Az információs szerkezet és a jelentés

Nyelvészeti szuperkurzus 2005. március Debrecen

Az információs szerkezet és a jelentés Gyuris Beáta [email protected]

1. Az információs szerkezet, a jellemzésére használt fogalmak 1. Az információs szerkezet fogalma Information structuring, information packaging Az information packaging fogalmát Chafe 1976 vezeti be: “I have been using the term packaging to refer to the kind of phenomena at issue here, with the idea that they have to do primarily with how the message is sent and only secondarily with the message itselft, just as the packaging of toothpaste can affect sales in partial independence of the quality of the tooth paste inside.” (Chafe 1976:28) “To ensure reasonably efficient communication, [t]he speaker tries, to the best of his ability, to make the structure of his utterances congruent with his knowledge of the listener’s mental world.” (Clark and Haviland 1977:5) “On all levels the crucial factor appears to be the tailoring of an utterance by a sender to meet the particular assumed needs of the intended receiver. That is, information packaging in natural language reflects the sender’s hyptheses about the receiver’s assumptions and beliefs and strategies.” (Prince 1981:224) Az információstruktúra tükrözi, hogy a nyelvi információ hogyan illeszkedik a diskurzus szerkezetébe (illetve a hallgató által arról alkotott modellbe). Amikor a beszélő egy φ propozíciót kíván közölni, azt sokféle mondatszerkezet segítségével teheti meg, annak alapján, hogy mit gondol a hallgató ismereteiről, és arról, hogy φ mennyire van figyelmének középpontjában. Sok esetben, két mondatnak ugyanazok az igazságfeltételei, de nem cserélhetők fel minden kontextusban. A kontextusra való érzékenység miatt szokás az információs szerkezet vizsgálatát hagyományosan a pragmatikához tartozónak tekinteni, bár van szemantikai vonatkozása is, amint látni fogjuk. Példák: (1) Angol, magyar a. Mary left at six o’clock. / Mari 6 órakor ment el. b. At six o’clock, Mary left. / 6 órakor elment Mari.

Az információs szerkezet és a jelentés (Gyuris)

i. ii.

When did Mary leave? / Mikor ment el Mari? What happened at six o’clock? / Mi történt hat órakor?

(2)

Angol, magyar It’s Susan who wants beer. / Zsuzsa kér sört. It’s beer Susan wants. / Zsuzsa sört kér.

(3)

Japán (Fry 2003) a. i.) unindoozu ga sugoi Windows SUBJ awful ‘Windows is terribly successful’

koutyou good.shape

da

ii.) unindoozu wa sugoi koutyou Windows TOPIC awful good.shape ‘As for Windows, it’s terribly successful’

da

COPULA

COPULA

si and si and

b. i) Mukasimukasi, hitori no oziisan ga sundeimasita. ‘Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregember.’ ii) Oziisan wa totemo, binbou desita. ‘Az öregember nagyon szegény volt.’ c. i) waTAsi I ii) watasi I

ga SUBJ

wa TOPIC

satou desu. Sato COPULA SAtou desu. Sato COPULA

(4)

a. b.

(5)

Koreai (Gundel 1988) i) suyeng -nin Waikiki-ka swimming-TOP SUBJ ‘Úszásban jó Waikiki.’ ii)

SUSAN wants beer. Susan wants BEER.

san-ey mountain-to

coh-ta good

ka-l tay-ey-nin go-inf time-in-TOP

moca-lil hat-ACC

ssi wear

-la IMP

2. Az információs szerkezet jellemzése 2 fő megkülönböztetés: • fókusz-háttér (focus-background, focus-presupposition, focus-frame, focus-ground, open proposition) • topik-komment (topic-comment, theme-rheme, given-new)

2

Nyelvészeti szuperkurzus 2005

2.1 Fókusz - háttér: Fókusz – informatív, új, domináns, a várakozásokkal ellentétes információ kifejezésére szolgáló összetevő Háttér – nem informatív, a beszélő és hallgató által egyaránt ismert információ. Háttér nélküli mondatok léteznek, topik né1küliek nem. Jackendoff (1972: 230): the ground “denote[s] the information in the sentence that is assumed by the speaker to be shared by him and the hearer.” Lambrecht (1987) focus is “the assertion of the utterance” (not asserted = part of the common ground) Clark and Haviland 1977, Prince 1986: the ground is not part of a shared common ground but rather what the speaker assumes the hearer knows or believes to be true and is attending to at the time of utterance. Fókusz kifejezésére szolgáló nyelvi eszközök: Morfológiai eszközök (6)

Quechua (Gundel 1988, Creider 1979 nyomán) Nuqa ali-m kay-á i qam-qa ima-nuy-la-m kay-anki I-TOP fine-FOC am-I and you-TOP how-like-just-FOC are-you ‘I’m fine and how are you.’

(7)

a.

Marathi (Gundel 1988, Junghare 1985 nyomán) Ramna sinema pahila tar. movie saw FOC ‘Ram saw the movie.’ (What happened? What did Ram do?)

b.

Ramna sinema tar pahila. ‘(What) Ram saw (was) the movie.’ (What did Ram see?)

Szintaktikai eszközök (8)

Cleft: nemet, angol Es war Ela, die nach Berlin wollte. It was Ela who wanted to go to Berlin.

(9)

Pseudocleft: német, angol Was Simone wollte, was ein neues Fahrrad. ‘What Simone wanted was a new bike.’

3


(10)

Focus movement (Prince 1981)1: a. A certain monkey I saw. b. They bought a dog. FIDO they called it. c. #They bought a dog. FIDO they wouldn’t call it.

Fonológiai eszközök: hangsúly (Vigyázat! A fókusz terminust szokás intonációs prominencia kifejezésére is használni, szemantikai/pragmatikai fókusz-tulajdonságok hiányában is.) Példa: (4) fent. Feladat: Párosítsuk a (11) alatti mondatokat a (12) alatti kontextusokkal! (Vallduví & Engdahl 1996) (11)

a. b. c. d. e.

The pipes are [F RUSTY]. The pipes [F are RUSTY]. [F The PIPES are rusty]. (Woody Allen: Manhattan) [F The PIPES] are rusty. The pipes [F ARE] rusty.

(12)

a. b. c. d. e.

Why does the water from the tap come out brown? I have some rust remover. You have any rusty things? What about the pipes? What’s wrong with them? I wonder whether the pipes are rusty. What about the pipes? In what condition are they?

Feladat: találjuk ki, milyen kontextusban hangozhatnak el a következő mondatok! (13)

The president [F hates CHOCOLATE]. The president [F HATES] chocolate. [F He hates CHOCOLATE]. [F He HATES] chocolate.

Kérdés: a magyarban is megfigyelhetők hasonló szabályok a fókusz projekcióra? Kérdés: a fókusz mindig új információ? Rochemont 1986: ground must be c-construable – “having an antecedent in previous discourse”, fókusz – non c-construable.

1

(10b-c): The tonically stressed constituent within the NP represents the value of an attribute and it is new in the discourse. The open sentence resulting from the replacement of that constituent by a variable conveys the information that some entity has some attribute and it represents salient/given information in the discourse.

