ÚTMUTATÓ. Európa itt épül

ÚTMUTATÓ A KEDVEZMÉNYEZETTEK RÉSZÉRE A STRUKTURÁLIS ALAPOKBÓL ÉS A KOHÉZIÓS ALAPBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL

Európa itt épül

ÁLTALÁNOS RÉSZ Készítette: dr. Patay Géza ügyvédi irodája

Szerzők: dr. Csaba Ildikó dr. Cser Palkovics Tamás dr. Csizmadia Péter dr. Dudás Gábor dr. Korényi Sarolta dr. Patay Géza

Közreműködők: ENVILAW Bt. (dr. Kiss Guba Ferenc) EUROUT Kft. (Rév András, Pap Zsuzsanna) OKEAN Kft. (dr. Kardoss László) dr. Dessewffy Anna

Budapest, 2005. július 15.

Európa itt épül

1

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS RÉSZ………………………………………………………………………1 I. Bevezető ………………………………………………………………………………………….7 I.1. Az útmutató célja ………………………………………………………………………………...7 I.2. Az útmutató szerkezete, alkalmazása …………………………………………………………8

II. Ismertető …………………………………………………………………………………………..11 II.1. Az intézményi kör speciális státusza, a támogatások intézményrendszere …………….11 II.2. A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott projektek főbb jellemzői ….12 II.3. Közbeszerzés az Európai Unióban, jogszabályi környezet ………………………………..14

III. A közbeszerzési törvényre vonatkozó általános tudnivalók ………………………………15 III.1. A közbeszerzési eljárás célja, helye a beszerzési folyamatban ………………………….15 III.2. A közbeszerzési törvény szabályozásának jellege, mit jelent ez a gyakorlatban ………16 III.3. A közbeszerzési eljárás alapelvei, megvalósulásuk a gyakorlatban, ………..…………..17 III.4. A Kbt. alkalmazásával kapcsolatos előzetes vizsgálatok ………………………………….20 III.4.1. Kinek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia? ……………………………………………………………20 III.4.2. Milyen eljárási szabályok szerint kell eljárni? ……………………………………………………………..24 III.4.3. A közbeszerzési értékhatárok rendszere ………………………………………………………………..25 III.4.4. A beszerzés tárgyának meghatározása ……………………………………………………………………27 III.4.5. A beszerzés értékének meghatározása ……………………………………………………………………29 III.4.6. Az egybeszámítási kötelezettség …………………………………………………………………………29 III.4.7. Főbb kivételek a törvény hatálya alól, „atipikus beszerzések” ………………………………………….31

III.5. A hirdetmények közzétételének rendszere ………………………………………………….31

IV. A közbeszerzési eljárások során jelentkező tipikus feladatok ……………………………33 IV.1. A közbeszerzés tervezése, dokumentálása, közbeszerzési szabályzat ……………….33

Európa itt épül

2

IV.2. Megfelelő szakértelem biztosítása, összeférhetetlenség vizsgálata ……………………35 IV.3. Az eljárási fajta kiválasztása …………………………………………………………………36 IV.4. Felkészülés a konkrét eljárásra, hogyan készíthető ütemterv, az eljárás főbb szakaszai………..38 IV.5. Az eljárás gyorsítását segítő tényezők …………………………………………………….39

V. Közbeszerzési feladatok, döntési pontok ………………………………………………..40

KÜLÖNÖS RÉSZ (eljárási szabályok) …………………………………………….53 VI. Kormányzati beszerzők ……………………………………………………………………54 VI.1. Általános tudnivalók ……………………………………………………………………….54 VI.2. A kormányzati beszerzőkre vonatkozó értékhatárok …………………………………..56 VI.3.A közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzések ………………………………….56 VI.3.1. Alanyi hatály …………………………………………………………………56 VI.3.2. A beszerzés tárgyai ……………………………………………………………57 VI.3.3. Eljárási fajták ……………………………………………………………………57 VI.3.4. A nyílt eljárás szabályai, az eljárás megindításának feltételei ……………..59 VI.3.4.1. Az anyagi fedezet biztosítása ……………………………………………………………60 VI.3.4.2 Az eljárás megindításához szükséges okiratok ………………………………………..60 VI.3.4.3 Az ajánlati felhívás …………………………………………………………………………61 VI.3.4.4 Az alkalmasság szempontjainak meghatározása ……………………………………..64 VI.3.4.5 Az értékelési szempontrendszer kialakítása ……………………………………………67 VI.3.4.6 Az ajánlati biztosíték kérdése …………………………………………………………….68 VI.3.4.7 A dokumentáció összeállításának szempontjai ………………………………………….68 VI.3.4.8 A részletes szerződési feltételek elkészítése ……………………………………………..70

VI.3.5. Az eljárás megindítása …………………………………………………………….70 VI.3.6. Ajánlattételi határidő, az ajánlatok bontása ……………………………………72 VI.3.7. Az ajánlatok elbírálása ……………………………………………………………..73 VI.3.8. Az eredményhirdetés ………………………………………………………………76 VI.3.9. Az eljárás lezárásával kapcsolatos feladatok ……………………………………77

Európa itt épül

3

VI.3.10. A szerződés megkötése ………………………………………………………….78 VI.3.11. A meghívásos eljárás speciális szabályai ………………………………………78 VI.3.12. A tárgyalásos eljárás speciális szabályai………………………………………..79 VI.3.12.1. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ………………………………….79 VI.3.12.2. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás …………………………………….81

VI.3.13. Egyéb eljárási szabályok …………………………………………………….85 VI.3.13.1. Az építési koncesszióra vonatkozó speciális rendelkezések ……..85 VI.3.13.2. A gyorsított eljárás …………………………………………………87 VI.3.13.3. Az egyszerűsített eljárás …………………………………………..88 VI. 4. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések speciális szabályai …………….89 VI.4.1.Alanyi hatály ……………………………………………………………89 VI.4.2. Értékhatárok …………………………………………………………….91 VI.4.3. A beszerzés tárgyai (szolgáltatási koncesszió)………………………91 VI.4.4.A keretmegállapodásos eljárás ………………………………………….92

VI.5. A nemzeti értékhatárok alatti, ún. egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok ………94 VI.5.1. Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó értékhatárok ………………94 VI.5.2. Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai ………………………………….95

VII. A közüzemek beszerzéseire vonatkozó speciális szabályok ……..…………………….96 VII.1. Általános tudnivalók………………………………………………………………………….96 VII.2. Alanyi hatály …………………………………………………………………………………..97 VII.3. A beszerzés tárgyai ……………………………………………………………………………97 VII.4. A közüzemekre vonatkozó értékhatárok ……………………………..………………….......97 VII.5. Speciális eljárási fajták …………………………………………………………………….98 VII.6. A keretmegállapodásos eljárás …………………………………………………………………103 VII.7. Egyszerűsített eljárás ………………………………………………………………………..105 VII.8. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű különös közbeszerzési eljárások szabályai………….106

Európa itt épül

4

VIII. A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok ……………………………………………107

SZERZŐDÉS, ELLENŐRZÉS, JOGORVOSLAT ………………………………………110

IX. A szerződés létrejötte és módosítása …………………………………………………111 X. A közbeszerzésekkel és a támogatások felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés ………..112 X.1. Az ellenőrzésre jogosult szervek ………………………………………………………. 112 X.2. Az ellenőrzések mechanizmusa, főbb szabályai ………………………………………113

XI. A tanúsítás rendszere …………………………………………………………………….114 - A tanúsítás rendszerének célja ………………………………………………………………114 - A tanúsítási eljárás menete, a tanúsítási nyilatkozat ………………………………………114

XII. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat rendszere …………………………….115 XII.1. A békéltetés rendszere (általános, különös békéltetés) ………………………………115 XII.2. A hazai jogorvoslati fórumok …………………………………………………………….117 XII.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása …………………………………………………………..118 XII.2.2. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata …………………………….121

XII.3. A közösségi szintű jogorvoslat …………………………………………………………….121

FÜGGELÉK : ƒ

Glosszárium

ƒ

Jogszabálygyűjtemény

ƒ

Nyomtatványgyűjtemény

Európa itt épül

5

Kedves Olvasó! A Nemzeti Fejlesztési Hivatal fontos küldetése, hogy hozzájáruljon az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból származó források szabályszerű felhasználásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Ennek egyik kulcseleme a közbeszerzési jogszabályok – így elsősorban a 2004. május 1-jén hatályba lépett, az Európai Unió közbeszerzési direktíváival harmonizált, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény – előírásainak betartása. A feladat magas színvonalú ellátása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2003. decemberében szerződést kötött Dr. Patay Géza Ügyvédi Irodájával, hogy az ENVILAW Bt., az EUROUT Kft., valamint az OKEAN Kft. közreműködésével készítsenek el egy közbeszerzési gyakorlati útmutatót és nyomtatványgyűjteményt a strukturális és kohéziós alapokból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő szervezetek számára. Első lépésként 2004. januárjában információs csomagot adtunk ki, amely a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazta. Ezt követően készült el a jelen közbeszerzési útmutató, melynek célja, hogy segítséget nyújtson az EU által társfinanszírozott projekteket megvalósító kedvezményezettek számára a közbeszerzési törvényben foglaltak alkalmazásához, a szükséges közbeszerzési eljárások sikeres és az előírásokkal összhangban történő lefolytatásához. Az eljárások lefolytatását több, mint 80 sablont tartalmazó nyomtatványgyűjtemény is segíti. Ajánljuk tehát az útmutatót elsősorban azoknak a pályázó intézményeknek, kedvezményezetteknek, akiknek a közbeszerzési törvény hatálya alá eső beszerzéséhez az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjai forrást biztosítanak. Ajánljuk továbbá azon intézmények munkatársainak is, akik a források felhasználásáért felelősek, hogy munkájukkal elősegíthessék a közbeszerzési törvény alkalmazását, betartását, ellenőrzését. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy jelen útmutató nem jogszabály, nem ajánlás, ennek megfelelően nem pótolja a közbeszerzési, és egyéb, a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges jogszabályok alapos ismeretét, valamint a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges jogi szakértelmet. Az útmutató véglegesítésének időpontjában – 2004. április végén – a közbeszerzési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem álltak teljes körben rendelkezésre. A később megjelenő jogszabályokat a szerzők természetszerűleg nem vehették figyelembe. Terveink szerint az útmutató ezen hiányosságát később pótoljuk. Addigis, bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a kiadvány hasznára lehet mindazoknak, akik az Európa Terv, az Európai Unió magyarországi támogatásai által kínált lehetőségekkel élni kívánnak. Jó felkészülést, sikeres pályázást, eredményes projekteket kívánunk minden olvasónknak.

Dr. Baráth Etele

Európa itt épül

6

I. BEVEZETŐ I. 1. Az útmutató célja Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország is jogosulttá válik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatások felhasználására. Ennek megfelelően Magyarország - a költségvetési törvényben meghatározott hazai társfinanszírozás biztosításával - a 2004-2006. közötti időszakban a 2004. évi kötelezettségvállalás alapján mintegy 1000 milliárd forint uniós támogatást használhat fel a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból. Ezek a kiegészítő uniós források új lendületet adhatnak a gazdaság fejlődésének és hozzájárulhatnak az emberek életkörülményeinek javulásához, az egyes régiók eltérő fejlettségi szintjének egymáshoz való közelítéséhez. Ezáltal tehát óriási lehetőséget jelentenek az országnak. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az uniós források hatékony felhasználása komoly feladat elé állítja mind a forrásokból részesülő pályázókat (kedvezményezetteket), mind pedig az intézményrendszer egyéb szereplőit is, mivel a források felhasználása szabályokhoz kötött, s ezen új szabályrendszer több ponton is eltér az előcsatlakozási alapokra (PHARE, ISPA, SAPARD) vonatkozó korábbi előírásoktól, így a korábbi tapasztalatok sem használhatók fel automatikusan. A szabályszerű és hatékony felhasználás azonban alapfeltétele annak, hogy az Unió következő, 2007-től kezdődő költségvetési időszakában minél nagyobb összegű további forráshoz jusson országunk. Magyarországnak alapvető érdeke tehát az, hogy a rendelkezésre álló források minél nagyobb arányban gyakorlatilag is mielőbb felhasználásra kerüljenek. Ez szükségessé teszi, hogy a fejlesztési programok általános szinten, illetőleg maguk az egyes projektek is pontosan meg legyenek tervezve. A tervezés folyamatára több előírás is vonatkozik, fontosságuk miatt azonban az alábbi két alapvető szabályt külön is érdemes megemlíteni, mivel a projektek időbeli ütemezését alapvetően meghatározzák. Az uniós támogatások alapja a közösségi kötelezettségvállalásról szóló egyedi határozat. Fő szabály szerint a támogatást e határozat évét követő második év végéig fel kell használni, azaz a szerződéses kötelezettségvállalást, a forrás lekötését a támogatást nyújtó, illetve a támogatási szerződésben meghatározott szervezet felé igazolni kell. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen időszak alatt ún. szabályos kifizetési kérelmet kell benyújtani. A másik fontos előírás e körben pedig az, hogy a támogatásból megvalósított beruházás során közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a vállalkozó kiválasztása érdekében. E két kötelezettség egymással szorosan összefügg, ennek gyakorlati példája, hogy a két éven belüli lekötés igazolása általában a közbeszerzési eljárás során kötött szerződés bemutatásával, megküldésével történik. A projekt ütemezésének egyik kézzelfogható pontja tehát a közbeszerzési eljárás. A támogatás előírt határidőben történő felhasználásának elengedhetetlen feltétele, hogy egyrészt a projekt egésze, másrészt azon belül a közbeszerzési eljárás külön is ütemezésre kerüljön. E szükséglettel a felhasználók nyilván nem a támogatás odaítélésekor fognak hirtelen találkozni, ugyanis a részletes ütemezést tartalmazó projekttervet már a pályázat részeként be kell nyújtani, s enélkül pályázati támogatás elnyerésére gyakorlatilag nincs esély.

Európa itt épül

7

Fentiekre tekintettel a jelen útmutató célja, hogy •

képet adjon a támogatások felhasználásával kapcsolatos jogszabályi és intézményi háttérről;

•

tájékoztassa a kedvezményezetteket a közbeszerzés céljáról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános előírásokról, tennivalókról;

•

az egyes főbb eljárástípusok részletes leírásával, valamint formanyomtatványként használható minták közreadásával az eljárás lefolytatása során felhasználható konkrét segédletet adjon a kedvezményezettek kezébe.

Az útmutató segítséget ad a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok könnyebb megértéséhez, ahhoz, hogy a közbeszerzéssel akár először találkozó kedvezményezettek gyakorlati példákon keresztül láthassák a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és utókezelésével kapcsolatos feladataikat. Az útmutató továbbá ábrákkal, ellenőrzési listával és az eljárások időszükségletét bemutató ütemtervekkel próbálja szemléletesebbé és követhetőbbé tenni a közbeszerzés folyamatát, ezáltal rámutatva azon pontokra, melyek megfelelő kezelése hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez és a projekt hatékony megvalósításához. Ez utóbbi célt szolgálja a segédletben a támogatások felhasználásával, illetve a közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzési és jogorvoslati rendszer rövid bemutatása is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy adott projekt megvalósításának több, azonos fontossággal kezelendő lépése van, úgy, mint a projektötlet kidolgozása, a pályázat figyelés és a pályázat benyújtása, a támogatás elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatása, majd a beruházás szerződéses megvalósítása, végezetül a projekt értékelése, valamint hasznainak, eredményeinek minél szélesebb körben való terjesztése. Nem megfelelő előkészítettség esetén a támogatás felhasználása, így a projekt sikere bármelyik szakaszban veszélybe kerülhet. A folyamatra az elejétől a végéig bonyolult szabályrendszer vonatkozik, így a projekt egésze során szükséges a megfelelő szakértelem és gyakorlati tapasztalat biztosítása. A közbeszerzések vonatkozásában e szakértelem rendelkezésre állása nemcsak, hogy logikus szükséglet, de jogszabályi előírás is egyben. Mindezzel arra kívánjuk felhívni a kedvezményezettek figyelmét, hogy a széleskörű gyakorlati tapasztalat közreadása ellenére a jelen útmutató nem helyettesítheti a projekt egészével és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos szakértelem közvetlen rendelkezésre állását. A segédlet elősegíti a támogatás felhasználását érintő közbeszerzési kötelezettségek azonosítását, az eljárások ütemezését, az adott eljárási cselekmények kapcsán jelentkező konkrét szakmai feladatok tekintetében azonban mindenképpen javasolt, hogy az adott kérdés jellegétől függően a kedvezményezettek műszaki, gazdasági, projektmenedzsment, illetve jogi szakértő segítségét vegyék igénybe. I. 2. Az útmutató szerkezete, alkalmazása Az útmutató szerkezete az előbb megfogalmazott célokhoz igazodik. Külön rész foglalkozik az általános tudnivalókkal, és külön szerkezeti egységben kerülnek kifejtésre az egyes konkrét eljárási feladatok, gyakorlati tapasztalatok. Az általános tudnivalókat és az eljárások leírását követően foglalkozunk a közbeszerzési szerződés kérdésével, valamint a támogatások felhasználásának ellenőrzésével, illetve a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokkal. Az útmutató függelékében jogszabálygyűjtemény és glosszárium segíti a támogatások rendszerében történő könnyebb eligazodást, a függelék külön részeként pedig nyomtatványminták formájában kapnak kézzelfogható gyakorlati segítséget a kedvezményezettek az eljárások dokumentálásához. Az útmutató az alábbi nagyobb egységekre tagozódik: Európa itt épül

8

Általános rész •

a támogatások rendszerére és a közbeszerzésre vonatkozó általános tudnivalók,

•

általános feladatok, melyek minden közbeszerzési eljárás kapcsán jelentkeznek, függetlenül az eljárás fajtájától vagy a projekt jellegétől,

•

értékhatárok, a beszerzés értéke,

•

a közbeszerzési kötelezettség megállapítása, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos első teendők azonosítása.

Különös rész •

a fő szabályként alkalmazandó nyílt eljárásra vonatkozó részletes szabályok,

•

a meghívásos és a tárgyalásos eljárás további speciális szabályai,

•

az egyéb eljárások jellemzői (közszolgáltatók, tervpályázat, értékhatár alatti beszerzések stb.).

Szerződés, ellenőrzés, jogorvoslat •

a szerződéskötéssel és módosítással kapcsolatos tudnivalók,

•

az ellenőrzés rendszere, az arra jogosult szervek,

•

a jogorvoslat rendszere, fórumai.

Függelék •

glosszárium,

•

jogszabálygyűjtemény,

•

formanyomtatványok, okiratminták, ajánlott szerződési feltételek.

Mindebből az is következik, hogy az útmutató alkalmazása során célszerűnek tartjuk a tartalomjegyzék és a formanyomtatványok rendszerének áttekintését, majd pedig a rövidebb jellegű általános tudnivalók tanulmányozását. Ennek alapján, valamint az útmutatóban elhelyezett ábrák és ütemtervek segítségével megtehető az első legfontosabb lépés, azaz a közbeszerzési eljárás előkészítése, ütemezése, az ezzel kapcsolatos feladatok elosztása. Az általános tudnivalók előzetes áttekintése azért is hasznos lehet, mert ennek alapján tudja a kedvezményezett azonosítani magát a támogatások rendszerében, s tudja eldönteni, hogy a közbeszerzési törvénynek és az útmutatónak melyik része vonatkozik rá. Ezáltal elkerülhető, hogy a kedvezményezett szempontjából érdektelen részek tanulmányozására menjen el az idő. Amennyiben a fent részletezett lépések megtörténtek, azaz a közbeszerzési eljárás megfelelően elő lett készítve, úgy a kiválasztott eljárás különös részben található leírásából azonosíthatóak a konkrét feladatok is. A teendőket célszerű az eljárás előtt kiosztani, sőt, az eljárással kapcsolatos felelősség előzetes rögzítése kötelezettség is.

Európa itt épül

9

Az eljárások leírásának segítségével folyamatában követhető az ütemterv, azaz az időrendben éppen soron következő feladat. Az iratminták rendszerét is azért célszerű előzetesen áttekinteni, hogy az ajánlatkérő kedvezményezett a konkrét eljárási cselekmények elvégzése során tisztában legyen azzal, hogy adott esetben számíthat-e a formanyomtatványok segítségére vagy a szóban forgó dokumentumot saját magának kell elkészítenie. Az útmutató alkalmazásával kapcsolatban végezetül nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az útmutatónak nem célja a közbeszerzési jogszabályok paragrafusról paragrafusra történő részletes magyarázata. Ennek megfelelően a konkrét közbeszerzési eljárás lefolytatása során nélkülözhetetlen a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok, mindenekelőtt a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazása, melynek könnyebb megértéséhez és gyakorlatba történő átültetéséhez nyújt segítséget a jelen útmutató. Fel kell hívnunk a felhasználók figyelmét arra, hogy a Kbt.-hez tizennégy hatályba lépett és további két a jelen útmutató készítésekor még meg nem jelent - végrehajtási rendelet kapcsolódik. Erre tekintettel fontos, hogy az elektronikus úton történő beszerzések, valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárások esetén a kedvezményezettek folyamatosan figyelemmel kísérjék ezen két jogszabálynak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését, hatályba lépését, annak érdekében, hogy az adott jogszabály alkalmazása nehogy elmaradjon. A végrehajtási szabályok jelentőségét mutatja az is, hogy bizonyos végrehajtási jogszabályok (például a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények mintáit tartalmazó, a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV.25.) IM rendelet) nélkül közbeszerzési eljárást egyáltalán nem is lehet lefolytatni. Az e körben szóba jöhető rendeleteket a Kbt. 404. §-a határozza meg. Az útmutató a 2003. évi CXXIX. törvény (új Kbt.) alkalmazásához nyújt segítséget, így a közbeszerzéseket korábban szabályozó 1995. évi XL. törvény szerint megindított eljárásoknál e segédlet nem alkalmazható. A 2003. évi CXXIX. törvényt a hatályba lépése után megkezdett beszerzésekre, a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra, valamint az ezekkel kapcsolatban kezdeményezett jogorvoslati és békéltetési eljárásokra kell alkalmazni. A Kbt. 2004. május 1-jén lépett hatályba, a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott közbeszerzések esetén - bizonyos kivételekkel [Kbt. 401. § (2) bek.] - azonban már 2004. január 1-jétől alkalmazásra kerültek. Szintén már 2004. január 1-jétől léptek hatályba a közbeszerzési értékhatárok, a minősített ajánlattevőkkel és a békéltetők névjegyzékével, valamint a Közbeszerzések Tanácsával kapcsolatos egyes rendelkezések. Legkésőbb a közbeszerzési tervre és a hivatalos közbeszerzési tanácsadókra vonatkozó rendelkezések léptek hatályba, ezeket pedig 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. A projekt leghatékonyabb lebonyolítását tehát az szolgálja, ha a kedvezményezett mind a közbeszerzési törvényt, mind pedig a jelen útmutatót párhuzamosan, egymást kiegészítve használja, illetőleg mint korábban már hangsúlyoztuk, adott esetben szakértő segítségét veszi igénybe.

Európa itt épül

10

II. ISMERTETŐ II. 1. Az intézményi kör speciális státusza, a támogatások intézményrendszere A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait felhasználó kedvezményezettek között számos olyan szervezet található, mely korábban is a Kbt. hatálya alá tartozott, függetlenül attól, hogy támogatásban részesült-e vagy sem (például önkormányzatok, önkormányzati társulások, kormányzati intézmények). Ugyanakkor több olyan kedvezményezett is részesül támogatásban az említett alapokból, melyek a támogatás felhasználása révén kerülnek kapcsolatba a közbeszerzésekkel, de korábban nem tartoztak a Kbt. hatálya alá (például egy informatikai fejlesztést megvalósító kisvállalat vagy egy borvidékeket tömörítő egyesület). A támogatást felhasználó kedvezményezetteket az kapcsolja össze, és státuszukat is az teszi speciálissá, hogy éppen a támogatás igénybe vétele okán kerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, s válnak egyúttal egyéb, a közbeszerzés körén kívül eső kötelezettségek alanyaivá. E szempontból tehát mindegy, hogy a kedvezményezett volt-e korábban ajánlatkérő, folytatott-e már le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési kötelezettséget ugyanis a támogatás felhasználása alapozza meg, ezt mind a jogszabályok, mind pedig maga a támogatási szerződés, illetve a támogatási kérelem alapján az Európai Bizottság támogatási határozata is rögzíti. A közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek helyzetéhez képest a kedvezményezetteknek többletkötelezettségei vannak, egyrészt a közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt, majd pedig a szerződéskötést követően a megvalósítás szakaszában, egészen a projekt lezárásáig. További fontos különbség az is, hogy az ajánlatkérői (kedvezményezetti) kötelezettségeket nem csupán jogszabályok, hanem legalább azonos fontossággal az egyes támogatási szerződések tartalmazzák. A támogatásokkal kapcsolatos magyarországi intézményrendszer csúcsán az ún. irányító hatóságok állnak. Feladataik stratégiai jellegűek, általános szinten felelősek az alapok felhasználásával kapcsolatos tevékenységek összehangolásáért. A fent említett stratégiai teendők ellátása érdekében az irányító hatóságok a támogatások felhasználásával kapcsolatos napi feladatokat az ún. közreműködő szervezetekre delegálhatják. Így a kedvezményezettek is elsősorban a közreműködő szervezettel fognak találkozni, ezzel tartják a kapcsolatot. Például a közreműködő szervezetek bonyolítják le a pályázatok értékelését, a kedvezményezett általában a közreműködő szervezettel köti meg a támogatási szerződést, és e szervezetek végzik elsősorban a felhasználás ellenőrzését, a kifizetések engedélyezését is. Fontos megemlíteni, hogy a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezetek szintén jogosultak arra, hogy bizonyos feladataikat (támogatási kérelmek összeállítása, közbeszerzési eljárás lefolytatása, előrejelzések készítése) delegálják, ennek címzettje maga a kedvezményezett, illetve az ún. lebonyolító testületek lehetnek. Végül az intézményrendszer fontos szereplőjeként kell említést tenni a kifizető hatóságról, amelynek elsődleges feladata annak biztosítása, hogy a kedvezményezett minél hamarabb hozzájusson az uniós támogatáshoz. Összességében megállapítható, hogy a jelen útmutatót használó kedvezményezettek munkájára leginkább a közreműködő szervezetek tevékenysége lesz közvetlen kihatással. Ez egyrészt megjelenik a közreműködő szervezetek pályázati eljárásban történő részvételében, de abban is, hogy a kedvezményezettek elsősorban e szervezetek felé tartoznak jelentéstételi kötelezettséggel. Másrészt bizonyos esetekben, így például a Kohéziós Alapból finanszírozott projekteknél a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során is tevékeny szerep hárul a közreműködő szervezetekre (dokumentációk előzetes minőségbiztosítása stb.).

Európa itt épül

11

Az irányító hatóság feladatait a magyar intézményrendszerben a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az ágazati minisztériumok látják el, míg a közreműködő szervezetek között találunk közhasznú társaságot, közalapítványt, kormányzati szerveket, de például bankot is. A kifizető hatóság feladatait pedig a Pénzügyminisztérium látja el. Az érintett irányító hatóság és közreműködő szervezet adatait a pályázó már a pályázati felhívásból is megismerheti. II. 2. A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott projektek főbb jellemzői A Strukturális Alapok támogatásaihoz pályázat útján lehet hozzájutni. Emiatt egy projekt tervezése összetettebb feladatot jelent, mintha a költségvetési forrás rendelkezésre állna már és csak magát a közbeszerzési eljárást kellene ütemezni. Ennek megfelelően a fejlesztést megvalósítani kívánó szervezetnek külön figyelmet kell fordítania a pályázatfigyelési tevékenységre. Ehhez természetesen több forrásból is segítséget kaphat, akár a támogatásokkal foglalkozó internetes oldalakról, akár az irányító hatóságtól vagy még inkább a közreműködő szervezetektől. Emellett lehetőség van arra is, hogy a pályázatfigyelési tevékenységgel a pályázni kívánó szervezet külső szakértőt bízzon meg. Mint korábban említésre került, a Strukturális Alapok esetében a konkrét projektek mindig egy nagyobb fejlesztési program részét képezik. Ezen átfogó fejlesztési programok megvalósulását hosszabb időtartamra (általában hat évre) tervezik, ezt követően pedig értékelésre kerülnek az elért eredmények. Részben ez teszi szükségessé, hogy egy támogatott projekt esetében a források felhasználására meghatározott időn belül sor kerüljön. Ezt érintően már korábban is hangsúlyoztuk, hogy általános szabály szerint a támogatást a kötelezettségvállalás évétől számított második év végéig fel kell használni, azaz szerződést kell kötni a munkára. A fent leírtak oly módon kapcsolódnak a pályázatfigyeléshez, hogy utóbbi feladat jó menedzselésével a fejleszteni kívánó szervezet időt takaríthat meg, ami később, a megvalósítási szakaszban akár előre nem látott problémák kezelését is könnyebbé teszi. A Kbt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a közbeszerzési eljárás már a pályázat elnyerése előtt megindításra kerüljön. Eszerint a közbeszerzési eljárás már a pályázat benyújtásakor, sőt a pályázati feltételek támogató általi kiírásakor megindítható. Természetesen erről a körülményről a közbeszerzési eljárást megindító okiratokban tájékoztatást kell adni [Kbt. 48. § (2)-(3) bek., 253. § (1) bek.]. A fentiekből látható tehát, hogy aki a pályázati lehetőségekről naprakész információval rendelkezik, az a projekt ütemezése szempontjából is kedvezőbb helyzetbe kerülhet. A pályázati feltételek részletesen tartalmazzák azokat a feltételeket, amelyeknek a pályázónak eleget kell tenni ahhoz, hogy támogatásban részesüljön. Ezek egyrészt formai előírások (a pályázat benyújtásának szabályai, a pályázó anyagi helyzetére vonatkozó adatok stb.), másrészt pedig tartalmi követelmények (a projekttől várt eredmények). Függetlenül az adott pályázati kiírásban megjelenő feltételektől, általánosságban elmondható, hogy minden beadandó pályázathoz részletes ütemtervet kell csatolni. Nyertes pályázat esetén a kedvezményezett támogatási szerződést köt a támogatást nyújtóval, illetve annak képviselőjével. A támogatási szerződés részletesen rögzíti a felek együttműködésének feltételeit, valamint a kedvezményezett speciális kötelezettségeit (közbeszerzés, projektjelentések, tájékoztatás-nyilvánosság, iratmegőrzés stb.). A Kohéziós Alap esetében lényegében nem pályázat útján nyerhető el támogatás, hanem az ún. Kohéziós Alap Keretstratégiában szereplő projektek megvalósítását érintően az ott megjelölt kedvezményezett vagy a már

Európa itt épül

12

említett lebonyolító testület nyújthatja be a támogatási kérelem tervezetét a közreműködő szervezethez. A konkrét támogatási kérelmet már az irányító hatóság nyújtja be az Európai Bizottsághoz, jóváhagyás céljából. Mind a támogatásokra vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok (elsősorban az államháztartási törvény), mind pedig a támogatási szerződés kötelezővé teszi közbeszerzési eljárás alkalmazását. Ez azon általános államháztartási előírásból is fakad, mely szerint a közvagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A támogatásokkal kapcsolatos egyik legfontosabb alapelv szerint a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó forrásokat csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre a támogató azt biztosította. Ezek a támogatások nem szociális vagy egyéb olyan juttatások, ahol a kedvezményezett mérlegelésére van bízva, hogy mire használja fel a forrásokat, hanem szigorúan célhoz kötöttek. Így az ellenőrzés során nemcsak a felhasználás jogszerűsége, hanem célszerűsége, rendeltetésszerűsége is vizsgálat tárgyát képezheti. A másik alapvető előírás az, hogy e forrásokat a kedvezményezetteknek elkülönítetten kell kezelniük, és a felhasználás folyamatában is szigorú számadási kötelezettséggel tartoznak. Részben a számadási kötelezettség részeként a megvalósítás során a kedvezményezetteknek meghatározott időközönként projekt előrehaladási jelentésben kell beszámolniuk a beruházás állapotáról, ütemének tartásáról. Ez egyrészt az ellenőrzéseket teszi hatékonyabbá, ugyanakkor adott esetben hozzásegítheti a kedvezményezettet, hogy a projekt ütemének csúszására felhívják figyelmét és a hiba kiigazítható legyen. Tekintettel arra, hogy a projekt hosszabb folyamat eredményeként valósul meg, melynek csak egyik - bár nagyon fontos - része a közbeszerzési eljárás, így az iratmegőrzési kötelezettség is szélesebb körű, mint amelyet a Kbt. előír. Míg a közbeszerzésekkel kapcsolatos dokumentumokat a közbeszerzési eljárás vagy az esetleges jogorvoslati eljárás lezárulásától számított öt évig kell megőrizni, addig a Strukturális Alapok esetében a projekt egészével kapcsolatos okiratok projektdosszié részeként történő megőrzésének kötelezettsége a fejlesztési program (tehát nem maga a projekt) pénzügyi lezárásától számított három évig áll fenn. Ez a jelenlegi fejlesztési programok vonatkozásában várhatóan 2013. december 31., ennél korábbi időpont esetén az iratmegőrzési kötelezettség megszűnéséről a kedvezményezett tájékoztatást kap a támogatótól. A Kohéziós Alap támogatásainál a projekt zárásától kell számítani az iratmegőrzési kötelezettség három éves időtartamát. Természetesen e projektek jellegzetességeinek elemzésekor a Strukturális Alapokat és a Kohéziós Alapot meghatározó fő elveket sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyeket e körben említés szintjén szükséges kezelni, tekintettel arra, hogy ezeknek inkább általános jelleggel kell érvényesülniük, a támogatások egészét érintően, míg az adott közbeszerzési eljárás során a kedvezményezett feladataira elsősorban maguk a közbeszerzési eljárás alapelvei vannak hatással. Ezen főbb alapelvek a következők: •

addicionalitás (társfinanszírozás): lényege, hogy az Unió csak olyan projekteket támogat, ahol a kedvezményezett a megvalósításhoz szükséges bizonyos önrésszel, azaz saját forrással rendelkezik;

•

partnerség: a támogatási folyamat egyes - akár azonos, akár különböző szinten levő - szereplőinek folyamatos együttműködésére vonatkozó elv, melynek értelmében minden érintettet széles körben és hatékonyan be kell vonni a folyamatba;

•

koncentráció: a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása, átfogó programok megvalósításával az eredmények minél szélesebb körben történő hasznosítása;

•

programozás: a fejlesztési eszközök és források egymással összehangolt, többéves időtartamra történő átfogó tervezése.

Európa itt épül

13

II. 3. Közbeszerzés az Európai Unióban, jogszabályi környezet A közbeszerzésekkel érintett piac nagyságát és szabályozási szükségletét az Európai Unióban korán felismerték, így e területet a 70-es évek elejétől már szabályozza a közösségi jog. A közösségi jogi szabályozás irányelvek formájában történik, melyeknek az a jellemzőjük, hogy a tagállamok részére a szabályozási célokat adják meg, a részletes tartalom kialakítása azonban további tagállami szabályozást követel. Az Európai Unióban több irányelv is szabályozza a közbeszerzéseket, attól függően például, hogy árubeszerzésről, szolgáltatásról vagy építési beruházásról van-e szó, illetve az ajánlatkérő kormányzati vagy közüzemi beszerzőnek minősül-e. Emellett külön irányelv vonatkozik a jogorvoslati eljárásokra. A z Európai Unióban a közeljövőben egységesedik a szabályozás, két külön irányelv fogja ugyanis szabályozni e területet, egyik a kormányzati, másik a közüzemi szektor vonatkozásában. A két új irányelvet az Európai Parlament és az Európai Tanács már elfogadta, azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. április 30-án kihirdetésre kerültek. A tagállamoknak az új irányelveket 2006. január 31-ig kell nemzeti jogukba átültetni. Erre tekintettel várható a Kbt. újabb, átfogó módosítása. Függetlenül azonban attól, hogy a közbeszerzésekre éppen milyen közösségi jogi rendelkezések vonatkoznak, a támogatást felhasználó, így a közbeszerzések által érintett kedvezményezetteknek kizárólag a magyar jogszabályokra kell tekintettel lenniük a közbeszerzés vonatkozásában. Ez egyrészt az irányelv fent említett természetéből következik, miszerint az irányelv vonatkozásában a tagállamokat (tehát Magyarországot is) ún. átültetési kötelezettség terheli, azaz a részletszabályokat kötelezően a nemzeti jogszabályok kell, hogy tartalmazzák. Másrészt a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó uniós rendelkezések külön is nevesítik, hogy a támogatásokból megvalósított beszerzésekre a nemzeti közbeszerzési jogszabályokat kell alkalmazni. Ez egyébként logikus előírás, hiszen a sokat emlegetett jogharmonizációs kötelezettség miatt a magyar jogszabályoknak a csatlakozás időpontjában minden tekintetben meg kellett felelniük az uniós rendelkezéseknek, vívmányoknak. Ennek megfelelően tehát a magyar közbeszerzési törvény is nagy részben a néhol igen részletes uniós előírásokat ülteti át a magyar jogba. A Kbt. ugyanakkor egységes szabályozást tartalmaz, azaz mind a kormányzati beszerzőknek, mind pedig a közüzemeknek e szabályrendszert kell alkalmazniuk, s - a Kbt.-t végrehajtó alacsonyabb rendű jogszabályokon kívül - nem kell egyéb jogszabályokban kiegészítő rendelkezéseket keresniük, legalábbis a közbeszerzés vonatkozásában. A végrehajtási jogszabályok többnyire kormányrendeletek és számos olyan információt, előírást tartalmazhatnak, melyek a közbeszerzés lefolytatása szempontjából nélkülözhetetlen. Példaként említhető a hirdetmények közzétételét szabályozó 34/2004. (III.12.) számú Kormányrendelet, továbbá a korábban már említett, kötelezően alkalmazandó mintákat is tartalmazó igazságügy-miniszteri rendelet, vagy az építési beruházások részletes szabályait tartalmazó 162/2004. (V.21.) számú Kormányrendelet. Végezetül meg kell említeni azokat a jogszabályokat (szintén általában kormányrendeletek), mely közvetlenül a Strukturális Alapokat, a Kohéziós Alapot vagy az uniós támogatások egészének rendszerét érintik, rögzítve a rendszer szereplőinek feladatait, jogait és kötelezettségeit (lásd jogszabálygyűjtemény 14-16. pont). Noha a fentiekből látható, hogy a támogatások felhasználására viszonylag nagy számú jogszabály vonatkozik, mégis ezek részletes áttekintése előtt a kedvezményezetteknek érdemes mindenekelőtt a támogatási szerződést tanulmányozniuk, mivel az számos feladatot, kötelezettséget rögzít a felek együttműködése körében.

Európa itt épül

14

III. A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK III.1. A közbeszerzési eljárás célja, helye a beszerzési folyamatban A 2004. év során Magyarországon a közbeszerzések együttes értéke mintegy 1130 milliárd forint, míg az egyes közbeszerzési eljárások átlagos értéke 309 millió forint volt. Ha ezt összehasonlítjuk a 2003. évi adatokkal, látható, hogy a közbeszerzések értéke egy év alatt – vélhetően az uniós források megjelenésének is köszönhetően – megduplázódott, ugyanis a 2003. évben a közbeszerzések összértéke még 558,3 milliárd forint, míg az egy közbeszerzési eljárásra eső átlagos érték 148,0 millió forint volt. A közpénz és egyáltalán a köztulajdon jogszerű és célszerű felhasználását széleskörű garanciarendszer biztosítja. Ezek között kiemelt szerep jut a közbeszerzések szabályozásának. A közbeszerzési eljárás és maga a Kbt. célja ezáltal kettős: •

átláthatóság: a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében biztosítani kívánja a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét;

•

hatékonyság: keretet biztosít arra, hogy a beszerzések minél hatékonyabbak legyenek, azaz a közpénz felhasználói pénzükért - mindannyiunk pénzéért - valós, és a lehető legjobb értéket kapják.

Nagyon fontos, hogy a fent említett célok mindegyike érvényre jusson a közbeszerzések megvalósítása során, azaz egyiket sem szabad oly mértékben túlhangsúlyozni, hogy az a másik rovására menjen. Nyilvánvaló egyrészről, hogy amennyiben kizárólag a korrupció kizárására jut hangsúly, ezáltal bonyolulttá, bürokratikussá válhat az eljárás, ami azt eredményezheti, hogy nem a legelőnyösebb piaci lehetőséghez jut hozzá a beszerző. Ugyanakkor ennek az a korlátja, hogy a közbeszerzések területén nem alkalmazható a cél szentesíti az eszközt elve, azaz egy kiugróan kedvező megoldás igénybe vétele semmiképpen sem magyarázza meg a törvény és a fenti célok esetleges figyelmen kívül hagyását, akármilyen nagy is a beszerzés során elért megtakarítás. A fenti elvek együttes és helyes alkalmazása járulhat hozzá a források ésszerű felhasználáshoz, minél több fejlesztés megvalósításához, valamint a jogbiztonság és a közbeszerzésekbe vetett hit növeléséhez. Mivel a fent említettek magának a közbeszerzések átfogó rendszerének a céljai, e törekvéseknek a konkrét közbeszerzési eljárásban is meg kell jelenniük. Számos törvényi előírás hivatott biztosítani az ellenőrzés lehetőségét és hatékonyságát, valamint a közpénz útjának nyomon követhetőségét (államháztartási, közbeszerzési előírások, a költségvetési ellenőrzés szabályai stb.). Emellett azonban a törvény szabályainak helyes és tudatos alkalmazásával az ajánlatkérőnek arra is módja van, hogy a piac által kínált megoldások közül a számára szakmailag és gazdaságilag legkedvezőbbet válassza, vagy adott esetben e megoldásokat az eljárás keretében saját igényeihez igazítsa. Mindezt - mint azt már többször is hangsúlyoztuk - leginkább az segíti elő, ha a kedvezményezett a beruházást megfelelően előkészíti, ütemezi. Ennek során a kedvezményezett akkor jár el gondosan, ha az említettek szerint már a pályázatfigyelésre kellő figyelmet fordít, a pályázat elkészítésekor pedig már előre számol a közbeszerzési eljárás minimális és maximális időszükségletével. Az ilyen eljárási ütemtervek felállításához segítséget nyújthatnak a jelen útmutató részét képező ellenőrzési listák, valamint az egyes eljárások időszükségletét bemutató ábrák. Ezt a gondolkodásmódot az is szükségessé teszi, hogy a projekt több részből áll, melynek során eltérő feladatok hárulnak a kedvezményezettre. Így világosan el kell különíteni azokat a kötelezettségeket, melyek a közbeszerzési eljárás előtt esedékesek, valamint azokat, amelyek a közbeszerzéssel, majd pedig a projekt megvalósítá-

Európa itt épül

15

sával kapcsolatosak. Ennek hiányában a projekt idő- és költségráfordítása, vagy akár a humánerőforrás rendelkezésre állása nem lesz hatékony, ami a projekt csúszásához, adott esetben meghiúsulásához is vezethet. Bár korábban említettük, hogy a projektszemlélet miatt a közbeszerzési eljárás csak a támogatási folyamat egy részeként kezelendő, mégis látni kell, hogy ez a szakasz kiemelkedően hangsúlyos, hiszen itt dől el a megvalósítás konstrukciója, a vállalkozó személye, és meghatározásra kerülnek az alapvető fontosságú szerződéses feltételek. Ezen kívül a támogatási folyamat szereplőinek köre is e ponton a legszélesebb, így több érdek is ütközhet a közbeszerzési eljárás során, ezáltal megnövelve a beruházás egészét érintő kockázatokat. III.2. A közbeszerzési törvény szabályozásának jellege, mit jelent ez a gyakorlatban A közbeszerzési törvény a szabályozási jellegét tekintve - szakmai kifejezést használva - kogens, azaz eltérést nem engedő jogszabály. Ez röviden azt jelenti, hogy magára a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a törvényben rögzített szabályoktól csak olyan esetben és csakis olyan mértékben lehet eltérni, ahol és amilyen mértékben ezt maga a Kbt. kifejezetten megengedi. Ezt az általános előírást a Kbt. 3. §-a rögzíti, mely szerint „e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.” [Kbt. 3. §] A törvény a kötelező, eltérést nem engedő szabályrendszerrel kívánja biztosítani a közbeszerzés céljainak megvalósulását, azaz a közpénz felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A jogi szabályozás kogens jellege hozzájárul továbbá a verseny tisztaságának és nyilvánosságának következetes biztosításához, illetve lehetővé teszi, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel vegyenek részt az eljárásban, és egyenlő eséllyel bírjanak a szerződés elnyerésére. Az eltérést meg nem engedő jelleg azt is jelenti, hogy sem az ajánlatkérő kedvezményezett, sem pedig az eljárás bármely más résztvevője nem alkalmazhat a törvény egyes rendelkezéseitől eltérő szabályokat arra hivatkozással, hogy azt a Kbt. kifejezetten nem tiltja. A szabályozás kogens jellegéből következik az is, hogy az eljárás alanyai nem alakíthatnak ki vagy építhetnek be az adott közbeszerzési eljárásba a meglévő törvényi rendelkezések helyett valamely új, a Kbt. szabályrendszerén túlmutató eljárási szabályt, előírást. Az ajánlatkérő továbbá nem írhat elő olyan speciális feltételeket, melyek a Kbt.-vel ellentétesek, valamint nem támaszthat az ajánlattevőkkel szemben olyan túlzó követelményeket, amelyeket a törvény éppen azért nem említ esetlegesen, mert a közbeszerzés céljának eléréséhez nem feltétlenül szükségesek. Így például az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok értékelése során nem nyilváníthat érvénytelennek egyetlen ajánlatot sem olyan tetszőleges, általa kreált indokra hivatkozással, amely a törvényben nem szerepel. Az ajánlatkérő az alkalmasság, alkalmatlanság igazolása körében sem írhat elő a Kbt. által nem nevesített igazolási módot, illetve a nevesített igazolási módon belül sem határozhat meg olyan alkalmassági-, alkalmatlansági szempontot, amely irreális volta miatt az adott beszerzési tárgy megvalósítására való alkalmasság megítéléséhez nem szükséges. Gyakran olvasható egyéb, közbeszerzésnek nem minősülő versenytárgyalások kiírásában, hogy az ajánlatkérő fenntartja magának a jogot arra, hogy az eljárást indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánítsa vagy visszavonja. A Kbt. eltérést nem engedő szabályozása ezt sem engedi, azaz az ajánlatkérő nem nyilváníthatja eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, olyan a törvény előírásaitól eltérő okra alapozva, amelyet maga a Kbt. kifejezetten nem tartalmaz. A szabályozás jellegéből következik az is, hogy a Kbt.-ben rögzített előírásoktól történő eltérés még abban az esetben sem megengedett, ha ahhoz az érdekeltek mindegyike kifejezetten hozzájárul. Így például az ajánlatké-

