Prof. Dr. Gadányi Károly DSc egyetemi tanár Tudományos Bizottság Elnöke

„Az tudomány gyükere keser , gyümölcse pedig gyönyör séges” (Apáczai)

El szó A magyar fels oktatási intézményekben a tudományos diákköri munkának hosszú múltja van. A Berzsenyi Dániel F iskola is az alaptevékenységen túl egyik legfontosabb feladatának tekinti a tehetségek felkarolását, támogatását, kibontakoztatását. iskolánk tudományos életét gazdagítják a fiatalok diákköri munkái. A tudományos diákköri mozgalom a hallgatói alkotókészség jól m köd keretrendszere.A hallgatók tanulmányi kötelezettségeik teljesítésén túl szakmaszeretett l és hivatástudattól vezérelve fordulnak választott szakterületük felé. Köszönet illeti azokat az oktató kollégákat, akik mindennapi oktató-nevel munkájuk mellett önzetlenül vállalják a kell nyitottsággal, igényes kíváncsisággal bíró hallgatók tudományos tevékenységének irányítását, szellemi m helyek gondozását. A két évente megrendezésre kerül Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon iskolánk rendszeresen képviselteti magát, számot adva a nálunk folyó tudományos diákköri tevékenységr l. A legeredményesebb hallgatók seregszemléjén a széles szakmai nyilvánosság el tt mutathatják be legújabb eredményeiket. A jubileumi XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára nevezett hallgatóink munkáinak összefoglalóit tartalmazza ezen kiadvány, amelynek els dleges célja, hogy az érdekl k számára betekintést adjon a széleskör szakterületeken folyó kutatási témákról. Továbbá kötetünket annak reményében állítottuk össze, hogy számos ifjú tehetségre hívjuk fel a figyelmet és egyúttal köszönetünket fejezzük ki azon hallgatóknak és oktatóknak, akik a kutatói életelvek kialakításának nemes feladataira vállalkoztak. Prof. Dr. Gadányi Károly DSc egyetemi tanár Tudományos Bizottság Elnöke

1

XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott hallgatóink I. Helyezettek

Fenyvesi Angéla-Vincze József

Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita

Gerencsér Judit /végzett/

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Pálvölgyi Mihály

Horváth Csongor-Szabó Szilvia /végzett/ Tantárgypedagógia /Kémia/ Szekció Témavezet : Dr. ry Imre Kámán Ágnes

Közm vel dés Szekció Témavezet : Dr. Mankó Mária

Sötét Éva /végzett/

Társadalomtudományi Szekció Témavezet : Szántó Imréné dr

II. Helyezettek

2

Bagi Katalin

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr. Pálvölgyi Mihály

Budai László

Közm vel dési Szekció Témavezet : Török Gábor

Gazsi Ildikó /végzett/

Pszichológia Szekció Témavezet : Dr. Gáspár Mihály

Maróti Viktória /végzett/

Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita

Primmera Petra /végzett/

Tantárgypedagógia/Ének-zene/ Szekció Témavezet : Köteles György

Sölétormos Ottó /végzett/

Tantárgypedagógia /Informatika/Szekció Témavezet : Dr. Kiss Miklós

III. Helyezettek

Ábrahámné Molnár Ilona /végzett/

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Murányi Péter

Csiszár Zsófia-Tóth Zsuzsanna

Közm vel dés Szekció Témavezet : Dr. Molnár György

Kalmár Lívia-somogyi Szilvia /végzett/

Földtudományi Szekció Témavezet : Szabó Levente

Kosik Szilvia /végzett/

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária

Mészáros Judit

Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita

Ráduly Renáta

Közm vel dési Szekció Témavezet : Török Gábor

Különdíjasok

Balogh Melinda Renáta Horváth Annamária

Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : K vári Istvánné dr Testnevelés és Sportudományi Szekció Témavezet : Dr.Ekler Judit

Maráczi Tímea /végzett/

Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : Lakatos Lajos

Peth Andrea /végzett/

Humántudományi Szekció Témavezet : Dr.Jankovits Mária

Simon Rózsa /végzett/

Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : K vári Istvánné dr

Tóth Katalin

Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : Lakatos Lajos

Könyvjutalom:

Földi Tamás

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária

Pup Csilla

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Murányi Péter

Szécsényiné Bélavári Andrea

Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária

3

4

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

5

6

Kúti Zsuzsanna

biológia-földrajz szakos tanár

HOGYAN HAT A ROVAROKRA AZ ID JÁRÁS ÉS A NAPFOGYATKOZÁS? Dolgozatomban a pozitív fototaxisú rovarok repülési aktivitását vizsgáltam az id járás változásainak függvényében, valamint - kutatásaim alatt éppen aktuális (1999. 08. 11.) teljes napfogyatkozás idején. Vizsgálataim során többféle módszert is alkalmaztam: az id járás elemei alapján 12 id járási típust különtettem el, s ezt vetettem össze a százalékos fogási értékekkel. Az id járási frontokat is ugyanezen fogási eredmények függvényében vizsgáltam. Az adatok felvételére 1998 és 1999 nyarán került sor Balatongyörökön (Paphegyen). Kutatásaimat a Zala Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által telepített Jermy-típusú fénycsapdával végeztem. A kutatás újszer ségét jelentette az is, hogy három különböz (normál, HGL, UV) izzót használtam. A fénycsapda évente háromszor 10 vagy 15 napig különböz ég vel m ködött. Kutatásom céljára a fénycsapda fogási anyagából a nagylepkék (Macrolepidoptera), molylepkék (Microlepidoptera), bogarak (Coleoptera) és a poloskák (Heteroptera) eredményeit használtam fel. A meteorológiai adatokat az OMSZ Agrometeorológiai Kutatóállomásán egy MILOS automata meteorológiai állomás mérte Keszthelyen. Rovarökológiai kutatásokban leggyakrabban használatos gy jt eszköz a fénycsapda, ami az éjjel aktív rovarokra csalogató hatást fejt ki. A csapdázás eredményessége az állandóan változó környezeti tényez k hatására folyamatosan módosul. A vizsgált térség éghajlatának befolyásoló tényez je a Balaton, s ezáltal a környezeti tényez k közül a mikroklímát módosítja. Az id járási elemekre vonatkozó vizsgálatok alapján azt a következtetést tudtam levonni, hogy az er s szél és az éjszakai csapadék gátló tényez ként hat a rovarokra. Az id járási frontok vizsgálata során pedig megállapítható, hogy a fénycsapdázás eredményessége szempontjából kedvez tlen, illetve a pozitív fototaxisú rovarok repülési aktivitását csökkenti a hidegfront, míg a melegfront jelenléte ezt emeli. A kedvez bb hatások esetén a rovarok aktívabbak, ezáltal több petét raknak. A lárva kikeléséig van id felkészülni a védekezésre. Ezzel elkerülhet , vagy csökkenthet a nem kívánt hatás. A kutatások eredményeinek segítségével befogott példányszámokat korrigálni lehet (pozitív vagy negatív irányba). Így pontosabb növényvédelmi prognózisok készíthet k. Az éjjel repül rovarok napi ritmusát befolyásolják a környezet megvilágítási viszonyai. Felmerült a kérdés, vajon a déli órákban fokozatosan elsötétül égbolt megváltoztatja-e az éjszaka folyamán fényre repül rovarok nappali nyugalmát, illetve repülésre serkenti-e ket?

Témavezet : Dr. Puskás János Ph. D. iskolai docens

7

Zsuzsanna Kúti HOW DO THE WEATHER AND THE SOLAR ECLIPSE AFFECTS THE INSECTS? In my thesis I analized the flying activities of affirmative phototaxis insects plotted against changes in weather and during the total eclipse (11. August 1999) which was just actual while I was doing my investigations. I applied several kinds of methods: I separated twelve kinds of weather types based on weather factors. I compared these with the number of catches in percentage. I investigated the weather fronts based on the same catch results. I collected the necessary data during the summer of 1998 and 1999 in Balatongyörök, (Paphegy). I did my researches with a Jermy-type light-trap established by Zala county Plant protection and Soil conservation Station. The novelty of the research was that I used three different lamp bulbs (normal, HGL and UV). The light-trap was working with with different light bulbs for 10-15 days, three times a year. From the catches I took use of the following species’ results: butterflies (Macrolepidoptera), moths (Microlepidoptera), beetles (Coleoptera) and house-bugs (Heteroptera). The meteorological data was taken by MILOS automatic exposure in the Agrometeorology Research Station of National Meteorological Service in Keszthely. The most frequently used trap device in insect ecology is the light-trap, which attracts insects that are active at night. The efficiency of the traps is changing due to the continually changing environmental factors. Lake Balaton affects the climate of the investigated area, so from the environmental factors the micriclimate is modified. Based on research about weather factors, I could arrive at a conclusion that strong wind and rain at night affects the insects in a negative way. Based on the research on weather fronts we can confirm that the efficiency of the traps is adverse. The flying activities of affirmative phototaxis insects is decreased by cold front and increased by warm front. During the advantageous effects the insects are more active and they oviposit more. Until the hatch-out there is time to prepare for protection. By this we can avoid or decrease the not demanded effects. With the help of the results we can correct the number of caught species (into negative or positive way). In this way we can produce a more exact plant protection prognosis. The daily routine of the night insects is affected by the illumination of the environment. A question arose: Does the gradually darkening sky change the peacefulness of the insects, which are flying in direction of light at night, or does it stimulate them to fly?

Supervisor: Dr. János Puskás assistant professor

8

Rajnai Beáta

biológia szakos tanár

AZ ERWINIA AMYLOVORA FERT ZÉSRE ÉRZÉKENY ÉS REZISZTENS ALMAFAJTÁK HISZTOLÓGIAI VIZSGÁLATA Az Erwinia amylovora a t zelhalás nev betegség kórokozó baktériuma, amely hazánkban sok nehézséget okoz, ugyanis rendkívül gyorsan képes szaporodni és jól alkalmazkodik a különböz védekezési módokhoz, így aktuális feladat olyan védekezési eljárások kifejlesztése, illetve összefüggések felismerése, melyek megkönnyítik a kórokozó felszámolását. Dolgozatomban a t zelhalás hatásait almafajtákon vizsgáltam, illetve megpróbáltam összefüggéseket keresni az egyes fajták rezisztencia foka és a virág szövettani felépítése között, mivel a baktérium egyik f támadási pontja a virág. Ismertetem továbbá az Erwinia amylovorával szemben rezisztens, toleráns és fogékony almafajták virágainak és nektáriumának hisztológiai leírását is. A dolgozatomban a következ eredményeket kaptam: A vizsgált almafajták intraflorális nektáriuma automorf, az alapjukon vagy a csúcsukon vagy mindkét helyen kiemelkedik a receptákulumból. A virág jellege fajtánként változhat. A nektárium a virág mediális longitudinális metszetében háromszög vagy trapéz alakú. A nektárium epidermiszét borító kutikula vastagsága 1999-ban 3,22-5,72 m, 2000ben 1,78-2,99 m között változott. A legvékonyabb kutikulát 1999-ben az Idared, az Egri piros és a Jonagold fajtáknál mértük, amelyek közül az els két fajta fogékony, az utóbbi pedig közepesen rezisztens fert zéssel szemben. A legvastagabb kutikulát a Rewenánál mértük, mely rezisztens a fert zésre nézve. 2000-ben a legvékonyabb kutikulát a Reanda, Idared, Remo fajtáknál mértük, amelyek közül az irodalom szerint a Reanda és a Remo rezisztens, az Idared fogékony a fert zésre (méréseink szerint viszont mindhárom fajta fogékony a fert zésre). A legvastagabb kutikulát a Jonagoldnál mértük, amely a szakirodalom szerint közepesen rezisztens, míg a mérés alapján rezisztens a fert zésre. A kutikula vastagsága valószín , hogy befolyásolja a rezisztencia mértékét.A kutikula alatt elhelyezked epidermisz hosszúságát 1999-ben 1346,14-2256 m-re, 2000-ben 611,861043,13 m-re mértük.Egy epidermisz hosszúságát tekintve 1999-ben 14,56-21,33 m, míg 2000-ben 5,66-10,37 m közötti értékeket kaptunk. Az epidermisz vastagsága 1999ben 13,048-13,32 m, 2000-ben 5,07-8,54 m között változott. Vékony epidermsizt mértünk 1999-ben az Idarednél, mely fogékony fajta, vastagot pedig a Reandánál és a Libertynél, melyek ellenállóak a t zelhalással szemben. 2000-ben pedig vékony epidermiszt mértünk az Egri pirosnál, mely szintén fogékony az Erwinia amylovora okozta fert zésre, vastagot pedig a Jonagoldnál és a Florinánál, melyek közül a Florina a szakirodalom szerint rezisztens, a Jonagold pedig közepesen rezisztens a fert zésre. Vagyis nem kizárt, hogy az epidermisz vastagsága és a rezisztencia mértéke között is összefüggés van. Az epidermisz hosszúság X vastagság értéke 1999-ben 18498,32-29436,28 m2 , 2000ben 3483,74-6955,21 m2 volt. Ez az érték az epidermiszsejtek nagyságát mutatta meg. Nagy epidermiszsejteket találtunk mindkét évben a rezisztens Rewenánál és 1999-ben a

9

Libertynél, míg 2000-ben az Idarednél, kicsit pedig 1999-ben a fogékony Idarednél, 2000ben a Reandánál. Az epidermiszsejtek alakja mindkét évben négyzet és téglalapalakú volt. A nektármirigy vastagságára 1999-ben 463,92-725,28 m, 2000-ben 160,72-278,75 m közötti éréket kaptunk. A nektármirigy hosszúsága 1999-ben 1185,25-2024,71 m, 2000ben 495,71-910,25 m között változott. A nektármirigy területe az 1999-es évben 375298-921687 m2 , a 2000 évben 95314,67-198231,1 m2 volt. A nektármirigy alakja mindkét évben hosszúkás illetve hosszú volt. A receptákulum vastagsága 1999-ben 821,1-1042,184 m2, 2000-ben 164,48-316,3 m2 közötti volt. Vastag receptákulumot találtunk 1999-ben az Elstarnál és a Libertynél, vékonyat a Reandánál, míg 2000-ben vastagot a Freedomnál és a Libertynél, vékonyat a Rewenánál.

Témavezet : Dr Scheidné dr Nagy Tóth Erika iskolai docens

Beáta Rajnai

HISTOLOGICAL STUDY OF APPLE CULTIVARS, SUSCEPTIBLE OR RESISTANT TO INFECTION BY ERWINIA AMYLOVORA Erwinia amylovora is a pathogen bacterium responsible for fire blight, causing several difficulties in Hungary, since it is able to multiply quickly and can adapt well to various protection methods. Thus it is essential to develop other ways of protection and to study possible correlations, which help fight against this bacterium. My thesis presents the investigation of the effects of fire blight on apple cultivars and the relationship between the degree of resistance and the histological structure of the flower, since one of the main sites of infection is the flower. Furthermore, the histological description of the flowers and nectary of resistant, tolerant and susceptible apple cultivars is given. In the thesis the following results were achieved: The intrafloral nectary of the studied apple cultivars is automorph, rising above the receptacle at its basis or apex or both places. The type of the flower may be different at cultivars. The nectary is triangular or trapezoid in the median longitudinal section of the flower. The thickness of the cuticle covering the nectary epidermis varied between 3,22-5,72 µm in 1999 and between 1,78-2,99 µm in 2000. The thinnest cuticle was measured at cvs. ‘Idared’, ‘Egri piros’ and ‘Jonagold’ in 1999, out of which the first two cultivars are susceptible, the latter is moderately resistant to the infection. The thickest cuticle was measured at ‘Rewena’, which is resistant to the infection. In 2000 the thinnest cuticle was measured at cvs. ‘Reanda’, ‘Idared’ and ‘Remo’, out of which ‘Reanda’ and ‘Remo’ are resistant, while ‘Idared’ is susceptible to the infection, according to literature (in contrast with it, all three cultivars are susceptible according to my measurements).

