ÚTMUTATÓ KEOP

ÚTMUTATÓ ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

KEOP 7.2.1.2. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukció

A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................................. 7

2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA............................... 8 2.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA......................................................................................................................... 8 2.1.1. A projektgazda adatai a projekt elıkészítés szakaszában........................................................................... 8 2.1.2. A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása ............................................................... 9 2.2. A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA, ÁLTALÁNOS ADATAI ....................................................... 9 2.2.2. Projekt megvalósítás ................................................................................................................................ 13 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET .................................................................................................................................... 14 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA ................................................................................................... 14 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek............................................................................ 14 3.1.2. A terület természeti környezete ................................................................................................................. 14 3.1.3.................................................................................................................................................................... 15 Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége .............................................................................................. 15 3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ...................................................................................... 15 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján)...................................................... 15 3.2.2. Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) ........................................................................ 15 3.2.3. Társadalmi-kulturális jellemzık ............................................................................................................... 15 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŐSÉGÉNEK ISMERTETÉSE .................................................................. 16 4.1. HELYZETÉRTÉKELÉS ......................................................................................................................................... 16 4.2. A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGSZERŐSÉG („PROBLÉMA”) MEGHATÁROZÁSA, MEGFOGALMAZÁSA ............................. 17 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai igény................................................................................................................ 17 4.2.2. Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség ......................................................................... 18 4.3. CÉLKITŐZÉSEK ................................................................................................................................................. 18 4.4. INDIKÁTOROK, MUTATÓK ................................................................................................................................. 19 4.5. A PROJEKTJAVASLAT CÉLCSOPORTJAI .............................................................................................................. 19 5.

A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI ................................................ 21

6.

A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI ................................................................................. 23 6.1. „0” VÁLTOZAT – PROJEKT NÉLKÜLI ESET .......................................................................................................... 23 6.1.1. A változat leírása, összefoglaló ismertetése ............................................................................................. 23 6.1.2. Mőszaki szempontok ................................................................................................................................. 24 6.1.3. Gazdasági szempontok ............................................................................................................................. 24 6.1.4. Kockázatok ............................................................................................................................................... 24

2

6.2. A MEGVALÓSÍTHATATLAN MEGOLDÁSOK KIZÁRÁSA ........................................................................................ 25 6.3 „A”, „B”, „C” PROJEKTVÁLTOZATOK ................................................................................................................ 25 6.3.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése .................................................................................................... 26 6.3.2. Költségek és bevételek becslése ................................................................................................................ 26 6.3.3. Tulajdonjogi viszonyok............................................................................................................................. 26 6.3.4. A várható eredmények, hatások................................................................................................................ 26 6.3.5. Kockázatok ............................................................................................................................................... 27 7.

A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE................................................................................................................ 28 7.1. AZ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER BEMUTATÁSA .......................................................................................................... 28 7.2. ÉRTÉKELÉS ....................................................................................................................................................... 28

8.

A PROJEKTJAVASLAT ÜTEMEZÉSE....................................................................................................... 29 8.1. A PROJEKT ELİKÉSZÍTETTSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ........................................................................................... 29 8.2. ÜTEMTERVEK A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁRA .................................................................................................. 30 8.2.1. Lebonyolítási terv ..................................................................................................................................... 30 8.2.2. Közbeszerzési terv (elıkészítési feladatokra) ........................................................................................... 31 8.2.3. Kifizetési ütemterv .................................................................................................................................... 31

9. 10.

RÖVIDÍTÉSEK, JOGSZABÁLYOK ÉS SZABVÁNYOK FELSOROLÁSA ........................................... 32 A TANULMÁNY MELLÉKLETEI........................................................................................................... 32

3

Bevezetés A 2007–2013-as programozási idıszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az elıbbiek alapján kialakított, 2007–2013-as támogatási idıszakra 1 vonatkozó jogszabályok határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a késıbbi fázisokra (támogatási szerzıdés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenırzés, második fordulóra történı benyújtás) vonatkozóan. A projekt elıkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás elıfeltétele többek között (a pályázati kiírás és útmutató szerint) a projektjavaslat Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése az EMT útmutató és sablon alapján. Az EMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy papíralapú adatlap kitöltése, mely a projektjavaslatról csak alapvetı információkat tartalmaz, ennek azonban összhangban kell lennie az EMT tartalmával. A projektjavaslat elbírálásához részletes, szakmai háttérként, indoklásként az EMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablon és útmutató alapján a támogató teljes körő képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeirıl, költségeirıl, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseirıl.

A költség-haszon elemzés az RMT, illetve részben az EMT részét képezi az alábbiak szerint: •

A változatelemzés célja annak alátámasztása, hogy a projektben szereplı kiválasztott mőszaki megoldás a legjobb a megvalósítható változatok közül. A változatelemzést az RMT, EMT 5-6. pontja tartalmazza. Az EMT-ben ezek kitöltése a rendelkezésre álló adatok mélységéig kötelezı, az RMT-ben az útmutató szerinti elıírásokat teljesíteni kell.

•

A pénzügyi elemzés célja, hogy kimutassa, hogy támogatás nélkül a projekt pénzügyileg nem megvalósítható. Feladata, hogy alátámassza a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtethetıségét, a szolgáltatási színvonal pénzügyi fenntarthatóságát. Továbbá a pénzügyi elemzés keretében történik a támogatás összegének meghatározása is.

•

A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a projekt társadalmi hasznosságának igazolása.

•

Az érzékenységvizsgálat és a kockázatelemzés feladata a költség-haszon elemzés valamennyi részében az eredmények megbízhatóságának kimutatása.

Az árvízvédelmi projektek általában nem jövedelemtermelı, azonban a jövedelemtermelı jelleg megállapításához minden esetben projektszintő vizsgálat szükséges. . Külön ki kell emelni, hogy

1

255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

4

amennyiben a projekt eredményekét létrejövı beruházás/fejlesztés jövedelemtermelı minısül, a részletes költség-haszonelemzést el kell végezni a projekt-elıkészítés során.

A

költség-haszon

elemzés

készítését

segíti

az

„Általános

módszertani

útmutató

költség-

haszonelemzéshez” címő dokumentum (a továbbiakban: Általános KHE útmutató), amely valamennyi lényeges kérdésre kitér, mind az egyszerősített, mind a részletes költség-haszonelemzés számára is segítséget nyújt. Jelen támogatási konstrukció sajátosságaiból adódó költség-haszonelemzéssel kapcsolatos követelményeket jelen EMT útmutató tartalmazza. Jelen EMT útmutató adja meg a költséghaszonelemzés egyszerősítési lehetıségeit is. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél az egyszerősítés lényege a következı: •

pénzügyi elemzés nagymértékben egyszerősödik

•

a társadalmi hasznosság igazolása vagy változatelemzéssel történik vagy közgazdasági költséghaszonelemzéssel. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél a közgazdasági költség-haszonelemzésben a hatások kvalitatív leírása szükséges, és egyes hatások pénzben történı kifejezése. Emiatt szükséges a megvalósításra javasolt változaton felül legalább egy a változat összeállítása és elemzése, akár csak egyes projektelem(ek) esetében is.