Európa itt épül

16

rő akkor sem halaszthatja el a Kbt. által megengedett egyszeri alkalomnál többször az ajánlatok bontásának vagy az eredményhirdetésnek az időpontját, ha a halasztás tényébe akár valamennyi ajánlattevő bele is egyezett. Előfordul az is, hogy egyes ajánlattevők elkésetten nyújtják be ajánlatukat, de kérik befogadni arra az esetre, ha ez ellen senki nem tiltakozik. A Kbt. erre egyáltalán nem ad lehetőséget, a többi ajánlattevő esetleges hozzájárulása sem teszi érvényessé az ajánlatot, így azt elkésettség miatt érvénytelennek kell minősíteni. Ugyanez vonatkozik fordított esetben az ajánlattevőre is, aki fő szabály szerint még abban az esetben sem módosíthatja nyílt eljárás keretében a benyújtott ajánlatát, ha ebbe az ajánlatkérő kifejezetten beleegyezett, vagy azt kifejezetten kérte. III.3. A közbeszerzési eljárás alapelvei és megvalósulásuk a gyakorlatban A jogszabályok nem adhatnak konkrét választ minden szóba jöhető esetre. Gyakorlati alkalmazásuk során számos olyan kérdés merülhet fel, melyeket a jogszabály előkészítése, megalkotása közben nem lehetett előre látni, így ezekre nézve szabályt sem lehetett alkotni. Erre tekintettel igen nagy szerep jut a jogalkalmazás során a törvény alapelveinek, melyek kettős céllal bírnak. Egyrészről meghatározzák a közbeszerzési eljárás egész menetét, az eljárási cselekmények zsinórmértékeként tételesen is megfogalmazódnak az egyes részletszabályokban. Másrészről iránymutatásul szolgálnak a jogalkalmazók számára az egyes konkrét normák értelmezése esetén, illetve hézagkitöltő szerepet töltenek be, amennyiben valamely esetre nincs egyértelmű jogi rendelkezés. Az alapelvek jelentőségét növeli továbbá, hogy generálklauzulaként működnek. Ez azt jelenti, hogy külön jogszabályi rendelkezés hiányában az alapelvek sérelme is elmarasztalás alapját képezheti egy esetleges jogorvoslati eljárás során. Fentiekre figyelemmel tehát valamennyi az eljárásban részt vevő és közreműködő személy általános kötelezettsége a törvény alapelveinek betartása. A Kbt.-ben meghatározott alapelvek és azok tartalma a következők szerint foglalható össze. 1. A verseny tisztasága Ezaz alapelv mind az ajánlatkérőre, mind pedig az ajánlattevőkre kötelezettséget ró. A Kbt. ezt úgy fogalmazza meg, hogy „Az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát”. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az eljárás valamennyi résztvevője kizárólag csak tisztességes, tiszta eszközöket alkalmazhat a verseny során. Ezen alapelv adhat nyomatékot a közbeszerzési szabályrendszer azon céljának, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést a legjobb ajánlatot tevő nyerje el megvalósítva a ”pénzért valódi értéket” elvet (a közbeszerzésekkel kapcsolatos szakirodalom által gyakran használt ”best value for money” elve). A verseny tisztaságának alapkövetelménye jelenik meg többek között abban az előírásban, hogy az ajánlattevőnek ajánlatát írásban és zárt formában kell benyújtani, melyet a bontás előtt nem szabad felnyitni, annak érdekében, hogy az előzetes manipuláció kizárható legyen. Az ajánlatkérők által gyakran előírt követelmény, hogy az ajánlatot cégjelzés nélkül kell beadni. Ez szintén azt kívánja biztosítani, hogy az értékelés folyamatát megelőzően ne legyen egy ajánlattevő se azonosítható. A nyilvánosság alapelvével összefüggő fontos követelmény az is, hogy az ajánlatok felbontásakor az ajánlatkérőnek ismertetnie kell az ajánlattevők nevét, címét (azaz székhelyét vagy lakóhelyét), valamint azokat a számszerűsíthető, fontosabb adatokat, amelyek az értékelés során számbavételre kerülnek. Ennek ered-

Európa itt épül

17

ményeként az ajánlattevők tisztában lehetnek azzal, hogy milyen ajánlati elemeket ajánlottak a versenytársak, és adott esetben – az értékelési módszer alkalmazásával – a tiszta verseny esetén várható eredményt is valószínűsíteni tudják. A verseny tisztaságának betartása alapvető követelménye annak, hogy a fair play szabályai szerint a legjobb ajánlat nyerjen a versenyben. 2. A nyilvánosság A nyilvánosság alapelvének betartása alapvetően az ajánlatkérő kötelezettsége. A nyilvánosság biztosításával lehet megfelelő keretet adni a közpénzek ésszerű, átlátható és legfőképpen ellenőrizhető felhasználásához. Ez az alapelv garantálja, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak az eljárás cselekményeiről és a közbeszerzéssel kapcsolatos adatokról. A nyilvánosság alapelve a közbeszerzések rendszerében leginkább ott érhető tetten, hogy a közbeszerzési versenyeztetés megindításáról és annak eredményéről – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – hivatalos hirdetményt kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. A nyilvánosság elve érvényesül például a benyújtott ajánlatok bontásakor is, mivel ekkor, az ajánlatkérő és a meghívott személyek jelenlétében kerülnek ismertetésre az ajánlatok főbb tartalmi elemei. További, a verseny tisztaságával is összefüggő kötelezettsége az ajánlatkérőnek az, hogy a bontásról, eredményhirdetésről és egyéb eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet az ajánlatkérő valamennyi résztvevő számára köteles megküldeni. A nyilvánosság elvén keresztül tehát az eljárás résztvevői, és más érdekeltek, így az ellenőrzésre jogosult személyek, szervek is követni tudják a közpénz felhasználásának útját, megfelelőségét. 3. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítása A Kbt. kötelező jelleggel várja el az ajánlatkérőtől, hogy az ajánlattevők számára biztosítsa az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, azaz, hogy egyik ajánlattevőnek se kedvezzen, vagy nyújtson valakinek megengedhetetlen előnyt. Minden ajánlattevőnek azonos információval kell rendelkeznie a közbeszerzési eljárás során. A gyakorlatban ezen alapelv nyilvánul meg például abban, hogy az ajánlatkérő minden egyes résztvevő számára azonos tartalmú dokumentációt bocsát rendelkezésre, azonos tartalommal küldi meg az eljárásról készült jegyzőkönyveket, és azonos feltételekkel teszi lehetővé a kiegészítő tájékoztatás kérését. Többször is előfordult a gyakorlatban, hogy a nagyobb terjedelmű vagy esetlegesen táblázatokat tartalmazó dokumentációt egyes pályázni kívánók elektronikus úton is megkérték az ajánlatkérőtől. Az ajánlatkérő döntésétől függően ennek természetesen nincs akadálya, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ezt minden érintett számára biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy az ajánlatok bontása előtt viszont elvileg nincs tudomása az ajánlatkérőnek a pályázók köréről, a szóban forgó lehetőséget csak úgy tudja biztosítani, ha előrelátóan jár el és e tényt már az ajánlati felhívásban jelzi. Sokszor az eljárások érzékeny pontjának bizonyul a hiánypótlás kérdése, amelynek során fokozott gondossággal kell eljárnia az ajánlatkérőnek az érintett alapelv biztosítása érdekében. Nincs ugyanis arra lehetőség, hogy egyik ajánlattevőnek több alkalommal legyen lehetősége pótolni a hiányokat a többinél, vagy hogy bizonyos okiratok nehezebb beszerezhetősége miatt több idő álljon rendelkezésére. Ugyanígy elképzelhetetlen az is például, hogy az ajánlatkérő a számára egyébként kedvező ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek biztosítsa a hiánypótlás lehetőségét, míg más ajánlattevőket kizárjon ebből. Amennyiben tehát az ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, úgy ezt valamennyi érdekelt számára köteles lehetővé tenni, méghozzá ugyanolyan feltételek előírása mellett.

Európa itt épül

18

A nem közbeszerzésnek minősülő versenytárgyalások során a kiírók gyakran alkalmazzák azt a technikát, hogy előzetes ajánlatok áttekintése alapján csak az első például három ajánlattevővel tárgyalnak. Erre nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során, éppen az esélyegyenlőség elve alapján. Tárgyalásos eljárásban minden meghívott ajánlattevőnek azonos eséllyel biztosítani kell legalább egyszer a tárgyalás lehetőségét. Hasonló példaként említhető, hogy bár a Kbt. nem írja elő, de a joggyakorlat kialakította a tárgyalásos eljárás körében, hogy amennyiben valamely ajánlattevő az ajánlatának lényeges, az elbírálás során érintett elemét módosítja, úgy erről a többi ajánlattevőt is megfelelően tájékoztatni kell, annak érdekében, hogy részükről egy esetleges ajánlatmódosítás mérlegelhető legyen. Látható tehát, hogy az esélyegyenlőség a többi alapelvvel, különösen a verseny tisztaságával szoros összefüggésben szintén azt hivatott biztosítani, hogy az egyenlő körülmények a legjobb ajánlat kiválasztását eredményezzék. 4. A nemzeti elbánás A nemzeti elbánás az Európai Unió és a közösségi jog egyik legfontosabb alapelve és mozgatórugója. Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy nemzeti elbánást biztosítson az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők, az általuk nyújtott szolgáltatások és a közösségi áruk számára. Ez lényegében azt jelenti, hogy az említett kör számára azonos feltételeket kell biztosítania a magyarországi ajánlattevők, áruk és szolgáltatások helyzetéhez képest. Így a korábbi hazai közbeszerzési gyakorlatból ismert – egyébként ritkán alkalmazott – lehetőség az uniós ajánlattevők hátrányos megkülönböztetésére megszűnik. Előfordulhat az is, hogy olyan ajánlattevő vesz részt az eljárásban, amely nem az Európai Unióban honos. A nemzeti elbánás kötelezettsége természetesen ebben az esetben is előfordulhat, mégpedig akkor, ha Magyarország vagy az Európai Közösségek kétoldalú szerződést kötöttek a nemzeti elbánás biztosítására az adott állammal. Ilyen megállapodás hiányában a jelenlegi szabályozás is biztosítja a lehetőségét annak, hogy az ajánlatkérő kizárja a közbeszerzési eljárásból a külföldi ajánlattevők bizonyos körét, nevezetesen azokat az ajánlattevőket, az általuk nyújtott szolgáltatásokat és azon árukat, amelyek számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 88. § (3) bek.]. Ez azonban nem kötelezettség, hanem az ajánlatkérő döntésére van bízva. Így adott esetben nem kizárt, hogy olyan ajánlattevő vegyen részt az eljárásban, vagy éppen nyerjen, amely részére nem kell nemzeti elbánást nyújtani és meg lenne a lehetőség a kizárására. A szóban forgó alapelv megfelelő alkalmazásához nélkülözhetetlen annak ismerete, hogy egy adott állam vonatkozásában kötött-e Magyarország vagy az Európai Közösségek olyan nemzetközi szerződést, amely nemzeti elbánást biztosít. E körülményt az ajánlatkérők a Közbeszerzési Értesítőből tudják majd ellenőrizni, ebben ugyanis közzétételre kerül egy tájékoztató, mely azon államok listáját tartalmazza, melyek részére nemzeti elbánást kell nyújtani. Tekintettel arra, hogy jelen útmutató elkészítéséig ezen tájékoztató még nem jelent meg, az ajánlatkérők élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy a Külügyminisztériumtól felvilágosítást kérjenek az ilyen kötelezettség fennállásáról. Mindenképpen javasoljuk, hogy amennyiben egy konkrét közbeszerzési eljárás során olyan külföldi ajánlattevő nyújt be ajánlatot, melyről az ajánlatkérő nem tudja eldönteni, hogy részére nemzeti elbánást kell-e nyújtani, célszerű az elmondottak alapján ellenőrizni e kérdést. Az alapelvek egymással is összefüggenek természetesen, amire példa az, ha a fentiek szerint egy adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, akkor értelemszerűen az egyenlő bánásmód biztosítása sem követelmény, így az ajánlatkérő kizárhatja az adott ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból.

Európa itt épül

19

Végezetül azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a Kbt. által nevesített alapelvek mellett mindig érvényesülniük kell a közösségi jog alapelveinek is, mégpedig értékhatároktól függetlenül, azaz akkor is, ha például az ajánlatkérő kis értékben folytat le eljárást, az egyszerűbb szabályok alapján. Tehát e körben is figyelemmel kell lenni az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának követelményére. III.4. A Kbt. alkalmazásával kapcsolatos előzetes vizsgálatok Bár a Kbt. és a támogatási szerződés általános érvénnyel írja elő a közbeszerzési kötelezettséget, érdemes számba venni azokat a szempontokat, amelyek a közbeszerzési törvény alkalmazását megalapozzák. A közbeszerzési kötelezettség ugyanis több körülmény együttes fennállásától függ, melyek többek között a kedvezményezett státuszával, a beszerzés jellemzőivel vagy értékével lehetnek összefüggésben. Ezek az elemek azért az általános tudnivalók között szerepelnek, mert e kérdéseket az adott közbeszerzési eljárás fajtájától függetlenül kell vizsgálni. Ez azt is jelenti, hogy a kedvezményezetteknek az itt ismertetett szempontokat érdemes még a konkrét közbeszerzési eljárás előtt áttanulmányozniuk, mivel olyan kérdésekben kapnak eligazítást, amelyeket később minden egyes közbeszerzés vonatkozásában meg kell majd válaszolniuk. E körben tehát a következő kérdések áttekintése szükséges. III.4.1. Kinek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia? E kérdésre a legegyszerűbb válasz az, hogy a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőknek kell lefolytatniuk. Az ajánlatkérők azok a szervezetek, amelyek egy adott beruházásra, beszerzésre közpénzből származó forrással rendelkeznek, vagy várhatóan rendelkezni fognak és emiatt versenyeztetés keretében kötelesek kiválasztani azt a vállalkozót, amely a legelőnyösebb gazdasági feltételek mellett a legjobb minőségű teljesítést tudja nyújtani. A Kbt. úgy ad választ a fenti kérdésre, hogy tételesen felsorolja, mely szervezetek minősülnek ajánlatkérőnek. Nyilvánvaló, hogy a közpénzek felhasználása minden országban igen széles kört érint. Vannak olyan országok, ahol a közbeszerzési törvény nem sorolja fel tételesen az ajánlatkérőket, hanem egyszerűen úgy rendelkezik, hogy aki közpénzt költ, az köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. A magyar szabályozás nem ezt az utat választotta. A Kbt. ugyanis tételesen meghatározza azokat a szervezeteket (illetve ezek definícióit, típusait), amelyek közpénz felhasználása esetén közbeszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. A Kbt. az ajánlatkérőket alapvetően két nagy csoportra osztja: az ún. kormányzati és a közüzemi beszerzők körére. a)

A kormányzati beszerzők körébe tipikusan olyan szervezetek tartoznak, amelyeket a közfelfogás is gyakran azonosít az állammal vagy egyéb olyan intézményekkel, melyek közpénzből gazdálkodnak. Ilyenek például a minisztériumok, kormányzati szervek, önkormányzatok, országos hatáskörű szervek, a társadalombiztosítás alapokat kezelő szervezetek, a fejlesztési tanácsok, de a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Távirati Iroda is. Kormányzati beszerzők alatt azonban a törvény nemcsak ezeket, hanem azokat a gazdálkodó szervezeteket is érti, melyek nem tisztán a közszférába tartoznak, de például közérdekű feladatot látnak el, illetve az Országgyűlés vagy a Kormány az adott gazdálkodó szervezet felett meghatározó befolyással bír. Vannak ugyanakkor olyan szervezetek, amelyek önmagukban nem minősülnek ajánlatkérőnek, viszont azáltal mégis kötelesek a törvényt alkalmazni, hogy uniós vagy hazai költségvetési forrásból többségi részben, közvetlenül támogatják a beszerzésüket.

Európa itt épül

20

Előfordul, hogy úgy válik ajánlatkérővé az egyébként annak nem minősülő szervezet, hogy például mélyépítésre, kórház, oktatási intézmény, sportlétesítmény stb. létesítésére vonatkozó építési beruházást folytat le (tehát inkább nagyobb volumenű, komplex beruházásokról van itt szó), amit egy vagy több olyan szervezet támogat többségi részben, amely fent nevesítve is ajánlatkérőnek minősül. Bizonyos a Kbt. által meghatározott közbeszerzések tekintetében pedig ajánlatkérő lehet az is, akinek a kötelezettségéért a Kormány készfizető kezességet vállalt, bár ez az eset a gyakorlatban ritkán fordul elő. b)

A közüzemi beszerzőket a Kbt. elkülönítetten szabályozza az a) pontban említett klasszikus ajánlatkérői körtől. Közüzemeken csak bizonyos, a Kbt.-ben meghatározott ágazatokban tevékenykedő, közérdekű feladatot ellátó és erre a Kbt.-ben meghatározott módon kizárólagos joggal rendelkező szervezeteket értjük. Ezek a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatok. Az eltérő szabályozást több körülmény is indokolja. Egyrészt az ilyen szervezetek működését nem olyan mértékben határozzák meg közjogi szabályok, mint a kormányzati beszerzők esetében. Ennek oka az, hogy a közüzemek leggyakrabban a piaci verseny szabályai szerint működő gazdasági társaságok (vízművek, gázművek, közlekedési társaságok). Másrészt e szervezetek ebből következően vegyes, jellemzően piaci dominanciájú tevékenységet folytatnak, amelynek nagy részét nem indokolt, illetve nem lehet bevonni a közbeszerzések körébe. Ennek megfelelően egyrészt a közüzemekre az általánosnál rugalmasabb szabályok vonatkoznak (szélesebb választási lehetőség az eljárásfajták között, ún. keret-megállapodás alkalmazhatósága), másrészt az is különbséget jelent, hogy e szervezetek tevékenységi körükön belül kizárólag a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzésekre kötelesek alkalmazni a Kbt.-t. A Kbt. arra is választ ad, hogy mely beszerzések függenek közvetlenül össze a közszolgáltató tevékenységgel. Ezek azok a beszerzések, amelyek nélkül nem lehetne ellátni a közszolgáltató tevékenységet. Példaként említhető egy gázszolgáltató esetében a távvezeték építésére, karbantartására vonatkozó szerződés, vagy egy közlekedési vállalatnál buszok beszerzése, az utazáshoz szükséges nyomdai anyagok (menetjegyek, bérletek) előállítása.

Az ajánlatkérők két nagy csoportjának bemutatásától függetlenül azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatások esetében maga a közbeszerzési kötelezettség lényegében független attól, hogy a kedvezményezett egyébként ajánlatkérőnek minősül-e vagy sem. Az is elképzelhető tehát, hogy olyan szervezet jut uniós támogatáshoz, amely egyébként is a Kbt. hatálya alá tartozik. Leegyszerűsítve e kérdést, a közbeszerzési kötelezettség szempontjából lényegében mindegy az, hogy az adott kedvezményezett egyébként a Kbt. hatálya alá tartozik-e, ha a Strukturális Alapokból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást használ fel, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. E közbeszerzési eljárásnak lesz az ajánlatkérője a támogatást felhasználó kedvezményezett. Ennek rögzítése azért is fontos, mert a pályázók, kedvezményezettek köre igen széles, ezek között lehetnek például állami intézmények, önkormányzatok, önkormányzati társulások, könyvtárak, egyetemek, sportlétesítmények üzemeltetői, turisztikai egyesületek, civil szervezetek, közszolgáltatók stb. A Kbt. hatályba lépésekor a közösségi értékhatárt meghaladó értékű beszerzések esetén, az akár egy euró összegű uniós támogatás is elegendő volt a Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott alanyi hatály alá tartozáshoz. A Kbt. 2004. november 7-én hatályba lépett módosítása azonban változtatott az Európai Unióból származó támogatásokhoz kapcsolódó szabályokon. A módosítás értelmében kizárólag az olyan támogatásokból megvalósuló közbeszerzések esetén kötelező a Kbt.-t alkalmazni, ahol

Európa itt épül

21

az uniós és a hazai forrásból származó támogatások együttes mértéke, illetve az uniós forrásból származó támogatás mértéke a beszerzés értékének felét meghaladja. A többségi részben nyújtott uniós támogatás felhasználása a közbeszerzési kötelezettséget magában megalapozza [függetlenül attól, hogy egyébként is ajánlatkérőnek minősül-e a kedvezményezett a Kbt. 22. §ának (1) bekezdése alapján], mégis fontos az, hogy a kedvezményezettek megvizsgálják a beszerzés előkészítése során azt, hogy egyébként is a Kbt. hatálya alá tartoznak-e. Többször elő fog ugyanis állni olyan eset, amikor olyan kedvezményezett vesz fel támogatást, amely a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősül. Ezekben az esetekben a közbeszerzési kötelezettséget egyrészt a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése is, de a 22. § (2) bekezdés b) pontja is megalapozza. Más kedvezményezettek esetében pedig csak a 22. § (2) bekezdés b) pontja lesz irányadó, tehát a támogatás felhasználása eredményezi a közbeszerzési kötelezettséget. A fentiek előzetes vizsgálatának azért van jelentősége, mert az alkalmazandó értékhatárok szempontjából nem mindegy, hogy a kedvezményezett melyik paragrafus alapján köteles a Kbt.-t alkalmazni. Ezeket az értékhatárbeli különbségeket a Kbt. 30-33. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint árubeszerzés esetén két értékhatár érvényesül: a)

ha a kedvezményezett a Kbt. 22. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik (minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet), akkor az értékhatár 130.000,- SDR-nek megfelelő euró;

b)

ha a kedvezményezett a fenti körön kívül esik, tehát a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) ponton kívüli egyéb pontjaiban szerepel, vagy pedig az (1) bekezdésben egyáltalán nem szerepel, de támogatást használ fel, és így a (2) bekezdés b) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, úgy az értékhatár 200.000,- SDR-nek megfelelő euró.

Fentiekből látható, hogy a közbeszerzési kötelezettséget a 22. § említett rendelkezései mindenképpen megalapozzák. Azonban ha a kedvezményezett minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vagy a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, akkor a közbeszerzési kötelezettség szempontjából nem a támogatás felhasználása irányadó, hanem az, hogy a 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az említett szervezetek egyébként is ajánlatkérőnek minősülnek. Ez azt eredményezi, hogy e szervezetek árubeszerzés esetén a 130.000,- SDR-nek megfelelő euró szerinti értékhatárt kötelesek figyelembe venni. Minden egyéb esetben, azaz ha a kedvezményezett csak a támogatás felhasználása miatt minősül ajánlatkérőnek, vagy bár egyébként is ajánlatkérőnek minősül, de nem a fenti körbe [Kbt. 22. § (1) bek. a) pont] tartozik, akkor rá a 200.000,- SDR-nek megfelelő euró értékhatár vonatkozik. A Kbt. egyéb megkülönböztetéseket is tartalmaz, ezekre azonban nem térünk ki, mert ezek az uniós támogatás szempontjából nem relevánsak. Ugyanez a megkülönböztetés az építési beruházások esetén az alábbiak szerint alakul: a) ha a kedvezményezett a Kbt. 22. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozik azaz csak a támogatás felhasználása miatt ajánlatkérő, akkor az értékhatár 5.000.000,- euró; b) minden egyéb esetben az értékhatár 5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró, ide tartoznak tehát azok a kedvezményezettek is, amelyek nemcsak a támogatás miatt, hanem egyébként is a Kbt. hatálya alá tartoznak. A Kbt. ebben az esetkörben más megkülönböztetéseket is tartalmaz, ezekre azonban nem térünk ki, mert ezek az uniós támogatás szempontjából nem fontosak. A szolgáltatásoknál is tesz különbséget a Kbt., az alábbiak szerint:

Európa itt épül

22

a) ha a kedvezményezett a Kbt. 22. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik (minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet), és a szolgáltatás a Kbt. által meghatározott körbe tartozik [Kbt. 32. § a) pont], akkor az értékhatár 130.000,- SDR-nek megfelelő euró; b) ha a kedvezményezett a fenti körön kívül esik, tehát a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) ponton kívüli egyéb pontjaiban szerepel, és a szolgáltatás a Kbt. által meghatározott körbe tartozik [Kbt. 32. § b) pont], úgy az értékhatár 200.000,- SDR-nek megfelelő euró; c) minden egyéb esetben, azaz ha a kedvezményezett csak a támogatás felhasználása miatt minősül ajánlatkérőnek, akkor az értékhatár 200.000,- euró. A Kbt. ebben az esetkörben más megkülönböztetéseket is tartalmaz, ezekre azonban nem térünk ki, mert ezek az uniós támogatás szempontjából nem fontosak. Az elmondottakból tehát látható, hogy bár a többségi részben, közvetlenül nyújtott uniós támogatás felhasználása önmagában is megalapozza a Kbt. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérői minőséget, az alkalmazandó értékhatárok eldöntése miatt a kedvezményezetteknek mégis meg kell vizsgálniuk a fentiek szerint, hogy egyébként hogyan minősülnek a Kbt. alapján. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy a fenti megkülönböztetés kizárólag a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén irányadó, a nemzeti értékhatárok esetén a törvény nem tesz ilyen különbséget. Fontos ugyanakkor megemlíteni a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések alanyi hatályát is [Kbt. 241. §]. A Kbt. a nemzeti értékhatárok körében ajánlatkérőként határozza meg: a) a Kbt. 22. § (1) bekezdésében már említett ajánlatkérőket, azaz a közösségi értékhatárok szerinti kormányzati ajánlatkérők teljes körét; b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében továbbá azokat a szervezeteket is, amelyek ugyan nem tartoznak a fenti a) pont szerinti körbe, de beszerzésüket az a) pont szerinti egy vagy több szervezet (tehát a közösségi értékhatároknál említett bármely kormányzati ajánlatkérő) költségvetési forrásból vagy uniós forrásból többségi részben közvetlenül támogatja; A Kbt. ebben az esetkörben más megkülönböztetéseket is tartalmaz, ezekre azonban nem térünk ki, mert ezek az uniós támogatás szempontjából nem relevánsak.

Fontos megemlíteni, hogy itt költségvetési forrásokról, támogatásokról van szó, azaz olyan lényegében állami eredetű juttatásokról, melyek az Európai Unióból [Kbt. 4. § 6. pont, 34. pont] származnak vagy olyan szervezettől, amely a 22. § (1) bekezdése alapján maga is ajánlatkérőnek minősül, tehát közpénzt használ fel. Ennek értelmében nyilván nem alapozza meg a közbeszerzési kötelezettséget, ha valamely szervezet adományt, támogatást kap egy független uniós cégtől, alapítványtól vagy éppen magánszemélytől. Végül érdemes megemlíteni azt, hogy sem a közösségi, sem pedig a nemzeti értékhatárok szerinti eljárások esetén nem minősülnek ajánlatkérőnek, azaz közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatniuk az egyéni vállalkozóknak és az egyéni cégeknek, még akkor sem, ha uniós vagy hazai támogatást használnak fel [Kbt. 22. § (2) bek. b) pont, 241. § b) pont].

Európa itt épül

23

A támogatással megvalósuló beszerzések esetében az alanyi hatállyal és az értékhatárokkal kapcsolatban fent említett szabályokat szemlélteti az árubeszerzések körében az alábbi gyakorlati példákat tartalmazó táblázat.

EU támogatás

Hazai támogatás Ezer SDR

99

2

101

0

0

101

1

99

1

0

0

99

0

99

Összes projekt költség

Közbeszerzési eljárás

200 Közösségi értékhatárok szerinti (a hazai és közösségi támogatás együttes értéke meghaladja a beszerzési költség felét) 200 Közösségi értékhatárok szerinti (van többségi EU támogatás) 200 Nemzeti értékhatárok szerinti (mivel hiába éri el a közösségi értékhatárt és a támogatás többségi, de együttesen nincs EU támogatás) 199 Nemzeti értékhatárok szerinti (a támogatás többségi, van EU támogatás, de nem éri el a közösségi értékhatárt) 200 Nem kell lefolytatni (mivel az EU támogatás nem többségi mértékű ) 200 Nem kell lefolytatni (mivel hiába éri el a közösségi értékhatárt, de nincs többségi támogatás és nincs EU támogatás) 199 Nem kell lefolytatni (nincs többségi támogatás és nincs EU támogatás)

III.4.2. Milyen eljárási szabályok szerint kell eljárni? Azzal kapcsolatban, hogy a kedvezményezetteknek milyen közbeszerzési szabályokra kell figyelemmel lenniük, azt kell mindenekelőtt leszögezni, hogy itt a magyar jogszabályok alkalmazásáról van szó. Az uniós csatlakozásunknak ugyanis alapfeltétele volt a már említett jogharmonizáció, ami azt jelenti, hogy jogszabályainkat minden téren, így az uniós támogatásokat érintően is hozzá kellett igazítanunk a közösségi joghoz. Ennek eredményeképpen a csatlakozás időpontjától már nem az eddig követett uniós előírások lesznek irányadóak, hanem az ezeket átültető magyar jogszabályi rendelkezések. Azaz a támogatások felhasználásának módját, eljárási rendjét, a felhasználók ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint feladatait a magyar jogszabályok fogják meghatározni, ezekre kell tehát elsősorban figyelemmel lenni. A támogatások felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket több jogszabály tartalmazza, de a legfontosabb kérdések a támogatási szerződésben is szerepelnek. A konkrét közbeszerzési eljárás tekintetében ugyanakkor kizárólag a Kbt., illetve annak végrehajtási szabályai kerülhetnek alkalmazásra. Fontos ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek a konkrét közbeszerzési eljárás(ok) lefolytatása előtt átfogó jelleggel is áttekintsék a közbeszerzésből adódó kötelezettségeiket, feladataikat. Ezt elsősorban a Kbt. alapján tehetik meg, illetőleg ehhez nyújt gyakorlati segítséget a jelen útmutató is. Lényeges azonban az is, hogy a kedvezményezettek az esetleges nem közvetlenül közbeszerzési jellegű részletszabályokról is tájékozódjanak. Ennek megfelelően például építési beruházásnál nemcsak a Kbt.-t, hanem az építési beruházásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó Kormányrendeletet is alaposan át kell tanulmányozniuk az ajánlatkérő kedvezményezetteknek. A jogszabályok mellett érdemes figyelmet fordítani azokra a

Európa itt épül

24

jogszabálynak nem minősülő ajánlásokra, tájékoztatókra is, melyeket például a Közbeszerzések Tanácsának elnöke ad ki, és a törvény gyakorlati alkalmazását segítik. Az említett alacsonyabb szintű jogszabályokat az útmutató függelékében szereplő jogszabálygyűjtemény is tartalmazza. III.4.3. A közbeszerzési értékhatárok rendszere A közbeszerzési értékhatárokat a Kbt. három szempont szerint különbözteti meg. Egyrészt eltérő értékhatárok vonatkoznak az egyes szabályozási szintekre. Ennek alapján különböztetjük meg a három szabályozási szintet, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, és a nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzéseket. További elkülönítési szempont a fenti csoportokon belül az érintett ajánlatkérők köre, ugyanis eltérő értékhatárok vonatkoznak a kormányzati beszerzőkre és a közüzemekre. Végül az értékhatárok aszerint is különböznek, hogy a beszerzés mely tárgyára vonatkoznak, tehát árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra, építési koncesszióra vagy szolgáltatási koncesszióra. A beszerzési értékhatárok meghatározása részben euróban, részben forintban, részben pedig egy, a Nemzetközi Valuta Alap által megállapított speciális elszámolási egység, az SDR (Special Drawing Rights = különleges lehívási jogok) alapján történt. Az értékhatároknak SDR vagy az euró alapján történő meghatározása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek minden egyes közbeszerzés előtt ellenőrizniük kellene az éppen aktuális átváltási árfolyamot. A közösségi értékhatárok euróban és nemzeti valutában, azaz forintban meghatározott összege két évre előre rögzítetten közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben [Kbt. 34. §, 178. §]. Ez azt jelenti, hogy az adott időszak alatt az ajánlatkérőknek mindig az így közzétett összegek alapján kell eldönteniük, hogy a beszerzés becsült értéke eléri-e a vonatkozó értékhatárt. Így például az SDR/euró átváltási árfolyamot a 2004. január 1. – 2005. december 31. közötti időszak vonatkozásában az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003. december 19-én megjelent közlemény tartalmazza. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke legutóbb a Közbeszerzési Értesítő 2005. január 14-én megjelent, XI. évfolyam 3. számában tette közzé a 2005. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokat. Mindezek alapján az alábbi összeállításban az SDR-hez kötött értékhatároknál már a rögzített euró és forint értéket is feltüntettük. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a 2004., és 2005. évekre a Kbt., azt követően pedig a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Az adott szabályozási szintre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja az adott szintre irányadó értékhatárt. A fontosabb értékhatárok rendszere az alábbi: a) Közösségi értékhatárok Kormányzati beszerzők esetében: - árubeszerzés: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró, 38.082.093,-Ft.), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró, 58.587.835,-Ft.);

Európa itt épül

25

- építési beruházás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.), vagy 5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró 1.464.695.882,-Ft.); - építési koncesszió: 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.); - szolgáltatás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró, 38.082.093,-Ft), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró, 58.587.835,-Ft.), illetve 200.000,- euró. Közüzemi beszerzők esetében: - árubeszerzés: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró, 117.175.671,-Ft.), illetve 400.000,- euró (98.905.398,Ft.) vagy 600.000,- euró (148.358.096,-Ft.); - építési beruházás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.), vagy 5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró, 1.464.695.882,-Ft.); - szolgáltatás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró, 117.175.671,-Ft.), illetve 400.000,- euró (98.905.398,Ft.) vagy 600.000,- euró (148.358.096,-Ft.).

b) Nemzeti értékhatárok Kormányzati beszerzők esetében: - árubeszerzés: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 70.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 60.000.000,- Ft.); - építési koncesszió: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 20.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 15.000.000,- Ft.); - szolgáltatási koncesszió: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is). Közüzemi beszerzők esetében: - árubeszerzés: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

c)

Nemzeti értékhatárok alatti (ún. egyszerű) beszerzések értékhatárai Kormányzati beszerzők esetében: - árubeszerzés: 2.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 10.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 2.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

Európa itt épül

26

Közüzemi beszerzők esetében: A közüzemek a nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzéseik során nem kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.

A c) pont szerinti minimum értéknél - illetőleg közüzemi beszerzők esetén a b) pont szerinti értékhatároknál - alacsonyabb beszerzési érték esetén a szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megköthető, amennyiben a későbbiekben tárgyalt egybeszámítási kötelezettség nem áll fenn. A fontosabb értékhatárok rendszerét szemlélteti az alábbi táblázat:

Árubeszerzés

Építési beruházás

Építési koncesszió

Szolgáltatás megrendelése

Szolgáltatási koncesszió

130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró), illetve 200.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően 400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró), illetve 400.000,- vagy 600.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

-

Közösségi értékhatárok Kormányzati beszerzők

130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró), vagy 200.000,-SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró), a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró), vagy 5.000.000,euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- euró

Közüzemi beszerzők

400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró), illetve 400.000,- vagy 600.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró), vagy 5.000.000,euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

-

-

Nemzeti értékhatárok Kormányzati beszerzők Közüzemi beszerzők

25.000.000,- Ft.

70.000.000,- Ft.

100.000.000,- Ft.

20.000.000,- Ft.

25.000.000,- Ft.

50.000.000,- Ft.

100.000.000,- Ft.

-

50.000.000,- Ft.

-

2.000.000,- Ft.

-

Nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési értékhatár Kormányzati beszerzők

2.000.000,- Ft.

10.000.000,- Ft.

Európa itt épül

-

27

III.4.4. A beszerzés tárgyának meghatározása Közbeszerzési eljárás lefolytatása csak akkor kötelező, ha a beszerzés tárgyáért az ajánlatkérő valamilyen ellenszolgáltatást teljesít, azaz ha a beszerzést követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő ún. visszterhes szerződést kötnek. Az ajánlatkérő ellenszolgáltatása lehet pénz, valamint a pénz helyett vagy mellett valamilyen hasznosítási jog (üzemeltetési, haszonbérleti jog stb.) átengedése is. a) Ha az ajánlatkérő ellenszolgáltatásként a beszerzés megvalósításáért kizárólag pénzt fizet, akkor három fajta beszerzésről beszélhetünk: árubeszerzésről, építési beruházásról, vagy szolgáltatás megrendeléséről. Árubeszerzés valamilyen dolog (ingó vagy ingatlan) tulajdonjogának, illetőleg használati, hasznosítási jogának a megszerzése, az esetleges beállítással és üzembe helyezéssel együtt. Az építési beruházás értelemszerűen valamilyen építmény kivitelezésére és átvételére irányul, amely munka lehet fővállalkozás (teljes körű, „kulcsrakész” kivitelezés) és a törvényben pontosan meghatározott egyedi építési tevékenység is. Az építési beruházás általában magában foglalja a tervezési tevékenységet is (bár a tervezési tevékenység önállóan, egy speciális, ún. tervpályázati eljárás keretében is megrendelhető). Szolgáltatás pedig minden olyan tevékenység, ami a fentiek szerint nem minősül árubeszerzésnek, vagy építési beruházásnak. b) Ha az ajánlatkérő ellenszolgáltatása nem kizárólag pénz, hanem a pénz helyett vagy mellett valamilyen hasznosítási jog átengedése is, akkor ezt a beszerzés alapján végzett, az a) pontban részletezett tevékenységektől függően építési koncessziónak vagy szolgáltatási koncessziónak nevezzük. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a beszerzés tárgya mindig egyféle megítélés alá kell, hogy essen, azaz egy közbeszerzésben csak egyféle beszerzési tárgyra vonatkozó szabályok alkalmazhatóak, s nincs lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő az eljárás közben áttérjen más szabályok alkalmazására, vagy pedig vegyesen alkalmazza a különböző beszerzési tárgyakra irányadó előírásokat. Ezért - és ez komplex szerződéseknél gyakran előfordul - amennyiben a beszerzés többféle beszerzési tárgyat (például árubeszerzést és szolgáltatást egyszerre) is tartalmaz, az egész beszerzésre azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely értéke a beszerzésben domináns. Tehát ha az egész beszerzés árubeszerzés része 20 millió forint, szolgáltatási része pedig 15 millió forint, az egész beszerzésre az árubeszerzés szabályait kell alkalmazni. A beszerzés tárgyának meghatározása körében érintőlegesen meg kell említenünk az ún. központosított közbeszerzés intézményét. A közbeszerzési eljárásokat ugyanis az ajánlatkérőknek általában saját maguknak kell lebonyolítaniuk. (Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy több megrendelő közösen folytasson le közbeszerzési eljárást. Ugyancsak lehetséges az is, hogy az ajánlatkérő munkájának megkönnyítésére közreműködőket, például ügyvédet, műszaki szakértőket vegyen igénybe.) Vannak azonban olyan beszerzési tárgyak (többnyire áruk és szolgáltatások), melyek beszerzésére nagy mennyiségben és állandó vagy időközönként visszatérő jelleggel kerül sor, ebből adódóan jelentős előnyök érhetőek el a beszerzésnél. Erre tekintettel rendelkezik a Kbt. a központosított közbeszerzés lehetőségéről. A központosított közbeszerzést a Kormány rendelheti el, meghatározva többek között az ennek hatálya alá tartozó intézményeket, beszerzési tárgyakat, valamint a központi beszerző szervezetet. Európa itt épül

28

Fontos tudnivaló, hogy a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat az érintett intézmények csak a központosított közbeszerzés keretében szerezhetik be. Emellett a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó intézményeknek is lehetőségük van arra, hogy önként csatlakozzanak akár a központosított közbeszerzés rendszeréhez, akár az annak keretén belül már létrejött keretszerződésekhez is. III.4.5. A beszerzés értékének meghatározása A közbeszerzési szabályok kötelező alkalmazásának az előzőekben ismertetetteken túl az egyik elsődleges fontosságú kérdése, hogy mekkora a beszerzés értéke. A beszerzés értéke a később ismertetésre kerülő egybeszámítási szabályok alapján dönthető el. Ez dönti el, ugyanis, hogy a szerződéskötés előtt kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni, és ha igen, a közösségi, vagy a nemzeti értékhatárok szerinti, illetve a nemzeti értékhatárok alatti beszerzésekre (a továbbiakban: szabályozási szintek) irányadó szabályokat kell-e alkalmazni. A Kbt. ugyanis külön szabályozza azokat a beszerzéseket, amelyek értéke a közösségi értékhatárokat eléri vagy meghaladja, külön azokat, melyek értéke a nemzeti értékhatárokat eléri vagy meghaladja, és külön azokat, melyek értéke a nemzeti értékhatárokat nem éri el. A törvény szerkezete is ezt az elvet követi. A beszerzés értékét a közbeszerzési eljárás megindításakor becsléssel kell meghatározni, a becsült érték a beszerzés tárgyáért a piacon általában kért vagy kínált legmagasabb nettó, azaz általános forgalmi adó nélkül számított érték. A közbeszerzés értéke tehát nem egyenlő sem a támogatás, sem pedig a teljes projekt összegével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a becsült érték meghatározása körében az ajánlatkérőnek lényegében előzetes piaci információkat kell gyűjtenie, így tudja elkerülni azt, hogy a rossz becslés később a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéhez vezessen. Ez az előzetes piacfelmérés történhet tájékoztató jellegű ajánlatkéréssel, de az ajánlatkérő akár a beszerzést közvetlenül megelőző tapasztalataira is támaszkodhat. A becsült érték meghatározása általában csak akkor okozhat a gyakorlatban problémát, ha a szerződést az ajánlatkérő hosszabb időre, azaz több évre vagy határozatlan időre kívánja megkötni. Ezekre az esetekre a közbeszerzési törvény egyértelmű szabályokat tartalmaz [Kbt. 35-39. §, 179. §, 245. §, 274. §], ezért részletes ismertetésüket itt mellőzzük. A szabályok közül azonban fontos kiemelni, hogy építési beruházás esetén a kivitelezés időtartamától függetlenül a kivitelezés teljes értéke a becsült érték, beleértve a kivitelezéshez szükséges árubeszerzés és szolgáltatás értékét is. Tilos azonban az építési beruházáshoz nem szükséges, elkülöníthető árubeszerzés és szolgáltatás értékét az építési beruházáshoz számítani a becsült érték meghatározásakor, mivel ebben az esetben a törvény jogellenesen megkerülhetővé válna, hisz mint korábban láttuk, az árubeszerzésre és a szolgáltatásra eltérő szabályokat kell alkalmazni. A beszerzés értékének meghatározása körében érdemes külön említést tenni a korábbi közbeszerzési törvény által nem szabályozott keretmegállapodásos eljárásról, melynek lényege, hogy akár több ajánlatkérő és több ajánlattevő között jöhet létre, viszonylag hosszabb időre megállapítva a felek közti beszerzések általános feltételeit, ugyanakkor lehetőséget adva arra, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás időtartama alatt újra megnyissa a versenyt. Ilyenkor a beszerzések értékének megállapítására speciális szabályok vonatkoznak, ugyanis ebben az esetben nem a keretmegállapodás, hanem az annak alapján megkötésre kerülő külön szerződések becsült összértéke adja a beszerzés értékét.

Európa itt épül

29

III.4.6. Az egybeszámítási kötelezettség Annak eldöntéséhez, hogy közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni, a beszerzés tárgyának és becsült értékének megállapítása mellett nélkülözhetetlen az ún. egybeszámítási kötelezettség fennállásának vizsgálata. Az egybeszámítási kötelezettség célja annak megakadályozása, hogy a törvényt a beszerzés részekre bontásával, és így a beszerzési érték csökkentésével meg lehessen kerülni. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy nem tilos az, hogy az ajánlatkérő a korábban egybeszámított értékű beszerzést több részre bontva, több közbeszerzési eljárás keretében valósítsa meg. Így akár az is előfordulhat, hogy az ajánlatkérő több olyan beszerzést is közbeszerzési eljárás keretében valósít meg, melyek értéke önállóan jóval az értékhatárok alatt van, összesített értékük azonban eléri vagy meghaladja a vonatkozó közbeszerzési értékhatárt. Ennek gyakorlatban történő előfordulása azonban viszonylag ritka. A lényeg tehát az, hogy ha az ajánlatkérő részekre is bontja a beszerzését, azt a kérdést, hogy alkalmaznia kell-e a közbeszerzési jogszabályokat, mindenképpen az egybeszámított érték alapján kell eldöntenie. Az egybeszámítási kötelezettség alapján az ajánlatkérő tehát minden beszerzési részre a teljes beszerzési érték szerinti közbeszerzést kell, hogy lefolytasson. Az egybeszámítási kötelezettség keletkezéséhez három feltétel együttes fennállása szükséges, nevezetesen, hogy •

a beszerzésekre egy költségvetési éven vagy tizenkét hónapon belül kerüljön sor (a fenti időtartam vizsgálatánál a beszerzés megkezdésének időpontja irányadó);

•

a beszerzésekre egy vállalkozóval is lehetne szerződést kötni (itt az érintett vállalkozónak a szerződéskötésre vonatkozó elméleti lehetőségét, képességét kell vizsgálni, nem azt, hogy az adott helyzetben tudja-e teljesíteni a szerződést), és

•

az egyes beszerzések rendeltetése azonos, hasonló vagy egymással közvetlenül összefügg.

Az első feltétel nem szorul különösebb magyarázatra, e körben azt kell vizsgálni, hogy a tervezett beszerzések egy költségvetési évben (mely megegyezik a naptári évvel), illetve tizenkét hónapos intervallumon belül fognak-e indulni, vagy, hogy egy későbbi beszerzés megindításához képest a korábbi megindítása a fent említett időszakon belül esik-e. A másik két szempont alkalmazását mutatják be a következő gyakorlatból vett esetek. Amennyiben például az ajánlatkérő konferenciaközpontot kíván létrehozni meglevő épületek felújításával, valamint új épületek hozzáépítésével, továbbá a központot korszerű technológiával is el kívánja látni, akkor a beszerzések értékét biztosan egybe kell számítani a harmadik szempont alapján, hiszen attól függenek össze a beszerzések, hogy mindegyik közvetlenül a konferenciaközpont létesítésére irányul. Nyilván vizsgálandó az is, hogy lehet-e olyan vállalkozó a piacon, amely ezt a komplex jellegű munkát el tudja végezni, és amennyiben van, úgy egyértelmű az egybeszámítási kötelezettség fennállása. A másik példa a környezetvédelmi beruházások területéről említhető, az ún. kármentesítésekkel kapcsolatban. Ezek a beszerzések igen különbözőek attól függően, hogy milyen szennyezésről van szó, mekkora szennyezés mértéke (ami a technológiát is befolyásolja), mélységi jellegű vagy felszíni, de nagy területet érintő, vagy, hogy az ország mely részén található. Maga a kivitelezés tehát teljesen különbözhet beszerzésenként, az egybeszámítási kötelezettség mégis fennállhat, mivel minden beszerzésnek azonos a rendeltetése: egy adott terület szennyezéstől való megtisztítása.