10

The thickest cuticle was measured at cv. ‘Jonagold’, which is moderately resistant, according to literature, whereas it should be considered resistant according to our measurements. The degree of resistance is supposed to be influenced by the thickness of cuticle. The length of the epidermis located below the cuticle in 1999 1346,14-2256 µm, in 2000 611,86-1043,13 µm was measured. The thickness of the epidermis was 13,048-13,32 µm and 5,07-8,54 µm in 1999 and 2000, respectively. In 1999 a thin epidermis was measured at cv. ‘Idared’, which is a susceptible cultivar, whereas the epidermis was thick at ‘Reanda’ and ‘Liberty’, which are resistant to fire blight. In 2000 a thin epidermis was measured at ‘Egri piros’, which is also susceptible to the infection caused by Erwinia amylovora, while a thick epidermis was found at ‘Jonagold’ and ‘Florina’, out of which the latter is resistant according to literature, while ‘Jonagold’ is moderately resistant. Thus the possible relationship between the thickness of epidermis and degree of resistance cannot be excluded, either. The value of length x thickness of epidermal cells varied between 18498,32-29436,28 µm and 3483,74-6955,21 µm in 1999 and 2000, respectively. This value showed the size of epidermal cells. Large epidermal cells were found at the resistant cv. ‘Rewena’ in both years and at cv. ‘Liberty’ in 1999 and at cv. ‘Idared’ in 2000, whereas epidermal cells were small at the susceptible cv. ‘Idared’ in 1999 and ‘Reanda’ in 2000. Epidermal cells were square or rectangular in both years.The thickness of the gland was 463,92-725,28 µm and 160,72-278,75 µm in 1999 and 2000, respectively. The length of the nectary varied between 1185,25-2024,71 µm and 495,71-910,25 in 1999 and 2000, respectively. The area of the nectariferous gland was 375298-921687 µm2 and 95314,67-198231,1 µm2 in 1999 and 2000, respectively. The shape of the gland was longish or long in both years.The thickness of the receptacle was 821,1-10421,84 µm2 and 164,48-316,3 µm2 in 1999 and 2000, respectively. In 1999 the receptacle was thick at cvs. ‘Elstar’ and ‘Liberty’, it was thin at cv. ‘Reanda’, while in 2000 the receptacle was thick at cvs. ‘Freedom’ and ‘Liberty’ and it was thin at cv. ‘Rewena’.

Supervisor: Erika Scheid-Nagy Tóth PhD

11

Vámos Gábor

technika-történelem szakos tanár

RÉGÉSZETI JELENSÉGEK HATÁSAI SZÁNTÓF LDI NÖVÉNYEINKRE Napjainkban egyre több dolgozat, cikk foglalkozik egy, vagy több különböz tudományág határterületét súroló interdiszciplinális témával. Az agrártudomány területér l vett ismeretek hasznos segítséget nyújtanak egy teljesen más szemlélet tudományágnak, a régészetnek. Mára a régészeti célú leletfelderítés egyik leghaladóbb ágazata az úgynevezett légi régészet túllépett kezdeti fázisán, a légifénykép analízisen. Az egyre növekv információhalmaz pontosabb méréseket, jobb el készítést, alaposabb munkát igényel. A légifotóanalízis természeti jelenségeket vizsgál. A vizsgált jelenségeket alapvet en két nagy csoportra, talaj-jelenségekre és termésjelenségekre osztják. A talaj-jelenségek közé tartoznak az árnyék-, a hó- és a nedvesség-jelenségek A termésjelenségeknél konkrétan a növények jelz szerepér l beszélünk. Sz kebb értelemben ezzel a problémakörrel foglalkozik a dolgozat is. A légi régészettel foglalkozó pár hazai és nem csekély külföldi szakirodalom elhanyagolt mostohagyermeke a növényi termésjelenségek vizsgálatával foglalkozó rész, fejezet. A probléma összetett. Rengeteg komponens együttese adja ki azt az állapotot, ami mi termésjelenségekként definiálunk. A vizsgálatok távlati célja az volt, hogy konkrét mérési eredményekkel igazolja a termésjelenségek létét, és mindezek birtokában segítse a légifotózással foglalkozók gyakorlati munkáját a gabonanövényekkel fedett régészeti objektumok felmérésében, vizsgálatában. Az analízis célja a gabonanövények régészeti objektumok által produkált, vontatott fejl dési folyamatának mérési eredményekre alapozott bemutatása. A vizsgálat alá fogott terület a Vas megyei Magyarszecs d határában lév , Körmend felé es Bibic-rét nev három és fél hektáros szántóterület, a fed növény pedig a tavaszi árpa. A régészeti objektum a római kori Borostyánk út Pannóniai szakaszának Salla útállomás és Savaria város közti regisztrált nyomvonala, ami esetünkben speciális talajtani jelenségként értékelhet . Mint ilyen természetesen nyomot hagy a fölötte nevelked vényi egyedek életében. Ezeket a változásokat min ségi és mennyiségi értelemben véve is meg lehet fogni, amint a római kori út konkrét negatív termésjelenséget produkál. A vizsgálati eredményeket geodéziailag kit zött mér pontok segítségével végeztük. Az árpa vegetációs id szakát tizenkét mérési periódusra osztottuk fel (-kelést l a betakarításig), így vizsgálva növekedésbeli és színbeli eltéréseiket az objektum felett és közvetlen környezetében. A számszer eredményeket a konkrét talajtani és meteorológiai értékek figyelembe vételével értékeltük ki és vezettük fel táblázatba, majd grafikonra. A vizsgálatok összegzése megvilágította a római kori út által produkált negatív termésjelenség természetét az adott tulajdonságú területre nézve, az aktuális fed növény, a tavaszi árpa esetében. Ezzel egészítve ki a hiányt a termésjelenségek vizsgálatának részben még üres oldalán.

Témavezet k: Prof. Dr. Nowinszky László egyetemi tanár Ilon Gábor régész 12

FIZIKA, FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS MATEMATIKA SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

13

14

Apró Zoltán Földrajz szakos

A NYAVALYÁSTET I KARSZTTERÜLET MORFOGENETIKÁJA A dolgozat célja egy átfogó karsztmorfogenetikai feldolgozás. A terület a Bükkfennsík észak-keleti részén található, annak Garadna-völgyre néz lejt in. zettanilag metavulkanit, dolomitos mészk és dolomit alkotja. A területr l geológiai térképet készítettünk, a k zetrétegek helyzetét, a tektonikai preformáció nyomait bejelölve. A k zeteket röntgendiffrakciós vizsgálatoknak vetettük alá, a k zetek új és már ismert típusait elkülönítve. Morfológiai térképet készítettünk a felszín három makroformacsoportjáról: a Balekina-, a Jáspis-, és a Bombatölcsér-csoportról. A Balekina esetében kimutattunk egy a völgyoldalba beépült töbörtorzót, a Bombatölcsért fedettkarsztos alakzatnak azonosítottuk. A Balekina- és Jáspis-barlangok poligonmenetét valamint a k zetrétegek helyzetét és a vet síkokat összevetve statisztikát készítettünk. A statisztika bizonyítja, hogy a Jáspisbarlang réteglapok mentén, a Balekina-barlang vet mentén jött létre. A felszíni és felszín alatti alakzatok fejl dését egy közös, komplex morfogenetikai modellbe egyesítettük. Az alátámasztja a tektonikai-k zettani preformáció els dleges szerepét, a felszín alatti képz dmények felszínalakító hatását, a barlangok relatív korának korrelálhatóságát. Bizonyítottá vált ma még ismeretlen barlangjáratok megléte is.

Témavezet : Dr. Veress Márton f iskolai tanár

15

Simon Márk

földrajz-testnevelés szakos tanár

KÜLÖNBÖZ

KARSZTTERÜLETEK KARSZTFORMÁINAK MORFOMETRIAI VIZSGÁLATA

Dolgozatunkban magashegységi és középhegységi karsztformák morfometriai összehasonlítását végeztük el. Ehhez különböz lefolyástalan formák (karsztos mélyedések, többnyire töbrök) leíró függvényeit kellett el állítani. A függvények képzéséhez a mélyedések részletes szintvonalas térképét készítettük el. A térképek megszerkesztéséhez szükséges adatokat a BDF Természetföldrajzi Tanszéke által szervezett magashegységi expedíciókon végzett m szeres felmérésekkel állítottuk el (1998. Asiago-fennsík, 1999. Júliai-Alpok, Totes Gebirge). A középhegységi karsztformák függvényeinek el állításához a Természetföldrajzi Tanszéken rendelkezésre álló térképeket használtuk fel. Az alábbi karsztterületeken mintegy 60 mélyedés függvényeit állítottuk el : Héttóvölgy (Júliai-Alpok), Asiago-fennsík, Totes Gbirge, Pádis-fennsík (Bihar-hegység), Alsóhegy (Aggteleki-karszt), Bükk (KPVDSZ Turistaház környéke, Fekete-sár), Bakonyhegység (Égett-hegy, Mester-Hajag, Homód-árok, Dohányos-hegy). A függvények paramétereivel a különböz karsztterületek töbreit, és ezáltal a területek karsztosodási sajátosságait hasonlítottuk össze. A függvényparaméterek elemzésével következtetéseket vontunk le a különböz típusú karsztformák kialakulására és fejl désére vonatkozólag.

Témavezet : Dr. Veress Márton iskolai tanár Dr. Péntek Kálmán iskolai docens

16

Somogyi Szilvia - Kalmár Lívia földrajz szakos tanár

LEJT MORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A K SZEGIHEGYSÉGBEN Dolgozatunk témája egy lejt részlet fejl déstörténetének felderítése a velemi Hosszúvölgyben. Módszereink:formaelem térkép készítés, néhány fontosabb helyen ásott kutatógödör talajszelvényeinek összehasonlító kiértékelése, a mintaterületünkön lév sziklakibúvások összehasonlító morfometriai vizsgálata. A sziklák kitakarodottságának mértékéb l, a formaelem térkép és a talajszelvények összehasonlító vizsgálata alapján megpróbáltuk rekonstruálni a területen végbement lejt fejl dést. Eredmények: Morfológiai vizsgálataink során a lejt n kis- és nagyformákat különítettünk el, amelyeket a formaelem térképünkön ábrázoltunk. Morfometrikus vizsgálatokat végeztünk, amelyekb l megállapítottuk a sziklák térfogatát. Ez utóbbiak valamint a sziklák alakjának a vizsgálata nyomán a sziklák fejl désére következtetünk. A fejl désünkben négy stádiumot különítettünk el. A talajszelvények kiértékelését összevetettük a szakirodalmi megállapításokkal és segítségükkel következtetünk a lejt n lejátszódó folyamatokra. A lejt fejl dés során három folyamat-együttes váltogatta egymást: a lejt önmagával párhuzamos hátrálása, lineális feltagolódás és talajosodás a nyugalmi periódusokban. A lejt formálódást befolyásoló tényez k tér- és id beli változatossága eredményeképpen alakult ki a jelenlegi összetett formaegyüttes. A palás szerkezet alapk zetb l felééül sziklák feldarabolódása és folyamatos hátrálása a fagyaprózódásra, illetve a sziklákban lév mészanyag kioldódására vezethet vissza. Tehát valószín síthetó, hogy a K szegi-hegység lejt in kialakult formakincs jelent s mértékben a k zetmin ség különbségét tükrözi vissza.

Témavezet : Szabó Levente iskolai adjunktus

17

Virág Barbara Szilvia Földrajz szakos

BÉKÉSCSABA METEOROLÓGIAI ADATSORÁNAK MAKROSZINPTIKUS ANALÍZISE A dolgozatomban Békéscsaba 1928-tól 2000-ig terjed homogenizált meteorológiai adatsorának részletes feldolgozásával foglalkozom. Az Országos Meteorológiai szolgálat Békéscsabai F állomásának munkatársai által meghatározott hosszú id tartalmú középértékek bemutatásán és elemzésén túl a Pécezlyféle makroszinoptikus id járási típusok szerinti bontásban is meghatározom az egyes paraméterek középértékeit és szórásait. Vizsgálatom során a légnyomást, a napsugárzást, a napi maximum- és minimumh mérsékletet, a felh zetet, a csapadékot, a páratartalmat és a szélsebességet mutatom be. A Péczely-féle makroszinoptikus kódok szerint csoportosított átlagértékek és szórások nagy vonásokban megfelelnek az egyes id járási típusokról alkotott eddigi ismereteinknek. Az átmeneti évszakok során az alapvet id járási helyzetek ciklonáris és anticiklonáris típusainál várható értékeknél több esetben jelent s eltéréseket tapasztaltunk. Eredményeink a fentiek során nagyban alátámasztják a Péczely-féle id járási tipizálás helyességét. A feldolgozott adatsor a dolgozat mellékleteként CD adathordozón megtalálható Excel formátumban bárki által használható és vizsgálható.

Témavezet : Dr. Károssy Csaba kandidátus, f iskolai tanár

18

HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÉLYAMUNKÁK

19

20

Holczer Gábor

Magyar-történelem IV.évf.

DABRONC CSALÁDNEVEI (1922-1999) Dolgozatomban a Veszprém megyei Dabronc község családneveinek összegy jtésére és rendszerezésére vállalkoztam. Szül városomtól és lakóhelyemt l, Sümegt l való közelsége mellett a rokoni szálak is arra ösztönöztek, hogy Dabroncon végezzek névtani kutatómunkát, melyekkel csatlakozni kívánok a hasonló jellegú, eddig megjelent nyelvészeti kutatásokhoz. Dabronc névanyagának feldolgozásához a születési anyakönyveket, illetve a lakónyilvántartó ivet használtam fel. A neveket id ren vizsgáltam 1922. Június 1-t l 1999. Október 26-ig. Ezt a tág id szakot öt periódusra osztottam: I.:1922-1930; II.:1931-1940; III.: 1941-1950; IV.:1951-1960; V.: 1961-1999. A vizsgálatokat periódusonként és összesítve is elvégeztem. Feldolgozásom alapvet en leíró jelleg , elemz munka. Segédeszközként folyamatosan alkalmaztam a statisztikai táblákat. Dolgozatomban teljes képet próbálok nyújtani a községben a vizsgált id szak alatt el forduló családnevekr l. Ez magába foglalja a nevek eredet szerinti, szófajtani, alaktani vizsgálatát, valamint a nevek megterheltségi mutatóit. A névállomány bels felépítését a családnevek egyes nemzedékekbe való jelentkezése alapján is megvizsgáltam, különbséget téve „törzskörös” és „újonnan meghonosodott” családnevek kategóriái között. Levonható következtetésként a település névadó készségének jellemzése mellett az adatok alapján megpróbáltam kimutatni, hogy az egyes elemek (nagyszámú idegen családnevek megléte, a népnevek megterheltsége, valamint az-i képz s valahová tartozást kifejez melléknévi alakok) mind arra utalnak, hogy a községben mind a múltban, mind a jelenben er s a fluktuáció.

