Válalati informatika. Dr. Bodnár Pál D.Sc. BGF

Válalati informatika Dr. Bodnár Pál D.Sc.

BGF

Tartalomjegyzék ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2. ES VÁLLALATI SOFTVEREK MODELLEZÉSE 2.1 Az Enterprise Software (ES) értelmezése . . . . . 2.2 Az ES modell felépítése . . . . . . . . . . . . . . 2.3 ES világszoftverek kiválasztása . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

15 17 18 23

3. ERP INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1 Az Enterprise Resource Planning (ERP) értelmezése . . . . . . 3.2 Az ERP modell algoritmusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3 ES+ERP=HES honosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

39 42 48 70

4. A MENEDZSMENT-ÜGYVITEL INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA . 4.1 ES+ERP=HES szoftverek menedzsment moduljai . . . . . . . . . . 4.2 Döntéstámogató szoftverek a menedzsment szolgálatában . . . . . . . 4.3 Az INTERNET menedzsment funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

81 86 92 95

5. AZ ÜZLETI ÜGYVITEL INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA 5.1 Beszerzés-Termelés-Elosztás ügyvitel informatizálás . . . . 5.2 Anyag- és készletügyvitel informatizálás . . . . . . . . . . . 5.3 Személyügyvitel informatizálás . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4 Kereskedelmi ügyvitel informatizálás . . . . . . . . . . . . 5.5 Mûszaki ügyvitel informatizálás . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

101 104 122 130 141 147

6. A SZÁMVITEL INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA . . . . . . . . 6.1 Pénzügyi számvitel adatfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2 Vezetõi számvitel adatfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3 Számviteli adathordozók- adatáramlás- és adatkezelés szabályozás

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

157 160 171 179

7. BEFEJEZÉS . . . . . 7.1 Összefoglalás . . 7.2 Kérdések . . . . 7.3 Irodalomjegyzék UTÓSZÓ . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

189 191 197 203 205

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . .

. . . . .

. . . . . .

. . . . .

. . . . .

ELÕSZÓ A Vállalati informatika jegyzet az Európai Unió által Bolognában elfogadott felsõoktatási rendnek megfelelõen, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai Karán, a Gazdálkodás és menedzsment szak hallgatói számára készült. A jegyzetben bemutatjuk az Enterprise Software (ES), Vállalati szoftverek és az Enterprise Resource Planning (ERP), Vállalati erõforrás tervezés szoftverek típusmodelljét és annak honosítását. A jegyzet, valamint a hozzákapcsolódó Példatár I –III. kötetei segítséget adnak a gazdálkodás és menedzsment szak, közgazdász informatikus, vállalkozásszervezõ, statisztikai tervezõ-elemzõ szakirányú hallgatóknak a menedzsmentinformatika, az üzleti informatika és a pénzügyi-számviteli informatika felhasználói szemléletû módszereinek elsajátítására, a modellek, módszerek készségszintû begyakorlására. Az oktatás az ötödik és hatodik szemeszterben heti 1+2 órában folyik (kéthetente elõadás, hetente gyakorlat). A Tanszék az elõadásokat összevontan, szak és szakirány megkülönböztetése nélkül tartja. A gyakorlatokon a hallgatók tankörök szerint, csoportokban vesznek részt, PC munkahelyeket elfoglalva, a módszertani tananyag készségszintû elsajátítása érdekében. Mindkét félév gyakorlati jeggyel zárul. A gyakorlati jegy az elõadások témáiból félévenként megírt két zárthelyi dolgozat jegyének és a PC-n elkészített esetjátékok eredményeinek átlaga, plusz-mínusz a gyakorlati foglalkozásokon való vitakészség, aktivitás beszámításával. Feltételezzük, hogy a hallgatók a számítástechnika és a gazdasági informatika alapjai tantárgyakat sikeresen abszolválták és természetesen jó néhány alapozó tantárgyon – mikro- és makro-közgazdaságtan, matematika, analízis, valószínûségszámítás, operációkutatás, (matrixalgebra) – is túl vannak már, melyek ismerete segít eligazodni az ES és az ERP szoftverek, a menedzsment informatika, az üzleti informatika, valamint a számviteli informatika világában. A jegyzet zárófejezetében lévõ 79 összefoglaló tétel, majd a 209 kérdés irányt mutat a fõiskolai hallgatóknak a bonyolultnak tûnõ, de valójában egyszerû összefüggések megoldásában. A szerzõ a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1966 óta dolgozik a felsõoktatásban. Tíz évet oktatott a Corvinus Egyetem jogelõdjénél, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Üzemszervezési Tanszékén. Több mint harminc éve Fõiskolánk professzora. Fõ kutatási területe a vállalati ügyviteli folyamatok modellezése és algoritmizálása. E témakörben egyetemi-fõiskolai tankönyvek, jegyzetek, példatárak, szakkönyvek, szakcikkek szerzõje, számos szoftverhonosítás (fõleg SAP) irányítója és tevékeny résztvevõje volt. A hallgatók és oktatók közötti kölcsönösen hasznos, harmonikus együttmûködés reményében, Tisztelettel: Ujváriné dr. Melich Katalin C.Sc tanszékvezetõ fõiskolai tanár Közgazdasági Informatika Tanszék Budapest, 2008. szeptember

1. BEVEZETÉS

1. BEVEZETÉS

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

|

11

Bevezetés ES Vállalati szoftverek modellezése ERP Integrált vállalatirányítási információs rendszerek telepítése Menedzsment ügyvitel informatikai támogatása Üzleti ügyvitel informatikai támogatása Számvitel informatikai támogatása Befejezés

KULCSFOGALMAK ES modell: Enterprise Software – Vállalati szoftver. ERP modell: Enterprise Resource Planning – Vállalati erõforrás tervezés. HES modell: Hypersuper Enterprise Software – Hiperszuper vállalati szoftver. IVIR modell: ES+ERP= HES, Integrált vállalatirányítási információs rendszerek típusmodellje. Dekompoziciós algoritmus: Portfólió optimum a szûk erõforrás határnövekményének kiegyenlítõdése által. Szimplex algoritmus: Termékszerkezet optimum a szûk erõforrás egységre jutó fedezeti nyereség maximalizálásával. Erõforrás felhasználás maximalizálás a termelés programozás optimalizálásával. Ford-Vulkerson algoritmus: Termelési programok kritikus útjainak kritikus útja. Internet algoritmusok: e-mail, e-learning,-e-training, e-business, e-commerce. FI modul: Financial Accounting Information – Pénzügyi számvitel informatizálás. CO modul: Management Accounting Information – Vezetõi számvitel informatizálás. Joseph Marie Jacquard Angliában a XVIII. század közepén feltalálta a szövõgépek lyukkártya rendszerû vezérlését. Hermann Hollerit a XIX. század végén az Amerikai Egyesült Államok kormányától megbízást kapott a népszámlálás adatinak feldolgozására. A megbízást az Államok Elnökének visszaadta azzal az indoklással, hogy nem képes megbirkózni a mérhetetlen mennyiségû adathalmazzal. A sokféle adatcsoportosítás és adatösszegzés meghaladja saját- és a rendelkezésére bocsátott nagy létszámú apparátus lehetõségeit, képességeit. Mígnem egy alkalommal ellátogatott egy Jacquard technológiát alkalmazó amerikai textilgyárba, ahol hosszan tanulmányozta a lyukkártya láncolattal vezérelt szövõgépek mûködését. Innen jött számára az „isteni szikra”, ami szerint: „Miért ne lehetne a lyukkártya rendszert adatfeldolgozásra is alkalmazni?” A szikrából gyakorlati valóság lett. Így született meg az Informatika, az információ és a matematika ötvözeteként, amelynek elsõ hardvere a Jacquard-Hollerit lyukkártya által vezérelt adatfeldolgozó gép, szoftvere és adathordozója pedig a lyukkártya volt. Századokat átívelve, Thomas F. Wallace és Michael H. Kremzár 2001-ben megírta az ERP Vállalatirányítás (Enterprise Resource Planning Vállalati erõforrás tervezés) címû, – az informatikában mérföldkõnek tekinthetõ – mûvét.