Európa itt épül

30

Az egybeszámítási kötelezettség tipikusan fennáll az azonos célú beszerzések esetén, melyek általános jelleggel vagy időszakosan visszatérő módon jelennek meg az ajánlatkérő tevékenységében (például papírbeszerzés, irodatechnika). A fentiek ellenpéldája az az eset, amikor egy önkormányzat kazánt vásárol, illetve élelmiszert kíván beszerezni a fenntartása alá tartozó iskolának. Mindkét beszerzés árubeszerzésnek minősül, és bár nem kizárt, hogy létezik olyan vállalkozó, mely mindkét feladatot el tudja látni széleskörű tevékenysége alapján, mégsem kell egybeszámítani a kérdéses beszerzéseket, mivel teljesen eltérő jellegűek, egymással nem függenek össze. Az említett példákból is látható, hogy mindig árubeszerzést árubeszerzéssel, szolgáltatást szolgáltatással, építési beruházást építési beruházással kell egybeszámítani. Fontos kiemelni, hogy az egybeszámítási kötelezettség az egyes szabályozási szintek alkalmazhatósága tekintetében is irányadó, azaz jogsértő például, ha az egybeszámítási kötelezettség alapján közösségi szintű közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni, de az ajánlatkérő a nemzeti értékhatárok szerinti szabályokat alkalmazza az eljárás során. III.4.7. Főbb kivételek a törvény hatálya alól, speciális beszerzések Léteznek olyan beszerzések, melyekre nézve a törvény a beszerzésekkel kapcsolatos valamely speciális oknál fogva nem teszi kötelezővé közbeszerzési eljárás lefolytatását, még akkor sem, ha egyébként a beszerző a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősül, és a beszerzés becsült értéke - az egybeszámítás alapján vagy anélkül - eléri vagy meghaladja az irányadó értékhatárt. A törvény ezeket az eseteket az egyes szabályozási szinteknél pontosan felsorolja [Kbt. 29. §, 168-175. §, 243.§, 296.§]. A felsorolt estekről általános csoportosításként annyi mondható el, hogy a jogalkotó fő szabály szerint akkor teszi lehetővé a közbeszerzési szabályok mellőzését, ha •

a beszerzés államtitkot vagy szolgálati titkot érint;

•

nemzetközi szerződés vagy nemzetközi szervezet a beszerzésre eltérő szabályokat ír elő; vagy

•

a beszerzés tárgya valamilyen speciális jellemzővel bír, és ezért e beszerzési tárgynál a hagyományos piaci folyamatok nem működnek (munkaszerződés megkötése, értékpapír kereskedelem, jogszabályban rögzített kizárólagos jog fennállása, nemzeti értékhatárt elérő, illetve az alatti értékű egyszerű beszerzési eljárásoknál tankönyvbeszerzés stb.).

Az említett esetkörökön túl speciális beszerzésről beszélhetünk akkor is, ha a beszerzés tárgya olyan jellemzőkkel bír, ami miatt a jogalkotó ugyan közbeszerzési eljárás lefolytatását rendelte el, de az eljárásra az általánostól eltérő szabályokat adott. Ilyen például a Kbt. 4. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások (oktatási, egészségügyi, szállítási, nyomozási, vendéglátóipari stb.) beszerzésére alkalmazható ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás (melyet meg kell különböztetni a nemzeti értékhatárok alatti beszerzésekre előírt egyszerű közbeszerzési eljárástól), a tervezési tevékenység megrendelésére vonatkozó tervpályázati eljárás, az ügyvédi tevékenység szerződéses igénybe vétele, vagy a már korábban említett keretmegállapodásos eljárás is. Ezen eljárásokra az eljárási fajták ismertetésekor külön kitérünk.

Európa itt épül

31

III.5. A hirdetmények közzétételének rendszere Abban az esetben, ha a közbeszerzés a Kbt. szerint hirdetménnyel indul, akkor az ajánlatkérőnek a felhívást az adott szabályozási szintnek megfelelő hivatalos lapban kell közzétennie. A közzététel részletes szabályait a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet tartalmazza, mely a Magyar Közlöny 2004. március 12-én megjelent számában került közzétételre, de a Közbeszerzési Értesítő 2004. március 22-én megjelent X. évfolyam 32. száma is tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e jogszabályt a 102/2005. (VI.4.) Korm. rendelet módosította, a módosítások 2005. június 7-én léptek hatályba. A jogszabály jó része 2004. május 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre, tervpályázatokra, illetőleg az ezekkel kapcsolatos hirdetményekre kell alkalmazni. Kivételt képezett a fentiek alól a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárás, amelyek tekintetében nem 2004. május 1-jét követően, hanem már a kihirdetést követő 3. napon, azaz 2004. március 15-én hatályba léptek a rendelet előírásai. A Kbt. a hirdetmények megküldésének és megjelenésének a fent vázolt kettős rendszerét vezette be, mely a közösségi, illetőleg a nemzeti értékhatárokat követi. Amennyiben ugyanis a törvény hirdetmény közzétételéhez köti az eljárás megindítását, úgy azt a közösségi értékhatárokat elérő beszerzések tekintetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában kell közzétenni. A papír alapú közzététel mellett ugyanis működik egy internetes közzétételi fórum is, ezt nevezzük elektronikus napilapnak (ún. TED adatbank). A nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetében pedig a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában történik a közzététel. Emellett arra is lehetőség van, hogy a Közbeszerzési Értesítőben közzéteendő hirdetmény esetében a kérelmező kérje az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztató jellegű közzétételt is, valamint a Közbeszerzések Tanácsa is megjelentetheti tájékoztatásul az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett valamennyi hirdetményt. A Közbeszerzések Tanácsának a közzétételhez kapcsolódó feladata egyrészt a hozzá beérkező valamennyi hirdetmény ellenőrzése, másrészt pedig a hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetése, valamint a közösségi értékhatárt elérő beszerzések hirdetményeinek továbbküldése, feladása az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel céljából. Ezeket a feladatokat a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága keretén belül működő Szerkesztőbizottság látja el. A hirdetmények közzétételét minden esetben a Szerkesztőbizottsághoz intézett kérelemmel kell kérni, melyhez mellékelni kell a hirdetmény egy példányát, valamint a szerkesztési vagy ellenőrzési díj befizetését igazoló okirat eredeti példányát vagy másolatát. Szerkesztési díjról akkor beszélünk, amikor a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni, míg az ellenőrzési díj megfizetése azon hirdetmények esetében merül fel, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Unió Hivatalos Lapjának kell megküldeni közzététel céljából. A díjakat mindkét esetben a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A díjat a hirdetmény kéziratoldalainak száma alapján lehet meghatározni, e körben a jogszabály azt is meghatározza, hogy egy kéziratoldalnak az ezerötszáz leütést tartalmazó lap minősül. Amennyiben a számítás végén töredéklapszám jön ki, az ajánlatkérőnek a díjat felfelé kerekítéssel kell megállapítania, azaz a díjat a töredéklap után is meg kell fizetni. A kérelem és mellékletei személyesen vagy kézbesítő útján nyújthatók be a Szerkesztőbizottság titkárságán, de megküldhetők levélben, telefaxon vagy elektronikus úton is. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé-

Európa itt épül

32

tételre kerülő hirdetmények megküldésével kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa elnökének két tájékoztatója, valamint a 34/2004. (III.12.) számú Korm. rendelet legutóbbi módosítása az ajánlatkérők számára további előírásokat fogalmaz meg: egyrészről a hirdetmények olvashatósága szempontjából a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a hirdetmények tekintetében a 13-14-es betűméret alkalmazását javasolja. Másrészről a hirdetmények terjedelmével kapcsolatban nagyon fontos azon rendelkezés, mely szerint a nem elektronikus úton megküldött hirdetmények terjedelme nem lehet több körülbelül 650 szónál (maximum 650+20% szónál), mely terjedelembe a hirdetményminták szövege nem számítandó be. A korábbi szabályozástól eltérően az ajánlatkérőnek a kérelemben többek között azt is meg kell jelölnie, hogy a Kbt. mely rendelkezése alapján tartozik annak hatálya alá, hogy a Kbt. mely része, fejezete szerinti eljárást kívánja alkalmazni. A benyújtást követően a Szerkesztőbizottság több szempontból is ellenőrzi a hirdetmény tervezetét, így megvizsgálja, hogy a hirdetmény a kötelező minimális tartalommal rendelkezik-e, a díjfizetés megtörtént-e, a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzési jogszabályoknak stb. Az ellenőrzés alapján a Szerkesztőbizottság hiánypótlásra hívhatja fel az ajánlatkérőt. A hirdetmények közzétételének Kbt.-ben meghatározott határideje szempontjából mindig a kérelem feladásának időpontja számít. Amennyiben a hirdetménnyel kapcsolatban hiánypótlásra kerül sor, ez esetben a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott kérelem ismételt feladásának a napja a meghatározó. A közzétételről a kérelmező úgy értesül, hogy a hirdetmény megjelenésének megtörténtéről a Közbeszerzési Értesítő kiadója értesíti, a hirdetmény levonatának öt munkanapon belül történő megküldésével. A közösségi értékhatárt elérő beszerzések hirdetményei esetében pedig a hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapja részére történő feladásának napjáról a Szerkesztőbizottság haladéktalanul, még a feladás napján írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A közzététel rendszerével kapcsolatban végül meg kell említenünk, hogy magukat a hirdetmények mintáit a már említett külön jogszabály, a 15/2004. (IV.25.) számú IM rendelet tartalmazza. Az ajánlatkérőknek az e jogszabályban meghatározott minták szerint kell elkészíteniük a hirdetményeket. A jogszabály rögzíti, hogy mely Kbt. rendelkezésben meghatározott hirdetményi mintát a rendelet hányas számú melléklete tartalmazza. A rendelet utolsó, 31. számú melléklete pedig segít a minták kitöltésében általános, valamint az egyes minták előírásaihoz tartozó speciális kitöltési útmutatót adva. Meg kívánjuk jegyezni, hogy mind a Kbt., mind pedig a végrehajtási rendeletek kötelező előírásokat tartalmaznak a hirdetmények tartalma tekintetében. Tekintettel arra, hogy ezen szabályok kogensek, az ajánlatkérő alkalmazásuktól nem térhet el, így például egy bonyolult beszerzéssel kapcsolatos ajánlati vagy részvételi felhívás igen hosszú terjedelmű lehet. Ugyanakkor az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő, nem elektronikus úton megküldendő hirdetmények tekintetében az ajánlatkérőt köti a már említett, ún. „650+20% szó-szabály”. Mindezekre tekintettel javasoljuk, hogy az ajánlatkérők – amennyiben van rá lehetőségük – a hirdetményeket elektronikus úton, az elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekményekkel kapcsolatos végrehajtási szabályok figyelembevételével küldjék meg. Amennyiben az elektronikus megküldés nem megoldható, a hirdetmények elkészítésében a Közbeszerzések Tanácsa elnökének erre vonatkozó tájékoztatása is segítséget nyújthat, mely szerint a hirdetmények megfogalmazása legyen egyszerű, konkrét, pontos, körülírásoktól mentes, kizárólag a Kbt., vagy a vonatkozó egyéb jogszabályok által előírt információkat tartalmazó. Amennyiben a hirdetmény-minta adott pontjában elegendő a vonatkozó jogszabályi hivatkozás feltüntetése, a hivatkozások kifejtése mellőzhető. A részletesebb kifejtéseket, információkat a dokumentációban javasolt szerepeltetni.

Európa itt épül

33

IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK SORÁN JELENTKEZŐ TIPIKUS FELADATOK IV. 1. A közbeszerzés tervezése, dokumentálása, közbeszerzési szabályzat Az ajánlatkérő fel kell, hogy készüljön a közbeszerzési eljárásainak lefolytatására, át kell gondolnia, hogy milyen feladatok előtt áll, és azt milyen időbeli ütemezéssel kívánja megoldani. E körben igen sokrétűek a teendői. Elsősorban számba kell vennie, hogy feladataihoz, anyagi erőforrásaihoz képest mikor és milyen közbeszerzési eljárás(oka)t kíván lefolytatni. Az ehhez kapcsolódó források számbavételén túl, meg kell vizsgálnia a saját humán erőforrásait is, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatása szakszerűen - az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - valósulhasson meg. A közbeszerzési eljárások megtervezésének igénye egyrészt visszavezethető az államháztartási törvény (Áht.) szabályaira, de ezzel kapcsolatban a Kbt. konkrét kötelezettségeket is megfogalmaz. Minden, a kormányzati beszerzők körébe tartozó ajánlatkérőnek [Kbt. 22. § (1) bek.] a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet kell készítenie tervezett közbeszerzéseiről, kivéve, ha a különös (közüzemi) közbeszerzési eljárás szabályai szerint jár el. Ezt a tervet – a feladatok végrehajtásának ellenőrizhetősége érdekében – öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv nem köti az ajánlatkérőt, ami azt jelenti, hogy az abban feltüntetett közbeszerzések lefolytatása nem kötelező, ugyanakkor a tervben meg nem jelenő közbeszerzési eljárás is lefolytatható. Változtatás esetén a tervet a változásoknak megfelelően módosítani kell, megadva ennek indokait is. Az ajánlatkérő számíthat arra, hogy adott esetben közbeszerzési tervét, illetve annak végrehajtását az ellenőrző szervek és a Közbeszerzések Tanácsa megvizsgálja. A közbeszerzési terv kötelező tartalmát a Kbt. nem állapítja meg, ugyanakkor az előzetes összesített tájékoztatóval [Kbt. 42-43. §] való hasonlóságai (párhuzamos elkészítés minden év április 15-ig) miatt célszerű a közbeszerzési tervet is az előzetes összesített tájékoztató formátumának alapul vételével elkészíteni. Az előzetes öszszesített tájékoztató mintáját ugyanis a már említett külön jogszabály, a 15/2004. (IV.25.) számú IM rendelet határozza meg. Lényeges különbség azonban, hogy míg az előzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tennie, addig a közbeszerzési terv esetén ilyen teendője nincs, hanem azt egyszerűen öt évig meg kell őriznie, és adott esetben a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek részére megküldeni.A közbeszerzési terv készítése 2005. január 1-jétől kötelező [Kbt. 401. § (4) bek.]. A közbeszerzési eljárás mozzanatainak dokumentálása érthető törvényi kötelezettség, mivel a gondos közpénzfelhasználás, az uniós forrásokból származó pénzeszközök áttekinthető felhasználása közérdek. Ennek megfelelően törvényi kötelezettség, hogy az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban dokumentálja. Ezzel függ össze az is, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési eljárás lezárulását a Kbt. két időponthoz köti, ez vagy az eljárás eredményéről – vagy éppen eredménytelenségéről – szóló tájékoztató közzétételének időpontja, vagy a szerződéskötés időpontja, ha ez később történik, mint az előbb említett tájékoztató közzététele. Ha a közbeszerzési eljárás során jogorvoslati eljárás indult, ennek iratait az eljárás jogerős befejezéséig, de legalább szintén öt évig meg kell őrizni. Az ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezetek számára - kérésükre - az ajánlatkérő köteles megküldeni a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat.

Európa itt épül

34

Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a Kbt.-ben előírt fenti iratmegőrzési kötelezettség nem helyettesíti az uniós alapok felhasználásával kapcsolatban már említett iratmegőrzési kötelezettséget. Ennek megfelelően érdemes a két időpontot szétválasztani a jogellenes iratmegsemmisítés elkerülése érdekében. A közbeszerzési eljárások dokumentálásával kapcsolatban szükséges megemlíteni az ajánlatkérőnek azt a kötelezettségét, amely lényegében az éves összesített közbeszerzési terv tükörképe. Ez az ún. éves statisztikai összegezés, amely az ajánlatkérő tárgyévben lefolytatott közbeszerzési eljárásainak adatait foglalja össze. Az éves statisztikai összegezés elkészítésére a már említett igazságügy-miniszteri rendelet szintén kötelezően alkalmazandó mintát határoz meg, az ajánlatkérőknek ezt kell alkalmazniuk. A Kbt. szerint a statisztikai összegezést nem elég pusztán elkészíteni és megőrizni, mint például a közbeszerzési terv esetében, hanem a tárgyévet követő év május 31-ig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsa részére. Ennek elmaradása esetén a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt a mulasztás pótlására, ennek eredménytelensége esetén pedig jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az ajánlatkérő kedvezményezett a többi ajánlatkérőhöz hasonlóan köteles megalkotni a közbeszerzési eljárások lefolytatásához kapcsolódó belső szabályrendszerét. Erre a Kbt. kétféle lehetőséget kínál: az ajánlatkérő vagy általános jellegű közbeszerzési szabályzatot készít, vagy pedig minden egyes közbeszerzési eljárás megkezdése előtt külön szabályokat alkot. Az ajánlatkérő tehát elvileg szabadon választhat, a törvényi előírás az, hogy az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületet is. E szabályok és a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem egy-egy közbeszerzési eljárást folytatnak le, célszerű, ha előre kialakítják a közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendjét, azaz közbeszerzési szabályzatot készítenek. Abban az esetben azonban, ha a kedvezményezett egyszeri alkalommal valósít meg támogatásból projektet és emiatt további közbeszerzési eljárások lefolytatása nem várható, úgy a közbeszerzési szabályzat megalkotása nem feltétlenül szükséges. A közbeszerzési szabályzat létrehozása nem egyszerű feladat, az ajánlatkérők többségének javasolható, hogy ehhez – hacsak a belső apparátusban felkészült jogásszal nem rendelkeznek – közbeszerzési eljárásokban megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédet vegyenek igénybe. A közbeszerzési szabályzatnak illeszkednie kell a Kbt.-hez, annak végrehajtási jogszabályaihoz, valamint más jogszabályokhoz. A közbeszerzési szabályzat készítése – ilyen ajánlatkérői döntés esetén - végső soron az ajánlatkérő kedvezményezett vezetőjének feladata, ő felelős azért, hogy a közbeszerzési szabályzat pontosan illeszkedjen a kedvezményezett működését érintő egyéb szervezeti szabályokhoz, és abban minden feladat és felelősségi kör lefedésre kerüljön. IV.2. Megfelelő szakértelem biztosítása, összeférhetetlenség vizsgálata A közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása igen sokrétű szakmai és jogi szaktudást és tapasztalatot igényel. Erre tekintettel a Kbt. előírja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük [Kbt. 8. § (1) bek.]. Külön törvényi szabály mondja ki, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg e követelményeknek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik [Kbt. 8. § (2) bek.].

Európa itt épül

35

Az ajánlatkérő tehát azt kell, hogy vizsgálja, hogy saját apparátusa rendelkezik-e megfelelő szakértelemmel. E körben egyrészt a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, pénzügyi szakértelmet, másrészt pedig a jogi szakértelem kérdését kell vizsgálnia. Ha bármelyik hiányzik ezzel kapcsolatban, külső szakértelemmel rendelkező személyt/szervezetet kell igénybe vennie. A szakmai, pénzügyi szakértelem tekintetében az ajánlatkérő az erre jogosult piaci szereplők közül választhat. Ha a megfelelő közbeszerzési jogi, illetőleg ehhez kapcsolódó más jogi szakértelem, tapasztalat hiányát észleli, (közbeszerzési ügyekben jártas) ügyvédet kell igénybe vennie. Meghatározott tevékenységeket, mint pl. jogi tanácsadási, okiratszerkesztési, jogi képviselet ellátása az ügyvédekről szóló törvény értelmében rendszeresen és ellenérték fejében csak ügyvéd végezhet [Ütv. 5. § (1), (2) bek.]. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén a Kbt. előírja, hogy – a központosított közbeszerzés kivételével – az ajánlatkérő hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti, ezek bevonása 2005. január 1-je után kötelező. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzéke a Közbeszerzések Tanácsa honlapján (www.kozbeszerzes.hu) teljes terjedelmében megtalálható. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban számos kérdés érintheti az ügyvédi monopólium körébe eső, közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó tevékenységeket, ezért az alábbi táblázatban a közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során jelentkező ügyvéd és nem ügyvéd által végzett, hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok elhatárolása található. Az ügyvéd és a hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységének elhatárolása

Ügyvéd

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó

Jogvélemény (jogi szakvélemény) készítése közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi kérdésekről. Jogi tanácsadás az eljárás fajtájának kiválasztása során, különös figyelemmel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egyes esetköreire (pl. kizárólagos jog, rendkívüli sürgősség megítélése). Az eljárás időbeli ütemezésének jogi ellenőrzése (jogi tanácsadás) Jogi tanácsadás a beszerzési terv készítése során.

Szakmai tanácsadás közbeszerzésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai kérdések tekintetében. Szakmai tanácsadás az eljárás fajtájának kiválasztása során, különös figyelemmel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egyes esetköreire (pl. kiegészítő szolgáltatás, építési beruházás megítélésénél). Az eljárás időbeli ütemezésének elkészítése.

A részletes szerződési feltételek kimunkálása (szerződéstervezet készítése).

Az eljárást megindító felhívás (hirdetmény) elkészítése a szakmai betétek kivételével. A szakmai betétek jogi minőségbiztosítása.

Hirdetmény közzététele nélküli eljárás megindításáról tájékoztató készítése a Közbeszerzési Döntőbizottsága (elnöke) részére. A dokumentáció műszaki leírásának jogi minőségbiztosítása. A hirdetmény közzététele iránti kérelem elkészítése A közzétett hirdetmények módosítása, visszavonása és helyesbítése iránti kérelmek elkészítése. Az ajánlatkérő jogi képviselete a Közbeszerzési Érte-

Szakmai segítségnyújtás a beszerzési terv készítése során. Szakmai segítségnyújtás a részletes szerződési feltételek kialakítása során, különös figyelemmel a nyertes ajánlattevő feladatainak részletes leírására, műszaki tartalmú mellékletek összeállítása stb. Az eljárást megindító felhívás (hirdetmény) szakmai betéteinek elkészítése, mint pl. - bírálati szempont meghatározása, - részszempontok kidolgozása, - alkalmatlansági szempontok kidolgozása, - a beszerzés tárgyára vonatkozó speciális érvényességi feltételek (pl. engedélyek) meghatározása. Szakmai segítségnyújtás a tájékoztató elkészítéséhez.

A dokumentáció műszaki leírásának elkészítése.

Európa itt épül

-

36

sítő Szerkesztőbizottsága előtt. A kiegészítő felvilágosítás elkészítése vagy tartalmának jogi minőségbiztosítása Az ajánlatok közbeszerzési jogi értékelése.

Az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokon az ajánlatkérő jogi képviselete. A bírálóbizottság számára jogi tanácsadás. Jogi tanácsadás, képviselet az eredményhirdetéssel kapcsolatban. A nyertes ajánlattevővel megkötésre kerülő szerződés aláírásra való előkészítése. Jogorvoslati eljárásokban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogi képviselet ellátása. A békéltetés során jogi képviselet ellátása.

A kiegészítő felvilágosítás elkészítése során szakmai segítségnyújtás. Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásánál való közreműködés. Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) közbeszerzési értékelése /pl. alkalmatlansági feltételek fennállásának megállapítása, a megadott bírálati szempont szerinti értékelése/. Szakmai segítségnyújtás az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokon. A bírálóbizottság tagjaként részvétel a döntéshozatalban. -

Közigazgatási perekben jogi képviselet ellátása. Jogi tanácsadás a szerződés módosításával kapcsolatban.

-

A közbeszerzési eljárásokat úgy kell lefolytatni, hogy az alapelvek a törvényi elvárásoknak megfelelően érvényre jussanak. Ennek érdekében a Kbt. szigorú szabályokat állapít meg az összeférhetetlenség körében. E szabályok kiindulópontja az, hogy az ajánlatkérőnek még a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában nevében ne járjon el a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, valamint azok a szervezetek és személyek, akik a törvény szerint kapcsolatban vannak az érdekelt gazdálkodó szervezettel. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként. A fenti szabályok figyelmen kívül hagyása azt eredményezheti, hogy esetlegesen olyan személyek vesznek részt az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárásban, amelyek valamelyik ajánlattevővel vagy alvállalkozóval érdekeltségi viszonyban vannak. Erre az esetre a Kbt. kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. Az összeférhetetlenségi szabályok viszonylag széles körre terjednek ki (például az érdekelt személyek családtagjaira is), amit a Kbt. részletesen szabályoz [Kbt. 10. §]. A Kbt. arról is rendelkezik, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. A Kbt. külön írásbeli nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet számára, a tekintetben, hogy részükről nem áll fenn összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenség kérdéskörét az eljárás előkészítésétől annak befejezéséig folyamatosan vizsgálni kell. E kérdéskör súlyát, fontosságát és a szabályozás bonyolultságát jól mutatja, hogy az elmúlt évek során igen nagy számú összeférhetetlenségi kérdés került a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, ezért javasolható az ajánlatkérő számára, hogy ennek vizsgálatára különös hangsúlyt fektessen.

Európa itt épül

37

IV.3. Az eljárási fajta kiválasztása Alapvetően három eljárási fajtát szabályoz a Kbt.: nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárást. Előzetesen két fő szabályt érdemes kiragadni az eljárási fajtákra vonatkozó rendelkezésekből. Az egyik az, hogy tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A másik lényeges szabály pedig az, hogy az eljárás megindítását követően egyik eljárási fajtáról a másikra nem lehet áttérni. E három csoporton belül az egyes közbeszerzési eljárási fajtákat a Kbt. szabályozási szintenként külön-külön szabályozza, azonban a könnyebb érthetőség érdekében a számos eljárási fajtát annak alapján csoportosítottuk, hogy azok milyen tipikus feladatok elé állítják az ajánlatkérőt. A közbeszerzési eljárások az eljárási szabályok elemei alapján tehát a következő három nagyobb csoportra oszthatók: • • •

egy szakaszból álló eljárások; két szakaszból álló eljárások; speciális eljárások.

Egy szakaszból álló eljárások Az egy szakaszból álló eljárások lényege, hogy az ajánlatkérő egyszerre vizsgálja meg az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát és a benyújtott ajánlat megfelelőségét, és egy szakaszban hozza meg az eljárást lezáró döntését. 1. Nyílt eljárás A leggyakrabban (eddig közel 80 %-ban) alkalmazott eljárási fajta a nyílt eljárás. Lényege, hogy az eljárást megindító felhívásra bárki szabadon nyújthat be ajánlatot, azonban mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők fő szabály szerint kötve vannak a kiírási feltételekhez, illetőleg az ajánlat tartalmához (ajánlati kötöttség). Ennek megfelelően nyílt eljárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő fő szabályként nem tárgyalhat az ajánlattevőkkel, hanem az ajánlatot a benyújtás időpontja szerinti formában és tartalomnak megfelelően köteles értékelni. Ez alól kivétel, hogy a nemzeti értékhatárokat elérő (de a közösségi értékhatárok alatti) beszerzések esetén az ajánlatkérő nyílt eljárásban is tárgyalhat legfeljebb az első három legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel, feltéve, hogy a beszerzés megvalósítására meglévő fedezet alapján a legkedvezőbb ajánlat nem elfogadható, vagy ha nem a legkedvezőbb ajánlat a legolcsóbb a kiírási feltételek szerint. 2. Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás lényege, hogy nem érvényesül sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevők oldalán az ajánlati kötöttség, hanem a felek közötti tárgyalások során a kiírási feltételek és az ajánlat tartalma is nem korlátlanul, de - módosítható. A hirdetmény közzététele nélküli eljárásban nem bárki, hanem csak az ajánlatkérő által ajánlattételre felkért ajánlattevők vehetnek részt. Emellett az eljárási határidők meghatározása során is lényegesen nagyobb szabadsága van az ajánlatkérőnek a nyílt vagy meghívásos eljáráshoz képest. A fenti „könnyítések” miatt azonban ez az eljárás csak a törvényben meghatározott, rendkívül szigorú feltételek fennállása esetén alkalmazható (kizárólagos jogok megléte, rendkívüli sürgősség stb.). Az útmutató

Európa itt épül

38

eljárási szabályokkal foglalkozó különös részében a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetei részletesen is bemutatásra kerülnek. Két szakaszból álló eljárások A két szakaszból álló eljárások lényege, hogy az első, részvételi szakaszban - mely nyilvánosan közzétett részvételi felhívással indul - az ajánlatkérő kizárólag a jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát vizsgálja, azonban e szakaszban a megvalósításra ajánlat nem tehető. Az első szakaszra bárki jelentkezhet, melyet a Kbt. az adott eljárási fajtától függően részvételi jelentkezésnek, jelentkezésnek vagy szándéknyilatkozatnak hív. A második szakaszban már csak azok - az első szakaszban érvényes jelentkezést benyújtó, alkalmasnak minősített jelentkezők - vehetnek részt, akiket az ajánlatkérő az első szakasz alapján ajánlattételre felkér, a közvetlenül nekik megküldött felhívással. A második szakaszban a felkértek benyújtják a beszerzés megvalósítására vonatkozó ajánlatukat, melyeket az ajánlatkérő - ha erre az eljárás lehetőséget ad, a tárgyalásokat követően - elbírál és az ajánlatok alapján meghatározza az eljárás nyertesét. 1. Meghívásos eljárás A meghívásos eljárás lényegét tekintve sok tekintetben hasonló a nyílt eljáráshoz, mivel a meghívásos eljárásban a nyílt eljárással egyezően érvényesül az ajánlati kötöttség, azaz tárgyalásra sincsen mód. Eltérés a nyílt eljáráshoz képest, hogy nem minden jelentkező tehet ajánlatot, hanem csak azok, akiket az első szakasz alapján az ajánlatkérő ajánlattételre felkér (meghív). 2. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A két szakaszból álló eljárásoknak a korábban ismertetett közös szabályaival egyezően, ezen eljárásnál is az első szakaszra bárki jelentkezhet, és az ajánlatkérő a jelentkezők közül választja ki, hogy kikkel fog tárgyalni a második szakaszban. A második szakasz lényegét tekintve a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárással egyezik meg, azaz a felek a feltételekről szabadon tárgyalnak. A Kbt. pontosan meghatározza, hogy ezek az eljárásfajták mely esetekben alkalmazhatóak. Ezek a leggyakrabban alkalmazott eljárásfajták, amelyek mellett azonban több más, speciális eljárásfajta létezik, melyeket csak szűkebb körben kell alkalmazni, ezért elhelyezésük az általános tudnivalók között nem indokolt. Ezeket az egyes eljárásokat leíró különös részben érintjük. A jogalkotó a nyílt eljárást teljes részletességében szabályozta, míg a másik kettő eljárási fajta tekintetében azt a megoldást választotta, hogy ezek tekintetében nem adott külön teljes részletességű szabályokat, hanem reájuk a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mint látni fogjuk, az útmutató is ezt a megközelítést választotta a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások bemutatása során. Összeszámolva a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásokat megállapítható, hogy elvileg 72 különböző eljárás kerülhet lefolytatásra. Az egyszerűség kedvéért ezeket a továbbiakban együttesen eljárási fajtáknak hívjuk. Az útmutató általános részének végén található táblázatgyűjteményből az 1. számú táblázat mutatja be a 72 eljárási fajtát, annak érdekében, hogy ezek kiválasztása, illetőleg azonosítása minél könnyebben megtörténhessen.

Európa itt épül

39

Az ajánlatkérők számára alapvetően fontos, hogy a különböző eljárási fajták között eligazodjon, lehetőséghez képest könnyen ki tudják választani a konkrét esetben szóba jöhető eljárási fajtákat. Ehhez kívánunk további segítséget nyújtani az ajánlatkérőnél jelentkező közbeszerzési feladatok, döntési pontok rövid áttekintésével, mely lényegében ellenőrzési listaként is használható az ajánlatkérők számára. Először emlékeztetőül felelevenítjük az általános ajánlatkérői teendőket, majd pedig az 1. számú táblázat alapján végigvezetjük az ajánlatkérőt a kiválasztás folyamatán. Mivel ebbe a döntési folyamatba illeszkedik az egyes eljárások időigényének kérdése is, ezért további táblázatokba foglalva külön-külön bemutatjuk a 72 eljárás minimális időszükségletét. Az 1. számú táblázat és az eljárások időigényét bemutató táblázatok ugyanazzal a számmal jelölik meg az egyes eljárási fajtákat. Ez megkönnyíti a két táblázat közötti átjárást, nagyban segíti az egyes eljárási fajták időigényének azonnali hozzávetőleges megállapítását. A közbeszerzési feladatok, döntési pontok című rész – mely szintén az általános rész végén található - olyan fogalmakat is tartalmaz, amelyekről eddig az útmutatóban nem volt szó. Célszerű ezért az útmutatót végigolvasni és ezt követően ismételten visszatérni a közbeszerzési eljárások során jelentkező tipikus feladatok áttekintéséhez. Az egyes eljárásfajták alkalmazásának speciális szabályai az útmutató különös részében kerülnek részletes kifejtésre. IV.4. Felkészülés a konkrét eljárásra, hogyan készíthető ütemterv, az eljárás főbb szakaszai A konkrét közbeszerzési eljárásra való felkészülés feltételezi az előbbiekben taglalt közbeszerzési feladatok és döntési pontok átgondolását. Ezen kívül az ajánlatkérőnek számos lényeges körülményre kell figyelemmel lennie. Az ajánlatkérő szakértőinek a közbeszerzési eljárás megindítását követően közvetlenül lehívhatóaknak kell lenniük. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy az eljárás megindítását követően azonnal felmerülnek újabb és újabb közbeszerzési kérdések, de az sem ritka, hogy rögtön jogorvoslati eljárás is indul. A közbeszerzési eljárás ütemterve ugyancsak igen lényeges az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő szélesebb körben projekt lebonyolításban gondolkozik, aminek csupán egy része a közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési eljárás ütemtervét tehát e nagyobb folyamatban kell elhelyezni, ehhez képest kell kialakítani a projekt ütemtervét is. Célszerű, ha az ajánlatkérő tartalék idővel is számol, figyelemmel az előre nem látható körülményekre, így például az ajánlatok elbírálásának elhúzódására, vagy jogorvoslati eljárás megindítására. Ezzel kapcsolatban már említésre került, hogy megfelelő pályázatfigyeléssel akár még a támogatás elnyerése előtt megindítható a közbeszerzési eljárás, mely a projekt későbbi szakaszában további időmegtakarítást eredményezhet. Gyakran előfordul, hogy nagyobb projekt esetén közbeszerzési eljárások láncolatát kell az ajánlatkérőnek egymással párhuzamosan vagy egymás után lefolytatnia. Ennek tervezésére is igaz, amit eddig elmondtunk azzal, hogy a tapasztalatok szerint a tervben halmozottan érdemes tartalék idővel számolni. Így lehet kialakítani egy olyan időtervet, amelyben „tól-ig” rendszerben lehet megbecsülni a szükséges időtartamot. Az eljárás főbb szakaszai attól is függnek, hogy az ajánlatkérő milyen eljárási fajtát választott. Mint korábban láttuk, az eljárások leegyszerűsítve egy szakaszból és két szakaszból álló eljárásokra oszthatóak. Mint nevükből is következik, az egy szakaszból álló eljárások rövidebbek, míg a két szakaszból álló eljárások több időt vesznek igénybe. Az 1. számú táblázat rendszerezett formában bemutatja, hogy a 72 féle eljárás közül melyek az egy, illetve a két szakaszból állóak.

Európa itt épül

40

IV. 5. Az eljárás gyorsítását segítő tényezők A projektek és ezeken belül a közbeszerzési eljárás(ok) megfelelő ütemezésének szükségessége gyakorlatilag azt a feladatot rója a kedvezményezett ajánlatkérőre, hogy részletes ütemtervet készítsen, és ehhez rendelje hozzá a projekt egyes szakaszaiban elvégzendő feladatokat is. Feltehetően ez a kötelezettség nem a közbeszerzési eljárás tervezésekor fog először jelentkezni, hisz uniós forrásokra történő pályázás esetén alapkövetelmény a megfelelő projektterv készítése. Érdemes tehát e kérdést együttesen kezelni, ez később jelentős előnyökkel járhat. A tervezés során az ütemezés készítésének elsődleges szempontjaként adja magát az eljárás időigénye, illetőleg a pályázat odaítélésének időpontja, hisz a projekt végrehajtásának végső határideje van, erre szigorú szabályok vonatkoznak. Erre tekintettel érdemes felhívni a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyeket a Kbt. biztosít az eljárások meggyorsítása céljából, hisz ezáltal idő nyerhető és a projekt biztonságos befejezése is elősegíthető. A törvény e lehetőséget egyrészt az eljárások tervezése, előkészítése körében megtett lépésekhez, másrészt pedig elektronikus eszközök alkalmazásához köti. Ha az ajánlatkérő a beszerzés megkezdését megelőzően, meghatározott időtartamon belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, azaz az adott évre tervezett beszerzéseit előre megtervezte és közzétette, úgy egyéb feltételek fennállása esetén rövidebb ajánlattételi határidőt alkalmazhat. Ezáltal például a leggyakrabban alkalmazott nyílt eljárás esetén az ötvenkét napos ajánlattételi határidő harminchat napra, azaz több, mint két héttel csökkenthető. E lehetőséget egészíti ki az elektronikus eszközök használata, ami további időcsökkentést tesz lehetővé. Bizonyos feltételek megléte (például rendkívüli sürgősség) esetén huszonkettő napos ajánlattételi határidő alkalmazható, ha a hirdetményt az ajánlatkérő elektronikus úton adja fel. A törvény más helyeken szintén megengedi a határidők rövidítését, elektronikus eszköz használata esetén. Az elektronikus eszközök közbeszerzések területén történő használatának részletes szabályairól a 167/2004. (V.25.) számú kormányrendelet rendelkezik. Végül e körbe tartozik bizonyos beszerzések esetén a dokumentáció elektronikus közzétételével kapcsolatos könnyítés is. Erre a nemzeti értékhatárokat elérő beszerzések esetében van lehetőség és lényegében azt jelenti, hogy az előbbiekben már említett kedvezményeken túl az ajánlatkérő további határidő rövidítést alkalmazhat, ha a dokumentációt teljes terjedelmében közzéteszi elektronikus úton, és megadja annak elérhetőségét. Látható tehát, hogy megfelelő előkészítéssel az eddigi gyakorlathoz képest jelentős időmegtakarítás érhető el, amely felhasználható a projekt egyéb fázisaiban, vagy pedig a beruházás egészének kedvezőbb időben történő befejezését segíti elő. Mindenképpen javasolható tehát az ajánlatkérőknek, hogy ezen - aránytalan nehézségeket nem jelentő - eszközök előnyeit használják ki.

Európa itt épül

41

V. KÖZBESZERZÉSI FELADATOK, DÖNTÉSI PONTOK Általános ajánlatkérői teendők: 1. Ajánlatkérői minőség bejelentése a Közbeszerzések Tanácsának 2. Éves közbeszerzési terv készítése 3. Előzetes összesített tájékoztató készítése, közzététele 4. Közbeszerzési szabályzat készítése (nem kötelező, azonban általában célszerű) 5. Éves statisztikai összegzés készítése 6. Közbeszerzési iratok megőrzése öt évig Konkrét közbeszerzési eljárással kapcsolatos vizsgálandó kérdések, döntési pontok: 1. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Vizsgálandó kérdések: • • •

ajánlatkérőnek minősül-e a szervezet, kivételek körének vizsgálata, központosított közbeszerzés vizsgálata.

2. A beszerzés minősítése: • • • • •

árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás, tervpályázat, koncesszió.

3. Anyagi fedezet vizsgálata (ez nem közbeszerzési, hanem államháztartási elvárás). 4. Az ajánlatkérő szervezetén belüli közbeszerzési szabályok meglétének vizsgálata (közbeszerzési szabályzat, vagy az adott közbeszerzésre vonatkozó szabályok). 5. Döntés a közbeszerzési eljárás fajtájáról Célszerű az 1. számú táblázat használata, ezen belül is a folyamatos szűkítés módszerének alkalmazása, a következők szerint: a) Közbeszerzési értékhatár vizsgálat, figyelemmel az egybeszámítási kötelezettségre (közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő, vagy az alatti értékű beszerzésről van szó), ezt követően már csak az ennek megfelelően kiválasztott oszlopot kell nézni.

Európa itt épül

42

b) Annak vizsgálata, hogy kormányzati (általános), vagy közüzemi (különös) közbeszerzési eljárásról van szó, ezt követően már csak a kiválasztott, szűkebb oszlopot kell nézni. c) Ha nem koncessziós illetve tervpályázati közbeszerzésről van szó és az értékhatár vizsgálaton, valamint a kormányzati- közüzemi megkülönböztetés megállapításán túl vagyunk, azt kell eldönteni, hogy egyszakaszú vagy kétszakaszú eljárás jöhet-e szóba. Az egy szakaszból álló eljárás rövidebb, a két szakaszból álló hosszabb. A szóba jöhető eljárások: nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos. Tárgyalásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha annak törvényi feltételei fennállnak, ezeket minden konkrét esetben külön vizsgálni kell. Az ajánlatkérő a Kbt. adta mozgásterén belül választhat az eljárások közül. Példa: megállapítottuk, hogy nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást kívánunk lefolytatni. Tisztáztuk, hogy kormányzati (általános) közbeszerzés jöhet szóba. Úgy látjuk, hogy az eljárás bonyolultságára tekintettel hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás látszik célszerűnek. Ezt beazonosítottuk a táblázatban (nemzeti értékhatárt elérő → kormányzati → kétszakaszú → hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás). A szóba jöhető eljárási fajták időigényének vizsgálata Ebben segítséget adnak a 2-10. számú ábrák, melyek valamennyi eljárási fajta időigényét tartalmazzák. Példa: az előző példában arra jutottunk, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás látszik célszerűnek. Ennek száma a 1. számú táblázatban 43., ennek időigényét az egyes konkrét eljárási fajták időigényét bemutató táblázatban, a 43. számnál találjuk meg. Abban az esetben, ha a kiválasztott közbeszerzési eljárás lefolytatási ideje semmiképpen nem látszik megfelelőnek a projekt időtervéhez képest, az ajánlatkérő lépjen vissza az 1. számú táblázatba és vizsgálja meg a szóba jöhető más, rövidebb időtartamú eljárások alkalmazhatóságának jogi lehetőségét. d) Ha koncessziós eljárásról van szó, értékhatártól függően azonosítani tudjuk a kormányzati (általános) közbeszerzések oszlopain belül, majd pedig kiválaszthatjuk a konkrét koncessziós közbeszerzési eljárási fajtát. Példa: a közbeszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, szolgáltatási koncesszióról van szó. A kormányzati (általános) közbeszerzési eljárás oszlopban azonosított szolgáltatási koncesszió négyféle fajtája közül kell választani. e) Ha tervpályázati eljárásról van szó, a kormányzati (általános) és közüzemi (különös) közbeszerzések oszlopain belül azonnal azonosítható az eljárás és kiválasztható annak fajtája. Példa: megállapítottuk, hogy közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésről van szó. Megvizsgáltuk, hogy kormányzati (általános) beszerzésről van szó. Ezt követően a tervpályázati eljárás ablakon belül azt kell eldöntenünk, hogy nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatására kerüljön sor.

Európa itt épül

43

6. Ajánlatkérői döntés az eljárás fajtájáról (az előbbi vizsgálatok alapján) 7. Belső szakértelem vizsgálat, összeférhetetlenség vizsgálata Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy saját szervezetén belül a megfelelő szakértelemmel rendelkezik-e az eljárás lefolytatásához. Ha nem, szükség szerint ügyvédi, más szakmai támogatást vesz igénybe (javasoljuk különösen az új Kbt. kezdeti alkalmazása során, külső szakértő bevonásának megfontolását). A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokban 2005. január 1-jétől kötelező hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele. Az eljárást megindító iratok elkészítése előtt meg kell vizsgálni azon személyek összeférhetetlenségét, akiket az ajánlatkérő be akar vonni az eljárásba, tőlük a 10. § (2), illetve (7) bekezdései szerinti nyilatkozatokat be kell szerezni. 8. A dokumentáció elkészítése Műszaki leírás → szakmai feladat. Részletes szerződési feltételek, vagy szerződéstervezet → jogászi feladat (belső jogász vagy külső ügyvéd). 9. Az eljárást megindító irat elkészítése, ezzel kapcsolatos döntések: • • • • •

alkalmasság – alkalmatlanság, bírálati szempontok, részajánlat lehetősége, konzorciumi feltételek, közös vállalat létrehozásának előírása, stb.

10.

Bírálóbizottság létrehozása

11.

Az eljárás megindítása (az eljárás fajtájától függően)

12.

Az eljárás lefolytatása (az eljárás fajtájától függően)

13.

Az eljárást lezáró döntés meghozatala

14.

Eredményhirdetés, összegzés megküldése

15.

Tájékoztatás az eljárás eredményéről

16.

Szerződéskötés

17.

Az eljárás beépítése az éves statisztikai összegzésbe

18.

A közbeszerzési dokumentumok megőrzése öt évig

Európa itt épül

44

Közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzés általános közbeszerzési eljárás (kormányzati) különös közbeszerzési eljárás (közüzemi) /vízügy, energia, közlekedés, el.hírközlés/

egy szakaszú

két szakaszú

egy szakaszú

két szakaszú

nyílt eljárás

meghívásos eljárá eljáráss 8.

nyílt eljárás

részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló

1. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos

meghívásos eljárás

12. gyorsított

4.

eljárás

13.

tárgyalásos eljárás

22.

23.

gyorsított 42.

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos tárgyalásos eljárás eljárás

18.

24.

25.

nyílt eljárás

34.

14.

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

43.

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

35.

meghívásos eljárás

meghívásos eljárás

tárgyalásos eljárás

60.

61.

45.

egyszerűsített eljárás

előminősítési hirdetménnyel meghirdetett

tárgyalás nélküli

meghívásos eljárás

tárgyalásos elj.

20.

tárgyalásos eljárás

26.

27.

egyszerűsített eljárás tárgyalás nélküli

tárgyalásos

egy szakaszú

két szakaszú

egyszerű közbeszerzési elj.; tárgyalás tartása nélkül

70.

egyszerű tervpályázati elj.

72.

egyszerű közbeszerzési elj.; tárgyalás tartásával

56.

időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás

tárgyalásos eljárás

62.

63.

46.

gyorsított

gyorsított

48.

keretmegállapodásos elj. 1..rész nyílt eljárás

meghívásos

49.

50.

36. 37.

tárgyal ásos5

1.

2..rész

egyszerűsített eljárás tárgyalás nélküli eljárás

57.

előminősítési hirdetménnyel meghirdetett

tárgyal ásos eljárás

58.

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatási koncesszió

keretmegállapodásos elj.

Nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzés kormányzati közbeszerzési eljárás

71.

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos elj.

47.

19.

6.

55.

építési koncesszió ajánlatkérő eljárása

gyorsított 15.

egyszerűsített eljárás tárgya- tárgyalás lásos néleljárás küli

5.

meghívásos eljárás

33. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

ajánlatkérő eljárása vagy koncesszióra jogosult eljárása

3.

meghívásos eljárás 41.

két szakaszú részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett

gyorsított 44.

építési koncesszió

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

egy szakaszú nyílt eljárás (az ajánlatkérő tárgyalást tarthat)

11.

gyorsított

nyílt elj.

két szakaszú

32.

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 10.

2.

egy szakaszú nyílt eljárás (az ajánlatkérő tárgyalást tarthat)

17.

9.

gyorsított

Nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzés általános közbeszerzési eljárás (kormányzati) különös közbeszerzési eljárás (közüzemi) /vízügy, energia, közlekedés, el.hírközlés,posta/

tárgyalásos eljárás

meghívásos eljárás

64.

65.

keretmegállapodásos elj.

tervpályázati eljárás 1. rész

1. rész nyílt eljárás

7.

meghívásos eljárás

16.

nyílt

28.

meghívásos 29.

tárgyalá-

sos 30.

2. rész hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

nyílt eljárás

38.

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

meghívásos eljárás

52.

nyílt elj.

66.

39.

67.

tárgyalásos

68.

2.rész

tervpályázati eljárás meghívásos eljárás

nyílt eljárás 40.

meghívásos

53. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

54.

tervpályázati eljárás nyílt eljárás 21.

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

tervpályázati eljárás

meghívásos eljárás 31.

nyílt eljárás 59.

Európa itt épül

meghívásos eljárás 69.