Témavezet : Dr.Vörös Ottó iskolai tanár

21

Németh Zoltán magyar IV. évf.

BECSEHELY KÖZSÉG TELEPÜLÉS-, M VEL DÉS- ÉS HELYNÉVTÖRTÉNETI VISZONYAI A XIII-XX. SZÁZADBAN 1965 elején (1964-es évjelzettel) – PAPP LÁSZLÓ és VÉGH JÓZSEF szerkesztésében – MARKÓ IMRE LEHEL, ÖRDÖG FERENC és KERECSÉNYI EDIT közzétette Zala megye földrajzi neveinek gy jteményét. Becsehely község földrajzi neveinek vizsgálata közben elhatároztam, hogy pontosítom a gy jtést, és egyben történetileg is feldolgozom a település földrajzi neveit. Nem elégedtem meg a korábbi gy jt k adataival, azokat újra, lépésr l lépésre ellen riztem, áttekintettem. Els sorban a helynévtörténeti, m vel déstörténeti háttér érdekelt, s ez határozta meg kutatásaim irányát. Eredményeimet összevetettem a már meglév kkel, és megállapíthattam, hogy több téves és pontatlan adatot sikerült korrigálnom, és – eddig még publikálásra nem kerültet – felderítenem. A terepen végzett gy jtést követ en fogtam hozzá a földrajzi nevek történeti feldolgozásához. A zalaegerszegi Megyei Levéltárban, a nagykanizsai Városi Könyvtárban, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban és az Egyházmegyei Könyvtárban folytattam kutatást. A sokszempontú (komplex) – nyelvtani, történeti (gazdaságtörténeti, vel déstörténeti stb.) – vizsgálódással tehát a helynevek keletkezésének viszonylagos vagy konkrét idejét igyekszem megállapítani, és ennek alapján az él névanyagban jelen lév dinamikus szinkróniára próbálok fényt deríteni. A földrajzi köznevek és helyzetviszonyító elemek vizsgálatával pedig jelentéstani (szóföldrajzi) hátterükre kívánok rávilágítani, s így konkrét adatokat szolgáltatni a további névélettani kutatások számára.

Témavezet : Dr. Vörös Ottó iskolai tanár

22

Pet Andrea

Orosz szakos tanár, angol IV.

ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS BESZÉDFORDULATOK (orosz-magyar vonatkozások) Dolgozatom témájául a beszédfordulatokat választottam. Azért választottam éppen a beszédfordulatokat, mert véleményem szerint nagyon fontos szerepet töltenek be a nyelvben, hiszen változatosabbá, színesebbé teszik beszédünket. Munkám célja az, hogy a beszédfordulatok használatához segítséget nyújtsak mindazoknak, akiket érdekel a téma. Dolgozatom négy részb l áll, melyekben foglalkozom a frazeologizmusok általános jellemzésével, a frazeológiai kutatások történetével, a frazeologizmusok rendszerezésével, felosztásával a magyar és az orosz nyelvben, az ekvivalencia kérdésével, illetve az orosz és a magyar beszédfordulatok összevetésével. Munkám során arra törekedtem, hogy az adott beszédfordulatot az orosz és a magyar nyelvben is megtaláljam. Dolgozatomban az orosz és a magyar frazeologizmusok összehasonlításának alapja az ekvivalencia. Kitértem olyan kifejezésekre, amelyek ekvivalensek, illetve amelyeket csak az egyik illetve csak a másik nyelvben találtam meg. Munkám során 180 állatnevet tartalmazó frazeologizmust vizsgáltam az orosz és a magyar nyelvben. Ebb l 108 volt ekvivalens, 27 olyan frazeologizmust találtam, amely csak az orosz nyelvben fordul el , és 46 olyat, amely csak a magyar nyelvben ismert. Kevés olyan beszédfordulattal találkoztam, melyet teljes ekvivalencia jellemez. Azt is megállapítottam, hogy a két nyelvben eltér az egyes állatokkal kapcsolatos beszédfordulatok száma. Számos olyan kifejezésre bukkantam, amelyekben mind az orosz, mind a magyar nyelvben más állat szerepel. Olyan frazeológiai egységeket is találtam, melyekben csak az orosz beszédfordulatban szerepel állat, a magyarban nem. Véleményem szerint igényes kommunikáció egyik nyelvben sem képzelhet el beszédfordulatok nélkül, éppen ezért célszer minél több beszédfordulatot beépíteni a nyelvoktatásba.

Témavezet : Dr. Jankovics Mária iskolai docens

23

Szilaj-Varga Tünde

orosz nyelv és irodalom szakos tanár

A NYÍRFA MOTÍVUM AZ OROSZ FOLKLÓRBAN ÉS SZERGEJ JESZENYIN KÖLTÉSZETÉBEN Kutatásom célja az volt, hogy bebizonyítsam, a nyelvoktatás keretein belül is megvalósítható a természetszeretetre történ nevelés. Ezért állítottam dolgozatom középpontjába a nyírfát, az orosz kultúra egyik fontos alkotóelemét. Bár els sorban a nyírfa-szimbólum népköltészetben és irodalomban (Szergej Jeszenyin költészetében) elfoglalt helyét vizsgáltam meg, dolgozatomban kitérek más területekre is. A bevezet ben rövid áttekintést nyújtok a nyír földrajzi elterjedésér l és arról, miként hasznosítja e fát az orvostudomány, ipar stb. Mivel a nyelvtanárokkal szemben állított követelmények egyike az állandó önképzés és az adott nyelv, valamint ország alapos ismerete, ezért fontosnak tartottam, hogy a dolgozatot orosz nyelven és kulturális témában írjam meg. Ily módon mintegy „rákényszerültem” arra, hogy ezen a nyelven gondolkozzam, rendszerezzem és b vítsem eddigi tudásomat. Nagyon érdekes, ugyanakkor nehéz feladat volt például a versek eredetiben történ elemzése, vizsgálata is. Egy ilyen munka folyamán az emberben újabb és újabb kérdések merülnek fel, lehet séget adva egy másik, számunkra még ismeretlen terület feltérképezésére. A dolgozat megírását követ en arra a következtetésre jutottam, hogy a nemzeti költészet és a nemzeti természet világa között szoros kapcsolat, együttm ködés áll fenn. A természet méhében születend ben van egy könyv, ami apró bet -molekulákból, szószövetekb l, frázis-szervezetekb l... áll. A költészet pedig megtanít minket arra, miként olvassuk el e könyvet, és hogy higgyünk a természet eszmeiségében, lelkében, nyelvében. A kérdésre tehát, hogy miért fontos számunkra a tájleíró költészet, a következ a válasz: azért, mert csakis ezen keresztül találhatunk rá a természetben rejl poéziára.

Témavezet : Ljudmila Moiszejenko iskolai docens

24

Takács Zsolt

magyar-történelem IV.évf.

NÉVDIVAT ÉS KERESZTNÉVADÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA ZALALÖV N 1900 ÉS 1965 KÖZÖTT Dolgozatom célja a Zalalöv n 1900 és 1965 között született és itt is anyakönyvezett újszülöttek keresztneveinek vizsgálata, illetve a mögötte meghúzódó névadási szokások kutatása. A helyi polgármesteri hivatalban lév állami anyakönyvekb l merítettem adataimat. Természetesen a diákköri dolgozatban - a terjedelem miatt- nem vizsgálhattam meg minden szempontból a keresztnévállományt, csupán az általam különösen fontosnak ítélt néz pontokból sz rtem le a következtetést. El ször a munkámban a témaválasztást indoklom meg, majd a név történetére tekintek ki, ezután bemutatom az állami anyakönyvezést Zalalöv n, majd a jelent sebb névjogi szabályokat tekintem át. A korszakot felbontottam kilenc részre, mivel így az adatok könnyebben kezelhet k és összevethet k. Ezután bemutatom a férfineveket, illetve a n i nevek kapcsán a gyakorisági vizsgálatot. Ebb l kell lesz rni a következtetéseket többféle szempontból, melyet a továbbiakban végzek el. A tiszteleti névadás az egyik vizsgálati szempont, majd ezt a névhangulat szerepe követi, mely a keresztnévadásbanszóba jöhet. Ezután az irodalmi névadást tekintem át, majd az ikrek esetében megfigyelhet névadással foglalkozom. Dolgozatomat összegzéssel zárom, melyben néhány fontos szakirodalmi állítást er sítek meg, Minden szempontnál igyekeztem a jelent sebb névtani szakirodalmat átnézni, illetve ahol arra lehet ség volt, ott a saját adataimmal egybevetni.

Témavezet : Dr.Vörös Ottó iskolai tanár

25

Tóth Natália

Német-orosz, IV.évfolyam

AZ OROSZ FIZETÉSI ESZKÖZÖK A ROMANOV-HÁZ URALKODÁSÁNAK IDEJÉN Napjainkban, Magyarországon, különösen Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében az orosz nyelv oktatás sajnos mind általános, mind középiskolai szinten háttérbe szorult. Magyarázható ez a történelmi múlttal, országunk jöv beli terveivel (EU csatlakozás), Vas megyében illetve Nyugat-Dunántúlon a német nyelvterület közelségével (Ausztria). Kedvcsináló kell! Miért ne lehetne ez elanyagiasodott világunkban egy banális, mégis nélkülözhetetlen dolog: a pénz? Teljesen új megvilágításban t nhet így fel a sokezerszer megírt, megénekelt, elemzett, félremagyarázott történelem, az orosz nép kultúrája, szokásai, hagyományai, vallása, világnézete és nyelve. A kutatás célja a cári birodalom II. Miklós alatti bankjegyeinek és pénzérméinek rendszerezése, feldolgozása és történelmi összefüggések keretében való bemutatása. A kutatás tárgyát egyrészt több magángy jtemény valamint a Schmidt Múzeum vonatkozó gy jteményi anyaga, másrészt a fellelhet – els sorban orosz nyelv – szakirodalom képezte. A dolgozat szerkezetileg hat nagy részre bontható. Az els három elvezet bennünket III. Sándor halálától, Szergej Julievics Vitte pályafutásán át a tulajdonképpeni f témához, mely: „A rubel tündöklése II. Miklós uralkodásának els szakaszában.” Az ötödik fejezet a Birodalom és a cári rubel bukását taglalja egészen 1917-ig. Dolgozatommal szeretném magyar nyelven is bemutatni ezt a kevésbé ismert területet, serkenteni az érmék és bankjegyek mélyebb, elemz bb feltárását, felvillantani a gy jteménygyarapítás egy kevésbé ismert színes, gazdag módját.

Témavezet : Dr. Jankovics Mária iskolai docens

26

Varga Renáta orosz szakos tanár

OROSZ NYELVI RELÁIK A FORDÍTÁS TÜKRÉBEN Munkám legf bb célja — a reáliák magyarra fordításának lehet ségeit elemezve — az volt, hogy rávilágítsak a fordítók munkáját megnehezít problémák egyikére, s feltárjam melyek a legkedveltebb és a legritkábban alkalmazott átváltási m veletek, s ezeket ösztönösen vagy tudatosan hajtják végre a fordítók, valamint függ-e egy-egy szerkezet fordítása szubjektív tényez kt l. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogyan lehet e m veleteket rendszerezni, megmagyarázni, leírni a nyelvészet segítségével. Vizsgálódásom tárgya Puskin „Dubrovszkij” és „Gorjuhino falu története” cím elbeszélése, illetve azok két-két magyar nyelv fordítása volt. Két elbeszélésre azért volt szükség, mert egy m ben viszonylag kevés reália fordult el , s így nem nyílt volna lehet ségem általános következtetések levonására. Az elbeszélések kiválasztásakor figyelembe kellett vennem, hogy azoknak legalább két magyar fordítása álljon rendelkezésemre, hogy ezáltal összehasonlíthassam az egyes fordítóknak ugyanarra a reáliára vonatkozó eljárásait. A vizsgálatot az orosz elbeszélésekben el forduló reáliák kigy jtésével kezdtem, ezután visszakerestem ket a magyar fordításokból, végül rendszerezésük következett. Végs soron arra a megállapításra jutottam, hogy nem minden fordító használt azonos veletet a reáliák átadásakor, s t sokszor teljesen eltér módon valósították meg. Mégis, összességében lehetett általánosításokat levonni. Remélem, az orosz nyelvvel foglalkozóknak, illetve a fordítás iránt érdekl knek egyaránt hasznára lesz munkám.

Témavezet : Dr. Jankovics Mária iskolai docens

27

28

PEDAGÓGIA, PSZICHOLÓGIA, KÖZM VEL DÉS ÉS KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

29

30

Andor Eszter Tanító szakos

MÁSSÁG VAGY BETEGSÉG? Dolgozatomban egy hazánkban is nagy érdekl désre számottartó témával foglalkozom újszer megközelítésben. Ismert el ttünk, hogy egyre több az olyan gyerek, akik tanulási zavarral közködnek az iskolában, és ezt egy részüknél túlmozgásosság, figyelemzavar okozza. A szakirodalomnak az ilyen személyiségzavarokkal küszköd gyereket több féle, jelentésükben egymástól eltér , olykor nagyon is hasonlító – elnevezéssel jelöli. Ezért nagy érdekl déssel olvastam el egy olyan könyvet, melyben a könyv szerz je egy – az eddigit l elétér elnevezést, szómozaikot használ erre a problématípusra, ez pedig a FIMOTA. Ez a szómozaik a figyelem, - mozgás-, tanulás zavaros gyerekeket jelöli. Jelen dolgozatomban a címen feltüntetett problémára kérdésre kívánok választ találni. A szakirodalom feldolgozása során, valamint szakemberekkel, pedagógusokkal folytatott beszélgetések után arra a konzekvenciára jutottam, hogy a FIMOTA témakörben óriási nézetkülönbség, fogalomzavar és tájékozatlanság uralkodik. A szertelenséggel nagyfokú impulzivitással küszköd gyerekekre kitalált új mozaikszó valóban nem bántó, s t szinte becéz , de valódi új elmélet megfogalmazása nem elérhet . Vizsgálati módszerem – szakkönyvek, szakfolyóiratok és a témával foglalkozó egyéb kiadványokon kívül egy konkrét iskolában m köd FIMOTA csoportban végzett vizsgálódásaim, módszerek, széles körét foglalja magába. Kutatásaim a FIMOTA-ság megítélésének, további kutatásainak alapját képezheti.

Témavezet : Dr. Gáspár Mihály f iskolai docens

31

Császár Mónika

Magyar-történelem IV. évf.

