ÚTMUTATÓ AZ EGYSÉGES SZERKEZETŰ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS PUBLIKÁLÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ AZ EGYSÉGES SZERKEZETŰ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS PUBLIKÁLÁSÁHOZ dr. Kokas Barbara, dr. Lehotai Judit, dr. Palik Edit Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KORMÁNYIRODA

2013. 06. 20.

Tartalomjegyzék I.

A NEMZETI JOGSZABÁLYTÁR ........................................................................................ 3 I.1. Az országos jogszabályok a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a nemzetközi szerződések közzététele az NJT-ben ........................................................................................... 4 I.2. Az önkormányzati rendeletek közzététele az NJT-ben ................................................... 6 I.2.1. Általános szabályok.......................................................................................................... 6 I.2.2. A 2013. július 1. napját megelőzően kihirdetett rendeletek közzététele az NJTben .................................................................................................................................................. 9 I.2.3. Az önkormányzati rendelet más szervezet által történő megváltoztatása ........ 10 I.2.4. A helyesbítés .................................................................................................................... 15

II. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ÉS A KAPCSOLÓDÓ IRATOK MEGKÜLDÉSE A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KIM RÉSZÉRE .................................... 17 III.

AZ EGYSÉGES SZERKEZET ELŐÁLLÍTÁSA A RENDSZERBEN ......................... 20

III.1. A vonatkozó jogszabály-szerkesztési előírások ............................................................ 20 III.1.1. Az önkormányzati rendelet címe ............................................................................. 20 III.1.2. A rendelet tárgya ......................................................................................................... 22 III.1.3. Az önkormányzati rendelet szerkezeti felépítése, formai tagolása .................. 23 III.1.4. Az önkormányzati rendelet logikai tagolása ......................................................... 26 III.1.5. A hatályba léptető rendelkezés helye és felépítése, a hatályba lépés időpontja ....................................................................................................................................................... 27 III.2. Belépés a rendszerbe.......................................................................................................... 30 III.3. A rendelet feltöltése ........................................................................................................... 31 III.3.1. A rendelet feltöltése .................................................................................................... 31 III.3.2. Egy hatályba lépési időpont a rendelet egészére.................................................. 33 III.3.3. Lépcsőzetes hatályba lépés........................................................................................ 34 III.3.4. Melléklet, függelék feltöltése .................................................................................... 37 III.4. Publikálás, továbbítás a kormányhivatal részére ....................................................... 40 III. 4.1. A publikálás ................................................................................................................. 40 III.4.2. Helyesbítés, javítás, hozzáadás ................................................................................ 41 III.5. Új egységes szerkezet előállítása .................................................................................... 43 III.5.1. Módosítás ...................................................................................................................... 43 III.5.2. Hatályon kívül helyezés ............................................................................................. 45 III.6. Egységes szerkezet előállítása ......................................................................................... 48

1

III.6.1. Kiinduló szöveg kiválasztása .................................................................................... 48 III.6.2. Betűtípus kiválasztása ............................................................................................... 48 III.6.3. Cserélendő szövegrész kiválasztása ........................................................................ 48 IV.

ÖNKORMÁNYZATI PROFIL, JOGOSULTSÁGOK, FELHASZNÁLÓI FELÜLET 50

IV.1. Önkormányzat jegyzőjeként /publikálásra jogosultként történő belépés esetén .. 50 IV.1.1. Az önkormányzat adatai ............................................................................................ 50 IV.1.2. Az önkormányzat jegyzője/publikálásra jogosult adatai..................................... 50 IV.1.3. Új felhasználó rögzítése.............................................................................................. 51 IV.2. Felhasználóként történő belépés ..................................................................................... 52 IV.3. Jogosultságok ....................................................................................................................... 53 V.

KORMÁNYHIVATALI PROFIL, FELÜLETEK ............................................................ 54 V.1. Rendelet feltöltése és publikálása..................................................................................... 54 V.2. A törvényességi felügyeleti tevékenység támogatása................................................... 54 V.3. Kormányhivatali profil beállítása ..................................................................................... 55

VI.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK, EGYÉB INFORMÁCIÓK ..................................... 56

VII.

MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 57

2

I.

A NEMZETI JOGSZABÁLYTÁR

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) – a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét és az ötévenként kiadott Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét felváltva – intézkedett az elektronikus közszolgáltatásként működő Nemzeti Jogszabálytár (NJT) felállításáról azzal, hogy az itt elérhetővé tett jogszabályszövegek utánközlésnek minősülnek, azaz, bár a Jogszabálytár teljességre és pontosságra törekszik, az nem tekinthető hitelesnek és hivatalosnak.

Jat. 15. Nemzeti Jogszabálytár 29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.

A Jat. rendelkezéseinek végrehajtása érdekében jött létre – a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (NJT rendelet) megalkotásával – 2012. január 1. napjától a Nemzeti Jogszabálytár, amely bárki számára ingyenesen, a www.njt.hu felületen, jól kereshető módon teszi hozzáférhetővé a magyar joganyag meghatározó, és az állampolgárok, vállalkozások, sőt a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervezetek döntő többsége számára ügyeik viteléhez elegendő részét. Az NJT-vel kapcsolatban fontos kiemelni az alábbiakat:  az NJT egy ingyenes közszolgáltatás az állam részéről, melynek célközönsége elsősorban a lakosság és a vállalkozások;  az NJT a jogszabályokat (és az NJT rendeletben megjelölt – közjogi szervezetszabályozó eszközöket) kell, hogy tartalmazza az adott napon (azaz a lekérdezés napján) hatályos egységes szerkezetben; a Kormány szabadon dönthet arról, hogy  mely jogszabályok mikortól,  mely időállapotokra vonatkozó egységes szerkezetben (hány évre „előre” és „hátra”) kerüljenek közzétételre; 

 a jogszabályok NJT-ben való közzététele nem jelent sem hiteles, sem hivatalos közlést, a jogszabályoknak az NJT-ben való közzétételéhez nem fűződik joghatás, továbbra is kizárólag a Magyar Közlönyben, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

3

(Mötv.) által meghatározott módon megjelent szöveg a hiteles és hivatalos változat. A Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján – a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. (a továbbiakban: Közlönykiadó), mely az Önkormányzati Rendelettár fejlesztője is egyben. Jat. 11. Magyarország hivatalos lapja 25. § (1) Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. Jat. 12. A jogszabályok kihirdetése 26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

rendelet

(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. - . – Mötv. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

I.1. Az országos jogszabályok a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a nemzetközi szerződések közzététele az NJT-ben Az NJT az ún. „országos” jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök vonatkozásában 2012. január 1-jétől kezdte meg működését.

4

A NJT rendelet alapján az NJT tartalmazza valamennyi,  a lekérdezés napján hatályos országos jogszabály egységes szerkezetű szövegét  a lekérdezés napján hatályos időállapotban,  a lekérdezés napját megelőző 5 évre visszamenőleg a különböző időállapotokban (amennyiben ez az adott jogszabály esetében értelmezhető),  a lekérdezés napját követő három időállapotot (amennyiben ez az adott jogszabály esetében értelmezhető) – a jogszabály kihirdetését követő három munkanapon belül;  a lekérdezés napján még nem hatályos országos jogszabály egységes szerkezetű szövegét a lekérdezés napját követő három időállapotban – a jogszabály kihirdetését követő három munkanapon belül;  a lekérdezés napját megelőző 5 évben hatályban volt jogszabályt, az utolsó időállapotában. Az időállapotok meghatározásánál szempont volt, hogy a jelentős kódexek általában „főszabályként” 5 éves elévülési idővel számolnak, így vélhetően az érdeklődők számára ezek az időállapotok elegendő információval tudnak szolgálni.  amennyiben a lekérdező ezt megelőző, további időállapotokra kíváncsi, a honlapon található űrlap kitöltésével tud „megrendelést” küldeni a szolgáltató számára, mely ingyenesen továbbítja részére a kért jogszabály megjelölt (20 éven belüli) időállapotát.

A Jat. alapján közjogi szervezetszabályozó eszköz a normatív határozat és a normatív utasítás. Figyelemmel arra, hogy ezek egy része a társadalom széles körét is érinthetik (különösen az OGY és a Korm. határozatok), ezért kerülnek meghatározott körben közzétételre az NJT-ben.

5

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény kimondja, hogy ha a nemzetközi szerződés módosítását kihirdető jogszabály rendelkezik a nemzetközi szerződés módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről, a tárgykör szerint felelős miniszter által – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – elkészített egységes szerkezetű szöveget közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban. Erre figyelemmel az NJT honlapján önálló felület került kialakításra a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegének közzétételére.

I.2. Az önkormányzati rendeletek közzététele az NJT-ben I.2.1. Általános szabályok A Jat. 29. § (2) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.

Jat. 15. Nemzeti Jogszabálytár 29. § (2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.

