v. 6.0.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképzési és Tanártovábbképzési Tanácsának ügyrendje * v.6.0.
ELTE SZMR 88. § (2) A Szenátus a jelen Szabályzat elfogadásával létrehozza [...] c) a Tanárképzési és Tanártovábbképzési Tanácsot, [...] 97. § (4) A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács a maga által elfogadott ügyrend szerint működik.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanácsa az ELTE Szervezeti és működési szabályzat I. kötet, Szervezeti és működési rend 97. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi ügyrendet állapítja meg:
A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács jogállása és hatásköre ELTE SZMR 97. § (1) A tanárképzéssel kapcsolatos egyetemi szintű szakmai feladatok véleményezésére, koordinációjára, a tanártovábbképzéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátására, továbbá szakirányú tanár-továbbképzési szakok alapítására és indítására, és tanár-továbbképzési kurzusok indítására vonatkozó előterjesztésekben való közreműködésre Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács működik. A Tanárképzési és Tanártovábbképzési Tanács feladata kiterjed a tanárképzés átfogó egyetemi szabályozásának előkészítésére, követésére, szükség szerinti korrekciók kezdeményezésére.”
1. § (1)
A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács (a továbbiakban: TTT) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE) tanárképzésének és tanártovábbképzésének egyetemi szintű szakmai feladatai ügyében illetékes, karközi összetételű, véleményező, koordináló és javaslattevő testülete.
(2)
A TTT a tanárképzésre és a tanártovábbképzésre vonatkozó jogszabályok, az ELTE vonatkozó szabályzatai és a jelen Ügyrend szerint végzi a feladatait.
ELTE HKR 11. § (3) A tanári mesterképzési szakért felelős szervezeti egység a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely feladatát az egyes tanári szakképzettségek megszerzéséhez elvégzendő szakterületi modulokért felelős társkarokkal egyeztetve, rendezett munkamegosztásban látja el. Az osztatlan tanárképzésekért minden esetben az a kar felelős, amely a jelen Szabályzat 5. sz. melléklete szerint a képzést gondozza. (4) A szakterületi modulokat érintő változásokat (pl. a szakterületi modul felelősének, tantervének megváltoztatását) a szakmailag illetékes kar javaslatára a TTT terjeszti a Szenátus elé. A tanárképzéssel kapcsolatos közös tevékenységek (felvételi, gyakorlatszervezés-és beosztás, képesítővizsga, minőségbiztosítás) koordinációs feladatait a karközi összetételű Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács (TTT) végzi. Az Ügyrend egységes szerkezetben tartalmazza az ELTE Szervezeti és működési szabályzat I. kötet, Szervezeti és működési rend (ELTE SZMR), valamint a II. kötet, Hallgatói követelményrendszer (ELTE HKR) vonatkozó rendelkezéseit. *
1
v. 6.0. 37. § (6) A tanári mesterképzési szakra vonatkozóan a TTT, az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a Tanárképző Központ főigazgatója állapítja meg és teszi közzé az Elektronikus Tanulmányi Rendszer útján az egységes eljárásrendet és határidőket az alábbi ügyekben, és ezekről a tanárképzésben érintett karokat írásban értesíti: a) felvétel, átvétel, tagozatváltás, b) alapkarválasztás és -váltás, c) kivételes tanulmányi rend, d) utólagos kurzusfelvétel, leckekönyv-nyomtatás, e) félévzárás, f) szakdolgozat-leadás és -elbírálás, g) képesítővizsga szervezése, h) költségtérítések/önköltségek, díjak, jogcímeik, összegük, kivetésük, befizetésük. (7) A (6) bekezdés szerint megállapított határidők módosítása és közzététele a hatálybalépésük időpontját megelőző félév végéig lehetséges. (8) A (6) bekezdésben foglaltakat az osztatlan tanárképzés vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a b) pontja nem alkalmazandó, a h) pontban foglaltak pedig a Tanárképző Központ Egyeztető Testületének hatáskörébe tartoznak. 76. § (4) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit az egyes szakcsoportok képzési és kimeneti követelményei, illetve az adott szak tanterve rögzíti. A tartalmi és formai követelményekre a kari tanács, a kari tanulmányi bizottság, illetve a kari tudományos tanács – a tanári mesterképzési szak és az osztatlan tanárképzés esetében a TTT – ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat. Az ajánlásokat és a kötelező előírásokat a kar honlapján, illetve a TH hirdetőtábláján minden félév regisztrációs hetén közzé kell tenni. 198. § (1) Gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat csak az Egyetem gyakorlóiskoláiban, valamint szerződés alapján, a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács (a továbbiakban: TTT) által kijelölt, minőségellenőrzött intézményben, valamint az Egyetem Közoktatási Szabályzatának 13. §-a által meghatározott gyakorlóhelyeken, e feladatra felkészített és szerződtetett vezetőtanárnál szervezhető. 199. § (2) Külső iskolai gyakorlat csak szerződés alapján, a TTT által meghatározott követelmények alapján, e feladatra felkészített és szerződtetett mentortanárnál végezhető. 203. § (6) A tanári szakdolgozatok tartalmi és formai követelményrendszerének egységesítése érdekében a TTT ajánlásokat és kötelező előírásokat fogalmaz meg.