12

}

VÁLLALATI INFORMATIKA

Kedves Hallgató! A Vállalati informatika jegyzet innen folytatja az Informatika történetét! Mert nem elég Wallace és Kremzár informatika tudományát megismerni, hanem nekünk, közgazdászoknak ismernünk kell az alkalmazás, honosítás módszereit és gyakorlatát is! Erre a megismertetésre tesz kísérletet a Vállalati informatika címû fõiskolai jegyzet. Az elsõ fejezet jelen írás, a Bevezetés, kis informatika történi áttekintéssel. A második fejezet az ES integrált vállalatirányítási információs rendszerrel, az IVIR-rel foglalkozik. Elsõsorban itt az ES modell felépítésérõl van szó. Végezetül szempontokat fogalmazunk meg az ES világszoftverek kiválasztására. Azért „világszoftverek”, mert a globalizált gazdaság minden centrumában és minden perifériáján megtalálhatók. Az ES szoftverek Hermann Hollerit munkájának eredményei, tevékenységének csúcsa. H. Hollerit a népszámlálás adatainak lyukkártyán alapuló gépesítését oldott meg. Naumann János az elektronikus gépi számolás matematikai alapjait teremtette meg. Innen már csak egy ugrás, fél évszázad és megjelennek az IBM nagyszámítógépein a digitális elektronikus hardverek. Erre épülve kezdõdik meg egy informatizálási folyamat az emberi társadalom minden irányában, a mûszaki-gazdasági élet minden területén. Megszületnek az Oracle, Microsoft, SAP és további rendszerek, amelyek a vállalti vezetés-irányítás korábban soha nem látott lehetõségeit teremtik meg. Létrejön a számítógéppel támogatott integrált vállalatvezetés. A harmadik fejezet az ERP Integrált vállalatirányítási információs rendszerek (IVIR) telepítésérõl szól. Az ES gazdaságtörténeti évtizedeiben csupán a vezetés ügyvitelének számítógépes adatfeldolgozása, informatizálása, támogatás oldódott meg. Hol van még a vállalati vezetés-irányítás döntéselõkészítésének, informatikai megalapozásának, az Internet világháló felhasználásának az irányításba való bekebelezése? Az ezredforduló, – a múlt-jelen –, egy-egy évtizedében ez is megtörtént. Ez pedig az ERP rendszerek vállalatvezetés-irányítás döntéselõkészítési stratégiai megalapozása. Az ERP szoftverek az ES integrált adatbázisából, a vállalat piaci környezetrõl kapott információkból táplálkoznak. Ezeket az információkat adatbázisban rendszerezik, adattáblázatok, fantomfájlok szerint megszerkesztik, algoritmusok útján a vállalati döntéselõkészítéshez „készre gyártják”. Ebben a fejezetben szükséges értelmezni az ERP fogalmát. Az angol Enterprise Resource Planning kifejezés magyarra átültetve, vállalati erõforrás tervezést jelent. A mi szakmai zsargonunk szerint ez az anyag-gép-munkaerõ-tõke tervezés módszerét jelentené. Azonban Wallace-Kremzár korábban idézett világhírû szakkönyve ennél többet sugall, sõt ír le. Ennek fényében, ERP alatt vállalati stratégiai tervezést, stratégiai döntés-elõkészítést és információk gyártását értjük. Az ERP értelmezés címû alfejezet ezt a kérdéskört tárgyalja. Az ERP nagy ajándéka az algoritmustára. Errõl szól az ERP modell algoritmusai alfejezet. Az algoritmus képes kiszámítani a stratégiai döntéselõkészítés során felhasználható információkat, ezeket nyomon követi, a környezeti és erõforrás szerkezeti változásokat optimalizálja, visszacsatolja. Az ES+ERP=HES honosítás záró alfejezet leírja a ES+ERP integrált együttmûködésének adatmechanizmusait.

1. BEVEZETÉS

|

13

Az ERP honosítást az SAP III.-ban szereplõ Projekt Esetjáték mutatja be. A negyedik – ötödik – hatodik fejezet IVIR típusmodell a menedzsmentügyvitel-üzleti ügyvitel, számvitel informatizálásra. Az ezek begyakorlásához szükséges feladatokat az SAP Esetjátékok I–II. (PERFEKT Kiadó Bp. 2004) címû kötetekbõl merítettük. A negyedik fejezet részletesen tárgyalja a menedzsment ügyvitel informatikai támogatását, benne az ES és ERP szoftverek menedzsment moduljait, a döntéstámogató szoftvereket, az Internet menedzsment funkcióit. Az ötödik fejezet a profitképzõ üzleti ügyvitel informatikai megalapozását írja le. Teljes részletességgel – szerkezeti, adatfeldolgozási modellek bemutatásával a beszerzés-termelés-elosztás ügyvitel informatizálása szerepel. Majd fokozatosan elhagyva az adatfeldolgozási modulokban az elõzõ ismétlõdéseit, sorra vesszük az anyag- és készletügyvitel informatizálás, a személyügyvitel informatizálás, a kereskedelmi és mûszaki ügyvitel informatizálás módszertanát. A hatodik fejezet számvitel informatizálás. A Financial Accounting (FI) és a Management Accounting (CO) (Pénzügyi számvitel, Vezetõi számvitel) adatfeldolgozásának leírása. Itt foglalkozunk a számviteli adathordozók, adatáramlás és adatkezelés szabályozásával is. Hetedik fejezet a Befejezés. A jegyzetek általánosan elfogadott szerkezetének megfelelõen összefoglaljuk fõ mondanivalónkat, megszerkesztünk kérdéseket a tanulás megkönnyítése és irányultságának érvényesítése céljából, valamint megadunk egy kiemelt irodalomjegyzéket, a szorgalmas diákok szakirodalmi kutatásaihoz. A Szerzõ befejezõ gondolatait az Utószóban írja le. Budapest, 2008. szeptember Tisztelettel: Dr. Bodnár Pál D.Sc. fõiskolai tanár Közgazdasági Informatika Tanszék

2. ES VÁLLALATI SZOFTVEREK MODELLEZÉSE

|

23

2.3 ES VILÁGSZOFTVEREK KIVÁLASZTÁSA Az ES szoftverek elmúlt tíz évi fejlõdése nemcsak a számítógépek hálózatát, hanem a vállalatok folyamat – szervezet – hatáskör struktúráját is átalakították. Csökkent az irányítási szintek száma, egyes ügyviteli tevékenységcsoportok bekerültek a szoftverbe, a hatáskör-információkapcsolatok szorossá váltak, az emberek gondolkodásában is minõségi változások következtek be. Megfigyelhetjük, hogy a vállalatok többféle, viszonylag egyszerû rendszerek bonyolult interfészeken keresztül történõ mûködtetése helyett, egyre inkább egyetlen integrált rendszert üzemeltetnek, egyszerû interfészeken keresztül. A vállalatnak a piacon kapható szoftver-rengetegbõl kell kiválasztania a számára legmegfelelõbbet. Egy adott vállalatnak lehetnek jó és kevésbé jó választásai. Elsõ tennivaló a vállalt szerkezeti modelljének alapos megismerése annak érdekében, hogy kijelölhessük az ügyviteli folyamatokban, a szervezeti felépítésben és a hatáskörök telepítésében rejlõ változtatási, fejlesztési lehetõségeket. Második lépés azon szoftverek számbavétele, amelyek megfelelnek a vállalat technikai-gazdasági sajátosságainak. Például a gyártás tömegszerûségének, a gyártás rendszerének, meglévõ számítástechnikai adottságainak, és így tovább. Harmadik mozzanat a szoftver, illetve szoftverszolgáltató kiválasztása. Negyedik tennivaló a migrációs szoftverek elkészítése, ötödik a szoftverváltoztatási igények kezelése, hatodik a hatástanulmány elkészítése.