45

Közösségi értékhatárt elérő értékű kormányzati közbeszerzés, egy szakaszú eljárás5

eljárás fajta

§

0

50

100

48.§

1. nyílt eljárás1

2. hirdetmény nélküli tárgya- 131.§ lásos eljárás2 3. 1. építési koncesszió nyílt elj., ajánlatkérő eljárása

71

26

137.§

71

3. 2. építési koncesszió, nyílt eljárás, koncesszióra 144.§ jogosult eljárása 4. építési koncesszió hirdetmény nélküli tárgya- 137.§ lásos elj., ajánlatkérő és koncesszióra jogosult eljárása3 5. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartása nélkül3 145.§ (a Kbt. 4.sz. melléklete szerinti szolgáltatások)

6. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartásával4

145.§

(a Kbt. 4.sz. melléklete szerinti szolgáltatások)

7. tervpályázati eljárás, nyílt eljárás4

150 nap

59

26

26

26

154.§

100

1

Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazza az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az ajánlattételi határidő 36 napra rövidül, amely rendkívüli sürgősség esetén további 22 napra rövidíthető.[74.§ (2)]. 2 Tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a törvény által előírt ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama [127.§(1)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő tárgyalás tartásával + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 3 Az eljárás lefolytatásának időtartamát az ajánlatkérő állapítja meg. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez [74.§(4)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő (tárgyalásos eljárás esetén, tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 4 Tervpályázati eljárás esetén a pályaművek benyújtási határideje: minimum 90 nap. Ez a határidő 60 napra rövidíthető, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt.-ben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el. [137/2004.(IV.29.) Korm. rend.16.§]. 5

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama. A táblázatokban feltüntetett határidő alapja: a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

Európa itt épül

46

Közösségi értékhatárt elérő értékű kormányzati közbeszerzés, két szakaszú eljárás1

eljárás fajta

§

8. meghívásos eljárás2

122.§

9. gyorsított eljárás

136.§

10.hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos 129.§ eljárás 136.§ 11. gyorsított eljárás 12. építési koncesszió meghívásos eljárás

137.§

13. gyorsított eljárás3

136.§

14. építési koncesszió hirdetmény közzététe- 137.§ lével induló tárgyalásos eljárás 136.§ 15. gyorsított eljárás 16. tervpályázati, meghívásos eljárás4

0

50

100

150 nap

106

48

80 48

121

48

95

48

154.§

100

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama: - Meghívásos eljárásnál: a törvény által meghatározott részvételi határidő + a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. - Tárgyalásos eljárásnál: a törvény által meghatározott részvételi határidő; a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + 14 napos vélelmezett ajánlattételi határidő + 10 napos időtartam az ajánlatok bontására, elbírálására és tárgyalás megtartására + a legrövidebb szerződéskötési határidő. - Gyorsított eljárásoknál: a törvényi határidők mellett, 7 napos vélelmezett elbírálási idők szerepelnek. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

2

3 4

Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazza a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat, az ajánlattételi határidő 26napra rövidül[122.§ (2)]. Koncesszió jogosult eljárása esetében a gyorsított eljárásra vonatkozó határidők [136.§ (2)] nem alkalmazhatók [144.§ (7)]. A tervpályázati meghívásos eljárásnál az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határideje a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásától számított legalább 20 nap. A kiválasztott pályázók számára a pályamű benyújtására rendelkezésre álló határidő minimum 60 nap, a pályamű benyújtására szóló felhívástól számítva [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 6.§ (2), 16.§].

Európa itt épül

47

Közösségi értékhatárt elérő értékű közüzemi közbeszerzés, egy szakaszú eljárás1

eljárás fajta

17. nyílt eljárás2

§

0

50

188.§

26

19. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartása nélkül4 (a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások)

26

20. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartásával4 (a Kbt. 4.sz. melléklete szerinti szolgáltatások) 21. tervpályázati eljárás, nyílt eljárás5

238.§

150 nap

71

18. hirdetmény nélküli tár- 225.§ gyalásos eljárás3

238.§

100

26

239.§

100

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama. A táblázatokban feltüntetett határidő alapja: a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

2

Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazza az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az ajánlattételi határidő 36 napra rövidül, amely rendkívüli sürgősség esetén további 22 napra rövidíthető.[195.§ (2)]. 3 Tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a törvény által előírt ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama [127.§(1)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő tárgyalás tartásával + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 4 Az eljárás lefolytatásának időtartamát az ajánlatkérő állapítja meg. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez [74.§(4)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő (tárgyalásos eljárás esetén, tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 5 Tervpályázati eljárás esetén a pályaművek benyújtási határideje: minimum 90 nap. Ez a határidő 60 napra rövidíthető, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt.-ben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát nem éri el. [137/2004.(IV.29.) Korm. rend.16.§].

Európa itt épül

48

Közösségi értékhatárt elérő értékű közüzemi közbeszerzés, két szakaszú eljárás1 eljárás fajta 22.részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárás2 23.részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos elj.2 24.időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás3 25.időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás3 26. előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás4

§

0

50

201.§

100

150 nap

90

90

201.§

207.§

90

207.§

90

213.§

90

27. előminősítési hirdetménnyel meghirdetett 213.§ tárgyalásos eljárás4

90

keretmegállapodásos eljárás5 232.§ 28. 1. rész: keretmegállapodás megkötése céljából:nyílt elj. 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 29.1. rész: meghívásos eljárás 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 30.1. rész: tárgyalásos eljárás 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

97

116

116

31.tervpályázati meghívásos eljárás6 239.§

100

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama: a törvény által meghatározott részvételi határidő + a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő (tárgyalásos eljárásban: tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg. Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásoknál: az időszakos előzetes tájékoztató közzétételét követően 12 hónapon belül kell a meghívásos és tárgyalásos eljárást megindítani. (208.§) Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásoknál: a meghívásos és tárgyalásos eljárások megindítását előminősítési rendszer működtetése előzi meg. (214.§-219.§) 2 A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt elektronikus úton adják fel, 15 napra rövidíthető (203.§). Az ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 10 napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő (205.§). 3 A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, 15 napra rövidíthető (211.§). 4 A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, 15 napra rövidíthető (222.§). 5 Keretmegállapodás – az eljárás első része -legfeljebb 4 évre köthető [234.§(4)]. A táblázat a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás – első rész legrövidebb időszakát kapcsolja össze a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – második rész – legrövidebb időszakával.

6 A tervpályázati meghívásos eljárásnál az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határideje a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásától számított legalább 20 nap. A kiválasztott pályázók számára a pályamű benyújtására rendelkezésre álló határidő minimum 60 nap, a pályamű benyújtására szóló felhívástól számítva [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 6.§ (2), 16.§].

Európa itt épül

49

Nemzeti értékhatárt elérő értékű kormányzati közbeszerzés, egy szakaszú eljárás1

eljárás fajta

§

0

50

252.§

34. építési koncesszió nyílt eljárás4 35. építési koncesszió hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás3 36. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartása nélkül5 (a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások) 37. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartásával5 (a Kbt. 4.sz. melléklete szerinti szolgáltatások) 38. szolgáltatási konceszszió,nyílt eljárás2

26

265.§

265.§

268.§

268.§

71

26

26

26

266.§

39. szolgáltatási koncesszió, hirdetmény közzététele 266.§ nélküli eljárás3 40. tervpályázati eljárás, nyílt eljárás6 270.§

150 nap

71

32. nyílt eljárás2

33. hirdetmény nélküli tár- 257.§ gyalásos eljárás3

100

71

26 70

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama. A táblázatokban feltüntetett határidő alapja: a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

2

Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazza az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az ajánlattételi határidő 36 napra rövidül, amely rendkívüli sürgősség esetén további 22 napra rövidíthető.[74.§ (2)]. Az ajánlattételi határidő legrövidebb időszaka, valamint az előzetes összesített tájékoztató esetén alkalmazható legrövidebb időszak a dokumentáció térítésmentes és elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével 5 nappal rövidül. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívást elektronikus úton adja fel, a határidők 7 nappal rövidülnek [253.§(2)]. 3 Tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a törvény által előírt ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama [127.§(1)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő tárgyalás tartásával + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 4 Az ajánlattételi határidő legrövidebb időszaka a dokumentáció térítésmentes és elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével 5 nappal rövidül. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívást elektronikus úton adja fel, a határidők 7 nappal rövidülnek [265.§(2)]. 5 Az eljárás lefolytatásának időtartamát az ajánlatkérő állapítja meg. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez [74.§(4)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő (tárgyalásos eljárás esetén, tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 6 Tekintettel arra, hogy ezen tervezési szolgáltatások becsült értéke nem haladja meg a Kbt.-ben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát, a pályaművek benyújtására rendelkezésre álló határidő: minimum 60 nap [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 16.§].

Európa itt épül

50

Nemzeti értékhatárt elérő értékű kormányzati közbeszerzés, két szakaszú eljárás1 eljárás fajta

§

41. meghívásos eljárás2

256.§

42. gyorsított eljárás

258.§

43.hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos 257.§ eljárás3 258.§ 44. gyorsított eljárás 45. építési koncesszió meg-hívásos eljárás4

265.§

46. gyorsított eljárás

258.§

47. építési koncesszió, hirdetmény közzétételé- 265.§ vel ind. tárgyalásos elj.3 258.§ 48.gyorsított eljárás

0

50

100

150 nap

106 48

80 48

121 48

95 48

keretmegállapodásos elj.5 259.§ 49.1.rész:keretmegállapodás kötése céljából:nyílt elj6 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 50.1. rész: meghívásos elj.2 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 51.1. rész: tárgyalásos eljárás3 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

97

132

106

52.szolgáltatási koncesszió, 266.§ meghívásos eljárás2 53. szolgáltatási koncesz266.§ szió, tárgyalásos elj.3 54. tervpályázati meghívásos 270.§

106 80 100

eljárás7 1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama: - Meghívásos eljárásnál: a törvény által meghatározott részvételi határidő + a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. - Tárgyalásos eljárásnál: a törvény által meghatározott részvételi határidő; a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + 14 napos vélelmezett ajánlattételi határidő + 10 napos időtartam az ajánlatok bontására, elbírálására és tárgyalás megtartására + a legrövidebb szerződéskötési határidő. - Gyorsított eljárásoknál: a törvényi határidők mellett, 7 napos vélelmezett elbírálási idők szerepelnek. 2

Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót adott fel, és az tartalmazza a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat, az ajánlattételi határidő 26napra rövidül [122.§ (2)].A részvételi határidő legkevesebb időszakát legfeljebb 7 nappal lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívás hirdetményét elektronikus úton adta fel az ajánlatkérő [255.§(3)]. Az ajánlattételi határidő legrövidebb (illetőleg előzetes összesített tájékoztató esetén: 26 napos) időszaka, a dokumentáció térítésmentes és elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével 5 nappal rövidül [256.§(2)]. 3 A részvételi határidő legkevesebb időszakát legfeljebb 7 nappal lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívás hirdetményét elektronikus úton adta fel az ajánlatkérő [255.§(3)]. 4 Az előírt részvételi határidő lerövidíthető legfeljebb 7 nappal, ha az eljárást megindító hirdetményt elektronikus úton adja fel közzétételre az ajánlatkérő. Az ajánlattételi határidő (további) legfeljebb 5 nappal való rövidítése a teljes dokumentáció térítésmentes, elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével lehetséges (265.§(2)). 5 Keretmegállapodás – az eljárás első része -legfeljebb 4 évre köthető [234.§(4)]. A táblázat a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás – első rész - legrövidebb időszakát kapcsolja össze a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – második rész – legrövidebb időszakával. Keretmegállapodás lefolytatható árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére, építési beruházásra, valamint építési koncesszióra [265.§(4)] is. 6 Az eljárás első felében (nyílt eljárásnál): az ajánlattételi határidő legrövidebb időszaka, valamint az előzetes összesített tájékoztató esetén alkalmazható legrövidebb időszak a dokumentáció térítésmentes és elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével 5 nappal rövidül. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívást elektronikus úton adja fel, a határidők 7 nappal rövidülnek [253.§(2)]. 7 Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határideje a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásától számított legalább 20 nap. A kiválasztott pályázóknak a pályamű benyújtására rendelkezésre álló határidő minimum 60 nap. [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 6.§ (2), 16.§].

Európa itt épül

51

Nemzeti értékhatárt elérő értékű közüzemi közbeszerzés, egy szakaszú eljárás1

eljárás fajta

55. nyílt eljárás2

§

59. tervpályázati eljárás, nyílt eljárás5

50

281.§

56. hirdetmény nélküli tár- 287.§ gyalásos eljárás3 57. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartása nélkül4 (a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások) 58. egyszerűsített eljárás, tárgyalás tartásával4 (a Kbt. 4.sz. melléklete szerinti szolgáltatások)

0

289.§

289.§

100

150 nap

71

26

26

26

291.§

70

2 1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama. A táblázatokban feltüntetett határidő alapja: a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

2

Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább 52 nappal megelőzően, de legfeljebb 12 hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazza az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az ajánlattételi határidő 36 napra rövidül, amely rendkívüli sürgősség esetén további 22 napra rövidíthető.(74.§ (2)). Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívást elektronikus úton adja fel, az ajánlattételi határidő legrövidebb időszaka, valamint az előzetes összesített tájékoztató esetén alkalmazható legrövidebb időszak határidők 7 nappal rövidül. A dokumentáció térítésmentes és elektronikus úton való hozzáférhetővé tételével a határidők további 5 nappal rövidülnek. [282.§(1)]. 3 Tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a törvény által előírt ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama [127.§(1)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő tárgyalás tartásával + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 4 Az eljárás lefolytatásának időtartamát az ajánlatkérő állapítja meg. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez [74.§(4)]. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő (tárgyalásos eljárás esetén, tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. 5 Tekintettel arra, hogy ezen tervezési szolgáltatások becsült értéke nem haladja meg a Kbt.-ben meghatározott szolgáltatásra vonatkozó nemzeti értékhatár háromszorosát, a pályaművek benyújtására rendelkezésre álló határidő: minimum 60 nap [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 16.§].

Európa itt épül

52

Nemzeti értékhatárt elérő értékű közüzemi közbeszerzés, két szakaszú eljárás1 eljárás fajta 60.részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos elj.2 61.részvételi felhívást tartalmazó hirdeténnyel indulótárgyalásoseljárás2 62. időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos elj.3 63.időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás3 64.előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás4

§

0

50

284.§

150 nap

90

90

284.§

285.§

90

285.§

90

286.§

90

65.előminősítési hirdetménnyel meghirdetett 286.§ tárgyalásos eljárás4

90

keretmegállapodásos eljárás5 288.§ 66. 1. rész: keretmegállapodás megkötése céljából:nyílt elj. 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 67.1. rész: meghívásos eljárás 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 68.1. rész: tárgyalásos eljárás 2. rész: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 69.tervpályázati meghívásos elj.6

100

97

116

116

291.§

100

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama: a törvény által meghatározott részvételi határidő + a részvételi jelentkezések elbírálásának és ajánlattételi felhívás megküldésének vélelmezett, hiánypótlás nélkül számolt 10 napos ideje + a törvény által meghatározott ajánlattételi határidő + 10 nap vélelmezett elbírálási idő (tárgyalásos eljárásban: tárgyalás tartásával) + a legrövidebb szerződéskötési határidő. Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg. Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásoknál: az időszakos előzetes tájékoztató közzétételét követően 12 hónapon belül kell a meghívásos és tárgyalásos eljárást megindítani. (208.§) Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárásoknál: a meghívásos és tárgyalásos eljárások megindítását előminősítési rendszer működtetése előzi meg. (214.§-219.§) 2

A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a hirdetményt elektronikus úton adják fel, 15 napra rövidíthető (203.§). Az ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 10 napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő (205.§). A részvételi határidő legkevesebb 37, illetőleg - rendkívüli sürgősség esetén - 22 napos időtartamát legfeljebb 7 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást elektronikus úton adja fel az ajánlatkérő (284.§(2)). Az ajánlattételi határidő 5 nappal rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlatkérő a teljes dokumentációt térítésmentesen, elektronikus úton hozzáférhetővé teszi [284.§(4)]. 3 A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, 15 napra rövidíthető (211.§). Az ajánlattételi határidő 5 nappal rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi [284.§(4)]. 4 A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen 22 napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, 15 napra rövidíthető (222.§). Az ajánlattételi határidő 5 nappal rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi [284.§(4)]. 5 Keretmegállapodás – az eljárás első része -legfeljebb 4 évre köthető [234.§(4)]. A táblázat a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás – első rész legrövidebb időszakát kapcsolja össze a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – második rész – legrövidebb időszakával. 6

Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határideje a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásától számított legalább 20 nap. A kiválasztott pályázóknak a pályamű benyújtására rendelkezésre álló határidő minimum 60 nap [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 6.§ (2), 16.§].

Európa itt épül

53

Nemzeti értékhatárok alatti értékű kormányzati közbeszerzés egy szakaszú eljárás1

eljárás fajta

§

70. egyszerű közbeszerzési eljárás, tárgyalás tartása nélkül

299.§

71. egyszerű közbeszerzési eljárás, tárgyalás tartásával

299.§

0

50

100

150 nap

26

26

Nemzeti értékhatárok alatti értékű kormányzati közbeszerzés két szakaszú eljárás

eljárás fajta

72. egyszerű tervpályázati eljárás2

§

0

50

100

150 nap

301.§ 60

1

Az eljárás lefolytatásának legrövidebb időtartama. Az eljárás lefolytatásának időtartamát az ajánlatkérő állapítja meg. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez (74.§(4)). Egyszerű közbeszerzési eljárás mindhárom közbeszerzési tárgyra (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás) vonatkozik. A táblázatban feltüntetett, az eljárás legrövidebb, vélelmezett időtartamának alapja: 10 napos ajánlattételi határidő + 7 napos elbírálási idő (tárgyalásos eljárás esetén: tárgyalás tartásával) + 9 napos vélelmezett szerződéskötési idő.

Az eljárás leghosszabb időtartama általánosan nem határozható meg.

2

Az egyszerű tervpályázati eljárás során a pályamű benyújtását a pályázók kiíró általi felkérése és a felkérés határidőben történő elfogadása előzi meg. Ennek vélelmezett határideje: 10 nap [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 23. § (1)]. A pályázat benyújtásárra rendelkezésre álló határidő a dokumentáció átadásától számítva minimum 40 nap (illetve a kérdésekre adott választ követő legalább 20 nap) [137/2004.(IV.29.) Korm. rend. 23. § (3)]. Az elbírálás vélelmezett határideje: 10 nap.

Európa itt épül

54

KÜLÖNÖS RÉSZ (eljárási szabályok)

Készítette: dr. Patay Géza ügyvédi irodája Szerzők: dr. Csaba Ildikó dr. Cser Palkovics Tamás dr. Csizmadia Péter dr. Dudás Gábor dr. Patay Géza Közreműködők ENVILAW Bt. (dr. Kiss Guba Ferenc) EUROUT Kft. (Rév András, Pap Zsuzsanna) OKEAN Kft. (dr. Kardoss László) dr. Dessewffy Anna

Budapest, 2005. július 15.

Európa itt épül

55

VI. KORMÁNYZATI BESZERZŐK VI.1. Általános tudnivalók A kormányzati beszerzők körébe tipikusan olyan szervezetek tartoznak, amelyeket a közfelfogás is gyakran azonosít az állammal vagy egyéb olyan intézményekkel, melyek közpénzből gazdálkodnak. Ilyenek például a minisztériumok, kormányzati szervek, önkormányzatok, országos hatáskörű szervek, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervezetek, a fejlesztési tanácsok, de a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Távirati Iroda is. Kormányzati beszerzők alatt azonban a törvény nemcsak ezeket, hanem azokat a gazdálkodó szervezeteket is érti, melyek nem tisztán a közszférába tartoznak, de például közérdekű feladatot látnak el, illetve az Országgyűlés vagy a Kormány az adott gazdálkodó szervezet felett meghatározó befolyással bír. Vannak ugyanakkor olyan szervezetek, amelyek önmagukban nem minősülnek ajánlatkérőnek, viszont azáltal mégis kötelesek a törvényt alkalmazni, hogy uniós vagy hazai forrásból többségi részben, közvetlenül támogatják a beszerzésüket. Ezért a kormányzati beszerzők körébe tartoznak még – az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kivételével – azok a szervezetek is, amelyek beszerzése az Európai Unióból származó támogatásból valósul meg. Más esetben úgy válik kormányzati ajánlatkérővé az egyébként annak nem minősülő szervezet, hogy mélyépítésre, kórház, oktatási intézmény, sportlétesítmény stb. létesítésére vonatkozó építési beruházást folytat le (tehát inkább nagyobb volumenű, komplex beruházásokról van itt szó), amit egy vagy több olyan szervezet támogat többségben, amely mindenképpen kormányzati ajánlatkérőnek minősül. Emellett - kizárólag a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tekintetében – kormányzati ajánlatkérő lehet az is, akinek a kötelezettségéért a Kormány készfizető kezességet vállalt, bár utóbbi eset a gyakorlatban ritkán fordul elő. VI.2. A kormányzati beszerzőkre vonatkozó közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárokat a Kbt. három szempont szerint különbözteti meg. Egyrészt eltérő értékhatárok vonatkoznak az egyes szabályozási szintekre, ennek alapján különböztetjük meg a korábban említett három szabályozási szintet, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, és a nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzéseket. Másik elkülönítési szempont a fenti csoportokon belül az érintett ajánlatkérők köre, ugyanis eltérő értékhatárok vonatkoznak a kormányzati beszerzőkre és a közszolgáltatókra. Végül az értékhatárok aszerint is különböznek, hogy mely beszerzési tárgyra vonatkoznak, tehát árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra, építési koncesszióra vagy szolgáltatási koncesszióra. A beszerzési értékhatárok meghatározása részben euróban, részben forintban, részben pedig egy, a Nemzetközi Valuta Alap által megállapított speciális elszámolási egység, az SDR (Special Drawing Rights = különleges lehívási jogok) alapján történt. Az értékhatároknak SDR vagy az euró alapján történő meghatározása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek minden egyes közbeszerzés előtt ellenőrizniük kellene az éppen aktuális átváltási árfolyamot. A közösségi értékhatárok euróban és nemzeti valutában, azaz forintban meghatározott összege két évre előre rögzítetten közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben [Kbt.

Európa itt épül

56

34. §, 178. §]. Ez azt jelenti, hogy az adott időszak alatt az ajánlatkérőknek mindig az így közzétett összegek alapján kell eldönteniük, hogy a beszerzés becsült értéke eléri-e a vonatkozó értékhatárt. Így például az SDR/euró átváltási árfolyamot a 2004. január 1. – 2005. december 31. közötti időszak vonatkozásában az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003. december 19-én megjelent közlemény tartalmazza. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke legutóbb a Közbeszerzési Értesítő 2005. január 14-én megjelent, XI. évfolyam 3. számában tette közzé a 2005. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokat. Mindezek alapján az alábbi összeállításban az SDR-hez kötött értékhatároknál már a rögzített euró és forint értéket is feltüntettük. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a 2004., és 2005. évekre a Kbt., azt követően pedig a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A kormányzati beszerzőkre vonatkozó fontosabb értékhatárok rendszere az alábbi: A) Közösségi értékhatárok •

árubeszerzés: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 130.000,SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró, 38.082.093,-Ft.), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,euró, 58.587.835,-Ft.);

•

építési beruházás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.), vagy 5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró, 1.464.695.882,-Ft.);

•

építési koncesszió: 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.);

•

szolgáltatás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 130.000,SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró, 38.082.093,-Ft.), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,euró, 58.587.835,-Ft.), illetve 200.000,- euró (49.452.699,-Ft.).

B) Nemzeti értékhatárok •

árubeszerzés: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is);

•

építési beruházás: 70.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 60.000.000,- Ft.);

•

építési koncesszió: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is);

•

szolgáltatás: 20.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 15.000.000,- Ft.);

•

szolgáltatási koncesszió: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

C) Nemzeti értékhatárok alatti (ún. egyszerű) beszerzések értékhatárai •

árubeszerzés: 2.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is);

•

építési beruházás: 10.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is);

•

szolgáltatás: 2.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

A C) pont szerinti minimum értéknél alacsonyabb beszerzési érték esetén a szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megköthető, amennyiben a korábban tárgyalt egybeszámítási kötelezettség nem áll fenn.

Európa itt épül

57

A kormányzati beszerzőkre vonatkozó értékhatárok rendszerét szemlélteti az alábbi táblázat: Árubeszerzés

Építési beruházás

Építési koncesszió

Szolgáltatás megrendelése

Szolgáltatási koncesszió

130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró), vagy 200.000,- SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró), illetve 200.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

-

20.000.000,- Ft.

25.000.000,- Ft.

2.000.000,- Ft.

-

Közösségi értékhatárok Kormányzati beszerzők

130.000,- SDR-nek megfelelő euró (154.014,- euró), vagy 200.000,-SDR-nek megfelelő euró (236.945,- euró), a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró), vagy 5.000.000,euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- euró

Nemzeti értékhatárok Kormányzati beszerzők

25.000.000,- Ft.

70.000.000,- Ft.

100.000.000,- Ft.

Nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési értékhatár Kormányzati beszerzők

2.000.000,- Ft.

10.000.000,- Ft.

-

VI.3. A közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzések Az alábbiakban ismertetjük a kormányzati beszerzők által a közösségi értékhatár szerint lefolytatott közbeszerzések szabályait. A könnyebb kezelhetőség érdekében azonban a szükséges mértékben e részben kitérünk a közösségi és a nemzeti értékhatár szerint egyaránt létező eljárási fajtáknál a különböző értékhatárok szerinti beszerzések eltéréseire is. Ennek alapján a felhasználó az útmutató jelen részeiben tájékoztatást kap az egyes eljárási fajták szabályairól, továbbá arról is, hogy ha az adott eljárási fajtát más értékhatár esetén alkalmazza, akkor milyen különbségekre kell figyelemmel lennie. VI.3.1. Alanyi hatály Az alanyi hatály a közbeszerzésekben azt jelenti, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a beszerzés értéke eléri valamelyik közbeszerzési értékhatárt, és az adott beszerzési tárgy is a törvény hatálya alá tartozik. A törvény alanyi hatálya alatt álló szervezeteket az általános tudnivalók cím alatt már ismertettük, és maga a törvényi felsorolás is egyértelmű e kérdésben [Kbt. 22. § (1) bek.]. Azon ajánlatkérők esetében azonban, amelyek azért tartoznak a törvény hatálya alá, mert a beszerzésüket hazai vagy európai uniós támogatásból valósítják meg, a törvényi rendelkezések helyes értelmezése már több gyakorlati problémát is okozhat [Kbt. 22. § (2) bek.]. E körben ezért egyfelől fel kívánjuk hívni a figyelmet a közösségi és a nemzeti értékhatár szerinti beszerzések azon lényeges eltérésére, hogy míg közösségi értékhatároknál az uniós és költségvetési, illetve kizárólag uniós többségi támogatásban részesülő szervezet mindenképpen közösségi szintű közbeszerzést kell,

Európa itt épül

58

hogy lefolytasson, addig nemzeti értékhatárnál csak akkor kell közbeszereztetnie, ha egy ún. kormányzati ajánlatkérőnek minősülő szervezet a beszerzést uniós vagy hazai forrásból támogatja, és a támogatások meghaladják a beszerzés becsült értékének felét [Kbt. 241. § b) pont]. A kizárólag hazai támogatásból megvalósuló beszerzések esetén pedig míg a támogatás miatt ajánlatkérőnek minősülő szervezet, amely közösségi értékhatárt elérő beszerzést folytat le, csak a törvényben meghatározott építési beruházások esetén kell, hogy közösségi közbeszerzést folytasson le, addig nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzés esetén minden esetben közbeszereztetnie kell, ha a támogatás meghaladja a beszerzés becsült értékének a felét. Ennek megfelelően, ha beszerezni kívánt szolgáltatás becsült értéke 80 millió forint, melyből 50 millió állami támogatás, a beszerzés hiába éri el a közösségi értékhatárt, a közbeszerzést a nemzeti szabályok szerint kell lefolytatnia annak, aki csak a támogatás miatt tekintendő ajánlatkérőnek. Tovább bonyolítja a helyzetet a közüzemek által végzett tevékenységek és a közbeszerzés általános szabályainak egymáshoz való viszonya. A törvényi szabályozás alapján ugyanis véleményünk szerint nem kizárt, hogy az egyébként közszolgáltatónak minősülő szervezet a támogatásból megvalósított beszerzései tekintetében az alább ismertetésre kerülő általános szabályok szerint közbeszereztessen, és az sem, hogy a támogatás miatt ajánlatkérőnek minősülő személy – ha a törvényben felsorolt közszolgáltatási tevékenységre folytat le közbeszerzést – az általános közbeszerzési szabályok helyett a közszolgáltatókra irányadó különös rendelkezések szerint járjon el. Mindezek alapján javasoljuk, hogy amennyiben a törvény alkalmazási köre nem egyértelmű, az ajánlatkérők e kérdésben közbeszerzésben jártas szervezeten belüli jogász vagy ügyvéd segítségét vegyék igénybe, mivel jogi tanácsadási kérdésről van szó. VI.3.2. A beszerzés tárgyai A beszerzés tárgya kormányzati szervek által lefolytatott közösségi szintű közbeszerzéseknél árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió és szolgáltatás megrendelése lehet, a szolgáltatási koncessziós eljárás kizárólag a nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzéseknél létezik. Vannak azonban beszerzések, amelyekre nézve a törvény a beszerzésekkel kapcsolatos valamely speciális oknál fogva nem teszi kötelezővé közbeszerzési eljárás lefolytatását, még akkor sem, ha egyébként a beszerző a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősül, és a beszerzés becsült értéke - az egybeszámítás alapján vagy anélkül - eléri vagy meghaladja az irányadó értékhatárt. A törvény ezeket az eseteket az egyes szabályozási szinteknél pontosan felsorolja [Kbt. 29. §, 168.§, 243. §, 272.§ (3), 296. §]. VI.3.3. Eljárási fajták A Kbt. alapvetően három eljárási fajtát szabályoz : nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárást. Előzetesen két fő szabályt érdemes kiragadni az eljárási fajtákra vonatkozó rendelkezésekből. Az egyik az, hogy tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A másik lényeges szabály pedig az, hogy az eljárás megindítását követően egyik eljárási fajtáról a másikra nem lehet áttérni. E három csoporton belül az egyes közbeszerzési eljárási fajtákat a Kbt. szabályozási szintenként különkülön szabályozza, azonban a könnyebb érthetőség érdekében a számos eljárási fajtát annak alapján csoportosítottuk, hogy azok milyen tipikus feladatok elé állítják az ajánlatkérőt.

Európa itt épül

59

A közbeszerzési eljárások az eljárási szabályok elemei alapján tehát a következő három nagyobb csoportra oszthatók: • • •

egy szakaszból álló eljárások; két szakaszból álló eljárások; speciális eljárások.

1. Egy szakaszból álló eljárások Az egy szakaszból álló eljárások lényege, hogy az ajánlatkérő egyszerre vizsgálja meg az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát és a benyújtott ajánlat megfelelőségét, és ebben az egyetlen szakaszban hozza meg az eljárást lezáró döntését. Ilyen a nyílt és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. 2. Két szakaszból álló eljárások A két szakaszból álló eljárások lényege, hogy az első, részvételi szakaszban - mely nyilvánosan közzétett részvételi felhívással indul - az ajánlatkérő kizárólag a jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát vizsgálja, azonban ekkor a megvalósításra ajánlat még nem tehető. Ennek megfelelően a részvételi szakaszban a törvény kifejezetten tiltja az ajánlattételt, azaz a konkrét munka megvalósítására vonatkozó műszaki, ár-, és teljesítési határidőt érintő kérdéseket az ajánlatkérő csak a második szakaszban ismertetheti az ajánlattevőkkel, és az esetleges tárgyalások folyamán egyeztetheti velük. Az első szakaszban mind az ajánlat kérése, mind adása tilos, az ezen tilalmat megszegők jelentkezését az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani. Az első szakaszra bárki jelentkezhet, melyet a Kbt. az adott eljárási fajtától függően részvételi jelentkezésnek, jelentkezésnek vagy szándéknyilatkozatnak hív. A második szakaszban már csak azok - az első szakaszban érvényes jelentkezést benyújtó, alkalmasnak minősített jelentkezők - vehetnek részt, akiket az ajánlatkérő a közvetlenül nekik megküldött felhívással az első szakasz alapján ajánlattételre felkért,. A második szakaszban a felkértek benyújtják a beszerzés megvalósítására vonatkozó ajánlatukat, melyeket az ajánlatkérő - ha erre az eljárás lehetőséget ad, a tárgyalásokat követően - elbírál és az ajánlatok alapján meghatározza az eljárás nyertesét. Ilyen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével megvalósuló tárgyalásos eljárás. 3. Speciális eljárások A speciális eljárások szabályai alapvetően a már ismertetett főbb, egy vagy két szakaszból álló eljárásokra irányadó rendelkezéseken alapulnak, azzal azonban, hogy a jogalkotó az adott eljárásra valamilyen okból - például a beszerzés tárgyának „különlegessége” miatt - az általánostól némileg eltérő szabályokat határozott meg. A speciális eljárások a törvényben meghatározottak szerint egymás mellett is alkalmazhatók (azaz létezik építési koncesszió beszerzésére irányuló gyorsított tárgyalásos eljárás, egyszerűsített gyorsított eljárás, vagy egyszerű tervpályázati eljárás is). Ilyenek közösségi szinten a kormányzati beszerzők közbeszerzéseinél: gyorsított eljárás, építési koncessziós eljárás, egyszerűsített eljárás, tervpályázati eljárás.

Európa itt épül

60

VI.3.4. A nyílt eljárás szabályai, az eljárás megindításának feltételei Korábban már említettük, hogy a nyílt eljárás a leggyakrabban használt közbeszerzési eljárási fajta. Ennek az az oka, hogy a törvény a közbeszerzések „alapeseteként” kezeli a nyílt eljárást, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek a beszerzést megelőzően nyílt eljárást (vagy meghívásos eljárást) kell lefolytatnia, és ettől csak akkor térhet el, ha a törvényben pontosan felsorolt okok fennállnak. A nyílt eljárás egy szakaszból álló eljárás, azaz az ajánlatkérő egyszerre vizsgálja az ajánlatot benyújtók alkalmasságát és értékeli a benyújtott ajánlatokat. Ebben az eljárásban bárki tehet ajánlatot, azonban az ajánlattételre megadott határidő lejártát követően az ajánlat nem módosítható és nem is vonható vissza. Ugyanilyen ajánlati kötöttsége van az ajánlatkérőnek is, azaz az ajánlattételi határidő lejárta után a kiírási feltételeket ő sem változtathatja meg. Az ajánlatok bontását megelőzően azonban mindkét oldalon lehetőség van az ajánlat, illetve a felhívás módosítására vagy visszavonására. Ugyancsak lehetősége van az ajánlatkérőnek emellett arra is, hogy az ajánlattételi határidőt egy ízben meghosszabbítsa. A meghosszabbításra lényegében a kiírás módosításának szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a módosításra vagy visszavonásra az ajánlatkérő oldalán kerül sor, erről az ajánlatkérő hirdetményt köteles közzétenni. Módosítás esetén a hirdetménynek még az eredeti ajánlattételi határidő lejártát megelőzően meg kell jelennie, míg a felhívás visszavonása esetén elegendő, ha a visszavonást tartalmazó hirdetményt az ajánlatkérő ugyanezen határidőig feladja. Módosítás esetén az ajánlatkérőnek új ajánlattételi határidőt kell megállapítania, amely – annak az esetnek a kivételével, ha a módosítás kizárólag csak az ajánlattételi határidő meghosszabbítására irányul és más kiírási feltételt nem érint – nem lehet kevesebb, mint a törvényben eredetileg megállapított határidő. A már említett ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik, és az ajánlatkérő által előre meghatározott, tervezett szerződéskötési időpontig tart. Ez előtt az időpont előtt az ajánlati kötöttség alól csak akkor lehet szabadulni, ha az ajánlatkérő a törvényben foglalt feltételek bekövetkezése miatt úgy nyilatkozik, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. Az ajánlati kötöttség lényegét tekintve azt eredményezi, hogy – a nemzeti értékhatár szerinti beszerzésekre előírt esetek kivételével – az ajánlatkérő pusztán a beadott iratok alapján köteles eldönteni, hogy lesz-e és ki lesz az eljárás nyertese, azaz nem tárgyalhat személyesen az ajánlattevőkkel. Ennek megfelelően a nyílt közbeszerzési eljárásban elsődleges fontossággal bír az eljárás megfelelő előkészítése, hiszen az ajánlatkérőnek a kiírási feltételeket olyan pontossággal kell előre meghatároznia, hogy később ne kelljen – mivel nem lehet – ezeket megváltoztatni. Nyílt eljárásban ezért az ajánlatkérőnek már az eljárás elején teljes körűen meg kell határoznia az igényeit és azt a feltételrendszert, ami alapján az igényeinek leginkább megfelelő ajánlatot ki tudja választani. Ennek szükségességét az ajánlati kötöttségen túl a törvény azon szabálya is indokolttá teszi, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban, valamint a nyertes ajánlatban foglaltak szerint kell a szerződést megkötnie a nyertessel. Ebből következően nincs arra jogszerűen lehetőség az eljárás eredményének kihirdetését követően sem, hogy az ajánlatkérő és a nyertes „versenyen kívül” egyezkedjenek egymással, még akkor sem, ha az ajánlatkérő esetleg magára nézve kedvezőbb feltételeket érhetne el az ajánlatban foglaltakhoz képest (így például, ha lejjebb tudná alkudni az árat, vagy hosszabb garanciális időtartamot köthetne ki). Így fő szabály szerint sem az eljárás folyamán, sem az eredményhirdetést követően nem lehet közvetlen tárgyalásokat folytatni a felek között. A nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzések esetén a törvény ez

Európa itt épül

61

alól kivételt enged ugyan, azonban kizárólag akkor lehet tárgyalni, ha ezzel az eljárás fedezethiány miatti eredménytelensége kiküszöbölhető, vagy – a megfelelő közpénzfelhasználás biztosítása érdekében – nem a legolcsóbb ajánlat lenne az eljárásban a legkedvezőbb. Ebben az esetben legfeljebb az első három legkedvezőbb ajánlatot benyújtó céggel lehet tárgyalni. E szabályok vázlatos ismertetésével is azt kívántuk érzékeltetni, hogy nyílt közbeszerzési eljárásban a közbeszerzés sikere elsősorban az eljárást megindító iratok megfelelő előkészítésén múlik. Összefoglalva: a nyílt eljárás hátránya a fent ismertetett ajánlati kötöttség, előnye viszont, hogy bármikor alkalmazható (még akkor is, ha a tárgyalásos eljárás feltételei is fennállnak), így az ajánlatkérőnek nem kell már az eljárás megindításakor emiatt jogorvoslattól tartania. Lássuk tehát, hogy az eljárás megindítása során az ajánlatkérőknek milyen iratokat kell elkészítenie, és mire kell különösen ügyelnie. Az eljárás megindításának feltételei VI.3.4.1. Az anyagi fedezet biztosítása A közbeszerzési eljárás megindítása során az ajánlatkérő akkor jár el a legteljesebb gondossággal, és vállalja a legkisebb kockázatot, ha már a megindításkor rendelkezik mindazon anyagi eszközökkel, amivel a nyertes teljesítését majd ellentételezni tudja. Ugyan az új Kbt. a fentieket nem teszi kifejezetten az ajánlatkérő kötelezettségévé, azonban mégis javasoljuk, hogy az eljárás megindításakor az ajánlatkérők tartsák ezt szem előtt, mivel így elkerülhetik azt, hogy esetlegesen amiatt nem tudnak szerződést kötni, mert nincs megfelelő fedezetük erre. Ha ugyanis bizonyítható, hogy az ajánlatkérő megfelelő alap nélkül indította az eljárást, ez könnyen bírósági perhez vezethet. Van azonban a törvényben egy eset, amikor fedezet nélkül is aggálytalanul indítható eljárás. Abban az esetben ugyanis, ha a közbeszerzés finanszírozása támogatásból történik, az eljárás megindítására már akkor is sor kerülhet, ha a támogatás megpályázásával kapcsolatos kiírásra sor került és az ajánlatkérő erre a támogatásra pályázatot kíván benyújtani. Erre a lehetőségre korábban többször is utaltunk [Kbt. 48. § (2)-(3) bek., 253. § (1) bek.]. Természetesen erre a tényre – nevezetesen, hogy a közbeszerzés megvalósítása a támogatás odaítélésétől függ – az ajánlattevők figyelmét fel kell hívni, mivel csak így tudják az eljárással kapcsolatos üzleti kockázatot megfelelően mérlegelni. Viszont ha az ajánlatkérő valamilyen okból mégsem nyerné el a támogatást, nem köteles az ajánlatokat elbírálni, illetve szerződést kötni. VI.3.4.2. Az eljárás megindításához szükséges okiratok Az eljárás megindításához az ajánlatkérőnek két iratot kell elkészítenie: az ajánlati felhívást és az ajánlati dokumentációt. Mind az ajánlati felhívásra, mind a dokumentációra igaz, hogy olyan tartalommal kell rendelkezniük, amely alapján az ajánlattevők képesek egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot készíteni.

Európa itt épül

62

E két irat különválasztása azért szükséges, mivel a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi előírást gyakorlatilag lehetetlen lenne hirdetményben közzétenni. Az ajánlati felhívás ugyanis a beszerzéssel kapcsolatos főbb ajánlatkérői rendelkezéseket, előírásokat adja meg, míg a dokumentáció ezeket részletezi. E körben utalni kívánunk arra, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem is jelennek meg a 650 (+20%) szónál több szót tartalmazó, nem elektronikus úton megküldött hirdetmények. A megfelelő hivatalos lapban csak az ajánlati felhívás jelenik meg, az ajánlattevőknek ennek alapján kell eldönteni, hogy képesek-e az ajánlatkérői igények teljesítésére, és egyáltalán érdekli-e őket a beszerzés. Amennyiben igen, akkor a részletszabályokat a dokumentáció kiváltásával ismerhetik meg. Az ajánlati felhívás és dokumentáció lényegében azonos fontosságú, egymást kiegészítő iratok, önállóan egyik sem alkalmas a kiírási feltételek teljes körű meghatározására. Ennek megfelelően mindkettő elkészítésére azonos figyelmet kell fordítania az ajánlatkérőnek, és kiemelten ügyelnie kell arra is, hogy az iratok tartalma között ne legyen ellentmondás. A korábban kialakult közbeszerzési gyakorlat szerint ugyanis, ha az iratokban tartalmi ellentmondás található, akkor az ajánlati felhívás szövege az irányadó, ha pedig az ellentmondás olyan mértékű, amely miatt nem tehető megfelelő ajánlat, akkor ez a törvényt sérti és esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás teljes megsemmisítését eredményezheti. Az ellentmondások csökkentése érdekében javasoljuk, hogy az ajánlatkérők az iratok elkészítése során lehetőség szerint kerüljék a felesleges ismétléseket, azaz egy kérdést teljes körűen vagy csak a felhívásban vagy csak a dokumentációban szabályozzanak. Amennyiben a szerződés megvalósítása engedélyhez kötött, célszerű, ha az ajánlatkérő a szükséges engedélyeket az eljárás megindítását megelőzően beszerzi, és a dokumentációhoz csatolja. VI.3.4.3. Az ajánlati felhívás A nyílt eljárás ajánlati felhívásának mintáját, annak kitöltését külön jogszabály, a 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet határozza meg. Ebben adja meg az ajánlatkérő többek között • • • • • • • • • • • • •

a beszerzés tárgyát és mennyiségét (amelyet azután a dokumentáció műszaki leírásában részletez), az esetleges részajánlat, többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét, a fizetési feltételeket, a teljesítésre való alkalmasság megállapításának és az ajánlatok elbírálásának szempontjait, és az esetleges ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásokat, az egyes eljárási cselekmények pontos helyszínét (nemcsak a címet, hanem a szobaszámot is feltüntetve), határidőit (az ajánlattételi határidőt, a bontás, az eredményhirdetés, és a tervezett szerződéskötés időpontjait), a hiánypótlás biztosításának lehetőségét, a közös ajánlattétel szabályait (de nem tilthatja meg), az ajánlati biztosítékot, az érvénytelenségi feltételeket, a kizárási feltételeket (kötelező utalni erre), az elbírálási szempontrendszert, a rész- és alszempontokat, a pont- és súlyszámokat és az értékelés módszerét, az Európai Unióból támogatott beszerzéseknél az érintett projektre vonatkozó adatokat (kötelező feltüntetni), a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladóan a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók bejelentésének kötelezettségét (a Kbt. 22.§ (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti ajánlatkérők építési beruházás és építési koncesszió esetén kötelesek ezt előírni),

Európa itt épül

63

• •

a dokumentáció kiváltásának helyét és módját, és a közbeszerzési eljárás nyelvét.

Emellett az ajánlatkérő a felhívásban, de a dokumentációban is szabályozhatja a közös ajánlattétel szabályait, valamint az ajánlat elkészítésének és beadásának formai követelményeit (pl. hány példányban, milyen csomagolásban kell az ajánlatot benyújtani), és meghatározhat egyéb érvényességi feltételeket is. A következőkben a fenti főbb fogalmakat és gyakorlati jelentőségüket kívánjuk ismertetni azzal, hogy az alkalmasságra, az elbírálásra és az ajánlati biztosítékra vonatkozó kérdéseket kiemelt jelentőségük miatt külön címben tárgyaljuk. a) A beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása A beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározásával kapcsolatos rendelkezésekről az általános részben már szóltunk, a nyílt eljárásban a törvény az általánostól eltérő rendelkezéseket nem ad meg. b) Részajánlat A részajánlattétel engedélyezésével az ajánlatkérő azt teszi lehetővé, hogy az ajánlattevők nem csak az egész beszerzésre, hanem annak csupán egy, az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározottak szerinti részére tehessenek ajánlatot. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy a részajánlat lehetővé tétele általában a kisebb, nem komplex tevékenységet végző, hanem egy meghatározott területre specializálódott cégek önálló ajánlattételét segíti elő. Emellett akkor érdemes alkalmazni, ha az ajánlatkérő elképzelhetőnek tartja, hogy a beszerzést nem egy, hanem több cég együttesen valósítsa meg. Részajánlat tétele esetén az egyes ajánlatok elemei részenként hasonlítandók össze, az ajánlatkérő részenként határozza meg az eljárás nyertesét és köt szerződést. c) Többváltozatú ajánlat A többváltozatú ajánlat lehetővé tétele esetén az ajánlattevők arra kapnak az ajánlatkérőtől módot, hogy a beszerzés megvalósítására többféle megoldást javasolhassanak. Ilyen esetben pontosan meg kell határozni, hogy az egyes változatoknak milyen minimális feltételeknek kell megfelelniük. Amennyiben az ajánlattevő élve e lehetőséggel többféle változatban ad be ajánlatot, mindegyik változatot úgy kell tekinteni, mintha önálló ajánlat lenne, és így is kell értékelni. A beszerzés tárgyára tett ajánlat műszaki részében az ajánlattevő által javasolt kisebb jelentőségű változtatások azonban nem jelentik azt, hogy az ajánlattevő több változatban adott volna be ajánlatot, a kialakult közbeszerzési gyakorlat szerint erről csak akkor beszélhetünk, ha az egyes változatok az ajánlat lényegi elemeit – így különösen az árat vagy a teljesítési határidőt – is érintik. Emellett nem több változatú ajánlat az sem, ha – amennyiben az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét százalékos eltéréssel (pl. 6000 + 20 % db könyv nyomtatása) határozza meg – az eltérő beszerzési mennyiségekre az ajánlattevő eltérő ajánlatot tesz.