Az elızetes megvalósíthatósági tanulmánynak célszerő követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a fıbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni azt a változatot, melynek részletes mőszaki és gazdasági elemzését a részletes megvalósíthatósági tanulmány mutatja be. Ennek megfelelıen az elızetes megvalósíthatósági tanulmány útmutató a következı logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitőzése; 3. a célkitőzések megvalósításának módjai, azaz különbözı változatok bemutatása; 4. változatok definiált módszertan szerinti összehasonlítása, egy változat kiválasztása; 5. végül a kiválasztott változat részletes kidolgozásának ismertetése, azaz a projektfejlesztés munkaterve. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – a részletes megvalósíthatósági tanulmány útmutató által meghatározott szerkezet szerint – milyen további vizsgálatok, elemzések szükségesek, illetve röviden be kell mutatni a szükséges tervezési lépésekhez alkalmazni kívánt módszertant. A projektjavaslat további kidolgozásához szükséges tevékenységekhez költségeket kell rendelni. Ez alapján lesz megállapítható, hogy mekkora a projekt elıkészítés teljes költségvetése. FONTOS! Az EMT Útmutató és sablon a 2007–2013-as programozási idıszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az EMT formátumát és alapvetı követelményeit, melyek pályázatonként eltérıek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó EMT útmutatót használni!

5

Az útmutató és sablon célja, hogy a projektjavaslatok elızetes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elı. Így egyrészt megkönnyíti a beérkezı projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezető dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb idıt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelık és bírálók a megfelelı információ birtokában dönthetnek a projektjavaslat elıterjesztésérıl, illetve támogatásáról, adott esetben egymással versengı projektek rangsorolásáról. Ennélfogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítıi minden kérdésre kitérjenek, és kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az EMT-n keresztül, hiszen ezek hiányában a projektjavaslat tartalmi kiegészítése válhat szükségessé, késleltetve a támogatási döntést, vagy akár elutasításra kerülhet maga a projektjavaslat is. A fentiek miatt az EMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetık. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím) nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítıje szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelı indoklást kell adni.

6

1.

Összefoglaló

A projekt javaslat általános, rövid vezetıi összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy azon (felsı)vezetık részére, akiknek nincs módjuk és idejük részletesen átolvasni a tanulmányt, átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további elıkészítı munkákról és folyamatokról. Ezért az összefoglaló terjedelme szigorúan korlátozott, legfeljebb 1–2 oldal. A vezetıi összefoglalónak tartalmaznia kell a projektjavaslat leglényegesebb elemeit, és egyértelmően alá kell támasztania, hogy a projektjavaslat továbbfejlesztésére és késıbbi megvalósítására szükség van, ill. a részletes projektjavaslat kidolgozásához elıkészítési támogatás szükséges. Javasolt vázlat: 1) EMT fıbb következtetései (6. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változat rövid bemutatása (5. pont alapján) 3) Kidolgozás és megvalósítás javasolt ütem- és intézkedési tervének rövid ismertetése (7. pont alapján)

7

2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes (lesz) a projekt végrehajtására, menedzselésére,

a

megvalósításhoz ellenırzésére.

kapcsolódó

Amennyiben

a

összes

tevékenység

projektgazda

nem

ellátására, azonos

a

projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot.

2.1.1. A projektgazda adatai a projekt elıkészítés szakaszában A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylı elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) megadni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (pl. a projektgazda jogszabályban elıírt kötelezettsége a tevékenység végzése, illetve annak üzemeltetıje lesz, vagy a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet stb.) Itt kell kitérni arra is, hogy milyen szempont alapján lett eldöntve, hogy a projekt kedvezményezettjeként a VKKI v. KÖVIZIG pályázik. Abban az esetben, ha több KÖVIZIG illetékességi területét érinti a beruházás, ezt le kell írni, illetve megindokolni, hogy miért a megadott szervezet lett megjelölve, mint projektgazda.

Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt elıkészítés támogatási összegét módosítja attól függıen, hogy a kedvezményezett jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem, az 1992. évi LXXIV. Tv. 4.§ alapján. Be kell mutatni a projektgazda jellemzıit az ÚMFT szintő horizontális politikák közül az esélyegyenlıség és a fenntartható fejlıdés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlıségi terv megléte, stb – valamint ezek gyakorlati megvalósulásának fıbb jellemzıi).

8

2.1.2. A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása Be kell mutatni, hogy a projektgazda az adott jogi, mőszaki, pénzügyi környezetben alkalmas a projekt elıkészítésére. Ebbıl a szempontból vizsgálni kell az alábbiakat:
Az elıkészítést érintı eljárási, mechanizmusok menete:

képviseleti

szabályok,

valamint

döntési

Szervezeti felépítést és mőködést, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az elıkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell.

▪ A pályázat kialakításába bevont szervezetek, személyek Ismertetni kell a projekt eddigi elıkészítésébe, tervezésébe bevont szervezetek, személyek körét, továbbá azt, hogy miért és milyen funkcióban vettek részt az eddigi projekttervezési szakaszokban. Részletesen be kell mutatni az esetleges pályázón kívüli partnerek projektben betöltendı pontos szerepét, valamint az együttmőködés jogi megalapozottságát. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések esetén ki kell térni a partnerek projekthez történı pénzügyi hozzájárulására, valamint a létrejövı vagyontárgy tulajdonjogi megosztására. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések esetén fontos kitérni a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal való szakmai kapcsolattartásra.

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projektjavaslat elıkészítésének kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelısei és végrehajtói. Ha a projektgazda és a (tervezett) projektmenedzsment szervezet nem azonos, be kell mutatni:


a kapcsolat létrejöttének módját vagy tervezett módját (pl. közbeszerzéssel vagy egyéb módon már megtörtént, vagy tervezik a kiválasztást),




a feladatok megosztásának rendjét (napi ügyintézés, döntéshozatal, végrehajtás szintjén),




a projektmenedzsment tevékenység finanszírozási módját,




valamint a projektmenedzsment tevékenység végzésére vonatkozó megállapodás idıtartamát. (Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha a projektmenedzsment költségeket a projekten belül elszámolható költségként kívánják érvényesíteni2).

A fentiek alátámasztására – amennyiben már rendelkezésre áll –, mellékelni kell a projektgazda és a projektmenedzsment szervezet közötti élı megállapodást vagy annak tervezetét (ha a projektmenedzsment szervezet a projektgazdával köztisztviselıi, közalkalmazotti vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekbıl

2

A projektmenedzsment költségek elszámolhatóságára vonatkozóan adott projekt esetében a pályázati

kiírás/konstrukció tartalmaz pontos elıírásokat.

9

tevıdik össze, akkor a projektben végzendı tevékenységüket, és munkaidejüknek a projekttel kapcsolatos teendık végzésére fordítandó hányadát is tartalmazó munkaköri leírásukat kell mellékelni).

A projektmenedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni a résztvevı (és késıbb alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelısségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ebben a pontban ismertetni kell a meghatározott funkciókat betöltı személyek közötti kapcsolatot, az alá-fölérendeltségi viszonyokat, valamint a döntéshozatal és végrehajtás eljárásrendjét. Adott esetben a bemutatás szétbontható projektmenedzsmentre és szakmai tevékenységekre. A szervezetet illetıen be kell mutatni, hogy van-e korábbi tapasztalata a projekthez hasonló projektek végrehajtásában (hasonlóság tekintetében a tevékenységet és a projekt méretét, bonyolultságát kell elsısorban figyelembe venni). Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem elıtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülı mőszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell.

10

Funkció/ beosztás

A projektmenedzsment szervezet vezetıje

Mőszaki terület

Pénzügyi terület

Fı feladatok

Munkaidı-szükséglet

Egy személyben felelıs a projektjavaslat elıkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, elırehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerő olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata, átlátja a projekt elıkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenırizni, motiválni. Az elıkészítésben és végrehajtásban résztvevı vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerzıdések elıírásait és a jogszabályok betartatását. Legalább alapszinten járatos az EU politikái területén. A létszámot alapvetıen annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerő az üzemeltetıt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, mőszaki végzettségre. Amennyiben több fıbıl áll a mőszaki terület, vezetıt is ki kell nevezni, akinek a csoport tagjainak munkáját kell irányítania, ellenıriznie. Feltehetıen a kivitelezés során ez a terület lesz a legintenzívebb kapcsolatban az építési vállalkozókkal, az eszközöket szállító vállalkozókkal, illetve a felügyelı mérnökkel, így az ezekkel való kommunikációra és érdekérvényesítésre is képesnek kell lenni. Rajta múlik a jelentéstételi kötelezettségek számszerő adatainak pontossága, ı ismeri az indikátorok és mutatók szerint az elırehaladást.

Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerzıdések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és

11

Elıkészítés idıszakában

Végrehajtás idıszakában

1 fı teljes munkaidıben vagy részmunkaidıben, a leterheltségtıl függıen.

1 fı teljes munkaidıben vagy részmunkaidıben, a leterheltségtıl függıen.

A mőszaki tervezési, engedélyeztetési idıszakokban indokolt lehet legalább 1 fı foglalkoztatása teljes munkaidıben.

A megvalósítás során a projektelemek számától és szakmai elkülönültségétıl függıen a tervezési idıszakban további szakemberek bevonása indokolt, azonban ezeket többnyire a tervezınek kell biztosítania az elıkészítés, illetve a mérnöknek a megvalósítás során az elırehaladáshoz igazított munkaintenzitással (akár több fı teljes munkaidıben, ha a munkamennyiség úgy kívánja, míg máskor ugyanezen mőszaki szakemberek részmunkaidıben, akár eseti alapon is részt vehetnek a munkában). Legalább 1 fı teljes munkaidıben.

Legalább 1 fı teljesvagy részmunkaidıben.

Funkció/ beosztás

Jogi terület

Belsı ellenırzés

Közbeszerzés

Fı feladatok

Munkaidı-szükséglet

kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató/közremőködı szervezet felé. Ehhez is megfelelı képzettséggel és tapasztalattal rendelkezı személyt kell kiválasztani. A leterheltségtıl függıen szükség lehet asszisztens alkalmazására is. Ezen a területen is fontos a beruházási/beruházás-tervezési tapasztalat, a vállalkozókkal való kommunikációban az érdekérvényesítés, a konfliktusok kezelésének képessége. Célszerő, hogy a pénzügyi terület felelıse kapcsolatot tartson a beruházás majdani aktiválásáért felelıs szervezettel. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerzıdések elıkészítése, megkötése, a projekt elıkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegő konfliktusok kezelése. Bármely érintett fél részérıl érkezı igény esetén vizsgálat és jogi képviselet ellátása esetleges bírósági eljárásokban, kivéve nemzetközi hatóságok, bíróságok elıtt, bizonyítási dokumentációkkal kapcsolatos eljárások kezdeményezése és lebonyolítása (igénybejelentések stb.), az érintett felek által elıkészített tervezetek véleményezése, a projekt során létrejövı szerzıdések véglegesítése, közremőködés a megkötött szerzıdések esetleges módosításában. A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függıen lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belsı erıforrást használni.

Mivel az összes fenti szakterület együttmőködését igényli, leterheltségtıl és tapasztalattól függıen vehetnek részt benne a többi funkcionális területen is dolgozó szakemberek, illetve megbízás alapján lehet foglalkoztatni külön erre szakembereket. Külsı közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén is el kell várni a megfelelı szakterületre vonatkozó mőszaki, pénzügyi (finanszírozási), jogi (szerzıdések) szaktudást.

12

Elıkészítés idıszakában

Végrehajtás idıszakában

Egyes idıszakokban indokolt lehet teljes munkaidıs jelenlét (pl. közbeszerzési dokumentáció egyeztetése).

Többnyire elegendı az eseti munkavégzés. Általában nem indokolt, hogy külön ezen a területen állandó, teljes munkaidıben foglalkoztatott jogász legyen.

Szervezeti és mőködési szabályzattól függıen, folyamatosan, de nem feltétlenül teljes munkaidıben szükséges. Meghatározott idıszakban (közbeszerzések elıkészítése és lebonyolítása) szakaszosan teljes munkaidıs intenzitás is indokolt lehet, akár 1 fı asszisztens segítségével is.

Szervezeti és mőködési szabályzattól függıen, folyamatosan, de nem feltétlenül teljes munkaidıben szükséges. A közbeszerzések befejezése után megszőnik, illetve pl. szerzıdésmódosítás esetén lehet szükséges.

Funkció/ beosztás

PR, a nyilvánosság tájékoztatása

Fı feladatok

Munkaidı-szükséglet

Annak függvényében, hogy csak a kötelezı tájékoztatási feladatokat kell ellátni (emléktáblák stb.), vagy a projekt elıkészítés maga is tartalmaz tájékoztatási (pl. közmeghallgatás tartási kötelezettség vagy a projekt elıkészítése során azonosított ellenállás kezelése) elemet, megoldható kiszerzıdtetéssel vagy saját munkatárs alkalmazásával.

Elıkészítés idıszakában

Végrehajtás idıszakában

A munkaintenzitás a projekt elıkészítés és a projekt elfogadottságának, valamint a projekt elırehaladásának és tartalmának függvénye. Jellemzıen kiszerzıdtetik.

A munkaintenzitás a projekt elıkészítés és a projekt elfogadottságának, valamint a projekt elırehaladásának és tartalmának függvénye. Jellemzıen kiszerzıdtetik

A sablonban található táblázat üres sorait töltse fel, amennyiben további szakember bevonása indokolt. A fentiek a projektmenedzsment szervezet szokásos tevékenységeihez igazodnak, de a projektgazda szervezet egyéb erıforrásaival is szükséges lehet kiegészíteni, illetve ha hiányzik bizonyos szakterület ismerete, akkor külsı forrásból kell azt biztosítani. Ha az egyes fenti funkciókat több személy látja el (különösen akkor, ha kiszerzıdtek bizonyos feladatokat) feltétlenül kell a szervezeten belül lennie olyan személynek, aki felelıs vezetıként irányítja és ellenırzi a többiek munkáját.

