Utolsó vacsorától az utolsó harcig Csekovszky Árpád két kerámia domborművéről

3

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

Utolsó vacsorától az utolsó harcig Csekovszky Árpád két kerámia domborművéről PAP GÁBOR Csekovszky Árpád most lenne nyolcvan éves. Életműve a huszadik század európai kerámia-művészetének egyik csúcsa. Ismerjük őt? Keserű tapasztalatom: az „organikus műveltség” vállalóinak és pártolóinak a minőség-érzékelése a képzőés iparművészet terén… hogyan is fogalmazzam finoman? Mentsük, ami menthető: nem a szándékkal van a baj. Viszont, sajnos, nemcsak a képzőművészettel kapcsolatban észlelhető ez a lehangoló igénytelenség. A költészeti „termelés” szektorában sem jobb a helyzet. Miközben a valódi értékek műtermek, múzeumi raktárak, alig látogatott kiállítótermek, beragadt íróasztalfiókok zugaiban várják felfedeztetésüket. A műkereskedelem pedig mással van elfoglalva. Nem is beszélve a médiáról. Csekovszky Árpád 1997-ben lezárult életművéből most két remekművet emelünk ki. Az első 1992-ben született, a címe: „Utolsó vacsora”. (Hogy megkülönböztessük kisebb méretű változatától, a „nagy” melléknévvel megtoldva szoktuk emlegetni.) Nem játszom az elfogulatlant, máris bevallom: annak idején első látásra beleszerettem. Közelítsünk hozzá először a formálás oldaláról, így talán higgadtabban szólhatok róla. Végülis mit látunk itt? Három nagyságrendi fokozatban lebomló (vagy felépülő?) homorú világ-héjat. A nagyvilágét, boltozatos terembelső formájában, aztán a „kisvilágét”, az emberét, köpenyként, végül ennek a mikrokozmikus teljességnek önállóvá fejlett szellemiségéét, mint csuklyát, vagy – mint glóriát. Ez eddig rendben is volna. De miért nem tölti ki ez a riadtnak látszó embercsoport a rendelkezésére álló tér teljességét? Miért zsúfolódik össze az aljára? Hiszen így nem is férnek be mindannyian. Valaki szükségképpen ki fog szorulni. Hát azzal mi lesz? Mire fog jutni? Aztán: miért ilyen gondterheltek ezek az atyafiak? Konkrétabban: ha ez a csuklya mégiscsak glória, akkor emeli, vagy éppen nyomasztja őket? Egyvalamit biztosan állíthatunk: ha egyáltalán szó eshet itt cselekményről, akkor az nem valamelyik személy, hanem a kehely körül zajlik. Nos, a kehely – erősítsük meg a lelkünket, mert most „vadromantikus” dolog következik – az egyetemes csillagmítoszi hagyományban a Vízöntő képjele. Akárcsak a korsó, amelynek megnyílása, íme, lehetőséget adott mind a makro-, mind a mikrokozmikus szintű létezés látványos megnyilatkozására. Hogyan? Ahhoz, hogy ezt a jelenséget jobban megértsük, egy gyors pillantást kell vetnünk a Csekovszkyéletmű egészére. Alapvetően kétféle vonulattal számolhatunk itt: az egyik a korsó, a másik a kerék köré rendeződik. Tár-

gyalt műveink az előbbi vonulatba sorolhatók. Egyetemesebb összefüggéseiben vizsgálva a kérdést, úgy találjuk, hogy a korsó – kifordítom, befordítom, mégis befogadó-kiárasztó forma marad – a női minőség megidézője az egyetemes emberi műveltségben. A kerék viszont, (pontosabban a forgása), amelyet nem húznak-vonnak, hanem amelyből kiforognak a lovak, a hím-erőé. Végső soron tehát a – távolkeleti névadással elhíresült – Yin-Yang kettősségről, annak két szélső megnyilvánulási lehetőségéről van itt szó. Közülük a mi elemzésre kiválasztott műveink rendre a Yin-vonulatban találják meg a helyüket. Akkor is, ha a szűkebben vett témájuk férfi-főszereplőt állít a középpontba, vagy éppen olyan felépítésű a cselekmény, hogy nőalak el sem fér benne. (Ilyen lesz például az „Utolsó harc a sárkánnyal” című kompozíció.) Ha kívülről nézem a korsót, a kerek plasztikák – Csekovszky Árpád munkásságában jobbára nőalakok – ősformáját kapom meg. Ha felhasítom, a cella- vagy kápolna-belsőt, a barlangsírt, a körénk záródó köpenyt. Az anyaölet, amely menedéket kínál, de amelyből előbb vagy utóbb mindenképpen kibújunk. Nem kell hozzá különösebben elfajzott fantázia, hogy felismerjük: ilyenkor maga a nyílásforma is a vulvát idézi. Ezek a jelenetek, illetve az általuk megjelenített életminőségek így a szó szoros értelmében a szemünk láttára születnek meg. Mármost egy ilyen „anyaölből”, más szóval „felhasított korsóból” a kiáradás két irányban történhet meg. Vagy oldalra, akkor – előbbi példánknál maradva – elvetélésről, másképp fogalmazva kisodródásról beszélhetünk, és ennek végállomása az árulás. De indulhatunk fölfelé is – hiszen arra is nyitott a héjszerkezet

Dobogó

Mitikus Magyar Történelem (X. évfolyam 2. szám) Megjelenik minden páros hónap utolsó napján

Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 4000 Ft.

Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán világháló: www.dobogommt.hu Kiadja: Két Hollós Könyvesbolt Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje

villámlevél: [email protected]

Elõfizetéssel kapcsolatos információk: 299-0032

HU ISSN 1589-3677(nyomtatott) HU ISSN 1589-4746 (online)

A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós

A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

4

Dobogó

– és akkor megemelkedhetünk. Tovább menve… hazatalálunk. Ez a levert csoportozat azonban mintha még messze volna ettől a felismeréstől. Minden reménységüket a kehelybe vetik. (Akár a révedező iszákosok.) Kivételt csak a kisodródott alak képez. Nincs miért halogassuk a ráismerést: az ő esetében nyilvánvalóan Júdásról van szó. Ő az, aki – luciferi sugallatra – így dönt:

mekműből. Az „Utolsó harc a sárkánnyal” című terrakotta domborművet 1997-ben mintázta Csekovszky Árpád, de már csak a fia tudta kiégetni, a mester halála után. Mások is észrevették már, hogy ebben az esetben az egész életmű egyik legkiválóbb, emblematikus jelentőségű darabjával állunk szemben. A háttér architekturális elemei itt nem valamely konkrét épületegyüttest idéznek, hanem háromfokozatú, lépcsőzetes emel„Meguntam ott a második helyet, kedési lehetőséget az égi hazaAz egyhangú, szabályos életet, felé. Az első, a legalacsonyabb Éretlen gyermekhangú égi kart, még őriz némi ismertetőjegyeket Mely mindég dicsér, rossznak mit egy földi értelemben vett szakse tart. rális építményből – kapuív-inKüzdést kívánok, diszharmóniát, dítás, zárókő kettős kereszttel –, Mely új erőt szül, új világot ád, de már ez a jel együttes is kétHol a lélek magában nagy lehet, irányú olvasatot engedélyez száHová, ki bátor, az velem jöhet.” munkra. Ha alulról indítjuk az értelmezést, a lovas válla tájéŐ még nem tudja, de szemmel kától fölfelé haladva egyre konkláthatólag nem is akarja megrétabb formát öltő építészeti tatudni: oldalirányban nincs valódi gozat a harc vállalása révén épülő kijárat. Ott csak a „külső sötét„szentülési” lehetőség energiapáség” fogad, ahol „lészen sírás és lyáját rajzolja elénk. Ez az enerfogaknak csikorgatása”… gia-köteg egyenesen beletorkollik Mindezek után is érezzük azona kettős kereszt alakzatába. Forban: nem lehet ez az utolsó tanuldított olvasatban viszont éppen ság. És valóban, ha nem is egyinnen kapja az indító, illetve erőkönnyen, de végülis felismerhesítő-bátorító energiákat a maga tünk egy további, palackpostaemberfeletti tétű és mértékű válként felénk imbolygó üzenet-tölalásához a hit harcosa, s ez az redéket. Ám ezt csak akkor veszenergia-nyaláb az ő válla mögött szük észre, ha ráébredünk, hogy tovább ereszkedve végső soron a a mikrokozmikus lét védő-óvó lovát mozgósítja. A kettős kereszt Utolsó vacsora, 70 cm, oxiddal színezett köpenye lehet… – igen, lehet kifölött glóriás vén ügyeli, két magakőcserép, 1992. tinpáncél is. És akkor ez a csoporsabb szintre emelkedett társával tosulás: ne tessék megbotránkozni!... mintha bogarak együtt, a folyamat zökkenőmentes kiteljesedését. gyülekeznének a málnaszörp illatára. Éhes-szomjas – a Zökkenő pedig éppen adódhatna, hiszen még két szinkehely tartalmára ráéhezett – bogarak. Mi indokolhat tet meg kell haladnia a glóriába bújt szellemiségnek egy ilyen bizarr hasonlatot? (Nem a művész, hanem a ahhoz, hogy végleg hazatalálhasson. méltató tartozik magyarázattal!) Két mondatban válaA glóriák és a szentek viszonya egyébként itt is, más szolhatunk, mind a kettő ismerősen fog hangzani. Csekovszky-művek esetében is példaszerűen őseredeElőször: az emberiség egyetlen „autentikusnak” elis- ti szereposztású. Babitscsal szólva: „Nem az énekes mert és hirdetett viselkedési trendje ma a minden áron szüli a dalt, a dal szüli énekesét…” Más szóval: nem az való sikervadászat. Másodszor: evilági-földi körülmé- ember viseli, mint valami mértéktelenné dagadt sányek között a legsikeresebb élőlénytípus a rovar. beszdeklit, a glória tányérját, hanem abból árad ki – Egyszóval rovarosodunk-rovarosodgatunk, mégpedig mintha homorú tükörrel irányítaná a Teremtő a naprohamosan növekvő tempóban. De hát a Megváltó, az sugarakat a világba – a szellem fénye, és ölt testet az asztalfőn – maga is rovar lett?... Hát igen, egy fontos emberléptékű világban. A dombormű felső részében felismeréssel még adósak vagyunk. Aki majmokat akar nyüzsgő glóriák némelyike még üres: a bele találó szeltéríteni, annak majomul kell hozzájuk szólni. Aki lemiség, úgy látszik, még nem érett meg a testet rovarokat… A Megváltó önmagát következetesen Em- öltésre. A jobboldali, alsó csoportban, ahol három ber Fiának nevezte. Ha az ember rovarrá silányult, ne- tányér már megtelt, két további üressel találkozunk, ki vajon milyen alakban kell hozzánk közelíteni? Ve- fönt, baloldalt, ahol öten szoronganak, egy hatodik várlünk szót érteni? Hogy megértsük a szavát… De hát ja a beteljesülést. Lényeges kérdés: számolhatjuk-e a többivel egyenrangúan jelenlévőként ezeket az üres megértjük? Biztatóbb üzenet szól hozzánk az életmű-záró re- glóriákat? Magyarán: a dicsfény a lényeges vagy a föld-

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

5

re továbbítója? A választ maga a számosság adja meg. coló törekvéseit meghaladó állapot – a nyelvújítást Az emberalakok nyolcan vannak, a glóriák tizene- megelőző magyar nyelvben az „állapotot” még „állatgyen… És várják a tizenkettediket, aki éppen most tölti nak” mondták – a Patkány, hiszen az ő hónapja követbe a küldetését a földi küzdőtéren. kezik az évkörben a Bikáéra… De ezt a mondatot már Csak most ocsúdunk: hiszen itt nem is a legenda nem szabad befejeznem. Sőt, talán elkezdeni sem lett Szent Györgyét látjuk! Nincs is királyvolna szabad. Ki tiltja? Az úgynevelány, akit megmenthetne. Sem várzett „közmegegyezés”. Eszerint kastély, amelynek tornyából az agugyanis mindaz, amit az előző négódó szülők lesnék a párviadal kimehány mondatban leolvastunk a szónetelét. Az égi tereken itt egytől egyig ban forgó műről – merő belemagyasegítő szentek sorakoznak, akik alig rázás. Ugyan honnan tudhatta volna várják, hogy – a sárkányerő sema művész ezt a sok „horoszkopizáló” legesítése révén – beteljék gyülezagyvaságot?... Nem vitatkozom a kezetük „kegyes rendi”. Bizakodásuk „közmegegyezéssel”. Legyen neki az nem hiábavaló, hiszen a lovas fején ő hite szerint. Csak illő szerénymár ott díszeleg az elnyert glória. A séggel figyelmeztetem: egyetlen szótizenkettes szám pedig nem „szentval sem firtattam, mit tudhatott vagy györgyéket”, hanem – mint ismeretes nem tudhatott a mester, mielőtt, il– az apostolokat idézi… (Esetleg még letve miközben ezt a remekművét a Naputat?) megalkotta. Egyedül arra kerestem, A földi terepen folytatott küzdeés a továbbiakban is arra keresek lemnek azonban ára van. Ha közeválaszt, mi fogalmazódott bele a műlebbről is szemügyre vesszük glóriás be. Ezt pedig a mű minden szerzői harcosunk fejét, némi megrökönyökommentár nélkül is hitelesen és déssel tapasztalhatjuk, hogy – dicsmaradéktalanul közli velünk. „Akinek ennyi jó kevés – énekelhetjük fény ide, tányér oda – ami benne Mozart zenéjére – azt érje gáháncs elénk tűnik, az bizony állatpofa, a éhés megvetés!” Belemagyarázás javából. Leginkább patkányfejre emvagy nem belemagyarázás, a mű lékeztet, bár más nézetből akár maüzenete félreérthetetlen: ez a harc a jomra is. A lándzsáját pedig a bestiáSárkány ellen az Ember harca a Kínak nem a torkába döfi „Györgyünk”, sértő ellen, és nekünk ma ezt mamint ahogy azt jól nevelt kollégái tengyarként, az Ikrek, azaz Hunor és Manék, hanem – a pocakjába. Az evésgyar tulajdonságrendszerének horivás merőben érzéki típusú kísértédozójaként kell megvívnunk. Miközseit kell hát legyőznie – elsősorban ben a világ patkány-számba vesz saját magában. Ezek pedig a terembennünket, és úgy is bánik (el) vetett világ „esztendőkörös változásUtolsó harc a sárkánnyal, 71 cm, terrakotlünk. Csekovszky Árpád mintegy rendjében” (Molnár V. József találó ta, 1997. (Csekovszky Balázs felvételei) szellemi végrendeletül hagyta ránk a kifejezését idézve) döntő súllyal a Bika havában zúdulnak ránk. Nos, Szent György ünnepe, műbe foglalt üzenetet. Akinek van szeme a látásra, látáprilis huszonnegyedike éppen ennek a hónapnak a ja, akinek van füle a hallásra, hallja. Ő mindenesetre jellegadó első tíz napjába esik. (Ilyenformán hát „Györ- joggal elmondhatta magáról távozásakor Pál apostolgyünk” emlegetése mégsem egészen félrevezető az lal: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…” „utolsó küzdelemmel” kapcsolatban.) Még egy aprónak látszó tanulságot azonban feltétÚjabb megközelítés – újabb felismerések. A Patkány és a Ló együttese a népművészetünkben máig eleven lenül le kell fejtenünk erről a domborműről. Már csak Keleti Zodiákus eredeti szereposztásában az Ikrek-Nyi- azért is, mert a szó szoros értelmében a csúcson fogallas tengely mentén működő Tejút-erőket mozgósítja. mazódik. Először azt hittem, lecsapó madárról van Közülük a Nyilas-Ló mozgásdiagramja a hagyományos szó, és a Szentlélek galambjára gyanakodtam. Tény, jelképzés rendjében definíció-szerűen átló mentén raj- hogy helye lett volna itt a képjel-együttesben. Közezolódik ki. Pontosan úgy, ahogy vizsgált dombormű- lebbről megvizsgálva azonban kiderült: építménnyel vünkön látjuk. Ha még mindehhez azt is hozzátesszük, állunk szemben. Pontosabban: épületek jobbra-lefelé hogy ugyanebben a hagyomány-vonulatban a ma- húzódó sorával. De a hangsúlyt a legfölül, középütt felgyarságot szellemi értelemben a Ló (a Nyilas téridő- magasodó templom hordozza. Igen, a „Mennyei Jeruegységének a neve ez a Keleti Zodiákusban), a testi zsálem” – hívódott elő a tudatomból a második számú megvalósulás szintjén pedig az Ikrek (keleti nevén a klisé. A „mennyei haza” képe azonban egészen más, Patkány) képviseli a tizenkét (!) stációból álló Ál- sajátos formát öltött Csekovszky Árpád varázsló-keze latövben… Hogy a Bika érzéki gyönyörűségekhez lán- nyomán. Magyar falu házsorává nemesedett, amely

6

Dobogó

fölvezeti a szemünket-lelkünket az Isten házához. A tétel így a megtévesztésig hasonlít a Világörökség részét képező hollókői templomra és környezetére. A szent vének felső csoportját ennek a faluképnek a széléig utasítja direkt módon az alájuk rendelt, rakéta-kilövő pályára emlékeztető, építészeti szempontokkal semmiképpen sem indokolható faltömb. Az „égi haza” felé tartó út ilyenformán – akarjuk vagy nem akarjuk bejárni, egyáltalán: észrevesszük vagy sem – mindenképpen átlóra íródik. Vagyis… Az átló útja – láttuk – a Nyilas útja. A Ló útja. A magyarok útja. Ezen a pontján gondolatmenetünknek akár be is rekeszthetjük a fejtegetés-sort. Hiszen végszó volt ez az ő részéről is. „Utolsó harc a sárkánnyal”. Nos, az ő részéről valóban utolsó volt ez a harc. De a sárkány itt

maradt, és ma alattomosabban támad, mint valaha. Szükségünk lesz hát a további tanulságokra is, amelyeket kiapadhatatlan bőséggel sugárzott felénk a mester, pályájának kezdete óta. És nemcsak vallásos tárgyú műveiben. Köszönjük meg neki, hogy gondolt ránk, és nyugtassuk is meg mindjárt: nem kell aggodalmaskodnia. Lesz, aki megértse és érdeme szerint becsülje a munkáját!

(A Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóháza a XVII. kerületben található. Címe: 1172 Budapest-Rákosliget, Ferihegyi út 22. Látogatási idő: szombatonként 14-18 óra. Ettől eltérő időpontokban bejelentkezés a 06 (1) 257-94-82 telefonszámon.)

Bartók emléke kötelez Elhangzott Bartók Béla születésének 130. évfordulóján, a zeneszerző sírjánál tartott ünnepségen „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.” Így ír Bartók 1903. szeptember 8-án Gmundenből Édesanyjának küldött levelében 22 évesen. Ha csupán az akkor még éppen élő népdalkincs összegyűjtését vesszük figyelembe, már akkor elmondható, hogy egész életében hűen tartotta magát ehhez a fogadalomhoz, és akkor még nem említettük az oktató, a komponista, az előadóművész és az akadémikus Bartókot. E hitvalláshoz nem csak hogy hű maradt életében, de túl is teljesítve a kitűzött célt, ma már tudjuk, Bartók Béla halálában is, ma is ezt az egy célt szolgálja rendületlenül.

