K Ö ZB E S ZE RZÉ S I H AT ÓS ÁG K Ö ZB E S ZE RZÉ S I D Ö NT ŐBI ZO T T SÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.583/8/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S – t. A Döntőbizottság a Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u. 13., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., a továbbiakban: beszerző) „2015. december 18. napján kelt, a GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel és a Schüller és Társai Kft.-vel kötött a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám alatti ingatlanon található épület átépítésének építési engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére kötött tervezési szerződés” tárgyú beszerzésével kapcsolatban kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok és az ügyfelek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző 2015. december 18-án tervezési szerződést kötött a GINKGO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel mint generáltervezővel és a Schüller és Társai Kft.-vel mint generáltárstervezővel (a továbbiakban együtt: tervezők) a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám, 6695. hrsz. alatt található ingatlan átépítése építési
2
engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére, a tervezési szerződés 1. számú mellékletét képező tervezési program, a tervezési szerződés 2. számú mellékletét képező műszaki tartalom, valamint a tervezési szerződés I. pontjának 1.) alpontjában rögzített feladatmegosztás szerint. A tervezési szerződés III. pontjának 1.) alpontja tartalmazta a tervezőket megillető díjazásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen alpont – egyebek mellett – tartalmazta, hogy a tervezőket a tervezési szerződés szerinti feladataik ellátásáért, az általuk a beszerzőnek adott és a beszerző által elfogadott ajánlatban foglaltak szerint díjazás illeti meg. A generáltervező díjazását és a fizetési ütemezését a tervezési szerződés 7. számú melléklete, míg a generáltárstervező díjazását és fizetési ütemezését a tervezési szerződés 8. számú melléklete tartalmazta. Ugyanezen alpontban a beszerző és a tervezők rögzítették, hogy a tervezők díjazása a tervezési program és a részletes feladatkör-megosztás alapján került meghatározásra, így amennyiben a szerződés teljesítése során a tervezési program módosítására, esetleges pótfeladatok megfogalmazására kerülne sor, úgy annak díjazását a 7-8. számú mellékletek nem tartalmazzák, arról a szerződő felek mindig külön írásban megállapodni kötelesek. A tervezési szerződés 7. számú melléklete szerint a generáltervező díja nettó 56.350.000.-Ft, a tervezési szerződés 8. számú melléklete szerint a generáltárstervező díja nettó 75.000.000.-Ft volt. A hivatalbóli kezdeményező 2016. június 30-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz kezdeményezését, melyben kérte közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének a megállapítását. Hivatkozott arra, hogy figyelemmel az ügyész számára az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény 5. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásra, a Kbt. 152. § (1) bekezdés l) pontja szerint biztosított hatáskörében és a Kbt. 152. § (2) bekezdésében írt határidőben kezdeményezi a Döntőbizottság eljárásának lefolytatását. Előadta, hogy ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatását kezdeményező kérelem alapján, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. §-ában megállapított jogkörében, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megvizsgálta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által létrehozott beszerző a tevékenysége során eleget tett-e azon törvényi előírásnak, amely a közpénzek felhasználása tekintetében a közbeszerzési eljárás lefolytatását írja elő. A hivatalbóli kezdeményező nyilatkozattételre hívta fel a beszerzőt annak megállapítása érdekében, hogy a beszerző a Kbt., illetve a korábbi időszakban hatályban volt, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá
3
tartozó építési beruházásait, árubeszerzéseit, illetve szolgáltatás megrendeléseit, mint a törvények hatálya alá tartozó ajánlatkérő a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel összhangban folytatta-e le. A beszerző – az érintett szerződések másolatának megküldésével egyidejűleg – arról tájékoztatta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy a szerződéskötéseket nem előzték meg közbeszerzési eljárások. A beszerző az ajánlatkérők nyilvántartásába nem jelentkezett be, de az ügyészi megkeresésnek eleget tevő nyilatkozatával egyidejűleg jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben egyebek mellett annak kivizsgálását kérte, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősül-e. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból, a civil szervezetek nyilvántartásából és a civil szervezeti iratokból az alábbi tényállás, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel történő összevetés alapján az alábbi jogi következtetés volt megállapítható. Az MNB – élve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 162. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazással – hozta létre a beszerzőt, amelyet a Fővárosi Törvényszék Pk.60.256/2014/5. sorszámon 2014. szeptember 17-én jegyzett be a civil szervezetek nyilvántartásába. Az alapítványi célok teljesítésére az MNB bocsátotta rendelkezésre a vagyont. A beszerző céljaként olyan, a világ globális működését és a területi fejlődést leíró és prognosztizáló geostratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése került megjelölésre, amely segíti Magyarország és térségei, valamint a tágabb régió gazdasági fejlődésének előmozdítását. A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok értelmében közbeszerzésre köteles egyebek mellett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, feltéve, hogy e szervezet felett a törvényben meghatározott szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány finanszírozza (Kbt. 5. § (1) bekezdése) pont). Meghatározó befolyást akkor képes gyakorolni a szervezet, ha legalább egy feltétellel rendelkezik – egyéb, nem releváns további feltételek mellett – egy másik szervezet tekintetében a következők szerint: vagyoni hozzájárulása meghaladja a jegyzett tőke felét, vagy jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselő (döntéshozó, ügyvezető) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja (Kbt. 3. § 28. pont a), illetve c) pont). A beszerző alapítója, vagyonának 100 %-ban rendelkezésre bocsátója a 100 %ig az állam tulajdonában lévő és a Kormány tagja tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MNB. Az MNB a beszerző felett közvetlen befolyást gyakorol, mert egyrészt a vezető tisztségviselőket és a felügyelőbizottságot teljes egészében alapítóként az MNB jelöli ki (bízza meg), illetve hívja vissza, továbbá a
4
beszerző vagyonát az MNB bocsátotta rendelkezésre. Ezért a beszerző akkor, amikor beszerez, azaz szolgáltatást vesz igénybe, építési beruházást vagy árubeszerzést folytat és ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt meghaladja, a beszerző közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A beszerző alapító okiratának jelen ügy szempontjából releváns rendelkezései az alábbiak: az I. pontja szerint a beszerző alapítója az MNB. A III.1.1. pontja értelmében a beszerző vagyonát az MNB bocsátotta rendelkezésre, a IV.2. pontja alapján a Kuratórium tagjainak megbízásáról, visszahívásáról az alapító (MNB) dönt, továbbá a VI.1. pontjának rendelkezése szerint a felügyelő bizottság tagjait az alapító (MNB) kéri fel. Az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatának megállapítása szerint az MNB vitathatatlanul közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, így az általa létrehozott alapítványnak, így a beszerzőnek nyújtott vagyoni hozzájárulás, illetve a beszerző működéséhez juttatott vagyon forrása szükségképpen közpénz. A hivatalbóli kezdeményező hivatkozott a Kbt. 2. § (7) bekezdésére, a Kbt. 8. § (1) bekezdésére, a Kbt. 15. §-ára, a Kbt. 16. § (1) bekezdésére és a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontjára. Hivatkozott arra is, hogy a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX törvény 63. § (1) bekezdése, 64. § (1) bekezdése, a 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, valamint a 2016. évi központi költségvetésről rendelkező 2015. évi C. törvény 68. § (1) bekezdése, 69. § (1) bekezdése szerint 2014. évtől a nemzeti közbeszerzési értékhatár árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8.000.000 forint, építési beruházás esetén 15.000.000 forint, az uniós közbeszerzési értékhatár 207.000 euró. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a feltárt tényekből és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a beszerző és a vele szerződő partnerek között létrejött szerződéseket az ajánlatkérőnek minősülő beszerző közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötte meg. A vizsgált beszerzések vonatkozásában nem lelhető fel a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásától való eltérést engedélyező szabály. A hivatalbóli kezdeményező nyilatkozott arról, hogy az ügyészi törvényességi ellenőrzés tárgyát képező esemény megtörténtéről 2016. május 3. napján szerzett tudomást. Kezdeményezéséhez K/1. szám alatt csatolta az ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatására irányuló kérelem másolatát, K/2. szám alatt csatolta a beszerző ügyészi megkeresésre adott nyilatkozatát, K/3. szám alatt csatolta táblázatos formában a megállapításait a beszerző által rendelkezésre bocsátott szerződésekkel kapcsolatban, K/4. szám alatt csatolta a beszerző által rendelkezésre bocsátott szerződések másolati példányait és K/5. szám alatt csatolta a beszerző alapító okiratát.
