ÚTMUTATÓ
ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése
KEOP 1.1.1. pályázati konstrukció
A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Összefoglaló ...................................................................................................................... 5 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása ........................... 6 2.1. A projektgazda bemutatása ............................................................................. 6 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai ............. 9 3. Háttér, környezet........................................................................................................... 12 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása ............................................................ 12 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása............................................. 14 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ....................................................... 16 4.1. Helyzetértékelés ............................................................................................... 16 4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása .......... 18 4.3. Célkitűzések....................................................................................................... 20 4.4. Indikátorok......................................................................................................... 21 4.5. A projektjavaslat célcsoportjai....................................................................... 22 5. A költség-haszon elemzés általános feltételezései ................................................. 23 6. Változatelemzés ............................................................................................................. 24 6.1. A változatelemzés módszere .......................................................................... 24 6.2. Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében ...................... 24 6.3. A projekt nélküli eset – „0” változat ............................................................. 24 6.4. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása .............................................................................. 26 6.5. „A”, „B”, „C”…. projektváltozatok .................................................................. 27 6.6. A változatok értékelése ................................................................................... 30 7. A projektjavaslat ütemezése és költségvetése........................................................ 31 7.1. A projekt előkészítettségének bemutatása ................................................. 31 7.2. Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre............................... 32 7.3. A projekt megvalósításának ütemterve ....................................................... 35 8. Rövidítések...................................................................................................................... 36 9. A tanulmány mellékletei............................................................................................... 37
2
Bevezetés
A 2007-2013-as programozási időszakra a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatai mentén továbbfejlesztette és alkalmazza, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az előbbiek alapján kialakított, 2007-2013-as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók, sablonok és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan. A projekt előkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése az EMT útmutató és általános sablon alapján. Az EMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy papíralapú adatlap kitöltése, mely a projektjavaslatról csak a legfontosabb információkat tartalmazza, ezeknek azonban összhangban kell lenniük az EMT tartalmával. A projektjavaslat elbírálásához részletes, szakmai háttéranyagként, indoklásként az EMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy az általános sablon és útmutató alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak célszerű követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni azt a változatot, melynek részletes műszaki és gazdasági elemzését a részletes megvalósíthatósági tanulmány mutatja be. Ennek megfelelően az előzetes megvalósíthatósági tanulmány útmutató a következő logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitűzése; 3. a célkitűzések megvalósításának módjai, azaz különböző változatok bemutatása; 4. változatok definiált kiválasztása;
módszertan
szerinti
összehasonlítása,
egy
változat
5. végül a kiválasztott változat részletes kidolgozásának ismertetése, azaz a projektfejlesztés munkaterve. 1
255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból,
az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól
3
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – a részletes megvalósíthatósági tanulmány útmutató által meghatározott szerkezet szerint – milyen további vizsgálatok, elemzések szükségesek, illetve röviden be kell mutatni a szükséges tervezési lépésekhez alkalmazni kívánt módszertant. A projektjavaslat további kidolgozásához szükséges tevékenységekhez költségeket kell rendelni. Ez alapján lesz megállapítható, hogy mekkora a projekt előkészítés teljes költségvetése és hogy ehhez a leendő támogató milyen mértékben tud hozzájárulni, illetve milyen mértékű/összegű önerőt kell biztosítania a projektgazdának.
FONTOS! Az EMT útmutató és általános sablon a 2007-2013-as programozási időszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az EMT formátumát, és alapvető követelményeit, melyek pályázati konstrukciónként eltérőek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó EMT útmutatót használni! Az útmutató és az általános sablon célja, hogy a projektjavaslatok előzetes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Így egyrészt megkönnyíti a beérkező projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítői minden kérdésre kitérjenek, és kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az EMT-n keresztül, ugyanis ezek hiányában a projektjavaslat elutasításra kerülhet. A fentiek miatt az EMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez az általános sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Különösen akkor fordulhat elő ilyen, ha a projekt nem a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozik, hanem annak olyan önálló részére (elsősorban szelektív gyűjtési rendszer, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése), ami a pályázati feltételek szerint külön is támogatható. Ekkor ugyanis nem szükséges a többi hulladékgazdálkodási részterületre vonatkozó adatok bemutatása (pl. csak a szelektív gyűjtési rendszer fejlesztésére irányuló projekt esetén nem kell bemutatni a lerakásra vonatkozó adatokat).
4
1
Összefoglaló
A projekt javaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további előkészítő munkákról és folyamatokról. Az összefoglaló terjedelme az általános sablonban található táblázaton kívül 1-2 oldal legyen. A vezetői összefoglalónak tartalmaznia kell a projektjavaslat leglényegesebb elemeit, és egyértelműen alá kell támasztania, hogy a projektjavaslat továbbfejlesztésére és az abban foglaltak későbbi megvalósítására szükség van-e, ill. a részletes projektjavaslat kidolgozásához előkészítési támogatás szükséges-e. Javasolt vázlat: 1) EMT főbb következtetései (6. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változatok rövid bemutatása (5. pont alapján) 3) Kidolgozás és megvalósítás javasolt ütem- és intézkedési tervének rövid ismertetése (7. pont alapján)
5
2
A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása
2.1
A projektgazda bemutatása
A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt végrehajtására, az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, esetleg a projektmenedzsment szervezet kiválasztásának (tervezett) módját. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett és kidolgozásra javasolt változat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan itt leírtakon kell alapulnia. Először a projektgazdára vonatkozóan kell bemutatni, hogy a projektgazda (azaz a megvalósítója 2 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt előkészítésére és végrehajtására. Jelen pontban azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az első fordulót követő projektfejlesztési szakasz eredményeképpen a pályázó személye megváltozhat (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre). Amennyiben jelen projektjavaslat (1. forduló), valamint a kidolgozandó projektjavaslat (2. forduló) benyújtójának személye várhatóan különbözni fog, jelen pont 2.1.3. pontját az EMT 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan is ki kell tölteni.
2.1.1
A projektgazda adatai a projekt előkészítés szakaszában
A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a projekt adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) kifejteni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt előkészítés támogatási összegét módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a …. szóló 1992. évi LXXIV. tv. 4. § ? szakasza alapján.
2
255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2.§ 1) bekezdés o) pont
6
Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte stb. valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői.)
2.1.2
Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok
Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az előkészítést érintő eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: a szervezeti felépítés és működés különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az előkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben önkormányzati társulást, vagy egyéb együttműködési formát kíván létrehozni, és az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll, fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is. A projekt előkészítés finanszírozásának szabályait: Társulások és egyéb együttműködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %os aránya. Az 1. fordulós együttműködésre vonatkozó megállapodás másolatát pályázatához csatolnia kell. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, vagy egyéb együttműködési forma a sablonban található táblázat szerint mutassa be, hogy önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli társulást, vagy éppen egyéb együttműködési formát hozott már létre, illetve melyek az együttműködés főbb pontjai. (Egyéb együttműködési forma lehet pl. költségvetési szervek tömörülése, ill. azok a vegyes együttműködések, ahol az önkormányzatok költségvetési szervekkel, ill. más szervezetekkel működnek együtt.) A különböző társulási és együttműködési formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található táblázat kitöltésével. Társulásban résztvevő önkormányzatok: Gesztor önkormányzat: Az 1997. évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás azon tagját kell megadni, amely az adott társulás nevében és érdekében eljárni jogosult a társulási megállapodás alapján. Jogi személyiségű társulás esetén nem alkalmazható. Partner / projektben résztvevő önkormányzatok: A 1997. évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás gesztor önkormányzaton kívüli azon tagokat jelölje meg, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. A 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint az 1997. évi CXXXV. tv.-ben meghatározott jogi személyiségű társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni.