4


(14)

A: Good morning. I am here to see Mrs. Clinton again. B: Sure, Mr. Smith. Let’s see… One of her assistants will be with you in a second. A: I’d like to see [F HER] today. I’m always talking to her assistants. (Vallduví & Engdahl 1996)

(15)

a. Who did John praise? b. Felix praised [F HIMSELF].

(16)

német a. Gerda hat Ottheinrich geheiratet. Gerda has O. married b. Nicht [F GERDA] hat Ottheinrich geheiratet. c. Oh, hätte doch [F GERDA] Ottheinrich geheiratet.

Következmény: a fókuszt nem lehet új információként tekinteni, relációs (Vallduví & Engdahl 1996, Jacobs 1988) 2.2

fogalom

Topik/komment

von der Gabelentz; Paul (19. sz. vége): pszichológiai alany – amely felé a hallgató figyelme irányul, amelyre a beszélő a hallgató figyelmét terelni akarja. Mathesius 1915: a topik—komment oppozíció eredete. Strawson 1964: a topik fő szerepe az, hogy a kontextushoz kapcsolja azt a mondatot, amelyben előfordul. Hagyományosan topikalizációra szolgáló konstrukciók: (17)

Topicalization (Ross 1967):2 a. Beans I don’t like. b. That book I got from you’ll never guess who. c. Hans, everyone likes.

(18)

Topikalizáció, német: a. Den Mann the-ACC man ‘The man I saw.’ b. Den Hansi the- ACC H.

(19)

habe have

ich I

gesehen. seen

wird will

Maria morgen Maria tomorrow

ti

treffen. meet

Balra való kihelyezés a németben 1: weak pronoun left dislocation a. Peter, der kommt Morgen. P. he comes tomorrow

2

Prince 1981 (17a-b)-ről: “The NP in TOP must represent either an entity that is already evoked in the discourse or else one that is in a salient set-relation to something already in the discourse.”

5


b.

Den the- ACC

Hans, den mag H. the- ACC

jeder. likes everyone

(20)

Balra való kihelyezés a németben 2: hanging topic left dislocation a. \Peter, ich habe ihn heute nicht ge\TROFfen P. I have he-ACC today not met b. Den/Der Peter, jeder mag ihn. the-ACC/the-NOM P. everyone likes him

(21)

Left dislocation, angol a. Hans, everyone likes him. b. This paper, I haven’t had the opportunity of reading it at the workshop.

(22)

Mittelfeld-topik, német: Kontextus: Mesélek valamit Máriáról Nächstes Jahr wird Maria warscheinlich nach Next year will Maria probably to

(23)

(24)

(25)

London L.

gehen. go.

habe have

noch yet

Free topic, német: Was Peters Ge/BURTStag betrifft, what Peter’s birthday concerns keine Idee für ein Ge\SCHENK.

so so

Kontrasztív topik (I-topik – Jacobs 1997) √JEden Freund Peters kenne ich every-ACC barát Peter’s know I ‘All friends of Peter’s I don’t know.’

\NICHT. not

Right dislocation Ich weiss nicht, was das soll, diese ganze Diskussion. ‘I don’t know what this is supposed to mean, all this talk’

A topik 4 szokásos definíciója: a) topik mint adott, ismert információ (familiarity topics) b) topik mint kiindulási pont c) topik mint amiről a mondat szól (aboutness topics) d) topik mint a kommunikatív dinamizmus alapja a) Topik – adott információ Mit értünk adott információn? - adott a komment-hez képest - a beszélőnek és hallgatónak előzetes ismerete van róla (familiarity) - a beszelő és hallgató figyelme rá irányul (identifiability)

6

ich I


Chafe 1976: given information is “that knowledge which the speaker assumes to be in the consciousness of the addressee at the time of the utterance”. Problémák: (26) I can’t find broccoli anywhere. Crack they sell at every corner, but broccoli it’s like they don’t grow it anywhere. (27) That plant you gave me, it’s really grown. (Gundel 1988) (28) An old preacher down there, they augered under the grave where his father was buried. b) Topik -- kiindulási pont Halliday (1985: 36): “the Theme is a function of the CLAUSE AS A MESSAGE. It is what the message is concerned with: the point of departure for what the speaker is going to say.” Halliday-nél a téma mindig a mondatkezdő összetevő. További elméletek, amelyben a topikot szintaktikai módszerekkel definiálják: Chomsky (1965:211): “we might define the Topic of the Sentence as the leftmost NP immediately dominated by S in the surface structure” Gundel (1985:86): “A constituent C is the syntactic topic of some sentence S, iff C is immediately dominated by S and C is adjoined to the left or right of some sentence S’, which is also immediately dominated by S.” Keenan (1976: 318): “b[asic]-subjects are normally the topic of the b[asic] sentence” Tanulság: különbséget kell tenni a topikalizáció és a topik között! c) Topik -- amiről szól a mondat Daneš (1974:107): topic-comment structure “frames each clause into the form of a message about one of its constituents” Hawkinson and Hyman 1974: “the Topic of a sentence is that thing or person that is being talked about” Hockett (1958:201): “the most general characteristic of predicative cosntructions is suggested by the terms ‘topic’ and ‘comment’ for their ICs [immediate constituents]: the speker announces a topic and then says something about it” Gundel (1988:210): “An entity, E, is the topic of a sentence, S, iff in using S the speaker indends to increase the addressee’s knowledge about, request information about, or otherwise get the addressee to act with respect to E.” Reinhart 1982: • a topik pragmatikai fogalom • különbség a mondattopik és a diskurzustopik között (a mondattopik a mondat egy összetevőjéhez kötődik, a diskurzustopik nem)

7


• • •

a mondattopik nem kötődik szintaktikai pozícióhoz (preferencia: alany ill. a legelső összetevő, de ld. focus movement fent), a mondat különböző használataihoz más-más mondattopik tartozhat3 maximum egy mondattopik lehetnek topik nélküli mondatok

(28)

Mr. Morgan is a careful researcher and a knowledgeable Semiticist, but his originality leaves something to be desired. (Reinhart 1982)

(29)

a. b. c.

(30)

More people are familiar with the book’s catchy title than are acquainted with its turgid text. (csak referenciális NPk lehetnek topikok)

(31)

Parents don’t understand. But all grownups, they do it to kids, whether they’re your own or not. (univerzális NPk lehetnek topikok ha halmazokat denotálnak)

(32)

Because they wanted to know more about the ocean’s current, students in the science club at Mark Twain Junior High School of Coney Island gave ten bottles with return address cards indiced to crewmen of one of New York City’s sludge barges. (csak specifikus indefinitek lehetnek topikok – students..: nem adott info!)

•

Max saw Rosa yesterday. He saw Rosa yesterday. Max saw her yesterday.

Az, hogy egy összetevő ismert információt jelenítsen meg, nem szükséges és nem elégséges feltétele annak, hogy az összetevőt topiknak tekintsük. Nem elégséges feltétel: (14) Nem szükséges feltétel: (25)-(27)

(33)

a. b.