2.2.2. Projekt megvalósítás Röviden be kell mutatni a projektgazda koncepcióját a projekt lebonyolítási fázisára vonatkozó menedzsment struktúráról, különös tekintettel arra az esetre, ha a projekt-javaslatot nem az készíti elı, aki késıbb a projekt végrehajtója lesz. Amennyiben ez ismert, akkor ezt a körülményt (az okokat, ettıl várt elınyöket stb.) is meg kell adni.

13

3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és mőködtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerőségét (4.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6.3 pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági elınyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, késıbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törı és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzıit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. A fejezetben elvárt a részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatosan szükséges összes tartalmi elem ismertetése, a részletezettség tekintetében azonban nem szükséges minden aspektusra kiterjedı leírást adni, az egyes tartalmi elemeken belüli kérdések kidolgozása, további felmérése és elemzése elvégezhetı a részletes megvalósíthatósági tanulmányban. Ahol a megértést segíti az útmutató alapján kötelezıen szerepeltetetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.

3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. A kifejtıs részben kell megadni az árvízi öblözet lehatárolását is, illetve önkormányzati árvízvédelmi fejlesztés esetén azt, hogy melyik KÖVIZIG illetékességi területére esik a beruházás.

3.1.2. A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzıinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezıkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, mőszaki megoldásokat. Mutassa be, hogy a tervezett projektterület:


mely részei találhatóak Natura 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le)




mely részei találhatók Nemzeti Park (NP) területén;

14




mely részei találhatóak ökológia folyosó(k) területén;




mely részei találhatóak Tájvédelmi Körzet (TK ) területén;




mely részei találhatók Természetvédelmi Területen (TT);




Kulturális Örökségvédelmi-régészeti kutatás, feltárás területe-e;




belvízveszélyeztettsége milyen mértékő (a belvízvédelmi rendszer bemutatása).

3.1.3. Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége Ismertetendı a fent megadott területen jellemzıen elıforduló településszerkezet (települések sőrősége, térbeli elrendezése, a beépítettség karaktere). Árvízvédelmi projektek esetében itt kell megadni annak részleteit is, hogy a védett/védendı területen a beépítés milyen körülmények között történt (pl. olyan engedély nélküli építkezések, amelyeknél már építkezéskor tisztában voltak az árvízveszélyes helyzettel, illetve bel-, vagy külterületet érintett az építkezés, vagy más, lényeges körülmények). Amennyiben az adott terület elmaradott kistérség, akkor ezt meg kell említeni3. A projektterület egészét bemutató átnézeti helyszínrajzot csatolni kell!

3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Meg kell határozni azokat a statisztikai mutatókat, amelyekkel a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat mutatják be (pl.: az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsőrőség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenıleg), korösszetétel, munkanélküliségi ráta). Jelen fejezet kidolgozásánál figyelembe kell venni az esélyegyenlıségi szempontokat is! Figyelembe kell venni, hogy a földrajzi behatárolással azonos területre vonatkozó adatokat kell használni! A demográfiai helyzet alakulását az elmúlt 20 évben grafikonon is szükséges bemutatni.

3.2.2. Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Be kell mutatni a mőködı vállalkozások számát, méret szerinti összetételét, a helyben legjelentısebb ipari és mezıgazdasági vállalatokat, és ezek jellemzı elhelyezkedését a területen belül. Kiemelt jelentıséggel az árvizek által veszélyeztetett területen lévı vagyonértékekre (védendı értékek).

3.2.3. Társadalmi-kulturális jellemzık Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzıket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a 3

64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl

15

turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a lakosság környezettudatossága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte.

4. A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitőzéseit és a célkitőzés teljesítését mérı indikátorokat.

4.1. Helyzetértékelés Jelen a fejezetben részletesen be kell mutatni a projekt jelenlegi helyzetét, illetve a fejlesztendı tevékenységet. Fejlesztendı tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelızı, követı folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerősítése, bıvítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A leírásnál törekedni kell a fejlesztendı tevékenység egyértelmő és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység történeti elızményeit, a kialakulásához vezetı folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Be kell mutatni, hogy a jelenlegi helyzetben milyen formában és milyen hatékonysággal mőködik az árvédekezés folyamata, mind lokálisan, mind tágabb környezetében. Az árvízvédelmi projekt megvalósítása során a felmért, tervezett védelmi terület, meglévı létesítmények, ezek védıképességének bemutatása szükséges (elızetes tényfeltárási tapasztalatok, vizsgálatok alapján) kitérve az alábbi adatokra:


árvízvédelmi öblözet pontos megjelölése,




árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése: neve,




árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése:km (tól-ig),




az öblözeti kiépítettség,




a jelenlegi rendszer fenntartásával létesítmények, azok állapota stb.,




az árvíztıl védett terület rövid ökológiai jellemzése.

kapcsolatos

tevékenységek,

meglévı

Be kell mutatni a beruházás szempontjából releváns, az elmúlt tíz évben a fejlesztés térségében megvalósult, illetve tervezett vízgazdálkodási (pl.:szennyvíz, ivóvíz,

16

belvízvédelmi) beruházásokat. Vizsgálni szükséges azoknak a beruházás szempontjából fontos és releváns hatásait a költség-haszon elemzésben is alkalmazandó idıtávlatban, azaz ha pl. a költség-haszon elemzésben 30 évre számoljuk a megtérülés mutatóit, akkor itt is ezzel az idıtávval kell számolni. Szerepeltetni kell azokat az adatokat, mennyiségeket, amelyek szerepet kaphatnak az eredmény- és hatás indikátorok meghatározásakor. A leírtak alátámasztására az alábbiak csatolása szükséges pl.: •

Térképek, helyszínrajzok a fejlesztési bevédett területrıl, település(ek)rıl

•

Árterek, árvízi öblözetek helyszínrajza

•

Töltésszakasz hossz-szelvénye

•

Rendelkezésre álló mintakeresztszelvények (töltés, kisvízi–középvízi–nagyvízi mederszelvények)

•

Mértékadó árvízszintek, árvízi tartóssági, gyakorisági adatok, jellemzı vízszintek, diagrammok

4.2. A fejlesztési szükségszerőség („probléma”) meghatározása, megfogalmazása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1.) ismertetni és részletesen indokolni (statisztikai adatokkal, tanulmányokkal, felmérésekkel, piackutatásokkal stb. alátámasztva) kell a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémá(ka)t, fejlesztési igények kielégítését.