7
Projekten kívüli tagok: Olyan önkormányzat, aki tagja a társulásnak, de a projektben nem vesz részt, tehát a finanszírozáshoz nem járul hozzá, és a beruházás következtében vagyont nem fog szerezni. Egyéb együttműködések nem önkormányzati tagjai: Gesztor szervezet alatt az egyéb együttműködések gesztor szervezetét értjük, amely az adott együttműködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttműködési megállapodás alapján. Ilyen gesztor szervezet megjelenítésére akkor van lehetőség, ha a projekt jelentős része állami tulajdonú közművagyon fejlesztésére irányul. Amennyiben a gesztor nem költségvetési szerv, akkor be kell mutatni, hogy a bevont szervezet miképpen felel meg a ??16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25-26. §-ában foglalt szabályoknak. Egyéb partnerek: Az egyéb együttműködések gesztor szervezetén, valamint önkormányzati tagjain kívüli azon tagokat kell megadni, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és/vagy a projekt eredményeként létrejövő vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. Ilyen partnerek megjelenítése akkor lehetséges, ha a projektben van állami tulajdonú fejlesztési feladat. Amennyiben a partner nem költségvetési szerv, akkor be kell mutatni, hogy a bevont szervezet miképpen felel meg a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25-26. §-ában foglalt szabályoknak. Nem önkormányzati tagok esetében részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szerepét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés jogi, illetve szerződéses megalapozottságát. A társulásban részt vevő önkormányzatok és egyéb tagokra vonatkozó információk kitöltésénél Finanszírozás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mértéke és aránya. Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma. Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projekt keretében, (igen/nem). Tulajdonjogot (igen/nem).
2.1.3
szerez:
A
település
tulajdonjogot
szerez-e
jelen
projekt
keretében,
Projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában
Amennyiben a projektjavaslat és a már végleges projekt benyújtójának személye különbözik, jelen pontban kell bemutatni az előzetes megvalósíthatósági tanulmány 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan a 2.1.1. valamint a 2.1.2. pontokban meghatározottakra vonatkozó elképzeléseket. Ha még nem teljes körűen tisztázott, hogy a projektmegvalósítás fázisában milyen jogi és szabályozási keretek között működnek együtt a partnerek, illetve még nem tisztázott a projekt megvalósításban résztvevők köre, be kell mutatni a struktúra kialakításának ütemtervét (7.2.1 pontban).
8
2.2
A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai
Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projektjavaslat előkészítésének kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelősei és végrehajtói.
2.2.1
Projekt előkészítés
Be kell mutatni az előkészítési munkákat koordináló szervezet felépítését, szerződéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. Az előkészítéssel kapcsolatos feladat- és munkamegosztás és felelősségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket: •
a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) való kapcsolattartás,
•
jelentéstétel, ellenőrzés,
•
minőségbiztosítás,
•
pénzügyi feladatok,
•
dokumentálás.
Ezeket legalább a következő munkafázisokra részletezni kell: tervezési, előkészítési munkák közbeszerzése, lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása és esetleg a beruházás megvalósítási munkák közbeszerzése. A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! Az előkészítésért felelős projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő (és később alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelősségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell. A projekt előkészítésére felállított vagy felállításra kerülő szervezetet az általános sablonban található táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni.
Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerű
9
ezekből kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató 3 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat. Funkció/ beosztás A szervezet irányítása/pro jektmenedzsment szervezet vezetője
A műszaki ügyek intézése/műsz aki ügyintéző(k)
Pénzügyek intézése/ügyi ntéző(k)
Jogi ügyek intézése/ügyi ntéző
Belső ellenőrzés/bel ső ellenőr
3
Fő feladatok Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért és projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházástervezési tapasztalata, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az előkészítés és a megvalósítás során. A létszámot alapvetően annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerű az üzemeltetőt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, műszaki végzettségre. Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése. A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függően lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belső erőforrást használni.
Közbeszerzési ügyek intézése/taan ácsadó
Közbeszerzési tanácsadó
PR, a nyilvánosság
Kötelező tájékoztatási feladatok (emléktáblák stb.) vagy a projekt előkészítésen belül önálló
Az úgynevezett PIU Útmutató a következő internetes helyről tölthető le:
10
Munkaidőszükséglet 1 fő teljes munkaidőben
1-3 fő projektmérettől és a későbbiekben a mérnökkel kötött szerződés függvényében
1-2 fő teljes munkaidőben.
eseti
Szervezeti és működési szabályzattól függően, folyamatosan, nem teljes munkaidőben szükséges. közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása esetén szakaszosan teljes munkaidős intenzitás is indokolt lehet jellemzően eseti külső szerződéssel. www.nfu.hu
Funkció/ beosztás tájékoztatása/ ügyintéző Egyéb feladatok/ügyi ntéző(k)
2.2.2
Fő feladatok elem (kampány, piackutatás, környezeti nevelés stb.) Pl. a szükséges képzések szervezése, horizontális vállalások gondozása, társadalmi egyeztetések, koordináció
Munkaidőszükséglet
eseti.
Projekt megvalósítás
Röviden be kell mutatni a projektgazda koncepcióját a projekt lebonyolítási fázisára vonatkozó menedzsment struktúráról, különös tekintettel arra az esetre, ha a projektjavaslatot nem az készíti elő, aki később a projekt végrehajtója lesz. Amennyiben ez ismert, akkor ezt a körülményt (az okokat, ettől vár előnyöket stb.) is meg kell adni.
11
3
Háttér, környezet
A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és működtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6.2 pont), továbbá azon társadalmi-gazdaságikörnyezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Ahol a megértést segíti, az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
3.1 3.1.1
Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek.
Az általános sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület, a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosulhat. Alapvető követelmény az egységes projektterület létrehozása, de lehetőség van arra, hogy azokat a területeket, amelyek az EMT készítésekor még nem csatlakoztak a projekthez, a projekt előkészítési szakaszában vonják be a projektbe (pl. társulásba). Ebben az esetben a kockázatok bemutatásakor (5.3.5 pont) részletesen ki kell térni azokra a lépésekre, amely az egységes projektterület eléréséhez szükségesek, és elemezni kell annak a kockázatát, ha az egységes projektterület nem jön létre. Ebben az esetben a kockázatok bemutatásakor (5.3.5 pont) részletesen ki kell térni azokra a lépésekre, amely az egységes projektterület eléréséhez szükségesek, és elemezni kell annak a kockázatát, ha az egységes projektterület nem jön létre.
3.1.2
A terület természeti környezete
Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti
12
vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleg műszaki megoldásokat. A tervezett projektterület bemutatásakor az alábbi tényezőkre kell kitérni: •
a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságai,
•
erózióveszély,
•
a földtani közeg mozgása általi veszélyeztetettség,
•
külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi érintettség,
•
külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű terület érintettsége,
•
árvíz- és belvízveszély, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező terület érintettsége,
•
külön jogszabály szerinti természeti terület, védett és fokozottan védett természeti terület, valamint az Európai Közösségi jelentőségű terület (Natura 2000 terület) érintettsége, amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le,
•
védetté nyilvánított régészeti lelőhely, műemléki ingatlan, műemléki környezet és műemléki jelentőségű terület érintettsége,
•
energiaszállító vezetékek védősávja,
•
működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területének érintettsége, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt terület érintettsége,
•
azon földrengésveszélyes terület érintettsége, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) elérheti a VI. fokozatot,
•
a terület érzékenysége, sérülékenysége,
•
az ivóvízbázis veszélyeztetettsége,
•
a környező lakó- és üdülőépületek, felszíni vizek érintettsége (védőtávolságok),
•
minden olyan fel nem sorolt tényező, amit a pályázó az érintett környezet és lakosok szempontjából fontosnak tart.
Hulladéklerakó tervezett építése esetén minden egyes tényező elemzése kötelező.
3.1.3
Jellemző településszerkezet
Ismertetendő a 3.1.1 pontban megadott területen található valamennyi belterület, valamint az azokon jellemzően előforduló településszerkezet (települések sűrűsége, térbeli
13
elrendezése, a beépítettség karaktere: falusias, kertvárosi, kisvárosi, lakótelep-paneles, lakóparkos stb.). A jellemző településszerkezeti leírások az alternatívák körének behatárolását is elősegítik. Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség 4 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok 5 területét, akkor ezt külön meg kell említeni Számszerűsítve be kell mutatni az adott területen található lakások számát lakás/település mértékegységben, az érintett lakosszámot fő/település mértékegységen. Meg kell adni a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb népességű települések és ezek belterületének határától közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi, szelektív gyűjtés, illetve szerves hulladék lerakótól történő eltérítése céljából létrehozott hulladékgazdálkodási társuláshoz nem tartozó települések listáját. Számszerűsíteni kell a tervezett projektben résztvevő települések belterülete határának távolságát a már meglévő és a tervezett hulladékkezelő létesítményektől.
