonyi Sándo1 c1nlékéren<- ( JJ1.ada1·assy TV altei alkotása j

1962-ben nyugdíjba vonult, an1iko1 az állan1 újból a „1\!fuüka é1de1n1end" arany fokozatával tüntette ki, ő azonban szorgahnasa n bejá1t volt intézetében rendelkezés ére bocsátott dolgozószob ájába, s továbbra is vezető egyénisége maradt a gyógyszerés zi tá1sadalom nak, egészen 1976 szeptember l-én bekövetkezett haláláig A Farkasréti temetőben levő sírjára a Magyar Gyógyszeré szeti Társaság fehér márvány síremléket állíttatott

281

J(özlenzényf'i

L A Taxus baccata „Taxin"-járól. (Doktori értekezés) Corvina, Budapest

1912. - 2 A gyógyító vérsavóról (Matolcsyval) L Gyógyszerésze k Lapja' 1919 XIV 22, H 192~. XV. L sz. - 3. A golyva kezelése jódozott sóval Magy. Gyógyszt Társ Ert 1926. 149. - 4 Szérumok és baktériumos készítmények a gyógyszertárb an Magy. Gyógyszt Társ. É1t. 1927. 208. - 5

Gyógyszerésze k továbbképzése . Magy Orv. és Term Vándorgyűlése, Pécs, 1927. VIU 27 - 6. Gyógyszerésze k a propagatív közegészségüg y szolgálatában. Gyógyszerésze ti Hetilap, 1928 57, Gyógyszerészi Értesítő, 1928. 70. 7 A magyar gyógyszerésze t és a magyar nemzetgazdasá gi érdek Népegészségügy, 1929 1-2. sz. Gyógyszerészi Hetilap, 1928 270. - 8 A gyógyszertárak és a gyógyszerellát ás ellenőrzése Népegészségügy, 1929 8-10. sz 473. 9 A magyar egészségügyi közigazgatás, különös tekintettel a gyógyszerészet re Gyógysz Zsebnaptára, 1929. 1. - 10 A közegészségüg yi társadalompol itika Egyesített Gyógysz Lapok, 1930. - 11. A Genfben kötött (1925 II. 19.) II Nemzetközi ópium egyezmény. Magy Gyógyszt Társ Ért 1930 357. - 12 A kórházak és egyéb gyógyintézete k gyógyszerellát ása Magyar Kórház, 1933 1-16. - 13 A gyógyszerésze t és a gyógyszerésze ti tudományok fejlődése Magyarországon. ]Jszt, finn, lnagyar gyógyszerész szövetség kongresszusának összefoglalója, Budapest, 1933. - 14 Az új gyógyszerársza bás orvosi vonatkozásai. Orvosi Hetilap, 1933 XIL 16 - 15. A Magyar Gyógyszerkön yv közigazgatási vonatkozásai (a Magyar Gykv. TV kiad. ismertetése. Pápa, 1934.) - 16 . A magyar gyógyszerészk épzés reformja. Magy. Gyógyszt Társ Ért 1935. 