V. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

V. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A Baranya Megyei Kórház feladata az intézmény Szervezeti Szabályzatában meghatározott területen a lakosság gyógyító-megelőző ellátása, az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő színvonalon. Az egészségügyi miniszter utasítása, valamint a hatályos jogszabályok alapján az intézmény általános működési rendjét - mint az intézmény vezetője - a következőkben határozom meg.

A./ AZ INTÉZMÉNY BETEGELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE

I. Általános rész

a.) A betegellátás alapelvei 1.) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, az Eü. törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 2.) Az egészségügyi esélyegyenlőségnek.

szolgáltatások

igénybevétele

során

érvényesülnie

kell

az

3.) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése. 4.) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. 5.) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésekben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.

2

b.) Az egészségügyi ellátás működési elvei 1.) A sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és amennyiben a vizsgálat sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot fennállását igazolja, a beteget az egészségi állapota által indokolt sürgősségi ellátásban kell részesíteni. 2.) A sürgősségi ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani. Amennyiben a beteg az adott ellátásra nem térítésmentesen jogosult, a térítési díj utólagos rendezésére külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. 3.) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásban résztvevőktől elvárható legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. 4.) Amennyiben a beteg egészségi állapota által indokolt ellátást az egészségügyi szolgáltató nem tudja biztosítani, úgy a beteget az esetleges sürgősségi ellátás után továbbküldi olyan szolgáltatóhoz, amely a befejezett ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. 5.) A beteg ellátását követően értesíteni kell a beutaló orvost, ennek hiányában a beteg háziorvosát. Amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul, háziorvosát is értesíteni kell c.) Fekvőbeteg - szakellátás 1.) Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. 2.) A fekvőbeteg-szakellátás lehet a.) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b.) az a.) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c.) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.

3

3.) Az általános fekvőbeteg szakellátás mellett az egyes speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - speciális fekvőbeteg-szakellátást kell működtetni. 4.) A speciális fekvőbeteg-szakellátás a.) a járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között nyújtott szakellátást végző orvos, b.) sürgős szükség fennállása esetén, illetőleg a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végző orvos, illetve mentőorvos vagy mentőtiszt, c.) a speciális ellátásra indokul szolgáló szakmai feltételek esetén a háziorvos beutalása alapján vehető igénybe.

d.) Járóbeteg – szakellátás 1.) Az általános járóbeteg – szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg – ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg – szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani. 2.) A járóbeteg – szakellátás feladata: a) megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg – vizsgálatát követő – más járóbeteg – szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg – szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg – gyógyintézetbe történő beutalása.

4

3.) Az általános járóbeteg – szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra – a külön jogszabályban foglaltak szerint – biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő járóbeteg – szakellátást (a továbbiakban: speciális járóbeteg – szakellátás). 4.) A speciális járóbeteg – szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.

e.) Ügyeleti ellátás 1.) Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a járóbeteg és fekvőbeteg – szakellátások folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. 2.) Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg – gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.

f.) A beteg jogai és kötelezettségei A.) Az egészségügyi ellátáshoz való jog 1.) Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 2.) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek közt-az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. A szakmai indokoltság meghatározása az orvos feladata.

5

3.) Megfelelő az ellátás, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik A beteg egészségi állapotához, betegségéhez, az orvostudomány mindenkori állásához, az egészségügyi ellátórendszer adott színvonalához, adott tárgyi feltételrendszerhez, az egészségügyi dolgozók elvárható tudásához, szakmai tapasztalatához viszonyított legmagasabb szintű ellátást kapja. 4.) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. 5.) Megkülönböztetés nélküli az ellátás, ha az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során nem történik hátrányos megkülönböztetés a betegek között társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, származásuk, nemzetiségük, vallásuk, nemük, szexuális irányultságuk, koruk, családi állapotuk, testi vagy értelmi fogyatékosságuk, képzettségük és minden más egyéb, az egészségi állapotukkal össze nem függő ok alapján. 6.) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátást végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. A szabad orvosválasztás joga a Kórházban sürgős szükség, illetve ügyeleti ellátás esetén csak a körülményekhez és a lehetőségekhez mérten gyakorolható. Amennyiben a beteg e jogát gyakorolja, a Kórház orvosigazgatója a beteg választását orvosszakmai szempontból felülbírálhatja. Erről a beteget tájékoztatni kell. A szabad orvosválasztás joga csak a választott orvos egyetértésével gyakorolható, aki azonban a beteg felkérését kizárólag az Eü.tv. 131.§-ban meghatározott okok esetén tagadhatja meg. 7.) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint felvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. 8.) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

6

9.) Intézményünkben a betegek számára várólista elkészítése nem szükséges, mivel nincs felvétel előtti várakozási idő.

B.) Az emberi méltósághoz való jog 1.) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. 2.) A betegen – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el. 3.) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható. 4.) A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. 5.) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását – ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, - amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni. 6.) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. 7.) A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. C.) A kapcsolattartás joga

7

1.) Az alábbiakban részletezett jogokat a beteg a fekvőbeteg – gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja.

Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása nélkül – a fekvőbeteg – gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend az alábbiakon túl további jogokat is megállapíthat. 2.) A beteg fekvőbeteg – gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozásra köteles személy kérésére lehet eltekinteni. Ilyen esetben a kezelőorvos a tájékoztatás tényét, valamint azt, hogy a beteg tiltakozása ellenére milyen okból és kinek adott tájékoztatást, az egészségügyi dokumentációban feltünteti. Azon betegek nevét, akik az információadást megtiltották, a portákon, illetve a nővérszobában vezetett listán nyilván kell tartani. E jogok gyakorlásának részletes szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 3.) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére az egészségügyről szóló törvény 16. § szerinti - a beteg által a tájékoztatás, beleegyezés, illetve visszautasítás jogának helyette való gyakorlására megnevezett, ilyen hiányában a felsorolt hozzátartozói körből az erre jogosult – személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. 4.) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. 5.) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. 6.) A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

8

E jog a Kórházban meghatározott napokon tartott istentisztelettel, a személyes kapcsolattartás pedig az ápolószemélyzet és a szociális munkás bevonásával gyakorolható.

7.) A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára. Az e jog gyakorlásának konkrét módját részletesen tartalmazó „Az intézményben ápolt betegek pénzének és értékeinek kezeléséről szóló szabályzat” jelen működési szabályzat mellékletét képezi. E jogok gyakorlásának konkrét módját az intézmény házirendje tartalmazza. D.) Az intézmény elhagyásának joga 1.) A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. (pl. fertőző beteg) 2.) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. 3.) Amennyiben a beteg az egészségügyi intézményt bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá, ha a beteg állapota indokolja, az intézmény elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az Eü. tv. 16.§ (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt. 4.) A beteg egészségügyi intézményből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően. 5.) Cselekvőképtelen beteg esetén az intézmény elhagyásának joga a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható. E.) A tájékoztatáshoz való jog 1.) Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételkor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének

9

lehetőségéről, az intézmény házirendjéről, és az egészségügyi ellátás térítési díjairól. Intézményünkben a betegek tájékoztatása a felvételkor betegjogi tájékoztató átadásával történik.

2.) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. 3.) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. 4.) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. 5.) A kezelőorvos – kivéve ha a beteg a tájékoztatásról kifejezetten lemondott, illetve más személyt jelölt ki a tájékoztatásra – a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. 6.) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos a helyette tájékoztatásra kijelölt személyt, illetve az egészségügyi törvény 16.§-ban kijelölt hozzátartozói körből az arra jogosultat is tájékoztatja. 7.) A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával. A beteg egészségügyi dokumentációjához csatolni kell a szóbeli tájékoztatás rövid írásbeli összegzését. 8.) A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. 9.) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,

10

g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról.

10.) A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról. 11.) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. 12.) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. 13.) A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. 14.) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. Kötelező azonban a tájékoztatás, amennyiben azt a betegség jellege szükségessé teszi, vagy a beavatkozást a beteg kezdeményezi, illetőleg műtét vagy műtétnek minősülő diagnosztikai beavatkozás esetén. 15.) A 14.) pont szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. 16.) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

F.) Az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga 1.) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

11

2.) A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván – e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve az egészségügyi törvénynek az ellátás visszautasítására vonatkozó rendelkezéseiben foglalt korlátozásokat.

3.) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az egészségügyi törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. 4.) A beteg beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve az egészségügyi törvény eltérő rendelkezése esetén. Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. A beteg, illetve két tanú által aláírt beleegyező nyilatkozat a beteg egészségügyi dokumentációjának részét képezi. 5.) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. 6.) A cselekvőképes beteg – ha az egészségügyi törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal (a beteg, illetve a két tanú által aláírt nyilatkozatot a beteg egészségügyi dokumentációjához csatolni kell) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve akit az előzőekben kifejtettek szerint tájékoztatni kell. 7.) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs a 6.) pont alapján megnevezett nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának az Eü.tv. által meghatározott korlátok közötti gyakorlására (az e jogból való kizárás figyelembevételével) a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak: a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában bb) gyermeke, ennek hiányában bc) szülője, ennek hiányában bd) testvére, ennek hiányában be) nagyszülője, ennek hiányában bf) unokája;

12

c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes ca) gyermeke, ennek hiányában cb) szülője, ennek hiányában

cc) testvére, ennek hiányában cd) nagyszülője, ennek hiányában ce) unokája. 8.) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. 9.) A 7.) pont szerinti személyek nyilatkozata – kizárólag teljeskörű és részletes tájékoztatást követően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – az egészségügyi törvény 20.§(3) szerinti eset kivételével – a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell. 10.) A döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a 7.) pont szerinti személy gyakorolja. A 6.) pont szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. A 9.) pont rendelkezéseit a korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által megnevezett személy nyilatkozatára is alkalmazni kell. 11.) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a) a cselekvőképes beteg által megnevezett személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna; b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a beteg által megnevezett vagy a 7.) pontban felsorolt nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel

13

járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

12.) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá b) ha – az ellátás visszautasításának jogára is figyelemmel – a beteg közvetlen életveszélyben van. 13.) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése – kivéve a 14.) pont szerinti esetet – csak akkor végezhető el, ha a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. 14.) Amennyiben a beavatkozás 13.) pont szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy abban az esetben végezhető el, ha annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. 15.) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beleegyezése ezek szokásos módon történő megsemmisítéséhez. A betegnek – az egészségügyi törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg a törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. 16.) A cselekvőképes beteg – az egészségügyi törvény eltérő rendelkezése hiányában – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal (egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell) a

14

6.) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a 7.) pontban meghatározott személyek (hozzátartozók) közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.

Az ellátás visszautasításának joga 1.) A cselekvőképes beteget – a 2.)-3.) pontban foglaltakra tekintettel, illetőleg a 6.) pontban foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. 2.) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk az aláírásukkal hitelesítenek. 3.) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a 2.) pont szerinti alaki előírások betartásával történhet. 4.) A 3.) pont szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a 3.) pont szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. 5.) A 4.) pont szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos. 6.) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

15

7.) Az életfenntartó beavatkozás visszautasítása esetén az egészségügyi intézmény vezetője vagy az általa kijelölt személy gondoskodik a 4.) pont szerinti bizottság haladéktalan összehívásáról.

8.) A bizottságnak a betegség jellegének megfelelő szakorvos tagja nyilatkozik arról, hogy a beteg olyan betegségben szenved-e, amely a 3.) pontban megfogalmazott kritériumoknak megfelel. 9.) A bizottság pszichiáter szakorvos tagja nyilatkozik arról, hogy a beteg rendelkezik-e a döntés meghozatalához szükséges belátási képességgel. A belátási képesség megállapítása során a beteget minden esetben, a beteg hozzátartozóját lehetőség szerint meg kell hallgatni. 10.) Ha a bizottság döntését követő harmadik napon a beteg – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja az életfenntartó beavatkozás visszautasítására irányuló szándékát, akkor a visszautasított ellátást meg kell szüntetni, illetve azt meg sem lehet kezdeni. 11.) A beteget az életfenntartó beavatkozás visszautasítása jogának gyakorlása során belátási képességgel rendelkezőnek kell tekinteni, ha képes döntése következményeinek megértésére. Ennek során a bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy a beteg képes-e - megérteni a döntéséhez szükséges információkat, - mérlegelni döntésének esetleges következményei között, - döntése következményeinek megértésére, valamint - döntésének megfelelő formában, érthető módon való közlésére. 12.) A 2.)-3.) pont szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során az általános betegjogi tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről. 13.) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Ha a beteg az ellátás visszautasítására irányuló szándékát továbbra is fenntartja, haladéktalanul biztosítani kell számára e jog gyakorlásához szükséges törvényi feltételeket, azonban a közokirat elkészíttetésének költségei a beteget terhelik. Ennek keretében intézkedni kell annak érdekében, hogy a beteg nyilatkozatát az Eütv. által megkívánt alakiságok megtartásával tehesse meg. A betegnek az ellátás visszautasításáról szóló nyilatkozata, valamint a korábban tett – visszautasításról szóló – nyilatkozatának visszavonása az egészségügyi dokumentáció részét képezi.

16

14.) Amennyiben az ellátás visszautasítására két tanú együttes jelenlétében kerül sor, arról a kezelőorvos jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a tanúkkal – és lehetőség szerint a beteggel – alá kell íratni. A kezelőorvos gondoskodik arról, hogy ha a beteg a visszautasítást követően – a gyógykezelés során – képessé válik rá, az ellátást visszautasító nyilatkozatát írásba foglalja. 15.) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 2.) pont szerinti ellátás nem utasítható vissza. Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 3.) pont szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos e kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését. 16.) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat - az 1.) pont szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, - a 2.) pont szerinti beavatkozásokat, valamint - egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki e jogát helyette gyakorolhatja. 17.) A 16.) pont szerinti nyilatkozatok akkor érvényesek, ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A pszichiáter szakorvos szakvéleménye az eredeti közokirat mellékletét képezi. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja. 18.) Amennyiben a beteg a 16.) pont szerinti nyilatkozatot tett, a kezelőorvosnak az abban foglaltaknak megfelelően, illetve az abban megnevezett személy (helyettes döntéshozó) nyilatkozata alapján kell eljárnia. A helyettes döntéshozó beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 4.) pont szerinti bizottság írásban nyilatkozik arról, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e, illetve a helyettes döntéshozó rendelkezik-e belátási képességgel. Az egészségügyi intézmény vezetője vagy az általa kijelölt személy gondoskodik a bizottság haladéktalan összehívásáról. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően a bizottság az

17

életfenntartó beavatkozás visszautasításának érvényességével kapcsolatos nyilatkozatát haladéktalanul, egyhangúlag hozza meg, amelyet írásba kell foglalni, és azt a bizottság tagjai aláírásukkal ellátnak. A bizottság nyilatkozata meghozatalát megelőzően megkeresheti az intézményben működő etikai bizottságot állásfoglalás kérése céljából.

A bizottság működése során azt is vizsgálja, hogy a beteg tájékoztatása megfelelt-e a törvényi követelményeknek. 19.) Amennyiben a bizottság nem állapítja meg az életfenntartó beavatkozás visszautasításának érvényességét, a beteg, valamint a helyettes döntéshozó keresetet indíthat az életfenntartó beavatkozás visszautasításának érvényességét megállapító bírósági döntés iránt. A beteg jogosult ismételten visszautasítani az életfenntartó beavatkozást, ha a bizottság nem állapította meg az életfenntartó beavatkozás visszautasításának érvényességét. 20.) A nyilatkozat másolati példányát a beteg átadhatja választott háziorvosának, aki azt a beteg egészségügyi dokumentációjában megőrzi. A nyilatkozatról a beteg – amennyiben erre képes – az egészségügyi intézménybe történő felvételekor, legkésőbb azonban az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatót, illetve átadja részére a nyilatkozat egy példányát. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató tudomással bír arról, hogy a beteg korábban tett nyilatkozatot, de az nem áll rendelkezésre, és annak tartalmáról nem képes tájékoztatást adni – a sürgős szükség esetének kivételével – haladéktalanul intézkedik a nyilatkozat beszerzése céljából, feltéve, hogy annak tárolási helye ismert. 21.) Amennyiben a beteg az ellátás visszautasításának jogát gyakorolta, a tájékoztatáshoz való jog továbbra is megilleti, illetve ismételten javasolni kell számára az életfenntartó beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezést. Ha a beteg továbbra is fenntartja az ellátás visszautasítására irányuló szándékát, számára továbbra is nyújtani kell minden olyan egyéb ellátást, amely biztosítja kényelemérzetét, fájdalmainak csökkentését. Amennyiben a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető, az életfenntartó beavatkozások meghatározott fajtájáról való lemondás esetében is alkalmazni kell azokat az ellátásokat és el kell végezni azokat a beavatkozásokat, amelyeket a beteg nem utasított vissza. A 3.) pont szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

18

A beteget, illetve a helyettes döntéshozó személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni.

22.) Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell a bizottság szükség szerinti működését. Az ellátás visszautasítása jogának gyakorlásához szükséges tárgyi feltételeket az egészségügyi szolgáltató fenntartójának kell biztosítania. 23.) Az ellátás visszautasításával kapcsolatos nyilatkozatot közokirat esetén közjegyző foglalja írásba. G.) Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

1.)A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. 2.) Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. 3.) A beteg jogosult - a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, - a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni - az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, - az egészségügyi intézményből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, - egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. 4.) A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

19

5.) Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokvédelméhez való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a 3.) pontban említett egyéb jogosultság

Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog 6.) Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog az Eü. tv.-ben meghatározott hozzátartozói kört, korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve az általa megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg. A beteg felhatalmazása alapján történő adatkezelés 7.) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. 8.) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. Hozzátartozó betekintési joga a beteg felhatalmazása nélkül 9.) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a) az egészségügyi adatra - a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve - ezen személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség, és - az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Ilyen esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az a) pont szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra

20

vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, -- szükség esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

10.) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni.

