Útmutató disc golf pályák építéséhez, működtetéséhez és a sport népszerűsítéséhez

Útmutató disc golf pályák építéséhez, működtetéséhez és a sport népszerűsítéséhez

a

kiadványa

Készült: 2012. november

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag

A jelen dokumentációt a Magyar Frizbi Szövetség disc golf szakága készítette, és célja, hogy sportszakmai és technikai támogatást nyújtson mindazok részére, akik abban gondolkodnak, hogy a disc golf sportággal egy kicsit intenzívebben foglalkozzanak, disc golf pályát építsenek. Az anyag részletekbe menőkig tárgyalja egy golfpálya egyes elemeivel kapcsolatos tudnivalókat, így mindazok számára hasznos lehet, akik akár egy nem állandó, egy kosaras gyakorló lehetőséget szeretnének felállítani, illetve azoknak is, akik egy önálló disc golf pálya építésében és üzemeltetésében gondolkodnak. Aki ezt az anyagot olvassa, az vélhetően hallott már a sportágról, akár próbálta is azt, de a rend kedvéért illik egy rövid összefoglalóval kezdeni. A frizbi golf (disc golf, frisbee golf) a repülőkorongokkal, azaz frizbikkel űzhető sportágak családjához tartozó szabadidős tevékenység. A sportág kétségtelenül kevéssé ismert Magyarországon, jóllehet a Magyar Frizbi Szövetség, mint a frizbi sportok szervezeteként tevékenykedő sportszövetség elismeri, és a lehetőségeihez mérten promótálja is ezt a tevékenységet. Mint minden nem konvencionálisnak számító sportág, ez is Észak-Amerikából kiindulva terjedt el Európában. A sportág Magyarországra a kilencvenes évek elején került be, és azóta kicsiny, de stabil (és egyre növekvő) tömegbázissal rendelkezik. A sportág leginkább a klasszikus, ütőkkel, labdákkal, (és csak komoly tereprendezést, pályakarbantartást igénylő) golfpályákon játszható golf játékrendszerére hasonlít. A frizbi golfban azonban nem a labda lyukba gurítása a cél, hanem egy kifejezetten erre a célra létrehozott célpont (úgynevezett kosár) eltalálása egy frizbivel, lehetőleg minél kevesebb dobásból. A játékosok dolgát az időjárási tényezőkön túl a pálya terepviszonyai (útban levő fák, bokrok, dombok, völgyek stb.) nehezítik. Dobásaikkal ki kell kerülniük a terepakadályokat, vagy azokat túl kell dobni. Mivel a golf (klasszikus golf) és a disc golf között számos hasonlóság van, a disc golf nyelvezete, szakkifejezései gyakorlatilag egy az egyben megegyeznek a klasszikus golf terminológiájával, így itt sem ismeretlen fogalmak a birdy, a putt, a bogey, az OB, a driver, a hole-in-one, és így tovább. A sportág nemzetközi szövetsége a játék szabályait (ismeretterjesztési célból) 7 egyszerű pontban foglalta össze. Ezen szabályok nagyon jól tükrözik azt a szellemiséget, amit az egész sportág képvisel, és amiért a sportágat űző emberek gyakorlatilag az első játékuk után beleszeretnek ebbe a sportba. 1. Szabály: Tiszteld a környezetet! Minden játékos köteles figyelemmel lenni a frizbi golf pálya élővilágára (állatok, növények, fák), a park többi berendezésére, a többi játékostársára, és a parkban esetlegesen sétáló pihenni kívánó személyekre. A játék szabályai nem engedik meg az élő környezet semmilyen megváltoztatását, például ágak letörését, bokrok „odébb hajtását”, illetve kifejezetten tiltja a szemetelést (hivatalos versenyeken ezért kizárás jár). 2. Szabály: Minden játékos köteles a dobása előtt arról meggyőződni, hogy a semmi és senki nem áll a dobásának útjában, így nincsenek az útjában játékosok, illetve esetleg arra járó látogatók. Ha mégis vannak ilyenek, úgy a játékosnak meg kell várnia, amíg arrébb nem mennek. 3. Szabály: Minden lyuk első dobása a kezdőponttól indul. Az utána következő dobások mindig onnan hajtandók végre, ahol a frizbi földet ért, és így tovább egészen addig, ameddig a frizbi bele nem esik a célt jelentő kosárba.

1. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag 4. Szabály: minden lyukat az a játékos kezd, aki az előző lyukat a legkevesebb dobásból teljesítette. 5. Szabály: a kezdődobások után az a játékos következik soron, akinek a frizbije legmesszebb van a céltól, akkor is, ha oda több / kevesebb dobásból jutott el, mint a többiek. 6. Szabály: a játékot az nyeri meg, akinek az összes lyuk lejátszásához a legkevesebb számú dobásra volt szüksége. 7. Szabály: habár a disc golf egy versenysportág, a játék elsődleges célja minden esetben az kell, hogy legyen, hogy a játékosok jól érezzék magukat, kikapcsolódjanak, és elsősorban saját magukat próbálják legyőzni, azáltal, hogy a korábbi eredményeiket próbálják űberelni. Ezen rövid bevezető után a továbbiakban a disc golf sportág egyes kellékeit, annak technikai és egyéb specifikációit fogjuk ismertetni. Ennek kapcsán fontos megjegyezni: focizni lehet a játszótéren, pöttyös labdával, farmerben, úgy hogy a kaput két lerakott hátizsák jelöli ki. Az igazi labdarúgás viszont az, ha rendes füves pályán, egy szabvány bőrlabdával, szabványméretű hálós kapukra, stoplis cipőben játszanak a játékosok. Ugyanígy, a lent írt kellékek is szabadon helyettesíthetőek sok minden mással, azonban a jelen dokumentációban egy olyan disc golfot szeretnénk bemutatni, ami a lehető legközelebb áll egy minden sportszakmai elvárásnak megfelelő profi játékhoz.

1. A disc golf pálya Mielőtt valaki golfpálya építésbe fogna, nagyon fontos eldönteni: mi célból épít golfpályát. Kinek építem: top versenyzőknek, a kezdő barátaimnak, vegyes közönségnek. Mi a célom vele: szeretnék hetente/havonta párszor a haverjaimmal játszani rajta, szeretnék gyakorló lehetőséget teremteni a sporttal ismerkedőknek, üzleti vállalkozásként gondolok rá, egy kiegészítő tevékenységként akarom elhelyezni egy kalandparkban, stb. A lenti információk csak támpontként szolgálnak, a stratégiát a mindenkori építőnek kell eldöntenie. Fontos megemlíteni az alapvető különbséget a fix és a nem-fix pályák között. Fix pályának nevezzük azokat a golfpályákat, ahol a célpontok, illetve a pálya egyéb kellékei az év 365 napjában ki vannak rakva, és elérhetőek. Nem fix pályák pedig olyan területek, ahova ad hoc jelleggel kivisznek a játékosok célpontokat, és azokra játszanak. A jelen dokumentációban a fix pályák létrehozására koncentrálunk. Disc golf pálya és disc golf pálya között hatalmas különbségek lehetnek. Sokszor elég egy pár apróság ahhoz, hogy egy unalmas pályát megkülönböztessen egy izgalmastól, egy könnyű pályát egy nehéztől vagy akár egy látványos pályát egy kevésbé látványostól. Az alábbiakban felsorolt tényezőket érdemes figyelembe venni, mielőtt valaki golfpálya építésbe kezd. •

2. oldal

Méret: egy disc golf pálya dimenzióit meghatározza az a tény, hogy a játékosok 50 -200 méterre levő célpontokra dobálnak. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy pálya általában több lyukból áll (a versenypályák általában 18 lyukból állnak, ld. később), látható, hogy a sportnak elég nagy, több hektáros helyigénye van.

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag •

•

•

•

•

•

Változatosság: a játék szépségét és éppen emiatt a nehézségét az okozza, hogy a játékosok a dobásaikkal megpróbálnak különféle terepakadályokat (fák, bokrok) kikerülni, szintkülönbségeket próbálnak megjátszani, megpróbálnak olyan területekre nem bedobni, amelyek „kint”-nek számítanak, egyszer jobbról dobni valamit, másszor balról dobni valamit és így tovább. Ezek alapján pl. egy nagy üres rét a helyigény szempontjából alkalmas lehet a játékra, azonban nem biztosítja azt a változatosságot, ami a játék szépségét adja. Minimális tereprendezés szükségessége: az előző pont miatt látható, hogy a változatosság fontos szempont, de annak is van határa. Nem lehet egy olyan pályában gondolkozni, ami egy nagyon sűrű erdő közepén van, mert ott lehetetlen játszani. Ugyanígy nem biztos, hogy jó ötlet egy sziklás hegységen játszani, hiszen mind a korongok, mind a játékosok fizikai épsége veszélyeztetve lehet. Azonban egy majdnem megfelelő terület egy minimális tereprendezéssel, az élő környezetbe történő minimális beavatkozással alkalmassá tehető a játékra, erről a későbbiekben lesz szó. Elzártság: értelemszerűen minél több ember (látogató, sétáló, kutyasétáltató, piknikező, pihenő, stb.) található a golfpályaként használni kívánt területen, annál nehezebb ott játszani, hiszen a játék egyik legfontosabb szabálya az, hogy a dobásunk nem veszélyeztetheti senkinek a testi épségét. Éppen ezért golfpályának érdemes olyan területeket választani, ahol relatív kevés ember mozog, vagy pedig egyéb módon megoldani (pl. elkerítés, figyelmeztető jelek kirakása), hogy bármiféle balesetnek még csak a lehetőségét is elkerüljük. Karbantartottság: annak ellenére, hogy a golfpályák természetes részeit képezik a természet különböző elemei, nem árt a terület minimális karbantartásáról gondoskodni. Ennek a legelemibb része a terület kaszálása: ha túl magas a fű, akkor gyakorlatilag lehetetlen látni az eldobott korongokat, így azok elvesznek. Ugyanígy fontos, hogy a pálya egyéb kellékeit (kosarak, tee táblák, ld. később), rendszeres időközökkel megvizsgálják, az esetleges javításokat elvégezzék. Ugyanígy nem árt, ha a területen vagy ahhoz közel található egy, a golfpálya karbantartásához szükséges eszközök tárolásául szolgáló létesítmény. Bejárhatóság, azaz „flow”: egy golfpálya kialakításánál fontos szempont, hogy az egymás után következő lyukak könnyen megközelíthetőek legyenek, és legyen a lyukak egymás utáni lejátszásának egy természetes dinamikája. Azaz egy jól megtervezett golfpálya esetén az egyik lyuk végétől (azaz a kosártól, a célponttól) már látszik a soron következő lyuk kezdete. Ez a szempont a változatosság egy részét jelenti. Összejöveteli, gyülekezési lehetőségek: mivel a golf alapvetően egy társasági szabadidős tevékenység, kifejezett előnyt jelent, ha a golfpálya környékén, közelében, akár annak részeként található egy klubhelység, étterem, ami versenyek szervezésekor a játékosok bázisául is szolgálhat.