Tisztelt Hölgyeim és uraim! Ma 130 éve született Bartók Béla Nagyszentmiklóson, Magyarországon. E település ma a Román Köztársaság területén fekszik, oly sok más magyar településsel együtt az ország jelenlegi határain túl. A trianoni békediktátum után Bartók egy ideig még útlevéllel sem mehetett el szülőhelyére, majd hosszú évtizedek teltek el addig, amíg Románia Európai Uniós csatlakozása lehetővé nem tette azt, hogy ismét útlevél nélkül eljuthassunk a magyarok által lakott, határokon túli területek nagy részére. Csak ebben az évben van esély arra, hogy mindezt Nagyszentmiklós tekintetében határellenőrzés nélkül is megtehessük, de megtehetjük, és ez nagy és örömteli változás lesz. 2004. december 5-én, amikor megmérettettünk és könnyűnek találtattunk, arról nem sikerült döntenünk,

hogy ha Bartók Béla ma a szülőhelyén élne, magyar állampolgár lehetne-e. Az elmúlt év legörömtelibb döntése, hogy néhány napja, Bartók Béla, ha képletesen is, de ünnepélyesen visszakapta szülőhely szerinti magyar állampolgárságát. E tényt feltétlen örömként és nagy előrelépésként tekinthetjük. A bevezetőben említett hitvallás minket, ma élő magyarokat kötelez. Akkor, amikor a jogi értelemben

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

7

tése, megléte és továbbadása. Az, hogy hol imádkoznak magyarul, az, hogy hol álmodnak magyarul, hogy hol énekelnek magyarul az emberek, és az, hogy hol folyik az iskolákban magyarul az oktatás, hogy hol, adnak elő magyar színházban, magyar színészek magyar drámát magyarul, hogy hol játszanak magyar zenészek magyar műveket, nos valójában ez rajzolja meg majd a nemzet földrajzi határait. Éppen ezért kell azt mondanunk, hogy mindennél előrébb való az oktatás általános értelemben is, és a kulturális, művéBartók Béla sírja a Farkasréti temetőben. (60/1-főút-9/12. Szobrász: Borsos Miklós) szeti téren kiemelten. Mi vett országhatárok jelentősége egyre inkább csökken, a magyar nemzetet alkotók bátran ki kell, hogy mondakkor, amikor egy egységes Európa felé haladunk, juk, számunkra a magyar kultúra és a magyar hanéha bátrabb, néha bátortalanabb léptekkel, fel kell gyományok őrzése és ápolása a lényeges. Az a fontos, hogy, tegyük azt a kérdést: Hogyan szolgálhatjuk mi, és erőfeszítéseinket erre és csakis erre kell, hogy fornagy magyar őseink leszármazottai, egész életünkben dítsuk, hogy a ma gyermekei, és majd, ez által is, a ma minden téren, mindenkor és minden módon a magyar gyermekeinek gyermekei, és folytathatnám a sort, azt nemzet és magyar haza javát? az ősi tudást kapják már az anyatejjel is, mely apáinké, Az elmúlt közel egy évtized — hazában nem gondol- nagyapáinké, dédapáinké volt. Azzal együtt, hogy egy kodó — vezetésének köszönhetően, a zsebünk üres, büszke nemzet ismeri, becsüli és elismeri a szomszéd nincs benne egy fillér sem, csak adósságlevél. Azon- nemzeteket is, és minden olyan nemzetet, melytől ban a zseb üressége nem feltétlen jelenti a lélek üres- ugyanezt a tisztes viselkedést megkapja, ezzel együtt ségét is. Amellett, hogy természetes, rendbe kell, hogy le kell szögeznünk, hogy a saját erőforrásainkat elsőtegyük anyagi dolgainkat is, nem szabad megfeledkez- sorban és mindenekelőtt a saját értékeink megzünk a lélek építéséről sem. Ha hosszú távon újraépü- tartására szeretnénk fordítni. A kulturális életünkben lő, újjáéledő nemzetben gondolkodunk, ha azt szeret- természetes a sokszínűség, és nem is e sokszínűséget nénk elérni, hogy egy önmagára egészségesen büszke tiltani. Azt azonban nem szabad szem elől tévesznemzet legyünk, aki elismeri és becsüli a szomszéd tenünk, hogy az általunk, a mi adónkból fenntartott és nemzeteket, de tisztában van saját értékeivel és erre támogatott törekvések mindegyike minden téren, minépítve tudja felvirágoztatni az országot, nos ha egy denkor és minden módon egy célt kell, hogy szolilyen nemzetet képzelünk el újjáéleszteni, nincs más gáljon: a magyar nemzet és magyar haza javát. út, mint az alapoktól elindulva minél nagyobb teret biztosítani a saját hagyományaink és kultúránk terjeszA beszédet VÁSÁRHELYI GÁBOR írta tésének. Egy országot anyagilag talán fel lehet virágozés mondta el. tatni a GDP és egyéb hangzatos mutatók rendbetételével, és kétség ne férjen hozzá, erre nagyon is szük„A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alség van. Azonban ha nem csupán országban, hanem kotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, nemzetben is gondolkodunk, ha a nemzetet szeretmint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az nénk szolgálni, csak a lélek és a kultúra alapjaira építállatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a hetünk biztonságosan. Irreális célkitűzés lenne ma az népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség országhatárok megváltoztatására számítani, de miért is megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb fortennénk, hiszen ezek a határok éppen eltűnőben vanmában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei nak. Nem a jogilag értelmezett államhatárok fogják gondolatot legtökéletesebben kifejezni.” (B. B.) meghatározni a magyar nemzet körvonalait, hanem az összetartozás, a kulturális azonosság tudatának felépí-

Dobogó

8

Nem mese az... HALASY-NAGY ENDRE Milyen régi lehet az emlékezet. Meddig terjedhet az ember visszatekintése. A falusi létben régi volt már az is, amit az apámtól hallottam. A történet, mit nagyapám mesélt, nagyon réginek mondatott. Fazekas Mihály, amikor a Ludas Matyi történetét lejegyezte, eléje írta, hogy régi mese nyomán. Tényleg régi volt, mert — gondolták volna, hogy — az eredetijét a mezopotámiai folyamközben lelték meg ékírásos agyagtáblán.1 Számtalan pusztai nomád sírban leltek poharat az eltemetett kezénél. Nem kitérve a több évezredes előzményekre és székelyeknél még nemrégiben is gyakorlott „boldogasszony poharának” rítusára, a lehető legjobban az emeli ki e tárgy rituális fontosságát, hogy valamennyi pusztai kőbálvány (kamennaja baba) edényt tart a kezében. Nizámi közlése szerint a nomád türkök az iszlám felvétele előtt a Csészés Bálványt istenség gyanánt tisztelték. A mongol kán udvarába küldött Rubruk útleírásában is szerepel, hogy a kunok nagy sírhalmot emelnek az elhunyt felett, és szobrot emelnek neki Kelet felé forduló arccal, kezében tartva egy csészét a köldöke előtt.2 A sírok fémedényeinek és a kőszobrok edényeinek alakja közötti meghökkentő hasonlatosságra már sokan felfigyeltek. Ezért a kőfigurákat sírszobroknak tekintették, amelyek az elhunytakat személyesítették meg. A korhányokon Mongóliától Magyarországig álltak ezek a csészés kőbálványok, a feltámadás istennőjének a jelképei. Mert ezek a csészés szobrok Isthort ábrázolják. Isthor a feltámadás istennője Babylonban. A tűznek, Tammúz felkelő napjának anyja. A mítosz szerint Isthor az alvilágba leereszkedvén rátalál Tammúzra, és életre kelti. Babylonban fennmaradtak Isthar szobrocskái, amelyek őt a hasához szorított edénnyel ábrázolják. Egy alán sírban a harcos maradványai mellett egy bronzszobrocskára leltek, amely nőt ábrázolt, teli csészével. A feltáró régész úgy döntött, hogy a harci ló szerszámdísze volt a csészés szobrocska. Eszébe sem jutott, hogy az elhunytat, aki hasonlóvá vált Tammúzhoz, Isthornak kell feltámasztania. Ezért volt a feltámadás csészés szobra az elhunyt mellé a sírba téve. A kipcsakoknál fönnmaradt ez a refrén: „tamuz, tamuz, tamuzuk!”, amely ma már minden értelem és egybehangzás nélkül kíséri bármely népdal szövegét. Számomra úgy tűnik: az a Tammúz napistenhez intézett ima, annak is a leginkább használatos része.3 Az ősi előázsiai imák nyomai néhány mai nyelvben fönnmaradtak, s épp a népi dalrefrének alakjában... „Érdekesek azok az urartui (vagy hurrit) szavak, amelyek a grúz népdalok refrénjeiben megőrződtek...” 4 A XIII. században a mongolok tönkre zúzták a kipcsakokat. Egy részük Magyarországra menekült. A huszadik századra elfelejtették nyelvüket, vallásukat.

Keresztényekké váltak és magyarokká lettek. S amidőn kijőve a karcagi katolikus templomból körbeültek nem-keresztény imát mondani, a köréjük gyűlt emberek kacagtak az ő szavaikon: „Tengri, Tengri, Ámen, Tengri, Tengri, Ámen!” Dőltek az emberek a nevetéstől. Hisz oly mulatságos volt számukra, ahogy ezek a kiálló pofacsontú vénemberek szigorú odaadással fohászkodnak a kukoricához. A kukorica másik magyar neve ugyanis: tengeri. Ezek az öregek a hajdani kipcsaki kultúrájukból már csak istenük nevére emlékeztek.5 A dunántúli Dozmaton a huszadik század elején gyűjtötték az alábbi regöséneket: „Amott keletkezik egy nagy finyes út, amellett keletkezik egy halastó állás, arra rászokik csodafiúszarvas, haj regülejtem, regülejtem...” (Ez magyarul a Tejút állatöve: Vízöntő (halastó), Bak (szarvas-szarvas), majd az Ikrek (Hunor és Magor, vagy Utirgur és Kutrigur, Emnedzár és Uzindur, stb. és nem véletlenül a Han és Man, azaz a Hanti és a Manysi.) Hogy mennyire a kozmikus ismereteket hordozza, benne van a szövegben: „Én nem vagyok vadlövő vadad, hanem én vagyok az Atya Istentől hozzád követ. Homlokomon vagyon a fölkelő fényes Nap, oldalamon vagyon árdeli szép Hold, jobb vesémen vannak az égi csillagok, stb.” 6 A mi Álmos mondánknak is van társa, korelőzménye, amelyben a médek királya álmodja Mandané nevű lányáról, hogy ölében forrás fakadt, és ez a forrás elárasztotta országát, majd pedig egész Ázsiát. Nálunk Emese öléből buzog elő a forrás, amely messze földön folyóvá dagad... A kiolvasás szokása szinte az egész világon ősidők óta él, a gyermekjátékokkal és versekkel együtt ezek is sok régiséget őriztek meg napjainkig. Többen megkísérelték a szövegek megfejtését, többnyire eredmény nélkül. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a gyermekek játékukban a felnőttek komoly cselekvéseit utánozzák. Teljes beleéléssel játsszák el a mindennapi életet, hétköznapot, ünnepet, a szokásoknak megfelelően, a legszigorúbban ragaszkodva a hagyományokhoz. A kiolvasókkal kapcsolatban többen arra gondoltak, hogy ezekben a felnőttek életében egykor fontos szerepet játszó tevékenységnek az utánzását kell látnunk. Az ezekhez fűződő, nyilván pontosan meghatározott, esetleg „rituális” szövegek vagy varázsigék lehettek a kiolvasó mondókák modelljei.7 Bizonyára számosan vannak, akik hallották vagy ismerik ezt a gyermekmondókát: „Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka, tikitaka, ala-bala, bambusz.” Ennek az imának eredeti (szumír-nyelvű) szövege így hangzik:

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM „Anta Dunguz, Szur, raga Dunguz, Szur, raga, digi-daga, Ala-bala Bambúz” Fordítása: Kelj fel (az égre) Dunguz! „Szülj reggelt (szökkenj fel) Dunguz! Szülj reggelt, ébredj, terjedj! Vágjad, üssed (pusztítsd) Bambúzt!” Falkenstein és Soden, akik ezt a himnuszt le fordították — nem tudván, hogy hazánkban, mint kiszámolós gyermekmondókát a mai napig is éneklik a gyerekek — megjegyzik, hogy a himnuszt éneklő Dumuzi (szumír: Dumuzi = akkád: Tammúz) ajkára adja. Dumuzi a mitikus király és pásztor, Inanna odaadó hódolója, a pásztorok oltalmazója. A hun korban (Pass László szerint) Dunguz-ként, Dunguzik-ként szerepel, amely dun-guz értelemben szállás-védő, hon-védő szereppel ruházza fel a Napot. Mint ismeretes, Atillát halála után középső, már a kortársak szerint is. „legatillább” fia, a „Villámló” követte a trónon: Dengitzik, Dintzik, Dengizik, aki Emak (Imek) testvérével együtt uralkodott. Bár a Kárpát-medencei országrész elveszett, a 460-as években Dengizik és Emák megszilárdítják uralmukat a pontusi sztyeppén és a Duna alsó szakasza feletti síkságon.8 A bizánci birodalom ellen 463-ban indított hadjáratban Dengizik elesik. Emléke bizonyosan, mint ahogy neve a mongolok legnagyobb uralkodójának, Dzsingiz nevében is fennmaradt. Gyermekmondókánknak azonban van folytatása: Bambúz, a „fény-ölő”, a sötétség szellemeként szerepel még ma is a Székelyföldön, gyermek-ijeszgetőként. A szumír Dumuzig — akkádul Tammúz — tisztelete is megvolt a legutóbbi időkig a székelyeknél, ahogyan a szumír szarvasistenség eredeti nevét is csak a magyar nyelv őrizte meg napjainkig Doromó, Durumó alakban. (Heltai Gáspár krónikája még Damasek istenségként ír róla, akinek tisztelete a székelység körében a legutóbbi időkig meg volt.) Fentebb szóltunk róla, hogy a kipcsakoknál fönnmaradt ez a refrén: „tamuz, tamuz, tamuzuk!”, amely ma már minden értelem és egybehangzás nélkül kíséri bármely népdal szövegét. Találunk ilyet magyar népdalban is, gondoljunk csak a „huzsedáré, huzsedom” refrénre a Sárga csikó, csengő rajta című népdalban. A teljesen értelmetlennek tűnő refrén csak látszólagosan az. Olyan mélyrétegét őrzi hajdani vallási világképünknek, hogy az valóban bámulatos.9 Az ősi hitvilágnak egyes gondolati elemeit mindmáig felismerhetjük a magyar nyelvben. A hindu tűzisten neve: Agni. Latinul a tűz, láng, üszök, égés: Ignis. A kereszténység átértelmezte az Isten tüzét, a Napot, az Ignis Dei-t, és alakított belőle Agnus Dei-t. Isten bárányát, mert agnus=bárány. Az adige-kabard s-te-n szóforma annyit jelent, hogy tűz-adó, az oszéteknél ysten, a cserkeszeknél Osten végső soron az elő-ázsiai hattiból származik. Ott a Napisten neve Estanu, a hattival nyelvrokonságban álló hurritában Ata Estanu, a hettitában Istanu. Innen szár-

9

mazik át a kaukázusi nyelvekbe, nyilván az ideológiájával együtt.10 Az isten szavunkat Pusztay Pál Prima Primissima díjas nyelvészünk egyenesen a szumírből nyelvből eredezteti.11 Isten tüze, a Nap, azaz Ignis Dei, ott van minden szent feje mögött, mint hvarana, fénykoszorú, napkorona, glória. A magyar nyelv tele van ázsiai jövevényszavakkal. A viszályt szító gonosz szellem Ahrimán neve is fennmaradt a magyar nyelvben, mint ármány. A zoroasztrizmus szentháromság-személyeinek — mindhárom szűztől fogan az élet tavában —, a háromból kettőnek, két földre szálló megváltójának neveit egy magyar népdal ősi refrénje napjainkig megőrizte, Huzsedáré Huzsedom alakban. A három megváltó egymást követő ezer éves időközökben érkezik a földre. Kettő már eljött és a harmadikat, a beteljesedést hozót várják, mint a zsidók a messiást, a keresztények a megváltót, az iszlámhitűek az eljövendő Buddhát. A kettő már eljött neve: Uzsedár és Uzsedarma. Jézust Jeruzsálemben „hozsanna, hozsanna” kiáltásokkal fogadták. Jézust ezzel a kiáltással üdvözli őt a tömeg (Mk. 11,9), az ujjongó hódolat jeleként. Hozsanna Istenhez való kiáltás segítségért (Zsolt. 118,25). Ez a felszólítás királyhoz intézhető (2Sám 14,4). Álmunkban se gondoljuk, hogy ott és akkor Jeruzsálemben mindenki egységesen ugyanazt a hitet vallotta. Hiszen még ugyanannak a hitnek is több, egymással nagyon is szembenálló, vérremenően különböző szektái voltak. A szadduceusok (igazak), a farizeusok (elkülönítettek), a zélóták (buzgók vagy inkább türelmetlenek), a szikarioszok, a sica nevű görbe késükről nevezett radikálisok. Judás sem iskariotész =kariótbeli férfi, hanem szikariosz. (Károli fordításában helyesen orgyilkosnak értelmezi.) A pusztába vonult, a Messiás eljövetelét váró esszénusok, a szamaritánusok (akiket a Babilonból hazatértek kirekesztettek a zsidó nép közösségéből és a jeruzsálemi kultuszból is, Garizim hegyi templomukat leromboltatták), stb. Nem is beszélve a kánaánita sokféle istent hívő őslakosokról (akiktől Dávid eltanulta a rituális táncot), és a jelen lévő rómaiakról, akiktől valamennyi előző szekták vallása, hite igen távol és mélyen lenézve állott. Jézus is újat hozott, a véres áldozatok, kínzatások, a bosszúálló isten helyébe egy békét, megértést, testvéri szeretetet, elfogadást, megváltást hozó isten új szövetségét. A hatalom ereje akkor is magasról tett az okoskodásra. Szellemiségéhez méltóan és megfelelő módon véres áldozatként kivégeztette. Ezek a szekták akkoriban még, mint a világosság fiai harcot folytattak a sötétség fiaival. A zsidó húsvét ünnepén bárányt áldoztak, amelynek húsát az ünnep alkalmával vacsorára elfogyasztották. Jézus a húsvéti vacsorán (azon a bizonyos utolsó vacsorán) nem tartott véres áldozatot. Kenyeret és bort

