KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.66/2/2015.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a QUICK-TECH Kft. (2683 Acsa, Kastély út 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (1088 Budapest, Múzeum u. 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Keretszerződés irodabútorok és egyéb kiegészítő bútorok adás-vétele tárgyában egyes munkaügyi kirendeltségek egységes arculatának megvalósításában” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit a kérelmező maga viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az Európai Unió Hivatalos Lapjába 2014. július 29. napján feladott és 2014/S 144-258532 számon 2014. július 30. napján megjelent eljárást megindító felhívással a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárás indult a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Az eljárást megindító felhívás II.1.8) pontjában az ajánlatkérő a részajánlat tételének, a II.1.9) pontjában pedig a többváltozatú ajánlat tételének a lehetőségét kizárta.
2
Az eljárást megindító felhívás II.2.1) pontja szerint a közbeszerzés tárgyának teljes mennyisége: „Munkaügyi kirendeltségek teljes körű bútorozása. A munkaügyi kirendeltségek darabszáma: 45–50 darab munkaügyi kirendeltség. Az ügyfélkiszolgáló munkahelyek száma 300 és 400 db. között lesz. A keretszerződés keretösszege: nettó 299 786 610 HUF. A keretszerződés alapján az alábbi termékek adás-vételére, elhelyezésére, szerelésére, beállítására kerül sor: 1. információs pult egyenes/tört vonalvezetésű (munkaügyi központ) B-01-MK 2. általános ügyfélfogadói ügyintézői munkaasztal B-02-b/j-MK 3. paravánfal ügyintézői munkaasztalok elválasztására B-02-b/j-ü-MK 4. pult-lezáró lengőajtó B-02-p-MK 5. görgős, fiókos irattároló a munkaasztalok alá B-03-a-MK 6. íróasztal magasságú konténer B-03-b-MK 7. alacsony tároló szekrény (nyitott, 90 cm hosszú) B-05-a-MK 8. alacsony tároló szekrény (nyitott, 75 cm hosszú) B-05-b-MK 9. alacsony tároló szekrény (nyitott, 45 cm hosszú) B-05-c-MK 10. parapet (zárt) szekrény 90 cm hosszú B-06-a-MK 11. parapet (zárt) szekrény 75 cm hosszú B-06-b-MK 12. parapet (zárt) szekrény 45 cm hosszú B-06-c-MK 13. polcos iratszekrény 90 (ügyféltérben és háttérirodákban is) B-07-a-MK 14. polcos iratszekrény 45 (ügyféltérben és háttérirodákban is) B-07-b-MK 15. akasztós szekrény - öltözőszekrény B-08-MK 16. íróasztal háttér-munkahelyhez (80×150) B-09-a-MK 17. íróasztal háttér-munkahelyhez (80×120) B-09-b-MK 18. vezetői íróasztal B-10-MK 19. ügyfélváró térbe ülőke - antracit(ülőpuff) B-11-a-MK 20. ügyfélváró térbe ülőke - narancs (ülőpuff) B-11-n-MK 21. ügyfélváró térbe ülőke - sárga (ülőpuff) B-11-c-MK 22. ügyfélváró térbe ülőke - világosszürke (ülőpuff) B-11-s-MK 23. álló írópult fal mellett B-12-MK 24. beépített teakonyha B-16-MK 25. fali ütköző B-23-MK 26. beépített szekrény B-25-MK 27. ügyintézői szék BK-01-a-MK 28. ügyintézői szék BK-01-n-MK 29. ügyfél szék BK-02-a-MK 30. ügyfél szék BK-02-n-MK 31. szőnyeg BK-04-MK 32. gyermek játékkocka BK-05-MK 33. irodai szemetes BK-09-MK 34. étkező asztal - (6 személyes) BK-10-a-MK 35. étkező asztal - (4 személyes) BK-10-b-MK
3