H.) Az orvosi titoktartáshoz való jog 1.) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. 2.) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges és teljes megismeréséből. 3.) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt - törvény elrendeli, - mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. 4.) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. 5.) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.

21

6.) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne halhassák, kivéve, ha sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. Oktatókórház esetén a beteg ellátásánál a hallgatók a beteg hozzájárulása nélkül is jelen lehetnek, a beteget azonban erről tájékoztatni kell.

7.) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíteni kell, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról. g.) A beteg kötelezettségei 1.) A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. 2.) A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni: a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről, b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról, c) az egészségügyi miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi. ellátást érintő korábban tett jognyilatkozatáról, e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani f) az egészségügyi intézmény házirendjét betartani g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni, h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. 3.) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

22

4.) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az eü. dolgozóknak tv.ben foglalt jogait. 5.) A betegjogok gyakorlásának konkrét módját az intézmény házirendje szabályozza.

h.) Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei A.) Általános kötelezettségek 1.) A sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és amennyiben a vizsgálat sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot fennállását igazolja, a beteget az egészségi állapota által indokolt sürgősségi ellátásban kell részesíteni. 2.) A sürgősségi ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani. Amennyiben a beteg az adott ellátásra nem térítésmentesen jogosult, a térítési díj utólagos rendezésére külön jogszabályban foglaltak, valamint az intézmény térítési szabályzata alapján kell eljárni. 3.) Minden beteget – az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül – az ellátásban résztvevőktől elvárható legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. 4.) Amennyiben a beteg egészségi állapota által indokolt ellátást az eü. szolgáltató nem tudja biztosítani, úgy a beteget az esetleges sürgősségi ellátás után továbbküldi olyan szolgáltatóhoz, amely a befejezett ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. 5.) A beteg ellátását követően értesíteni kell a beutaló orvost, ennek hiányában a beteg háziorvosát. Amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul, háziorvosát értesíteni kell. B.) Ellátási kötelezettség 1.) Általános: sürgős szükség esetén – időponttól és helytől függetlenül – az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az

23

arra rászoruló személynek az eü. dolgozó elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. 2.) Területi : az eü. dolgozó munkaidejében az e minőségben hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt az alábbiak szerint, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon intézkedik: 3.) Az orvos (szakmai kompetencia és felkészültség függvényében) a hozzáforduló beteget megvizsgálja, majd a beteget ellátja, illetve a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve eü. szolgáltatóhoz irányítja. 4.) A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. Ettől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet 5.) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó: kompetenciájának keretein belül saját maga, azt meghaladóan az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik a hozzáforduló beteg vizsgálatáról (ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.) C.) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása 1.) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek /a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, ezek hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények/ közül – a hatályos jogszabályok keretei között – szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. 2.) Alkalmazhatóság feltétele: -a beteg beleegyezése, és -a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. 3.) A kezelőorvos jogosult:

24

-más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező eü. dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni, -konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni, -a beteg ellátásában közreműködő eü. dolgozók részére utasítást adni, amelynek egyértelműen tartalmaznia kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és a közreműködésre felkérendő további eü. dolgozók nevét és munkakörét,

4.) A közreműködő eü. dolgozó: -az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre -ha a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost-ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost-haladéktalanul értesíti -ha véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos, illetve a betegellátásban közreműködő más orvos tudomására hozza. Amennyiben ennek ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel – jogosult az utasítás írásba foglalását kérni. -az utasítás végrehajtását-a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett megtagadja, ha azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. 5.) Az utasítás keretein belül az eü. dolgozó (szakmai kompetenciája és felkészültsége függvényében) önállóan határozza meg az általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

D.) Az ellátás megtagadásának joga 1.) A hozzáforduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja, ha -ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy -a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja. 2.) Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. 3.) Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg (lehetőség), amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy

25

-a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel -a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt -a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes eü. szolgáltatóhoz, vagy -a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg az előzőek szerint jár el. 4.) Az orvos az ellátást megtagadja , ha a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. 5.) Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja , ha -az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik, -a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, -vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, -saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. 6.) Lelkiismereti, vallási okok, illetve a beteg sértő vagy fenyegető magatartása esetén az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha -ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és -a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz. 7.) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező eü. dolgozó – a kezelőorvos tájékoztatása mellett – a kompetenciájába tartozó ellátások végzését az 5.) pontban foglalt okok alapján jogosult megtagadni. A beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha -az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, -arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. 8.) Az erkölcsi, vallási, lelkiismereti okokra hivatkozó megtagadási jog gyakorlásának feltétele, hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölje. E.) Titoktartási kötelezettség

26

1.) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.

2.) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

F.) Dokumentációs kötelezettség 1.) Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. 2.) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a) a beteg személyazonosító adatait b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét c) a kórelőzményt, a kórtörténetet d) az első vizsgálat eredményét e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját f) az ellátást indokló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket g) egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését h) az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét i) a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét j) a beteg gyógyszer-túlérzékenyégére vonatkozó adatokat k) a bejegyzést tévő eü. dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését m) a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját n) minden olyan adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet

27

o) a beteg személyes szabadságát korlátozó módszereket vagy eljárásokat, valamint azok indítékát , alkalmazásuk időtartamát, a rendszeres ellenőrzés tényét és eredményét p) a beteg távozását (bejelentéssel vagy anélkül) r) a beteg bármely - két tanú együttes jelenlétében tett - nyilatkozata tartalmát, időpontját (a két tanú aláírásával hitelesíti a bejegyzést) s) az elhunyt beteg hozzátartozójának távirati értesítésének tényét, időpontját ( a telefonon, illetve személyesen történő értesítés tényét 2 tanú aláírásával az eü. dokumentációban igazolja) 3.) Az eü. dokumentáció részeként meg kell őrizni: a) az egyes vizsgálatokról készült leleteket b) a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat c) az ápolási dokumentációt d) a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit e) a beteg testéből kivett szövetmintákat. 4.) Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteggyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést ( zárójelentést ) kell készíteni, és azt a betegnek át kell adni, kivéve ha a beteg a tájékoztatásáról kifejezetten lemondott. i.) A beteg jogainak érvényesítése 1./ Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve az intézmény házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. A./ A beteg panaszainak kivizsgálása 2./ A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. 3./ Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni. 4./ A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső panaszkivizsgálási szabályzatban rögzíti. 5./ A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.

28

B./ A betegjogi képviselő A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. 6./ A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: a./ segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,

b./ segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, c./ a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, d./ rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. 7./ A betegjogi képviselő kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmét. 8./ A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: a) az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, c) az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. 9./ A betegjogi képviselő az ÁNTSZ megyei (főorvosi) intézetének szervezeti keretei között működik. A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

29

10./ Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék. A betegjogi képviselő személyére és elérhetőségére vonatkozó tájékoztató az intézmény minden osztályán és szakrendelésén a betegek által jól látható helyen kerül elhelyezésre.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője 10 munkanapon belül, a fenntartó 30 munkanapon belül - ha a fenntartó önkormányzati képviselő-testület vagy közgyűlés, a soron következő testületi ülésen - érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról őt tájékoztatja.

C./ A közvetítői tanács 1./ A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését. 2./ A közvetítői tanács összetételét, a közvetítői eljárás rendjét külön törvény szabályozza. A közvetítői eljárásra vonatkozó összefoglaló tájékoztató, valamint a területi igazságügyi szakértői kamarák székhelyének jegyzéke az intézmény osztályain és szakrendelésein a betegek által jól látható helyen kerül elhelyezésre. j.) Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei (1) Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. (2) A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító ennek tényét haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, amely a működési engedélyt visszavonja, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik más biztosítónál felelősségbiztosítással. (3) A működéshez szükséges feltételek fennállásában bekövetkezett változást a szolgáltató haladéktalanul bejelenti az egészségügyi hatóságnak. (4) A működéshez szükséges feltételek meglétét az egészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

30

k.) Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása A.) A minőségi rendszer 1.) A minőségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. 2.) Az 1.) pontban meghatározott cél elérése érdekében a minőségi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést. 3.) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy a/ azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa, b/ az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények, c/ az az egyén számára ca/ egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, cb/ lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, d/ a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen. 4.) Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (belső minőségügyi rendszer), valamint a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere, továbbá a megfelelőségtanúsítás ( külső minőségügyi rendszer) biztosítja.

31

B) A belső minőségügyi rendszer 1.) Minden egészségügyi intézmény biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja

a/ a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, b/ a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, c/ a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, d/ a szakmai és minőségügyi követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése. C) A külső minőségi rendszer

1.) A külső minőségi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és a/ a szolgáltatások nyújtásához szükséges követelményeknek, b/ az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, c/ a szolgáltatások értékelési szempontjainak, d/ az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató és szolgáltatás megfelelőségének felügyeletén, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg. D) A szakmai felügyelet 1.) Az egészségügyi szolgáltatók és a szolgáltatások felett az egészségügyi hatóság szakmai felügyeletet gyakorol. 2.) A szakmai felügyelet keretében az egészségügyi hatóság feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése.

32

E) A megfelelőség-tanúsítás 1.) A megfelelőség-tanúsítás az egészségügyi szolgáltató minőségügyi rendszerének, valamint ezáltal a szolgáltató által nyújtott ellátások minőségének felülvizsgálata és elismerése.

2.) Az egészségügyi szolgáltatók a megfelelőség-tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás színvonalát emelő és szakmai tartalmát bővítő szolgáltatás minősége megfelelőségének elismerése érdekében kezdeményezhetik. 3.) A 2.) pontban foglaltaknak való megfelelést a megfelelőség-tanúsításra jogosult szervezetkülön jogszabályban foglalt időtartamra-tanúsító okirat kiadásával igazolja. 4.) A megfelelőség-tanúsítvány, illetve annak tartalma csak az érintett egészségügyi szolgáltató által hozható nyilvánosságra. 5.) A megfelelőség-tanúsítással rendelkező egészségügyi szolgáltató a megfelelőségtanúsítvány érvénytartalmának lejártát megelőzően kezdeményezheti az ismételt megfelelőség-tanúsítást. 6.) A nyilvánosságra hozott megfelelőség-tanúsítvány érvényességi idejének lejártátólismételt megfelelőség-tanúsítás hiányában-az egészségügyi szolgáltató az érintetteket az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon tájékoztatja.

II. Részletes rész 1. Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás a./ A betegek intézeti elhelyezése a.a./ A betegek fekvőbeteg gyógyintézeti felvétele A betegek fekvőbeteg gyógyintézeti felvétele az arra jogosult orvos javaslatára, általában előzetes helybiztosítás útján történik, a megyei betegbeutalási rend szerint. A helybiztosítást a kórházi osztályok ambulanciájaként működő szakrendelések vezető orvosai, valamint az önállóan működő szakrendelések, gondozók vezető orvosai végzik.

33

Sürgős esetben az alap-, vagy szakellátásban dolgozó orvos javaslatára, vagy orvosi beutaló nélkül érkezőt, illetve beszállított beteget fel kell venni abban az esetben, ha az intézeti felvétel elmaradása esetén közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy állapotában heveny rosszabbodás következhet be. Fertőző betegségben, vagy elmebetegségben szenvedők, vagy arra gyanúsak és jogszabályban meghatározott más betegek, valamint idegen állampolgárságú betegek intézeti felvételére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A beteg kísérőjének felvételét az osztályvezető főorvos engedélyezheti és a felvételt az intézmény vezetőjének vagy helyettesének írásban jelenti. Kísérőt felvenni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A beteg kísérőjének elhelyezésére szervezett betegágyat igénybe venni nem szabad, elhelyezéséről egyéb módon (alkalmas helyiségben beállított ágyon vagy pótágyon) kell gondoskodni. Az osztályos, illetve a központi betegfelvételen dolgozó orvos a beteget megvizsgálja és kórlapját - a személyi adatokat és a beutalót, valamint a felvételi diagnózist feltüntetve elkészíti. Az osztályon az osztályos orvos a beteget részletesen megvizsgálja, az anamnézist és a vizsgálatok eredményeit a kórlapban részletesen rögzíti. A vizsgálatról és a beteg elhelyezéséről referál az osztályvezető főorvosnak, illetve helyettesének. A szakrendelésről előjegyzéssel az osztályra utalt beteget elutasítani nem szabad, felvételétől csak rendkívüli esetben lehet eltekinteni (zárlat, teljes helyhiány). Orvos által sürgősséggel beutalt betegek vagy beutaló nélkül érkező betegek felvétele hasonlóképpen történik. Amennyiben a felvételt végző orvos egyedül dönteni nem tud a beteg sürgős felvételének szükségességéről, az illetékes osztályvezető főorvost köteles konzíliumba hívni. Ügyeleti időszakban az ügyeletvezető szakorvos dönt a beteg felvételéről. A sürgősséggel felvett betegeket is a szakterületi hovatartozásnak megfelelően kell elhelyezni. A diagnózis tisztázódása után a beteget a szakterületének megfelelő osztályra kell elhelyezni. Fertőző megbetegedés gyanúja esetén a beteget a Fertőző Osztályon kell elkülöníteni, amennyiben a fertőző betegség nem igazolódik, a beteget a megállapított betegség szerint illetékes osztályra kell haladéktalanul áthelyezni. Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében az osztályos orvos (ügyeletes orvos) a gyógykezelést azonnal megkezdi és intézkedik a sürgős vizsgálatok elvégzéséről (röntgen, laboratórium, egyéb konzíliumok) és értesíti a közvetlen szakmai felettesét, illetve az osztály főorvosát vagy annak helyettesét. Ha a felvett beteg közvetlen életveszélyben van, úgy az osztályos

34

orvos (ügyeletes orvos) köteles az életveszély elhárítására szükséges - szaktudásának megfelelő és az adott körülmények között lehetséges - orvosi ténykedést elvégezni, illetve megkezdeni, felettesét haladéktalanul értesíteni, illetve más szükségesnek látszó szaksegítséget megkérni. Az életveszély elhárításához szükséges ténykedést el kell végeznie, illetve meg kell kezdenie abban az esetben is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az osztály feladatkörébe.

A beteg más osztályra, vagy más intézménybe történő továbbszállítására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos e ténykedéseket elvégezte, a beteg felvételét másik osztályon vagy intézményben biztosította és ha a beteg szállítása közben előrelátható állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint más intézményben vagy osztályon végzett szakellátás elmaradása. Amennyiben a beteg nem szállítható, a szükséges konzíliumról a helyszínen kell gondoskodni. A mentőszolgálat által beszállított beteg átvételéről haladéktalanul gondoskodni kell. Ügyeletben, ha az ügyeletes orvos elfoglalt, köteles gondoskodni arról, hogy a mentők által beszállított beteget más osztály ügyeletes orvosa vegye át, a telephelyi ügyeletvezető közreműködésével. A felvevő (ügyeletes) orvos közlekedési balesetet szenvedő betegtől köteles az arra rendszeresített készletbe a sérülttől vérmintát venni alkoholvizsgálat céljából. Sérülésen kívüli esetben véralkohol vizsgálatra vért venni csak a rendőrség felszólítására, illetve más szerv (üzem) kérésére a vonatkozó jogszabály szerint lehet. A betegfelvétel elutasítását a beteg dokumentációban kell rögzíteni. a.b./ A beteg elhelyezése a betegellátó osztályon Az osztályra felvett beteg testi higiénéjének biztosításában az elhelyező ápoló közreműködik, szükség esetén fertőtlenítő eljárást alkalmaz. Ez alól kivételt csak akkor lehet tenni, ha a beteg igen súlyos állapotban van és fürdetése időt venne el a gyors orvosi beavatkozástól. A fekvőbeteg ellátó egységekben saját ruha- és személyes tárgyak használata lehetséges, kivéve ha a szakmai és higiénés követelmények ezt nem teszik lehetővé. Az öntudatlan állapotú beteg személyes tárgyairól, két tanúval igazolt leltárt kell készíteni és gondoskodni azok megőrzéséről. A személyi használatra szóló tárgyak kiadása átvételi elismervény ellenében történik. Az elhelyezés során ápolói feladatkörben szükséges a házirend és az

35

intézeti szabályok ismertetése. Minden esetben a kórlapban kell elhelyezni a beteg nyilatkozatait tartalmazó dokumentumokat. Az intézményben ápolt betegek pénzének és értékeinek kezeléséről az erre vonatkozó belső szabályzat rendelkezik. A nővér a betegnek a betegszobában történő elhelyezéséről, a beteg gyógykezelését végző orvost - sürgős esetben azonnal - értesíti. Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos orvos (ügyeletes orvos) megvizsgálja és sürgős esetben felettesének azonnal jelentést tesz.

Nem sürgős esetben az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi meg jelentését. Az osztályos (ügyeletes) orvos a beteg állapotának megfelelő ápolási, élelmezési utasítást ad a nővérnek, meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró, fekvő, vagy szigorúan fekvő. A nővér az orvosi utasításnak megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, valamint a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában, a diétás nővérrel együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről. Sérülés, mérgezés vagy erőszak gyanúja esetén felvett beteg ruházatát az intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni és csak a nyomozóhatóság engedélyével szabad tisztíttatni, fertőtleníttetni, az illetékes személyeknek kiadni. Ugyanígy kell eljárni, ha a sérülést közlekedési baleset okozta, ha a sérült közlése alapján, vagy a sérülés jellegéből arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset, tűzeset, vagy más természeti katasztrófa következménye. a.c./ A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra a./ A beteget betegségének, állapotának megfelelő osztályra át kell helyezni. Az áthelyezésről az osztályvezető főorvos vagy annak helyettese - előzetes helybiztosítás után - intézkedik. b./ Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának vagy helyettesének egyetértése alapján történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetve az átvétel kérdésében az osztályvezető főorvosok között nincs egyetértés, az áthelyezésről, illetve az átvételről az intézmény vezetője vagy helyettese - ügyeletben az intézeti vezető ügyeletes - dönt. c./ Az intenzív betegellátó osztályról más osztályra való áthelyezés (visszahelyezés) kérdésében az intenzív betegellátó osztály vezető főorvosa (helyettese) - az illetékes osztály vezetőjével történt előzetes megbeszélés alapján - dönt. Biztosítani kell ilyen esetben, hogy a visszahelyezés haladéktalanul megtörténjék.