4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai igény Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintő szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerőségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. jogszabály írja elı, hogy a töltés magasságának valamilyen szintet el kell érnie, amit jelenleg nem teljesít stb.). Ebben a fejezetben kell akár mőszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi elıírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint, amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást: •

2004. évi LXVII tv. a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésérıl és ennek végrehajtási intézkedései;

•

1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi mőveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése);

•

1107/2003. (XI.5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése);

17

•

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról;

•

15/1997.(IX. 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó vízszintjérıl

•

2005/2000.(I. 18.) Korm. határozat Magyarország árvízvédelmi mőveinek felülvizsgált fejlesztési tervérıl

•

1003/2007.(I. 24.) Korm. határozat a Tisza-völgyi árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) árvízvédelmi fejlesztéseinek megvalósításáról és a további feladatokról

4.2.2. Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség Adott esetben ismertetni kell, hogy melyek azok a mőszaki, gazdasági, társadalmi tényezık, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület mőködı folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Ez vonatkozhat egy-egy projektelemre is. Pl: töltésburkolat, árvédelmi támfalak létesítése, rekonstrukciója, egyéb árvízvédelmi infrastruktúra.

4.3. Célkitőzések A fejezetben meg kell határozni az elıbb ismertetett problémát, fejlesztési szükségszerőséget, kielégítı célokat. A fejlesztés célját a vonatkozó szakmapolitikai dokumentumoknak (elsısorban az Operatív Program és az Akcióterv) megfelelıen kell meghatározni, azaz: az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem elıtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése. A célokat a jogszabályi elıírásokból kell levezetni, amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott, magassági biztonsági szintet kell célul kitőzni. A fejlesztésnek hozzá kell járulnia az akciótervben meghatározott konstrukció céljaihoz, eredményeihez, azaz a tervezett árvízvédelmi tevékenységek, létesítmények feleljenek meg a törvényben, kormány határozatokban, rendeletekben, illetve ágazati elıírásokban megfogalmazott alapelveknek, céloknak:


Nagyvízi meder vízszállító-képességének javítása.




Az öblözeti terhelés csökkentése, árvízi tározók kialakítása a rendszeres tárózást lehetıvé tévı feltételek kialakításával a Tisza völgyében.




Jelenlegi árvízvédelmi rendszer elıírásoknak megfelelı biztonságú kiépítése.

A célkitőzéseknek meghatározott hierarchiája van: a fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak (pl. megépített magasított töltés hossza és magassága, vagy megépített árvízi tározókapacitás) hozzá kell járulniuk az eredményekhez (a védett terület árvízi biztonságának növekedése árvízi kockázatok csökkentése). A célkitőzések tervezése a várt eredmények felıl is indulhat: az elérni kívánt árvízi biztonságot vagy az árvízi kockázatok csökkentését milyen árvízvédelmi mővek és létesítmények építésével lehet elérni, és ezek közül a projektjavaslat melyek megoldásához járul hozzá a fejlesztés megvalósításával.

18

A célkitőzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy:


A célkitőzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, amely felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal igazolható.




A célkitőzések értéke reális legyen: a részletes megvalósíthatósági tanulmányban a késıbbiekben igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által elérhetık.




A célkitőzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció célkitőzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható. A különbözı célkitőzéseket számszerősíteni kell.

részletesen

meg

kell

határozni,

és

amennyiben

lehetséges,

Az egyes célkitőzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitőzéseket lehetıség szerint priorizálni kell. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlıdés és az esélyegyenlıség horizontális célokhoz (ld. vonatkozó útmutatókat).

4.4. Indikátorok, mutatók A célkitőzések számszerősítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különbözı szintő célkitőzésekhez különbözı szintő mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitőzés teljesülését az eredménymutatók jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, mőködtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. VTT esetén ilyen az árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a támogatási konstrukcióra vonatkozóan az akciótervben meghatározott mutatókat is szerepeltetni kell! A pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3. pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövı eredmények szerint. Az output mutatók a fejlesztés megvalósításának módjától is függenek, ezért azokat a részletes megvalósíthatósági tanulmányban, a választott alternatíva részletes kidolgozásakor kell bemutatni! Output indikátorokat az elıkészítési szakaszra vonatkozóan kell az adatlapon szerepeltetni (elkészülı tanulmányok száma stb.). Ezeket a 7.2.1. pontban kell pontosan meghatározni, és az adatlapba feltölteni.

4.5. A projektjavaslat célcsoportjai A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élıvilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és mőködés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élık és tevékenykedık) is.

19

A célcsoport(ok)at a 4.3. pontban meghatározott célkitőzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselıkkel, hatásterülettel, és késıbb szerepet kapnak a költség-haszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. Amennyiben valamilyen tanulmány (pl. környezeti hatásvizsgálat, piackutatás stb.) szükséges ezen tényezık további megállapításához, az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meg kell ezeket határozni (itt a vonatkozó feltevéseket, a részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz szükséges adatokat, a 7.2.1. pontban lévı intézkedési tervhez az ütemezését). Az árvízvédelmi projektek elsıdleges célcsoportja a védett területen élı állandó lakosok, a védett területen mőködı intézmények és gazdálkodó szervezetek.

20

5. A költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban kell bemutatni azokat az általános feltételezéseket, amelyek a költség-haszonelemzés valamennyi részére érvényesek. Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetık az Általános KHE útmutatóból. Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer A komplex vízvédelmi célú projekteknél a költség-haszon elemzés során általában a fejlesztési különbözeten alapuló módszer alkalmazása javasolt, a történelmi költség módszer alkalmazásának szükségessége ritkábban fordulhat elı. Elsısorban akkor lehet szükség a történelmi költség módszer alkalmazására, ha a projekt keretében történı fejlesztés költségeiben és hatásaiban nem, vagy csak nagy költséggel lenne elkülöníthetı a meglévı infrastruktúrától. Árfolyam Az elemzés adatait forintban kell megadni. Infláció A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs elırejelzések alapján a relatív árak változása jelentıs, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. Reálértéken történı tervezés Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történı számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd késıbb). Vizsgált idıtáv A vizsgált idıtáv (referenciaidıszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszonelemzés elırejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott idıtáv. A komplex vízvédelmi célú projektek esetében a vizsgált idıtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási idıszakot is, a pályázat benyújtásától). A pénzügyi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetılegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta. A társadalmi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5,5 %-os társadalmi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron.

21

ÁFA Meg kell adni, hogy az áfa hogyan jelenik meg az egyes elemzésekben. A közgazdasági elemzés – beleértve a változatelemzés társadalmi hasznosságra vonatkozó részét – a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A hasznoknál, amennyiben a bevételek is a haszon részét képezik, a bevételeket a végsı fogyasztóknál (elsısorban lakosság) áfával kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az áfa-t attól függıen, hogy a vizsgált szereplı (a beruházó, a mőködtetı-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelıs szereplı) jogosult-e az áfa visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) valamely költségvetési szerv, vagy egyéb olyan szervezet, amely az áfát nem igényelheti vissza, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfa-ja a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendı. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) visszaigényelheti az áfa-t, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A bevételeknél, a mőködtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a mőködési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie.

22

6.