36. étkező szék BK-11-MK 37. vezetői görgős karfás munkaszék BK-12-MK 38. vezetői fotel BK-13-a-MK 39. tárgyalóasztal, becsukható lábakkal oktatóterembe BK-14-MK 40. vezetői alacsony asztal BK-15-MK 41. irattári polc BK-22-MK 42. nyomtatványtartó BK-23-MK 43. fogas BK-25-MK 44. álló fogas háttér irodába BK-26-MK 45. egymedencés csepegtetőtálcás mosogató (+ szifon) BK-28-MK 46. konyhai csaptelep BK-29-MK 47. falra szerelhető pelenkázó BK-30-a/b-MK 48. írótáblás szék, oktatóterembe BK-31-MK 49. kábelcsatorna (ügyféltérben és háttérirodákban is) BK-38-MK 50. konyhai hulladékgyűjtő BK-39-MK Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a munkaügyi kirendeltségek, valamint az ügyfélkiszolgáló munkahelyek darabszámát a fenti keretösszeg erejéig – a fenti 45 és 50 darab munkaügyi kirendeltség, valamint 300 és 400 darab ügyfélkiszolgáló munkahely között – szabadon állapítja meg ajánlatkérő a szerződés hatálya alatt. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a jelen eljárás tárgyát képező szerződés alapján nem kerülhet sor olyan termék vagy szolgáltatás beszerzésére ajánlatkérő részére, amelyre vonatkozóan a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által megkötött keretszerződés vagy keretmegállapodás lép hatályba. Az esetlegesen hatályba lépő, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által megkötendő keretszerződésben vagy keretmegállapodásban szereplő termékek és szolgáltatások tekintetében – a KEF keretszerződés vagy keretmegállapodás hatályba lépésének időpontjában – a jelen eljárás tárgyát képező szerződés hatályát veszti. Becsült érték áfa nélkül: 299 786 610 HUF” Az eljárást megindító felhívás II.3) pontja szerint a teljesítés kezdőnapja 2014. november 28. és a végnapja 2015. június 30. Az ajánlatkérő meghatározta az eljárást megindító felhívásban a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat, a fő finanszírozási és fizetési feltételeket, valamint az alkalmassági minimumkövetelményeket és igazolási módjaikat, továbbá az értékelési szempontot. Az eljárást megindító felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2014. szeptember 17. napján 12 óra volt.
4
Az eljárást megindító felhívás VI.2) pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés a „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című és TIOP-3.2.1-12/1-20120001 kódszámú európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos. Az ajánlattételi határidőig a Balaton Bútor Kft., IBC Orbán Irodastúdió Kft. és Integral-Bútor Kft. közös ajánlattevők, az AMT Hungary Kft. és Office Depot Hungary Kft. közös ajánlattevők, a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft., a Bravosincord Kft., a Gyulai Fafém Bútor Zrt., a Falco Sopron Kft., a TELMEXNowy Styl Bútorgyártó és Kereskedelmi Zrt. és a kérelmező nyújtották be az ajánlatukat. Az ajánlatkérő 2015. január 23-án elkészítette az írásbeli összegezést az ajánlatok elbírálásáról és megküldte az ajánlattevők részére. Az összegezés 7. a) pontja alapján az eljárás eredményes lett. Az összegezés 10.) pontja szerint az AMT Hungary Kft. és Office Depot Hungary Kft. közös ajánlattevők, a Bravosincord Kft., a Gyulai Fafém Bútor Zrt., a Falco Sopron Kft., a TELMEX- Nowy Styl Bútorgyártó és Kereskedelmi Zrt. és a kérelmező ajánlata érvénytelen lett. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az alábbi indokok miatt nyilvánította érvénytelenné: „Előírás: Ajánlatkérő a dokumentáció VIII. fejezetének 17. pontjában előírta: Az ajánlathoz csatolni kell szakmai ajánlatot, amelyben az ajánlattevőnek be kell mutatnia az ajánlatában megajánlott termékeket az alábbiak szerint. Az ajánlati dokumentáció részét képező Műszaki leírásban előírt követelményeknek, elvárásoknak való megfelelés részletes ismertetésével kell a termékek bemutatását megtenni. Az egyes megajánlott termékekre vonatkozó műszaki leírásokat a jelen dokumentáció által meghatározott sorrendben kell megadnia ajánlattevőnek. Az ajánlatevő által adott leírásnak minimálisan a dokumentációban található Műszaki leírásban szereplő részletezettséggel kell készülnie. A műszaki ajánlatnak ki kell térnie az anyaghasználatra, a méretekre, minden olyan paraméterre, amelyet a dokumentáció nevesít. Amennyiben a dokumentáció szerinti Műszaki leírás nem tartalmazza, abban az esetben is szerepeltetni kell az ajánlatban minimálisan a befoglaló méreteket, anyagokat, anyagvastagságokat, ahol értelmezhető: lekerekítési értékeket, kötési módokat, éllezárás módját; éllezárás anyagát; vastagságot, kivetőpánt anyagát, nyitási értékét, fogantyú anyagát, színét; felületképzés módszerét, színét; lábszerkezet anyagát, színét, felületképzését (ki kell térni a szintezhetőségre), szövet minőséget. A műszaki ajánlatnak tartalmaznia kell a szöveges leírást követően a következő
5
adatokat/dokumentumokat: - A termékek felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajzát max. M 1:20 méretarányban. A műszaki rajznak tartalmaznia kell minden olyan méretet, amelyet a fenti előírások alapján a műszaki ajánlatban szerepeltetni szükséges. - Meg kell adni a termék gyártójának nevét, a termék pontos típusát. Egyedi termék esetén az „egyedi termék” megnevezést szükséges szerepeltetni. Ajánlattevő ajánlatában csatoljon színes fényképet (min. 9*13 cm méretű) a megajánlott termékekről, amelyekről az egyes termékek egyértelműen beazonosíthatók. Egyedi termék esetén a fénykép csatolása nem szükséges. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti dokumentumok meglétével, tartalmával kapcsolatos esetleges hiányosságokat nem tekinti nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának. Érvénytelenség okai: 1. A fenti előírással ellentétben a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő az alábbi termékek tekintetében nem szerepeltette a lekerekítési értékeket: információs pult egyenes/tört vonalvezetésű (munkaügyi központ) B-01-MK általános ügyfélfogadói ügyintézői munkaasztal B-02-b/j-MK paravánfal ügyintézői munkaasztalok elválasztására B-02-b/j-ü-MK pult-lezáró lengőajtó B-02-p-MK görgős, fiókos irattároló a munkaasztalok alá B-03-a-MK íróasztal magasságú konténer B-03-b-MK alacsony tároló szekrény (nyitott, 90 cm hosszú) B-05-a-MK alacsony tároló szekrény (nyitott, 75 cm hosszú) B-05-b-MK alacsony tároló szekrény (nyitott, 45 cm hosszú) B-05-c-MK parapet (zárt) szekrény 90 cm hosszú B-06-a-MK parapet (zárt) szekrény 75 cm hosszú B-06-b-MK parapet (zárt) szekrény 45 cm hosszú B-06-c-MK polcos iratszekrény 90 (ügyféltérben és háttérirodákban is) B-07-a-MK polcos iratszekrény 45 (ügyféltérben és háttérirodákban is) B-07-b-MK akasztós szekrény - öltözőszekrény B-08-MK íróasztal háttér-munkahelyhez (80X150) B-09-a-MK íróasztal háttér-munkahelyhez (80X120) B-09-b-MK vezetői íróasztal B-10-MK ügyfélváró térbe ülőke - antracit(ülőpuff) B-11-a-MK ügyfélváró térbe ülőke - narancs (ülőpuff) B-11-n-MK ügyfélváró térbe ülőke - sárga (ülőpuff) B-11-c-MK ügyfélváró térbe ülőke - világosszürke (ülőpuff) B-11-s-MK álló írópult fal mellett B-12-MK beépített teakonyha B-16-MK beépített szekrény B-25-MK étkező asztal - (6 személyes) BK-10-a-MK étkező asztal - (4 személyes) BK-10-b-MK