Európa itt épül

64

Többváltozatú ajánlat csak akkor engedélyezhető, ha az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. d) Közös ajánlattétel, a nyertesek által közös cég létrehozásának előírása Több cég közösen is tehet ajánlatot, ezt nevezi a gyakorlat közös vagy konzorciumi ajánlattételnek. Lényeges szabály, hogy a közös ajánlattevőknek fő szabály szerint együttesen kell megfelelniük az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételeknek, ha az ajánlatkérő ettől el kíván térni, erről kifejezetten rendelkeznie kell a felhívásban. Fontos kiemelni azt is, hogy egyik ajánlattevő sem jogosult több különálló ajánlatot benyújtani egy közbeszerzési eljárásban (ide nem értve az esetleges több változatú ajánlatot), még úgy sem, hogy önállóan és mással közösen is tesz ajánlatot. Az ajánlatkérő a közös ajánlattétel lehetőségét jogszerűen nem tilthatja meg, és nem írhatja elő azt sem, hogy a közös ajánlattevők közös céget hozzanak létre és e közös cég adjon ajánlatot a nevükben. Nem tilos viszont, hogy az ajánlatkérő azt írja elő a felhívásban, hogy a közbeszerzést követően a nyertesek közös céget hozzanak létre a szerződés teljesítésére. Megjegyezzük azonban, hogy ilyen előírás a gyakorlatban rendkívül ritkán fordul csak elő, mivel egy közös cég létrehozása az ajánlattevőknek olyan többletköltséget jelentene, amit nagy valószínűséggel már az ajánlati árukba is bekalkulálnának, jelentősen megemelve ezzel a beszerzés értékét. e) A teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók bejelentésének előírása Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy az alvállalkozó fogalmát a Kbt. más jogszabályoktól eltérően határozza meg a 4. §-ban és léteznek olyan egyéb közreműködő szervezetek, amelyek nem minősülnek alvállalkozónak. Tehát arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nem kérheti a közbeszerzési eljárásban, hogy az ajánlattevők az ajánlatukban az egyéb közreműködő szervezeteket, illetőleg valamennyi alvállalkozójukat jelentsék be, csupán a közbeszerzési érték 10 %-át elérő alvállalkozók megnevezését írhatja elő. Emellett azonban az ajánlatkérő előírhatja a felhívásban, hogy az ajánlattevő nevezze meg azokat a munkafajtákat, amikre alvállalkozót kíván bevonni, de csak az alvállalkozók megjelölése nélkül. Az ajánlattevőnek és az alvállalkozójának főszabály szerint együttesen kell megfelelniük az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételeknek, ha az ajánlatkérő ettől el kíván térni, erről kifejezetten rendelkeznie kell a felhívásban. f)

Hiánypótlás Az ajánlatkérő köteles a felhívásban a hiánypótlás lehetőségéről (biztosít/nem biztosít) is rendelkezni. A hiánypótlás kizárásával az ajánlatok értékelésének ideje lerövidíthető ugyan, de ekkor megnőhet az érvénytelen ajánlatok száma, ami az eljárás eredményességét is veszélyeztetheti. Az ajánlatkérőnek hiánypótlás során biztosítania kell az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága követelményeit. Ennek megfelelően mindenkinek ugyanolyan feltételeket kell biztosítani a hiánypótlásra.

Európa itt épül

65

A Kbt. szerint [Kbt. 83. § (1) bek.] a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására biztosítható hiánypótlás. Fontos szabály az is, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat módosulását. Az ajánlat módosítását akkor eredményezi a hiánypótlás, ha az például az elbírálási szempontokat, az ajánlott műszaki megoldást, az ellenszolgáltatást vagy a teljesítési határidőt megváltoztatja. g) Az eljárás nyelve A törvény előírásai alapján az eljárás nyelvét az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, nemcsak egy, hanem több nyelvet is választhat, például a nyelv lehet csak magyar, vagy magyar és angol egyszerre. Több nyelv választása azonban nem célszerű, egyfelől mert ilyenkor az ajánlatban az eltérő fordítási lehetőségek miatt ellentmondások, nem egyértelmű nyilatkozatok fordulhatnak elő, és amiatt sem, mivel a több nyelv az ajánlatkérőt is köti, ezért az összes közbeszerzési iratot valamennyi nyelven el kell készítenie. Abban az esetben, ha az ajánlattevő az ajánlatának bármely iratát nem az ajánlatkérő által előírt nyelven (nyelveken) nyújtja be, akkor ez felveti az ajánlat érvénytelenségének kérdését, hiszen az ajánlat ezáltal nem felel meg az ajánlatkérő által előírt feltételeknek. Az ilyen ok miatti érvénytelenség kérdése azonban nem teljesen egyértelmű, mivel ha az eltérő nyelven benyújtott irat hiányában is megállapítható az ajánlattevő alkalmassága és az ajánlat is megfelelő, felvetődik az is, hogy az ajánlatkérő az eltérő nyelven benyújtott iratot egyszerűen figyelmen kívül hagyja az értékelés során. Éppen ezért javasolt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a nyelv meghatározása során egyértelműen rendelkezzen arról, hogy az eltérő nyelvű iratok benyújtása az ajánlat egészének érvénytelenségét eredményezi, vagy az érvénytelenség megállapítása nélkül az ajánlatkérő ezen iratot csupán figyelmen kívül hagyja az elbíráláskor. Összességében azonban erősen javasolt, hogy a fenti problémák elkerülése érdekében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás(ok) nyelveként a magyar nyelvet válassza. VI.3.4.4. Az alkalmasság szempontjainak meghatározása Az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmassága-alkalmatlansága szempontjainak meghatározása értelemszerűen különös fontossággal bír a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, de emellett az egyik legtöbb hibalehetőséget is jelenti az ajánlatkérők számára. Az az ajánlattevő ugyanis, aki nem tudja az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági küszöböt teljesíteni, tehetett bármilyen kedvező ajánlatot, a továbbiakban nem vehet részt a versenyben. Az alkalmasság meghatározása során éppen ezért különösen fontos, hogy az ajánlatkérők olyan követelményeket állítsanak az ajánlattevők elé, amelyek valóban szükségesek a szerződés teljesítéséhez. Amennyiben nem így járnak el, és túlzott feltételeket támasztanak, ez indokolatlanul korlátozza a versenyt, ezért jogsértő. Azt, hogy egy adott beszerzésnél milyen alkalmassági szempontokat célszerű előírni, a beszerzés tárgyának és volumenének függvényében dönthető el. Így például ha egy nyomdagépet kíván az ajánlatkérő megrendelni, szükségtelen a szállítómunkások szakmai gyakorlatát vizsgálni.

Európa itt épül

66

Ha például a megrendelni kívánt munka értéke 100 millió forint, az ajánlatkérő nem kérhet ugyanilyen munkára 150 millió forint értékű referenciát, mivel ezzel szükségtelenül kizárja a körből azokat is, akik korábban több, egyenként 100 milliós megrendelést már sikeresen teljesítettek. Gyakori hiba, hogy az ajánlatkérők meghatározott árbevétel eléréséhez kötik az alkalmasságot. Ez ugyanis csak akkor tehető meg jogszerűen, ha a vállalkozó előfinanszírozási kötelezettsége miatt az árbevételből állapítható meg, hogy az előfinanszírozást a vállalkozó tudja-e majd teljesíteni. A műszaki (szakmai) alkalmassági feltételek meghatározása során további nehézséget jelent, hogy az ajánlatkérők nyílt eljárásban kizárólag a törvényben pontosan meghatározottak szerint írhatják elő ezeket az alkalmassági feltételeket. A Kbt. eltérő rendelkezéseket fogalmaz meg az árubeszerzésre, a szolgáltatásra és az építési beruházásra, azzal, hogy az építési koncesszióra az építési beruházás, a szolgáltatási koncesszióra a szolgáltatás szabályait kell alkalmazni. Az alkalmassági szempontrendszernek két fő csoportja van [Kbt. 65-69.§]: • •

a pénzügyi-gazdasági alkalmasság, a műszaki (szakmai) alkalmasság.

A pénzügyi-gazdasági alkalmasság [Kbt. 67. §] körében az ajánlatkérők általában az ajánlattevők mérlegadatait, forgalmát és a számlavezető pénzintézeteinek nyilatkozatait vizsgálhatják és megjelölhetnek más vizsgálati módot is. A pénzügyi-gazdasági alkalmasság árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, és építési beruházás esetén vizsgálható • • • •

pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal; a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával; az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

Emellett szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható, továbbá meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással. A műszaki (szakmai) alkalmasság [Kbt. 68. §] körében vizsgálhatóak az ajánlattevők referenciái, szakembereinek gyakorlata, a műszaki-technikai felszereltsége, és minőségbiztosítási rendszere stb. Árubeszerzés esetén a műszaki alkalmassági vizsgálható • • •

az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével); a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

Európa itt épül

67

• • •

a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak; a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

Szolgáltatás megrendelése esetén a műszaki alkalmasság vizsgálható • • • • • • • •

az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével); az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.

Építési beruházás esetén a műszaki alkalmasság vizsgálható • • • • •

az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe.

Az ajánlatkérő a közös ajánlattevők, illetőleg az ajánlattevők és az ajánlatban megnevezett alvállalkozóik alkalmasságát külön-külön és együtt is vizsgálhatja. A fő szabály azonban az, hogy amennyiben az ajánlatkérő eltérően nem rendelkezik, a közös ajánlattevők alkalmasságát egymással együttesen, továbbá az alvállalkozók alkalmasságát az ajánlattevő(k)ével együttesen köteles vizsgálni. Az alkalmassági feltételek meghatározásával kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa a törvény szabályait értelmező eligazítást nyújt a Közbeszerzési Értesítő 2004. november 8-án megjelent számában megtalálható 4/2004. (K.É. 128.) számú ajánlásában.

Európa itt épül

68

VI.3.4.5. Az értékelési szempontrendszer kialakítása Az ajánlati felhívás másik kiemelten fontos eleme az elbírálási szempontrendszerrel kapcsolatos rendelkezés. Az elbírálási szempontrendszer alapján állapítja meg ugyanis az ajánlatkérő azt, hogy az érvényes ajánlatot benyújtók közül ki az eljárás nyertese. Az ajánlatkérő a felhívás elkészítése során két fő elbírálási szempont közül választhat: • •

a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja, vagy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján

bírálja el az ajánlatokat. Ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját választja, akkor az értékelés teljesen egyszerű, az nyert, aki az alkalmasak közül a legolcsóbb ajánlatot adta. Ezt a szempontot azonban csak akkor érdemes alkalmazni, ha a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő olyan egyértelműséggel tudja meghatározni és emellett olyan részletes szerződési feltételeket tud adni, hogy minden más kérdés – például a műszaki tartalom vizsgálata is – felesleges. Ha az ajánlatkérő az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján kíván dönteni, akkor a felhívásban meg kell adnia azokat a rész- és alszempontokat, amelyeket figyelembe kíván venni az elbírálás során. A rész- és alszempontokhoz ponthatárt és súlyszámokat kell rendelnie. A ponthatárnak minden részés alszempontnál egyaránt azonosnak kell lennie (például 1-10-ig). A súlyszámok eltérőek is lehetnek, azonban az adott rész- és alszempont elbírálásban játszott tényleges szerepével, súlyával arányban kell állniuk. Példa erre, hogy nem lehet az egyik súlyszám 1000, és a másik 1, mert akkor az 1-es súlyszámú szempont az elbírálásban ténylegesen nem bír jelentőséggel. A részszempontok az egyértelműség érdekében további alszempontokra bonthatók, ekkor az alszempontok súlyszámának összege meg kell, hogy egyezzen a részszempont súlyszámával. A fentieken túl a törvény [Kbt. 57. § (4) bek.] korlátokat is állít az elbírálási szempontrendszer meghatározása során az ajánlatkérő elé, ezek közül a legfontosabbakat ismertetjük. •

Az elbírálás során mindig szempontnak kell lennie az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatásnak.

•

Az alkalmassági szempontok soha nem lehetnek elbírálási szempontok (azaz nem nyerhet valaki azért, mert több a referenciája), még akkor sem, ha az adott alkalmassági szempontot az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárásban nem írta elő (tehát ha az adott közbeszerzésben az ajánlatkérő az alkalmasság körében a referenciákat nem kívánja vizsgálni).

•

A rész- és alszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati elem többszöri értékelését, azaz jogsértő például ha a szavatossági időt az ajánlatkérő önállóan és a szerződési feltételek körében is értékeli.

•

Az elbírálási rész- és alszempontoknak ténylegesen értékelhető mennyiségi vagy más tényezőkön kell alapulniuk, ami azt jelenti, hogy az esetek többségében a rész- és alszempontok nem adhatnak alapot szubjektív értékelésre.

Ez utóbbi törvényi előírás betartása sokszor nehezen teljesíthető kötelezettséget jelent az ajánlatkérőknek, e szabályt nagyon könnyű megsérteni. Ezért javasoljuk, hogy aki nem rendelkezik közbeszer-

Európa itt épül

69

zési gyakorlattal, a jogsértés elkerülése érdekében lehetőség szerint e kérdésben konzultáljon közbeszerzési jogban jártas szakemberrel, ügyvéddel. Az összességében legkedvezőbb szempont választása esetén az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az értékelés módszerét is. Itt leggyakrabban az ún. arányosítási módszert alkalmazza a gyakorlat, azaz hogy az adott részszempontra, alszempontra a legkedvezőbb kapja a legmagasabb pontszámot, a többi arányosan kevesebbet. Az értékelési módszernek nem kell minden részszempontnál, alszempontnál azonosnak lennie, részszempontonként, alszempontonként eltérő módszer is meghatározható. Az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja esetén az lesz a nyertes, aki legmagasabb pontszámot érte el. A pontszám kiszámítására az ajánlatok elbírálásával foglalkozó résznél térünk ki részletesen. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt.-ben meghatározott kötelezettsége alapján [Kbt. 57. § (6) bek.], a Közbeszerzési Értesítő 2004. július 23-i számában 2/2004. (K.É.) ajánlást jelentetett meg. VI.3.4.6. Ajánlati biztosíték Ajánlati biztosítékot a felhívásban az ajánlatkérő annak megakadályozására köthet ki, hogy az ajánlattevők az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket megszegjék. Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlattevő az ajánlatát jogellenesen módosítja vagy visszavonja, illetve ha a nyertes a szerződést az érdekkörében felmerült okból nem köti meg, az ajánlati biztosíték mintegy kártérítésként az ajánlatkérőt illeti meg. Az ajánlatkérő a biztosítékot készpénzben és bankgarancia, valamint a régi Kbt-től eltérően biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény formájában is köteles elfogadni, ezért nem írható elő, hogy az ajánlattevő a biztosítékot például csak kézpénzzel fizetheti meg. Az ajánlati biztosítéknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a célját betöltse, azaz olyan összegű biztosítékot célszerű megállapítani, amely már kellően ösztönzi az ajánlattevőket, hogy vegyék komolyan az eljárást. Az ajánlati biztosíték összegének meghatározásakor azonban az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a beszerzés értékére, mivel a biztosíték nem lehet túlzott mértékű, azaz például egy 100 millió forint értékű munkára általában legfeljebb 1-5 millió forint kérhető biztosítékként. Ezt azonban minden esetben külön-külön kell megvizsgálni. A biztosíték összegének meghatározása során érdemes tekintettel lenni arra is, hogy a megadott öszszeg az ajánlatkérőt is érintheti. Ha ugyanis az ajánlatkérő nem hirdeti ki megfelelő időben az eljárás eredményét, minden ajánlattevő részére köteles az ajánlati biztosítékkal megegyező összeget megfizetni. Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő jogtalanul elzárkózik a szerződés megkötése elől, akkor ugyanilyen kötelezettsége van a szerződéskötésre jogosult ajánlattevővel szemben. A közbeszerzési eljárás bármilyen formában történő befejezésekor az ajánlatkérő tíz napon belül köteles a biztosítékot minden olyan ajánlattevő részére visszafizetni, aki a biztosítékot a fentiek szerint nem vesztette el. Ugyancsak vissza kell adni a biztosítékot, ha az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítja. A biztosíték a szerződés megkötését követően a szerződő ajánlattevőnek is visszajár, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy az ajánlati biztosítékot a szerződésszerű teljesítés biztosítása érdekében fenntartják, azaz szerződést biztosító mellékkötelezettségként beszámítják.

Európa itt épül

70

VI.3.4.7. A dokumentáció összeállításának szempontjai Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles dokumentációt készíteni. A dokumentáció a megfelelő ajánlattételt segíti elő, azaz az ajánlatkérő a dokumentációban köteles a beszerzés tárgyát és mennyiségét, az ajánlatra vonatkozó elvárásait a felhívással összhangban részletesen meghatározni. Fontos szabály, hogy a dokumentációnak legkésőbb azon a napon kell végleges formában elkészülnie, amikor az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény a megfelelő hivatalos lapban megjelenik. Elkerülendő tehát az, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció összeállításával megvárja a hirdetmény megjelenését. A dokumentációnak az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlatkérők rendelkezésére kell állnia. Ez természetesen nem jelent olyan kötelezettséget az ajánlatkérőre, hogy a dokumentációt minden nap, így hétvégeken, ünnepnapokon is köteles lenne átadni, hanem az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentáció például csak munkanapokon a munkaidő tartama alatt vehető át. A dokumentáció átadása történhet személyesen és postai úton való megküldéssel is. A törvény az ajánlattevők érdekében azonban nem teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő a személyes átvételt tegye kötelezővé, hanem úgy rendelkezik, hogy megkéréstől számított kettő munkanapon belül a dokumentációt postán meg kell küldenie az ajánlattevőnek, feltéve, hogy a megkérésre megfelelő időben került sor. A dokumentációt az ajánlatkérő ingyenesen is adhatja, de úgy is rendelkezhet, hogy a dokumentáció fejében ellenértéket számít fel. Ha az ajánlatkérő a dokumentációért pénzt kér, egy dokumentáció ára nem lehet több, mint a dokumentáció elkészítése és az ajánlattevőkhöz történő eljuttatása összes költségének az ajánlattevők várható számával elosztott része. Költségként merülhetnek fel a dokumentáció elkészítésével megbízott külső szakember munkadíja, a nyomtatási, sokszorosítási és postaköltségek stb. Ha az ajánlatkérő a dokumentációért pénz megfizetését kéri, akkor csak az ár megfizetésének igazolását követően köteles az anyagot az ajánlattevőnek átadni vagy megküldeni. A dokumentáció ellenértékét az ajánlatkérőnek vissza kell fizetnie, ha visszavonja a felhívást, vagy az eljárás eredményét időben nem hirdeti ki, vagy akkor is, ha az eljárást lényegében a saját hibájából eredménytelenné kell nyilvánítania. A dokumentáció alapvetően két kötelező részből kell, hogy álljon: • •

a műszaki leírásból és a részletes szerződési feltételekből.

Nem kötelező, de célszerű, hogy a fentiek mellett az ajánlatkérő az ajánlattevőknek kitöltendő nyilatkozatmintákat adjon, mivel ezáltal csökkenthető annak a veszélye, hogy valamely – egyébként kedvező – ajánlatot a rossz, pontatlan vagy hiányos nyilatkozatok miatt érvénytelenné kell nyilvánítani. A műszaki leírásban az ajánlatkérő a műszaki követelményeket egyértelműen, általában valamilyen szabványra, konkrét előírásra hivatkozással köteles megadni [Kbt. 58. §]. Lényeges szabály a törvényben az ún. cégspecifikusság tilalma, amely azt jelenti, hogy a műszaki paraméterek a megfelelő verseny érdekében nem határozhatók meg oly módon, hogy csak egyféle termékkel lehessen azokat teljesíteni (nem indítható tehát közbeszerzési eljárás kizárólag egy meghatározott márkájú gépkocsi beszerzésére, hanem az ajánlatkérőnek más, legalább azonos műszaki paraméterekkel rendelkező gépkocsi forgalmazójának is lehetőséget kell adnia a versenyre). A műszaki leírással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a törvény egyértelműen tartalmazza.

Európa itt épül

71

A fentieken túl építési beruházás és szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek meg kell adnia a dokumentációban azon szervezetek nevét és elérhetőségét, amelyektől az ajánlattevők a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre irányadó szabályokról tájékoztatást kaphatnak. Építési beruházás esetén a Kbt.-ben meghatározott előírásokon túl, az ajánlatkérőknek figyelemmel kell lenniük az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet szabályaira is. Ezen jogszabály a dokumentáció tartalma tekintetében speciális előírásokat fogalmaz meg. Ennek megfelelően az ajánlatkérők a kivitelezésre irányuló beruházások tekintetében akkor is kötelesek – a Kbt.-nek és a rendeletnek megfelelő - dokumentációt készíteni, ha egyébként a Kbt. nem teszi kötelezővé a dokumentáció elkészítését. VI.3.4.8. A részletes szerződési feltételek elkészítése Az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérőnek meg kell határoznia azt is, hogy milyen feltételekkel kíván szerződést kötni, e kérdésben javasoljuk, hogy az ajánlatkérő előzetesen jogászt vegyen igénybe. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek meg kell adnia a felek jogait és kötelezettségeit, valamint meg kell határoznia a szerződést biztosító elemek – kötbér, bankgarancia, biztosítás, szavatosság, jótállás stb. – rendszerét. A feltételeket az ajánlatkérő meghatározhatja egy egyszerű felsorolással, de úgy is, hogy konkrét szöveget tartalmazó szerződéstervezetet készít. A szerződéstervezet elkészítése azért tűnik célszerűnek, mivel az eredményhirdetést követően a szerződést a kiírási feltételek és a nyertes ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni, és amennyiben a szerződés megszövegezésére az eredményhirdetést követően kerül sor, nagy a kockázata annak, hogy a szöveg bizonyos pontokon jogsértő módon eltér a kiírástól vagy a nyertes ajánlattól. Emellett a szerződéstervezet készítése azért is előnyős, mivel nyílt eljárásban az ajánlatkérő által adott szerződési feltételeket az ajánlattevők kötelesek változtatás nélkül elfogadni, különben ajánlatuk érvénytelenné válik. Így, ha már a dokumentációban konkrét szöveget ad az ajánlatkérő, az eredményhirdetést követően hosszú ideig tartó szövegegyeztetésekre nem kell, hogy sor kerüljön. VI.3.5. Az eljárás megindítása Miután az ajánlatkérő a fenti kötelezettségeinek eleget tett, sor kerülhet az eljárás megindítására. Az ajánlatkérő minden közbeszerzési eljárás megindítása előtt köteles egy legalább három tagból álló bíráló bizottságot létrehozni, amely bizottság szakvéleménnyel segíti a döntéshozatalra jogosult személyt vagy testületet. A bíráló bizottság tagjainak nem kell „külsős” közreműködőknek lenniük, azonban lényeg, hogy legyen közöttük legalább egy személy, aki az adott közbeszerzés kapcsán megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A bíráló bizottság tagjainak száma lehet több, mint három, de sokkal több tagot nem javasolunk, mert ez a munka hatékonyságának rovására vezethet. A közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseknél az ajánlatkérő 2005. január 1-től köteles ún. hivatalos közbeszerzési tanácsadót az eljárásba bevonni, akinek a feladata az eljárás jogszerű lefolytatásának, a közbeszerzési szabályok betartásának a biztosítása. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti, és teszi közzé honlapján (www.kozbeszerzes.hu), valamint a Közbeszerzési

Európa itt épül

72

Értesítőben. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót az ajánlatkérő különösen az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni, de bevonhatja a bíráló bizottságba is [Kbt. 9. § (1) bek.] Lényeges szabály továbbá, hogy egy adott személy a közbeszerzési eljárásban csak az egyik, tehát vagy az ajánlatkérői, vagy az ajánlattevői oldalon vehet részt. Ezért aki az ajánlatkérő munkájában akár a közbeszerzés előkészítése, akár lefolytatása során részt vesz, az ugyanebben az eljárásban nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó (összeférhetetlenség). Az összeférhetetlenség egyaránt vonatkozik a természetes személyekre és a cégekre is. Az összeférhetetlenség emellett nemcsak az ajánlatkérő munkáját segítőkre, hanem ezen személyek alkalmazottaira, megbízottaira, az érintett cég tulajdonosaira, vezetőire, továbbá az alkalmazottak, tulajdonosok, vezetők stb. hozzátartozóira, és más cégeikre is kiterjed. A bíráló bizottság tagjai kötelesek a közbeszerzési eljárás elején írásban nyilatkozni arról, hogy nem összeférhetetlenek. Az összeférhetetlenséget az ajánlatkérőnek az eljárás folyamán végig vizsgálnia kell. Az eljárás az ajánlati felhívás megjelenésével indul meg, a felhívás közzétételének módjáról korábban már szóltunk. Amíg a felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő le nem jár, nincs ajánlati kötöttség, azaz mindkét részről lehetőség van módosításra vagy visszavonásra (lásd A nyílt eljárás szabályai címet). Az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehetőség van arra is, hogy az ajánlattevők kérdést tegyenek fel az ajánlatkérőnek. E tájékoztatás kérés csak arra irányulhat, hogy az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban szereplő feltételeket értelmezze, esetlegesen többletinformációkat adjon az ajánlat elkészítéséhez. A kérdéseket legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt tíz nappal lehet írásban feltenni. A határidőben érkezett kérdéseket az ajánlatkérő köteles legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát megelőző hatodik napig írásban megválaszolni. A kérdés feltevésére és a válaszra előírt írásbeli forma fontos követelmény, ez a verseny tisztaságának biztosítását célozza. Ennek megfelelően lényeges, hogy az ajánlatkérő semmilyen szóban – személyesen vagy telefonon – történő megkeresésre (az alábbi ismertetésre kerülő konzultációs lehetőség kivételével) ne reagáljon. Az ajánlatkérőnek a választ úgy kell megadnia, hogy biztosítsa az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Fontos, hogy a válasz ne eredményezze a kiírási feltételek módosítását. A kérdésekre adott válaszokat az ajánlatkérőnek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden ismert (a dokumentációt kiváltó) ajánlattevőnek meg kell küldenie, a többi ajánlattevőnek pedig kérésre hozzáférhetővé kell tennie. Az írásbeli kérdés-válasz forma mellett az ajánlatkérő jogosult személyes konzultációt is tartani az ajánlattevőknek. A konzultáció helyéről és idejéről az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. A konzultáció megtartását nem akadályozza, ha azon nem minden ajánlattevő vesz részt. A konzultáción elhangzott kérdésekről és válaszokról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet köteles felvenni, és a jegyzőkönyvet öt munkanapon belül minden ismert ajánlattevőnek meg kell küldenie, a többi ajánlattevőnek pedig kérésre hozzáférhetővé kell tennie.

Európa itt épül

73

VI.3.6. Ajánlattételi határidő, az ajánlatok bontása Az ajánlattételi határidőt szintén az ajánlati felhívásban kell meghatározni. A törvény az ajánlattételre maximális időtartamot nem határoz meg, azaz szélsőséges esetben az ajánlattételi határidő akár az egy évet is meghaladhatja. Megadja viszont a Kbt. azt a minimális időtartamot, amit az ajánlatkérőnek az ajánlattételre legalább biztosítania kell. Ennek megfelelően az ajánlattételi határidő fő szabály szerint legalább 52 nap kell legyen. Lényeges változás a korábbi közbeszerzési gyakorlathoz képest, hogy az ajánlattételi határidőt nem az ajánlati felhívás megjelenésétől, hanem a feladásától kell számítani. Ezért az ajánlatkérő számára célszerű, hogy az ajánlattételi határidő lejártát a korábbiaktól eltérően konkrét napban és órában határozza meg, ellenkező esetben ugyanis az időtartam kezdő napját nehéz lenne megállapítani. Az ajánlattételre meghatározott határidőt általában menet közben rövidíteni nem lehet, meghosszabbítására a jelen útmutató nyílt eljárás szabályai címe szerint van lehetőség. Bizonyos esetekben azonban a törvény maga teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő 52 napnál rövidebb határidőt állapítson meg a felhívásban. Ilyen, ha a beszerzést megelőző 52 napon túl, de 12 hónapon belül az ajánlatkérő a beszerzés lényeges adatait tartalmazó előzetes összesített tájékoztatót jelentetett meg, ekkor a minimális ajánlattételi határidő 36 nap lehet. A 36 napos minimális időtartam rendkívüli sürgősség esetén 22 napra is rövidíthető, feltéve, hogy a felhívást elektronikusan adja fel az ajánlatkérő. A nemzeti értékhatár szerint lefolytatott nyílt eljárásoknál a felhívás elektronikus feladása az 52, illetőleg 36 napos ajánlattételi határidőt legfeljebb hét nappal rövidítheti le. Az ajánlattételi határidő lejártát követően az addig beérkezett ajánlatokat fel kell bontani, súlyos jogsértés, ha az ajánlat felbontására ezt megelőzően kerül sor. Az ajánlattételi határidő percre pontos betartását az ajánlatkérőknek rendkívül komolyan kell venniük, mert az is súlyosan jogszabálysértő, ha az ajánlatkérő akár a határidőt követő 1 perccel később érkezett ajánlatot érvényesnek fogad el. A bontási időpont betartásának igazolása érdekében célszerű, de nem kötelező, hogy a bontásra az ajánlatkérő közjegyzőt hívjon meg. A bontáson csak az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselői, valamint azok vehetnek részt, akiket az ajánlatkérő a bontásra kifejezetten meghívott, vagy akiknek erre jogszabály alapján van lehetőségük. A bontáson az összes határidőben beérkezett ajánlatot fel kell bontani, és ismertetni kell valamennyi ajánlattevő nevét és székhelyét, továbbá minden olyan adatot, amely az ajánlatok elbírálásnak alapját képezi. Emiatt célszerű, ha az ajánlatkérő ún. felolvasólapot készít és csatol a dokumentációhoz, és azt a beadandó ajánlat kötelező részeként előírja, mivel ezáltal elkerülhető, hogy az ajánlatkérő a bontáson esetlegesen helytelen adatokat ismertessen. A felolvasólap minden, a bontáson ismertetésre kerülő információt tartalmazhat. A bontás addig tart, amíg az ajánlatkérő az összes határidőben érkezett ajánlatot fel nem bontja. A bontásról az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, és ezt öt napon belül meg kell küldenie az összes ajánlattevőnek.

Európa itt épül

74

VI.3.7. Az ajánlatok elbírálása A bontást követően az ajánlatkérő megvizsgálja a beérkezett ajánlatok tartalmi és formai megfelelőségét, valamint dönt az ajánlatok érvényességének, az ajánlattevők alkalmasságának, esetleges kizárásának kérdésében, megállapítja az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét, és eredményes eljárás esetén azt, hogy ki az eljárás nyertese. A fenti vizsgálatokat az ajánlatkérő köteles megtenni, kivéve akkor, ha általa előre nem látható és elháríthatatlan ok miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. Előre nem látható ok az, amelynek bekövetkezésére az ajánlatkérőtől függetlenül, és az ajánlatkérő számára váratlanul került sor. Nehezebb feltétel az elháríthatatlanság kérdése, mivel ekkor nem az számít, hogy az ajánlatkérő nem tudja elhárítani az okot, hanem akkor tekinthető e feltétel megvalósultnak, ha senki sem tudja ezt megtenni. Ha viszont mindkét feltétel megvalósult, az ajánlatkérőnek eredménytelenné kell nyilvánítania a közbeszerzést. Abban az esetben azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a hiánypótlást nem zárta ki, a szerződés megkötésére való képtelenségét szabályozó fenti eset kivételével, kötelező valamennyi ajánlattevőnek azonos alkalommal és azonos esélyekkel lehetőséget biztosítania a vizsgálat során észlelt hiányosságok pótlására. A hiánypótlást az ajánlatkérő akár több alkalommal is előírhat, de ügyelnie kell arra, hogy ennek során betartsa az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága követelményeit. Ennek megfelelően mindenkinek azonos számú alkalmat kell biztosítani a hiánypótlásra, és olyan időtartamot kell erre biztosítani, hogy a hiányok ténylegesen pótolhatók is legyenek. Nem lehet tehát formális a hiánypótlás, azaz jogilag aggályos, ha például szerdán reggel 8-kor faxon értesíti az ajánlatkérő az ajánlattevőket, hogy aznap délután 14 óráig pótolhatják a hiányokat. A hiánypótlás időtartamának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hiánypótlás teljesíthető legyen, de túl hosszú időt sem célszerű meghatározni, mivel ez meghosszabbíthatja az eljárást. Általában hét nap elegendő szokott lenni komolyabb hiányosságok pótlására is. Fontos szabály az is, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat módosulását, mivel ez az ajánlati kötöttség követelményét sérti. Ezt az ajánlatkérőnek a hiánypótlások benyújtását követően meg kell vizsgálnia. Úgyszintén meg kell vizsgálnia azt is, hogy amennyiben a hiánypótlást a teljes ajánlat ismételt benyújtásával teljesítették, akkor az ajánlat hiánypótlással nem érintett része megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Ha nem, a hiánypótlást figyelmen kívül kell hagyni az elbírálás során. Az ajánlat módosítását akkor eredményezi a hiánypótlás, ha az például az elbírálási szempontok szerinti tartalmat, az ajánlott műszaki megoldást, az ellenszolgáltatást vagy a teljesítési határidőt megváltoztatja. A hiánypótlás során benyújtott iratok tekintetében az ajánlatkérő külön formai követelményeket határozhat meg, de utalhat az ajánlati felhívásban megadott előírásokra is. Fel kívánjuk hívni a figyelmet azonban arra, hogy jogszabálysértő az a megoldás, ha az ajánlatkérő lehetőséget biztosít az ajánlattevőknek hiánypótlásra, de ennek ellenére a hiánypótlást megelőzően valamely ajánlatot érvénytelenné nyilvánít, oly okból, amit a hiánypótlás orvosolhatna. A végleges ajánlatok ismeretében az ajánlatkérő elsődlegesen azt kell, hogy meghatározza, hogy mely ajánlatok érvényesek, és melyek érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha

Európa itt épül

75

a) b) c) d) e) f)

elkésetten nyújtották be, az ajánlattevő nem fizette meg az ajánlati biztosítékot, az ajánlattevő vagy bármelyik alvállalkozója összeférhetetlen, az ajánlattevőt vagy alvállalkozóját ki kell zárni az eljárásból, az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, vagy az ajánlat egyéb okból nem teljesítette az ajánlati felhívásban meghatározott tartalmi vagy formai követelmények bármelyikét, g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, h) lehetetlen, vagy túlzottan magas vagy alacsony, illetőleg kirívóan aránytalan vállalást tartalmaz. Az a), b), c), e) alatti esetekről korábban már szóltunk. A d) pontban foglalt eset akkor állapítható meg, ha a törvény 60-64. §-ában pontosan felsorolt valamely kizáró feltételnek az ajánlattevő vagy bármelyik alvállalkozója nem tesz eleget.

A kizáró okok közül van olyan, amit minden eljárásban az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, és vannak olyanok is, amelyeket az ajánlatkérő csak akkor kell, hogy vizsgáljon, ha ezt a felhívásban előírta. A kizáró okokat a törvény részletesen tartalmazza, ezek közül csupán a legfontosabbakat emeljük ki. Ennek alapján minden közbeszerzési eljárásban ki kell zárni azt az ajánlattevőt, vagy alvállalkozót, amely (aki) • • • • • • • • •

csőd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás alatt áll, tevékenységét felfüggesztette, vagy felfüggesztették, gazdasági, vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekményt követett el és a hátrányos büntetőjogi következmények alól nem mentesült, jogerősen eltiltották közbeszerzésben való részvételtől, egy évnél régebben lejárt köztartozása (adó, vám, tb-járulék stb.) van, három évnél nem régebben jogerősen megállapították, hogy közbeszerzésben hamis adatot szolgáltatott, három évnél nem régebbi gazdasági, szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerősen megállapított jogszabálysértést követett el, három évnél nem régebbi cselekménye kapcsán jogerősen megállapítást nyert, hogy tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el .

Emellett – ha ezt az ajánlatkérő a felhívásban előírta – ki kell zárni azt az ajánlattevőt, vagy alvállalkozót, amely (aki) például • • • •

öt évnél nem régebbi gazdasági, szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerősen megállapított jogszabálysértést követett el, vagy öt évnél nem régebbi cselekménye kapcsán jogerősen megállapítást nyert, hogy tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, öt évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásból fakadó szerződéses kötelezettségét nem teljesítette megfelelően, és ez jogerős megállapítást nyert, nincs bejegyezve a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában, vagy nem rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához megfelelő jogosítvánnyal, engedéllyel.

Európa itt épül

76

Az ajánlattevők a kizáró okok hiányát mind magukra, mind alvállalkozóikra a megfelelő – hazai vagy külföldi - bírósági, hatósági vagy kamarai igazolással kell alátámasztaniuk. Az Európai Unió tagállamai bejelentik az Európai Bizottságnak, hogy az adott államban mely szervezetek adják ki a fenti igazolásokat. Az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett ajánlattevők igazolásai, nyilatkozatai tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa – a Kbt. szabályai [63. §] megértését elősegítendő - eddig két tájékoztatót jelentett meg (a Közbeszerzési Értesítő 2004. november 17-i, valamint 2005. január 17-i számaiban), melyek bemutatják, hogy az adott tagállamból érkező ajánlattevők, mely szervezetek által kiállított igazolásokat nyújthatnak be. Ezen tájékoztatók azonban nem adnak eligazítást a 2004. május 1-je után csatlakozó tagállamok tekintetében. A magyarországi letelepedésű ajánlattevők igazolásának, nyilatkozatainak megfelelőségét az ajánlatkérők a Kbt. vonatkozó előírásai [63. §] alapján ellenőrzik. Javasoljuk, hogy az ellenőrzés során az ajánlatkérők vegyék figyelembe Közbeszerzések Tanácsának a Kbt. ezen szabályait részletező, a Közbeszerzési Értesítő 2004. augusztus 30-i, valamint 2004. november 19-i számaiban megjelent tájékoztatóit. Az érvénytelenségi okok közül az egyik leggyakrabban alkalmazott eset az f) pont szerinti, azaz, ha az ajánlat bármilyen oknál fogva nem felel meg a felhívásban vagy a dokumentációban foglalt követelményeknek. Ezen törvényi rendelkezés alapján ugyanis érvénytelen az az ajánlat is, amely akár a legapróbb formai hibát is vétette, például ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy az ajánlat minden írott oldalát sorszámozni kell, és az ajánlattevő az egyik írott oldalt elfelejti számozni. A Döntőbizottság gyakorlata során megállapította, hogy azon eset is az f) pont szerinti érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után, ha valamely ajánlattevő az adott értékhatárt meghaladó (például egyszerű, nemzeti értékhatár alatti közbeszerzési eljárásban nemzeti értékhatárt meghaladó) ajánlatot tesz. A g) és h) pontok szerinti eseteknél az ajánlatkérőt nem illeti meg azonnal az érvénytelenítés joga, hanem először felvilágosítást kell kérnie az ajánlattevőtől (a többi ajánlattevő egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett), és csak akkor dönthet az érvénytelenségről, ha a választ nem tartja elfogadhatónak. Az ilyen érvénytelenségi esetek megállapításáról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát, illetőleg a közösségi közbeszerzéseknél kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Bizottságot. Ha az ajánlatkérő bármely ajánlatot érvénytelenné nyilvánít, akkor az erről hozott döntésről és a döntés indokairól köteles az érintett ajánlattevőt öt napon belül írásban tájékoztatni. Ha az ajánlatkérő az érvénytelenséggel kapcsolatos döntését nem az eljárás folyamán, hanem a végén hozza meg, az indokolást az eljárásról készített – később ismertetendő – írásbeli összegzés is tartalmazhatja. Miután az ajánlatkérő megvizsgálta az egyes ajánlatok érvényességének kérdéseit, meg tudja állapítani, hogy a közbeszerzési eljárás eredményes vagy eredménytelen. Eredménytelen a közbeszerzési eljárás, ha • • • • • • •

nem érkezett határidőben ajánlat, kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, egyik ajánlattevő sem tett, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett az ajánlatkérő számára olyan ajánlatot, ami a fedezetre tekintettel elfogadható lenne, az ajánlatkérő a fentiek szerint nem képes a szerződés teljesítésére vagy megkötésére, valamely ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt, ha az ajánlatkérő a békéltetési eljárás alapján így dönt, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését és az ajánlatkérő nem kívánja az eljárást továbbfolytatni.

Európa itt épül

77

A közbeszerzési eljárások általában csak ritkán eredménytelenek. Abban az esetben, ha nem kell az eljárás eredménytelenségét megállapítani, akkor az ajánlatkérőnek értékelnie kell az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontrendszer alapján. Ha az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját választotta, akkor értelemszerűen az az érvényes ajánlatot benyújtó cég lesz az eljárás nyertese, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. Ha az ajánlatkérő az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján értékeli az ajánlatokat, akkor az elbírálás a következőképpen történik. Az ajánlatkérő az egyes részszempontoknál és alszempontoknál a felhívásban meghatározott módszernek megfelelően, a ponthatárok között kiszámítja a részszempont vagy alszempont pontszámát, majd megszorozza a vonatkozó súlyszámmal. Ezt elvégzi minden egyes résszempontnál és alszempontnál, majd a súlyszámmal szorzott pontszámokat összeadja. Az lesz az eljárás nyertese, aki a legmagasabb összpontszámot érte el. Ha két ajánlattevő ajánlatára adott összpontszám azonos, akkor az az eljárás nyertese, aki olcsóbb ajánlatot adott. Ha a kért ellenszolgáltatás megegyezik az ajánlatokban, akkor az lesz a nyertes, aki a nem egyenlő súlyszámú részszempontok közül a legmagasabb súlyszámúnál nagyobb pontszámot ért el. Egy példával megvilágítva: A közbeszerzési eljárás elbírálási szempontja az összességében legkedvezőbb ajánlat. Részszempontok, alszempontok: • • • •

a kért ellenszolgáltatás összege (pontszám: 1-10, súlyszám: 5), a kibocsátani kívánt számlák száma (pontszám: 1-10, súlyszám: 2), a végszámla százalékos mértéke a teljes ellenszolgáltatáshoz képest (pontszám: 1-10, súlyszám 3), szerződési feltételek (pontszám: 1-10, súlyszám: 3) Ezen belül alszempontok: • a késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap) (pontszám: 1-10, súlyszám: 1,5) • a vállalt jótállási idő (év) (pontszám: 1-10, súlyszám: 1,5)

A fenti értékelés során elérhető maximális pontszám: 130 pont. Tegyük fel, hogy mindkét ajánlattevő 110-110 pontot ért el, és az általuk kért vállalkozói díj megegyezik. Ebben az esetben, mivel az alszempontokat figyelmen kívül kell hagyni, és mivel a „szerződési feltételek” és a „végszámla százalékos mértéke a teljes ellenszolgáltatáshoz képest” részszempontok súlyszáma egyaránt 3, az eljárás nyertese az, aki „a kibocsátani kívánt számlák száma” részszempontra a magasabb pontot kapta. A nemzeti értékhatár szerint lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárásban, ha a törvényi feltételek fennállnak, sor kerülhet a tárgyalások kezdeményezésére is. Erről a nyílt eljárás szabályai cím alatt már szóltunk. Ezt követően az ajánlatkérő által létrehozott bíráló bizottság tagjai kiállítják az indokolással ellátott bírálati lapjaikat, majd pedig a bizottság szakvéleményt készít az ajánlatokról és ebben döntési javaslatot terjeszt a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület elé.

Európa itt épül

78

A döntéshozó a szakvélemény figyelembe vételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. Természetesen azt is megteheti, hogy a szakvélemény ellenére dönt, ekkor azonban a döntésért (és annak indokolásáért) kizárólag ő egyedül felelős. A döntés alapján az eljárásról írásbeli összegzést kell készíteni, amely a törvénynek megfelelően tartalmazza az eljárással kapcsolatos összes lényeges megállapítást, döntést. VI.3.8. Az eredményhirdetés Az ajánlatkérőnek nyílt közbeszerzési eljárásban az eljárás eredményét fő szabály szerint az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban kell kihirdetnie. Az eredményhirdetés időpontját az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidő lejártát követő 30., építési beruházás esetén 60. napon belül kell meghatározni. Indokolt esetben az eredményhirdetési időpont egy alkalommal elhalasztható, legfeljebb 30 nappal. A halasztás indokáról és az új eredményhirdetési időpontról az ajánlatkérőnek írásban kell valamennyi ajánlattevőt értesítenie. A halasztást indokolhatja például a beérkezett ajánlatok vártnál nagyobb száma miatt az értékelés hosszabb időigénye, a többszöri hiánypótlás biztosításának szükségessége vagy a döntéshozó személy betegsége stb. Ugyancsak lehetőség van arra is, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredményét korábban hirdesse ki a felhívás szerinti időpontnál. Ekkor – szintén írásban – legkésőbb az új eredményhirdetési időpont előtt 2 munkanappal kell az ajánlattevőket az új időpontról tájékoztatni. Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselői, valamint az ajánlatkérő által meghívottak, továbbá azok vehetnek részt, akik erre jogszabály alapján jogosultak. Az eredményhirdetést megelőzően az ajánlatkérő külön jogszabály (a 15/2004. (IV.25.) IM rendelet) szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezés lényegében az eljárás eredményével kapcsolatos leglényegesebb információkat tartalmazza, azaz, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok és miért érvénytelenek, valamint, hogy az érvényes ajánlatokat az ajánlatkérő részletesen hogyan értékelte, és természetesen, hogy ki az eljárás nyertese. Az összegezésben – nem teljes részletességgel bár, de – minden olyan ajánlati elemet fel kell tüntetni, amit az ajánlatkérő az értékelésnél figyelembe vett, függetlenül attól, hogy ezt az ajánlattevő az ajánlatában üzleti titokká nyilvánította-e. Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő ezt az írásbeli összegezést köteles ismertetni. Az írásbeli összegezést az ismertetést követően valamennyi jelenlévő ajánlattevőnek át kell adni, a jelen nem levőknek pedig haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül meg kell küldeni. Az írásbeli öszszegzést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére ezen szerveknek is meg kell küldeni. Emellett legkésőbb az eredményhirdetésen a nyertes köteles nyilatkozni arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (2004. évi XXXIV.. törvény) szerint mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül-e. Nem kötelező, de célszerű az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet is felvenni. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét a megadott időpontban nem hirdeti ki, akkor a jogsértés csökkentése érdekében köteles az eredményhirdetésre haladéktalanul sort keríteni. Az eljárás eredménytelenségével kapcsolatos ajánlatkérői döntést szintén a fentiek értelemszerű alkalmazásával kell kihirdetni.