A TANULÓK TANULÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA A tanulók tanulási szokásait, tanulási problémáit vizsgálom, illetve azon módszereket, amelyekkel segíthetünk az ilyen nehézségekkel küzd tanulóknak. Dolgozatom célja az alábbi hipotéziseim bizonyítása. 1. Ha az iskolában a nevel felfedezi valamely tanítványán a tanulási problémát, akkor az korrigálható. 2. Kezd pedagógusként képes vagyok arra, hogy olyan vizsgálati eljárásokat dolgozzak ki, amelyekkel a tanulási problémák feltárhatók. 3. Az elkészített eszköz alapján kapott adatok hitelesnek tekinthet k (egyeznek a tanárok véleményével). 4. Ha el tudom készíteni a diagnosztizáló eszközt, akkor képes vagyok arra is, hogy olyan fejleszt programot állítsak össze, amely a tanulási problémák megoldásában segítséget nyújthat. A tanulási szokások vizsgálatának id szer ségét, fontosságát az alábbiakkal indoklom. − növekv követelmények, amelyeknek meg kell felelnie a tanulónak − problémák hátterének felkutatása: családi körülmények nem megfelel ek az eredményes tanulás megvalósításához, a tanuláshoz szükséges képességek alacsony szintje, hibás tanulási módszer alkalmazása. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk az efféle problémákkal küzd gyerekeknek, ismernünk kell a probléma gyökerét. Ezért tartom fontosnak a tanulási szokások vizsgálatát. A tanulási szokások vizsgálatát kérd íves módszerrel képzelem el. Saját elképzeléseimet Kósáné Ormai Vera, Porkolábné Balogh Katalin és Réthy Endréné vizsgálataival vegyítettem. Vizsgálom az eredményes tanuláshoz szükséges képességek aktuális szintjét és az egyénenként jellemz tanulási szokásokat. A képességeket (lényeglátás, auditív emlékezet, optikai név- és számemlékezet, rekonstruáló képzelet, fogalomalkotási képesség, fogalomcsoportosítási képesség) irányított feladatokkal, a szokásokat több alternatívát kínáló kérdéssorral (Mikor szoktál tanulni? Milyen sorrendben készíted el házi feladataidat? Hogyan ellen rzöd a tanultakat? stb…) mérem fel Vizsgálati alanyaim 13-14 éves tanulók, egy községi iskolából. Mivel a vizsgált populáció száma (30 ) kevés, messzemen általánosításokra nem vállalkozom. A kérd ívem kiértékelése után kiderül számomra, hogy mely tanulók milyen jelleg problémával küzdenek tanulásuk során. Véleményemet tanáraikkal egyeztetem. Néhányuk számára egy empirikus alapon nyugvó, kísérlet jelleg egyéni fejleszt programot dolgozok ki 5-8 órában. A program – Gyenei Melinda, Páli Judit, Porkolábné Balogh Katalin nevelési tanácsadó munkájának segítségével – az elmaradottabb szinten álló képességek fejlesztésére irányul majd. A program kipróbálása utána fentebb említett módszerekkel kontroll-mérést végzek a vizsgált tanulókon. Majd tanáraikkal újból konzultálva megállapítom, hogy történt-e pozitív irányú változás a tanulási problémák megoldásában. Kutatásom végére szeretném elérni, hogy feltevéseim egy része a témával kapcsolatosan igazolódjék, illetve munkám elkészítése közben szerzett ismereteimet, tapasztalataimat a kés bbiek során pedagógusként hasznosítani tudjam és segíthessek ezzel tanítványaimnak.

Témavezet : Némethné Tóth Ágnes iskolai adjunktus

32

Csordás Katalin

Matematika-történelem IV.évf.

A TÁRSADALMI SZÁRMAZÁS HATÁSA A TANULÓK PÁLYA ÉS ISKOLAVÁLASZTÁSÁRA A dolgozat azt a kérdéskört vizsgálja, hogy milyen tényez k befolyásolják a hetedik osztályos gyermekek továbbtanulási döntéseit. A kutatás feltérképezi, hogy a megkérdezettek szerint a mai Magyarországon egy diáknak milyen típusú középiskolában érdemes továbbtanulnia, mely kritériumok alapján tekinthetünk jónak egy iskolát. A tanulmány választ keres arra, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a középiskola kiválasztásánál. Azt is vizsgálja, hogy hogyan jelentkezik a társadalmi mobilitás igénye a gyermekeknél. A jó tanulók valószín leg szakközépiskolában vagy gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, az eltér választások hátterét is fel kívánja tárni a dolgozat. Az utolsó részben azt kutatja a pályamunka, hogy a vizsgált alanyoknak van-e határozott elképzelésük a középiskola utáni id kre. A felsorolt kérdéseket több szempontból elemzi a tanulmány: a válaszokat hogyan befolyásolja a szül k társadalmi és kulturális háttere, illetve a lakóhely földrajzi elhelyezkedése. A kiválasztott minta nagysága 50-50 hetedik osztályos gyermek és szüleik, a városból és egy nyugat-magyarországi községb l. A mintavétel kérd íves módszerrel történt. Az eredményekb l az alábbi f bb következtetések vonhatók le: a vizsgált gyermekek leginkább akkor választják a gimnáziumot, ha szüleik jó kulturális háttérrel rendelkeznek és magas társadalmi pozíciót töltenek be. A jó középiskola fogalmáról is ez a társadalmi réteg rendelkezik pontos képpel. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez szül k gyermekei legalább egy szinttel szeretnének feljebb lépni a társadalmi ranglétrán. A középiskola kiválasztásának szempontjai eltér ek a f városban és vidéken. A kutatás az osztályf nöki munkában hasznosítható. Az osztályf nök segíti a pályaválasztást, felvilágosítást ad és a megfelel iskolába irányítja diákjait.

Témavezet : Köcséné Szabó Ildikó iskolai tanársegé

33

Kelemen Enik Ének szakos

EGY AUTISTA KISFIÚVAL FOLYTATOTT KOMPLEX VÉSZETI FOGLALKOZÁS-SOROZAT PEDAGÓGIAI ÉS TERÁPIÁS TAPASZTALATA A szerz 10 éves, enyhén autista gyermekkel folytatott három hónapos komplex vészeti terápiás foglalkozássorozat módszereit és eredményeit mutatja be dolgozatában. A foglalkozások célkit zése a gyermek kommunikációs zavarainak áthidalása, magatartási stratégiáinak és ezáltal szociális beilleszkedésének javítása, ismereteinek vítése.

Témavezet : Köteles György iskolai docens

34

Mikla Mónika tanító szakos

A SÖJTÖRI DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETE Dolgozatommal Emléket kívántam állítani szül falum és els iskolám történetének, az itt él , dolgozó, tanuló embereknek és az innen már elszármazottaknak egyaránt. Helytörténeti és iskolatörténeti kutatásom során saját seimr l is sok minden megtudtam. Az iskola felszereltségére, diákjaira, tanáraira. A falu történetének bemutatása történelmi környezetbe helyezi iskolánk történetét, magyarázatot ad a tanulólétszámok alakulására, az iskola épületére, órarendjeire, tantárgyaira. Igyekeztem az adatok összehasonlító elemzésével, rendszerezésével nem csupán felsorolásszer adatleírással szolgálni, hanem az évek során megfigyelhet törvényszer ségeket a kiadott törvényekhez, mint ezek következményeihez hozzárendelni, következtetést levonni. Az országos oktatásügyi eseményekkel kapcsolatba kívántam hozni iskolám történetét. Más iskolák helyzetét, állapotát adott id ben kívántam vele összehasonlítani. Kíváncsi voltam, vajon a söjtöri iskola milyen helyet foglal el az iskolák sorában. Kutatásom során egyházi, kiállítási, levéltári anyagokra, már megírt egyetemes pedagógiai történeti könyvekre, iktatókra, statisztikákra támaszkodhattam. Interjúk segítségével próbáltam él bbé tenni az adatok halmazát. Iskolámról kialakított képem kellemes érzéssel töltött el. Egy szüntelen megújulásra képes, munkás, fegyelmezett, de ugyanakkor meleg légkör iskola tárult fel szemeim el tt. Büszke vagyok rá, hogy én is a diákja lehettem.

Témavezet : Molnár Béla iskolai tanársegéd

35

Varga Tünde - Mosonyi Veronika tanító szakos

A MEGEL ZÉST L AZ UTÓGONDOZÁSIG, AVAGY A DROGPREVENCIÓ AKTUÁLIS HELYZETE A KÖZOKTATÁSBAN A drogfogyasztók számának növekedéséb l az következik, hogy mind a megel zés, mind a gyógyítás tevékenysége nagy energiát, sok pénzt igényel, mégis –amint különböz propagandákban már megjelent- hatékonyságuk bizonytalan. A dolgozatunkban egyrészt az írásos szakanyagok segítségével megpróbáltuk feltérképezni a drogprevenciós és rehabilitációs programokat és kiemelni a közös csomópontokat, illetve ezek gyakorlati hasznosíthatóságáról a szakemberek véleményén keresztül igyekeztünk képet kapni. Ezért felkerestük a drogmegel zés négy fontosabb szervét, valamint az utógondozás területén öt f bb intézményt. Másik f célkit zése a dolgozatunknak, hogy pedagógus-jelöltek körében feltárjuk a prevenciós programokkal és az utógondozással kapcsolatos ismereteiket, azok mélységét, illetve közvetetten meg akartuk ismerni, hogy milyen modellt nyújthatnak a gyerekeknek. Itt két csoportot választottunk: 15 kábítószerhasználó és 15 nem-használó pedagógusjelöltet kérdeztünk. Feltételezésünk szerint az aktív drogélvez k a saját élményeiken keresztül több, gyakorlat-centrikusabb drogprevenciós tevékenységet mutatnak be, mert jobban megtapasztalták, illetve mélyebben beleásták magukat az ehhez kapcsolódó szakirodalomba. Kíváncsiak voltunk továbbá, hogy a szakemberek véleményével összehasonlítva mennyire van összefüggés a pedagógusjelöltek válaszaival. Vizsgálatunkat struktúrált interjúk készítésével és azok elemzésével végeztük. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusjelöltek körében felszínesek, megalapozatlanok az ismeretek a drogprevenciós tevékenységet illet en. Ezért lépéseket kellene tenni a fels oktatásban, hogy partnere legyen a megel zésnek a pedagógus. Végül adataink segítségével megpróbáltunk a drogprevenció területén olyan ötleteket összef zni, aminek elemei megtalálhatók az eddigi programokban, de esetleg nem egy preventív program elemeiként vagy nem olyan gyakorlat-centrikus megközelítésben.

Témavezet : Holecz Anita iskolai tanársegéd

36

Zsebe Ibolya

Biológia-környezetvédelem IV.évf.

A TAPOLCAI BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM TÖRTÉNETÉNEK FELDOLGOZÁSA MEGALAKULÁSÁTÓL NAPJAINKIG A Batsányi János Gimnázium történetét személyes okok miatt választottam. Nagyapám itt tanított. Téma választásomat nagymértékben befolyásolta az is, hogy találkoztam olyan ma él pedagógusokkal, akik az alapítástól kezdve ott dolgoztak. Az emlékeik személyes oldalát idézik fel a gimnázium történetének. Ezek a dolgok ma feledésbe merültek, elhanyagoltak. Alkalmazott módszer: − még él pedagógusok (mint adatközl k) visszaemlékezéseink feldolgozása − iskola nevelési és oktatási dokumentumainak feldolgozása − fellelhet tárgyi dokumentumok gy jtése és tárgyi bemutatása A kapott eredmények kib vítik a gimnázium arculatát, kiegészít ismereteket adnak a feldolgozás során. A kutatási munkám „végén” b vebb áttekintést kaptam az oktatásról, nevelésr l.

Témavezet : Dr.Kovács Kálmán óraadó

37

Fenyvesi Angéla - Vincze József tanító szakos

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS VIZSGÁLATA A SZOCIÁLIS TÁMOGATOTTSÁG FÜGGVÉNYÉBEN A PEDAGÓGUS PÁLYÁN A dolgozat célja a pedagógusok emberi kapcsolatainak, terheltségének, stresszt képességének tényfeltáró vizsgálata, a témában megjelen széls ségekre, illetve jellemz tendenciákra való figyelemfelkeltés, szem el tt tartva az egyre sürget bb prevenciós beavatkozást. Azon kérdésekre szerettünk volna választ kapni, hogy mennyire jellemz a pedagógus pályán dolgozók körében a kiégettség, milyen jelleg és mérték szociális támogatással bírnak munkahelyi, illetve személyes problémáik tekintetében, illetve a vizsgált faktorok, csoportok között milyen összefüggések és különbségek tárhatók fel, melyek a kiégés megel zésében vagy a hatékony intervencióban támpontokként szolgálhatnak. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a pedagógus pályán megélt stressz mértéke milyen mérték , mely faktorok okoznak er s stresszt, illetve, hogy a vizsgált stresszfaktorok milyen kapcsolati rendszert alkotnak. Dolgozatunk alapjául egy kérd íves felmérés szolgál, melyet a 2000/2001-es tanév els félévének végén, általános- és középiskolákban tanító 185 pedagógus töltött ki. A mérés egyrészt nyílt vég kérd ívvel, valamint négy, a szociális támogatottságot, a pszichológiai immunrendszer „monitorozó-alkotó-végrehajtó” alrendszerének három alskáláját, a munkahelyi stressz jellegét és a kiégést vizsgáló skálával történt. Eredményeink több, már korábbi vizsgálatokban kimutatott jelenséget, problémát er sítenek meg. A sokoldalú vizsgálatból kiemelhet f bb eredményeink alátámasztják azon feltételezésünket, miszerint a pedagógusok jelent s része nem támaszkodhat a személyiség azon er forrásaira, melyek a stresszel való megküzdésben a társas közeg er forrásainak felkutatásában, irányításában és kontrollálásában jelent s támaszt nyújthatnának. Ebb l adódóan a szociális támogatottság sem ad segít támpontokat a munkahelyi stressz kezelésében. Vizsgálatunk fontos támpontokat adhat a pedagógus pályán megjelen problémák, ezek halmozódása következtében kialakuló kiégés prevenciójában és intervenciójában. Dolgozatunkban ezen a téren konkrét lépések feltárásával is

Témavezet : Holecz Anita iskolai tanársegéd

38

Gazsi Ildikó tanító

A LATERÁLIS DOMINANCIA VIZSGÁLATA AZ ALSÓ TAGOZATOS TANTÁRGYAK TÜKRÉBEN Az emberi agy a mai napig tartogat meglepetéseket a tudósok, kutatók számára. Titka a sokrét sége, felépítésének összetettsége és m ködésének bonyolultsága. A személyiséget formáló két különböz félteke m ködésének megfigyelése, esetleges megértése az utóbbi évtizedekben el térbe került. A két eltér féltekéb l kialakuló lényegi sajátságokat, és ebb l következ en a személyiséget nem lehet figyelmen kívül hagyni. Dolgozatom célja, hogy az agy felépítésér l, m ködésér l, aszimmetriájáról betekintést nyújtsak, illet leg rávilágítsak a dominancia és a lateralizáció kialakulásának fontosságára, a dominancia zavarok következményeire, a kezesség problémájára. Vizsgálatom f hangsúlyát a dominancia és az alsó tagozatos gyermekek tanulási teljesítményének összefüggéseire fordítottam. Els felmérésem 40 alsó tagozatos gyermeket érintett, majd összehasonlítás céljából 40 nyolcadik osztályos tanulóval végeztettem el a laterális dominancia tesztet. A kérdések megválaszolására értelemszer en korrelációszámítást, átlag-, szórásszámítást, valamint kétmintás t-próbát végeztem. Bíztató eredmények mellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy dolgozatomban e terület kicsiny részét tanulmányoztam, ezért érdemesnek tartom e témakörben a további vizsgálódást.