3.2 3.2.1
Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák
Statisztikai mutatókkal meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 10 évre visszamenőleg), munkanélküliségi ráta). Figyelembe kell venni a 3.1.1 pontban bemutatott földrajzi környezetet. A demográfiai helyzet alakulását az elmúlt 10 évben, valamint a várható alakulását (és ennek következményeit a hulladékgazdálkodási rendszer szempontjából) a fejlesztés és a fejlesztéssel megvalósuló beruházás működésének várható időtartamára grafikonon is be kell mutatni. Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is.
3.2.2
Gazdasági jellemzők
Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresők arányát, munkanélküliségi adatokat, működő vállalkozások számát, méret szerinti összetételét, a legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat. A projektterület egészét bemutató, az ott található létesítményeket is feltüntető térképvázlatot csatolni kell!
4
5
meglévő
64/2004. (IV.15) Korm.rendelet 3. számú melléklete, 240/2006 (XI.30.) Korm.rendelet 5. melléklete
Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint
14
hulladékkezelési
A meghatározó létesítmények, ill. jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek, ill. egyéb nem szórványszerűen lakott külterületek elhelyezkedését grafikusan is jelezni kell a térképvázlatokon. A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden be kell mutatni az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú (ideértve a települési hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó háttéripart és kereskedelmet is) fejlesztéseit (a forrás pontos megjelölésével) és a folyamatban lévő kapcsolódó beruházásokat az érintett földrajzi területen. Ezenfelül be kell mutatni a helyi és területi hulladékgazdálkodási tervekhez igazodó viszonyt, bemutatva azok rövid- és középtávú általános terület- és településfejlesztési tervekkel, programokkal, fejlesztésekkel létesített kapcsolatát. Amennyiben a hulladékkezelés során (nem a közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő) nem települési hulladékokat is be akarnak fogadni, ismertetni kell az ipari üzemek és a hulladékgazdálkodási/hulladékkezelési rendszer közti megállapodásokat. (A megállapodások, nyilatkozatok, szerződések másolatát mellékletben kell megadni.) A projekt nem települési hulladékok kezelésére irányuló fejlesztési hányada, amennyiben az adott hulladékok elszállítása nem képezi a közszolgáltatás részét, nem támogatható műszaki tartalom.
3.2.3
Társadalmi jellemzők
Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a lakosság díjfizetőképessége és díjfizetési hajlandósága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. Itt kell bemutatni a kiemelt esélyegyenlőségi csoportok jelenlétét, helyzetét, képviseletét is.
15
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat.
4.1
Helyzetértékelés
Az előbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt későbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. Fejlesztendő tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelőző, követő folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerűsítése, bővítése, a projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendő tevékenység egyértelmű és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a tervezéskori állapot kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység és annak tágabb környezetének működési tapasztalatait. A projekt által érintett hulladékgazdálkodási térség jelenlegi települési szilárdhulladékgazdálkodási tevékenységének bemutatása során az alábbi részletes információkat kell megadni (az információk megadása során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, valamint az EU hatályos rendeleteiben foglalt fogalmi rendszert kell használni): A számszerűsíthető fajlagos (éves) adatokat lehetőség szerint 2000-től kezdődően évenkénti bontásban, táblázatos formában, esetlegesen grafikusan is ábrázolva, kell megadni. 1. A hulladékgazdálkodási térségben a települési szilárd hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését eredményező résztevékenység bemutatása, beleértve annak tervezését és ellenőrzését, az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. 2. A hulladékgazdálkodási térségben a hulladékkezelési résztevékenység bemutatása, beleértve a kapcsolódó tervezést és ellenőrzést, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. Az egyes szempontok kidolgozásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: -
a tevékenység jelenlegi működése: a hulladékkezelés általános jellegű ismertetése, a települési hulladékkezelési közszolgáltatásba, valamint a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma és aránya, a települési szilárdhulladék-
16
kezelés közszolgáltatás díjképzésének módja és a díj(ak) aktuális mértéke (a díj mértékét minden esetben meg kell adni Ft/t mértékegységben is), a hulladékgazdálkodási térségben képződő hulladékból a hasznosított (komposztált), az anyagában történő hasznosításra, az energetikai céllal történő hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra átadott hulladék mennyisége, minden olyan további hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános adat, ami a projekt szempontjából lényeges; -
a tevékenység során kezelt hulladék alapadatai (az adatokat EWC kódokhoz, kódcsoportokhoz rendelve kell megadni): a kötelezően ellátandó közszolgáltatás keretében elszállított, előkezelt (tömörített, mechanikai-biológiai előkezeléssel kezelt stb.) és ártalmatlanított (lerakott és energetikai hasznosítás mellett égetett) hulladék eredete (háztartási, nem háztartási települési, nem a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás keretében kezelt), fajlagos mennyisége (t/év) és eredet szerinti aránya, valamint a főbb komponensekre kiterjedő összetétele; a közszolgáltatás keretében szelektíven kezelt (gyűjtött, begyűjtött és válogatott) hulladékáramok eredete (háztartási, nem háztartási települési, nem települési közszolgáltatás eredetű), fajlagos mennyisége (t/év) és eredet szerinti aránya hulladékáramonkénti bontásban; a települési hulladékkal együtt kezelt (pl. nem települési közszolgáltatás) hulladékok EWC kód szerinti fajlagos mennyisége (t/év) és jellemző adatai; a komposztált (és komposztként hasznosított), valamint az anyagában történő hasznosításra átadott hulladékfrakciók éves mennyisége;
-
a tevékenységhez kapcsolódó meglévő létesítmények és eszközök (hulladékgyűjtő sziget, hulladékbegyűjtő udvar, hulladékátrakó-állomás, hulladékválogató-mű, hulladékkomposztáló-telep, anaerób hulladékelőkezelőtelep, mechanikai-biológiai hulladékelőkezelő-telep, építési és bontási hulladék előkezelő, hulladékégető-mű, cementmű, erőmű, inerthulladék-lerakó, települési szilárdhulladék-lerakó, veszélyeshulladék-lerakó, átrakóállomáshoz szükséges speciális szállítójárművek, szelektív hulladékkezeléshez szükséges speciális szállítójárművek, kötelezően ellátandó közszolgáltatás szállítójárművei stb.) megnevezése, száma, helye (település); járművek esetén telephelye (település), üzembe helyezésének dátuma (év); amennyiben a létesítmény beruházásához a magánszféra is hozzájárult, annak mértéke és formája; a létesítmények működési engedélyének érvényessége, a működés tervezett befejezési dátuma;
-
a meglévő létesítmények tulajdonviszonyai: az adott létesítmény tulajdonosai és tulajdoni hányaduk; amennyiben a hulladékkezelést szolgáló létesítményhez tartozó ingatlan tulajdonjogilag nem része a létesítménynek, annak tulajdonosa; minden olyan további, a létesítmények tulajdonviszonyaira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges;
-
a tevékenység fő folyamatai: az üzemeltetési szakaszban a hulladékkezelés folyamata létesítményenként/létesítménycsoportonként és az egyes létesítmények/létesítménycsoportok kapcsolatrendszere (a leíráshoz EWC kódos hulladékmérleget kell csatolni, a mérlegnek ki kell térnie az egyes technológiai folyamatok (különösen a mechanikai-biológiai hulladék-előkezelés és a komposztálás) technológiai veszteségeire is); amennyiben bármely tevékenység az utógondozási szakaszba került, akkor azt – az üzemeltetési szakaszhoz
17
hasonlóan – be kell mutatni; minden olyan további, a tevékenység fő folyamataira vonatkozó adat és ismeret, ami a projekt szempontjából lényeges; -
4.2
a folyamatokban résztvevő szervezetek (tulajdonos, vagyonkezelő, közszolgáltató, fenntartó-üzemeltető szervezet stb.): a hulladékkezelés létesítményeinek működtetésében és a hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítésében résztvevő szervezetek és azok kapcsolatrendszere.