a) A vállalat szerkezeti modelljének átrendezése Chris Gray szerint: „Az ES rendszer úgy alakítható, mint a friss beton, amikor kiöntik. Azonban, ha egyszer megköt, már csak kalapáccsal lehet formálni.”[12]3 Hogy sor ne kerüljön a „kalapácsra”, elsõ fontos lépés a vállalat alkalmassá tétele az ES (Enterprise Software) fogadására. Az Integrált vállalatirányítási információs rendszer (ES) honosításának útja az alábbi: IVIR=FOM+SZEM+HAM+IFO ahol: IVIR… Integrált vállalatirányítási információs rendszer, FOM… Folyamatmodell, SZEM… Szervezetmodell, 3 [12] 154. oldal. 4 [9] 126. oldal

[9]4

24

}


HAM… Hatáskörmodell, IFO… Információmodell. A szervezés menete: ügyviteli folyamatszabályozás, a szervezet ráépítése a folyamatokra, a hatáskörök telepítése a szervezetre, az információáramlás hozzárendelése a hatásköri rendszerekhez A gazdasági informatika alapjai címû jegyzet 3. fejezete ezt a szervezési folyamatot részletesen tárgyalja.

b) A vállalat technikai-gazdasági sajátosságainak szerepe a szoftver kiválasztásában A vállalat technikai-gazdasági sajátosságai között a legfontosabbak a következõk: – Technológiai szerkezet, – Termékszerkezet, – Tömegszerûség, – Gyártási rendszer, – Kereslet-kínálat egyensúlya, – Vállalkozás mérete, – Folyamatrend, – Társasági forma, – Hatáskör-megoszlás, – Termelési kultúra, – Informatikai kultúra, – Gazdasági környezet. A szoftver kiválasztásban a technikai-gazdasági sajátosságok érvényesítése alapvetõ követelmény. Ezzel biztosítjuk a vállalat szerkezeti és informatikai modelljeinek összhangját.

c) Szoftver és szoftverszolgáltató kiválasztása A vállalatvezetés a szoftverszolgáltatók áldozatává válhat, ha nem ismeri a saját IVIR-jének szerkezetét, ha nincs összhang az IVIR=FOM+SZEM+HAM+IFO modellek között. A kiválasztott szoftver kereskedõ nevesített javaslatokkal fog elõállni a FOM+SZEM+HAM változtatására. Ha a vállalatvezetés nincs tisztában a saját IVIR-jével, a szoftvercég – minden jó szándéka ellenére – hamis utakra terelheti Megbízóját. Az ES kiválasztásával kulcsfontosságú döntési szempont az egyszerûség. A rendszert a vállalat összes szervezeti szintjén, a vállalat összes munkavállalója használja. A siker egyik titka a szoftverkezelés egyszerûségében rejlik. „Általában minél


|

25

több a választási lehetõség, annál bonyolultabb a rendszer, és minél bonyolultabb a rendszer, annál több a lehetõség.”[12]5 Az ES kiválasztásánál az eladó megfelelõ referenciát adjon. Szolgáltasson korábbi üzemeltetõket, akik elmondják az ES mûködés tapasztalatait. Ha ez nem történik meg, a Megbízó a továbbiakban „ejtse” a szélhámos szoftverkereskedõt. Át kell böngészni az üzleti szaklapokat a kudarcba fulladt megvalósításokról is. Az ilyen cégeket a potenciális partnerek körébõl ki kell zárni. A kiválasztott szoftvert a vállalat ügyviteli adatfeldolgozási moduljaihoz modulonként vállalatra kell szabni. Ebben a munkában a vállalat teljes menedzser gárdája aktív résztvevõ. A szoftver szakértõk a tanácsadó szerepét töltik be ebben a munkában. Az Enterprise Software gazdag tárházából 25 szoftvert nevezünk meg, fõleg a magyarországi forgalmazásra való tekintettel. Közöljük ezen szoftverek moduljait is. A fenti említést érdemlõ szoftverek körébõl hármat tömören tárgyalunk. Kiválasztásuk szempontjai a következõk voltak: – árbevétel, – profit, – cégalkalmazottak száma, – felhasználói kör számossága, – vállalati nagyság (nagy – közép – kisvállalat) lefedése, – ES integráció foka, – ES piaci ára, bevezetés költsége. Az ES világszoftverek forrása a világháló, a 11., 12. és 17. számú szakirodalom, valamint az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottság Informatikai Munkabizottságának nemzetközi felmérése 2004-ben. A kiemelt szoftverek halmazából a három legjelesebb az ORACLE, a MICROSOFT és a SAP. A sorrend egyben piaci rangsort is jelent. A három szoftver történelmileg is jellemzõ tulajdonságot takar. Így a MICROSOFT FI és CO modulok (számvitel, költségelszámolás) kifejlesztésében jeleskedett, az ORACLE az üzleti ügyviteli modulokat fejlesztette ki, míg az SAP a stratégiai tervezésben hozott újat. Sorrend szerint e szoftverek a sorban elõbbre lévõket beintegrálják. Sorszám

SZOFTVEREK

MODULOK AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENSZERBEN

1.

AUTOCAD (AD)

Az elektronikus iparban a technológiai fejlesztés modul, a termékfejlesztés modul valamint a vállalatfejlesztés modul

2.

CAD-CAM (CC)

Ágazatoktól független, mûszaki tervezési modul, gyártmányfejlesztési modul, gyártásfejlesztési modul

3.

CONTNET (CN)

Tejipari, általában élelmiszeripari termelés-irányítási szoftver, benne programozási modul, gyártáskövetõ modul, költségnyilvántartó modul

4.

E-LINK-A MOBIL

Szállító-vevõ modulok, pénzügyi modul, számviteli modul, logisztikai modul, projekt-menedzsment, vezetõi információk modul

5 [12] 64. oldal

26

}


Sorszám

SZOFTVEREK


5.

FOSS-FOBU (FF)

Folyamatirányítási modul.

6.

HEWLETT PACKARD (HP)

Folyamatos gyártási rendszerekre termelés-irányítási modul, raktármodul, beszerzés modul

7.

IFS-APPLICATIONS

Üzleti modul, termelésirányítási modul

8.

INFORM-COM (IC)

Vállalati folyamatok modellezése, tervezése modul, vevõ-szállító modul, termelésirányítási modul, raktár modul, vezetõi információs modul

9.

INFOSYS (IF)

Gyógyszergyártásban termelésirányítási modul, kereskedelmi modul

10.

LIBRA

Pénzügyi modul, számviteli modul, készlet-gazdálkodási modul, tárgyieszköz modul, kereskedelmi modul, pénztármodul, karbantartási modul, szolgáltatási modul, vezetõi információs modul, városgazdálkodási modul, beruházási modul

11.

MECHANICAL DESKTOP (MD)

Elektronikus cégek mûszaki fejlesztési moduljai, termék-gyártás fejlesztés modul, beruházási modul

12.

MFG/PRO (MP)

Termelés tervezés, programozás, nyomon követés, erõforrás tervezés, kapacitásszükséglet számítás, termelésirányítás, készletgazdálkodás, projekt-menedzsment, beszerzés, értékesítés, pénzügy, számvitel, kontrolling, logisztikai modulok

13.

MICROSOFT

Pénzügyi, számviteli, elosztási, termelés-irányítási, raktári, kereskedelmi, projekt-menedzsment, ügyfélkapcsolat, üzleti tervezés és elemzés, adattárház, vezetõi információ modulok

14.

MOVEX

Pénzügyi, számviteli, termelésirányítási, készletezési, marketing, értékesítési, kapacitásszükséglet tervezés, költségszámítás, vezetõi információs rendszer modulok

15.

MIS

Menedzsment ügyvitel döntéstámogató szoftver modulok

16.

NS OFFICE (NS)

Folyamatos automatikus gyártási rendszerekre termelésirányítási modulok

17.