Témavezet : Dr.Gáspár Mihály iskolai docens

39

Maróti Viktória tanító

A FIGYELEMZAVAROS - HIPERAKTÍV SZINDRÓMA A PEDAGÓGUSOK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ISMERETEI TÜKRÉBEN Magyarországon egyre több a figyelemzavaros - hiperaktív gyerek. Fontos szerepe van a pedagógusoknak ezen a téren, hiszen feladatuk, hogy felismerjék, és tudjanak segítséget nyújtani a kompetencia határaikon belül a szakemberek segítsége mellett. Dolgozatom egyik célja az volt, hogy kérd íves módszerrel felmérjem a pedagógusok (60 f ) gyakorlati tapasztalatait, és elméleti ismereteit. A másik pedig az, hogy bemutassam, mennyire különböznek a részben szegregált osztályban lév hiperaktív gyerekek (ahol szakképzett fejleszt pedagógusok pszichológusok foglalkoznak a gyerekekkel) iskolához való attit dje, önértékelése, az integrált osztályban lév hiperaktívokétól. Az utóbbi vizsgálatban önértékelési (SEI, Coopersmith) és attit d kérd ívet töltettem ki 22 alsó tagozatos hiperaktív gyermekkel. 11 tanulóval speciális FIMOTA csoportokban foglalkoznak részben szegregált formában, 11 tanuló pedig integrált képzésben vesz részt. Feltevéseim szerint a normál iskolában tanító pedagógusok ismeretei a hiperaktivitással kapcsolatban elnagyoltabbak, az érintett gyerekekr l alkotott véleménye, attit djei negatívabbak, ezért a hiperaktív gyerekekkel való szegregált, vagy legalábbis részben szegregált foglalkozás el nyös lehet. Hipotéziseim közé tartozik ebb l következ en, hogy az integrált hiperaktív gyermekek önértékelése alacsonyabb, iskolához való viszonyuk félelemmel telibb a fent említett problémák miatt. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok ismeretei hiányosak a szindrómával kapcsolatban. Emellett azonban a speciális FI-MO-TA csoportokban tanuló gyermekek, és a normál iskolában, integráltan tanulók önértékelése, iskolai attit djei terén nem jelentkezett szignifikáns különbség, azaz még a részleges szegregáció sem t nik indokoltnak. Úgy t nik az integrált oktatás ezen a téren is igazolta fontosságát.

Témavezet : Holecz Anita iskolai tanársegéd

40

Mészáros Judit tanító szakos

A PSZICHOGÉN TÜNETKÉPZÉS HÁTTÉRTÉNYEZ INEK VIZSGÁLATA KISIKOLÁS GYERMEKEKNÉL AZ ALVÁSZAVAROK TÜKRÉBEN A dolgozatban a pszichogén tünetképz dések közül az els dleges alvászavarokat vizsgáltuk. A szakirodalmi adatok inkább az alvászavarok következményeit elemzik, a részletez oki háttér feltárása többnyire nagyvonalakban történik meg ahhoz, hogy az alvászavarok prevenciójával érdemben foglalkozni lehetne. A pontosabb háttértényez k feltárása érdekében struktúrált interjúkat készítettünk 12 diagnosztizált alvászavarral küzd kisiskolás korú gyermek édesanyjával. Az interjú kérdései a fogantatástól indítva azokra a f bb szocializációs csomópontokra kérdeztek rá, melyekben ha a gyermeket halmozottan negatív hatások érik, akkor a kialakuló pszichés sérülékenysége alapot adhat a pszichoszomatikus tünteképz désre. Feltevéseink szerint az els dleges alvászavarok multikauzális jelleg ek, azaz nem magyarázhatók egyetlen lineáris ok-okozati modellel. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a 6-10 éves gyermekek körében milyen gyakorisággal fordulhat el alvászavar, ezért 137 kisiskolással végzett vizsgálatunkban különböz alvási problémákra kérdeztünk rá gyakorisági skála segítségével. Eredményeink nagyrészt igazolták feltevéseinket, mivel a szocializációs háttérben jelent s összecsengéseket találtunk, melyek halmozódása indokolhatja a gyermekek különböz alvászavarait. Statisztikai vizsgálataink igazolták továbbá, hogy nagyobb számban fordul el alvászavar kisiskoláskorban, mint ahány diagnosztizált esettel találkozhatunk. Az alvási problémáik együttjárása néhány érdekes következtetésekre adott lehet séget. Az alvászavarok gyakorisága indokolhatja a prevenciós szemlélet feler sítését ezen a területen is. Úgy t nik, a szül k és a pedagógusok nevelési stílusának, attit djének változtatásával sokat tehetnénk a gyermekek pszichés stabilitásának meg rzéséért. A dolgozatban ezen a téren konkrét lépések feltárása is törekedtünk eredményeink alapján

Témavezet : Holecz Anita iskolai tanársegéd

41

Budai László Könyvtár-m vel désszervez III.

2000. OKTÓBER 23-A AVAGY MIT ÜZENTEK A TÉVÉCSATORNÁK A NEMZETI ÜNNEPPEL? A kis id re elül médiaháború 1998-tól ismét jelen van a közéletben. Két újságírótábor formálódott, melyek között éles a koncepciókülönbség (lojális, ill. kritikus koncepció). Dolgozatom tárgya: a jelenlegi kormány, illetve az ellenzéki oldal múltreprezentációjának megjelenítése, a megjelenítés módja az országos audiovizuális médiában. Észlelhet k-e a médiaértelmiség szekértáborai a tévékben? Van-e különbség a közszolgálati és a kereskedelmi adók, illetve az egyes csatornák ünnepi hírm sorai között? Kvantitatívan vizsgáltam az ünnepi és egyéb m sorok arányát az egyes hírm sorokban, ill. a civil megemlékezésekhez, az ellenzékhez és a kormányzó pártokhoz köt hírek arányát. Hermeneutikai módszerrel vizsgáltam a politikai érdekek megjelenését, ill. megjelenítési módját a vizsgált hírm sorokban. A vizsgálat mintája a 2000. október 23-i hírm sorok közül a M1-nek, a Duna TV-nek, a TV2-nek, az RTLKlubnak, ill. az ATV-nek a hírm sorai. A nemzeti ünnep minden szempontból különleges nap. A mindennapi élet koncentrátuma, ugyanakkor a tévé és az ünnep „megszállása” is itt esik egybe, tehát ismét csak egyfajta koncentrációval találkozunk, tehát eszményi vizsgálódási terep 2000. október 23-a ahhoz, hogy a fent említett vizsgálatokkal bemutassam a kormány és az ellenzék múltreprezentációjának különbségeit, megjelenítsem az egyes tévécsatornák elhelyezkedését a politikai er térben. A kormánypártok és a MIÉP, ill. az ellenzék két markánsan különböz múltreprezentációt képvisel. Az utóbbi pártok Nagy Imre személyével, míg a kormánypártok inkább az 56-os szervezetekkel emblematizálták magukat a m sorokban. A közszolgálati tévék, ill. A TV2 az el bbi múltreprezentációt preferálták, míg az RTLKlub szinte Foucault ellenemlékezetét képviselte hírm soraiban. Az ATV a kulturális sorokra helyezte a hangsúlyt, b vítve ezzel az ünnep-reprezentáció spalettáját. Manipulációk, csúsztatások és elhallgatások tarkítják a mai audiovizuális médiánkat. Van-e hát kiegyensúlyozott média? A választ egyértelm en megadja a dolgozat.

Témavezet : Török Gábor iskolai docens

42

Kámán Ágnes

vel désszervez IV. évf.

A BDF IMAGE-NEK PR-SZEMLÉLET

ELEMZÉSE

Az egységes arculat kialakítása, a PR legbonyolultabb területeinek egyik. A magyar gyakorlatot tanulmányozva azt állapíthatjuk meg, hogy egységes arculat alatt csupán a formai jegyek összességét értik. Pedig egy testület képét nem csupán és nem is els dlegesen a formai megnyilvánulások szabják meg. Kutatásom a Berzsenyi Dániel F iskola image-ére irányult. Munkám empirikus részeként egy felmérést végeztem a Szombathelyen m köd középiskolák érettségi el tt álló diákjai körében. Ennek keretében 130 negyedikes tanulót kérdeztem meg. Kérd íves módszerrel dolgoztam: 15 – nyitott és zárt – kérdést fogalmaztam meg. A minta reprezentatív a diákoknak egyenl esélyük volt arra, hogy a mintába bekerüljenek, véletlenszer en lettek kiválasztva. A kérdéssor azt a célt szolgálta, hogy kiderítsem, milyen a f iskola ismertsége, s milyen kép alakult ki a BDF-r l a diákok körében. A válaszokból adódóan felsoroltam azokat a PR-eszközöket, amelyek segíthetik a BDF ismertségének javítását. Dolgozatom végén a konklúzióban megfogalmazódik, hogy el kell érni azt, hogy a BDF-ról az emberek tudatában egy színesebb, árnyaltabb kép éljen. Befejezésként összefoglalom, meglátásom szerint milyen feladatok várnak a Berzsenyi Dániel F iskola vezet ire az intézmény image-ének javítása érdekében.

Témavezet : Dr. Mankó Mária iskolai tanár

43

Ráduly Renáta vel désszervez

KOMMUNIKÁCIÓ A SZÍNJÁTÉKBAN A közel 25 éve fennálló amat r Ferrum Színházi Társulás 2000. év novemberében mutatta be nagysiker három felvonásos tragikomédiáját, amely Moliere: A botcsinálta doktor cím m vének magyar változata, Páskándi Géza átírásában. A színm címe: Egy ember, aki megunta a b rét vagy a bot boldogabbik vége avagy szökés a játékba. Dolgozatomban ezt a színjátékot elemzem, de nem dramaturgiai szempontból, mint ahogy a legtöbb színm vet elemzik, hanem kommunikációelméleti szempontból. Én els sorban a személyközi kommunikációs elemek közül emeltem ki néhányat, amelyek egyben a színészi hatás eszközei is. Ezek bemutatásával, lényeges vonásaik kiemelésével próbálom bebizonyítani, hogy milyen módon tudja a színész és a rendez felhasználásukkal elnyerni a közönség tetszését. Sorra veszem a verbális és nem verbális eszközöket, s megvizsgálom jellemformáló erejüket, néz kre gyakorolt hatásaikat. Leírom azt is, hogy milyen kommunikációs viszonyok léteznek egy színjátékban, ki számít adónak és ki vev nek, valamint hogyan m ködik a feed-back rendszer. Elemzésem során rámutatok apró, szinte észrevétlennek látszó jelenségekre, amelyek pillanatról pillanatra formálják a közönség és a színészek, illetve az általuk életre keltett személyek kapcsolatát. Pályamunkám célja: felhívni a figyelmet a színházi kommunikáció nélkülözhetetlenségére, s érezhet legyen, mekkora szerepe van a színháznak ma, a XXI. század küszöbén az elidegenedett emberi kapcsolatok helyreállításában, az eleven személyközi kommunikáció megjelenítésében. Írásommal azzal járulnék hozzá a rendez i és színészi munkához, hogy megmutatom, mi mindenre figyel fel a néz , és milyen közönségreakciókra lehet számítani egy színjáték során.

Témavezet : Török Gábor iskolai docens

44

Csiszár Zsófia -Tóth Zsuzsanna vel désszervez III .évf.

RENDEZVÉNYEK TÍPUSAI, ELEMZÉSE Számtalan rendezvény típus ismert. Ezek megfelel alkalmazása alapjaiban meghatározó, a cél elérése szempontjából. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy sikertelenség esetén a magyarázat nem más, minthogy nem a megfelel rendezvényformát választották. Ebb l következik, hogy a legfontosabb tényez az el készítés során a célnak legmegfelel bb eszköz, forma meghatározása. Pályamunkánk kitér azokra a mozzanatokra, hogy milyen utat kell bejárni, hány kritériumot és lehet séget kell figyelembe venni, hogy rendezvényünk sikeres legyen. Kiindulva onnan, hogy milyen alapfogalmakat kell tisztázni, eljutva odáig, hogy miként kell egy nemzetközi kongresszust el készíteni és megszervezni. Továbbá szeretnénk a figyelmet arra is ráirányítani, hogy a protokoll, a rendezvényszervezés nem önálló tudományág, hanem szoros kapcsolatban áll a pszichológia számtalan részterületével és annak ismeretét is igényli. A rendezvények összehasonlításánál, értékelésénél, arra a következtetésre jutottunk, hogy egy - egy látszólagos hasonlóság sok esetben különbség is lehet. Célunk az, hogy a protokoll szakmát tanulók részére segítséget nyújtsunk, hogy még felkészültebb szakemberei lehessünk e területnek. Felkeltsük figyelmüket, mennyire szerteágazó, más tudományággal összefügg diszciplínáról van szó.

Témavezet : Dr. Molnár György PR és Protokoll igazgató

45

Zaupper Anita

vel désszervez IV .évf.

A PR ÉS A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Úgy érzem, a tudás meg rzésére és továbbadására, a m vészet "termékeivel" való találkozásra mindig és mindenütt szükség lesz, és ebben rendkívül nagy szerepe van a kultúraközvetítés intézményeinek. Dolgozatommal arra kerestem a megoldást, hogy milyen úton és módon érhetjük el, hogy a m vészet a közönséggel, illetve a közönség minél szélesebb rétegével egymásra találhasson. A kultúraközvetítést a m vel dési házak, konkrétan a Gy r belvárosában m köd Bartók Béla Megyei M vel dési Központ (BBMMK) tevékenységére sz kítettem le. Az intézmény egyik legnagyobb szabású rendezvénye a 10 éve folyamatosan megrendezésre kerül Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál. A dolgozat megírásával a másik célom az volt, hogy - a 2000. évi Néptánctalálkozó szervezésének ismeretében- készítsek egy olyan elemzést PR szempontból fontos javaslatok kiegészítésével, amely az elmúlt évek hiányosságait kieszközölhetné és a program látogatottságát növelhetné. Munkámhoz a BBMMK vezet sége és a szakirodalom nyújtott segítséget. Az eddig figyelmen kívül hagyott PR-szempontokat és kommunikációs eszközöket is figyelembe vettem. Az elérhet siker érdekében kidolgoztam a fesztivál szervezési stratégiáját, majd összehasonlító elemzést végeztem a BBMMK szervezési tevékenysége és az általam kidolgozott terv között. Arra a következtetésre jutottam, hogy javaslataim alapján növekedni fog a látogatottság. A közönség igényeit, véleményét, a távolmaradás okat kérd íves felmérés segítségével vizsgáltam. A felmérés is egyértelm en azt mutatja, hogy az emberek többsége információhiány miatt nem látogatott el a rendezvényre. Ennek oka ismételten a PR-eszközök hiányában keresend . Az új kommunikációs eszközök bevetésének jelent s anyagi vonzata van , ezért azt is megvizsgáltam, hogy hogyan lehet el teremteni a megvalósításhoz szükséges forrásokat. Az elemzések azt mutatják, hogy PR-munka segítségével tartós fejl dés érhet el.