Az NJT rendelet alapján az NJT-ben közzé kell tenni valamennyi, 2013. július 1. után kihirdetett  még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét;

6

 már hatályba lépett és a lekérdezés napján még hatályos önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét  a lekérdezés napján hatályos szöveggel, és  a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát.

A Nemzeti Jogszabálytár publikus felületén, a www.njt.hu/ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK aloldalon ez a következő módon jelenik (majd) meg.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bár az NJT adattartalma nem hiteles és nem hivatalos, ennek ellenére a publikálásra jogosult jegyző, illetve adott esetben kormánymegbízott felelős a feltöltött és a publikált dokumentumok tartalmáért,

7

az Önkormányzati Rendelettár naprakészségéért, hatályosságáért, helytállóságáért (azaz, hogy a publikált rendelet betűhíven egyezzen a kihirdetett rendelettel), valamint a rendszerhez kapcsolódó jogosultságok – különösen a publikálási jogosultság – megfelelő kezeléséért. A Közlönykiadó tartalmi felelősséget sem a rendeletek tartalmáért, sem a rendelettár teljességéért nem vállal. Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek (vagy az önkormányzati rendeletet megváltoztató önkormányzati rendeletnek) a közigazgatási és igazságügyi miniszter (KIM miniszter) általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni. Az önkormányzati rendelet közzétételéről és ezzel kapcsolatban a Nemzeti Jogszabálytár szerkesztéséről – az NJT-re vonatkozó közszolgáltatási szerződés keretein belül – a KIM miniszter gondoskodik.

NJT rendelet 4. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni valamennyi - 2013. június 30. után kihirdetett - még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét. Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, az erről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell. (2) A Nemzeti Jogszabálytárban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett és a lekérdezés napján hatályos, önkormányzati rendeletnek ideértve a 2013. június 30. után kihirdetett önkormányzati rendelettel megváltoztatott önkormányzati rendeletet is a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, és b) a lekérdezés napját megelőző, illetve követő egy-egy időállapotát. (3) A 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett, 2013. június 30. napját követően megváltoztatott és a lekérdezés napján hatályos önkormányzati rendelet esetében a Nemzeti Jogszabálytárban a rendelet lekérdezés napján hatályos egységes szerkezetű szövegét, és a lekérdezés napját követő egy időállapotát kell közzétenni. (4) A helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül továbbítja a részére megküldött önkormányzati rendeletet és annak valamennyi időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

8

(5) Az egységes szerkezetű szöveget az önkormányzati rendeletnek vagy az önkormányzati rendeletet megváltoztató önkormányzati rendeletnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter általi kézhezvételét követő öt munkanapon belül kell közzétenni.

A rendeletek kihirdetésének és közzétételének folyamatát az alábbi ábra mutatja be.

I.2.2. A 2013. július 1. napját megelőzően kihirdetett rendeletek közzététele az NJT-ben 1.) A 2013. július 1. napját megelőzően megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeleteket – amennyiben azok nem kerülnek módosításra – nem kell közzétenni az NJT-ben, és nem szükséges az egységes szerkezetű hatályos szövegük előállítása sem. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Fontos azonban, hogy ha az önkormányzat a rendeletet 2013. július 1. napja előtt alkotta meg, azonban az nem került még kihirdetésre, arra már az új szabályokat kell alkalmazni, azaz az új rendszeren keresztül kell megküldeni a kormányhivatal részére és a kihirdetett, valamint – ha a rendelet fokozatos hatályba lépést tartalmaz, akkor annak a különböző időállapotait – fel kell tölteni az NJT rendszerébe.

9

2.) Ha az önkormányzat a 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett rendeletét 2013. június 30. napját követően megváltoztatja – módosítja vagy hatályon kívül helyez belőle rész(eke)t – akkor elő kell állítani a módosítás hatályba lépésének napján hatályos egységes szerkezetű szöveget, és valamennyi ezt követő időállapot szerinti szöveget. Ebben az esetben tehát a „visszamenőleges”, azaz a 2013. július 1. napját megelőző időállapotokat nem kell egységes szerkezetben előállítani és feltölteni.

23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről (KIM rendelet) 1.§ (4) A 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett és 2013. június 30. napját követően megváltoztatott önkormányzati rendelet esetében a jegyző az első változás hatályba lépése szerinti, továbbá valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szöveget küldi meg a kormányhivatalnak.

3.) Ha az önkormányzat a 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett rendeletét 2013. június 30. napját követően hatályon kívül helyezi, a rendeletet nem kell közzétenni az NJT-ben – így egységes szerkezetét sem kell előállítani. I.2.3. Az önkormányzati rendelet más szervezet által történő megváltoztatása 1.) Az Alkotmánybíróság döntése 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról 37. § (1) Az Alkotmánybíróság a 24-26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása. 41. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a 24-26. § szerinti eljárásában a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. (3) Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja

10

meg, ha kellene.

a

jogszabályt

konkrét

esetben

még

alkalmazni

45. § (1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban [Magyar Közlöny] való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.

Ha az Alkotmánybíróság határozata megsemmisíti az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését, akkor a hatályban lévő rendelet (rendelkezés) hatályát veszti, a még nem hatályos rendelkezés pedig nem lép hatályba. Figyelemmel arra, hogy a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti (vagy nem lép hatályba), így ebből következően változik a rendelet egységes szerkezetének szövege is. Ebből következően szükséges a rendelet különböző – jövőbeni – időállapotainak egységes szerkezetben történő feltöltése az NJT felületére. 2.) A Kúria döntése 2011. évi CLXI. törvény igazgatásáról (Bsz.)

a

bíróságok

szervezetéről

és

55. § (2) Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, megállapítja a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése más jogszabályba ütközését, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, b) elrendeli a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét, és c) határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követően - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. (3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, az önkormányzati tanács az indítványt elutasítja. (4) Az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező. 56. § (2) A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti.

11

(3) Az önkormányzati tanács a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztését, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja.

Ha a Kúria önkormányzati tanácsa kimondja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése nem lép hatályba, vagy megsemmisíti az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését, akkor az erről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követően a döntéssel érintett jogszabálynál erre haladéktalanul utalni kell. A határozat Magyar Közlönyben történő megjelenését követően a jegyző feladata, hogy a rendeletben – ideértve annak valamennyi érintett jövőbeni időállapotát – ezt az utalást megtegye. Figyelemmel arra, hogy a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti, így ebből következően változik a rendelet egységes szerkezetének szövege is, amit – a szöveg megállapítását követően – ismételten fel kell tölteni az NJT publikációs felületére. Erre a rendelet feltöltésére szolgáló rendszerben lesz lehetőség. A rendszer nem tartalmaz sem tartalmi, sem formai megkötést a Kúria döntésének jelzésére, javasoljuk ugyanakkor, hogy a rendelet módosítására vonatkozó III.5. pontban foglaltak szerint eljárva,

a) a teljes rendelet megsemmisítése esetén a normaszöveg egésze előtt kerüljön megjelenítésre az alábbi tájékoztatás,

pl.: A rendeletet megsemmisítette: a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. …./2013/…. számú határozata Hatálytalan: 2013. december 31-től

b) adott

szerkezeti egysége megsemmisítése esetén pedig a megsemmisített szerkezeti egységet tartalmazó szövegblokk (ld. III.3.1. pont) hatályvesztésének beállítása mellett, új szövegblokkban javasolt – a hatályvesztést követő napot hatályba lépésként megjelölve – az alábbi tájékoztatás elhelyezése

12

pl.: x. §*

* Megsemmisítette: a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. …./2013/…. számú határozata Hatálytalan: 2013………..-től Ez a megoldás akkor alkalmazható, ha a rendelet feltöltése során a jegyző a feltöltés módjának a III.3.1. pontban bemutatott esetei közül a 2. változatot választotta (azaz szövegblokkonként töltötte fel a rendelet szövegét). Amennyiben a teljes rendelet egy szövegblokkba került feltöltésre (1. változat), akkor a rendelkezés megsemmisítésére történő utalás jelzésére a III.5.2. pontban írtak szerint (szerkezeti egység hatályon kívül helyezése) kell eljárni. A lenti példa egy olyan esetet mutat be, amikor a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt állapította meg, hogy adott település önkormányzata állattartásról szóló rendeletének 2. §-a törvényellenes, ezért azt 2013. december 31. napjával megsemmisítette.

13

A módosítások mentése esetén az NJT publikációs felületén az alábbi rendeletszöveg jelenik meg:

A fenti megoldás előfeltétele, hogy a III.3.1. pontban bemutatott módszerek közül a szövegblokkonkénti feltöltésre kerüljön sor már az alaprendelet feltöltése során. Amennyiben az alaprendelet vagy az egységes szerkezet egésze egy szövegblokkba került feltöltésre, a rendszeren kívül, szövegszerkesztő program segítségével kell előállítani az egységes szerkezetet, és feltölteni a rendszerbe (a megfelelő hatályba lépési dátumok beállításával). 3.) A fővárosi vagy megyei kormányhivatal eljárása Bsz. 59. § Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. 60. § Ha az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat a megadott határidőn belül az 59. §ban megállapított jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. Az elrendelést követően

14

a helyi önkormányzat a jogalkotási elmulasztását nem orvosolhatja.

kötelezettség

- . – Mötv. 138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről. (3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.

