Nyilvántartási szám: 2154 – 1968
Központi Statisztikai Hivatal
ÚTMUTATÓ a Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel 2014 H–S–F–M jelű kérdőívek kitöltéséhez
KSH Életmód,- foglalkoztatás- és oktatásstatisztika főosztály Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya 2014
MOTTÓ: A FELVÉTELBŐL SZÁRMAZÓ ADATOK MINŐSÉGE AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN DŐL EL, AZ ÖSSZEÍRÓK MUNKÁJA KULCSFONTOSSÁGÚ.
Kedves kollégák, forgassák rendszeresen ezt az útmutatót, melyet az összeírás során felmerülő problémák megoldására és az adatgyűjtés szakszerűségének biztosítására állítottunk össze. Reméljük, hogy segíti azt a nehéz és sokoldalú ismereteket kívánó munkát, ami Önökre hárul.
Az Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya munkatársai
2
Bevezető A Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (HKÉF) 2014. éves kikérdezésénél papír kérdőívek helyett mobil összeírásra váltunk, ami a kérdőívek megtartott formája mellett változásokat is jelent. Emiatt továbbra is a kérdőív nevével hivatkozunk az utasításon belül, amikor egy–egy kérdés kitöltéséhez adunk útmutatást A kiválasztott háztartások 4 évig maradnak a felvételben. Ezt az indokolja, hogy így arról is képet tudunk kapni, hogy négy év alatt hogyan változott a megkérdezett háztartások életszínvonala, mennyiben módosult a háztartásaik összetétele és azok, akik elköltöztek, jobban vagy rosszabbul élnek-e, mint a korábbi háztartásaikban, családjaikban. Ezt hívjuk panel felvételnek. A felvétel eszmei időpontja: 2014. március 1. 0 óra 0 perc. Az éves kikérdezés nyomtatványai: 1. HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL CÍMKÁRTYA, 2014 2. HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV „H” TÍPUSÚ, 2014 (Jövedelmi referencia év: 2013)
H
3. HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL FOGYASZTÁSI KÉRDŐÍV „F” TÍPUSÚ, 2014 (Referencia év: 2013)
F
4. HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL SZEMÉLYI KÉRDŐÍV „S”, 2014 (Jövedelmi referencia év: 2013)
S
5. HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL KIEGÉSZÍTŐ MODULJA „M”, 2014
M
Személyi kérdőívet S csak a 16 éves és idősebb személyekről kell kitölteni (1997-ben vagy korábban születettekről), de ezt figyeli az adatbeviteli program. Akkor sikeres a lekérdezés, ha a program által felkínált minden kérdőívet, de legalább a háztartási, egy személyi és hozzá kapcsolódó modul valamint, ha a program felkínálta a fogyasztási kérdőívet kitöltötték.
3
I. fejezet HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL CÍMKÁRTYA, 2014 Általános megjegyzések A Címkártya a Lakos programmal együtt biztosítja a felvételben felkeresendő címeket, a költözéskor történő változások rögzítését, mind a cím, mind a címhez tartozó személyek esetében. 2014–ben a felkeresendő címeket a Lakos programba töltjük be, amely a mobil eszközökre a megfelelő csoportosítások után a Lakos programból kerül feltöltésre. A Címkártya egyes részei nem szerepelnek az adatbeviteli programban, mert háttérinformációkat tartalmaznak, és a kérdezőnek nincs feladata vele. A Címkártyán tartjuk nyilván a sikerességre, a költözésre, az új címre vonatkozó, valamint a személyekben (új személyek, a meglevők adatai) történt változásokat. A Személyi táblán soroljuk fel a háztartások személyeit, melynek alapján a háztartást azonosítani kell. (részletesen később). Ha egy háztartás az előző évi kérdezés óta elköltözött a korábbi címéről, akkor ez az adatbeviteli programban rögzítésre kerül, amely továbbítja a Lakosnak. Az új cím régiójának/megyéjének a Lakos küld értesítést. Fontos, hogy az adatbevitel során, mindig csak egyetlen háztartás adatai szerepelhetnek. A következőkben az adatbevitel menetére, illetve a változók tartalmára vonatkozó információkat foglaljuk össze. Az összeírás menete Az összeíró kiválasztja a felkeresendő, kikérdezendő címet a mobil eszközön, sikeres azonosítást követően elkezdhető az összeírás. A Címkártya megfelelő részeinek kitöltése után a Háztartási kérdőív, továbbá a Fogyasztási adatok (ha a program felkínálja) után a Személyi kérdőív(ek) következnek. A modul kérdőív kérdései a háztartási és személyi kérdőívekbe beépültek. A címkártya kitöltésének menete A kikérdezés során, a címkártyán szereplő válaszlehetőségeket nem szabad felolvasni, a kapott válasz(ok) alapján kell a kódot rögzíteni! A felkeresendő cím azonosításával kezdődik az összeírás. Ha nem találta meg a jelzett címet, ezt jelöli a programban, és kiválasztja a megfelelő meghiúsulási kódot. Ha meghiúsulást választott, nem módosítható megvalósultra! Az új háztartásokat (A háztartás típusa Új háztartás), költözés esetén nem követjük, így ezeknél a címkártya bizonyos változóit nem kell kitölteni. A program nem is engedi ezek kitöltését. Ha megtalálta a kijelölt címet, ezt jelöli, és a program listázza a kiválasztás szerinti háztartás személyeit, a személyek nem változtatható adataival (új háztartásoknál a havi összeírás alapján felvett személyi adatok). Ez csak azonosítási célt szolgál, nem lehet javítani, hozzáírni, arra később, a kitöltéskor kerül sor. Mielőtt a címkártya kitöltéséhez hozzákezd, ellenőrizze a háztartást
4
Cím ellenőrzése (új háztartás)
Háztartás ellenőrzése (új háztartás)
5
Cím ellenőrzése (követett háztartás)
Háztartás ellenőrzése (követett háztartás)
6
Ha a felkeresett címen talált háztartás tagjai között 1. talált a felsoroltakkal egyező, 16 éves vagy idősebb személyt, kezdheti a kérdezést. 2. nem talált egyező személyt, „A háztartás együttműködése”–nél válassza a „sikertelen (20)” és a megfelelő meghiúsulási kódot, – és folytassa a kitöltést, ha a keresett háztartás magánháztartásba költözött, – ha nem tudnak a keresett háztartásról az adott címen, a „Sikertelen (meghiúsult) kikérdezés oka”–nál válassza „A háztartás nem a célsokasághoz tartozik (50)” válaszlehetőséget, és ezzel vége a kérdezésnek. Ha a teljes háztartás elköltözött és sikerült megtudni, hogy hová, akkor rögzíteni kell az új címet, a program utasításait követve. Adatcsere végrehajtása után (a Lakosból adatfrissítés történik a mobil eszközre) kereshető fel az elköltözött háztartás az új címen, akkor is, ha azonos településen (körzetben) kell lekérdezni. Ha a háztartás elmúlt évben regisztrált tagjai közül kivált egy vagy több követendő személy, akinek a címe ismert, akkor őt az új címen kell összeírni. Ehhez az új címet rögzíteni kell, és a már említett módon kell eljárni. (Fontos, hogy kiválás esetén, az új címen csak azt a háztartást kell összeírni, amelyben a követett személy található akkor is, ha több háztartás található az adott címen). A cím adatai A megadott címet kell felkeresni. Ha a feltüntetett közterület (út, utca stb.) neve, illetve a házszám megváltozott, a háztartás költözése nélkül (az utcát átnevezték, átszámozták), akkor a programban a megfelelő helyen rögzíteni kell a változást. Kérjük, ha ilyen történt, azt jelezzék a „Megjegyzés”–nél, hogy a változás a Lakos programban is átvezetésre kerüljön. A kapcsolattartó adatai A kapcsolattartó mezőben a háztartás egy kiválasztott felnőtt tagjának (16 éves vagy idősebb) az adatai szerepelhetnek. A kiválasztott személy nevét és elérhetőségét adjuk meg, ha ezt a háztartás korábban közölte. Ha a háztartás a továbbiakban mást szeretne kapcsolattartónak 7
(csak háztartástag lehet!), a kiválasztott háztartástag nevét és telefonszámát kérjük beírni a megfelelő helyre. A telefonszámot „06” nélkül, körzetszám, „/” (per), telefonszám formában kérjük (pl. 72/345678, 1/2225555, vagy 20/3456875)! Ha van e–mail címe, és azt megadja a kapcsolatteremtéshez, a megfelelő helyre, kérjük beírni. Ha a kapcsolattartó nevét nem töltötték ki, illetve a telefonszám és az e-mail cím is üresen maradt, hibaüzenetet kapunk, ami elnyomható. Felkeresési időpontok Rögzíteni kell a felkeresés időpontját, akkor is, ha kérdezés nem történt (pl. a címet megtalálta, de éppen senki sem tartózkodott otthon). Négy felkeresés jelölhető, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négyszer kell kimenni a címre, a sikeres kitöltés érdekében, törekedve arra, hogy a személyi kérdőívet az válaszolja meg, akiről szól. Az óra beírásánál kérjük, a 24 órás jelölést használják, tehát például a délután 5 óra az 17 óra legyen. A háztartás együttműködése
Ha a háztartás vállalja a válaszadást (10. Sikeres), akkor a kérdezés a háztartástagokra vonatkozó ismérvek lekérdezésével folytatódik. Ha a háztartás valamilyen okból nem működik együtt (20. Sikertelen), akkor a következő (Meghiúsulás oka) helyen meg kell adni a kérdezés sikertelenségének okát. Ha a „20. Sikertelen”–t jelöli meg, azt nem lehet sikeresre változtatni! Sikertelen (meghiúsult) kikérdezés oka Meghiúsulási kódot csak abban az esetben rögzítsen, ha negyedik felkeresésnél sem sikerült lekérdezni a háztartást, vagy ha egyértelmű, hogy nem fogja többször felkeresni őket, mert sikertelen lett az összeírás (pl. megtagadta a válaszadást, vagy nem beszélnek magyarul) A programban három lépésben egyeztetjük a háztartást a címben szereplővel, és ennek megfelelően kell a meghiúsulási kódot kiválasztani:
8
1. Ha a házat, lakást fizikailag nem sikerült megtalálni (nincs ilyen cím, nem lakás, lebontották, stb.). Ilyenkor a választható kódok: 21, 22, 23, 24, 25 2. Ha megtalálta a címet, de nem talált követendő, a személyi listában felsorolt személyt az adott címen. Ilyen esetben a választható kódok: 31, 32, 35, 50 50–es kódot kell adni akkor, ha a felkeresett háztartásban nincs olyan személy, aki az azonosítási táblán levő személyek közül legalább egy személlyel megegyezik. 3. Ha megtalálta a címet, talált követendő személyt az adott címen, akkor a lehetséges meghiúsulási kódok: 41, 42, 43 A felvételbe újonnan bekerülő háztartások már vezettek Naplót. Felkereséskor ellenőrizni kell, hogy ezen személyek közül legalább egy, 16 éves vagy idősebb személy jelenleg is tagja–e a háztartásnak ? Ha nincs ilyen tagja a háztartásnak, akkor vissza kell lépni „A háztartás együttműködése” részhez, EGYUTM=20, MEGHI=50 után vége a kérdezésnek. Költözés Ha a háztartásban van magánháztartásba költözött, követett személy, de a felkeresett címen nem sikerült összeírni a háztartást (pl. az ottmaradt háztartástag megtagadja a válaszadást, vagy van intézetbe, külföldre és magánháztartásba költözött személy is), úgy járjon el az összeíró, mintha az egész háztartás magánháztartásba költözött volna. Ha a további válaszlehetőségek nem egyértelműek, mert nem minden háztartástag költözött azonos helyre, akkor azt a kódot válassza, amely több személyt érint. Ha ennek alapján továbbra sem egyértelmű, akkor a kisebb kódot használja. Ha a KOLT=2,3,4, akkor vége a kérdezésnek. Az új cím adatai
9
Ha az elköltözött háztartás új címét (esetleg címeit) sikerült megtudni, akkor „A cím ismertsége” kérdésnél jelölni kell. A cím részletes adatait be kell írni. Ha a címet nem sikerült megtudni, akkor ennek jelölése után a kérdezés befejeződik. Amennyiben nem költözött el az egész háztartás, de van olyan követendő személy, aki évközben kiköltözött a háztartásból (ezt a Személyi tábla „Háztartás–tagság” részében „Vált. ok”–nál 1–es kóddal kell jelölni), akkor e személy(ek)nek az új címét a Személyi és Gyermek tábla kitöltése után kell megadni. Személyek adatai (Személyi tábla) Ha a háztartás együttműködik, akkor a címkártya személyekre vonatkozó adatait ki kell tölteni a háztartás minden tagjára vonatkozóan. Ez mindenekelőtt azzal a feladattal jár, hogy meg kell győződni arról, hogy mely személyek tagjai a háztartásnak a felvétel eszmei időpontjában, illetve – amennyiben az adott személy még nem rendelkezik vele – személyi azonosítót kell képezni neki. A címkártyán előre nyomtatjuk a legutolsó kikérdezés, illetve az újonnan az éves kérdezésbe bekerült személyeknél a naplóvezetés során ismertté vált háztartástagokat. A felvétel során, ha új személyt kell felvezetni a tagok közé, azt minden esetben ellenőrizni kell, szerepel–e a felsoroltak között? Ha igen, nem szabad új azonosítót készíteni, és a rá vonatkozó adatokat a megfelelő sorban kell kitölteni. Sorszám (SZSOR) A személyi sorszám a kérdezés során a címkártyán és a kérdőíveken szereplő személyeket kapcsolja össze. A kérdezés és a rögzítés technikai mezője. Személyek demográfiai adatai Következő kiadható sorszám Itt tüntetjük fel azt a kétjegyű számot, amelyet az első újonnan felvett személy FIXSZ képzésekor kell felhasználni (lásd lejjebb). A további új személyek felvitelekor ezt kell rendre 1–gyel növelni. Azonosító (Személyi azonosító, korábban FIXSZ) A személyek azonosításának kulcsa, amelyet akkor kap meg minden személy, amikor először felvesszük vele a kapcsolatot, s amely a felvétel négyéves periódusában szigorúan változatlan marad. Minden új, a Személyi táblába újonnan bekerült személynek rendelkeznie vele. Ha az összeírás során a háztartástagok közé új személyt kell felvenni, akkor az összeírónak létre kell hoznia az alábbi módon:
10
Az első új személy esetében: a hiányzó azonosító helyén állva, ide kell beírni a „Következő kiadható sorszám” kétjegyű kódját, enter után a program kiegészíti a teljes 10 jegyű azonosítóra. A további új személyeknél a 9-10. jegyet minden új személynél eggyel növelve kell beírni. A program automatikusan kiírja a következő sorszámot (10 számjegy). FONTOS! A „Következő kiadható sorszám” nem azonos a „Szsor”–ral (a táblázat sorainak száma)! Ezután ki kell tölteni, a további rá vonatkozó kérdéseket is. Kezdve azzal, hogy ellenőrzi, a felsorolt személy(ek) jelenleg is háztartástag(ok) vagy nem? Ezt a TAGE változóban kell jelölni. Ezután a tagi státusz függvényében ki kell tölteni a blokk többi rá vonatkozó változóját is. Demográfiai változók (SZNEV, SZEV, SZHO, NEME) E kérdések kitöltése értelemszerű. Azon személyek esetében, akiknél ezek az adatok a korábbiakban már ismertté váltak, e mezőket feltöltöttük. Kérjük, hogy a „Családi és 11
keresztneve” oszlopba csak személyneveket írjanak, a családban betöltött szerepét az arra vonatkozó mezőben kérjük feltüntetni! Amennyiben névváltozás történik (pl. férjhez megy, férj nevét veszi fel a követett személy), vagy pótolni tudja a hiányzó nevet, kérjük, rögzítse! Háztartástagság Követni kell–e? (Kov) Ez a mező jelöli, hogy a személyt, abban az esetben, ha új címre költözik, fel kell-e keresni az új címen is? A már ismert személyeknél ezt kitöltöttük, ezen változtatni nem lehet. Új háztartások („Háztartás típusa Új háztartás”) esetén, minden 14 évet betöltött (1999-ban vagy korábban született) személyt követendő személy, tehát Kov=1. Nem új háztartások („Háztartás típusa Már kérdezett háztartás az előző évi címen vagy Követett háztartás új címen vagy Kivált”) esetén, az újonnan összeírt személyek életkoruktól függetlenül nem követendőek vagyis KOV=0 értéket kapnak. Fontos, hogy minden személynél az első éves kikérdezéskor eldől, hogy követendő személy-e, s ezt a státuszt a kérdezés mind a négy évében megőrzi. A program minden esetben automatikusan kitölti. Tagja-e a háztartásnak? (Tage) E változót a Személyi táblában szereplő összes személyre vonatkozóan ki kell tölteni. A tagsági státusz megállapításához minden esetben a felvétel eszmei időpontját kell figyelembe venni. Amely személyeknél Tage=0 és Kov=0, minden rájuk vonatkozó kérdést figyelmen kívül kell hagyni. Ha Tage=0 és Kov=1, akkor a változást jelölni kell a címkártyán. Ki kell tölteni az Elho, Fő gakt, Vált. ok, Vált. Év, Vált. Hó mezőket. Háztartástagok családi adatai E változókat minden az eszmei időpontban háztartástag személyre vonatkozóan ki kell tölteni (Tage=1). A család összetétele (Cssor, Csap, Csal) A család sorszáma (Cssor) a háztartásban található különböző családok elkülönítésére szolgál (valamint a családi állás, különösen a párkapcsolat, besorolását segíti). Úgy kell kitölteni, hogy az azonos családba tartozó személyek egyforma sorszámot kapjanak. Az első család személyei 1-es értéket kapnak, s ha több család is található a háztartásban, akkor rendre a 2-es, illetve 3-as sorszámot kell kiosztani. A családi állapot (Csap), illetve családi állás (Csal) változókat a családon belül (tehát az azonos Cssor értékkel rendelkező személyekhez viszonyítva) betöltött szerep alapján, értelemszerűen kell kitölteni. A háztartásban lakik–e… Háztartási kapcsolatok (Apja, Apa ssz., Anyja, Anya ssz., Társa, Társ ssz.) Meg kell adni, hogy az adott személy apja, anyja, vagy társa szerepel-e a háztartásban, s ha igen, akkor a kétjegyű személyi sorszám (Szsor) megadásával meg kell jelölni, hogy melyik ez a személy. Hány hónapig élt a háztartásban? (Elho) Minden személynél ki kell tölteni! E mezőben meg kell adni, hogy az adott személy hány hónapig volt a háztartás tagja a jövedelmi referencia-időszakban, vagyis a kérdezést megelőző évben. Ha 2014-ben született, akkor az Elho=0. Fő gazdasági aktivitása 2013–ban? (Fő gakt) Minden személynél ki kell tölteni! Az év legnagyobb részében végzett tevékenység alapján, a megadott négy kód valamelyikébe kell besorolni a személyeket. – Dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez (1): alkalmazásban álló, vállalkozó, segítő családtag, alkalmi munkás, szülési szabadságon levő (TGYÁS), közhasznú foglalkoztatott – Munkanélküli (2): ellátástól függetlenül, aki magát annak tartotta – Nyugdíjas (3): öregségi, rokkantsági, özvegyi, korengedményes stb. 12
– Egyéb inaktív (4): gyed-en, gyes-en, gyet-en lévő, tanuló, háztartásbeli, egyéb okból nem dolgozik stb. Háztartástagság–változás (Vált. ok, Vált.Év, Vált.Hó) Új háztartásoknál (A háztartás típusa Új háztartás) üresen marad! Az előző kérdezéskor összeírtak, akik már nem találhatók itt (Vált. ok=1,2,3,4,8), illetve az újonnan a háztartáshoz csatlakozók (Vált. ok=5,6,7) esetében be kell írni a változás okát és idejét. A változás okai 1-től 8-ig terjedő kódot kaphatnak, a követés miatt az el- és visszaköltözéseket külön-külön csoportokba soroljuk. Azoknál a személyeknél, akik magánháztartásba költöztek (Vált. ok=1), a program a Személyi és Gyerek tábla kitöltése után kéri, személyhez kötötten az új címet. Az a személy, aki egy mintaháztartásból ebbe a mintaháztartásba költözik (akit előző évben egy másik háztartás tagjaként kérdezték), 5-ös kódot kap. Fontos, hogy változásról csak azon háztartások esetében beszélhetünk, amelyeket már a tavalyi évben is felkerestünk és a változást mindig az előző évi éves kikérdezéshez viszonyítva kell értelmezni. 12 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása (Gyerektábla) Ezt a táblázatot minden jelenleg a háztartásban élő 2002. március 1-jén vagy később született gyermekről ki kell tölteni, mivel náluk a kor meghatározása az eszmei időponthoz kötődik. A táblában megjelenik minden olyan gyermek sorszáma(SZSOR), akire ki kell tölteni a táblát. A megadott sorszám sorában a rá vonatkozó adatokat fel kell jegyezni. § § § § §
A gyermekek körébe a nem vérszerinti gyermekeket (örökbefogadott, nevelt gyermek) is bele kell érteni, és akkor is ki kell tölteni, ha minden oszlopba 0 kerül. A kérdések kitöltésénél a kikérdezés idejéhez közel eső olyan átlagos hetet kell figyelemben venni, amikor nem volt óvodai, iskolai szünet, amikor a gyermek nem volt beteg, nem utazott el valahova stb. A teljes hétre vonatkozó idővel el kell számolni, tehát, ha a gyermekre hétvégén vigyázott valaki pl. nagyszülő, akkor azt is jelölni kell a megfelelő helyen. Ha kevesebb, mint 1 órát töltött valamivel a gyermek, akkor 1-et kell kódolni. Ha nem vette igénybe a megadott ellátást, akkor 0-át kell beírni. Az iskola, óvoda stb. által szervezett programokra történő közlekedést, ha azt tanár, óvónő stb. felügyeli az iskolában, óvodában töltött időnek számít.