A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása
A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell az alábbiak szerint a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését.
4.2.1
Jogszabályi, szakpolitikai előírás
Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintű szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerűségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. bizonyos kibocsátási határértékek betartása stb.). Ebben a fejezetben kell részletesen, akár műszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló – nem csak környezetvédelmi tárgyú 6 – jogszabályokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást:
6
•
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
•
a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény,
•
a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet,
•
a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet,
•
a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet,
•
a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet,
Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet
érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb.
18
•
a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet,
•
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet,
•
a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet,
•
a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet,
•
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet,
•
a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet,
•
a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet,
•
a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet,
•
a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet,
•
az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet,
•
a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet,
•
az elemek, akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet,
•
az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet;
•
az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet;
•
az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat;
•
a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet.
Be kell mutatni továbbá a projektnek a település(ek) területrendezési/szabályozási tervéhez történő kapcsolódását. E helyen szükséges összefoglalni a terület- és településfejlesztési tervekhez kapcsolódó olyan programokat, fejlesztéseket is, amelyek prognosztizálhatóan a településszerkezet változásához vezetnek.
19
4.2.2
Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség
Ismertetni kell, hogy melyek azok a műszaki, gazdasági, társadalmi tényezők, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület működő folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Illetve be kell mutatni, hogy a fejlesztési szükségszerűség mely elemei azok, melyek ugyan nem szakpolitikai vagy jogszabályi előírásból erednek (4.2.1 pont), azonban a rendszer pénzügyi, műszaki fenntarthatósága, vagy társadalmi szempontok indokolják. •
Műszaki igény merülhet fel elavult technológia korszerűsítésére, elégtelen kapacitás növelésére, új feladat megoldására stb.
•
Társadalmi igény, mint a tisztább, egészségesebb környezet iránti igény is erősítheti egy projektjavaslat megalapozottságát. E téren számot kell adni a lakosság bevonásáról a tervezési folyamat eddigi fázisába (pl. piackutatás eredménye, lakossági tájékoztatás stb.).
A szükségességnél igazolni kell az alábbiakat is: a) A pályázó a projektterületen jelenleg üzemelő hulladékgazdálkodási rendszert (a támogatásból létrejövő új elemek hatékony kiépítésének alátámasztására) kielégítően bemutatta. Ebből a szempontból a jelenleg üzemelő rendszer vizsgálatakor figyelembe kell venni a projekt területén kívül található, költség-hatékonyan igénybe vehető hulladékkezelési létesítményeket is. b) A pályázó kielégítően bizonyította, kapacitásokban hiány van a térségben.
4.3
hogy
a
hatékony
hulladékkezelési
Célkitűzések
Meg kell határozni az előbb (4.2.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat. A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: •
Lakossági, ellátási célok;
•
Környezetvédelmi és ökológiai célok.
A célokat elsősorban a jogszabályi előírásokból (4.2.1 pont) kell levezetni. Amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott határértékeket, hasznosítási arányokat stb. kell célul kitűzni az előírt határidőket is figyelembe véve. A lényegesebb jogszabályi előírásokat jelen útmutató 2. sz. melléklete tartalmazza. A különböző célkitűzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerűsíteni kell. A különböző célkitűzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különböző időtávokon, elérésüket különböző mutatókkal lehet mérni.
20
Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (pl. hulladéklerakó építése, illetve szelektív hulladékkezeléshez szükséges létesítmények létesítése stb.) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (pl. a szelektíven gyűjtött és hasznosított hulladék mennyiségének növelése, a biológiailag bontható szervas anyag tartalmú hulladék lerakásának csökkentése stb.). Az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (az érintett hulladékgazdálkodási térség környezeti állapotának javulása vagy a további romlás megakadályozása). Ez a célkitűzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: •
A célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsen meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható.
•
A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a későbbiekben igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők, valamint később fenntarthatók.
•
A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható.
Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan érvényesíti a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség horizontális alapelveket (ld. horizontális útmutatók).
4.4
Indikátorok
A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez (4.3 pont) különböző szintű mutatók tartoznak: A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. a hasznosított, hasznosításra átadott hulladék mennyisége). Az eredménymutatóknál lehetőség szerint a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3 pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. Az output mutatók a fejlesztés megvalósításának módjától is függenek, ezért azokat itt elegendő indikatív jelleggel bemutatni a preferált változat alapján. Az 1. fordulós adatlapon az indikátorokat az előkészítési szakaszra vonatkozóan kell szerepeltetni (elkészülő tanulmányok száma, beszerzett engedélyek száma, elkészített
21
közbeszerzési dokumentációk száma stb.). Ezeket nem itt, hanem a 7.2.1 pontban kell pontosan meghatározni, és az alapján az adatlapba feltölteni.
4.5
A projektjavaslat célcsoportjai
A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élővilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és működés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élők és tevékenykedők) is. A célcsoport(ok)at a 4.3 pontban meghatározott célkitűzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselőkkel, hatásterülettel, és később szerepet kapnak a költséghaszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. A hulladékgazdálkodási projektek elsődleges célcsoportja a szolgáltatással ellátandó állandó lakosok, intézmények és gazdálkodó szervezetek. A célcsoportba sorolhatók továbbá azok is, akik a létesítmény környezeti-közegészségügyi szolgáltatásából részesülnek, például turizmus vagy ingázás következtében.
22
5
A költség-haszon elemzés általános feltételezései
Ebben a pontban bemutatásra kerülnek azok az általános feltételezések, amelyek a költséghaszon elemzés valamennyi részére (6. pont Változatelemzés, 7.4 és 7.6 pontok Kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzése) érvényesek. Ebben a pontban különösen az alábbiakat kell megadni: •
Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer
•
Árfolyam
•
Infláció
•
Reálértéken történő tervezés
•
Vizsgált időtáv
•
A pénzügyi diszkontráta meghatározása
•
A társadalmi diszkontráta meghatározása
•
ÁFA
Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetők az Általános KHE útmutatóból.
23
6
Változatelemzés
Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplő és a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérő műszaki változatait összehasonlítani. Röviden össze kell foglalni az alkalmazott módszertant, illetve, indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külső tényezőket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közreműködő Szervezeti iránymutatás). Jelen konstrukció esetén 30 év az az időtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával. Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következő fejezetben (6.1 pont) bemutatásra kerülő változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék.
6.1
A változatelemzés módszere
Be kell mutatni, hogy melyik KH útmutató szerinti módszert (költség-hatékonyság elemzés, egyszerűsített költség-haszon elemzés, többszempontú értékelés) alkalmazzák. Jellemezni kell az alkalmazott módszert.
6.2
Előzetes elemzés a változatok meghatározása érdekében
Az előzetes vizsgálatok lényege, hogy olyan kérdésekben hozzon döntés, amelyek önmagukban megfelelően, lehetőség szerint egyszerű, általában költség-hatékonysági módszerekkel, illetve műszaki megvalósíthatóság alapján vizsgálhatóak.
6.3 6.3.1
A projekt nélküli eset – „0” változat A változat leírása, összefoglaló ismertetése
Ezzel a változattal azt kell bemutatni, hogy a fejlesztés nélkül hogyan folytatódna a fejlesztendő tevékenység. Ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét előidézték (4.2 pont). Meglévő rendszer esetén ez a változat nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és karbantartás hiányában a jellemzői romlani kezdenek. Ebben az esetben a „0” változat azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű
24
felújításokat a projektgazda saját erőforrásából legalább a jelenlegi műszaki színvonalon állapotban fenntartja. Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a későbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel.
6.3.2
Műszaki szempontok
Fel kell sorolni a tevékenység jellemző műszaki paramétereit. A változatot úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. az aktuális trendek, tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált időtávon. A sablonban található táblázatban be kell mutatni a ’0’ változat esetében szükségszerűen megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemeket, megadva a tervezett beruházás kapacitására, tervezett élettartamára, és beruházási költségére. Emellett ki kell térni arra, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása esetén – a jogszabályi előírások, az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségek be nem tartása következtében – rövid és középtávon milyen szankciókkal, milyen büntetésekkel lehet számolni. Be kell mutatni azt is, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása esetén a keletkező hulladék kezelése milyen módon valósul meg, be kell mutatni az egyes kezelési módokkal kezelt hulladék arányát a teljes keletkező hulladék mennyiségéhez képest (pl. lerakásra kerülő, komposztált stb.).