What do you know about John’s sisters? [John’s ELDEST sister] is very nice. (Krifka 1991)

(34)

This guy, he tells me he wants a job in my firm. (shifted topics vs. continuing topics)

A topik azonosítására szolgáló tesztek (Gundel 1974, Reinhart 1982): • ‘as for’ – test • ‘what about’ – test (answer to the question What about x?) • ‘said-about’ – test (She said about x that ‘comment’.) Probléma: sok ‘topikalizált’ öszetevő nem megy át a teszten, a tesztek sok esetben több összetevőt is topikként azonosítanak (Ward 1985, Vallduví 1990):

3

Putnam 1958: 125: „what a sentence is about is independent of which of its equivalent formulations is employed.”

8


(35)

She told me I needed a change in my life, like getting a new job. It was no avail. Linguistics fascinated me. Wall Street would have to wait.

Feladat: alkalmazzuk a fenti teszteket (35)-re! A topik befolyásolhatja a mondat igazságfeltételeit: a) azáltal, hogy hatással van a mondat előfeltevéseire (36) a. The King of France visited the exhibition yesterday. b. The exhibition was visited by the King of France yesterday. b) azáltal, hogy hatással van az anaforikus névmások ertelmezésére: (37) Felix hit Max and he hit Bill. A topik és a pragmatikai kijelentés (pragmatic assertion) – Reinhart 1982 Stalnaker -- Kontextushalmazok (context sets): azon propozíciók (lehetséges világok halmazai) halmaza, amelyeket a beszélő és a hallgato igaznak fogad el egy adott diskurzus adott pontján. a propozíciók a kontextushalmazban aszerint vannak osztályozva, hogy mi a topikjuk (csak NPk-nek megfelelő topikokat tekint) Minden mondathoz tartozik lehetséges pragmatikai állítások egy halmaza (Possible Pragmatic Assertions). PPA(S) =

φ together with {<α, φ>: α is the interpretation of an NP expression in S} φ: proposition expressed by S.

Egy S mondat topik összetevője egy C kontextusban: a PPA(S) halmaz C kontextusban kiválsztott <αi, φ> elemének αi tagja. A PPA különböző elemeire másképpen hatnak a különböző mondatoperátorok: meglepő módon, furcsa, hogy, bosszantó, hogy, ahogy várható volt, nem csoda, hogy. A PPA halmazra vonatkozó korlátozások: • Ha a mondat balra történő kihelyezést tartalmaz, PPA-nak csak egy eleme van. • Egzisztenciális kvantifikációt tartalmazó mondatban PPA-nak nem lehet olyan eleme, amelynek αi tagja a kvantoros NP-nek felel meg. • Mellérendelést tartalmazó S esetén <αi, φ> csak akkor eleme PPA-nak, ha α egy mindkét tagmondatban előforduló NP interpretációja. A PPA egy elemének kiválasztása adott kontextusban: I. Select <αi, φ> if αi is already in your context set, unless: i) φ is linked by a semantic connector to the previous proposition in C, or ii) the utterance of S starts a new segment in C, in which cases you are free to select any of the members of PPA(S)

9


II.

When permitted by I., select <αi, φ> if αi is the interpretation of the subject expression of S.

d) topik mint a kommunikatív dinamizmus alapja Firbas 1964: a mondatösszetevők különböznek abban, hogy mennyiben viszik előre a kommunikációt -- a kommunikációs dinamizmus jellemzi. Topik (téma): az az összetevő, amelynek legalacsonyabb a kommunikációs dinamizmusa. (38)

Cseh a. Jeden a b. Poslal sent c. Jeden a

voják poslal jednomu děvčeti DOPIS soldier sent a girl a.letter jeden voják jednomu děvčeti DOPIS a soldier a girl a.letter voják jednomu děvčeti poslal DOPIS soldier a girl sent a.letter

Hajičová 1984: (39) a. John talked to his neighbour about a PROBLEM. b. What did John do? c. What did John talk about to whom? d. What did John talk about to his neighbour? e. What was John’s attitude towards his negihbour? f. Who talked to his neighbour about a problem? g. To whom did John talk about a problem? 2.3

A fenti oppozíciók ugyanannak az éremnek a két oldalát mutatják?

Modern prágai iskola -- a mondat részei: topik rész – fókusz rész Partee 1991: a topik és a fókusz konstituensek, a komment és a háttér nem. A kétféle osztályozás néha ugyanúgy osztja fel a mondatot, néha nem (de Swart & de Hoop 1995): (40) The screen DIED. The SCREEN died. (41)

a. b. c.

What did Mary give to Harry? Mary gave [a shirt]F to Harry. To Harry Mary gave [a shirt]F.

(42)

a. b.

[Mary]T [gave a SHIRT to Harry]C. [Mary]T [gave a shirt to HARRY]C.

10


(43)

What about the teacher? What does he feel? (Vallduví & Engdahl 1996) topik The teacher ground

(44)

komment loves ICE CREAM focus

What about the teacher? What does he love? topik The teacher ground

loves

komment ICE CREAM focus

Vallduví 1990: Mondat = focus – háttér (ground) Háttér = link + tail (link: megfelel a topik—comment elméletekben a topiknak). (45) topik Link

komment fókusz fókusz

tail ground

3.

A fókusz helyének hatása a mondatjelentésre4

A következőkben az angolban prozódiai eszközökkel jelölt fókuszra koncentrálunk, amelyet először Jackendoff 1972 vizsgált. (A példákban nagybetu3kkel szedtük a prozódiai szempontból legprominensebb összetevőt.) (1) (2) (3) (4)

I introduced BILL to Sue. I introduced Bill to SUE. I only introduced BILL to Sue. I only introduced Bill to SUE.

Az (1)-(2) alatti példák különböző kontextusokban használthatók. Párosítsuk a megfelelő kijelentő mondatokat a megfelelő kérdésekhez! (5) (6) (7)

Who did you introduce to Sue? Who did you introduce Bill to? What did you do at the party?

(3)-(4) nemcsak, hogy más kontextusban használhatók, de igazságfeltételeik is különbözőek.

4

Az itt tárgyalt jelenségek részletesebb tárgyalása Kadmon (2001) 13. fejezetében található.

11


Fókusz: a mondat egy része, amelyet prozódiai prominencia jelöl (illetve ilyen módon jelölt összetevőt tartalmaz). Jackendoff 1972: a) Szintaktikai összetevők vannak fókuszálva, a fókuszálás tényét az összetevőkön külön jegyként tüntetjük fel. (F az indexben.) A fókusz jegyet fonológiailag és szemantikailag/pragmatikailag interpretáljuk. b) A mondat fókuszált része egy altalrnatívákat tartalmazó halmazból kiválasztott elemet denotál, amely a mondat többi részének megfelelő “nyitott mondat hiányzó részébe “illeszkedik”. c) A fókusz preszuppozíciót indukál. Ld. lent. A fókusz hatása a szemantikai és pragmatikai jelentésre: a)

Diskurzus-kongruencia i) Kérdések és válaszok kongruenciája – a legfontosabb teszt a fókusz azonosítására, ld. (1)-(7). ii) Explicit kontraszt:

(8)

A: B: A: B:

b)

A fókusz preszuppozíciót vezet be. Milyen preszuppozícióról van szó? Egzisztenciális preszuppozícióról?