10

Dobogó

fogyasztottak. A kenyér volt a hús, és a bor a vér. A mai judeo-keresztény kannibálok a megszentelt ostyát a templomban, mint Krisztus testét veszik magukhoz úgy, hogy megeszik. Nem lehet kétséges, a pap, amikor a hivő szájába nyomja a megszentelt ostyát, még mondja is: Krisztus teste! Nem a szellem táplálkozik, hanem a szellemet elnyomó test. A főleg gyerekek által énekelt dalban: „Kocsis Rózsa vetett ágya, pallást éri a párnája, Huzsedáré, huzsedom.” Ez a nászra hívó égi késztetés, hiszen a plafonon túl ér a párnája. „Kovács Jani görbe lába, nem tud felmászni az ágyra, huzsedáré, huzsedom.” Bizony az a görbe láb, a nemzőléc akadályozza ebben. Nem érhet fel az égig. A megváltók szűzen fogannak. A kép azért ilyen finom, árnyalt ábrázolású, nehogy félreértés eshessen, és látni csak azt lehessen, ami magasabb rendű közlés, a teremtés forrásvidékével való közvetlen kapcsolatfelvétel, és végső soron a mindenséggel való teremtő összekapcsolódás történése. „Majd felmászik a kis székről, a meszes dézsa füléről, huzsedáré, huzsedom.” A felérhetetlenség, az égigjutás lehetetlensége keveredik a csúfolódással. A nép pontosan tudta, hogy meszet nem tartanak dézsában, csak gödörben. A mész szétmarja a dézsát! Valahogy azt vélhetném kihallani, hogy két másban hivő, de egymás szomszédságában élő faluközösség gyerekei csúfolódnak, hogy ott nincs beteljesülés, mert nincs meg, nem jött el a harmadik, de itt eljött a mindent és mindenkit megváltó. (Ma már nem mondják, de én még bizony emlékszem, hogy a katolikus iskolába járó kölkök hogyan csúfolódtak a reformátusba járó lurkókkal a cívis városban.) Ez a népi továbbgondolás: mi lehet a vége, valaminek történni kell! Amikor a nagyszülő azt mondja az unokájának, hogy: „Nem baj, ha nem érted még, az a fontos, hogy megjegyezzed!” Így maradt fenn a kun miatyánk is. Senki nem érti már, de mondják mindmáig. Így marad népdalrefrénként a „dúli-dúli a réten”. De így maradt fenn az ősi Naphimnusz, a Szórakaténusz mondóka is. Ezért imádkoztak az öreg kunok a kukoricához. Templomból kijövet kalapot emeltek a kukorica, azaz a tengeri előtt, mert az ő öregistenük a Tengri volt. Stephanos (jelentése szó szerint koronázott, becézve Pisti, azaz Utnapistim, aki hajójába gyűjtötte a meg-mentendő élőlényeket, erről a hajóról nevezik a temp-lomok csamokát mindmáig hajónak, a lelkek vigasz-talásának és megmentésének helyét) a Holdsarlón álló, napsugarakkal koszorúzott, a napkorong aranyával koronázott Boldogasszonynak ajánlotta országát, és semmilyen más egyéb bibliai személynek! István, aki okleveleiben kizárólagosan a hungarusok királyának és Hungária királyának mondta magát. A magyar szót, mint népet vagy nemzetet egyszer sem írta le, egyetlen oklevelében sem szerepel.

Fia nem Heinricus volt, hanem Emreh, Emér (csak a legújabb korban lesz ebből: Imre), azaz emír, azaz kisebbik úr. Úr jelentéssei az arabban mindmáig megvan, de a régi törökben is megvolt. Ajjaj, nagyon messzire vezet ez! Meddig ér az emlékezet kútjának a mélye? Egészen az égig.

Jegyzetek: 1

Julow Viktor már kimutatta, hogy a Ludas Matyi eredete a legrégebbről ismert asszír kori változatban, A nippuri szegényemberben is benne van. Julow Viktor: A nippuri szegényember meséje és a Ludas Matyi ó-romániai népmese mintájának kérdése. Irodalomtörténeti Közlemények 1963. LXVII. 6. sz. 2 Rubruquis: Hakluyt R.: Voyages etc. London. 1809. 1. 86. 89. Comani faciunt magnum tumulum super defunctum et erigunt ei statuam versa facie ad orientem, tenentem ciphum in manu sua ante vmbelicum. A fordító tudós ezt tévedésből, ostobaságból vagy szándékos félrevezetésből így fordította: A kunok nagy sírhalmokat csinálnak az elhunyt felett, és szobrot emelnek neki keletfelé forduló arccal, kezében tartva egy sírkövet (ciphust) a napernyő előtt. A tanbarom sajnos rossz helyen kotorászott a szótárban. A sírkő az cippus, a ciphum az csésze. (Lásd még: cibórium=tok, azaz tartó, cibórium=serIeg.) Az umbilicus=köldök, közepe valaminek. A kunbabáknak hangsúlyozottan mellük van. Jelentésük valami olyasmi, mint a szatmárcsekei csónak alakú fejfák A.B.F.R.A. feliratainak, amelyeket a boldog feltámadás reményében állítottak az elhunyt feje fölé.

3

Olzsasz Szülejmenov: Az ija. Zsazusü, Alma-Ata, 1975. Új Magyar Nagylexikonban: Istár (akkád), Innin, Inanna (sumer) Mezopotámia legfontosabb istennője. A sumer név a Nin-ana (az ég úrnője) összetételből ered. A hagyomány szerint Anu lánya, Samas (sumer Utu) napisten és Szin (sumer Nanna) holdisten leánytestvére. Szent állata az oroszlán, szimbóluma a csillag. A termékenység, a teremtés istennője. Az istennőt Mezopotámia szerte számos városban tisztelték. A helyi ősi termékeny-ség istennőket idővel Istárral/Isthoral kezdték helyettesíteni. (Új Magyar Nagylexikon 10. 54. o.) Zakar Andrásnál (A sumer hitvilág és a biblia, 1973.) Isthar istenasszony (Tell Amar) A mitológiai ábécé-ben (Gondolat, Budapest 1985.) Istár. Olzasz Szülejmenov az Az i ja című munkájában Isthor. (Sumer-Name, Zsazusü, Alma-Ata 1975.) A görögök Iszt-nek, a perzsák Izisznek hívják. A melléből kisdedet tápláló Izsisz istennő a keresztény istenanya előképévé vált. A görög nyelvben az isztera a gyermekszülő teremtő öl. Attribútuma, a nyolcágú csillag neve a görögben asztir. Innen lesz a nyelvekben a csillag neve: star, asztra, stella, aszter, stb. Egyiptomba Izisz kultusza Elő-Ázsiából érkezik, ahol az i. e. 4-3. századtól fogva imádták az élet, a föld és a termékenység istennőjét, Isthort, a Nap anyját. 4

írja I. M. Gyakonov, A. Szvanidze tanúságára hivatkozva.

5

A történetet lejegyezte Németh Gyula, öreg turkológus.

6 Ismerünk fennmaradt regős énekeket. A regölés szertartása, illetve a benne szereplő rítus-szövegek nem vezethetők le a judeo-keresztény liturgiából, ezért joggal következtethetünk arra (Sebestyén Gyula, Palkó István Kallós Zsigmond és mások nyomán), hogy itt úgynevezett ősvallási elemekkel, összefüggésekkel állunk szemben. (PI. A bucsui regösmisztérium: Az kemény alját az Úr Jézus nyugossza, bölcsőben fekdegélvén mi urunk Úr Isten... )

7 R. Lovas Gizella, tudományos kutató: Antanténusz, szórakaténusz, Élet és Tudomány.

8 Bona István: A hunok és nagykirályaik. Corvina, Budapest 1993., 193. oldal

11

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9. Ennek az ősvallásnak ismerjük egykori hivatalos nevét, hiszen I. Endre király 1046-ban kelt tiltó rendelkezésében ilyenformán nevezi nevén ezt a népi, nemzeti szertartásrendet: scythicus gentilis et ethnicus ritus, azaz szkítiai nemzeti pogány hit. (Az említett latin idézet helyes fordítása: Szkíta, népi, nemzeti szertartásrend. — A Szerkesztő megjegyzése) Itt és most nem részletezendő okfejtéssei ki lehet mutatni, hogy ennek a vallásalakulatnak a legtöbb és legmegbízhatóbb dokumentációja a manicheista iratokban maradt fent, és hagyományozódott ránk. Ennek egyik csoportjából, a kopt nyelvű ún. Kephalaiaból tudjuk, hogy a manicheusok ötelem-rendszere (tűz, víz, levegő, föld, éther) — hogyan kapcsolódott az Állatövhöz.

A mi regös-misztériumunk a maguk sajátságos, másutt fel nem lelhető elemkiosztása tökéletesen lefedik a zodiákusi forráshelyet, mégpedig hézagmentesen. Erdélyi Zsuzsa csodálatosan összegyűjtötte a népi Máriaénekeket, de a gyűjtés hatalmas munkája mellett a teológiai elemzésekre már nem futotta. 10 . Legutóbb erről Dr. Veres Péter: Ősmagyarok a Kaukázus előterében, különös tekintettel Bálint Gábor kaukazológiai munkásságának tükrében. A magyarság eredetének nyelvészeti kérdése]. Táltos Kiadó 2007. 208 o.

11

Pusztay Pál: Az ugor-török háború után. Magvető 1977., 43. oldal.

Ha mindig tudni szeretné a Dobogó, a Két Hollós könyvesbolt és a Vezér tv legfrisebb híreit, iratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE! A www.dobogommt.hu honlapon, a főoldal jobb szélső sávjában találhatja a feliratkozás lehetőségét. Csak egy érvényes e-mail címet kell megadni és már érkeznek is a legfrisebb hírek a szerves műveltség tárházáról! Honlapunkról ingyenesen, regisztráció nélkül (!) nézheti a Vezér tv adásait! Kattintson a bal szélen lévő kis TV-ikonra és máris indul a műsor. Ha szeretné tudni, milyen könyvek, dvd-k találhatóak a Két Hollós Könyvesbolt kínálatában innen megtudhatja.

é

Itt iratkozhat fel

12

Dobogó

Az égi erő dimenzióváltásai Az agy kéttengelyűsége, avagy összefüggés van az agy, az évkőr és a Szent Korona között? HERVAI TAMÁS Ez a tanulmány is Pap Gábor és Molnár V. József tanításaiból született, én csak kibővítem a példákkal, részletesebb elemzésekkel. Pap Gábor tanításai nyomán is tudjuk, hogy az égből érkező erők fent-lent és jobb-bal fordulattal érnek „földet”. Lásd a mágikus csomóról, és Csontváry: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című képén lévő 1 érdekes ágképződményről (1. ábra) szóló tanítását, „A napút festője” című művéből! Az égi működéshez képest a földi tükrözött. A tükörben pedig a jobb és a bal felcserélődve látszik! A túlsó világot éppen a tükörben lehet megidézni. Ezért kell letakarni a tükröt, ha halott van a házban, s ezért lehet a tükörben a szellemeket meglátni... stb. De ezért nincs a szellemnek tükörképe, ha megjelenik a szobában. A Szent Korona, az agy, valamint az állatövi rend egymáshoz való viszonyát kell először említeni!1. Nézzük most ezt részletesebben, hátha világosabbá válik, mi miért is történik? A Szent Koronán elől a pártázat férfias, Nap jelleget hordoz, bár a nőies típusú félköríves pártaelemek is megjelennek, a hegyes, háromszögletű, férfias, Napos típusok mellett, mégis közös jellemzőjük, hogy kisugárzást idézőek. A gyermek jellemzően, ilyen kisugárzó koronára mondja, hogy korona. Ezért, például az én ékkel szegett fejpántomat is koronaként értelmezi! (2. ábra) 2

3

Hátul gyöngypártát találunk, amely nőies, Hold jellegű. A jobb és bal oldal különbözőségét a felső Pantokrátor két oldalán — az agyféltekékhez képest mint majd látjuk, tükörfordítottan — megjelenő Nap- és Hold-szimbólumok jelölik (3. ábra).2 Nos (többek között) ezek biztosítják azt, hogy a Szent Korona különböző képei valóban az aktuális agyterület fölé kerülhessenek és „működésükkel” befolyásolják annak működését.3 A koronáról bővebbet Pap Gábor: „A Szent Korona nevében...” 4 című CD-n lehet hallani, illetve az „Angyali Korona szent csillag” című füzetében lehet olvasni! Az égből érkező energiák a kereszten át a keresztpántokra kerülnek, mikor is a függőlegesen érkező, királyi működést segítő erők, a felső Pantokrátor képen jelölődő polaritással érkezvén, meg kell, hogy forduljanak, hiszen másik dimenzióba érkeznek. Ezt a képzetet a keresztpánt, kereszthez viszonyított derékszögű síkja is megerősíti (4. ábra). 4

Ha „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél” akkor arccal a Bak felé, háttal a Ráknak állok így balra a Mérleg, jobbra a Kos kerül. Azaz bolygó-erőbenlétileg lesz helyes a keresztpántra érkezés, ha tűz elemű erőt feltételezek, a Kosban ugyanis erőben van a Nap. És ezt kell feltételeznem, hiszen itt a király tűzzel keresztelése történik. Ahogy Keresztelő János mondotta, aki utána jön az tűzzel keresztel; és itt Jézus Krisztus működésére van tájolva minden. Részint Ő jelenik meg a felső Pantokrátor képében az elülső pártán, és ezzel mintegy a Napminőséget is előre hozza, hisz Ő az Igazság Napja, másrészt maga a képanyag is mutatja: ez a korona Új szövetségi alapú! Ha tűz-erő jön, a három tüzes jegy kerül képbe: Kos, Oroszlán, Nyilas. Vajon melyik fog meghatározó módon szerepelni? Hiszen természetesen a másik kettő is vele érkezik majd.

13

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM Nyilvánvalóan az Oroszlán. Miért? A Kos ebben az esetben, mint láttuk, erőbenléti állapotában jelentkezik. Az erő a Nyilas irányából érkezik, a Tejútrendszer középpontja felől. Maga a király is a Nyilasság képviselője, hiszen magyar királyról van szó! Az uralkodónak Nap erőt kell kapnia, és annak otthona az Oroszlánban van. És még valami, ami árulkodó jel itt: az erő első útja a Vízöntőhöz (Pál) vezet, mert abban testesül, az a testisége! Ez a Szent Korona erővonulási ábráján követhető. (5. ábra) Az is látható, az energiaáramlás a kis-évköri rendet követi, mert Pálnál a Vízöntőnél indulva, a következő állomása Géza/Buda, a Halak képviseleténél lesz.

Bal féltekei tulajdonságok

Jobbféltekei tulajdonságok

konvergens

divergens

következtető

képzelőerő

racionális

irracionális

absztrakt

tárgy-centrikus gondolkodás

realisztikus

impulzív

objektív

szubjektív

humorérzék nincs

humorérzék

irányított

szabad

rend észlelése

tisztánlátás, bölcselet, hit

gyakorlatias gondolkodás

szárnyaló gondolkodás

részletek felismerése

a kép átlátása

szabály megértése

lehetőségek felismerése, kreativitás

időérzék

időtlen

valami mire jó

először valaminek a nevére figyel

Az agyféltekék eltérő működése közismert dolog. Kevesebben tudják azonban, hogy az agyféltekék elülső és hátulsó fele is eltérő működést mutat. (6. ábra) Még kevesebben vannak azzal tisztában, hogy ez a működésbeli sajátosság, — mint az az ábráról is leolvasható — míg a bal félteke inkább férfias, azaz Nap tulajdonságú addig a jobb inkább nőies, azaz Hold tulajdonságú megfeleltethetést is magában rejt.

6

Az agyban bolygó-otthonlét szerinti az elrendezés, mert a hátulsó rész Hold jellegű. És a Rákban ő van otthon. És így is kell legyen, hogy az ösztönvezérlés az atyai erőket is (melyben az apai és anyai együtt van!) hozhassa! Most lássuk, mit tudunk az agy működéséről? Kihangsúlyozom, amit Varga Csaba „A magyar ész” című írása tudatosított bennem, hogy bár mindkét agyféltekénket használjuk, az egyik mindenképpen domináns lesz, és a másik „tevékenységét” is felülbírálja. Tehát, például hiába a bal félteke az algebrikus, matematikai sikereink nekünk lesznek, mert mi, egyszerre átfogva a rész számítások eredményeit, könnyebben egyesítjük azokat, s így hamarabb jutunk helyes eredményre azoknál, akik külön-külön, az összegek összesítésével kénytelenek eredményre jutni. Elsőnek az agyféltekék működési különbözőségeit tekintsük át, nagyjából megfeleltetve őket egymásnak: Bal féltekei tulajdonságok

Jobbféltekei tulajdonságok

beszéd- és nyelvhasználat

néma, látó, térmanipuláló

szekvenciális, digitális

egyidejű, analóg

logikus, analitikus

szintetikus, holisztikus

algebrikus

geometrikus

intellektuális

ösztönös

A féltekék elülső fele ismét Nap-szerűbb, hiszen az akaratlagos vezérlés befolyásolja, míg a hátulsó felek Hold-szerűbb működést mutatnak, az ösztönvezéreltség okán. Éppen úgy, ahogy az évkőrön a bolygók erőnléti és otthonléti tengelyei elhelyezkednek (7. ábra). Figyeljük meg a váltást is! Elsődlegesen erőnlétből otthonlétbe váltott a működés, de a Szent Korona két oldala, és az eleje és hátulja is, másként működő! Míg az oldalak esetén különbözik a Szent Korona és az agy működése és ez az erőnlét szerint rendeződik, addig az elülső és hátulsó rész azonos működésű mindkettő esetén, és az otthonléti elrendezéssel mutat megegyezést.