6.3.3
Hatások
A változatot úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált időtávon.
6.3.4
Gazdasági szempontok
Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatok forrását és az alkalmazott feltételezéseket (pl. inflációs ráta, reálköltségek változása) meg kell jelölni, és az egyes változatoknál is e szerint konzekvensen kell alkalmazni. Számot kell adni a várható bevételekről is, figyelembe véve többek között a díjak alakulását, a fizetési hajlandóság trendjét és a díjfizetésben érintettek körének változását is. Az adatokat arra a bázisévre kell megállapítani, amelyre a változat üzembe helyezését követő évet megjelölték. Fontos, hogy a működtetési költségekből és bevételekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos értékek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek és bevételének közelítő becslésére és a változatok összevetésére is.
25
Kérjük, hogy itt mutassa be a jelenleg alkalmazott díjpolitikát, valamint, hogy a jelenlegi árpolitika mellett a szükségletekhez képest milyen mértékben van lehetőség karbantartásra és fejlesztésre, továbbá mutassa be az üzemeltetés jelenlegi költségszerkezetét (bevételi, kiadási oldal).
6.3.5
Jogi, intézményi szempontok
Amennyiben releváns a 2.1 pontban bemutatott jelenlegi működtetői és tulajdonosi struktúra alapján meg kell határozni a jövőben prognosztizálható változásokat (pl. szerződéses struktúra). Külön ki kell térni a meglévő üzemeltetői szerződések érvényességének idejére és a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseire.
6.3.6
Kockázatok
Amennyiben értelmezhető vagy releváns, az alábbiak szerint kérjük a kockázatokat ismertetni: 1. Műszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk, hulladék ártalmatlanítása stb.) 2. Jogi szempont (a tevékenység folytatása határidőhöz kötött, kibocsátási határértékek változnak, jogszabályi/hatósági kötelezés van a folyamatok megváltoztatására, stb.) 3. Társadalmi szempont (lakossági elvárások változása, életminőség a környező településekhez képest, stb.) 4. Környezeti szempont (vízkészlet jó minőségének és mennyiségének megőrzése, fogyasztói tudatosság, kedvezőtlen és kedvezőtlen externáliák stb.) 5. Pénzügyi fenntarthatósági szempont (veszteséges üzemeltetés, stb.) 6. Gazdasági életképesség (létrehozott termékek és szolgáltatások piacának biztonsága díjfizetési hajlandóság, díjak megfizethetősége, a tevékenységhez felhasznált termékek és szolgáltatások piacának biztonsága) 7. Intézményi szempont (a folyamat szereplői közti megállapodások változása, az üzemeltetői struktúra változása, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.)
6.4
A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása
Röviden ismertetni kell – amennyiben volt ilyen – az RMT készítése során felmerült megvalósíthatatlan változatot, a megvalósíthatatlanság okát, mely lehet műszaki, pénzügyi/finanszírozási és jogi jellegű indok. Továbbá össze kell foglalni a korábban megvizsgált koncepcionális irányok elvetésének okát.
26
6.5
„A”, „B”, „C”…. projektváltozatok
Az EMT-ben bemutatott és később az elemzések által kiválasztott, továbbá a Közreműködő Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni a lenti tagolásnak megfelelően egymást követő fejezetekben (5.3, 5.4, 5.5, stb.). A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bővíthető. A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (6. pont), azokhoz megfelelő adatokat, információt kell bemutatni.
6.5.1
A változat leírása, műszaki ismertetése
Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változattal a beruházás hogyan éri el a 4.3 pontban definiált célkitűzéseit. Részletesen le kell írni a fejlesztési változatot, számszerűsítve a műszaki paramétereket, beruházási költségeket, a megvalósítani kívánt létesítmények kapacitását, helyét, a létesítményben folyó tevékenységeket, az egyes létesítményekben kezelni kívánt hulladék mennyiségét, az egyes hulladékkezelési technológiákból (pl. szelektív gyűjtés, mechanikaibiológiai kezelés) kikerülő végtermék további útját. Ismertetni kell a tervezés, engedélyezési folyamatok becsült költség és időszükségleteit. A műszaki ismertetés során ki kell térni az alábbiakra: •
a tervezett hulladékkezelési tevékenység során kezelt hulladék alapadatai;
•
a hulladékkezelési tevékenység fő folyamatai;
•
a folyamatokban résztvevő szervezetek (tulajdonos, vagyonkezelő, közszolgáltató, fenntartó-üzemeltető szervezet stb.).
A sablonban található táblázat kitöltésével be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést projektelemenként, ill. létesítményenként. Nem szabad azonban a számított kezelendő hulladékmennyiségnél nagyobb kapacitásra tervezni, amennyiben az műszaki-gazdasági szempontból nem indokolható vagy nem illeszkedik a pályázati konstrukció céljaihoz. A változatok elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy támogatás a hulladékkezelési rendszerben kezelni kívánt ipari hulladék kezeléséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez nem igényelhető. Kérjük, hogy általában is tekintse át a 2. fordulóra vonatkozó költségelszámolási szabályokat, és a változatokat annak ismeretében készítse el, hogy a nem elszámolható költségtételek finanszírozását teljes egészében önerőből kell majd megoldania.
6.5.2
Költségbecslés, bevételbecslés, közgazdasági és pénzügyi jellemzés
A közgazdasági költségek becslését a KH Útmutató szerint kell elvégezni. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni és a bázisévet meghatározni. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a
27
felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált időtávon (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). 6.5.2.1
Beruházási költségek
A beruházási költségeket fizikai mértékegységben a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget szét kell osztani a beruházási időszak egyes éveire. 6.5.2.2
Működési költségek
A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni, különösen a fajlagos költségeket az alábbi táblázat szerinti struktúrában. 6.5.2.3
Maradványérték
A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök piaci értéke a vizsgált időszak végén. 6.5.2.4
Költségek összegzése
Az alábbi táblázatban kell összefoglalni a költségbecslés eredményét a pénzügyi és a közgazdasági költségekre külön táblázatban. 6.5.2.5
Pénzügyi bevételek becslése
Amennyiben bevételek keletkeznek, akkor jelen egyszerűsített útmutató nem alkalmazható, az Általános KHE útmutató alkalmazása kötelező. 6.5.2.6
Pénzügyi fenntarthatóság
Amennyiben a projekt jövedelemtermelőnek minősül, akkor az Általános KHE útmutató alkalmazása kötelező. A pénzügyi fenntarthatóságot az egyszerűsített elemzésben elegendő szövegesen bemutatni, értékelni a beruházás és működés pénzügyi költségei alapján. Az elemzést a KH Útmutató szerint kell elvégezni. A működtetési és beruházási költségekből készüljenek a projektre jellemző fajlagos (egységnyi kezelt hulladékmennyiségre, egységnyi lakosszámra (egy főre) stb. vonatkozó) költségek is, melyek alkalmasak lehetnek a változatok összevetésére. A sablonban található táblázat kitöltésével becsülni kell a létesítmény beruházási és fenntartási/üzemeltetési/bevételi költségeit.
28
Fontos, hogy az itt bemutatott költségek alapozzák meg a 7. pontban ismertetett pénzügyi és gazdasági költség-haszon elemzés bemenő adatait. 6.5.2.7
Gazdasági életképesség
A következők jellemzése szükséges: •
a tevékenységhez felhasznált termékek és szolgáltatások piacának biztonsága
•
a tevékenység során képződő melléktermékek, hulladékok megfelelő elhelyezésének, hasznosításának biztonsága
•
létrehozott termékek és szolgáltatások piacának biztonsága díjfizetési hajlandóság, díjak megfizethetősége (ez csak a jövedelemtermelő projektek esetében merül fel).
6.5.3
Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok
Be kell mutatni mind a projekt előkészítése, mind végrehajtása során a projekt területének, meglévő létesítmények és a megépülő létesítmények tervezett helyének a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait, valamint a megvalósulást követő működtetési és üzemeltetési viszonyokat.