(9) (10) (11) (12)

MARY likes Bill. NOBODY likes Bill. It’s MARY who likes Bill. #I doubt that anyone won the departmental lottery this week, because it’s unlikely that it’s MARY who won it, and I know that nobody else did. (Rooth 1996) I doubt that anyone won the departmental lottery this week, because it’s unlikely that MARY who won it, and I know that nobody else did. (Rooth 1996)

(13)

Carl likes spinach. No, Carl likes HERRING. Miriam likes herring. No, CARL likes herring.

A: B. A: B:

Miriam likes herring. No, Carl likes HERRING. Carl likes spinach. No, CARL likes herring.

Jackendoff 1972: a fókusz azt a preszuppozíciót vezeti be, hogy azon értékek halmaza, amely a fókusz pozíciónak felel meg, koherens, jól definiált, a diszkusszió tárgya, vagy tárgya lehet. c) Fókuszra érzékeny adverbiumok (3)-(4): a fókusz megválasztása befolyásolja az igazságfeltételeket (14)

a. I also introduced BILL to Sue. b. I introduced BILL to Sue, too. c. I even introduced BILL to Sue.

(15)

12

a. I also introduced BILL to Sue. b. I introduced Bill to SUE, too. c. I even introduced Bill to SUE.


d) (16)

Fókuszra érzékeny kvantifikáció a. Dogs must be CARRIED. b. DOGS must be carried. (Halliday 1967)

(17)

a. In Saint Petersburg, OFFICERS always escorted ballerinas. b. In Saint Petersburg, officers always escorted BALLERINAS. (Rooth 1985)

(18)

a. MARY always takes John to the movies. b. Mary always takes JOHN to the movies. (Rooth 1985)

(19)

a. One SMOKES in the hallway. b. One smokes in the HALLWAY. (Sgall 1986)

e) (20)

Oksági viszonyok a. The reason Clyde MARRIED Bertha was to qualify for the inheritance. b. The reason Clyde married BERTHA was to qualify for the inheritance.

(21)

a. If Clyde hadn’t MARRIED Bertha, he would not have been eligible for the inheritance. b. If Clyde hadn’t married BERTHA, he would not have been eligible for the inheritance. (Dretske 1972)

(22)

a. Clyde gave ME the tickets by mistake. b. Clyde gave me THE TICKETS by mistake. (Dretske 1972)

f) (23)

Tagadás a. Maxwell didn’t kill the JUDGE with a silver hammer. b. Maxwell didn’t kill the judge with a SILVER hammer.

g) (24)

Felsőfok a. Of the three men, John hates BILL the most. b. Of the three men, JOHN hates Bill the most. (Jackendoff 1972, Bowers 1969 nyomán)

i) (25)

Skaláris implikatúrák a. Well, I [PASSED]F. b. Well, [I]F passed. (A magyarban hasonló implikatúrát kontrasztív topikkal tudunk kifejezni.)

4.

A fókusz interpretációja

4.1

Jackendoff 1972

(1) (2)

John introduced [Bill]F to Sue. John introduced Bill to [Sue]F.

13


Jackendoff 1972: az (1)-(2) igazságfeltételes jelentése: (3) az a propozíció, hogy John bemutatta Billt Sue-nak = azon lehetséges világok halmaza, amelyben John bemutatta Billt Sue-nak. (4) (5)

Presupp5 (Jackendoff 1972) of (1): John introduced x to Sue. Presupp of (2): John introduced Bill to y.

Jackendoff szerint a fókusz azt a preszuppozíciót vezeti be, hogy azon értékek halmaza, amelyek a Presupp formulát igazzá teszik, a diszkusszió tárgyát képezik, vagy képezhetik. A fókusz által bevezetett preszuppozíció (1)-(2) esetében: (6) (7)

{d ∈ D: John introduced d to Sue} a diszkusszió tárgyát képezik /képezhetik {d ∈ D: John introduced Bill to d} a diszkusszió tárgyát képezik /képezhetik

(1)-(2) által közölt állítások: (8) (9)

Bill ∈ {d ∈ D: John introduced d to Sue} Sue ∈ {d ∈ D: John introduced Bill to d}

Jackendoff fenti ötleteit a strukturált jelentesek elmélete és az alternatíva-szemantika fejlesztette tovább. Mindkettő a fókuszt tartalmazó mondatokhoz a hagyományos szemantikai érték mellett egy második modellelméleti objektumot is rendel. 4.2

A strukturált jelentések elmélete (pl. von Stechow 1981, 1984, 1990, Cresswell & von Stechow 1982, Jacobs 1983, 1988)

A fókusz összetevők egy ún. strukturált jelentést határoznak meg: (10)

Suppose P is an entity of any logical type. Then the sequence <λx1,…,xnQ(x1,…,xn), á,…,an > is a structured meaning for any á,…,an such that λx1,…,xnQ(á,…,an) = P. (von Stechow 1991)

(11) (12) (13)

(1) strukturált jelentése: <λx INTRODUCED(J, X, S), B> (2) strukturált jelentése: <λx INTRODUCED(J, B, X), S> John introduced [Bill]F to [Sue]F. <λx,y INTRODUCED(J, X, S), B,S>

A mondat által kifejezett propozíciót megkapjuk, ha a strukturált jelentés első elemét (interpretációja függvény) alkalmazzuk a második elemére (amelynek ugyanolyan a típusa, mint amilyen argumentumot a függvény megkíván). Előnyök: a) A kérdések és a rájuk adott válaszok közötti kongruencia szépen látszik. A kiegészítendő kérdéseket a strukturált jelentések elmélete szerint 5

ps skeleton (Rooth 1985)

14


reprezentálhatjuk függvényekként, amelyeket a rájuk adott rövid válaszok denotációjára mint argumentumra alkalmazva propozíciót kapunk. (Krifka 2002): (14)

A: Who read Die Kinder der Finsternis? <λx[READ(KF)(x)], PERSON> B: Mary. M Question applied to answer: λx[READ(KF)(x)](M)= READ(KF)(M)

(15)

A:

Did Mary read Die Kinder der Finsternis? <λf[f(READ(KF)(M))],{λp[¬p], λp[p]}> B: No. λp[¬p] Question applied to answer: λf[f(READ(KF)(M))](λp[¬p])= ¬READ(KF)(M)

b)

A fókuszra érzékeny adverbiumok (only) jelentése kijön:

(16) (17) (18)

John introduced [Bill]F to Sue. John introduced Bill to [Sue]F. John introduced [Bill]F to [Sue]F.