Látható, hogy a fentiek alapján elég sok szempontot kell figyelembe venni egy golfpálya kialakításánál, és a gyakorlatban elég kevés olyan helyet lehet találni, ami minden fenti kívánalomnak megfelel. A nemzetközi kialakult gyakorlat alapján a világ frizbi golf pályái jellemzően közparkokban, kastélyparkokban, városszéli erdőkben, tisztásokon, illetve nagyobb be nem épített területeken helyezkednek el. De olyanra is van példa, hogy valaki kifejezetten azzal a céllal vásárolt egy birtokot, hogy azon golfpályát létesítsen, úgy ültette a fákat/bokrokat, klubházat helyezett el rajta, stb. A gyakorló pályák nem, vagy csak részben tudják az összes fenti szempontot megvalósítani. A jó tervezésű pályák, azonban komoly nemzetközi versenyek helyszínéül is tudnak szolgálni. 3. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag

Sokszor azonban azzal kell gazdálkodni, amink van. Az alábbiakban felsorolunk pár olyan trükköt, amivel egy a fenti kívánalmaknak nem teljesen megfelelő területet mégis golfpályává lehet alakítani: • Kötelező útvonalak bevezetése (mandatories): egy területen megszabható, hogy a korongnak egy bizonyos utat be kell járnia egy adott lyukon. Azaz meg lehet pl. szabni, hogy egy adott fát vagy oszlopot jobbról kell megkerülni. Vagy meg lehet szabni, hogy a korongnak két fa között kell áthaladnia. • A pálya határainak a kijelölése (OB, out-of-bounds): meg lehet jelölni olyan területeket, amelyek nem számítanak a pálya területének, azaz ha valakinek a dobása oda esik, akkor azért plusz egy büntető pont jár (érdemes e tekintetben a szabályokat elolvasni, ugyanis az ilyen „rossz” dobásokat különféle egyéb módokon is lehet szankcionálni). Egy közparkban pl. egy ilyen terület lehet egy betonút, egy tó, egy játszótér, egy veteményes, stb. azaz olyan területek, ahova nem szeretnénk ha az emberek dobnának. Ha nincsen ilyen természetes akadály, akkor ki is lehet ilyeneket jelölni egy spárgával. Ugyanígy meg lehet határozni ún. „szigeteket”, azaz olyan területeket amelyek kivételével minden más kint van. Itt a játékosoknak úgy kell dobniuk, hogy a dobásuk az adott területen belül landoljon. • Forgalmas részek széleinek a megjátszása: akármennyire is zsúfolt egy közpark pl., ott is lehet olyan területeket találni, ahol nem piknikeznek az emberek, vagy nem sétálgatnak ott. Ez lehet pl. egy rét széle, ahol a fák kezdődnek, vagy akár kevésbé sűrű fák között is lehet játszani. A fentieken túlmenőn számos olyan egyéb ötlet lehet, amivel egy területet alkalmassá lehet tenni a golfozáshoz, ezen ötletek azonban mind helyszín specifikusak. Ha a fentiek alapján sikerült kiválasztanunk az ideális területet, akkor léphetünk tovább, és elgondolkozhatunk a kosarak/célpontok elhelyezésén.