MIR

Minõségszabályozás moduljai: minõség-ellenõrzés, minõség biztosítás, gyártásközi- és végtermék-ellenõrzés modulok

18.

OFFICE (OF)

Marketing információs rendszer moduljai: piaci prognózis modul, piacelemzés modul, termékmarketing modul

19.

ORACLE

Üzleti intelligencia, ügyféladat-kezelés, adattárház, vezetõi logisztika, marketing és értékesítés, vevõ-szállító ellátási lánc, tervezés, beszerzés, termelésirányítás, kapacitás, pénzügy, számvitel, készletnyilvántartás, tárgyi eszköz, humánerõforrás modulok

20.

SAP

Üzleti intelligencia, ügyféladat-kezelés, adattár-ház, vezetõi információk, logisztika, marketing és értékesítés, vevõ-szállító ellátási lánc, tervezés, beszerzés, termelésirányítás, kapacitás, pénzügy, számvitel, készlet-nyilvántartás, tárgyi eszköz, humánerõforrás modulok

21.

SUN SYSTEMS

Logisztika, értékesítés, vevõk-szállítók, beszerzés, termelésirányítás, kapacitás, pénzügy, számvitel, személyügy, készletnyilvántartás, tárgyi eszköz modulok.

22.

SUWHAR SYSTEM (SS)

Profitképzõ modulok: pénzügy, számvitel, kontrolling, eszközgazdálkodás, humánerõforrás gazdálkodás. Logisztikai modulok: értékesítés, készletgazdálkodás, beszerzés, termelésirányítás, projektirányítás, karbantartás, minõség. Ügyviteli modulok: management, marketing, irodai munka


Sorszám

SZOFTVEREK

|

27


23.

SV SCALA

Pénzügy, logisztika, termelésirányítás, személyügy. Gyógyszeripari, vendéglátói, szállítmányozási alkalmazások.

24.

VI BAAN

Gyártási és kereskedelmi modulok, az elektronikai ipar, autóipar, építõipar, papíripar, nyomdaipar területén.

25.

WEB SAS

Analitikus ügyfélkapcsolat menedzsment modul, pénzügyi modul, menedzsment modul, szállítók modul, humánerõforrás modul, statisztikai elemzõ modul, adattárház, on-line internet kapcsolat. 3. ábra Világszoftverek

ORACLE Az Oracle E-Business Suite jelenleg forgalomban lévõ verziója világszerte 6000, korábbi verzióival együtt összesen 13 000, Magyarországon több mint 50 különbözõ szervezet – vállalat, pénzintézet, intézmény – irányítási alaprendszere. Az Oracle elsõként hozta létre a rendszer Internet alapú verzióját, amivel 1998-ban jelent meg a piacon. A széles körû funkcionalitás és a magas fokú integráció mellett jelenleg is az E-Business Suite (elektronikus üzlet sorozat) az egyetlen olyan rendszer, amely a pénzügyektõl, a call centeres (telefonközpontos) értékesítésig minden területet az Internet technológiára épülõ moduljaival fed le. Így biztosítja az egyszerû rendszerkarbantartást, az informatikai központosítást, az ügyfél és alkalmazotti önkiszolgáló funkciók bevezetését és a teljes körû mobilitást a felhasználói oldalon. Az ORACLE verziók sztenderd moduljai a következõk: – Pénzügyi számvitel, – Vezetõi számvitel, – Banki forgalom, pénzeszköz elõrejelzés, – Marketing, – Értékesítés, – Logisztika, – Termelésirányítás, – Emberi Erõforrásgazdálkodás. Az Oracle Corporation (Társaság) a világ elsõszámú szoftverszállítója. Magyarországi leányvállalata az Oracle Hungary, amely több mint fél évszázada tevékenykedik Magyarországon, több milliárd forintos árbevétellel rendelkezik. A kft. dinamikusan fejlõdik, sikeres a kormányzati szektorban, a telekommunikációs cégeknél, a bankoknál, biztosítóknál, a közlekedésben, az egészségügy terén, az ipari és közmû szférában egyaránt. A Kaliforniában alapított és a világ 120 országában eredményes Oracle Corporation az elektronikus üzletviteli, e-Business alapú mûködést biztosító Integrált vállalatirányítási információs rendszere sikerei mellett élénk érdeklõdés kíséri az internetes és intranetes fejlesztéseit, piacvezetõ e-Business technológiáit.

28

}


MICROSOFT A Microsoft Navision verziója integrált vállalatirányítási információs rendszer a kis- és középvállalatok számára készült azzal a céllal, hogy összekapcsolja a különbözõ tevékenységeket és valós idejû adatokkal segítse a döntéshozatalt. Önkormányzati, egyéb közigazgatási nonprofit intézmények ügyviteli adatfeldolgozási rendszere is. A Navision (Adatirányító) nemzetközi tapasztalatokra épülõ rendszer. Az új verziók fejlesztésekor elsõdleges szempont a különbözõ országokból érkezõ felhasználói visszajelzések és új igények figyelembe vétele, beépítése a rendszerbe. Ennek következtében a Navision folyamatosan bõvül olyan funkciókkal, amelyek az üzleti élet változásával válnak szükségessé. Ugyanakkor minden egyes ország, így Magyarország részére is, lokalizált verzió készül, amely megfelel az adott ország törvényi elõírásainak és a vállalatok technikai-gazdasági típusismérveinek. Sztenderd moduljai a következõk: – Pénzügyi számvitel: könyvelés, üzleti tervezés, jelentések, vevõk és szállítók kezelése, befektetett eszközök könyvelése, – Anyagellátás: készletnyilvántartás, foglalások, helyettesítõ cikkek, raktárkezelés, visszáru kezelés, árkalkuláció, – Termelésirányítás: rendelés-nyilvántartás, gyártási folyamatok nyomonkövetése, üzemi kapacitások optimalizálása, terhelése, programteljesítés figyelés, – Ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM: Customer Relationship Management): szerviz, elõrejelzések, – Erõforrások: személyek, berendezések és létesítmények kezelése, – Projektek: tervezés, ajánlatok, költségelszámolás, jövedelmezõség, – Személyi nyilvántartás: személyi- és képzettségi adatok, munkaszerzõdések, hiányzások, statisztikai jelentések. A Naivision informatikai szempontból kétrétegû alkalmazás: adatbázis-kezelõ oldal és grafikus felhasználói felületû kliens alkotja. Az adatbázis-kezelõ a kiszolgáló számítógépen fut, míg a kliensek egy-egy munkaállomáson. A rendszer úgy is konfigurálható, hogy mindkét „réteg” egyetlen számítógépen fusson, ilyenkor nincs szükség külön kiszolgáló számítógépre. A Navision rendszer fejlesztése a Microsoft nemzetközi központjában történik. Mint ahogy azt már korábban említettük, a piaci visszajelzések, illetve a jelentkezõ új igények beépülnek a rendszer következõ verziójába. Ezt a nemzetközi verziót az egyes országokban mûködõ leányvállalatok lokalizálják, azaz megfeleltetik az adott ország törtvényi elõírásainak és felhasználói igényeinek. Az értékesítés, majd a rendszer bevezetése és az azt követõ szolgáltatások a helyi partnerek feladata. A Microsoft Business Solutions (Microsoft Üzleti Megoldás) hivatalos partnerei (Microsoft Certified Business Solutions Partner) (Microsoft Hiteles Üzleti Megoldás Partnerek) minden bevezetést megelõzõen a rendszert az adott vállalat mûködési folyamatainak is megfeleltetik, azaz testre szabják. Ezen túl, az egyes partnerek vállalják a felhasználók oktatását, valamint a rendszerfelügyeletet és tanácsadást is. Mindezek megfelelõ minõségét biztosítja a Microsoft minõsített partner menedzsmentje. Az Axapta integrált vállalatirányítási rendszer a közepes méretû, illetve közép-nagy vállalatok számára készült azzal a céllal, hogy összekapcsolja a különbözõ vállalati tevékenységeket, és valós idejû adatokkal segítse a döntéshozatalt.