14

Dobogó

7

Ezután a szellemi energiákból fizikai síkú energiák lesznek, ami egy fent-lent fordulatot jelent, és ha ez megtörténik, az Oroszlán, vagyis a földi síkú uralkodó átszellemül. Lelki-szellemi síkon felemelkedik, ha az anyagi síkon alázatot tanúsít, s szakrális uralkodóvá nemesül. Így viszont, mint Nyilas képviselet, már Ló állapotú! A Szent Korona szembenézvést bal oldalán, ún. harcos szentek, míg a jobbon, „igével működő” szentek találhatóak. Ezek, Kozma, sebész és Damján, belgyógyász képviseletében, mely felosztás megint Nap és Hold típusúként is nézhető, jelennek meg leghátrébb, sőt köztük zárul is az energiapálya. Ezt a hátsó részen egy keresztező működés fordítja meg, hiszen a Pantokrátor „Holdas” oldalára Attila képe kerül, és a másikra Budáé. Így viszont az agy felosztásnak fog megfelelni a két kép helyzete, ám ellentétes lesz a felső Pantokrátor, által kijelölt Nap-Hold helyzettel! A fényarányokat tükrözi Szt. György és Szt. Demeter pajzsa. (8-9. ábra) Györgynél negyednyi, Demeternél háromnegyednyi látható belőle. Ketten így tesznek ki egy egészet. Talán akként is felfogható a pajzsok jelentése, hogy az abroncs már a földi közeg, hiszen fordított arányban áll viselőjük működésével a pajzs mérete, ezáltal a „harcos” Napos oldalon kisebb, az „igés” Holdas oldalon nagyobb, vagyis az ellentétes minőséget hozza képbe. Mint egy mai Jang-Jin ábrában, az egyikben benne van a másik is. Az is érdekes, hogy Györgynél a dárda, mintha a pajzsnap egyik sugarát idézné, tehát egyezne azzal, míg Demeternél mintha keresztezné a kisugárzás irányát a lándzsa. Azért nevezem kétféleképen, mert eltérő működésüket szeret-

8-9

ném hangsúlyozni ezzel is. S bár Demeter az „igés” oldal szentje, mégis az ő kezében lévő eszköz iránya egyezik meg a Krisztus oldalsebébe hatoló lándzsával. Talán így is a kettősséget szemléltetve. A Szent Korona energetikai ábrája két szívének csúcsa is, a korona beosztásának, megfelelő (Hold) térfélre mutat. Egyik a Pantokrátor kép Hold irányába, másik a Szent Szűzanya és a gyöngypárta irányába. Az elülső Pantokrátor képen lévő feliratok is érdekes feltevésekre vezethetnek (10. ábra). Az IC XC felirat ugyanis, mint Jézus és Krisztus, a Fiú emberi-földi (Emberfia), és isteni-égi (Istenfiú) mivoltát megidézve, a fent-lent cserét a fizikai síkon, az abroncson mutatja fel, és ellentétes irányú a felső Pantokrátor által, a keresztpántokon, kijelölt NapHold oldallal. 10 Még a Gyezu-Kresztosz, egyező-keresztező, egyfajta értelmezését kell megismernünk. Itt az egyezés az emberi és az isteni egységét is jelentheti, míg a keresztezés magát a fordulást vagyis, csak fordulattal érhető el az emberiből a megistenülés! Méghozzá kétféle fordulatról van szó, hiszen az ábrázolásokon jól látható, a két pálca (11. ábra), másutt a tartórúd páros (12. ábra), mindkét tagja kitér a függőleges irányból ahhoz, hogy keresztező lehessen.5

11

12

Látható, messzire vezet a szkíta bölcsesség, mely — s éppen a Szent Korona az egyik legbizonyítóbb ebben — nálunk magyaroknál szervesen él tovább. Ide tartozó az a szkíta Iker ábrázolás, mit leginkább „vérszerződés” néven ismerünk (13. ábra). Ilyen a Fettich cikkben6 szereplő aranylemez (14. ábra) két állatalakja is. A lónak, mely itt a Nyilas tulajdonság képviselője, ahhoz hogy a földi síkon a helyes irányban tudjon haladni, részint szellemiségét alázattal a lelkisége alá kell rendelnie, (nézzük, mennyivel mélyebben van a feje a lelkisége képviseleténél, és hogy letérdel!) részint testiségét teljesen le kell állítania, annak, bizonyos szempontból, meg kell halnia (fizikai szinten). Ez a mozdulat adja a vízszintes tengelyű fordulatot, mely így a fent-lent cserévé válik. (Folytatás a 29. oldalon)

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

15

A Szent Korona-tanról ma. Ma? Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF Az elmúlt évek talán egyik legfontosabb közéleti folyamata, hogy általános felismeréssé vált az összefüggés a biztonság, a kiszámíthatóság, a szociális béke és az alkotmányos szabályozás között. Immáron sürgető igénnyé vált az elmúlt zaklatott 20 év, azaz a rendszerváltás befejezése, a stabilizáció. Egyszerű „józan paraszti ésszel” is megállapítható a kapcsolat Magyarország, a magyarság nyomorúsága, mint következmény, valamint a mostani ideiglenes alkotmányos szabályozás, és annak ellentmondásai, mint okok között. Az alkotmány ugyanis nem önmagáért való dolog. A jogállamiság modern alkotmányos rendszerét akkor és úgy szabályozzuk helyesen, ha a közösség azt magáénak érzi, tudja. Ez pedig akkor valósul meg, ha a közösség ura önmagának, azaz szuverén. Gondoskodni tud országáról, ennek részeként védeni tudja saját és közösségi vagyonát és ahol jogait és kötelezettségeit nem relativista szemlélettel gyakorolja, hanem az igazságosság rendjét követendő célnak kitűzve műveli. A jelen és a jövő biztonsága sem választható el a közösségi összetartozás élményétől, a nemzeti öntudattól, így a múlthoz kötöttségtől, a történeti tapasztalatoknak az alkotmányos rendbe történő beépítésétől. Mind ez feltétele egy olyan alkotmánynak, ami képes mindig az adott korban keretet és garanciát adni a megmaradásnak. Kezdve a közösség biológiai fennmaradásának szintjétől, egészen a nemzeti létként való megélés szolgálatáig. Itt érkeztünk el az úgynevezett Szent Korona-tanig, amelynek megértéséhez kétségkívül el kell tudni szakadni a meghatározó markszista–liberális világ és történelem magyarázattól. Az olvasó talán iskolai tanulmányaiból emlékszik arra, hogy a magyarság nagyhatalmi létének idején, de a kiszolgáltatottságának évszázadai alatt is sikeres alkotmányos küzdelmek során vívta ki jogait. Védte államiságát és megmaradását az Aranybullától, az 1848-as áprilisi törvényeken keresztül a trianoni tragédiát követő ujjá épülésig. A Szent Korona-tan ennek a közösségi, vagy alkotmányos rend alapelveinek közös megnevezése. Ennek a rendnek az alkotmányos formája az úgy nevezett történeti alkotmány, ami nem egy alaptörvényben szabályozza az ország alkotmányos rendjét. A történeti alkotmány az évszázadok alatt alkotott alap- vagy sarkalatos törvények sorozata, amelyet a szokásjog, elsősorban a Szent Korona-tanba összefoglalt alapelvek, hagyomány rendezett szerves egységbe, mint ahogy a kovász a kenyeret alkotó anyagokat. A Szent Korona-tan alapelvei messze a régmúltba vezethetőek vissza és először a középkor késői századaiban rendszerezték azokat. Megállapítható, hogy míg

a magyar alkotmányos rend Szent Korona-tanban foglalt alapelvei állandónak bizonyultak, addig az azokhoz rendelt közjogi intézmények (államfő, törvényhozás, törvényalkalmazás, a végrehajtás intézményei, önkormányzatiság, stb.) szabályozása korszakról korszakra változott, az adott korszak kihívásainak megfelelően. Általában a megelőző korszak intézményeinek reformjával, de esetenként új, Európában máshol már alkalmazott intézmények átvételével is. Melyek azok a bizonyos, Szent Korona-tanként öszszegzett alapelvek, amelyek kiállták az idők próbáját, és amelyek korszakról korszakra mindig alkalmazást nyertek? Alkalmazásuk nélkülözhetetlenségüket is bizonyította. A Szent Korona-tan alapelvei egységes rendszert alkotnak, amit egy hasonlattal próbálok bemutatni. Minden alkotmány legfontosabb szabályozási tárgya, hogy kié a hatalom, ki gyakorolja az országon belül a szuverenitást. Az európai történelemben alapvetően vagy a király, vagy a nép, illetve a nemzet. Ha hasonlattal kívánunk élni, akkor képzeljünk el egy páncélszekrényt, amely a közösségi lét feltételét jelentő vagyont rejti. Ha a királyé a hatalom teljessége, akkor neki van kizárólagosan kulcsa a széfhez. Ha a népé, vagy a nemzeté a szuverenitás, akkor nép nevében eljáróknak, akár demokratikus, akár diktatórikus a rendszer. A demokratikus rendszerben a többség nevében kormányzók még a hatalom- megosztás rendszerének ellenére is döntő befolyással bírnak a törvényhozásra, a végrehajtásra és közvetve a bíráskodásra is. A magyar történeti alkotmányos rend egyedülálló abban, hogy a hatalom teljességét nem a királyra, vagy a nemzetre bízza, hanem a Szent Koronára. A Szent Korona-tan alapján a hatalom forrása a Szent Korona (iurisdictio, vel ditio Sacrae Regni Coronae) Ennek a jelentősége, hogy a „magyar páncélszekrényt” nem egy kulcs nyitja, hanem kettő. Az államfő, (majd 1848 után vele együtt a miniszterelnök által megjelenített központi hatalom), illetve a nemzet önkormányzati rendszere, amely együtt tudja azt kinyitni. A két fél közti hatalom-megosztásban a kettő mellérendelten egyenrangú, de a hatalom elsődleges gyakorlója az államfő-király tekintetében is a nemzet. A Szent Korona-tan második tétele, a mellérendelt hatalomgyakorlás elve és gyakorlata (membrum Sacrae Regni Coronae). Ez a rendszer túlmutat a klasszikus hatalom-megosztás végrehajtó hatalom, törvényhozó és bíráskodás, valamint maradék elven meghagyott önkormányzatiság hatalmi ágain. Ugyanis a magyar alkotmányos rendszerben az önkormányzatiság különböző formái (területi, érdekképviseleti, vallási, esetlegesen etnikai, stb.) nem kiegészítő negyedik

16

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

hatalmi ágként jelennek meg, hanem a végrehajtó hatalom, törvényhozó és bíráskodó hatalmi ágakon belül. Magyarán a központi hatalom intézményrendszere (kötődjön az államfőhöz, vagy a kormányfőhöz, vagy kettőjükhöz,) addig terjed csak, ahol az önkormányzatiság kezdődik a jelzett hatalmi ágakon belül. Ez a rendszer így töretlenül szolgálta a magyarságnak szabadság vágyát, és a nemzetet, államot vezető személy iránt érzett tekintélyét, és annak erős központi hatalmát, amennyiben a vezető személy megfelelő (szakrális) volt. Ha nem volt megfelelő, például külföldi hatalmak, így bankok lekötelezettje volt, akkor viszont a hatalma csak a különböző hatalmi ágakban megjelenő önkormányzatiság intézményrendszeréig terjedt. Ugyanakkor ez a rendszer biztosította a más vallási, etnikai stb., öntudatú népek saját törvényei szerinti létét is. A magyarság rendelkezik azzal a képességgel, hogy más népeket egyenrangú partnernek tekint, ha az jogaival azonos kötelezettségeket visel, és nem tör a kizárólagosságra. A Szent Korona tagság azt is jelentette, hogy az országos politikai jogosultak egyenlő jogokkal bírtak, amelyeket nem a királytól, hanem a Szent Koronától kapták, amelyet a király nem vonhatott el. Ez az el nem vonható szabadságjogok egyik első, a középkorba visszanyúló megfogalmazása. Ennek a következménye az is, hogy a vallás küzdelmek korában az egyes korlátozást szenvedett vallási közösségek nem azért harcoltak, hogy jogaik legyenek, hanem azért, hogy azokat ne sértse meg a királyi hatalom. A Szent Korona így a modern jogállamiság szimbóluma is. A Szent Korona-tan következő tétele a korábbi hasonlattal élve arra ad választ, hogy vajon a széfből kivehető-e minden, ha a „két kulcs” együttesen kinyitná. Nos, nem. A nemzeti vagyon ugyanis nem csak állami, illetve magán vagyont, vagy magánosok tulajdontársulását jelenti, amely felett korlátlanul lehet rendelkezni (eladni, elzálogosítani, stb.), hanem olyan vagyont is, ami forgalomképtelen. Ezt nevezték a Szent Korona tulajdonának. (Radix omnium possessionum Sacrae Regni Coronae) Ez két részből állt. Az egyik az elidegeníthetetlen „állami javak”, az úgynevezett elidegeníthetetlen korona javak (peculium, bona Sacrae Regni Coronae), illetve a másik, a magánosok föld vagyona 1848-ig (aviticitas-ősiség). (Ez utóbbit 1848ban megszüntették, de nem vezettek be olyan állami és önsegélyező hitelezési rendszert, amely meggátolta volna a magánosok — nemesek, parasztok — tömeges tönkremenetelét.) Ugyanis a Szent Korona tulajdonjoga eredetileg azt a hatalmi építkezést tette lehetetlenné, ami az állam és az állampolgárok egyidejű eladósításával nyer kizárólagos befolyást a nemzet vagyona és így a nemzet felett. Az elidegeníthetetlen vagyon személyek és az általuk szervezett önkormányzatok általi birtoklása, használata adja azt a megkérdőjelezhetetlen anyagi alapot, amely garanciája az önkormányzatiságnak. A Szent Korona szuverenitásából, azaz, hogy Ő a hatalom forrása, (amiért is a történeti közjogban sze-

mélyként tisztelték), következik a negyedik alapelv. Ez az értékrend elve. A szent jelző arra utal, hogy létezik egy olyan értékrend, amely nem vitatandó, hanem követendő. Létezik a jó és rossz kategóriája, amely megismerhető és nem relatív kategória. Ha létezik a jó és a rossz, akkor beszélhetünk közjóról, illetve igazságról. Az igazságosságra törekvő rend feltétele, hogy jogok és kötelezettségek egyenlő arányban álljanak. Akinek több van, annak több a kötelezettsége is. Ha van jó és rossz, akkor a szabadság e kettő közti választás. Ha nincs jó és rossz, akkor a szabadság vágyaink a mások és végül a magunk kárára történő korlátlan kiélése, így a profitérdekek egyeduralma is. Sajnos az elmúlt 20 évben a relativista szemlélet érvényesült. Ennek következtében az alkotmányban leírt jogok tartalma viszonylagossá vált, a koherencia feltételéhez nem kötött alkotmánybírósági döntések és az aktuális országgyűlési többség változó értelmezésének territóriumává. (Továbbá az egyes kardinális kérdésben a döntés meg nem története, például a nemzeti bank jogállása, a nemzeti vagyon értelmezésének elmaradása is ezt szolgálja.) Ha a jogok és fogalmaik tartalma viszonylagos, a bíróságok jogot és nem igazságot szolgáltatnak, akkor a kötelezettségek végképp anakronisztikussá válnak. (Mennyit adóznak jövedelmeik után a globális cégek, bankok és mennyit az állampolgár!) A közéletben pedig a rossz megnevezhetetlenné, sőt normává válik, a magánéleti viszonyokban is az abszurditás lesz meghatározóvá. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányban foglalt emberi jogoknak csak akkor van valós tartalma, ha a fogalmak mögött megkérdőjelezhetetlen az értelmezés, az érték orientált jogalkalmazás, valamint a jogok, hozzá mérhető és jól körülírható, számon kérhető kötelezettségekkel párosulnak. Azaz a jogrend természetjogi alapokon áll. Ennek következtében a közéleti szereplőktől, az intézmény rendszertől legalább formálisan elvárt az értékkövető magatartás, tartás. A Szent Korona-tan ötödik alapelve a jogfolytonosság elve, a „törvénytelenségre jog nem alapítható” elv. Ez köthető a Szent Korona-tan iura Sacrae Regni Corona elvéhez. Amennyiben a király, vagy a nép nevében eljárók az értékek értelmezésében, a közösségi vagyonok feletti rendelkezés tekintetében ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalomhoz jutnak, azaz megszerzik a teljhatalmat és felborítják a mellérendelt, megosztott hatalmat biztosító intézményrendszert, akkor megszakad a jogfolytonosság. Különösen igaz ez, abszolutista királyi hatalom, illetve diktatórikus néphatalom gyakorlása esetén. Ha megszakad a jogfolytonosság, akkor a hatalom törvénytelenné, azaz illegitimmé válik. A jogfolytonosság egyértelmű megszakadása, ha megszálló hadsereg tartózkodik az országban és az szabja meg az ország jogrendjét, ahogyan ez 1944. március 19. után történt. Sokszor felvetődött az, hogy a mai rendszer legitimitása problémás, esetleg megkérdőjelezhető. Ennek kettős oka van. Önmagában az, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás idején az ország

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM még megszállt ország volt. Másrészt a mai hatályos alkotmányt, ami a népszuverenitás alapján áll, épp a megszállás okán sem 1949-ben, sem 1989-ben nem fogadhatta el népszuverenitás által felhatalmazott szerv. A nagyobb probléma mégis az, hogy ha ez a rendszer az 1946-49-ben, a megszállás idején létrejött rendszerrel tartja az alkotmányos jogfolytonosságot, akkor utólag jóváhagyja, törvényesíti a törvénytelent. Vitathatatlanná teszi az akkori rendszer jogi aktusait (államosítás, privatizáció, államadósság) és elévültté a rendszer bűncselekményeit (azaz, amikor saját jogrendjét sem tartotta meg.) Az 1949-es alkotmánynak a tartalmi, formai és politikai elődje az 1919-es kommün „alkotmánya”. Nyilván nem lehet az idő kerekét visszaforgatni, de az elmúlt 20 év alkotmányos hozzáállása a korábbi hatalmi rendszer struktúráinak zökkenőmentes továbbélésének alkotmányos garanciáit biztosítja és a mai válsághoz vezetett. Hogyan lehetne a mai körülmények között a Szent Korona-tant alkalmazni? Nézetem szerint az új alkotmány preambulumában hivatkozni kell az alapelvekre. A Szent Koronára, mint a hatalom teljességének szimbólumára, a megmaradt nevesített nemzeti vagyon abszolút védelmére, illetve a Szent Koronára, mint annak tulajdonosára, ezen együtt szociális biztosítékokra, és a vitathatatlan örök értékrendre. Továbbá a mellérendelt hatalmi szerkezetre is, azon belül az önkormányzatiságra, annak megkérdőjelezhetetlen vagyoni hátterére (nem csupán a jelenlegi törzsvagyoni védelemre gondolok). Az új alkotmány rendszerének vállalnia kell az ezeréves történeti magyar állam törvényes rendszereivel való jogfolytonosságot. Hogy ezekből az alapelvekből a jelenkor és az utókor milyen jogi konzekvenciákat vállal fel, az onnantól az adott korszak politikai, nemzetközi mozgásterétől függ, de a kaput megnyitottuk az igazságosságra törekvő rendszer, így az emberi jogok megkérdőjelezhetetlen értelmezése felé is. Nyilvánvaló az is, hogy a Szent Koronára történő hivatkozás, esetlegesen annak a hatalom forrásaként történő elismerése, éppen úgy, mint akár a királyi szuverenitásból levezetett angol alkotmányos rend sem ellentétes az Európai Unióval, vagy más nemzetközi szervezeti tagságunkkal sem. Viszont levezethető belőle a magyar pénzrendszert működtető monetáris intézmény rendszer függősége a fiskális rendszert működtető alkotmányos szervektől, kimondható és vitathatatlanná tehető a nemzeti vagyon védelme, beleértve a termőföld, az ásványkincsek, az édesvíz és termálvíz védelme, sőt a magánosok ingatlanának védelme is. Biztosítható a nagy magánvagyonok védelme is, amennyiben teljesítik arányos kötelezettségeiket az egész közösség felé. Így ezek a vagyonok nem csak a megbízó külföldi hatalmaktól függenének, hanem az alkotmány is védené őket, így szabaddá téve őket. Milyen formában születhet meg az új alkotmány, amennyiben figyelembe vesszük a történeti alkotmány hagyományát? A történeti alkotmányt egymásra