Európa itt épül

79

VI.3.9. Az eljárás lezárásával kapcsolatos feladatok Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről egyaránt hirdetményt kell közzétennie. Ezen tájékoztató hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételre az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni. Közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén, az ajánlatkérőnek további – az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről szóló – tájékoztató hirdetményt kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában is, melyet azonban a szerződéskötéstől (ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjától) számított 5 munkanapon beül kell megküldeni. A hirdetményi mintákat, valamint a közzététellel kapcsolatos kérdéseket a már ismertetett külön jogszabályok rendezik. Emellett az ajánlatkérő bármely ajánlattevő kérésére öt munkanapon belül köteles tájékoztatni az ajánlattevőt a nyertes ajánlatnak az ő ajánlatához viszonyított előnyeiről. Az ajánlatkérő jól teszi, ha alaposan felkészül erre, mivel az Európai Unió országaiban ez bevett szokás, és már csupán az esetleges jogorvoslati eljárások miatt sem mindegy, hogy megfelelő, meggyőző tájékoztatást ad-e a veszteseknek. E körben az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a nyertes ajánlatban megjelölt üzleti titkok védelmére is, azonban az üzleti titokra hivatkozással nem lehet megtagadni a felvilágosítást olyan adatra, amely közérdekűnek minősül. A közbeszerzési eljárás vagy a szerződéskötéssel, vagy a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő tájékoztató hirdetmény közzétételével zárul, attól függően, hogy melyikre kerül későbbi időpontban sor. VI.3.10. A szerződés megkötése A szerződést az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban kell az ajánlatkérőnek a nyertessel megkötnie. Az ajánlati felhívásban a szerződéskötési időpont nyílt eljárásban nem határozható meg az eredményhirdetést követő 8. napnál korábbi és 30. napnál, építési beruházás esetén 60. napnál későbbi időpontban. A szerződést az ajánlati felhívás és dokumentáció, valamint a nyertes ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni, azaz a nyertes ajánlattól eltérni, azt esetleg kiegészíteni a legkisebb mértékben sem lehetséges. Az ajánlatkérő a szerződés megkötése alól csak akkor mentesül, ha annak megkötésére vagy teljesítésére előre nem látható és elháríthatatlan ok miatt nem képes. Az ezen rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdéseket az ajánlatok elbírálása című részben ismertettük. A szerződés fő szabály szerint közérdekű, ezért bárki számára szabadon megismerhető. Ez alól lényegében csak azok az adatok jelentenek kivételt, amelyeket az ajánlattevő jogszerűen üzleti titokká minősített, és amelyeket az ajánlatkérő az értékelésnél nem vett figyelembe. A szerződés közérdekűsége azonban értelemszerűen nem jelenti azt, hogy ezáltal olyan adatok is korlátlanul megismerhetők lennének, amelyek felett a nyertes ajánlattevőt például szerzői jog, mintaoltalom stb. illeti meg. Mivel igen érzékeny problémáról van szó, ezért javasoljuk mindig az eset összes körülményére figyelemmel megvizsgálni a konkrét kérdést. VI.3.11. A meghívásos eljárás speciális szabályai

Európa itt épül

80

A meghívásos eljárás tulajdonképpen egy két szakaszból álló nyílt eljárás, amely során az ajánlatkérő az első szakaszban csak a részvételre jelentkezők alkalmasságát vizsgálhatja, és kizárólag a második szakaszba jutottak részére van lehetőség ajánlattételre. A meghívásos eljárás a gyakorlatban eddig rendkívül ritkán fordult elő, mivel általában hosszabb, mint a nyílt eljárás, azonban ugyanolyan szigorúak az eljárásra és az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok. Éppen ezért a meghívásos eljárás tekintetében előnyről nem igazán beszélhetünk. Ugyanakkor az új Kbt. nem ismeri az eddig létezett és építési beruházásoknál rendszeresen alkalmazott előminősítési eljárást, tehát feltehető, hogy ehelyett fognak az ajánlatkérők meghívásos eljárást tartani. Előnye annyi a nyílt eljáráshoz képest, hogy az első ún. részvételi szakaszban [Kbt. 100-121. §] az ajánlatkérő a felhívásában egy keretszámot határozhat meg, és e keretszámnak megfelelő, érvényes és alkalmas jelentkezést benyújtó céget kell csak ajánlattételre felkérnie, és csak a felkértek tehetnek ajánlatot. Ez anynyiban jelenthet könnyebbséget az ajánlatkérő számára, hogy a második szakaszban kevesebb ajánlattal kevesebb a munkája. Ennek megfelelően, míg a nyílt eljárásban ha adott esetben harminc ajánlat érkezik, az ajánlatkérőnek mind a harminc ajánlatot értékelnie kell, addig a meghívásos eljárásban megteheti, hogy a harminc érvényes és alkalmas jelentkező közül ténylegesen csak kevesebbtől, de minimum öttől (a törvény alapján ez ugyanis a keretszám alsó határa) kér be ajánlatot. Abban az esetben, ha a keretszámnál kevesebb érvényes és alkalmas jelentkezés érkezik, az ajánlatkérőnek értelemszerűen az összes ilyen jelentkezőt fel kell kérnie ajánlattételre. Amennyiben azonban az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, az érvényes és alkalmas jelentkezők közül nem választhatja ki szabadon az ajánlattételre felkérteket, hanem az eljárást megindító felhívásában meg kell határoznia azokat a szempontokat is, amely alapján az alkalmasakat rangsorolja. Így rangsorolási szempont lehet például, hogy ki rendelkezik több szakemberrel vagy hogy kinek vannak nagyobb értékű referenciái. Az ajánlatkérő e rangsor alapján döntheti el, mely részvételre jelentkezőket kér fel ajánlattételre, a keretszám eléréséig. Az ajánlattételre felkérés azonban nem jelent ajánlattételi kötelezettséget, azaz a felkértek csak jogosultak, de nem kötelesek ajánlatot tenni. A meghívásos eljárás részvételi szakaszára vonatkozó eljárási szabályokat a lényegesen gyakrabban alkalmazott hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnál ismertetjük. A második, ajánlattételi szakaszban pedig meghívásos eljárásban is a nyílt eljárással lényegében egyező szabályok érvényesülnek, azzal az egyetlen eltéréssel, hogy az ajánlattételi határidő 52 nap helyett minimum 40 nap lehet. Ha pedig a beszerzést megelőző 52 napon túl, de 12 hónapon belül az ajánlatkérő a beszerzés lényeges adatait tartalmazó előzetes összesített tájékoztatót jelentetett meg, ekkor az ajánlattételi határidő legfeljebb 26 napra rövidíthető. A határidőket minden esetben az ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére történő megküldésétől kell számítani [Kbt.122. §]. VI.3.12. A tárgyalásos eljárás speciális szabályai A tárgyalásos eljárás egy és két szakaszból álló egyaránt lehet, azonban a törvény pontosan meghatározza [Kbt. 124-125. §] azt, hogy mikor melyik tárgyalásos eljárási fajtát választhatja az ajánlatkérő. Tárgyalásos eljárás helyett az ajánlatkérő – ha tud – indíthat nyílt vagy meghívásos eljárást még akkor is, ha a tárgyalásos eljárás alkalmazásának törvényi feltételei egyébként fennállnak.

Európa itt épül

81

A tárgyalásos eljárás előnye, hogy az ajánlati szakaszban nincs ajánlati kötöttség, fő hátránya viszont, hogy ha az ajánlatkérő úgy indít tárgyalásos eljárást, hogy ennek törvényi feltételei nem állnak fenn maradéktalanul, ez az esetek nagy számában az eljárás megsemmisítéséhez és az ajánlatkérő bírságolásához vezet. Ha a tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll, akkor azt hivatalosan hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak, ha két szakaszból áll, akkor azt hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak nevezzük. Bonyolultsága miatt részletesebben e második esettel érdemes foglalkozni, hiszen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai lényegében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második, ajánlattételi szakaszának szabályaival egyeznek meg. VI.3.12.1. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Mivel az eljárási szabályokat később részletesen ismertetjük, e cím alatt csupán azzal kívánunk foglalkozni, hogy melyek azok az esetek, amikor ez az eljárási fajta jogszerűen alkalmazható, és melyek az eljárás jellegéből adódó speciális eltérések a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz képest. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei a következők: a) az ajánlatkérő korábban ugyanazon tárgyban lefolytatott közbeszerzése azért volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy mert a megvalósításra rendelkezésre álló fedezet mértéke miatt egyik ajánlat sem volt elfogadható az ajánlatkérő számára, feltéve hogy a beszerzés feltételei azóta nem változtak meg lényegesen; ezek mellett kell az is hogy az ajánlatkérő az új eljárásba az öszszes olyan ajánlattevőt meghívja, akik az eredménytelen eljárásban érvényes ajánlatot nyújtottak be, és azokat is, akiknek az ajánlata nem elkésettség, összeférhetetlenség, alkalmatlanság, kizárási ok, vagy az ajánlati biztosíték meg nem fizetése miatt került érvénytelenítésre; vagy b) az ajánlatkérő korábban ugyanazon tárgyban lefolytatott közbeszerzése azért volt eredménytelen, mert nem érkezett ajánlat, és ha a beszerzés feltételei azóta nem változtak meg lényegesen (közösségi beszerzésnél ekkor a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell, nemzeti értékhatár szerinti beszerzésnél a Bizottságot nem csupán a Közbeszerzések tanácsát kell tájékoztatni); vagy c) a szerződést műszaki okok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok például szerzői jog miatt kizárólag egy vállalkozó tudja teljesíteni (a szerzői jog fennállása igazolható például korábbi szerződéssel vagy a Szerzői Jogvédő Hivatal tanúsítványával); vagy d) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt és nem az ajánlatkérőnek felróható rendkívüli sürgősség miatt más eljárás nem alkalmazható és a közbeszerzés lefolytatása feltétlenül szükséges; vagy e) építési beruházásnál és szolgáltatás megrendelésénél, amennyiben a korábbi közbeszerzés alapján megkötött eredeti szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges munka, vagy olyan munka elvégzése vált szükségessé, amely az eredeti szerződéstől aránytalan nehézség nélkül nem választható el, feltéve hogy e kiegészítő munka értéke nem haladja meg a korábbi szerződési érték felét, és a munka a szerződéskötést követően beállott előre nem látható okból vált szükségessé; vagy f)

ha az ajánlatkérő olyan új építési beruházást vagy szolgáltatást kíván megvalósítani, amellyel azonos vagy hasonló, de mindenképpen összhangban álló tárgyban korábban már folytatott nyílt vagy meghívásos közbeszerzést, és e korábbi közbeszerzésben előre jelezte, hogy ilyen új eljárást kíván lefolytatni, továbbá ha a korábbi közbeszerzés becsült értékébe előre beszámította az új tárgyalásos eljárás értékét és az első szerződés óta 3 év nem telt el; vagy

Európa itt épül

82

g) ha az ajánlatkérő árubeszerzést kíván lebonyolítani, és a beszerzés célja szerint valamilyen kutatási eredmény eléréséhez szükséges, kivéve ha a beszerzés mennyisége olyan mértékű, amely megalapozza a piacképességet vagy fedezi a kutatásfejlesztési költségeket; vagy h) ha az ajánlatkérő árubeszerzést kíván lebonyolítani egy korábban közbeszerzett dolog kicserélésére vagy bővítésére, és a vállalkozó mással csak jelentős műszaki - technikai nehézségek árán lenne helyettesíthető, és a korábbi és az új szerződés együttes időtartama legfeljebb 3 év; vagy i)

szolgáltatás megrendelése esetén ha a szerződés megkötésére a korábbi tervpályázati eljárás nyertesével kerül sor, ha több nyertes volt, akkor mindegyiket fel kell kérni ajánlattételre; vagy

j)

a nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzésnél, ha a beszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használati, hasznosítási jogának megszerzését célozza; vagy

k) a nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzésnél, ha az egy ugyancsak nemzeti szintű szabályok szerint megkötött keretmegállapodáson alapul. Az egyes eseteknél felsorolt valamennyi feltétel együttes fennállásakor van lehetőség hirdetmény nélküli eljárásra. A hirdetmény nélküli eljárás megindításakor az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást közvetlenül küldi meg a kiválasztott ajánlattevőknek. A megfelelő verseny érdekében célszerű és törvény szerint általában kötelező is legalább három ajánlattevőnek felhívást küldeni, kivéve persze azokat az eseteket, amikor ez értelemszerűen nem lehetséges. A felhívás megküldésével egyidejűleg az eljárás alkalmazhatóságának részletes indokairól, és a meghívottakról tájékoztatni kell faxon és levél útján is a Közbeszerzési Döntőbizottságot, és meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást is. Ezt meghaladóan a következők a főbb eltérések a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszától: 1. 2. 3. 4.

ajánlattételi dokumentáció készítése nem kötelező; a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 2 munkanappal kell megadnia; a jelen cím i) pontja szerinti eljárásban az ajánlatokat csak az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján lehet elbírálni; a jelen cím d) pontja szerinti eljárásban a szerződést a tárgyalások befejezésekor azonnal meg kell kötni írásban, és lehetőség van arra, hogy az ajánlattevő a kizáró okokkal kapcsolatos hatósági igazolásokat a szerződéskötést követő 30 napon belül csatolja.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás további előnye az is, hogy a többi eljárási fajtánál lényegesen rövidebb idő alatt lefolytatható, hátránya viszont, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ezen közbeszerzési eljárás alkalmazását vizsgálja a legszigorúbban. VI.3.12.2. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás különösen a bonyolult közbeszerzések esetén igen gyakori. Ez az eljárás két szakaszból áll: egy részvételi, majd az azt követő ajánlattételi szakaszból.

Európa itt épül

83

Mint minden két szakaszból álló eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is a részvételi szakaszban az ajánlatkérő kizárólag a jelentkezők alkalmasságát vagy alkalmatlanságát vizsgálja. Ennek megfelelően a részvételi szakaszban a törvény kifejezetten tiltja az ajánlattételt, azaz a konkrét munka megvalósítására vonatkozó műszaki, ár-, és teljesítési határidőt érintő kérdéseket az ajánlatkérő csak a második szakaszban, a tárgyalások folyamán egyeztetheti az ajánlattevőkkel. Az első szakaszban mind az ajánlat kérése, mind adása tilos, az ezen tilalmat megszegők jelentkezését az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani. Az első szakaszra bárki jelentkezhet, míg a második szakaszba már csak az ajánlatkérő által meghatározottak szerint juthatnak be a kiválasztott jelentkezők. A második, ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő tárgyalásokat folytat az ajánlatot beadó kiválasztott jelentkezőkkel, és a tárgyalásokat követően meghatározza és kihirdeti az eljárás nyertesét. Mivel a részvételi szakaszban nincs ajánlat, ezért itt ajánlati kötöttségről nem beszélhetünk. A részvételi szakaszban ennek ellenére a törvény szerint mind a jelentkezők kötve vannak a jelentkezésükhöz, mind az ajánlatkérő kötve van a kiírási feltételekhez. Ez a nyílt eljárásnál ismertetett ajánlati kötöttséghez hasonlóan azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek és a jelentkezőknek is csak a jelentkezési határidő lejártáig van lehetőségük módosításra. Az ajánlatkérő emellett szintén csak a jelentkezési határidő lejártáig vonhatja vissza a felhívását, erről és a módosításról is hirdetményt kell közzétennie. Ajánlatkérői módosítás esetén a hirdetménynek az eredeti jelentkezési határidő előtt meg kell jelennie, és tartalmaznia kell az új jelentkezési határidőt is. A felhívás visszavonásáról szóló hirdetményt elegendő a jelentkezési határidő lejárta előtt feladni, azonban emellett az ismert jelentkezőket egyidejűleg írásban is tájékoztatni kell a visszavonásról. Ezzel ellentétben a második, ajánlattételi szakaszban lényegében az eredményhirdetésig nincs ajánlati kötöttség, azaz mind a kiírási feltételek, mind az ajánlatok módosítására lehetőség van. Az ajánlatkérő azonban kötve van a részvételi szakaszban tett előírásaihoz és ezen túl sem fogadhat el olyan módosítást, ami a tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokát lehetetlenítené el. Az itt elmondottak azonban a gyakorlatban nem jelentenek túlzottan szigorú korlátot sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevők számára. Mint minden tárgyalásos eljárás, így a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás is csak a törvényben pontosan meghatározott esetekben alkalmazható. Így hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő akkor folytathat le, ha a) a korábban ugyanazon tárgyban lefolytatott közbeszerzése azért volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy mert a megvalósításra rendelkezésre álló fedezet mértéke miatt egyik ajánlat sem volt elfogadható az ajánlatkérő számára, és ha a beszerzés feltételei azóta nem változtak meg lényegesen; vagy b) az ajánlatkérő korábban ugyanazon tárgyban lefolytatott közbeszerzése azért volt eredménytelen, mert nem érkezett ajánlat, és ha a beszerzés feltételei azóta nem változtak meg lényegesen (közösségi beszerzésnél ekkor a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell, nemzeti értékhatár szerinti beszerzésnél a Bizottságot nem csupán a Közbeszerzések tanácsát kell tájékoztatni); vagy c) építési beruházásnál vagy szolgáltatásnál, ha a beszerezni kívánt munka jellege miatt az ellenszolgáltatás előre nem határozható meg mindenre kiterjedően; vagy d) építési beruházásnál, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges, kivéve a törvény szerinti eseteket; vagy e) szolgáltatás beszerzésekor, ha a szerződéses feltételek megfogalmazása a szolgáltatás természete miatt nyílt vagy meghívásos eljárásban nem lehetséges a megfelelő pontossággal; vagy

Európa itt épül

84

f)

ha az ajánlatkérő árubeszerzést kíván lebonyolítani, és a beszerzés célja szerint valamilyen kutatási eredmény eléréséhez szükséges, kivéve ha a beszerzés mennyisége olyan mértékű, amely megalapozza a piacképességet vagy fedezi a kutatásfejlesztési költségeket. A részvételi szakasz A jelentkezők alkalmasságának vizsgálatára irányuló első, ún. részvételi szakaszt az ajánlatkérő részvételi felhívással indítja meg, a felhívást a hirdetmények közzétételére vonatkozó általános szabályok szerint kell közzétennie. A részvételi felhívás tartalmát és mintáját maga a törvény és a 15/2004. (IV.25.) IM rendelet is egyértelműen meghatározza, ezért erre itt részletesen nem térünk ki. Általánosságban annyi mondható el, hogy a részvételi felhívás mindazon adatokat kell, hogy tartalmazza, amelyek a jelentkezők alkalmasságának a vizsgálatához, valamint a részvételi szakasz fontosabb mérföldköveinek (bontás, eredményhirdetés) nyilvánosságra hozatalához szükségesek. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ajánlatkérők számára nem egyértelmű, hogy az elbírálási részszempontokat, illetve az azokhoz tartozó elbírálási módszert már a részvételi felhívásban szerepeltetni kell-e, vagy pedig elegendő ezeket az ajánlattételi felhívásban megjelölni. A Kbt. visszautaló szabályait is értelmezve az ajánlatkérő köteles az elbírálás alapjául szolgáló részszempontokat és módszert már a részvételi felhívásban ismertetni, erre tekintettel a jelen útmutatóban bemutatott, eljárás időbeli ütemezésére vonatkozó ajánlatkérői feladatok különösen jelentősek. Emellett hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is van lehetőség a felhívásban a meghívásos eljárásnál ismertetettek szerint keretszám meghatározására, azzal az eltéréssel, hogy itt a keretszám alsó határa három. A részvételi felhívás mellett az ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készíthet. Lényeges eltérés a nyílt eljáráshoz képest, hogy míg nyílt eljárásban dokumentáció készítése kötelező, addig a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában ilyet az ajánlatkérőnek csak akkor kell készítenie, ha ezt a beszerzés tárgyának részletesebb ismertetése miatt szükségesnek tartja. Másik lényeges különbség, hogy a részvételi dokumentációnak – ellentétben a nyílt eljárás ajánlati dokumentációjával – nincs kötelező tartalma, azaz az ajánlatkérő a dokumentációban foglaltakat szabadon határozhatja meg. Fontos szabály azonban, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban sem kérhet ajánlatot. Ezt meghaladóan a dokumentáció elkészítésével kapcsolatos szabályok gyakorlatilag megegyeznek a nyílt eljárásnál ismertetettekkel. A részvételi felhívás közzétételét követően a jelentkezők kiegészítő tájékoztatást is kérhetnek az ajánlatkérőtől a jelentkezési határidő lejártát megelőző legfeljebb 8 nappal, amely tájékoztatást az ajánlatkérő a jelentkezési határidő lejártát megelőző 4 nappal megelőzően köteles megválaszolni. A fenti határidőbeli eltérésen túl mind a kiegészítő tájékoztatás, mind a konzultáció szabályai megegyeznek a nyílt eljárásnál leírtakkal. A részvételi felhívásban meg kell határozni a részvételi jelentkezések benyújtására rendelkezésre álló határidőt is, amelynek időtartama nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított 37 nap. Ezt az időtartamot rövidíteni nem lehet. A részvételi jelentkezéseket a felhívásban és a dokumentációban foglaltak szerint kell elkészíteni és benyújtani az ajánlatkérőhöz. A jelentkezési határidő betartása ezen eljárásban is rendkívül fontos, mivel akár egy perc késedelem is a jelentkezés érvénytelenségét eredményezi. A jelentkezési határidő lejártakor az ajánlatkérő felbontja a jelentkezéseket és ismerteti az egyes jelentkezők nevét és székhelyét. Ezt meghaladóan a bontás szabályai azonosak a nyílt eljárás szabályaival.

Európa itt épül

85

A bontást követően az ajánlatkérő megvizsgálja a jelentkezések érvényességét, a részvételre jelentkezők alkalmasságát, a kizárási okok fennállását, lényegében a nyílt eljárással egyező szabályok szerint. Korábban már említettük, de ismételten fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a jelentkezés érvénytelen akkor is, ha a jelentkező ajánlatot tesz. Ezt követően kerülhet sor az esetleges hiánypótlásra, valamint felvilágosítás kérésre, a nyílt eljárás szabályaival egyező módon. A jelentkezések végleges tartalmának ismeretében az ajánlatkérő megállapítja, hogy a részvételi szakasz eredményes volt-e, vagy sem. Az eljárás eredménytelensége gyakorlatilag ugyanazok az okokból következhet be, mint a nyílt eljárásnál, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy itt ajánlat alatt jelentkezést kell érteni, és azzal, hogy mivel nincs ajánlat, nem lehet eredménytelen az eljárás a részvételi szakaszban azért, mert egyik ajánlat sem elfogadható az ajánlatkérő számára. Eredménytelen az eljárás viszont akkor, ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére előre nem látható és elháríthatatlan okból képtelenné válik. Az eljárás eredményével kapcsolatos döntési rend megegyezik a nyílt eljáráséval, azaz itt is először a bíráló bizottságnak szakvéleményt kell készítenie és döntési javaslatot kell előterjesztenie az ajánlatkérő nevében döntéshozatalra jogosult személy vagy szervezet elé, aki (amely) ennek alapján hozza meg a döntését. Eredményes részvételi szakasz esetén az ajánlatkérő, ha meghatározott keretszámot, megállapítja a jelentkezők rangsorát. Ha nincs az eljárásban keretszám, minden érvényes és alkalmas jelentkezést benyújtót fel kell kérni ajánlattételre. Az ajánlatkérő az eredményhirdetést megelőzően is megállapíthatja valamely jelentkezés érvénytelenségét, alkalmatlanságát, ebben az esetben a nyílt eljárással egyező módon kell eljárnia. A részvételi szakasz eredményéről hozott döntést követően az eljárás eredményét a nyílt eljárásnál ismertetett módon ki kell hirdetni. Ennek megfelelően itt is összegezést kell készíteni a jelentkezésekről, és ezt kell ismertetni az eredményhirdetésen, valamint átadni a jelenlevők számára és megküldeni 2 munkanapon belül a jelen nem levő jelentkezőknek. Az összegezés tartalma azonban értelemszerűen eltér a nyílt eljárásnál készítendő írásbeli összegezéstől, hiszen itt az összegezés nem az ajánlatokat ismerteti. A részvételi szakasz eredményével kapcsolatban az ajánlatkérőt a nyílt eljárással megegyező tájékoztatási kötelezettség terheli a Közbeszerzések Tanácsa, illetőleg az Európai Bizottság felé. A jelentkezők az eredményhirdetést követő 5 napon belül kérhetik az összegezés kijavítását elírás, számítási hiba stb. miatt, ennek indokolt esetben az ajánlatkérő 7 napon belül köteles eleget tenni, és a javított összegezést ugyanezen a határidőn belül meg kell küldenie az érintetteknek. Az ajánlati szakasz A részvételi szakasz eredményhirdetését követően az ajánlatkérő 5 munkanapon belül köteles az ajánlattételi felhívást közvetlenül megküldeni a kiválasztott jelentkezők számára. Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg az ajánlattételi határidőt, azzal azonban, hogy a határidőnek alkalmasnak kell lennie a megfelelő ajánlattételre.

Európa itt épül

86

Ezt az időtartamot az ajánlatkérő a határidő lejártáig megváltoztathatja, meghosszabbíthatja és – a fenti korlátozás betartásával – le is rövidítheti, erről közvetlenül köteles az ajánlattevőket tájékoztatni. Az ajánlattételi felhívás a részvételi szakaszban már vizsgált kérdések kivételével lényegében a nyílt eljárásban meghatározott adatokat tartalmazza, valamint meg kell adja tárgyalásos eljárásban a tárgyalások időpontjával és menetével kapcsolatos ajánlatkérői rendelkezéseket. Az ajánlati szakaszban ajánlattételi dokumentáció készítése kötelező, a nyílt eljárásnál írtak szerint. Eltérés a nyílt eljáráshoz képest, hogy ajánlati biztosíték kizárólag a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása esetére köthető ki. Tárgyalásos eljárásban is él a nyílt eljárással egyezően az a szabály, hogy az ajánlatkérőnek folyamatosan vizsgálnia kell a szerződés megkötésére és teljesítésére való képességét, és amennyiben úgy látja, hogy előre nem látható és elháríthatatlan okból nem képes a teljesítésre, nem köteles az ajánlatokat elbírálni. A tárgyalásos eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő tárgyalások útján választhassa ki a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó céget. Tárgyalni lehet valamennyi ajánlattevővel együtt is, azonban az üzleti titok védelme érdekében indokolt, ha az ajánlatkérő külön-külön tárgyal az ajánlattevőkkel. A tárgyalás lehet egy és több fordulós is. Ha az ajánlatkérő több tárgyalási fordulót kíván tartani, megteheti azt is, hogy az első forduló után kiválasztja a nyerésre legesélyesebbeket, és csak azokkal tárgyal tovább. Ebben az esetben azonban már az ajánlattételi felhívásban meg kell határoznia a kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát, és ezen túl elesik attól a lehetőségtől, hogy a kiírás feltételeit tovább módosítsa. További korlát, hogy ilyen esetben a kiválasztott ajánlattevők már csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek az ajánlatkérő számára. Minden tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a tárgyalás befejezésekor a tárgyaláson résztvevő ajánlattevőkkel alá kell íratni. Korábban már említettük, hogy a tárgyalások során lehetőség van az ajánlatok módosítására. Erre egészen az eljárás eredményének kihirdetéséig sor kerülhet, kivéve akkor, ha az ajánlatkérő a felhívásban végső ajánlat módosítási időpontot határoz meg. Ekkor módosításra az ajánlatkérő által meghatározott időpontig kerülhet sor. Amennyiben az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel együtt tárgyal, vagy abban az esetben, ha az eljárásban csak egy ajánlattevő vesz részt, az eljárás eredményét a tárgyalás befejezését követően azonnal ki lehet hirdetni. A tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszára egyebekben a nyílt eljárás szabályai az irányadók. VI.3.13. Egyéb eljárási szabályok Mint korábban kifejtésre került, a közbeszerzési eljárások bizonyos szempontból egy szakaszból, két szakaszból álló, illetve egyéb speciális eljárásokra oszthatóak. Az egy szakaszból és a két szakaszból álló eljárások, illetőleg ezeken belül a három főbb eljárási fajta (nyílt, meghívásos, tárgyalásos) az előzőekben rész-

Európa itt épül

87

letesen elemzésre került. Az alábbiakban azon speciális eljárásoknak a főbb szabályaival foglalkozunk, melyeket a korábbi közbeszerzési gyakorlat nem ismert, vagy általánosabb jelleggel szabályozott. VI.3.13.1. Az építési koncesszióra vonatkozó speciális rendelkezések A Kbt. a beszerzés tárgyai körében új elemként szabályozza az építési koncessziót. A közösségi közbeszerzési jog az építési koncessziót az építési beruházás egyik fajtájaként definiálja. Mégpedig olyan építési beruházásként, amely alapján az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást nem pénzben teljesíti, hanem a szokásostól eltérően az építmény hasznosítási jogát engedi át időlegesen ellenszolgáltatásként, vagy a jog átadása pénzbeli ellenszolgáltatással együtt történik. Az építési koncesszióra irányuló eljárás célja a koncessziós jogosultság elnyerése. Az eljárás legjellemzőbb sajátossága tehát az, hogy az ajánlatkérő által teljesítendő ellenszolgáltatás jellemzően nem pénzbeli, illetve nem kizárólag pénzbeli, hanem az építmény hasznosítási jogának átengedése, vagy a hasznosítási jog átengedése és pénzbeli ellenérték együttesen. Gyakorlati példa lehet erre egy sportlétesítmény vagy egy turisztikai központ létesítése a vállalkozó előfinanszírozásával, aminek ellenértékeként (pénzmozgás nélkül vagy amellett) a vállalkozó bizonyos időre jogosultságot nyerne a létesítmény üzemeltetésére. Az üzemeltetés körében lehetősége nyílik a vállalkozónak arra, hogy a létesítmény hasznaiból befektetése megtérüljön (például sportcsarnok esetén koncertek, vásárok tartásával). A törvény az építési koncesszió megvalósítására irányuló eljárás személyi hatályát kizárólag a kormányzati beszerzők körére szűkíti. Az eljárás alkalmazásának kötelezettsége tehát a közüzemekre nem terjed ki. A Kbt. az építési koncesszióval kapcsolatos szabályrendszerét a beszerzési tárgy sajátosságainak figyelembe vétele mellett alakította ki. Ennek megfelelően az ajánlatkérő szabadon választhatja meg az alkalmazni kívánt közbeszerzési eljárás fajtáját. Az lehet akár nyílt, meghívásos vagy éppen tárgyalásos eljárás. A törvény kizárólag a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás választásának lehetőségét szűkíti kivételes esetekre. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást ugyanakkor az ajánlatkérő a Kbt.ben felsorolt eseteken túlmenően, azokon kívül is alkalmazhat. A Kbt. külön alcím alatt határozza meg az ajánlatkérő, valamint a koncesszióra jogosult eljárásának szabályait. Ez azért szükséges, mert az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő, azaz a koncesszióra jogosult köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni. Az ajánlatkérő számára ez nem kötelezettség, csupán lehetőség. Amennyiben azonban az ajánlatkérő e szerződéskötést kötelezővé teszi, abban az esetben merül fel feladatként a második alcím alatt részletezett előírások alkalmazása. Az elmondottakból látszik, hogy adott esetben az építési koncessziós eljárás több közbeszerzési eljárást foglalhat magában, mégpedig úgy, hogy ezeket különböző ajánlatkérő folytatja le. Az első közbeszerzési eljárásnak maga a kedvezményezett az ajánlatkérője, ennek keretében választja ki a koncesszió jogosultját. Ilyen tartalmú kötelezettség esetén pedig a további közbeszerzési eljárás(oka)t a koncessziós jogosult folytatja le. A koncessziós jogosult további versenyeztetési kötelezettsége tehát nem automatikusan, hanem további feltételek teljesülése esetén áll fenn. A koncessziós jogosult kizárólag akkor köteles közbeszerzési versenyeztetés útján kiválasztani a harmadik személyt, ha az a szerződés, amelyet a harmadik személlyel kell megkötnie építési beruházásra irányul és az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közösségi értékhatárt.

Európa itt épül

88

Szükséges hozzá tehát, hogy • • •

az ajánlatkérő kötelezővé tegye – az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében – a szerződéskötést a harmadik személlyel a harmadik személlyel kötendő szerződés tárgyának építési beruházásnak kell lennie az építési beruházás értéke elérje vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

Az építési koncesszió rendelkezéseivel kapcsolatos további sajátosságok röviden a következők. Az ajánlatkérő nem írhatja elő az eljárást megindító hirdetményben, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben – igénybe venni kívánt alvállalkozókat. Az ajánlatkérő kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálhatja el az ajánlatokat. Az eljárási határidők tekintetében nyílt eljárás esetén az ajánlattételi határidő, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem lehet rövidebb ötvenkét napnál. Nincs továbbá lehetőség a határidő – egyébként szokásos módon történő – rövidítésére. A koncessziós jogosult eljárása esetén az ajánlattételi határidő – a tárgyalásos eljárás kivételével – nem határozható meg negyven napnál rövidebb időtartamban. Ez a nyílt, valamint két szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakasza esetén (a tárgyalásos eljárás kivételével) érvényesül. A törvény az ajánlattételi határidő esetén sem engedi a határidő rövidítését. A koncesszióra jogosult eljárásában továbbá nincs lehetőség a gyorsított eljárás szabályainak alkalmazására sem. Eltérést jelent, hogy a nemzeti értékhatár fölött az ajánlatkérőnek lehetősége nyílik arra, hogy a nyílt vagy a meghívásos eljárás végén – a Kbt. által nevesített esetekben – tárgyalást kezdeményezzen az ajánlattevőkkel. A Kbt. egyebekben megteremti a koncesszióról szóló törvény és a közbeszerzési törvény összhangját. Amennyiben ugyanis az adott építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek nem koncessziós pályázatot kell kiírnia, hanem a Kbt. rendelkezései szerint kell eljárnia. A Kbt. ugyanakkor rögzíti, hogy a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel ugyan, de a koncessziós törvényt is megfelelően alkalmazni kell. Ennek megfelelően az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés a koncessziós törvény vonatkozó rendelkezései alapján is elkészíthető. A megkötött szerződés esetében pedig a Ptk. rendelkezései mellett a koncessziós törvény koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó előírásai is irányadóak. VI.3.13.2.A gyorsított eljárás A gyorsított eljárást szintén a speciális eljárások közé lehet sorolni. Bár az építési koncessziótól eltérően a gyorsított eljárás nem új keletű eljárásfajta, azt már a korábbi Kbt. is ismerte és szabályozta. Speciális voltát mutatja, hogy tipikusan egy másik eljáráshoz kapcsolódó, annak keretein belül alkalmazható eljárás. A törvény által részletezett gyorsított eljárás létjogosultságát azon körülmény indokolja, hogy a gyakorlati életben gyakran előfordul, hogy nem várt, előre nem látható események hatására az adott közbeszerzési eljárásra előírt eredeti határidőket lehetetlenség betartani. A törvény céljának megvalósulása, azaz a közbeszerzési eljárás átláthatóságának, nyilvánosságának és főként ellenőrizhetőségének biztosítása miatt ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha az idő rövidségére, betartásának lehetetlen voltára hivatkozással ilyen könnyen és egyszerűen ki lehetne bújni a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettsége alól. A gyorsított eljárás szabályrendszerén keresztül a törvény igyekszik feloldani ezt a problémát. A gyorsított eljárással kapcsolatos előírások alkalmazásának feltétele a rendkívüli sürgősség. Ez alatt a törvény azt érti, hogy gyorsított eljárás akkor alkalmazható, ha a törvényben előírt eredeti határidők előre

Európa itt épül

89

nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem tarthatók. A Kbt. azonban az alkalmazás további feltételeként köti ki, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Rendkívüli sürgősség esetén tehát a törvény kétféle lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára. Vagy az itt részletezett rendelkezések szerint gyorsított közbeszerzési eljárást folytat le, vagy pedig a már korábbiakban ismertetett módon hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz. A Kbt. a gyorsított eljárás szabályainak alkalmazását csak két esetben engedi meg. Gyorsított eljárás csupán meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén folytatható le. A nyílt eljárás viszonylag merevebb és rugalmatlanabb előírásai miatt, valamint az érdekeltek nagyobb számára tekintettel értelemszerűen kivitelezhetetlen lenne az eljárási cselekmények esetleges felgyorsítása ezen eljárásfajta gyakorlatában. A Kbt. a gyorsított eljárásra vonatkozó rendelkezések körében a közösségi irányelvekkel összhangban határozza meg a részvételi és az ajánlattételi határidő minimális tartamát. Ez alapján az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidőt pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. Ez azt jelenti tehát, hogy a két szakaszból álló eljárások (meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás) részvételi szakaszának – alapesetét jelentő – legrövidebb harminchét napos részvételi határideje tizenöt napra csökken. Tekintettel arra, hogy a törvény a tárgyalásos eljárás esetén nem határozza meg az ajánlattételi határidő minimum tartamát, ezt csak a meghívásos eljárás esetében nevesíti. A meghívásos közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszának eredeti – alapeseteit jelentő – legrövidebb negyven, illetve huszonhat napos ajánlattételi határideje gyorsított eljárás alkalmazása esetén tíz napra rövidül. A Kbt. a fentieken túl az eljárás egy-egy mozzanatával kapcsolatban állapít meg további részletszabályokat. A törvény előírja, hogy az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni az ajánlattevők részére. Ugyancsak lényeges előírás, hogy az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig köteles gondoskodni a dokumentáció rendelkezésre állásáról. Amennyiben az ajánlattevő ésszerű időben kéri a dokumentáció megküldését és a dokumentáció ellenértékét előre megfizette, úgy az ajánlatkérő a kérés kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles azt megküldeni. A törvény gyorsított eljárás esetében is biztosítja az ajánlattevő számára annak lehetőségét, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben kiegészítő tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől. Ezt a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt négy nappal kell megadnia. VI.3.13.3. Az egyszerűsített eljárás Ezen Kbt. által meghatározott új eljárási fajtát a szolgáltatás beszerzésére irányuló közbeszerzés tárgyának meghatározott típusa alapján lehet tartani és szabályainak viszonylagos kötetlensége miatt sorolható a speciális eljárásfajták közé. Az ajánlatkérő a törvény 4. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások megrendelése esetén folytathat le egyszerűsített eljárást. Ilyen szolgáltatásnak minősülnek például a szállodai és éttermi szolgáltatások, a vízi szállítási szolgáltatások, az oktatási és szakképzési szolgáltatások, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatások.

Európa itt épül

90

A Kbt. az egyszerűsített eljárás tárgyi hatálya körébe sorolható szolgáltatások körét teljes egészében a közösségi közbeszerzési jogból emeli át. E tekintetben a hazai jogalkotásnak ugyanis nincs lehetősége az ettől való eltérésre, azt nem bővítheti és nem szűkítheti. A törvény a szolgáltatások körén belül említi a jogi szolgáltatást is, azonban a felsorolásból kiemelve fokozott figyelmet szentel e szolgáltatási típusnak. A Kbt. rendelkezési értelmében ugyanis az ajánlatkérőnek választási lehetősége van abban az esetben, amennyiben a közbeszerzés tárgya jogi szolgáltatás. Ez annyit jelent, hogy jogi szolgáltatások megrendelése esetén, azok maghatározott körében az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is köthet szerződést. A közbeszerzési eljárás mellőzésének lehetőségét azonban csak bizonyos esetekben engedi a Kbt. E körbe esnek az ún. kizárólagos (más néven klasszikus) ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi szolgáltatások, melyek megrendelése esetén nem kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ezeket az ún. kizárólagos ügyvédi tevékenységeket az ügyvédekről szóló törvény határozza meg, ide tartozik például a jogi tanácsadás, valamint az okirat, beadvány és szerződés készítése, szerkesztése de a jogi képviseleti tevékenység is, aminek szükségessége például a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróságok előtt merülhet fel. (A közbeszerzési eljárások során jelentkező, ügyvédi monopólium alá tartozó tevékenységek bemutatását tartalmazó táblázatot az eljárás előkészítésével kapcsolatban már ismertettük.) A szerződés megkötéséről szóló tájékoztatást ebben az esetben is közzé kell tennie az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Értesítőben, de ez esetben kizárólag itt kell megjelentetni, uniós szinten pedig nem. Az egyszerűsített eljárás egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely az ajánlatkérő választása szerint lehet tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli. Ezen eljárás során tehát az ajánlatkérő előre eldöntheti, hogy tárgyalni kíván-e az ajánlattevőkkel, vagy tárgyalás tartása nélkül bírálja el a benyújtott ajánlatokat. Az erről szóló döntését az ajánlatkérő már az eljárást megindító hirdetményben (ajánlattételi felhívásban) köteles megjelölni. Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás (akár tárgyalásos, akár nem) kétféle módon indulhat. Fő szabály szerint az eljárás az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételével indul, amelyet a Közbeszerzési Értesítő részére kell az ajánlatkérőnek megküldenie. A törvény által nevesített esetekben azonban az ajánlatkérő – hirdetmény közzététele nélkül – közvetlenül küldheti meg írásban az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívást. A kimerítő jelleggel felsorolt esetek hasonlítanak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lehetséges eseteihez, ezek közé tartozik például, amikor műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet vagy személy képes a szerződést teljesíteni. Értelemszerűen amennyiben az ajánlatkérő nem kíván tárgyalni, úgy az ajánlattételi határidő lejártától kezdve érvényesül az eljárásban az ajánlatkérő és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége. Tárgyalás tartása esetén a felek – ajánlati kötöttség hiányában – szabadon módosíthatják a korábban megadott feltételeket, illetve tartalmi elemeket. A tárgyalás azonban ekkor sem eredményezhet olyan mértékű változást, amelyre tekintettel az eljárás megkezdésekor nem lett volna lehetőség az egyszerűsített eljárás alkalmazására. Abban az esetben, ha a hirdetmény közzétételével megindított eljárás eredménytelen volt, szintén lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével hívja fel az ajánlattevőket ajánlattételre. A Kbt. rendelkezésének megfelelően lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni. Az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetén a törvény biztosítja annak lehetőségét is, hogy az ajánlatkérőnek ajánlattételi felhívást se kelljen kiküldenie, hanem anélkül, közvetlenül kezdhet tárgyalni az ajánlattevővel.

Európa itt épül

91

A Kbt. ezen, hirdetmény közzététele nélkül indított egyszerűsített eljárások esetén is garantálja a Közbeszerzési Döntőbizottság kontrollját azáltal, hogy az ajánlatkérőt kötelezi arra, hogy az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást (ajánlattételi felhívást) az eljárás megkezdése napján a Döntőbizottság részére megküldje. Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás lényegi sajátossága továbbá az ajánlatkérő azon lehetősége, hogy az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát műszaki (szakmai) alkalmasság vonatkozásában is a a törvényben megadottaktól eltérő módszerekkel is vizsgálhatja. Ennek egyetlen korlátjaként a törvény rögzíti, hogy az ajánlatkérő kizárólag objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot írhat elő. VI.4. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések speciális szabályai VI.4.1. Alanyi hatály Az útmutató általános részében bemutattuk, hogy a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén lényeges annak előzetes áttekintése, hogy a kedvezményezett csak a támogatás felhasználása miatt köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján egyébként is ajánlatkérőnek minősül. Ettől függ ugyanis az alkalmazandó közösségi értékhatár. A nemzeti értékhatárok körében a Kbt. nem tesz ilyen megkülönböztetést. Fontos ugyanakkor megemlíteni a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések alanyi hatályát [Kbt. 241. §]. A Kbt. a nemzeti értékhatárok körében ajánlatkérőként határozza meg: a) a Kbt. 22. § (1) bekezdésében már említett ajánlatkérőket, azaz a közösségi értékhatárok szerinti kormányzati ajánlatkérők teljes körét; b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében továbbá azokat a szervezeteket is, amelyek ugyan nem tartoznak a fenti a) pont szerinti körbe, de beszerzésüket az a) pont szerinti egy vagy több szervezet (tehát a közösségi értékhatároknál említett bármely kormányzati ajánlatkérő) költségvetési forrásból vagy uniós forrásból többségi részben közvetlenül támogatja; A Kbt. ebben az esetkörben más megkülönböztetéseket is tartalmaz, ezekre azonban nem térünk ki, mert ezek az uniós támogatás szempontjából nem fontosak. E körben ezért egyfelől fel kívánjuk hívni a figyelmet a közösségi és a nemzeti értékhatár szerinti beszerzések azon lényeges eltérésére, hogy míg közösségi értékhatároknál az uniós és költségvetési, illetve kizárólag uniós többségi támogatásban részesülő szervezet mindenképpen közösségi szintű közbeszerzést kell, hogy lefolytasson, addig nemzeti értékhatárnál csak akkor kell közbeszereztetnie, ha az ún. kormányzati ajánlatkérő szervezet a beszerzést uniós vagy hazai forrásból támogatja, és a támogatások meghaladják a beszerzés becsült értékének felét [Kbt. 241. § b) pont]. A kizárólag hazai támogatásból megvalósuló beszerzések esetén pedig míg a támogatás miatt ajánlatkérőnek minősülő szervezet, amely közösségi értékhatárt elérő beszerzést folytat le, csak a törvényben meghatározott építési beruházások esetén kell, hogy közösségi közbeszerzést folytasson le, addig nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzés esetén minden esetben közbeszereztetnie kell, ha a támogatás meghaladja a beszerzés becsült értékének a felét. Ennek megfelelően, ha beszerezni kívánt szolgáltatás becsült értéke 80 millió forint, melyből 50 millió állami támogatás, a beszerzés hiába éri el a közösségi értékhatárt, a közbeszerzést a nemzeti szabályok szerint kell lefolytatnia annak, aki csak a támogatás miatt tekintendő ajánlatkérőnek.