2. § (1)
A TTT tanárképzéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre kiterjed mind a korábbi rendszerű tanári képzésre, a többciklusú képzés tanári mesterszakjára, valamint az osztatlan tanárképzésre (a továbbiakban együtt: tanárképzés).
(2)
A TTT tanárképzéssel kapcsolatos, egyetemi szintű szakmai feladatok koordinációjára vonatkozó feladat- és hatásköre kiterjed különösen a tanári mesterszak és az osztatlan tanárszak indításához, újabb szakképzettség bevezetéséhez szükséges akkreditációs kérelem elkészítésének folyamatára, előterjesztésére, b) a tanárképzéssel kapcsolatos oktatómunka, és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés összehangolása, javaslattétel a rendelkezésre álló kapacitás elosztásának meghatározására, c) a korábbi rendszerű tanári képzés szakgazdai feladatainak ellátására, d) az iskolai gyakorlatok folytatására megfelelő külső gyakorlóhelyeknek a szakmódszertanokkal egyeztetett kiválasztására és a tanárképzési tevékenységükre vonatkozó minőségbiztosítási rendszer kialakítására és felügyeletére, e) a gyakorlóiskolák és a külső iskolák vezető- és mentortanárainak az illetékes szakmódszertanokkal egyeztetett kiválasztására és a tanárképzési tevékenységükre a)
2
v. 6.0.
f)
(3)
vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működtetésének kialakítására és felügyeletére, javaslat vagy előterjesztés megfogalmazására a tanárképzést érintő tanulmányi, szervezeti és gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban az ELTE vezetése, Szenátusa, Pedagógusképzési Tanácsa vagy a Tanárképző Központ Egyeztető Testülete számára.
A TTT tanárképzéssel kapcsolatos, egyetemi szintű szakmai feladatok véleményezésére vonatkozó feladatköre kiterjed különösen a tantervi modulért, tanegységért felelős kar javaslata alapján a tanári képzés új moduljainak, tanegységeinek bevezetésére, b) a tanárképzés tantervének, képzési tervének és tantárgyi programjainak meghatározására, módosítására, c) minden olyan kérdésre, amellyel kapcsolatban ezt az ELTE vezetése, Szenátusa, Pedagógusképzési Tanácsa vagy a Tanárképző Központ Egyeztető Testülete kezdeményezi. a)
(4)
A (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a tanterv sajátos összetevői tekintetében a pedagógiai és pszichológiai kompetenciába tartozó hatáskör gyakorlása során a PPK, a szakmódszertani kompetenciába tartozó hatáskör gyakorlása során az adott szakmódszertant képviselő kar delegátusának egyetértési joga van.
(5) A TTT tanártovábbképzéssel kapcsolatos szakmai feladatainak ellátására vonatkozó feladat- és hatásköre kiterjed különösen a tanártovábbképzés egyetemi szabály-, követelmény- és feltételrendszerének kidolgozására, b) a tanár-továbbképzési szakok alapítására és indítására vonatkozó előterjesztések véleményezésére, c) a tanár-továbbképzési tanfolyamok akkreditációjára és indítására vonatkozó előterjesztések véleményezésére. a)
3. § (1)
A TTT működésének feltételeit – beleértve a titkársági feladatok ellátását is – az ELTE Tanárképző Központ (a továbbiakban:TKK) biztosítja.
(2)
A TTT tagjai információt és adminisztratív támogatást igényelhetnek feladataik ellátásához a TTT titkársági feladatait ellátó TKK-tól.
3
v. 6.0.
A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács összetétele ELTE SZMSZ 97. § (2) A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács tizenhárom főből áll, elnöke a TKK főigazgatója, két-két oktató tagját a PPK, a BTK és a TTK, további egy-egy oktató tagját a BGGYK és az IK, és négy tanárképzésben érintett hallgató tagját az EHÖK delegálja.
4. § (1)
A TTT oktató tagjait a tanárképzésben részt vevő karok határozatlan időre delegálják. A határozatlan idejű delegálás határozott idejűre módosítható.
(2)
A TTT négy hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegálja egy tanévre. A delegálás korlátozás nélkül megismételhető.
(3)
A TTT tagjainak megbízatása megszűnik a tag írásos lemondásával, a delegáló által kezdeményezett visszahívással vagy a jogosultság (testületi elnökség, közalkalmazotti, illetőleg hallgatói jogviszony) megszűntével.
A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács működése 5. § (1)
A TTT szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal tart rendes ülést.
(2)
A TTT elnöke összehívja 15 napon belül a TTT ülését a tagok egyharmadának, illetőleg a tanárképzésben részt vevő karok dékánjának írásbeli, indokolt indítványára.