2. Célpont, azaz kosár (angolul basket) A disc golf célja, hogy a korongot/frizbit minél kevesebb dobással juttassuk be a célpontként szolgáló kosárba. Ismét a foci analógiával élve célpontként szolgálhat igazából minden tereptárgy, így például szemeteskuka, biciklikerék, táska, fára lógatott rongy is. Ebben az anyagban mi azt a célpontot ismertetjük, amire a versenyzők is játszanak. Érdekes módon a sportág nemzetközi szabályrendszere szerint nincsen sztenderd kosár (alak és méret), hanem minden olyan kosár használható egy versenyen,amelyet a versenyigazgató elfogad célpontként. Ettől függetlenül a piacon fellelhető sok kosár között még sincsenek nagy különbségek dimenziókban, inkább a technikai kialakításuk különbözik. Így mindegyik kosár teljesíti azt a kritériumot, hogy az eltalálandó célfelület egy nagyjából 45-55 centi magas láncokból álló, trapéz amely a tetejénél kb. 60 cm széles, és az alján 20cm-re összeszűkül. A méreteken túlmenően egy kosárral szemben számos egyéb sportszakmai elvárás jelentkezik. Az hogy egy kosár milyen mértékben teljesíti ezen elvárásokat, meghatározza, hogy a kosár mennyire jó vagy hasznos. A különböző online kereskedők, gyártók által kínált kosarak között is vannak ilyen „elvárás” béli különbségek. Lehet olyan kosarakat kapni, amelyek könnyen összepakolhatóak, de cserébe nem „kapják el” olyan jól a korongot. Ezek 4. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag egy baráti pikniken időtöltés szempontjából tökéletesek (ez a kosár kb. 8-10 kg súlyú). Azonban a profi kosár attólprofi, hogy a súlyos láncokat egy fékező mechanizmus lassítja, és a golfkorongoknak a kosár pereméről történő elpattanását fém horgonyok akadályozzák meg (ez utóbbi kosár 25-30 kg súlyú), és alkalmasak arra, hogy azokon egy világversenyt bonyolítsanak le. Ha valaki fix pályaépítésben gondolkodik, akkor értelemszerűen a súlyosabb, fixen rögzíthető, időjárásálló kosarakat kell beszereznie. Kosarakhoz alapvetően kettő féle képpen lehet hozzájutni: vagy vásárol az ember, vagy épít(ttet) saját magának. Aki az előző utat választja, annak elég az interneten körülnéznie, és számos online bolt kínálatát elérheti. Az alábbi képeken pár darab ilyen kosár látható. Ez a sárga kosár egy az Innova cég által gyártott „traveller” fantázianevű termék. Könnyen összecsomagolható, de maximum kezdőknek ajánljuk, hiszen a korongok elkapásáról mindössze 6 darab lánc gondoskodik, illetve a négy lába ellenére elég instabil. Arra tökéletesen alkalmas, hogy egy kezdő golfosokból álló társaság egy kirándulásra magával vigye, és gyakorolhasson rá. A következő kosár (kék, jobb oldalon) szintén egy hordozható fajta, és mivel ezen már lényegesen több lánc van, jobban el tudja kapni a korongokat, és haladóbb játékosok is tudják rajta a játékot élvezni. A kosár erősebb dobásokat is meg tud fogni. Ennél a kettő kosárnál lényegesen komolyabb kialakítású, és kifejezetten fix golfpályák, versenyek számára gyártott kosarakat több gyártó kínálatában is megtalálhatunk, azonban – vélhetően a cég aktív marketing tevékenységének köszönhetően – a világ fix golf pályáin mégis az Innova cég Discatcher nevű modellje terjedt el a leginkább. A baloldali képen egy ilyen goflkosár látható, éppen akció közben. Ezeknél a kosaraknál már számos olyan technikai részlet van, amelyek a játékosok dolgát megkönnyítik. A láncok nehezek, és két sor van belőlük. Az alsó kosár elég mély, a láncok teteje pedig nem fixen van rögzítve a sárga gyűrűhöz, hanem egy ki csúszkán ül, fékezve ezzel az őket eltaláló korongokat. Ilyen „profi” kosarak gyártásával Magyarországon a Magyar Frizbi Szövetségen keresztül elérhető Spiritus Sportclub Egyesület foglalkozik.

5. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag Azonban természetesen vállalkozó kedvűek belevághatnak a kosárépítésbe is, és legyárthatják a saját kosarukat. Az internet tele van számos fényképpel, videóval arról, hogy hogyan lehet nekiállni egy golf kosár készítésének. Itt például egy grillrácsból és egy lavórból készült kosár látható, amely ugyan a célnak megfelel, de egy fix pályán vagy egy versenyen teljesen komolytalan lenne.