Ebben a blokkban a szülőkkel töltött időt nem kell elszámolni, mivel alapvetően a szülők feladata a gyermek felügyelete, gondozása. Gyermekintézmény típusa (Intézmény) Ki kell választani, hogy a gyermek mely intézménybe jár (bölcsödébe, óvodába vagy iskolába). Gyermekintézményben töltött heti átlagos óraszám (Heti idő) Ehelyütt meg kell adni, hogy egy átlagos héten hány órát tölt a gyermek az előzőekben megjelölt gyermekintézményben. Az óraszámok megadásánál az egyes kategóriák esetében a következő szempontokat fontos figyelembe venni. Bölcsődében, óvodában eltöltött idő (Intézmény=1,2) Bölcsőde, óvoda által szervezett külön foglalkozás (pl. úszás, sportfoglalkozás) a bölcsődében, óvodában eltöltött időnek számít. Természetesen, ha a nagyszülő, rokon stb. viszi különórára, szakkörre stb. akkor azt az időt a megfelelő helyen kell elszámolni. Iskolában eltöltött idő (Intézmény=3) Ez átlagosan az iskolában eltöltött időt foglalja magába, beleértve a napközit is. Az iskola által szervezett szakkör, korrepetálás is az iskolában eltöltött időnek számít. Természetesen, ha a nagyszülő, rokon stb. viszi különórára, szakkörre stb. akkor azt az időt a megfelelő helyen kell elszámolni.
13
A gyermek nem járt sem bölcsődébe, sem óvodába, sem iskolába (Intézmény=0) Ha nem járt gyermekintézményben, akkor a Heti időt és a Napközi oszlopot nem kell kitölteni (a program automatikusan „átugorja”). Iskolai napköziben eltöltött heti átlagos tartózkodási idő (Napközi) A „Napközi” oszlopban azt a gyermekfelügyeletben töltött időt kell beírni, amelyet a gyermek az iskola előtt, illetve után az adott intézményben tölt. Ide tartozik, ha korábban érkezik a gyermek az intézménybe, és ott a foglalkozás kezdetéig gyermekfelügyeletet biztosítanak számára. Ebbe az oszlopba sorolandó a napköziben eltöltött idő is. Minden iskolásra vonatkozóan ki kell tölteni (Intézmény=3), egyéb esetekben nem tölthető ki. Egyéb szervezett gyermekfelügyelet átlagos heti óraszáma (Egyéb napközbeni) Azt az időt kell feltüntetni, amit a gyermek iskolán/óvodán kívüli, illetve nem iskolai/óvodai szervezésű intézményekben, illetve programokkal tölt. Fontos azonban, hogy e tevékenységeket csupán akkor kell figyelembe venni, ha elsősorban a gyermek felügyeletét, gondozását szolgálják, s nem szabadidős, szórakozási célokat. Fizetett gondozó felügyelete alatt eltöltött heti átlagos óraszám (Fizetett gondozó) E változóba a fizetett gondozó, bébiszitter felügyelete alatt, illetve családi napköziben eltöltött órák számát kell beírni. Rokonok, nagyszülők, barátok felügyelete alatt eltöltött heti átlagos óraszám (Rokon) Ehelyütt azt az időt kell megadni, amit a gyermek nagyszülők, rokonok, barátok, szomszéd stb. felügyelete alatt tölt. Hangsúlyos, hogy ezen a soron (szemben a HGOND változóval) csak fizetség nélkül végzett felügyelői tevékenységeket szabad elszámolni. A 2014–ban beköltöző nem összeírt személyek … Ebben a blokkban az eszmei időpontban nem háztartástag, de az előző évben legalább 3 hónapig a háztartásban élő személyeket kell regisztrálni. Az itt felsorolt személyek sorszáma minden esetben 71-gyel kezdődik, és több személy esetén rendre eggyel növekszik (pl. 71, 72, 73, stb.) A többi rájuk vonatkozó változót, az előzőekben ismertetett módon kell kitölteni.
14
HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV „H” TÍPUSÚ, 2014 (Jövedelmi referencia év: 2013) Általános tudnivalók: Az „H” típusú kérdőívet az összes háztartástól le kell kérdezni! Meghiúsulás esetén csak a Címkártyát kell kitölteni az I. fejezetben leírt módon. Minden kérdésnél általánosan ha a megkérdezett nem tudja a választ, illetve nem válaszol a kérdésre, a kód 9-es. Az ettől való eltérést a kérdésnél jelöljük. Egyes kérdéseknél a Referencia időszakok eltérőek lehetnek, melyet az adott kérdésnél külön jelölünk: § Jelenlegi § Legutóbbi 3 hónap § Legutóbbi 12 hónap § Előző év
I. LAKÁSJELLEMZŐK 1. Mikor épült az Ön(ök) lakása/háza? (HEPEV) Az építési évet a megfelelő időintervallumba kódoljuk. Ha az épület kb. 100 éves, de teljes felújítás történt, lecserélték a tetőt, nyílászárokat, újra vezetékeztek (elektromos, víz, csatorna stb.), akkor is az építés évét jelöljék, mivel a falak és az alap cseréje nem történt meg. Ha hozzáépítés történt, de az a meglevő épület méreténél kisebb, illetve a felújítás az épület körülbelüli értékének a felét nem éri el, akkor is az eredeti építési évszámot kell jelölni, ha a bővítés mértéke meghaladta az eredeti méretet, akkor a bővítés évét kérjük. 2. Miből készült a lakás külső falazata (FALA) Tégla, kő, kézi falazóelem: bármilyen téglából (B30, B40, szilikát, ytong stb.), kőből készült kézi falazóelem ide tartozik. Közép- vagy nagyblokk, öntött beton: előregyártással készített szerkezetek, közép- és nagyblokkból habarccsal összeállított falak. Az egyéb kategóriába sorolunk minden fel nem sorolt falazatot, ilyen lehet pl. a könnyűszerkezetes ház OSB stb.
3. Melyik évben költöztek ebbe a lakásba? (HH031M) A bérlés, illetve a vásárlás évét kell beírni.
15
4. Milyen jogcímen élnek ebben a lakásban? (HH021M) A háztartás lakáshasználati jogcímét kérdezzük. Akkor adjuk a „tulajdonos” (1) választ, ha a háztartás bármelyik tagja a lakás tulajdonosa, akkor is, ha az kiskorú. Ha a lakás tulajdonosa nem a háztartással él együtt (pl. szülő a tulajdonos és a felnőtt gyermeke él ott), akkor a kód: „a lakás haszonélvező(i), illetve a tulajdonos rokonai(i) (2)” A bérelt lakás kódjai: 3, ha piaci áron bérlik, illetve 4-es ha a piaci árnál alacsonyabb összegért bérlik. Ha a háztartáson belül a személyek különböző jogcímeken laknak a lakásban, akkor mindig az alacsonyabb kódértéket kell jelölni; pl., ha a háztartás egyik tagja tulajdonos, a másik haszonélvező, akkor 1-et (tulajdonost) kell jelölni.
5. Mely háztartástag jogcímén laknak ebben a lakásban? (HB080M és HB090M) A lakás tulajdonosát vagy bérlőjét, vagy haszonélvezőjét, a címkártyán szereplő személysorszámmal jelöljük. Amennyiben két (vagy több) tulajdonos van, az első kettőnek a sorszámát írjuk be. (Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad arányában.) Ha a tulajdonos nem a háztartás tagja, vagy az ingatlan kiskorú gyermek nevén van, akkor azt a személyt kell beírni, aki a lakhatás költségeit fizeti.
6. Él-e még Önökön kívül másik háztartás ebben a lakásban? (MASIKHT) A háztartás olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A háztartáshoz tartozónak tekintjük az ideiglenesen távol élő diákokat, ha ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve a munkavállalás miatt távollévőket is, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz. Amennyiben a lakásban/házban él olyan személy, aki a folyamatos életvitel költségeit (rezsi, élelmiszer stb.) elkülönülten fizeti, akkor ő egy másik háztartásnak minősül. 7. Mekkora a lakás alapterülete (m2)? (HD035) Alapterületen a lakás valamennyi helyiségének együttes területét értjük, m2-ben kifejezve. Az alapterületbe beleszámít a lodzsa, fedett (zárt) terasz és erkély alapterületének fele. Nem számít az alapterületbe, a pince, garázs, a be nem épített padlástér, a nyitott terasz és erkély! A beírás egész m2-re kerekítve történjen.
16
8. Hány szobás a lakás? (HSZOB, HKSZOB) A szoba és félszoba közvetlen, természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező legalább 4 m2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.) Minden olyan helyiséget be kell számítani, amelyeket folyamatosan (egész évben) használ a háztartás, kivéve: - a konyhát nem kell figyelembe venni, amennyiben csak főzésre használják, az amerikai típusú konyhát viszont már szobaként kell beszámítani. - a csak kizárólag üzleti célból (pl. fogorvosi rendelőnek) használt szobát sem szabad figyelembe venni - fürdőszoba, mosdó, WC, folyosó, lodzsa. A szobák száma nem lehet nulla (0).
9. Hány szobát használ az Ön háztartása? (HANYSZOB) Csak akkor kell megkérdezni, ha a lakásban több háztartás él, vagyis MASIKHT kérdésre 1-es kódot írtak. Ha több háztartás használ közösen egy szobát, akkor a közösen használt helységeket egyenlő arányában felosztva kell az egyes háztartásokhoz számítani (azaz az összes közösen használt helységek számát el kell osztani a háztartások számával). A szobák számát egy tizedesre kell megadni. Például: Két háztartás él a lakásban. A lakás 2,5 szobás. Mindegyik szobát közösen használják. Számítás: 2,5/2=1,25. A kerekítés szabályai szerint HANYSZOB értéke = 1,3 lesz.
10. Véleménye szerint mennyi az Ön(ök) lakásának/házának piaci értéke? (HAERT) Csak akkor kell megkérdezni, ha a lakást a tulajdonos lakja, vagyis a HH021M kérdésre 1-es kódot írtak. A környéken található hasonló nagyságú és adottságú (állagú, felszereltségű, fekvésű) lakások tényleges eladási árára gondolunk ebben az esetben. Ha nem tudja, becslésre felhasználhatók a hirdetések, vagy érdeklődhetünk a szomszédoktól. A választ millió forintban kell megadni. Amennyiben a lakás értéke nem éri el az ötszázezer forintot, a kódkockát nem kell kitölteni. Ha az ingatlan/lakás becsült értéke 500.000 Ft és 1,5 milliót forint között van, akkor 1 milliót írunk be értékként. (A továbbiakban a kerekítésnél az általános szabály szerint járunk el, tehát 1,5 millió helyett 2 millió forint stb.).
11. Mennyi bérleti díjat fizetnek havonta? (HH060) Csak akkor kell megkérdezni, ha a lakást bérlik. (HH021M=3, 4) Ha a lakásban több bérlő is van, akkor csak a háztartásra eső bérleti díjat kell elszámolni. A lakás fenntartásával kapcsolatos (rezsi) költségeket nem lehet beleszámolni a bérleti díjba. Ha a háztartás az önkormányzattól albérleti hozzájárulásban részesül, akkor a támogatás összegével meg kell növelni a háztartás által fizetett bérleti díj összegét; azaz a teljes bérleti díjjal kell elszámolni.
17
11. Önök szerint mennyi havi bérleti díjat kellene fizetniük a lakásért, amelyben laknak, ha azt piaci áron bérelnék? (HH061) Nem kell megkérdezni akkor, ha a lakást piaci áron bérlik (HH021M=3). A lakásbérleti díj meghatározásához a szomszédos, vagy a környéken lévő hasonló lakások bérleti díja lehet irányadó. A lehetséges értéket (egy havi összeget) ezer forintban adják meg! 13. Vannak-e a lakásban az alábbiak? a) Villanyvilágítás (HVILLA) A kérdés megválaszolása értelemszerű. b) Gáz (HLGAZ) Ha a válasz igen, akkor a kódszám 1-es 2-es vagy 3-as. Ř vezetékes (1) akkor, ha a gázellátás vezetékes gázzal (földgázzal) történik, Ř palackos, (2) gázhasználat esetén a gázellátás 11,5 vagy 22,0 kg-os gázpalackkal történik, (PB- vagy propán-) Ř tartályos, nagytartályos (telepített tartály) (3) gázzal történő fűtés, főzés, vízmelegítés esetén c) Vezetékes víz (HFVIZ) A válasz akkor 1-es, ha hálózati vezetékről vagy házi vezetékről (fúrt kút) kapják a vizet és a lakáson belül van működő vízvezeték, vízcsap. Ha a lakáson kívül található a vízvételi lehetőség, pl. a telekhatáron belül, az udvaron, akkor a válasz: nincs (0). d) Szennyvízelvezetés (HSZENY) Ha a lakásból ugyan kifolyik a szennyvíz, de nincs közcsatorna vagy emésztő (házi csatorna) (pl.: az utcai árokba folyik ki), akkor a válasz nincs (0). e) Fürdőszoba, illetve zuhany (HH081M) Fürdőszobán fürdőkáddal vagy zuhanyzóval ellátott külön helyiség értendő. Ha egyik sincs, akkor erre a kérdésre adandó válasz: nincs (0). Ha a felvételben szereplő családnak van olyan fürdőszobája, illetve zuhanyzója, amit kizárólagosan csak ők használnak, a kód 1-es: ha egy ilyen van, és 2-es: ha több. A más háztartással való közös használat lehetősége csak abban az esetben értelmezhető, ha több háztartás lakik a lakásban. Ez a válasz (3) csak akkor adható, ha MASIKHT=1. f) Vízöblítéses WC (HH091M) Ha a lakáson/házon belül nincs WC, csak az udvaron, akkor a válasz: nincs (0). Előfordulhat még régi bérház esetén, hogy csak a folyosón van WC, ebben az esetben is 0-t kell kódolni. A más háztartással való közös használat lehetősége csak abban az esetben értelmezhető, ha több háztartás lakik a lakásban. Ez a válasz (3) csak akkor adható, ha MASIKHT=1.
18
14. Milyen módon fűtik a lakást? (FUTMOD) A legjellemzőbb fűtési módot kérjük beírni. Távfűtéshez (1) tartozik minden olyan táv- tömbfűtéses lakás, melyet több épület lakásaival együtt központilag fűtenek, attól függetlenül, hogy a fűtés gázzal vagy egyéb tüzelőanyaggal történik. Ide tartoznak a termálvízzel fűtött távfűtéses lakások is. Ha a lakásokat egy épületen belül fűti központi kazán, akkor gázfűtés esetén a kód 2-es. Egy lakást fűtő készülékkel (cirkó) a kód 3-as. Egyedi helyiségfűtés esetén a kód 4-es, itt a hangsúly a helyiségek önállóan történő fűtési módján van. A lakás mobil fűtéssel történő használata esetén kell az 5-ös kód, melynek lényege, hogy a lakásban mozgatható fűtőberendezés legyen. Ez lehet régi típusú hősugárzó, fűtő ventilátor, illetve a mobil klíma berendezés fűtési üzemmódja. Amennyiben nincs fűtés a lakásban, a kód 0.
15. Ha nem távfűtéses lakásban élnek (FUTMOD>1), akkor mivel fűtenek? (ENERG1, ENERG2) Két válasz is lehetséges, ha például a legjellemzőbb a gázzal történő fűtés, de ez kiegészül valamilyen alternatív fűtési móddal pl. napelem, geotermikus hőszivattyú stb. akkor mindkettő kérjük feltüntetni. Ha csak egy válasz van, akkor kérjük azt az ENERG1 változóba kódolják.
16. Mi szolgáltatja a folyó meleg vizet? (HD010M) Amennyiben nincs folyó meleg víz a lakásban, a kódszám 0.
17. Jellemző-e az alábbi problémák bármelyike a lakásra, amelyikben laknak, illetve lakókörnyezetére? (HH041M, HH042M, HH043M; HS190M; HS170M; HS160M ;HS180M) A felsorolt problémák a lakás műszaki állapotára, illetve a lakókörnyezeti ártalmakra vonatkoznak, egyszerű eldöntendő kérdések formájában.
18. Ha kell ingatlanadót fizetnie, mennyit fizet egy évben arra a lakásra, amelyikben él? (HINGADO) A kérdés csak arra a lakásra vonatkozik, amelyben a háztartás él. Másodlakásra, nyaralóra vonatkozó kiadást itt nem lehet feltüntetni. Ha nem kell ingatlanadót fizetnie, 0-val kell jelölni.