(3)
A TTT üléseit az elnök a TKK közreműködésével készíti elő. A meghívókat, az ülés tervezett napirendjével és az írásos előterjesztésekkel az ülés időpontja előtt legalább 5 munkanappal kell megküldeni a tagoknak és a meghívottaknak.
(4)
Kivételes esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet; a rendkívüli ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt legalább két munkanappal meg kell küldeni a tagoknak és a meghívottaknak.
(5)
Szóbeli előterjesztés abban az esetben fogadható el napirendi pontként, ha azt a tagok többsége elfogadja. 6. §
(1)
A TTT feladat- és hatáskörét elsősorban testületi ülésein gyakorolja.
(2)
Az elnök akadályoztatása esetén -- amennyiben az elnök másként nem rendelkezik -- a TTT ülésének levezető elnöke a TKK főigazgató-helyettese.
(3)
A TTT üléseinek állandó meghívottja az ELTE oktatási ügyekben illetékes rektorhelyettese, az oktatási igazgató, a TKK főigazgató-helyettese és az Egyetemi 4
v. 6.0.
Hallgatói Önkormányzat tanárképzési referense. Az állandó meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken. (4) A TTT elnöke tanácskozási joggal meghívja az ülésre a gyakorlóiskolák, illetve a PK képviselőjét, amennyiben a TTT ülésén őket érintő napirendi pontokat tárgyal. (5)
A napirenden szereplő kérdések megvitatásához a TTT elnöke külső szakértőt is meghívhat tanácskozási joggal, akinek közreműködésével alakíthatja ki a testület az álláspontját.
(6)
A TTT ülései nyilvánosak.
(7)
Az elnök zárt ülést rendel el, ha azt bármely tag indítványára a jelen lévő tagok többsége megszavazza. A zárt ülésen a TTT tagjain, állandó meghívottjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak azok vehetnek rész, akiknek a jelenlétét a zárt ülést elrendelő határozat tartalmazza. 7. §
(1)
A TTT határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az ülésről távolmaradó tag teljes jogkörrel helyettesíthető, azonban a helyettes nem lehet a TTT másik tagja. Az erre vonatkozó írásos felhatalmazást a helyettes legkésőbb az ülés kezdetekor átadja a TTT elnökének.
(2)
Határozatképtelenség esetén a TTT-t egy napon túl, de tizenöt napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.
(3)
A határozatképességet az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri.
(4)
A TTT határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza, általában nyílt szavazással. Személyi ügyekben titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5)
Amennyiben az előterjesztés szövegéhez módosító indítvány kapcsolódik, a módosító indítványról kell először szavazni, majd a megszavazott módosításokkal együtt az egész előterjesztésről.
(6)
Írásos előterjesztést a tagok írásban is véleményezhetnek, és kivételes esetben, a TTT hozzájárulásával írásos szavazással is hozhatnak határozatot. A határozati javaslat szövegét előzetes egyeztetést követően az elnök írásban, telefax- vagy e-mailküldeményben továbbítja a tagokhoz, akik a kézbesítéssel azonos módon, postafordultával küldik meg igen vagy nem szavazatukat. A tagok számára szavazatuk leadására legalább 48 órát kell biztosítani. Amennyiben a TTT tagjainak legalább egynegyede – a határozati javaslat kézbesítésével azonos módon vagy írásban – kéri, a kérdésben rendkívüli ülés keretében kell határozatot hozni. 8. §
5
v. 6.0.
(1)
A TTT üléseiről 8 munkanapon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a résztvevők felsorolását, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólások lényegét, a határozatok szó szerinti szövegét, valamint a szavazati arányokat. A TTT üléseiről a jegyzőkönyv számára hangfelvétel készülhet.
(2)
A jegyzőkönyvet a TKK készíti elő. A jegyzőkönyvön szerepelnie kell az elnök aláírásának. A TKK a kész jegyzőkönyvet eljuttatja az ülés résztvevőinek.
(3)
A TTT dokumentumait a TKK irattározza.
(4)
A TTT üléseinek előterjesztései és határozatai a TKK honlapján nyilvánosak. Ezeket a TKK megküldi az ülés valamennyi meghívottjának, valamint a tanárképzésben részt vevő karok dékánjainak és a gyakorlóiskolák igazgatóinak. Záró rendelkezések 9.§
(1)
Jelen Ügyrendet a TTT 2007. május 18-i ülésén fogadta el1, és 2008. november 5-i, 2010. szeptember 23-i2, 2014. március 31-i3, majd 2015. októberében módosította4.
(2)
Az Ügyrend jóváhagyásának napjától hatályos.
ELTE-TTT 3/2007. (V. 18.) határozat. ELTE-TTT 12/2008. (XI. 5.) és ELTE-TTT 26/2010. (IX. 23.) határozatok. 3 ELTE-TTT 9/2014. (III. 31.) 4 ELTE-TTT 13/2015 (X.13.) 1 2
6