Témavezet : Dr. Mankó Mária f iskolai tanár

46

Ábrahámné Molnár Ilona Könyvtár szakos

A SZÍNHÁZ REPERTÓRIUMA ISIS ADATBÁZISBAN 1992-1996 A Színház a Magyar Színházm vészeti Szövetség folyóirata, melyben túlnyomó többségben színházi el adásokról szóló kritikák vannak, illetve jóval kisebb mennyiségben színháztörténeti, színházelméleti, színháztechnikai tanulmányokat, interjúkat, könyv- és opera kritikákat, valamint tudósításokat és beszámolókat is találhatunk. Dolgozatomban a folyóirat 1992 és 1996. között megjelent számait dolgoztam fel. Az öt évfolyam minden cikkét feltártam, így a repertórium 1129 rekordot tartalmaz. Munkámat a MicroIsis adatbáziskezel -rendszer segítségével készítettem el. A számítógépes feltárást többek között a feldolgozandó anyag mennyisége indokolta. Egyegy rekord mez kb l épül fel, s ezekben a mez kben szerepl funkciókat jelöléssel láttam el, így a keres elemek listáján minden személyt annyiszor találunk meg, ahányféle funkcióban szerepel: cikk szerz je (/sz), a cikk címe, megjelenési id , a színdarab szerz je és címe, fordító, színház, közrem köd , rendez , rendez asszisztens, díszlettervez , jelmeztervez , zeneszerz , szerepl k, fotós, tárgyszó, megjegyzés. A számítógép-adta lehet ségeket kihasználva a fent említett mez k bármelyikére lehet keresni, kivéve a megjegyzés mez re. A repertóriumhoz külön használati útmutató tartozik, amelyben röviden bemutatom a feldolgozott folyóiratot, a feldolgozás elveit, s az adatbázis használatához szükséges hardvert és szoftvert, illetve nagyobb részben az adatbázis használatát ismertetem kezdve az alapvet funkciókkal a konkrét keresésekig.

Témavezet : Dr. Murányi Péter iskolai docens

47

Bagi Katalin Könyvtáros

KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓTUDOMÁNYI SZAKFOLYÓIRATOK AZ INTERNETEN NÉMET ÉS MAGYAR NYELVEN Az egyes tudományágak szakirodalma az elektronikus információtovábbítás megjelenése és térhódítása következtében mind a publikálás, mind az olvasás tekintetében átalakuláson megy keresztül. A hipertext alapú elektronikus kommunikáció el nyei (korlátlan hozzáférés, hatékonyabb információkeresés, multimédia megjelenése) mellett hátrányait (folyamatos változás, min ségbeli hiányosságok) is figyelembe véve a dolgozatban könyvtár- és információtudományi folyóiratokat elemzek. A munkám célja az, hogy ez az áttekintés az elektronikus folyóiratok bemutatásán keresztül képet adjon a könyvtár- és információtudomány interneten való min ségi és mennyiségi megjelenésér l. E kérdéseket válaszolom meg: − Miért fontos az elektronikus információtovábbítás a szakmai-tudományos életben? −

Miben tér el az elektronikus folyóirat a hagyományos folyóirattól?

−

Mely német nyelv könyvtár- és információtudományi folyóiratok jelennek meg az interneten és milyen formában?

−

Hogyan jelenik meg a magyar könyvtár- és információtudomány az interneten?

A kérdések megválaszolásához egyrészt az e témában megjelent friss szakirodalom vizsgálata, másrészt az interneten megjelen szakfolyóiratok mindennapos használata volt segítségemre, amely utóbbi során az új információhordozót a gyakorlat tekintetében is teszteltem. A kutatás során megállapítottam, hogy az interneten megjelen szakirodalom bár igen gazdag a német nyelvterületen, a valóban hasznos és értékes anyaghoz jutás határozott szelektálást igényel. Ahhoz, hogy a magyar könyvtár- és információtudomány is többet profitálhasson az Internet el nyeib l, tanulmányozni kell a nálunk fejlettebbek helyzetét, és pozitívumokat átemelve itthon is fejleszteni az elektronikus publikálás és olvasás lehet ségeit. Ennek feltétele nem csupán a technikai háttér megteremtése, hanem az értékes források megismerése és szélesebb körben való propagálása is.

Témavezet : Dr. Pálvölgyi Mihály iskolai docens

48

Földi Tamás Könyvtáros

A KIS HERCEG CÍM REGÉNY BEFOGADÁSVIZSGÁLATA 11-12 ÉVES GYEREKEK KÖRÉBEN A dolgozat a következ kérdésekre keresi a választ: Hogyan hat A kis herceg cím regény a 11-12 éves korosztályra? A szerz egy konkrét példát /egy 6.-os osztályban végzett kérd íves befogadásvizsgálatot/ bemutatva próbál válaszolni a kérdésre. A dolgozat 5 nagyobb egységre tagolható: Az I. fejezet bemutatja a vizsgált témát, megindokolja a témaválasztást, megfogalmazza a befogadásvizsgálat célját. A II. fejezet röviden bemutatja Antoine de Saint-Exupery életét, munkásságát. A III. fejezet a kis herceg cím regény gyerekközpontú elemzését tartalmazza. Röviden foglalkozik a regény keletkezésének körülményeivel, lehetséges olvasási stratégiával, szerkezetével. Itt fogalmazódik meg a m befogadásvizsgálatakor felmerült kérdések, hipotézisek. Ezek részben magával a m vel, részben a m olvasásával, feldolgozásával kapcsolatosak. A IV. fejezet a dolgozat legfontosabb része. A fejezet bemutatja A kis herceg cím regény befogadásvizsgálatának eredményeit. El ször megismertet a vizsgálat módszereivel, színhelyével, körülményeivel, végül pedig konkrét példák és táblázatok segítségével szól a vizsgálat eredményeir l. Az V. fejezet összefoglalja az eredményeket, és levonja a tanulságokat.

Témavezet : Dr. Kovács Mária f iskolai docens

49

Gerencsér Judit

angol-könyvtár szakos tanár

AZ EURÓPAI UNIÓ INFORMÁCIÓS INTÉZMÉNYEI ÉS KÖZPONTJAI MAGYARORSZÁGON – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTOKRA Magyarország reményeink szerint néhány éven belül az Európai Unió tagországává válik. Az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében rendkívüli szereppel bír a közvélemény tájékoztatása, mind az Európai Unió tagországaiba, illetve a csatlakozni kívánó országokban. A csatlakozni kívánó országokban az európai uniós információs intézmények és központok bírnak nagyon nagy jelent séggel a közvélemény tájékoztatásában. Az feladatuk, hogy hiteles információkkal lássák el az állampolgárokat az integráció el nyeir l, hátrányairól, az Európai Unióról, a csatlakozási folyamatról és az ket érint legfontosabb kérdésekr l. Ezért pályamunkámban arra vállalkoztam, hogy bemutassam röviden az Európai Unióban, illetve részletesen a Magyarországon megtalálható európai uniós információ terjesztésében közrem köd intézményeket. A pályamunkám f bb fejezetei: Az Európai Unió Kommunikációs stratégiája: ebben a fejezetben szeretném bemutatni az Európai Unió hivatalos információs stratégiáját. Hangsúlyt els sorban az Európai Bizottság két alapelvére helyezném: átláthatóság (transparency), nyitottság (openness), illetve az Európai Unióban információs hálózatokra, az Európai Parlament és az Eur-Op szerepére. Európai Uniós információs tevékenység Magyarországon: ezen a fejezeten belül szeretném röviden bemutatni az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának rövid történetét, illetve egy áttekint képet a magyar hivatalos európai uniós információs és kommunikációs stratégiáról. Az információs stratégia f bb képvisel i például: az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, az Európai Tájékoztatási Központ és az Euro Info Service. Az Európai Unió információs hálózatai és ezek Magyarországon megtalálható változatai: az Európai Unió számos információs hálózatot m ködtet, mely különböz aspektusból próbálja a tagországok állampolgárait tájékoztatni az Európai Uniót érint kérdésekr l. Számos hálózat Magyarországon is megtalálható és ezek nagyon jelent s szereppel bírnak a közvélemény tájékoztatásában. Szeretném bemutatni a hálózatok különböz ségeit, hasonlóságait, tevékenységüket és m ködésüket. (Pl: Európai Információs Központok, Európai Információs Pontok, Európai Referencia központok, Euro Info Központok, Letéti Könyvtárak és Európai Dokumentációs Központok).

50

Az Európai Dokumentációs Központok: A szombathelyi Európai Dokumentációs Központ munkatársaként számos problémával találkoztam mindennapi munkám során. Sajnos nagyon kevés szakirodalom érhet utol a magyarországi Európai Dokumentációs Központ tevékenységér l és m ködésér l. Készítettem egy 10 oldalas kérd ívet, melynek segítségével az Európai Dokumentációs Központ munkatársait megkértem számoljanak be tevékenységükr l, m ködésükr l és problémáikról. Az eredményeket a pályamunkámban rögzítettem. Melléklet: az Európai Dokumentációs Központ m ködésér l szóló kérd ív, az Európai Dokumentációs Központ címjegyzéke, illetve az „Engem is érint” brossúra sorozat tagjai. Pályamunkám révén nagyon remélem, hogy sikerül egy átlátható és reális képet adni a magyar európai uniós információs intézményekr l és központokról. Ezzel is el segítve a munkatársak és az állampolgárok hatékonyabb tájékozódását és információhoz való hozzájutását az Európai Uniót érint kérdésekben.

Témavezet : Dr. Pálvölgyi Mihály iskolai docens

51

Kosik Szilvia könyvtáros

A TIZENÉVESEK ÉS AZ OLVASÁS Dolgozatomban a 10-12 éves gyermekek olvasási szokásaival foglalkoztam. Els sorban azt vizsgáltam, hogy mit és mennyit olvasnak a tizenévesek, de emellett kitértem arra is, hogyan befolyásolhatja az olvasási szokásokat a család, az iskola, a könyvtár. Azért választottam ezt a témát, mert szerettem volna megtudni azt, hogy hogyan alakulnak az olvasás jellemz i a kilencvenes évek végén. Tényleg csábítóbb a televízió képerny je a könyv lapjainál? Az is ösztönzött, hogy megismerjem az észak- és nyugat-magyarországi gyermekek olvasási kultúráját. Az olvasás szeretetét, tehát két kisvárosban vizsgáltam: Balassagyarmaton és Sárváron (ez utóbbi volt a kontrollcsoport.) Kérd íves felmérést végeztem, mindkét város könyvtárában kiosztottam 30-30 db kérd ívet. Az eredményeket referensz interjúkkal egészítettem ki. Dolgozatomat a téma eddigi vizsgálatainak bemutatásával kezdtem. Felvázoltam, hogy kik kutatták a 10-12 évesek olvasási szokásait az 1970-es évekt l kezd en. Ezután felmérésem helyszíneit a két könyvtárat mutattam be. A következ fejezetekben a kérd íves felmérés eredményeit ismertettem. Felmérésemben el ször a család szerepét vizsgáltam, majd az iskola felel sségét boncolgattam. Az is érdekelt, hogy a szabadid s tevékenységek rendszerében hol helyezkedik el az olvasás. A kiskamaszok sok id t töltenek el a képerny vel szemben, a televízió szerepét is vizsgáltam. Miután áttekintettem ezeket a tényez ket, utána foglalkoztam az olvasási szokásokkal. Azt akartam megtudni, hogy a tizenévesek életében milyen helyet foglalnak el a mesék, versek, kötelez olvasmányok. Kedvelik-e ezeket a m veket és az indokokra is kíváncsi voltam. Érdekelt, hogy milyen különbségek vannak a lányok és a fiúk olvasmányválasztásában. Dolgozatom utolsó fejezetében a könyvtárakkal foglalkoztam, érdekl dtem a családi könyvtárak iránt és arról, hogy mi a véleményük a tizenéveseknek a könyvtárakról és a könyvtárosokról. Összegzésként megállapíthatom, az általam vizsgált két helyszínen – bár voltak kisebb-nagyobb eltérések – azért még olvasnak a gyermekek.

Témavezet : Dr. Kovács Mária iskolai docens

52

Pup Csilla könyvtáros

A HOLMI REPERTÓRIUMA 1989-1994 A dolgozatom tárgya a Holmi cím folyóirat 1989-1994 között megjelent évfolyamainak repertóriuma. A Holmi 1989. októberében új irodalmi és kulturális folyóiratként indult. A folyóirat címe Bessenyei György 220 éves a Holmijára utal. Tartalma kiterjed az irodalom mellett a képz vészetre, a zenére, a filmre, a színházra, a filozófiára, a tudományokra. A repertórium címleírásai a lehet legrövidebbek: szerz ségi, illetve címadatok után a lel hely jelölésénél a megjelenés évének utolsó két számjegye, majd a megjelenés sorszáma végül az oldalszám szerepel. Esetenként címkiegészít annotáció is található. A repertórium szakrendi felépítés . A Szépirodalom cím részben elkülönül a magyar és világirodalom. Ezen a két csoporton belül a m nemek és m fajok szerint tagolódik az anyag. Az egyes csoportokon belül szerz szerinti bet rendben, egy szerz n belül a megjelenés id rendjében követik egymást a tételek. Az egy szerz által írt m vek a szépirodalmi részben nem kapnak külön tételszámot. Ha a világirodalmi résznél több egyszerre megjelen m fordítója ugyanaz a személy, neve csak az utolsóként felvett címnél szerepel. A tanulmányokat tartalmazó részben egyes alfejezeteken belül a rendszerezés a szerz i elvre épül. Néhány csoporton belül (pl. Irodalomtörténet, Politika, Történelem egyes részei) azonban a tárgyalt személyek bet rendjében követik egymást a tételek. A Bírálat cím részben a folyóirat Figyel cím rovatának cikkei találhatók. A könyvbírálatoknál egyszerz s m vek esetén az ismertetett m vek szerz inek bet rendjében található elrendezve az anyag. A többszerz s m vek minden szerz nél megtalálhatók. A szerkeszt s m vek a cím bet rendjében vannak felvéve. A kritikák szerz inek neve és a kritika címe zárójelben, d lt bet vel szedve szerepel. Ha a kritika címe megegyezik a bírált m címével, akkor nem kerül közlésre. A kritikák szerz ire a repertórium végén lév bet rendes névmutatóban lehet visszakeresni. A többi bírálat kategóriában (pl. Hangzó dokumentumok, Folyóiratok stb.) is hasonlóan vannak elrendezve a tételek. A könyvek bírálata tematikus csoportosításban is megtalálható. Ez nagyrészt követi a szépirodalom és a tanulmányrész tagolását. A tételszám után a megjelenési évvel és a megjelenés számával vannak jelölve a bírált m vek. Ahol ez a jelölés nem utal egyértelm en a bírált m re, ott az oldalszám is fel van tüntetve. Az Egyéb írások, viták, hozzászólások cím részben is hasonló jelöléssel vannak összegy jtve a novella- és kritikapályázat pályázati beszámolójához a megjelentetett pályamunkák. A mutató tételszámra utaló névmutató. Megtalálható benne a bibliográfiai írásban fellelhet összes szerz , közrem köd neve. A szerz re utaló tételszám normál bet stílussal szerepel. A közrem köd k (fordító, szerkeszt k, az adott cikket közzétev k stb.) tételszámai d lten szedettek. Az illet l szóló, az illet höz kapcsolódó irodalom tételszámai aláhúzottak. Szükség esetén utalók könnyítik meg az eligazodást a mutatóban és a repertórium f részében is.