A fejlesztés megvalósításának módjai

Amennyiben

a

változatértékeléshez

pályázó

rendelkezik

szükséges

adatokkal

a

részletes

változatelemzéshez

és

elemzésekkel,

az

RMT

és

(Részletes

Megvalósíthatósági Tanulmány) Útmutató 6. Változatelemzés és 7. A kiválasztott változat ismertetése

címő

fejezeteiben

foglaltak

szerint

lehet

a

változatelemzést

és

változatismertetést elkészíteni. Egyéb esetben az alábbiak az irányadóak. A fejezetben ki kell fejteni, hogy a korábban definiált célkitőzés (4.3.) elérése érdekében a fejlesztési szükségszerőséget (4.2.) milyen változatok elégíthetik ki. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban a lehetı legtöbb reális változatot be kell mutatni. Az EMT fázisában szükséges, hogy a korlátokat tágan értelmezzék, amely azt is jelentheti, hogy akár jelentısen eltérı, késıbb részletesen vizsgálandó mőszaki tartalmú megoldási javaslatok merülhetnek fel. Ebben a projektfejlesztési fázisban a fejlesztés különbözı koncepcionális változatait kell bemutatni, és egymással összehasonlítani, ami alapvetıen nem részleteiben eltérı mőszaki változatokat jelent. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány alapján a pályázó által javasolt, illetve esetlegesen a támogatás feltételeként a Közremőködı Szervezet által kidolgozni ajánlott eltérı mőszaki tartalmú változatok meghatározott mőszaki és gazdasági szempontok szerint a részletes megvalósíthatósági tanulmányban kerülnek kidolgozásra és összehasonlításra. Figyelembe kell venni, ha egy fejlesztés több elembıl tevıdik össze. A változatokat minden egyes elem esetében vizsgálni kell! Ügyelni kell arra, hogy a szövegben a különbözı elemekre vonatkozó leírások egyértelmően azonosíthatóak legyenek! Meg kell határozni a változatok kijelölésére alkalmazott módszert, amely szerint a reálisnak tartott fejlesztési változatok felvázolásra kerültek. Be kell mutatni azokat a külsı tényezıket, döntési pontokat, amelyek hatással vannak a változatok kijelölésére. Meg kell határozni azt az idıtávot, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell! (Ez általánosan EU Bizottsági iránymutatás alapján a környezetvédelemnél 30, energetikánál 25 év, de ettıl ágazatonként a vonatkozó EMT útmutató alapján eltérı lehet.)

6.1. „0” változat – projekt nélküli eset 6.1.1. A változat leírása, összefoglaló ismertetése Ebben az esetben a változat annyit jelent, hogy az adott fejlesztés nem valósul meg, tehát azt kell ismertetni, hogyan folytatódik a (fejlesztendı) tevékenység. Le kell írni, hogy a jövıben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek elıidézték a fejlesztési szükségszerőség kialakulását. Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, mőszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a késıbbiekben a fejlesztési változatokat jellemzı paraméterekkel, mint pl.: •

veszélyeztetettség, kockázat,

23

•

védmővek fenntartása,

•

árvízvédekezésre fordított költségek,

•

hullámverés elleni védelem,

•

ideiglenes, védekezéskori töltéskorona magasítás,

•

fakadó vizek, szivárgó vizek lokalizációja,

•

mentesített területeken való védekezés költsége,

•

töltésszakadás, elzárás költsége,

•

töltésszakadásból adódó károk becsült költsége,

•

töltésszakadásból adódó károk helyreállításának költsége,

•

árvízvédekezés alatti szivárgások csurgások által okozott károk helyreállítása,

•

töltésállékonyság ideiglenes biztosítása,

•

megközelítı és szállítási utak kiépítése,

•

ideiglenes árvízvédelmi mővek elbontásának költségei,

•

helyreállítási költségek.

6.1.2. Mőszaki szempontok Be kell bemutatni, hogy hogyan folytatódna a tevékenység a fejlesztés nélkül. Felsorolandók azok a mőszaki paraméterek, amelyekkel jellemezni lehet a tevékenységet. A változatot úgy kell értelmezni, hogy az érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki. Ezek a paraméterek lehetıség szerint legyenek összehasonlíthatóak a késıbbiekben a fejlesztési változatokat jellemzı paraméterekkel. Azokra a paraméterekre vonatkozóan, amelyekre jogszabályi elıírások hatályosak, meg kell nevezni jogszabályt, és megadni a paraméter elıírt értékét.

6.1.3. Gazdasági szempontok Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A fejlesztés nélküli állapotban számolni kell elsısorban az árvíz esetén magas védekezési költségekkel, az árvíz által okozott károkkal, a várható – árvizet követı – helyreállítási költségekkel. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni. Külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a fejlesztés elhalasztásával a fejlesztés gazdaságossága hogyan változik. Fontos, hogy a fenntartási/mőködtetési/védekezési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı becsült fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat fenntartási/védekezési költségeinek közelítı becslésére, és a változatok összevetésére is.

6.1.4. Kockázatok Ismertetni kell a jövıre vonatkozó kockázatokat az alábbiak szerint:

24

1. Mőszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk stb.) 2. Jogi szempont 3. Társadalmi szempont (lakossági ellenállás stb.) 4. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (árvíz esetén bekövetkezı károk stb.) 5. Intézményi szempont (közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.) Ezen felül be kell mutatni a mőködésébıl eredı kockázatokat, legalább bemutatva a mőszaki, társadalmi és pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatokat.

6.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása Ha a projektgazda birtokában lévı információ elegendı arra, hogy egyes változatokat már az elızetes megvalósíthatósági tanulmány készítése során kizárjon, akkor ismertetni kell, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, változatok, amelyek ugyan kielégítenék a fejlesztési szükségszerőséget, és így a projektjavaslat célját is, azonban megvalósításuknak objektív akadálya van. Ismertetni kell a megvalósíthatatlan változatot, és megfelelıen alátámasztva be kell mutatni a megvalósíthatatlanság okát, mely lehet mőszaki, pénzügyi/finanszírozási, jogi, örökségvédelmi, természeti jellegő indok (pl. NATURA 2000 területen, belterületen nem lehet ilyen jellegő fejlesztés stb.). Árvízvédelmi projektek esetében – jelenleg – megvalósíthatatlan megoldás pl. a felvízi országok területén a kedvezıbb lefolyási viszonyokat4 célzó beruházások támogatása (pl. erdıirtás megszüntetése).

6.3 „A”, „B”, „C” projektváltozatok A fejezetben vizsgálni kell az összes, a fejlesztési célkitőzést kielégítı és reálisan megvalósítható változatot, a lenti tagolásnak megfelelıen egymást követı fejezetekben (5.3., 5.4., 5.5. stb.). (Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bıvíthetı). A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (6. pont), azokhoz megfelelı adatokat, információt kell bemutatni. Amennyiben adott fejlesztés esetében nem határozhatók meg a fejlesztési célokat teljesítı változatok, indoklást kell adni, jogi, mőszaki, pénzügyi, fenntarthatósági alátámasztással. A projektjavaslat elbírálását követıen (1. forduló), azonban lehetséges, hogy a bírálat alapján újabb változatokat szükséges azonosítani és vizsgálni a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. Elegendı vázlatos ismertetés, mert ezek részletes kidolgozása a részletes megvalósíthatósági tanulmány részét fogja majd képezni. A vázlatos ismertetés során sorba kell venni az alábbi témaköröket, és többnyire a részletes bemutatásnál alkalmazandó módszereket. A változatot

4

Olyan vízgazdálkodást kialakító gyakorlat támogatása, amelyek a vízkészleteket helyben tartják, és a

felesleges vízkészletet csak lassan és fokozatosan engedik tovább az alvízi területek felé.

25

alátámasztó feltételezéseket kell azonosítani, felsorolni, ha megfelelı mennyiségő és megbízhatósági információval rendelkeznek, akkor részletezni.

6.3.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változattal a beruházás hogyan éri el a 4.3. pontban definiált célkitőzéseit. Amennyiben rendelkezésre állnak a szükséges adatok, a lehetı legrészletesebben le kell írni a fejlesztési változatot, számszerősítve a fıbb mőszaki paramétereket, amennyiben lehetséges a megvalósítani kívánt létesítményeket, a létesítményben folyó tevékenységeket. Ki kell térni az adott fejlesztési irány projekt szintő részletes kidolgozásához szükséges idıre (tervezés, engedélyek) és költségekre. Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kel nevezni jogszabályt, és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. várható változását, amennyiben ismert. A pályázati útmutató E. Kiválasztási kritériumok fejezetének III.2.2. A projekt koncepció értékelése, fejlesztési irány megfelelısége pontjának alátámasztásához szükséges adatokra ki kell térni.

6.3.2. Költségek és bevételek becslése Elızetes költségbecslést kell készíteni a változatra, mind a beruházási, mind pedig becsült mőködési költséggel, amennyiben a mőszaki elıkészítettség lehetıvé teszi. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú mőködés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülı pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált idıtávon (összehangoltan a mőszaki szempontoknál ismertetettekkel). Fontos, hogy a mőködtetési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek közelítı becslésére és a változatok összevetésére is.

6.3.3. Tulajdonjogi viszonyok Be kell mutatni mind a projekt elıkészítése, mind végrehajtása során a projekt területének, meglévı és megépülı létesítményeinek a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait (összhangban a 2.1. fejezettel), amennyiben az elıkészítettség lehetıvé teszi. Emellett szükséges bemutatni, hogy a tulajdonjogi viszonyokban végbemenı változások/változtatások milyen ütemezéssel, költségvetéssel, szerzıdéses rendszerben (adás-vétel, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek.

6.3.4. A várható eredmények, hatások A fejezet összefoglalja a fejlesztési változat megvalósulása nyomán a vizsgált idıtávon (5. pont kijelölés módszere, alkalmazott idıtáv) létrejövı eredményeket. Vázlatosan be kell mutatni a fejlesztés szakmai, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követıen a vizsgált idıtávon. Amennyiben rendelkezésre áll, a környezeti hatásokra vonatkozólag az EMT célszerően tartalmazza a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti elızetes vizsgálat fıbb következtetéseit (szükséges környezetvédelmi engedélyezés típusa, esetleges felügyelıségi állásfoglalást csatolva), illetve az adott változat elızetes környezeti vizsgálat szerinti környezeti hatásainak rövid összefoglalását (közérthetı összefoglaló).

26

6.3.5. Kockázatok Ismertetni kell a változat részletes kidolgozását (projekt elıkészítést), megvalósulását és mőködését veszélyeztetı kockázatokat, az alábbiak szerint: 6. Mőszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk stb.) 7. Jogi szempont 8. Társadalmi szempont (lakossági ellenállás stb.) 9. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (árvíz esetén bekövetkezı károk stb.) 10. Intézményi szempont (közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.) Ezenfelül be kell mutatni a mőködésébıl eredı kockázatokat, legalább bemutatva a mőszaki, társadalmi és pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatokat. Árvízvédelmi projektek megvalósítása (illetve a megépített mővek késıbbi üzemeltetése) során kockázatot jelentenek az alábbi speciális tényezık: •

Tulajdonviszonyok: Az árvízvédelmi projekt megvalósításánál a meglévı létesítmények közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó területek, tulajdonviszonyainak rendezése lényeges szempont (nem akadályozhatja a projekt végrehajtását;)

•

Rendelkezésre álló és hiányzó hatósági határozatok, engedélyek (pl.: mővelési ágból való kivonások) építési-, környezetvédelmi-, vízjogi engedélyek, szakhatósági állásfoglalások, önkormányzati rendelkezések);

•

A tervezett árvízvédelmi projekt elıkészítéséhez, megvalósításához kapcsolódó más környezetvédelmi-, építési-, vagy bontási munka. Azok tervezett ütemezése, idıszükséglete, illetve elvégzésük feltétele;

•

A megvalósítás során feltételezhetı ökológiai hatások a beruházások helyszínéhez közeli területeken;

•

Hogyan befolyásolhatják az idıjárási, vízjárási viszonyok, valamint a területek eltérı geodéziai, hidrológiai, hidraulikai adottságai a tervezett, illetve a lehetséges építési technológiát?

27

7.

A változatok értékelése

7.1. Az értékelési módszer bemutatása

A változatok értékelésének elsı lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt értékelési szempontokat/módszertant. Az értékelési szempontoknak/módszertannak alkalmasnak kell lennie a különbözı irányok azonos szempontok mentén történı, számszerősített értékelésére, annak érdekében, hogy az irányok közötti választást megalapozza (pl. a több-szempontú elemzés). Az összehasonlítást legalább az alábbi szempontokat alkalmazva kell elvégezni: 1. mőszaki; 2. jogszabályi; 3. költségterv, költség-hatékonyság; 4. gazdasági mutatók; 5. környezet- és természetvédelmi szempontú; 6. fenntarthatóság, üzemelés biztonság; 7. tulajdonviszonyok; 8. elıkészítés/megvalósítás idıigénye 9. kockázatok

7.2. Értékelés Amennyiben rendelkezésre áll, a pályázó mutassa be a fent szempontok/módszertan alkalmazásával végzett értékelés eredményét, azaz:

ismertetett

•

a változatok összehasonlítását,

•

az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,

•

az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont következtetéseket.

értékelési

Értékeléshez szükséges adatok hiányában a pályázó jelölje meg az általa preferált változatot, annak rövid indoklásával.

28

8.

A projektjavaslat ütemezése

A fejezetben be kell mutatni, hogy a projektjavaslat kidolgozása milyen stádiumban van, illetve hogy a kiválasztott változat részletes kidolgozása, mőszaki elıkészítése, ill. megvalósítása milyen tervezett ütemezés szerint fog történni. Az ütemterveket úgy kell elıkészíteni, hogy mind az elıkészítés, mind a végrehajtás lebonyolítása gyorsan, de reális határidıkkel történjen. A fejezet célja, hogy a leendı támogatókat meggyızze arról, hogy a projektjavaslat támogatás és kidolgozás esetén megfelel a pályázati kiírásban és útmutatóban a befejezésre elıírtakkal (1. forduló). Ennek elsı lépése annak bizonyítása, hogy a projekt elıkészítést ütemezetten, az elıírt maximális idıtartam alatt (a pályázati útmutató szerint) meg tudják valósítani, nem veszélyeztetve az elıírt maximális idıtartam alatti megvalósítását (2. forduló). Az ütemezés készítésekor a tevékenységek reális indíthatóságával kell tervezni, számításba véve és megjelenítve a tevékenység kezdetét befolyásoló kockázatokat is. Jelezni kell, ha egyes tevékenységek megkezdése relatív, valamely esemény bekövetkezésétıl függ (pl. engedélyezés). Bizonyos tervezési folyamatok, engedélyezés és közbeszerzés esetén az idıtartamok tervezésekor a jogszabályban szereplı határidıket kell figyelembe venni. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban megadott ütemezéstıl a projektfejlesztés során el lehet térni, amennyiben a részletes megvalósíthatósági tanulmány következtetései ezt indokolják, és azt a részletes megvalósíthatósági tanulmányban, ill. a kidolgozott projektjavaslat benyújtásakor rögzítették. Az elıkészítésre vonatkozóan az itt benyújtott ütemterv, míg a végrehajtásra vonatkozóan a késıbb esetlegesen felülvizsgált ütemterv kerül a támogatási szerzıdésekben rögzítésre. Az ütemterveket külön-külön és egyesített formában táblázatos és Gantt-diagram (sávos ütemterv) formában kell csatolni!

8.1. A projekt elıkészítettségének bemutatása Ebben a fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projektfejlesztéssel kapcsolatosan milyen tevékenységeket kezdtek meg vagy fejeztek már be. Legalább az alábbiakra ki kell térni: •

a projekthez szükséges tanulmányok,

•

mőszaki elıkészítés (tervek, engedélyek).

Fel kell sorolni, hogy a projekt elıkészítésének elırehaladásához szükséges engedélyek, dokumentációk, tervek stb. milyen készültségi állapotban vannak, legalább az alábbiak meghatározásával: -

Terv, dokumentáció elkészülés dátuma (ha folyamatban van, a vállalkozó neve, illetve szerzıdés szerinti határideje),

-

Terv, dokumentáció engedélyezı hatóság részére benyújtás dátuma,

-

Engedély száma, kibocsátó hatóság, kibocsátás dátuma. A rendelkezésre álló engedélyek (pl. elvi) másolatát csatolni kell.

29

•

területvásárláshoz szükséges elıkészítı munkák elkezdıdtek-e.

•

projektmenedzsment kialakítása

8.2. Ütemtervek a projekt lebonyolítására 8.2.1. Lebonyolítási terv A lebonyolítási terv kidolgozásának célja, hogy a projektgazda bemutassa a teljes projektciklus idıigényét reálisan mérte fel, a szükséges tevékenységekkel tervez és a projekt a reális idıkereten belül végrehajtható. A lebonyolítási terv alapja a projekt elıkészítési és megvalósítási tevékenységek sorozata. Olyan lebonyolítási tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy pozitív elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt minimális kockázattal történı megvalósításához. A lebonyolítási tervnek ki kell térnie azon tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításához szükségesek. A lebonyolítási tervben fel kell tüntetni a már folyamatban lévı elıkészítési és végrehajtási munkákat is. Emellett fel kell sorolni a projekt kidolgozása szempontjából releváns, korábban elkészült terveket, hatályos engedélyeket, hatósági határozatokat, tanulmányokat, felméréseket, stb. A lebonyolítási terv elsı lépéseként meg kell tervezni a szükséges feladatokat. Legalább az alábbi tevékenységcsoportokkal kell tervezni:

elvégzendı

•

Az elıkésztési fázisból áthúzódó egyéb feladatok,

•

Projektmenedzsment egység mőködtetése,

•

Terület elıkészítı földmunka jellegő tevékenységek (megelızı régészeti feltárás, területszerzés, lıszermentesítés),

•

Projekt megvalósítás közbeszerzésének lebonyolítása

•

Mőszaki tervek kidolgozása, kapcsolódó engedélyek megszerzése (figyelembe véve a pályázati útmutatóban megjelölt kötelezıen benyújtandó engedélyeket),

•

Az egyes projektelemek kivitelezése (Vállalkozóktól elvárt határidık)

•

Lakosság tájékoztatása

•

Projektzárás

Az egyes tevékenységcsoportokon belül (létesítményenként/projektelemenként). Az ütemezést év/hó bontásban útmutatóban foglalt határidıkre!

kell

részletezni

megadni!

30

kell

az

Figyelemmel

egyes

kell

tevékenységeket

lenni

a

pályázati

8.2.2. Közbeszerzési terv (elıkészítési feladatokra) Ezt követıen a fenti tevékenységekrıl közbeszerzési tervet kell készíteni. Ajánlott a projektfejlesztést egyetlen közbeszerzés keretében (esetleg részajánlatokra bontva) lefolytatni, annak érdekében, hogy a projektfejlesztés a vállalkozón számon kérhetı legyen, és összehangoltan történjen. A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített idıszükségletet. Az alábbi összefoglalók ebben nyújtanak segítséget:

8.2.3. Kifizetési ütemterv A közbeszerzési tervvel és az elıkészítés lebonyolítási tervével összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (125. § (2) bekezdés c) pontja esetén) - rendkívüli sürgısség Ajánlattételi felhívás megküldése az ajánlattevık részére, Döntıbizottság részére bejelentılevél: 0 (Kbt. 135. §) Ajánlattételi határidı, tárgyalások lefolytatása, eredményhirdetés szerzıdéskötés akár 1 nap alatt (azonban a 127. § itt is figyelembe veendı)

31

9.

Rövidítések, jogszabályok és szabványok felsorolása

Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelık munkájának megkönnyítése céljából

CBA

Cost-benefit Analysis Költség-Haszon elemzés

EMT

Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmány

KA

Kohéziós Alap

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

KSz

Közremőködı Szervezet

RMT

Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

OP

Operatív Program

PEP

Projekt Elıkészítési Prioritás

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

10.







A tanulmány mellékletei A projekt elıkészítése során már elkészített elızetes vizsgálatok, tanulmányok, tervek listája (amennyiben azok adatai és megállapításai még relevánsak). Környezetvédelmi engedélyezés elızetes vizsgálatra vonatkozó felügyelıségi állásfoglalás amennyiben adott változathoz rendelkezésre áll. Környezeti hatástanulmány nem mőszaki jellegő összefoglalója (ha már készült ilyen). Kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerzıdés másolati példánya. A projektfejlesztésben közremőködı projektmenedzser és egyéb résztvevık önéletrajzai, valamint szervezeti ábra. Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, (átnézetes helyszínrajz és domborzati térkép). Ütemtervekhez tartozó táblázatok, Gantt-diagram

32