Európa itt épül

92

Ha azonban a beszerzés értéke a közösségi értékhatárokat nem, a nemzeti értékhatárokat azonban eléri vagy meghaladja, úgy csak abban az esetben kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az uniós támogatás vagy a hazai költségvetési forrás önmagában vagy együttesen meghaladja a beszerzés értékének felét. Érdemes megemlíteni, hogy itt költségvetési forrásokról, támogatásokról van szó, azaz olyan lényegében állami eredetű juttatásokról, melyek az Európai Unióból [Kbt. 4. § 6. pont, 34. pont] származnak vagy olyan szervezettől, amely a 22. § (1) bekezdése alapján maga is ajánlatkérőnek minősül, tehát közpénzt használ fel. Ennek értelmében nyilván nem alapozza meg a közbeszerzési kötelezettséget, ha valamely szervezet adományt, támogatást kap egy független uniós cégtől, alapítványtól vagy éppen magánszemélytől. Végül lényeges megemlíteni azt, hogy sem a közösségi, sem pedig a nemzeti értékhatárok szerinti eljárások esetén nem minősülnek ajánlatkérőnek, azaz közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatniuk az egyéni vállalkozóknak és az egyéni cégeknek, még akkor sem, ha uniós vagy hazai támogatást használnak fel [Kbt. 22. § (2) bek. b) pont, 241. § b) pont]. Az alanyi hatállyal és az értékhatárokkal kapcsolatban említett szabályokat szemlélteti az árubeszerzések körében az alábbi gyakorlati példákat tartalmazó táblázat. EU támogatás

Hazai támogatás Ezer SDR

99

2

101

0

0

101

1

99

1

0

0

99

0

99

Összes projekt költség

Közbeszerzési eljárás

200 Közösségi értékhatárok szerinti (a hazai és közösségi támogatás együttes értéke meghaladja a beszerzési költség felét) 200 Közösségi értékhatárok szerinti (van többségi EU támogatás) 200 Nemzeti értékhatárok szerinti (mivel hiába éri el a közösségi értékhatárt és a támogatás többségi, de együttesen nincs EU támogatás) 199 Nemzeti értékhatárok szerinti (a támogatás többségi, van EU támogatás, de nem éri el a közösségi értékhatárt) 200 Nem kell lefolytatni (mivel az EU támogatás nem többségi mértékű ) 200 Nem kell lefolytatni (mivel hiába éri el a közösségi értékhatárt, de nincs többségi támogatás és nincs EU támogatás) 199 Nem kell lefolytatni (nincs többségi támogatás és nincs EU támogatás)

VI.4.2. Értékhatárok E szabályok alkalmazásának egyik feltételeként a Kbt. az alábbi értékhatárokat állapítja meg. Kormányzati beszerzők esetében: - árubeszerzés: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 70.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 60.000.000,- Ft.); - építési koncesszió: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 20.000.000,- Ft. (2005. január 1-je előtt 15.000.000,- Ft.);

Európa itt épül

93

- szolgáltatási koncesszió: 25.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is). Közüzemi beszerzők esetében: - árubeszerzés: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

VI.4.3. A beszerzés tárgyai (szolgáltatási koncesszió) E részben kerülnek megemlítésre azok a kiegészítő rendelkezések, amelyek a már tárgyalt általános eljárási szabályok mellett figyelembe veendők a közösségi értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén. Ennek keretében tárgyaljuk a szolgáltatási koncessziót, mint kizárólag e körben érvényesülő külön beszerzési tárgyat, valamint a keretmegállapodásos eljárást, mely tárgyát tekintve nem különbözik az egyéb eljárásoktól, ugyanakkor komplex jellege miatt speciális szabályok vonatkoznak rá. Itt tehát csak a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések körében irányadó speciális eljárásokat fejtjük ki, ezek mellett természetesen a közösségi értékhatárok esetében vázolt eljárásfajták is alkalmazhatóak. A Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések szabályozása körében a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések szabályaitól való eltéréseket fogalmazza meg. Így a Kbt. szerint például a nemzeti értékhatárok szerinti nyílt eljárásra is a közösségi értékhatárnál rögzített nyílt eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Kbt. 252. §], de ugyanez a helyzet a többi eljárásfajtánál is [Kbt. 255. § (2) bek., 256. § (1) bek., 257. § (1) bek., 258. § (1) bek., 265. § (1), 268. § (1)]. Ennek megfelelően több, a közösségi értékhatárok szerinti beszerzésekre vonatkozó, a korábbi részekben kifejtett részletszabály (például, hogy adott esetben kötelező-e dokumentáció készítése) a nemzeti értékhatárok szerinti beszerzésekre is irányadó. A szolgáltatási koncesszió A szolgáltatási koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás szabályrendszere szinte teljes egészében megegyezik az építési koncessziós eljárás már tárgyalt rendelkezéseivel. Tekintettel azonban arra, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek a szolgáltatási koncesszióra kiterjedő szabályozást nem adnak, a Kbt. csak a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzések esetén szabályozza ezt az eljárási fajtát. A szolgáltatási koncesszió lényegét tekintve a szolgáltatások megrendelésének egyik fajtája. A legalapvetőbb különbség az ellenszolgáltatás természetében jelenik meg. A szolgáltatási koncesszió ugyanis egy olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A Kbt. a szolgáltatási koncesszió szabályait mind a 3. számú, mind pedig a 4. számú mellékletében meghatározott szolgáltatás típusok tekintetében alkalmazni rendeli. Az eljárást jelen esetben is hirdetmény közzétételével kell az ajánlatkérőnek megindítani, az eljárás fajtáját pedig szolgáltatási koncesszió esetén szintén jogosult az ajánlatkérő szabadon megválasztani.

Európa itt épül

94

Az építési koncesszióval kapcsolatban részletezett, általánostól eltérő szabályok a szolgáltatási koncesszió esetében is megfelelően alkalmazandóak. VI.4.4.A keretmegállapodásos eljárás A Kbt. által bevezetésre kerülő keretmegállapodásos eljárás a közbeszerzési eljárás szerkezetében és menetében hoz újítást. Lényegét tekintve ugyanis nem más, mint több közbeszerzési eljárás összessége. A törvény az értelmező rendelkezések között definiálja a keretmegállapodás fogalmát. Eszerint a keretmegállapodás meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. A keretmegállapodásos eljárás két nagyobb részre osztható. Az ajánlatkérő az első részben hirdetmény közzétételével induló eljárás (tehát akár nyílt, akár meghívásos, akár tárgyalásos) keretében kiválasztja azt vagy azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt. Az eljárás első részét megindító hirdetményben (ajánlati felhívás vagy részvételi felhívás) az ajánlatkérőnek - többek között - meg kell határoznia a nyertes ajánlattevők keretszámát, azaz azt, hogy hány ajánlattevővel kíván keretmegállapodást kötni. A keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál, de ennek meghatározásánál mindig figyelemmel kell lenni arra is, hogy a keretszámnak igazodnia kell a közbeszerzés tárgyához, valamint az eljárás sajátos jellemzőihez, és minden körülmény között biztosítani kell a valódi versenyt. Amennyiben az ajánlatkérő az első rész elbírálása során azt állapítja meg, hogy a keretszám felső határán több azonos értékű ajánlat van, valamennyi azonos értékű ajánlatot benyújtó ajánlattevővel keretmegállapodást kell kötnie. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az annak alapján megkötendő konkrét (egyedi) szerződések lényeges feltételeit (például a közbeszerzés tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, amennyiben lehetséges, az előirányzott mennyiséget). A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalások során lényegesen nem lehet módosítani. A Kbt. az ajánlatkérő számára garanciális jelleggel rögzíti, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan kizárólag csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A keretmegállapodás megkötését követően az eljárás második részében az ajánlatkérő a közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le. Az ajánlatkérő köteles valamennyi, vele keretmegállapodást kötő ajánlattevőnek közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza. Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás alapján kizárólag akkor mentesül a hirdetmény nélküli eljárás megindításának (az ajánlattételi felhívás megküldésének) kötelezettsége alól, ha a keretmegállapodás megkötését követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt képtelen a szerződést megkötni, illetve szerződéskötés esetén a kötelezettségeit teljesíteni.

Európa itt épül

95

Amennyiben az ajánlatkérő a fenti körülményre hivatkozással az eljárást nem indítja meg (az ajánlattételi felhívást nem küldi meg), erről haladéktalanul, írásban értesíteni kell a keretmegállapodást kötő ajánlattevőket, valamint a Közbeszerzések Tanácsát. Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalásoknak az eljárás második szakaszában már az a célja, hogy a keretmegállapodásban még nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak. A Kbt., ezen újonnan megalkotott jogintézménye tehát kombinálja a – nyilvánosságot és átláthatóságot garantáló – hirdetménnyel induló eljárásokat és a – nagyobb mozgásteret nyújtó – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A keretmegállapodásos eljárás lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás megindítását és lefolytatását olyan esetekben is, amikor a beszerzés valamely tartalmi eleme, jellemzője még előre pontosan nem látható, előre pontosan nem meghatározható. Példaként említhető, amikor az ajánlattevő nem tudja előre felmérni a beszerzés pontos mennyiségét. Ennek egyetlen feltétele, hogy a keretszerződés alapján ténylegesen beszerzett mennyiség értéke a keretszerződéses teljes időtartama alatt se haladja meg a közösségi értékhatárt. Az ajánlatkérőnek ezen eljárási fajta kiválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a keretmegállapodásos eljárás nem eredményezheti a verseny korlátozását. A törvény tiltja, hogy a keretmegállapodást négy évnél hosszabb időtartamra kössék. A közpénzfelhasználás fokozott nyilvánosságának biztosítása érdekében a törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás tartalma nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A több évre kötött keretmegállapodás esetében, valamint amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy a keretmegállapodást kötő ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, az ajánlatkérőnek lehetősége van más hirdetmény közzétételével induló eljárás alkalmazására.

Európa itt épül

96

VI.5. A nemzeti értékhatárok alatti, ún. egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok A Kbt. ezen új eljárási típusa a szabadkézi vételi eljárást váltotta fel. Szabadkézi vételt a 700 ezer forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése esetén kellett korábban alkalmazni, kizárólag központi költségvetési szerveknek. A korábbi szabályozás szerint az ajánlatkérők szabadon alakíthatták ki az eljárás rendjét és menetét, s csupán a korábbi Kbt. által rögzített alapelvek szolgáltak számukra zsinórmértékül. Másfelől, mivel a szabadkézi vételi eljárások nem minősültek közbeszerzésnek, nem terjedt ki rájuk a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre. Az új Kbt. megszüntette e kettős szintű szabályozást, s a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzéseket is közbeszerzésnek minősítette, és egyszerűbb eljárási rendet határozott meg. VI.5.1. Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó értékhatárok A törvény a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig terjedő időszakra maga határozza meg az egyszerű eljárás alsó értékhatárait. Eszerint • •

árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 2 millió forintot, építési beruházás esetén pedig a 10 millió forintot

elérő vagy meghaladó beszerzések esetén kell egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni. A 2006. évre és azt követően pedig az éves költségvetési törvény határozza meg ezen értékhatárokat. Az egyszerű közbeszerzési eljárás személyi hatálya alá tartoznak egyrészt azok a szervezetek, amelyek a törvény értelmében az általános közbeszerzési eljárásban is ajánlatkérőnek minősülnek, azaz a kormányzati beszerzői kör. Ide tartoznak másrészt azok a szervezetek – az egyéni vállalkozót és az egyéni céget kivéve –, amelyeknek a közbeszerzését a kormányzati beszerzői körbe tartozó egy vagy több szervezet közvetlenül és többségi részben támogatja. A támogatás eredhet költségvetési vagy az Európai Unióból származó forrásból. Harmadrészt ajánlatkérőnek minősülnek azok a szervezetek, amelyek kizárólagos vagy különleges jog alapján szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet végeznek. Az ilyen szervezet abban az esetben alanya a vonatkozó törvényi szabályozásnak, ha e különleges vagy kizárólagos jogot a kormányzati beszerzői körbe tartozó szervezet biztosítja, illetőleg ha az adott közbeszerzés közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával. Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai nem terjednek ki a közüzemekre, azaz nemzeti értékhatár alatt a közüzemek közbeszerzési eljárás nélkül szabadon köthetnek szerződést. Az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya alá az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tartozik, nem terjed ki azonban az építési koncesszióra, valamint a szolgáltatási koncesszióra. A már említett kivételek mellett a Kbt. további, kimerítő jellegű felsorolást ad azokról az eljárásokról, amelyek esetében nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait. Az e körbe tartozó tipikus kivételekről az általános részben már szóltunk, ezért az alábbiakban csak néhány példát emelünk ki. A kivételek közé tartozik a rendkívüli sürgősség, amely előre nem látható okból következik be, s amely nem teszi lehetővé az egyszerű eljárás lefolytatását. Az eljárás alóli mentesülés további feltétele, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

Európa itt épül

97

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényben meghatározott tevékenységeknek szolgáltatásként történő megrendelése esetén sem kell a törvény előírásait alkalmazni. Úgyszintén kivételt képez az olyan szolgáltatás megrendelése, amely a központi költségvetési szerv ajánlatkérő alaptevékenységének ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, illetve tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak a központi költségvetési szervek, mint ajánlatkérők esetében jelenti az alkalmazás alóli mentesülést. VI.5.2. Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai Az eljárás ajánlattételi felhívással indul. Az ajánlatkérő – amennyiben a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzés megkezdésekor a mindenkori nemzeti értékhatárok felét – köteles az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Amennyiben a beszerzési érték nem éri el a mindenkori értékhatár felét, úgy nem szükséges az eljárást megindító hirdetményt megjelentetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ez esetben az írásbeli ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő közvetlenül és egyidejűleg küldheti meg az általa kiválasztott ajánlattevőknek. A Kbt. meghatározza ezzel kapcsolatban azt a minimális ajánlattevői keretszámot (ez legalább három ajánlattevő), akiknek az ajánlatkérő köteles a felhívást megküldeni. Lehetőséget biztosít ugyanakkor a törvény arra is, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is közzétegye az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben. A Kbt. 2005. november 7-én hatályba lépett módosítása óta a külképviseleteknek a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzések során nem kötelező a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenni, hanem elegendő legalább három ajánlattevő részére egyidejűleg megküldeni az ajánlattételi felhívást. Abban az esetben, ha a legalább három ajánlattevőnek egyidejűleg és közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívás ellenére sem érkezik be legalább három ajánlat, úgy az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő köteles ismételten legalább három ajánlattevőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki már korábban is benyújtotta ajánlatát, az ajánlatkérőnek újból fel kell hívnia az ajánlattételre. Az ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell továbbá az ajánlattevőt arról, hogy nem köteles az ajánlattevő új ajánlatot benyújtani, hanem a már benyújtott ajánlata is fenntartható. Erre azonban csak akkor van lehetőség, amennyiben az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változnak meg. Amennyiben az újonnan megküldött ajánlattételi felhívás eredményeként sem érkezik legalább három ajánlat, az ajánlatkérő jogosult a benyújtott ajánlat vagy ajánlatok alapján az értékelést elvégezni. A Kbt. nem biztosítja azonban az ajánlattételi felhívás újbóli megküldésének lehetőségét abban az esetben, ha a szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor és a bíráló bizottság javaslata alapján a nyertesek valamelyikével kell megkötni a szerződést. Ebben az esetben ugyanis az ajánlatkérőnek a bíráló bizottság által ajánlott valamennyi pályázót fel kell hívnia a tervpályázati eljárásban ajánlattételre. Az ajánlattételi felhívás tartalmát illetően a törvény lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a Kbt.-ben egyébként meghatározottaktól eltérő alkalmassági igazolási módot írjon elő a műszaki (szakmai) alkalmasság vonatkozásában is. A törvény kiköti azonban annak követelményét, hogy kizárólag csak objektív alapú alkalmassági feltétel és igazolási mód határozható meg. Továbbá az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére is figyelemmel az ajánlatkérőnek a megkért adatok és tények körét a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. Az egyszerű közbeszerzési eljárás tekintetében a Kbt. nem állapít meg kötelezően alkalmazandó ajánlattételi határidőt. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevőknek elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatuk megtételéhez. Mint említettük, az egyszerű közbeszerzési eljárás egyetlen szakaszán belül – rendhagyó módon – lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő tárgyalásokat folytasson az ajánlattevőkkel. Amennyiben nem él a tárgya-

Európa itt épül

98

lás lehetőségével, úgy a nyílt eljáráshoz hasonlatosan érvényesül az eljárásban az ajánlati kötöttség időszaka. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatkérő kötve van az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig a benyújtott ajánlatához. Abban az esetben viszont, ha az ajánlatkérő biztosítja a tárgyalás lehetőségét az ajánlattevőkkel, úgy ajánlati kötöttség nem terheli a feleket. Az eljárás résztvevői tehát szabadon eltérhetnek a korábban meghatározott feltételektől, illetve az ajánlatban rögzített és vállalt tartalmi elemektől. A tárgyalások azonban ekkor sem eredményezhetik azt, hogy az eljárás alapján megkötendő szerződés tárgya, illetve feltételei olyan mértékben és jellemzőjében változzanak, amelyek nem tették volna lehetővé a közbeszerzés megkezdésekor az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezését követően pedig ajánlati kötöttség jön létre, így ezt követően sincs már lehetőség az eredményhirdetésig, szerződéskötésig módosítani a feltételeken. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az ajánlatkérőnek az írásbeli összegezést még a szerződés megkötése előtt meg kell küldenie az összes ajánlattevő részére. Ezen túl lehetőség van arra is, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben tegye közzé az írásbeli összegezést. Amennyiben azt a Közbeszerzések Tanácsa kéri az ajánlatkérőtől, úgy az írásbeli összegezést a Tanács részére is meg kell küldenie. A Kbt. taxatív felsorolást ad arról, hogy a törvény korábbi részeiben és fejezeteiben már részletezett általános szabályok közül melyek azok, amelyekre az egyszerű közbeszerzési eljárásban is figyelemmel kell lenni, amelyeket jelen esetben is megfelelően alkalmazni rendel a törvény. A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában értelmezte ezen visszautaló szabályt. A döntőbizottsági határozatok alapján például kiegészítő tájékoztatást egyszerű eljárás keretében is biztosítani kell, azonban a kiegészítő tájékoztatás határidejét úgy lehet megfelelően megállapítani (a nyílt eljárás esetén irányadó 10, illetve 6 napos kérdésfeltevési és válaszadási határidőt rövidíteni), hogy a verseny tisztaságának, illetve az ajánlattevők esélyegyenlőségének alapelve ne sérüljön. Végezetül az egyszerű közbeszerzési eljárásban is a hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. A nemzeti értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzések hirdetményeivel kapcsolatos minden egyéb általános rendelkezést tehát a nemzeti értékhatárt el nem érő egyszerű közbeszerzési eljárások esetében is megfelelően alkalmazni kell.

VII. A KÖZÜZEMEK BESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK VII.1. Általános tudnivalók A közbeszerzési törvény a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tekintetében - az általános közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket követően - az V. fejezetben állapítja meg a közüzemi beszerzőkre irányadó speciális (a Kbt. szóhasználata szerint: különös) közbeszerzési szabályokat. A Kbt. azt a jogalkotási célt tükrözi, hogy a törvényt alkalmazók a választott eljárási fajta legfontosabb szabályait, lehetőleg ne utaló szabályok segítségével, hanem a konkrét eljárási fajtáról rendelkező cím (fejezet) alatt, összefoglalva megtalálhassák, ezért az V. fejezet az általános közbeszerzési eljárási szabályok jelentős részét szó szerint megismétli. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy ez a jogalkotói cél nem érvényesül kizárólagosan, mert a különös eljárásokra vonatkozó rendelkezések között számos utaló szabály is található.

Európa itt épül

99

Mindebből az következik, hogy a közüzemi beszerzőknek a Kbt. alkalmazása során egyszerre kell figyelemmel lenniük az általános és a különös közbeszerzési eljárások szabályaira is. Az útmutató ebben a fejezetben kizárólag azokkal a szabályokkal foglalkozik, amelyek az általános közbeszerzési eljárással foglalkozó részekhez képest eltérést mutatnak. VII.2. Alanyi hatály A Kbt. az általános közbeszerzési eljáráshoz hasonlóan meghatározza, hogy mely szervezeteknek milyen beszerzések tekintetében kell (vagy nem kell) a különös közbeszerzési eljárások szabályai szerint eljárni. A Kbt. V. fejezete azon közérdekű feladatot ellátó szervezetekre (közüzemi beszerzőkre) fogalmaz meg szabályokat, amelyek meghatározott területeken - a vízügyi, az energia, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban - működnek. A közbeszerzési törvény a közüzemi beszerzőket két csoportra osztja [Kbt. 162. §]. Az első csoportba tartozik az általános közbeszerzési szabályok hatálya alá eső valamennyi ajánlatkérő (összefoglaló nevükön kormányzati beszerzők), valamint ezen ajánlatkérők meghatározó befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen két ajánlatkérői kör tekintetében - a Kbt. alkalmazásának szempontjából - nem feltétel, hogy a közszolgáltatást különleges vagy kizárólagos jog alapján folytassák. A Kbt. a második csoportba sorolja azokat a szervezeteket, amelyek nem minősülnek kormányzati beszerzőknek, illetve ezek által befolyásolt gazdálkodó szervezeteknek, de a közszolgáltatási tevékenységüket különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatják. E körben szükséges hangsúlyozni, hogy a közüzemi beszerzők bármelyik csoportjához tartozó szervezet a különös közbeszerzési szabályokat kizárólag akkor köteles (akkor jogosult) alkalmazni, ha a közbeszerzés a Kbt.-ben meghatározott tevékenységekkel [Kbt. 163. §] közvetlenül összefügg, azaz e nélkül a tevékenységet nem lehetne ellátni. Annak a kérdésnek a megítélése, hogy a konkrét beszerzésre kizárólag közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet-e sor, mindig gondos körültekintést igényel, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény számos kivételt határoz meg azzal kapcsolatban, hogy a közüzemi beszerzőknek mikor nem kell alkalmazniuk a Kbt. szabályait [164-165. §, 168-175. §]. A kivételek értelmezése elsősorban szakmai kérdéseket vet fel, ezért a bonyolultabb (komplexebb) beszerzések során javasolt hozzáértő szakember bevonása. VII.3. A beszerzés tárgyai Az általános eljárási rendelkezések között részletesen elemzésre kerültek a beszerzés tárgyai, illetőleg az, hogy közülük melyek alkalmazhatóak az egyes szabályozási szinteknél. Erre tekintettel itt annak rögzítését tartjuk szükségesnek, hogy a közüzemek közbeszerzései csak az árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére és építési beruházásra terjednek ki, azaz építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió alkalmazására nincs lehetőség. VII.4. A közüzemekre vonatkozó értékhatárok A közüzemi beszerzőknek (ajánlatkérőknek) különös közbeszerzési eljárást akkor kell lefolytatnia, ha a közbeszerzés vagy a tervpályázat értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

Európa itt épül

100

A Kbt. a közüzemi beszerzők tekintetében a közösségi közbeszerzési értékhatárokat az ajánlatkérő személyétől és a beszerzés tárgyától függően állapítja meg. Ez az alábbiakban foglalható össze: a) Közösségi értékhatárok -

árubeszerzés: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró,117.175.671,-Ft.), illetve 400.000,- euró (98.905.398,-Ft.) vagy 600.000,- euró (148.358.096,-Ft.);

-

építési beruházás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 5.000.000,- euró (1.236.317.470,-Ft.), vagy 5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró (5.923.624,- euró, 1.464.695.882,-Ft.);

-

szolgáltatás: a beszerzés tárgyának, valamint az ajánlatkérőnek Kbt. szerinti besorolásától függően 400.000,- SDR-nek megfelelő euró (473.890,- euró,117.175.671,-Ft.), illetve 400.000,- euró (98.905.398,-Ft.) vagy 600.000,- euró (148.358.096,-Ft.).

b) Nemzeti értékhatárok - árubeszerzés: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - építési beruházás: 100.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is); - szolgáltatás: 50.000.000,- Ft. (a 2004. és 2005. évben is).

A közüzemi beszerzők a nemzeti értékhatárokat el nem érő közbeszerzéseik során nem kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, feltéve, ha a közbeszerzés becsült értéke az egybeszámítási szabályok alkalmazásával sem éri el vagy haladja meg ezt az értékhatárt. A közüzemi beszerzőkre vonatkozó értékhatárok rendszerét szemlélteti az alábbi táblázat: Árubeszerzés

Építési beruházás

Építési koncesszió

Szolgáltatás megrendelése

Szolgáltatási koncesszió

400.000,- SDR-nek megfelelő euró, illetve 400.000,- vagy 600.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

-

50.000.000,- Ft.

-

Közösségi értékhatárok Közüzemi beszerzők

400.000,- SDR-nek megfelelő euró, illetve 400.000,- vagy 600.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

5.000.000,- SDR-nek megfelelő euró, vagy 5.000.000,- euró, a Kbt. szerinti besorolástól függően

-

Nemzeti értékhatárok Közüzemi beszerzők

50.000.000,- Ft.

100.000.000,- Ft.

-

VII.5. Speciális eljárási fajták A közüzemi beszerzők a különös közbeszerzési eljárások keretében nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás közül szabadon választhatnak. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást azonban kizárólag abban az esetben folytathatnak le, ha azt a Kbt. kifejezetten megengedi [Kbt. 225. §].

Európa itt épül

101

A tárgyalásos és a meghívásos eljárás további altípusokra osztható, ezért a közüzemi beszerzők összesen az alábbi eljárási fajták közül választhatnak: • •

•

• • •

nyílt eljárás; meghívásos eljárás; • részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárás; • időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás; • előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás; tárgyalásos eljárás; • részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás; • időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás; • előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás; • hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás; keretmegállapodásos eljárás; egyszerűsített eljárás; tervpályázati eljárás.

A különös közbeszerzési eljárások általános szabályai megegyeznek az általános közbeszerzési eljárásokéval, azaz • • • • •

a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban (dokumentációban) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlathoz kötve van; kizárt a tárgyalás az ajánlattevőkkel; az eljárás lefolytatása során nem lehet más eljárási fajtára áttérni; az eljárás eredménytelensége esetén az ajánlatkérő nem köteles, de jogosult új eljárást kiírni; a közbeszerzési törvényben meghatározott értéket meghaladó árubeszerzésekről, szolgáltatásokról legkésőbb minden év április 15. napjáig, az építési beruházásokról a megvalósításra vonatkozó döntést követően öt munkanapon belül időszakos előzetes tájékoztatót kell készíteni; a hirdetmények közzétételére vonatkozóan ugyanazok a szabályok érvényesülnek.

A különös közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt is közzétehet a fontosabb projektjéről, valamint építési beruházásáról. Ebben az esetben nem kell megismételni a korábban közzétett időszakos előzetes tájékoztatóban közölt információkat abban az esetben, ha az ajánlatkérő egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az új hirdetmény kiegészítő jellegű. 1. A nyílt eljárás Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény a nyílt eljárásnál részben visszautal [Kbt. 188. §] az általános közbeszerzési eljáráson belül szabályozott nyílt eljárásra, részben pedig megismétli ezeket a rendelkezéseket, az útmutató ebben a pontban kizárólag az általánostól eltérő szabályokkal foglalkozik. Az ajánlatkérőknek a dokumentáció részét képező közbeszerzési műszaki leírást közös műszaki leírásokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra (a továbbiakban: európai műszaki leírások) hivatkozással kell meghatároznia. A közbeszerzési műszaki leírás összeállításánál figyelni kell arra is, hogy az ne sértse a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályokat. Az ajánlatkérő ettől a rendelkezéstől kizárólag akkor térhet el, ha azt a közbeszerzési törvény megengedi [Kbt. 190. § (5) bek.]. A kizáró okokra vonatkozó általános szabályok a különös közbeszerzési eljárásra is irányadóak, azzal, hogy a Kbt. által meghatározott [Kbt. 193. §] két esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható.

Európa itt épül

102

Az alvállalkozók alkalmasságának igazolása körében a különös közbeszerzési eljárási szabályok lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő - a Kbt.-ben meghatározottakon kívül - egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is meghatározzon, de továbbra is figyelemmel kell lennie arra, hogy az alkalmassági feltételeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni. Lényeges eltérést jelent az a szabály, hogy ha az ajánlatkérő az elbírálás során azt állapítja meg, hogy a benyújtott ajánlat állami támogatás miatt tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelenné az ajánlatot, ha ezzel kapcsolatban előzetesen tájékoztatást kért és az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy az Európai Bizottság az állami támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek ítélte. Az általános szabályokhoz képest új érvénytelenségi oknak számít az, hogy az ajánlatkérő akkor is érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot, ha árubeszerzés esetében - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. A közbeszerzési törvény a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatban szabályozza azt az esetkört, ha az értékelés során több ajánlat azonos értékelést kap. Ebben az esetben a közbeszerzési törvényben meghatározott módon [Kbt. 199. §] előnyben kell részesíteni azt az ajánlatot, amely - az áruk összértéke tekintetében - ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani. 2. A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra és a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat, a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, valamint a tárgyalásos eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési törvény a hivatkozott szabályok közül mindkét eljárási fajtánál megjelöli azokat a rendelkezéseket, amelyeket a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál nem kell figyelembe venni [Kbt. 201. § (2) bek.]. Ezek közül ki kell emelni azt, hogy gyorsított eljárás sem a tárgyalásos, sem pedig a meghívásos eljárási fajtánál nem választható. Az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. Ugyanakkor a minimális részvételi jelentkezési határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető. Amennyiben a hirdetményt elektronikusan adják fel, a rövidített határidő tizenöt napra tovább csökkenthető. Az ajánlatkérő a tárgyalásos és a meghívásos eljárást megindító részvételi felhívásban meghatározhatja az ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevők létszámát vagy keretszámát. A keretszám és a létszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál, de ennek meghatározásánál mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a keretszámnak és a létszámnak igazodnia kell a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A közbeszerzési törvény tiltja, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívásban már megjelölje azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni.

Európa itt épül

103

Az ajánlattételi határidő mindkét eljárási fajtánál huszonnégy napnál nem lehet rövidebb. Ugyanakkor a minimális ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, ha az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton adják fel. Az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot. 3. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra és a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás és a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló eljárás szabályait kell alkalmazni. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat, a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, valamint a tárgyalásos eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás és a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló eljárás szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési törvény a hivatkozott szabályok közül mindkét eljárási fajtánál megjelöli azokat a rendelkezéseket, amelyeket a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál nem kell figyelembe venni [Kbt. 207. §]. Ezek közül ki kell emelni azt, hogy gyorsított eljárás sem a tárgyalásos, sem pedig a meghívásos eljárási fajtánál nem választható. Az ajánlatkérő az eljárás megindítása előtt ún. időszakos előzetes tájékoztatót tesz közzé, amely meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányul. A hirdetménynek, amelyet a 15/2004. (IV. 25.) számú IM rendelet szerinti minta alapján kell elkészíteni, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: • • • • •

a tervezett közbeszerzés (közbeszerzések) tárgyának leírását; a közbeszerzési eljárás fajtáját (meghívásos vagy tárgyalásos); az érdeklődést kifejező szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőt; a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit); az eljárás (eljárások) indításának tervezett napját.

A hirdetmény közzétételét követően a leendő részvételre jelentkezők (ajánlattevők) érdeklődésüket - az időszakos előzetes tájékoztatóban megjelölt határidőn belül - szándéknyilatkozat benyújtásával fejezhetik ki. Az ajánlatkérő az eljárást azzal indítja meg, hogy az összes nyilatkozattevőt közvetlenül megküldött részvételi felhívással szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására hívja fel. A részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza [Kbt. 210. §]. A közvetlen részvételi felhívás megküldése kötelező, erre az időszakos előzetes tájékoztató közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül sor kell kerülnie. Az ajánlatkérő kizárólag akkor mentesül az eljárás megindításának kötelezettsége alól, ha a hirdetmény megjelenését követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt képtelen a szerződést megkötni, illetve szerződéskötés esetén a kötelezettségeit teljesíteni. Amennyi-

Európa itt épül

104

ben az ajánlatkérő a fenti körülményre hivatkozással az eljárást nem indítja meg, erről haladéktalanul, írásban értesíteni kell a nyilatkozattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát. A részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott részvételre jelentkezőknek megküldendő ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza [Kbt. 212. §]. 4. Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra és a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás és a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló eljárás szabályait kell alkalmazni. Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat, a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, valamint a tárgyalásos eljárások közös szabályait, a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül pedig a nyílt eljárás és a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló eljárás szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési törvény a hivatkozott szabályok közül mindkét eljárási fajtánál megjelöli azokat a rendelkezéseket, amelyeket a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál nem kell figyelembe venni [Kbt. 213. §]. Ezek közül ki kell emelni azt, hogy gyorsított eljárás sem a tárgyalásos, sem pedig a meghívásos eljárási fajtánál nem választható. Az ajánlatkérő előminősítési rendszert működtethet, amelynek célja, hogy az előre meghatározott minősítési szempontok alapján a később lefolytatandó (tárgyalásos vagy meghívásos) eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza. A rendszer létrehozása úgy történik, hogy az ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás megindítása előtt előminősítési hirdetményt tesz közzé, amelyben meghatározza az előminősítés feltételeit. A hirdetményt szintén a 15/2004. (IV.25.) számú IM rendelet szerinti minta alapján kell elkészíteni, kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza [Kbt. 214. (2) bek.]. Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az előminősítési rendszer működtetése során az érintett cégek bármikor kérhessék az előminősítésüket. Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az előminősítését kérő megfelel az előminősítési hirdetményben meghatározott alkalmassági szempontoknak és ezt megfelelően igazolta, felveszi az előminősített jelentkezők listájára. Ellenkező esetben az előminősítési kérelmet elutasítja, illetve ha később arról szerez tudomást, hogy az előminősített jelentkező már nem felel meg az előminősítési feltételeknek, törli a listáról. A kérelem elutasítása, illetve a listáról való törlés ellen jogorvoslati eljárás kezdeményezhető a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályok megengedik, hogy az ajánlatkérő különböző minőségi fokozatokat állapítson meg, vagy a minősítési szempontokat és az igazolási módokat módosíthassa. Az utóbbi esetben viszont köteles új hirdetményt közzétenni. Módosítás esetén a már előminősített jelentkezők ismételten kötelesek az előírt módon igazolni, hogy a módosított minősítési feltételeknek is megfelelnek. Az ajánlatkérő az eljárást azzal indítja meg, hogy az előminősített jelentkezők listáján szereplő összes jelentkezőt - közvetlenül megküldött részvételi felhívással - részvételi jelentkezés benyújtására hívja fel. Amennyiben a lista a tervezett közbeszerzések szerinti bontásban készült, akkor kizárólag a megindítani kívánt közbeszerzések tekintetében előminősített összes jelentkezőnek kell közvetlen részvételi felhívást

Európa itt épül

105

küldeni. A részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza [Kbt. 221. §]. A közvetlen részvételi felhívás megküldése kötelező, de a közbeszerzési törvény nem határoz meg egyértelmű szabályt arra vonatkozóan, hogy milyen időtartamon belül kell ezt megtenni. Az ajánlatkérő kizárólag akkor mentesül az eljárás megindításának kötelezettsége alól, ha a hirdetmény megjelenését követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt képtelen a szerződést megkötni, illetve szerződéskötés esetén a kötelezettségeit teljesíteni. Amennyiben az ajánlatkérő a fenti körülményre hivatkozással az eljárást nem indítja meg, erről haladéktalanul, írásban értesíteni kell az előminősített jelentkezőket, valamint a Közbeszerzések Tanácsát. Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az előminősítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésben az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, lehetősége van más eljárási fajta (például nyílt eljárás, részvételi felhívással induló tárgyalásos vagy meghívásos eljárás) alkalmazására. A részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott részvételre jelentkezőknek megküldendő ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza [Kbt. 224. §]. A részvételi felhívásban, ha az ajánlatkérő ezt szükségesnek tartja, az előminősítési feltételeknél szigorúbb alkalmassági követelményeket is előírhat. Fontos szabály, hogy több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot. 5. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás A hirdetmény nélküli eljárásra az általános közbeszerzési eljárás szabályai közül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a különös közbeszerzési eljárások szabályai közül a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő kizárólag akkor folytathat le, ha a közbeszerzési törvényben részletesen meghatározott feltételek fennállnak [Kbt. 225.. §]. VII.6. Keretmegállapodásos eljárás A Kbt. által bevezetésre kerülő keretmegállapodásos eljárás a közbeszerzési eljárás szerkezetében és menetében hoz újítást. Lényegét tekintve ugyanis nem más, mint több közbeszerzési eljárás összessége. A törvény az értelmező rendelkezések között definiálja a keretmegállapodás fogalmát. Eszerint a keretmegállapodás meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. A keretmegállapodásos eljárás két nagyobb részre osztható. Az ajánlatkérő az első részben hirdetmény közzétételével induló eljárás (tehát akár nyílt, akár meghívásos, akár tárgyalásos) keretében kiválasztja azt vagy azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt.

Európa itt épül

106

Az eljárás első részét megindító hirdetményben (ajánlati felhívás vagy részvételi felhívás) az ajánlatkérőnek - többek között - meg kell határoznia a nyertes ajánlattevők keretszámát, azaz azt, hogy hány ajánlattevővel kíván keretmegállapodást kötni. A keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál, de ennek meghatározásánál mindig figyelemmel kell lenni arra is, hogy a keretszámnak igazodnia kell a közbeszerzés tárgyához, valamint az eljárás sajátos jellemzőihez, és minden körülmény között biztosítani kell a valódi versenyt. Amennyiben az ajánlatkérő az első rész elbírálása során azt állapítja meg, hogy a keretszám felső határán több azonos értékű ajánlat van, valamennyi azonos értékű ajánlatot benyújtó ajánlattevővel keretmegállapodást kell kötnie. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az annak alapján megkötendő konkrét (egyedi) szerződések lényeges feltételeit (például a közbeszerzés tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, amennyiben lehetséges, az előirányzott mennyiséget). A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban, illetőleg a tárgyalások során lényegesen nem lehet módosítani. A Kbt. az ajánlatkérő számára garanciális jelleggel rögzíti, hogy az ajánlattevő a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan kizárólag csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A keretmegállapodás megkötését követően az eljárás második részében az ajánlatkérő a közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le. Az ajánlatkérő köteles valamennyi, vele keretmegállapodást kötő ajánlattevőnek közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a közbeszerzési törvény részletesen meghatározza. Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás alapján kizárólag akkor mentesül a hirdetmény nélküli eljárás megindításának (az ajánlattételi felhívás megküldésének) kötelezettsége alól, ha a keretmegállapodás megkötését követően előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt képtelen a szerződést megkötni, illetve szerződéskötés esetén a kötelezettségeit teljesíteni. Amennyiben az ajánlatkérő a fenti körülményre hivatkozással az eljárást nem indítja meg (az ajánlattételi felhívást nem küldi meg), erről haladéktalanul, írásban értesíteni kell a keretmegállapodást kötő ajánlattevőket, valamint a Közbeszerzések Tanácsát. Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalásoknak az eljárás második szakaszában már az a célja, hogy a keretmegállapodásban még nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak. A Kbt. ezen újonnan megalkotott jogintézménye tehát kombinálja a – nyilvánosságot és átláthatóságot garantáló – hirdetménnyel induló eljárásokat és a – nagyobb mozgásteret nyújtó – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A keretmegállapodásos eljárás lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás megindítását és lefolytatását olyan esetekben is, amikor a beszerzés valamely tartalmi eleme, jellemzője még előre pontosan nem látható, előre pontosan nem meghatározható. Példaként említhető, amikor az ajánlattevő nem tudja előre felmérni a beszerzés pontos mennyiségét. Ennek egyetlen feltétele, hogy a keretszerződés alapján ténylegesen beszerzett mennyiség értéke a keretszerződéses teljes időtartama alatt se haladja meg a közösségi értékhatárt. Az ajánlatkérőnek ezen eljárási fajta kiválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a keretmegállapodásos eljárás nem eredményezheti a verseny korlátozását. A törvény tiltja, hogy a keretmegállapodást négy évnél hosszabb időtartamra kössék.

Európa itt épül

107

A közpénzfelhasználás fokozott nyilvánosságának biztosítása érdekében a törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás tartalma nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A több évre kötött keretmegállapodás esetében, valamint amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy a keretmegállapodást kötő ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, az ajánlatkérőnek lehetősége van más hirdetmény közzétételével induló eljárás alkalmazására. VII.7. Egyszerűsített eljárás Ezen Kbt. által meghatározott új eljárási fajta a közbeszerzés tárgyának típusa alapján sorolható a speciális eljárások közé. Eszerint az ajánlatkérő a törvény 4. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások megrendelése esetén folytathat le egyszerűsített eljárást. Ilyen szolgáltatásnak minősülnek például a szállodai és éttermi szolgáltatások, a vízi szállítási szolgáltatások, az oktatási és szakképzési szolgáltatások, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatások. Ebből következik, hogy az ajánlatkérő nem jogosult a 4. számú mellékletben nem szereplő szolgáltatások tekintetében ezt az eljárási fajtát alkalmazni. A Kbt. az egyszerűsített eljárás keretében megrendelhető szolgáltatások körét teljes egészében a közösségi közbeszerzési jogból emeli át, ezért a hazai jogalkotásnak nincs lehetősége az ettől való eltérésre, azt nem bővítheti és nem szűkítheti. A törvény a szolgáltatások körén belül említi a jogi szolgáltatást is, azonban a felsorolásból kiemelve fokozott figyelmet szentel e szolgáltatási típusnak. A Kbt. rendelkezési értelmében ugyanis az ajánlatkérő az ún. kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi szolgáltatások megrendelése esetén nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. A kivétel által érintett ún. kizárólagos ügyvédi tevékenységeket az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény határozza meg, ide tartozik például a jogi tanácsadás, valamint az okirat, beadvány és szerződés készítése, szerkesztése, valamint a jogi képviselet ellátása is, aminek szükségessége például a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróságok előtt merülhet fel. (A közbeszerzési eljárások során jelentkező, ügyvédi monopólium alá tartozó tevékenységek bemutatását tartalmazó táblázatot az eljárás előkészítésére vonatkozó általános részben ismertettük.) A szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót ebben az esetben is közzé kell tenni a Közbeszerzési Értesítőben, de ez esetben kizárólag itt kell megjelentetni, uniós szinten pedig nem. Az egyszerűsített eljárás egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely az ajánlatkérő választása szerint lehet tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli. Az egyszerűsített eljárás alkalmazása során az ajánlatkérő előre eldöntheti, hogy tárgyalni kíván-e az ajánlattevőkkel, vagy tárgyalás tartása nélkül bírálja el a benyújtott ajánlatokat. Az erről szóló döntését az ajánlatkérő már az eljárást megindító hirdetményben (ajánlattételi felhívásban) köteles megjelölni. Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván tárgyalni, úgy az ajánlatkérő és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége értelemszerűen az ajánlattételi határidő lejártától kezdve érvényesül az eljárásban. Tárgyalás tartása esetén a felek – ajánlati kötöttség hiányában – szabadon módosíthatják a korábban meghatározott feltételeket, illetve tartalmi elemeket. A tárgyalás azonban ekkor sem eredményezhet olyan mértékű változást, amelyre tekintettel az eljárás megkezdésekor nem lett volna lehetőség az egyszerűsített eljárás alkalmazására. Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás kétféle módon indulhat. Fő szabály szerint az eljárás az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételével indul, amelyet a Közbeszerzési Értesítő részére kell az ajánlatkérőnek megküldenie. A törvény által nevesített esetekben [Kbt. 147. § (2) bek.] azonban az ajánlatkérő – hirdetmény közzététele nélkül – közvetlenül küldheti meg írásban az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívást. A kimerítő jelleggel

Európa itt épül

108

felsorolt esetek közé tartozik például, amikor műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet vagy személy képes a szerződést teljesíteni. Abban az esetben, ha a hirdetmény közzétételével megindított eljárás eredménytelen volt, szintén lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével hívja fel az ajánlattevőket ajánlattételre. A Kbt. rendelkezésének megfelelően lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni. Az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetén a törvény biztosítja annak lehetőségét is, hogy az ajánlatkérőnek ajánlattételi felhívást se kelljen kiküldenie, hanem anélkül, közvetlenül kezdjen tárgyalni az ajánlattevővel. A hirdetmény közzététele nélkül indított egyszerűsített eljárások esetén is garantálja a Közbeszerzési Döntőbizottság kontrollját azáltal, hogy az ajánlatkérőt kötelezi arra, hogy az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást (ajánlattételi felhívást) az eljárás megkezdése napján a Döntőbizottság részére megküldje. Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás lényegi sajátossága továbbá, hogy az ajánlatkérő jogosult az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát a törvényben meghatározottaktól eltérő módszerekkel is vizsgálni. Ennek a jogosultságnak azonban korlátja, hogy az ajánlatkérő kizárólag objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot írhat elő. A törvény végül azt is egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő egyszerűsített közbeszerzési eljárás alkalmazása esetén keretmegállapodást nem köthet. VII.8. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű különös közbeszerzési eljárások szabályai Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény a közüzemi beszerzők nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzései tekintetében részben visszautal [Kbt. 271. § (3) bek.] a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések szabályaira, részben pedig megismétli ezeket a rendelkezéseket, az útmutató ebben a pontban kizárólag az általánostól eltérő szabályokkal foglalkozik. Lényeges eltérésnek minősül, hogy az ajánlatkérők köre a nemzeti értékhatárok vonatkozásában kiegészül az egyetemes postai szolgáltatást nyújtó szervezetekkel is. Az ajánlatkérő nem köteles időszakos előzetes tájékoztatót készíteni, hanem ún. előzetes összesített tájékoztatót készíthet. Az ebben közzé nem tett közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatására is jogosult, az általános közbeszerzési eljárásokkal szemben az ilyen eljárás lefolytatásának nem feltétele az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség fennállása. A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárásban a harminchét és a huszonkét napos minimális határidőt az ajánlatkérő legfeljebb hét nappal lerövidítheti, feltéve ha a hirdetményt elektronikus úton adják fel. A huszonnégy napos minimális ajánlattételi határidőt is öt nappal le lehet rövidíteni, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül, elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi. Az ajánlattételi felhívásban meg kell adni a hozzáférés adatait is. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás tekintetében az ajánlattételi határidő a fenti szabályok alapján szintén rövidíthető.

Európa itt épül

109

VIII. A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Figyelemmel arra, hogy közösségi közbeszerzési jog a tervpályázati eljárások részleteire is kiterjedő szabályozást nyújt, a Kbt. a jogharmonizációs követelményeknek és kötelezettségeknek tett eleget a tervpályázati eljárás alapvető normáinak megalkotásával. A törvény azonban csak az eljárás legalapvetőbb szabályait emelte törvényi erőre, a kereteket kitöltő eljárási részletszabályok meghatározását alacsonyabb szintű jogszabályra, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV.29.) Kormányrendeletre bízta. Tervpályázati eljárás lefolytatása során a kiírónak figyelemmel kell lennie a Kbt. keretjellegű szabályozására, mely a törvény valamennyi szabályozási szintjén – mind kormányzati, mind közüzemi beszerzőknél -, valamennyi értékhatárhoz kapcsolódóan megjelenik. A Kbt.-n kívül azonban elengedhetetlen a kormányrendelet szabályainak alapos ismerete, tekintettel arra, hogy ezen jogszabály tartalmazza a tervpályázati eljárások lefolytatásának részletes szabályait, meghatározva a tervpályázati eljárás szereplőinek (a kiírónak, pályázónak és a bíráló bizottságot megtestesítő zsűrinek) kötelezettségeit is. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység nem merev, mennyiségi jellemzők által behatárolható, egzakt szempontok szerint értékelhető eljárás. A tervpályázatok esetében számos egyéb művészeti, esztétikai, adott esetben kultúrtörténeti és műemlékvédelmi érdek, illetve igény egyaránt érvényesül. Ezek az elvárások a Kbt. korábbi, igen merev, elsődlegesen mennyiségi és számtani értékelésre alapozó szemléletével nem voltak összeegyeztethetőek. A tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja. A törvény a személyi hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében az ajánlatkérő elnevezése helyett – tervpályázati eljárásban – a kiíró kifejezést használja. A szabályozás értelmében a kiíró abban az esetben köteles a Kbt.ben, valamint a 137/2004. (IV. 29.) számú Korm. rendeletben meghatározottak szerinti tervpályázati eljárást lefolytatni, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori közösségi értékhatárt. A tervpályázat értékének meghatározása tekintetében két esetet különböztet meg a törvény. Egyrészt azt, amikor a tervpályázati eljárás alapján nem kerül sor pályázati díj fizetésére, azonban a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor. Másrészt pedig azt az esetet, amikor sor kerül pályázati díj átadására, s ennek következtében mind a pályázati díj, mind pedig a pályázók részére fizetendő valamennyi díj együttes teljes összegét kell figyelembe venni. Mindkét esetben a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatárok az irányadóak. A Kbt. a nemzeti értékhatárok körében is kötelezővé teszi a tervpályázati eljárás lefolytatását, amennyiben a beszerzés annak értéke eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. Az irányadó értékhatár a szolgáltatás megrendelésére meghatározott értékhatár, akármelyik – fent részletezett – esetről legyen is szó. (Azaz 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig 15 millió forint, 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig 20 millió forint. A 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg az értékhatárt.) A Kbt. a közüzemek számára szintén kötelezővé teszi a tervpályázati eljárás lefolytatását. Ezen kötelezettség mind a közösségi, mind pedig a nemzeti értékhatár fölött érvényesül, amennyiben a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a vonatkozó értékhatárokat. Az általános szabályokhoz képest a törvény a közüzemek esetében nem állapít meg eltérő, speciális szabályokat. A nemzeti értékhatár alatt a törvény biztosítja az egyszerű tervpályázati eljárás lefolytatásának lehetőségét.