6
tárgyalóasztal, becsukható lábakkal oktatóterembe BK-14-MK vezetői alacsony asztal BK-IS-MK A dokumentáció VIII. fejezetének 17. pontjában ajánlatkérő kötelezően előírta, hogy a szakmai ajánlat részeként fel kell tüntetni a lekerekítési értékeket is valamint előírta azt is, hogy a műszaki ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok meglétével, tartalmával kapcsolatos esetleges hiányosságokat nem tekinti nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának. A fentiek alapján ajánlatkérő a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét állapítja meg a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak, mivel ajánlattevő a fenti termékek esetében nem tüntette fel a lekerekítési értékeket. 2. A fenti előírással ellentétben a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő az alábbi termékek tekintetében nem szerepeltette a szövetminőséget: ügyfélváró térbe ülőke – antracit (ülőpuff) B-11-a-MK ügyfélváró térbe ülőke - narancs (ülőpuff) B-11-n-MK ügyfélváró térbe ülőke - sárga (ülőpuff) B-11-c-MK ügyfélváró térbe ülőke - világosszürke (ülőpuff) B-11-s-MK ügyintézői szék BK-01-a-MK ügyintézői szék BK-01-n-MK vezetői görgős karfás munkaszék BK-12-MK vezetői fotel BK-13-a-MK írótáblás szék, oktatóterembe BK-31-MK A dokumentáció VIII. fejezetének 17. pontjában ajánlatkérő kötelezően előírta, hogy a szakmai ajánlat részeként fel kell tüntetni a szövetminőséget is valamint előírta azt is, hogy a műszaki ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok meglétével, tartalmával kapcsolatos esetleges hiányosságokat nem tekinti nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának. A fentiek alapján így ajánlatkérő a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét állapítja meg a Kbt. 74.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak, mivel ajánlattevő a fenti termékek tekintetében a szövetminőséget nem tüntette fel. 3. A fenti előírással ellentétben a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő az alábbi termékek tekintetében nem szerepeltette azok felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajzát max. M 1:20 méretarányban: ügyintézői szék BK-01-a-MK ügyintézői szék BK-01-n-MK szőnyeg BK-04-MK gyermek játékkocka BK-05-MK irodai szemetes BK-09-MK étkező asztal - (6 személyes) BK-10-a-MK étkező asztal - (4 személyes) BK-10-b-MK
7
étkező szék BK-11-MK vezetői görgős karfás munkaszék BK-12-MK vezetői fotel BK-13-a-MK tárgyaló asztal, becsukható lábakkal oktatóterembe BK-14-MK vezetői alacsony asztal BK-15-MK irattári polc BK-22-MK nyomtatványtartó BK-23-MK fogas BK-25-MK álló fogas háttér irodába BK-26-MK egymedencés csepegtetőtálcás mosogató (+ szifon) BK-28-MK konyhai csaptelep BK-29-MK falra szerelhető pelenkázó BK-30-a/b-MK írótáblás szék, oktatóterembe BK-31-MK kábelcsatorna (ügyféltérben és háttérirodákban is) BK-38-MK konyhai hulladékgyűjtő BK-39-MK A dokumentáció VIII. fejezetének 17. pontjában ajánlatkérő kötelezően előírta, hogy a szakmai ajánlat részeként csatolni kell a termékek felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajzát max. M 1:20 méretarányban valamint előírta azt is, hogy a műszaki ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok meglétével, tartalmával kapcsolatos esetleges hiányosságokat nem tekinti nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának. A fentiek alapján így ajánlatkérő a QUICK-TECH Kft. ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét állapítja meg a Kbt. 74.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak, mivel ajánlattevő a fenti termékek tekintetében nem csatolta azok felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajzát max. M 1:20 méretarányban.” Az összegezés 11. a) pontjának tanúsága szerint az eljárás nyertese a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft. lett. Az összegezés 11. b) pontjának tanúsága szerint a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a Balaton Bútor Kft., IBC Orbán Irodastúdió Kft. és Integral-Bútor Kft. közös ajánlattevők tették. A kérelmező 2015. január 27. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett a jogorvoslati kérelmének első és második kérelmi elemével azonos tartalommal. Az ajánlatkérő 2015. január 30-án az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2015. február 9. napján nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. A kérelmező kérte a jogsértés megtörténtének a megállapítását és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
8
1.) A kérelmező az első kérelmi elemében akként nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelenné a lekerekítési értékek feltüntetésének a hiánya miatt, mert ezen adattal kapcsolatban hiánypótlást vagy felvilágosítást kellett volna kérnie a Kbt. 67. (8) bekezdése alapján. 2.) A kérelmező a második kérelmi elemében kifejtette, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelenné a szövetminőség feltüntetésének a hiánya miatt, mivel ezen adattal kapcsolatban hiánypótlást vagy felvilágosítást kellett volna kérnie a Kbt. 67. (8) bekezdése alapján. A kérelmező ezt követően előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdésének e) pontját a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft., továbbá a Balaton Bútor Kft., IBC Orbán Irodastúdió Kft. és Integral-Bútor Kft. közös ajánlattevők ajánlatának érvényessé nyilvánításával, mert a kérelmező vélelmezi, hogy ezen ajánlattevők ajánlatában – különösen a szakmai ajánlatukban – számos érvénytelenségre okot adó körülmény található. A kérelmező kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg az ajánlatokat abból a szempontból, hogy érvényesek-e. A kérelmező nem fizetett be igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálásnak megvan-e minden eljárásjogi feltétele. Ennek keretében először arról döntött, hogy a kérelmezőnek az első és a második kérelmi elem előterjesztésére volt-e ügyfélképessége. Az eljárást megindító felhívás megküldésének időpontja 2014. július 29. napja volt, ezért a Döntőbizottság az e napon hatályos Kbt. előírásait vette figyelembe a jogorvoslati kérelem vizsgálata során. A Döntőbizottságnak valamennyi jogorvoslati eljárásban elsődleges kötelezettsége az eljárásjogi feltételek meglétének vizsgálata, így e vizsgálatot el kell végezni a kérelmezői jogosultság, az ügyfélképesség tekintetében is. Bármely eljárásjogi akadály megállapításának esete kötelezően a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának vagy a jogorvoslati eljárás megszüntetésének okául szolgál. A Döntőbizottságnak az ügyfélképesség kötelező vizsgálata során igen körültekintően kell eljárni, vizsgálni kell az adott ügyben – annak sajátosságaira tekintettel – valamennyi releváns tényt és körülményt, majd ezek összevetése és gondos mérlegelése után kell állást foglalni a kérelmezői jogosultság kérdésében.