Aki mégis abban gondolkodik, hogy a saját kosarát legyártsa, annak az alábbi technikai specifikumokat mindenképpen be kell tartania: 1.) Korrózióálló anyag, vagy korrózió védelem. Mivel egy kosarat sok eső, harmat, pára ér, hajlamos a rozsdásodásra, ergo a fémeket galvanizálni kell, vagy egyéb módon kell a rozsdavédelmüket biztosítani. 2.) Stabil, masszív kosártartó rúd. A rúdnak jó esetben egy 4-5 kilós alsó kosarat, és egy 10-15 kilós felső láncos gyűrűt kell fixen elbírnia és stabilan kell a földben állnia. 3.) Az alsó kosár mélysége legyen legalább akkora, mint egy átlagos korong átmérője: így ha egyszer beleesett a korong, akkor vélhetően már benne is marad. 4.) Dupla láncsor. A fenti Innova Discatcher kosáron is jól látható, hogy a fenti sárga gyűrűből kettő sornyi lánc indul lefelé. A dupla láncsor sokkal biztosabb korongelkapást biztosít. 5.) Van még kettő olyan plusz dolog, amitől egy kosár jobb lesz. Az egyik ilyen az a Discatcher kosáron is látható, az alsó kosár pereme fölé lógó horgok. Ezek azt akadályozzák meg, hogy a frizbi a kosár széléről ne pattanjon el, hanem maradjon a kosár közelében. A másik ilyen plusz, az a fenti képen annyira nem jól kivehetően, de azért szintén látszik: a láncok a felső gyűrűhöz nem szilárdan vannak rögzítve, hanem egy a rúd felé emelkedő csúszkán ülnek, és ezzel fékezik az őket eltaláló korongokat. Ez megint csak egy olyan tulajdonság, amely könnyxti a korongelkapást. További két jó tanács azok részére, akik kosarakat szeretnének építeni: • Egyrészt ha tehetik, nézegessék előtte a PDGA (Professional Disc Golfers Association – a sportág nemzetközi fedőszervezete) által közzétett technikai sztenderdeket: http://www.pdga.com/tech-standards

6. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag • Másrészt keressék fel a Magyar Frizbi Szövetség disc golf szakágát, illetve a Spiritus Sportclub Egyesületet, hogy szakavatott segítséget kapjanak. Az utóbbi szervezet által gyártott kosarak már több nemzetközi versenyen is bizonyítottak, többek között „meghívást” kaptak a 2010-ben Németországban rendezett Európa Bajnokságra is. Ha egy kosarat a golfpályán fixen rögzíteni akarunk, arra is elég sok módszer lehetséges. A fenti ábrázolás ezen lehetséges módszerek egyikét mutatja. A földbe beásásra kerül egy betontömb, amelynek a közepére egy, a kosár oszlopának átmérőjénél picit nagyobb átmérőjű csőfoglalatot betonoznak. Miután megkötött, egyszerűen csak bele kell csúsztatni az összeszerelt kosarat, és egy lakattal rögzíteni lehet. Ennek a módszernek az előnye, hogy a kosarakat bármikor, egészen egyszerűen el lehet távolítani az üzemeltetőnek. Erre szükség lehet például akkor, amikor egy réten kaszálni kell, vagy téli fagy idején, vagy egészen egyszerűen akkor, amikor a kosár átmenetileg útban van. Mivel a csőfoglalat teteje a föld szintjével egy magasságban van, ezért nem zavarhat az ilyen karbantartási műveletekben.

3. Kiinduló pont, azaz tee-pad A disc golfban minden lyukat egy bizonyos kiindulóponttól, azaz „tee pad”-től vagy „tee off”-tól kezdenek a játékosok. Értelemszerűen egy 18 lyukas golfpályán 18 ilyen tee-pad van, egy 6 lyukas golfpályán pedig 6. A tee pad alapvető funkciója, hogy egy stabil nekifutást biztosítson az első dobásukat végrehajtó játékosoknak. Mint ilyen egy tee-paddel szemben is vannak műszaki elvárások. Egy jó tee pad 150 cm széles, és legalább 3 méter hosszú. A felszíne egyenletes, nincsenek rajta akadályok, és a lehető legkevésbé csúszik. Ezenkívül az elejét egy kiemelt vonal, spárga, deszka, vagy egyéb dolog jelöli, a játékosoknak ugyanis emögül kell eldobniuk a korongjukat. Optimális esetben egy tee pad le van betonozva, és valami műfű szerű anyaggal van befedve, de természetesen itt is lehet alább adni, és számos egyéb módon lehet tee padet építeni. A legfontosabb talán az, hogy egyenletes legyen, hiszen nem vet jó fényt a golfpályánkra, ha a játékosok a dobáshoz történő nekifutás közben kificamítják a bokájukat. A tee pad másik nagyon fontos eleme az előző képen, illetve baloldalt is látható tábla. Ez egy olyan tábla, amely információt ad a játékosok számára arról, hogy merre van az adott lyukon a kosár, milyen hosszú a lyuk, 7. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag milyen szintkülönbsége van, szokás a pályának a térképét is rárajzolni, illetve kitűnő reklámhordozónak minősül. Sok golfpályánál úgynevezett tee szponzorok vannak, akik egy vagy több lyuk megépítését szponzorálják, és cserébe a nevük fölkerül a tee táblára. Ez gyakorlatilag egy teljesen tetszőleges formájú és kialakítású tábla, amelyet megint csak több különböző módszerrel lehet a földbe rögzíteni.