Témavezet : Dr. Murányi Péter iskolai docens

53

Szécsényiné Bélavári Andrea könyvtáros

A TELEVÍZIÓ, A VIDEÓ ÉS AZ OLVASÁS SZEREPE A NAGYATÁDI VÁROSI KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁRÁBAN (egy kérd íves felmérés tükrében) Napjaink egyik legaktuálisabb problémája az olvasás tevékenységének visszaszorulása, amelyért gyakran a televíziózást, videózást teszik felel ssé. Ezért választottam dolgozatom témájául – negatívumok helyett – a tv és a videó olvasásra gyakorolt pozitív hatásainak vizsgálatát, illetve hogy ezeket az eszközöket fel lehet-e használni az olvasásra motiválásban, s ha igen, milyen módon. Ezekre a kérdésekre egy vizsgálat segítségével keresem a választ, melyet Nagyatádon a Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában végeztem a Babay József Általános Iskola hetedikes osztályával, vagyis az általam választott korosztály a 12-14 évesek. A vizsgálat módszere kérd íves felmérés, a kérd íveket a diákok (21 f ) Karinthy Frigyes Tanár úr kérem cím m ve filmadaptációjának megtekintése után töltötték ki. Pár héttel kés bb több mélyinterjút is készítettem könyvtárosokkal, pedagógusokkal, diákokkal. A bevezetés után a szakirodalom segítségével a televíziózást, a videózást és az olvasást állítom párhuzamba egymással, figyelembe véve a három tevékenység el nyei, hátrányait. Ezután a vizsgálattal, azon belül is részletesebben annak helyszínével foglalkozom, majd a vizsgálat résztvev it, iskolájukat, illetve ezen intézmény könyvtárát mutatom be. A dolgozat további részében a vizsgálat során kitöltetett kérd ív 31 db kérdését elemzem. El ször a televíziónézési-, másodszor a videónézési szokásokat, harmadszor pedig a vizsgálat során levetített film hatását ismertetem a kérd ív minden kérdését egyenként tárgyalva, s id nként a szakirodalmat is segítségül hívom az eredmények, illetve a véleményem alátámasztására, esetleg megcáfolására. A vizsgálat ismertetésének lezárásaként összegzem annak eredményeit, melyek alig különböznek a szakirodalomban megfogalmazott tényekt l, tehát a televízió-, videónézés dominanciája, az olvasás mennyiségének, min ségének csökkenése a dolgozatomban is megmutatkozik. Ennek ellenére úgy vélem, szükséges lenne a három tevékenység ilyen aspektusú vizsgálata, a televíziózás, a videózás és az olvasás egymáshoz való közelebb hozása, mellyel kapcsolatos javaslataimat, véleményemet a befejezésben tárgyalom.

Témavezet : Dr. Kovács Mária iskolai docens

54

TANTÁRGYPEDAGÓGIAI ÉS OKTATÁSTECHNOILÓGIAI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

55

56

Balogh Melinda Renáta Technika szakos hallgató III.évf.

TECHNIKA TANTÁRGY GYERMEKI SZEMMEL Azért szeretnék technika tanár lenni, mert a technikának az emberré válás kezdete óta óriási szerepe van a társadalmak fejl désének alakulásában. Úgy gondolom, korunk jellegzetes meghatározója technikai környezetünk múltja, jelene és fontos befolyásolója jöv nknek. Annak a jöv nek, amelyben gyerekeinknek élni kell. Hivatásomnak érzem, hogy érdekl , tájékozott, kreatív és konstruktív személyiségeket fejlesszek, akik egyaránt megbecsülik, tisztelik és óvják természeti, társadalmi és technikai környezetüket. Oktatási – nevelési rendszerünk is ezen környezeti alrendszerek alapján épül fel, azaz minden egyes tantárgy besorolható ezek valamelyikébe. Szerintem környezeti rendszerünk alrendszerei szorosan egymásba fonódva határozzák meg a valóságot, ezért nem szabad hierarchikus rendbe sorolni ket. Tapasztalataim alapján a technika tantárgy nem kap más tantárgyakkal egyenl elismerést a feln ttek körében. Kötelességemnek érzem, hogy a gyerekek nevelése által ezt a beállítódást megváltoztassam. Fontosnak tartottam megismerni a gyerekek véleményét is a technikáról, mint tantárgyról, és mint környezetr l. Vizsgálódásomat eltér szocializáltságú gyerekek között végeztem, egy falusi általános iskolában Jákon, és a szombathelyi gyakorlóiskola általános és nyolc osztályos gimnázium osztályaiban, 10 – 14 éves korosztály körében. Azt vizsgáltam, hogy a gyerekek tantárgyrendszerében hol helyezkedik el a technika, érzik-e a tanult ismeretek jelent ségét, fontosságát, tudják-e hasznosítani mindennapjaikban. Arra is hangsúlyt helyeztem, hogy ha lenne beleszólásuk tankönyveik tartalmi rendszerének kialakításában, akkor mennyire módosítanának rajta, mivel a központilag meghatározott tananyag kidolgozásakor soha sem kérdeztek meg egyetlen gyermeket sem. Természetesen azt a kérdéskört sem hagyhattam figyelmen kívül, ami az oktatási – nevelési folyamat stratégiáival foglalkozik. Szeretném, ha leend technika tanári munkám során olyan ismeret és tevékenységegyüttessel tudnám „szíven találni” tanítványaimat, amely tanulói igényb l fakad. Így biztosítottnak látom a tanulók technikai tevékenységének alakítását, amely megfelel technikai motívumok elérését, az alkotóképesség fejlesztését, a technikai világkép kialakítását jelenti.

Témavezet :

vári Istvánné dr . iskolai docens

57

Horváth Csongor -Szabó Szilvia biológia-kémia szakos tanárok

TANÁRJELÖLTEK SZAKTÁRGYI MÉRÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉSE KÉMIA TANTÁRGYI TUDÁSSZINT MÉRÉS ALAPJÁN -

-

A TDK dolgozat alapvet céljait a következ kben fogalmazzuk meg: Olyan feladatlapot kell készíteni, amely alkalmas mind a 8. osztályos év végi, illetve az I. gimnázium kezdési id pontja körül – a kapott, illetve hozott – az alapvet kémiai ismeretek mérésére, majd azok feldolgozása után értelmezhet eredményekhez juthassunk. A javítás és értékelés korrekt és egységes, az eredmény audiovizuális megjelenítésre alkalmas legyen. Kell és alapos visszajelz értékkel bírjon, összehasonlító módszerek alapjául szolgáljon. Példaként állíthassuk a gyakorló pedagógusok és az elemzéssel, min ségbiztosítással foglalkozó intézetek elé is. Kiindulási bázisként szolgált öt általános iskola (128) (5 osztály) nyolcadik osztályos tanulója. Ezen diákok teljesítményéhez illesztették a követ gimnáziumi év kezd inek produktumát (74 tanuló) (3 osztály). Ennek következtében a mérésbe bevontak létszáma a szükséges és elégséges mérési kritériumoknak megfelel és kell következtetésekre is alkalmas. A feladatlapok elkészítésekor számoltunk a meglév 29-30 kémia tankönyv törzsanyagával és ezek alapján a lényegest emeltük ki, azaz gondosan ügyeltünk arra, hogy olyan kérdéskör ne kerüljön a feladatlapra, amely valamely tankönyvben nem szerepel vagy csak érint leges. Nagyon szemléletes diagramokhoz jutottunk, amely alapján részben a teljesítményképes gimnáziumok szükségességére is utalhatunk. Kimutathattuk az esetleges tantárgyi törzsanyagbeli nehézségeket is. Elemezhetjük a szaktanári érdemjegyek, illetve az objektivitásra törekv mér lap eredményeinek illeszkedését vagy eltér voltának mibenlétét. Kiaknáztuk a számítástechnika nyújtotta lehet ségeket. Elgondolkodtató problémákra is fény derül. Gondoljunk a kísérleteke is épül tantárgyak kötelez tanári óraszámára, valamint ennek következményeként jelentkez demonstrációs és tanulói kísérletek hiányára.

Témavezet : Dr.

58

ry Imre iskolai docens

Maráczi Tímea Orosz szakos

AZ IDEGENNYELV OKTATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1948-TÓL NAPJAINKIG /Celldömölk iskoláiban/ Miként változott a nyelvoktatás helyzete az oktatási intézményekben az elmúlt több, mint 50 évben? Erre a kérdésre kerestem a választ, amikor célul t ztem ki, hogy feldolgozom egy Vas megyei kisváros – Celldömölk – iskoláiban /3 állami általános, 1 egyházi általános és 2 középiskola/ folyó nyelvtanulással kapcsolatos statisztikai adatokat. Munkám rövid történeti áttekintést nyújt az adott iskolák múltjáról, jelenér l és remélhet leg jöv jér l. Kutatásom alapjául az iskolai anyakönyvek és jegyzékek szolgáltak. Az összegy jtött adatokat jól átlátható táblázatokba gy jtöttem a tanult nyelvek és az azt tanuló diákok létszáma alapján. Az adatok h en tükrözik, hogy az országos /1956, 1989/ és helyi politikai események, valamint a demográfiai változások hogyan hatottak az intézményekben folyó nyelvoktatásra. Jól végigkövethet , mint lett egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb az idegennyelvek tanulása, hogy sz nt meg fokozatosan az orosz nyelv mint tantárgy és kerültek el térbe a nyugati nyelvek. Az iskolák úgy próbálnak megfelelni az egyre növekv igényeknek, hogy partneriskoláik révén igyekeznek diákjaik számára biztosítani azt, hogy él nyelvi környezetben tudják elmélyíteni már meglév ismereteiket. Eredményességüket a nyelvvizsgázók száma, sikerességüket néhány versenyen elért, szép helyezés igazolja. Megállapítottam, hogy Celldömölkön, a ma már kötelez en tanult német és angol nyelv mellett, az olasz és a francia nyelv elsajátítására is van lehet ség. Bár az orosz nyelv tanítására a személyi feltételek ma is adottak, gyakorlatilag ebben a városban is megsz nt az érdekl dés Puskin nyelve iránt.

Témavezet : Lakatos Lajos ny. f iskolai adjunktus

59

Primmer Petra

ének-zene - karvezetés szakos tanár

A KORTÁRS ZENE MIKROKOZMOSZAI SOPRONI JÓZSEF ÉS SZOKOLAY SÁNDOR STÍLUSA A dolgozat áttekinti Soproni József és Szokolay Sándor életm vét, bemutatja vészetük közös és megkülönböztet sajátosságait, és ezeken keresztül az utóbbi néhány évtized magyar zeneszerzése jellegzetes irányainak néhány meghatározó vonását részleteiben is elemzi. Soproni József "Jegyzetlapok" cím zongora-ciklusa és Szokolay Sándor zongoradarabjai (a Zongoraiskolából) a dolgozat készít jének véleménye szerint alkalmasak arra, hogy mintegy mikrokozmoszként - a két zeneszerz alkotói világába vezessék be a fiatalokat. Ehhez néhány pedagógiai szempontot ad a dolgozat.

Témavezet : Köteles György iskolai docens

60

Simon Rózsa tanító

AZ ORGONA MINT A HANGSZEREK KIRÁLYN JE Tudományos kutatási munkám témája a hangszerek királyn je, az orgona. Témaválasztásomat indokolja, hogy a zene már a kezdetekt l együtt élt az emberiséggel. A kezdeti jelz funkciója ma már szélesen kitágult, minden napunkat meghatározza. A hangszerek egyik legösszetettebbikét, az orgonát választottam vizsgálódásom tárgyává. Ennek oka leginkább személyes eredet , hiszen gyermekkorom óta kapcsolatban állok a hangszerrel. Úgy éreztem, hogy szükséges egy rövid, összefoglaló, átfogó dokumentumot készítsek a napjainkban háttérbe szoruló nagy múltú zeneszerszámról. Kutatási munkám kezdeti szakaszában a hangszer múltját, részeit vizsgáltam. Ezek fejl dését tanulmányozva a technika fejl dése, az új anyagok módszerek feltalálása szépen nyomon követhet . A hangszer általános megismerése után az új kutatási irányt néhány Zala megyei kisfalu orgonájának feltérképezése követte. Munkám során azt tapasztaltam, hogy napjainkban kevés figyelmet kap e hangszer. A meglév orgonák egyre rosszabb állapotban vannak, és a meglév helyett inkább olcsóbb, sokszor a célra kevésbé megfelel szintetizátort vásárolnak. Sokan tartják úgy, hogy a korszer mindig jobb. Úgy gondolom, hogy nem minden elektromos hangszer méltó arra, hogy átvegye a „barokk királyn ” szerepét. Azt hiszem pályamunkám nem csak a hangszer iránt érdekl emberek számára hasznosítható, hanem az oktatás területén is. A gyerekek m vészeti nevelésébe építve az a zeneszeretetre nevelés mellett az érzelmi és esztétikai nevelés meghatározó részét képezheti, segítheti egy a korunknak megfelel világnézet kialakulását. Emellett a technika- és anyagfejl dés is nyomon követhet a hangszer évszázadok alatt Remélem, hogy a pályamunkámat megismer olvasók figyelmét sikerül felkeltenek a bekövetkez változásai segítségével. téma iránt. Bízom benne, hogy sikerül megmenteni a még meglév páratlan m vészi értéket rejt orgonákat a jöv nemzedék számára, hogy megismerjék a kimondhatatlan zenei élményt, hangulati hatást nyújtó hangszereket.

Témavezet :

vári Istvánné dr. iskolai docens

61

Sölétormos Ottó

Technika-számítástechnika szakos tanár

CNC SZERSZÁMGÉPMODELL FELHASZNÁLHATÓSÁGA A KÖZÖKTATÁSBAN Pályamunkámmal segítséget szeretnék nyújtani „napjainkban” tevékenyked technika és számítástechnika tanároknak. Szeretnék olyan eszközt a kezükbe adni, mellyel eredményesen támogathatják tanóráikat. Pályamunkám alapját egy CNC szerszámgépmodell adja, melynek elkészítettem szaki leírását is. Felépítettem egy ezt a modellt alkalmazó tanítási stratégiát is, mely segítségével eme modell felhasználhatóvá válik a közoktatásban. Tehát pályamunkám egy materiális oktatási eszköz, és egy írásos munka. Írásos pályamunkám els részében a modellt alkalmazó tanítási stratégiával foglalkozom. Lehetséges irányvonalakat mutatok be a modell alkalmazására, majd ezt folytatom konkrét óravázlatokkal. Pályamunkám második fele a modell az elkészítését és m ködését tárgyalja mind hardware, mind software elemek oldaláról. A dolgozatot záró összegzés a modell alkalmazásának el nyeit, hátrányait, a lehetséges buktatóit vizsgálja.