17

következő törvények összessége jelentette. Nem kartális formában jelent meg, mert nem akart ideológiai rendszerek államban alkalmazandó kötelező rendje lenni. Ugyanakkor praktikus követelményként már a történeti alkotmány idejében is felmerült a kartális forma és történeti forma közös alkalmazása (lásd pl.: Teleki Pál alkotmánytervezetét), amit több állam is követ, például az Egyesült Államok is. Ez a kompromisszum különösen indokolt most, tekintettel arra, hogy 1949-től kartális formája van az alkotmánynak. Célszerű az alapelveket és nem csupán a történeti múltat magába foglaló preambulum után egy tömör alkotmánylevél alaptörvényként történő elfogadása, amely azonban csupán a legfontosabb intézményekről szólna. Az egyes intézményeket pedig külön törvény szabályozná. Ezeket a törvényeket az élet kihívásának megfelelően könnyebben lehetne megváltoztatni, míg az alkotmányt jelentő alaptörvényt kevésbé. Az egyes törvények előtt is állhatna az egyes intézmény magyar történetiségére utaló preambulum. Így például az alkotmány szólna az országgyűlésről, mint a törvényhozó szervről. A kiegészítő törvény annak szerkezetéről, eljárási rendjéről, stb. A törvény ekként egy előszóval kezdődne, amely felidézné a magyar törvényhozás intézményes múltját. Megjegyzem, én óvakodnék az 1867-es dualista rendszer közjogi intézményrendszerének fetisizálásától. Az alapelv az elsődleges, az intézmény, pedig korszakhoz szabott. Például az 1920-as jogfolytonosság helyreállítás kezdete után is csak 7 évvel állították helyre a kétházas országgyűlést, ahol a felsőházban az érdekképviseletek kaptak helyet. Először ugyanis az érdekképviseletek rendszerét kell helyre állítani. Ez azt is jelentené, hogy az elmúlt hat évtized hatalmi struktúráit kellene valóban demokratizálni, kiválasztási rendszereit új alapokra helyezni. Egy régi hatalmi hálózat bármilyen intézményrendszerben megjelenhet, neki az mindegy, hogy milyen lehetősége van eddigi hatalmának további kizárólagos fenntartására. Végezetül egy fontos kérdésre kell válaszolni. A Szent Korona-tan alkalmazható-e köztársasági rendben, vagy csak a királyság államformájában? A leírtak alapján talán egyértelmű, hogy nem csak a királyság rendjének az alapja lehet. A megszállás idején bevezetett köztársasági rend 1946-os alaptörvénye is hivatkozik a Szent Korona-tanra, mint saját előzményére, mert a demokratikus köztársasági rendet annak örökösének és beteljesítőjének tartotta. Egy új alkotmány lehetővé teheti a nemzet magára találását, a népi és nemzeti gondolat szociális alapon történő mesterséges szembeállításának megszüntetését, valamint a jelen, a jövő, és a múlt egységének helyreállítását. A mi humán erőforrásunk a legfontosabb nemzeti vagyon. A Szent Korona tagjai a nemzet mi vagyunk, így a Szent Korona védelme saját magunk és küldetésünk védelme is. Dr. Tóth Zoltán József, jogász, politológus, címzetes és egyetemi docens.

18

Dobogó

Hun-magyar történeti kapcsolatok OBRUSÁNSZKY BORBÁLA A hun birodalom a késő ókortól egészen a középkor érett szakaszáig érdemben befolyásolta az európai politikát. Attila utódai nem tűntek el a térségből, hanem továbbra is jelentős politikai erőként meghatározták a kelet-európai és a kaukázusi térség történetét. Nekünk, magyaroknak legalább három kapcsolódásunk is kimutatható velük. A hun-magyar rokonság a tudomány eszközeivel is bizonyítást nyert és nyer! Bár a nagy Attila halála után, 453-ban az egységes, az Aral-tótól a Rajnáig húzódó hun állam felbomlott, mert utódaik nem tudták ezt a hatalmas térséget öszszefogni, de még így is nagy területek maradtak az utódok kezén. Dengizik és Irnek, a mi Csabánk népe nem tűnt el, ahogyan azt a finnugrista magyar történészek állítják, hanem a nyugat-európai területek, valamint a pannóniai térség kivételével meg tudták őrizni fennhatóságukat a keleti térségben. Emlékezzünk csak a magyar krónikák beszámolóira, ahol a nagykirály legkedvesebb fiáról, Csabáról és utódaikról komoly hagyomány őrződött meg, akik az Árpád-házi magyar királyok ősei voltak. Ez a leszármazási ág olyan erősen szívódott belénk, hogy minden áltudományos magyarázat ellenére máig éltet bennünket. Most röviden tekintsük át a tudományos bizonyítékokat a hun-magyar rokonságra.

vábbélésükről és a magyarokkal való kapcsolatukról hiteles forrásadatok állnak rendelkezésre, melyeket Király Péter professzor néhány éve publikált. Az általa említett Meroving- adat szerint 561—562-ben már Pannóniában hungarusok éltek! Később, a krónikás adatok folyamatosan írnak erről a népről, tehát nemcsak véletlen bejegyzésről van szó. A hungarus, vagyis a hungár szó jelenléte nemcsak azt bizonyítja, hogy a hunok 453-at követően is továbbéltek a Kárpát-medence nyugati részén, hanem azt is, hogy még az avarok bejövetele előtt már magyarok éltek Pannóniában, akik legkésőbb csak Attila hunjaival jöhettek be a Kárpát-medencébe! A hungárok, csakúgy, mint az onogurok, hunugorok, ogurok, ugrik, stb. mindig és kizárólag a magyarokat jelenik az idegen forrásokban, és nem más népcsoportokat — hívta fel a figyelmet Thury József, kiváló történészünk után Király Péter. Ahogyan már fent említettem, Jordanes feljegyezte, hogy a hun Dengizik több hadjáratot vezetett Pannóniába, ami azt jelentette, hogy ő közel élt a Kárpát-medencéhez, hiszen hadaival könnyedén kellett eljutni ide, veszteségek nélkül, hogy ott a gótokkal szemben megmérkőzhessen. Ez az adat nagyon fontos lehet számunkra: Pannoniától keletre, egészen Dengizik központjáig nem élhetett ellenséges erő, hiszen akkor a hun királyfinak akkor előbb azzal kellett volna megküzdeni. A hadviselés alapvető előírása, hogy nem lehet

Hunok a Kárpátokban, az első kapcsolat Vegyük először vizsgálat alá Jordanes tudósításait. A VI. századi Getica című mű ugyan nem teljes részletességgel írja le az Attila halála utáni történéseket, hanem egyes részei főleg a volt római birodalom részeinek történetéről közöl tudósításokat. Talán azért esik szó két fontos tartományról, Pannóniáról, (Dunántúl) és Illiriumról (Délvidék), mindkettő a hun birodalom felbomlása után idegen kézbe (gót, illetve gepida) került. Bár nálunk a finnugrista történészek szeretik a hunok bukását 454-re datálni és leírják, hogy a nedaoi csata után a hunok felmorzsolódtak és eltűntek a történelemből, Jordanest olvasva, teljesen más kép bontakozik ki előttünk. Annak alapján Attila halála után több éves harc kezdődött a gótok-gepidák, valamint a hunok és szarmaták között a hunok örökségért és nem csupán a fenti csatában dőlt el a Kárpát-medence birtoklásának sorsa. A második Attila-fi, Dengizik például még azután is több hadjáratot vezetett Pannónia ellen. Miután nem sikerült visszaszereznie a volt hun területet, Jordanes a következőképpen összegezte a gót-hun háborút: a gótok a hunokat fennhatóságuk alá vonták Pannóniában! Ez azt jelenti, hogy idegen erők uralma alá kerültek, nem pedig azt, hogy eltűntek volna. To-

Gepidanak tartott hun ötvösremek. Szilágysomlyo, V. század közepe

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM átvonulni ellenséges területen, ha nem győztek le minden ellenállási központot. Azt nem is írják le a források, hogy meddig terjedt a hun királyfi felségterülete, de az biztos, hogy a Duna-Tisza közétől keletre lehetett, ott ugyanis a szarmaták éltek, Babaj királyukkal az élen. Valószínűleg inkább szövetségesei lehettek a hunoknak, mint a gótoknak, vagy gepidáknak. Dengizik birtoka tehát a Tiszántúltól bármeddig terjedhetett keletre. Talán Dengizik szállásközpontját már meg is találták a régészek. 2010. februárjában, Ukrajnában, az Odessza járáshoz közeli Jalpug-tónál egy szenzációs V. századi hun fejedelmi sír tárgyaira bukkantak. Sajnos, a csodás aranyleletek nem ásatáson kerültek elő, hanem a sírrablóktól foglalták le, ezért nem biztos, hogy megkerült a teljes kincslelet. Az ukrán régészek szerint, vagy Attilának, vagy valamelyik fiának lehetett a temetkezési helye. Nem elképzelhetetlen, hogy Dengizik sírjára bukkantak. Térjünk vissza a hunok Kárpát-medencei jelenlétére. Ha Dengizik szabadon közlekedett a Kárpátoktól nyugatra egészen Pannóniáig, akkor hol éltek a finnugristáink által dicsőített gepidák? Valószínűleg nem Erdély területén, hiszen akkor nekik kellett volna megmérkőzni a betörő hun seregekkel. A korabeli források alapján teljesen bizonyos, hogy ők nem Erdélyben, hanem a fent már említett volt római területen, Illiricumban, vagyis a mai Délvidéken tanyáztak, hiszen a források mindig a Dunától délre említik Daciát. Akkor

19

miért is helyezték a gepidákat Erdélybe? Az ókori Dacia név kettőssége megtévesztette a kutatókat, ők egyből a mai Erdélyre, a Mezőségre és a Partiumra gondoltak, holott 280 után, vagyis a régi erdélyi Dacia kiürítése után a nevet átvitték a mai Délvidékre és a késő ókortól Dacia=Illirium. Az egyébként a római birodalom leggazdagabb tartományainak egyike volt, ráadásul stratégiai központ volt a kelet-nyugati kereskedelemben. Ennek megszállása volt fontos a gepidáknak, hiszen a kereskedelmi és hadi utak ellenőrzése kiváló bevételi forrást jelentett számukra. Azzal nem vitatkozunk, hogy a gepidák egyes csoportjai élhettek elszórtan máshol, akár a Tiszántúlon, akár Erdélyben, de uralmi központjuk a fenti helyen, vagyis a mai Délvidéken volt. A finnugristák azért helyezték őket Erdélybe, hogy onnan hivatalosan is eltüntessék a hunokat. Arról végleg hallgatnak a hazai akadémiai történészek, hogy élt egy Álmos nevű hun is Dacia tartományban. A hunok ugyanis ott is továbbéltek, csak gepida fennhatóság alatt. Egyébként elég sok hun nemes, köztük Attila néhány utódja is megtelepedett a déli tartományban, sőt sokan ott is előkelő körök tagjai lettek. A székelyek hagyománya, mely megőrizte a Kárpát-medence keleti felének hun továbbélését, nagyon is reális, hiszen ezt források is alátámasztják, sőt a román régészeti kutatások is ott valószínűsítik az egykori hun központot, ahol a székelyek hagyománya, vagyis Udvarhelynél.

A második kapocs

A Kaukazusban maig tisztelik osi jelkepunket, a turulmadarat.

A második hun-magyar kapocs a keletre vonult Attila-fi, Csaba történetében követhető nyomon. Jordanestől tudjuk, hogy Dengizik mellett Irnek (Csaba) viszszament Szkítiába, a Fekete-tenger partjára. Csakhogy akkoriban legalább két Szkítiáról is van tudomásunk. Az egyik a Duna-delta és környékét jelenti, mely kiterjedhetett a mai Moldávia területére, a másik pedig a Kaukázus északi vonulatát, a mai Dagesztántól a Fekete-tengerig húzódó meotiszi mocsarakig húzódott. Az elsőt Dengizik, a másikat pedig Irnek birtokolta. Források híján nehéz meghatározni, hogy azok pontosan meddig terjedtek, hol húzódott Dengizik, illetve Csaba–Irnek felségterülete, illetve megosztották-e a területet, vagy Irnek, mint a kijelölt utód, fennhatóságot gyakorolt-e fivére területei felett? Talán csak annyi halvány bizonyítékunk lehet arra, hogy Irnek fenn-hatóságot gyakorolt testvére felett, hogy a székelyek Csabát tartják királyuknak, és nem Dengiziket, pedig ő közelebb élt a mai Székelyföldhöz. Talán ezen kérdéseket már sohasem tudjuk megválaszolni, de néhányra választ kaphatunk. Amikor Csaba visszatért övéihez a kaukázusi hunokhoz, és átvette a birodalom keleti szárnyának irányítását. Tőle nemcsak a magyar uralkodók (Árpádház) származtatják magukat, de ő Attila után a második a hiteles uralkodó a bolgár királylistában.

20

Dobogó népet Szibériából akarják származtatni, addig a fenti kutatók a Kaukázusból eredeztetik. Az új bizonyítékok alapján az is kiderült, hogy a szabírokat nem a mitikus „besenyő” támadás szakította el tőlünk, hanem a Kaukázusba betörő arab csapatok. Talán a legjobb bizonyíték erre a mai Azerbajdzsánban talált szabírokkal kapcsolatos feljegyzések. A középkori arab krónikák még a XIII. században is ismerik a szabírokat szevordi és szijavurdi néven.

Madzsarok Kaukázusban

Kercs városa mellett, a meotiszi mocsarak szomszédságában volt őseink központja

Csaba hunjai sem tűntek el, nem sodorta el őket a nem létező 463-as ogur népvándorlás sem, arról már régóta bebizonyosodott, hogy nem történt meg. Bizonyítékok híján el kell vetni az új, türk népek érkezésének hipotézisét, és azt kell elfogadnunk, hogy a fent idézet évben nem népvándorlás történt, hanem az ogurok és a szaragurok követséget menesztettek Bizáncba, hogy a felbomló hun birodalom törzsei közül megszerezzék az éves adók beszedésének jogát. A térségben végbement a birodalom újra felosztása, és ebben az onogurok, a hungárok, vagyis mi magyarok jutottunk jelentős szerephez. 453. után a kaukázusi, de a bizánci forrásokban feltűnnek az onogurok, hungárok, vagyis a magyarok. A Kalankatujk által lejegyzett Kaukázusi Albánia története forrás megemlíti a mi egyik ősünket, valószínűleg névadó törzsi vezetőnket, akit Honagurnak hívtak. A krónikás szerint a hun vezér Perzsiában élt 370-379. körül, vagyis még a hunok európai inváziója előtt. A hungár név sok helyen szerepel, Jordanes is ismeri őket a VI. században hunuguri néven, akik akkor a meotiszi mocsarak között éltek. Ravennai Névtelen a VIII. században Onoguriaként ismeri őket, amely nem más, mint Hungária! Ez a terület a Don-Donyec-Azovi-tenger közötti termékeny földön volt, melyet a finnugristák tévesen Levédiának neveztek.

A fenti kutatók ráirányították a figyelmet a Kaukázusban lévő korai madzsar településekre. A magyar kutatók között Thury József történészturkológus közzétett egy tanulmányt a Századok című folyóiratban, ahol a szavárd magyarok nyomait kutatta a Kaukázusban. A korabeli források alapján a középkori udik között, a mai Örményország és Nyugat-Azerbajdzsán közti ősi szkíta területen talált nyomokat arra, hogy a Kaukázusban maradt őseink még évszázadokig szervezett keretek között éltek. Már Thury is felfigyelt a madzsar helynevekre, valamint a szevordi nevet is a magyarokra vonatkoztatta. 1895-ben a Zichy Jenő vezette expedíción Szádeczky-Kardoss Lajos történész megtalálta a Derbentnáme forrást, amely a VI. század elején említi Kicsi Madzsart és Ulu Madzsart. Az expedíció feltárta a lehetséges magyar nyomokat a Kaukázusban, így sok madzsarhoz hasonló helynévre bukkantak, a közel harminc nyelven beszélő Bálint Gábor pedig a kabard nyelvben talált sok rokon vonást. Sajnos, a magyar tudomány elfeledte ezeket az eredményeket. Az 1980-as években Azerbajdzsánban is felfedezték e témát, ott legelőször Gejbullajev végzett kutatásokat a fölrajzi nevek etnikai kapcsolatáról, és ő sok azerbajdzsán helynévben talált madzsar falvakat. Ő egyértelműen a magyarokkal hozta ezen nevet kapcsolatba, sőt leírta, hogy a madzsarok a szabírokkal álltak kapcsolatban. Ezt a kutatást bővítette ki Mübariz

Harmadik kapocs: a szabírok A magyarság másik, V-VI. századi elnevezése a szabír volt. A szabír-magyar kapcsolatot először Thury József történész-turkológus göngyölítette fel, legutóbb pedig Mübariz Helilov és Nyitray Szabolcs végzett jelentős kutatásokat ebben a témában. A krónikák többször szabírnak is emlegették őseinket, akik valószínűleg a magyarokkal egyesült — vérszerződést kötött — hun nép lehetett. A szabírokat még egyes akadémikusok is összekapcsolják a magyarral, de míg ezt a hun

A perzsa Szaszanida dinasztia erődöket emelt a kaukázusi hunok ellen

21

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM Helilov régész és Nyitray Szabolcs magyar történész, akik erről egy monográfiát is megjelentettek. A madzsar nevű települések fontosságáról Haszan Haszanov volt magyarországi nagykövet is írt könyvében, aki igazolta a magyar kutatók állításait. A madzsarok nemcsak a mai dagesztáni területeken, hanem a Krím-félsziget keleti csücskén is éltek, a boszporuszi hun királyságban. Ott uralkodott Muagerisz király, akinek nevében a magyar történészek és turkológusok a magyar szót fedezték fel. A madzsar helynevek megléte, és azok a magyarsággal való kapcsolata azt bizonyítja számunkra, hogy egykoron őseink egy része, valószínűleg a vezető réteg, a Kaukázus bércein túl élt, és őket, ahogyan a kazárokat is, az arab támadás kényszerítette északra, a Volga-torkolathoz, majd pedig a mai Ukrajna területére. Még sokan tudják azt Azerbajdzsánban, hogy egykoron léteztek Madzsar nevű falvak, a fenti kutatók a régi orosz térképéken még felfedezték a Madzsarjurt és Madzsar-Garaoglan

Bartók Béla:

CANTATA PROFANA A kilenc csodaszarvas Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia, Testéből sarjadzott Kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Szántásra-vetésre, Ménesterelésre, Csordaterelésre: Hanem csak nevelte Hegyet-völgyet járni, Szarvasra vadászni.

Erdő sűrűjében.

Az erdőket járta És vadra vadászott Kilenc szép szál fiú. A vadra vadásztak, Annyit barangoltak És addig vadásztak, Addig-addig, mígnem Szép hídra találtak, Csodaszarvasnyomra. Addig nyomozgattak, Utat tévesztettek, Erdő sűrűjében Szarvasokká lettek: Karcsú szarvasokká váltak

De a legnagyobbik szarvas - Jaj, a legkedvesebb fiú – Szóval imígy felele: „Kedves édes apánk, Ránk te sose célozz! Mert téged mi tűzünk A szarvunk hegyére És úgy hajigálunk Téged rétről rétre, Téged hegyről hegyre, S téged hozzávágunk Éles kősziklához: Ízzé-porrá zúzódsz Kedves édes apánk!”