19. Ha van lakásbiztosítása, mennyit fizet ezért egy évben arra a lakásra, amelyikben él? (HLAKBIZ) A kérdés csak arra a lakásra vonatkozik, amelyben a háztartás él. Másodlakásra, nyaralóra vonatkozó kiadást itt nem lehet feltüntetni. Ha nincs lakásbiztosítása, 0-val kell jelölni.
19
20. Mennyi a lakás – háztartásra jutó – fenntartási költsége egy átlagos hónapban? (HREZSI1-8) Amennyiben a vízdíj, vagy egyéb közüzemi számla több hónap fogyasztását együttesen tartalmazza, akkor az egy hónapra vonatkozó összeget a megfelelő hónapok számával való osztással ki kell számolni, és az egy hónapra vonatkozó összeget kell csak beírni. (Például: ha a számla egy negyedévre vonatkozik, akkor a száma végösszegét 3-mal kell osztani, és az így kiszámolt egy hónapra vonatkozó értékel kell beírni.) Ha a közös költség tartalmazza az itt felsorolt díjak valamelyikét (pl: vízdíjat, fűtést stb.), akkor azt a „Megjegyzés” rovatban kérjük jelezni. A havi gázköltség megállapításakor kérjük ahol volt ilyen kiadás, vegyék figyelembe a vezetékes, a tartályos és a palackos gáz költségeket is.
II. NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁGI MUTATÓ A megjelölt tartós fogyasztási cikkeknél nem az a lényeges, hogy a háztartás tulajdonában van-e, hanem az, hogy használja-e (függetlenül attól, hogy bérli, lízingeli, vagy kölcsönbe kapta). Az a válaszlehetőség, hogy „anyagi okból nem engedheti meg magának” (2), akkor értelmezhető, ha nincs a használatában az adott cikk, pedig szeretné ha lenne, azonban nem képes megvásárolni, mert nincs erre elegendő anyagi forrása. Ha a háztartás bármelyik tagjára fennáll a birtoklás/rendelkezés, akkor már „igen” választ kell adni.
1. Van-e a háztartás használatában: A háztartás tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek adatait kell beírni. Ha rendelkezik ilyen termékkel a család, akkor a van (1) kódot kell beírni. Amennyiben a háztartásnak nincs ilyen terméke két kód írható be: nem, mert nem engedheti meg magának (2), nincs, egyéb okból (3). Ez utóbbi többnyire azt jelenti, hogy nem érdekli az adott termék, nem is akarna ilyet vásárolni. e). Személygépkocsi esetében szintén a bevezetőben említett használati jog az irányadó, nem a tulajdonjog, tehát a gépkocsi lehet bérelt, lízingelt, kölcsönbe kapott, vagy más háztartással közösen használt. Ez utóbbi esetben „igen” lesz a válasz, ha a háztartás könnyen hozzájuthat a gépkocsi használatához (amikor csak akarja), egyéb esetben „nem”. Ha a céges autót saját célra is használhatja a háztartás, akkor a válasz szintén „igen”. Ha a céges autót kizárólag munkavégzésével kapcsolatban használhatja, akkor a válasz „nem”. (f) Internet hozzáférésnek minősül a meglévő mobiltelefonos internet (pl. Invitel mobiltelefonos internet), vagy az usb stickes mobilinternet, hiszen nem az eszköz számít, hanem az internethozzáférés.
2. Ha van a háztartás tulajdonában személygépkocsi, illetve valamelyik háztartástag üzembentartója autónak, kérem mondja meg, mennyi gépjárműadót fizetnek egy évben összesen? Csak a család saját tulajdonában és használatában lévő személyautóról kérjük a súlyadót. A saját tulajdonban lévő nagyobb férőhelyű gépkocsiét, kisbuszét is ide kell írni, ha a család
20
saját használatára van és nem kereseti lehetőségként használja. Pl: nagy család kisbusszal közlekedik. Vállalkozás tulajdonában lévő autó, furgon, teherautó súlyadóját ide nem kell beírni, abban az esetben sem, ha a család néha személyes célokra is használja azt.
III. HÁZTARTÁSI BEVÉTELEK, JÖVEDELMEK A háztartás nem személyhez kapcsolható bevételeit, jövedelmeit a „Háztartási bevételek, jövedelmek” című tábla megfelelő sorain kell számba venni. Gyermekneveléssel kapcsolatos juttatások 1. Családi pótlék (ECSP) A családi pótlék sorban mindent ki kell tölteni. Ha a háztartásban több gyermek él, akkor a gyermekenkénti igénybevételi hónapokat össze kell adni. Példa: A háztartásban 2 gyermek van, József 2011-ben született, Katinak 2012 júniusától jár a családi pótlék: 1. gyermek 12 hónap 2. gyermek 7 hónap 12+7=19
2. Családi pótlékból hány gyermek után és hány hónapig kapott emelt szintűt? (EMCSP) Az emelt szintű családi pótléknál nem kell az összeget beírni, csak az időt és azt, hogy hány gyermek kapott ilyet. Az emelt szintű családi pótlékra jogosultak a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek. Itt vigyázni kell, mert a családok gyakran összekeverik az egyedülállóknak, nagycsaládosoknak járó, kicsit magasabb összegű családi pótlékot az emelt szintűvel, azonban a kettő nem ugyanaz!
3. Árvaellátás (EARV) Az árvaellátásnál az idő, a gyermekszám és a forint összeget is be kell írni.
4. 16 éven aluli gyermekek jövedelme (EJOVGY) Amennyiben a 16 év alatti gyermeknek bármilyen fajta munkából származó jövedelme van (pl: nyári munka valamilyen cégnél, vagy a szomszédnak elvégzett fűnyírás, amiért pénzt kapott) ide kell beírni. Ha több gyermeknek volt ilyen jövedelme, akkor összegezni kell ezeket a jövedelmeket.
Egyéb szociális jövedelmek 5. Kapott lakásfenntartási támogatás (ELFE) Az alacsony jövedelmű családok a helyi önkormányzattól a lakásfenntartási költségek kompenzálására támogatást kaphatnak, amennyiben a lakásfenntartás költsége az 21
összjövedelemhez viszonyítva aránytalan terhet jelentenek. A lakásfenntartási támogatás összegét az önkormányzat havonta utalja át, rendszerint a határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez. A gyakorlat szerint a kérelmező csak albérlet esetén kapja meg készpénzben a támogatást, egyébként közvetlenül nem jut hozzá az összeghez (ezzel kívánják biztosítani, hogy a jogosult tényleg a lakás költségeinek fedezésre fordítsa a támogatást). Amennyiben pedig előfizetős gáz vagy áramfogyasztás mérő készülék működik a lakásban, a támogatás egészét vagy egy részét a készülék működtetését lehetővé tévő formában nyújtják. Amennyiben a háztartás készpénzben kapott ilyen jellegű támogatást, akkor azt, ha pedig az önkormányzat a közüzemi szolgáltató számláját közvetlenül egyenlítette ki (villany-, gáz- stb. kompenzációt), akkor annak az összegét kell itt megadni. Itt kell szerepeltetni a MÁK-tól igényelt gázár-, és a távhő-támogatás összegét is.
6. Ebből mennyit kapott az önkormányzattól? (ELFEONK) Az előzőekben felsorolt támogatások közül itt az önkormányzati támogatások összegét kérjük beírni.
7. Egyéb jövedelem, támogatások, segélyek (egyház, önkormányzat stb.) (EEJO) Földjáradék, pénznyeremény, állami gondozottakért kapott eltartási díj, tárgynyeremények értéke. Támogatások, melyet a család egésze kap az önkormányzattól, egyháztól, egyéb karitatív szervezettől.
8. Ebből mennyit kapott az önkormányzattól? (EEJOONK) Az előzőekben felsorolt támogatások közül itt az önkormányzati támogatások összegét kérjük beírni. Tőkejövedelmek, befektetésekből származó jövedelmek 9. Volt-e felvett kamat, osztalék, árfolyamnyeresége, és ha igen, mennyi? (EFELKOA) A háztartások egy részének vannak megtakarításai, értékpapírjai, amelyekből jövedelmük is származhat. (Az értékpapíroknak számos formája létezik: részvények, kötvények, kincstári takaréklevél, államkötvény, diszkont kincstárjegy, befektetési jegy, letéti jegy stb.) Az értékpapírból származó jövedelmek lehetnek: kamat, osztalék, prémium, árfolyamnyereség. Ide csupán a takarékbetétben, takaréklevélen, átutalási betétszámlán levő összegek utáni kamatból csak a ténylegesen felvett összegek tartoznak, a jóváírt kamatok nem. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az eladási összegnek az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás levonása utáni részét, továbbá az üzletrészek eladásakor keletkezett árfolyamnyereséget is. Az itt felsorolt forrásból származó jövedelmek nettó értékét kérjük beírni, mert az ide sorolt tételek nagyon eltérő módon adóznak. Osztalék esetén csak a munkavégzéshez nem kapcsolódó osztalékokat kell beírni, mert a vállalkozásból származó osztalék nem ide, hanem a vállalkozói jövedelmekhez kerül. 22
10. Kapott-e biztosítótól élet-, nyugdíj-, balesetbiztosítás után összeget, és ha igen, mennyit? (Az ingatlanbiztosításból származó kárenyhítés nem tartozik ide.) (EBIZ) A biztosítótól kapott összegek körébe tartozik minden olyan összeg, amit a biztosítótól élet-, és balesetbiztosításként a háztartás tagjai ténylegesen felvettek.
11. Kapott-e biztosítótól ingatlanbiztosítása után kártérítést, és ha igen, mennyit? (csak az ingatlanban, ingóságban keletkezett kárért kapott összeg) (EBIZA) A biztosítótól kapott összegek körébe tartozik minden olyan összeg, amit a biztosítótól a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károk ellenértékeként a háztartás tagjai ténylegesen felvettek.
12-14. Mezőgazdasági termelésből származó jövedelem Amennyiben a háztartásnak volt mezőgazdasági termelésből bevételük, illetve jövedelmük, akkor az öt kategória szerint kell beírniuk az összeget, aszerint, hogy milyen tevékenységet folytattak. A mezőgazdasági vállalkozók bevételét (a személyi kérdőíven már nem tüntetjük fel) itt kell feltüntetni. (Azonban a személyi kérdőíven a VII fejezet tájékoztatási adatokat ne felejtsük el kitölteni!) Az a) és b) kérdésnél az állattartás és növénytermesztésből származó bevételeket kell beírni. A c) pontnál a mezőgazdasági szolgáltatásból származó bevételt kell feltüntetni, ami származhat például szántás, aratás, talajvizsgálat elvégzéséből, illetve gépek bérbeadásából stb. A d) és e) kérdéseknél rákérdezünk a mezőgazdasági biztosításból, kártérítésből, illetve a támogatásból származó bevételre. A támogatások különféle uniós alapból pályázhatóak, és amennyiben a pályázó elnyeri és az előírásoknak megfelelően hasznosítja, vissza nem térítendő bevételként könyvelhető el.
15-16. Saját termelésből fogyasztás (EVOLSAJAT, ESAJERT) Akár volt a háztartásnak mezőgazdasági árbevétele, akár nem volt, de kerttel rendelkeznek, ahol esetleg néhány gyümölcsfa van, vagy zöldséget termesztenek, illetve ajándékba kapnak másoktól ilyet, akkor a családdal fel kell becsültetni ennek értékét, és azt kell a 16. sorba írni.
IV. RELATÍV ANYAGI HELYZET
1. „Megengedhetik-e maguknak, hogy …” Ezek a kérdések arra vonatkoznak, hogy a háztartás anyagilag mit engedhet meg magának és mit nem, függetlenül attól, hogy azt szeretné-e vagy sem. évente legalább 1 hétre elmenjenek nyaralni? § Olyan nyaralásról van szó, amelyik legalább 7 nap időtartamú, § Ha a háztartásban élők közül valaki(k) megengedheti(k) maguknak, de a többség nem, akkor „nem”-et kell jelölni; például, ha a gyerekeket elküldik nyári táborba, de a szülők nem tudnak elmenni nyaralni.
23
§ § § § § §
Ha a háztartás csak a baráti, családi stb. kapcsolatok alapján, vagy pl. munkahely által támogatott üdülésen tud részt venni, vagy saját hétvégi házában nyaral, a válasz akkor is „igen”. Ha barátoknál, rokonoknál nyaralnának, tehát a szállásért nem is kellene fizetni, vagy csak részösszeget, akkor is a válasz „igen”. Ha megtehetnék, de nem szeretnének nyaralni, azaz képesek kifizetni egy nyaralást, de nem akarnak, akkor a válasz „igen”. Tehát a kérdés nem arra vonatkozik, hogy valójában voltak-e nyaralni! Ha a háztartás időhiány, vagy pl. betegség miatt nem tud elmenni, azt nem kell itt figyelembe venni, tehát akkor is „igen” lesz a válasz. Az egész háztartás kifejezés nem jelenti azt, hogy a háztartás minden tagjának együtt kell lennie a szabadság ideje alatt (pl. a serdülők nem akarnak a szülőkkel együtt nyaralni). A nyaralás tényleges költsége nem fontos a válaszadás szempontjából, a kérdés a kikapcsolódás fent leírt formájára vonatkozik. Ha a háztartás a nyaralást kölcsönből fedezi, azt is úgy kell venni, mintha saját forrásból fedezné.
legalább minden második nap húst egyenek? § Ha megengedhetik a háztartás tagjai, hogy húst egyenek (vagy ennek vegetáriánus változatát), minden második nap, abban az esetben, a válasz „igen”. lakásukat megfelelően fűtsék? § Ha megengedheti a háztartás, hogy lakását igényeinek megfelelően fűtse, attól függetlenül, hogy éppen szükség van-e a fűtésre, vagy sem, akkor a válasz „igen”.
2. A lakásfenntartás költségei mekkora megterhelést jelentenek a háztartásnak? (HS021M) A havi fenntartási összeg megterhelőségére kell rákérdezni, amibe bele tartozik: a lakáshitel törlesztő részlete, a lakbér, a lakásbiztosítás, lakással kapcsolódó szolgáltatások (pl. szennyvíz, szemétszállítás díja stb.), a rendszeres fenntartás, javítás és egyéb költségek havi díja. Három válaszlehetőséget kínálunk a válaszadóknak (nagyon-, időnként, illetve egyáltalán nem megterhelő). Csak a tényleges aktuális költséget kell figyelembe venni és nem szabad beleszámítani az elmúlt időszakok esetlegesen felhalmozott tartozását.
3. A lakáshiteleken kívüli törlesztések költségei mekkora megterhelést jelentenek a háztartásnak? Amennyiben nincsenek lakáshitelen kívüli törlesztései a háztartásnak, 4-es kódot (nem vonatkozik rá) jelölünk; egyébként értelemszerűen határozzuk meg a megterhelés mértékét. Minden, nem a lakás fenntartásához kapcsolódó költség (fogyasztási és áruhitelek, stb.) együttes megterhelését vesszük figyelembe e kérdésnél
4. Előfordult-e az utóbbi 12 hónapban, hogy pénzhiány miatti nem tudták határidőre befizetni: a lakbért, a lakástörlesztést, a közös költséget, valamilyen közüzemi díjat, a hitelre vásárolt termék törlesztő-részletét, pénzkölcsön törlesztő részletét. A kérdés arra vonatkozik, hogy a megelőző 12 hónap alatt előfordult-e, hogy pénzhiány miatt nem tudták kiegyenlíteni a felsorolt tételeket. A válasz csak arra a háztartásra vonatkozik, amelyben a háztartás él. 24
A „nem vonatkozik rá a kérdés” (3) válaszlehetőséget akkor kell beírni, ha nem volt a háztartásnak ilyen kiadása (lakbér, közös költség, lakástörlesztés, hitel, vagy egyéb kölcsöntörlesztése). Ha csak kölcsönből tudta ezeket a kiadásokat fizetni, de nincs elmaradás, akkor a 0-ás kódot kell írni.
5. Előfordult-e az utóbbi 12 hónapban, hogy pénzhiány miatt nem tudták kiváltani a háztartás valamelyik 16 év alatti gyermekének az orvos által felírt gyógyszerét? A kérdés kizárólag a 16 év alatti gyermekekre vonatkozik.
6–7. Képes volna-e a háztartás arra, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást a saját forrásaiból fedezzen? Ha igen, mekkora összegig? A „saját forrás” azt jelenti, hogy a háztartásnak nem kellene kölcsön kérnie, hitelt felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a fellépő kiadást. Csak akkor lehet „igent” jelölni, ha a megjelölt összeg kifizetése nem jelentené azt, hogy a háztartás mindennapi életvitele alapvetően megváltozna az összeg kifizetésével, tehát hosszabb távú fizetési gondokat jelentene. A váratlan összeg nagyságát a következő kérdésben a háztartás saját maga határozza meg ezer Ft-ban.(Itt megmaradt az összeg ezer forintra való kerekítése!)
8. Véleménye szerint hogyan tudja fedezni az Ön háztartása a szokásos kiadásokat? (HS0120M) A teljes háztartás összes jövedelméből kell kiindulni, az általában szokásos kiadásokat figyelembe véve. 9. Mit gondol, hogyan fog változni háztartásának pénzügyi helyzete a következő 12 hónapban? (MI100M) Szubjektív kérdés a háztartásnak kell kiválasztania a megfelelő választ a 4 lehetőség közül. 10. Melyik szintre helyezné most a háztartását egy tízfokú skálán, ahol legalul, az 1. szinten vannak a legszegényebbek, legfelül, a 10. szinten pedig a leggazdagabbak? A kérdés szubjektív, a válaszadó véleményét kérjük saját helyzetéről. V. JÖVEDELEMELVÁRÁSOK Kérjük meghatároztatni azokat a havi nettó forint összegeket, melyeket a háztartás a különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tart. Mind az öt megélhetési szinthez meg kell becsülni a szükséges összeget, ezer forintban. A válaszok erősen szubjektívek, ezért az összeíró csak akkor segítsen, ha a válasz nyilvánvalóan képtelenség, vagy ha valami félreértés történik pl. a válaszadó éves jövedelemnek megfelelő összeget mond, nem egy hónapra vonatkozót, nem az övéhez hasonló létszámú háztartást mond, hanem egy főre jutót.
25
VI. ELADÓSODOTTSÁG Azt vizsgáljuk, hogy van-e a háztartás bármely tagjának jelzálog típusú hitele, vagy egyéb más pénzintézeti hitele, és mennyire élt a hitelkerethez, hitelkártyához kapcsolható hitelfelvétel lehetőségével.
Jelzálog hitelek 1. Van-e lakáshitel-törlesztésük arra a lakásra, amelyben laknak? (HLAKHI) A kérdések kizárólag arra a lakásra vonatkoznak, amelyben a háztartás lakik.
2. Kérem mondja meg, mennyi lakáshitelt vettek fel (ezer Ft-ban)? (HLAKFT) A hitel összegét ezer forintban kell megadni. Amennyiben az adott lakásra többféle lakáshitellel rendelkeznek, akkor ezek együttes összegét kérjük megadni. Deviza alapú lakáshitelek esetében (amennyiben az adatszolgáltató háztartás ilyen lakáshitelt vett fel) ügyeljünk arra, hogy az esetleges összeget forintra átszámítva írjuk be a megfelelő kódkockába. Kérjük, hogy a hitelfelvétel időpontjában aktuális árfolyamon számított hitelösszeget írják be válaszként.