36

Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosa az új osztályos orvost az alkalmazott kezelésről a beteg állapotáról kellőképpen tájékoztatni, szükség esetén a kórlapot, vagy annak másolatát és az egyéb szükséges okmányokat átadni köteles. d./ Az ápolási ellátás eseményeit, a beteg ápolási problémáit tartalmazó betegáthelyezési lapot, a betegért felelős ápoló biztosítja a távozás dokumentumaihoz.

a.d./ A betegek szállítása (kísérése) az intézményen belül Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő- vagy ülőhelyzetben történjék-e, illetőleg járóbeteg esetében szükséges-e kísérő vagy sem. A kísérésről a betegellátó osztály gondoskodik. A betegek telephely közötti szállítását - nem fekvőbeteg esetében - az intézet saját gépkocsival (hétfőtől-péntekig), fekvőbeteg esetében a mentőszolgálat végzi, illetve a feladat ellátására szerződött vállalkozók. a.e./ A betegek elbocsátása az intézményből, áthelyezés más intézetbe Ha a beteg intézeti gyógykezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az elbocsátásról az osztályvezető főorvos vagy az általa megbízott orvos dönt. A beteget az elbocsátás idejéről úgy kell tájékoztatni, hogy ha az szükséges, kísérőről, illetve közlekedési eszközről gondoskodni tudjon. Amennyiben hazabocsátásához mentőszállítás szükséges, úgy arról az osztályos orvos köteles gondoskodni. Ha az elbocsátását a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota szempontjából nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti. (Részletes szabályozás az általános részben.) Öngyilkossági kísérlet miatt ápolt beteget csak akkor lehet elbocsátani, ha öngyilkossági szándékáról írásban lemond. Ellenkező esetben az osztályvezető köteles gondoskodni a beteg elme osztályra történő áthelyezéséről.

37

Az intézmény vezetőjének (helyettesének) hozzájárulásával az osztályvezető főorvos a beteget elbocsáthatja, ha a beteg az intézmény rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére (az ismételt figyelmeztetést a beteg kórlapjában rögzíteni kell) súlyosan megsérti. A beteg elbocsátásával kapcsolatos teendőket - az osztályvezető főorvos (helyettes) utasításának megfelelően - az osztályos orvos végzi. Amennyiben a beteg önmaga ellátására képtelen és mások segítségére szorul, úgy elbocsátani csak a közeli hozzátartozók, gondozásra kötelezettek előzetes értesítése után szabad. Az elbocsátás időpontjának meghatározásakor a beteg, illetve a közeli hozzátartozók kérését lehetőség szerint - figyelembe kell venni.

Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, a szociális munkások bevonásával erről a beteg lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet (helyi önkormányzatot) kellő időben értesíteni kell az eset körülményeitől függő szükséges intézkedések megtétele végett. Elbocsátás előtt a nővér kiadja a betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyait és ingóságait, illetve átveszi tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az intézet adott neki használatra, átvételi elismervény aláírásával igazolják az átadást. A beteg zárójelentését három példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a kórlapba, két példányt az osztályos orvos az elbocsátás napján átad a betegnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt őrizze meg, a másik példányt pedig adja át kezelő orvosának. Az átadás bárminemű akadálya esetében az osztályos orvos a zárójelentés két példányát késedelem nélkül a kezelő orvosnak megküldi azért, hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következzék be. Utóbbi eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a zárójelentés olyan információt tartalmaz, amelynek megismerése a beteg számára nem kívánatos. A zárójelentésnek mind a három példányát az osztályos orvosnak, valamint az osztályvezető főorvosnak alá kell írnia. Azoknál a betegeknél, ahol tüdőbeteggondozó intézeti ellátás szükséges, a zárójelentést négy példányban kell elkészíteni és egy példányt a tüdőbeteggondozó intézetnek megküldeni. Az osztályról távozó beteget gyógyszer-rendelvénnyel lehet ellátni. Kivételesen két-három napra szóló gyógyszermennyiséggel az elbocsátott beteg ellátható abban az esetben, ha a kórházban alkalmazott gyógyszer beszerzése akadályozott és átmenetileg nem biztosítható. Ezt a tényt a beteg kórlapjában dokumentálni kell.

38

A külföldi állampolgárok gyógykezeléséről Térítési Szabályzatunk rendelkezik, amennyiben fekvőbeteg ellátásra kerülnek, a felvételt az orvosigazgató engedélyezi. Ha az orvos a beteg mentőszolgálattal történő szállításának szükségességét határozza meg, úgy lehetőleg a szállítást megelőző napon gondoskodik annak megrendeléséről. A szállítás várható idejére a beteget az osztályos nővérrel előkészítteti és a mentőegység személyzetének a beteg szállítására vonatkozó utasításokat megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, míg a mentőegység a beteget át nem veszi.

Azoknak a betegeknek az elbocsátására, akiknél az intézményi elhelyezés jogszabály rendelkezése vagy az arra hivatott egészségügyi szerv rendelkezése alapján történt, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Ha az intézményben a beteg szükséges és korszerű ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, - állapotának megfelelően - gondoskodni kell megfelelő intézménybe történő áthelyezéséről, illetve átvételi előjegyzéséről. A más intézménybe történő áthelyezést, átvételre előjegyzést - a vonatkozó jogszabálynak megfelelően - az osztályvezető főorvos kezdeményezi. Sürgős esetben telefonon kell más intézményben a betegnek helyet biztosítani és a kórlapon, valamint a zárójelentésen rögzíteni kell, hogy kivel történt a telefon megbeszélés. A beteg más gyógyító-megelőző intézménybe történő áthelyezésének, lakására történő szállításának, a mentőszolgálat igénybevételének szabályait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Zárójelentést, vagy kórlapkivonatot és a szükséges okmányokat, leleteket a beteggel együtt kell megküldeni a beteget átvevő intézetnek. A betegeket lehetőleg a délelőtti órákban kell elbocsátani, illetve más intézménybe áthelyezni. a.f./ Elhalálozással kapcsolatos eljárás I. Halottvizsgálat

39

A haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetséges, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozók, illetve más, a beteg által kért személyek a beteget meglátogassák. Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg vagy értéktárgy van, amelyet korábban nem helyeztek intézményi letétbe, azt két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő nővér jegyzékbe veszi és megőrzéséről gondoskodik. Értéktárggyal (ékszer, gyűrű, fülbevaló stb.) holttest a Patológiai Osztályra nem kerülhet.

Az elhalt után maradt tárgyakat írásbeli elismervény ellenében ki kell adni a kórlapon- a beteg legközelebbi hozzátartozójaként- megjelölt személynek. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személye a fenti módon nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a nővér az intézmény pénztárában letétbe helyezi, ahonnan azt a hagyatéki végzéssel rendelkező örökös, ennek hiányában a magát örökösnek megjelölő személy a jelen szabályzat melléklete szerinti elismervény és nyilatkozat aláírásával felveheti. Ha a halottvizsgálatot végző orvos megállapítja, hogy a jogszabályban meghatározott rendkívüli halál esete áll fenn, erről a főigazgató helyettes főorvost azonnal köteles tájékoztatni. 1.) Ha a halál a) egészségügyi intézményben vagy egészségügyi intézménybe (intézményből) történő szállítás közben következett be, a halottvizsgálatot a beteget ellátó vagy felvételre illetékes, illetőleg a beteget elbocsátó fekvőbetegosztály, vagy járóbetegellátó egység orvosa, vagy az intézet vezetője által e feladattal megbízott orvos, ügyeleti időben az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos; b) mentőszolgáltató mentőfeladatot teljesítő járművén következett be, a halál bekövetkezésének tényét a mentőegység orvosa vagy a mentőtiszt állapítja meg, a halottvizsgálat további teendőit a mentőorvos, ennek hiányában – a mentőtiszt döntése szerint – a halál helye szerint illetékes háziorvos, illetve ezen szolgálat ügyeletes orvosa vagy a halál helyéhez legközelebb eső, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa; c) fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv felügyelete alá tartozó területen, épületben, zárt alakulaton belül következett be, a halottvizsgálatot a fegyveres erő, illetve a rendvédelmi szerv egészségügyi alakulatának orvosa, ha az nem áll rendelkezésre, a halál helye szerint illetékes háziorvos, illetve ezen szolgálat ügyeletes orvosa;

40

d) közterületen, járművön – ide nem értve az a)-b) pont szerinti esetet – vagy egyéb helyen következett be, a halál bekövetkezését a haláleset helyszínére, illetve a holttestnek a járműről való leemelése helyére a legrövidebb időn belül hívható orvos állapítja meg, ezt követően a halottvizsgálat további teendőit a halál helye szerint illetékes háziorvos, illetve ezen szolgálat ügyeletes orvosa végzi. 2.) Halva születés (késői magzati halálozás) esetén a halottvizsgálatot a szülést levezető orvos, ennek hiányában a halottvizsgálatra – az 1.) pont szerint – illetékes orvos végzi.

3.) A halál bekövetkezésének tényét mentőtiszt is megállapíthatja, a halottvizsgálatot az 1.) pont szerinti orvos végzi. A halál bekövetkezését vagy a magzat halva születését elsőként észlelő személy, illetőleg az általa értesített rendőri vagy egészségügyi szerv köteles a halálesetet az 1.) pont szerint illetékes orvossal haladéktalanul közölni. 4.) A halottvizsgálatot az arra illetékes orvosnak mielőbb, de legkésőbb a halálesetről való értesülésétől számított 6 órán, az 1.) pont a) szerinti esetben, valamint közterületen történt halál esetén 2 órán belül kell elvégeznie. A halottvizsgálat keretében a C. 3110-49/V/új nyomtatvány számú halottvizsgálati bizonyítvány, ill. halva született magzat vagy élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermek esetében a C. 3110-52/V/új nyomtatvány számú perinatális halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő részeinek kitöltését kell elvégezni, és intézkedni kell a halott elszállításáról. 5.) A halottvizsgálatot végző orvos, ha a vizsgálat során rendkívüli halál esetét észleli, köteles erről a külön jogszabályban meghatározott hatóságot azonnal értesíteni, és intézkedni, hogy a holttest és környezete a hatóság megérkezéséig érintetlenül maradjon. A halottvizsgálatot végző orvos – amennyiben a hatóság felkéri – részt vesz a szemlén, a szemlejegyzőkönyv orvosi részét kitölti, aláírja és orvosi bélyegzője lenyomatával látja el. Rendkívüli az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így a) a bekövetkezésének körülményei bűncselekmény elkövetésére utalnak, b) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta vagy annak gyanúja merül föl, c) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata,

41

d) öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak, e) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül föl, f) bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehetne a halál bekövetkeztének körülményeire, g) fogvatartott elhalálozása esetén. A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

A holttest vagy holttestrészlet temetéséhez, hamvasztásához az eljárást lefolytató rendőri szerv engedélye szükséges. Az eljáró rendőri szerv meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját. A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén, annak fellelésétől számítva sem haladhatja meg a harminc napot. Külföldi állampolgár rendkívüli halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez – közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában – az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges. 6.) Ha a helyszínen a hatóság azt állapítja meg, hogy a haláleset nem rendkívüli, és a szemle megtartását egyéb körülmény nem indokolja, a megállapításairól készített feljegyzést a halottvizsgálat végzésére illetékes orvosnak átadja, aki gondoskodik a halottvizsgálat további teendőinek ellátásáról 7.) A halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálat során két példányban kiállítja az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapot – amely vízzel lemoshatatlanul tartalmazza az elhunyt nevét, születési dátumát, halála helyét és idejét -, és azt a halott két végtagjára rögzíti. A halottvizsgálatot végző orvos biztosítja az űrlapot, amit az esetleges kórbonctani vizsgálat során sem szabad eltávolítani. 8.) A gyermeket – a fogantatástól eltelt időtartamtól függetlenül – élveszülöttnek kell tekinteni, ha az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta. Halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében, és az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta. Ha a magzat kora nem állapítható meg, a halva születés meghatározásának alapja a magzat 500 grammot elérő testtömege vagy 30 cm-t elérő testhossza.

42

Vetélést (korai, illetve középidős magzati halált) kell megállapítani, ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és 24 hétig vagy annál rövidebb ideig volt az anya méhében, illetve, ha a magzat kora nem állapítható meg, és testtömege az 500 grammot, testhossza a 30 cm-t nem érte el. Ilyen esetben halottvizsgálati bizonyítványt nem kell kiállítani. Ikerszülés esetén nem lehet vetélést megállapítani, ha legalább az egyik magzat élve született.

II. A halottvizsgálati bizonyítvány 1.) A halottvizsgálati bizonyítvány 1-20. és a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány 1-19. pontjait a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki. 2.) Rendkívüli halál esetén a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő rovatában rögzíti a hatósági eljárás kezdeményezésének okát. 3.) A halálokokra vonatkozó megállapításokat, valamint az eltemetésre engedélyezett időt a halottvizsgálati bizonyítványba a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálattal egyidejűleg vagy legkésőbb az azt követő munkanapon jegyzi be, ha a rendelkezésre álló adatokból megalapozottan lehet következtetni a halált okozó betegségre, illetőleg az adatok a betegséget és a beteg megfelelő orvosi ellátását egyértelműen igazolják és kórbonctani vizsgálat elvégzése egyéb ok miatt sem szükséges; b) a patológiai osztály szakorvosa jegyzi be, ha az Eütv. 219. §-ában foglaltaknak megfelelően kórbonctani vizsgálatra kerül sor, illetőleg ha a kórbonctani vizsgálat elvégzését mellőzték; c) a hatósági, illetve igazságügyi orvosi boncolást végző orvos jegyzi be, ha rendkívüli halál esetén hatósági boncolásra kerül sor. 4.) A halottvizsgálati bizonyítványon a halottvizsgálatot végző, valamint a halál okát megállapító orvos a bejegyzett adatok valódiságát aláírásával és orvosi bélyegzője lenyomatával igazolja. 5.) A halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány a) I-II. és III. példányát postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt borítékban megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki a haláleset anyakönyvezése és az anyakönyvi folyószámnak a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetése után az I. példányt megküldi a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) területileg illetékes igazgatóságának, a II. példányt anyakönyvi alapiratként megőrzi, a III. példányt megküldi a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki eljárás megindítása érdekében;

43

b) IV. példányát átadja az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek vagy szervnek, az átvevő az átvételt az V. példányon aláírásával igazolja; c) V. példányát megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; d) VI. példányát megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) - haláleset helye szerint illetékes - megyei (fővárosi) intézetének. 6.) Amennyiben nincs az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy, a halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány IV. példányát - e tény közlése mellett - a köztemetés elrendelésére illetékes települési önkormányzatnak küldi meg. 7.) A halottvizsgálati bizonyítvány I-IV. példányát legkésőbb a halálok megállapítása napját követő első munkanapon, a VI. példányt havonta összegyűjtve kell továbbítani az 5.) pontban foglaltaknak megfelelően. 8.) A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése esetén a halál okát megállapító orvos az 5.) pontban foglaltak szerint jár el azzal, hogy ha halva született magzatról állítja a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt ki, annak a) I. példányát megküldi a KSH területileg illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságának; b) II., III. és V. példányát megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; c) IV. példányát átadja a halva született magzat eltemettetését kezdeményező személynek, aki az átvételt az V. példányon aláírásával igazolja; d) VI. példányát megküldi az ÁNTSZ - az (5) bekezdés d) pontja szerinti - illetékes intézetének. 9.) Amennyiben a haláleset járművön történt, a holttestnek a járműről való leemelésének helyét, ha a holttestet találták, megtalálásának helyét kell a haláleset helyének tekinteni.

44

45

III. A kórbonctani vizsgálat 1.) Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható, b) perinatális halál esetén, c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt, d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben, e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát, f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van, g) az elhunytat hamvasztani kívánják, h) ha a beteg által életében a tájékoztatási jog, az ellátásba való beleegyezés illetve visszautasítás jogának gyakorlására megnevezett személy, vagy az előbbi hiányában az Eü. tv. által meghatározott hozzátartozói körből az arra jogosult személy ezt kéri. A nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A nyilatkozattételnek a formai követelményeitől el lehet tekinteni, ha a beteg fekvőbeteggyógyintézetben van és az írásbeli nyilatkozattétel jelentékeny nehézségekkel járna. Ebben az esetben két tanú együttes jelenlétében szóbeli nyilatkozatot lehet tenni, amelyet a fekvőbeteggyógyintézet írásba foglal. 2.) Az 1.) pont szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a halál természetes eredetű, b) a halál oka egyértelműen megállapítható, c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek. 3.) A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a 2.) pont szerinti feltételek fennállása esetén - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az 1.) pont f)-g) meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

46

4.) A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi hatóság írásban dönt. A boncolás mellőzésének részletes szabályozása: Ha a hozzátartozó, a klinikus és a pathologus együttesen azonos véleményre tudnak jutni akár a mellőzést, akár a boncolás elvégzését illetően - és a klinikus és pathologus ezt megfelelően dokumentálja*, akkor az orvosigazgató döntésére nincsen szükség. Az orvosigazgatónak kell döntenie akkor, ha: ‰ a klinikus és a pathologus között meg nem oldható vita alakul ki, vagy ha ‰ a hozzátartozó kitart a boncolás mellőzésének kérelme mellett. *Megfelelő dokumentáció: Az esetre vonatkozó szükséges dokumentáció (Kórbonctani felszólító és/vagy Kórlap) áttekintését követően a boncolás mellőzésére vonatkozó engedélyezést „Mellőzve” + szakorvos aláírása + dátum a Kórbonctani felszólító jobb felső sarkában rögzíti a pathologus szakorvos. 5.) A kórbonctani vizsgálat célja a) a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és a betegség megállapítása, b) a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, c) az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése, d) az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegítése. 6.) Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági boncolás során szerv-, illetve szövet a) a halál alapjául szolgáló betegség, a halál közvetlen okának, továbbá a halál körülményeinek megállapítása, b) amennyiben ellene az elhunyt életében nem tiltakozott, oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, valamint átültetés érdekében távolítható el. 7.) Fogva tartott személy holttestéből szerv vagy szövet nem távolítható el, kivéve, ha az a halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében történik, illetőleg tudományos célt szolgál. 8.) Az átültetés kivételével egyéb gyógyító célú felhasználás érdekében történő szerv vagy szövet kivételével járó költségek megtérítését a fekvőbeteg-gyógyintézet kérheti a szervet vagy szövetet felhasználótól. 9.) A kórbonctani, illetve a hatósági boncolás elvégzése után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.