5
A K/3. szám alatt csatolt táblázat a jelen végzés rendelkező részében meghatározott tárgyú beszerzés esetében az alábbiakat tartalmazta: Sorszám
10.
Beszerző neve, székhelye Kbt. 149. § (1) b)
Beszerzés tárgya Kbt. 149. § (1) b)
PAGEO
2015. december 18. napján kelt, a GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel és a Schüller és Társai Kft.-vel kötött a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám alatti ingatlanon található épület átépítésének építési engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére kötött tervezési szerződés (szolgáltatás megrendelése)
Beszerzés becsült értéke Kbt. 149. § (1) b)
Nemzeti értékhatárt elérő
Uniós értékhatárt elérő generáltervező: 56.350.000,- Ft, generáltárstervező: 75.000.000,- Ft + ÁFA
Megsértett jogszabályi rendelkezés Kbt. 149. § (1) d) 2011. 2015. évi évi CXLIII. CVIII. törvény törvény 4. §, 5. § (1) e), 137. § (1) a)
A beszerző észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 151. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § e) pontja alapján a jogorvoslati eljárást szüntesse meg. Kérelme indokaként előadta, hogy a jogorvoslati eljárással érintett beszerzést a Döntőbizottság a D.396/2016. iktatószámon folyamatban volt eljárásban már vizsgálta és 10. sorszámú határozatában a jogsértést megállapította és bírságot alkalmazott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a jogorvoslattal érintett beszerzésre vonatkozóan a szerződést 2015. december 18-án kötötte meg a tervezőkkel, ezért az ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálta a kezdeményezést. A Döntőbizottság – tekintettel a beszerző eljárásjogi kifogására is – elsőként az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a D.396/2016. számú, a beszerző által saját maga ellen kérelmezett jogorvoslati eljárásban már vizsgálta a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzésre vonatkozó szerződést abból a szempontból, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésével került-e megkötésre. A Döntőbizottság a D.396/10/2016. számú, 2016. július 11-én kelt határozatában megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 4. §-át és a beszerzővel szemben 700.000.-Ft összegű bírságot szabott ki.
6
A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 151. § (6) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a Kbt. 151. § (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Kbt. 151. § (5) bekezdése szerint a Döntőbizottság a kérelmet – a Ket. 30. §ában foglaltakon túl – érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta. A Ket. 30. § e) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Ket. 30. § e) pontja szerinti elutasítási ok fennáll, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság – a D.396/10/2016. számú határozatában – a jelen jogorvoslati eljárással érintett beszerzéssel kapcsolatban, a beszerző által saját maga ellen benyújtott kérelmet érdemben már elbírálta és a hivatalbóli kezdeményező változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtott be. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt. 151. § (6) bekezdése alapján szüntette meg, tekintettel arra, hogy a Ket. 30. § e) pontja szerinti elutasítási ok a jogorvoslati eljárás 2016. július 4-ei megindítását követően jutott tudomására, ugyanis a D.396/2016. számú eljárásban az eljárás megindítását követően, 2016. július 11-én született döntés.
7
A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára – mivel a beszerző székhelye Budapesten található – a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2016. július 29.
Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos
Bonifert Zsolt sk. közbeszerzési biztos
Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2. Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO, 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) 3. GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.(3580 Tiszaújváros, Tompa Mihály u. 40.) 4. Schüller és Társai Kft. (1023 Budapest, Apostol u. 9.) 5. Irattár