3. Melyik évben vették fel a hitelt? (HLAKEV) Ha több hitele is van, akkor legnagyobb összegű hitelre vonatkozóan kérjük megadni. 4. Hány évre vették fel a lakáshitelt? (HLAKEVE) Értelemszerűen a hiteltörlesztés idejét kérjük években megadni. Nem a még hátralévő éveket, hanem a teljes futamidőt. Amennyiben többféle lakáshitellel vonatkozóan kérjük megadni.
rendelkeznek,
akkor
legnagyobb
összegű
hitelre
5. Együttesen mekkora kamat és kezelési költség terheli ez a hitelt? (THM, %) Az értéket %-ban kérjük! A THM (teljes hiteldíj mutató), az az éves hitelköltség, amely magában foglalja a hitelkamatot és az összes egyéb járulékos költséget (általában hitelbírálati díjat, kezelési költséget, stb.) Ha a válaszoló nem ismeri a THM értékét, akkor meg lehet kérni, hogy a hitelszerződésben nézzen utána. Amennyiben a szerződésben sincs feltüntetve a THM értéke (régebbi szerződéseknél előfordulhat) akkor a bizonylatok alapján a kamat és a kezelési költség együttes százalékos arányát kell beírni.
6. Mekkora a felvett lakáshitel után fizetendő havi törlesztőrészlet? (HTORLFT) A lakástakarék-pénztárakba fizetett összeget csak akkor kell beírni, ha a lakástakarék-pénztári szerződést a hitelfelvétellel együtt, annak részeként kötötték meg (pl.: Lakástakarék Pénztár szolgáltatásával kombinált jelzáloghitelek), azaz nem beszélhetünk előtakarékossági szándékról.
26
Az elmúlt évben a deviza alapú lakáshitelnél a forint árfolyamának jelentős ingadozása miatt havonként nagyon változott a lakáshitel törlesztések összege, ezért kérjük, hogy az éves átlagos törlesztő részletet írják be. 7. Van-e a lakott lakásukon kívül másik ingatlanra jelzáloghitel-törlesztésük? (HLAKHIE) Itt minden, a lakott lakáson kívüli egyéb, a válaszadó háztartás bármely tagja által fizetendő jelzáloghiteléről kérdezünk attól függetlenül, hogy az adott kölcsönt milyen céllal (ingatlanvásárlás, szabad felhasználás) folyósították. Jelzáloghitel az olyan hitel, amely mögött fedezetként ingatlanon alapított jelzálogjog áll. A jelzáloghitel háztartásoknak nyújtott típusai lehetnek lakáscélúak és fogyasztási célúak (szabad felhasználású jelzáloghitelek). A szabad felhasználású jelzáloghitel, más néven „ingatlanfedezetes személyi kölcsön” olyan fogyasztási hitel, melynek fedezete minden esetben ingatlan, de felhasználása nincs megkötve. A hiteligénylő bármilyen célra felhasználhatja a hitel összegét, nincs elszámolási kötelezettsége a bank felé. Igénybe vehető meglévő hitelek kiváltására, adósságrendezésre is. Kamata alacsonyabb, mint a szintén fogyasztási hitel jellegű személyi kölcsöné, mert biztosítéka (az ingatlan) kisebb kockázati tényező a bank szempontjából. A szabad felhasználású hitel biztosítékaként a bank jelzálogjogot jegyez be a tulajdoni lapra.
8. Mit gondol reális veszély-e, hogy a következő 12 hónapban nem tudják időben törleszteni jelzáloghitelüket? (HITUT) A válaszok értelemszerűek.
Egyéb típusú hitelek Ebben a részben a különböző célra pénzintézettől, munkáltatótól felvett, hiteleket vesszük számba és megkérdezzük a kifizetett havi összeget, továbbá rákérdezünk a törlesztési elmaradásra. Pénzintézeti hitelnek minősül itt a személyi kölcsön, az autóvásárlási kölcsön, és az egyéb, vásárláshoz kapcsolódó hitelek, illetve vállalkozások esetén például a Start-hitel, a Széchenyi hitelkártya, a lombard hitelek, stb. A munkáltatótól felvett kölcsönöket az 1/f. pontban kell megjelölni.
9. Kérem mondja meg, rendelkeznek-e a következő hitelek valamelyikével, illetve van-e ezeknél törlesztés-elmaradás?
a.) Személyi kölcsön A személyi kölcsön magánszemélyek számára nyújtott kisösszegű kiadásokat fedező hitelfajta. Jellemzője a gyors ügyintézési idő és hogy nincs szükség hozzá ingatlanfedezetre. A hitel biztosítéka kizárólag az adós(ok) által igazolt jövedelem. A szabad felhasználású hiteleknél nem kell célhitelt igénybe venni, azaz nem kell igazolni a felhasználást. b.) Autóvásárlási hiteltartozás, lízingdíj Az autóhitel új és használt autó vásárlására igénybe vehető hitellehetőség, az ügyfél gépkocsija szolgál fedezetül a finanszírozó számára. A lízingszerződés alapján a lízingbe adó a gépkocsit (illetve más terméket) kifejezetten abból a célból vásárolja meg a szállítótól, hogy azt a lízingbe vevő tartós használatába adja, aki 27
ezért ellenértékül lízingdíjat fizet, és átvállalja azon kötelezettségeket, amelyek egyébként a tulajdonost terhelnék. c.) Lakásfelújítási, bútorvásárlási vagy más hasonló célú kölcsön A kölcsön célja ebben az esetben lakóingatlan felújítása, pl. szigetelés, tetőjavítás, nyílászárók javítása, festés, mázolás, tapétázás, padlózat cseréje, fürdőszoba felszerelés cseréje stb., valamint bútor-, illetve más hasonló jellegű lakberendezési termék vásárlása. d.) Más áruvásárlási kölcsön, lízingdíj A fogyasztási kölcsönök klasszikus formája az áruvásárlási hitel, amelyet a vásárlás helyszínén lehet igényelni. Korábban e hiteleket egy-egy cikk megvásárlásához nyújtották a bankok, ma azonban már kerethitelek is vannak, amelyeket több termék egy helyen történő megvásárlásához kínálnak. Az áruhiteleknél nem készpénzt, hanem a megvásárolni kívánt terméket, szolgáltatást kapja kézhez az ügyfél. Ide soroljuk be például a részletre vásárolt nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlását (pl. televízió, hűtőgép, mosógép stb.), a szórakoztatóelektronikai cikkekre költötteket (pl. Hí-fi torony, DVD lejátszó stb.), a kisebb konyhai gépek vásárlásának tényét, mint pl. kenyérsütő, szeletelő gép stb.
e.) Diákhitel Aki felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, meghatározott feltételekkel diákhitelt vehet fel. Az előző évekkel szemben itt nem csak a törlesztés alatt lévő diákhitelről kell nyilatkozni, hanem a felvett, de még nem törlesztett hitelekről is. Amennyiben a törlesztést nem kellett megkezdenie a háztartásnak (felsőfokú tanulmányok még nem fejeződtek be), a kifizetett éves összeg üresen marad, és a törlesztés elmaradásához nem-et (0-át) kell kódolni. f.) Minden más, egyéb (pl. hitelintézeti, munkáltatói, stb.) hitel. Ezek főbb típusai lehetnek: – Vállalkozás-indítási vagy más vállalkozási hitel (ideértve a mezőgazdaságit is) Ez lehet beruházási hitel, ami felhasználható kapacitás bővítés, gépbeszerzés, vagy ingatlan vásárolás, felújítás, bővítés esetén, illetve projekthitel, lakóingatlanok finanszírozásra, energiaipari, infrastrukturális, távközlési és ipari termelő beruházások finanszírozására, támogatott hitel, (Budapest Kisvállalkozói Hitel, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Polgári TKSZ, és a Hitelgarancia ZRt., Mikrohitel, Mikrohitel Plusz program stb. keretében nyújtott), vállalkozási gyorshitel cash flow alapon, fedezet nélkül, illetve forgóeszközhitel, lízing (ingatlanra, haszongépjárművek, pótkocsik, anyagmozgató berendezések, targoncák, építő és földmunkagépek, fa- és gépipari gépek, nyomdagépek, mezőgazdasági, kommunális gépek, irodatechnikai, számítástechnikai berendezések vásárlására nyújtott), valamint ingatlanvásárlási hitel. – Üdülés céljára felvett hitel Ha valaki üdülés céljából hitelt vett fel, az itt kérjük feltüntetni. – Egészségügyi ellátás ellentételezéséhez felvett hitel Ide az egészségügyi szolgáltatás ellentételezésére felvett hiteleket írjuk. Ha valaki pl. fogászati kezelés, szépészeti beavatkozás (plasztikai sebészet) stb. miatt hitelt vett fel, függetlenül a kezelés helyétől, azt kérjük itt kódolni.
28
Hitelkerethez, hitelkártyához kapcsolódó tartozások Ide a számlatúllépési lehetőségek, a hitel,- vagy ügyfélkártyák kölcsönei tartoznak. 10. Rendelkezik-e a háztartás bármely tagja folyószámlához kapcsolódó hitelkerettel? (HKERET) A banki folyószámla az ügyfél tulajdonában lévő pénzösszegből napi pénzkezelési lehetőségeket nyújtó szolgáltatás. A folyószámla által kínált állandó szolgáltatások például a bankkártya, amellyel a bankkártya mögött álló bankszámla fedezetének erejéig lehet vásárolni vagy készpénzt felvenni; valamint ide tartozik az eseti,- és állandó átutalás, a közvetlen terhelés, vagy a csoportos beszedési megbízás. A megtakarítási számla nem folyószámla, mivel ott nem állnak rendelkezésre az előbbi lehetőségek. Ha bármely bankszámlához (nem feltétlenül folyószámla, lehet pl. betéti számla is) kapcsolódik hitelkeret, a kérdésre igent kódolunk.
11. Ha igen, van-e azon jelenleg tartozás? (MI020M) (A háztartás összes bankszámláját figyelembe véve). Csak akkor kérdezünk rá a konkrét összegre, ha az előző kérdésre igennel válaszolt a megkérdezett. A bankok különböző konstrukciók kidolgozásával teszik lehetővé, hogy a hitelkeret-szerződés megkötését követően a keret terhére folyamatosan többet költsön az adott személy, mint amekkora a bankszámláján lévő összeg. Az esetek jelentős részében bizonyos kamatmentes türelmi időt adnak a törlesztésre, viszont az ezt követően is fennálló tartozásokat (túlköltéseket) elég jelentős kamat terheli. A kérdés ez utóbbiak meglétét, illetve nagyságát tudakolja. Az adatfelvétel során túlköltésnek tehát azt az esetet tekintjük, amikor a háztartás valamelyik hitelkerettel rendelkező bankszámlájának az egyenlege – anyagi nehézségekből kifolyólag – a hónap vége után is negatív marad (vagyis azt a bank irányába fizetési kötelezettség terheli). 12. Rendelkezik-e a háztartás bármely tagja hitelkártyával vagy ügyfélkártyával (pl. Auchan, Cora stb.) melyhez hitelkeret kapcsolódik? (MI030M) A hitelkártya a hitelfelvétel egy sajátos formáját biztosítja. A hitelkártya segítségével, saját források felhasználása nélkül nyílik lehetőség áru, szolgáltatás vásárlására, oly módon, hogy a vételárat, a hitelintézet kölcsönéből fizetik. Ez a kölcsön általában egy hónapig kamatmentes, azonban ezt követően a ki nem egyenlített egyenleg után kamatot kell fizetni. (Különböző banki hitelkártyák lehetnek pl. American express, Praktiker hitelkártya, T-mobile hitelkártya, Lady hitelkártya, Arany hitelkártya, Főgáz kártya stb.) Az ügyfélkártya olyan hitelkártya, amelyet egyetlen vállalat vagy üzlet bocsát ki, és csak ebben használható fel vásárlásra. (Ügyfélkártyák lehetnek pl. Auchan, Cora stb.) 13. Ha igen, volt-e bármelyiken az elmúlt 3 hónap során bármikor pénzhiány miatt tartozás? (MI040M) Ezt a kérdést csak azoktól kell kérdezni, akik az előző kérdésre igennel válaszoltak. Az összeg meghatározásánál a legutolsó havi záró egyenlegnél pénzügyi nehézségek miatt fennálló tartozásra kérdezünk már rá.
29
Magánszemélytől felvett kölcsön 14–15. Van-e a háztartás bármely tagjának magánszemélytől (rokon, barát, ismerős) felvett kölcsöne? Ennek összege.(MAGAN-MAGANFT) Itt az ismerősöktől, rokonoktól, barátoktól kért és kapott, és vissza még nem fizetett kölcsönök összegét kérjük beírni. Mindig a még fennálló tartozásról kell nyilatkozni, a már megfizetett összeget nem kell beírni. Ha a háztartás a kölcsön egy részét már törlesztette, akkor már csak a még megmaradt tartozásról nyilatkozzon.
VII. HÁZTARTÁSOK KÖZÖTTI ADOTT ÉS KAPOTT TÁMOGATÁSOK ÉRTÉKE A felsorolt támogatási típusok mindegyikénél az A oszlop „Adott-e?” kérdést minden esetben ki kell tölteni. B oszlopba az adott támogatások becsült értékét kell beírni. A kapott támogatásra vonatkozóan a C oszlop ”Kapott-e?” kérdés is minden esetben kitöltendő, a támogatás értékét pedig a D oszlopba kérjük.
VIII. INGATLANVÁSÁRLÁS, ÉPÍTKEZÉS 1. Vásárolt, vagy épített-e 2013-ban ingatlant (házat, lakást, nyaralót)? (INGVAS) A kérdésre az adandó válasz értelemszerű.
2. Ha igen, mennyi volt az ingatlan teljes vételára? (millió forintban) (INGVASKP) A válaszokat millió forintban kérjük megadni. Nem egész értéknél a kerekítés szabályait alkalmazzuk, így pl. 2,5–2,9 millió forintnál 3 millió forintot, 2,1–2,4 millió forintnál 2 millió forintot írjunk be.
3. Ha ennek egy részét hitelből fizette, kérem mondja meg, mennyi hitelt vett fel? (INGVASHIT) Amennyiben a vásárlást egy részét hitelből fedezte, a válaszokat az előző kérdésnél megadottaknak megfelelően kérjük beírni. Ha nem vett fel hitelt a vásárláshoz, a kódkocka üresen marad. Korszerűsítette, átalakította, felújította-e 2013-ban ingatlanát (házát, nyaralóját)?
4. Korszerűsítette, átalakította, felújította-e 2013-ban ingatlanát (házát, nyaralóját)? (FELUJIT) A kérdésre az adandó válasz értelemszerű.
5. Ha igen, mennyit költött erre összesen? (ezer forintban) (FELUJITKP) Amennyiben korszerűsítette (fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés stb.), átalakította, felújította házát, lakását, kérjük írja be ide ezer forintban megadva, hogy mennyit költött erre.
6. Ha ennek egy részét hitelből fizette, mennyi hitelt vett fel? (FELUJITHIT) Ha a korszerűsítésre, felújításra vett fel hitelt, akkor annak összegét kérjük ide beírni. Ha nem, akkor a kódkocka üresen marad. 30
IX. LAKÁSJELLEMZŐK: AZ ÖSSZEÍRÓ TÖLTI KI 1. Az épület környezetének lakóövezeti jellege (HEKLJ) Erre a kérdésre – az adatszolgáltató megkérdezése nélkül – a számlálóbiztosnak kell bejelölnie a választ, a terület bejárása során tapasztaltak alapján. A válasznál nem az összeírt épületet, hanem annak környezetét, a településnek azt a kisebb vagy nagyobb területét kell minősíteni, ahol az épület található. Hagyományos városias beépítésű (1) övezet a városközpont és az azt körülvevő terület, amely többnyire zárt utcasoros, középmagas (1–6 szintes) beépítésű övezet, A lakótelep (2) olyan telepszerűen beépített lakóépületek együttese, amely egyértelműen körülhatárolhatóan különválik környezete beépítettségétől, azonos típusú és azonos technológiával készült, külső megjelenésében egységes stílusú épületekből áll. Az épületek szintjein a lakások elhelyezkedése és belső elrendezése általában azonos vagy egymásnak tükörképei. Társasházi és villanegyed (3) általában alacsony és középmagas kertes társasházakkal, villákkal beépített terület. Ide sorolandók az ún. zöldövezetekben lévő épületek is. A családi házas lakóövezetek (4) 1–2 szintes épületekkel és 1–3 lakásos családi házakkal beépített területek, amelyekhez kert is tartozik. Elsősorban a városokra jellemző, de a falvak újabban beépített területei, új utcái is ide tartozhatnak. A falusias jellegű lakóövezet (5) Általában a falvak régebbi, hagyományos beépítésű lakóövezete tartozik ide, de a városszéli, többnyire régi építésű, falusias jellegű területek és a városokkal összeépült egykori falvak is ide sorolhatók. Az üzemi ipari terület (6) azon lakóházak övezete, amely a jellemzően ipari üzemek által beépített területen találhatók, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek, bányák, vasutak munkásai számára épített kolóniák, telepek is ide sorolandók. A külterület (7) többnyire mezőgazdasági, erdőgazdasági területeken épült, magányosan álló lakóházak (pl. magányosan álló tanya, őrház, erdészház) övezete. Szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet (8) a leromlott állagú, lebontásra ítélt lakóházak, ideiglenes jelleggel épült telepek, putrik, barlanglakások és hasonló épületek, építmények alkotta övezet Egyéb (9) választ kell megjelölni, ha az épület az előzőekbe be nem sorolható területen található.
2. Milyen típusú épületben van a lakás (HH010) Ezt a kérdést sem kell feltenni, az összeíró saját megfigyelése alapján tölti ki. 4. Az épület, amelyben a háztartás lakik, milyen állagú? (HLAKA) Ezt a kérdést nem kell feltenni, az összeíró saját megfigyelése alapján tölti ki.