415 - 17. A budapesti Kir. ]\fagy. Pázmány P Tudon: Egyet Gyógyszertárának föladatai és működése Magy Gyógyszt Társ Ert. 1935. 82. 18 A magyar gyógyszerészk épzés reformja közegészségüg yi megvilágításba n. Budapest Centrum ny. 1935 - 19. A gyógyszerész legfontosabb teendői a IV Magy Gykv. életbelépéséve l kapcsolatban. Budapest, Centrum 1935 - 20 A gyógyszerészet i tudományok és a J\fagy. Egyet. Gyógysz. Intézet Gyógyszerészi Közlöny, 1936 12. sz - 21. Beszámoló az 1937. IX -ben tartott Gyógyszerésztovábbképző tanfolyamról. Magy Gyógyszt. Tá1s Ért. 1937. 777, Gyógyszerész Közlöny, ~937 40. sz. - 22 Gyógyszerkön yvi vaskészítmény ek Magy. Gyógyszt Társ. Ert 1937. 542 - 23 Hozzászólás az Orsz. Felsőokta­ tási Kongr előadásaihoz (részlet a llfagy. Felsőoktatásból) Egy. Ny. 1937 -24. Kábítószerekk el való visszaélés és ezek elleni védekezés Gyógyszerész Értesítő, 1937 96, Gyógyszerészi Közlöny, 1937 188 - 25. Egyszeríí eljárás a pilulák, tabletták és porok gyomornedvbe n nem oldódó réteggel való bevonására Magy. Gyógyszt Társ Ért. 1937 - 26. A gyógyszerészké pzés reformja llfagy. Felsőoktatás kiad 1937, Gyógyszerészi Közlöny, 1936. 52 sz. 1937 1 sz. - 27 Mit jelent a gyógyszerésze tnek az Országos Közegészségi Egyesület? Gyógysz Közlöny, 1937. 374 . - 28. Galenikumok előállításAhoz szükséges drogok eliíkészítése Gyógyszerészi Közlöny, 1937. 828 - 29 ~fit jelent a gyógyszerészet nek az Országos Közegészségüg yi Egyesület? Egészség, 1937., 103. - 30 A gyógyszertári üvegekről Magy. Gvógyszt. Társ Ért 1937 109. 31 Vegyszerek - gyógyszerek. Vegyészet, 1937 (4) 1 - 32. Kábítószerekről Magy Gyógyszt. Tá1s. Ért 1938 385. - 33 Az enzimekrő! ~cfogyar Gyógysz Egyesület kiadv. 1938. 46. - 34 A sötétszíníí üvegek és tc'gelyek ultraibolya sugarakat áteresztő képességéről és méréséről (Ragettly-vcl) Magy Gyógyszt Tá1s . Ért. 1938 192 - 3~ Vitamintartalm ú gyógyszerek előállítása a gyakorlatban Gyógyszerésze k Evkönyve, 1939. 281. - 36. Dr. Matolrsy Miklós (1869-1938) Magy. Gyógyszt Tá1s Ért 1938. 6. - 37. A kábítószerügy gyógyszerészi vonatkozásai Gyógyszerészi Közlöny, 1939. 278. - 38. Gyógy282

szeres iivegek és üvegtégelye k vizsgálatáró l (Kedvessy-v el). Magy Gyógyszt. Társ. Ert. 1940 374 - 39. A szabványos vényminták gyógyszerés zi szempontból Gyógyszeré szi Közlöny, 1940 . 247 - 40. A magyar gyógyszerés zet jövője az új képzési reform tükrében Gyógyszeré szi Közlöny, 1940 714. 4L Nehezen beszerezhető gyógyszerek helyettesíté se és pótlása. Magy. Gyógyszerészeti Társ Ért. 1941 101 -;- 42. Az új Bpesti Egyet Gyógyszeré szeti Intézet llfagy Gyógyszt Társ Ert 194L 449. - 43. A gyógyszertá r és a gyógyszerés z Egészség. 1943 27 - 44. Az Y Magyar Gyógyszerk önyv. A Gyógyszerész. 1947 136. - 45 A magyar gyógyszer_észképzésről. A Gyógyszerész, 1946. 38 uo 1947 lL 39 71. 100. - 46. Ujabb problémák az új gyógyszerés zképzéshez A Gyógyszeré sz, 1947 172. - 47 Tájékoztató a továbbképző tanfolyamok ról. A Gyógyszerés z, 1947. 200 - 48 A gyógyszerészet jövője . A Gyógyszeré sz, 1947 321 - 49 Hogyan készíthetün k bármikor a gyógyszertá rban friss kló1 os, vizet 1 A Gyógyszerész, 1948. 66. 50 A gyógyszerg yártás és a gvógyszerés zet A Gyógyszerés z, 1948. 106. 51 Az 1848-as gyógyszerés zet képe. A Gyógyszeré sz, 1948 139. - 52. A szabványosítás gyógyszerés zi vonatkozása i. A Gyógysze1és z, 1948„ 195„ - 53. Az elsősegélynyújtásra való „Mentődoboz"-ok szabványter vezete. A Gyógyszerész, 1948 269. - 54 A gombagyűjtés megszervezése. A Gyógyszeré sz, 1948 470 - 55. ,Javaslat a gyógyszerés zképzés reformjához . A Gyógyszeré sz, 1948 687 - 56. A gyógyszerés z szempontjá ból fontos újabb gyógyszerekről A Gyógyszerés z, 1949 37 - 57 A gyógyszerésztovábbképzésről. A Gyógysze1 ész, 1949 138 - 58. Közérdekű problémák és megoldásuk a gyógyszerészi gyakorlatba n A Gyógysze1ész, 1949 173. - 59 Közérdekű közleménye k a Bpesti Egyet Gyógyszeré szeti Intézetből. A Gyógyszerész, 1949. 201. 60. Egyszerű eljárás a gyo1norned vben nen1 oldódó bevonatok készítésére (Némedyvel ) A Gyógyszerés z, 1949, 232 - 61 A hazai ipar gyógyszerés zi vonatkozású produktuma i A Gyógyszerés z, 1949 264. - 62 Egyszerű és olcsó készülék illóolaj-tart almú folyadékok lepárlására A Gyógyszeré sz, 1949. 275 . - 63 Hozzászólás dr. Végh Antal: „Az előadó problémája " e. cikkhez. A Gyógyszerés z, 1949. 313 - 64 Közérdeklődésre számot taitó közle1nények a gyógysze1és z továbbképz és szolgálatába n. A Gyógyszeré sz, 1949. 341 - 65 Egy kitűnő hazai növényi emulgensről (Kanizsai N l-val) A Gyógyszerés z, 1949 360. - 66. A nedvszívó cxtractumo k eliíállítása dextrin helyett keményítiív el. (Steiger-rel) A Gyógyszeré sz, 1949. 403. - 67. Ujítók rovata: Cseppentő üveg A Gyógyszeré sz, 1949. 511. - 68. Javaslat hazai gyógynövén yeink fokozottabb népszerűsítésére A Gyógyszerés z, 1949, 552. 69 . Külföldi gyógynövén yek hazaiakkal helyettesíté se A Gyógyszerés z, 1949. 586 - 70. Újítók rovata: Javaslat ópiumkészí tményck előállítására lrazo,i anyagokból. A Gyógyszercísz, 1949, 648. - 71 Javaslat gyógynövén yek nmmalizására A Gyógyszeré sz, 1950. 20„ - 72 N arancsszirup recion61is el6á1lítása A Gyógyszeré sz, 1950. 160. - 73. A gyógynövén yek folaprításAn ak racionalizálása. A Gyógyszeié sz, 1950 186. - 74. Belladonna-kivm~at helyett Dalma-kivo nat alkalmazása . A Gyógyszeré sz, 1950 217. - 7.5 Uj szerek a fogszuvasod ás ellen A Gyógyszeré sz 1950 271 - 76 Gyógyszerk önvvünk anyarozskiv onatainak hjánvossága i A Gyógyssze1ész. 1950 308. - 77. A új kábítószcrrendclctiől A Gyógyszeré sz, 1950 405 - 78. Ami161 :i gyógyszerésznek tudnia krll! A Gvógyszeré sz, 1951 33. - 79 ,1\z. 'V ~•Ídgyar C~-:-óg)-­ szerkönyv galcnusi részét isn1ertető előadások _A Gyógyszeré sz, 19.51. G5; IU51 75; 1951 101; 1951 131 - 80. Svr calcii phosphor comp - a kalcium foszfátos szirup előállításának is1nertetésc. "'<\ Gyógysz1rés z, 1951. 237. - 81 Cirokkóró felhasználás a parafadugó k helyett. A Gvógyszerész, 1952 . 12 - 82 Egy új hazai gyógynövényről. A Gyógyszeré sz, 1952 32 - 83 A fo1rázatok 283