9
A Döntőbizottság a nemzeti törvénnyel együtt a közbeszerzések területét érintő jogorvoslatra vonatkozó közösségi szabályozást is áttekintette, mellyel összhangban köteles az irányadó európai uniós jogelvek alapján a nemzeti szabályokat alkalmazni. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelv 1. cikkének 3. pontja rendelkezik arról, hogy a jogorvoslati eljárás igénybevételét legalább azon személyek számára lehetővé kell tenni, akiknek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll. A Kbt. 137. § (2) bekezdésének első mondata szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Mind az irányelvi, mind a nemzeti szabályozás rendeltetése, a közbeszerzési szabályok érvényesülésének biztosítása, a jogszerű közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogi védelemben részesítése, melyhez a közbeszerzési eljárásban érdekelt meghatározott személyi kör számára biztosítják a jogorvoslati eljárás igénybevételének lehetőségét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jogorvoslati jog rendeltetését kizárólag akkor tölti be, ha azt ténylegesen azon személyek gyakorolják, akik számára e jogot a jogszabályok biztosítják, azaz akiknek a jogorvoslathoz a jogszabályok által védett jogi érdeke fűződik. Az irányelvi rendelkezésekből látható, hogy a közbeszerzések területén a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogosultsága kizárólag azon személyeket illeti meg, akiknek az adott közbeszerzési szerződés elnyerése érdekében áll, következésképpen az erre vonatkozó valós szándéka kimutatható. Az idézett irányelvi rendelkezés második fordulata a jogorvoslat igénybevételének további konjunktív feltételként követeli meg az állítólagos jogsértéssel kapcsolatos érdeksérelem, vagy ennek veszélye fennállását. A konjunktív feltételekkel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy az érdeksérelem megvalósulását az irányelv a szerződés elnyeréséhez fűződő tényleges, valós érdekeltséggel összefüggésben ismeri csak el. Az irányelvvel harmonizált nemzeti törvényi szabályozás szerint – az ajánlatkérőn kívül – akkor lehet valamely eljárási résztvevőnek az ügyfélképességét megállapítani, ha a vélt vagy valós e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti jogát, jogos érdekét.
10
Az előzőekkel összefüggésben kiemelendő, hogy a közbeszerzési eljárás speciális közjogi keretek között zajló szerződéskötési folyamat, melynek eredményeként ajánlatkérő és a megrendelésért folyó versenyben nyertesnek nyilvánított ajánlattevő egybehangzó, közös akarata alapján szerződés jön létre. A közbeszerzésekben ajánlatkérő joga, jogos érdeke, hogy a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevővel, aki az általa előre meghatározott értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette és a szerződést a megajánlott ellenszolgáltatásért szerződésszerűen teljesítené. Az ajánlattevőknek pedig az a céljuk, joguk, jogos érdekük, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként kiválasztásra kerüljenek, jogosulttá váljanak a szerződés megkötésére, majd teljesítésre. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga, az ügyféli minőség megállapíthatósága szempontjából a jog, vagy jogos érdek sérelme – a Döntőbizottság álláspontja szerint – kizárólag e célokra, a felek szerződéskötési akaratára figyelemmel értelmezhető. Összhangban a jogorvoslati irányelv kiemelt rendelkezésével kimondható, hogy jog vagy jogos érdek sérelme egy közbeszerzési eljárás során annak az ajánlattevői szervezetnek keletkezhet, amelynek valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése, amely cselekvéseit a közbeszerzési eljárás során e célra tekintettel és e célnak alárendelten végzi, magatartásából látható, hogy a jogszabályi keretek között mindent megtesz e cél elérése érdekében. Szükséges rögzíteni továbbá, hogy kizárólag ezen ajánlattevői magatartás élvezhet törvényi védelmet az irányelvek és a Kbt. által biztosított jogorvoslati jog gyakorlása körében a rendeltetésszerű joggyakorlás általános jogelvével összhangban is. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a közbeszerzési törvény szabályozásában a jogalkotó meghatározta azokat a törvényi kereteket, amelyek között lehetővé tette a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt jogorvoslati eljárások lefolytatását, törvényben határozta meg azt is, hogy kik, mely személyek, illetve szervezetek jogosultak jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, tehát nem biztosította a feltételek nélküli jogorvoslat kezdeményezési jogot. A Kbt. szabályozása a 3. § értelmében kógens, erre tekintettel a törvényi keretek az irányadóak a kérelmezői minőség megítélésére, azt nem lehet sem kiterjesztően, sem megszorítóan értelmezni. A jogalkotó az ajánlatkérőn kívül minden más személy, szervezet esetében csak ahhoz a feltételhez kötötten adta meg a jogorvoslat kezdeményezésének a jogát, hogy a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértse, veszélyeztesse a jogát, jogos érdekét.