31
ANYAGI DEPRIVÁCIÓ MODUL – HÁZTARTÁSI BLOKK
Általános tudnivalók: A Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (2014) Anyagi depriváció kiegészítő modulja két részből áll, a háztartásra és a háztartásban élő gyermekekre vonatkozó kérdések a háztartási kérdőív végén, a háztartásban lakó 16 éves és idősebb személyekre vonatkozó kérdések pedig a megfelelő személyi kérdőívek végén találhatók. A modul célja A háztartások anyagi kirekesztődése szubjektív és objektív elemeinek vizsgálata az Eurostat által szabályozott formában az Európai Unió minden tagállamára kiterjedően. Felöleli a valamennyi háztartástagra vonatkozó életviteli kérdéseket valamint a 1-15 év közötti gyermeket nevelő háztartások esetében a gyermekek helyzetét vizsgáló kérdéseket. A tanulásra, iskolai kirándulásokra vonatkozó kérdések a 16 éven aluli iskolás gyermekekre vonatkoznak. Az anyagi depriváció jobban mutatja az Unió fejlettebb és fejletlenebb országai közötti életszínvonalbeli különbségeket, mint pl. a jövedelemeloszlásra épülő relatív mutatók (pl. szegénységi küszöb), amelyek inkább egy adott ország háztartásai között meglévő különbségek nagyságát érzékeltetik. Kitől kell megkérdezni a kérdéseket? A bútorok cseréjére vonatkozó kérdés és a II. Gyermekek anyagi kirekesztődése blokk esetében elegendőek egy háztartástag válaszai, amelyek a háztartás egészének véleményét tükrözik. A III. Személyi blokk esetében minden háztartástag egyéni válasza szükséges. Törekedni kell arra, hogy a más háztartástag helyett adott válaszokat minimálisra szorítsuk. Ezek az úgynevezett Proxy interjúk, aminek számát az Eurostat egyik alapvető minőségi követelménynek 10 % alatt tartandónak tekinti a felvétel végrehajtása során. Referencia időszak A kérdések általában a jelenlegi, megkérdezés idejével azonos időpontra vonatkoznak. Kivétel: a gyógyszer kiváltásra vonatkozó 3. kérdés az elmúlt 12 hónapra. 1-15 éves gyermek alatt azt értjük, hogy 1 éves vagy idősebb és 15 éves vagy fiatalabb. A modul kérdései arra vonatkoznak, hogy a háztartás anyagilag mit engedhet meg magának és mit nem. Ha a termék/szolgáltatás biztosított a háztartás vagy a személyi blokk esetében a háztartástag illetve a gyermekekről szóló blokk esetében az összes megfelelő korú gyermek számára, akkor a válasz igen. Ha nem biztosított/nem fogyasztják a terméket vagy szolgáltatást, akkor kell a „nem engedhetik meg maguknak” kódot jelölni, ha szeretnék a terméket/szolgáltatást fogyasztani, de az anyagi források hiánya miatt nem tudják. A gyermekes blokk esetében: ha van olyan gyermek, akinek nem tudják biztosítani, akkor „nem engedhetik meg maguknak” a válasz. Ha minden gyermeknek tudják biztosítani, akinél ez értelmezhető és igény is van rá az illető gyermek esetében, de ezen felül van a háztartásban olyan gyermek, akire nem vonatkoztatható a kérdés (pl. a nyaralás egy beteg gyermeknél, aki egészségügyi okból nem tud nyaralni menni), akkor „nem egyéb okból” választ kell jelölni.
32
I. HÁZTARTÁSI BLOKK 1. Lecseréli-e a háztartás az elhasználódott bútort? (HD080) A lakásban található bármilyen bútorra vonatkozik a kérdés, és beletartozik, ha használt bútorra cserélik. II. GYERMEKEK ANYAGI KIREKESZTŐDÉSE Azon háztartásokban kell megkérdezni, ahol van legalább egy 1-15 év közötti korú gyermek. Ha nincs ilyen korú gyermek a családban, akkor az egész blokk üresen marad. 2. Kérem, mondja meg, hogy a háztartás minden 1-15 éves gyermeke számára biztosítottak-e az alábbiak (HD100-HD240) Válaszlehetőségek értelmezése: · Nem, nem engedhetik meg maguknak: anyagi források hiánya miatt az adott terméket szeretnék, szükségük van rá, de nélkülözik. Abban az esetben is ez a válasz húzandó alá, ha a háztartás több gyermeke közül nem mindegyik számára engedhetik meg az adott terméket. · Nem, egyéb okból: nincs szándékukban, nem szeretnék az adott terméket, szolgáltatást fogyasztani. Fontosabb tételek: · Ruházat: A hangsúly az új ruhán van. Nem minden ruhának kell újnak lennie, de a háztartás számára megengedhető-e, hogy új ruhadarabot is tudjon venni, ha szükséges. · Cipő: A cipőt széles értelemben kell venni, beletartozik a csizma, szandál stb. az éghajlati, időjárási körülményeknek megfelelően. A minden időben használatos cipőt ezzel szemben úgy kell érteni, hogy mindenféle hétköznapi életben használt cipő a szandál és csizma kivételével, vagyis amit fel tud venni az utcára, iskolába. Akkor lehet igen a válasz, ha minden gyermeknek van legalább egy használatos és legalább egy váltócipője. Tehát ha csak két csizmája van, akkor nem biztosított a két cipő. De ha csak egy cipője van és egyébként olyan helyen él, ahol pl. télen mindenképpen szükség lenne egy csizmára is és ezt nem tudják neki megvenni, akkor szintén nem biztosított a két cipő. · Friss gyümölcs, zöldség: A mirelit zöldséget, gyümölcsöt is figyelembe kell venni, nem tartozik viszont ide a konzerv zöldség és gyümölcs. · Könyvek: életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő olvasmány. · Szabadban/lakáson belül használható játékok, sporteszközök (kerékpár, görkorcsolya, roller stb.il. társasjátékok, számítógépes játékok stb.): akkor lehet igen a válasz, ha legalább egy ilyen eszközzel rendelkezik minden egyes gyermek a háztartásban. · Rendszeres szabadidős tevékenység: legalább évente néhányszori alkalmat kell érteni, olyan tevékenységről van szó, amiért fizetni kell (pl. meg kell vásárolni hozzá valamilyen eszközt, tagdíjat, belépti díjat, utazási költséget kell fizetni) · Különleges események megünneplése: névnap, születésnap, vallási események. · Baráti kör meghívása játékra, étkezésre: általában otthon, de lehet házon kívüli program is. · Évente egy hét nyaralás: minden egyes gyermeknek biztosítani kell. Nem kell, hogy egyszerre vagy egy helyre menjenek nyaralni. Lehet családdal, rokonokkal, ismerősökkel, iskolával, ifjúsági szervezettel stb. Ha van a családban akár egyetlen olyan gyermek, aki egészségügyi okból nem tud menni, bár a háztartás az összes többi gyermek számára biztosítani tudja a nyaralást, akkor „nem egyéb okból” választ kell kódolni. 33
3. Kérem, mondja meg, hogy a háztartás minden 1-15 éves iskolás gyermeke számára biztosítottak-e az alábbiak (HD210-HD220) ·
·
Megfelelő hely tanulásra: nyugodt hely otthon (nem pl. könyvtárban), ahol van elég hely és fény tanulásra, nem feltétlenül jelent külön szobát, vagy saját íróasztalt, de olyan helyet a lakásban ahol zavartalanul foglalkozhat a házi feladat elkészítésével, tanulással. Fizetős iskolai kirándulásokon és programokon való részvétel: Minden egyes gyermek számára biztosítottnak kell lennie, akkor lehet igen a válasz.
A személyekre vonatkozó modulkérdéseket lásd a személyi kérdőív végén!
34
HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL SZEMÉLYI KÉRDŐÍV, „S” TÍPUSÚ, 2014 (Jövedelmi referencia év: 2013 Általános tudnivalók: §
§ §
§ § § §
§
A személyi kérdőívet minden, 2013. év folyamán a 16. életévét betöltött háztartástagról ki kell tölteni, vagyis azoktól a személyekről, akik 1997-ben, vagy korábban születtek. Háztartástagnak azokat tekintjük, akik a felvétel eszmei időpontjában, azaz 2014. március 1-én a háztartás tagjai voltak. A 16 évesnél fiatalabb háztartástag adatait csak a Címkártyán vesszük fel. A személyi kérdőívet mindig annak kell megválaszolnia, akire vonatkozik. Helyettesítő kikérdezésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérdező a terepmunkák ideje alatt mindent megtett azért, hogy elérje a kijelölt személyt, de ideiglenes távollét miatt a kérdőív kitöltése egyébként meghiúsult volna. Abban az esetben is lehet helyettesítő kérdezés, ha a kijelölt személy betegség vagy egyéb akadályozottság miatt nem tud személyesen választ adni a kérdőívre, de a kérdőív témáit illetően, egy őt jól ismerő személyt megbíz a válaszadással. Ha a személyi kérdőívet valamelyik háztartástagtól még helyettesítő kérdezéssel sem lehet lekérdezni, vagy a válaszadást megtagadja, akkor a címkártyán a „Ki válaszolt a személyi kérdőívre” rovatban ezt a tényt ennek megfelelően kell bekódolni (VALSZEM=5-9). Szubjektív kérdéseknél (pl. az egészségi állapotra vonatkozóknál) csak nagyon kivételes esetben fogadható el proxy válasz (kérdezett helyett más válaszol). Ha valamelyik felnőtt háztartástagról nem lehetséges a személyi kérdőív kitöltése, a háztartásról és a többi személyről kitöltött kérdőíveket akkor is le kell adni. Ügyelni kell arra, hogy ha már egy kérdésre kaptunk választ, akkor az ehhez kapcsolódó kérdés is meg legyen válaszolva. Például: „7. Részt vesz-e jelenleg iskolarendszerű képzésben (PE010M)?”, akkor az is legyen kitöltve, hogy „8. Milyen szintű képzésben vesz részt? (PE020M)” A személyi kérdőív témakörönként az alábbi referencia időszakokat/időpontokat tartalmazza: o Társadalmi-demográfiai jellemzők: jelenleg (kikérdezés idején) o Egészségügyi blokk: jelenleg, elmúlt 6 hónapban, elmúlt 12 hónapban, 2013 folyamán o Munkaerő-piaci ismérvek: jelenleg, elmúlt héten, elmúlt 4 hétben, elmúlt 15 hónapban, következő 2 hétben o Aktivitás: 2013. 01. 01-2014. 03. 31. o Személyhez kapcsolódó jövedelem: 2013. 01. 01-2013. 12. 31. o Tájékoztató adatok: 2013 o . 01. 01-2013. 12. 31.
I. TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3. Mely országban született: (PB210) § Születési országnak azt az országot kell tekinteni, ahová az a település a jelenlegi országhatárok szerint tartozik. § Már nem létező államok esetén (például a korábbi Szovjetunió), a jelenlegi országhatárok alapján kell a születési helyet besorolni. § Ha a születési ország más országhoz tartozott a kérdezett születési évében, mint a kérdezés időpontjában, akkor a jelenlegi országot kell a születési országnak tekinteni. 35
§
Fontos kivétel: ha a születés ideje alatt az adott település Magyarországhoz tartozott, de a jelenlegi határok szerint már nem, akkor a születéskor érvényes országot, azaz Magyarországot lehet születési helynek nevezni. (Pl. Erdélyben, Felvidéken született személyeknél elfogadható magyarországi születési hely.)
4. Ha nem Magyarország jelenlegi határain belül született, akkor melyik évben költözött ide (RB031) A kérdést azoknak kell kitölteni, akik nem Magyarország jelenlegi területén születtek, függetlenül attól, hogy az adott terület születésekor Magyarország részét képezte-e. Ha ez a feltétel fennáll, meg kell adni, hogy az illető melyik évben költözött az országba. 5.a. Milyen településen éltek, amikor Ön született? (TELJELL) A születéskori lakóhely településtípusához kérjük, azt az állapotot rögzítsék, ami a kérdezett születésekor volt jellemző. Ha pl. ma város, de régebben még község volt a születéskori lakóhely közigazgatási státusza, akkor községnek (5) kódoljuk. 6. Mi az Ön állampolgársága? (PB220A és PB220B) A személy és az állam közötti viszonyt írja le, amelyet az egyes országokban más-más követelményeknek megfelelően határoznak meg (pl. születés jogán, házasságkötés alapján, kérelemre meghatározott idejű ott lakás alapján stb.). Azt kell állampolgárságnak tekinteni, amelyik ország által kibocsátott útlevéllel rendelkezik, (illetve ha nincs útlevele, mely ország hatóságától kellene kérnie). Két állampolgárság beírására van lehetőség. Kettős állampolgárok esetén, ha magyar állampolgársággal is rendelkeznek, az első helyre a magyar állampolgárságot kell beírni (PB220A). (A rögzítő program ennél a kérdésnél ugyanazt a háttér file-t tölti be, mint a „Mely országban született?” kérdésnél, ezért itt is az ország neveket látjuk (Pl. Magyarország), de ez értelemszerűen a magyar állampolgárságot jelzi.) Már nem létező államok esetén a jelenlegi országhatárok alapján kell az állampolgárságot meghatározni a születési helyhez hasonlóan. Az állampolgárságot a felvétel időpontjában (és nem a referencia időszakban) érvényben lévő országhatároknak megfelelően kell kódolni. Kódolási segédlet az ország besoroláshoz (Lásd az Utasítás végén) 7. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? (NEMZ1, NEMZ2) Két választ kódolhatunk. A kérdezésnél okvetlenül hívjuk fel kérdezett figyelmét erre, és a kérdezés felolvasásakor a válaszlehetőségeket is okvetlenül olvassuk fel (mint ahogy egyébként kell is): magyar, bolgár, cigány, stb. 8. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? (PE040MX) § Ha soha nem járt iskolába, illetve analfabéta, akkor a kód „0”. § Az Európai Unióban rendszeresített felsőoktatási szabvány szerint, három lépcsős képzés mindhárom megszerzett fokozatát külön kódoljuk, így az alapképzést (Bsc) 9-es, mesterképzés (Msc) 10-es és doktori képzés 11-es kóddal jelöljük (PhD). § Az egységes, osztatlan képzés mesterfokozatot nyújt, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül történik (pl: orvos, gyógyszerész, jogász). Az itt tanulók a legutolsó befejezett végzettségüknek megfelelő kódot kapják (pl. gimnáziumi érettségi esetén 6 kód), függetlenül attól, hogy hányadik évüket végzik. 8.a. Ha 8 osztálynál kevesebbet végzett (PE040=1), akkor: Hány osztályt végzett el? § Ennél a kérdésnél arra vagyunk kíváncsiak, hogy az elemi vagy általános iskolából hány osztályt végzett el. Ezek lehetnek befejezett (régen 4 vagy 6 elemi volt a képzés) vagy befejezetlen általános iskolák is. Az értékek 1-7 között fordulhatnak elő.
36
9. Melyik évben szerezte meg ezt a végzettséget? (PE030) § Amennyiben a megkérdezett személy tanulmányai idején pl. csak 4 elemi volt kötelező, és ő azt elvégezte és ez a legmagasabb iskolai végzettsége, akkor azt az évszámot írja be, amikor befejezte a 4 elemit. § Két egyenértékű képesítés megléte esetén az első legmagasabb befejezett iskolai végzettséget vesszük figyelembe. Például: ha a válaszadó a szakközépiskolai oktatás keretében két szakképesítést is szerzett, akkor azt az évet rögzítjük, amikor az első ilyen végzettségét elérte; ugyanígy két diploma megléte esetén az első megszerzésének évét vesszük számításba. § Aki soha nem járt iskolába (és/vagy analfabéta) ott az évszám üresen marad. 10. Felsőfokú végzettség típusa (DIPL1 DIPL2) Ha kettőnél több felsőfokú végzettsége van, akkor azokat írja be, amiket használ, vagy már használt a munkái során. 11. Részt vesz-e jelenleg valamilyen hivatalos, iskolarendszerű képzésben? (PE010M) Az a meghatározó, hogy hivatalos oktatásban vesz-e részt. Ez az oktatási program lehet egész napos, részidős vagy levelező képzés, nem szükséges, hogy a megkérdezettnek ez legyen a fő tevékenysége. Ide tartoznak mindazok, akik rendszeres képzésbe beiratkoztak, így a diákok, gyakornokok, beleértve a szakmunkások munkavégzéssel kombinált képzését is. A következő felnőtt oktatási programok nem tartoznak bele: · A munkahely által szervezett képzés, amely az adott munkahelyen belüli előléptetést, továbbképzést jelenti. · Egyéb, nem formális (nem iskolarendszerű) oktatás · Egyéni szabadidős kulturális tevékenység (pl. szakkörök, klubok). Azok, akik beiratkoztak és elkezdték a tanulást, de jelenleg nem tanulnak, mert a szemeszter lezárult, vagy nyári szünet van, ha a következő időszakban folytatni fogják a tanulást 1-es kódot kapnak. 12. Milyen képzésben vesz részt? (PE020M) Ha a megkérdezett több oktatási programban is részt vesz, akkor csak a legmagasabb szintűről kell információt szolgáltatnia.
13-18 szülőkre vonatkozó kérdéseknél azt tekintjük szülőnek, akit a kérdezett, függetlenül attól, hogy az édes- vagy nevelő szülő volt-e. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és vezető volta egyaránt a kérdezett 14 éves korában fennálló állapotra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azóta esetleg magasabb iskolai végzettséget vagy másik foglalkozást, beosztást szerzett a szülő.
II. EGÉSZSÉGÜGYI BLOKK 1. Milyen az Ön egészsége általában? (PH010) § § § §
Az egészségi állapot meghatározása természeténél fogva erősen szubjektív, ezért a megítélésnek a megkérdezett személy értékelését kell tükröznie (nem az összeírótól, családtagtól, vagy egészségügyi végzettséggel rendelkező személytől kell származnia). A kérdés az egészségre általánosságban vonatkozik, és nem kifejezetten a pillanatnyi egészségi állapotra; tehát ha a felmérés időpontjában épp náthás a megkérdezett, de saját bevallása szerint általában remekül érzi magát, azt kell kódolni. A kérdés az egészség több dimenziójára is vonatkozik, a fizikai tüneteken túlmenően például a lelki, érzelmi állapotra is. A kérdést ötfokú skálán mérjük; a 3. számú válaszlehetőség „kielégítő” arra utal, hogy a válaszadó teljesen semlegesen gondolkodik saját egészségéről. 37
§
Kerülendő a hasonló életkorúakkal vagy a válaszadó saját korábbi/későbbi várható egészségi állapotával történő összehasonlítás.
2. Van-e Önnek valamilyen krónikus betegsége vagy olyan egészségi problémája, ami legalább 6 hónapja tart, vagy előreláthatólag legalább 6 hónapig fog tartani? (PH020M) Krónikus vagy elhúzódó betegség alatt „főszabály szerint” a hat hónapnál tovább tartó betegséget vagy egészségi állapotot értjük. Fontos, hogy itt kódoljuk a több, mint hat hónapja fennálló megbetegedéseket, valamint azokat az egészségügyi problémákat is, amelyek ugyan csak a közelmúltban vagy mostanában keletkeztek, de várhatóan hat hónapnál hosszabb ideig fenn fognak állni. Az alábbiakban felsorolt esetek is itt számolandók el: § Szezonális vagy visszatérő megbetegedések, még ha 6 hónapnál kevesebb ideig is tart egy szakasza, például: szénanátha-allergia. § A kérdezett által „nem igazán súlyosnak” minősített problémák (pl. krónikus hőemelkedés). § Akkor is tűntessük fel a megbetegedést, ha orvos nem diagnosztizálta. § Akkor is tűntessük fel a megbetegedést, ha a válaszadó saját magát kezeli (pl. vény nélkül kapható gyógyszerekkel). § Tartós egészségkárosodás, fogyatékosság nem tartozik ide, ezeket a problémákat a 3. számú kérdés kezeli. 3. Az elmúlt legalább hat hónapban korlátozta-e Önt valamilyen egészségi probléma a szokásos mindennapi tevékenységei elvégzésében, és ha igen, milyen mértékben? Kérem, csak az elmúlt legalább hat hónapban végig fennálló korlátozottságra gondoljon! (PH030) § A válaszadó szubjektív véleményét rögzítjük arra vonatkozóan, hogy véleménye szerint mennyire korlátozza napi tevékenységét egészségügyi problémája. Az egészségügyi okok miatti korlátozás kifejezetten a válaszadó saját vélekedését tükrözze. § A megadott hat hónap ez esetben nem a betegség időtartamát méri, hanem a mindennapi tevékenységekben történő korlátozás időtartamát. A 2. kérdéssel (PH020M) ellentétben tehát itt nem vesszük figyelembe a korlátozás tényét, ha az még nem áll fenn 6 hónapja. § Ha a korlátozottság még hat hónapnál rövidebb ideje áll fenn, de várhatóan legalább hat hónapig el fog tartani, akkor – ellentétben az előző kérdéssel (PH020) - azt ennél a kérdésnél nem kell figyelembe venni. (Ezt az indokolja, hogy csak a jövőben fog kiderülni, hogy hosszabb távon mennyire lesz az egészségügyi probléma valójában korlátozó a mindennapokban.) § A korlátozottság nem csak azokra vonatkozik, akik fogyatékossággal élnek születésüktől fogva vagy balesetből, betegségből kifolyólag, hanem azokra is, akiknek más tartósan fennálló betegségük (pld. cukorbetegség) van. § Mindennapi tevékenységek alatt egy átlagos ember tevékenységeit kell érteni, nem a kérdezett saját életviteléből adódó tevékenységeket (előfordulhat ezért, hogy valaki korlátozottsága miatt kiiktatta a napirendjéből azokat a tevékenységeket, amelyeket valamilyen okból már nem tudna elvégezni, például extrém sportot űzött, azonban ez jelen esetben nem tartozik a mindennapi tevékenységek közé, így korlátozottságról sem beszélhetünk). 4. Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy az Önnek felírt gyógyszert nem tudta kiváltani, mert nem volt rá pénze? (FGYF) Ez a kérdés, csak az egy éven belüli gyógyszerkiváltásokra vonatkozik.