|

29

Az Axapta rendszer azon közép és közép/nagy vállalatoknak, vállalat csoportoknak ajánlható, akik akár a legbonyolultabb üzleti folyamataik menedzsment kiszolgálását is igénylik. Az Axapta ideális rendszere lehet az összetett vállalati modellnek, a komplex, nagy teljesítményû menedzsment implementációknak. A modern informatikai technológián alapuló rugalmas testreszabhatósága, robusztus standard funkcionalitása a megcélzott felhasználói kör számára optimális ár/teljesítmény arányú megoldást biztosíthat. Sztenderd moduljai a következõk: – Pénzügyi számvitel, – Vezetõi számvitel, – Termelésirányítás, – Készletnyilvántartás, raktárkezelés, – Értékesítés és beszerzés, – Elõrejelzések, – Menedzsment. Az Axapta fejlesztése a Microsoft nemzetközi központjában történik, ahol a különbözõ országokból érkezõ felhasználói igényeknek megfelelõen születnek meg az új verziók. Az új verziók alapját a nemzetközi tapasztalatok alkotják. A különbözõ országokból érkezõ felhasználói visszajelzések alapján új funkciók kerülnek be a rendszerbe. Ezt követõen minden országban a helyi törvényi elõírásoknak és felhasználói igényeknek megfelelõ lokalizált verziót fejlesztenek, amely így alkalmassá válik az adott országban mûködõ vállalatok támogatására. Az Axapta rendszer nyelvileg és tartalmilag honosított formában áll rendelkezésre és indirekt üzleti modellben kerül a végfelhasználókhoz. A termékeket és kapcsolódó szolgáltatásokat hivatalos partnereik (Microsoft Certified Business Solutions Partnerek) biztosítják a Tisztelt Felhasználók számára. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják a termék-követést, folyamatosan karbantartott honosítást, a bevezetési, testreszabási és egyéb karbantartási tevékenységeket. Mindezek megfelelõ minõségét biztosítja a Microsoft minõsített partner menedzsmentje.

SAP R/3 A SAP (Systeme Anwendungen Produkte in der Datenverarbeitung, illetve angolul Systems Applications and Products in Data Processing) integrált szoftver. Más megnevezéssel: Systems Analysis Program Developtment. Magyarul: Rendszerhonosító és termeléstervezõ folyamat, illetve Rendszerelemzés és programfejlesztés. Az SAP AG (Systeme Anwendungen Produkte - Rendszer Alkalmazási Termékek) története 1972-ben kezdõdött, amikor három fejlesztõ önállósította magát az IBM németországi programozói központjából. 1982-re a cég már 80 alkalmazottat foglalkoztatott, de semmi különlegeset nem mutattak fel sem a német, különösen nem a nemzetközi piacon. Termékük egy jó minõségû nagygépes számviteli rendszer volt, melyhez akkor mintegy 80-100 közepes ügyfelet tudtak megnyerni. A fordulat annak köszönhetõ, hogy a versenytársak közül elõször ismerték fel az addig külön életet élõ négy nagy ügyviteli terület (termelés, logisztika, számvitel,

30

}


controlling) egységes, integrált rendszerbe foglalásának szükségességét és technikai lehetõségét. Az új termék 1985-ben jelent meg SAP R/2 néven, nagygépes assemblyben (szoftver füzérben) és egy új saját nyelven az ABAP-ban (Allgemeine Berichtsauswahl Processor-Általános listakészítõ processzor) programozva, batch feldolgozási technikával. A folyamatos fejlesztés során elõbb az assembly részeket váltották ki, majd egy jelentõs innovációs lépéssel áttértek az on-line feldolgozásra. A nyolcvanas évek végén a nagygépes világban ez igen merész lépésnek számított. 1988-ban az SAP vezetése új utakat keresett a telítõdõ nagygépes piac mellett. Plattformnak a kliens/szerver architectúrát, operációs rendszernek a UNIX-ot választották. A fejlesztés kezdetekor ezek az eszközök még messze nem voltak képesek a szükséges feldolgozási teljesítményekre. 1992 közepén azonban, amikor az elsõ R/3-at üzembe helyezték, már széles körben és nagy választékban kínáltak a hardvergyártók az R/3 környezetéhez alkalmas szervereket. Itt kezdõdött az R/3 diadalmenete, amelyet ma már világszerte több mint 10 000 installáció, mintegy kétmillió felhasználó és kategóriájában stabil 60% körüli piaci részesedés jelez. Ez az elsõ európai, sõt német szoftver, amely tartósan piacvezetõ tud lenni az Egyesült Államok kíméletlen konkurenciaharcában is. Az SAP R/3 német üzemgazdasági alapokon álló szoftver. Gyökerei a nagygépes feldolgozások korába nyúlnak vissza, és ez egyszerre elõnye és hátránya is. Hátrányként emlegetik régies megjelenését, merev hierarchikusságát. Mások ezt elõnynek könyvelik el, letisztultságot és a felhalmozott ügyviteli know-how-t, a best-practice tapasztalatot emelik ki. Elmondhatjuk, hogy a rendszerben felhalmozott mintegy 20-25 ezer emberév fejlesztõi munka és további több ezer emberévnyi tapasztalat egységes egésszé érett. Ezt a bonyolult és érzékeny rendszert azonban csak tulajdonságai ismeretével és tiszteletben tartásával lehet igazán kihasználni, jelentõs bevezetési költségeit megtérülõ beruházássá tenni. Az SAP rendszer alapvetõen tranzakció orientált ügyviteli adatfeldolgozó és tároló rendszer. Ezek a kitételek rögtön meghatározzák alkalmazásának kereteit is. Az R/3 tisztán moduláris felépítésû, egyes moduljai külön-külön adatbázisban tárolják az egyes üzleti események bizonylatait. Integráltságát nem a moduladatbázisok „keresztbe olvasásával“ valósították meg, hanem azzal, hogy az egyes üzleti események eredménye, a tranzakciók, minden érintett modul adatbázisába párhuzamosan megteszik a szükséges bejegyzéseket. Ez a tárolókapacitás növelés, redundancia árán a rendszer stabilitását, teljesítményét és átláthatóságát növeli meg jelentõsen. A controllingra levetítve máris látható, hogy az R/3 tehát úgynevezett kétkörös rendszer, azaz a fõkönyvi és a controlling adatok elkülönülnek egymástól. SAP verziók sztenderd moduljai a management – üzleti – és számviteli modulokba rendezhetõk.

Management modulok Az irodaautomatizálás modul (WF – Workflow) egy információ-technológiai „eszköz" az üzleti folyamat átszervezésének technológiai végrehajtásához. A workflow kezelõ rendszerek célja, hogy gyorsan elérhetõvé tegyék az információt és nagymérték-


|

31

ben csökkentsék az átfutási, a várakozási és továbbítási idõt, és ezáltal növeljék az irodai kommunikáció és a szervezet hatékonyságát. A szakmai megoldások modul (IS - Industry Solutions) a különféle iparágazatok specifikus igényeinek kielégítését szolgálja, amelyet az SAP szakértõi az adott iparág meghatározó vállalataival, és a tanácsadó partnerekkel együttmûködve fejlesztenek. Ilyen szakmai megoldások léteznek például a gépjármûipar, a bank szektor, a gyógyszeripar, a vegyipar, az építészet, a biztosítók, az olaj és gáz, a közigazgatási szektorok, a telekommunikáció, a csúcstechnológia és elektronika, valamint a közmûvek és a kereskedelem területein. A folyamatos fejlesztés eredményeként az SAP rendszer újabb modulokkal bõvült: Treasury (TR), Vállalkozási kontrolling (EC), Befektetés menedzsment (IM), SAP Üzleti információk adattárháza. A projektrendszer modul (PS-Project System) magában foglalja a projekttervezéssel kapcsolatos feladatokat. Segítségével megvalósítható a komplex munkafolyamatok lebontása részfeladatokra, a hálózat-, határidõ- és költségtervezés. Az integrált projekt rendszer segíti a döntés-elõkészítést, adatokat biztosít az értékeléshez és projektbeszámolóhoz.

Üzleti modulok A marketing modul (Public Relationis) a vevõkkel való kapcsolattartás nyilvántartásait, adatgyûjtését és feldolgozását végzi. Központi intézményei a coll-centerek, az ügyfélszolgálati irodák. A marketing modul piaci elõrejelzéseket készít a vállalat várható keresletére. A fejlesztési modul (Development Ware) a számítógépes mûszaki grafikai ábrázolás szoftvereit foglalja magába. Foglalkozik adatarchiválással, szervezeti egységek szerinti fejlesztési feladatok felosztásával és nyilvántartásával. Az értékesítési modul (SD-Sales and Distribution) funkciói tartalmazzák az árajánlatokat, visszaigazolásokat, szerzõdéseket, rendelésfelvételt, kiszállítást, számlázást. Az SD modulban rugalmas hitelvizsgálatra van lehetõség. Hitelkeret-vizsgálat lehetséges az értékesítési cikluson belül különbözõ idõpontokban a rendelés beérkezésétõl kezdve egészen a szállításig. Az értékesítési bizonylatokkal a gyakorlatban szokásos összes értékesítési tevékenység feldolgozható. Az értékesítési folyamat különbözõ fázisainak bizonylatai mindenkor tartalmazzák az adott üzleti eseményre vonatkozó összes információt, meggyorsítva a bizonylatáramlást és csökkentve a hibaforrásokat. Az anyaggazdálkodási modul (MM-Materials Management) felelõs az anyagszükséglet-tervezés, a beszerzés, a számlaellenõrzés, az anyagbevételezés, a készletgazdálkodás és a szállítóértékelés szervezésének és lebonyolításának támogatásáért. Az MM lehetõséget biztosít az optimális beszerzési forrás kiválasztására, naprakész információt szolgáltat a készletekrõl, a múltbeli és a várható jövõbeli felhasználásról, valamint a tervezett készletnövekedésrõl. A beszerzési döntéseket részletes kiértékelések, grafikonok, listák segítik. A rendszer nyilvántartja a mûködéshez szükséges anyagokat, árukat, és a potenciális beszerzési forrásokat, szállítókat. A termelésirányítási modul (PP-Production Planning) tartalmazza a hosszú- és rövidtávú gyártásszervezést, erõforrás-tervezést, átfogó és részletes ütemezést, gyár-

32

}


tásvezérlést támogató funkciókat. A termeléstervezés- és irányítás lebonyolítása is mint minden más tevékenység - bizonyos alapadatokra épül. Ezek lehetnek: – felhasználandó alapanyagok, dokumentumok, gyártási segédeszközök, – darabjegyzékek (egy termék milyen komponensekbõl áll), – a mûvelettervek (azokat a gyártási lépéseket írja le, amelyek a késztermék alapanyagból történõ elõállításához szükségesek, valamint az ehhez tartozó idõszükségletek), – munkahelyek (a munkahelyek számára rendelkezésre álló kapacitást határozhatjuk meg itt; elkülönítve tehetjük meg a gépre, emberi erõforrásokra vonatkozóan; itt kezelhetõk a mûszakonként eltérõ kapacitás adatok). Az eszközgazdálkodási modul (AM-Asset Management) a vállalat eszközeivel kapcsolatos mûszaki, gazdasági tevékenységek kezeléséért felelõs. Az eszközgazdálkodás funkciói az SAP rendszerben: – eszközök osztályozása többféle szempont szerint, – lekérdezési lehetõségek: eszközmérleg, leltáregyeztetõ listák, tételes és összesített számviteli kimutatások, statisztikai célú beszámolók, egyedi beszámolók, – gazdasági események: üzembe helyezés, nyilvántartásba vétel, felújítások, káresemények, selejtezések, értékesítések. Lehetõség van arra, hogy különbözõ értékcsökkenés-számítási módszerek szimulációjával az üzemi eredményeket optimalizáljuk. Az emberi erõforrás modul (HR-Human Resources) tartalmazza a munkaerõ-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátási funkcióit. Ilyenek például a törzsadat-kezelés, munkaidõ-gazdálkodás, bérszámfejtés, útiköltség-elszámolás. Megoldottak a munkaerõ-tervezés és a statisztikai kiértékelés részletei is. A HR-rendszer önállóan, és más SAP modulokkal együtt, integrált rendszer részeként is alkalmazható. A HR modul maga is több, egymástól függetlenül és integráltan is alkalmazható részbõl áll, így oldható meg, hogy csak az adott vállalat számára szükséges funkciók kerüljenek bevezetésre. Ezek a funkciók a többi modullal kapcsolatba hozhatók, de lehetõség van további komponensekkel való bõvítésre is. A minõségbiztosítási modul (QM-Quality Management) segítségével lehetõség van a teljeskörû minõségbiztosításra, amelyhez hozzákapcsolhatók a minõségtervezés és az analízis funkciói. Az integrált rendszer átfogó módon tartalmazza az ISO 9000-es szabvány sorozatnak megfelelõ minõségbiztosítási rendszer elemeit. Ezekben csatolják a szállításokhoz szükséges minõségi tanúsítványokat, amelyek egy-egy anyag specifikációit, illetve egy késztermék vizsgálati eredményeit dokumentálják. A minõségi bizonyítvány automatikus elkészítésekor a rendszer az alkalmazási környezetbõl származó információkat használja fel. A karbantartási modul (PM-Plant Maintenance) használatával lehetõség van a munkahelyek, munkaeszközök karbantartásának ütemezésére, szervezésére és lebonyolítására. A TMK tevékenység jelentheti a termelõ egység saját berendezéseinek karbantartását, valamint külsõ szervizszolgálatot. Ide tartozik a munka- és környezetvédelem is.


|

33

Számviteli modulok Az R/3-rendszer számviteli alkalmazásai integrált megoldásokat tartalmaz, amely az összes vállalati területen alkalmazható. A számvitel és részterületei (könyvelés, controlling és treasury) meghatározó szerepet játszanak. Az egyes részterületek egymás közötti integrációjával, valamint a logisztikai és az emberierõforrás-alkalmazások bevonásával a vállalat összes részlege egységes irányítási eszközzel dolgozhat. A rendszer kielégíti a világ jelentõs ipari országai által támasztott igényeket a rendszer többnyelvûségével, a pénznemek rugalmas kezelésével és az adók, a beszámolók, valamint a fizetési forgalom adott országhoz igazított funkcióival. Az R/3-rendszer így biztosítja az egységes, határokon túllépõ konszolidációra alkalmas számvitel kiépítésének elõfeltételeit. A számvitel az SAP-ban a TREASURY, ACCOUNTING, CONTROLLING modulokból áll. Pénzügyi számvitel (FI): – fõkönyvi könyvelés, – szállító- és vevõkönyvelés, – eszközkönyvelés, – törvény szerinti konszolidáció, – speciális statisztikai számítások. Treasury (TR): – cash-menedzsment, – treasury-menedzsment, – pénzügyialap-menedzsment. Vezetõi számvitel (MA-CO) – általánosköltség-controlling, – termékköltség-controlling (pénz- és devizakereskedelem, értékpapírok és derivátumok), – eredmény- és piaciszegmens-számítás. A számviteli modulok segítségével lehet elvégezni az üzleti tranzakciók pénzügyi, számviteli folyamatainak, az ellenõrzési és beszámoltatási kötelezettségeknek a lebonyolítását. A könyvelés és pénzügyi modul (FI-Financial Accounting) garantálja az ide vonatkozó magyar és a nemzetközi jogi elõírások betartását, amely egyben a rendszer nemzetközi alkalmazhatóságának elõfeltétele. A pénzügyi könyvelés funkciói: fõkönyvi könyvelés, szállító-, vevõ-, eszközkönyvelés, speciális könyvelések, konszolidáció. A számlakeretet az adott cég speciális igényeinek megfelelõen lehet kialakítani. A mérleg különféle típusok és célok szerint készíthetõ el. A gazdasági események rögzítése a bizonylati elv alapján történik. A rendszerben megvalósul az egyeztetõ könyvelés, azaz a szállítói, vevõi és az eszközszámlák analitikus számláin történõ mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk rendelt fõkönyvi számlákon is, így az analitikák folyamatosan összhangban állnak a fõkönyvvel. A kontrolling modul (CO-Controlling) a vállalat belsõ könyveléséért, költséggazdálkodásáért felelõs. Feladata a különbözõ projektekkel kapcsolatos pénzmozgások követése, az eszközbeszerzés, a vállalat belsõ számviteli igényeinek koordinálása, fel-

34

}


ügyelete. A tényleges eredmények dokumentálása mellett a kontrolling fontos feladata a tervezés is. A ténylegesen elért eredmények és a tervek összehasonlításával megállapíthatók az eltérések, amelyek alapján az üzleti folyamatokba való beavatkozást el lehet végezni. A CO valamennyi használatos költségszámítási eljárást támogat: tény-, teljes-, rész-, közvetlen költség- és fedezetszámítás, forgalmi- és összköltségeljárás. A CO-modul több komponensbõl tevõdik össze, amelyek különbözõ feladatok feldolgozására alkalmasak. Például a költség- és árbevétel számításban gyûjtik a fedezetszámításhoz szükséges adatokat. Ezek automatikusan kerülnek át a pénzügyi könyvelésbõl a kontrollingba. A költséghely számítás segítségével kimutatható, hogy az intézménynél hol és milyen közvetett költségek merülnek fel. A költséghelyekhez költségkeretek rendelhetõk, amelyek betartását a rendszer automatikusan figyeli. A folyamatköltség számítás célja, hogy ne csak a funkciókat és a termékeket, hanem több osztályt átfogó üzleti folyamatokat is irányítani és felügyelni lehessen. A termékköltség-kontrolling meghatározza azokat a költségeket, amelyek egy termék elõállításánál vagy egy szolgáltatás teljesítésekor keletkeznek. Ezenkívül megállapítható a fedezeti pont - az ár alsó határa -, amelyért érdemes a vállalatnak a készletét értékesítenie. Szimulálható, hogy a termelési eljárásban bekövetkezett változások milyen hatással vannak az elõállítási költségekre. TR Treasury (TR) pénzügyi eszközöket kezelõ modul a cash management, treasury management és a pénzügyi alapok kezelését valósítja meg.

SAP Business One A SAP Business One a kis- és középvállalatok IVIR-e. A kis- és középvállalkozások amellett, hogy gyakran versenytársak, kölcsönös elõnyöket is nyújthatnak egymásnak, és sikeres együttmûködésük javíthatja az adott ország nemzetközi versenyképességét. A kisvállalkozások különös szerepet játszanak a helyi és regionális gazdaságok fejlõdésében. A nagyvállalatok sokszor egyáltalán nem jelennek meg egy kisebb térségben, miközben a döntõ helyi piacokon értékesítõ kisvállalkozások hatékonyan hozzá tudnak járulni a helyi gazdasági fejlõdéshez. A verseny erõsödésében és fenntartásában a kisvállalkozásoknak van az egyik legfontosabb szerepük Európában, amikor hálózatokat, és más együttmûködési formákat alakítanak ki. Azok az országok, amelyekben a kisvállalkozások sikeresen teszik ezt, jobb eséllyel vesznek részt a világpiaci versenyben. A piacra belépõ új vállalkozások leggyakrabban kis- és középvállalkozások formájában jelennek meg, a kis cégek magukban rejtik a gyors növekedés lehetõségét, és folyamatos piaci jelenlétük is a verseny erõsítését eredményezi. A sikertelen vállalkozások távozása a piacról szükséges és természetes jelenség a piacgazdaságokban, mert a nem megfelelõ célra lekötött eszközökkel gazdálkodnak. Magyarországon a mûködõ vállalatok körében a 2007. évi adatok alapján mintegy 25 ezer kisvállalat és 5 ezer középvállalat található, amelyek összesen több mint 950 ezer embert, azaz a versenyszférában dolgozók 50%-át foglalkoztatják. A nemzetgazdaság teljesítményének és jövõbeli fejlõdésének igen fontos összetevõje az, hogy a kis- és középvállalatok mennyire képesek megfelelni a versenyfeltételeknek, és mennyire képesek megújulni.


|

35

A magyar gazdaság európai felzárkózását, és az egyensúlyi helyzet stabilitását a nemzetgazdaságban betöltött 50%-os súlyuk miatt a kis- és középvállalati szektor értékteremtõ képességének növelése biztosíthatja. Ennek elengedhetetlen eszköze a technológiai színvonal emelése, a kutatásfejlesztési tevékenységek erõsítése, valamint a külsõ tudományos-technológiai eredmények átvétele, hasznosítása, és legfõképpen az adók csökkentése, az adórendszer modernizálása. A magyar kis- és középvállalati szektor vállalatai által megvalósított innovációk körében túlsúlyban vannak a piaci nyomásra létrejött újítások. A szektorban a nagy verseny hatására kialakult egy technológia bevezetési kényszer, ugyanis, ha egy vállalat nem elég versenyképes, illetve innovatív, könnyen elvesztheti partnereit, nagyobb megrendelõit. A vállalatok versenyképessége és innovativitása között szoros a kapcsolat. A hazai vállalatok a felmérések szerint hasonló mértékben tartják magukat innovatívnak és versenyképesnek. A versenyképesség terén rosszul szereplõ ágazatok az innovativitásban sem jeleskednek. A leginnovatívabbnak a szolgáltatási szektorban mûködõ vállalkozások tartják magukat. A Business One egy olyan integrált vállalatirányítási szoftver, mely a néhány százmillió és pár milliárd éves árbevételû cégek számára nyújt lehetõséget, hogy üzleti folyamataikat optimalizálják. Egyszerûen használható, hiszen a felhasználó számára a már megszokott Windows környezet konvencióihoz alkalmazkodik. Gyorsan bevezethetõ rendszer, könnyen karbantartható, bõvíthetõ, más rendszerekkel könnyen integrálható. Az SAP Business One két rétegû kliens-szerver architektúrán alapul. A legtöbb alkalmazás a kliensen nyugszik, ez pedig azt jelenti, hogy a feldolgozás végrehajtása helyileg történik és nagymértékben független a szerver teljesítményétõl. Az SAP Business One kiszállítása tartalmaz egy Service Managert és két alkalmazható szolgáltatást, e-mailek, faxok és SMS-ek SAP Business One-ból történõ elküldésére (levelezési szolgáltatás), továbbá rendszeres adatbázismentések készítésére (biztonsági mentés-szolgáltatás). Az SAP Business One olyan általános funkciókat nyújt, amelyek magukban foglalják az összes üzleti területet, valamint bizonyos innovatív bõvítéseket is, mint például ügyfélkapcsolat-kezelés. Az egyes országok speciális követelményeinek is eleget tevõ verziók fejlesztése folyamatos és közülük már számos rendelkezésre áll. A kis- és középvállalatok piaca nagyon sokrétû, a vállalatok jelentõs mértékben különböznek méretük, számítástechnikai hátterük, ágazati jellemzõik és területi elhelyezkedésük szempontjából. Az SAP a kis- és közép vállalati szektort a következõ módon osztja fel: – mérleget nem készítõ kisvállalatok, – fejlett kis- és középvállalatok, – integrált mûködésû kis- és középvállalatok. A mérleget nem készítõ vállalkozások általában nem támasztanak különleges igényeket, ha üzleti szoftverrõl van szó. A legtöbb esetben ezeket az igényeket a legújabb Microsoft Office alkalmazásokkal is kielégíthetik. A fejlett kis- és közepes vállaltok ugyanakkor igénylik, hogy üzleti folyamataikat szoftverrendszerrel modellezhessék és felügyelhessék. Az SAP kifejezetten az ilyen vállalatok számára fejlesztette ki az SAP Business One-t. Támpontul szolgálhat, hogy

36

}


az SAP Business One legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára elõnyös megoldás. Az SAP Business One segítségével a vezetõk és a dolgozók is hatékonyabban elérhetik és felhasználhatják a számukra szükséges információkat, és így megalapozottabb döntéseket hozhatnak. Az egységes, integrált rendszer a sikeres üzleti mûködés valamennyi lényeges folyamatát lefedi. Ügyviteli folyamatok – Pénzügyi számvitel – Pénzügyi tranzakciók kezelése: fõkönyvi mûveletek, fõkönyvi számlabeállítás és -karbantartás, fõkönyvi feladások, árfolyam-korrekció és költségvetéskészítés, – Banki mûveletek – Pénzügyi feldolgozási feladatok elvégzése: pénzbeérkezések, csekk-kiállítás, betétkezelés, hitelkártyás fizetések, banki egyeztetések, – Értékesítés és disztribúció – Árajánlatok készítése, ügyfélmegrendelések bevitele, szállítások szervezése, készletegyenlegek készítése, számlák és vevõállomány kezelése, – Beszerzés – Beszállítói szerzõdések és tranzakciók kezelése: beszerzési megrendelések kiadása, készletinformációk frissítése, import tételek értékének kiszámítása, visszáruk és jóváírások kezelése, fizetések feldolgozása. Ügyfélkapcsolat-kezelés – Értékesítési lehetõségek kezelése – Az összes értékesítési lehetõség kezelése az elsõ telefonhívástól kezdve az ügylet sikeres lezárásáig, – Üzleti partnerek kezelése – Az ügyfelekkel, viszonteladókkal és beszállítókkal kapcsolatos összes információ kézben tartása: a kapcsolat történetének összegzése, számlaegyenleg, az értékesítési csatorna elemzése, – Szervizkezelés – A szervizfeladatok támogatása, szerzõdéskezelés, szerviz megtervezése, ügyfél interakciók nyomon követése, ügyféltámogatás. Gyártás – Raktárgazdálkodás – Készletszintek kezelése, tételkezelés, árlisták, különleges ármegállapodások, raktárok közötti szállítások, készletmûveletek, – Jelentéskészítés – Jelentések készítése a vállalati mûködés szinte minden aspektusáról: szállítói és ügyféltartozások, forgalom, cash flow, ügyfélkapcsolati események összegzése, könyvelés, raktári készletek, pénzügyi kimutatások, árképzés ügyféltevékenység.

d) Migrációs szoftverek elkészítése A szoftver „testre szabása” után az ES integrált mûködése érdekében – a vállalat sajátosságainak szellemében – összekötõ, kiszolgáló, szerver szoftverek kidolgozása szükséges. Ezeket a „toldalékszoftvereket” a szakirodalom migrációs szoftverek néven tárgyalja. A migrációs szoftverek nem részei a kereskedelmi ES-eknek. Ezek elkészíthetõk a honosító vállalat szoftver szakembereivel, vagy harmadik külsõ megbízott szoftverfejlesztõ cégekkel. Például a Telecom NYrt. (korábban MATÁV Rt.) az SAP tele-


|

37

pítésére Informatikai részlegét 110 fõre emelte és ezen intézet végezte a migrációs szoftverek elõállítását. A FÕGÁZ Zrt. ugyanezt a munkát külsõ, harmadik szoftverfejlesztõ cégre bízta. A migrációs szoftverek adatbázisba integrálása jelenleg még nincs megoldva. Kihelyezett adatkörökben, „fantomfájlokban” tárolódnak, ami a rendszer mûködésében az „egyszerûség” elvének ellentmond. „Ha az ES nem tudja integrálni és feldolgozni a migrációs szoftverek adatait, szükség van olyan kiegészítõ fájlokra, amelyek nem kapcsolódnak a központi adatbázishoz.” [12] 6 A migrációs szoftverek gondoskodnak az ES rendszerekhez történõ ERP szoftverek bekapcsolásáról is. „Összefoglalva: a migrációs szoftverek értékes szolgálatot tehetnek, azonban súlyos terheket is róhatnak a felhasználókra, és itt nemcsak a pénzrõl beszélünk, hanem a rendszer pontosságának a csökkenésérõl és a megnövekedett karbantartási szükségletrõl is. Válogatás nélküli használatuk több problémát okoz, mint amennyi hasznot hajt. Ha csak bizonyos funkciók végrehajtására használják, kiváló munkát végezhetnek.”[12] e.)Szoftverváltoztatási igények kezelése „Akár az ES+ERP=HES együttes, akár csak az ERP (Enterprise Resource Planning=Vállalati Erõforrás Tervezés) megvalósítása mellett döntenek, a szoftver változtatására lesz szükség. Valójában a szoftvercsomagok módosítása lassan kezd egy nemzeti sportmozgalomhoz hasonlítani, illetve olyan, mint egy számítógépes játék az üzleti világban. Az évek során dollármilliárdokat fizettek ki szakértõknek, szoftverfejlesztõknek és szerzõdéses programozóknak a szoftverek módosításáért. Ennek kezdete még a sok részbõl álló vállalati rendszerek idejére tehetõ, mikor a szoftvereket helyi alkalmazásra tervezték. Most, hogy a világ az egységes vállalatirányítási folyamatok (ERP) és az egységes szoftverek (ES) felé halad, komoly kihívást jelent a változtatásokat kordában tartani.” [12]7 A szoftverváltoztatás során követkendõ intelmek: – álljanak ellent az elszigetelt változtatásoknak, – mindig elfogadott változtatási eljárást kövessenek, – a változtatási igények rendje legyen szabályozva. Az ES szoftverhonosítás során a szervezeti egységek természetes törekvése, hogy saját képükre és hasonlóságukra igazítsák a számítógépes adatfeldolgozási rendszert. Ezt a szándékukat a szoftvermódosítás adta lehetõségben igyekeznek érvényre juttatni. A folyamat burkoltan a szoftver elõtti állapot visszaállítására „restaurációjára” irányul. Tudatos vagy ösztönös módja az IVIR=FOM+SZEM+HAM+IFO felrobbantásának. A bomlasztó, degeneráló motívumok megszüntetése, kiiktatása csak a változtatási igények szigorú szabályozása által lehetséges.

6 [12] 70., 71., 73. oldalak 7 [12] 70., 71., 73. oldalak

38

}


f) Fisibiliti Study (FS) kidolgozása Az FS hatástanulmány az ipari társadalomban õsidõk óta létezõ döntés-elõkészítési, rendezett információhalmaz. Csak korábban nem így nevezték. Volt ez értékelemzés címszóval a mûszaki fejlesztési döntések elõkészítõ eszköze, vagy a beruházási változatok közötti döntés megalapozó tanulmánya. Portfólió, szakmastruktúra és munkahelystruktúra összehangolásának vezérfonala. És még sok más vállalati döntés-elõkészítés hasznos eszköze. A Fisibiliti Study megfogalmazás teljes fényében az ES-ek honosításának mérföldkõ fogalmazványa. Így, ilyen néven foglalta el helyét az ES+ERP=HES rendszerek profitképzõ szerepének megnyugtató folyamatában. Az FS alapgondolata HASZON-RÁFORDÍTÁS>0. Ha ez pozitív, akkor érdemes a HES bevezetésével foglalkozni, ha nem, akkor ejteni kell. Az FS magába foglalja a szoftver-kiválasztás és honosítás teljes folyamatát. Szerkezetében követi az idõrendet, a gondolatfelvetéstõl a mûködõ HES-sel bezárva.

Válalati informatika. Dr. Bodnár Pál D.Sc. BGF

Recommend Documents