(19)

Let <λx1,…,xnQ(x1,…,xn), á,…,an> be the structured meaning of sentence S. The sentence onlyS asserts that for all sequences y1,…,yn, if λx1,…,xnQ(y1,…,yn) is true, then y1,…,yn = á,…,an. The sentence onlyS presupposes that λx1,…,xnQ(á,…,an) is true. (Rooth 1996 nyomán)

(20) (21) (22)

For any d ∈ D, if λx[INTRODUCED(J, X, S)](d) is true, then d = B For any d ∈ D, if λx[INTRODUCED(J, B, X)](d) is true, then d = S For any d1,d2 ∈ D, if λx, y[INTRODUCED(J, X, Y)](d1,d2) is true, then d1=B and d2=S

c)

Több fókuszt tartalmazó mondatok kezelése is lehetséges, ld. fent.

Ajánlott olvasnivaló a témakörben: Stechow 1990, Krifka 2002. 4.3 Alternatíva-szemantika (Rooth 1985, 1992) A fókuszt tartalmazo mondatok két különböző modellelméleti interpretációt kapnak, amelyek a következők: ‘normál szemantikai érték’ (ordinary semantic value), [[ ]]o és fókusz szemantikai érték (focus semantic value), [[ ]]f. (23)

[[(1)]] f = {the proposition that John introduced d to Sue: d ∈ D}

Ha a releváns individuumok halmazát John, Bill, Sue és Mary alkotja, akkor (24) [[(1)]] f = {[[John introduced John to Sue]]o, [[John introduced Bill to Sue]]o, [[John introduced Bill to Sue]]o, [[John introduced Bill to Sue]]o}

15


a) Kérdések és válaszok kongruenciája: Hamblin 1973: egy kérdés azon propozíciók halmazát denotálja, amelyek a kérdésre adott igaz vagy hamis válaszoknak felelnek meg. Egy kérdés és egy válasz akkor tekinthető kongruensnek az elméletben, ha a kérdésnek megfelelő propozícióhalmaz megegyezik a válasz fókusz-szemantikai értekével. b) (25)

Only (Rooth 1996: 277) The sentence onlyS asserts that for all propositions p ∈ [[S]]f , if p is true, then p = [[S]]o The sentence onlyS presupposes that [[S]]o is true.

(26)

(16) példa jelentése: For every proposition p such that p = the proposition that John introduced d to Sue (for some d ∈ D): if p is true, then p = the proposition that John introuced Bill to Sue.

c)

Többszörös fókusz: kezelhető.

Ajánlott olvasnivaló a témakörben: Rooth 1992.

16


5.

A kontrasztív topik

5.1.

A kontrasztív topik a magyarban

Szabolcsi 1981: (1) a. [F Péter] aludt a padlón. b. For every x, x slept on the floor if and only if x is Peter. Szabolcsi 1994: (1)-nek preszuppozíciója az, hogy valaki aludt a padlón, és állítja, hogy ez a valaki azonos Péterrel. (2)

a.

[TC A padlón] [F Péter] aludt. (TC: emelkedő intonáció, szünet követheti)

TC: “merely provides a possibility for a kind of interpretational surplus to arise” (p. 144), which constitutes a non-truth-conditional aspect of meaning. (2) esetében a kontrasztív topik azt fejezi ki, hogy vannak más helyek a diskurzusuniverzumban, ahol emberek aludhattak, és ahol valószínu3leg Péteren kívül valaki más aludt. (3)

Kenesei 1989 -- (2) jelentése: ιx slept(x, floor) = Peter ∧ ∃y (y≠ floor ∧ ¬ ιx slept(x, y) = Peter)

Probléma -- ha János és Péter a releváns individuumok, (4) nem ellentmondás: (4) [CT ´János] [VP àlszik], de [CT ´ Péterről] `nem tudok semmit. (5)

Alberti és Medve 2000: [CTopP Péter-nek (neki/annak) be-mutat-ná-m Mari-t]. ‘As for Peter, counter to others, I would introduce Mary to him, indeed.’

(6)

[CT ´Péternek] [VP `bemutatta Kati Marit.]

Szintaktikai pozíció: É. Kiss 2002 -- a KT a topik pozíciók egyikében helyezkedik el: - mondathatározó-teszt (ld. lent) - a topikokkal a sorrendjük felcserélhető (nem balra történő kihelyezés: Alberti és Medve 2000) (7) -

[T János] [CT a ´levest] [AspP`megette]. [CT A ´levest] [T János] [AspP `megette]. a KT-t követi a mondat főhangsúlyát viselő összetevő, ami a predikátum első eleme. Lehet Spec, DistP, Spec, FP, Spec, NegP, Spec, AspP, ill V. Kálmán et al. 1986: Magyar mondat: semleges (Mi történt? kérdésre tud válaszolni) vagy korrekciós. Ez utóbbi lehet verum fókuszos vagy kontrasztív.

17


(8) a. 'Péter 'megvárta Marit a klubban. b. 'Péter 'Marit várta meg a klubban. c. 'Péter 'megvárta 'Marit a 'klubban. Az, hogy a kontrasztív topikos mondatokkal nem kezdhetünk diskurzust, jól megfér azzal, hogy csak korrekciós mondatokban használhatók. Disztribúciós tények: Nemcsak olyan összetevök lehetnek KT-k, amelyek topik pozícióban megjelenhetnek, tehát referenciális és specifikus NP-k, hanem: (9) a. b. c. d. e. f.

[CT ´ Mindenki] (sajnos) [NegP `nem érkezett meg.] [CT ´Kevés fiú] (valószínûleg) [FP `kedden érkezett meg.] [CT ´Legalább egy könyvet] (szerencsére) [DistP `minden diák elolvasott.] [CT ´Kettőnél több alma] [NegP `nem volt az asztalon.] [CT ´Minden könyvet][FP `két diák olvasott el.] [CT Ćsak rizst] [FP `János eszik.]

(10) a. b. c. d.

[CT ´Látni] [VP `láttam Pétert], de [CT ´beszélni] [NegP`nem beszéltem vele.] [CT ´ Látni] [FP `Pétert láttam,] [NegP nem Jánost.] [CT ´ Enni] [NegP `nem szabad a buszon.] *[CT ´ Enni] [NegP `nem szabad enni a buszon.]

(11) a. b. c. d. e. f. g. h

A film [CT ´jónak] `jó. [CT ´ Szépnek] [NegP `nem szép Sári.] *[CT ´ Szép] [NegP `nem Sári.] [CT ´Szép] [NegP `nem vagyok.] [CT ´ Szép] [NegP `nem volt Sári.] *[CT ´Szép] [NegP `volt Sári.] [CT ´Szépnek] [FP `szép volt Sári.] [CT ´Tanárnak] `tanár.

A KT és a topik-definíciók: É. Kiss 1992, 1998, 2002: a topik pozícióban elhelyezkedő összetevők mindig referenciális kifejezések, specifikus (vagy generikus) olvasattal, a mondat logikai alanyát (amiről szól a mondat) fejezik ki. A fenti mondatok (eső-)emelkedő intonációval ejtett összetevői azt a dolgot nevezik meg, amiről a mondat szól? Mi az? Alberti és Medve 2000: a KT azt a halmazt vagy tulajdonságot denotálja, amelyről a mondat szól. (12) a. [CTopP Mindhárom fiúnakj opCTop [FP csak MaritI mutattamk[VP tk be pro ti tj. ]]] b. [CTopP Pontosan három fiúnak csak Marit és Zsuzsit mutattam be.] “as for the kind of sets consisting of exactly three of the relevant boys, only Mary and Susan were introduced to this set kind” (p. 114).