38
5. Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy Önnek a) orvosi, b) fogorvosi ellátásra lett volna szüksége, de nem vette igénybe? (PH040M, PH050, PH060M, PH070). § Ezeknél a kérdéseknél az orvossal kezelés céljából történő találkozásokra kell gondolni. Az, hogy ezt az ellátást magán vagy társadalombiztosítás keretén belül vették igénybe, illetve melyik országban került sor a kezelésre, az nem számít. § A nővérekkel való találkozásokra nem vonatkozik a kérdés. § Az orvosi, illetve fogorvosi ellátás igénybevételének elmulasztása egyértelműen jellemezhető a felsorolt kódokkal. Fontos, hogy csak a válaszadó saját problémájával kapcsolatos orvosi látogatásokról kérdezünk, tehát például a megkérdezett gyermekével kapcsolatos problémák itt nem vehetők figyelembe (annak ellenére sem, hogy a 16 éven aluli gyermekekről nem töltünk ki külön személyi kérdőívet). Például, ha egy anya a gyermekét vitte orvoshoz, az nem vehető itt figyelembe, míg ha saját problémája miatt kereste fel az orvost, az igen. § Csak azokat az eseteket vesszük számba, amelyek során valóban szükség lett volna orvosi ellátásra.
III. MUNKAERŐ-PIACI ISMÉRVEK 1. Vállalt-e már életében kereső munkát? (iskolai szünetben végzett diákmunka kivételével) (PL015M) § Minden 16 éves és idősebb személytől meg kell kérdezni! § Általában azokat a személyeket tekintjük munkát végzőnek, akik legalább 6 hónapig teljes vagy részmunkaidőben dolgoztak. § A kereső munka alatt a rendszeres, megélhetést biztosító munkát értjük. § Diákok szünidei mellékkeresete (pl. alkalmi munka, gyermekfelügyelet) nem számít kereső munkának. § A nappali tagozatos főiskolai, egyetemi, tanulmányok mellett „rendes” munkaszerződéssel, huzamosabb ideig végzett tevékenységet figyelembe kell venni. § Amennyiben valaki rendszeresen alkalmi munkákból tartja fenn magát, az természetesen beírható. § A munkaszerződés nélküli munkavállalás is ide számít. (fekete munka) 2. Hány éves korában kezdett el rendszeresen dolgozni? (PL190) § Ezt a kérdést CSAK azoktól kell megkérdezni, akik valamikor MÁR DOLGOZTAK (PL015M=1) életükben. § Rendszeres munka az is, ha rendszeresen alkalmi munkából él. 3. Eddig összesen hány évet dolgozott? (PL200) § Ezt a kérdést CSAK azoktól kell megkérdezni, akik valamikor MÁR DOLGOZTAK (PL015M=1) életükben. § Ez a kérdés összegzi a megkérdezett személy élete során munkával töltött időket, (függetlenül attól, hogy alkalmazottként, vagy vállalkozóként dolgozott). § Ha volt munkahelye, de időszakosan távol volt (betegség, baleset, szülési szabadság, gyed, gyes, gyet miatt), az is munkavégzésnek minősül, így azokat az éveket is bele kell számolni. § Ha egy időszakban párhuzamosan több helyen is dolgozott, akkor azt nem kell duplán, triplán stb. elszámolni. Például: ha 1 éven át a főállása mellett mellékállása is volt, akkor azt 1 évnek kell számolni. § Az összes munkavállalást el kell viszont számolni, abban az esetben, ha az legalább 3 hónapig tartott.
39
4. Kérjük, mondja meg, hogy az elmúlt hónapokban mi volt, illetve jelenleg mi az Ön fő gazdasági aktivitása? (PL211M-PL031M) § § §
§ § §
Mindenkitől meg kell kérdezni. A gazdasági aktivitási kódokat minden hónapra be kell írni A kérdésnél arra törekedjünk, hogy a megkérdezett saját személyes véleményét rögzítsük. Ha azonban valaki többes gazdasági aktivitással rendelkezik, akkor a kereső tevékenység élvezzen prioritást. Például, ha valaki nyugdíjas, de nyugdíj mellett teljes munkaidős alkalmazásban áll, akkor nála 1-es éréket kódoljunk. A (9)-es kódot az öregségi és korengedményes nyugdíjasoknál kell használni. Ha a kérdezett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, akkor nem a nyugdíjas (9)-es kategóriát kell jelölni, hanem a (10)-as kódot. A gyeden, gyesen, gyesen lévőket a (11)-es kategóriába kell sorolni.
5. Amennyiben alkalmazottként dolgozik, mennyi az Ön jelenlegi (2014. március) havi bruttó keresete? (PY200) § Csak a JELENLEG alkalmazásban állóktól kell megkérdezni (ha PL031M=1, 2, 3, 4), § Csak a főmunkából származó keresetet tartalmazza, beleértve a fizetett túlórát, egyéb juttatások (pl. szabadság megváltás, jutalom, prémium, 13. havi juttatás) adott hónapra (márciusra) eső részét. § Csak pénzbeni juttatást kérünk beírni! 6. Történt-e valamilyen változás a kereső tevékenységében az elmúlt 12 hónapban? (PL160M) (Több változás esetén a legutolsót) § A kérdés az előző interjú óta történt változásra vonatkozik. Újonnan bekerült háztartásoknál a kikérdezést megelőző 12 hónapban bekövetkezett változást jegyezzük fel. § Alkalmazottak esetén a munkáltató változást kell figyelembe venni, azonos munkáltatónál történt áthelyezést csak abban az esetben, ha ez új szerződés kötésével jár együtt. § Vállalkozóknál változásnak számít a profilváltás (kódja a PL170M-nél: 7. egyéb ok), illetve ha vállalkozóból alkalmazottá változott (vagy fordítva). 7. Ha igen, mi volt a változás oka? (PL170) § Csak azoktól kell megkérdezni, akiknek a kereső tevékenységében változás történt. (PL160M=1) § Ha több tevékenység változás történt az utolsó 12 hónapban, akkor az utolsó változás okát mondja, illetve ha több ok is közrejátszott, akkor a legjelentősebb okot válassza ki. 8. Végzett-e az elmúlt héten legalább egy óra jövedelmet biztosító munkát vagy van-e olyan munkája, amelytől csak ideiglenesen volt távol? (PL035M) Minden 16 éves és idősebb személytől meg kell kérdezni. 9. Keresett-e aktívan munkát az elmúlt 4 hétben? (PL020M) § Csak azoktól kell megkérdezni, akik a kikérdezés időpontjában nem dolgoztak (PL031M>6) § Tréningen, oktatásban való részvétel nem tekinthető aktív álláskeresésének, ez csak az illető jövőbeni munkaerő-piaci helyzetét javítja. § Akik már találtak munkát, és 3 hónapon belül kell munkába állniuk, azoknál is a válasz igen (PL020M=1). 10. El tudna-e 2 héten belül helyezkedni, ha találna munkát? (PL025M) § Ezt a kérdést csak azoktól kell megkérdezni, akik a kikérdezés időpontjában aktívan kerestek munkát (PL020M=1) § Akik már találtak munkát, és 3 hónapon belül kell munkába állniuk, azoknál is a válasz igen (PL025M=1).
40
11. Mi az Ön foglalkozása, munkaköre? (FOGL, FEOR08, ISCO08) A 11-23 kérdéseket csak a jelenleg foglalkoztatottaktól kell kérdezni (PL031M<5)! § A foglalkozás minél részletesebb megnevezését kérjük beírni, hogy a FEOR93 és FEOR08 kódolás minél pontosabb lehessen. (pl.: nem elég annyi, hogy szakmunkás, hanem burkoló szakmunkás, mérnök helyett építő-, villamos- stb. mérnök, pedagógus helyett általános iskolai tanár, gimnáziumi tanár, stb.) § Az ISCO08 a beírt foglalkozás nemzetközi megfeleltetése. 12. Milyen formában dolgozik? (PL040) Ha több munkája van, a foglalkozási viszonynál azt vegye figyelembe, ahol a munkaideje hosszabb (munkaórát tekintve). 13. Milyen munkaszerződése van? (PL140M) § Csak azoktól kell megkérdezni, akik jelenleg alkalmazásban állnak, vagy közhasznú, illetve alkalmi munkások (PL040=3,4,5)! § Próbaidő esetén a munkaszerződést határozott idejűnek kell tekinteni. 14. Van-e beosztottja / alkalmazottja? Ha igen, akkor hány fő? (PL150M) § A kérdés alkalmazottak esetén a beosztottakra, vállalkozók esetén az alkalmazottakra vonatkozik. § Akinek van beosztottja, az formális felelősséget visel az általa irányított személyek (ipari tanulók kivételével), csoport munkájáért. § Az irányító tevékenység magába foglalja a munka kiadását, a feltételek biztosítását és az eredmények ellenőrzését. 15. Mi az Ön munkahelyének, vállalkozásának fő tevékenysége? (TEAOR08) § Fő tevékenységnek az a gazdasági tevékenység minősül, amely a legjelentősebb az adott gazdálkodó szerv tevékenységei közül. § Olyan esetekben, ha a munkáltató és a munkahely (telephely) cím szerint is elkülönül, előfordulhat, hogy a munkavégzés helye szerinti egység más tevékenységet folytat (pl. hűtőgépgyártással foglalkozó cégnek saját kereskedelmi boltja van, akkor a boltban dolgozó személynél a munkahely fő tevékenysége rovatba a kiskereskedelmi tevékenységet kell feltüntetni.). Minden ilyen esetben a telephely fő tevékenységét kell beírni. 16. Hányan dolgoznak vele egy telephelyen? (PL130) Kódok 1-15-ig. 10-ig önkód, 11-től összevont kódok. 17. Milyen a munkahelyének a tulajdoni formája? (TUL) § A kérdés arra vonatkozik, hogy a munkáltató az állami, (ide értve az önkormányzatit is), a szövetkezeti, a civil (alapítványok, egyesületek, egyházak, stb.) vagy a magán szférához tartozik-e. § Több tulajdonos esetén a többségi tulajdoni hányadnak megfelelően kell kódolni, kivéve, ha a tulajdonosok között magán tulajdon is van, akkor 5 kódot kell adni: vegyes tulajdonú (magán és bármi más) 18. Milyen az Ön munkahelyének tulajdonosi szerkezete? (MTUL) § Akkor kérdezzük, ha előző kérdésből az derül ki, hogy a tulajdonosok között magántulajdonos is van (TUL=4, 5). § Ennél a kérdésnél arra keressük a választ, hogy külföldi, hazai illetve milyen többségű tulajdonban áll a kérdezett munkahelye.
41
19. Hány órát dolgozik rendszeresen főmunkájában hetente? (PL060) § Ha több helyen végez munkát, a besorolás a legmagasabb heti munkaóra szám alapján történik. § Az óraszám meghatározásánál a rendszeres túlórát is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy fizetnek-e érte vagy sem. § Változó munkarendben dolgozóknál, továbbá a vállalkozóknál és a segítő családtagoknál, amennyiben nem tudnak átlagos heti óraszámot megadni, kérjük a 98-as kódot beírni. 20. Van-e második vagy további munkája? (PL100A) § Ennél a kérdésnél minden, a fő álláson kívüli kereső tevékenységet figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy az milyen formában és hány munkaórában történik. (másodállások, részmunkák, mindenféle alkalmi munkák) 21. Mennyi a további munkák heti óraszáma? (PL100) § CSAK azoktól kell megkérdezni, akiknek van „további” munkájuk (PL100A=1) 22. Fő és további munkájának együttes óraszáma kevesebb-e, mint heti 30 óra? § Akik nemmel válaszolnak erre a kérdésre (vagyis min. 30 órát dolgoznak hetente), azoknál a következő, a jövedelem blokkal kell folytatni a kérdezést. 23. Miért dolgozik heti 30 óránál kevesebbet? (PL120) § Csak azoktól kell megkérdezni, akiknek a fő valamint a további munkájuk együttes heti óraszáma kevesebb, mint 30 óra (PL060+PL100)<30) § Csak egy válasz adható, több indok esetén a legfontosabbat, ha nem tud sorrendet meghatározni, akkor a kérdések sorrendje szerinti elsőt kódolja. A munkaerőpiaci blokk utolsó hét kérdését (24-től 30-ig) azoktól kell kérdezni, akik dolgoztak már, de jelenleg inaktívak (PL015M=1 ÉS PL031M>6) Ezek a kérdések ugyanazok, mint az aktívakra vonatkozóak, de az inaktivitás előtti utolsó foglalkozásra, ill. munkahelyre vonatkoznak. 24. Mi volt az Ön utolsó foglalkozása, munkaköre? Kérem mondja el részletesen! (FOGL, FEOR08, ISCO08): lásd 11. kérdést 25. Milyen formában dolgozott utoljára? (PL040M) lásd 12. kérdést: Ha utoljára többféle szerződése is volt, azt vegye figyelembe, ahol a munkaideje hosszabb volt (munkaórát tekintve). 26. Milyen volt az utolsó munkaszerződése? (PL140M) hasonlóan 13. kérdéshez: 27. Volt-e utolsó munkahelyén beosztottja? Ha igen, akkor hány fő? (PL150M) lásd. 14. kérdés 28. Mi volt az Ön utolsó munkahelyének, vállalkozásának fő tevékenysége? (TEAOR08) lásd 15. kérdés 29. Milyen volt az utolsó munkahelyének tulajdoni formája? (TUL) lásd 17. kérdést 30. Milyen volt az Ön munkahelyének a tulajdonosi szerkezete? (MTUL) lásd 18. kérdést
42
VII. SZEMÉLYHEZ KAPCSOLÓDÓ JÖVEDELEM Általános tudnivalók: §
§
§
§
§
A személyhez kapcsolódó legtöbb jövedelmi tétel mellett a „KAPHO” oszlopba az egyes jövedelmi tételek folyósításának idejét is be kell írni. Ha van olyan jövedelmi tétel, mint pl. a 13. havi fizetés, jutalom, aminek összege természetesen munkaviszonyból származó jövedelem, akkor a folyósítás idejében ezeket nem kell plusz hónapként szerepeltetni. A jövedelmek éves számbavételéhez segítséget adhat a munkáltató által a 2011. évi jövedelmekről kiadott munkáltatói igazolás, amelyet év elején mindenkinek kézhez kell kapnia, illetve az APEH-nek adott adóbevallás (az adóbevallás leadásának határideje kitolódott, de előfordulhat, hogy a háztartás már elkészítette az adott évi bevallását, tehát mindenképpen érdemes rákérdezni). Ezek azonban egy az egyben nem használhatók a HKÉF Személyi kérdőív jövedelmeinek kitöltésekor, mivel az egyes jövedelmi tételek nem minden esetben fedik a másik nyomtatvány azonosnak vélt sorain lévő jövedelmeket. Pl. a munkáltató az első soron (munkaviszonyból származó jövedelem) igazolja vissza a bérjövedelmet, a másodállást, mellékfoglalkozást, gyedet, gyermekágyi segélyt, táppénzt, beiskolázási segélyt stb. Ezzel szemben a HKÉF Személyi kérdőíve szerint a főállású munkaviszonyból származó jövedelmek, a másodállás, a gyed, a táppénz, a beiskolázási segély stb. összege különkülön sorba írandók. A tartalmi átfedéseken túl az éves jövedelmek számbavételénél külön problémát jelenthet az is, hogy egyes személyek a fent említett igazolással nem rendelkeznek, mert azt a munkáltatójuk könyvelője készíti és tárolja. Továbbá találkozunk egész éven át minimálbéren (vagy a valósnál papíron alacsonyabb béren) foglalkoztatott személyekkel is, akik a munkáltatójuktól ezen felül havonta „zsebből zsebbe” rendszeresen kiegészítést kapnak. Ezt az összeget természetesen nem tartalmazza sem a munkáltatói igazolás, sem az adóbevallás. Ezt az összeget a 26. soron szereplő „Alkalmi munkából származó jövedelem” soron kell számba venni. A fenti nehézségek ellenére valamennyi évközi adatszolgáltató háztartás személyi és családi, adózott, illetve nem adózott jövedelmeit számba kell venni.
Munkaviszonyból származó jövedelmek Az első négy tétel esetén a bruttó és a nettó összeget is megkérdezzük. 1-2. Munkáltatótól főállású munkaviszonyból származó bruttó illetve nettó jövedelem (ESMBEBRU és ESMBENET) Ide tartoznak a munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban állók keresetei (alapbér, törzsbér, bérpótlék, bérkiegészítés, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, jutalék, 13. havi fizetés, felmondási időre járó kereset stb.), a közhasznú munkából származó jövedelmek, a bedolgozók, a GYES, GYET vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak jövedelme. Itt szerepeltetjük azoknak a nappali tagozaton tanulóknak a jövedelmét, akik a tanulás mellett szerződéses jogviszonyban állnak egy munkaadóval. Lehet, hogy az adatszolgáltató a bruttó összeget nem ismeri. Az éves bruttó jövedelem megállapítását nagymértékben segítheti az APEH által használt a személyi jövedelemadó és különadó bevallásához kiállított igazolás, amelyet a munkáltató ad ki dolgozója számára minden év január 31-ig. Ebben közli a dolgozó éves bruttó jövedelmét és a levont adót.