Az ő édes apjok Várással nem győzte, Fogta a puskáját, Elindult keresni Kilenc szép szál fiát. Reátalált a szép hídra, Hídnál csodaszarvasnyomra. El is jutott hűs forráshoz, Hűs forrásnál szarvasokhoz, Féltérdre ereszkedett, Hej, egyre rá is célzott.

neveket, melyek a szovjet időben eltűntek. Az azerbajdzsán történészek lehetségesnek tartják, hogy a szovjet időben azokat átnevezték azokat. Ma az egyetlen nyom a Jevlah melletti Garaoglan falu, ahol Nyitray Szabolcs 2009-ben megfordult. Egykoron létezett egy Madzsar-Garaoglan falu, de sajnos, a szomszédos Kürfolyó folyamatos áradásai miatt a település többször változtatta helyét, és a lakosok is kicserélődtek, ezért nincs régi adat arról, hogy a település neve eredetileg hol lehetett. A régi térképek és beszámolók alapján ezen települések felderítése és beazonosítása még várat magára. A fentiek alapján látható, hogy a hunok és a magyarok között nagyon is szoros, több évszázados kapcsolat mutatható ki, ha nem az elméleteket, hanem a bizonyítékokat vesszük alapul vizsgálatainkhoz. Krónikáinkat és történeti hagyományainkat mindenben igazolják az azoktól független, külföldi krónikák, néprajzi és régészeti adatok.

Az ő édes apjok Hozzájuk így szólott, És híva hívta És őket hívó szóval hívta: „Édes szeretteim, Kedves gyermekeim, Gyertek, gyertek haza, Gyertek vélem haza, Jó anyátok vár már! Jöjjetek ti vélem A jó anyátokhoz, A ti jó anyátok Várva vár magához. A fáklyák már égnek, Az asztal is készen, A serlegek töltve. Az asztalon serleg, Anyátok kesereg. – Serleg teli borral, Jó anyátok gonddal. A fáklyák már égnek, Az asztal is készen, A serlegek töltve…” A legnagyobb szarvas - Legkedvesebb fiú – Szóval felelvén Hozzá imígy szóla: „Kedves édes apánk, Te csak eridj haza A mi édes jó anyánkhoz! De mi nem megyünk! De mi nem megyünk: Mert a mi szarvunk Ajtón be nem térhet,

Csak betér völgyekbe. A mi karcsú testünk Gunyában nem járhat, Csak járhat lombok közt. Karcsu lábunk nem lép Tűzhely hamujába, Csak puha avarba. A mi szájunk többé Nem iszik pohárból, Csak hűvös forrásból.” Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia, Nem nevelte őket Csak erdőket járni, Csak vadat vadászni, És addig-addig Vadászgattak addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér völgyekbe. A karcsú testük Gunyában nem járhat, Csak járhat lombok közt. A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba. A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból. 1930

22

Dobogó

Szent Iván és Magyar Ilona a nyári napforduló szertartásrendjével kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása. Egy hosszabb távú kutatómunka állomásai

A meghívót közzéteszik: Hintalan László János tanár és Pap Gábor művészettörténész

2. rész Dokumentumok Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. (B.S.) (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadása, Budapest, 1977.) Magyar Népzene Tára II. (MNT) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.) A fenti művekből kivett adatokat a Dobogó januári számában közzétett kérdőív 38 pontja szerint csoportosítottuk. Az eddigiektől elváló új adatokat, kérdéseket egy-egy régi fő szám utáni a, b jelzésekkel, a végén két új számmal láttuk el, hogy a régi sorrend egyenlőre még ne változzék. 3. Ideje az esztendő napjai közül? • …Szent Iván napján. (MNT 273. o.) • Szent Iván estéjén… (MNT 326. o.) • A Szent Iván előtti estén… (MNT 321. o.) • Szent Iván nap (jun. 24.) előtti este, úgy 6-7 óra tájban… (MNT, 271. o.) • Virágos szent János napján… (MNT 253. o.) • Szent János napjának előestéjén… (MNT, 322. o.) • Szentháromság vasárnapján… (MNT 263. o.) 3/a. Milyen ősi ez a szokás? • …ősi szokás szerint dívik… (MNT 253. o.) • …annak emlékére, hogy a pogányok régen a tüzet Isten gyanánt imádták. (MNT 329. o.) 4.Mikor kezdődött? Mikor fejeződött be? Napszentülettől naptámadatig tart-e? Ébren kell-e maradni ezen az éjszakán is, hasonlóan a Karácsony, a SzilveszterÚjév éjszakáihoz? Ha igen, miért? Ha nem, miért hagyható figyelmen kívül? • …estefelé… (MNT 326. o.) • …este...(MNT 263. o.) • …estefelé… (MNT 263. o.) • Szent Iván előtti este… (MNT 259. o.) • …naplemente után… (MNT 259. o.) • …este ugráltak. Esti harangszó után gyűltek össze. (MNT 328. o.) • …úgy 6-7 óra tájban mentek ki. (MNT 271. o.) • …vasárnap este, vacsora után… (MNT 327. o.) • Tíz órakor mentek haza énekszóval. (MNT 269. o.) • Ilyen székelyföldi rendszabály: Szent János estin a

virrasztótétel semmiképpen nem engedtetik éppen éjfélig, annál inkább hajnalig vagy virradtig, hanem csak késő vacsorakorig, amikor az ember le szokott nyugodni ágyában. Az pedig tisztességesen és becsületesen légyen. (B.S. 470. o.) 5. Kinek az ünnepe? A szövegben megénekelt Szent Iváné, Virágos Szent Jánosé, vagy Magyar Ilonáé? Esetleg a Jánosságok közül: Keresztelő, Evangélista, vagy Nepomuki Szent Jánosé? • Miért nevezték Szent Iván havának? Bizonyosan nem egyéb az oka, hanem ez: mivel keresztelő Szent János napja ebben a hónapban esik, Jánost pedig a magyarok régen mondották Joánnak, Ivánnak; és így Jánosról nevezvén vagy Joánról az hónapot, az Iváni nemzet maradott rajta. (MNT 253. o.) • A nyelvünkben máig élő Szent Iván név még föltétlenül a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet.(B.S. 462. o.) • I v á n, Szent Iván másként Keresztelő Szent János, a Zoborvidéken Virágos Szent János, a szegedi tanyákon olykor Búzavágó Szent János ünnepe, az egyházi év legjelesebb napjainak egyike.(B.S. 462. o.) • „Ivánka” néven ismerték a szentiváni tüzet. „Gyerünk ivánkát ugrosnyi!” – mondták. (MNT 327. o.) • Virágos szent János napján… (MNT 253. o.) • A tüzet Szent János előestéjén, június 23-án gyújtották… (MNT 281. o.) • A magyarok midőn Keresztelő János Feje megtalálásának ünnepének mondották…(MNT 253. o.) • Az Írás szerint János hat hónappal előzte megszületésében a Megváltót. Nagyon kedvelt volt a régieknél az a párhuzam, amelyet Karácsony és János születésnapja, valamint a napok növekedése és csökkenése között lehet vonni. Az egyházatyák szerint erre vonatkozik Jánosnak Jézusról való mondása: neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell. (János 3. 30) (B.S. 462-463. o.) • Ismeretes, hogy az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját. Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhé-

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM ben: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1. 41). (B.S. 462. o.) • János napján királynét és két udvarhölgyet választottak közülük. Ezután a királyné szülei megvendégelték a fiatalságot.(B.S. 475. o.) • …fadorongra feltűznek egy bábú zsuppot … (MNT, 329. o.) 8. Mi indokolhatja a szentiváni ünnep és Mária kapcsolódását a szertartásrendben? (Lásd a „Mert aluszik Mária levél alatt”-szöveget.) • Szent Jánoson kívül egy kerek dombocska, Azon növelkedik egy édes almafa. Édes az almája, csukros a rózsája, Azalatt ül vala Szűzanya Mária. Úgy köti, úgy köti ékes koszorúját, Fejérrel, veressel, fejérrel, veressel. Ha avval nem éri, arannyal béfejzi… (B.S. 474. o.) • János napján királynét és két udvarhölgyet választottak közülük. Ezután a királyné szülei megvendégelték a fiatalságot. (B.S. 475. o.) 9. Az ünnep milyen helyszínen történjék? (Zárt térben, nyitott területen, településen belül, annak határán, vagy a határvonalán túl? Minél magasabb szinten?) • …egy közeli dombra… (MNT 259. o.) • …a község déli részén emelkedő dombra … (MNT 271. o.) • … a község mögötti dombon. (MNT 328. o.) • Szent Jánoson kívül egy kerek dombocska, Azon növelkedik egy édes almafa. Édes az almája, csukros a rózsája, Azalatt ül vala Szűzanya Mária. Úgy köti, úgy köti ékes koszorúját, Fejérrel, veressel, fejérrel, veressel. Ha avval nem éri, arannyal béfejzi… (B.S. 474. o.) • …az erdő vagy a hegy tövében… (MNT 253. o.) • …a hegyre… (MNT 326. o.) • … a községtől északra eső Pográny és Csitár közt fekvő Mál nevű hegyre… (MNT 321. o.) • …ugrálják valamely hegyen, halmon, vagy tisztáson. (MNT 329. o.) • …a mező széliben… (MNT 253. o.) • …az erdő, s mező szélekben... (MNT 253. o.) • …a mező szélén tüzet raknak… (MNT 253. o.) • …az ahó faluvégen… (MNT 273. o.) • …falun kívül meggyújtják… (MNT 329. o.) • …levitték a partra… (MNT 327. o.) • A tűzgyújtás Betlér, Veszverés, Markuska falukban éppenséggel a templom előtt történt, ami hajdani szentelmény jellege mellett is tanúskodik.(B.S. 470. o.) • A tüzet este a temetőben rakják meg. 10. Kiknek szól? A családoknak, nagyobb közösségeknek, vagy a teljes lakóközösségnek? Indokolt lehet, hogyha egy valaki is hiányzik a közösségből, érte men-

23

nek, várnak a megérkezéséig és csak ezután kezdik el a szertartást? Esetleg üresen hagyják a helyét, megemlítik a nevét? • A tűzhöz kimentek még az asszonyok, legények és a gyerekek is… (MNT 281. o.) • Az utolsó napon kimennek az asszonyok a tűzhöz… (MNT 286. o.) 11. Hogyan vonulnak ki a résztvevők a szertartáshoz méltó helyszínre? (Egyesével, kis csoportokban, közösen?) • A tűzgyújtás előtt a leányok és legények a falu végén egy dombon gyülekeztek. (MNT 322. o.) 12. Vannak főszereplői a szertartásnak? (A tűzgyújtó, a keréklegurító, az éppen átugrók stb?) Hogyan választják ki őket? Kinek mi a pontos feladata, szerepe? • … a lányok kimennek csapatban… (MNT 259. o.) • … a lányok kimentek… (MNT 271. o.) • A leányok… rakják a tüzet. (MNT 273. o.) • … a felső faluvégtől kezdve az alsó faluvégig, majd a másik soron az alsó faluvégtől kezdve a felső faluvégig, sorban kiéneklik a leányokat szeretőikkel együtt. (MNT 274. o.) • … gyújtották a leányok… (MNT 281. o.) • …a lányok kimennek… (MNT 321. o.) • A leányok kimentek… (MNT 326. o.) • …a lányok kukoricakórót loptak, azt vitték… (MNT 327.o.) • …a lányok vittek szalmát, és meggyújtották… (MNT 328. o.) • János napján királynét és két udvarhölgyet választottak közülük. Ezután a királyné szülei megvendégelték a fiatalságot. (B.S. 475. o.) • A somogyi Mozsgó felbokrétázott német legényei még a századfordulón is a falu ünneplőbe öltözött népe előtt versenyt lovagoltak. Az első lett a vezér. Ő gyújtotta meg a Szent Iván tüzét a mátkájától kapott gyújtóval. (B.S. 475. o.) • …az égő tűzre a legények tesznek rá… (MNT 328. o.) 14. Mi a koronafa? Hány van belőle? Hova állítják? Mikor? Mi kerül rá? Ezeket ki készíti, és ki teszi fel? Mit jelképez? Milyen cselekedetek történnek a koronafához kapcsolódóan? • Brassó neve latinul Corona, németül Kronstadt. A mondai hagyomány szerint az elnevezés onnan eredt, hogy a város építésének idején aranykoronát találtak a földben. Erről az eseményről Keresztelő Szent János napján emlékeztek meg. A lányok magas póznára koronát, virágkoszorút, csecsebecséket, finom süteményeket kötöttek, majd felállították. Sokan próbálkoztak a koronafa megmászásával. (B.S. 474. o.) • …rakják abból a májfából, melyet május első vasárnapjának virradójára kapnak szeretőiktől, mert az „szerelmesfa”. (MNT 273. o.)

24

Dobogó

15. Mi a „János-pohár”? Mi történik vele? • Aki a koronát mégis lehozta, díszes poharat kapott jutalmul, amelynek jánospohár volt a neve. Közben a fiatalság: lányok, legények, körültáncolták a fát és énekeltek. A rákövetkező lakomán a győztes poharából mindenki ivott. Ezen a napon János volt a neve, ha nem is arra keresztelték. Aki másként szólította, bírságot fizetett. (B.S. 474-475. o.) 16. A szentiváni koszorúk kötésének célja, módja, formája és „sorsa”? • A lányok napkelte előtt szedett virágokból koszorút tettek a fejükre, de egy kis csokrot a legényeknek is föltűztek belőle. (B.S. 475. o.) • Baja bunyevác lányai Szent Iván virágából (ivanjac) koszorút fontak és fejükre tették. Ha több lány is volt a családban, csak a legidősebb koszorúztatta meg magát, hugai csupán a kezükben tartották. (B.S. 476. o.) • Hazamenve, a lányok koszorújukat a háztetőre dobták. Akié lecsúszott, az nem remélhetett szerencsét. Mások a ház homlokzatára tűzték. Ezt a legények éjszaka ellopták. (B.S. 476. o.) • Bajai hagyomány volt az is, hogy e napon a tehenek szarvát felvirágozták, és úgy hajtották ki őket a csordába.(B.S. 476. o.) 17/a. A tűzgyújtás hozzá tartozik-e a szertartás lényegéhez? • A szokást Telegdi Miklós, a XVI. század liturgikus szellemű főpapja is helyeslőleg emlegeti: János születésének örömére szoktanak Szent Iván estin szerte-szertén tüzeket rakni. Mintha még mostan is örvendeznének néki, hogy Szent Jánost Isten e világra küldötte. Mert szokás idegen nemzetek között kiváltképpen, hogy mikor valami közönséges örömek mutatását mívelik az emberek, lámpásokat gyújtanak házaknak és tornyoknak ablakin, és a piacon avagy utcákon tüzeket gyújtanak. Szerémi György írja János királyról, hogy egy győzelem örömére Szent Iván-tüzet gyújtott. (B.S. 469. o.) • Egy szepesi följegyzés szerint 1598-ban Szent Iván napja körül a Joó-család szolgái Miklósfalva közelében szent tűz körül tartózkodtak. (B.S. 470. o.) • A jezsuita Inchoffer Menyhért egyik művében elmondja, hogy Keresztelő János ünnepét a magyarok szemkápráztató fénnyel és tűzgyújtással, tűz körüli ugrándozással és ünnepi tánccal, harsány nótázással ülik meg. Ez olykor már pogány babonába fulladt, amíg egynémely mérséklő rendelkezéssel végét nem vetették. (B.S. 470. o.) • Mások ismét nagy tüzet raktak az erdő vagy a hegy tövében. (B.S. 470. o.) • Tüzeket csináltanak. (MNT 253. o.) • ...nagy tüzeket tettek… (MNT 253. o.) • …szoktak tüzet ugrálni… (MNT 329. o.) 19. Milyen formájúra lehet vagy kell megrakni a tüzet? Kör alapúra, négyszögűre? Anyagai? A megrakás sorrendje?

• …négyszögű tűzhelyen… (MNT, 253. o.) • …párlós füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtanak meg… (MNT, 253. o.) • …kicét (olyan szalmazsup, minőt a házfedésnél használnak) égetnek… (MNT 259. o.) • …szalmából… (MNT 281. o.) • …szalmából és gazból… (MNT 322. o.) • …szalmát… (MNT 328. o.) • …zsuppot… (MNT 329. o.) • …kóróból… (MNT 326. o.) 19/a. Lopni kell a tűz anyagait? Ennek magyarázata? • Estefelé a lányok elmennek mindenféle könnyen égő holmit: zsuppot, szalmát, szénát lopkodni, mert csak így lesz hasznos a tűz, meg a rajta füstölt fű. (B.S. 472. o.) • …úgy lopják össze, mert csak így lesz hasznos a tűzugrás és csak így lehetnek hasznosak a rajta füstölt füvek és növények. (MNT 263. o.) 19/b. Honnan kellett vinni az anyagokat a tűzhöz? • …a legjobb gazda szérűjéből vittek szalmát… (MNT 328. o.) 20. Mi történik a szentiváni tűzzel az ünnep elejétől a befejezéséig? Egyszer megrakják, ami leég, vagy folyamatosan kell rakni rá? Milyen eszközökkel történik az új tűz meggyújtása, majd eloltása? • …amint a leányok megjönnek, megrakják a tüzet [a temetőben]. (MNT 263. o.) • A somogyi Mozsgó felbokrétázott német legényei még a századfordulón is a falu ünneplőbe öltözött népe előtt versenyt lovagoltak. Az első lett a vezér. Ő gyújtotta meg a Szent Iván tüzét a mátkájától kapott gyújtóval. (B.S. 475. o.) • …mivel akkor gyufa még nem volt, parazsat bögrében, fát pedig ölükben vittek ki. (MNT 271. o.) • „Gyere, babám, tegyé rá, hadd szikrázzon lángja”. (MNT 328. o.) • …meggyújtják és össze-vissza szaladgálnak vele. Régente azonban egymás után többen kígyózva szaladtak, vagy kereszt alakot formálva, amely sötétben, messziről igen szép volt. (MNT 329. o.) • …mikor már kialvadt a tűz, énekeltek a következő versszakot: „Oltsd el, babám, a tüzet, elég már a lángja ...” (MNT 328. o.) 21. A tűzugrás szokásának rendje? Ki ugrik, mit mondanak eközben, mikor, ki és kinek? Milyen magas lángnál ugranak? Hozzátartozik-e a szertartáshoz a megpörkölődés, a „meggyulladás” veszélye? Ha igen, miért, s milyen értelemben? • …a lányok elmennek… (MNT 263. o.) • …a lobogó tüzet körbeállták… (MNT 327. o.) • A kiénekelt lány átugrotta a tüzet. (MNT 282. o.) • Amikor a legény nevét éneklik, a leány átugorja a tüzet, valamint akkor is, ha a leány nevét éneklik. (MNT 286. o.)