18


Halmaz nem mindig lehet, vö. (9b, c), (9e). É. Kiss 2000: a KT tulajdonságként való értelmezésének általánosítása. Probléma: (13) Péter [CT ´mindig] àkkor ment moziba, amikor szabadnapos volt. Több kontrasztív topik egy mondatban (14) (János hányszor buktatott meg mindenkit?) [CT ´János] [CT ´mindenkit] `kétszer buktatott meg. (15)

János sok diákot megbuktatott kedden. *Nem, [CT´János] [DistP`mindenkit [FP `szerdán buktatott meg.]]

(16)

Hány embert buktatott meg kétszer János? [CT ´János][DistP `mindenkit [FP kétszer buktatott meg.]]

Tulajdonságok, amikkel el kell számolni: a) jólformáltság (17) a. b. c. d. e.

[CT ´János] `kedden / `kétszer bukott meg a vizsgán. [CT ´Öt diák] `kedden / `kétszer bukott meg a vizsgán. [CT ´Minden diák] `kedden / `kétszer bukott meg a vizsgán. [CT ´Ötnél több diák] `kedden / `kétszer bukott meg a vizsgán. [CT ´Ötnél kevesebb diák]/ [CT ´Pontosan öt diák] / [CT ´Páros számú diák] `kedden / `kétszer bukott meg a vizsgán.

(18) a. b. c. d. e.

[CT ´János] `mindig megbukott a vizsgán. [CT ´Öt diák] `mindig megbukott a vizsgán. *[CT ´Minden diák] `mindig megbukott a vizsgán. [CT ´Ötnél több diák] `mindig megbukott a vizsgán. [CT ´Ötnél kevesebb diák]/ [CT ´Pontosan öt diák] / [CT ´Páros számú diák] `mindig megbukott a vizsgán.

(19) a. b. c. d. e.

[CT ´János] `megbukott a vizsgán. [CT ´Öt diák] `megbukott a vizsgán. *[CT ´Minden diák] `megbukott a vizsgán. *[CT ´Ötnél több diák] `megbukott a vizsgán. *[CT ´Ötnél kevesebb diák]/ [CT ´Pontosan öt diák] / [CT ´Páros számú diák] `megbukott a vizsgán.

(20) a. b. c. d. e.

[CT ´János] `nem bukott meg a vizsgán. [CT ´Öt diák] `nem bukott meg a vizsgán. [CT ´Minden diák] `nem bukott meg a vizsgán. [CT ´Ötnél több diák] `nem bukott meg a vizsgán. *[CT ´Ötnél kevesebb diák]/ [CT ´Pontosan öt diák] / [CT ´Páros számú diák] `nem bukott meg a vizsgán.

19


(21) a. b. c. d. e.

[CT ´János] `megbukhat / `nem bukhat meg a vizsgán. [CT ´Öt diák] `megbukhat / `nem bukhat meg a vizsgán. [CT ´Minden diák] / [CT Az ´összes diák] `megbukhat / nem bukhat meg a vizsgán. [CT ´Ötnél több diák] `megbukhat / `nem bukhat meg a vizsgán. [CT ´Ötnél kevesebb diák]/ [CT ´Pontosan öt diák] / [CT ´Páros számú diák] `megbukhat / `nem bukhat meg a vizsgán.

b) hatókör-inverzió lehetősége: (22) a. [CT ´Három könyvet][FP `János és `Mari olvasott el.] i. lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör b. [CT ´Háromná1 több könyvet][FP `János és `Mari olvasott el.] i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör c. [CT ´Háromná1kevesebb könyvet]/[CT ´Páros számú könyvet] [FP `János és `Mari olvasott el.] i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör (23) a. [CT ´Három könyvet] [DistP `minden gyerek elolvasott.] i. lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör b. [CT ´Háromná1 több könyvet][DistP `minden gyerek elolvasott.] i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör c. [CT ´Háromná1kevesebb könyvet]/[CT ´Páros számú könyvet] [DistP `minden gyerek elolvasott.] i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör (24) a. [CT ´Öt diák] `nem bukott meg a vizsgán. i. lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör b. [CT ´Minden diák] `nem bukott meg a vizsgán. i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör c. [CT ´Ötnél több diák] `nem bukott meg a vizsgán. i. #lineáris sorrendnek megf. hatókör ii. fordított hatókör c) Disztributív / kollektív olvasat lehetősége (25) a. Hány fiú emelte fel a zongorát? b. [CT ´Öt fiú] [VP `felemelte a zongorát.] disztributív / #kollektív Módosított számneves kifejezést tartalmazó mondatok ugyanebben a struktúrában: vö. (19c, d, e) (26) a. c. d. e.

Hány fiú emelheti fel a zongorát? [CT ´Öt fiú] [VP `felemelheti a zongorát.] disztributív / kollektív [CT ´Ötnél több fiú] [VP `felemelheti a zongorát.] #disztributív / kollektív [CT ´Ötnél kevesebb fiú] / [CT ´Pontosan öt fiú] / [CT ´Páros számú fiú] [VP `felemelheti a zongorát.] #disztributív / kollektív

20


(27) a. b. c. d.

(Hány fiú mit emelt fel?) [CT ´Öt fiú] a `zongorát emelte fel. disztributív / kollektív [CT ´Ötnél több fiú] a `zongorát emelte fel. #disztributív / kollektív [CT ´Ötnél kevesebb fiú] / [CT ´Pontosan öt fiú] / [CT ´Páros számú fiú] a `zongorát emelte fel.] #disztributív / kollektív

5.2.

A kontrasztív topik az angolban és a németben

Angol: (28) /ALL politicians are NOT\ corrupt Jackendoff (1972) (29)

FRED ate the BEANS.

A fenti mondat kétféle kontextusban is használható, más-más intonációs kontúrral: (30) A: Well, what about FRED? What did he EAT? B: FRED ate the BEANS. B A (31) A: Well, what about the BEANS? Who ate THEM? B: FRED ate the BEANS. A B Bolinger 1965 The A accent consists of an emphatically stressed syllable having high pitch, which is followed by an abrupt drop to low pitch (by the onset of the next vowel), and a fall in pitch. Pierrehumbert (1980) reprezentációja szerint: H*LL% A B accent differs from an A accent in that the abrupt drop to low pitch is followed by a rise in pitch. Pierrehumbert (1980) reprezentációja szerint: H*LH% Német: (32) a. /ALle Politiker sind NICHT\korrupt. b. Du /MUSST NICHT\ so viel rauchen. Intonáció -- hat contour (Fery 1993): A sequence of a rising pitch accent, phonologically a sequence of a L(ow) tone and a H(igh) tone, with prominence on the first one, (Pierrehumbert 1980: L*H), and a falling pitch accent, a high tone followed by a low tone, with prominence on the high tone (Pierrehumbert: H*L).