43
3-4. Végkielégítés bruttó illetve nettó összege (ESVEGBRU és ESVEGNET) A megszűnt munkaviszony utáni végkielégítés ténylegesen megítélt összegére vonatkozik. 5-6. Másodállásból, mellékfoglalkozásból származó jövedelem bruttó illetve nettó (ESMASBRU és ESMASNET) Ide a főállású munkahellyel rendelkező személy másodállásból, mellékfoglalkozásból származó jövedelmei tartoznak, illetve a főállású munkahelyen kapott megbízási díjat is itt kell feltüntetni. A nyugdíj, GYES, GYET, stb. mellett foglalkoztatottak munkajövedelmét nem itt, hanem az 1. sorban kell feltüntetni. 7-8. Külföldről származó bruttó és nettó munkajövedelem (ESKUJ1BRU és ESKUJ1NET) Amennyiben a háztartás kérdezett tagja külföldön vállal munkát, akkor az ebből származó összeg itt kell megadni. INNENTŐL
KEZDVE MINDEN TÉTEL ESETÉBEN NETTÓ ÖSSZEGET KÉRDEZÜNK
Költségtérítések Költségtérítés a munkáltatóktól természetben kapott javadalmazások forint-értéke és minden pénzben, nem munkabérként, megjelölt felhasználási céllal kapott összeg. Költségtérítés csak azon személyeknél fordulhat elő, akiknek munkáltatója van. E juttatásokat kétféle módon lehet kapni: – bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mértékben, pl. étkezési utalvány, stb. vagy – számlák, bizonylatok alapján elszámolható költségként. 9. Étkezési hozzájárulás (utalvány, Erzsébet utalvány, SZÉP-kártya) (ESKET) Pénzben, étkezési utalványban, SZÉP-kártyán (Vendéglátás alszámla ) kedvezményes vagy ingyenes melegétkeztetés formájában nyújtott munkáltatói juttatás értéke. (Az utolsó két esetben ennek pénzre átszámított összege.) 10. Üdülési hozzájárulás (ESKUD1) Kizárólag csak a pénzben kapott üdülési célra felhasználható juttatások összegét kérjük ide beírni. 11. Üdülési csekk, SZÉP-kártya (ESKUD2) Itt kell elszámolni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk értékét, valamint a SZÉP-kártya (Szálláshely vagy Szabadidő alszámla) felhasznált összeget. Az üdülési csekk névre szóló, személyenként évente a havi minimálbér összegével egyező értékben juttatott bevétel, melyet kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, betegségmegelőzési, stb. szolgáltatásra válható be. A családban több személy is kaphat üdülési csekket. Amennyiben más háztartástag nevén is igényelnek, (pl.: gyermek, szülő stb.) akkor annak összegét annál a személynél kell beírni, akinek a cafetéria keretösszegét terhelte (pl.: a feleség felvette a gyermek nevére is, akkor a feleségnél jelöljük az összeget). 12. Lakhatással kapcsolatos költségtérítések (ESKAL) Ide értendő az albérleti díj térítése, a lakhatási hozzájárulás összege. 13. Ruházati költségtérítés (ESKRU) Általában egyszeri költségtérítés és a munkavállalónak többnyire számlával kell igazolnia annak elköltését.
44
14. Munkába járással kapcsolatos költségtérítés (ESKGE) Tömegközlekedési bérletek átvállalt díja, az ingázók részére a munkáltató által megtérített közlekedési kiadás, a munkavállaló saját személygépkocsijának használatához kapcsolódó költségtérítések (pl. üzemanyag stb.). A munkába járással kapcsolatos mindennemű térítés, akár gépkocsi átalány, akár tételes elszámoláson vagy bérletszelvény leadáson alapuló. 15. Iskolakezdési támogatás (ESKIS) A háztartásában nappali tagozaton tanuló (családi pótlék ellátásban részesülő) gyermek(ek)et nevelő munkavállaló kapja, jellemzően évi egyösszegű juttatásként, illetve utalványban. Mindkét szülőnek adható, így egy tanköteles korú gyermek iskolakezdésére kapott támogatás mindkét szülő személyi kérdőívén is előfordulhat. A kapott összeget kérjük beírni. (Az iskolakezdési támogatást csak akkor kell itt elszámolni, ha azt a munkáltató nyújtotta a munkavállaló részére.) 16. Internet-előfizetés (ESPCI) A munkáltató a cafeteria-rendszer keretében (vagyis amikor a munkáltató a juttatásokat egy összegben adja) adómentes juttatásként hozzájárulhat a dolgozó és családtagjai internethasználatának költségéhez. 17. Egyéb (pl.: termék stb.) (ESKEG) Ide tartoznak az eddig fel nem sorolt pénzbeli juttatások, (a munkáltató a cafeteria rendszer keretében egészségpénztárnak, nyugdíjpénztárnak is utalhat pénzt, vagy a dolgozó továbbtanulása esetén a tandíjhoz hozzájárulhat) illetve a természetbeni juttatások, valamint tárgyjutalmak stb. pénzben kifejezett értéke. (Cafeteria rendszer használata esetén, ha a megkérdezett az 4-11. pontban felsorolt jogcímek szerint nem tudja azt megbontani, akkor ide kell beírni.) 18. Cégautó magáncélú használata (ESCMA) Bizonyos munkakörökben rendszeresen szükséges a gépkocsi használata. A cégautót a munkavállaló – bizonyos feltételekkel – magáncélra is használhatja. Az így keletkezett jövedelem becsült összegét kérjük beírni. (A saját használatra jutó üzemanyag és amortizációs költség, szerviz- és biztosítási díjak magánhasználattal arányosított része.) Abban az esetben, ha a cégautót csak a munkájával összefüggésben használhatja a kérdezett, már nem számít költségtérítésnek, így nem kell beírni. 19. Mobiltelefon magánhasználatra (ESMOBM) Egyes munkakörökben a munkáltató mobiltelefont, egyéb informatikai eszközöket biztosít a munkavállalónak, amelyeket – bizonyos feltételekkel – magáncélra is használhat. A magáncélú használatból keletkezett jövedelem becsült összegét kérjük beírni. Vállalkozásból származó nettó jövedelmek (mezőgazdasági vállalkozók kivételével) Ha a kérdezett rendelkezik főállású jövedelemmel, de az nem alkalmazotti jövedelem, hanem egyéni/társas vállalkozásához kapcsolódik, azt itt kell beszámítani és nem az (1) pont (Munkáltatótól főállású munkaviszonyból származó bruttó jövedelem) sorába. 20. Vállalkozásból származó nettó jövedelem (ESVAL) Ide mindenféle vállalkozásból (egyéni és társas vállalkozásból) származó nettó jövedelmet kell beírni. 21. Külföldről, vállalkozásból származó nettó jövedelem (ESKUJ4) A külföldről származó vállalkozói jövedelmek nettó összegét kell beírni.
45
22. Mennyi adót fizetett vállalkozásból származó jövedelmei után? (ESVALADO) A vállalkozói jövedelme után fizetett adót kell feltüntetni, bármilyen adózási formát választott is: EVA, KIVA, KATA, személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalék adója stb. Egyéb munkavégzéssel kapcsolatos jövedelmek, költségtérítések 23. Egyszeri megbízásból származó jövedelem (ESMEGB) Ide sorolandók a nem főállású munkahelyről kapott, megbízásokból származó nettó jövedelem (a szellemi tevékenységből származó jövedelem nem ide, hanem a 20. pont alá tartozik.) Ha saját munkahelyétől kap megbízást az az 1. tételnél a Munkáltatótól főállású munkaviszonyból származó jövedelemnél szerepeljen. 24. Szellemi alkotásból származó jövedelem (ESSZE) Ide tartoznak a találmányi díj, fajtajutalék, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotó tevékenységért kapott egyes díjak, pl. cikkírás, előadás tartása, törvényben meghatározott tudományos vagy művészeti alkotótevékenység ellenértékeként kapott összegek. 25. ebből: munkahelyéről származó (ESSZEM) Az előbb felsorolt tevékenységért kapott egyes díjak, ha a megkérdezett a főállású munkahelyétől kapja ezeket (külön szerződés vagy megbízás alapján). 26. Alkalmi munkából származó jövedelem (ESALK) Ide kell beírni az alkalmi munkákból, napszámból, nem egyéni vállalkozóként végzett önálló tevékenységekből (pl. magánóraadásból, újításból stb.) származó jövedelmeket. Minden alkalmi munkás jövedelmét függetlenül attól, hogy rendszeres vagy csak esetenként végzett munkák után kapta, itt kell beírni. A „zsebből-zsebbe” kifizetett jövedelmek is ide kerülnek. 27. Borravaló, hálapénz (ESBOR) A kapott borravaló, hálapénz összegei akkor is ide tartoznak, ha vállalkozói tevékenység mellett van ilyen jövedelem. Nyugdíj 28. Saját jogú öregségi nyugdíj (ESNYUSA) Az a személy jogosult rá, aki a mindenkori törvények szerint rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elérte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. 2012. január elsejétől a rokkantsági nyugdíjak a nyugdíj korhatárt még be nem töltötteknél rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá, a korhatárt betöltötteknél korbetöltött öregségi nyugdíjjá alakultak át. 29. Hozzátartozói nyugellátás (ESHONYU) Hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj és a hozzátartozói baleseti nyugellátás. Az árvaellátás nem ide tartozik, az a háztartási kérdőív háztartási bevételek 3. sorában szerepeljen. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, nyilvántartásba vett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek elhunyt házastársa a jogszabályban meghatározott életkorhoz előírt szolgálati időt megszerezte, továbbá aki a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. Az élettárs csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta 46
megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült. Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható. Szülői nyugdíjra az a szülő, nagyszülő jogosult, aki a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. (Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.) Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében elhalálozott, illetőleg baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt nem az üzemi baleset következtében hunyt el. Ellátások, járadékok és egyéb járandóságok 30. Megváltozott munkaképességgel, egészségkárosodással kapcsolatos ellátások, járadékok (ESJEU) Ide tartoznak: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, baleseti járadék, rokkantsági járadék, mezőgazdasági munkaképtelenségi járadék, fogyatékossági támogatás 31. Időskorúak járadéka (ESIDO) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 32. Egyéb ellátások, járadék, járandóság (ESJNY) Ide tartozik a házastársi pótlék (ez az öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjassal közös háztartásban együtt élő, házastárs után járó pénzellátás, a házastárs korára, rokkantságára, és számottevő jövedelem hiányára tekintettel jár), a jövedelempótlék, a mezőgazdasági öregségi járadék, a mezőgazdasági özvegyi járadék valamint az egyéb járandóság. Munkanélküli ellátások 33. Álláskeresési járadék (ESMJA) Azt illeti meg, aki: a.) álláskereső, b.) a munkanélkülivé válást megelőző 4 év alatt legalább 365 napig munkaviszonnyal rendelkezik, c.) rokkantsági, baleseti nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, d.) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az illetékes Munkaügyi Központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka. 47
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60 százaléka. 34. Álláskeresési segély (ESMS) Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, megállapításának előfeltétele, hogy az álláskereső az Álláskeresési járadékban felsorolt c.) és d.) pontjában meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezzen. Az álláskeresési segélynek 3 speciális típusa van. 1) Annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. 2) Azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. 3) Az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az 1) és 2) típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. A 3) típus az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. 35. Aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, kivéve egészségkárosodottak; foglalkoztatást helyettesítő támogatás) (ESMNJ) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, ahol a családban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90%-át. (Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma, ahol az első nagykorú családtag arányszáma 1,0; a házastársé 0,9; az első és második gyermeké 0,8; minden további gyermeké pedig 0,7.) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján: a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Egészségkárosodottnak minősül az a személy, aki munkaképességét legalább 67%ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy aki vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül. 48
A rendszeres szociális segélyen belül a „támogatott álláskereső” jogcím 2009. január 1-től megszűnt, de az ilyen jogcímen korábban megállapított segély 2013. december 31-ig tovább folyósítható. A 33. sorba csak a munkanélküliség alapján kapott rendszeres szociális segélyt kell beírni! Az egészségkárosodottaknak járó rendszeres szociális segélyt a 42. sorban kell feltüntetni! Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és rendszeres szociális segélyre nem szerzett jogosultságot, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. 36. Egyéb támogatás (keresetpótló juttatás, munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítésére kapott összeg stb.) (ESMEGY) Átképzési támogatás munkanélkülieknek: csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 30 órás – képzésben való részvétel esetén jár. Összege a közfoglalkoztatási bér 60-100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg. Vállalkozóvá válás támogatása: vállalkozóvá válásának elősegítését kérheti az a személy, aki munkanélküli járadékban, vagy álláskeresési járadékban, vagy vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Emellett vállalja, hogy a nyilvántartott álláskereső állapot megszüntetése érdekében önmaga foglalkozatását vállalkozás keretében kívánja biztosítani: egyéni vállalkozás indításával, vagy társas vállalkozás keretében személyes közreműködésre kötelezettként, vagy személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével szövetkezet gazdasági tevékenységében résztvevőként, vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvány birtokában Gyermekvállalással kapcsolatos ellátások 37. Gyermekgondozási díj (gyed) (ESGYDFT) A biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, mely a terhességigyermekágyi segélyre jogosító időtartam (szülési szabadság) leteltét követő naptól a szülést megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, amennyiben a szülő a szülést megelőző két évben legalább 365 napig biztosított volt. A gyed a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározása: a) ha az igénylőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van legalább 180 napi jövedelme, akkor a gyed-et a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani; b) ha az igénylőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelme, akkor a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos; c) ha az igénylőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a gyed alapja (ha a gyed-re való jogosultság kezdőnapján fennálló szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, az a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a ténylegesen elért naptári napi jövedelemből számítják a gyed-et). E szabály alól kivétel az, akinek azért nem volt meg a 180 napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyed-ben részesült. Ez esetben a gyed összegét a
49
korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér. A gyed mellett - szerzői tevékenység kivételével - nem lehetséges munkavállalás. A gyed adóköteles jövedelem és nyugdíjjárulékot vonnak belőle. 38. Gyermekgondozási segély (gyes) (ESGYS) Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, mely a szülőt, a nevelőszülőt, a gyermeket saját háztartásában nevelő gyámot illeti meg a) a gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni), c) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az említett jogosultakon kívül a nagyszülő is jogosult a gyes-re, ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy a gyes-ről lemondanak a nagyszülő részére. A gyes-ben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, meghatározott esetben az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, c) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után korlátozás nélkül folytathat, amennyiben az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyesre jogosult. A kiskorú szülő gyermekének gyes-ben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyes-ben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, A gyes adómentes jövedelem, összegéből nyugdíjjárulékot vonnak le. Havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, ami 2013-ban bruttó 28 500 Ft. Ikergyermekek esetében azonban figyelembe veszi a jogalkotó 2011-től, hogy hányas ikrekről van szó. Így a gyes összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 39. Gyermeknevelési támogatás (gyet) (ESGYT) A gyermekgondozási segélyt követően a legkisebb gyermek 3 éves korától legfeljebb 8 éves koráig jár állampolgári jogon, ha a szülő a háztartásában még legalább további két kiskorú gyermeket nevel. A gyet-ben részesülő szülő kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyet havi összege - a gyermekek számától függetlenül - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2013. évben 28.500,-Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama 10 % nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.
50
40. Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) (ESTERS) Biztosítási jogviszonyhoz kötött, keresethez igazodó ellátás, mely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak az anyának, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. (A jogszabályban külön rendelkezik azokról az esetekről, amikor a tgyás az apának, az örökbefogadó szülőnek vagy a gyámnak jár.) Nem jár tgyás a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja a biztosított, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, – ellenében munkát végez. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár tgyás. A tgyás a jövedelem napi átlagának 70 %-a, felső határa nincs. A tgyás összegének alapjául szolgáló jövedelem meghatározása: a) ha az igénylőnek a tgyás-ra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van legalább 180 napi jövedelme, akkor a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani; b) ha az igénylőnek a tgyás-ra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a tgyás összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos; c) ha az igénylő nem rendelkezik az a) és b) pontok szerinti figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a tgyás napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. Ha az anya – egészségbiztosítási járulékalapot képező – tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tgyást a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. A tgyás-ból a folyósító szerv a személyi jövedelemadó-előleget levonja. A tgyás után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
41. Anyasági támogatás (ESANYS) A szülési utáni egyösszegű juttatás. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (64 125 Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85 500 Ft). Egyéb társadalmi jövedelmek 42. Ápolási díj (ESAPO) Ápolási díjat tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó kaphat, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díj is adóterhet nem viselő járandóság, összegéből nyugdíjjárulékot vonnak le. 51
43. Ösztöndíj (ESOSZ) Tanulóknál minden esetben kérdezzük meg, hogy kapott-e ösztöndíjat és mennyit. Bizonyos esetekben általános vagy középiskolás is kaphat, de többnyire a főiskolások és az egyetemisták kapnak. (Többféle jogcímen tanulmányi eredmény alapján és szociális rászorultság alapján is részesülhetnek a tanulók ilyen juttatásban.) (A magánegyetemek, térítési díjas főiskolák hallgatói többnyire nem kapnak.) Az ösztöndíj is adóterhet nem viselő járandóság lett. A külföldről származó ösztöndíjat is itt vesszük számba. 44. Rendszeres segély, támogatás (ESRSE) Ide tartoznak azok a segélyek, támogatások, amelyek személyhez kapcsolhatók, és rendszeres, havi, negyedéves vagy más gyakorisággal kapják. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján: a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Egészségkárosodottnak minősül az a személy, aki munkaképességét legalább 67%ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy aki vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül. A rendszeres szociális segélyen belül a „támogatott álláskereső” jogcím 2009. január 1-től megszűnt, de az ilyen jogcímen korábban megállapított segély 2013. december 31-ig tovább folyósítható. A 42. sorba csak az egészségkárosodottaknak járó rendszeres szociális segélyt kell feltüntetni! A további, munkanélküliséggel kapcsolatos jogcímeken folyósított rendszeres szociális segélyt a 33. sorba kell beírni! A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, évente kétszer természetbeni támogatásnak (fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány), valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A gyámhatóság annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a gyermek óvodai beíratását követően évente kétszer (júniusban és decemberben) pénzbeli óvodáztatási támogatást 52
folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A támogatás első alkalommal természetbeni formában is folyósítható. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és gyógyászati ellátásokra. 45. Nem rendszeres segély, támogatás (ESNRS) Nem rendszeres, egyszeri alkalommal, rendkívüli élethelyzetre, vagy eseményre való tekintettel kapott minden más segély, támogatás, akár a munkáltatótól, a szakszervezettől, egyházi vagy egyéb karitatív szervezettől származik. (Árvízkárosultak támogatása, ruhanemű, gyógyszer, stb.) Az önkormányzatoktól kapott, nem rendszeres, pénzbeli vagy természetbeni szociális segélyek nem ide tartoznak, azokat a háztartási kérdőív III. blokkjában, a háztartási bevételek és jövedelmek között a 6-7. sorban kell feltüntetni! Nem ide soroljuk az árvaellátást sem. 46. Külföldről származó társadalmi juttatások (nyugdíj, gyermektámogatás, segély stb.) (ESKUJ2) Külföldről származó társadalmi jövedelmek, pl. ha az illető korábban külföldön dolgozott és a nyugdíját is külföldről kapja ezután. Ide tartozik minden külföldről származó más társadalmi jövedelem is: támogatások, segélyek stb.