Témavezet : Dr. Kiss Miklós iskolai docens

62

Tóth Katalin orosz szakos

AZ IDEGENNNYELVOKTATÁS TÖRTÉNETE NAGYKANIZSÁN 1949-T L NAPJAINKIG Dolgozatomban a dél-zalai város idegennyelv-oktatásának történetét követem nyomon 1949-t l napjainkig. Nagykanizsa a régiók kapuja - kereskedelmi város, ezért az idegen nyelv tanítása, tanulása fontos szerepet játszott, játszik a város lakóinak életében. Délr l horvát turisták tömege látogat el hozzánk nap mint nap; a közeli kis fürd város, Zalakaros németajkú vendégeket vonz; a számítógép, az üzleti élet nyelve az angol. Mindezek mellett a latin, francia, olasz nyelv tanítása is fellelhet a városban, mely jól mutatja lakóinak változatos nyelvi érdekl dését. Az elkészítés során motivált, hogy szül városomról e témában még nem készült ilyen átfogó jelleg írás, holott igény mutatkozott rá. Az ember önkifejezésének és kapcsolatteremtésének legfontosabb eszköze a kommunikáció. Ma az idegennyelv-oktatás célja az idegen nyelven történ kommunikációs képesség kifejlesztése. A fejlett kommunikatív képesség nagyban segíti a gyorsan változó társadalomba való beilleszkedést, az információhoz jutást, a szakmai tájékozódást és ezen keresztül a látókör tágulását; fejleszti a másik ember iránti empátia képességét. Dolgozatomban azon oktatási intézmények ötvenegy éves történetét mutatom be, melyek 1949-t l napjainkig folyamatosan fogadták és fogadják a tanulni vágyókat. Végignézve az iskolák során a jelenleg m köd tizenkét általános és öt középiskolából nyolc felelt meg ennek a kritériumnak - négy általános és négy középiskola. A várost az iskolák rövid történetével, adatokkal, a nagykanizsai alapfokú és középfokú oktatás történetével együtt mutatom be. Célom a Nagykanizsán lezajlott változásokon keresztül megmutatni azokat az eseményeket, melyek országunkban az idegennyelv-okatás területén végbementek ezen ötvenegy év alatt: az orosz nyelv tanulásának kötelez jellege elt nt a rendszerváltással, ennek következményei; egy új tanterv kidolgozása, ennek bevezetése, és következményei; az idegennyelv-oktatás rendszerfügg jellegének vizsgálata. Végezetül összegzem; milyen nyelveket érdemes tanulni napjainkban, és milyen választási lehet séget kínálnak az egyes iskolák, s ez mennyire felel meg a helyi igényeknek.

Témavezet : Lakatos Lajos ny. f iskolai adjunktus

63

Visegrádi Sándor

fizika-technika szakos tanár

DEMONSTRÁCIÓS ÉS TANULÓKÍSÉRLETI MÉRÉSEK „SZOKATLAN” MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSSEL A fizikatanítás elképzelhetetlen kísérletek bemutatása, elvégzése nélkül. A gyakorlati tapasztalatszerzés képezi az alapját a kés bbi fogalomalkotásnak. A kísérletvezet tanárnak igen sok kísérletgy jtemény áll rendelkezésére, mely gy jteményekben megtalálhatóak a legegyszer bb összeállítások és a bonyolult drága felszerelésekkel elvégezhet kísérletek is. Ismerve iskoláink technikai felszereltségét és anyagi lehet ségeit a költséges berendezések beszerzése és így a kísérletek egy részének bemutatása lehetetlen. Munkám célja, hogy az általános és középiskolák számára egy ezeddig nem használt, de megfizethet és ugyanakkor kell en látványos módszert adjak. A módszer alapja a ma már nagy múltra visszatekint fényképezés. Életünket lépten-nyomon kísérik a fényképek, azonban fizikaoktatásban egyedül a stroboszkóp felvételek kaptak nagyobb jelent séget, viszont ezek elkészítése magasabb felszereltségi szintet követel, mint amit iskoláink biztosítani tudnak. Ráadásul csak sz k körben alkalmazhatóak. Az általam leírt kísérletek a mechanika szinte minden területére kiterjednek, és apróbb változtatásokkal nagyon sok jelenség bemutatható velük. A felszereltséget illet en nem igényel többet, mint a már meglév fizikaszertár és egy fotólabor, melynek a teljes felszerelési költsége alatta marad egy új számítógép árának, mellyel általában az iskolák jól el vannak látva. A kísérletekben a fényképezést nem a hagyományos módon egyszer ábrázolásra használjuk, hanem egyfajta id gépként, a mozgásfolyamat megjelenítésére. Az exponálás idejének a változtatásával szinte tetszés szerint változtatható az egy képbe s rített mozgás ideje. Egyszer technikai megoldásokkal láthatóvá tehet a pályagörbe és a sebesség, függetlenül a sebesség igen kicsi, vagy igen nagy voltától. A leírt kísérletek két csoportra oszthatók. Az els be tartozóak laborban elvégezhet k, míg a másik csoportban a szabadtéren végezhet kísérletek tartoznak. Mindkét csoportban találhatunk pontos mérésre alkalmas mér kísérleteket, de olyanokat is, melyek inkább az érdekl dés felkeltésére, szemléletmód alakítására alkalmasak.

Témavezet : Almási István iskolai docens

64

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

65

66

Deli Orsolya

Ének-zene-tanító II. évf.

ZENETERÁPIA AZ ÓKORI GÖRÖG ZENEESZTÉTIKÁBAN A dolgozat a zeneterápia modern fogalmából kiindulva elemzi az ókori görög forrásokat, megkísérelve áttekinteni és rendszerezni a zeneterápia antik elméletét és gyakorlatát. A korszer pszichiátria középponti kérdése a beteg és a társadalom viszonya, ennek antik vetülete: zenei nevelés, valamint zene és államrend összefüggése, amely területeket a gyógyítással a zene személyiségformáló hatékonysága kapcsolja össze. A szerz a nevelés, gyógyítás, rehabilitáció közötti kapcsolatokat igyekszik feltárni az ókori görög írásokban.

Témavezet : Köteles György iskolai docens

67

Sötét Éva

angol-történelem szakos tanár

HARC A ZSIDÓ KULTÚRÁÉRT –PATAI JÓZSEF MUNKÁSSÁGA A dolgozat célja bemutatni egy, a századel n élt zsidó újságíró, Patai József életét, munkásságát az általa szerkesztett Múlt és Jöv c. folyóiratot helyezve a vizsgálódás középpontjába. Az életrajzi áttekintést követ en a magyarországi zsidó sajtó rövid története kerül bemutatásra, melyben látható, hogy a Múlt és Jöv a két világháború közötti id szak egyik legjelent sebb sajtóorgánuma volt. A folyóirat jellegéb l adódóan a dolgozat külön fejezetben tárgyalja mind a zsidó kultúra, mind pedig a magyar zsidó irodalom fogalmát. E meghatározás szerint a zsidó kultúra eszköz, mely a zsidóság fennmaradását szolgálta egykoron és szolgálja a XX. század hajnalán, közösséget összetartó ereje van, éppen ezért szalonképessé kell tenni Magyarországon, be kell bizonyítani, hogy ugyanolyan értékes mint más népek kultúrája. A Mult és Jöv éppen ezért az értékes és értékálló m vészetet vállalta fel és helyzete el térbe. A dolgozat csak érint legesen foglalkozik az antiszemitizmus, asszimiláció, cionizmus kérdéskörével, így a dolgozat ezen fejezetei szükségképpen vázlatosak, lényegretör ek.

Témavezet : Szántó Imréné dr. f iskolai docens

68

TESTNEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK

69

70

Geiger Csilla

Testnevelés szakos tanár

VENDÉGVÁRÓ VIZEK – KENUVAL A TISZÁN Dolgozatom témájául a vízi turizmust választottam. Ismertetem Magyarország nagyobb folyóit és állóvizeit. Részletesebben bemutatom a Tisza fels -, középs -, és alsó szakaszait egy-egy vízi útvonallal és turisztikai látványosságaival együtt. Leírtam, hogy hogyan kell megszervezni egy vízi túrát, milyen felszerelés kell hozzá, és hogy mivel is szálljanak vízre a túrázni vágyók. A célom ezzel a dolgozattal az volt, hogy megismertessem az olvasókat a vízi túrázás örömeivel, felkeltsem az érdekl dést a vízi sportok iránt, és hogy bemutassam a Tiszamenti turizmust.

Témavezet : Bokor Judit iskolai docens

71

Horváth Annamária Tanító szakos

SPORTOLÓ CSALÁDOK, INDITTATÁSOK Köztudott, hogy az életmód kialakulásában hallatlanul nagy szerepe van a családi tradícióknak. A család az a kiscsoport, ami a legkorábbról hat az emberre, és feln tté válásig a legtöbb id t itt töltjük el. A legfontosabb motivációk innen jönnek. Az iskola meghatározó, a családnak mégis dönt befolyása van. Leend pedagógusként kötelességem hinni az iskola formáló erejében, de be kell látnom, hogy a családi háttér nyomait örökre magunkon viseljük. Érzelmeinket, beállítódásainkat, életmódunkat: minden áthatnak a családban hozott minták. Vajon mennyire határozzák meg a testedzés szeretetét? Mennyire befolyásolják ezek egy életre szólóan a sporttal való kapcsolatunkat? Dolgozatomhoz szorosan hozzátartozik az a kérdés is, hogy hol van a helye a sportnak az ezredforduló emberének életében? Tudjuk, a társadalmi változások jól nyomon követhet k a társadalom legkisebb, egyben legfontosabb csoportjának életében, a családban. Tehát, ha a családok sportéletét vizsgáljuk, következetéseket vonhatunk le sporthoz kapcsolódó társadalomszemléletr l. Világunk gyorsan fejl dik, változik, de talán azt megbecsülhetjük, hogy a mai szül k mennyire tartják fontosnak a sportot, és a felnövekv generáció milyen értékeket ad majd át gyermekeinek.

Témavezet : Heszteráné dr. Ekler Judit iskolai adjunktus

72

Molnár Eszter Testnevelés szakos

A BULÉMIA Dolgozatom témájául azért választottam ezt a pszichológiai kórképet, mert a mindennapjainkban igen elterjedt betegség, érdekes és tanulságos. Egyre gyakrabban hallottam arról, hogy vannak, akik iszonyú mennyiség ételt bírnak elfogyasztani és utána hányás útján próbálnak megszabadulni t le. Kíváncsivá tett, hogy vajon mi lehet a kiváltó oka annak, aki ehhez folyamodik, hogy élnek ezek az emberek, és van-e mód a gyógyulásra. Másrészt, mint kezd testnevel tanár hallottam és olvastam, hogy néhány sportágban az eredményesség, a jó teljesítmény elérésének az esztétikai élmény, a látvány nyújtásának alappillére a megfelel testsúly biztosítása (pl. RSG torna). E a birkózás, súlyemelés, küzd sportok szabály adta lehet ségei szerint a más testsúlycsoportokban való indulás a sikeresség kulcsa lehet. Tehát a hirtelen fogyasztás révén nagyobb eséllyel indulhat a sportoló a versenyeken. Ez a diétázás, koplalás „null diéta” hashajtók, vízhajtók alkalmazásával valósul meg. A tornászok, balettm vészek, RSG-sek módszerei között folyamatosan szerepel a bizonyos hízlaló ételek elkerülése pl. édesség, és a folyadék drasztikus lecsökkentése. Természetesen fiatal korban a szervezet anyagcsere folyamatainak zavarához vezethet, az éhezés, diétázás, megvonás, mint kompenzáció túlevésekhez vezethet. E sportolókra a tökéletességre való törekvés magas mérce felállítása a jellemz vonás.. Így érdekl désem a bulémia részletesebb megismerésére sarkallt.

Témavezet : Ekler Józsefné iskolai docens

73

Szalai Zsanett

testnevelés szakos IV.évf.

AZ ÓRIÁSKÖR BIOFIZIKAI VIZSGÁLATA A forgómozgás laboratóriumi vizsgálatát, majd az óriáskör végrehajtásakor fellép fizikai hatásokat, a fizikai törvények érvényesülését tárgyalja a dolgozat. Biofizikai választ keres az edz i utasításokra. Videofilmek számítógépes kiértékelésével összeveti a keletkez maximális szögsebesség tényleges értékét az elméletileg számolt értékkel. Részletesen elemzi a dolgozat a fellép energiaveszteségeket és azoknak a tornász által végzett pótlási lehet ségeit. Jó egyezést észlelt a mért és a számított értékek közt. Ami elfogadható, tekintettel az er s elméleti közelítésekre. (Csupán egyet említve: a tornász testét a tehetetlenségi nyomaték szempontjából egyetlen, a végén megforgatott, homogén pálcával modellezi.)

Témavezet : Dr.habil Kovács László iskolai tanár

74

Takács Levente

Angol II.évf. - testnevelés IV.évf.

NEMZETKÖZI OLIMPIAI TÁBOR 2000. A szerz abban a szerencsés helyzetben volt, hogy részt vehetett a Nemzetközi Olimpiai Akadémia által szervezett nemzetközi olimpiai táborban. Dolgozatában az ott hallott el adásokat és tapasztalatokat összegzi. Különös tekintettel kitér az olimpia mozgalom aktuális kérdéseire, problémáira és az olimpiai játékok kapcsán a témával foglalkozó kutatók jöv képét is összegzi. Érdekes adatokkal, szemléletes táblázatok segítségével teszi mindezt.

Témavezet : Szegnerné dr. Dancs Henriette iskolai adjunktus

75

Takó Balázs

Testnevelés szakos tanár

A KOSÁRLABDÁZÁS MÉRFÖLDKÖVEI I. Történeti áttekint II. A három másodperces-szabály A három másodperces-szabály meghatározása A három másodperces-szabály rövid története A szabály hatásai a játékra Általános hatásai a játék összképére A szabály hatásai a támadásra Az egy-egy elleni játék fejl dése Befutások Passzháromszög A gyenge oldali befutás A 4-es és az 5-ös pozíció Az amerikai szabályzat A szabály hatása a védekezésre feladatok III. A második kavics, talán a legnagyobb A szabály kialakulása A szabály meghatározása A 30 másodperc hatásai Hatásai a játék képére A támadásra gyakorolt hatások A védekezésre gyakorolt hatások Az univerzális játékosok IV. Egy európai kezdeményezés A szabály megfogalmazása A szabály hatásai V. Egy vonal, amely megváltoztatta a játék képét A vonal hatása a támadásra A vonal hatása a védekezésre A vonal hatása végjátékra Hatások a néz kre, az NBA-re

Témavezet : Szoó Lászlóné iskolai adjunktus

76

Titkos Attila

Testnevelés szakos tanár

AZ ATLÉTIKA MÚLTJA, JELENE, JÖV JE KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN Témaválasztásom azért esett az atlétikára, mert általános iskolás korom óta benne élek. Az atlétikának egy lassú hanyatlását vettem észre itt a megyében. Felkeltette érdekl désemet, hogy ez miért következett be. Miért sz ntek meg a megyében egyesületek, atlétikai szakosztályok? Az ezredfordulóra mindössze négy atlétikai szakosztály maradt talpon. Vajon miért? Pénzhiány? Atlétahiány, vagy utánpótláshiány? Vagy más látványosabb, szórakoztatóbb, extrém sportok megjelenése? Vagy a mostani ifjúság sokrét elfoglaltsága? Nyolc városban vizsgáltam a problémákat. Készítettem egy adatfelvételi lapot, mely tizenkét kérdéscsoportból állt. Ezután felkutattam az információkat adni tudó szakembereket, és interjú formájában kutattam adatok után. A feldolgozás során egyszer statisztikai módszereket és táblázatos csoportosítást használtam. A helyzet orvoslására nagyszer lehet ségnek tartom a NAP programot, melynek lényegi pontjai az én elgondolásaimmal egyez ek. Ezeket a párhuzamokat mutatom be dolgozatomban és vázolom az elmúlt id szak pozitív hatásait. Úgy gondolom, hogy ez a projekt visszaállíthatja az atlétika, mint alapsportág megbecsülését, népszer ségét.

Témavezet : Pünköstyné Stekovits Gabriella iskolai docens

77