6.5.4
A várható eredmények, hatások bemutatása
A fejezetben össze kell foglalni a projektváltozat megvalósulása nyomán a vizsgált időtávon (30 év) létrejövő eredményeket. Be kell mutatni a fejlesztés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követően a vizsgált időtávon. A környezeti hatásokra vonatkozólag az RMT célszerűen tartalmazza – értelemszerűen amennyiben a tervezett létesítmény(ek) a jogszabályok hatálya alá tartozik – a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti részletes vizsgálat főbb következtetéseit (felügyelőségi határozatokat, engedélyeket csatolva). Amennyiben az engedélyezés folyamatban van, pontosan (dokumentumok mellékletben történő csatolásával) be kell mutatni az engedélyezés helyzetét. Be kell mutatni az adott változat környezeti hatásainak rövid összefoglalását.
6.5.5
Kockázatok
Ismertetni kell a részletes projektjavaslat megvalósulását és működését veszélyeztető kockázatokat, az alábbiak szerint: 1. Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, kihasználtság biztosítása, helykiválasztás stb.) 2. Jogi szempont (a tevékenység folytatása határidőhöz kötött, kibocsátási határértékek változnak, jogszabályi/hatósági kötelezés van a folyamatok megváltoztatására, stb.)
29
3. Társadalmi szempont (lakossági elvárások változása, életminőség a környező településekhez képest, lakossági ellenállás stb.) 4. Környezeti szempont (környezetminőség megőrzése, fogyasztói tudatosság, kedvező és kedvezőtlen externáliák stb.) 5. Pénzügyi fenntarthatósági szempont (veszteséges üzemeltetés, stb.) 6. Gazdasági életképesség (létrehozott termékek és szolgáltatások piacának biztonsága (különösen komposzt, válogatott hulladékfrakciók stb.), díjfizetési hajlandóság, díjak megfizethetősége, a tevékenységhez felhasznált termékek és szolgáltatások piacának biztonsága) 7. Intézményi szempont (a folyamat szereplői közti megállapodások változása, az üzemeltetői struktúra változása, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, tulajdonviszonyok rendezetlensége stb.)
6.6
A változatok értékelése
Az értékelési módszer bemutatása A változatok értékelésének első lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt módszertant. Lehetséges módszereket a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató (továbbiakban KH Útmutató) tartalmaz (KH Útmutató 4. fejezet). Erre az útmutatóra való hivatkozásokat szükségszerűen és kötelező jelleggel be kell építeni a következő fejezetek (változat- és költség-haszon elemzés) megfelelő helyére. A módszertannak alkalmasnak kell lennie a különböző műszaki változatok azonos szempontok mentén történő, számszerűsített értékelésére, annak érdekében, hogy a változatok közötti választást megalapozza (pl. a több-szempontú elemzés). A változatok összehasonlítása során figyelemmel kell lenni a műszaki, jogszabályi, költséghatékonysági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi, műszaki szempontú fenntarthatósági szempontokra, a tulajdonviszonyokra, az önerő biztosíthatóságára, az egyes fázisok időigényére, az egyes kockázatokra. Értékelés Az értékelés a fejlesztendő változat térbeli és műszaki optimalizációja szolgálja a fenti szempontok érvényesítését. Be kell mutatni a fent ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz: •
a változatok összehasonlítását (ideértve hulladékkezelési díjak összehasonlítását is),
•
az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,
•
az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont további következtetéseket.
30
az
üzemeltetési
költségek
és
a
7
A projektjavaslat ütemezése és költségvetése
A fejezetben be kell mutatni, hogy a projektjavaslat kidolgozása milyen stádiumban van, illetve, hogy a kiválasztott változat részletes kidolgozása, műszaki előkészítése, ill. megvalósítása milyen tervezett ütemezés szerint és milyen költségekkel fog történni. Az ütemterveket úgy kell előkészíteni, hogy mind az előkészítés, mind a végrehajtás lebonyolítása gyorsan, de reális határidőkkel történjen. A fejezet célja, hogy a támogatókat meggyőzze arról, hogy a projektjavaslat támogatás és kidolgozás esetén megfelel a pályázati kiírásban és útmutatóban a befejezésre előírtakkal (1. forduló). Ennek első lépése annak bizonyítása, hogy a projekt előkészítést és megvalósítást ütemezetten, legfeljebb az előírt maximális időtartam alatt (a pályázati útmutató szerint) meg tudják valósítani. Jelezni kell, ha egyes tevékenységek megkezdése relatív, valamely esemény bekövetkezésétől függ (pl. engedélyezés). Bizonyos tervezési folyamatok, engedélyezés és közbeszerzés esetén az időtartamok tervezésekor a jogszabályban szereplő határidőket kell figyelembe venni. Az itt megadott előkészítési ütemezéstől a projektfejlesztés során a KSz egyetértésével el lehet térni, de csak akkor, ha a pályázati útmutatóban rögzített kötelező legkésőbbi befejezési dátumát ez nem változtatja, és azt a részletes megvalósíthatósági tanulmányban rögzítették. A megállapított költségvetésben belső átcsoportosítások indokolt esetben szintén lehetségesek, de a megítélt előkészítési támogatás összege később nem növelhető. A pályázat sikeressége esetén az előkészítésre vonatkozóan tehát az itt (és a projekt adatlapon) benyújtott ütemterv és költségterv kerül rögzítésre, míg a megvalósításra vonatkozóan a később esetlegesen felülvizsgált ütemterv és költségterv lesz majd a 2. fordulóban irányadó. Az ütemterveket táblázatos vagy Gantt-diagram formában kell csatolni.
7.1
A projekt előkészítettségének bemutatása
Ebben a fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projektfejlesztéssel kapcsolatosan milyen tevékenységeket kezdtek meg vagy fejeztek már be. Mutassa be a már rendelkezésre álló dokumentumokat, jelezve az elkészítés idejét, és amennyiben a pályázati útmutató alapján el tudja, és el kívánja számolni, akkor költségét is. •
a projekthez szükséges tanulmányok,
•
műszaki előkészítés (tervek, engedélyek), Fel kell sorolni, hogy a projekt előkészítésének előrehaladásához szükséges engedélyek, dokumentációk, tervek stb. milyen készültségi állapotban vannak legalább az alábbiak meghatározásával:
31
-
Terv, dokumentáció elkészülés dátuma (ha folyamatban van, a vállalkozói szerződés szerinti határideje),
-
Terv, dokumentáció engedélyező hatóság részére benyújtás dátuma,
-
Engedély száma, kibocsátó hatóság, kibocsátás dátuma, érvényességi ideje. A rendelkezésre álló engedélyek másolatát csatolni kell.
A meglévő dokumentumokat az általános sablonban található táblázatban kell rögzíteni, az adatlappal összhangban megadva az elszámolandó költségeket is. Ha az elszámolható költségek meghaladnák a 6.3. pontban bemutatott érték 6%-át, akkor valamennyi tétel elszámolható költségét arányosan rögzítenie kell. Számot kell adni a kedvezményezett belső szerződéses struktúrájáról (önkormányzati társulás helyzete stb.), valamint a projektmenedzsment kialakításának pillanatnyi állapotáról és a társadalmi egyeztetésben tett eddigi lépésekről is. A kapcsolódó szerződéseket a pályázathoz csatolni kell.