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM • …amikor már jó magas lánggal égett a leányok közül mindig az ugrott, akinek a nevét énekelték. (MNT 322. o.) • Az a leány, aki sorra kerül, átugorja a tüzet. A legények is ott vannak ilyenkor, és az a legény, akinek nem tetszik az a leány, akivel kiéneklik, szétrugja a tüzet, de a lányok megigazítják, és tovább folytatják az éneklést, az előbb közölt két versszakot, amelybe mindig más leány és legény nevét iktatják, mindaddig, amíg az összes leányok sorra nem kerülnek. (MNT 274. o.) • …amikor már lánggal ég a tűz… kiéneklik a lányokat. (MNT 274. o.) • …a lányok egyenként előállnak, s aki ugrásra előállt, énekelni kezdi… (MNT 260. o.) • …a fellobogó lángokat egyenként átugrálják… (MNT 253. o.) • Először ismétléskor, a 3-5 ütemben a leány szeretőjének a nevét, a második ismétléskor pedig a leány nevét éneklik. Mikor a legény nevét éneklik, a leány átugorja a tüzet. Ha ez sikerült, azt tartják, hogy a leány abban az esztendőben férjhez megy a megnevezett legényhez. Mikor a leány nevét éneklik, akkor a leány ismét ugrik. (MNT 301. o.) • A következő dalt pedig annyiszor, ahány leány volt jelen a tűzugrásnál. A szövegbe mindig más és más leány neve került szeretőjének nevével: „Mely magas vót a fa”. (MNT 282. o.) • Ezt a leány énekelte, aki a körből előlépett és a tüzet át akarta ugrani. Ez énekbe a szeretője nevét foglalta bele. A többek aztán karban énekelték az ének második részét: „Selyem sár hajú.” Mikor ez megtörtént, újra énekelték mindnyájan az éneket, de a legény név helyett a leány nevét szőtték bele, aki akkor ismét átugrotta a tüzet. (MNT 272. o.) • Abból, hogy a leányok miképpen ugorták át Szent Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. (B.S. 471. o.) • Ha az ugrás sikerült, a leány abban az esztendőben férjhez megy. (MTN 286. o.) • Abból, hogy a leányzók miképp ugorják át a Szent Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhözmenésre… (MNT 253. o.) • Az ugrás sikerültét állítólag semmiféle babonával nem kötötték össze. (MNT 272. o.) • A fellobogó lángokat pedig egyenként valamenynyien átugrálták. (B.S. 470. o.) • A Szent Iván tüzét legénnyel, párosan ugrották, hogy megtisztuljanak, és majd termékenyek legyenek, magzatot szüljenek. (B.S. 476. o.) • A tüzet a legények is átugrálták… (MNT 328. o.) • A tüzet ugrották át. Itt is a vezér volt az első. (B.S. 475. o.) • …addig énekelnek, amíg minden leány át nem ugrotta a tüzet. (MNT 328. o.) • …a falu legényei kimennek a temetőbe, ahol a tűz megrakandó és ott várják meg a lányokat. (MNT 263. o.)

25

23. Mi az illatos, illetve büdös növények égetésének célja? Melyik növényt, mely célra használják? Kik égetik és mikor? • Ezen a napon — írja Bod Péter — ilyen dolgokat szoktak cselekedni: 1. A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek azt az okát tartják, hogy a tájba, a pogányok körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájban szokott lenni. (B.S. 468. o.) • Úrnapi párlós füvekkel vegyített szalmarakásokat gyújtott meg, miközben daloltak, táncoltak. (B.S. 470. o.) • A tűzrevetett illatos füvekkel a gonoszt vélték elűzni, hogy a vetésben kárt ne tegyen, a kutakat, forrásokat meg ne rontsa. Néhol csontból, szemétből, rongyokból bűzös füstöt is támasztottak, hogy az ördögöt ezzel is elriasszák. (B.S. 470. o.) • Néhol a gyermekek, ifjak csontot, szemetet, kapcát egybe szednek, s rút büdös füstöt támasztanak. Amely szokás maradott a pogányoktól, kik olyan vélekedésben voltak, hogy a sárkányok ez idő tájban nem szenvedhetvén a meleget, a kutak és források körül szárnyalnak, s oda hullatják a mérgeket: az efféle büdös füsttel akarták ezért elűzni. (MNT 253. o.) • A tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat, az ördögöket vélik elűzni, hogy ártalmas förgeteggel a vetésben kárt ne tegyenek, s a kutakat, forrásokat meg ne mérgesítsék. Néhol e célból csontból, szemétből, s ringy-rongyból büdös füstöt is támasztanak, mintha csak az ördögnek akarnának tömjénezni… (MNT 253. o.) • …hoznak sárgafüvet, amit aranyfejőfűnek (ökörfarkkóró) is neveznek, dencsenirágot (orgonát), bojzingot (bodzavirág), és ezeket a tűzön füstölik. Ezt azért teszik, mert azt tartják, hogy a szentiváni tűzön füstölt növény megment sok nyavalyától. (MNT 259. o.) • …éghető anyagokat: zsupot, szalmát, szénát, herét stb. szerezni. (MNT 263. o.) • A virágok vetélkedéséről szóló éneklés közben a leányok és asszonyok a szövegben említett virágokat, amikor kimondták a nevét, a tűzbe dobálták: „Vetekegyik vélem…” (MNT 282. o.) • …bojzingot, lencsevirágot, méhfüvet, ezerjót, ürmöt, farkasalmát stb. füstölnek. (MNT 286. o.) • A tűzbe különféle vadvirágokat is dobáltak. (MNT, 323. o.) • A legutolsó „ivánka” után füvet szedtek: bojtorjánt, szarkalábat, árvacsóványt, napraforgót; a tűzön megfüstölték, aztán hazavitték és feltették a padlásra. (MNT 328. o.) 23/a. Hova mentek az égő üszkökkel? Miért oda, és milyen célból? • Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése. (B.S. 469. o.) • Egyesek a mező szélén gyújtottak tüzet és égő üsz-

26

Dobogó

kökkel kerülték meg a vetést. Az égő üszköt elvitték a házakhoz, letűzték a kertbe, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsöt, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék. (B.S. 470. o.) • …és égő üszkökkel a vetéseket kerülték. (MNT 253. o.) • …égő üszökkel kerülik meg a vetéseket… (MNT 253. o.) • …üszköket vittek a házakhoz, melyeket fel-felszúrtanak a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye; vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszögesedjék. (MNT 253. o.) • …égő üszköt elviszik a házakhoz, s a kertbe tűzik… (MNT 253. o.) • …égő üszköt elviszik a házakhoz, s a kertbe tűzik, hogy a hernyó el ne pusztítsa gyümölcseit, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék… (MNT 253. o.) • Ha a gazt elégetik, az Isten jobb termést ad, a gabonák tiszták lesznek. (MNT 323. o.) • A tüzet azért gyújtották, hogy a jég el ne verje a határt. Amerre a tűz füstje szállt, arra a határt nem verte el a jég. (MNT 269. o.) 25. Mi történik a „szentiváni almával”, vagy más gyümölccsel a szertartás elején, közepén és a befejezésekor? Mikor szedik, ki szedi, ki hozza a tűzhöz? Mit fejez ki? • Kétségtelen, hogy a Szent Iván tüzébe való almaszórás, továbbá anyáknak Szent Iván napjáig való penitenciavállalása: a gyümölcsverésről való lemondás, e halottkultusz maradványa. Sokfelé máig élő hagyomány szerint ugyanis, akinek már van elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad idei almát, vagy más gyümölcsöt ennie. Az a hiedelem lényege, hogy ezen a napon a mennyországban Keresztelő Szent János gyümölcsöt, mannát osztogat a gyermekeknek. Akinek anyja idelenn már evett, annak ezt mondja: te nem kapsz, a te részedet megette anyád! (B.S. 476. o.) • A Szegedről Bánátba rajzott verbicaiak szerint Szent Iván tüzébe gyümölcsöt is kell dobni, hogy az angyalok vegyenek belőle, vagy akinek kishalottja van, annak számára. Meg is kell nevezni, hogy kinek szánták. Algyőn azt tartják, hogy a tűzbe azért kell almát dobálni, hogy a meghalt hozzátartozók is élvezzenek a gyümölcsből. Dinnyeberki faluban a tűztől egyenesen a temetőbe mennek, és a sült almából néhányat a sírhalmokra tesznek. (B.S. 477. o.) • A nap délutánján az asszonyok, akiknek gyermekeik haltak meg csecsemőkorukban, sok kisgyermeket hívtak maguk köré, és kötőjükből almát dobáltak a magasba, hogy még születendő gyermekeik életben maradjanak. Az almának szentjánosalma a neve. (B.S. 476. o.) • …amely lány, nem evett Szent Ivánig cseresznyét, az visz magával a tűzhöz, és a következő dal kíséretében szétosztja leánytársai közt… (MNT 260. o.)

• Azok a menyecskék, asszonyok pedig, akiknek kisgyermekük meghalt, a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak, hogy azt Szent János adja. Leginkább olyan gyermek kapta a cseresznyét, aki az anya elhalt gyermekének nevét viselte. (MNT 282. o.) 26. Gyógyítják-e magukat vagy egymást a jelenlévők a szertartás bármely részénél, s ha igen hogyan, mivel? • …sárgafű fülzúgás, fülfájás ellen hasznos, a lencsevirág és a bojzing lének megfőzve hasrágást, köhögést gyógyít… (MNT 259. o.) • Az éneklés és a tűzugrás közben az idősebb asszonyok bodzaágakat pörköltek a tűzön, hogy azzal kössék le a daganatot, mert az elapasztja. (MNT, 282.o.) • …orvosságnak használták daganatok ellen. (MNT 328. o.) • …ezeket különféle fürdők készítésére használják. (MNT 286. o.) • Ha sikerült az ugrás, akkor abban az esztendőben egészséges lesz. (MNT 301. o.) • A tűzön a teheneknek nem volt szabad átmenniök, mert akkor nem adtak tejet. Ha azonban a szarvasmarha arra járt, ahol a tüzet rakták, nem betegedett meg. (MNT 269. o.) 27. Van-e kizárólag ehhez a szertartáshoz kötődő imádságunk, isteni, természeti segítséget kérő szöveges rigmusunk? (Napszentületkor, az új tűz meggyújtásakor, az esetleges gyógyításoknál, a naptámadathoz, stb.) • Husztót faluban a lányokat legények vitték át a Szent János tüzén, miközben mondták: mátka, mátka, mátkázunk. Még élünk, még halunk, mindég mátkák maradunk. Kezünkben volt mátkafa is: hosszabb botra tűzött cseresznyeág. Vázsnok hagyománya szerint tűzugrás közben ezt mondogatták: mátka, mátka, mátkáz-zunk, még élünk, még halunk, mindég mátkák maradunk. Egymás apját, egymás anyját meg ne szidogassuk. (B.S. 472. o.) 29. A szentiváni kerékről? • Némely hegyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak. (B.S. 469. o.) • Néhol kereket forgattak annak emlékezetére, hogy a Nap immár a maga abroncsának felső pontjára felhágott, s meg is fordult. (MNT 253. o.) 30. Van-e olyan tánc, mozgásforma, hangszer, játék, amelyik kizárólag a szentiváni szertartásrendhez kapcsolódik? • Daloltak, táncoltak körülötte. (B.S. 470. o.) • …énekeltek, táncoltak [a tűz] körülötte… (MNT 253. o.) • …dalolnak, táncolnak körülötte… (MNT 253. o.) • Vízvár, Bélavár és Heresznye lányai az ünnep előtt

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

27

négy héten át minden este összefogózva körtáncot jártak. (B.S. 475. o.) • A gyerekek a tűz körül ugráltak. (MNT 281. o.) • …mikor a tüzet megrakták, körüle körben ugrándoztak és táncoltak. (MNT 271. o.) • …dallós és ugrós tánc között… (MNT 253. o.) • A tűzugrás közben és utána harmonikaszó mellet táncoltak a legények és a leányok. Ez körülbelül két óra hosszat tartott. Tánc közben más, közismert dalokat énekeltek. (MNT 269. o.) • Az öregek megdicsérték a fürge fiatalságot, amely hamarosan táncra pördült: először az első legény, majd a többiek is. (B.S. 475. o.) 32. Indokolt-e, s ha igen, mennyiben az énekeknek — az un. hosszúéneknek — az a sorrendje, melyet Kodály Zoltán állított össze a Magyar Népzene Tára kiadványban? (Elgondolkodtató tény, hogy az eredeti, különböző falvakból származó gyűjtésből ez a sorrend alig vagy egyáltalán nem mutatható ki! Lásd az MNT adatait.) • …megrakják a tüzet a következő ének kíséretében. (MNT 263. o.) • Ha pedig már a tűz lobogva égett, egyenként énekelték: „Meggyulandó…”. (MNT 271. o.) • Amikor a tűz lángralobbant a leányok a következő dalt éneklik: „Tüzit megrakotta...”. (MNT 281. o.) • A következő dal éneklése közben a tüzet is átugrálják: Rózsafa… (MNT 264. o.) • A cseresznyeosztás után éneklik… (MNT 260. o.) • …a második versszakba a legény, a harmadikba a leány nevét szövik bele. (MNT 264. o.) • Amikor a kiéneklést, illetve a kiénekelt lányok a tűz átugrálását befejezik, az „Ahol a Nap nyugszik” dal éneklésével mennek haza. (MNT 274. o.) • Mivel minden lány kedvéért külön énekelték a -, nem csoda, ha az egész 3-4 óra hosszat is eltartott. (MNT 272. o.)

33. Van-e valamilyen kapcsolódása, „gyökere”, illetve „lecsengése” az éves szertartásrendben a szentiváni ünnepnek? Például a tavaszi napéjegyenlőséghez, a májfaállításhoz, mint „gyökérhez”, esetleg Nyakavágó Szent Jánoshoz, mint „lecsengéshez”? • A közeli Menyhe (Mechenice) faluban a tűzugrálás már Szentháromság vasárnap elkezdődik. (B.S., 472. o.) • A szertartást Szentháromság vasárnapjától egészen Szent Ivánig minden ünnep- és vasárnap megismétlik. Ha nagy a szárazság, hétköznap is. (B.S. 472. o.) • Szentháromság vasárnapjától egészen Keresztelő Szent Jánosig minden vasár- és ünnepnapon. • Június 22-én, 23-án és 24-én. (MNT 328. o.) • Ha tartós szárazság van, a szertartást naponként, tehát köznapokon is megismétlik, remélvén, hogy így kikérik az esőt. (MNT 286. o.) • A brassói szász lányok között a Jungfernreigen járta: egy vagy több szomszédság leányserege Jézus mennybemenetelétől egészen Szent Iván ünnepéig énekelve járta az utcákat. (B.S. 475. o.) • Vízvár, Bélavár és Heresznye lányai az ünnep előtt négy héten át minden este összefogózva körtáncot jártak. (B.S. 475. o.) • Szent Iván napján, továbbá előtte való szombat és vasárnap… abból a májfából, melyet május első vasárnapjának virradójára kapnak a szeretőiktől… (MNT 273. o.) • Naponta szent Jánostól Keresztelő Szent János napjáig (május 16-tól június 24-ig) minden vasárnap este… (MNT 327. o.) • Úrnapi párlós füvekkel… (MNT 253. o.) • Ezt az egész ceremóniát a Szent Iván utáni vasárnapon meg szokták ismételni. (MNT 301. o.) • Végül a „No, ti apró gyiákok” — éneklése mellett mentek haza. (MNT 282. o.) • „Eléjött már Szent Iván, meztelen jár a cigány, majd elé jön Szent Mihály, felöltözik a cigány.” (MNT 329. o.)

28

Dobogó

35. A keresztény egyház különböző felekezetei — akár egyesével — hogyan ítélik meg hivatalos szinten a nyári napforduló szentiváni szertartásrendjét? Van-e, s ha igen, miben van különbség az egyházi vezetés és a hívők véleménye között? Miben van nézet- és hitazonosság? • Az archaikus európai képzetvilágot az Egyház nem tudta, de talán nem is akarta eltörölni, hanem beleépítette az esztendő liturgikus rendjébe, egyúttal természetesen a maga világképe szerint igyekezett értelmezni. Így került az ünnepi szentelmények közé a Szent Iván-napi tűzszentelés, amelyről még beszélünk. (B.S. 462. o.) • Az Egyház egyes országokban a Szent Iván tüzét az opera diabolica, vagyis az ördögi cselekedetek közé sorozta. Máshol azonban, így hazánkban is tűrte, sőt szentelménynek tekintette. Belekerült az Egyház középkori liturgiájába is. (B.S. 469. o.) • A római Keresztelő Szent János-bazilika (S. Giovanni in Laterano) az Egyház legtekintélyesebb temploma: a Város és Földkerekség minden templomának édesanyja és fejedelme. Búcsúnapjának vigíliáján, a téren manapság is fellobog Szent Iván tüze. (B.S. 469. o.)

39. Más népeknél? • …a római peliliákra és Vestaünnepekre emlékeztet. (MNT 253. o.) • A nyári napfordulatot ősidőktől fogva valamiképpen minden nép számon tartja és legtöbbször lángoló tűz gyújtásával ünnepli. (B.S. 462. o.) • A Szent Iván tüze, vagyis a Szent Iván vigíliáján, előestéjén kultikus-játékos célzattal gyújtott tűz az európai népek közös hagyománya, amely a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő erejébe vetett archaikus hitből lángol föl. Most ezen az estén a nyári napfordulatot ünneplik vele. (B.S. 468. o.) • A római Keresztelő Szent János-bazilika (S. Giovanni in Laterano) az Egyház legtekintélyesebb temploma: a Város és Földkerekség minden templomának édesanyja és fejedelme. Búcsúnapjának vigíliáján, a téren manapság is fellobog Szent Iván tüze. (B.S. 469. o.)

40. Milyen Szentiván, Ivánka stb. helységneveket ismerünk? Ezek eredetének okai? Mi történik az adott helység névadójának ünnepén?

Figyelem! A Szent Iván és Magyar Ilona 2. országos megbeszélés időpontja — melyre elsősorban azokat várjuk, akik már most tavasszal bekapcsolódnak a kutató munkába — megváltozott: Az új időpont: 2011. június 5. (vasárnap) A FELLHÍVÁS és MEGHÍVÓ a Dobogó februári számában olvasható.

Változás a Dobogó előfizetésében! Hisszük, valljuk, hogy csak a nemzet emlékezetében élő tudás mentheti meg hosszú távon hazánkat a világ számára. Ezért mi csak olyan kutatókat engedünk megszólalni, akiknek tudását megkérdőjelezhetetlennek tartjuk. Nálunk nem fog „sok apró színes hírt“, olvasni, annál inkább tanulmányokat, tényeken alapuló kutatásokat múltunkról, hagyományainkról.