Európa itt épül

110

A Kbt. szabályozása szerint a tervpályázati eljárás lehet nyílt, illetve meghívásos eljárás. A kiíró szabadon választhatja bármelyiket, figyelembe véve a tervezési feladat nagyságát, bonyolultságát és körülményeit. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be. Meghívásos – azaz két szakaszból álló – tervpályázati eljárás esetén a kiíró kétféle módon határozhatja meg a pályázók körét. Egyrészt megadhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát. Ebben az esetben, az eljárás első szakaszában a kiíró megvizsgálja a benyújtott részvételi jelentkezések alapján a jelentkezők alkalmasságát. A kiíró ezt követően az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők közül legfeljebb már csak a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hívhatja fel a második körben pályázat benyújtására. A másik lehetőség, hogy a kiíró megjelölheti az általa meghívni kívánt jelentkezőket. Emellett ugyanakkor a kiíró lehetővé teheti azt is, hogy a megjelölteken kívül valamennyi további érdekelt részvételi jelentkezést nyújtson be az eljárásban. A Kbt. rendelkezései értelmében a kiíró jogosult a fenti két módszert együttesen is alkalmazni. Ebben az esetben köteles arra, hogy a megjelölt jelentkezők számát meghaladó létszámot vagy keretszámot állapítson meg. A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, melynek mintáját a 15/2004. (IV.25.) számú IM rendelet tartalmazza. Az eljárás meghirdetésére, azaz a tervpályázati kiírás hirdetmény útján történő közzétételére ugyanazok az általános előírások és szabályok érvényesek, mint a közbeszerzési eljárás más eseteiben, azonban a tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a dokumentációt a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában is közzé lehet tenni. Az eljárást megindító tervpályázati kiírásban kell megadni a kiíró által tervezett létszámot vagy keretszámot. Meghívásos tervpályázati eljárás esetén a törvény rögzíti a létszám, illetőleg a keretszám alsó határának minimumát. Ez nem lehet kevesebb ötnél. Amennyiben a kiíró meg kívánja jelölni az általa meghívni szándékozott jelentkezőket, úgy azok felsorolását is a tervpályázati kiírásban kell megadnia. A kiírásban kell hivatkozni továbbá arra a lehetőségre, hogy a megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre. Abban az esetben, ha a kiíró meghatározta a jelentkezők létszámát vagy keretszámát, a tervpályázati kiírásban meg kell határozni az alkalmas résztvevők közötti rangsorolás módját. Ez azért szükséges, mert az alkalmasnak minősített jelentkezők száma meghaladhatja a kiíró által megadott létszámot vagy a keretszám felső határát. Ezen kötelezettsége következtében a kiírónak már nincs lehetősége arra, hogy a létszám vagy keretszám feletti alkalmas jelentkezők közül – a jelentkezések ismeretében – szubjektív, tetszőleges indokok alapján válogasson. A Kbt. garanciális jelleggel rögzíti továbbá, hogy a rangsorolás elvét a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet csak meghatározni. Az alkalmassági követelmények meghatározása tekintetében pedig a törvény előírja, hogy a kiíró nem határozhatja meg azokat oly módon, hogy ezáltal egyes jelentkezőket az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Mindezek mellett a kiíró az eljárás második szakaszában benyújtandó pályázatok elbírálásának szempontjait is már a tervpályázati kiírásban köteles megadni. A meghívásos tervpályázati eljárás első szakaszát követően, amennyiben a kiíró a tervpályázati kiírásban nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, úgy az összes alkalmasnak minősített jelentkezőt köteles pályázat benyújtására felhívni.

Európa itt épül

111

Abban az esetben, ha a kiíró meghatározta a jelentkezők létszámát vagy keretszámát, akkor a létszámnak vagy keretszámnak megfelelően az alkalmassági követelmények alapján kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg és közvetlenül köteles írásban felhívni a pályázat benyújtására amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. A nyílt tervpályázati eljárás keretében, illetve a meghívásos tervpályázati eljárás második szakaszában benyújtott pályázatokat ún. bíráló bizottságnak vagy zsűrinek kell értékelnie és elbírálnia. A közösségi jogból következő követelményként a törvény előírja, hogy a zsűri tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek. Az érdekképviseleti szervezetek kifejezett kérése alapján a Kbt. egy további – a közösségi jog előírásánál szigorúbb – követelményt is felállít a bíráló bizottság összetételével kapcsolatban. Eszerint ugyanis, amennyiben a kiíró a tervpályázati kiírásban szakmai követelményeket támaszt, valamint szakképesítést ír elő a pályázókkal szemben, akkor a zsűri tagjai közül legalább a kétharmaduknak meg kell felelniük a pályázóktól is megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelménynek, illetve rendelkezniük kell az elvárt szakképesítéssel. A zsűri összetétele, tagjainak megbízatása eltér az egyéb eljárásokban megismert bíráló bizottságétól. Az erre vonatkozó további részletes szabályokat a 137/2004. (IV.29.) számú Korm. rendelet tartalmazza. A verseny tisztaságának fokozott garanciájaként a törvény megköveteli, hogy a pályázatokat, azok anonimitásának és titkosságának feltétlen biztosítása mellett nyújtsák be. Másrészt a bíráló bizottságnak önállóan, pártatlan és szakszerű módon kell értékelnie a pályázatokat, a tervpályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontoknak megfelelően. A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót az általános szabályok szerint kell közzétennie. Ezt legkésőbb az eredményhirdetéstől vagy az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megtennie. Mint említettük, eltérő szabályokat a törvény kizárólag csak az egyszerű tervpályázati eljárás esetén állapít meg. A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű tervpályázati eljárásokat ugyanis kizárólag meghívásos eljárás keretében lehet lebonyolítani. A Kbt. rendelkezései értelmében az egyszerű tervpályázati eljárás olyan meghívásos eljárás, amelyben a kiíró legalább három pályázót köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban felhívni pályázat benyújtására. Ezen felhívás tulajdonképpen két lépésből álló folyamat, tekintettel arra, hogy a pályázók először elfogadják a kiíró felkérését, és csak az elfogadást követően bocsátja a kiíró a pályázók rendelkezésére a dokumentációt, valamint kerül sor a pályaművek benyújtására. A kiíró a pályázatok elbírálásának befejezését követően pedig írásbeli összegezést köteles készíteni a pályázatokról.

Európa itt épül

112

SZERZŐDÉS, ELLENŐRZÉS, JOGORVOSLAT

Készítette: dr. Patay Géza ügyvédi irodája Szerzők: dr. Csaba Ildikó dr. Cser Palkovics Tamás dr. Csizmadia Péter dr. Dudás Gábor dr. Patay Géza Közreműködők ENVILAW Bt. (dr. Kiss Guba Ferenc) EUROUT Kft. (Rév András, Pap Zsuzsanna) OKEAN Kft. (dr. Kardoss László) dr. Dessewffy Anna

Budapest, 2005. július 15.

Európa itt épül

113

IX. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS MÓDOSÍTÁSA A közbeszerzési eljárás egésze az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti szerződés létrejöttét célozza. A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során az ajánlatkérő a Kbt. szabályai szerint, gondosan köteles eljárni. Ennek körében úgy köteles előkészíteni a közbeszerzés iratait, így különösen a dokumentációt, illetőleg a részletes szerződési feltételeket, a szerződéstervezetet, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. Ez akkor valósulhat meg, ha az ajánlatkérő jól, körültekintően definiálja az elvégzendő feladatot és a részletes szerződési feltételek, szerződéstervezet körében pontosan meghatározza elvárásait, amit megfelelő jogi biztosítékrendszerrel bástyáz körül. A reális szerződési feltételek kidolgozása nem könnyű feladat. Számos gyakorlati példa mutatja, hogy az egyik véglet az, amikor az ajánlatkérő megfelelő felkészültsége hiányában felületes, a lényeges kérdésekre sem teljes körűen kiterjedő szerződéstervezetet készít, ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az ajánlatkérő a másik hibába esik, túlbonyolítja a szerződési feltételeket, túlbiztosítja magát. Az előbbi probléma nagyobb odafigyeléssel, esetleg megfelelő külső szakember, ügyvéd bevonásával viszonylag könnyebben kezelhető, míg az utóbbi amely elsősorban a felelősségtől való félelemre vezethető vissza - talán kevésbé. Egy szerződés akkor jó, ha az mindkét félnek megfelel és nem egyoldalú diktátum. Gyakran előfordul, hogy az ajánlatkérő az államháztartási előírások szerinti felelősségteljes gazdálkodást bizonyítandó, szinte végrehajthatatlan szabályokat ír elő a szerződési feltételek körében. Az ajánlattevők úgy érzik, hogy ezeket kénytelenek bevállalni, mert különben elveszítik versenyhelyzetüket. Az eredmény pedig az, hogy olyan szerződés születik, amelyről előre tudható, hogy egészében nem végrehajtható. Ennek hátrányai a későbbiekben kerülnek napvilágra és a korrekció nem egyszerű feladat, a Kbt. ugyanis alapvetően abból indul ki, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő olyan szerződést kössön, amelyet csak a szerződés megkötése után beállott, előre nem látható okból lehet módosítani, feltéve, hogy a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel köti meg, az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően. A Kbt. e tekintetben kötelező írásbeliséget ír elő. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette, hogy az ajánlattevők a közbeszerzés egy részére is ajánlatot tehessenek, a részek tekintetében külön-külön kell nyertest hirdetni és szerződést kötni. A szerződéskötésre mindig a nyertessel kerül sor, kivéve, ha az visszalép és az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, hogy ilyen esetben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést. Ha a közbeszerzési eljárás eredményes, az ajánlatkérő nem mérlegelheti, hogy szerződést kíván-e kötni, vagy sem. A szerződés megkötése a Kbt.-ből eredő jogi kötelezettség, amely alól csupán abban az esetben mentesül, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. Ha az ajánlatkérő úgy látja, hogy e feltételek fennállnak, javasoljuk, hogy a kialakult helyzetet jogilag körültekintően vizsgálja meg. A nyertes ugyanis – az esetek jelentős részében – várhatóan jogi úton kívánja majd kikényszeríteni a szerződés létrejöttét, vagy ha ez elmarad, kártérítést fog követelni. A szerződés teljesítése tekintetében a Kbt. fő szabályként azon az alapon áll, hogy a nyertes az ajánlatában megjelölt alvállalkozókat veheti igénybe a teljesítés során. Ettől általában eltérni csak az ajánlatkérő hozzájárulásával lehet, a Kbt. szerinti szűk körben.

Európa itt épül

114

Fontos megemlíteni, hogy az új Kbt. lehetővé teszi jogorvoslati eljárás indítását a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése körében is. Látható tehát, hogy az ajánlatkérő, mint közpénzfelhasználó közbeszerzési felelőssége nem ér véget a szerződés megkötésével, hanem kiterjed a szerződés esetleges módosításának és teljesítésének esetköreire is.

X. A KÖZBESZERZÉSEKKEL ÉS A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉS A közpénz felhasználásának ellenőrzésére a világon mindenhol kialakítják a megfelelő szabályokat és szervezeteket. Magának a közbeszerzési szabályozásnak is ez az egyik célja: a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele. Klasszikus értelemben ellenőrzésnek nevezzük a támogatást nyújtó szervezetnek a támogatás felhasználásával kapcsolatos vizsgálódásait, illetve a közpénzfelhasználás ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező egyéb szervezetek hasonló célú eljárásait. Emellett az ellenőrzés, mint cél megvalósulásához hozzájárulhat az egyébként nem elsődlegesen ellenőrzéssel foglalkozó szervezetek tevékenysége is. A Kbt. 307. §-a a korábbi gyakorlattól eltérően az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi azt, hogy a szerződés esetleges módosításáról, valamint annak teljesítéséről tájékoztatót tegyenek közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Amennyiben a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatban közbeszerzési jogsértés vélelmezhető, a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményeket megküldi az ellenőrzésre jogosult szervek részére, amely megvizsgálják az eljárást, és jogsértés esetén megteszik a megfelelő intézkedéseket. E körben továbbá meg kell még említeni, hogy a Kbt. 318. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése esetén az eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. X.1.Az ellenőrzésre jogosult szervek A támogatási folyamat komplexitása miatt az ellenőrzésre jogosult szervek köre igen széles. Ezeket kimerítő jelleggel felsorolni nem lehet, mindig az adott kedvezményezett szervezeti típusától függ. Valószínűsíthető, hogy a kedvezményezettek leginkább a közreműködő szervezetek által végzett ellenőrzésekkel fognak találkozni. A jogszabályok és a támogatási szerződések tartalma alapján több olyan konkrét szervezet is megemlíthető, mely részére az ellenőrzéssel kapcsolatban később kifejtett lehetőségeket biztosítani kell. E szervezetek többek között az alábbiak: • • • • • •

az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék illetékes szervei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv (jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal), a költségvetési fejezetek ellenőrző szervei, a Kincstár képviselői, az irányító hatóságok és a kifizető hatóság képviselői.

A korábban említettek szerint egyéb szervezetek is rendelkezhetnek ellenőrzési joggal, továbbá az ellenőrzésre további speciális szabályok is vonatkozhatnak (például az ún. üvegzseb törvény). Az ellenőrzési jogosultság következhet az általános államháztartási előírásokból, ilyen például az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága. Más esetben a közpénzfelhasználó felügyeleti szerve is áttekintheti, hogy az adott költségvetési forrás felhasználása hogyan történik. Ilyen jogosultsága van az önkormányzatoknak az általuk fenntartott intézmények tekintetében. Emellett a jogszabályok további ellenőrző szervezeteket is meghatá-

Európa itt épül

115

roznak, amelyek bizonyos szűkebb körben jogosultak vizsgálódásra, a kormányzati szervek tekintetében ilyennek minősül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Végül általános jelleggel meg kell említeni itt a beszerzéshez támogatást nyújtó szervezet ellenőrzési jogosultságát, mely függetlenül az uniós támogatásoktól korábban is létezett a magyar jogban. A kedvezményezettek szempontjából nem a támogatási intézményrendszer egészét érintő ellenőrzéseknek van fontosabb jelentőségük, hanem az alábbi eseteknek: • • •

a támogatás felhasználásának ellenőrzése a támogató által a konkrét közbeszerzési eljárás ellenőrzése az erre jogosultak által a kedvezményezett szervezetéből adódó esetleges egyéb belső ellenőrzések

X.2. Az ellenőrzések mechanizmusa, főbb szabályai Az ellenőrzések lehetnek előzetes, közbenső és utólagos vizsgálatok is. Az előzetes ellenőrzés inkább még a pályázati szakaszt érintheti, ahol sor kerülhet a támogató részéről a pályázatban megjelölt feltételek előzetes áttekintésére, amelynek alapján döntés születhet a támogatásról, hogy egyáltalán érdemes-e erre a projekt. A közbenső ellenőrzés a projekt ütemének, az egyéb előírások betartásának ellenőrzésére szolgál, míg az utólagos ellenőrzés a támogatási feltételek teljesülését vizsgálja. Természetesen az uniós támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok is tartalmaznak kikötéseket az ellenőrzéssel kapcsolatban. Így az államháztartási törvény, valamint ennek végrehajtási rendeletei, illetve magával a költségvetési szervek belső ellenőrzését szabályozó jogszabály is tartalmaz ellenőrzési rendelkezéseket. Ezen kívül e témát az uniós támogatásokat szabályozó kormányrendeletek is érintik. A kedvezményezettek ellenőrzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit azonban a támogatási szerződés is részletesen kifejti, így célszerű ennek pontos áttekintése és rögzítése. Mind a már említett (akár törvényi, akár alacsonyabb szintű) szabályok, mind pedig a támogatási szerződés arra összpontosít, hogy részletesen rögzítse a kedvezményezett ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. Ennek körében található meg például az ellenőrzés végső határideje, mely fontos adat, hiszen egyéb kötelezettségek, így az ellenőrzéssel szorosan összefüggő iratmegőrzési kötelezettség is függ ettől. Ezen kívül említésre kerülnek az ellenőrzésre jogosult szervezetek, valamint egyik alapvető kötelezettségként a kedvezményezett ún. ellenőrzés tűrési kötelezettsége. Utóbbi annyit jelent, hogy az arra felhatalmazott (azaz megbízólevéllel rendelkező) személyek részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat megismerjék, azok valódiságát megvizsgálják. Sőt, ezen túlmenően például az államháztartási törvény (Áht.) aktív közreműködést kíván meg azzal, hogy kimondja, hogy az ellenőröket tevőlegesen is segíteni kell a helyszínen, a megfelelő dokumentumok, számlák, igazoló okmányok és bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a szükséges felvilágosítás megadásával. E kötelezettséget általában a támogatási szerződések is világosan rögzítik, az említett egyéb kötelezettségekkel (iratmegőrzés) együtt. Összefoglalva tehát az ellenőrzések célja a projekt fizikai megvalósulásának figyelemmel kísérésével, valamint a számlák és egyéb okiratok áttekintésével a szabálytalanságok feltárása és megelőzése. A helyszíni vizsgálatról a kedvezményezett a megkezdés előtt három nappal szóban vagy írásban tájékoztatást kap, kivéve, ha ez az ellenőrzés eredményességét, hatékonyságát veszélyeztetné. Ez a tájékoztatás rögzíti többek között az ellenőrzés célját, várható időtartamát és jogszabályi hátterét. Az ellenőrzés kezdetekor az arra jogosult személy bemutatja a felhatalmazást tartalmazó megbízólevelet a kedvezményezettnek. Az ellenőrzés során irányadó feladatokat korábban részéletesen említettük.

Európa itt épül

116

Az ellenőrzés végén arról írásbeli ellenőrzési jelentés készül, amely a részletes leírás mellett (ellenőrzés célja, kedvezményezett megjelölése, ellenőrzési megállapítások, következtetések és javaslatok stb.) rövid tömör értékelést is tartalmaz. A kedvezményezett az ellenőrzési jelentésben foglaltakra nyolc napon belül észrevételt is tehet, ezt vagy ennek hiányát a jelentés záradék formájában tartalmazza.

XI. A TANÚSÍTÁS RENDSZERE XI.1. A tanúsítás rendszerének célja A tanúsítás lényege az, hogy egy a közbeszerzések gyakorlatában jártas, akkreditált tanúsító megvizsgálja, áttekinti az ajánlatkérő teljes beszerzési folyamatának jogszerűségét, és pozitív eredmény esetén igazolást (tanúsítványt) ad ki arról, hogy az ajánlatkérő a jogszabályoknak megfelelően folytatja le közbeszerzési eljárásait. A tanúsítás közösségi jogintézmény, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamaiban már vannak tanúsítók, míg Magyarországon ez csak most került bevezetésre. Tanúsítási tevékenységet Magyarországon csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által erre feljogosított személy, vagy szervezet végezhet, ha megfelel a törvényi feltételeknek. A tanúsítás intézménye abban ad segítséget az ajánlatkérő számára, hogy saját közbeszerzési eljárásainak lefolytatását külső, az ehhez szükséges szakértelemmel és felhatalmazással rendelkező szervezettel ellenőriztesse. Ez a lehetőség összhangban van a felelősségteljes közpénzfelhasználás követelményével. Az uniós jogalkotóknak a tanúsítás intézményével az volt a céljuk, hogy a jogorvoslatok számát csökkentsék. Tanúsítvány csak az igen magas követelményeknek megfelelő szervezetnek adható ki. Vélelmezhető, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező ajánlatkérő közbeszerzési eljárása jogsértés nélkül kerül lefolytatásra, ez pedig a jogorvoslati eljárások számának csökkenéséhez vezethet. XI.2. A tanúsítási eljárás menete, a tanúsítási nyilatkozat Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy aláveti saját közbeszerzési rendszerét e külső ellenőrzési mechanizmusnak, megkeres egy tanúsítót, amellyel megállapodik a tanúsítás lefolytatásáról. A tanúsító mintát vesz az ajánlatkérő közbeszerzései eljárásaiból, azaz tételesen megvizsgál néhány kiválasztott közbeszerzési eljárást, amelyet az ajánlatkérő folytatott le. A tanúsító a vizsgálat eredményéről részletes írásos beszámolót készít az ajánlatkérő számára. Ha a vizsgálat során hiányosságot, vagy szabálytalanságot észlel, köteles felhívni az ajánlatkérőt azok megszűntetésére. A tanúsítványt csak akkor állíthatja ki, ha az ajánlatérő azokat megszüntette, és meghozta az újabb szabálytalanságok megakadályozásához szükséges intézkedéseket. A tanúsításra vonatkozó részletes szabályokat külön szabvány határozza meg. Ha a tanúsítási vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, a tanúsító tanúsítványt ad ki, amely ennek időpontjától számított három évig tanúsítja, hogy az ajánlatkérő gyakorlata az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelel, feltéve, hogy a három éves időtartamon belül a közbeszerzési jogszabályok lényegesen nem módosulnak. A tanúsítót titoktartási kötelezettség terheli az eljárása során tudomására jutott információk tekintetében. Fontos szabály, hogy az ajánlatkérő nem kérhet fel olyan tanúsítót, aki/amely az elmúlt három évben hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, vagy békéltetőként már korábban segítséget nyújtott az ajánlatkérő számára.

Európa itt épül

117

Az ajánlatkérő szabadon dönti el, hogy a tanúsítvány megszerzéséről tájékoztatja-e a nyilvánosságot, vagy sem. A Kbt. szabályozása szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Közbeszerzi Értesítőben tehető közzé nyilatkozat annak érdekében, hogy a tanúsítás minél szélesebb körben köztudomásúvá váljon. XII. A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT RENDSZERE XII.1. A békéltetés rendszere (általános, különös békéltetés) A közösségi közbeszerzési jog lehetőséget kínál arra, hogy ha az ajánlatkérő, az ajánlattevő, illetőleg az egyéb érdekelt között közbeszerzési jogi kérdésben vita alakul ki, egymással úgynevezett békéltetési eljárás folytassanak le. A békéltetés lényege az, hogy ne kelljen minden esetben idő- és költségigényes jogorvoslati eljárást lefolytatni, hanem ha az érdekeltek között erre van lehetőség, megegyezés útján rendeződjön a kérdés. A Kbt. rendszerében megkülönböztethetünk hazai és közösségi szintű békéltetést. BÉKÉLTETÉS

hazai (általános)

közösségi (különös)

Hazai (általános) békéltetés A békéltetés célja az, hogy minden olyan esetben, amikor jogorvoslati eljárás volna indítható (a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét kivéve), az ajánlatkérő, az ajánlattevő, illetve az egyéb érdekelt, a közöttük felmerült vitás kérdést jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül megpróbálja megoldani. A békéltetésre történő kísérlet a jogorvoslati eljárás megindítása előtt nem kötelező, ez csupán törvényi lehetőségnek minősül. A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le. Ha a békéltetési eljárás megkezdődött, ennek befejezése előtt jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető. Békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő békéltetők jogosultak, akik függetlenek és pártatlanok az eljárásban. A békéltetővé válás feltételeit, a békéltetők névjegyzékével kapcsolatos szabályokat - ideértve az abból való törlés esetköreit is - a Kbt. részletesen szabályozza. A békéltetés kérelemre indul, amelyet a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban benyújtani, a jogorvoslati határidő megnyíltától [Kbt. 323. § (2)-(4) bek.] számított öt napon belül. A kérelmező - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit. A békéltetési eljárást kezdeményező kérelmében megnevezi az általa a békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltetőt. A békéltetési eljárást általában három békéltetőből álló tanács folytatja le. Ebből egyet a békéltetési eljárás kérelmezője, egy másikat az ellenérdekű fél jelöli, majd pedig ők közös megegyezéssel kijelölik a harmadik békéltetőt. A három békéltető közül legalább egy jogi szakvizsgával kell, hogy rendelkezzen. Az eljárás jogszerűsége, hatékonysága érdekében a Kbt. ugyancsak kimondja, hogy az eljáró békéltető tanács elnökének feltétlenül jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. A felek abban is megegyezhetnek, hogy a

Európa itt épül

118

békéltetés lefolytatását egy általuk közösen kijelölt békéltető folytatja le. Ebben az esetben az egyedüli békéltetőnek ugyancsak jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Ha a felek a békéltetőt kijelölték, vagy a békéltetési tanács létrejött (a továbbiakban: békéltető), elkezdődhet a békéltetési folyamat. Ennek első lépése az, hogy a békéltető értesíti a feleket a meghallgatás időpontjáról és helyszínéről. Békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a békéltetési eljárás befejezéséig. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A békéltető megkísérli a megegyezés létrehozását, az eljárásról és a békéltetés eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel. A békéltetési eljárás vagy megegyezéssel végződik, vagy pedig ennek hiányában ér véget, illetve az eljárás önkéntes jellegéből adódóan bármelyik fél akaratából a békéltetési eljárás megszűnhet. A békéltető tevékenységét díjazás ellenében végzi, a díjazáson felül a felmerült szükséges és igazolt költségei után költségtérítés illeti meg. A békéltetési eljárás költségeit a felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik, a békéltetési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket pedig maguk viselik. A békéltetési eljárás nem eredményezheti a közbeszerzési eljárás jelentős elhúzódását, azt a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül be kell fejezni. A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenítéséről dönthet. A Kbt. megfogalmazása zavaró a tekintetben, hogy egyrészt az érdekeltek közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezésre váró rendezésének kísérletéről beszél, másrészt a közbeszerzési eljárás érvénytelenítésének lehetőségét kínálja fel az ajánlatkérő számára. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. kogens, ezért álláspontunk szerint mivel Kbt. nem tartalmazza azt, hogy a felek miben egyezhetnének meg, ugyanakkor kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása érvénytelenségéről dönthet, ebből az következik, hogy az ajánlatkérőnek egyetlen kérdésben van döntési lehetősége, mégpedig abban, hogy a közbeszerzési eljárást érvényesnek vagy érvénytelennek tekinti. Ezt erősíti az a felfogás, hogy a jogszerűség kérdésében alkudozásnak helye nincs. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy joggyakorlat hiányában az ezzel ellentétes jogértelmezés is előfordulhat. Közösségi (különös) békéltetés A közösségi szintű békéltetésre a magyar ajánlatkérőknek a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárásaik körében, ezen belül is az úgynevezett különös (közüzemi) közbeszerzési eljárások körében kerülhet sor. E körben bármely ajánlattevő kérelemmel fordulhat a Közbeszerzések Tanácsához, vagy az Európai Bizottsághoz közösségi szintű békéltetési eljárás lefolytatása érdekében. Az Európai Bizottság listát vezet a szóba jöhető békéltetőkről. A békéltetést három személyből álló tanács végzi. Ezek kijelölésére úgy kerül sor, hogy egy-egy békéltetőt - az említett listáról - a felek neveznek meg, és egyben kötelesek nyilatkozni arról, hogy az Európai Bizottság által kijelölt békéltetőt elfogadják vagy elutasítják. A békéltetők megkísérlik megegyezés létrehozását a felek között. A békéltetők legfeljebb két szakértőt is igénybe vehetnek, akik bevonását bármelyik fél, illetve az Európai Bizottság is jogosult visszautasítani. Eltérő megállapodás hiányában a felek, illetve az eljárásba beavatkozó egyéb ajánlattevők, érdekeltek maguk viselik az eljárás során felmerült saját költségeiket. A békéltetési eljárás költségeit a felek egyenlő arányban viselik. A Kbt. kimondja, hogy a különös békéltetési eljárás nem zárja ki a Kbt.-ben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.

Európa itt épül

119

Az ajánlatkérőnek - amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban felmerül a békéltetés kérdése - azt kell mérlegelnie, ez mennyiben segíti elő a gondos közpénzfelhasználást, az uniós támogatás hatékony felhasználását. Nyilvánvaló, hogy az ajánlatkérő azt is mérlegeli, hogy egy ilyen eljárás megindítása mennyiben keltheti azt a látszatot, hogy az ajánlatkérő elismeri saját jogsértését. Kétségtelen, hogy amennyiben az ajánlatkérő saját jogsértését észleli, kialakulhat olyan helyzet, amikor a legcélszerűbbnek az látszik, hogy a békéltetési eljárás alapján a közbeszerzési eljárás érvénytelenítéséről döntsön. XII.2. A hazai jogorvoslati fórumok A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől - hacsak a Kbt. maga meg nem engedi - eltérni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a törvényt és végrehajtási jogszabályait kell és lehet alkalmazni, ezen kívül, ettől eltérően az ajánlatkérő nem alkothat új szabályokat, szabályzatokat, de a legkisebb kérdésben sem térhet el a jogszabályi rendelkezésektől. Ha akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő közbeszerzési jogszabálysértést követ el, aki ezt észleli és a Kbt. szerint érdekeltnek minősül, jogorvoslatot kezdeményezhet. A jogorvoslati rendszer kétirányú. Az, aki a jogszabálysértést észleli és érdekeltnek minősül, egyrészt a hazai jogorvoslati fórumhoz fordulhat, másrészt – ha ennek speciális feltételei fennállnak – közösségi szintű jogorvoslatot is igénybe vehet. Az ajánlatkérő oldaláról megközelítve a kérdést ez tehát azt jelenti, hogy a közbeszerzési versenyeztetés potenciális szereplői, illetve tényleges résztvevői folyamatosan figyelemmel kísérik az ajánlatkérő magatartását, és amennyiben jogsértést észlelnek, a helyzet mérlegelését követően a tapasztalatok szerint az esetek jó részében jogorvoslati eljárást kezdeményeznek. Természetesen az is előfordulhat, hogy az ajánlatkérő észleli, hogy a közbeszerzési eljárás résztvevői sértik meg a közbeszerzési jogszabályokat, ezért előfordulhat, hogy maga az ajánlatkérő fordul jogorvoslati fórumhoz. A gyakorlati tapasztalatok szerint erre rendkívül ritkán kerül sor, ezért bővebben az előző kérdéskörrel érdemes foglalkozni. A jogorvoslati rendszer alapvető sajátossága, hogy a hazai jogorvoslatot helyezi előtérbe, erre bármilyen, akár kicsinek, akár nagynak látszó közbeszerzési jogszabálysértés alapján is sor kerülhet, míg a közösségi jogorvoslat csak akkor kezdeményezhető, ha egyértelmű és nyilvánvaló közösségi jogsértésről van szó. Fontos hangsúlyozni, hogy e kétcsatornás jogorvoslati rendszerben előfordulhat, hogy a jogsértés észlelője egyszerre, egymással párhuzamosan indít hazai és közösségi jogorvoslati eljárást.

Európa itt épül

120

JOGORVOSLAT hazai

közösségi

kérelem

panasz

Közbeszerzési Döntőbizottság

Európai Bizottság vizsgálata, tagállam kérdőre vonása

kereset

Fővárosi Bíróság

tagállami válasz megfelelő

tagállami válasz nem megfelelő

fellebbezés kereset

Ítélőtábla Európai Bíróság előtti eljárás a közösségi jog megsértése címén

rendkívüli jogorvoslat

Legfelsőbb Bíróság

Hazai jogorvoslat A hazai jogorvoslati fórum, ahova a közbeszerzési jogszabálysértést észlelő érdekelt a Kbt.-ben szabályozott határidőn belül fordulhat: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága. A Közbeszerzések Tanácsa közvetlenül az Országgyűlésnek alárendelt szervezet, amelynek keretein belül működik a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely országos hatáskörű szervként, kizárólagos illetékességgel intézi a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának a szabályait a Kbt. tartalmazza azzal, hogy ha valamely kérdést e törvény nem szabályoz, akkor az államigazgatási eljárásról szóló törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy 2005. november 1-jétől az Áe. hatályát veszti, helyébe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény lép. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát az érdekeltek keresettel támadhatják meg a Fővárosi Bíróságnál. A Fővárosi Bíróságnak az ilyen típusú ügyekben ugyancsak országos hatásköre és kizárólagos illetékessége van, ami azt jelenti, hogy más bírósághoz, hatósághoz fordulni nem lehet. A Fővárosi Bíróság ítélete, határozata ellen fellebbezést lehet benyújtani másodfokú bírósághoz, ennek határozatával szemben pedig szűk körben felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni. XII.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása Mint ahogy már említettük, a piac résztvevői folyamatosan figyelemmel kísérik az ajánlatkérők magatartását, és ha közbeszerzési jogszabálysértést észlelnek, akkor az esetek számottevő részében jogorvoslati eljárást indítanak. Az ajánlatkérő alapvető érdeke, hogy arra törekedjen, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása során ne nyújtsanak be jogorvoslati kérelmet. Ha ugyanis erre sor kerül, akkor ez kisebb, vagy na-

Európa itt épül

121

gyobb zavarokat okozhat a közbeszerzési eljárás lefolytatása során. Mivel a jogorvoslati jog mindenkit megillet, ezért a jogorvoslati eljárás lehetőségét kizárni nem lehet. Erre figyelemmel már a közbeszerzési eljárás időbeli ütemezését is – ha erre mód van – az esetleges jogorvoslati eljárás(ok) figyelembe vételével érdemes kialakítani. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor az adott közbeszerzés egy, az ajánlatkérő által végrehajtani kívánt célrendszer egyik elemét képezi, aminek időbeli elhúzódása lassíthatja, veszélyeztetheti a feladatrendszer egészének megvalósítását. Az ajánlatkérő minden közbeszerzési lépése jogorvoslati eljárással támadható, a közbeszerzési eljárás megindításától, tipikusan az eljárást lezáró szerződés megkötéséig. Az ajánlatkérőnek tehát megfelelően felkészültnek kell lennie arra az esetre, ha bárki jogorvoslati eljárását indít. A jogorvoslati eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az ajánlatkérő közbeszerzési magatartásával szemben kérelmet az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező, vagy egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát, vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. A kérelmet a Döntőbizottság megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlásra visszaadja, majd pedig ha az megfelel a Kbt. követelményeinek, az eljárás megindításáról értesíti az ajánlatkérőt és megküldi a kérelmet számára. Az ajánlatkérő öt napon belül köteles észrevételt tenni a kérelemre és az ügy valamennyi iratát haladéktalanul köteles a Döntőbizottság számára megküldeni. Az ajánlatkérőnek tehát nincs sok ideje az észrevételek megtételére, illetőleg az iratanyag rendezett formában történő eljuttatására a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ezért is fontos – mint ahogy korábban már említettük -, hogy az ajánlatkérő folyamatosan felkészült legyen az esetleges jogorvoslati eljárások megindulására. Az észrevételek megírásához, az iratok összerendezéséhez vagy ehhez értő belső jogászt, vagy ügyvédet indokolt igénybe venni, aki ellátja az ajánlatkérő jogi képviseletét. E kiválasztott jogász az ajánlatkérő kijelölt szakembereivel együttműködve lehet képes a jogorvoslat kivédésére és a közbeszerzési eljárás további kezelésére annak érdekében, hogy az ajánlatkérő érdekeinek megfelelően lefolytatható legyen, különösen az eljárás további ütemezése tekintetében. Gyakran előfordul, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárást megindító iratában kéri, hogy a Döntőbizottság hozzon úgynevezett ideiglenes intézkedést. E körbe tartozik a közbeszerzési eljárás felfüggesztése, a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltása, vagy az ajánlatkérő felszólítása, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. A Döntőbizottság az eset összes körülményei alapján akkor rendel el ideiglenes intézkedést, ha valószínűsíthető a Kbt. szabályainak, illetve alapelveinek megsértése, vagy ennek veszélye fennáll. Ha a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést rendel el, ez nagyban veszélyezteti a közbeszerzési eljárás elvárt időben történő befejezését. Az ideiglenes intézkedés ellen az ajánlatkérő gyakorlatilag nem tehet mást, minthogy részletesen írásban kifejti indokait, kérve az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntés megváltoztatását. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a Döntőbizottság szinte kivétel nélkül az ilyen kérésnek nem tesz eleget, hanem inkább arra törekszik, hogy az eljárást minél előbb befejezze. Ha a jogorvoslati eljárás résztvevői nem kérték, a Döntőbizottságnak nem kell tárgyalást tartania, csak ha ezt szükségesnek tartja. Az esetek többségében tárgyalás tartására sor kerül, amelyről a Döntőbizottság előzetesen írásban értesíti az érdekelteket. A Döntőbizottság szinte kivétel nélkül egyetlen tárgyalást tart, ezért az ajánlatkérőnek fel kell készülnie arra, hogy lényeges mondandóját a tárgyalás megtartása előtt írásban kifejtse, illetve legkésőbb a tárgyaláson előadja. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntőbizottsági eljárást áthatják az államigazgatási eljárás szabályai, amiből az következik, hogy a Döntőbizottság nem köteles az ajánlatkérőnek megküldeni a kérelmező, vagy más személyek által becsatolt iratokat. Az ajánlatkérő akkor jár el gondosan, ha jogásza folyamatosan – betekintés útján – figyelemmel kíséri a Döntőbizottsághoz az ügyben érkező beadványokat, mert csak így kerülheti el a nem várt meglepetést. A tárgyalás hasonlít a bírósági tárgyalásra, az iratismertetés után a kérelmező, a kérelmezett és az egyéb érdekeltek kifejthetik álláspontjukat, illetőleg kötelesek megválaszolni a Döntőbizottság által feltett kérdéseket. Javasolható, hogy az ajánlatkérőt a tárgyaláson belső jogásza vagy ügyvéd képviselje, ezen kívül vegyen

Európa itt épül

122

részt az ajánlatkérő részéről az a képviseleti jogosultsággal rendelkező személy, aki a nem jogi kérdések tekintetében válaszolni tud a kérdésekre. A Döntőbizottság tipikusan a tárgyaláson tesz eleget tényállás tisztázási kötelezettségének. A Döntőbizottság három tagú eljáró tanácsának elnöke a tárgyalás végén felteszi a kérdést az ügyfeleknek, hogy van-e még előadni valójuk, majd ezt követően a tárgyalást berekeszti. A Döntőbizottság a nyilvános tárgyalás berekesztését követően, írásban küldi meg határozatát az eljárás résztvevőinek. A Döntőbizottság szármára a Kbt. szűk időbeli korlátokat állít. Ha a Döntőbizottság nem tart tárgyalást, általános szabályként tizenöt napon belül köteles határozatot hozni. Ha tárgyalást tart ez a határidő harminc nap. E határidő egy alkalommal, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható. A Döntőbizottság általában a közbeszerzési eljárás során észlelt jogszabálysértések körében jár el. A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-.be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult ügyben is döntést hozhasson. Ez esetben az elintézési határidő hatvan nap, amely tíz nappal meghosszabbítható. A Döntőbizottság az ügy résztvevőjét ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja bizonyos esetekben. Erre példa, ha hamis adat közlésére, az ügy elbírálása szempontjából lényeges adat elhallgatására, vagy a kért felvilágosítás nem, vagy nem megfelelő időre történő megadására kerül sor. Azt, hogy a Döntőbizottság milyen érdemi határozatot hozhat, a Kbt. pontosan és részletesen felsorolja. A Döntőbizottság tipikusan a kérelmet vagy elutasítja, vagy jogsértést állapít meg. Ez utóbbi esetkörben további szigorú jogkövetkezményeket is alkalmazhat. Ezek közül az ajánlatkérő számára a leggyakoribb fenyegetettséget a bírság kiszabása jelenti. Ennek kiszabására kerülhet sor a Kbt. szabályait megszegő ajánlatkérővel, valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Döntőbizottság bírságot köteles kiszabni, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg. Az ajánlatkérő ugyancsak bírságra számíthat a szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése esetén, vagy ha az éves statisztikai összegzését nem, vagy nem megfelelő időben küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának. Bírság kiszabásakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegeli, ideérve a szándékosság kérdéskörét is. A bírság összege általában a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet, kirívóan súlyos jogsértésnek minősül viszont a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése, ekkor a bírság mértékére szintén a fenti szabály irányadó, de nem lehet kevesebb kettőmillió forintnál, természetes személy esetén pedig kettőszázezer forintnál. A Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelem előterjesztőjét kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj (jelenleg százötvenezer forint) és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült. E körbe tartozik többek között: a tanú, a szakértő, a tolmács díja, a fordítási költség, az ügyvéd megbízási díja, stb. A Döntőbizottság hivatalból köteles jogorvoslati eljárást indítani, ha ezt az erre a Kbt.-ben felhatalmazott szervezetek vagy személyek kezdeményezik. E körbe tartozik többek között a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, a Közbeszerzések Tanácsának tagja, illetve elnöke, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, stb.

Európa itt épül

123

XII.2.2. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata A korábbi gyakorlattól eltérően nem csupán a Döntőbizottság érdemi, hanem az eljárás során hozott egyéb határozatát is meg lehet bíróság előtt támadni, például a rendbírságot kiszabó határozatot. Jelentősége ugyanakkor inkább az érdemi határozat elleni bírósági útnak van, ezért itt erre térünk ki röviden. A Döntőbizottság eljárásában nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, azaz ha a Döntőbizottság a kérelmen kívüli jogsértésről is tudomást szerez, e tekintetben is érdemi határozatot köteles hozni, addig a közigazgatási bírósági eljárásban más a helyzet. Ha a Döntőbizottság határozatát az erre jogosult keresettel megtámadja, a bíróság kizárólag a keresetben megjelölt jogsértés megtörténtét, vagy meg nem történtét vizsgálja. A bíróság vizsgálata arra korlátozódik, hogy a Döntőbizottság határozata jogszerű vagy sem. Erre tekintettel kedvezőtlen jogorvoslati döntés bírósági támadása esetén alaposan át kell tekintetni a határozatot, hogy minden sérelmes rendelkezés említésre kerüljön a keresetlevélben, különben a bíróság a kérdéssel nem foglalkozik. A közigazgatási bíróság ugyancsak nem foglalkozik polgári jogi kérdésekkel, így azzal, hogy a szerződés semmis vagy sem, jár-e kártérítés a kérelmezőnek vagy sem, stb. E kérdések tekintetében külön pert lehet indítani, ennek azonban feltétele, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság - illetve a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság - a jogsértést jogerősen megállapítsa. Fontos gyakorlati tanács az is, hogy a keresetlevelet a szokásoktól eltérően nem a bíróságon kell benyújtani, hanem a Döntőbizottságnál, természetesen a bírósághoz címezve. Többször előfordult az, hogy a támadni kívánó fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be a keresetlevelet, helytelenül, és mikor a bíróság visszaküldte azt, a benyújtásra nyitva álló határidő letelt már. Pénzügyileg is érzékenyen érintheti az ajánlatkérőket egy esetleges bírság, különösen ha arra gondolunk, hogy a kedvezményezettek között több kis költségvetéssel rendelkező önkormányzat is lehet. Már számos példa volt arra, hogy a bírság megfizetése igen nagy terhet jelentett az ajánlatkérő számára. XII.3. A közösségi szintű jogorvoslat Mint korábban említettük a kétcsatornás jogorvoslati rendszerben a hangsúly a tagállami jogorvoslaton van, azonban ezzel párhuzamosan, vagy a tagállami jogorvoslat mellőzésével közösségi szintű jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető. Ennek lényege az, hogy egyértelmű és nyilvánvaló közösségi jogsértés esetén panasszal lehet fordulni az Európai Bizottsághoz. Erre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötésre még nem került sor. A közösségi jog megsértése igen sokféle lehet, ezek jó része a közösségi jognak a tagállam által való nem megfelelő átültetéséből adódik, de természetesen más jellegű jogsértések is szóba jöhetnek. Az Európai Bizottság eljárása A panasz díjmentes, a Bizottság számra megküldhető postai úton, telefax igénybevételével, e-mail útján, vagy akár a tagállami szerven keresztül is. A panaszos kérheti panaszának bizalmi kezelését. A Bizottság a panaszt kivizsgálja, ha indokoltnak tartja értesíti a tagállamot és az ajánlatkérőt. Az érintett tagállam köteles kormányzati beszerzés esetén huszonegy, közüzemi beszerzési eljárásnál pedig harminc napon belül válaszolni. A válasz háromféle lehet:

Európa itt épül

124

• • •

megerősítés, hogy a jogsértést már orvosolták; indokolt alátámasztás arra vonatkozóan, miért nem történt meg az orvoslás; értesítés arról, hogy a szerződéskötést felfüggesztették.

Ha a tagállami jogorvoslati eljárás folyamatban van, annak eredményéről a tagállam köteles beszámolni. A Bizottság megvizsgálja a tagállami választ, ha azt megfelelőnek tartja, vagy a jogsértés jelentéktelen, az eljárást megszünteti. Ha azonban arra a következtetésre jut, hogy a válasz nem megfelelő, indokolt véleményt ad a tagállamnak, amelyben felhívja, hogy ha a Bizottság által meghatározott időintervallumon belül (általában két hónap) nem orvosolja a jogsértést, az Európai Bíróság előtt eljárást fog kezdeményezni. A kialakult gyakorlat szerint annak nincs jelentősége, hogy a közösségi jogorvoslattal esetlegesen párhuzamosan elindított tagállami jogorvoslat már befejeződött. Ha a Bizottság közösségi jogsértést állapít meg, következetes abban, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé utalja. Sürgősség esetén a Bizottság az eljárás megindításával egyidejűleg ideiglenes intézkedést kérhet. Az Európai Bíróság dönt az elé utalt kérdésben. Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem teszi meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a tagállamra kényszerítő bírság szabható ki, az összes körülmény mérlegelésével. A közösségi jog megtartása felett közösségi szinten elsősorban a Bizottság őrködik, és ha a tagállam intézkedését nem tartja megfelelőnek, az Európai Bíróság eljárását kezdeményezheti, amely ítéletével marasztalhatja az érintett tagállamot. Abban az esetben pedig, ha az Európai Bíróság a jogsértést megállapítja, az a panaszos, aki egykor a panaszával a Bizottsághoz fordult, a saját nemzeti bírósága előtt kártérítést követelhet. Az Európai Bíróság még egy esetkörben lehet kihatással a jogorvoslati eljárásokra, ez pedig az, amikor a tagállami jogorvoslati eljárás során akár a Döntőbizottság, akár a magyar bíróság bizonytalan a közösségi jog értelmezése tekintetében és ezzel kapcsolatban az Európai Bírósághoz fordul. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a hazai jogorvoslati eljárásokban várhatóan a kérelmező - ha érdeke úgy kívánja - mindent megtesz majd annak érdekében, hogy rámutatva a közösségi jog értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságra, rávegye a Döntőbizottságot, illetőleg a közigazgatási bíróságot, hogy előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz forduljon. Ha pedig erre sor kerül, ez nagyban elnehezítheti a közbeszerzési eljárást, mivel a Döntőbizottság, illetve a bíróság saját eljárását az Európai Bíróság döntéshozataláig felfüggeszti. A jogorvoslattal kapcsolatban eddig elmondottakból jól látszik, hogy az ajánlatkérő számára a projekt megvalósítása tekintetében igen nagy kockázatot jelent, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban akár egy vagy több jogorvoslati eljárás is indulhat. Nem mondhatni, hogy gyakran, de kétségtelen, hogy előfordul, hogy egy közbeszerzési eljárás lefolytatása során akár két-három vagy több jogorvoslati eljárás is indul. Ez pedig nagyban megnehezítheti a célok megvalósulását, az uniós támogatások felhasználását.

Európa itt épül

125