47

10.) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő helyreállítását. 11.) Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében a) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója - amennyiben van ilyen - a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett. Az átadás csak ingyenes lehet. 12.) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. 13.) Amennyiben a halottvizsgálatot végző orvos megállapítása szerint a halott teste orvosi szempontból alkalmas arra, hogy oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, illetve átültetés céljából történő szerv-, szöveteltávolításra kerüljön sor, az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy az elhunytnál lévő, személyazonosításra szolgáló iratok között található-e nyilatkozat, amellyel a holttestéből történő szerv-, szöveteltávolítást megtiltotta. Ha a hozzátartozó birtokában van az elhunytnak a testéből történő szerv- és szövetátültetést megtiltó nyilatkozata, azt bemutatja a halottvizsgálatot végző orvosnak. A tiltakozó nyilatkozat meglétét vagy hiányát a halottvizsgálatot végző orvos feltünteti a halottvizsgálati bizonyítvány "megjegyzés" rovatában.

48

14.) A kórbonctani vizsgálat elvégzésére a halottvizsgálatot végző orvos vagy az elhunyt személy kezelőorvosa tesz javaslatot. Ha a kórbonctani vizsgálatra a kezelőorvos tesz javaslatot, valamennyi korábbi orvosi dokumentáció összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet. A kórtörténetben feltünteti a) a korábbi gyógykezelés alapjául szolgáló betegségeket, b) a rendelkezésre álló adatokból következtethető vagy megállapítható betegségeket, c) a halál közvetlen okára és az arra vezető, azt előidéző okra, d) a halál alapjául szolgáló betegségre, valamint az egyéb (kísérő) betegségre vonatkozó feltételezett véleményét. A kezelőorvos a dokumentációt és a kóresetnek a kórtörténet alapján történő megítélését (epikrízis) legkésőbb a halál bekövetkezését követő első munkanapon a kórbonctani vizsgálatot végző intézmény részére megküldi. A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerint illetékes - patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény kórboncnok orvosa végzi. A kórbonctani vizsgálatot a kezelőorvos által rendelkezésre bocsátott kórtörténet ismeretében, a holttestnek a boncoló helyiségbe szállítását követően meg lehet kezdeni. Ha a kórbonctani vizsgálat megkezdése előtt rendkívüli halál gyanúja merül fel, a rendkívüli halál esetére szóló rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A kórbonctani vizsgálatot a halál bekövetkezését követő első munkanapon, legkésőbb a halottvizsgálattól számított három munkanapon belül kell elvégezni. A boncolás időpontjáról a kórbonctani vizsgálatot kérő kezelőorvost, műtét (szülés) esetén a műtétet végző (szülést levezető) orvost értesíteni kell. Fekvőbeteg-ellátó osztály betegeként elhunyt boncolása esetén a kezelőorvosnak, a műtétet végző (szülést levezető) orvosnak vagy az osztályvezető által megbízott másik orvosnak a vizsgálatnál jelen kell lennie. A kórbonctani vizsgálatról - az erre vonatkozó szakmai-módszertani irányelvek szerint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kórlefolyást, a halál közvetlen okát, az arra vezető okot, a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb lényeges (kísérő) betegségeket is. A jegyzőkönyvet epikrízissel kell lezárni, melyben össze kell hasonlítani a kezelőorvos által megjelölt és a kórbonctani vizsgálat során megállapított haláloki diagnózisokat. Eltérés esetén meg kell jelölni annak lehetséges okait is. A holttestből történő szerv-, szövetkivétel tényét és annak célját a boncolási jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

49

Ha a kórbonctani vizsgálat olyan betegséget állapít meg, amelyre külön jogszabály bejelentési kötelezettséget ír elő, a bejelentést annak előírásai szerint meg kell tenni. A boncolási jegyzőkönyv egy példányát a patológiai osztály az elhunyt kezelőorvosának megküldi. 15.) Ha a holttest kórbonctani vizsgálata során rendkívüli halál gyanúja merül fel, a boncolást végző orvos köteles a kórbonctani vizsgálatot azonnal félbeszakítani és a külön jogszabályban meghatározott hatóságot értesíteni. A kórbonctani vizsgálatot végző orvos a) gondoskodik arról, hogy a hatóság intézkedéséig a holttesten változtatás ne történjen, és az további vizsgálatra alkalmas maradjon, b) az addig elvégzett vizsgálatokról részletes jegyzőkönyvet készít, és azt a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció másolatával, valamint a vizsgálat során vett mintákkal és készített metszetekkel együtt a hatóságnak átadja. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy a haláleset nem rendkívüli, a megállapításairól készített feljegyzést a boncolást végző orvosnak átadja, aki befejezi a kórbonctani vizsgálatot. 16.) A kórbonctani vizsgálat befejezését követően haladéktalanul ki kell állítani és ki kell adni a halottvizsgálati bizonyítványt, valamint a holttest elszállíthatóságáról a temetésre (köztemetésre) kötelezettet értesíteni kell. 17.) Kórbonctani vizsgálat során a holttesten oktatás, továbbképzés és külön jogszabály szerint engedélyezett tudományos kutatás céljából szabad beavatkozást végezni. A holttesten végzett orvostudományi kutatás esetében az emberen végzett orvostudományi kutatás (orvosbiológiai és klinikai kutatás) szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. Nem végezhető a holttesten orvostudományi kutatás, amennyiben az elhunyt azt életében kizárta. A kórbonctani vizsgálaton oktatási célból - az intézményvezető engedélyével - orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi. A hatósági és az igazságügyi orvosi boncolásnál a beteg kezelőorvosa a hatósági boncolást elrendelő engedélyével lehet jelen. A kezelőorvos a jegyzőkönyv véleményi részének készítésénél nem lehet jelen.

50

IV. A holttest szállításával, eltemetésével, elhamvasztásával kapcsolatos egyéb rendelkezések 1.) A holttest kórbonctani vizsgálatra történő szállításának költségét a kórbonctani vizsgálatra illetékes kórház viseli. A holttestek kiszállításának szabályozása A halottak kiszállításával kapcsolatos nyilvántartást az Egészségügyi Közlöny, LII. évfolyam 9.szám, 1142. oldal: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közleménye a kórbonctani osztályok halott nyilvántartásáról határozza meg. Ennek értelmében a kórbonctani osztályoknak füzetben kell dokumentálniuk a halottak be- és kiszállításával kapcsolatos adatokat. A szabályozás célja, hogy a Baranya Megyei Kórház megfeleljen a rendelkezéseknek, az előírt boncoláshoz kapcsolt (pl. hűtés) és kegyeleti tevékenységekkel (pl. a végtisztességre való felkészítés) kapcsolatos kiszállítás szabályozott és dokumentált körülmények között történjen. A szabályozás végrehajtása egyben vitás, vagy jogi esetekben dokumentációval támasztja alá az intézményben megtörtént kiszállítási események időpontjait. A szabályozással meghatározott folyamat: A kórház Központi Telephelyén a Rákóczi Portán adják ki a „halott-beszállító helyiség” kulcsát. A kulcs kiadását és visszavételét azaz a be-, illetve kiszállítás eseményét erre rendszeresített füzetben rögzíti az ügyeletes portás. A füzet neve „HALOTT REGISZTRÁCIÓS FÜZET”. A füzet megnyitásakor a gondnok aláírásával és dátummal hitelesíti azt. A bejegyzéseket az alábbi formában kell megtenni: Regisztrációs füzet halott szállítással kapcsolatban Bejövetel

Kimenetel

Dátum, óra, perc Aláírás (szállító)

Bes Kis Kulcsátvé Dátum, zállí zállí tel tás

tás

(szállító)

perc

óra, Aláírás (szállító)

Kulcsviss zavétel (portás)

51

A kulcs visszavételekor, azaz az intézmény területének elhagyása előtt, a szállítók a szállítólevél egy másolati példányát adja le a portásnak. A szállítólevélnek az alábbiakat kell tartalmaznia: • a szállítócég nevét, • gépkocsi rendszámát, • a szállítandó halott, vagy halottak nevét, a • szállító aláírását és • a szállítócég pecsétjét. Fenti adatok meglétét a portás ellenőrizni köteles. Ha a szállítólevél a fenti adatokat nem tartalmazza, vagy hiányos, vagy nincs szállító levél, akkor a portán előnyomtatott intézményi szállító levél űrlapot kell értelem szerűen kitölteni. (Biz.Azon.: IHSZL-01) Intézményi szállítólevél

Szállítócég neve: Gépkocsi rendszáma: Szállító személy neve:

Kiszállítandó

halottak

neve:

Dátum:

Szállító személy aláírása, Pecsét vagy Személyigazolvány-szám

52

A kitöltött szállító leveleket az ügyeletes portás iratgyűjtőben összegyűjti és hetente a pathologiai osztálynak átadja.

A Pathologiai Osztály a szállító leveleket a „Halott ki- és beszállító füzet”-tel együtt tárolja. Reklamáció esetén a „Halott ki- és beszállító füzet”, valamint a szállító levelek adatainak összevetésével nyílik lehetőség a probléma tisztázására. A fenti feljegyzések (füzet, szállítólevelek) megőrzési ideje 5 év, ami után megsemmisítéssel selejtezendő. Jelen szabályozás munkaidőben és munkaidő utáni szállításra egyaránt vonatkozik. A munkaidő alatti szállításnál a halott-beszállító helyiség kulcsát nem kell felvenni.

2.) A kórházon kívül meghalt személy holttestének temetőbe szállításáról - a halottvizsgálati bizonyítvány kiadásával - a halottvizsgálatot végző vagy a halálokot megállapító orvos intézkedik. A temetésre kötelezettet erről egyidejűleg értesíti. Kórházon kívüli szülés (vetélés) esetén - ha a magzat halva született, vagy élve született, de a születését közvetlenül követően meghalt - a szülésnél (vetélésnél) közreműködő, illetve a halottvizsgálatot végző orvosnak az anya és a holttest (abortum) kórházba való szállításáról kell intézkednie. Vetélés esetén halottvizsgálati bizonyítványt kiállítani nem kell. A kórházon kívül, nem rendkívüli módon meghalt személy holttestének a halál bekövetkezése helyéről történő, legkésőbb 16 órán belüli elszállításáról a halottvizsgálatot végző orvos intézkedik. Ha a halál okát a halál bekövetkezését követő 16 órán belül egyértelműen megállapítják, a holttestet az eltemetés helye szerinti temetőbe kell szállítani. Ha a halál oka a halál bekövetkezését követő 16 órán belül nem állapítható meg, a holttestet a további intézkedésig a legközelebbi boncolóhelyiség-csoportot fenntartó temetőbe vagy kórházi patológiai osztályra kell szállítani. A kórbonctani vizsgálat céljából történő továbbszállítás költségét a halál helye szerint illetékes kórház viseli. 3.) Az orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadott holttest elszállításáról az orvostudományi egyetem gondoskodik. 4.) A kórbonctani vizsgálat után a halott azonnal temethető. Rendkívüli halál esetén az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges. A halva született magzat eltemettetéséről az egészségügyi intézmény intézkedik, kivéve ha arról - kérelme alapján - más személy kíván gondoskodni.

53

5.) Rendkívüli halál esetén a hatósági, illetve az igazságügyi orvosi boncolást elrendelő hatóság intézkedik a holttestnek a halál bekövetkezése helyéről a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő feltételekkel rendelkező legközelebbi, boncolóhelyiség-csoportot fenntartó temetőbe vagy kórházi patológiai osztályra, illetve más intézménybe (továbbiakban: boncolás helye) történő szállításáról. 6.) A holttestnek a boncolás helyére történő szállításának, valamint tárolásának, hűtésének és boncolásának költségei a következő bekezdésben meghatározott időpontig a boncolást elrendelő hatóságot terhelik. A holttestnek a boncolás helyéről a temetőbe, temetkezési emlékhelyre vagy hamvasztóüzembe történő szállításának, valamint tárolásának, hűtésének költségei a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását - ha az eltemetéshez, illetve elhamvasztáshoz hatóság engedélye szükséges, akkor az engedély kiadása napját, illetve az engedélyben a temetés legközelebbi időpontjaként megjelölt napot - követő első munkanaptól azt terhelik, aki törvény alapján az elhunyt eltemettetésére köteles, illetve az eltemettetést vállalja. 7.) A beteg kórházba való felvételekor fel kell jegyezni annak a hozzátartozónak a nevét és lakcímét, akit a beteg esetleges haláláról értesíteni kell. A kórházban bekövetkezett halálesetről az elhunyt személy hozzátartozóját a kórház a működési rendjében meghatározottak szerint haladéktalanul értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell az elhunyt személy nevét, születési évét és az anyja nevét. 8.) Késői magzati halálozás (halva születés) esetén a halottvizsgálatot végző orvos (kórházban, kórházba szállítás esetén a szülészet-nőgyógyászati osztály vezetője) - az anyasági támogatásra való jogosultság igazolása céljából - kiállítja az "Igazolás késői magzati halálozásról" című nyomtatványt.

9.) Az egészségügyi intézményben végzett halottkezelés (öltöztetés, mosdatás, borotválás, hűtés) nem része a temetkezési szolgáltatásnak. A halottkezeléssel kapcsolatos szolgáltatás feltételeit, a megrendelt szolgáltatás teljesítésének módját és a díjfizetés rendjét az egészségügyi intézmény állapítja meg (Térítési Szabályzat) és érvényesíti. A díjakról előzetesen tájékoztatni kell a közeli hozzátartozót. 10.) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a) aki a temetést szerződésben vállalta; b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; c) végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa;

54

d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a törvényes öröklés rendje szerint. Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) - jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodik. 11.) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni. 12.) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 13.) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott, b) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni. A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

14.) Intézményünkben a halottakkal kapcsolatos eljárásban a) az adminisztratív feladatokat a kezelőorvos az osztályos iroda és az ápolószemélyzet közreműködésével, b) az elhunyt hozzátartozójának tájékoztatását a kezelőorvos távirati úton vagy egyéb hitelt érdemlő módon (az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a tájékoztatás megtörténtét), c) a beteg által megjelölt hozzátartozó hiányában az elhunyt köztemetésével kapcsolatos ügyintézést a kórházi szociális munkás közreműködésével végzi.

55

a.g./ A beteg és a hozzátartozók tájékoztatása Az orvosnak a beteget betegségéről és állapotáról tájékoztatni kell. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége a beteg hozzátartozóira, illetve - ha az a beteg gyógykezelése érdekében szükséges - a beteg gondozójára is kiterjed. (Szabályozás az Általános részben.) Az osztályos és ügyeletes orvosnak és az egészségügyi szakdolgozóknak kötelessége a látogatás rendjét, higiénéjét és kulturáltságát biztosítani és ellenőrizni. Amennyiben az osztályos (ügyeletes) orvos a látogatás rendjét biztosítani nem tudja, az osztályvezető főorvoshoz, ügyeleti időben a vezető ügyeletes orvoshoz fordul, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. A házirendet és a látogatási rendet a kórtermekben, folyosókon, váróhelyiségekben ki kell függeszteni. A tájékoztatás módját - a házirend útján és személyes közlés útján - a beteggel, illetve a hozzátartozókkal is ismertetni kell. Az Intézmény Adatvédelmi Szabályzata és az osztály működési rendje határozza meg, hogy az osztály orvosai közül ki, milyen esetben, milyen mértékben és mikor adhat tájékoztatást a beteg hozzátartozójának. Az orvos az adott tájékoztatásért szakmailag és etikailag felelős, az egészségügyi szakdolgozó csak a beteg általános állapotáról adhat felvilágosítást. A beteget, illetve a hozzátartozóját az intézetből történő elbocsátás előtt is megfelelő mértékben tájékoztatni kell egészségi állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és a követendő életrendjéről, valamint - amennyiben szükséges - a kontroll vizsgálatra történő visszarendelés idejéről. Kontroll vizsgálatra a beteget az osztály ambulanciájára vagy ha működik, a szakrendelésre kell visszarendelni. a.h./ A beteg hozzátartozójának értesítése A fekvőbeteg-osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben: − Ha a beteg hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármily okból nem képes és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud. A beteg intézeti felvételéről a beteg lakáscímére vagy az általa megadott címre kell értesítést küldeni. Ha a beteg lakáscíme nem állapítható meg, az intézeti felvételéről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni. − A beteg váratlan, súlyos állapot-rosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében.