7.2
Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre
7.2.1 Intézkedési terv Az intézkedési terv alapja a projekt előkészítési tevékenységek sorozata. Olyan intézkedési tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy pozitív elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt teljes előkészítéséhez a megvalósítás megkezdéséig. Az előkészítési tevékenységek tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az előkészítési költségekre adható támogatás maximális összege a vonatkozó pályázati felhívásban meg van határozva. Az intézkedési tervnek ki kell térnie azon tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükségesek. Az intézkedési terv első lépéseként meg kell tervezni az előkészítés során szükséges elvégzendő feladatokat (7.1 ponttal összhangban). Legalább az alábbi tevékenységcsoportokkal kell tervezni, amennyiben még nem történt meg valamennyi ott szükséges lépés: •
Projektmenedzsment egység felállítása;
•
Lakosság tájékoztatása, önkormányzati társulás létrehozása;
•
Előkészítési tevékenységek közbeszerzési eljárása (tenderdokumentáció készítése, közbeszerzés lebonyolítás),
•
Részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés (nagyprojekt esetén angol nyelvű támogatási kérelem, környezeti hatások közérthető összefoglalója, és a rendelkezésre álló engedélyek fordítása is szükséges),
32
•
Műszaki tervek kidolgozása, kapcsolódó engedélyek megszerzése (figyelembe véve a pályázati útmutatóban megjelölt kötelezően benyújtandó engedélyeket);
•
Terület előkészítő nem földmunka jellegű tevékenységek (előzetes régészeti tanulmányok, területszerzés jogi előkészítése, lőszermentesítés előkészítése, talajmechanikai vizsgálatok);
•
Projekt megvalósítás közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása;
•
Második fordulóbeli projektgazda jogi státusának, szerződéses hátterének rendezése (partneri szerződések, társulási megállapodás, üzemeltetési struktúra kidolgozása).
Az egyes tevékenységcsoportokon belül részletezni kell az egyes tevékenységeket (létesítményenként/projektelemenként tervek, engedélyek stb.). A tevékenységek bemutatásához, illetve az igénybe venni kívánt előkészítési támogatásról az adatlappal összhangban ki kell tölteni az általános sablonban található táblázatot. Az itt meghatározott tevékenységek az előkészítési fázis output indikátorai lesznek, melyeket az adatlapon rögzíteni kell. A projektmenedzsment szervezet kialakításának tervezett lépéseit (2.2 ponttal összhangban) is rögzíteni kell, a nem konkretizálódott szempontokat illetően szükséges leírni, hogy milyen feladatokat kell még elvégezni, milyen megállapodásokat kell megkötni ahhoz, hogy az elvárt funkcióknak megfeleljen az előkészítést menedzselő szervezet. A leírásnak tartalmaznia kell a projektmenedzsment szervezet működéséhez szükséges erőforrásokat (humán és háttér-infrastruktúra biztosításához szükséges pénzügyi bontásban) és az erőforrás biztosításának bemutatását. (A pályázati útmutatónak megfelelően esetenként a menedzsment költségek a projekt előkészítés során is támogathatók.) Amennyiben a fent felsoroltak közül (szervezet, munkatársak, erőforrások) valamelyik tényező nem mutatható be pontosan, úgy ismertetni kell a projektgazda vonatkozó elképzeléseit/elvárásait, ill. hogy mikor és hogyan állítja fel és működteti a projekt menedzsment egységet. 7.2.2 Közbeszerzési terv Ezt követően a fenti előkészítő tevékenységekről közbeszerzési tervet kell készíteni az általános sablonban szereplő tartalommal. A teljes előkészítés beszerzése természetesen lefolytatható egyetlen eljárásban is, de ilyen tervezésekor kérjük, hogy mindenképpen számoljon a részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz kötött KSz jóváhagyási kötelezettséggel is. A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített időszükségletet. 7.2.3 Lebonyolítási terv Ezt követően fent ismertetett feladatokat táblázatos vagy Gantt diagram formában a lebonyolításra vonatkozó részletes ütemtervvel kell szemléltetni, mely az alábbi tagolás szerint mutatja be az egyes tevékenységeket.
33
•
projektindítás (az 1. fordulóbeli benyújtás időpontja plusz az értékelés időtartama a pályázati útmutató szerint),
•
előkészítési közbeszerzés(ek) értékelés, szerződéskötés),
•
projektmenedzsment szervezet felállítása,
•
lakossági tájékoztatás jelentős eseményei,
•
részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés elkészítése (ahhoz szükséges háttértanulmányok, mérések, pénzügyi és költség-haszon elemzés, környezeti hatásvizsgálat),
•
részletes megvalósíthatósági tanulmány KSz által jóváhagyása (ez problémamentes esetben 30 napot vesz igénybe, de az esetleges észrevételek átvezetésére kérjük, hagyjon tartalékidőt),
•
műszaki tervezés (építési engedélyes tervek, amennyiben a pályázati útmutató által előírt),
•
szükséges engedélyek megszerzése (pl. környezetvédelmi, építési),
•
2. fordulóbeli projektgazda szerződései, jogi státuszának rendezése,
•
2. fordulós önrész finanszírozáshoz szükséges lépések,
•
terület-előkészítés (földtulajdon lőszermentesítési munkák),
•
2. fordulóba való benyújtás dátuma,
•
2. fordulós tenderdokumentációk elkészítése,
•
1. fordulós pályázat zárójelentésének elkészítése és benyújtása.
lebonyolítása
szerzés
(tenderdokumentáció,
tendertervek,
előkészítése,
hirdetmény,
kiviteli
régészeti
tervek
–
munkák,
Fentieken túl valamennyi releváns időigényes tevékenységeket is fel kell tüntetni, azon tevékenységeket is, amelyekre ugyan a projektgazda nem kér/kap támogatást, de a projekt előkészítésére hatással vannak. Az ütemterven fel kell tüntetni a már folyamatban lévő előkészítési munkákat is. A megvalósításra vonatkozó tenderdokumentációk készítése a 2. fordulós pályázat benyújtását követően is végezhető a pályázati útmutatóban rögzítettek szerint. A pályázati útmutatóban foglaltak alapján ugyanakkor a 2. fordulós döntés előtt lehetőség van a szolgáltatási tenderek lebonyolítására, valamint a kivitelezési közbeszerzések feltételes megindítására is. Kérjük, hogy az ütemterv készítésénél ezeket a tényezőket is vegye figyelembe. Az ütemezést év/hó bontásban kell megadni! Figyelemmel kell lenni a pályázati útmutatóban foglalt határidőkre! A táblázat összeállításánál kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el,
34
hiszen amennyiben pályázata nyer, a későbbiekben ez az ütemterv lesz a támogatási szerződésében foglalt kötelezettségeinek az alapja. 7.2.4 Kockázatok és kezelésük az előkészítés során Ebben a pontban kell összefoglalni azokat a reális bekövetkezési valószínűséggel rendelkező kockázatokat, amelyek a projekt előkészítésének előrehaladását hátráltathatják. A kockázatok azonosítása mellett be kell mutatni, hogy miképpen kívánják elhárítani a problémákat, amennyiben azok bekövetkeznek úgy, hogy a projekt a 2. fordulóba a rendelkezésre álló időn belül benyújtható legyen. 7.2.5 Kifizetési ütemterv A közbeszerzési tervvel és az előkészítés lebonyolítási tervével összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni az általános sablonban található táblázat kitöltésével. (A táblázat sorainak és oszlopainak elrendezését természetesen a projekt sajátosságainak megfelelően kell kialakítani a minta alapján.)
7.3
A projekt megvalósításának ütemterve
Figyelembe véve a projekt fejlesztésére részletesen bemutatott ütemtervet, a változat minden projektelemét figyelembe véve (kiválasztott változatnál bemutatott elemek) be kell mutatni a projekt megvalósításának vázlatos ütemtervét (az előkészítés első lépésétől, a végrehajtás utolsó lépéséig, beleértve a garanciális időszakot is; táblázatos vagy Gantt diagram formában). Az ütemtervnek legalább az alábbi tevékenységeket kell tartalmaznia: •
Projektindítás (a 2. fordulóbeli benyújtás időpontja plusz az értékelés időtartama a pályázati útmutató szerint);
•
Projektmenedzsment felállítása,;
•
Területszerzés (projektelemenként);
•
Terület előkészítés (projektelemenként régészet, lőszermentesítés);
•
Közbeszerzések lefolytatása (projektelemenként – összhangban a 7.2 pontban leírtakkal);
•
Kivitelezés (projektelemenként);
•
Működtető kiválasztása (amennyiben releváns);
•
Projektzárás.
Az ütemterv kidolgozásának célja, hogy a projektgazda bemutassa a teljes projektciklus időigényét reálisan mérte fel, a szükséges tevékenységekkel tervez és a projekt a reális időkereten belül végrehajtható.
35
8
Rövidítések
Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelők munkájának megkönnyítése céljából.
A tanulmányt a végén a pályázó hivatalos képviselőjének aláírásával, valamint a pályázó szervezet pecsétjével kell hitelesíteni.