4. A pálya megépítése, egyéb kellékei, költségek Ha adott a golfpálya területe, rendelkezésre állnak a golfkosarak, megvannak a tee padek kellékei, akkor neki lehet kezdeni a pálya kijelölésének. Egy pálya megtervezése kifejezett szakértelmet igénylő feladat, hiszen számos olyan dologra kell odafigyelni közben, amelyek egy jó pályát megkülönböztetnek egy átlagostól vagy rossztól. A legfontosabb, hogy döntsük el, kinek építjük a pályát. Ki lesz a célközönségünk, ki játszon rajta. Ez önmagában meghatározza, hogy hány lyukas legyen, milyen nehézségű legyen, stb. A második legfontosabb pedig az, hogy hallgassuk meg azoknak a tanácsait, akik ebben már jártasak, vagy tudják, hogy mitől jó egy lyuk. A Magyar Frizbi Szövetség disc golf szakága szívesen eleget tesz az ilyen jellegű megkereséseknek, és ingyenes konzultációs lehetőséget biztosít az érdeklődőknek. A pálya egyéb kellékei pedig attól függően változnak, hogy milyen lyukakat tervez az ember. Elképzelhető, hogy ki kell jelölni olyan területeket, amelyek nem részei a pályának (out-ofbounds, OB). Vagy például ki lehet jelölni kötelező repülési útvonalakat meghatározó fákat, oszlopokat, stb. Ezen kívül az alábbiak kiegészítők feltétlenül szükségesek. - Szemetes: magától értetődő okokból - Információs tábla: kifejezetten érdemes a golfpálya elején (általában az egyes lyuknál) elhelyezni egy nagy információs táblát. Ez a tee táblához hasonlóan tartalmazhatja a pálya térképét, hasznos infókat a sportról, illetve kitűnő reklámfelületnek is minősül. - Vízvételezési lehetőség: ha mód van rá... - Irányító táblák: amelyek azt mutatják, hogy az egyes lyukakhoz merre kell tovább menni Természetesen ezeken túlmenően számos hasznos dologgal lehet egy pályát díszíteni, vagy még jobbá tenni. A pálya megépítése pedig gyakorlatilag nem jelent mást, mint a kosaraknak, tee-padeknek, irányító és információs tábláknak, egyéb kellékeknek az elhelyezését. Tekintettel arra, hogy ez az információs csomag egy pályaépítési kézikönyvként is szolgál, az alábbiakban összeírtuk, hogy egy golf pálya építésének milyen költségei lehetnek. A példánkban egy Magyarországon már megvalósított és működő fix disc golf pályának az adatait adjuk meg: ez a pálya egy 14 lyukas pálya, azonban összesen 7 darab kosár található rajta, mindegyik kosárra kettő különböző tee-padtől kell dobni. Ezzel a módszerrel 7 kosár árát „megspóroltuk”. , Ez a módszer, hogy t.i. egy kosárra több – kettő vagy akár három – dobópont van egy nagyon gyakori módszer arra, hogy alacsonyabb költségű, de élvezhető golf pályát építsünk. Háromnál több dobópontot azonban nem érdemes egy kosárhoz csinálni, ugyanis ha egyszerre játszanak játékosok az azonos kosárhoz menő lyukakon, akkor zavarják egymást.

8. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag Tehát a 14 lyukas pálya költségei: Kellék

Darab

Engedélyeztetés

1

Terület díja

1

használati

Tereprendezés

0

Kosár

7

Ár / darab Megjegyzés forintban 20.000,- A terület tulajdonosával történő egyeztetések, szerződéskötések költségei. 0,- A telek, amelyen a pálya épült az önkormányzat tulajdonában, és egy önkormányzati cég vagyonkezelésében van. A vagyonkezelő ingyenes használatot biztosított a fejlesztő számára, cserébe a fejlesztőnek saját költségén egy golf pályát kellett építenie és azon a helyi lakosok számára ingyenes használatot biztosítania 30.000,- A pálya kialakításához minimális tereprendezésre volt szükség. 50.000,- A kosarakat a Spiritus Sport Egyesület készítette el. Galvanizálva vannak, és versenyzésre alkalmasak.