56

− Ha a beteget más intézménybe áthelyezik és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes. − Hazabocsátáskor, tervezett esetben lehetőleg a megelőző napon. − Amennyiben a betegnek nincs hozzátartozója és a beteget el kell bocsátani - önellátásra otthoni környezetében nem képes - az intézmény szociális munkása útján kell intézkedni a lakóhely szerint illetékes önkormányzati szerveknél a szociális otthoni elhelyezés iránt. A hozzátartozók értesítéséről a felvevő orvos, az ügyeletes orvos, illetve az osztályos orvos gondoskodik. b./ A betegek kivizsgálása b.a./ A vizsgálatok A betegek érdekében az intézményben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességéhez szükségesek. Azokat a vizsgálatokat, amelyeket a járóbetegellátás keretében már elvégeztek, el kell fogadni és ismételten elvégezni csak abban az esetben szabad, ha az a gyógyító munka eredményességének feltétele. Olyan vizsgálat elvégzése céljából, amely a járóbetegellátáson belül is megtörténhet, a beteget osztályra felvenni nem szabad. A beteg vizsgálatának tervét az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban az osztályos orvos, közvetlen felettese, a részlegvezető, az osztályvezető főorvos határozza meg. A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok tervszerű, kellő időben történő végrehajtásáról és ezzel biztosítja, hogy a kivizsgálás időtartama a beteg felesleges terhelése nélkül a legrövidebb legyen. Az intézményben fekvő beteg vizsgálata történhet az osztályon, más osztályon vagy más osztály közreműködésével.

A járóképes beteg első, részletes vizsgálatát erre a célra kijelölt külön helyiségben kell elvégezni a beteg szeméremérzetének tiszteletben tartásával. A későbbiekben a vizsgálatokat, konzíliumokat kórteremben is meg lehet tartani. Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget a lehető leghamarabb köteles megvizsgálni. Fel kell venni, illetőleg ki kell egészíteni a kórtörténeti adatokat és fel kell tüntetni a felvételi diagnózist már az első vizsgálat alkalmával. Felvételi diagnózisnak számít az első vizsgálatkor feltételezett diagnózis is. Az osztályos orvos felettese az újonnan felvett beteget közvetlen életveszély esetén azonnal, egyébként a

57

következő orvosi vizit alkalmával köteles megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni, szükség szerint módosítani és a további vizsgálatokat, gyógykezelést elrendelni. Az osztályvezető főorvos vagy helyettese a sürgősen felvett és súlyos állapotban lévő betegeket soron kívül és akár naponta többször is köteles megvizsgálni és ellenőrizni. Az osztályvezető főorvos vagy helyettese az ügyeleti időben is köteles az ügyeletes orvos hívására a súlyos betegnél megjelenni. Az ellenőrzéseket és kiegészítő intézkedéseket a főorvos az etikai követelmények betartásával, lehetőleg az osztályos orvos, ügyeletes orvos jelenlétében végzi. b.b./ Az orvosi vizitek Az orvosi vizit a betegvizsgálatnak, információszerzésnek, a beteg és a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának egyik fontos, betegágy melletti formája. Törekedni kell arra, hogy a vizit ne váljék formálissá, ne sértse meg az orvosok közötti, az orvos-beteg viszony etikai és a titoktartás szabályait. A viziten csak annyi orvos és szakdolgozó vegyen részt, amennyi a betegellátás és továbbképzés szempontjából szükséges. Indokolt, hogy a viziten esetenként a beteget beutaló orvos is részt vehessen. A betegvizsgálat, gyógykezelés, beteggel való foglalkozás nemcsak az orvosi viziteken történik. Az ellátás színvonalának emelése érdekében minden körülményadta lehetőséget (osztályos orvosi vizsgálat, szakvizsgálat, stb.) fel kell használni a beteg és az egészségügyi dolgozók kapcsolatának elmélyítésére. Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket - az osztály jellegétől függően - az osztályvezető főorvos az osztály működési rendjében köteles meghatározni. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek folyamatos észlelését, de ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkezés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele stb.). Az osztályos orvos naponta legalább egyszer vizitel. Célszerű, ha az osztályvezető főorvos vagy helyettese is naponta vizitet tart.

A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, állapotát, ellátását (gyógyszer, diéta, ápolás, kötés stb.) és a korábbi utasítások megtartását ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat. A viziteket is fel kell használni az egészségügyi dolgozók továbbképzésére és a betegek egészséges életmódra nevelésére. A főorvosi viziten a beosztott orvos ismerteti a betegek klinikai adatait. A főorvosnak azonban már a vizit előtt, a munkakezdéskor tartott referáláson tájékozódnia kell a betegek állapotáról, elkerülve ezzel, hogy a beteg előtt vitassák meg a betegséget, vagy döntsenek a beteg

58

sorsáról. A felettes orvos az ellenőrzést, a kiegészítéseket, a beosztott orvosok véleményét mérlegelve, az etikai követelményeket betartva köteles elvégezni. Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban valamennyi betegágynál vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa, esetleges kívánságaikat meghallgassa és szükség szerint intézkedjék. Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon az ügyeletes orvos az osztályos orvosnál előírtak szerint vizitel és ezzel is biztosítja az ellátás folyamatosságát. Ezeken a napokon amennyiben az ügyeletes orvos nem szakorvos - az osztályvezető főorvos vagy az általa kijelölt szakorvos is vizitel. A súlyosabb állapotban lévő betegeket, vagy akiknél állapotuk rosszabbodott, illetve az ügyelet alatt felvett betegeket megvizsgálja, kezelésükben közreműködik és a szükséges utasításokat megadja.

b.c./ Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok, az osztályok együttműködése A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének biztosításához - a beteg állapotának megfelelően - igénybe kell venni a betegellátó és központi diagnosztikai osztályok által végzett szakvizsgálatokat.

− A szakvizsgálat célzottan történik, ez esetben egy részének kezdeményezése nem feltételezi a szakvizsgálatot végző szakorvos előzetes véleményének kikérését, pl. műtét előtti szakvizsgálat. A Preoperatív Szakrendeléssel közölni kell a diagnózist, a feltételezett diagnózist, differenciál diagnosztikai problémát, továbbá minden olyan klinikai adatot és előzetes vizsgálati eredményt, amely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja, illetve elősegíti. A vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa vagy a kijelölt konzíliárius szakorvos határozza meg.

− Az országos intézetek által kiadott, módszertani irányelvekben megjelölt, elektív műtét előtt feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott szakvizsgálatokat az osztályos felvételt megelőzően, a járóbetegellátás keretében kell elvégezni és azokat megismételni csak megfelelő szakmai indokok alapján szabad. − Szakvizsgálatot csak orvos kérhet (kivétel az Ápolási Osztály vezetője). Az osztályos orvos a vizsgálat eredményéről, szakvéleményről lelet formájában értesül. A beteg előkészítéséről, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséről az osztályos orvos, a beteg szükség szerinti szállításáról, kíséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos nővér gondoskodik. A szakorvos által közölt leletet, vizsgálati eredményt a

59

kórlaphoz kell csatolni. A vizsgálat jellegétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményt is köteles közölni. Szakvizsgálatot csak az osztályvezető által kijelölt szakorvos végezhet. − A beteg, valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot. − A beteg, vagy hozzátartozója hozzájárulása tekintetében a műtétre vonatkozó rendelkezések az irányadók, az eü. miniszter által műtétnek minősített vizsgálati eljárás, továbbá olyan vizsgálati vagy gyógyító eljárás alkalmazásának szükségessége esetében is, amely a beteg életét közvetlenül veszélyeztetheti. − A szakvizsgálatokat a vizsgálatot kérő osztályon kell elvégezni, kivételt képeznek ez alól azok a szakvizsgálatok, amelyek speciális műszerezettséget igényelnek és ennek következtében csak meghatározott helyen végezhetők. A súlyos betegek, akiknek vizsgálatai, szakvizsgálatai során vagy kórlefolyásukban probléma jelentkezik, továbbá a nagy megterhelést jelentő műtétre váró, valamint a tudományos és továbbképzési szempontból jelentős betegségben szenvedő betegek rendszeres esetmegbeszéléseken konzultációkon kerülnek megtárgyalásra. Az esetmegbeszélésekre az osztályvezető főorvos vagy helyettese - a szakvizsgálatokat végző osztályok osztályvezető főorvosainak javaslatait figyelembe véve - jelöli ki a beteget. Az esetmegbeszéléseken, az osztály orvosain kívül részt vesznek a szakvizsgálatra felkért osztály érdekelt szakorvosai is. Az osztályos orvos gondoskodik arról, hogy az esetmegbeszéléseken a betegre vonatkozó minden kórelőzmény, vizsgálati és gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. Az esetmegbeszélésen résztvevő orvosok ismertetik a betegre vonatkozó vizsgálataikat, szakvizsgálataikat és ezek alapján kialakult véleményüket. Az osztályvezető főorvos vagy helyettese ezek mérlegelésével dönt a beteg további vizsgálatairól, gyógykezeléséről.

A szakvizsgálatot kérő lapon az orvos köteles jelezni azt, hogy a beteg járóképes-e, vagy fekvő, valamint azt, hogy a vizsgálat sürgős vagy nem sürgős. Sürgős vizsgálat esetén fel kell tüntetni a vizsgálatkérés idejét is (nap, óra, perc). Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult vagy többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, annak elbírálása céljából az illetékes szakorvosok bevonásával konzíliumot kell tartani. A konzíliumot az osztályvezető főorvos vagy helyettese kezdeményezi.

60

Orvosi konzílium beteg általi kezdeményezésének joga A beteg - a kezelőorvos által megállapított diagnózis, - kezelőorvos által javasolt terápia, - a kórházból történő elbocsátás, - más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás kapcsán kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. Ha a beteg az adott egészségügyi intézményen belül kéri az orvosi konzíliumot, azt a beteg, vagy közvetlen hozzátartozója kérelmére az osztályvezető főorvos vagy helyettese kezdeményezi, ha a kérelmet indokoltnak tartja. Elutasítás esetében a beteg vagy hozzátartozója kérelmével az intézmény orvosigazgatójához fordulhat. Amennyiben a beteg konkrét orvos általi konzíliumot kezdeményez, ezt csak választott orvosa egyetértésével teheti, illetve kezdeményezése orvosszakmai szempontból az intézmény orvosigazgatója által felülbírálható. Ha a beteg más egészségügyi intézményben dolgozó orvos általi konzíliumot kezdeményez, az orvosi konzílium költségeit abban az esetben, amennyiben annak költségei a társadalombiztosítási finanszírozás keretében nem számolhatók el, a beteg viseli. A beteget a konzílium kezdeményezése kapcsán a költségviselésről előzetesen tájékoztatni kell. Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletvezető (ügyeletes) orvos is. Nem sürgős esetben ezt csak az osztályvezető főorvos vagy helyettese kezdeményezheti. Konzíliumot javasolhat a szakvizsgálatot végző betegellátó, vagy központi diagnosztikus osztályok vezetője, vagy helyettese.

Az osztályos orvos gondoskodik a beteg megfelelő előkészítéséről, felvilágosításáról és biztosítja, hogy a tanácskozáson a betegre vonatkozó minden kórelőzményi vizsgálati és gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. Konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályos orvos felettese, az osztályvezető főorvos, illetve helyettese és a felkért esetleg más intézetből kért - konzíliáriusi szakorvos(ok) vannak jelen és a beteg vizsgálata alapján együttesen tesznek javaslatot a beteggel kapcsolatos további teendőkre (további szakvizsgálatokra, gyógymódra, eljárásra).

61

A tanácskozás eredményét - eltérés esetében különböző véleményeket is - illetőleg a tanácskozás alapján végzett további szakvizsgálatok eredményét a kórtörténetbe be kell jegyezni. Mindezeket figyelembe véve dönt az osztályvezető főorvos vagy helyettese a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről. Amennyiben a tanácskozás nem vezetett megnyugtató eredményre, célszerű, ha az osztályvezető főorvos (az osztálya felett szakmai felügyeletet gyakorló szakfőorvostól vagy más intézmény az adott szakterületén jártas orvosától) konzíliumot kér, illetve a beteget előzetes helybiztosítás után annak osztályára vagy szakintézetébe áthelyezi. Az intézmény betegellátó és központi diagnosztikai osztályainak tervszerű, jó együttműködése a magas szintű betegellátás egyik döntő feltétele. Az együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a konzílium sürgős esetben azonnal, halasztható esetben minél előbb létrejöhessen. Konzíliáriusi és műszeres vizsgálatok időtakarékos és a betegek kényelmét szolgáló lebonyolítási módja az intézményi betegszállító gépkocsi igénybevétele. A telephelyek és az intézmények közötti szállítás fekvőbeteg ellátás során vehető igénybe. A szolgálatot ellátó betegkísérő a szállítást kérő egység illetékes dolgozójától név szerint veszi át a beteget és dokumentációját. A vizsgálat helyén, majd az esetleges visszaszállítás esetén, ugyanúgy adja át. A szállítás kérését lehetőleg az igény felmerülését megelőző napon a központi szállítás felé kell jelenteni. A gördülékeny lebonyolítás érdekében a konzíliáriusi és a műszeres vizsgálatok időpontját úgy kell szervezni, hogy a szállított személyek soronkívüliséget kapjanak. A szállítás idejére legyen meg a betegek, valamint a szükséges dokumentumok előkészítése. Diabeteszes betegek átadásakor, szállításakor fel kell hívni a betegkísérő figyelmét az esetleges rosszullét megelőzésére.

c./ A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása c.a./ Gyógykezelés A betegek számára biztosítani kell mindazokat a gyógyeljárásokat, amelyek gyógyulásukhoz, munkaképességük lehető és mielőbbi helyreállításához, panaszaik megszüntetéséhez szükségesek. A betegek gyógykezelésének tervét - az érvényben lévő szakmai irányelvekkel

62

(módszertani levelekkel) összhangban - az osztályos orvos közvetlen felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos vagy helyettese határozza meg. A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének heghatározása és végrehajtása szükségessé teszi az osztályok orvosainak, valamint a központi diagnosztikai osztályok orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál, beavatkozásnál, amelynek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő gyakorlata, tapasztalata, a közvetlen felettes szakorvos, illetőleg az osztályvezető főorvos vagy helyettese segítségét kell kérni. Törekedni kell a gyógyító munka - ideértve a műtéti beavatkozásokat is - arányos és tervszerű elosztására. Egészségügyi szakdolgozó képesítésének megfelelően az osztályvezető főorvos írásos megbízása alapján végezhet vizsgálatokat, illetve gyógyító ténykedéseket a vonatkozó jogszabályban körvonalazottak szerint.

Ha a szükséges gyógykezelés az illető osztályon nem biztosítható, a beteget az intézmény megfelelő osztályára, illetve más intézménybe kell áthelyezni. A betegnek gyógykezelés végett más osztályra való áthelyezéséről az osztályvezető főorvos vagy helyettese előzetes megbeszélése alapján az osztályos orvos intézkedik. c.b./ A beteg ápolása Az ápolás alapvető emberi szükségleteket elégít ki. Az ápolás elsődlegesen az egyén segítése azon tevékenységének elvégzésében, melyek hozzájárulnak egészségéhez vagy gyógyulásához (békés halálához) és amelyeket segítség nélkül maga végezne, ha lenne hozzá ereje, akarata vagy tudása. Az ápolási tevékenységet az 1997. CLIV. törvény határozza meg. Az ápolási tevékenység alapápolásból és kezelési ápolásból tevődik össze.

Az alapápolási tevékenység független funkció, az ápolók önállóan saját hatáskörben és saját felelősséggel végzik – ilyenek az alapápolási feladatok, amelyek az alapvető emberi szükségleteket elégítik ki (fiziológiai szükségletek, biztonság szükséglet, társadalmi szükségletek, megbecsülés szükséglete, önmegvalósítás szükséglete). A kezelési ápolás függő, illetőleg együttműködő funkció, amelyeket orvosi utasításra, de saját felelősségre és hatáskörben végez az ápoló (különböző vizsgálatok kivitelezése, a gyógyító munkában való részvétel). Az együttműködő funkciókban orvos utasításra de az orvossal együtt és az orvos felelősségére végzi a feladatokat az ápoló (terápiás vagy diagnosztikus feladatoknál segédkezés).

63

Az ápolás főbb összetevői összességében: 1./ felelősség, mely magában foglalja a tevőleges ápolást, a gyógyító munkában való részvételt és az összehangoló munkát. 2./ funkciói független függő együttműködő 3./ folyamat, amely magában foglalja a felmérést, a tervezést, a végrehajtást és az értékelést a végzett ápolási munkában. Az ápolói kompetenciát a közvetlen munkahelyi vezető és a munkáltató az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai követelményeknek megfelelő munkaköri leírásokban határozza meg. Az ápolás a gyógyító-megelőző munka alapvető része, amelyet a fekvőbeteg gyógyintézményben - a kezelési terv alapján, illetőleg egyes tevékenységek tekintetében azzal összhangban - önállóan vagy felügyelet mellett az egészségügyi szakdolgozók és az ápolásban közreműködő egyéb egészségügyi dolgozók végeznek. Az ápolási munka intézményi szintű szakmai irányításáért, szervezéséért az ápolási igazgató felelős, aki a feladata keretében meghatározza, összehangolja és ellenőrzi az osztályos vezető főnővérek ápolási, irányítási és szervezési tevékenységét. A betegellátó osztályokon folyó ápolási munka közvetlen irányítója, ellenőrzője és összehangolója az osztályvezető főnővér. Az ápolási munkában arra kell törekedni, hogy a feltételek megvalósulásával párhuzamosan olyan munkacsoportok alakuljanak ki, amelyekben egyrészt az orvosok, másrészt az ápolásban résztvevő főiskolai-, közép- és alsó fokú képzettségű, valamint a betanított, képesítés nélküli egészségügyi dolgozók a korszerű munkamegosztás szabályai szerint együttműködjenek.

A munkamegosztást úgy kell megszervezni, hogy a különböző szinten képzett egészségügyi szakdolgozók munkájának tartalma gazdagodjék. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabb képzettségű dolgozók feladatainak körébe kell utalni azokat a tevékenységeket, amelyek ellátásához speciális szakismeretek nem szükségesek. Ezzel fel kell szabadítani a szakképzett dolgozók munkaidejének egy részét a magasabb szintű feladatok átvételéhez. Mindezt a betegellátás szakszerűségének, hatékonyságának és gazdaságosságának messzemenő szem előtt tartásával kell kialakítani. Az ápolási munka során a beteg részére biztosítani kell:

64

− az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv folyamatos végrehajtását, − a rendszeres megfigyelést, az észlelt tünetek, állapotváltozások rögzítését, jelentését, − mindazon általános szükségleteinek kielégítését, amelyek életfenntartása és gyógyulása érdekében elengedhetetlenek, de azokat állapota, helyzete miatt önmaga részben vagy egészben képtelen kielégíteni (ágynyugalom, testi higiéne, táplálás, mozgás stb.), − folyamatos pszichés foglalkozást és az abban való közreműködést, − a terápiás környezet fenntartását, − az egészségnevelést, kiterjesztve azt a hozzátartozókra is. Az ápolási munkát a betegosztályok működési rendjében meghatározottak alapján a mindenkori szakmai irányelvek szerint úgy kell megtervezni, megszervezni és végrehajtani, hogy az minden körülmények között és mindenekelőtt a beteg érdekét szolgálják. Korlátozó módszerek, eljárások alkalmazása orvosi indikáció alapján lehetséges az indíték és időtartam megjelölésével. Ideiglenesen szakápoló is megteheti, de erről az orvost haladéktalanul köteles tájékoztatni. c.c./ A betegek étkeztetése A betegek étkeztetésének rendjét (diéta neme, étkezés módja, étkezések száma stb.) - a betegség természetétől, a beteg állapotától, a végzendő vizsgálatok és a gyógykezelés jellegétől függően - az osztályos orvos a diétás nővérrel együttműködve állapítja meg felettes rendelkezésének megfelelően és ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságát - a lehetőségekhez mérten - figyelembe kell venni. Az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelésről az osztályos vezető ápolónő gondoskodik a diétás nővérrel szorosan együttműködve.

Felnőttek esetében az ételt naponta háromszor, a "Házirend"-ben meghatározott időpontokban kell kiszolgálni. Ennél gyakoribb, napi négyszeri vagy ötszöri étkeztetést az osztályvezető főorvos (helyettese) által elrendelt esetben, illetve bizonyos diétatípusoknál lehet biztosítani. Az ételosztást felszolgáló személyzet végzi dietetikus vagy ápoló személyzet irányításával. A tálalás és az étkezés kulturáltságát biztosítani kell. A járóképes betegek lehetőleg az osztályon étkezésre kijelölt helyeken étkezzenek.

65

A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell felszolgálni és ha szükséges, az ápolónő (s.ápolónő, tanuló ápolónő) a beteget megeteti. A betegszobában ételt tárolni nem szabad. Étel tárolására a betegosztályokon e célra rendszeresített hűtőszekrények szolgálnak. Ételmaradék sem kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. Az ételhulladékot, ételmaradékot minden étkezés után az osztályról azonnal el kell távolítani. Az étel szállítását, az edények összegyűjtését és fertőtlenítő elmosását, rendben tartását az Élelmezési Üzem munkatársai biztosítják. A betegek otthonról kapott ételeit a szolgálatot ellátó ápoló kísérje figyelemmel. Gondoskodjon az osztályon történő kultúrált, a higiénés szabályoknak megfelelő tárolásáról. Dietetikai összeférhetetlenség esetén tájékoztassa erről a beteget, hogy a megfelelő ismeret birtokában elkerülhesse az élelem elfogyasztását. A betegek az intézetben való tartózkodásuk ideje alatt szeszesitalokat nem fogyaszthatnak. d./ A műtét d.a./ A betegek műtét előtti kivizsgálása, előkészítése A műtét indokolt esetben az orvostudomány mindenkori állása szerint és annak megfelelő módon végezhető. Meghatározott műtét elvégzését jogszabály megtilthatja vagy külön feltételhez kötheti. Műtétek előtt végzendő vizsgálatokat az országos intézetek módszertani levelei tartalmazzák. A műtét javallatához szükséges vizsgálatok elvégzése (elvégeztetése), valamint más intézményben (osztályon) történt vizsgálatok leleteinek beszerzése annak az osztálynak a feladata, ahol a beteg fekszik. A vizsgálatok végrehajtásáról, a szükséges szakorvosi vélemények beszerzéséről az osztályos orvos gondoskodik.

A vizsgálatok elvégzése után - szükség szerint - esetmegbeszélést (konzultációt), konzíliumot kell tartani. Mindezek figyelembe vételével a műtét javallatáról a beteget kezelő, illetve további kezelésre átvevő osztály vezetője (helyettese) dönt. Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, a beteget lehetőség szerint a műtéti osztályon vagy a betegség kezelésére legmegfelelőbb osztályon kell elhelyezni.

66

Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, amelynek elvégzéséhez, illetve a műtét utáni korszerű ellátásához a személyi vagy tárgyi feltételek hiányosnak, az osztályvezető főorvos (helyettes) - előzetes helybiztosítás után - a beteget a megfelelő intézménybe áthelyezi. A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok, követelmények maradéktalan figyelembe vételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. A nem sürgős ellátásra szoruló, műtét céljából felvételre előjegyzett beteg esetében a szükséges és elvégezhető vizsgálatokat az intézményi felvétel előtt, a járóbetegellátás keretében kell elvégezni, beleértve a preoperatív aneszteziológiai vizsgálatot is. A felvétel napjára legfeljebb csak preoperatív aneszteziológiai vizsgálat maradhat, aminek célja annak megállapítása, hogy az előzőleg elvégzett vizsgálatok óta nem lépett-e fel olyan akut egyéb megbetegedés, amely miatt a műtét elhalasztása szükséges. Az osztályon haladéktalanul meg kell kezdeni a műtét előkészítéséhez szükséges gyógyszeres és egyéb kezelést. A műtét céljára felvett betegnek magával kell hoznia a járóbetegellátás keretében elvégzett vizsgálatok eredményeit, illetve ha más osztályról történt az átvétel, a zárójelentés egy példányát. A műtét előtti napon aneszteziológiai konzíliumot kell kérni, amelyben az aneszteziológus szakorvos és az osztályos orvos, illetőleg az operatőr megbeszélik az érzéstelenítés módját és a gyógyszeres előkészítést (akut műtét esetén ez legkésőbb a műtéti nap reggelén történik). Az osztályos orvos referál közvetlen felettesének, illetve az osztályvezetőnek minden új betegről, utóbbi felelős a szükséges beavatkozások végleges indikációjáért. A beteg részletes felvilágosítása a műtétről és az esetleges szövődményekről ennek figyelembe vételével történik. A műtéti beleegyező nyilatkozatot mind a beteg, mind a felvilágosító orvos aláírásával hitelesíti. A másnapi műtéti program – az osztályvezető főorvos által jóváhagyott – kiírását a KAIBO-ra eljuttatják. A műtét előtti vizsgálatok és a gyógyszeres előkészítés végrehajtásáért az az osztályos orvos felelős, aki intézkedik az esetleg szükségessé váló vérkészítmények beszerzéséről, illetve arról, hogy azok a műtét idején és után rendelkezésre álljanak. Az osztályos orvos közvetlenül a műtét előtt is ellenőrzi a beteg állapotát és arról jelentést tesz felettesének és a műtét végzésére kijelölt orvosnak. Az osztályos nővér az osztályos orvos által rendelt műtéti előkészítést időben elvégzi. Gondoskodik arról, hogy az orvos által összerendezett kórlap, a lázlap, a leletek, röntgenfilm és egyéb dokumentáció a műtőben rendelkezésre álljanak. Közvetlen életveszély esetében az észlelő orvosnak, osztályos orvosnak, ügyeletes orvosnak - képzettségének és lehetőségének megfelelően - önállóan mérlegelve és döntve azonnal meg kell kezdeni az életveszély elhárítását, illetőleg műtéti jellegű beavatkozásokat (conicotomia, intubálás, reanimatios

67

tevékenység). Egyidőben intézkedni kell, hogy az illetékes szakorvost (szakorvosokat) haladéktalanul a beteghez hívják. A műtéti vagy annak minősülő eljárás során nyert és további vizsgálatot (kórszövettan) igénylő anyagot további feldolgozás céljából minden esetben a Pathológiai Osztályra (kórbonctan) kell küldeni. Abban az esetben is így kell eljárni, ha a további vizsgálatot más intézményben kell elvégeztetni. Kivételt képez a műtét során arterioszklerotikus eredetű üszkösödés miatt eltávolított végtag, melyet – a Sebészet-Érsebészeti Osztály működési rendjében szabályozva – azonnal veszélyes hulladékként kezelünk. A betegnek (hozzátartozónak) a műtétről való tájékoztatására, illetőleg a műtéthez való hozzájárulására vonatkozó jogszabály az irányadó. d.b./ A betegek műtét utáni megfigyelése Az operált beteg átadása az aneszteziológia részéről a műtő osztály kijelölt orvosának a műtőajtóban történik, ő kíséri a beteget vissza az osztályra. A beteget a műtét után állandó és rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. Kisebb megterhelést jelentő műtét után a beteget a kórteremben kell elhelyezni a nővér megfigyelése mellett. A nagyobb megterhelést jelentő műtét után a beteget az osztály szubintenzív-őrző részlegén kell elhelyezni ébredésig, szükség szerint aneszteziológus orvos, egyébként az aneszteziológus asszisztens, majd a speciálisan képzett ápolónő és az osztályos sebész orvos felügyelete mellett. Az őrző szobában kell a beteget elhelyezni mindaddig, amíg a műtét utáni fokozottabb veszélyezettség fennáll. Az intenzív betegellátó részlegen kell elhelyezni a kritikus állapotban lévő, vitális funkcióiban károsodott betegeket, illetőleg a műtét utáni, előreláthatólag intenzív ellátásra szoruló betegeket. Itt kell elhelyezni azokat a betegeket is, akiknek állapota az osztály őrző részlegén a műtét utáni időszakban nem rendeződött és a továbbiakban intenzív ellátásra van szükségük. A műtétet végző orvos a műtét során kialakult szövődményekről referál az osztályvezető főorvosnak, ennek megoldásáról együtt döntenek. 2. Központosított diagnosztikai osztályok és kihelyezett egységek működése a./ A működés általános elvei A központosított diagnosztikai osztályok és kihelyezett egységeik működési rendjének összhangban kell lennie a betegellátó osztályok és szakrendeléseik működési rendjével.

68

A kölcsönös együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a diagnosztikai osztályok (részlegek) igénybevétele a munkanap folyamán lehetőleg egyenletes legyen. A szükséges vizsgálatokat úgy kell végezni, hogy azok eredményei a beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (6 órán belül), halaszthatóan (néhány napon belül) - de ezen határok között is - a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A diagnosztikai osztályok a sürgős beavatkozás szükségességére utaló leleteket a beteg kezelőorvosával telefonon haladéktalanul kötelesek közölni. Külön váróhelyiségek hiányában lehetőleg biztosítani kell, hogy az osztályos betegek és a járóbetegellátás betegeinek ellátása külön időben történjék. Törekedni kell a diagnosztikai és terápiás gépek, műszerek, eszközök nyújtott vagy ügyeletben való üzemeltetésére. A diagnosztikai osztály gondoskodik a korszerű vizsgálatok elvégzéséről, a vizsgálatokhoz szükséges anyagok levételének módjáról, szakmai szabályairól, valamint a kóros és nem kóros értékekről az osztályokat-szakrendeléseket rendszeresen tájékoztatja. Egyszerűbb esetben a vizsgálati anyagokat a fekvőbeteg osztály kijelölt dolgozói veszik le a fekvőbeteg osztályon, szakrendelőkben, ambulanciákon, illetőleg a diagnosztikai osztályon (részlegen). Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel, amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tér ki, de felderítése (megállapítása) a beteg egészségi állapotára befolyással lehet, ezt a vizsgálatot, gyógykezelést végző osztály a szakvéleménnyel egyidejűleg a vizsgálatot kérő osztállyal köteles közölni. Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikai osztályon más vizsgálat elvégzésének szükségessége is felmerül és az ugyanabból a vizsgálati anyagból elvégezhető, a diagnosztikai osztály orvosa köteles azokat is elvégezni (elvégeztetni) és az eredményt - szakvéleményével együtt - a vizsgálatot kérő osztályra eljuttatni.

Amennyiben a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, feleslegesen gyakori vizsgálatot kér, vagy a sürgősségi jelzést indokolatlanul használja, köteles erre az orvos felettesének figyelmét felhívni. Szükséges, hogy a központosított diagnosztikai osztályok (részlegeik) a betegellátó osztályokkal szabályozottan, szorosan együttműködjenek, orvosaik a betegellátó osztályok

69

esetmegbeszélésein és a konzíliumokon aktívan részt vegyenek. A diagnosztikai osztályok maguk is rendszeres konzultációkat tartanak a klinikusok számára (radiológiai demonstrációk, klinikopathológiai konferenciák, onkológiai team-ek). A tudományos munkához szükséges szakvizsgálatoknak a diagnosztikai osztályokon történő elvégzését az orvosigazgató - az illetékes diagnosztikai osztály osztályvezető főorvosának meghallgatása után - engedélyezheti. A központosított diagnosztikus osztályok részletes működési szabályait az illető osztályok működési rendje, valamint a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 3. A járóbetegek ellátása szakrendelésen, ambulancián a./ A működés szabályai 1./ A járóbetegek ellátása általában a szakrendeléseken, gondozókban és ambulanciákon történik. A szakorvosi rendelések az osztályokhoz integrált vagy önálló szakrendeléseken, gondozókban, ambulanciákon működnek. Ezek részletes működési rendjét (betegfogadási rend, szakorvosi vizsgálatok rendje, szakrendelések együttműködése) az illetékes vezető főorvosokkal az orvosigazgató készítteti el és jóváhagyásra felterjeszti a kórház főigazgatójához. 2./ A fekvőbeteg osztályokon járóbetegként (ambulanciákon) történhet: − a sürgős ellátást igénylő járóbetegek szakorvosi ellátása olyan időszakban, amikor megfelelő szakrendelés nem működik (ügyeleti idő), − az illetékes szakrendelés javaslata alapján azon járóbetegek ellátása, akiknek szakvizsgálatára, kezelésére a szakrendelésen a személyi és tárgyi feltételek hiányoznak, − a betegek utókezelése, szakgondozása, tudományos munkához szükséges megfigyelése, amennyiben az osztály szakrendelésén nem végezhető.

3./ A fekvőbeteg osztályokkal szervezeti egységben működő szakrendelések (gondozók), valamint a fekvőbeteg osztályok ambulanciájának működését, az illetékes osztályok működési rendjében részletesen kell szabályozni. Az osztály hiányában önállóan működő szakrendelések működési rendjét az orvosigazgató irányításával a szakrendelést vezető orvos készíti el.

70

4./ A működési rendek elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a betegellátás minden szintjén érvényesüljön a fokozatosság elve. b./ A betegfogadás rendje a szakrendeléseken 1./ A betegfogadás rendje tartalmazza a szakrendelések (tanácsadók, gondozók), rendelési idejét, működési területét, a betegfogadás szabályait. A betegfogadás rendjét naprakészen, megfelelő módon, jól látható helyen ki kell függeszteni a várószobákban, a bejáratnál, és meg kell küldeni az intézmény működési területén lévő egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveknek, valamint a beutalási joggal felruházott orvosoknak. 2./ A beteg az egyes szakrendeléseket a betegfogadás időpontjának előjegyeztetésével, vagy anélkül veheti igénybe. Az előjegyzésnél a keresőképtelen állományban lévőket előnyben kell részesíteni. A jelentkezési idő előjegyzése nélkül veheti igénybe a szakrendelést az a beteg: − aki elsősegélynyújtásra vagy sürgős orvosi beavatkozásra szorul, − aki a rendelőintézet székhelyén kívül lakik, vagy első ízben jelentkezik, − akit valamely szakrendelés utal ugyanazon a napon egy másik szakrendelésre vizsgálat vagy gyógykezelés céljából, − akit a keresőképesség véleményezése céljából utaltak szakrendelésre. A szakrendeléseken az előjegyzés nélkül jelentkező vagy a beutalt betegeket - a sürgős ellátásra szorulók kivételével – lehetőleg az érkezés sorrendjében kell ellátni. Ha a beteget a szakrendelés orvosa jegyzi elő, a jelentkezés napját és időpontját a szakrendelés orvosa a beteggel egyeztetve határozza meg. Azokat a betegeket, akik a rendelés lejártáig jelentkeznek, fogadni kell és meg kell vizsgálni, majd állapotától függően el kell látni, illetve újabb jelentkezésre előjegyezni. A szakrendelést végző orvos bármilyen okból bekövetkezhető vagy bekövetkezett távolmaradása esetén helyettesítéséről az illetékes osztályvezető főorvos, önállóan működő szakrendelés esetében annak vezetője – az orvosigazgatóval egyeztetve – kellő időben gondoskodik. A betegfogadás rendje a fekvőbeteg osztályok ambulanciáján (a járóbeteg szakorvosi ellátásra kijelölt kezelőjében). 1./ A betegfogadási rendet a fekvőbeteg osztályok ambulanciáján az osztályok működési rendjében kell részletesen szabályozni. Ennek tartalmaznia kell: − az ambulancia helyét,