36
9 Az
A tanulmány mellékletei előzetes
megvalósíthatósági
tanulmánynak
legalább
az
alábbi
mellékleteket
kell
tartalmaznia (a sorok elején tájékoztatásképpen a vonatkozó fejezet száma van feltüntetve). 2.1 A projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok) 2.1.2. Az 1. fordulós együttműködésre vonatkozó önkormányzat/szervezet együttműködése esetén)
megállapodás
másolata
(több
2.2.1 A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája 2.2.1 Kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerződés másolati példánya 3.1.2 Érintettség esetén a ? 123/1997. (VII. 18) Korm. rendelet előírásai szerinti sérülékeny üzemelő vízbázist kijelölő hatósági határozat másolata 3.1.3. Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat 3.2.2. Az ipari üzemek és a hulladékgazdálkodási/hulladékkezelési rendszer közti megállapodás(ok) másolata (amennyiben a hulladékkezelés során nem települési hulladékkezelési közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokat is befogad a rendszer) 5.3.1. Nyilatkozatok 5.3.4 Előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint annak elbírálásáról szóló felügyelőségi határozat a ?? 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet által előírt esetben 7.1 A rendelkezésre álló engedélyek másolata
Nyilatkozatok: A pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatokat a Pályázati Útmutató F9.2. Csatolandó mellékletek listája kétfordulós pályázat második fordulójára pontja szerint kell megtenni.
37
Az útmutató 1. sz. melléklete: A támogatási stratégia alapján felmerülő fogalmak meghatározása: •
Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.
•
biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, ami anaerob vagy aerob módon biológiailag lebomlik vagy lebontható,
•
zöldhulladék:
olyan
növényi
hulladék,
amely
kertekből,
parkokból
származik
(fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), •
maradék hulladék: a megelőzési intézkedéseket követően, valamint a hasznosítható és veszélyes összetevők elkülönítése után a települési szilárd hulladék megmaradt része;
•
nem csomagolási papír hulladék: hulladéknak minősülő minden nem csomagolási papír
•
csomagolási papír hulladék: hulladéknak minősülő minden papírcsomagolás,
•
egyéb csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő csomagolási műanyag-, fém-, üveg-, fahulladék,
•
gyártói felelősség: A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól,
a
fogyasztótól
visszafogadni,
illetőleg
visszaváltani
annak
újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében. Ilyen gyártói felelősség terheli a csomagolási hulladékokat, a háztartási elektromos és elektronikai
berendezések
hulladékait
(HEEB),
a
gumiabroncs
hulladékot,
az
ólomakkumulátorok hulladékait, a hordozható elemek és akkumulátorok hulladékait. •
egyéb szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék, pl. veszélyes anyagok: gyógyszerek, festékek, illetve más nem csomagolási hasznosítható anyagok
•
•
Csomagolási hulladék o
csomagolási papírhulladék,
o
csomagolási műanyag-hulladék,
o
csomagolási fémhulladék,
o
csomagolási üveghulladék,
o
csomagolási fahulladék
Biológiailag lebomló hulladék (a továbbiakban szerves hulladék) o
papírhulladék
o
biohulladék •
zöldhulladék
38
• •
•
egyéb biohulladék (konyhai maradék stb.)
Egyéb elkülöníthető összetevők o
műanyag-hulladék,
o
fémhulladék,
o
üveghulladék,
o
hulladék elemek és akkumulátorok,
o
hulladék elektromos és elektronikai berendezések,
o
hulladék gumiabroncs,
o
háztartási veszélyes hulladékok stb.
hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok begyűjtése és kezelése,
•
megelőzés: a hulladék képződésének elkerülésére, csökkentésére, veszélyességének mérséklésére,
a
szervezett
hulladékkezelési
igények
csökkentésére
irányuló
intézkedés (pl. szemléletformálás, újrahasználat, házi-komposztálás, tartósabb, kevesebb (veszélyes) anyagot tartalmazó termékek használata), •
hulladékkezelés: hasznosítás (anyagában történő hasznosítás, energetikai célú hasznosítás) és ártalmatlanítás (égetés és lerakás), valamint ezek előkészítése (előkezelés), beleértve a begyűjtést, illetve a szállítást is,
•
hulladék begyűjtése: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék
birtokosa
vagy
a
begyűjtő
telephelyén,
továbbá
a
begyűjtőhelyen
(gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén. Lehet szelektív gyűjtés (más kifejezéssel: elkülönített begyűjtés), illetve vegyes begyűjtés. •
,,Újrahasználati” központ: a hulladékudvar részeként vagy önállóan létesített (a hulladékudvarhoz hasonlóan működő) őrzött létesítmény, ahol az egyes háztartások számára feleslegessé (hulladékká) vált, de még további használatra alkalmas tárgyak, eszközök leadhatók és azokat az arra igényt tartó lakosok térítésmentesen vagy az üzemeltető által meghatározott díj ellenében elvihetik.
Támogatási stratégiában alkalmazott sajátos kifejezések: •
Hulladékkezelési cél: begyűjtésre és hulladékkezelésre vonatkozó, a képződő hulladékmennyiség %-ában, illetve tonnában meghatározott országos előírások, amelyeket meghatározott időpontra el kell érni.
•
Hulladékkezelési megoldás, mód: a képződő hulladékok begyűjtésének és további kezelésének
gyakorlati
alkalmazási
megoldásai,
amelyek
segítségével
a
hulladékkezelési célok elérése megvalósítható. A hulladékkezelési módok alábbi ábrában bemutatott fő típusait alkalmazza a támogatási stratégia. A keletkező hulladékot a megelőzés csökkenti pl. újrahasználattal,
a
gyűjtendő hulladék
csökkentésében a megelőzésnek tekinthető házi komposztálás játszik szerepet.
39
•
térségi
szintű
települési
hulladékgazdálkodási
rendszer:
társulások
szerinti
adminisztratív lehatárolás, begyűjtési körzetek összessége (égető és lerakó esetében nem feltétlenül van társulás)
•
begyűjtési
körzet:
az
a
terület,
ahonnan
egy
hulladékgazdálkodási
(közszolgáltató, illetve létesítmény alapján lehatárolva) a begyűjtést végzi.
40
rendszer
Az útmutató 2. sz. melléklete a hulladékgazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályi előírásokról
Hulladékfrakció Megelőzés Települési szilárd hulladék Elkülönített begyűjtés háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékai ólomakkumulátorok hulladékai, hordozható és elemek akkumulátorok hulladékai
2007
2008
2009
2012
2016
Gyártóra vonatkozó begyűjtési arány (264/2004. Kr.) 4kg/fő/év begyűjtése (2002/96/EK) 2006/66/EK 45 % 2016. szeptember 26ig.
2006/66/EK 25 % 2012. szeptember 26-ig;
A gyártó begyűjtési kötelezettsége: az általa a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegének: a) 2005. évben legalább 7%-a, b) 2006. évben legalább 10%-a, c) 2007. évben legalább 13%-a. (109/2005. Kr.)
Hasznosítás Csomagolási hulladék
A hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60%-a kerüljön, valamint legalább 55%-a, de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra, úgy hogy: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel. (Hgt., 94/2002. Kr.)
háztartási elektromos elektronikai és berendezések hulladékai
Gyártóra vonatkozó és hasznosítási arány újrafeldolgozási Kr.) (264/2004. (2002/96/EK)
Lerakás Szerves hulladék
Gumiabroncs hulladék
2014
Lerakott mennyiség csökkentése az 1995. évi szint (2340et) 50%-ára (Hgt. országos és települési szintű) Biológiailag lebomló hulladékok: lerakási arány 50%-ra csökkenjen az 1995-ben keletkezett mennyiséghez képest (1999/31/EK irányelv) (2009. július 16-ig Tilos a lerakás (20/2006. KvVM r.)
41
Lerakott mennyiség csökkentése az 1995. évi szint (2340et) 35%-ára (Hgt. országos és települési szintű)
Biológiailag lebomló hulladékok: lerakási arány 35%-ra csökkenjen az 1995ben keletkezett mennyiséghez képest (1999/31/EK irányelv) (2016. július 16-ig)