Kosár rögzítése

7

8.000,-

Tee pad

14

5.000,-

Tee tábla

14

4.000,-

Információs tábla

1

50.000,-

ÖSSZESEN

Természetesen lehetett volna vásárolni is kész kosarakat, azonban egy ilyen kosár ára 3-400 EUR körül mozog, ha az ember egy gyártótól akarja megvenni. A költségek a foglalatcső legyártását, a betonozást foglalják magukba A föld felszínét felásták, elegyengették és felszórták mulccsal. A tee pad elejére egy deszkát ástak a földbe, az mutatja a dobó vonalat. A deszka le van festve A tee tábla egy A4-es méretűre vágott OSB lap, amelyre egy A4-es méretű linóleumot ragasztottak, a linóleumra pedig egy előre megtervezett vízálló matricát. A matricán van minden fontos információ. A tábla egy akác oszlopra van rászögelve, az oszlop a földbe ásva Egy 3*1,5 méteres molinó, amelyet egy akácoszlop keretbe feszítettek ki, a keretet elásták a földbe.

632.000,- forint

Ezek a költségek egy nagyon alacsonyköltségvetésű, de mégis a versenyzők kívánalmainak megfelelő pálya költségei. Természetesen innen csak fölfelé van a dolog, ugyanis pl. egy

9. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag rendesen lebetonozott tee pad kialakítása legalább 15-20.000,- forint, nem kerültek elhelyezésre irányító táblák, a tereprendezés szinte teljesen elmaradt. Ez a 14 lyukas pálya tehát lyukanként 45.100,- forintba, azaz nagyjából 160 euróba került. Azonban a fenti kimutatás nem tartalmazza a munkaköltségeket, amelyet az itt bemutatott golfpálya esetén a sportágat kedvelő, önkéntesek szolgáltattak. Továbbá ha 14 különböző kosár lett volna felszerelve, akkor az összeg máris 71.000,- forint / lyuk összegre jött volna ki. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy golfpálya kialakítása lyukanként legalább 500 EUR-ba kerül. Ezek a számok azonban egy nagyon fontos előfeltételezés mellett élnek csak: a golfpálya területéért semmit, vagy csak nagyon keveset kell fizetni. Ez általában azt jelenti, hogy egy fejlesztő vagy a saját telkén épít pályát, vagy megállapodik egy olyan tulajdonossal, akinek van erre alkalmas területet. Természetesen nem lehet megkerülni a „honnan szerezzünk pénzt” témát. Disc golf pályák esetében az alábbi finanszírozási modellek terjedtek el: - Sportolói adományok: a fenti disc golf pálya finanszírozása is így történt, 10 ember összedobta rá a pénzt. - Önkormányzati finanszírozás: ez a legelterjedtebb modell a világban. A helyi önkormányzatok kvázi közszolgáltatásként, ha úgy tetszik „felnőtt játszótérként” hozzák létre az ilyen pályákat, a saját tulajdonukban levő területen. - Magánbefektetők: ezek lehetnek sportklubok is, akik a saját tagjaik számára kívánják ezt a lehetőséget biztosítani, de lehetnek akár egyéb befektetők is. Ezzel kapcsolatban lásd még a 6-os fejezetet.

5. Golfkorongok A játék legfontosabb kellékei a korongok, ez a fejezet általánosságban szól róluk. Ahogy a rendes golfban különböző szituációkban az ember különböző ütőket használ, itt is minden játékhelyzethez van egy annak a helyzetnek a megjátszásához alkalmas korong. Azt, hogy az adott játékhelyzet milyen azt alapvetően a szél/időjárási viszonyok, a célpont távolsága, és a tervezett repülési útvonal határozza meg. Pl. erős ellenszélben egy 50 méterre levő célpontra más korongot dobok, mint erős hátszélben. Amennyiben valamit jobbról kell megkerülni, akkor más korongot dobok, mintha balról kellene megkerülni. Egy 150 méterre levő célpontot csak megközelíteni próbálok, amíg egy 5 méterre levő célpontot pontosan el akarok találni, és ehhez más korong kell, stb.. A játékot érdemes „rendes” korongokkal játszani, ahol rendesnek minősül minden olyan korong, amelyet a korábban már említett PDGA jóváhagy. "Rendes" golfkorongokat nagyon sok féle gyártó gyárt, de van 4-5 olyan cég, akiknek a világszintű piaci részesedése 90-95% körül van: discraft, innova, gateway, latitude 64, discmania. Az egyik és a másik gyártó között nagyjából ugyanaz a különbség, mint egy Adidas meg egy Nike futócipő között, nem lehet azt mondani, hogy az egyik jobb, mint a másik Alapvetően 3 féle korongot különböztetünk meg, az alapján, hogy az célpont milyen távolságra van:

10. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag • DRIVER korongok, amelyekkel jellemzően 50 (kezdő)- 150 (profi) métereseket szoktak dobni. Közös jellemzőjük, hogy relatív nehéz eldobni őket, azonban ha az ember megtanulja, akkor nagyon jól irányíthatóak, és minden körülmények között tudják azt, amire valók. • vannak MIDRANGE vagy APPROACH korongok, amelyekkel a 20-100 métereseket dobnak. Ezen korongokat fogja egy kezdő a legkönnyebben használhatónak érezni, így egy kezdőnek bőven elegendő egy ilyen koronggal elkezdeni a játékot. Ahogy fejlődik valaki, érezni fogja, hogy a jobb irányíthatóság és a hosszabb dobások miatt szükség van driver korongokra is. • vannak PUTTER korongok, amelyekkel kifejezetten a kosárra történő rádobást csinálják, 20 méteren belülről (de persze valaki dobhat DRIVER koronggal is célba a végén ha ahhoz van kedve..) A fenti kép jól érzékelteti a korongok közötti különbséget: felülről lefelé egy putter, egy midrange és egy driver korongot láthatunk rajta. A driver / midrange / putter felosztáson túl azonban az egyes típusokon belül is találkozhatunk különböző korongokkal. Itt a különbséget az aerodiamikai tuajdonságaik adják, amelynek következtében például egy korong inkább hajlamos jobbra repülni, vagy balra repülni, így azokat különböző játékszituációkban lehet használni.. Ez persze egy lényegesen leegyszerűsített megkülönböztetése a korongok sokféleségének: a legjobban akkor jár a játékos, ha saját maga tapasztalja a különbségeket. Korongokat nagyon sok online webáruház árul, illetve különböző golfversenyeken rendszeresen vannak olyan játékosok, akiktől lehet venni korongokat. Egy golfkorong ára 1015 euró között mozog. Aki golfpálya építésben gondolkozik, annak mindenképpen érdemes azon is elgondolkodnia, hogy a pályát használni kívánók köre számára korongbérlési, vásárlási lehetőséget biztosítson.

6. A pálya hasznosítása, üzemeltetése Eljutottunk odáig, hogy van egy disc golf pályánk, most jön a hogyan tovább. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy golfpálya megteremti a keresletet saját maga iránt. El kell telnie egy kis időnek, ameddig a környékbeliek megismerkednek ezzel a sportággal,

11. oldal

Disc Golf Pályaépítési Kezdőcsomag megszokják a dolog látványát. Ez Magyarországon fokozottan így van, ugyanis a sport egyelőre kevéssé ismert. A fent említett golf pálya 2012 nyarán épült, és 2012 novemberére eljutott oda, hogy azt 80100 ember használja kiesebb-nagyobb rendszerességgel. Ahhoz, hogy ez így legyen, a pálya üzemeltetőjének természetesen szüksége volt némi marketing tevékenységre is. Az alább felsoroltak olyan módszerek, amelyekkel a fenti pálya kapcsán éltek vagy élni kívánnak a fejlesztők, azonban ezek általános tapasztalatként, akármelyik golfpálya esetében alkalmazhatóak: - Szórólapozás a környék lakosainak - Az önkormányzati újságban sajtó megjelenés - Közösségi oldalakon történő jelenlét - Nyitó verseny szervezése - Több fordulós bajnokság szervezése - Korongbérlési lehetőség biztosítása a helyszínen - Iskolák, tornatanárok megkeresése - stb. Az üzemeltetés tekintetében egyébként egy döntési helyzetbe is kerülhet a fejlesztő: a pálya használatáért mennyi pénzt kér, ha egyáltalán, a játékosoktól. Nemzetközi szinten megint csak két modell terjedt el. A pályák túlnyomó többsége ingyen használható, ugyanis azokat önkormányzatok, sportklubok építik, és elsődleges céljuk az, hogy egy alternatív és népszerű kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak a lakosságnak. Azonban vannak olyan pályák, amelyeknek a használatáért fizetni kell. Ezeket jellemzően magánbefektetők építették, akik ilyen módon szeretnék a költségeiket visszaszerezni. Ilyen esetekben teljesen különböző árdiszkriminációs modellekkel lehet találkozni, azonban egy kör lejátszása még a nagyon elit, nagyon jól felszerelt pályákon sem kerül többe 4-5 EUR-nak megfelelő összegnél. A fentieken túlmenően azonban természetesen bármilyen egyéb ötlet szóba jöhet, akár a hasznosítás, akár a népszerűsítés tekintetében.

7. Kapcsolat A fentiekkel kapcsolatban kérdéseikkel, észrevételeikkel az alábbi elérhetőségekhez fordulhatnak. Magyar Frizbi Szövetség – disc golf szakág Hatvani Dániel szakágvezető [email protected] www.frizbi.hu www.disc-golf.hu www.facebook.com/frizbi.hu Nemzetközi versenykritériumoknak megfelelő kosarak gyártása: Spiritus Sportclub Egyesület 2531 Tokod Lukácsa Máté utca 18 Jesztl József, elnök, [email protected]

12. oldal