Vagyonból származó jövedelem 47. Vagyonból származó nettó jövedelem (ESVAGY) Mindenféle vagyonból származó jövedelem ide kerül: lakás, nyaraló, garázs, üzlet, iroda, műhely, mezőgazdasági földterület, gépjármű, mezőgazdasági haszongépjármű stb. bérbeadásából befolyt összeg, életjáradékra váltott kárpótlási jegy járadék, eltartási, életjáradéki szerződésből származó jövedelmek. 48. Egyéb külföldről származó jövedelem (ESKUJ3)
VIII. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK 1. Vett-e igénybe Ön vagy házastársa családi adókedvezményt a 2013-as adóévre vonatkozóan? (ESKI) Az adókedvezmény igénybevételére és a megosztásra vonatkozik a kérdés. 2. Ha Ön igénybe vett, kérem mondja meg mennyi volt az Önre jutó családi adókedvezmény? (ESGYAD) A referenciaidőszakban (2013-ban) igénybe vett adókedvezményre vonatkozik a kérdés. 53
Lehetőség szerint éves összeget kérünk! Havi összeg csak végső esetben szerepeljen! Mértéke: egy és két eltartott esetén havonta és eltartottként bruttó 62 500 Ft (ez nettó szemléletben 10 000 Ft), három és minden további eltartottra 206 250 Ft (adóban 33 000 Ft). A családi adókedvezményre jogosult: aki családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint eltartott után. A családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható. Ezért nemcsak a kedvezmény igénybevételéről, hanem annak éves összegéről is kérjük a háztartások válaszát.
3. Kérjük, mondja meg éves vagy havi, illetve bruttó vagy nettó összeget mondott. (ESGYADMI) Itt kell megjelölni, hogy éves vagy havi, bruttó vagy nettó összeget mondott a családi adókedvezménynél. 4. Ha havi összeget mondott, akkor kérjük, gyermekenként adja össze azoknak a hónapoknak a számát, amelyre családi adókedvezményre volt jogosult (ESGYADHA) Csak akkor kell kitölteni, ha nem sikerült megtudni a családi adókedvezmény éves összegét. A „jogosultsági hónapok” száma nem naptári hónapként értendő! Pl.: Ha az év során két gyermek után egész évben járt az adókedvezmény, de még egy gyermek volt a családban, aki után 5 hónapig lehetett igénybe venni az adókedvezményt, akkor az összes jogosultsági hónap száma 12+12+5=29, vagyis ESGYADHA=29 5-6. A 2012-es adóévhez kapcsolódó adóbefizetése volt-e 2013-ban? (ESADOBEF) Ennek összege (ESADOBEFFT) A 2012-es adóévre vonatkozó 2013-ban teljesített adóbevallása alapján kellett-e az adóhivatal felé befizetést teljesítenie? Ennek az összegét kell itt megadni. 7-8. A 2012-es adóévhez kapcsolódó adóvisszatérítést (ESADOVISSZA) Ennek összege (ESADOVISSZAFT)
kapott-e
2013-ban?
A 2012-es adóévre vonatkozó 2013-ban teljesített adóbevallása alapján térített-e vissza számára adót az adóhivatal? Ennek az összegét kell itt megadni.
IX. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1. Táppénz (ESTA) A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság illeti meg. A táppénz a biztosítási jogviszony fennállása alatt a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évig, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át folyósított keresetpótló ellátás, amely a betegszabadság kimerítése után vehető igénybe, kivéve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól jár a táppénz. Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné, és az egészségbiztosítási törvényben meghatározott mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási 54
idő esetében vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka. A táppénz egy napra járó maximális összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét (jelenleg 6533 Ft-ot). A biztosítási jogviszony megszűnése után továbbra is a minimálbér 150 százalékának harmincad része a táppénz naponkénti felső határa. Foglalkoztatott nyugdíjasoknál a betegszabadság ideje – melyre az átlagkereset 80%-ának megfelelő összeg jár –, nem lehet több 15 napnál. 2. Ha igen, akkor hány napot volt táppénzen? (ESTNAP) A táppénzen lévő időt napokban kérjük. A táppénznél naptári napot kell elszámolni, tehát beleeshet szombat és vasárnap is, ezeket is bele kell számítani a táppénzes napok számába. Ha egész évben többször volt pár napot táppénzen, például 5 alkalommal 3 napot, akkor ezeket a napokat összeadjuk, esetünkben ez 15 nap. 3. Mennyi pénzt kapott erre az időszakra? (ESTAPFT) Ha a munkahely a kifizetőhely, vagyis a fizetésével együtt kapja a táppénzt, akkor nem minden esetben tudja majd a kérdezett személy a táppénz összegét. Ilyenkor kérdezzük meg, hogy a kapott bizonylat nem áll-e rendelkezésére. Ha ez nincs meg, akkor a fizetése és a napok alapján lehet egy körülbelüli összegre következtetni. Ilyen esetben azonban a következő (55.) kérdésnél a válasz igen lesz. 4. Beleszámolta-e a táppénzt az eddig említett jövedelmek bármelyikébe? (ESBESZA) Ha a fizetésével együtt kapja meg a táppénzt a kérdezett személy, nem mindig jut eszébe, hogy ebben a táppénz is benne van. Ezért kérdezünk rá erre, a válasz csak igen (1) és nem (0) lehet.
ANYAGI DEPRIVÁCIÓ – SZEMÉLYI BLOKK Az anyagi depriváció kiegészítő modul általános általános tudnivalóit lásd a háztartási kérdőív végén a modul háztartási blokkjánál! Minden 16 év feletti háztartástagtól meg kell kérdezni a kérdéseket. (A 16 év feletti gyermekek a nemzetközi előírás szerint felnőttnek tekintendők, így ők a III. személyi blokkban már önállóan válaszolhatnak.) A továbbiakban törekedni kell a személyes válaszadásra. Minden kérdés esetén a válaszlehetőségek azonosak és megegyeznek a II. blokk válaszlehetőségeivel, azonban természetesen csak az adott személyt kell figyelembe venni, hogy megengedheti-e magának a szóban forgó terméket, szolgáltatást, időtöltést. · Új ruhák vásárlása: hasonlóan a gyermek blokkhoz, nem kell minden ruhadarabnak újnak lennie, de szükség esetén tudjon új ruhát venni. Az elhordott ruhadarabok lecserélésén van a hangsúly, nem azon, ha egy ruha kiment a divatból. · Cipő: a gyermek blokkban leírtakkal azonos értelmezéssel. · Rokonokkal, barátokkal való találkozás: tág értelemben a válaszadó baráti körét jelenti, akikkel otthonában vagy más társas helyen találkozik. A nem engedheti meg válasz esetén nincs arra pénze, hogy a társas kapcsolatai során felmerülő költségeket fedezze. A nem egyéb okból válasz esetén nincs szüksége az adott baráti kapcsolatra vagy nincsenek barátai, társas kapcsolatai. · Színház, szabadidős programok: a rendszeresen kifejezés azt jelenti, hogy évente többször sor kerül rá, de egyébként a válaszadóra van bízva annak meghatározása, hogy (az adott tevékenység jellegének megfelelően) hányszori alkalmat jelent. Azokra a szabadidős tevékenységekre vonatkozik, melyek anyagi ráfordítással járnak (pl. belépti díj, utazási költség stb.) 55
·
·
·
Kisebb összeget magára költeni: ez a kérdés a háztartáson belüli jövedelem felhasználás szabadságát célozza. Az igen válasz azt jelenti, hogy a válaszadó elkölthet egy kisebb összeget saját magára – pl.: fodrászra, ajándékra valakinek, édességre, CD-re stb. – anélkül, hogy ehhez engedélyt kelljen kérnie valakitől a családból. Személyes internet-hozzáférés: Az internet hozzáférés lehet okostelefonon (Blackberry, Iphone stb), más vezetéknélküli kézi eszközön (tablet stb) keresztül vagy videójáték konzolon, laptopon, asztali számítógépen, TV-n stb. keresztül. A személyes célú internet-használat magában foglalja a közösségi oldalak látogatását, email-ek küldését és fogadását, szállásfoglaláshoz, utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások használatát, weboldalak készítését, blogolást, internetes bankolást, információszerzést, olvasást, zenék, videók letöltését, telefonálást, videóhívást, termékek és szolgáltatások vásárlását és eladását, online konzultáción való részvételt, civil vagy politikai ügyekben való részvételt, szavazást stb. A háztartástagot akkor tekintjük otthoni személyes használatra alkalmas internet hozzáféréssel rendelkezőnek, hogyha minden személyes internethasználati igényét teljesen ki tudja elégíteni a hozzáférés révén. Szokott-e rendszeresen valamilyen tömegközlekedési eszközzel utazni: a közlekedési eszköz meghatározott útvonalon közlekedő, díj ellenében igénybe vehető és mindenki számára nyilvános eszközöket jelent (busz, villamos, metró, hajó, vonat stb.) Aki ingyenesen használhatja az adott közlekedési eszközt (pl. 65 év felettiek), azok esetében is kitöltendő a kérdés. Ha használják a közlekedési eszközt, a válasz igen, ha nem használja, akkor a 2-es „nem mert túl drága a jegy” válasz kivételével a többi kódot lehet jelölni, pl. ha azért nem használja, mert egyáltalán nem mozdul már ki otthonából, akkor a 6-os „nem, egyéb okból” válasz jelölhető.
56
HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNY ADATFELVÉTEL FOGYASZTÁSI ADATOK KÉRDŐÍV „F” TÍPUSÚ, 2014 (Referencia év: 2013) Általános tudnivalók: Az „F” típusú kérdőívet azoknál háztartásoknál vesszük fel, amelyeknél a KERDCSOP=2 (2013-ban havi naplót vezető háztartások) Fontos, hogy azok a COICOP tételek, amelyek a havi naplóvezetés során előfordultak, az éves kikérdezéskor is szerepeljenek. Minden kérdés referencia időszaka 2013.
VÁSÁROLT FOGYASZTÁS FŐCSOPORTOK SZERINT
03 Ruházkodási kiadások A felsorolt ruházati cikkekre fordított előző évi kiadások Ft-értékeit egy összegben kell feljegyezni a mennyiségekkel együtt. 2. Kérjük mondja meg, hogy legjellemzőbben hol vásárol ruhát, cipőt az egész család részére: Külön-külön sorokban kell a ruha és a cipő vásárlás módját kódolni. Mindkét sornál három válaszlehetőség lehet: üzletben (bevásárló központban) (1), piacon, utcai árustól (2), használt ruha,cipő üzletben (turkáló) (3) Ha a háztartás bizonytalankodik, hogy melyik válaszlehetőséget mondja, akkor hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy leggyakrabban hol vásárolja a ruhaneműket.
04 Lakásfenntartás, háztartási energia A felsorolt tételek éves szintű kiadását forintösszegben kérdezzük. Ne felejtsük el, hogy az itt felsorolt tételek egy részéhez éves szinten 12 havi számla tartozik. A „Másodlakás bérleti díja” sornál vesszük számba a hétvégi házak, üdülők, második lakások, házak idetartozó költségeit. Ilyen lehet, amikor egy családtag, másik városban él, – munka vagy tanulás miatt – mint a családja és ott albérletben, bérlakásban él. Például: egyetemista gyermek másik városban tanul és ott a szülők lakást bérelnek neki, illetve a férj vagy a feleség másik városban dolgozik, csak hétvégére jár haza, hét közben pedig albérletben lakik. Ha a „Társasház közös költsége” tétel tartalmazza a fűtés, a víz- a csatorna- és a szemétszállítási díjat, akkor a „Kód” nevű oszlopba 1-et kell írni, a "Kifizetett éves összeg"-nél pedig a forint értékeket kell feltüntetni. Ha a háztartás nem tudja a pontos összeget, megmondani, akkor meg kell becsülni ezeket az összegeket. Ha a közös költség nem tartalmazza egyik tételt sem, akkor a kódkocka üresen marad! „Pakolási díj lakóhelyen” sorban csak azt a fizetett parkolási lehetőséget kell feltüntetni ami a lakóhelyhez köthető. Bérelt garázs, őrzött parkoló, teremgarázs bérleti díja stb. Ha a parkolási díj a munkába járáshoz, vagy egyéb okhoz (vásárlás, rokonlátogatás stb.) köthető, akkor nem ide kell írni, hanem az 5. oldalon lévő 072413 Egyéb jármű kiadások sorba!
57
„Lakásjavítási, karbantartási szolgáltatás munkadíja”: ide tartozik minden olyan a lakáson elvégzett munka, amiért szakembernek fizettek. Pl: festés, tapétázás, burkolás, villanyszerelés, ablakcsere stb. „Egyéb lakásszolgáltatás”: különböző a lakáshoz tartozó igénybe vett szolgáltatások tartoznak ide. Pl: kéményseprési díj, lépcsőház takarítás, porta szolgálat, pince vagy tárolóhely bérlése stb. De nemcsak a lakás, hanem a saját üdülő, nyaraló üzemeltetésével kapcsolatos egyéb kiadások is ide tartoznak, illetve a közös garázsok (pl. teremgarázs) amelyek saját tulajdonban vannak, de üzemeltetési díjat vagy közös költséget kell fizetni érte.
Egyéb szolgáltatások, tagdíjak Ide kell beírni az olyan nagyobb szolgáltatások értékét, amelyek az év során felmerültek. Pl: takarítónő, kertész, babysitter, házi gondozó stb. Ha nem egész évben vették igénybe ezt a szolgáltatást vagyis nem rendszeresen, hanem csak alkalmanként (pl babysittert csak egy-egy alkalommal vettek igénybe, vagy nagytakarításhoz hívtak csak takarítónőt, ablaktisztítót) akkor összesítve kell az összeget itt feltüntetni. Az utolsó a „Tagdíjak és adományok” sorba kell beírni a különböző társaságok, egyesületek, szervezetek tagdíját, sportkörök, sakkszövetségi díjak, párttagsági díjak, egyházi adó stb. Ide tartoznak még továbbá a különböző alapítványoknak, jótékonysági szervezeteknek adott adományok is.
05 Lakberendezés, háztartási gépek A nagyobb értékű kiadások egy részénél megkérdezzük, hogy részletre vásárolta-e a terméket és ha igen, akkor mennyi volt a teljes vételár, melyik évben, melyik hónapban vásárolta és a teljes vételárból mennyit fizetett ki az év során. Az EA oszlopot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a vásárlás 2013-ban történt. Ha a háztartás a felsorolt tételek közül valamelyiket 2013-ban vásárolta, akkor az EA oszlopba annak teljes vételárát írjuk. Ha 2013 előtt vásárolta a terméket az EA oszlop üresen marad! Az EC oszlopba kell beírni, hogy a család azt a terméket részletre vásárolta-e. Az EDE és EDH oszlopban a vásárlás évét és hónapját kell feltűntetni. Az EVF oszlopba a tárgyévben (2013-ban) kifizetett (készpénz + hiteltörlesztés) összeg kerül. Ha a háztartás részletre vette a terméket, akkor nem egy havi törlesztő részlet összeget kell írni, hanem az adott évben kifizetett részletek teljes összegét. De előfordulhat az is, hogy a háztartás decemberben vásárolta a terméket részletre, és csak a következő év januárjától kezdi el a törlesztést fizetni. Ilyenkor az EVF oszlop lehet üres is. Kitöltési összefüggések: Ha a háztartás a teljes vételárat kifizette és nem részletre vásárolt (EC=0) 2013-ban, akkor EA = EVF oszlopok értékének meg kell egyeznie. Ha a háztartás a terméket 2013-ban részletre vásárolta, és a részletek a következő évre is átnyúlnak, akkor EA ą EVF a két oszlop értéke nem egyezhet meg. Fontos! Ha a háztartás a terméket nem 2013-ban vásárolta, de a részletet még 2013-ban is fizette (EC=1), akkor EA oszlop üres, EDE oszlopba kerül a vásárlás éve EDH-ba a hónapja, az EVF oszlopba pedig a 2013. évben kifizetett részletek teljes összege kerül. A nagyobb tételek esetén, mint például a bútor ne szerepeljenek az év folyamán felújításból származó kis kiegészítők (pl. kilincs, díszítő elemek stb.) mert ezek a 051115 Egyéb
58
lakberendezéshez tartoznak, amit a havi kikérdezésnél jegyzünk csak fel, az éves kikérdezésen nem.
06 Egészségügy Ennél a táblánál az EVF oszlopban kell a felsorolt cikkeknél és szolgáltatásoknál a 2013-ban kifizetett összegeket beírni. A fogorvosnak fizetett összeget a 062211 „Egészségügyi szolgáltatás fogorvosnál” tételnél, a hálapénzt pedig a 062212 Hálapénz fogorvosnak soron kell feltüntetni.
07 Közlekedés, járműfenntartás A járművásárlásnál szintén megkérdezzük a részletre vásárlást. Az oszlopokat a 05. főcsoportnál leírtaknak megfelelően kell kitölteni. „GKM Gépkocsival megtett út összesen” sornál kell beírni a 2013-ban megtett út hosszát kmben. Ez természetesen egy becsült összesen, ami csak a saját gépkocsival megtett km-eket tartalmazza. A járműfenntartási költségek sorában akkor is lehet forintérték, ha nincs gépkocsival megtett km, mert pl. a motorkerékpárral megtett km-t nem kérdezzük. Továbbá fenntartási költségek is lehetnek, illetve nem használt, vagy vizsgára készülő, forgalomból kivont autónál is lehetséges javítási, karbantartási költség. A saját tulajdonú gépjárművekhez kapcsolódó biztosítások (kötelező felelősségbiztosítás, casco) díjait nem itt, hanem majd a 12. főcsoportnál kell megjeleníteni. 08 Hírközlés A 082011 és 082012 tételnél arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a megnevezett cikkekre fordított kiadások forintértékein kívül a javítására költött összegeket is tartalmazza az EVF oszlop. Az oszlopokat a 05. főcsoportnál leírtaknak megfelelően kell kitölteni. 09 Kultúra, szórakozás A felsorolt tételek kitöltésénél, a 05 főcsoportnál leírtak az irányadóak. 096111 „Belföldi üdülés” sornál az olyan nyaralásokat, üdüléseket kérdezzük amelyeknél legalább kétfajta szolgáltatást igénybe vettek, mint az utazás, ellátás, szállás, túravezetés. Tehát ha például egyénileg utaznak, de van szállás + étkezés, akkor ez már szervezett üdülésnek számít. A 112110 „Szálláshely igénybevétele” sornál a nem üdüléshez köthető utak kerülnek. Nincs szervezett forma, hanem minden egyénileg történik szállodában, motelban, turistaházban, kempingben, munkásszállón, diákszállón (hostel) stb. 10 Oktatási kiadások Az oktatási kiadásokat az oktatási szintenként (alap, közép, felsőfok) szerint kérjük beírni. A nyelvoktatásnál elkülönítjük a tanfolyami és a magán tanár által oktatott nyelvtanulást. Továbbá kérjük még az oktatási órákon kívül fizetett magántanárt, házi tanítót, egyéb tanfolyamokat. 12 Egyéb termékek és szolgáltatások A felsorolt tételeknél a 2013-ban ténylegesen kifizetett összegeket kérjük beírni az EVF oszlopba. Ezek a tételek többnyire a háztartás vagyoni, vagy családi helyzetéhez kötődnek. Pl. ingatlanbiztosításra fordított kiadásokra kérdezzünk rá ott, ahol van ingatlantulajdon (lakás, ház, nyaraló). Gépjármű-biztosításra rá kell kérdezni azoknál a háztartásoknál, akik járművel rendelkeznek. Gyermekkocsit, gyermekülést ott vásárolnak általában, ahol gyermek van.
59