Ha a Kúria döntése alapján az önkormányzat nem alkotja meg határidőn belül az elmulasztott rendeletét, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal (kormányhivatal) vezetője alkotja meg a helyi önkormányzat nevében a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet, és – a következő önkormányzati választásokig – a kormányhivatal vezetője lesz jogosult módosítani azt. Ebben az esetben tehát mind az alaprendelet, mind az egységes szerkezetek előállítása és publikálása a kormányhivatal feladata lesz. I.2.4. A helyesbítés Mötv. 51. § (3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. - . –

15

KIM rendelet 1.§ (5) Önkormányzati rendelet helyesbítése esetén a jegyző a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást, az önkormányzati rendelet helyesbített változatát, valamint a (3) bekezdés szerinti egységes szerkezetű szöveget legkésőbb a helyesbítés közzétételét követő munkanapon a (3) bekezdés szerinti módon is megküldi a kormányhivatalnak.

A helyesbítés szövegét nem kell közzétenni az NJT felületén, azonban az alaprendeleten és annak valamennyi – a helyesbítéssel érintett – időállapotán át kell vezetni a változásokat, és új alaprendeletet, illetve egységes szerkezetű rendelete(ke)t kell publikálni az NJT-ben. A helyesbítés kezelésével kapcsolatos részletes útmutatást a III.4.2. pont tartalmazza.

16

II.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ÉS KAPCSOLÓDÓ IRATOK MEGKÜLDÉSE KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KIM RÉSZÉRE

A A

Az Mötv. alapján a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében – egyebek mellett – vizsgálja a helyi önkormányzat döntéseinek (rendeleteinek, határozatainak) jogszerűségét, és a KIM miniszter útján megteszi a szükséges intézkedéseket, ha jogszabálysértést tapasztal. Az Mötv. 51. §-a – a 2013. január 1-jét megelőző szabályozást alapul véve – rendezi az önkormányzati rendeletek megalkotását, kiegészítve azzal, hogy a saját honlappal rendelkező önkormányzatok azon is kötelesek rendeleteiket közzétenni. Ennek alapján tehát a rendeletalkotásra jogosult képviselőtestületek száma 2013. január 1. után nem csökkent, és nem változott az önkormányzati rendeletek érvényességének feltétele sem.

Mötv. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

Változást jelentett ugyanakkor az új rendszer abban, hogy az Mötv. 85. §-a szerint a 2.000 fő lakosságszámot meg nem haladó település önálló önkormányzati hivatalt nem működtethet, helyette az egy járáson belüli települési önkormányzatoknak közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk. Ez – a rendeletek publikálása szempontjából – azt jelentette, hogy a települések jelentős részénél – a közös hivatal okán – kezelni kell azt a helyzetet, hogy a jegyző (illetve hivatal) több település tekintetében is ellátja a rendeletalkotással járó kodifikációs feladatokat. Az Mötv. 143. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy az

17

önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal részére történő megküldése rendjét rendeletben szabályozza. Ennek alapján került kiadásra az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet (KIM rendelet), mely szerint a jegyző a képviselőtestület által megalkotott – és a polgármester, valamint a jegyző által aláírt és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon kihirdetett – önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően

a) papír alapon két eredeti példányban és egyúttal elektronikus formában, elektronikus levél útján, vagy b) elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon köteles megküldeni a területileg illetékes kormányhivatalnak. Amennyiben az önkormányzati rendelet helyesbítésére van szükség, a jegyző a helyesbítés közzétételét követően, a fent ismertetett módon, legkésőbb a közzétételt követő munkanapon köteles megküldeni a kormányhivatalnak a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást és az önkormányzati rendelet helyesbített változatát. A jegyző a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottsága, valamint a részönkormányzat testülete ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül ugyancsak a fent írt módok valamelyikén köteles megküldi a kormányhivatalnak.

KIM rendelet 1.§ (3) A jegyző - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati rendeletet és annak, valamint - ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz - az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a kormányhivatalnak. (4) A 2013. július 1. napját megelőzően hatályba lépett és 2013. június 30. napját követően megváltoztatott önkormányzati rendelet esetében a jegyző az első változás hatályba lépése szerinti, továbbá valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szöveget küldi meg a kormányhivatalnak.

Annak érdekében, hogy az NJT-ben az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletek közzétételre kerülhessenek, a vonatkozó jogszabályok rendezik, hogy

18



a jegyző feladata az egységes szerkezet és az időállapotok előállítása,

és  a jegyző milyen módon küldi meg a kormányhivatalnak és az milyen módon továbbítja a KIM miniszternek a rendeleteket. Az egységes szerkezet előállításának a jegyző feladatkörében történő előírását az indokolta, hogy a normaszöveg előkészítése tipikusan a hivatal, és így a jegyző felelősségi körébe tartozik – és a korábbi módosítások is a jegyzőnél állnak rendelkezésre –, továbbá az is, hogy a kihirdetést/hatályba lépést követően a rendeletek helyesbítésére/módosítására (a jogszabályi kivételektől eltekintve) csupán az azt megalkotó helyi önkormányzat jogosult. A rendszer úgy került kialakításra, hogy a jegyző általi publikálás automatikusan a kormányhivatal és a KIM számára történő továbbítást is jelenti, így e vonatkozásban a kormányhivatalokra többletkötelezettség nem hárul. A rendszer alkalmas ugyanakkor arra is, hogy – akár a publikálással egy időben, akár azt követően – a jegyző annak segítségével elektronikus úton továbbítsa a kormányhivatal számára a rendelethez kapcsolódó, nem publikus mellékleteket is, így a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, annak mellékleteit (előterjesztés, jelenléti ív, egyéb dokumentumok) és az NJT-ben meg nem jelenő, az önkormányzat képviselő-testülte által megalkotott módosító rendeletet is. A kormányhivatalban a rendszerhez hozzáférésre jogosult munkatársakat a kormányhivatal vezetője jelölheti ki (ld. részletesen: V. fejezet).

19

III. AZ EGYSÉGES SZERKEZET ELŐÁLLÍTÁSA A RENDSZERBEN

Jelen Útmutatónak nem feladata a jogszabályszerkesztésre vonatkozó valamennyi szabály, előírás, megoldási javaslat bemutatása, mivel számos, a helyi önkormányzati rendeletalkotást segítő könyv, segédanyag, útmutató született az elmúlt évek során a témában, melyek célja részben az volt, hogy az önkormányzati rendeletek előkésztéséhez, kodifikációjához, elfogadásához, valamint azok kihirdetéséhez nyújtsanak segítséget, másrészt pedig az, hogy a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti munkáját segítsék. Kodifikációs támogatásként a helyi önkormányzatok által alkotható önkormányzati rendeletekhez a KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága által készített Útmutatót az 1. melléklet tartalmazza. Ezen Útmutató éppen ezért csupán néhány, az egységes szerkezet előállításához és az Önkormányzati Rendelettárhoz (a továbbiakban NJT-ÖR) kapcsolódó jogszabály-szerkesztési előírásra hívja fel a figyelmet, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) alapján.

III.1. A vonatkozó jogszabály-szerkesztési előírások III.1.1. Az önkormányzati rendelet címe A jogszabály tervezetének a címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a jogszabályt más jogszabálytól egyértelműen elhatárolja. A címet úgy kell megfogalmazni, hogy a) a módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok kivételével az adott önkormányzat esetében ne legyen hatályban több azonos című jogszabály és b) a cím utolsó szavához a „-ról”, „-ről” rag kapcsolódjon. A KIM rendelet 9. §-a szerint önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, b) a rendelet sorszámát arab számmal, c) a / jelet, d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, f) az önkormányzati rendelete kifejezést és

20

g) a rendelet címét foglalja magában. A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése a helyi önkormányzat képviselőtestülete esetén a helyi önkormányzat megnevezését követően a „képviselőtestületének” szöveg vagy - közgyűlés esetén - a „közgyűlésének” szöveg. Az önkormányzati rendelet megjelölése így a következő: {a rendelet megalkotójának teljes megjelölése} .../... . (... . ... .) önkormányzati rendelete {a rendelet címe} A rendelet sorszámát önkormányzatok szerint évenként egytől kezdődően, a kihirdetés ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni (azzal, hogy a zárójelben szereplő dátum a rendelet kihirdetésének napja). Az NJT-ÖR-ben a rendelet megjelölése a következő módon történik:

1. Település: Az alaprendelet NJT-ÖR-be történő feltöltése során először – közös önkormányzati hivatal esetén legördülő menüből – a jogalkotó önkormányzatot kell kiválasztani1; önálló hivatal esetén a település megnevezése adott (a jegyzőhöz, illetve a felhasználóhoz „rendelt” település). 2. Kihirdetve: A kihirdetés dátuma vagy a mezőbe kattintva adható meg – ez esetben a 2014-06-01 formátumban kell megadni a dátumot – vagy a naptár ikonra kattintva választható ki a rendelet kihirdetésének napja. 3. Az Évszám a kihirdetés évét, a Sorszám a rendelet sorszámát jelöli (a helyes sorszámra a publikálás során ügyelni kell), a Típus rovat tartalma pedig adott. 1

a közös hivatalokhoz tartozó önkormányzatokat az NJT-ÖR üzemeltetője tudja hozzárendelni illetve törölni, változás esetén a jegyző jelzése alapján kerülhet sor a módosításra

21

4. Név: A rovat tartalma a korábban megadott adatok alapján automatikusan kitöltődik, így itt csak a tartalmát szükséges ellenőrizni. 5. Cím: A rendelet címét lehet itt megadni azzal, hogy a rendelkezésre álló hely (karakterszám) – gördülő sáv megjelenítésével – bővíthető, ugyanakkor túl hosszú és bonyolult cím megadása nem javasolt. 6. Hatályos: A rovat automatikusan kitöltődik a feltöltés dátumával, de tartalma a 2. pontban írt módon módosítható. Kezdő dátumként a rendelet (első) hatályba lépésének dátumát kell megadni, végdátumot pedig akkor kell megadni, ha már a feltöltéskor ismert a rendelet hatályvesztésének időpontja, ellenkező esetben a mezőt üresen kell hagyni. 7. Ment: A rendelet feltöltéséhez először a rendelet címét kell rögzíteni ennek a gombnak a megnyomásával a rendszerben. Fontos jelezni, hogy a jogszabály megjelölésének egyetlen eleme sem módosítható a kihirdetését követően, és az NJT-ÖR is úgy került kialakításra, hogy a publikálást követően a rendelet megjelölése rögzül és nem javítható (módosítható). Az NJT-ÖR automatikusan felajánlja az aktuális évben a legmagasabb számon publikált rendelethez képest soron következő, még nem publikált számot a rendelet címében, amennyiben azon a számon nincs szerkesztés alatt álló rendelet a rendszerben (azaz, ha egy adott évben a legmagasabb számú publikált alap-rendelet2 száma: 50/2013. (VI.11.) és a publikációt megelőzően már szerkesztés alatt van egy új rendelet a rendszerben [51/2013. (VI.15.) számon], akkor új feltöltés esetén az 52-es számot ajánlja fel a rendszer). Ez a szám felülírható azzal a megkötéssel, hogy a rendszerben adott évben, azonos önkormányzathoz tartozó két ugyanolyan számú rendelet nem lehet függetlenül attól, hogy annak státusza publikált vagy szerkesztés alatt álló. III.1.2. A rendelet tárgya Bár a rendelet címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni, annak érdekében, hogy az állampolgárok számára a keresés könnyebb legyen, az NJT-ÖR lehetővé teszi az ún. tárgyszavas, témakör szerinti keresést, melynek előfeltételeként a feltöltőnek be kell állítania a rendelet tárgyának megfelelő kódo(ka)t a rendszerben. Egy rendelethez több kód is megjelölhető. A kódok listáját a 2. melléklet tartalmazza.

2

a módosító rendeletek ugyanis nem kerülnek publikálásra a rendszerben, hanem az általuk módosított alaprendeletbe építve jelennek meg; így ezek számát nem tudja a rendszer automatikusan nyomon követni

22

III.1.3. Az önkormányzati rendelet szerkezeti felépítése, formai tagolása A rendeletek formai tagolása az átláthatóság és a későbbi megfelelő hivatkozhatóság érdekében (ami az egységes szerkezet előállításának az alapja) szigorúan kötött. A felsoroltakon kívül más szerkezeti egységet a jogszabály nem tartalmazhat, és a magasabb szintű szerkezeti egységek csak ebben a sorrendben foglalhatják magukban az alacsonyabb szintűeket. A jogszabály alapegysége a szakasz. A szerkezeti egységeket folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel kell megjelölni. Az egységes szerkezet előállításához nagyon fontos kiemelni, hogy jogszabály jelöletlen (számozatlan) szerkezeti egységet nem tartalmazhat, és a bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységek sorszámozását a jogszabályban nem lehet újrakezdeni. A szerkezeti egységek növekvő sorrendben a következők: a) az alpont, b) a pont, c) a bekezdés, d) a szakasz, e) az alcím, f) a fejezet, g) a rész és h) a könyv.

23

helytelen példa: 5. § E rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni olyan létesítmények, illetve tevékenységek rendszeres, időszakos vagy alkalmi működtetése, illetve végzése során, mint: szabadtéri mozi, színpad, térzene, cirkusz, vidámpark, - művelődési tevékenység, - mutatványos tevékenység, - zenés, táncos szórakozóhely, - kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység, - üdülő, tábor, üzlet, kölcsönző, elárusítóhely, sportpálya, strand, vasút-, autóbusz-állomás (amennyiben a fentiekben részletezett létesítményeknek szabadban elhelyezett hangosító berendezésük van vagy zárt tereikből a hangosító berendezés működése során zaj hallatszik ki a környezetükbe, továbbá akkor is, ha a környezetben okozott zajterhelést nem erősítő berendezések okozzák, de a zaj a létesítmény területén keletkezik és a létesítmény üzemelésének elengedhetetlen velejárója), - továbbá hirdetésre, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangosító berendezés működésére, - tűzijáték. helyes példa: 5. § E rendelet alkalmazásában rendszeres, időszakos vagy alkalmi létesítmény vagy tevékenység: a) szabadtéri mozi, színpad, térzene, cirkusz, vidámpark, b) művelődési tevékenység, c) mutatványos tevékenység, d) zenés, táncos szórakozóhely, e) kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység, f) üdülő, tábor, üzlet, kölcsönző, elárusítóhely, g) sportpálya, strand, vasút-, autóbusz-állomás, h) hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett hangosító berendezés és i) tűzijáték.

A fenti önkormányzati rendelet esetében az egyértelmű megjelölés hiánya ahhoz vezet, hogy a későbbiekben mind a gyakorlati alkalmazás, mind a módosítás (egységes szerkezet előállítása) során csak bizonytalanul lehet az 5. § tartalmára hivatkozni (pl. „hatályát veszti felülről a hatodik francia bekezdés” – viszont nem egyértelmű, hogy pl. az egységes szerkezetben itt üres sor kell, hogy megjelenjen, vagy „feljebb csúszik” a többi alpont). Az NJT-ÖR a feltöltéskor lehetőséget biztosít az egyes szövegblokkok szerkesztésére. Javasolt ennek során – az egységes megjelenítés érdekében – a

24

Jszr. figyelembe vételét, melynek – az egységes szerkezet előállításához kapcsolódó – főbb rendelkezései a következők: Jszr. 16. A fejezet 40. § (2) A fejezetet megjelölése - az alábbi sorrendben a) a fejezetnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát római számmal, b) a szerkezeti egység típusának megnevezését nagy kezdőbetűvel és c) a fejezet címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában.

pl.: I. Fejezet Bevezető rendelkezések 17. Az alcím 41. § (3) Az alcím megjelölése - az alábbi sorrendben a) az alcímnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát arab számmal jelölve és b) az alcím címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában.

pl. 1. Értelmező rendelkezések 18. A szakasz 42. § (1) A szakaszok megjelölése - az alábbi sorrendben a) a szakasz pozitív egész számokból képzett arab sorszámát és b) a § jelet foglalja magában.

A címmel rendelkező szerkezeti egységek megjelölését javasoljuk félkövér betűvel szedve és középre rendezve megjeleníteni (ld. a fenti példákban). A szakasz jelölésének (pl. 42. §) elhelyezésével kapcsolatban az NJT-ÖR szintén nem ad meg kötöttséget, a szakasz szövegével egy sorban vagy a fölött középen is elhelyezhető (a lényeg, hogy a jogszabály egészében egységes legyen a megoldás). Bármelyik megoldás választása esetén javasolt ugyanakkor a szakasz (§) jelölését félkövér betűvel szedve megjeleníteni (ld. a fenti példákban). A szakaszok számozása a rendelet kihirdetését (publikálását) követően nem módosítható, így ha új szakasz beépítése válik szükségessé (pl. az 5. és a 6. § közé), akkor azt a

25

latin ábécé nagybetűjének a szakasz számához perjellel történő kapcsolásával kell kialakítani (pl. 5/A. §, 5/B. §). A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni. A rendelet kihirdetését (publikálását) követően egy szakaszon belül a bekezdések számozása szintén nem módosítható, ezért a fenti logika alapján kell eljárni azzal, hogy az ábécé kisbetűit kell használni – azaz a fenti példánál maradva az (5) és a (6) bekezdés közé az (5a), majd az (5b), stb. bekezdés kerülhet. A pontok és az alpontok a latin ábécé kisbetűivel és a ) jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal jelölhetőek meg. III.1.4. Az önkormányzati rendelet logikai tagolása A jogszabály az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: a) preambulum vagy bevezető rész, b) általános rendelkezések, c) részletes rendelkezések, d) záró rendelkezések, ezen belül da) hatályba léptető rendelkezések, db) átmeneti rendelkezések, dc) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések, dd) módosító rendelkezések, de) hatályon kívül helyező rendelkezések. Az egységes szerkezet előállítása szempontjából a legfontosabb rendelkezések a következők:  nem módosítható a rendelet megjelölése (ld. fent), bevezető része, valamint a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezése;  nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül – ebben az esetben az eltérő szöveggel történő hatályba lépésről kell rendelkezni, ügyelve arra, hogy ha a hatályba lépés időpontja is megváltozott, azt az egységes szerkezetű szövegen is át kell vezetni;  módosítás esetén az átmeneti rendelkezések nem a módosító, hanem az alaprendelet részét képezik, így az egységes szerkezetbe is be kell építeni azokat;

helyes példa: 6. § Az FKR a következő új 36/A. §-sal egészül ki: „36/A. § A 2. § j) és k) pontjainak, 23. § (4) bekezdésének továbbá 33/A.-33/C. §-ainak a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 36/2013. (IV. 30.) Főv. Kgy. rendelettel (a

26

továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

 az egységes szerkezet csak a jogszabály szövegét kell, hogy tartalmazza (ideértve a mellékleteket és a függelékeket is), így az NJT-ÖR-be nem kell feltölteni – és publikálni – pl. a rendelet megalkotásának helyét és időpontját, a jegyző és a polgármester nevét, vagy a változások átvezetőjének nevét és az egységes szerkezet megalkotásának dátumát.

III.1.5. A hatályba léptető rendelkezés helye és felépítése, a hatályba lépés időpontja A jogszabály záró rendelkezései között önálló szakaszban a) a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről és b) a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő időpontokban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről. A jogszabály hatálybalépésének időpontjától eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egységek hatálybalépéséről a hatálybalépésük sorrendjében önálló bekezdésben kell rendelkezni. Önállóan lehet rendelkezni az egész jogszabály, annak szerkezeti egysége, vagy – ha a szabályozás célja másképp nem érhető el – szövegrész hatálybalépéséről (ez utóbbi megoldás a gyakorlatban a módosító rendeleteknél fordulhat elő).

helytelen példa: Vegyes rendelkezések (1) E rendelet - a 17. § (2)-(3) bekezdés kivételével kihirdetése napján lép hatályba. A 17. § (2)-(3) bekezdés hatálybalépésének ideje 2013. december 31. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fiatal Házasok Otthona létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 2/1980. (III. 26.) tanácsrendelet. helyes példa: 5. Vegyes rendelkezések 18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 17. § (2) és (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

27

19. § Hatályát veszti a létrehozásáról és működésének (III. 26.) tanácsrendelet.

Fiatal Házasok rendjéről szóló

Otthona 2/1980.

A rendelet hatályba lépését nem előzheti meg egyetlen szerkezeti elemének hatályba lépése sem, azaz – lépcsőzetes hatályba lépés esetén – a hatályba léptető rendelkezés első bekezdésébe kell a legkorábbi hatálybalépési időpontot foglalni, és az ezt követő bekezdésekbe kerülhetnek ehhez képest a kivételek, későbbi időpontok megadásával. A III.1.1. pontban írt módon, a publikáció során a rendelet megjelölésénél a rendelet hatályba lépésének dátumát meg kell adni (főhatály). A fő hatályba lépéstől eltérő hatályba lépési dátumokat időben előre haladva (növekvő) sorrendben kell megadni, ami az egységes szerkezet előállítását is megkönnyíti.

helytelen példa: 73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2027. május 13-án lép hatályba. (2) A 13. § és a 21. § 2027. június 15-én és a 49. § 2027. június 25-én lép hatályba. (3) A 28-30. § 2027. június 1-jén lép hatályba. (4) Az 50. § 2027. június 28-án lép hatályba. helyes példa: 73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2027. május 13-án lép hatályba. (2) A 28-30. § 2027. június 1-jén lép hatályba. (3) A 13. § és a 21. § 2027. június 15-én lép hatályba. (4) A 49. § 2027. június 25-én lép hatályba. (5) Az 50. § 2027. június 28-án lép hatályba.

A hatálybalépés napját tipikusan a jogszabály kihirdetését követő a) meghatározott napban (pl. „Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.”), b) a kihirdetést követő meghatározott hónap meghatározott napjában c)

(pl. „Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.”) vagy naptári napban (pl. „Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.”)

kell meghatározni. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés – a lenti kivétellel – a hatálybalépése napjának kezdetén (azaz 0 óra 0 perckor) lép hatályba, így ha a kihirdetés napján történik a rendelet hatályba lépése, akkor az

28

visszaható hatályú jogalkotást keletkeztet, azaz közjogilag érvénytelenné válik a rendelet. A Jat. a fenti szabály alól egy kivételt enged, ha a rendelet a kihirdetésének napján meghatározott órakor lép hatályba (pl. „Ez a rendelet a kihirdetése napján 19.00 órakor lép hatályba.”), azonban a rendelet kihirdetésének ekkor is bizonyíthatóan meg kell előznie a hatályba lépés időpontját. Ez a megoldás tehát csak akkor alkalmazható, ha az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában szabályozott (azaz a „helyben szokásos”) kihirdetési mód ezt lehetővé teszi, és van megfelelő módszer és technikai eszköz a kihirdetés időpontjának hitelt érdemlő dokumentálására. helytelen példa: 6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. helyes példa: 6. § Ez hatályba.

a

rendelet

kihirdetését

követő

napon

lép

29

III.2. Belépés a rendszerbe Az NJT-ÖR a www.njt.hu felületről érhető el, a Belépés gomb választásával.

A megjelenő felületen az e-mailben megkapott azonosító adatok (név/jelszó) megadásával érhető el az önkormányzat saját adatbázisa és profilja.

Az azonosítást és a belépést követően Az Ön szolgáltatásai cím alatt az Önkormányzati rendeletek feliratra kattintva érhetők el a különböző funkciók.

30

III.3. A rendelet feltöltése III.3.1. A rendelet feltöltése 1. változat Az NJT-ÖR a feltöltés során szerkezeti kötöttségre vonatkozó előírást nem tartalmaz, a jegyző (feltöltő) döntése szerint tölthető fel egy blokkban akár a teljes – alap vagy egységes szerkezetű – rendelet, akár annak bármely, bármilyen szintű szerkezeti egysége. 2. változat A későbbi egységes szerkezetek előállítását megkönnyítheti ugyanakkor, ha minél alacsonyabb szintű szerkezeti egységek kerülnek blokkonként feltöltésre.

szövegblokk 1.

szövegblokk 2.

szövegblokk 3.

1. Új blokk: a gombra kattintással az adott blokkot követően új, szerkeszthető, szerkezeti elem beépítésére alkalmas mező jelenik meg, melybe karakterkorlát nélküli mennyiségű szöveg illeszthető be

31

2. Törlés: adott blokk törlése a felületről (pl. rontás esetén) 3. Hatályos: az adott blokkba feltöltött szerkezeti egység hatályba lépésének (és ha már a publikálás során ismert a hatályvesztés dátuma, akkor annak) dátuma. 4. Ment: az adott blokk mentésére szolgál (minden egyes blokkot önállóan kell menteni, amíg ez nem történik meg, a felirat piros színű). 5. Befejezés: a szerkesztési munka befejezését követően a feltöltés végső rögzítésére szolgál; amennyiben el nem mentett blokk van a felületen, a Befejezés gomb megnyomását követően a rendszer figyelmeztető üzenetet ad. Szerkesztő-mező: Az egyes blokkokba írt szöveg szerkesztését automatikusan felugró ún. szerkesztő-mező segíti. A blokk mellé kattintva a felületen, a mező eltűnik. Ha a szerkesztő-mező eltakarja a szöveg-blokkot, megoldás lehet a képernyő-kép méretének csökkentése vagy növelése a Ctrl gomb nyomva tartása mellett az egérbe épített görgő mozgatásával vagy a Ctrl gomb és a billentyűzet +/gombjainak együttes lenyomásával. A rendelet szövegében megjelenő kép, táblázat: Az NJT-ÖR lehetővé teszi, hogy egy szövegblokkba a kijelölés/beillesztés funkció segítségével kép vagy ábra beillesztésre kerüljön (pl. címer, képlet, stb.). Javasoljuk, hogy a szövegblokkba csak egyszerű, kis méretű képek kerüljenek beillesztésre, a jogszabály-szerkesztés általános szabályai alapján ezek inkább mellékletként kerüljenek kodifikálásra és csatolásra. Szövegszerkesztő programban készült egyszerű, néhány sorból és oszlopból álló táblázat a kijelölés/beillesztés funkció segítségével szintén beilleszthető a szövegblokkba az alábbiak szerint, azonban itt is javasoljuk, hogy a bonyolultabb, vagy táblázat-kezelő rendszer (pl. excel) által előállított táblázatok mellékletként kerüljenek csatolásra (a III.3.4. pontban bemutatott mellékletek feltöltése funkcióhoz hasonlóan).

a szerkesztő felület képe

32

mely a publikálás során így jelenik meg:

III.3.2. Egy hatályba lépési időpont a rendelet egészére

pl: „8. § Ez a rendelet 2013. június 15-én lép hatályba.” Az NJT-ÖR automatikusan kitölti a blokkhoz tartozó hatályossági mezőt a III.1.1. pontban megadott főhatálybalépési dátummal, így ha a rendeletben nincs a főhatálytól eltérő hatályba lépés szabályozva, akkor ennek a rovatnak a módosítása nem szükséges. Amennyiben nem egy időpontban lép hatályba a rendelet valamennyi szerkezeti egysége, az azzal kapcsolatos teendők a következő pontban kerülnek bemutatásra A fenti példa szerinti esetben valamennyi szerkezeti egység egy időpontban lép hatályba, így a publikálandó rendelet – az előnézet gombra kattintva – a következő tartalommal jelenik meg:

33

III.3.3. Lépcsőzetes hatályba lépés

pl.: „8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. június 15-én lép hatályba. (2) A 2. § 2013. július 1-én lép hatályba.” Ha a főhatálytól adott szerkezeti egység eltérő időpontban lép hatályba, akkor az egységes szerkezet előállításához az alábbiakban bemutatott két módszer közül lehet választani. 1. változat Szövegszerkesztő program segítségével az NJT-ÖR-ön kívül el kell készíteni valamennyi időállapot szerinti egységes szerkezetű szöveget, és az egész rendeletet egy-egy önálló blokkba feltölteni – a hatály megfelelő kiválasztásával (azaz, valamennyi blokkra meg kell adni, hogy az adott szövegű egységes szerkezet mikortól meddig hatályos). A fenti példa esetében:

első időállapot

második időállapot

34

A publikálandó rendelet – az előnézet gombra kattintva – a következő tartalommal jelenik meg azzal, hogy a különböző időállapot szerinti egységes szerkezetű szövegek a Szövegváltozatok: melletti legördülő sávból érhetők el.

35

2. változat Az NJT-ÖR-ben legalább az eltérő hatálybalépési időponttal rendelkező szerkezeti egységeket önálló blokkokba kell feltölteni – ügyelve arra, hogy az egy blokkba feltöltött szöveg a publikációs felületen is egymás után jelenik meg, azaz, ha az 1. § és a 3. § egy blokkba kerül feltöltésre, akkor a 2. § nem illeszthető a rendszer segítségével közéjük. Ebben az esetben is valamennyi blokkra meg kell adni, hogy az adott szerkezeti egység mikortól meddig hatályos. A fenti példa feltöltése ezzel a megoldással a következő:

A publikálandó rendelet időállapotai megegyeznek a fent bemutatottakkal, annyi eltéréssel, hogy az egyes szerkezeti egységek eltérő hatályba lépési dátumai is megjelennek az alábbiak szerint:

36

III.3.4. Melléklet, függelék feltöltése A rendelethez mellékletet akkor kell fűzni, ha a rendeletben a szabályozási tartalom – speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt (pl. ábrák, képletek, táblázatok, nem „normaszövegszerű” leírások, formanyomtatványok, stb.) – nem fejezhető ki átláthatóan. Amennyiben a melléklethez is szükséges további „melléklet” fűzése, azt függelékben lehet megtenni. A melléklet megjelölése:

helyes példa: 2. § A Budapest Márka embléma leírását az 1. melléklet tartalmazza. 1. melléklet az 50/2013. (V. 31.) Főv. Kgy. rendelethez Budapest Márka embléma leírása A Budapest Márka embléma kör alakú ábrájának külső, aranyszínű vonallal körbefuttatott, piros színű körívében, aranyszínben a „BUDAPEST MÁRKA” felirat

37

található, az ábra közepén, fehér alapon Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos színes címere látható a méretarányok és a színhűség megőrzésével, a címer alatt aranyszínben az odaítélés évszáma olvasható.

A melléklet (függelék) feltöltésének két változata lehetséges az NJT-ÖR-ben. 1. változat A normaszöveghez hasonlóan blokkba illesztéssel feltölthető a melléklet is, amennyiben annak formája azt lehetővé teszi (pl. a fenti példában bemutatott melléklet esetében). Ennek módját a III.3.1. pont mutatja be részletesen. A megoldás előnye, hogy a különböző időállapotok egyszerűen és átláthatóan kezelhetők és jeleníthetők meg, és későbbi módosításuk is könnyű. 2. változat Csatolmányként kerül feltöltésre a melléklet a rendszerbe, az alábbi módon:

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben javasolt egységes formátumú, ún. „beszélő” fájl-nevet adni mind a csatolt a dokumentumnak, mind a feltöltés során a csatolmány megnevezésének, mivel az a publikációs felületen is meg fog jelenni:

pl. (a fenti példa esetében) 1. melléklet

50_2013_1melleklet.pdf

38

Javasoljuk, hogy a visszaélések elkerülése érdekében nem (nem egyszerűen) szerkeszthető fájlformátumban kerüljenek a mellékletek feltöltésre a rendszerbe (pl. .pdf-ként). Publikus melléklet esetén meg kell adni – a többi szerkezeti egységhez hasonlóan – a hatályba lépés (és ha szükséges a hatályvesztés) időpontját – azzal, hogy a fő hatálybalépési dátum itt is automatikusan kitöltésre kerül, azaz csak az ettől eltérést kell rögzíteni. A feltöltés a Csatolmányok hozzáadása blokkban történik. 1. Megnevezés: a csatolmány megnevezése, ami a publikációs felületen is megjelenik; 2. Típus: legördülő sávból kiválasztva; 3. Fájl: a feltöltő által használt számítógép által elérhető könyvtárba mentett dokumentumok közül az ún. Tallózás funkció segítségével választható ki; 4. Töröl: a csatolást megelőzően, illetve azt követően is van mód annak félbeszakítására, vagy a feltöltött csatolmány eltávolítására; 5. Feltöltés indítása: a gomb megnyomásával kerül a feltöltés véglegezésre, és kerül át a csatolmány a Feltöltött csatolmányok blokkba; 6. Új: következő csatolmány feltöltését teszi lehetővé; 7. Hatályos (tól-ig): a publikus csatolmányok esetében alkalmazandó – a rendeletben meghatározott hatályba lépési/hatályvesztési dátum jeleníthető itt meg; 8. Ment: a hatály módosítása esetén ezzel véglegezendő a változtatás.

39

III.4. Publikálás, továbbítás a kormányhivatal részére III. 4.1. A publikálás Az NJT-ÖR rendszerébe feltöltött – és ellenőrzött – rendeletet a publikálásra jogosult – javaslatunk szerint a jegyző, aljegyző vagy más felelős vezető – (a továbbiakban: jegyző) „publikálhatja”, azaz teheti láthatóvá a www.njt.hu honlapon bárki számára elérhető felületen.

A publikálás előtt a jegyzőnek lehetősége van a következőkre:  a rendeletet törölheti (pl. ha a szöveg jelentős átalakítása szükséges), vagy szerkesztheti (ha kisebb módosítással, pontosítással is orvosolható a szöveg);  az Előnézet gombra kattintva egységes szerkezetben ellenőrizheti az egyes időállapotokat;  a Publikálás gombra kattintva elindíthatja a publikálás folyamatát – valamennyi feltöltött és még nem publikált időállapot vonatkozásában.

…..

40

Amennyiben a publikálást megelőzően a rendelet egésze vagy valamely szövegblokkja törlésre kerül, azt a rendszer automatikusan nem tárolja (akkor sem, ha előzőleg mentve volt) így a szerkesztőfelület elhagyását követően a törölt anyagok elvesznek. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a rendelet publikálását követően a publikált rendelet csak korlátozottan változtatható meg, a III.4.2. pontban írtak szerint. III.4.2. Helyesbítés, javítás, hozzáadás 1. Helyesbítés Helyesbítésre akkor kerülhet sor, ha a rendelet képviselő-testület (közgyűlés) által elfogadott és aláírt valamint a kihirdetett szövege között eltérés van, éppen ezért a publikálásra ez csak közvetett hatással bír. Ha az alaprendelet szövege változik a helyesbítés által, akkor a változást a publikált szövegen is át kell vezetni a lenti javítás funkció segítségével. Ha a módosító rendelet szövege változik, akkor csak abban az esetben kell az egységes szerkezet szövegén vagy hatályosságán átvezetni, ha a helyesbítés az egységes szerkezetbe beépülő szövegrészben történt, vagy a hatályba lépési időpontokra vonatkozott (ha viszont pl. a módosító szakasz felvezető szövegét érintette, akkor értelemszerűen az egységes szerkezetre nincs hatással). 2. Javítás Amennyiben a publikálást követően derül fény arra, hogy a kihirdetett és a publikált szöveg eltér, vagy az egységes szerkezet összeállítása során hiba történt, akkor erre az NJT-ÖR korlátozott mértékben a publikált rendelet esetén is lehetőséget biztosít az alábbiak szerint:

a) NEM változtatható elemek:      

nem változtatható meg a rendelet megjelölése (a kihirdetés dátuma, a rendelet címe, száma) – amely nem is módosítható a Jat. alapján, nem bővíthető a rendelethez kapcsolódó témakörök listája, nem kerülhet beillesztésre új blokk a rendeletbe, nem kerülhet törlésre blokk a rendeletből, nem változtatható a rendelet – és az egyes blokkok – hatálya, nem csatolható új publikus csatolmány (melléklet vagy függelék) és nem is törölhető már publikált csatolmány

b) változtatható elemek 

a publikált blokk szövege változtatható.

41

A javításra a jegyzőnek van jogosultsága, az adott önkormányzathoz rendelt többi felhasználó esetében ezt a lehetőséget az NJT-ÖR nem kínálja fel. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a javított szövegblokk alatti Mentés gomb, majd a Befejezés gomb megnyomását követően (mindkettő sikerességéről visszaigazolást küld a rendszer) nincs szükség a publikálási procedúra újbóli végrehajtására (nem is jelenik meg a Publikálás gomb), hanem a publikációs felületen automatikusan megtörténik a változás! 3. Hozzáadás Ugyancsak a publikálást követően van mód arra is, hogy a jegyző a kormányhivatal részére továbbítsa a törvényességi felügyeleti tevékenység végzéséhez szükséges iratokat (pl. jegyzőkönyv, előterjesztés, módosító rendelet, stb.), melyek az NJT-ÖR-ben nem jelennek meg. A mellékletek a III.3.4. pontban bemutatott módon tölthetők fel a rendszerbe, azzal, hogy ekkor már csak a nem publikus melléklet-típusok választhatók ki értelemszerűen, és a Feltöltés indítása gomb megnyomásával a rendszer automatikusan továbbítja a csatolmányt a kormányhivatal részére, így a publikálási procedúrára itt sem kerül sor.

42

III.5. Új egységes szerkezet előállítása III.5.1. Módosítás Amennyiben a jogalkotó egy már publikált rendelet módosításáról döntött, a módosítás kihirdetését követően a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni az új egységes szerkezetű rendeletet. Ebben az esetben az NJT-ÖR-ben az Új egységes szerkezet (Új változat) gombra kattintva ki kell választani azt az egységes szerkezetű szövegállapotot, amelyhez képest a rendelet módosítására sor került (tipikusan ez természetesen a legkésőbbi szövegállapot lesz).

Ezt követően a rendszer a Jogszabály szerkesztése oldalt jeleníti meg, ahol a III.3. pontban írtak szerint van mód az új egységes szerkezet feltöltésére és publikálására. 1. változat Amennyiben eredetileg egy blokkban került feltöltésre az egész egységes szerkezetű rendelet, ismét a rendszeren kívül szövegszerkesztő program segítségével kell elkészíteni az új egységes szerkezetű szöveget, és az Új blokk gomb választására létrejövő blokkba (több időállapot esetén blokkokba) feltölteni, a megfelelő hatálybalépési dátum kiválasztásával. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy ha több, még hatályba nem lépett időállapota van a rendeletnek, valamennyi időállapot szerinti szövegváltozat új egységes szerkezetét el kell készíteni, és megfelelő hatálybalépési dátumokkal fel kell tölteni a rendszerbe. 2. változat Ha szerkezeti egységenként önálló blokkokban került feltöltésre a rendelet, a módosítás a rendszer segítségével is elvégezhető.

43

Ebben az esetben a módosításra kerülő szerkezeti egység alatt szintén ki kell választani az Új blokk gombot, majd a megjelenő blokkba a kivágás/másolás (Ctrl+C / Ctrl+V) funkció segítségével beilleszteni az eredeti blokk szövegét.

A rendszer által felajánlott szerkesztés funkciók segítségével a szükséges módosítások az új blokk szövegén elvégezhetők. Ezt követően be kell állítani az eredeti blokk hatályvesztését és az új blokk hatályba lépését, majd a mentés gomb megnyomásával rögzíteni a változásokat.

pl. (a fenti példa esetében) eredeti szöveg:

1. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanok közül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdésében foglalt épület. módosító rendelkezés:

x. § Az építményadóról szóló 10/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanok közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.” A módosítás átvezetése az NJT-ÖR rendszerében a következőképpen jelenik meg:

44

eredeti szöveg

módosított szöveg

Fontos, hogy a már publikált szövegblokk esetében az adott blokkban szereplő normaszöveg hatályvesztésének dátumát a módosításnak megfelelően be kell állítani, különben a rendszer egymást követően fogja megjeleníteni valamennyi hatályos és hatályban volt szöveget. III.5.2. Hatályon kívül helyezés A rendszer nem tartalmaz sem tartalmi, sem formai megkötést a hatályvesztés jelzésére, javasoljuk ugyanakkor, hogy

a) a teljes rendelet hatályon kívül helyezése esetén a normaszöveg egésze előtt kerüljön megjelenítésre az alábbi tájékoztatás;

pl.: A rendeletet hatályon kívül helyezte a…………-ról szóló …./2013. (…) önkormányzati rendelet …..§-a. Hatálytalan: 2013. ……….-től b) adott szerkezeti egység hatályon kívül helyezése esetén – az előzőekben bemutatott logika alapján – két megoldás lehetséges; 1. változat Amennyiben eredetileg egy blokkban került feltöltésre az egész egységes szerkezetű rendelet, a rendszeren kívül szövegszerkesztő program segítségével kell elkészíteni az új egységes szerkezetű szöveget, és az Új blokk gomb választására létrejövő blokkba (több időállapot esetén blokkokba) feltölteni, a megfelelő hatálybalépési dátum kiválasztásával.

45

2. változat Ha szerkezeti egységenként önálló blokkokban került feltöltésre a rendelet, a módosítás a rendszer segítségével is elvégezhető. Ebben az esetben a hatályon kívül helyezett szerkezeti egységet tartalmazó szövegblokk hatályvesztésének beállítása mellett, új szövegblokkban javasolt – a hatályvesztést követő napot hatályba lépésként megjelölve – az alábbi tájékoztatás elhelyezése:

pl.: x. §*

* Hatályon kívül helyezte a …………-ról szóló …./2013. (…) önkormányzati rendelet …..§-a. Hatálytalan: 2013. ………..-től

A lenti példa a rendelet 3. §-ának 2013. november 1. napjával történő hatályon kívül helyezését modellezi:

Az egységes szerkezetű rendelet az Önkormányzati Rendelettárban, azaz a publikus felületen a következő módon jelenik meg:

46

47

III.6. Egységes szerkezet előállítása III.6.1. Kiinduló szöveg kiválasztása Első alapvető szempont, hogy az egységes szerkezet előállításakor milyen szöveg tekinthető kiinduló szövegnek, amelybe majd a módosító rendelet rendelkezései beépítésre kerülnek. A rendszer indulásakor, valamint alaprendelet feltöltésekor a saját adatbázisban meglévő szöveget célszerű kiválasztani, és bemásolni az egyes blokkokba, a kijelölés/másolás, vagy a CTRL+C/CTRL+V fukciógombok használatával. Javasolt ugyanakkor, hogy a már publikált rendeletek esetében az NJT-ÖR-ben megjelent rendelet szövegének felhasználásával (a szöveg publikus felületről való átvételével) történjen a módosítás, csökkentve ezzel is a szövegtorzulás kockázatát. A saját adatbázis használata során külön figyelmet kell fordítani a karakterkódolás és a különböző verziószámú szövegszerkesztő programok keveredésére – főként azokban az esetekben ahol a rendeletben melléklet vagy függelék szerepel. Ilyen esetben fokozott ellenőrzést igényel a publikálást megelőzően a szöveg áttekintése. III.6.2. Betűtípus kiválasztása A módosító rendelettel egységes szerkezetbe foglalt rendelet esetében nem alkalmazható eltérő betűtípus, mert megtéveszti a jogalkalmazókat az egyes jogszabályok érvényessége, hatályossága tekintetében. Az NJT-ÖR éppen ezért nem is ad lehetőséget sem a betűtípus, sem a betűméret megválasztására. III.6.3. Cserélendő szövegrész kiválasztása Nagyon fontos, hogy az egységes szerkezet előállítása során a megjelölt szerkezeti egységet vagy szövegrészt kell az idézőjelben szereplő szerkezeti egységre vagy szövegrészre cserélni – ahhoz sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet. Az egységes szerkezet előállítása nem válthatja ki a jogalkotó feladatát és felelősségét, és nem pótolhatja vagy orvosolhatja annak esetleges hibáit. Ilyen tipikus hibák lehetnek pl. 

a módosítandó szöveget jelző idézőjel a szöveg elején szerepel, a végén nem (melléklet vagy táblázat esetén a záró idézőjel kitételére különösen oda kell figyelni!)

48

pl:



a felvezető szöveg egy adott szerkezeti egységet jelöl (pl. „az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:”), de a módosításra került szöveg jelölése más (pl. „4.§ ….” jelöléssel indul);



szövegrész módosítása esetén nincs a módosuló szakaszban (PONTOSAN!) olyan szövegrész, amit módosítani lehetne ilyen módon – ez esetben különösen figyelemmel kell lenni a névelőkre és megfelelő ragozásra

eredeti szöveg: 1. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanok közül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdésében foglalt épület. módosító rendelkezés: x. § Az R. 1. §-ában „az épület” szövegrész helyébe a „lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész” szöveg lép A fenti hibák át nem vezethető módosítást eredményeznek a rendelet egységes szerkezetének szövegén, így javasolt azok mielőbbi, jogalkotással történő orvoslása.

49

IV. ÖNKORMÁNYZATI PROFIL, JOGOSULTSÁGOK, FELHASZNÁLÓI FELÜLET IV.1. Önkormányzat jegyzőjeként /publikálásra jogosultként történő belépés esetén Az Önkormányzati profil beállítások menüpontban kerülnek megadásra az ezzel kapcsolatos adatok. IV.1.1. Az önkormányzat adatai   

az önkormányzati hivatal megnevezése a címe (irányítószám, településnév, utca, házszám, postafiók) az illetékességi terület (közös hivatal esetén több település tartozik hozzá)

Ezen adatok közül az önkormányzati hivatal megnevezése, valamint a településnév nem változtatható. Amennyiben ezekben az adatokban változás következik be, és emiatt korrigálni kell az adatokat, a Közlönykiadót kell megkeresni, aki a szükséges korrekciókat elvégzi.

IV.1.2. Az önkormányzat jegyzője/publikálásra jogosult adatai     

vezetéknév, keresztnév e-mail cím SMS képes telefonszám belépési név jelszó

A jegyző személyét (vezetéknév, keresztnév) csak a Közlönykiadó módosíthatja, az önkormányzat vagy a kormányhivatal arra jogosult képviselőjének jelzése alapján, a (volt) jegyző saját magát nem írhatja „felül” és nem törölheti a rendszerből. Az NJT-ÖR ben szereplő többi adat (elérhetőségek, jelszó) ugyanakkor a jegyző által szabadon módosítható.

50

Az első jelszót a regisztráció során a Közlönykiadó adja, melyet javasolt az első belépést követően megváltoztatni. A jelszónak minimum 8 karakterből kell állnia, kis- és nagybetűt, valamint számot egyaránt kell tartalmaznia. A rendszer nem tartalmaz megkötést az e-mail cím szolgáltatójával, postafiókjával kapcsolatban sem, azonban a publikáló felelősségi körébe tartozik, hogy olyan címet adjon meg a szolgáltató Közlönykiadó számára, amelynek igénybe vételével a biztonságos publikálás garantálható. IV.1.3. Új felhasználó rögzítése Ez a mező lehetővé teszi, hogy a jegyző/publikálásra jogosult további felhasználókat vegyen fel a rendszerbe a vezetéknév, keresztnév, e-mail cím megadása mellett. Továbbá abban az esetben, ha az illetékesség több településre vonatkozik, akkor ki kell jelölni azt a települést is, amely esetében a felhasználó jogosult lesz adatokat rögzíteni. Egy felhasználóhoz több település is hozzárendelhető. A rendszerben rögzített felhasználó egy e-mail értesítést kap arról, hogy a rendszer használatához jogosultságot kapott, valamint az e-mail tartalmazza a felhasználó belépési nevét és a szükséges jelszót.

A jegyző/publikálásra jogosult profil beállítások felületén nyomon követhető a belépési jogosultsággal rendelkező felhasználók aktuális listája, ahol a módosítás, és a törlés gombbal eszközölhetőek az esetleges változtatások.

51

Felhasználó törlése esetén egy megerősítő kérdést tesz fel a rendszer.

IV.2. Felhasználóként történő belépés A jegyző által felhasználóként a rendszerbe regisztrált személy által elérhető felület. A felhasználó a saját adatait, valamint a regisztráció során kapott jelszavát a Saját profil beállítása gombra kattintva tudja elérni. Itt is javasolt az első belépést követően a jelszó megváltoztatása. A felhasználónak lehetősége van arra, hogy jelszavát módosítsa, egyéb adatainak módosítására ugyanakkor a jegyző jogosult. A felületről leolvasható, hogy a felhasználó mely települések vonatkozásában rendelkezik jogosultsággal.

52

IV.3. Jogosultságok 1. Jegyző/ publikálásra jogosult személy 1) az önkormányzati profil beállítások menüpontban a) az önkormányzat adatai közül az irányítószám, utca, házszám, postafiók módosítása, b) saját elérhetőségének, jelszavának megváltoztatása, c) új felhasználó felvétele, törlése, valamint a felhasználó illetékességi területének módosítása, 2) rendelet feltöltése, szerkesztése, 3) szerkesztés alatt álló rendelet törlése, 4) rendelet publikálása, 5) publikált rendelet javítása, 6) új egységes szerkezetű rendelet előállítása, 7) publikus és nem publikus dokumentumok feltöltése, 8) nem publikus dokumentum feltöltése már publikált rendelethez, 9) a rendelet előnézeti (publikálás előtti) képének megtekintése különböző időállapotokban 2. Felhasználó 1) 2) 3) 4) 5) 6)

saját profil beállítása menüpontban jelszó megváltoztatása, rendelet feltöltése, szerkesztése, szerkesztés alatt álló rendelet törlése, új egységes szerkezetű rendelet előállítása, publikus és nem publikus dokumentumok feltöltése, a rendelet előnézeti (publikálás előtti) képének megtekintése különböző időállapotokban

53

V.

KORMÁNYHIVATALI PROFIL, FELÜLETEK

V.1. Rendelet feltöltése és publikálása Abban az esetben, ha a Kúria döntése alapján az önkormányzat nevében a megyei/fővárosi kormányhivatal vezetője adja ki a rendeletet akkor a feltöltéssel és a publikálással kapcsolatban ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel fog tudni rendelkezni a rendszerben, mint a jegyző. Figyelemmel arra, hogy a kormányhivatal szerepe itt azonos a jegyző feladatkörével és jogosítványaival, ezzel kapcsolatban az előző fejezetekben írtak az irányadók.

V.2. A törvényességi felügyeleti tevékenység támogatása A rendszer úgy került kialakításra, hogy a jegyző általi publikálás automatikusan a kormányhivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számára történő továbbítást is jelenti, így e vonatkozásban a kormányhivatalokra többletkötelezettség nem hárul. A rendszer alkalmas arra is, hogy – akár a publikálással egy időben, akár azt követően – a jegyző annak segítségével elektronikus úton továbbítsa a kormányhivatal számára a rendelethez kapcsolódó, nem publikus mellékleteket is, így a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, annak mellékleteit (előterjesztés, jelenléti ív, egyéb dokumentumok) és az NJT-ben meg nem jelenő, önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott módosító rendeletet is. A kormányhivatalban a rendszerhez hozzáférésre jogosult munkatársakat a kormányhivatal vezetője jelölheti ki, a IV. fejezetben bemutatott módon (egy munkatárshoz – a Ctrl gomb nyomva tartása mellett egérrel kattintva – több önkormányzat is rendelhető). A kormányhivatal kijelölt munkatársa számára a rendszer e-mailben küld értesítést arról, hogy a „hozzá rendelt” települések valamelyikétől új egységes szerkezetű rendelet került publikálásra, illetve bármilyen (publikus, vagy nem publikus) melléklet került feltöltésre. Ennek alapján az adott település rendeletei között lesz lehetősége a kormányhivatal arra kijelölt munkatársának a feltöltött dokumentumokat megtekinteni és kezelni.

54

V.3. Kormányhivatali profil beállítása Az önkormányzati profil esetében bemutatott módon van lehetőség a kormányhivatal adatainak módosítására, új felhasználó felvételére, a személyes adatok módosítására (a lenti ábra még nem végleges, a gombok, szövegek felirata változni fog!).

55

VI. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK, EGYÉB INFORMÁCIÓK 

a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény



Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény



a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet



a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet



az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet



a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

NJT-ÖR Szolgáltató: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Kapcsolat: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. e-mail: [email protected]

56

VII. MELLÉKLETEK 

1. melléklet - Útmutató a helyi önkormányzatok által alkotható önkormányzati rendeletekhez



2. melléklet - Témakörök besorolása

57