21


Kérdés-válasz kongruencia (van Hoof 2003): (33) Q. Milyen darabot próbáltak a férfiak? A. Die /MÄNNER haben ein \REZITATIV geprobt. the men have a recitative rehearsed 5.3. Büring 1997 Diskurzus jólformáltsága – preszuppozíció: (34) A: Which book would Fritz buy? B: Well, [I] CT would buy [The Hotel New HAMPshire]F. B’: #Well, I would buy [The Hotel New HAMPshire]F. (35) A: Welches Buch würde Fritz kaufen? B: [ICH]CT würde [Das Hotel New HAMPshire]F kaufen. B’:# Ich würde [F Das Hotel New HAMPshire] kaufen. (34A-B) és (35A-B) nem tesznek eleget a kérdés-válasz kongruencia Rooth (1985) ill. Stechow (1991)-féle követelményének, ami a Rooth-féle alternatíva-szemantika keretében a következőképpen formalizálható: [[A]] f = [[Q]] o (36)

[[34B]] f = {I would buy War and Peace, I would buy The Hotel New Hampshire, I would buy The World According to Garp, ...}

(37)

[[34A]]o = {Fritz would buy War and Peace, Fritz would buy The Hotel New Hampshire, Fritz would buy The World According to Garp, ...}

Probléma: [[34B]] f ⊄ [[34A]]o

[[34A]] f ⊄ [[34B]]o, a diskurzus mégis kongruens.

Büring 1997: egy harmadik szemantikai/pragmatikai érték, a ct-value bevezetése (38)

[[(36B)]]ct = {{I would buy War and Peace, I would buy The Hotel New Hampshire, I would buy The World According to Garp, ...}, {Rufus would buy War and Peace, Rufus would buy The Hotel New Hampshire, Rufus would buy The World According to Garp, ...}, {Fritz would buy War and Peace, Fritz would buy The Hotel New Hampshire, Fritz would buy The World According to Garp, ...}, {Fritz’s brother would buy War and Peace, Fritz’s brother would buy The Hotel New Hampshire, Fritz’s brother would buy The World According to Garp, ...}, .. }

Hamblin (1973) elméletében (38) a következő kérdések halmazának felel meg: (39) {which book would you/I buy, which book would Rufus buy, which book would Fritz buy, which book would Fritz’s brother buy, ... } Büring (1997) – új definíció a kérdések és kontrasztív topikot tartalmazó válaszok kongruenciájára:

22


(40)

The meaning of the question Q must match one element in the CT-value of the answer A. (Formally:[[Q]]o ∈ [[A]ct).

Büring: (40) azt fejezi ki, hogy egy kontrasztív topikot tartalmazó kijelentő mondat preszupponálja, hogy egy olyan kérdést válaszol meg, amely eleme a hozzá tartozó ctértéknek. Kadmon (2001:387): (41a) nemcsak azt preszupponálja, hogy egy Who did d kiss? típusú kérdést válaszol meg, ahol d a diskurzus-univerzum eleme. Azt kellene preszupponálnia, hogy (41b)-t, illetve (41c)-t válaszolja meg, amit Büring (40) alatti formulája szintén nem jelez előre. (41) a. [CT Larry] kissed [F Nina]. b. Who did Larry kiss? c. Who kissed who? Implikatúra: (42) A: Did your wife kiss other men? B: [MY]CT wife [DIDN’T]F kiss other men. (42) által elért effektus: a beszélgetés témáját a KT denotáció alternatíváira helyezi át, tehát a kontextusban jelenlévő más feleségekre. A KT a következő implikatúrát vezeti be: (43)

Given a sentence A, containing a contrastive topic, there is an element Q in [[A]]ct such that Q is still under consideration (disputable) after uttering A.

Disputability of a set of propositions, i.e., a question: given a common ground (the set of propositions representing the knowledge shared by participants in the conversation), there should be at least one element in the former set of propositions which is informative and non-absurd with respect to the common ground, that is, one which is not included in it and is not in contradiction with it. Residual Topic: The question that is left disputable after the utterance of a declarative with a contrastive topic. (44)

(42B)f = {my wife kissed other men, my wife didn’t kiss other men}

(45)

(42B)ct = {{my wife kissed other men, my wife didn’t kiss other men}, {your wife kissed other men, your wife didn’t kiss other men}, {Bolle’s wife kissed other men, Bolle’s wife didn’t kiss other men}, {Fritz’s wife kissed other men, Fritz’s wife didn’t kiss other men},…}

23


(42B)ct = {did my wife kiss other men, did your wife kiss other men, did Bolle’s wife kiss other men, did Fritz’s wife kiss other men…}

(46)

Hatóköri többértelmu3ségek magyarázata ALLE] Politiker sind [F NICHT] korrupt. all politicians are not corrupt a. ‘It is not the case that all politicians are corrupt.’ b. #‘All politicians are such that they are not corrupt.’