Állandó szerzőink:

Molnár V. József, Szelestey László, Tóth Zoltán József, Tóth Ferenc, Born Gergely, Obrusánszky Borbála, dr. Végvári József, Harangozó Imre, Bradák Károly, Grandpierre Attila, Vetráb József, és akiknek tanításait követjük: Pap Gábor, Molnár V. József és Szántai Lajos Megjelenési időpontok: február, április, június, augusztus, október, december, az adott hónap utolsó napja. Terjedelem, formátum: 36 oldal, A/4, színes borítóval Terjesztés: nemzeti könyvesboltok, magánterjesztők Előfizetési díj egy évre: 5000 Ft, ami tartalmazza a postaköltséget is. Európába: 8000 Ft, Tengeren túlra: 12000 Ft. Az egyes számok ára: 600 Ft Előfizethető rózsaszín postautalványon, vagy személyesen is, Két Hollós Könyvesbolt, 1081. Budapest, Kenyérmező u. 3/a. Minden esetben kérjük tüntesse fel pontosan lakcímét! Bármilyen előfizetéssel kapcsolatos kérdéssel hívja a Két Hollós Könyvesboltot (299-0032).

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM (Folytatás a 24. oldalról) A ragadozó, kinek azért bakszarva van7, visszafogja a fogával és a karmával (karma=korábbi cselekedeteinkből adódó következmények) a ló előrehaladását, miközben maga felegyenesedve egy bal-jobb fordulatot tesz. Nagyon érdekes, hogy az anyagi síkú, a vízszintes mozgástérben haladóban testesül a fent-lent, míg látjuk, a függőlegesen álló, az anyagból kiemelkedés lehetőségét, mint az ötödik elem megjelenését 13 is felmutató, ég-föld kapcsolatot testesítőben a jobb-bal fordulat. Továbbmenvén, az is leolvasható az imént tárgyalt ábrázolásról, hogy a ragadozónak is le kell állítania az anyagi „motorját”, hiszen hátsó lábai teljesen tűz-energia formát öltöttek. Az is feltehető, hogy a ragadozó szárny-szerűsége, mert

14

29

Mert vannak ők és vagyunk mi! Van a részleteket, és van az isteni teljességet hordozó. És még egy érdekesség. A lent-fent fordulat is lejátszódik az agyban! Fent-lent csere történik a szemekből érkező képpel, hiszen a szemlencse fordított képet vetít a retinára! De ide, a fent-lent fordulathoz tartozik Keresztelő János mondata is: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” (Ján. 3.30) Végezetül a kettősfordulat egy példájaként álljon itt a Pálfordulás is. Ha Saul nem fordul meg, szellemiségében, az úton, (bal-jobb) nem válik Pállá, így viszont szellemiekben és lelkiekben is felemelkedvén (lentfent), Isten igaz szolgája vált belőle! Isten, Dombi Ferenc katolikus médium pap „lehozott” üzenete szerint, így szeret minket: „Mindenkinek mondom, amit mondok! Úgy szeretlek téged, ahogy senki mást a világon! Ha még valakit így szeretnék, kettő lenne belőled!” A fentiekből látható annak igazsága, hogy mi analóg módon vagyunk azonosak az Univerzummal, Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve. E két működés közti összefüggés a szerves gondolkodás „úgy a kicsiben, mint a nagyban” és az „úgy fent, mint lent” igazságát is erősíti. S egy másik üzenet, amelyik a miért is vagyunk kérdésre „jött”, így szól: „Míg idea (gondolat) valami, addig csak hordozóját boldogítja! A megvalósult idea kell, hogy hordozza Alkotóját! Ezért és erre teremtettelek!” Isten fordítsa ránk tekintetét, hogy megfordulhassunk utunkon, hogy fordulat állhasson be a világban, s mindenki egy istenképpel forduljon Isten felé, miközben egyediségét se veszítse el!

Jegyzetek az S alakzat itt is előjön, s a gerincesség felől fordul a kar felé, ugyancsak ilyen fordulatgenerátor, aminek szerepe éppen a lélekből cselekvés megtartása is, hogy a „ragadozás” ne váljék öncélúvá, élvezetté! Itt érhető tetten a zsidóság tévedése is! Bár a Bakszarvú (Capricornus) lehetősége a felemelkedés, erre van kiválasztva, ez nem csupán a Ló, vagyis a Magyarság áldozathozatalán múlik, hanem azon, ő el tudja-e fogadni, hogy ez áldozat, és nem ő akar feláldozni minket! Mert a kettő nem ugyanaz! Az is érthető, hogy aki áldozatot hoz, az eleve magasabban van, vagyis ő már kiemelkedett az anyagból, csak most visszatért a másikért áldozatot hozni. Ezért nem kell neki felegyenesednie! Ám éppen erre nem szabad hivatkoznia, éppen ezt nem szabad éreztetnie a másikkal! A másik irányába csak a szeretet-áldozat nyilvánulhat meg! Hol vagyunk még ettől? Éppen ott, ahol a zsidóság amattól! De elsődlegesen rajtunk múlik, mint látható, az ő sorsuk! És persze ez érvényes a nyugatra is, de még a mai keletre is!

1. A koronával kapcsolatban meg nem jelölt helyről származó információk szintén Pap Gábor ilyen irányú kutatásaiból származnak. 2. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy e két jel túlmutat jelen írásunk keretein, egyéb minőségeket is behozván a képbe, mint például Jézusnak a Vénusszal való kapcsolatát. 3. Ezen összefüggésekről bővebbet a Magyarság és műveltség (Művelődéskutató Intézet és INTART 1987) című munka „Szimbólumában él...” fejezetében találunk a 80. oldaltól, Óváry Imre és kutatócsoportja: „A Magyar Korona funkcionális-morfológiai aspektusa” alcímmel írt tanulmányában. 4. 4 db CD. 5. Az ábrákról részletesebben Pap Gábor: Hazatalálás című könyve 164165. oldalán lehet olvasni, ahol az egyező-keresztező problematika is részletesebben van fejtegetve. 5. Fettich Nándor: A tápiószentmártoni aranyszarvas. Archeológiai Értesítő 1927 6. Vagyis Bak szellemiségű, és ösztönű. A Bak jegytulajdonságai igen sokatmondóak. Egy piciny csúcson áll, s miközben lába alatt ott a mindenség, ő csak azt éli meg, semmije sincsen. Évköri helyzeténél fogvást az energiában, fényben, legszegényebb időszakban tartózkodik. De ha megszületne benne is, nem csak körötte a fény, elengedné az anyagi birtoklásának vágyát. S válna szellemi-lelkivé. Mert észre kéne vennie, a csúcson van! Így valóban kiválasztott! De nem arra, amit e helyzetből kihoz!

30

Dobogó

Betyársirató Kocsis György faragópásztor munkássága SZELESTEY LÁSZLÓ Kocsis György kanászkürtjének kiterített rajza már a Balaton-vidéki magyar pásztornép művészetébe is belekerült. A harmadik Malonyay-kötet 1911-ben látott napvilágot. A 276. rajzként közölt kép legalsó szelvényén gigászi erők, energiák áradnak, s szökkenő szarvasok próbálnak lépést tartani a virágnyelven megjelenített kozmikus mozgással, a Tejút erők kiáradásával. Ám mit keresnek a Lelkek útjával párhuzamosan, a két középső sávban a fegyveres betyárok, illetve kedveseik? Mielőtt erre választ keresnénk, nézzük meg mi is volt a szerepük e komor, tragikus sorsú legényeknek! Természetesen Sobriékra és társaikra gondolunk és nem a Savanyú Józsi nevével kapcsolatba hozható zsiványokra. Persze értjük, nagyon is értjük az összemosás szándékát. De itt és most öntsünk tiszta vizet a pohárba. Tehát, amint ezt lényeglátóan, s már évtizedekkel ezelőtt Pap Gábor felismerte és írásban is megfogalmazta: »Ez a hős-típus szakadatlan harcban újítjajobbítja a világot, amely harcban — előre látja — neki magának is életét kell áldoznia a gondjaira bízottakért. Más szóval: a maga hatáskörében „pusztítva újrateremti” a romlásnak indult mikro-mindenséget, tudván, hogy ezáltal a makro-mindenség rendjét is helyre zökkentheti.« (Pap Gábor: Sobri Jóskától Savanyú Jóskáig. A pusztítva újrateremtő erők működése egy deheroizált társadalomban, 2003.) S bár a képírás jellege eleve nem ad módot a direkt, közvetlenül megjeleníthető érzelemnyílvánításnak, még az ilyen jól-rosszul áttett rajzi változat is meggyőzően érzékeltet valamit e kitaszított, társadalmon kívüli legények szomorúságáról, feloldhatatlan magányáról.

Magán a tárgyon zet eredetileg egy éjszakai madár, a bagoly hitelesítette, miként másutt is, Kocsis György munkáin. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum egyik sótartóján például a betyárt és kedvesét „bemutató” kompozíció mindkét oldalán ott látható a bagoly, mintegy jelenlétével is hitelesítve, hogy a két fél kapcsolata feltehetően nem éppen hosszú távra szóló. Ugyanakkor a női alak lelki síkján (az öve feletti részen) is megjelenik a bagoly szeme. Azt pedig már tudjuk, hogy ha valakinek meghalt a lelke, már csak idő kérdése, mikor int búcsút maga is a földi világnak!... A bagolynak a kürt kiterített rajzáról való hiánya pedig azért is megbocsájthatatlan, mert idő közben maga a kürt is — hogyan is fogalmazzunk? — elemeltetett köztulajdoni státuszából... Megpróbálván e jeles faragópásztor életművét rendszerezni, idő és térbeli keretek közé fogni, sajnos aligalig találunk kapaszkodót. Évszám is csak egyetlen munkájára került. Az ugyancsak Malonyay-kötetből ismert — szintén kiterített rajzon látható — kobakján az 1892-es évszám azért is fontos, mert legalább így azt tudjuk, hogy ekkor még élt. 62 éves volt a kanász ember, ugyanis 1830. február 18-án született Nagykorpádon. A fent említett kanászkürtön és sok-sok sótartón, valamint az általunk ismert két kobakon kívül nem tudunk más tárgyairól. Sem borotvatokjáról, sem mángorlójáról vagy éppen a somogyi faragópásztorok kezéből oly sok féle változatban kikerült tükrőséről, de még vetélőjéről sem. Persze magángyűjteményekben még lappanghatnak ilyen tárgyak, de közgyűjteményekben ilyen fából készült faragványait nem ismerjük. Feltehetően nincsenek is! Úgy tűnik, a szívéhez leginkább a sótartók álltak közel. Kétségtelen, ez a tárgytípus sokkal gondosabb

Kobak kiterített rajza, Somogy megye. Néprajzi Múzeum, 74.15.611

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

Sótartó rajza. Somogy megye. Magángyűjtemény

megmunkálást igényel, hisz előtte az alapanyagot, a szarvasmarhák szarvából kialakított szelvényeket fel kellett valami módon melegíteni, különben a rideg alapanyag megmunkálhatatlan. Ezt azonban nem melegvízzel oldották meg a kiváló anyagismerettel rendelkező alkotók. Ha így tettek volna, a felület idővel kipikkelyesedik. Márpedig Kocsis György munkáin ennek a nyomát sem találjuk. Forró homokot vagy hamut tettek a kis üreges tárgyba, mint azt egy, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban található tárgy is bizonyítja. Valami szerencsés véletlen folytán ebben a hamu máig megmaradt. Életművének kronológiájához némi támpontot nyújt, hogy korai munkáit színes viaszbetétekkel gaz-

31

dagította. Az első ilyen tárgy mind a négy oldala ezzel a megoldással készült. Szokatlan módon szerzőnk ezen a feje tetejére állította a világot: annak tragikus voltára utalva. A kizökkent lét közeledtének érzékeltetésére nem az arbor vitae, az életfa, hanem az arbor inversa, a fordított fa látható a kis spanyolozott tégely egyik szélesebb oldalán. Vele átellenben pedig a teremtő aktus, a pisztolyból kibomló életfa leveledzése, virágzása fordul a visszájára és inkább csak a Nyilas komponálást érvényre juttató átlós szerkezet utal az eredeti teremtő szándékára. S bizony meglehetősen csenevész és inkább holmi vérszívóra emlékeztet a Vízöntő-Oroszlán tengelyt megidéző két címerállat, a két sörényes oroszlán. A páratlan módon megfogalmazott az erőgyűjtés, a kivárás pozitúráját felvett, a négy lábát hangsúlyosan magaalá húzó kis monumentális kos szobrocska — ami voltaképpen a tégely fedeleként szolgál — a maga nemében tökéletes alkotás, bizonyítja a készítő utolérhetetlen plasztikai érzékét is. Korai munkájának tartható az a sótartója is, ahol az oroszlánok a koronás címert őrzik. Míg a későbbi hasonló munkái nagyrészt domború faragással készültek, itt a kis fafedélen még szintén spanyolozott kompozícióval találkozhatunk. A sótartó egyik hangsúlyosabb oldalán, — feltehetően — a három életkorra (fiatal, közép- és időskorra) utaló betyárok sora, míg a másikon a magyarság három évköri jegyhez köthető arculatát fogalmazza meg, igazi heraldikus telitalálatként. A koronás címer ugyanis a Nyilasra (szellemiség), az oroszlánok kettőse (ikresedése) a testiségre, de maga a nemes állat egyben a lelkiségre is utal. Ugyancsak Pap Gábor volt az, aki már régtől hangsúlyozza, hogy az ilyen módon kialakított címeres kompozíciók egyben mindig műszerként is funkcionáltak. (E sorok írója a kis, zsebbe vagy a disznóbőr tarisznyákba került tükrösök „többes” működési lehetőségéről győződhetett meg nem egyszer!) A szinte minden alkotó által más-más módon megfogalmazott koronaábrázolások olyan ősi tudásra engednek következtetni, amit mi már alig-alig tudunk elképzelni. Nem véletlen, hogy az előbbi koronás-címeres sótartó egy másik változatát is fontosnak érezte Kocsis György megfogalmazni. Sőt, a harmadiknál, ahol jobbról és balról kétkét katona őrzi e sajátos ereklyét, Kocsis György egy másik szerepkörét, oltárfunkcióját is hangsúlyozza a talpon álló, ennél fogva nyilvánvalóan térbe állított központi kompozíciónak. (Hátsó-belső bórítóoldalainkon a cikkben említett tárgyak színes képei láthatóak. Köszönet a fotósnak, dr. Kálmán Flórának a felvételekért és a szerzőnek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta őket!)

32

Dobogó

ELÕADÁSOK - PROGRAMOK a KÉT HOLLÓS Könyvesboltban Bp., 1081 Kenyérmezõ u. 3/a., telefon: 299-0032, http://www.dobogommt.hu

május-június A BELÉPŐJEGY MINDEN ELŐADÁSRA (ahol külön nem jelöltük másként) 1000 Ft/fő A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA KLUB: vezeti TÓTH TIBOR: május 3. kedd, 18 óra (NINCS BELÉPŐJEGY!) TÓTH FERENC előadása: május 4. szerda, 18 óra: Ki, mit tanulhat a krumplitól? PAP GÁBOR előadása: május 6. péntek, 18 óra: Bánk bán a világdráma színpadán HINTALAN LÁSZLÓ JÁNOS: május 10. kedd 18 óra: Az Élet Iskola BALLA EDE ZSOLT: május 13. péntek 18 óra: Szent földünk rajza 2. rész OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: május 19. csütörtök, 18 óra: Hatalmi jelképeink nyomában Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF előadása: május 20. péntek, 18 óra: Az Alkotmányról, magyarul 2. rész KISS DÉNES: május 26. csütörtök, 18 óra: A magyar nyelv titkai MOLNÁR V. JÓZSEF előadása: május 24. kedd, 18 óra: Ég és Föld ölelésében TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA KLUB: vezeti TÓTH TIBOR: június 7. kedd, 18 óra (NINCS BELÉPŐJEGY!) TÓTH FERENC előadása: júnikus X. szerda, 18 óra: XXXXXXXXXXXXXXXXX? GRÁTZ ANTAL: június X. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: június 19. csütörtök, 18 óra: XXXXXXXXXXXXXXXXXX

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

33

KISS DÉNES előadása: június XXXX. csütörtök, 18 óra: Emberszám, számos, számtalan HINTALAN LÁSZLÓ JÁNOS és PAP GÁBOR: június 17. 18 óra: Szertartásaink üzenete SZÁNTAI LAJOS előadása: június 24. péntek, 18 óra: A Pálos Rend szellemi öröksége - A z egyiptomi királysírok völgyétől a pilisi pálos kolostorokig 2. rész

34

Dobogó

Különleges útra hívunk Erdélybe! Hat nap alatt végig fogjuk járni Háromszék, Csík, Gyimes és Csángóföld legszebb tájait! A kirándulás különlegessége, hogy ezúttal nemcsak történelmi szempontok alapján, hanem a népzenei hagyomány útján is járni fogunk szakavatott kísérőkkel. Azok a népzenészek akik kísérni fognak mijnket útunk során bemutatják és megtanítják nekünk egy-egy tájegység népdalait. Esténként, amennyiben lehetőség adódik rá a helyiekkel együtt énekelve, táncolva múlatjuk az időt!

2011. augusztus 21-26. A kirándulás útvonala: 1. nap: Budapest — Nagygalambfalva (Szent Erzsébet, Szent Dorottya és Szűz Mária freskóciklus a templomban) — Rugonfalva (Királyok imádása, stb. freskók a templomban) — Telekfalva (vadonatúj kazettás mennyezet a templomban) 2. nap: Székelyderzs (Szent László fal-ciklus a templomban) — Ége (Kazettás mennyezet)— Székelydálya (Kazettás mennyezet, Szent László falkép, Szent györgy falkép, rovásírás a templom kölső falán) — Homoródkarácsonyfalva (Szent László freskó a templomban) 3. nap: Madéfalva (A madéfalvi veszedelem emlékműve) — Csíkrákos (Táltos a templomon) — Csíkdelne (Kazettás mennyezet) — Csíksomlyó (Kegytemplom, Salvator kápolna, lehetőség szerint virrasztás a Kissomlyón!!!) 4. nap: Csíkszereda (Makovecz-templom) — Gelence (Szent László freskó és kazettás mennyezet a templomban) — Klézse (ismerkedés a csángó élettel és népzenével) — Magyarfalu — Pusztina (ismerkedés a moldvai csángó kultúrával) 5. nap: Békás-szoros — Gyilkos-tó — Székelyudvarhely 6. nap: Székelyudvarhely — Budapest

A túrát vezetik:

Szántai Lajos magyarságkutató,

Karakas Zoltán és Ifj. Csoóri Sándor népzenészek Utazás: légkondícionált, kényelmes autóbusszal Szállás: magánházaknál, hogy a székely és csángó vendégszeretet is megtapasztalhassuk, illetve szállodában 2 ágyas szobákban félpanziós ellátással. Jelentkezés (30 000 Ft előleg befizetése mellett) és további információ: Két Hollós Könyvesbolt (Bp. 1081 Kenyérmező u. 3/a. telefon: 299-0032)