11
A kötelező törvényi feltétel vizsgálatától nem lehet eltekinteni, mivel ennek függvénye a kérelmezői minősítés, az ügyfélképesség fennállása. A Kbt. rendelkezésében a jogalkotó mind a nyelvtani szabályok alapján, mind szövegkörnyezetében, mind tartalmi értelmezés mellett egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a kérelmező tekintetében, a kérelmező vonatkozásában áll fenn ez a feltétel, nevezetesen az nyújthatja be a kérelmet, akinek a jogát vagy jogos érdekét sérti, veszélyezteti a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel azt vizsgálta, hogy a kérelmező tekintetében megállapítható-e jogának, jogos érdekének sérelme, veszélyeztetése. Az állandósult joggyakorlat szerint a jog, vagy jogos érdek sérelmének közvetlennek kell lennie. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származó jog vagy jogos érdek sérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. A közvetlen jog-, vagy jogos érdek fogalmát a Kbt. nem tartalmazza, ebből következően azt, hogy a közvetlen érdekeltség fennáll-e, minden esetben konkrétan, a kifogásolt ajánlatkérői magatartás vonatkozásában kell megállapítani. Az ügyfélképesség attól is függ, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás mely szakaszának, mely magatartását kifogásolja. Az eljárást lezáró döntés meghozataláig ez a kör lényegesen tágabb, az ajánlattételi felhívást mindazok a potenciális ajánlattevők támadhatják, akiknek jogi helyzetét a felhívás érinti, ez idáig az ügyfélképességet sok esetben megalapozza, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett. Ehhez képest szűkebben kell értelmezni az ügyfélképességet akkor, amikor az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését meghozta, vagy a szerződést megkötötte. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem lehet általánosságban kimondani, hogy az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő az eljárást lezáró döntést jogorvoslati kérelemmel nem kifogásolhatja. Viszont egyetlen érvénytelenségi ok is az egész ajánlat érvéntelenségét eredményezi. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a következő három okból nyilvánította érvénytelenné: a lekerekítési értékek feltüntetésének a hiánya miatt, a szövetminőség feltüntetésének a hiánya miatt, valamint a max. M 1:20 méretarányban elkészített, felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajz hiánya miatt. Azonban a kérelmező a jogorvoslati kérelmében kizárólag a lekerekítési értékek feltüntetésének a hiánya miatt és a szövetminőség feltüntetésének a hiánya miatt megállapított érvénytelenséget kifogásolta, a max. M 1:20
12
méretarányban elkészített, felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajz hiánya miatt meghatározott érvénytelenséget nem. Ebből következően a jogorvoslati kérelemre vonatkozó döntőbizottsági döntés kimenetelének nem lesz hatása arra az ajánlatkérői döntésre, hogy a kérelmezői ajánlat érvénytelen, mivel a max. M 1:20 méretarányban elkészített, felülnézeti és oldalnézeti műszaki rajz hiányára alapozott érvénytelenségi döntés vizsgálata – az arra vonatkozó jogorvoslati kérelem hiányában – nem tárgya a jogorvoslati eljárásnak. Egyértelműen megállapítható egy ajánlattevő ügyfélképessége abban az esetben, ha a jogorvoslati kérelmében az ajánlatára vonatkozó mindenegyes érvénytelenségi okot érdemben kifogásol, viszont akkor nem, ha a jogorvoslati kérelme csak bizonyos érvénytelenségi okokra irányul, mivel a nem vitatott okok miatt az ajánlata továbbra is érvénytelen marad, hiszen az ajánlat érvénytelenségét egy ok is megalapozza. Emiatt a Döntőbizottság a fenti tények mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy a kérelmező jogi helyzetére nem hatna ki a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemének érdemi elbírálása. A jogkövetkezményként esetlegesen alkalmazható jogsértés megállapítása, továbbá emiatt az eljárást lezáró döntés megsemmisítése közvetlenül és konkrétan nem érinti a kérelmező jogi érdekét. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi eleme érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van, mivel nem állapítható meg olyan jog vagy jogos érdek, amelyet e kérelmi elemekbe foglalt ajánlatkérői döntések sértenek vagy veszélyeztetnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a tárgyi jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemének előterjesztésére nincs ügyfélképessége, ezért a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemének érdemi elbírálása eljárásjogi akadályba ütközik. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint „A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kbt. 139. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. A Ket. 30. § f) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.