......

és füzetek gyors előállítása A Gyógyszeiész, 1952 176. - 84 A Tinct. primulae készítése és felhasználása. A Gyógysze1ész. 1952 228/a - 85. Csipkebogyótea A Gyógyszerész, 1953 17 - 86 Reflexiók „A Budapesti Gyógyszertár Vállalat és Egyetemünk együttműködése" című közleményre. A Gyógyszeiész, 1953. 207 - 87. V Gyógyszerkönyvünk alapelvei és általános tudnivalói (Végh Antal-lai) Egészségügyi Kiadó Budapest, 1954. - 88 Hazai gyógyszerkincsünk fokozottabb felhasználása. Gyógyszerészi Kongresszus Előadásai, Szeged, 1955 . 109. - 89. Több segítséget és megbecsülést a gyógyszerészeknek! A Gyógyszerész, 1956. 182 - 90 . J\fagistrális gyógyszerek jelentősége Gyógysz. Szakcsoport továbbképző előadásai, Akadémiai Kiadó 1957. 49. 91. Gyógyszerészeti nagygyűlés Berlinben (Kedvessy-vel) Gyógyszerészet, 1957. 112 - 92. Gyógyszerészeti technológiának oktatása a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Fakultásán . Gyógyszerészet, 1957. 195 - 93 Gyógyszerészképzésünk problémái Gyógyszerészet, 1958 3 94 Az organoleptikus ellenőrzés fiziológiája és jelentősége a gyógyszerész- és 01vosgyak01latban . Gyógyszerészet, 1958. J 75 - 95. Behebung pharmazeutischer Unvertraglichkeiten nach dem Ungarischen Arzneibuch 5. Ausgabe, Pharmazeutische Post. Wien. 1958 113 . - 96.. Die Physiologie und die Bedeutung der 01ganischen Untcrsuchung in der pharmazeut u 1nedizin. Praxis. Die Pharmazie, Berlin, 1959. 21 - 97 Adatok a gyógyszernsomagolásban felhasznált fémalumínium lemezek korróziójához (Szücs Ottóné-val) Gyógyszerészet, 1960 15 - 98 Ötéves a Budapesti Onostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kara. Gyógyszerészet, J 961. 5. - 99. Uber eine einfache Her· stelluug von Eisen(Il)chlorid Die Pharmazie, 1965. 6 - 100. Magyar gyógyszeripar népgazdasági jelentősége Gyógyszereink, 1967. 560 101 - Semmelweis munkásságának néhány gyógyszerészeti és kémiai vonatkozásai Gyógyszerészet, 1968 241. Orvostörténelmi Közlemények, 1970. 55-56. köt. 207 102 Rippl-Rónai József nagy festőmíívészünk gyógyszerészi adatai Gyógysze1észet, 1970 23. - 103. Richter Gedeon gyógyszerész a magyar gyógyszeiipar megalapítója Gyógyszerészet, 1972 J - 104 Orvos-gyógyszerészi kapcsolatok a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapításában Gyógyszerésztörténeti Diáriun1, 19.74. 7. Irodalon1 1 Gyógysze1észck Zsebnaptá.1a., 1921 188 Gyógysze1éSzek La.pja, 21, 4 (1919)

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Gyógys?.erészi I-Ietilap, 1927 256. Gyógysze1észek Zsebnaptár a, 1928 ao i Gyógyszerészek Zsebnaptára, 1929 2·66 Népegészségügy, 287 (1931) Magyar Kórház, 2 (1933) ]\fagántaná.1i képesítő-oklevél, 1933 július 29 Népegészségügy, 432 (1931). Népegészségügy, 703, 988 (1932) _ Magyar Gyógyszmésztudoniányi Társaság Er teútűje, 1 935 82 A Thfag)·ar Felsőoktatás kiadványa, Egy{)t· Nyo1nda., l ga 7 32 900/1940 \T. l( lVí. szániü_ xendt-Jlet _ J\'1agya.r Gyógyszerésztudo1nányi Társaság E1tesítője, 1941 449 100/194í E. Gy sz. levél. Egyotorni Gyógysze1tá1 üattáta Zalai J-[_ GJ ógysze1észdokto1 i értekE:zések a 8c1111nch\'E.iR ( : \ ost Hdon1ánJ i Eg) t-~te­ nien Acta Phann. _Hung 40, 255 (1970). 17 205. 429/48-5 sz ]\..'fagy ~épjólüti l\liniszieti iendelet 18 A Gyógyszerész, l 954. 179

( Sem1nelweis Orvost·udo1nányi Egyeten1 1092 Budapest, Iiőgyes Endre u 7)

284