71

− az ambulancián ellátható járóbetegek körét, − a betegfogadás idejét, − a betegfogadás szabályait. A betegfogadás rendjét az ambulancia bejáratánál ki kell függeszteni. 2./ A beteg, a fekvőbeteg osztályok ambulanciáit beutalással vagy előjegyzéssel veheti igénybe. Az osztályos működési rend határozza meg részletesen: − sürgős ellátást igénylő járóbetegek fogadásának rendjét, − a feltételek hiánya miatt a szakrendelésen el nem végezhető vizsgálatokat és azok elvégzésének rendjét az ambulancián, − az osztály speciális szakmai profiljának megfelelő járóbetegek ellátásának (vizsgálatának, kezelésének, szakgondozásának) rendjét, − az utókezelésre, szakgondozásra, tudományos munkához szükséges ellenőrzésre visszarendelt betegek körét és fogadásának rendjét. Az ambulancián fogadható, illetőleg oda visszarendelhető betegek körét és számát az illetékes főigazgató helyettes egyetértésével lehet meghatározni. 3./ Az ambulancián jelentkező beutalt, előjegyzett (visszarendelt) beteget - sürgős ellátásra szorulók kivételével – lehetőleg az érkezés sorrendjében kell ellátni. 4./ A járóbetegek szakorvosi ellátását az ambulancián az osztályvezető főorvos (helyettese) által kijelölt szakorvos végzi. Az osztályvezető főorvos (helyettese) gondoskodik arról, hogy a betegellátás az osztályos működési rendnek megfelelően történjék. 5./ Az osztályvezető főorvos (helyettes) rendszeresen ellenőrzi: az ambulancián történő beutalások indokoltságát, szabályszerűségét, az ambulanciára történő előjegyzések (visszarendelések) indokoltságát, a jogszabályokban és az intézmény ügyviteli szabályzatában előírt nyilvántartások pontos vezetését. 6./ Az ambulancián (járóbetegek szakorvosi ellátására kijelölt kezelőn) kívül az osztályon járóbeteg fogadás nem történhet. c./ A szakorvosi vizsgálatok rendje

72

A beteg érdekében el kell végezni vagy végeztetni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, vagy a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez, a keresőképesség elbírálásához szükségesek. A szakrendelést végző szakorvos a beteg vizsgálatát az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban, közvetlen felettese, indokolt esetben a vezető főorvos útmutatásainak, illetve utasításainak megfelelően végzi. A fekvőbeteg osztállyal szervezeti egységben működő szakrendelésen az osztályvezető főorvos vagy helyettese az osztályos munkarendben meghatározott rendszerességben - sürgős esetben soron kívül is - részt vesz a járóbetegek ellátásában. Az osztályvezető főorvos vagy helyettese a problematikus eseteket megvizsgálja, a megkezdett terápiát ellenőrzi, szükség szerint módosítja és további vizsgálatokat, gyógykezelést rendel el. Ellenőrzi a bejegyzett adatokat és részt vesz a beteg keresőképességének orvosi elbírálásában, ellenőrzi annak szakszerűségét. A fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeknél - az országos intézetek által kiadott módszertani irányelvek alapján - a feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott vizsgálatokat a kórházba utalás előtt a járóbeteg szakorvosi ellátás keretében kell elvégezni. A szakrendelésen a beteg vizsgálatában csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, illetve vizsgálószobában csak azok tartózkodhatnak ott, kiknek állandó szolgálati helye a szakrendelés, vagy esetenként oda szolgálatra, képzésre, továbbképzésre beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását a szakrendelés vezetője engedélyezi. Biztosítani kell, hogy a szakrendelésen az orvosi etika és titoktartás követelményei maradéktalanul érvényesüljenek. d./ A szakrendelések együttműködése A szakrendelések kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak minden szükséges segítséget megadni. Az együttműködést a fekvőbeteg osztályok együttműködési rendjével összhangban kell megszervezni. Az együttműködést a fekvőbeteg osztályok működési szabályzata tartalmazza. A szakrendelésen megjelent betegnél nemcsak a kért szakorvosi vizsgálatot, hanem az indokok pontos mérlegelésével, az azzal összefüggőben lévő, vagy a vizsgálat során még szükségessé váló kiegészítő szakvizsgálatot is el kell végezni.

73

− A kiegészítő szakvizsgálat célzottan történik. A vizsgálatra felkért szakrendeléssel közölni kell a kért vizsgálatot, a diagnózist, vagy differenciált diagnosztikai problémát, továbbá minden olyan klinikai adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja, illetve elősegíti. − A kiegészítő szakvizsgálat eredményét a vizsgálatot végző orvos írásban (szakorvosi lelet) közli és azt a beteg dokumentációjában meg kell őrizni. − Keresőképtelen állományban lévő beteget a kiegészítő vizsgálatok során előnyben kell részesíteni. − A kiegészítő szakvizsgálatokat lehetőleg abban az intézményben kell elvégezni, ahol a járóbeteg szakvizsgálata történik. − A beteg, valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot. Azokat a szakrendelésen ellátott betegeket, akiknek kórlefolyásában probléma jelentkezik, vagy akik tudományos és továbbképzési szempontból jelentős betegségben szenvednek, az osztályvezető főorvos vagy helyettese, illetve az osztály hiányában önállóan működő szakrendelés vezetője - az osztály működési rendje szerint megtartott esetmegbeszélésre jelöli ki, amelyen részt vesz a beteg szakvizsgálatait végző szakrendelés szakorvosa is. Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, több irányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek megítélése céljából konzíliumot kell tartani. − A konzíliumot a szakrendelés vezetője vagy az osztályvezető főorvos (helyettese), vagy a kiegészítő szakvizsgálatot végző szakrendelés vezetője kezdeményezi, figyelembe véve a kezelőorvos javaslatát. − A konzíliumon a beteg ellátását végző szakorvos, a szakrendelés vezetője, szükség esetén az osztályvezető főorvos vagy helyettese, valamint a felkért konzíliáriusi szakorvos van jelen. A tanácskozás eredményét írásban kell rögzíteni és a beteg dokumentációihoz kell csatolni. Mindezek alapján a szakrendelés vezetője, illetve az osztályvezető főorvos (helyettes) dönt a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről.

Fekvőbeteg osztály hiányában önállóan működő szakrendelés vezetője vagy szakorvosa ellátja a fekvőbeteg osztályokon a konzíliáriusi teendőket.

74

e./ A gyógykezelés rendje A szakrendelés orvosa: − a beteget - ha az szakorvosi gyógykezelésre szorul - gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerint gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja, − a további szakorvosi kezelésre, ellenőrzésre szoruló beteget a vele egyeztetett időpontra előjegyzi, − a szakorvosi ellátásra nem, de orvosi ellátásra szoruló beteget - a leletek, szakvélemények, valamint terápiás javaslatok közlésével - a kezelőorvoshoz irányítja, − az osztályos kivizsgálásra, gyógykezelésre szoruló beteg beutalása iránt intézkedik, illetve felvételre előjegyzi (előjegyezteti) vagy indokolt esetben javaslatot tesz szanatóriumi beutalásra. A szakrendeléseken - sürgős esetet kivéve - olyan orvosi beavatkozás nem alkalmazható, amely az orvostudomány mindenkori állása, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben végezhető el. A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi a különböző szakrendelések orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. f./ A gondozási módszer alkalmazása Gondozásban elsősorban azokat a lakosokat kell részesíteni, akiknek gondozását a vonatkozó jogszabály elrendeli, illetve akik erre egészségi állapotuk veszélyeztetettsége miatt leginkább rászorulnak. Az illetékes osztályok, szakrendelések, gondozók a szakterületüknek megfelelően támogatják és irányítják az alapellátást végző orvosok gondozási munkáját. A gondozási módszert legszélesebb körben az alapellátás orvosai alkalmazzák, szorosan együttműködve a szakmailag illetékes osztályokkal, gondozókkal, szakrendelésekkel, tanácsadókkal.

A szakmailag illetékes osztályvezető főorvosok a szakterületüknek megfelelően:

75

− meghatározzák azokat a betegségeket, amelyeknek szakgondozását - a fokozatos ellátás elve szerint az osztály, a szakrendelés, a gondozó végzi. E tekintetben ki kell kérni az illetékes főigazgató helyettes véleményét, − gondoskodnak a gyógyító-megelőző ellátás szolgálatai, valamint az osztály, szakrendelés és gondozó gondozási munkájában a szervezett együttműködésről. Kifejezetten szakorvosi gondozást igénylő krónikus betegek gondozása esetén köteles a gondozóban dolgozó szakorvos a beteget meghatározott időközökben ellenőrzésre visszarendelni, állapotát ellenőrizni, terápiás javaslattal, tanácsokkal ellátni. A nehezen megközelíthető falvak és az aprófalvas települések lakosainak tüdő-, fizikális emlőszűrő vizsgálatát a MEF Szolgálatára épülő szakszemélyzet végzi. Szakorvosi konzíliumra szoruló betegek gondozása esetében a gondozást végző orvos a hozzáforduló beteget szakorvosi vizsgálatra, konzíliumra küldheti, de ezen betegek alapvető gondozási munkáját az alapellátás orvosa végzi. B./ A GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁS MŰKÖDÉSE A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkáját, annak felügyeletét és irányítását a megyei foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos végzi. A kórház foglalkozás-egészségügyi szakorvosa az intézmény dolgozóinak előzetes, időszakos és távozással kapcsolatos vizsgálatát látja el. Az intézet foglalkozás-egészségügyi szolgálatának működési rendjét, a szolgálat működési szabályzata tartalmazza. a./ Az osztályok működési rendje Az intézet egyes osztályainak, illetve részlegeinek működési rendjét az osztályvezető, illetve részlegvezető főorvosnak kell elkészítenie. Ennek elkészítéséért az illetékes főigazgató helyettes felel. Jóváhagyás után az osztályok működési rendjét a dolgozókkal ismertetni kell, illetve biztosítani kell, hogy az osztály dolgozóinak bármikor hozzáférhető, elérhető legyen. Az osztályok működési szabályzatának egy példányát az intézet központi irattárába kell leadni.

Az osztályok működési rendjének szabályozni kell:

76

− − − −

− − − − −

− − −

− −

az osztály és részlegei sajátos feladatainak ellátását, az osztályon és részlegein a folyamatos munkavégzés rendjét, a munkakezdések idejét, az osztály dolgozói munkahely beosztásának és cseréjének alapelveit, a szolgálatban lévő orvosok azonnali elérhetőségének módját (más osztályra, részlegre való távozását kinek kell bejelenteni), munkakezdéskor tartandó megbeszélést (ügyeletes orvos beszámoltatása, a betegekről történő referálás, rendkívüli feladatok elrendelése) idejét, az osztályértekezletek, konzultációk idejét, rendjét, a betegek hozzátartozóinak tájékoztatási módját és annak idejét, a betegek kapcsolattartási lehetőségeit (látogatók fogadása, telefon), az ápolással kapcsolatos munkaelemeket, új betegek fogadását, elhelyezését, a házirend, beteglátogatási rend ismertetését, a beteg testének tisztántartása módját és mértékét (mosdatás, fürdetés, köröm- és szájápolás stb.), ágyazás, ágyneműcsere módját, idejét, gyakoriságát, a betegélelmezés rendjét, a beteg megfigyelése, annak folyamatos regisztrálása, az elhalt ellátása, szállítása, a diagnosztikai műveleteket: vizsgálatra való előkészítés, rutinfeladatok elvégzése, segédkezés az orvosi ténykedésnél, vizsgálati anyagok gyűjtése, levétele és a megfelelő osztályra (részlegre) juttatásának ideje, módja, hőmérőzés, pulzus-vérnyomás mérések, szakvizsgálatok végzése más osztályok számára, konzílium adás, egyéb diagnosztikai műveletek elvégzése, a terápiás műveleteket: személyre szólóan a nővér (eü. szakdolgozó) - megbízás alapján által elvégezhető orvosi ténykedések, gyógyszerosztás, injekciózás, infúzió, transzfúzió, oxigén-terápia, sebellátás, kezelések, egyéb terápiás műveletek (gyógytorna, masszázs).

Mivel egyes szakrendelések az illető osztály ambulanciájaként működnek, az osztály működési rendjének kell tartalmaznia a hozzátartozó ambulancia, szakrendelés rendelési idejét, ott a betegek fogadásának módját és a betegek vizsgálatának, gyógykezelésének, gondozásának rendjét, valamint az egyes szakrendelések együttműködésének módját is. Az osztályoknak biztosítani kell saját és szakrendeléseik részére: − gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, ezeknek beszerzését, tárolását és őrzését, − egyszerhasználatos anyagok (tűk, fecskendők) cseréjét, − a steril és nem steril anyagok tárolását, − az osztályon, illetve a szakrendeléseken használatos gépek, műszerek karbantartását és üzemkész állapotban tartását. Az osztályok működési rendjének tartalmaznia kell továbbá:

77

− − − − − − − − − − − −

a betegek értékeinek megőrzésével kapcsolatos osztályos rendet, az ügyviteli, adminisztrációs rendet, a vizitek rendjét, időpontját, a vizitek előkészítését, a viziteken rendelt feladatok és utasítások végrehajtásának módját, a higiénés tevékenységet (fertőtlenítést, takarítást), a betegek saját élemének tárolási és ellenőrzési módját, a szemét és hulladék eltávolításának módját, védőruha, kendő használatának módját, textíliával kapcsolatos eljárást, fertőző betegek szállításának módját, azok átadását és átvételét, ügyelet- és műszakátadás módját, az egészséges életmódra való nevelés fontosabb tennivalóit és módját.

Az osztály hiányában önállóan működő szakrendelések, gondozók működési rendjének tartalmaznia kell: − a munkavégzés rendjét, a munkakezdések idejét, a szakrendelés dolgozói beosztásának alapelveit, − a betegellátással kapcsolatos munkaelemeket: a rendelési időt, a betegek fogadásának rendjét, a betegek vizsgálatának, gyógykezelésének, gondozásának rendjét, a szakrendelések együttműködését, − a gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok, eszközök biztosítását, tárolásának, őrzésének módját, a tűk, fecskendők cseréjének módját, a sterilezés módját, a steril anyagok stb. készenlétéről való gondoskodást, a szakrendelésen használatos gépek tisztántartásának, ellenőrzésének, üzemkész állapotban tartásának módját, − az adminisztrációs dokumentációs tevékenységet, − a kommunális és veszélyes hulladékok eljárásával kapcsolatos teendőket, − a higiénés tevékenységet, a fertőtlenítést, a takarítást, a textíliával kapcsolatos eljárást, a védőruha használatának módját, − az egészséges életmódra nevelés teendőit és a tevékenység módját. b./ Az osztályok gyógyszerellátási rendje: Mellékletben szabályozva c./ Az osztályok kutatási rendje: Mellékletben szabályozva

78

79

C./ AZ ÜGYELETI (KÉSZENLÉTI) SZOLGÁLAT módosítása 2003. november 1-től Az ügyeleti (készenléti) rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg más fekvőbeteg-gyógyintézetbe, diagnosztikai egységbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályban meghatározott eljárásokban való részvétel. A Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített ügyeleti (készenléti) szolgálatokon kívül egyéb ügyeleti (készenléti) szolgálat csak a főigazgató vagy a főigazgató helyettes főorvos engedélyével szervezhető.

Ügyeleti díj

1./ Ügyeleti szolgálat

(illetmény 1 órára eső összegének százaléka) Hétköznap

Heti pihenőnapon

Munkaszüneti napon

100 %

100 %

100 %

Belgyógyászati Osztályok -Gasztroenterológia - Endoszkópia - Anyagcsere - Karadiológia Onkológiai Osztály 1./ Összevont ügyelet a Központi Belgyógyászati Ambulancián városi felvételes napon (4 fő orvos összesen) - 1-3 fő szakorvos - 1-2 fő nem szakorvos - 2 fő betegszállító

80

2./ Ügyelet nem felvételes napon (3 fő orvos összesen) - 1-2 fő szakorvos - 1-2 fő nem szakorvos - 1 fő betegszállító

85 %

95 %

105 %

85 %

95 %

105 %

100 %

100 %

100 %

Infektológiai Osztály 1./ Ügyelet a hét minden napján - 1 fő szakorvos - 2 fő betegszállító Sebészeti – Érsebészeti Osztály 1./ Ügyelet városi felvételes napon 2 fő szakorvos 1 fő műtős asszisztens 1 fő műtőssegéd 1 fő ambuláns asszisztens 2./ Egyéb felvételes napon 2 fő szakorvos 1 fő műtős asszisztens 1 fő műtőssegéd

81

Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Ügyelet a hét minden napján

85 %

95 %

105 %

110 %

120 %

130 %

85 %

95 %

105 %

2 fő szülész szakorvos 1 fő neonatológus szakorvos 1 fő műtősasszisztens 1 fő műtőssegéd 1 fő ambuláns asszisztens Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály 1./ Minősített ügyelet városi felvételes napon 2 fő orvos 2 fő asszisztens 2./ Egyéb felvételes napon 2 fő orvos 2 fő asszisztens Tüdőgyógyintézet „A” Osztály Tüdőgyógyintézet „C” Osztály Kardiológiai Rehabilitációs Oszt. Gerontopszichiátriai és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály (Ápolási Osztály) Ügyelet a hét minden napján 1 fő szakorvos 1 fő orvos 2 fő betegszállító

82

Központi Laboratórium Ügyelet a hét minden napján

85 %

95 %

105 %

85 %

95 %

105 %

1 fő asszisztens Radiológiai Osztály 1./ Ügyelet felvételes napon 1 fő szakorvos 1 fő asszisztens 2./ Ügyelet nem felvételes napon 1 fő asszisztens Mentálhygiénés Intézet S.O.S. Szolgálat 12 órás ügyeleti szolgálat 900.- Ft/fő ügyeletenként 1 fő szakorvos vagy pszichológus 1 fő asszisztens

2./ Készenléti szolgálat

Díjazása: Az illetmény egy órára eső összegének 25 %-a

Elrendelhető orvosi készenlétek

Behívás esetén a túlmunkára vonatkozó szabály szerint

Központi Laboratórium A hét minden napján 1 fő orvos

Behívás esetén a túlmunkára vonatkozó szabály szerint

83

Sebészeti – Érsebészeti Osztály A hét minden napján 1 fő szakorvos

Szülészeti – Nőgyógyászati Osztály A hét minden napján 1 fő szakorvos

Behívás esetén a túlmunkára vonatkozó szabály szerint Behívás esetén a túlmunkára vonatkozó szabály szerint

Központi Aneszteziológiai és Intenzív Behívás esetén a túlmunkára vonatkozó szabály Betegellátó Osztály szerint A hét minden napján 1 fő orvos Radiológiai Osztály Nem felvételes napokon 1 fő szakorvos

Belgyógyászat-Gasztroenterológiai O. A hét minden napján

1 fő gasztroenterológus szakorvos

Behívás esetén: - hétfőtől-péntekig túlmunkára vonatkozó szabály szerint - pihenőnap (szombat-vasárnap), munkaszüneti nap ügyeletre vonatkozó szabály szerint

Behívás esetén: - hétfőtől-péntekig túlmunkára vonatkozó szabály szerint - pihenőnap (szombat-vasárnap), munkaszüneti nap ügyeletre vonatkozó szabály szerint

(ha nem gasztroenterológus szakorvos ügyel)

Tüdőgyógyintézet A hét minden napján

1 fő bronchológus szakorvos (ha nem bronchológus szakorvos ügyel)

Behívás esetén: - hétfőtől-péntekig túlmunkára vonatkozó szabály szerint - pihenőnap (szombat-vasárnap), munkaszüneti nap ügyeletre vonatkozó szabály szerint

84

Elrendelhető egyéb készenlétek

Belgyógyászat – Gasztroenterológiai O. A hét minden napján 1 fő gasztroenterológiai asszisztens

Tüdőgyógyintézet A hét minden napján

1 fő bronchológiai asszisztens

Behívás esetén: - hétfőtől-péntekig túlmunkára vonatkozó szabály szerint - pihenőnap (szombat-vasárnap), munkaszüneti nap ügyeletre vonatkozó szabály szerint

Behívás esetén: - hétfőtől-péntekig túlmunkára vonatkozó szabály szerint - pihenőnap (szombat-vasárnap), munkaszüneti nap ügyeletre vonatkozó szabály szerint

Az osztály ügyeleti beosztását az osztályvezető főorvos készíti el és változtatni azon csak az osztályvezető főorvos beleegyezésével lehet. A szakdolgozói, ápolói személyzet ügyeleti beosztását az osztályvezető ápolónő készíti el és változtatást csak ő engedélyezhet. A Központi Telephely nem műtétes osztályainak épület tömbönként központosított betegszállítói szolgálata ügyeleti beosztását az Infektológiai Osztály vezető főnővére készíti el, aki a szolgálatot felügyeli (egyeztet az egyes osztályvezető főnővérrel). Az ügyeleti, illetőleg készenléti szolgálat beosztása egy hónapra előre történik. A beosztásért – amelynek egy példányát az Igazgatóságra kell eljuttatni – az osztályvezető főorvos felelős. A beosztást a dolgozók számára hozzáférhető helyen ki kell függeszteni és az érdekelteket beosztásukról a tárgyhónapot megelőző héten értesíteni kell. Az esetleges változásokról a beosztott dolgozókat azonnal, de legkésőbb a szolgálatot megelőző 48 órán belül kell értesíteni. Rendkívüli esetben a főigazgató, vagy főigazgató helyettes főorvos azonnal is elrendelhet ügyeleti, illetve készenléti szolgálatot. Az ügyeletes dolgozó az osztályon a számára kijelölt helyiségben köteles tartózkodni, kivéve a feladat ellátásának időtartamát.

85

Az ügyeletes dolgozó az intézmény területét ügyeleti időben nem hagyhatja el (kivéve: a betegszállítók, kizárólag az ügyeletvezető előzetes engedélyével). Minden ügyeleti szolgálatban ügyeleti naplót kell vezetni. Az ügyeletes dolgozó részére az arra kijelölt helyiségben pihenési lehetőséget kell biztosítani. A készenléti szolgálatban lévő dolgozó szolgálatának megkezdése előtt köteles elérhetőségét az ügyeletes orvossal közölni és szolgálatának ideje alatt elérhető helyen tartózkodni. A készenléti szolgálatot ellátó orvos feladata: az ügyeletes orvos értesítése alapján az illető szakterületen felmerülő sürgős szakmai kérdések maradéktalan megoldása. Az osztályos ügyeletes orvos feladata: -

biztosítja az osztály folyamatos működését, elvégzi az ügyeletes orvosi vizitet, nővér hívása esetén a betegnél azonnal meg kell jelennie és sürgős szükség esetén a szaktudásának megfelelő therápiás beavatkozást el kell végeznie, a járóbeteg ellátás által beutalt betegek felvétele, azok vizsgálata és a szükséges gyógykezelés megkezdése, súlyos beteg esetén – amennyiben szükséges – egyidejűleg értesíti az osztályvezető főorvost, vagy annak helyettesét, más fekvőbeteg osztály által kért konzílium elvégzése, illetve amennyiben dönteni nem tud, úgy felettesének behívása és együttes konzílium elvégzése, saját osztályon fekvő beteg számára szükséges konzílium kérése, a betegek más osztályokra való átadása, illetve onnan történő átvétele, ügyelet ideje alatt történt eseményeket az ügyelet lejártával jelenti az osztályvezetőnek vagy helyettesének, az osztály rendjének és tisztaságának ellenőrzése, rendkívüli események regisztrálása és jelentése felettesének (pl.: tűz, munkabaleset, betegbaleset), irányítja a beosztott szakdolgozókat, és elvégzi a szükséges adminisztrációs feladatokat, azokban az ügyeletekben, amelyekben a szakorvosi ügyeletet nem szakorvos adja, számára a szakorvosi felügyeletet a telephelyi ügyeletvezető látja el.

A kórház területén a főigazgató helyettes főorvos kijelölése alapján az év minden napján intézményi ügyeletvezető szakorvos működik.

86

Az intézményi ügyeletvezető az ügyeleti időszakban a főigazgató helyettes főorvos kijelölt helyettese, így minden rendkívüli esetben (tömeges akut betegáramlás, elemi csapások, betegáthelyezés, rendkívüli diagnosztikai és therápiás beavatkozások, stb.) dönt, elrendeli a megfelelő intézkedési formát és tájékoztatja a főigazgatót vagy a főigazgató helyettes főorvost. Olyan rendkívüli események bekövetkezése során, amelynek a fekvőbeteg gyógyintézeti betegellátást veszélyeztetik, vagy pl. tömeges balesetek bekövetkeztekor, stb. az ügyeletes orvos a főigazgatót vagy a főigazgató helyettes főorvost, valamint az osztályvezető főorvost vagy helyettesét azonnal köteles értesíteni. A Központi Belgyógyászati Ambulancia ügyeletvezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik a Belgyógyászati Ambulanciára érkező betegek azon fekvőbeteg osztályra történő irányítása, ahol a beteg számára a szakmailag legbiztonságosabb és legmegfelelőbb ellátás nyújtható. Külön figyelmet kell fordítania arra, hogy az életet veszélyeztető kórképek esetén az obszerválás a KAIBO-n, esetleg szubintenzív részlegen történjen a beteg végleges elhelyezéséig (pl. akut szívizom infarktussal a Szívcentrumnak átvételre ajánlott beteg).

D./ EGYÉB FELADATOK a./ Képzés, továbbképzés Az intézmény feladata az orvosoknak, orvostanhallgatóknak, egészségügyi szakdolgozóknak, valamint egyéb egészségügyi dolgozóknak a vonatkozó jogszabályok és irányelvek szerinti oktatása (képzése, továbbképzése). Az Orvostudományi Karon végzettek (orvosok, fogorvosok, valamint gyógyszerészek, központi gyakornokok) szervezett továbbképzését az Orvostovábbképző Intézetek szervezik, irányítják és ellenőrzik. E munka intézményi szervezéséért a főigazgató helyettes főorvos felelős, segítségére van a Humánpolitikai Osztály oktatási felelőse. Az orvosok intézményen belüli továbbképzését, a továbbképzésre berendelt orvosok továbbképzését a főigazgató helyettes főorvos szervezi, irányítja és ellenőrzi az általa elkészített és az intézmény vezetője által jóváhagyott oktatási terv alapján. Az oktatási tervbe fel kell venni az orvostovábbképző által szervezett továbbképzést is. Az egyes osztályok orvosainak továbbképzéséért, a szakvizsgára való felkészítéséért az osztályvezető főorvos a felelős.

87

Az osztályvezető főorvos felelős a szakvizsgára való felkészítésért is, ezért köteles az osztályon dolgozó szakorvos jelölt részére képzési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakvizsgához szükséges különböző osztályokon eltöltendő gyakorlat idejét. Ezt a tervet az osztályvezető főorvos az orvosigazgatónak köteles jóváhagyás céljából bemutatni az orvos felvételét követő két hónapon belül. Az intézményhez beosztott orvostanhallgatók oktatását a kijelölt osztályok, az Orvostudományi Kar dékánja által jóváhagyott oktatási terv alapján végzik. Az oktatás szervezését, koordinálását az orvosigazgató végzi. Az orvostanhallgatók oktatásáért az osztályvezető főorvosok felelősek, őket a munkájukban az orvosigazgató segíti. Az egészségügyi szakiskolát végzettek szakosító képzése, illetve a munka melletti tanfolyamos képzésben résztvevők oktatása az illetékes egészségügyi szakiskola által biztosított szakmai tantervek alapján történik. A képzésben résztvevők tantervben meghatározott szakmai, elméleti oktatása, az intézmény orvosigazgatójával egyetértésben kijelölt orvosok, gyógyszerészek feladata. A képzésben résztvevők gyakorlati oktatását az intézmény illetékes osztályain megbízott egészségügyi szakdolgozók, valamint az egészségügyi szakiskola végzi. Az egészségügyi szakdolgozók képzésének, továbbképzésének megszervezését, annak irányítását és ellenőrzését az egészségügyi szakdolgozók központi továbbképző intézetének szakmai irányításával az ápolási igazgató irányítja. Az oktatás eredményeiről, a résztvevők munkájáról rendszeresen beszámol a főigazgató helyettes főorvosnak. A továbbképzés célját szolgálják az orvosok, illetve az egészségügyi szakdolgozók számára szervezett szaktanfolyamok, gyakorlatok, referálások, klinikopathológiai konferenciák, intézeti nyilvános ülések. Fontos eszköze a továbbképzésnek az osztályértekezlet, a vizit, az osztályon belül, az osztályok közötti, az osztályok és a szolgálatok közötti munkahely cserék. b./ Könyvtár szolgálat A szakkönyvtár feladata, hogy az intézményben dolgozó orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók képzéséhez, továbbképzéséhez, tudományos munkájukhoz és szakirodalmi tájékozódásukhoz a szükséges irodalmat biztosítsa és rendelkezésükre bocsássa.

88

A szakkönyvtár munkáját országos szinten az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (OIK) támogatja és segíti. A könyvtár szolgálat munkarendje szabályozza: − a könyvtár belső munkáját, nyitvatartási idejét, − a kölcsönzés rendjét, − a higiénés előírások betartását, − a könyvtári tájékoztató és dokumentációs munkát, − az irodalom kutatás és figyelőszolgálat megszervezését, − az OIK és a hálózathoz tartozó más könyvtárak szolgáltatási igénybevételének módját. A könyvtár szolgálat felügyelet szempontjából a főigazgató helyettes főorvoshoz tartozik.

E./ HÁZIREND A betegek házirendje A betegnek felvételkor át kell adni a házirendet, valamint a betegjogi írásbeli tájékoztatót. A házirendet az intézmény várakozó helyiségeiben, kórtermeiben és rendelő helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni. 1.) A kórházi felvételre került betegek felsőruhájukat, fehérneműjüket, cipőjüket érkezésükkor az erre a célra rendszeresített szekrényben, (esetleg az osztályos ruhatárban) helyezhetik el. A betegek saját ruhájukat és használati tárgyaikat használhatják, kivéve ha ennek higiénés vagy szakmai akadálya van. 2.) Az értéktárgyak, nagyobb pénzeszközök a kórház házipénztárában, illetve pénztári órákon kívül a betegellátó osztályon helyezhetők el. A letétbe nem helyezett pénzösszegért, értéktárgyakért a kórház nem tud felelősséget vállalni. 3.) A beteg a használatra kapott kórházi leltári tárgyakért felel. Elbocsátáskor azokat az osztályos nővérnek vissza kell adnia, az esetleges hiányokat a kórház részére meg kell térítenie. 4.)Az eredményes együttműködés érdekében az alábbi napirendet alakítottuk ki. 06.00 Osztályátadás-osztályátvétel ápolók részéről. 06.00-08.00 Az ápolók közreműködésével tisztálkodás, kórtermek rendbetétele, hőmérséklet és vérnyomás mérések, vizsgálati anyagok összegyűjtése. Műtétes osztályokon 07.30-tó. 08.00 óráig orvosi vizit. 08.00-09.00 Orvosi megbeszélések, reggeliztetések. 09.00-12.00 Vizitek, vizsgálatok, kezelések, gyógyszerelés.

89

12.00-14.00 14.00 14.00-16.00 16.00-17.00 18.00-19.00 19.00-20.00 22.00

Ebédeltetések. Osztályátadás-osztályátvétel ápolók részéről. Csendespihenő. Hőmérséklet mérés, diétás uzsonnáztatások. Vacsoráztatások. Vizitek, kezelések, gyógyszerelés, vizsgálatokhoz előkészítések. Villanyoltás, osztályátadás-osztályátvétel ápolók részéről.

szükséges

A távozás napján a beteget az aznapi reggeli, az újonnan érkező beteget az aznapi ebéd illeti meg. 5.) Kérjük – saját gyógyulása érdekében – tartsa be az orvosok és ápolók gyógykezeléssel kapcsolatos utasításait. A diagnózis felállítását és a kezelés sikerét fokozhatja, ha az orvosok és nővérek által javasolt terv megvalósításában együttműködik. 6.) A gyógyítás és kezelés eredményessége érdekében kérjük, betegeink a vizsgálatok, vizitek, gyógykezelések idején tartózkodjanak a kórteremben. Saját kórtermükön kívül lehetőleg csak a szolgáltató helyiségeket (büfé), az intézmény pihenő helyeit vagy parkját keressék fel. Más kórterembe vagy osztályra – az esetleges fertőzés elkerülése érdekében – ne menjenek át. A kórterem elhagyásakor a közös helyiségek használatára alkalmas ruházat viselését kérjük. 7.) A saját élelmiszer tárolására névvel ellátott, jól zárható csomagolásban lehetőség van az erre rendszeresített hűtőben. Fogyasztása előtt kérjen tájékoztatást orvosától, ápolójától az esetleges diétahibák kiküszöbölésére. 8.) Az intézmény területén csak a kijelölt helyen van lehetőség dohányzásra, de ha lehetséges, kérjük a dohányzás mellőzését. 9.) A betegek az osztályok előterében, a társalgóban elhelyezett televíziót nézhetik, betegtársaik és a gyógyító munka zavarása nélkül. A betegek saját rádiójukat csak fülhallgatóval, illetve anélkül a betegtársak beleegyezésével, azok nyugalmának zavarása nélkül használhatják. 10.) Szeszes italt a kórházba behozni és fogyasztani tilos. A kórházi kezelés idejére kérjük mellőzze a saját gyógyszerek használatát, illetve ezek használatáról tájékoztassa kezelőorvosát. 11.) A kulturált és az egészségügyi ellátás által megkívánt higiénés környezet fenntartása érdekében kérjük a rend és tisztaság megőrzését.

90

12.) A betegek részére az intézmény területén nyilvános telefonkészülék áll rendelkezésre. 13.) Látogatási rend Fennjáró betegek hozzátartozóikat, látogatóikat az osztályos társalgóban fogadhatják. Fekvőbetegek látogatása a kórteremben történik. Egy betegnél egyszerre lehetőleg csak két látogató tartózkodjon. A betegeket a hozzátartozók a mindenkor érvényben lévő látogatási idő alatt (általában 9-19 óra között) látogathatják. Az ettől való eltérést az egyes osztályok működési rendje szabályozza. A látogatók személygépkocsijukat a kijelölt parkolóban hagyhatják. Kérjük a parkolási rend betartását. 14.) Betegtársai jogainak tiszteletben tartása és a betegellátás zavartalanságának biztosítása mellett, kórházi kezelése alatt szóban és írásban más személyekkel kapcsolatot tarthat, látogatókat fogadhat. Súlyos állapotú betegek, illetve szülőnő esetén, ha a hozzátartozó a beteg mellett kíván benn tartózkodni, erre vonatkozó kérését a kezelőorvosnak kell jeleznie. A kezelőorvos az osztályos működési rendben foglaltak szerint biztosítja a beteg melletti benntartózkodást. A betegnek joga van a gyógyító intézményben is vallását szabadon gyakorolni, és az általa választott egyházi személlyel kapcsolatot tartani. Megtilthatja, hogy kezelésének tényét, az azzal kapcsolatos információkat más személlyel tudassuk. 15.) Ellátásával kapcsolatos problémáiról panaszt tehet a kórház vezetésénél és fenntartójánál, akik kötelesek azt kivizsgálni és eredményéről Önt tájékoztatni. A betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét betegjogi képviselőnk látja el. Elérhetősége: dr. Keller Ágnes betegjogi képviselő, fogadási ideje: minden hónap első és negyedik csütörtök 08.00-14.30 óráig, Baranya Megyei Kórház „G” épület alagsor, Pécs, Rákóczi u. 2. Tel.: 533-133. A fentieken túl közvetítői eljárás igénybevételére is mód van, erről szóló tájékoztatóink kifüggesztésre kerültek valamennyi egységünkben.

91

VI. ZÁRÓ - HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

1.) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a felügyeleti szerv jóváhagyását követően 2002. ....................... hó ....... napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat. 2.) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteivel együtt érvényes. 3.) A Szabályzat hatálybalépését követően az intézmény valamennyi osztályán, részlegén, a munkavállalók által hozzáférhető helyen elhelyezésre kerül.

Pécs, 2002. .......................... hó ........ nap

Horváth Zoltán főigazgató