13
A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. § f) pontjára tekintettel a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemét – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította. A Döntőbizottság ez után azt vizsgálta meg, hogy az első és a második kérelmi elemet követően előterjesztett kérelemrész elbírálásnak megvan-e minden eljárásjogi feltétele. A Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint a kérelemben meg kell jelölni a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; d) a megsértett jogszabályi rendelkezést; e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait; f) ideiglenes intézkedés [144. §] elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét); h) hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell. A Kbt. 139. § (2) bekezdése szerint, ha a kérelem az 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az 138. § (2) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módját szabályozó kormányrendelet szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívás keretében közli kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm.
14
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (4) bekezdése szerint, az 1. § (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés értelmében kérelmi elemen a - szükség esetén kiegészített - kérelemnek azt a jól körülhatárolt részét kell érteni, mely tartalmazza a jogsértőnek vélt ajánlatkérői (kérelmezetti) magatartást, az azzal megsértett jogszabályi rendelkezés vagy rendelkezések megjelölését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait. A kérelmező az első és a második kérelmi elemet követően kizárólag azt fejtette ki, hogy az összegezés tartalma alapján érvényes ajánlatot benyújtó két ajánlattevő ajánlata vélhetően érvénytelen a Kbt. 74. (1) bekezdésének e) pontja alapján. Azonban a kérelmező nem határozta meg konkrétan, hogy mely ajánlati elemek nem megfelelőek, milyen okból nem megfelelőek, továbbá az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban vagy a jogszabályokban meghatározott mely feltételeknek nem felelnek meg. Ezen adatok nélkül nem lehet meghatározni a kérelmező által jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartásokat, pedig az a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a kérelmi elem kötelező tartalmi eleme. A jogorvoslati kérelem alapján nem lehet megállapítani, hogy a kérelmező megítélése szerint hány alkalommal és milyen indokolással kellett volna az ajánlatkérőnek érvénytelenné nyilvánítania a két ajánlatot. A kérelmezőnek meg kellett volna határoznia ezen ajánlatkérői mulasztásokat külön-külön, mivel csak ezen elkülönített ajánlatkérői magatartások alapján lehet megállapítani az egyes kérelmi elemeket. A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a kérelmi elemet a jogorvoslati kérelmen belül jól körülhatárolt részként kell feltüntetni, azonban a kérelmező a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft., továbbá a Balaton Bútor Kft., IBC Orbán Irodastúdió Kft. és Integral-Bútor Kft. közös ajánlattevők ajánlatának kifogásolása esetében ezt nem tette meg, mivel egybefoglalta a vélten jogsértő ajánlatkérői magatartásokat, amelyeket megfelelő adatok hiányában elkülöníteni nem lehet. A jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartás, mint a kérelmi elem kötelező tartalmi eleme, nem a Kbt. 138. § (1) bekezdésében szerepel, ezért a Kbt. 139. § (2) bekezdése alapján nem pótolható. Ezért a kérelmezőnek a konkrét, jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartásokat nem tartalmazó kérelemrésze nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult, mivel az alapján a Döntőbizottság a vizsgálatát nem tudta lefolytatni megfelelő adatok hiányában. A Ket. 30. § c) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. § c) pontjára tekintettel a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemét követő kérelemrészt – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította.
15
A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 157. § (1) bekezdése szerint, a Ket. 72. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 156. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. B u d a p e s t, 2015. február 18.
Dr. Jánosi Bálint sk közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Kapják: 1. QUICK-TECH Kft. (2683 Acsa, Kastély út 1.) 2. Irattár
Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara