ÚTMUTATÓ RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉHEZ
KEOP 2.1.1. Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukció és
KEOP 2.1.2. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukció esetében
A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
TARTALOMJEGYZÉK
1.
ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................................... 10
2.
A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ....... 11 2.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................................................................................................... 11 2.1.1. A projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában................................ 11 2.1.2. A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása ............................... 12 2.2. A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA, ÁLTALÁNOS ADATAI .............................................. 12 A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! .......................................................................... 14
3.
HÁTTÉR, KÖRNYEZET ........................................................................................................................ 18 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA.............................................................................................. 18 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek .................................................. 18 3.1.2. A terület természeti környezete ............................................................................................... 19 3.1.3. Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége........................................................... 19 3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA................................................................................. 20 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján)........................ 20 3.2.2. Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) ............................................... 20 3.2.3. Társadalmi-kulturális jellemzık ................................................................................................ 20
4.
A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŐSÉGÉNEK ISMERTETÉSE ............................................... 21 4.1. HELYZETÉRTÉKELÉS ...................................................................................................................................... 21 4.2. A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGSZERŐSÉG („PROBLÉMA”) MEGHATÁROZÁSA .................................................... 22 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai igény ................................................................................................ 22 4.2.2. Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség............................................... 23 4.3. CÉLKITŐZÉSEK .............................................................................................................................................. 23 4.4. INDIKÁTOROK, MUTATÓK ............................................................................................................................. 24 4.5. A PROJEKTJAVASLAT CÉLCSOPORTJAI ......................................................................................................... 25
5. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI.......................................... 26 6. VÁLTOZATELEMZÉS.................................................................................................................................... 28 6.1. A VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE ................................................................................................................ 28 6.2. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET - „0” VÁLTOZAT ................................................................................................. 31 6.2.1. A változat leírása, összefoglaló ismertetése ........................................................................ 31 6.2.2. Mőszaki szempontok ..................................................................................................................... 32 6.2.3. Hatások .............................................................................................................................................. 32 6.2.4. Közgazdasági és pénzügyi költségbecslés ............................................................................ 33
2
6.2.5. Kockázatok........................................................................................................................................ 34 6.3. A MEGVALÓSÍTHATATLAN MEGOLDÁSOK KIZÁRÁSA ................................................................................... 34 6.4. „A”, „B”, „C” PROJEKTVÁLTOZATOK .......................................................................................................... 35 6.4.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése ................................................................................ 35 6.4.2. A várható eredmények, hatások............................................................................................... 35 6.4.3. Költségbecslés, bevételbecslés, közgazdasági és pénzügyi jellemzés....................... 36 6.4.4. Pénzügyi bevételek becslése...................................................................................................... 37 6.4.5. Pénzügyi fenntarthatóság............................................................................................................ 37 6.4.6. Gazdasági életképesség............................................................................................................... 37 6.4.7. Tulajdonjogi viszonyok ................................................................................................................. 38 6.4.8. Kockázatok........................................................................................................................................ 38 6.5. ÉRTÉKELÉS .................................................................................................................................................... 39 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES
ISMERTETÉSE................................................. 41
7.1. A VÁLTOZAT RÉSZLETES MŐSZAKI ISMERTETÉSE ....................................................................................... 41 7.1.1. A kiválasztott változat részletes mőszaki ismertetése..................................................... 41 7.1.2. Output indikátorok ......................................................................................................................... 41 7.2. INTÉZMÉNYI, MŐKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS.............................................................................. 42 7.2.1. Tulajdonjog ....................................................................................................................................... 42 7.2.2. Mőködtetés, üzemeltetés ............................................................................................................ 43 7.3. PÉNZÜGYI ELEMZÉS ...................................................................................................................................... 43 7.3.1. Módszertan bemutatása............................................................................................................... 43 7.3.2. A beruházási költségek becslése .............................................................................................. 44 7.3.3. A mőködési költségek becslése................................................................................................. 47 7.3.4. Maradványérték .............................................................................................................................. 48 7.3.5. A pénzügyi költségek összegzése ............................................................................................ 48 7.3.6. A projekt pénzügyi bevételeinek becslése ............................................................................ 49 7.3.7. A támogatási összeg meghatározása ..................................................................................... 49 7.3.8. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata......................................................... 50 7.4. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ............................................................................................ 51 7.4.1. Közgazdasági költségek becslése............................................................................................. 51 7.4.2. Közgazdasági hasznok becslése ............................................................................................... 51 7.4.3. Közgazdasági teljesítménymutatók......................................................................................... 62 7.5. ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ........................................................................................................ 62 8. A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA ............................................................................................................... 63 8.1. A PROJEKT ELİKÉSZÍTETTSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ...................................................................................... 63 8.2. ÜTEMTERVEK A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁRA .............................................................................................. 64 8.2.1. Lebonyolítási terv ........................................................................................................................... 64
3
8.2.2. Közbeszerzési terv ......................................................................................................................... 65 8.2.3. Kifizetési ütemterv ......................................................................................................................... 67 9. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, A PROJEKT PR EREDMÉNYEI................................................ 69 10. RÖVIDÍTÉSEK ............................................................................................................................................. 70 11. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI ............................................................................................................ 71
4
Bevezetés A 2007–2013-as programozási idıszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az elıbbiek alapján kialakított, 2007–2013-as támogatási idıszakra vonatkozó jogszabályok1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a késıbbi fázisokra (támogatási szerzıdés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenırzés, második fordulóra történı benyújtás) vonatkozóan. Kétfordulós pályázat esetén a projekt elıkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás elıfeltétele többek között (a pályázati kiírás felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése, volt a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján. A megítélt elıkészítési támogatást követıen a következı fontos mérföldkı a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása és támogatási szerzıdés szerinti jóváhagyása. Ezt követi a részletes projektjavaslat (kidolgozott, elfogadott részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal, tervekkel, engedélyekkel rendelkezı) benyújtása a pályázat második fordulójára. Jelen útmutató a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban RMT) tartalmi követelményeit rögzíti egy- és kétfordulós pályázatra.
Alapvetı eltérések az EMT és az RMT között: Az RMT struktúrája az EMT-nél megismert szerkezetet követi. Alapvetı különbséget a változatértékeléssel szembeni tartalmi követelmények és a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés jelentenek. Emellett az RMT-ben kevesebb – elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány – változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Ezekhez kell az RMT helyzetértékelı, -feltáró fejezeteinek megfelelı alátámasztást nyújtaniuk. Az RMT által bemutatott projektmenedzsment és kedvezményezetti struktúra, valamint az önrész-finanszírozás meg kell, hogy feleljen a pályázati kiírás, illetve az elıkészítésre vonatkozó támogatási szerzıdésben, vagy az elıkészítés folyamán korábban rögzített minden feltételnek. Az RMT-ben rögzített intézkedési és ütemterv (közbeszerzési terv, pénzügyi és lebonyolítási ütemterv) a projekt megvalósítás lehetı legnagyobb részletezettséggel bemutatatott, pontos ütemezését kell, hogy tartalmazza.
1
255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól
5
Az elfogadott EMT tartalmaz a részletes megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó utalásokat. Fontos, hogy ezeknek a készülı RMT megfeleljen. Fel kell hívni továbbá a figyelmet arra, hogy nagyprojektek esetén (25 millió € felett2) az elfogadott RMT-t a pályázat hazai pozitív elbírálását követıen az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A 2. Fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb csak alapvetı információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy az útmutató alapján a támogató teljes körő képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeirıl, költségeirıl, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseirıl. Ezért szükség lehet minden – az EMT-ben már esetleg ismertetett – a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsısorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). Fontos, hogy minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg a bemutatott részletes projektjavaslat.
A költség-haszon elemzés az RMT, illetve részben az EMT részét képezi az alábbiak szerint:
2
•
A változatelemzés célja annak alátámasztása, hogy a projektben szereplı kiválasztott mőszaki megoldás a legjobb a megvalósítható változatok közül. A változatelemzést az RMT, EMT 5-6. pontja tartalmazza. Az EMT-ben ezek kitöltése a rendelkezésre álló adatok mélységéig kötelezı, az RMT-ben az útmutató szerinti elıírásokat teljesíteni kell.
•
A pénzügyi elemzés célja annak kimutatása, hogy támogatás nélkül a projekt pénzügyileg nem megvalósítható. Feladata, hogy alátámassza a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtethetıségét, a szolgáltatási színvonal pénzügyi fenntarthatóságát. Továbbá a pénzügyi elemzés keretében történik a támogatás összegének meghatározása is. A pénzügyi elemzést az RMT 7.3. pontja tartalmazza.
•
A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a projekt társadalmi hasznosságának igazolása. Ezt az RMT 7.4. pontja tartalmazza.
•
Az érzékenységvizsgálat és a kockázatelemzés feladata a költség-haszon elemzés valamennyi részében az eredmények megbízhatóságának kimutatása. Ez az RMT 7.5. pontjában jelenik meg.
1083/2006/EK rendelet 39. cikk
6
A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében, ha a projekt nagyprojektnek, vagy jövedelemtermelınek minısül, részletes, az EU útmutatók szerinti költség-haszon elemzés
készítése
szükséges.
Amennyiben
a
projekt
nem
nagyprojekt
és
nem
jövedelemtermelı, a költség-haszon elemzésnek egyszerősítetten is elvégezhetı. Ekkor csak a költség-haszon elemzés egyes részeinek fı funkcióit kell biztosítania, nem szükséges az EU útmutatók által megkövetelt részletezettség. Az árvízvédelmi projektek általában nem jövedelemtermelı, azonban a jövedelemtermelı jelleg megállapításához minden esetben projektszintő vizsgálat szükséges. Külön ki kell emelni,
hogy
amennyiben
a
projekt
eredményekét
létrejövı
beruházás/fejlesztés
jövedelemtermelınek minısül, a részletes költség-haszon elemzést el kell végezni a projekt-elıkészítés során.
A költség-haszon elemzés készítését segíti az „Általános módszertani útmutató költséghaszon elemzéshez” címő dokumentum (a továbbiakban: Általános KHE útmutató), amely valamennyi lényeges kérdésre kitér, mind az egyszerősített, mind a részletes költséghaszon elemzés számára is segítséget nyújt. Jelen támogatási konstrukció sajátosságaiból adódó költség-haszon
elemzéssel
kapcsolatos követelményeket
jelen
RMT útmutató
tartalmazza. Jelen RMT útmutató adja meg a költség-haszon elemzés egyszerősítési lehetıségeit is. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél az egyszerősítés lényege a következı: •
pénzügyi elemzés nagymértékben egyszerősödik
•
a társadalmi hasznosság igazolása vagy változatelemzéssel történik vagy közgazdasági költség-haszon elemzéssel. Az árvízvédelmi fejlesztéseknél a közgazdasági költség-haszon elemzésben a hatások kvalitatív leírása szükséges, és egyes hatások pénzben történı kifejezése. Emiatt szükséges a megvalósításra javasolt változaton felül legalább egy változat összeállítása és elemzése, akár csak egyes projektelem(ek) esetében is.
A KEOP projektek értékelésében is – mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban – kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat, a szervezetet bemutató fejezetben (2.1.1), a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.3) kell vázolni. A részletes megvalósíthatósági tanulmánynak az EMT-hez hasonlóan célszerő követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a fıbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni
7
a vizsgált változatokat, a kiválasztott mőszaki megoldást és annak részletes gazdasági elemzését. Ennek megfelelıen az RMT útmutató a következı logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitőzése; 3. a célkitőzések megvalósításának módjai, azaz különbözı változatok bemutatása; 4. változatok összehasonlítása, egy változat kiválasztása, pénzügyi és gazdasági elemzése; 5. végül a kiválasztott ütemtervei.
változat
megvalósításának
8
részletes
intézkedési
és
FONTOS! Az RMT Útmutató és a 2007–2013-as programozási idıszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az RMT formátumát és alapvetı követelményeit, melyek pályázatonként eltérıek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó RMT útmutatót használni! Az útmutató célja, hogy a projektjavaslatok részletes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elı. Így egyrészt megkönnyíti a beérkezı projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezető dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb idıt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelık és bírálók a megfelelı információ birtokában dönthetnek a projektjavaslat elıterjesztésérıl, illetve támogatásáról, adott esetben egymással versengı projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítıi minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatot, információt közöljék a bírálóval az RMT-n keresztül, hiszen ezek hiányában a projektjavaslat tartalmi kiegészítése válhat szükségessé, késleltetve a támogatási döntést, vagy akár elutasításra kerülhet maga a projektjavaslat is. A fentiek miatt az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével. Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetık. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím) nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítıje szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelı indoklást kell adni. Szükséges továbbá kitölteni, alkalmazni a jelen útmutatóban található táblázatokat abban az esetben is, ha az EMT során azok már kitöltésre kerültek.
9
1. Összefoglaló A projekt általános, rövid vezetıi összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy azon (felsı)vezetık részére, akiknek nincs módjuk és idejük részletesen átolvasni a tanulmányt, átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további elıkészítı munkákról és folyamatokról. Ezért az összefoglaló terjedelme szigorúan korlátozott, legfeljebb 2–3 oldal. A vezetıi összefoglalónak tartalmaznia egyértelmően alá kell támasztania pénzügyi/gazdasági megalapozottságát.
kell a
a projekt leglényegesebb elemeit, projektjavaslat szakmai/mőszaki
és és
Javasolt vázlat: 1) A projekt szükségességének és céljának rövid bemutatása (4. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változat szakmai szempontból történı rövid bemutatása (7. pont alapján) 3) A pénzügyi elemzés eredményének rövid összefoglalása 4) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. pont alapján) 5) A lehetséges kockázatok rövid bemutatása
A projekt címe: A projekt helyszíne: Projektgazda székhelye: További projekt helyszín (1): További projekt helyszín (2): A projekt kezdete: A projekt befejezése:
10
2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes (lesz) a projekt végrehajtására, menedzselésére,
a
megvalósításhoz ellenırzésére.
kapcsolódó
Amennyiben
a
összes
tevékenység
projektgazda
nem
ellátására, azonos
a
projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot.
2.1.1. A projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylı elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) megadni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (pl. a projektgazda jogszabályban elıírt kötelezettsége a tevékenység végzése, illetve annak üzemeltetıje lesz, vagy a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet stb.) Itt kell kitérni arra is, hogy milyen szempont alapján lett eldöntve, hogy a projekt kedvezményezettjeként a VKKI v. KÖVIZIG pályázik. Abban az esetben, ha több KÖVIZIG illetékességi területét érinti a beruházás, ezt le kell írni, illetve megindokolni, hogy miért a megadott szervezet lett megjelölve, mint projektgazda.
Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt elıkészítés támogatási összegét módosítja attól függıen, hogy a kedvezményezett jogosulte az ÁFA levonására vagy nem, az 1992. évi LXXIV. Tv. 4.§ alapján. Be kell mutatni a projektgazda jellemzıit az ÚMFT szintő horizontális politikák közül az esélyegyenlıség és a fenntartható fejlıdés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlıségi terv megléte, stb. – valamint ezek gyakorlati megvalósulásának fıbb jellemzıi).
11
A
projektjavaslat
benyújtójának
(projektgazda) neve: Jogi formája: Címe: A
projektgazda
hivatalos
képviselıje: Beosztása: Telefonszáma: Faxszáma: E-mail címe:
2.1.2. A projekttel kapcsolatos döntési, eljárási szabályok bemutatása Be kell mutatni, hogy a projektgazda az adott jogi, mőszaki, pénzügyi környezetben alkalmas a projekt elıkészítésére. Ebbıl a szempontból vizsgálni kell az alábbiakat: A végrehajtást érintı mechanizmusok menete:
eljárási,
képviseleti
szabályok,
valamint
döntési
Vizsgálni kell a szervezeti felépítést és mőködést, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az elıkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell.
▪ A pályázat kialakításába bevont szervezetek, személyek Ismertetni kell a projekt eddigi elıkészítésébe, tervezésébe bevont szervezetek, személyek körét, továbbá azt, hogy miért és milyen funkcióban vettek részt a projekttervezési szakaszban. Részletesen be kell mutatni az esetleges pályázón kívüli partnerek projektben betöltendı pontos szerepét, valamint az együttmőködés jogi megalapozottságát.
Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések esetén fontos kitérni a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal való szakmai kapcsolattartásra.
2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projekt végrehajtásának lebonyolításáért kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelısei.
12
napi
szintő
Ha a projektgazda és a (tervezett) projektmenedzsment szervezet nem azonos, be kell mutatni:
a kapcsolat létrejöttének módját vagy tervezett módját (pl. közbeszerzéssel vagy egyéb módon már megtörtént, vagy tervezik a kiválasztást),
a feladatok megosztásának rendjét (napi ügyintézés, döntéshozatal, végrehajtás szintjén),
a projektmenedzsment tevékenység finanszírozási módját,
valamint a projektmenedzsment tevékenység végzésére vonatkozó megállapodás idıtartamát. (Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha a projektmenedzsment költségeket a projekten belül elszámolható költségként kívánják érvényesíteni3).
A fentiek alátámasztására – amennyiben már rendelkezésre áll –, mellékelni kell a projektgazda és a projektmenedzsment szervezet közötti élı megállapodást vagy annak tervezetét (ha a projektmenedzsment szervezet a projektgazdával köztisztviselıi, közalkalmazotti vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekbıl tevıdik össze, akkor a projektben végzendı tevékenységüket, és munkaidejüknek a projekttel kapcsolatos teendık végzésére fordítandó hányadát is tartalmazó munkaköri leírásukat kell mellékelni).
A projektmenedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni a résztvevı (és késıbb alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelısségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ebben a pontban ismertetni kell a meghatározott funkciókat betöltı személyek közötti kapcsolatot, az alá-fölérendeltségi viszonyokat, valamint a döntéshozatal és végrehajtás eljárásrendjét. Adott esetben a bemutatás szétbontható projektmenedzsmentre és szakmai tevékenységekre. A szervezetet illetıen be kell mutatni, hogy van-e korábbi tapasztalata a projekthez hasonló projektek végrehajtásában (hasonlóság tekintetében a tevékenységet és a projekt méretét, bonyolultságát kell elsısorban figyelembe venni). Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruházás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása során szem elıtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülı mőszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, feladatok ellátásáról gondoskodni kell.
3
A projektmenedzsment költségek elszámolhatóságára vonatkozóan adott projekt esetében a pályázati
kiírás/konstrukció tartalmaz pontos elıírásokat.
13
A projektmenedzsment szervezet neve Fı feladatok
Munkaidı szükséglet
Projektmenedzsment szervezet vezetıje: Projektmenedzser Mőszaki terület felelıse: Pénzügyi terület felelıse: Jogi terület felelıse: Belsı ellenır: Közbeszerzés felelıse: PR, a nyilvánosság tájékoztatása: Egyéb:
A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell!
A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerő ezekbıl kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató4 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat
14
Funkció / beosztá s
Fı feladatok
Idı szükséglet
A projektmenedzsment szervezet vezetıje
Mőszaki terület
Egy személyben felelıs a projektjavaslat elıkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, elırehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerő olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata, átlátja a projekt elıkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenırizni, motiválni. Az elıkészítésben és végrehajtásban résztvevı vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerzıdések elıírásait és a jogszabályok betartatását. Legalább alapszinten járatos az EU politikái területén. A létszámot alapvetıen annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Pl. közüzemi projekteknél célszerő az üzemeltetıt valamilyen módon bevonni. Mindenképpen szükség van beruházói és/vagy tervezési tapasztalatra, mőszaki végzettségre. Amennyiben több fıbıl áll a mőszaki terület, vezetıt is ki kell nevezni, akinek a csoport tagjainak munkáját kell irányítania, ellenıriznie. Feltehetıen a kivitelezés során ez a terület lesz a legintenzívebb kapcsolatban az építési vállalkozókkal, az eszközöket szállító vállalkozókkal, illetve a felügyelı mérnökkel, így az ezekkel való kommunikációra és érdekérvényesítésre is képesnek kell lenni. Rajta múlik a jelentéstételi kötelezettségek számszerő adatainak pontossága, ı ismeri az indikátorok és mutatók szerint az elırehaladást.
15
1 fı teljes munkaidıben vagy részmunkaidıben, a leterheltségtıl függıen.
A megvalósítás során a projektelemek számától és szakmai elkülönültségétıl függıen a tervezési idıszakban további szakemberek bevonása indokolt, azonban ezeket többnyire a tervezınek kell biztosítania az elıkészítés, illetve a mérnöknek a megvalósítás során az elırehaladáshoz igazított munkaintenzitással (akár több fı teljes munkaidıben, ha a munkamennyiség úgy kívánja, míg máskor ugyanezen mőszaki
Funkció / beosztá s
Fı feladatok
Idı szükséglet
Pénzügyi terület
Jogi terület
Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerzıdések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató/közremőködı szervezet felé. Ehhez is megfelelı képzettséggel és tapasztalattal rendelkezı személyt kell kiválasztani. A leterheltségtıl függıen szükség lehet asszisztens alkalmazására is. Ezen a területen is fontos a beruházási/beruházás-tervezési tapasztalat, a vállalkozókkal való kommunikációban az érdekérvényesítés, a konfliktusok kezelésének képessége. Célszerő, hogy a pénzügyi terület felelıse kapcsolatot tartson a beruházás majdani aktiválásáért felelıs szervezettel. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerzıdések elıkészítése, megkötése, a projekt elıkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegő konfliktusok kezelése. Bármely érintett fél részérıl érkezı igény esetén vizsgálat és jogi képviselet ellátása esetleges bírósági eljárásokban, kivéve nemzetközi hatóságok, bíróságok elıtt, bizonyítási dokumentációkkal kapcsolatos eljárások kezdeményezése és lebonyolítása (igénybejelentések stb.), az érintett felek által elıkészített tervezetek véleményezése, a projekt során létrejövı szerzıdések véglegesítése, közremőködés a megkötött szerzıdések esetleges módosításában.
16
szakemberek részmunkaidıben, akár eseti alapon is részt vehetnek a munkában). Legalább 1 fı teljes munkaidıben.
Többnyire elegendı az eseti munkavégzés. Általában nem indokolt, hogy külön ezen a területen állandó, teljes munkaidıben foglalkoztatott jogász legyen.
Funkció / beosztá s
Fı feladatok
Idı szükséglet Belsı ellenırzés
Közbeszer zés
PR, a nyilvánosság tájékoztat ása
A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függıen lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belsı erıforrást használni.
Mivel az összes fenti szakterület együttmőködését igényli, leterheltségtıl és tapasztalattól függıen vehetnek részt benne a többi funkcionális területen is dolgozó szakemberek, illetve megbízás alapján lehet foglalkoztatni külön erre szakembereket. Külsı közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén is el kell várni a megfelelı szakterületre vonatkozó mőszaki, pénzügyi (finanszírozási), jogi (szerzıdések) szaktudást. Annak függvényében, hogy csak a kötelezı tájékoztatási feladatokat kell ellátni (emléktáblák stb.), vagy a projekt elıkészítés maga is tartalmaz tájékoztatási (pl. közmeghallgatás tartási kötelezettség vagy a projekt elıkészítése során azonosított ellenállás kezelése) elemet, megoldható kiszerzıdtetéssel vagy saját munkatárs alkalmazásával.
Szervezeti és mőködési szabályzattól függıen, folyamatosan, de nem feltétlenül teljes munkaidıben szükséges. A közbeszerzések befejezése után megszőnik, illetve szerzıdésmódosítá s esetén lehet szükséges.
A munkaintenzitás a projekt elıkészítés és a projekt elfogadottságának, valamint a projekt elırehaladásának és tartalmának függvénye. Jellemzıen kiszerzıdtetik
A fentiek a projektmenedzsment szervezet szokásos tevékenységeihez igazodnak, de a projektgazda szervezet egyéb erıforrásaival is szükséges lehet kiegészíteni, illetve ha hiányzik bizonyos szakterület ismerete, akkor külsı forrásból kell azt biztosítani. Ha az egyes fenti funkciókat több személy látja el (különösen akkor, ha kiszerzıdtek bizonyos feladatokat) feltétlenül kell a szervezeten belül lennie olyan személynek, aki felelıs vezetıként irányítja és ellenırzi a többiek munkáját.
17
3. Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a részletes projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és mőködtetni. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerőségét (4.2 pont), a kiválasztott változatot (7. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7.4 pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági elınyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, késıbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törı és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzıit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. A fejezetben elvárt a megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatosan szükséges összes tartalmi elem ismertetése és minden aspektusra kiterjedı leírása. Az útmutató alapján kötelezıen szerepeltetetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása
A közgazdasági költség-haszon elemzés során projekt térbeli hatásterülete az a hely vagy terület, ahol a projektet végrehajtják, illetve ahol ebbıl eredıen a hatását kifejti. A hatásterület
lehatárolásánál
figyelemmel
kell
lenni
az
alkalmazandó
módszer
meghatározására (pl. az árvízvédelmi tevékenységek más-más módszerrel eltérı nagyságú területet érinthetnek.)
3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek Ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. A kifejtıs részben kell megadni az árvízi öblözet lehatárolását is, illetve önkormányzati árvízvédelmi fejlesztés esetén azt, hogy melyik KÖVIZIG illetékességi területére esik a beruházás. Amennyiben az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet elınyeit, hátrányait, kockázatait.
18
Régió
Megye
Kistérség
Település
Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma:
3.1.2. A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzıinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezıkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, mőszaki megoldásokat. Mutassa be, hogy a tervezett projektterület:
mely részei találhatóak Natura 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le)
mely részei találhatók Nemzeti Park (NP) területén;
mely részei találhatóak ökológia folyosó(k) területén;
mely részei találhatóak Tájvédelmi Körzet (TK) területén;
mely részei találhatók Természetvédelmi Területen (TT);
Kulturális Örökségvédelmi-régészeti kutatás, feltárás területe-e;
belvízveszélyeztettség milyen mértékő (a belvízvédelmi rendszer rövid bemutatása).
3.1.3. Jellemzı településszerkezet, terület beépítettsége Ismertetendı a fent megadott területen jellemzıen elıforduló (települések sőrősége, térbeli elrendezése, a beépítettség karaktere).
településszerkezet
Árvízvédelmi projektek esetében itt kell megadni annak részleteit is, hogy a védett/védendı területen a beépítés milyen körülmények között történt (pl. olyan engedély nélküli építkezések, amelyeknél már építkezéskor tisztában voltak az
19
árvízveszélyes helyzettel, illetve bel-, vagy külterületet érintett az építkezés, vagy más, lényeges körülmények). Amennyiben az adott terület elmaradott kistérség, akkor ezt meg kell említeni5. A projektterület egészét bemutató átnézeti helyszínrajzot csatolni kell!
3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Részletesen csak az adott beruházáshoz szorosan kapcsolódó jellemzık bemutatása szükséges. 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Meg kell határozni azokat a statisztikai mutatókat, amelyekkel a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat mutatják be (pl.: az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsőrőség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenıleg), korösszetétel, munkanélküliségi ráta). Jelen fejezet kidolgozásánál figyelembe kell venni az esélyegyenlıségi szempontokat is! Figyelembe kell venni, hogy a földrajzi behatárolással azonos területre vonatkozó adatokat kell használni! A demográfiai helyzet alakulását az elmúlt 20 évben grafikonon is szükséges bemutatni.
3.2.2. Gazdasági jellemzık (KSH hozzáférhetı adatai alapján) Konkrét, számszerő adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresık arányát, munkanélküliségi adatokat, mőködı vállalkozások számát, méretét, a helyben legjelentısebb ipari és mezıgazdasági vállalatokat, a turisztikai vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát) és ezek jellemzı elhelyezkedését a területen belül – valamint ezek idıbeli alakulását az elmúlt néhány évben. Kiemelt jelentıséggel az árvizek által veszélyeztetett területen lévı vagyonértékekre (védendı értékek), melyek térképi ábrázolása is szükséges.
3.2.3. Társadalmi-kulturális jellemzık Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzıket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a lakosság környezettudatossága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte.
5
64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl
20
4. A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitőzéseit és a célkitőzés teljesítését mérı indikátorokat.
4.1. Helyzetértékelés Jelen a fejezetben részletesen be kell mutatni a projekt jelenlegi helyzetét, illetve a fejlesztendı tevékenységet. Fejlesztendı tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelızı, követı folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerősítése, bıvítése, a részletes projektjavaslat tárgyát képezi. A leírásnál törekedni kell a fejlesztendı tevékenység egyértelmő és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység történeti elızményeit, a kialakulásához vezetı folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Be kell mutatni, hogy a jelenlegi helyzetben milyen formában és milyen hatékonysággal mőködik az árvédekezés folyamata, mind lokálisan, mind tágabb környezetében. Az árvízvédelmi projekt megvalósítása során a felmért, tervezett védelmi terület, meglévı létesítmények, ezek védıképességének bemutatása szükséges (elızetes tényfeltárási tapasztalatok, vizsgálatok alapján) kitérve az alábbi adatokra:
árvízvédelmi öblözet pontos megjelölése,
árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése: neve,
árvízvédelmi szakasz pontos megjelölése:
az öblözeti kiépítettség,
a jelenlegi rendszer fenntartásával létesítmények, azok állapota stb.,
az árvíztıl védett terület rövid ökológiai jellemzése.
km (tól-ig),
kapcsolatos
tevékenységek,
meglévı
Be kell mutatni a beruházás szempontjából releváns, az elmúlt tíz évben a fejlesztés térségében megvalósult, illetve tervezett vízgazdálkodási (pl.:szennyvíz, ivóvíz, belvízvédelmi) beruházásokat. Vizsgálni szükséges azoknak a beruházás szempontjából fontos és releváns hatásait a költség-haszon elemzésben is alkalmazandó idıtávlatban, azaz ha pl. a költség-haszon elemzésben 30 évre számoljuk a megtérülés mutatóit, akkor itt is ezzel az idıtávval kell számolni.
21
Szerepeltetni kell azokat az adatokat, mennyiségeket, amelyek szerepet kaphatnak az eredmény- és hatás indikátorok meghatározásakor. A leírtak alátámasztására az alábbiak csatolása szükséges pl.: •
Térképek, helyszínrajzok a fejlesztési bevédett területrıl, település(ek)rıl
•
Árterek, árvízi öblözetek helyszínrajza
•
Töltésszakasz hossz-szelvénye
•
Rendelkezésre álló mederszelvények)
•
Mértékadó árvízszintek, árvízi tartóssági, gyakorisági adatok, jellemzı vízszintek, diagrammok
mintakeresztszelvények
(töltés,
kisvízi–középvízi–nagyvízi
4.2. A fejlesztési szükségszerőség („probléma”) meghatározása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1.) ismertetni és részletesen indokolni (statisztikai adatokkal, tanulmányokkal, felmérésekkel, piackutatásokkal stb. alátámasztva) kell a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémá(ka)t, fejlesztési igények kielégítését.
4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai igény Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintő szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztés szükségszerőségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. jogszabály írja elı, hogy a töltés magasságának valamilyen szintet el kell érnie, amit jelenleg nem teljesít stb.). Ebben a fejezetben kell részletesen, akár mőszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi elıírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint, amennyiben rendelkezésre áll, ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, mőszaki paramétereit pontosan meghatározó – nem csak környezetvédelmi tárgyú6 jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. Ismertetni kell különösen az alábbi jogszabályokhoz való kapcsolódást: •
2004. évi LXVII tv. a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésérıl és ennek végrehajtási intézkedései;
6
Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintı elıírása vagy a több földrajzi területet érintı vagy hátrányos helyzető településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb.
22
•
1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi mőveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése);
•
1107/2003. (XI.5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése);
•
21/2006. (I.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról;
•
15/1997.(IX. 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó vízszintjérıl
•
2005/2000.(I. 18.) Korm. határozat felülvizsgált fejlesztési tervérıl
•
1003/2007.(I. 24.) Korm. határozat a Tisza-völgyi árvízi biztonságának növelését ,valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program ( a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) árvízvédelmi fejlesztéseinek megvalósításáról és a további feladatokról
Magyarország
árvízvédelmi
mőveinek
4.2.2. Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség Ismertetni kell, hogy melyek azok a mőszaki, gazdasági, társadalmi tényezık, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület mőködı folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Ez vonatkozhat egy-egy projektelemre is. Pl: töltésburkolat, árvédelmi támfalak létesítése, rekonstrukciója, egyéb árvízvédelmi infrastruktúra.
4.3. Célkitőzések A fejezetben meg kell határozni szükségszerőséget, kielégítı célokat.
az
elıbb
ismertetett
problémát,
fejlesztési
A fejlesztés célját a vonatkozó szakmapolitikai dokumentumoknak (elsısorban az Operatív Program és az Akcióterv) megfelelıen kell meghatározni, azaz: az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem elıtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése. A célokat a jogszabályi elıírásokból kell levezetni, amennyiben lehetséges a jogszabályban meghatározott, magassági biztonsági szintet kell célul kitőzni. A fejlesztésnek hozzá kell járulnia az akciótervben meghatározott konstrukció céljaihoz, eredményeihez, azaz a tervezett árvízvédelmi tevékenységek, létesítmények feleljenek meg a törvényben, kormány határozatokban, rendeletekben, illetve ágazati elıírásokban megfogalmazott alapelveknek, céloknak:
Nagyvízi meder vízszállító-képességének javítása.
Az öblözeti terhelés csökkentése, árvízi tározók kialakítása a rendszeres tárózást lehetıvé tévı feltételek kialakításával a Tisza völgyében.
Jelenlegi árvízvédelmi rendszer elıírásoknak megfelelı biztonságú kiépítése.
23
A célkitőzéseknek meghatározott hierarchiája van: a fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak (pl. megépített magasított töltés hossza és magassága, vagy megépített árvízi tározókapacitás) hozzá kell járulniuk az eredményekhez (a védett terület árvízi biztonságának növekedése árvízi kockázatok csökkentése). A célkitőzések tervezése a várt eredmények felıl is indulhat: az elérni kívánt árvízi biztonságot vagy az árvízi kockázatok csökkentését milyen árvízvédelmi mővek és létesítmények építésével lehet elérni, és ezek közül a projektjavaslat melyek megoldásához járul hozzá a fejlesztés megvalósításával. A célkitőzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy:
A célkitőzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, amely felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal igazolható.
A célkitőzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a késıbbiekben igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által elérhetık.
A célkitőzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció célkitőzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható. A különbözı célkitőzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges, számszerősíteni kell.
Az egyes célkitőzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitőzéseket lehetıség szerint priorizálni kell. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlıdés és az esélyegyenlıség horizontális célokhoz (ld. vonatkozó útmutatókat).
4.4. Indikátorok, mutatók A célkitőzések számszerősítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különbözı szintő célkitőzésekhez különbözı szintő mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitőzés teljesülését az eredménymutatók jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, mőködtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. VTT esetén ilyen az árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a támogatási konstrukcióra vonatkozóan az akciótervben meghatározott mutatókat is szerepeltetni kell! A pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3. pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövı eredmények szerint. Javasolt a már az Elımegvalósíthatósági Tanulmány során is felhasznált, alábbi táblázat alkalmazása.
24
A mutató megnevezése
Mértékegység
Kiindulási érték
Dátum
Célérték
Dátum
Eredménymutatók NÉV1 NÉV2
Az output mutatókat a választott alternatíva részletes kidolgozásakor kell bemutatni!
4.5. A projektjavaslat célcsoportjai A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élıvilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és mőködés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élık és tevékenykedık) is. A célcsoport(ok)at a 4.3. pontban meghatározott célkitőzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselıkkel, hatásterülettel, és szerepet kapnak a költség-haszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is Az árvízvédelmi projektek elsıdleges célcsoportja a védett területen élı állandó lakosok, a védett területen mőködı intézmények és gazdálkodó szervezetek.
25
5. A költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban kell bemutatni azokat az általános feltételezéseket, amelyek a költséghaszon elemzés valamennyi részére érvényesek. Az általános feltételezésekre vonatkozó további részletek megismerhetık az Általános KHE útmutatóból.
Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer Az árvízvédelmi célú projekteknél a költség-haszon elemzés során általában a fejlesztési különbözeten alapuló módszer alkalmazása javasolt, a történelmi költség módszer alkalmazásának szükségessége ritkábban fordulhat elı. Elsısorban akkor lehet szükség a történelmi költség módszer alkalmazására, ha a projekt keretében történı fejlesztés költségeiben és hatásaiban nem, vagy csak nagy költséggel lenne elkülöníthetı a meglévı infrastruktúrától.
Árfolyam Az elemzés adatait forintban kell megadni.
Infláció A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs elırejelzések alapján a relatív árak változása jelentıs, akkor a relatív árak korrekciója szükséges.
Reálértéken történı tervezés Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történı számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd késıbb).
Vizsgált idıtáv A vizsgált idıtáv (referenciaidıszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költséghaszon elemzés elırejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költséghaszon elemzés során alkalmazott idıtáv. Az árvízvédelmi célú projektek esetében a vizsgált idıtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási idıszakot is, a pályázat benyújtásától).
26
A pénzügyi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetılegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta.
A társadalmi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5,5 %-os társadalmi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron.
ÁFA Meg kell adni, hogy az áfa hogyan jelenik meg az egyes elemzésekben. A közgazdasági elemzés – beleértve a változatelemzés társadalmi hasznosságra vonatkozó részét – a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A hasznoknál, amennyiben a bevételek is a haszon részét képezik, a bevételeket a végsı fogyasztóknál (elsısorban lakosság) áfa-val kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az áfa-t attól függıen, hogy a vizsgált szereplı (a beruházó, a mőködtetı-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelıs szereplı) jogosult-e az áfa visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) valamely önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy egyéb olyan szervezet, amely az áfát nem igényelheti vissza, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfa-ja a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendı. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) visszaigényelheti az áfa-t, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A bevételeknél, a mőködtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a mőködési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie.
27
6. Változatelemzés Az EMT-ben bemutatott változatok közül itt az EMT-ben szereplı és a Közremőködı Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat kell részletesen kifejteni és bemutatni és a megvalósítás részleteiben eltérı mőszaki változatait összehasonlítani. Részletesen be kell mutatni az alkalmazott módszertant, illetve indokolni kell, hogy ennek eredményeként hogyan került(ek) a változat(ok) kiválasztásra. Be kell mutatni azokat a külsı tényezıket, döntési pontokat, amelyek hatással voltak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közremőködı Szervezeti iránymutatás). Jelen konstrukció esetén 30 év az az idıtáv, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell. Ennek meg kell egyeznie a 7.4 pontban bemutatott költség-haszon elemzés módszertanával. Fontos, hogy a változatok meghatározásakor a következı fejezetben (6.1 pont) bemutatásra kerülı változatelemzési módszertan szempontjait, - melyhez a mellékletben található Költség-haszon elemzés módszertani útmutató 4. fejezete nyújt segítséget - figyelembe vegyék.
6.1. A változatelemzés módszere A változatok értékelésének elsı lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt módszertant. A módszertannak alkalmasnak kell lennie a különbözı mőszaki változatok azonos szempontok mentén történı, – lehetıség szerint számszerősített – értékelésére, annak érdekében, hogy a változatok közötti választást megalapozza. FONTOS! Amennyiben a projekt nem jövedelemtermelı, akkor lehet alkalmazni a jelen útmutató
szerinti
egyszerősített
szabályokat.
Amennyiben
a
projekt
jövedelemtermelı, akkor az Általános KHE útmutató elıírásait is követni kell.
Árvízvédelmi fejlesztések esetén • több-szempontú értékelés javasolt a projekt szintő változatelemzésnél, ha a változatok eltérı célt érnek el, eltérıek a hatásaik (különösen az érintett terület nagyságában, a megvédett élılények számában) • az elızetes vizsgálatoknál, az alprojektek vizsgálatánál, illetve projekt szinten is alkalmazható költség-hatékonyság elemzés, ha a változatok hatásai azonosak, ugyanazt a célt érik el. A projekt szintő változatelemzés csak akkor hagyható el, ha a kiválasztott változat esetében a projekt társadalmi hasznosságát a közgazdasági költség-haszon elemzés során számított teljesítménymutatók igazolják. Ebben az esetben is szükséges •
a változat értékelés elhagyásának konkrét indoklása,
•
az elızetes vizsgálatok bemutatása (6.2. pont), amely igazolja, hogy miért tekinthetı legjobb megoldásnak a projektben szereplı javaslat.
28
A változatelemzés során alkalmazandó módszerek fıbb jellemzıi a következık:
a) A költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A közgazdasági költségek számszerősítése, forintosítása megtörténik, az azonos hatású változatok közül a kisebb teljes költségő változat javasolható megvalósításra. A projektben az elızetes vizsgálatok során lehet alkalmazni ezt a módszert egy-egy azonos célt elérı, konkrét mőszaki megoldás kiválasztásakor. b) Több-szempontú értékelés A több-szempontú értékelés módszerének alkalmazása abban az esetben javasolt, amennyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Elınye, hogy az intézményi, mőködtetési kockázat is figyelembe vehetı az elemzés során. Ez az elemzés veheti pl. egy szempontként az egyszerősített pénzügyi elemzés mutatóit. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szőkösek, vagy különbözı intézményi változatok jelentısen eltérı pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy elızetes, egyszerősített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a több-szempontú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható változatok kizárhatók a további elemzésbıl. Javasolható az alábbi szempontrendszer szerinti összehasonlítás: •
társadalmi hasznosság: lehetıség szerint a nettó társadalmi haszon pénzben kifejezve. Ekkor a pontokat a nettó társadalmi hasznok arányában kell adni. Ennek hiányában a társadalmi hasznokat elemenként kell a több-szempontú értékelésbe bevonni az alábbi pontozással. o
hatás mutató: Amennyiben a kérdésre igen a válasz, a pontszám megadható, nem válasz esetén az adott pontszám 0. Az igen választ indokolni kell és lehetıség szerint a hatást számszerősíteni is szükséges. A hatásmutató az egyes kérdésekre adható pontok összegzésével adódik.
4 pont
A tervezett árvízvédelmi tevékenységek, létesítmények megfelelneke a hatályos törvényben, kormányhatározatokban, rendeletekben, illetve ágazati elıírásokban megfogalmazott alapelveknek, céloknak
3 pont
Öblözeti kiépítettség növekszik-e?
3 pont
Nı-e az elıírásoknak megfelelı szintre, és méretőre kiépített árvízvédelmi védvonalak hossza vagy a projekt eredményeként öblözeti terhelés csökkenés realizálódik-e?
3 pont
A projekt eredményeként csökkennek-e a védekezési költségek
3 pont
A projekt a tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítését biztosítani tudja-e?
3 pont
Védelmi biztonság növekszik-e?
3 pont
Jelenlegi árvízvédelmi rendszer elıírásoknak megfelelı biztonságú kiépítését eredményezi-e?
o
költség-hatékonyság mutató: a hatáspontszám/teljes költség jelenértéke. A mutató értékét 12 pontos skálára kell visszavetíteni a következı módon: a
29
maximális 12 pontot, kapja a legmagasabb értékő változat, a többi változat az ehhez való eltérés arányában kap pontot, az alábbi képlet alapján: P=V / M x 12, ahol: P: a változat költség-hatékonysági pontszáma, M: a legmagasabb költség-hatékonysági mutató, V: a vizsgált költség-hatékonysági mutató. •
gazdasági életképesség: a tevékenység szakmai, piaci fenntarthatóságát kell elemezni itt (pl. a létrehozott termékek, melléktermékek eladhatósága, a kritikus inputok hozzáférhetısége stb.) 3 pont A tevékenység szakmai, piaci szempontú fenntarthatósága megfelelı, a jelenlegi mőködésnél nem kedvezıtlenebb. 2 pont A tevékenység szakmai, piaci szempontú fenntarthatósága még megfelelı, kisebb kockázatú problémák jelentkeznek, de ezek kezelhetı mértékőek. 1 pont A tevékenység szakmai, piaci szempontú fenntarthatóság terén jelentısebb kockázatok merülnek fel, de a döntéshozók részérıl még felvállalható részletes kockázatkezelési stratégiával. 0 pont A tevékenység szakmai, piaci szempontból nem fenntartható. Ezt a változatot el kell vetni.
•
intézményi és mőködési kockázatok: elemezni kell, hogy a szervezeti feltételek, szerzıdéses és jogi háttér mennyire alkalmas a változat megvalósítására, a kockázatok jelentısek-e, illetve lehet-e azokat megfelelıen kezelni 5 pont Az intézményi és mőködési kockázatok kis mértékőek, a jelenlegi mőködésnél nem kedvezıtlenebb. 3 pont Az intézményi és mőködési kockázatok kisebb mértékben jelentkeznek, de ezek kezelhetı mértékőek. 1 pont Intézményi és mőködési kockázatok merülnek fel, de a döntéshozók részérıl még felvállalható részletes kockázatkezelési stratégiával. 0 pont Pénzügyileg nem megfelelı vagy a beruházás vagy a mőködtetés nem finanszírozható. Ezt a változatot el kell vetni.
•
pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: itt azt kell vizsgálni, hogy a beruházás és a mőködés során rendelkezésre álló források mennyiben elegendıek a projekt finanszírozására. 10 pont A pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság megfelelı, a beruházás során önerı probléma nem jelentkezik, a mőködtetés során a finanszírozási igény nem haladja meg jelentısen a korábbiakban 7 pont A pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság még megfelelı, a finanszírozással kapcsolatosan kisebb kockázatú problémák jelentkeznek, de ezek kezelhetı mértékőek. 3 pont A pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság terén jelentısebb kockázatok merülnek fel, de a döntéshozók részérıl még felvállalható részletes kockázatkezelési stratégiával. 0 pont Pénzügyileg nem megfelelı vagy a beruházás vagy a mőködtetés nem finanszírozható. Ezt a változatot el kell vetni.
30
Az összehasonlítás lépései az alábbiak: •
Az egyes szempontokhoz pontszám rendelése.
•
Az adott pontszám részletes indoklása
•
Az összes hatás pontszáma az egyes hatások pontértékeinek és súlyának szorzatösszege.
•
A kiválasztott változat a legmagasabb pontszámmal rendelkezı változat lesz.
Elızetes elemzés a változatok meghatározása érdekében Az elızetes vizsgálatok lényege, hogy olyan kérdésekben hozzon döntés, amelyek önmagukban megfelelıen, lehetıség szerint egyszerő, általában költség-hatékonysági módszerekkel, illetve mőszaki megvalósíthatóság alapján vizsgálhatóak.
A projekt/alprojekt eltérı mőszaki alternatíváinak kijelölésére alkalmazott módszert vázolni kell. Be kell mutatni azokat a külsı tényezıket, döntési pontokat, amelyek hatással vannak a változatok kijelölésére, és egyéb változatok vizsgálatára (pl. Közremőködı Szervezeti iránymutatás).
6.2. A projekt nélküli eset - „0” változat 6.2.1. A változat leírása, összefoglaló ismertetése A beavatkozás (projekt) nélküli eset azt feltételezi, hogy az adott fejlesztés nem valósul meg és a jelenleg is folytatott tevékenység állandósul a területen. Részletesen ismertetni szükséges, hogy a jövıben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek elıidézték a fejlesztési szükségszerőség kialakulását. Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, mőszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat az összetevıket, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a késıbbiekben a fejlesztési változatokat jellemzı paraméterekkel, mint pl.: •
veszélyeztetettség, kockázat,
•
védmővek fenntartása,
•
árvízvédekezésre fordított költségek,
•
hullámverés elleni védelem,
•
ideiglenes, védekezéskori töltéskorona magasítás,
•
fakadó vizek, szivárgó vizek lokalizációja,
31
•
mentesített területeken való védekezés költsége,
•
töltésszakadás, elzárás költsége,
•
töltésszakadásból adódó károk becsült költsége,
•
töltésszakadásból adódó károk helyreállításának költsége,
•
árvízvédekezés alatti szivárgások csurgások által okozott károk helyreállítása,
•
töltésállékonyság ideiglenes biztosítása,
•
megközelítı és szállítási utak kiépítése,
•
ideiglenes árvízvédelmi mővek elbontásának költségei,
•
helyreállítási költségek.
A projekt nélküli eset nem feltétlen jogszabályi követelményeket kielégítı változat, de mőszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szőkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévı szolgáltatási színvonal fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhetı erıforrásokat.
6.2.2. Mőszaki szempontok Be kell bemutatni, hogy hogyan folytatódna a tevékenység a fejlesztés nélkül. Felsorolandók azok a mőszaki paraméterek, amelyekkel jellemezni lehet a tevékenységet. A változatot úgy kell értelmezni, hogy az érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki. Ezek a paraméterek lehetıség szerint legyenek összehasonlíthatóak a késıbbiekben a fejlesztési változatokat jellemzı paraméterekkel. Azokra a paraméterekre vonatkozóan, amelyekre jogszabályi elıírások hatályosak, meg kell nevezni jogszabályt, és megadni a paraméter elıírt értékét. A változatot úgy kell értelmezni, hogy a jelenleg érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált idıtávon. Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kell nevezni jogszabályt és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. amennyiben ismert, azok várható változását.
6.2.3. Hatások A változatot úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált idıtávon.
32
Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kell nevezni jogszabályt és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. amennyiben ismert, azok várható változását.
6.2.4. Közgazdasági és pénzügyi költségbecslés Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú mőködés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülı pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a mőszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatok forrását és az alkalmazott feltételezéseket (pl. inflációs ráta, reálköltségek változása) meg kell jelölni, és az egyes változatoknál is e szerint konzekvensen kell alkalmazni. A fejlesztés nélküli állapotban számolni kell elsısorban az árvíz esetén magas védekezési költségekkel, az árvíz által okozott károkkal, a várható – árvizet követı – helyreállítási költségekkel. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni. Külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a fejlesztés elhalasztásával a fejlesztés gazdaságossága hogyan változik. Fontos, hogy a fenntartási/mőködtetési/védekezési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı becsült fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat fenntartási/védekezési költségeinek közelítı becslésére, és a változatok összevetésére is Beruházási költségek Ha a projekt nélküli esetben is tervezhetı beruházás, akkor a beruházási költségek becslésénél célszerő feltételezni egy körülbelül olyan volumenő beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerı, illetve az általa – EU-támogatás nélkül – is megszerezhetı költségvetési és egyéb forrás fedezne. A projekt nélküli esetben a beruházás azon elemeit, amely a jelenlegi állapot, illetve szolgáltatási színvonal fenntartásához szükséges, a mőködési költségeken belül a pótlásoknál kell feltüntetni. A jelenlegi állapotot, szolgáltatási színvonalat meghaladó célú beruházást a beruházásnál kell feltüntetni. Mőködési költségek A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni, különösen a fajlagos költségeket az alábbi táblázat szerinti struktúrában.
Fajlagos mőködési költség
Mérté kegys ég
Korább i idıszak jellemz ı adata
1. Üzemeltetési költségek 2. Karbantartási költségek 3. Pótlási költségek
Maradványérték
33
1. év
….
A vizsgált idıtáv utolsó éve
A költség-haszon elemzés által figyelembe vett idıtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebbıl adódóan ezek a vizsgált idıszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett idıtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök piaci értéke a vizsgált idıszak végén. Költségek összegzése Az alábbi táblázatban kell összefoglalni a költségbecslés eredményét a pénzügyi és a közgazdasági költségekre külön táblázatban.
Jelenérték 1. év
….
A vizsgált idıtáv utolsó éve
1. Beruházási költség 2. Mőködési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlás 3. Maradványérték Összes költség
6.2.5. Kockázatok Ismertetni kell a jövıre vonatkozó kockázatokat az alábbiak szerint: 1. Mőszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk stb.) 2. Jogi szempont 3. Társadalmi szempont (lakossági ellenállás stb.) 4. Pénzügyi fenntarthatósági szempont 5. Gazdasági életképesség 6. Intézményi szempont (közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.) Ezen felül be kell mutatni a mőködésbıl eredı kockázatokat, legalább bemutatva a mőszaki, társadalmi és pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatokat.
6.3. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása Részletesen ismertetni szükséges, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, változatok, amelyek ugyan kielégítenék a fejlesztési szükségszerőséget, és így a projektjavaslat célját is, azonban megvalósításuknak objektív akadálya van.
34
Ismertetni kell a megvalósíthatatlan változatot, és megfelelıen alátámasztva be kell mutatni a megvalósíthatatlanság okát, mely lehet mőszaki, pénzügyi/finanszírozási, jogi, örökségvédelmi, természeti jellegő indok (pl. NATURA 2000 területen, belterületen nem lehet ilyen jellegő fejlesztés stb.).
Árvízvédelmi projektek esetében – jelenleg – megvalósíthatatlan megoldás pl. a felvízi országok területén a kedvezıbb lefolyási viszonyokat7 célzó beruházások támogatása (pl. erdıirtás megszüntetése).
6.4. „A”, „B”, „C” projektváltozatok Az EMT-ben bemutatott és késıbb az elemzések által kiválasztott, továbbá a Közremőködı Szervezet által esetlegesen külön meghatározott változatokat (összesen legalább két változatot a projekt nélküli eseten felül) kell részletesen kifejteni és bemutatni a lenti tagolásnak megfelelıen egymást követı fejezetekben. A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bıvíthetı. A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (6. pont), azokhoz megfelelı adatokat, információt kell bemutatni.
6.4.1. A változat leírása, mőszaki ismertetése Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változattal a beruházás hogyan éri el a 4.3. pontban definiált célkitőzéseit. A lehetı legrészletesebben le kell írni a fejlesztési változatot, számszerősítve a fıbb mőszaki paramétereket, a megvalósítani kívánt létesítményeket, a létesítményben folyó tevékenységeket. Ki kell térni a projekt kivitelezésének elindításához szükséges további részletes kidolgozásához szükséges idıre (végleges tervek, engedélyezés) és költségekre. Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kell nevezni jogszabályt, és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. várható változását, amennyiben ismert.
6.4.2. A várható eredmények, hatások A fejezet összefoglalja a fejlesztési változat megvalósulása nyomán a vizsgált idıtávon (5. pont kijelölés módszere, alkalmazott idıtáv) létrejövı eredményeket. Részletesen be kell mutatni a fejlesztés szakmai, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, hatásterületét a beruházás ideje alatt, és a beruházást követıen a vizsgált idıtávon.
7
Olyan vízgazdálkodást kialakító gyakorlat támogatása, amelyek a vízkészleteket helyben tartják, és a
felesleges vízkészletet csak lassan és fokozatosan engedik tovább az alvízi területek felé.
35
Az RMT-nek célszerően tartalmaznia kell a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (314/2005 (XII.25.) Korm. rend.) szerinti környezeti hatásvizsgálat fıbb következtetéseit annak rövid bemutatásával. (a környezeti hatásvizsgálat közérthetı összefoglalója az RMT melléklete).
6.4.3. Költségbecslés, bevételbecslés, közgazdasági és pénzügyi jellemzés Mind a beruházási, mind pedig a becsült mőködési költségek vonatkozásában a költségbecslést kell készíteni a vizsgált változatra. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú mőködés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülı pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált idıtávon (összehangoltan a mőszaki szempontoknál ismertetettekkel). Felhasználható az Elımegvalósíthatósági Tanulmány Fontos, hogy a mőködtetési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek közelítı becslésére és a változatok összevetésére is. Részletes költség-haszon elemzést a KH útmutató alapján kell készíteni a kiválasztott változatra.
Beruházási költségek A beruházási költségeket fizikai mértékegységben a tervezıi költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a mőszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fı mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget szét kell osztani a beruházási idıszak egyes éveire. Mőködési költségek A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni, lehetıség szerint a fajlagos költségek bemutatásával és indoklásával.
Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett idıtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebbıl adódóan ezek a vizsgált idıszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett idıtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök piaci értéke a vizsgált idıszak végén. Költségek összegzése
36
Az alábbi táblázatban kell összefoglalni a költségbecslés eredményét a pénzügyi és a közgazdasági költségekre külön táblázatban.
Jelenérték 1. év
….
A vizsgált idıtáv utolsó éve
4. Beruházási költség 4.1. Az 1. forduló költségei 4.2. A 2. forduló költségei 5. Mőködési költség 5.1. Üzemeltetési költség 5.2. Karbantartási költség 5.3. Pótlás 6. Maradványérték Összes költség
6.4.4. Pénzügyi bevételek becslése Az árvízvédelemmel kapcsolatos projektek általában nem jövedelemtermelı projektek, mivel saját bevételt nem generálnak. Ebben az esetben az egyszerősített elemzés alkalmazható, amikor nem szükséges a bevételek becslése. Ha a jövedelemtermelı a projekt, akkor az Általános KHE útmutatót kell alkalmazni.
6.4.5. Pénzügyi fenntarthatóság Amennyiben a projekt jövedelemtermelınek minısül, akkor az Általános KHE útmutató alkalmazása kötelezı. A pénzügyi fenntarthatóságot az egyszerősített elemzésben elegendı szövegesen bemutatni, értékelni a beruházás és mőködés pénzügyi költségei alapján. A beruházásra vonatkozóan elégséges az adatlapban megkövetelt információk megadása. A mőködésre vonatkozó pénzügyi fenntarthatóságot nyilatkozattal kell alátámasztani (pályázati útmutató F.9 pont). Az RMT-ben a mőködési költségek becslése alapján röviden elemezni kell az éves mőködési forrásigényt.
6.4.6. Gazdasági életképesség A következık jellemzése szükséges: •
a tevékenységhez felhasznált termékek és szolgáltatások piacának biztonsága
•
a tevékenység során képzıdı melléktermékek, hulladékok megfelelı elhelyezésének, hasznosításának biztonsága
37
6.4.7. Tulajdonjogi viszonyok Be kell mutatni mind a projekt elıkészítése, mind végrehajtása során a projekt pályázat benyújtásakor fennálló, ill. a megvalósítás és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait (összhangban a 2.1 fejezettel). Emellett szükséges bemutatni, hogy a tulajdonjogi viszonyokban végbemenı változások/változtatások milyen ütemezéssel, költségvetéssel, szerzıdéses rendszerben (adás-vétel, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek.
6.4.8. Kockázatok Ismertetni kell a változat részletes kidolgozását (további tervezés), megvalósulását és mőködését veszélyeztetı kockázatokat, az alábbiak szerint: 1. Mőszaki kockázatok (meghibásodások, technikai károk stb.) 2. Jogi szempont 3. Társadalmi szempont (lakossági ellenállás stb.) 4. Pénzügyi fenntarthatósági szempont 5. Gazdasági életképesség 6. Intézményi szempont (közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.)
Árvízvédelmi projektek megvalósítása (illetve a megépített mővek üzemeltetése) során kockázatot jelenthetnek az alábbi speciális tényezık:
késıbbi
•
Tulajdonviszonyok: Az árvízvédelmi projekt megvalósításánál a meglévı létesítmények közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó területek, tulajdonviszonyainak rendezése lényeges szempont (nem akadályozhatja a projekt végrehajtását;)
•
Folyamatban lévı hatósági határozatok, engedélyek megszerzésének idıigénye
•
A tervezett árvízvédelmi projekt megvalósításához kapcsolódó más környezetvédelmi-, építési-, vagy bontási munka. Azok tervezett ütemezése, idıszükséglete, illetve elvégzésük feltétele;
•
A megvalósítás során feltételezhetı ökológiai hatások a beruházások helyszínéhez közeli területeken;
•
Hogyan befolyásolhatják az idıjárási, vízjárási viszonyok, valamint a területek eltérı geodéziai, hidrológiai, hidraulikai adottságai a tervezett, illetve a lehetséges építési technológiát?
•
A projekt mindenre kiterjedı tervezési szakaszában olyan részletességő mőszaki tenderterv készült-e, amely alkalmas a létesítési keretösszegek kielégítı pontosságú meghatározására.
38
6.5. Értékelés
A változatok értékelésének elsı lépéseként be kell mutatni az értékelés során használt módszertant. A módszertannak alkalmasnak kell lennie a különbözı irányok azonos szempontok mentén történı, számszerősített értékelésére, annak érdekében, hogy az irányok közötti választást megalapozza (pl. a több-szempontú elemzés). Az összehasonlítást legalább az alábbi szempontokat alkalmazva kell elvégezni: 1. mőszaki; 2. jogszabályi; 3. költségterv, költség-hatékonyság; 4. gazdasági mutatók; 5. környezet- és természetvédelmi szempontú; 6. fenntarthatóság, üzemelés biztonság; 7. tulajdonviszonyok; 8. elıkészítés/megvalósítás idıigénye 9. kockázatok Részletesen be kell mutatni a korábbiakban ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz: •
a változatok összehasonlítását,
•
az összehasonlítás eredményét a javasolt változat megjelölésével,
•
az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont következtetéseket.
A költség-hatékonyság elemzés outputja Jelenérték
„A” változat
1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) 2. Mőködési költség jelenértéke (Ft) 3. Maradványérték jelenértéke (Ft)
39
„B” változat
„C” változat
4. Összes költség jelenértéke (1+2+3)8, Ft
A több-szempontú értékelés outputja Pontszá m
Részletes indoklás
„A” projektváltozat 1. társadalmi hasznosság 1.1. hatás mutatók 1.2. költség-hatékonyság mutatók 2. gazdasági életképesség 3. intézményi és mőködési kockázatok 4. pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen „B” projektváltozat 1. társadalmi hasznosság 1.1. hatás mutatók 1.2. költség-hatékonyság mutatók 2. gazdasági életképesség 3. intézményi és mőködési kockázatok 4. pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen „C” projektváltozat 1. társadalmi hasznosság 1.1. hatás mutatók 1.2. költség-hatékonyság mutatók 2. gazdasági életképesség 3. intézményi és mőködési kockázatok 4. pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen
8
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az
5. sorban pozitív számként szerepel.
40
7. A kiválasztott változat részletes ismertetése A megvalósításra javasolt, azaz a támogatást igénylı projektváltozat részletes bemutatását tartalmazza ez a fejezet. A fejezet részét képezi a preferált változat pénzügyi, mőszaki, gazdasági és intézményi feltételeinek részletes ismertetése. Fontos kiemelni, hogy ez az a fejezet, melyben az értékelıknek és bírálóknak választ kell találniuk kérdéseikre, és ez alapján kell tudniuk megítélni a projekt támogathatóságát!
FONTOS! A következı fejezet 7.3, 7.4 és 7.5 pontjaiban a nem jövedelemtermelı projektek esetében alkalmazandó
egyszerősített költség-haszon elemzéssel kapcsolatos
követelmények szerepelnek. Amennyiben a projekt jövedelemtermelınek minısül a bevezetésben elmondottak szerint, akkor a szükséges részletes költség-haszon elemzésre
vonatkozó tartalmi követelményeket az Általános KHE útmutató
tartalmazza. Amennyiben
a
projekt
nem
jövedelemtermelı
a
jelen
útmutató
szerinti
egyszerősített költség-haszon elemzés módszertan alkalmazható. Amennyiben a projekt jövedelemtermelınek bizonyul, a jelen útmutatóban leírt egyszerősített módszertan nem alkalmazható, az Általános KHE útmutatóban leírtakat kell alkalmazni.
7.1. A változat részletes mőszaki ismertetése 7.1.1. A kiválasztott változat részletes mőszaki ismertetése A 6. pontban ismertetett módszertan alapján kiválasztott változatot mőszaki szempontból itt kell részletesen bemutatni. Az 5. pontban közölt információkat kell kiegészíteni a megvalósításra vonatkozó további részletekkel. Minden egyes projektelemet a legteljesebb körő információk alapján kell bemutatni. A projektelem engedélyeit, a megvalósításukra vonatkozó minden specifikus határozatot ismertetni kell. Amennyiben még nem állnak rendelkezésre a változat létesítéséhez szükséges engedélyek, és azokat a kivitelezı feladata lesz megszerezni – összhangban a 8. fejezetben ismertetett közbeszerzési tervvel – ismertetni kell.
7.1.2. Output indikátorok Az alább található táblázat kitöltésével pontosan meg kell határozni a projekt output indikátorait. Az indikátoroknak illeszkedniük kell a 4.4 pontban szereplı eredmény indikátorokhoz, illetve a pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz. Az indikátorok lehetıség szerint minden fizikai projektelemet le kell fedjenek.
41
A mutató
Kiindulási
Mértékegység
megnevezése
érték
Dátum
Célérték
Dátum
NÉV1 NÉV2
7.2. Intézményi, mőködtetési, üzemeltetési elemzés 7.2.1. Tulajdonjog Részletesen be kell mutatni a projekt megvalósítása során a projekt területének, meglévı és megépülı létesítményeinek a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait. Emellett szükséges bemutatni, hogy a
tulajdonjogi
viszonyokban
végbemenı
esetleges
változások/változtatások
milyen
ütemezéssel, költségvetéssel, szerzıdéses rendszerben (adás-vétel, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek. Be kell mutatni, hogy a projekt során létrejövı új vagyon hogyan, mikor, hol kerül majd aktiválásra. A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülı tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk)9 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követı meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. A
projekt
beruházással
érintett
vagyontárgyak
tulajdoni,
használati
viszonyainak
elemzésében: •
fel
kell
tárni,
hogy
a
projekt
megvalósítása
során
milyen
megállapodások
szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történı hozzáférésre stb.)
9
1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A mőveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy mővelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a mővelet befejezıdését követı öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetıséggel, hogy ezt a határidıt a KKV-kba történı beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a mőveletet illetıen nem történik olyan jelentıs módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan elınyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelıtevékenység megszőnésébıl ered.
42
•
a vállalkozások tulajdonában lévı eszközök esetében ki kell zárni a verseny torzítását
jelentı
támogatásokat,
ez
különösen
árvízvédelmi projektek esetében nem jellemzı -
akkor
fordulhat
elı
–
bár
ha vállalkozás tulajdonában lévı
vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul.
7.2.2. Mőködtetés, üzemeltetés Részletesen be kell mutatni a létrejött beruházás mőködtetésére vonatkozó koncepciót, illetve minden olyan körülményt, ami ezt befolyásolja (érvényben lévı üzemeltetési szerzıdések, stb.) alapul véve a hatályos jogszabályokat. Be kell mutatni a beruházás létrejöttét követıen tervezett üzemeltetıi kört, azok tulajdonjogát,
kiválasztásának
módját.
Külön
ki
kell
térni
a
meglévı
üzemeltetıi
szerzıdések érvényességének idejére és a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseire. Itt kell alátámasztani, hogy a projekt keretében létrejött eredmények fenntartásáról hogyan és ki gondoskodik (mely intézmény felelıs, hogyan lett felelıs, ki ellenırzi, stb.).
FONTOS! Nagyprojektek esetében a következı 7.3., 7.4. és 7.5. fejezeteket különálló, egységes fejezetbe (8. Költség-haszon elemzés) kell összevonni az Európai Bizottsághoz benyújtandó támogatási kérelemnek megfelelıen.
7.3. Pénzügyi elemzés 7.3.1. Módszertan bemutatása A pénzügyi elemzés módszertanát a KH Útmutató 5. fejezete alapján kell meghatározni és bemutatni. A módszertan bemutatáskor az RMT különbözı helyein szereplı információkra történı megfelelı hivatkozásával ki kell térni legalább az alábbi tényezıkre: •
a projekt majdani mőködtetıjének és fenntartójának személye,
•
az amortizáció kezelésének módja, indoklása,
•
a pénzügyi diszkontráta meghatározása,
•
az ÁFA kezelésének kérdése.
Jelen útmutatóban kizárólag az árvízvédelmi projektekkel kapcsolatos sajátságos, az egyszerősített elemzéshez szükséges részek kerülnek bemutatásra (a pénzügyi elemzés során alkalmazandó egyéb pénzügyi módszertani kérdések részletes leírását az „Általános útmutató” tartalmazza).
43
7.3.2. A beruházási költségek becslése A beruházási költségek közül az árvízvédelmi célú fejlesztések beruházási költségeinek becslésének eredményeit az alábbi táblázatok szerint kell bemutatni. Ez az egyes projektek esetében természetesen kiegészítésre, módosításra kerülhet, azonban az alapstruktúrát lehetıség szerint meg kell ırizni. A tervezıi költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie,
valamint
az
alábbi
struktúrával
és
a
pályázati
formanyomtatvánnyal
összeegyeztethetınek kell lennie. A
fejlesztési
különbözet
módszer
alkalmazása
esetén
a
projekt
beruházási
költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülı beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülı teljes beruházási költséget kell figyelembe venni.
Az árvízvédelmi projekt építési beruházási költségeinek becslését (járulékos szolgáltatások nélkül) az alábbi táblázat szerinti struktúrában kell bemutatni a tervezıi költségbecslés alapján. A költség oszlop kitöltése kötelezı. Az egység költséget (fajlagos költség), a mennyiséget a mértékegységgel is minden olyan esetben ki kell tölteni, ha az adott sor esetében
található
egy
olyan
mőszaki
mutató,
amelyre
vonatkozóan
a
tervezıi
költségbecslés egyes tételeinek összegét erre a mennyiségre lehet vetíteni (pl. a kivitelezés elıkészítésénél az érintett terület ha-ban, tározó építése m3). A táblázatban az egység költséget szükség szerint indokolni kell, részben a tervezıi költségbecslés fontosabb fajlagos értékeinek bemutatásával, részben a kiugróan magas vagy alacsony egység költségek magyarázatával. Az egyes sorokat szükség szerint tovább kell bontani elszámolható és nem elszámolható költségekre.
Tevékenység 1 1.1 1.2 1.3 2 2.1 2.2
2.3 2.4 2.5 2.6
Mértékegység
Becsült Egység-költség mennyi- (Ft/mértékegy ség ség)
Kivitelezés elıkészítı munkái Földvásárlás A kivitelezés elıkészítése Egyéb elıkészítés Kivitelezési munkálatok Árvízi tározók létesítése A nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállítóképességet javító mőszaki és területhasználat váltási beavatkozások Nyári gátak, övzátonyok rendezése; Hullámtérbıvítés, töltés áthelyezés; Tereprendezés; Nagyvízi levezetı képesség
44
Költség (Ft)
Mértékegység
Tevékenység javítása a hullámtér rehabilitációjával; 2.7 Gyérítés, terület használat váltás; 2.8 Árvízvédelmi töltések építése, fejlesztése, rekonstrukciója; 2.9 Az altalaj-állékonyság növelésére irányuló beavatkozások, a nem kellı biztonságú szakaszok megerısítése; 2.10 Hullámvédı erdısáv rekonstrukciója; 2.11 Meglevı árvízi tározók rekonstrukciója; 2.12 Támfalak rekonstrukciója; 2.13 Töltéskorona burkolat építése 2.14 Keresztezı mőtárgyak építése, átépítése; 2.15 Árvízvédelmi fıvédvonalak infrastrukturális fejlesztése; 2.16 Üzemelési es fenntartási eszköz- es mőszerbeszerzés; 2.17 Egyéb építési jellegő költségek 3 Összesen
Becsült Egység-költség mennyi- (Ft/mértékegy ség ség)
-
-
Költség (Ft)
-
A költség oszlop összesen sora megegyezik a következı táblázat 1. forduló 5, 6 pontjainak és a 2. forduló 1-4. pontjainak összegével. Az árvízvédelmi beruházásokkal kapcsolatos projektek beruházási költségeinek outputját évenkénti bontásban az alábbi táblázat mutatja be. Amennyiben nem elszámolható költségek is vannak, a táblázatot külön a teljes költségre és az elszámolható költségre is ki kell tölteni. Költségfajták
1. év
2. év
1. forduló (projekt elıkészítés) 1.
Projektdokumentáció, tanulmányok
2.
Támogatási kérelem (nagyprojekt esetében)
3.
Környezetvédelmi engedélyezés
4.
Felmérések és vizsgálatok, mőszaki tervek, engedélyek beszerzése, tervezıi mővezetés
5.
Mővelési ág váltás
6.
Terület elıkészítı munkák
45
…
n. év
Összesen
Költségfajták 7.
Közbeszerzési tevékenység
8.
PR tevékenység
9.
Biztosíték
1. év
2. év
…
n. év
10. Nagyprojektek esetén fordítási költség 11. Projekt menedzsment költsége 12. Egyéb 2. forduló (projekt megvalósítás) 1.
Területelıkészítés
2.
Ingatlanszerzés költségei (az elszámolható költség max. 10 %-ig)
3.
Építés jellegő munkák költsége
4.
Eszközbeszerzés
5.
Szolgáltatások összesen 5.1. Projekt menedzsment költsége 5.2. Közbeszerzési tevékenység, amennyiben erre az 1. fordulóban nem kapott támogatást 5.3. Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység 5.4. Mérnök feladatok ellátása (FIDIC rendszerben) 5.5. Tervezıi mővezetés 5.6.
Pénzügyi és jogi szolgáltatások díjai
5.7. Egyéb 6.
Egyéb
7.
Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) (1+2+3+4+5+6+7)
8.
Áfa
(Akkor szerepelhet a mutatók kiszámításakor, ha nem visszaigényelhetı.) 9.
Bruttó összköltség (8+9)
10. Mőszaki tartalék10 (elıre nem látott többletkiadások) 11. Árkorrekció
10
A vonatkozó Akcióterv illetve a pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint
46
Összesen
7.3.3. A mőködési költségek becslése A mőködési költségek fajtáit részletesebb magyarázattal az Általános költség-haszon útmutató tartalmazza. Néhány megjegyzés az egyes támogatható tevékenységekkel kapcsolatban Az árvízvédelmen belül az idıszakos tározók kialakítása, töltések, szabályozó mőtárgyak létesítési projektek esetében a mőködtetés bemutatása általában jóval egyszerőbb egy tipikus környezetvédelmi infrastrukturális projekthez képest (szennyvíz, hulladék). A projekt fı költségei alapvetıen nem tárgyi eszközök beruházásából, hanem az építési beruházás során szolgáltatások megvásárlásából keletkeznek, de az eszközökkel kapcsolatos szokásos mőködési költségek felmerülhetnek. A projekt mőködési költségei a projekt megvalósítása esetén többnyire a kialakított struktúraüzemeltetési, fenntartási költségeibıl (pl.: kaszálás, rongálódás árvíz következtében) illetve az utómonitoring költségébıl állnak. A projekt nélküli esetben általában az árvízvédelmen belül az idıszakos tározók kialakítása, töltések, szabályozó
mőtárgyak
létesítése
elmaradása
miatt
folyamatos
monitoring
van.
A
létesítmények utómonitoringja is elengedhetetlenül fontos, tekintve, hogy például a karbantartások elmaradása katasztrófához vezethet (lsd. töltések, gátak). A projektre jellemzı további mőködési költségek is felmerülhetnek (pl. ırzés). A sajátosságokból következıen nem szükséges minden esetben az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költség megbontása. Esetlegesen, ha a projekt megvalósítása folyamán elıfordulhat tárgyi eszköz beruházás is, akkor annak üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségeit be kell mutatni. A mőködési költségek becsléséhez a fajlagos költségeket is be kell mutatni (lásd a változatelemzésnél leírtakat). A mőködési költséget az alábbi táblázat szerint kell projekt szinten összegezni.
47
A projekt pénzügyi mőködési költségei millió Ft-ban fejlesztési különbözet módszerrel Mőködési költség
1. év
…
…
n. év
1. (Utó)monitoring költség 2. Tárgyi eszközök mőködési költsége 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Fenntartási költség 2.3. Pótlás (fenntartó beruházás) 3. Egyéb mőködési jellegő költség 4. Összes mőködési költség
7.3.4. Maradványérték A
maradványértékkel
kapcsolatos általános tudnivalókat
(jövedelemtermelı és nem
jövedelemtermelı projektek esetében is) az Általános költség-haszon útmutató tartalmazza.
7.3.5. A pénzügyi költségek összegzése A költségbecslés eredményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze. A táblázatot el kell készíteni tartalék nélkül és tartalékkal is. Amennyiben az infláció kezelése szükségessé teszi (különösen, ha a támogatás összegét, illetve a támogathatósági feltételek teljesítésében jelentıs eltérést okoz), az alábbi táblázatot változatlan áron és folyó áron is el kell készíteni. A
fejlesztési
különbözet
módszer
alkalmazása
esetén
a
táblázatot
a
kiválasztott
projektváltozatra és a különbözetre (kiválasztott projektváltozatból levonva a projekt nélküli eset) is el kell készíteni.
A költségbecslés összegzése Költség
1. év
…
n. év
1. Beruházási költség 2. Mőködési költség összesen 3. Maradványérték* 4. Összes költség (1+2+3)
11
11
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 3. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az
3. sorban pozitív számként szerepel.
48
7.3.6. A projekt pénzügyi bevételeinek becslése Az árvízvédelmi projektek általában nem jövedelemtermelı projektek, azonban ennek projektszintő vizsgálata szükséges. Ha a projekt nem jövedelemtermelı, akkor az egyszerősített elemzés alkalmazható, amikor nem szükséges a bevételek becslése. Az árvízvédelemmel kapcsolatos projekt a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 55. cikkelye alapján akkor minısül jövedelemtermelı projektnek, ha bevétel származik az infrastruktúra felhasználóit terhelı díjakból, földterület értékesítésébıl, bérbeadásából bevétel keletkezik, egyéb szolgáltatásnyújtásból származó bevételek keletkeznek. Amennyiben a projekt jövedelemtermelı, az Általános KHE útmutatót kell alkalmazni. Ennek során a komplex vízvédelmi projektek esetében a bevételeket az alábbiak szerint kell megbontani: •
Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelı díjakból
•
A föld és az épületek értékesítésébıl, bérbeadásából származó bevételek, például
•
•
használatba adás legelıként
meliorációs bevételek
mezıgazdasági öntözıvíz-szolgáltatás
területbérletek
földhaszonbérletek
szolgáltatások bevételei
Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek, például
kaszálás bevételei
egyéb mezıgazdasági hasznosításból származó bevételek
erdıgazdálkodási bevételek
ipari hasznosításból származó bevételek
egyéb szolgáltatási bevételek
Egyéb bevételek
7.3.7. A támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg kiszámításának elsı lépéseként meg kell állapítani, hogy a projekt melyik támogatási szabály alá tartozik, milyen képletet kell alkalmazni a számításhoz. Az
árvízkezelési
projektek
általában
nem
jövedelemtermelı
projektek.
A
nem
jövedelemtermelı projekteknél a támogatás arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akciótervek határozzák meg. A jövedelemtermelı projektek esetében az Általános KHE útmutatót kell alkalmazni. A támogatás összege az 1. fordulóban egyszerősítve számolható a nem jövedelemtermelı és nem nagyprojektek esetében: az elszámolható költséget kell megszorozni a pályázati
49
csomagban megadott támogatás intenzitással. A jövedelemtermelı és a nagyprojektek esetén a támogatást az 1. fordulóban is a vonatkozó képletek alkalmazásával kell kiszámolni. A 2. fordulóban a beruházási költségek között a támogatás kiszámításánál figyelembe kell venni a projektelıkészítés és a projektmegvalósítás költségeit is. Ez alapján kell a vonatkozó szabályok szerint a támogatás összegét kiszámítani. A 2. fordulóban kapható támogatás összege egyenlı a teljes projektre számított támogatási összeg csökkentve az 1. fordulóban megkapott támogatás összegével.
7.3.8. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik).
Megnevezés
1. év
2. év.
1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi mőködési költség 3. Hiteltörlesztés 4.Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12.
Önerı
(készpénz,
munkaerı
hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
50
3. év
..
30 év.
7.4. Közgazdasági költség-haszon elemzés Amennyiben a nem jövedelemtermelı projektnél a változatelemzés során a többszempontú értékelést alkalmazták, a közgazdasági költség-haszon elemzés elhagyható. Amennyiben a projekt jövedelemtermelınek minısül, illetve a nem jövedelemtermelı projekt esetében nem készült változatelemzés, akkor az alábbi módszerrel kell a közgazdasági
költség-haszon
elemzést
elvégezni,
figyelemmel
az
Általános
KHE
útmutatóban foglaltakra.
7.4.1. Közgazdasági költségek becslése A pénzügyi költségek korrekciója az Általános KHE útmutató szerint történik.
7.4.2. Közgazdasági hasznok becslése Használónál jelentkezı hasznok becslése A projekt bevételeivel lehet becsülni az Általános KHE útmutató szerint. Az externális hasznok becslése Az externális hasznok becslése az Általános KHE útmutató szerint történik. A hatások között az alábbiak közül a projektben relevánsakat kell figyelembe venni.
Az árvízvédelmi projektek lehetséges fıbb hatásai az alábbiak: •
elkerült árvízkárok az eszközök (vagyon) értékében;
•
az aszály okozta terméskiesés elkerülése,
•
az idegenforgalom fellendülése,
•
tájrehabilitáció, a tájképi hatás változása,
•
a mezıgazdasági haszonvételi lehetıségek változása (földmővelés, extenzív /ártéri/ halászat, nádgazdálkodás, állattenyésztés, biotermékek elıállítása, erdei termékek győjtése, feldolgozása, szálalásos erdıgazdálkodás stb.),
•
vízi és vízkedvelı fajok szaporodási feltételeinek változása,
•
egyéb földhasznosítási lehetıségek változása (például árasztásos-legeltetéses /extenzív/ állattartás, erdısítés, gyepesítés stb.),
•
a terület versenyképességének változása,
•
egyes káros társadalmi folyamatok (elvándorlás, elöregedés, munkanélküliség stb.) kedvezı irányba fordulása,
•
a víz visszatartása miatti esetleges vízszintcsökkenés,
•
a mővelési területek csökkenése,
51
•
a rendszeres idıszakos vízpótlás biztonságának hiánya,
•
a területek elnádasodása.
Mivel az egyes haszonelemek, illetve az egyes haszonbecslési módszerek közötti átfedések lehetnek, ezeket – a kettıs figyelembevétel elkerülése érdekében – a számítások során ki kell szőrni.Az egyes hatások pénzben történı kifejezésére a következı módszerek javasolhatók. Ezektıl indokolt esetben el lehet térni.
Elkerült árvízkárok becslése E módszer lényege, hogy az externális hasznot az elkerült externális kárral azonosnak tekintjük. A becslés során meg kell határozni a projekt esetén és projekt nélkül jelentkezı károkat (vagy azok várható értékét), és a kettı különbségeként adódik a projekt miatt jelentkezı haszon. Az elkerült árvízkárok becslése KSH adatokon alapul. Az árvíz okozta károk a következı értékkategóriákban jelentkezhetnek: •
•
direkt károk (ez értelmezhetı mind a gazdálkodókra, államháztartásra, mind a lakosságra): o
az elöntött területen lévı tárgyi eszközökben (ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések, felszerelések);
o
az elöntött területen lévı forgóeszközök közül elsısorban a készletekben (anyagok, áruk, termékek, félkész termékek, befejezetlen termelés);
o
az elöntéssel veszélyeztetett emberek élete, egészsége;
o
a konkrét kármutatók várható értékét a becsült elöntött területnagyság és az elöntés valószínőségének szorzataként is ki lehet számítani.
indirekt károk: o
az elöntött területen lévı gazdálkodó tevékenység átmeneti kimaradása miatt az adott tevékenységre jellemzı hozzáadott értékben (az indirekt kár még „közvetettebb” is lehet: amennyiben nemcsak az adott tevékenység nem folytatható, hanem ez átmenetileg lehetetlenné teszi más tevékenységek végzését is, aminek mértéke szintén az elmaradt hozzáadott értékkel jellemezhetı.)
A tárgyi eszközök értéke a gyakorlatban piaci értéket jelent. Ezzel szemben a különféle statisztikákban bruttó eszközértéket, illetve nettó eszközértéket lehet találni. Ahol csak az egyik létezik, ott az iparra számolható nettó/bruttó aránnyal becsülhetı a bruttó eszközérték. Ilyen statisztikai szinten a piaci érték csak nagy bizonytalansággal becsülhetı
52
a bruttó, illetve a nettó érték alapján. Az ingatlanok, építmények esetében a piaci érték a bruttó értékhez esik közelebb, sıt azt akár meg is haladhatja. A gépek, berendezések, felszerelések esetében a piaci érték vélelmezhetıen a bruttó és nettó érték között helyezkedik el, alkalmanként a nettó értéknél alacsonyabb is lehet.
A pénzügyi költségek között nem szereplı, elkerült árvízvédekezési és mentési költségek A módszer alkalmazása során meg kell határozni a projekt esetén és projekt nélkül felmerülı árvízvédekezési és mentési költségeket, és a kettı különbségeként adódik a projekt
miatt
jelentkezı
haszon.
A
védekezési
tevékenység
magában
foglalja
következıket: •
a védımővek létesítését, fejlesztését, fenntartását, üzemeltetését, valamint
•
a védekezést.
53
a
Az árvízvédelmi mővek közé az árvízvédelmi védvonalak (töltések, falak, stb.), az árvízcsúcscsökkentı tározók, az árapasztó csatornák stb. tartoznak. Ezek létesítése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése jelenti tehát az árvizek elleni védelemmel és védekezéssel kapcsolatos feladatok egyik részét. A másik nagy feladatcsoport a védekezés, amely az élet- és vagyonbiztonság érdekében az árvíz, a belvíz kártételeinek megelızését, elhárítását, mérséklését szolgáló mőszaki és államigazgatási feladatok végrehajtását jelenti. A védekezés mőszaki feladatai: a védımővek védı-, illetıleg mőködıképességének megırzése az árvizek idıszakában a védımőveken és/vagy azok mentén. A védekezés államigazgatási feladatai közé a védekezéssel összefüggı rendvédelmi, szociális és egészségügyi hatósági, továbbá a mőszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerı, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendı megelızı és operatív feladatok tartoznak. Az árvízmentesítés egésze, s az ennek részét képezı két nagy feladatcsoport (a védımővek létesítése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés) alapvetı célja az árvíz kialakulásának megakadályozása, azaz annak megelızése, hogy a víz kilépjen a mederbıl.
Az
árvízmentesítéssel
kapcsolatos
teljes
feladatkör
ellátása,
az
ezekkel
összefüggésben felmerülı összes költség vethetı össze azokkal a károkkal, amelyek az emberi életben és a nemzeti vagyonban keletkeznének akkor, ha nem valósulna meg a projekt. A védekezési felkészülés feladatai a következık: •
karbantartás: o
a védımővek, azok mőtárgyai és tartozékai,
o
védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések,
o
jégtörı hajók jégtörésre alkalmassá tétele;
•
védekezési tervek és nyilvántartások készítése;
•
védelmi szervezet megszervezése, felkészítése;
•
védelmi szervezet készenlétben tartása: o
munkaerı,
o
szivattyú gépkezelık,
o
szállítóeszközök,
54
o
földmunkagép;
•
védekezési gyakorlatok tartása;
•
észlelı- és figyelıhálózat kialakítása és mőködtetése;
•
információrendszer kialakítása és mőködtetése;
•
különcélú védekezési távközlési hálózatok kialakítása és mőködtetése;
•
vízügyi szervezetek állandó ügyelete;
•
egyéb, például: o
mőszaki és szervezési egyeztetések biztosítása,
o
együttmőködés a szomszédos államokkal.
A védekezési felkészülés egyrészt a védımővek fenntartásával, üzemeltetésével, másrészt a védelmi
szervezet
magában,
az
létével,
készenlétben
árvízvédelmi
feladatokat
tartásával ellátó
kapcsolatos
szervezeteknél
feladatokat állandó,
foglalja
mőködési
költségvetésük részét képezı költségtényezıként jelentkezik. Az árvízmentesítési feladatok közül a védımővek létesítése, fejlesztése is a védekezési felkészüléshez tartozik, bár nem mőködési, hanem fejlesztési költségvonzata van. Védekezési készültségnek minısül a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekében
szükséges
intézkedések
megtételének
intézményes
kerete.
A
készültség
fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség. A védekezési készültség során ellátandó feladatok költségeinek becslése az egyes feladatok ellátásának élımunka-, anyag, eszköz- és gépigényétıl függ. Ezek függenek az alábbiaktól: •
a védekezéssel érintett védvonal hossza,
•
a védekezés idıtartama,
•
a védmő védıképessége, állapota,
•
a védekezési készültség fokozata,
•
idıjárási helyzet,
•
hidrológiai helyzet.
A védekezési készültség során ellátandó feladatok megoldásához szükségesek az alábbiak: •
különbözı képzettségő és létszámú munkaerı,
•
különbözı kapacitású, mőszaki jellemzıkkel rendelkezı közúti és vízi, légi jármővek,
55
A
•
különbözı kapacitású, mőszaki jellemzıkkel rendelkezı gépek, berendezések,
•
különbözı anyagok, felszerelések.
becsléshez
szükséges
a
jellemzı
mutatók
létszám,
anyag-
és
eszközigényének
meghatározása, ezt követıen pedig ezen igények költségeinek becslése. Például az 1 km védvonalra I. fokú készültség, átlagos mennyiségő mőtárgy esetén jutó védvonalbejárás, ellenırzés létszámigényének költsége a létszám, a munkaórák és az átlagbér, vagy a vízügyi
szerveknél
regisztrálható átlagbér alapján határozható meg. Ennek alapján
megadható a különbözı védvonalakra - az I. fokú készültség valószínősége és várható idıtartama figyelembevételével - a védvonalbejárás munkaerıvel kapcsolatos költsége. Az elırejelzés során az átlagbér, valamint a védvonalhosszok változását, illetve a készültségi fokozat elrendelési valószínőségének és idıtartamának – a fejlesztések, vagy az egyéb, pl. hidrológiai körülmények miatti – változását kell figyelembe venni. A fentiekben részletezett módszer alkalmazásához ismerni kell egyrészt a feladatok és a megoldásukat
befolyásoló
tényezık
közötti
összefüggéseket
a
jellemzı
mutatók
kialakításához, másrészt a feladatok ellátásának költségszerkezetét. A
közvetlen
védekezési
költség
mellett
figyelembe
veendık
a
külsı
szervezeteknél/szereplıknél felmerülı költségek is, különösen: •
a szükségtározók igénybevétele miatti kártalanítás költsége;
•
fenntartási-, helyreállítási munka, amely nem közvetlen védekezési költség, de az adott idıpontban való felmerülése mégis az árhullámnak tulajdonítható;
•
a helyi és megyei önkormányzatok, a Magyar Honvédség, a polgári védelem, a rendırség, a határırség és egyéb szervezetek számára felmerülı költségek;
•
a helyi lakosság védekezési munkájának (önkéntes munkaerı) költsége.
Vigyázni kell arra, hogy csak a pénzügyi elemzésben nem szereplı költségmegtakarítások kerüljenek figyelembe vételre az externális hasznok között. Azaz egy önkormányzati projekt esetén az önkormányzati védekezési és mentési költségek a pénzügyi elemzésben jelennek meg, és központi költségvetés szintjén megjelenı költségmegtakarítások már extenálisnak tekintendık. A VKKI és a vízügyi igazgatóságok projektjeinél pedig a központi költségvetési megtakarítás fog a pénzügyi elemzésben megjelenni, és az önkormányzati megtakarítás az externális hasznok között.
A jövedelmezıség változásának becslése
56
Az árvízi létesítmények „teljes gazdasági értékének” (TGÉ) meghatározására alkalmazható a jövedelmezıség változásának becslése, amelyet Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al. (2003)12 nyomán ismertetünk. A módszer az adott jószágot fıbb jellemzıin – úgynevezett karakterisztikáin – keresztül ragadja meg, majd az adott karakterisztikákhoz pénzértéket rendel, végül a részértékek összegeként kialakuló pénzértéket tekinti a teljes gazdasági érték becslésének. Az eljárás a természeti javak teljes gazdasági értékeinek összetevıi közül csak a közvetlen és közvetett használattal összefüggı értékeket tudja figyelembe venni. Ilyen értelemben lényegesen eltér a haszonátvitel (benefit transfer) módszerétıl, és ennek megfelelıen attól eltérı eredményt is adhat. A módszer az úgynevezett „hatás-útvonal” (impact patchway) (van Beukering et al. [2003]13) megközelítésre épül. Lépései a következık: (a.) a vizsgálat határainak meghatározása; (b.) a gazdaságilag fontos fizikai hatások számbavétele; (c.) a fontos társadalmi-gazdasági hatások számszerősítése; (d.)
pénzügyi
értékek
rendelése
az
egyes
karakterisztikákhoz,
majd
érzékenységvizsgálat. (a.)-(b.) A vizsgálat határainak meghatározása azért szükséges, mivel ez az eljárás sem képes minden hatást, minden változást figyelembe venni és értékelni, ugyanis egyrészt az információs rendszerünk sohasem lehet teljes, másrészt igen sok olyan karakterisztika jelenik meg, – kiemelten igaz ez a természeti, társadalmi javak értékelésekor – amelyekhez pénzérték nem, vagy csak igen durva becsléssel rendelhetı. A figyelembevett változásokat és hatásokat nevezzük az eredeti helyzet, illetve a tervezett döntéshez kapcsolódó értékváltozások karakterisztikáinak. (c.)
A
mérési,
megfigyelési
célértékekhez
(karakterisztikákhoz)
ezután
egy-egy
„mérıfüggvényt” kell rendelni, lehetıleg olyat, amely lehetıséget ad a fizikai mennyiségek pénzbeli átváltására is. Az egyes karakterisztikák, valamint az általuk érintett szereplık (stakeholderek) egy táblázatban összefoglalhatók. (d.) A változások fizikai mérése után pénzbeli értékbecslés. A TGÉ mátrix becslése (van Beukering et al. [2003] alapján) a következı módon történik. Az
12
árvízvédelmi
projektek
esetén
a
hosszú
távú
hatások
állnak
az
elemzések
Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al.: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütemében kiválasztott
11 tározó egyes megoldásai hatására kialakuló természeti tıke értékváltozásának
becslése
(Döntéselıkészítı
Egyetem,
anyag);
Budapesti
Közgazdaságtudományi
és
Államigazgatási
Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék; Budapest, 2003. szeptember. 13
Pieter J.H. van Beukering, Herman S.J. Cesar, Marco A. Janssen: Economic valuation of the Leuser
National Park on Sumatra, Indonesia, Ecological Economics 44/2003. (43-62. o.) – hivatkozza: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al. (2003).
57
középpontjában egyrészt azért, mert a természeti környezet változásainak tényleges hatása csak így értékelhetı reálisan, másrészt a fenntartható fejlıdési irányvonal kiválasztásánál, a hosszú távú elemzések egyértelmően domináns helyzetbe kell, hogy kerüljenek a rövidtávú értékbecslésekhez képest. Elıször célszerő bemutatni, hogyan változnak a TGÉ mátrix egyes mezıi (kedvezı, kedvezıtlen, semleges; rövid ill. hosszú távú változás), és utána rátérni a valódi pénzbeli értékelésre (vö. Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al. [2003]), ugyanis a TGÉ az egyes érintettek, illetve karakterisztikák értékének változásán keresztül mind rövid, mind hosszú távon módosul(hat). E lépcsızetes módszer azért is célszerő, mert a pénzbeli értékelés az információk elégtelen és torzított volta, továbbá a pénzben történı értékelés etikai korlátai miatt sosem lehet egyértelmő és teljes. A változások várható irányának ismeretében történik a TGÉ mátrix számszerő meghatározása projekt nélkül és projekt esetén, így becsülhetı a projekt miatti változás pénzben kifejezett értéke. A teljes gazdasági érték meghatározásakor a TGÉ mátrixok alapján meghatározott éves pénzáramból kiindulva örökjáradék számítással kapjuk meg a keresett nettó jelenértéket. A karakterisztika
értékek
érintettek
szerinti
felosztása
a
tulajdonviszonyok
és
az
adójogszabályok figyelembevételével kialakított felosztó-kulcsokon keresztül történhet. A projekt értékbecslésére vonatkozó számításokat az alábbi táblázatban kell összegezni. 1. Táblázat: A teljes gazdasági érték meghatározása karakterisztikák alapján
58
KarakterisztikaÉrték a különbözı érintettek esetén (Ft)
érték aránya(%)
Helyi Karakterisztikák önkormányzatok
Helyi lakosság
Kormányzati Vállalati Nemzetközi Egyéb: szféra
szféra
közösség
…
Összesen
Vízmennyiség változás Halászat Árvíz védelmi és aszályhelyzet Mezıgazdaság Energetika Turisztika Biodiverzitás CO2
megkötı
képesség Tőzvédelmi helyzet Fa
és
erdıgazdálkodás Egyéb: … Összesen
100,00
Csoportértékszázalék (%)
100,00
Forrás: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al.; Budapest, 2003
Haszonátvitel A TGÉ egy másik becslési módszere az ún. haszonátvitel (benefit transfer), amelyet Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al (2003) alapján mutatunk be. A teljes gazdasági érték összetevıi közül ez az eljárás elvileg képes mind a használattal összefüggı, mind a használattól
független
értékkomponensek
kezelésére,
az
eredményekben
való
szerepeltetésére (természetesen a pénzbeni értékbecslésre vonatkozó etikai és módszertani korlátok figyelembevételével). A módszer alkalmazása során a projekt által érintett ökoszisztémák által nyújtott funkciókat, illetve ezek számszerősített értékét kell megbecsülni (ld. következı táblázat). Ehhez felhasználandók a más földrajzi területeken végzett hasonló felmérések fizetési hajlandóság
(willingness-to-pay,
WTP)
elemzései
(például
fajlagos
értékek).
Ezek
feltételezéseit és eredményeit a vizsgálandó projekt körülményeinek megfelelıen ki kell igazítani (például az árfolyam, az infláció, a vásárlóerı, a fogyasztói preferenciák stb. alapján). Ökoszisztéma szolgáltatások és funkciók Ökoszisztéma szolgáltatás* 1. Gázszabályozás
Ökoszisztéma funkciók
Példák
A légkör kémiai összetételének CO2/O2 egyensúly, ózonképzıdés, SOx-szint szabályozása
2. Klímaszabályozás
A
globális
szabályozása hımérséklet,
a Üvegházgáz-szabályozás, a felhıképzıdésre
csapadék és egyéb biológiailag ható
dimetil-szulfid
(DMS)
képzıdés
közvetített klimatikus folyamatok szabályozása szabályozása globális vagy helyi szinten 3. Zavar szabályozás Az ökoszisztémák
válasza
környezeti változásokra
a Az élıhelyek válaszadása, fıként a vegetáció által irányított környezeti változékonyságra: szárazságtőrés, viharvédelem
4. Vízszabályozás
Hidrológiai áramok szabályozása Vízmegosztás a mezıgazdasági (öntözés), az ipari (bányászat) folyamatok vagy a szállítás között
5. Vízszolgáltatás
Vízvisszatartás és raktározás
Vízgyőjtı medencék és víztartó rétegek által történı vízellátás
6. Erózió és szedimentáció megelızése
Talajmegtartás az ökoszisztémán A különbözı tényezık által (pl. szél) okozott belül
talajveszteség
megelızése,
a
tavak
és
Ökoszisztéma
Ökoszisztéma funkciók
Példák
szolgáltatás* mocsaras területek sótartalmának megırzése
7. Talajképzés
Talajképzési folyamatok
Kızetek mállása és a szerves vegyületek akkumulációja
8. Tápanyag körforgás
Tápanyag
belsı Nitrogén megkötés, a N, P és egyéb elemek
felvétele,
körforgása és raktározása 9. Hulladékkezelés
A
mobil
visszanyerése
illetve tápanyagok körforgása
tápanyagok Hulladékkezelés, és
a
szennyezés
szabályozás,
különbözı méregtelenítés
összetevık szállítása, lebontása 10. Beporzás
Növényi ivarsejtek mozgása
A
növényi
populációk
szaporodásához
szükséges beporzók biztosítása 11. Biológiai kontroll
A
populációk
zsákmány- A zsákmány fajok szabályozása ragadozókkal,
dinamikájának szabályozása
a
növényevık
csökkentése
a
csúcsragadozókkal 12. Menedékhely
Élıhely
a
helyi
és
a
költözı Élıhely a költözı fajoknak, regionális élıhely
populációknak
az adott területen vadászott fajok számára
vagy áttelelésre 13. Élelmiszertermelés A bruttó primer termelés azon Halés vadtenyésztés, része,
melyet
A
bruttó
és
élelmiszerként gyümölcstermesztés, naturális gazdálkodás és
hasznosítunk 14. Nyersanyagok
gabona
halászat primer
termelés Fakitermelés, energiahordozók kitermelése
nyersanyagként kiaknázott része 15. Genetikai erıforrás Egyedülálló biológiai anyagok Gyógyszerek, gének a növényi betegségekkel vagy termékek forrása 16. Rekreáció
Rekreációs
szembeni ellenállóvá tételre
tevékenységekhez Ökoturizmus, sporthalászat, egyéb rekreációs
biztosít lehetıségeket 17. Kultúra
tevékenységek
A nem kereskedelmi használat Esztétika, lehetıségének biztosítása
oktatás,
az
ökoszisztéma szellemi és/vagy tudományos értéke
61
mővészet,
Forrás: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna et al.; Budapest, 2003
Természetesen nem minden élıhely rendelkezik a felsorolt összes szolgáltatással és funkcióval, ezért azonosítani kell a vizsgálandó projekt esetén elıforduló élıhelyeket és azok szolgáltatásait. Output Az externális hasznok becslését az alábbi táblázat tartalmazza: Jelen érték
Megnevezés
1. év
2. év
…
A vizsgált idıtáv utolsó éve
1. … externális haszon 2. … externális haszon … Összes externális haszon
A hasznok összegzése A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alábbi táblázatban
megadott
struktúrában kell összegezni (a negatív hasznokat, azaz a károkat is feltüntetve): 2. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Haszonelem
Jelenérték 1. év
2. év
…
n. év
1. Használóknál jelentkezı hasznok 2. Externális hasznok Összes haszon (1+2)
7.4.3. Közgazdasági teljesítménymutatók Az Általános KHE útmutató szerint kell kiszámítani.
7.5. Érzékenység és kockázatelemzés Egyszerősített elemzés esetében, és ha tartalék nem kerül a projekt költségei közé beállításra
elegendı
a
szöveges
értékelés.
Jövedelemtermelı
projektek
érzékenységvizsgálatot az Általános KHE útmutató szerint kell elvégezni.
62
esetén
az
8. A projekt lebonyolítása A fejezetben be kell mutatni, hogy a projektjavaslat kidolgozása milyen stádiumban van, illetve hogy a kiválasztott változat részletes kidolgozása, mőszaki elıkészítése, ill. megvalósítása milyen tervezett ütemezés szerint fog történni. Az ütemterveket úgy kell elıkészíteni, hogy projekt lebonyolítása gyorsan, de reális határidıkkel történjen. Az ütemezés készítésekor a tevékenységek reális indíthatóságával kell tervezni, számításba véve és megjelenítve a tevékenység kezdetét befolyásoló kockázatokat is. Jelezni kell, ha egyes tevékenységek megkezdése relatív, valamely esemény bekövetkezésétıl függ (pl. engedélyezés). Bizonyos tervezési folyamatok, engedélyezés és közbeszerzés esetén az idıtartamok tervezésekor a jogszabályban szereplı határidıket kell figyelembe venni. Az ütemterv elkészítéséhez kérjük vegye figyelembe a www.nfu.gov.hu honlapon található vonatkozó dokumentumot. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban megadott ütemezéstıl való eltéréseket indokolni kell. A projekt végrehajtására vonatkozóan itt benyújtott ütemtervet kell az adatlapba feltölteni, és késıbb ez a megkötésre kerülı támogatási szerzıdésben rögzítésre kerül. Az ütemterveket táblázatos vagy Gantt-diagram (sávos ütemterv) formában kell csatolni.
8.1. A projekt elıkészítettségének bemutatása
Ebben a fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projektfejlesztéssel kapcsolatosan milyen tevékenységeket kezdtek meg vagy fejeztek már be. Legalább az alábbiakra ki kell térni: •
a projekthez szükséges tanulmányok,
•
mőszaki elıkészítés (tervek, engedélyek), Fel kell sorolni, hogy a projekt elıkészítésének elırehaladásához szükséges engedélyek, dokumentációk, tervek stb. milyen készültségi állapotban vannak legalább az alábbiak meghatározásával: -
Terv, dokumentáció elkészülés dátuma (ha folyamatban van, a vállalkozói szerzıdés szerinti határideje),
-
Terv, dokumentáció engedélyezı hatóság részére benyújtás dátuma,
-
Engedély száma, kibocsátó hatóság, kibocsátás dátuma. A rendelkezésre álló engedélyek (pl. elvi) másolatát csatolni kell.
•
kedvezményezett szerzıdéses struktúrája (partnerek, társulás, stb.),
•
projektmenedzsment kialakítása.
63
8.2. Ütemtervek a projekt lebonyolítására 8.2.1. Lebonyolítási terv Az lebonyolítási terv kidolgozásának célja, hogy a projektgazda bemutassa a teljes projektciklus idıigényét reálisan mérte fel, a szükséges tevékenységekkel tervez és a projekt a reális idıkereten belül végrehajtható. A lebonyolítási terv alapja a projekt elıkészítési és megvalósítási tevékenységek sorozata. Olyan lebonyolítási tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy pozitív elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt minimális kockázattal történı megvalósításához. A lebonyolítási tervnek ki kell térnie azon tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításához szükségesek. Az lebonyolítási tervben fel kell tüntetni a már folyamatban lévı elıkészítési és végrehajtási munkákat is. Emellett fel kell sorolni a projekt kidolgozása szempontjából releváns, korábban elkészült terveket, hatályos engedélyeket, hatósági határozatokat, tanulmányokat, felméréseket, stb. Az lebonyolítási terv elsı lépéseként meg kell tervezni a szükséges elvégzendı feladatokat. Legalább az alábbi tevékenységcsoportokkal kell tervezni: •
Az elıkésztési fázisból áthúzódó egyéb feladatok,
•
Projektmenedzsment egység mőködtetése,
•
Terület elıkészítı földmunka jellegő tevékenységek (megelızı régészeti feltárás, területszerzés, lıszermentesítés),
•
Projekt megvalósítás közbeszerzésének lebonyolítása
•
Mőszaki tervek kidolgozása, kapcsolódó engedélyek megszerzése (figyelembe véve a pályázati útmutatóban megjelölt kötelezıen benyújtandó engedélyeket),
•
Az egyes projektelemek kivitelezése (Vállalkozóktól elvárt határidık)
•
Lakosság tájékoztatása
•
Projektzárás
Az egyes tevékenységcsoportokon belül (létesítményenként/projektelemenként). Az ütemezést év/hó bontásban útmutatóban foglalt határidıkre!
kell
részletezni
megadni!
64
kell
az
Figyelemmel
egyes
kell
tevékenységeket
lenni
a
pályázati
8.2.2. Közbeszerzési terv A fenti tevékenységekrıl részletes közbeszerzési tervet kell készíteni az alább bemutatott táblázat struktúráját követve. A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített idıszükségletet.
65
Becsült költség [Ft] Tender Részneve ajánlat
Közbeszerzési eljárás típusa
Tender tartalma (tevékenységek felsorolása)
össz
önrész
Ütemezés [év.hó] tender dokuKSz ajánlati Ajánlatok Szerzımentámogatás értékedésköjóváhafelhívás táció lése tés gyás megjelenése kidolgozása
8.2.3. Kifizetési ütemterv A közbeszerzési tervvel és a lebonyolítási tervével összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni az alábbi táblázat alapján.
szerzıdés VAGY tevékenység
I. év [Ft] I. félév Nettó
1
Szerzıdés/tevékenység 1
2
Szerzıdés/tevékenység 2 Részajánlat 1
Bruttó
II. félév Nettó
Bruttó
II. év [Ft] Összesen Nettó
Bruttó
I. félév Nettó
Bruttó
II. félév Nettó
Bruttó
Összesen Összesen Nettó
Bruttó
[Ft] Nettó
Részajánlat 2 Részajánlat 3
3
…
Az ütemterveket külön-külön és egyesített formában táblázatos és Gantt-diagram (sávos ütemterv) formában kell csatolni!
Bruttó
9. Lakossági tájékoztatás, a projekt PR eredményei Jelen fejezetben táblázatba foglalva részletesen szükséges ismertetni a már eddig folytatott, illetve a jövıben tervezett projektet érintı PR feladatokat (8.2.3. alfejezet idevonatkozó pontjával összhangban) . A fejezet két részbıl áll.
9.1. Cél és erıforrásmenedzsment Lényegre törıen mutassa be a PR feladatkör célját, szerepét, jelentıségét a megvalósítani kívánt projekt tekintetében.
9.2. Tevékenység részletes bemutatása Itt szükséges bemutatni a projekt életciklusán keresztül, folyamatában a tervezett PR tevékenységet.
A
részletes
ismertetésnek
táblázatos
formában
idırendbe
szedve
tartalmaznia kell az egyes projekt-fázisokhoz rendelt feladatrészek tervezett módját/módjait (annak/azoknak indoklásával), tartalmát, költségét, tervezett idıtávot, az érintettek körét és az érintett lakos számot. A PR tevékenység minden részletre kiterjedı kockázatelemzésének eredménye részletesen kerüljön bemutatásra jelen alfejezetben a táblázat szerves részét képezve.
10. Rövidítések Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelık munkájának megkönnyítése céljából
CBA
Cost-benefit Analysis Költség-Haszon elemzés
EMT
Elızetes megvalósíthatósági tanulmány
KA
Kohéziós Alap
KEOP
Környezet és Energia Operatív Program
KSz
Közremőködı Szervezet
RMT
Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány
OP
Operatív Program
PEP
Projekt Elıkészítési Prioritás
ÚMFT
Új Magyarország Fejlesztési Terv
70
11. A tanulmány mellékletei A
részletes megvalósíthatósági
tanulmánynak legalább
az
alábbi
mellékleteket
kell
tartalmaznia •
Környezeti hatástanulmány nem mőszaki jellegő összefoglalója a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet által elıírt esetben (amennyiben nem került beépítésre az anyagba)
•
A projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok), amennyiben nem került beépítésre az anyagba
•
A projektmenedzser és a projekt megvalósításában közvetlenül részt vevık önéletrajzai, valamint a projektre vonatkozó döntési mechanizmust bemutató szervezeti ábra
•
A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését befolyásoló jogszabályok felsorolása
•
A projektmegvalósításra kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerzıdés másolati példánya
•
Megvalósulás földrajzi helyét bemutató térképvázlat, (átnézetes helyszínrajz és domborzati térkép)
•
A rendelkezésre álló engedélyek másolata
•
A projekt megvalósítás részletes lebonyolítási, közbeszerzési és kifizetési ütemterve (táblázatos és Gantt diagram formában) (amennyiben nem került beépítésre az anyagba)
•
PR tevékenység ütemterve táblázatos formában (amennyiben nem került beépítésre az anyagba)
71