(47) [CT

A (47b) olvasathoz tartozó ct- érték: (48) a. λP.∃Q <et, <et, t>>[Q ∈ ALT(all) & P = λp.∃π [π ∈ ALT(not) & p = = Q(politicians)(λx.π(corrupt(x)))]] b. {{all(politicians)( x.¬corrupt(x)), all(politicians)( x.corrupt(x))}, {most(politicians)( x.¬corrupt(x)), most(politicians)( x.corrupt(x))}, {some(politicians)( x.¬corrupt(x)),some(politicians)( x.corrupt(x))}, {one(politician)( x.¬corrupt(x)), one(politician)( x.corrupt(x))}, {no(politicians)( x.¬corrupt(x)), no(politicians)( x.corrupt(x))}} Probléma: a (48) beli propozíciók mindegyikének igazsága vagy hamissága következik az aláhúzott propozíció igazságából (ezt fejezi ki a mondat b) olvasata), ami ellentmond a (43) alatti implikatúrának. A (47a) olvasathoz tartozó ct-szemantikai érték: (49) a. λP.∃Q <et, <et, t>>[Q ∈ ALT(all) & P = λp.∃π [π ∈ ALT(not) & p = = π Q(politicians)(corrupt)]] b. {{¬all(politicians)(corrupt),all(politicians)(corrupt)}, {¬most(politicians)(corrupt),most(politicians)(corrupt)}, {¬some(politicians)(corrupt),some(politicians)(corrupt)}, {¬one(politicians)(corrupt),one(politicians)(corrupt)}, {¬no(politicians)(corrupt), no(politicians)(corrupt)}} Hasonlóképpen kezelhető: (50) Zwei /DRITTEL der Politiker sind NICHT\ korrupt. Two thirds of politicians are not corrupt a. ‘It is not the case that two thirds of the politicians are corrupt.’ b. ‘Two thirds of the politicians are such that they are not corrupt.’ Probléma: ha a magyar ugyanolyan lene, mint az angol, akkor: • (23b, c) lineáris sorrendet tükroző olvasatának kellene léteznie. • (20e)-nek interpretalhatónak kellene lennie 24 Nyelvészeti szuperkurzus 2005 (51) Mindestens /EIN Student hat \JEden Roman gelesen. at least one student-nom has every-acc novel read ‘At least one student has read every novel.’ ∀(∃), ∃(∀) (52) [CT ´Legalább három gyerek] `minden könyvet elolvasott. i. legalább 3 gyerek > minden könyv ii. minden könyv > legalább 3 gyerek (53) Höchstens /FÜNF Politiker sind NICHT\ korrupt. – nem agrammatikus at most five politicians are not corrupt Tanulság: a magyarban nem lehet azt mondani, hogy a hatókör a fenti implikatúra alapján magyarázható. 25 Az információs szerkezet és a jelentés (Gyuris) 5.4 A kontrasztív topik mint a diskurzus szerkezetének tükrözésére szolgáló eszköz Roberts 1996, Calrson nyomán: • a diskurzusban közölt információ a feltett kérdések szerint van elrendezve. • Diskurzus: kérdések és válaszaik listája • Minden kérdés és válasz releváns kell, hogy legyen a megelőző diskurzushoz, vagyis, ahhoz kell hozzájárulnia, hogy választ kapjanak a feltett kérdések. • Kijelentő mondat releváns egy kérdéshez: ha teljes vagy részleges válasz arra • Kérdés releváns egy másik kérdéshez: ha részkérdését alkotja. • Mindig az utoljára feltett kérdést kell megválaszolni. Büring 2003: • Contrastive topicalization conveys information about the structure of discourses (based on insights of Roberts 1996, van Kuppevelt 1996, etc.). • Declaratives with contrastive topics are dominated by two questions which stand in a question-subquestion relation. • The question, the subquestion, and the declarative have to constitute a well-formed discourse, i.e., a sequence of utterances which maps onto the moves in some d(iscourse)-tree, preserving linear order. • CTs presuppose that there is a main question in the discourse dominating them that is answered by being divided into subquestions. Answering the subquestions individually constitutes answering the main question. • The question dominating the declarative with a CT + its sister-questions = the set of questions constituting the CT-value of the declarative. (1) discourse question question subq subq subq answer answer subsubq subsubq answer answer subq … answer Constraints: ‘Don’t say known things, don’t ask for known things!’ ‘Stick to a question until it is sufficiently resolved!’ (2) CT-value formation (Büring 2003:519) step 1: Replace the focus with a wh-word and front the latter, if focus marks the finite verb or negation, front the finite verb instead. 26 Nyelvészeti szuperkurzus 2005 Step 2: Form a set of questions from the result of step 1 by replacing the contrastive topic with some alternative to it. (3) FREDCT ate the BEANSF. a. CT-value formation: step 1: What did Fred eat? step 2: What did Fred eat? What did Mary eat? What did … eat? b. [[FREDCT ate the BEANSF.]]ct = {{x ate y| y ∈ De } x ∈ De } (4) Who ate what? What did Fred eat? What did Mary eat? What did… FREDCT ate the BEANSF. MARYCT ate the EGGPLANTF. (5) FREDF ate the BEANSCT. a. CT-value formation: step 1: Who ate the beans? step 2: Who ate the beans? Who ate the eggplant? Who ate …? b. [[FREDF ate the BEANSCT.]]ct = {{x ate y| x∈ De } y ∈ De } (6) Who ate what? Who ate the beans? Who ate the eggplant? FREDF ate the BEANSCT. MARYF ate the EGGPLANTCT. (7) … a. b. Who ate… … Who ate what? FREDCT ate the BEANSF. Krifka 2002: olyan kérdéseket, amelyek listából álló választ várnak, csak egyféleképpen lehet megválaszolni. Tehát (4) és (6) főkérdése nem lehet azonos. A két kérdőszó státusza is más: matching questions. 27 Az információs szerkezet és a jelentés (Gyuris) Matching questions (Comorovski 1996) • They presuppose a list answer • One of the question constituents, usually the first one, should be linked to a contextually given set, i.e., be D-linked • A matching question in which one wh-constituent is D-linked is “about” the antecedent set of this constituent • Matching questions usually presuppose that every element in the set denoted by the D-linked constituent is part of one answer in the answer list. • The roles of the interrogative constituents are unequal. Bolinger 1978: a matching question in which one question expression is D-linked is assumed to be “about” the antecedent set of this constituent. Kuno 1982: „the fronted constituent represents the sorting key to access relevant pieces of information in the answer“ Magyarban: (8) a. [DistP Ki [FP MELYIK AJÁNDÉKOT választotta?]] (É. Kiss 2002) b. [DistP Melyik ajándékot [FP KI választotta?]] É.Kiss 2002: the question words preceding the last one are D-linked, and situated in Spec, DistP. Conjoined questions -- egy párt várnak válaszul, a válaszban mindkét kérdőszónak megfelelő kifejezés fókusz. Jacobs 1997: a KT ejthető ún. root contour-ral is (jele √) a németben, de a fókusz nem: (9) a. Wer hat denn nun wen beleidigt? who has then now who-acc insulted? ‘Who insulted whom?’ b. /KArasek hat \LÖFfler beleidigt und /LÖFfler \Karasek. Karasek has Loffler insulted and Löfler Karasek ‘Karasek insulted Löffler and Löffler Karasek.’ c. ? √KArasek hat \LÖFfler beleidigt, aber /LÖFfler nicht \Karasek.’ Karasek has Loffler insulted but Löfler not Karasek ‘As for Karasek, he did insult Löffler, but Löffler didn’t insult Karasek.’ Magyarban: (10) [FP KI verekedett [FP kivel?]]]. (É. Kiss 2002) Interpretation of matching questions -- Krifka 2002: matching questions expect a function (a mapping procedure from a given and identifiable domain to values) as answer. 28 Nyelvészeti szuperkurzus 2005 (11) a. Who read what? b. [READ(y)(x)], FUN'(PERSON × THING)>, where FUN(λ<x, y>[READ(y)(x)]) = λf∀x[x∈DOM(f) → READ(f(x))(x)], the set of functions f such that every x in the domain of f read f(x), and FUN'(PERSON × THING) = the set of functions from PERSON to THING. (12) Mary Die Kinder der Firsternis, and John Das Totenschiff. f: {M, J} → {KF, TS}, M →KF J → TS A kontrasztív topikos mondatok interpretációja a magyarban: • Egy argumentum-érték hozzárendelést határoznak meg. • Preszupponálják, hogy van egy függvény, amely a KT alternatívainak halmazát a főhangsúlyos elem alternatíváinak halmazára képezi le. Állítás: ez a függvény a kontrasztív topik denotácóját a főhangsúlyos elem denotációjára kepezi le. Ez a függvény megegyezik azzal, amelyet a mondatnak megfelelő matching question vár válaszul. • Azért ejtünk egy összetevőt a kontrasztív topik intonációval, mert ez jelzi azt, hogy ő a függvény argumentuma. Megmagyarázható: • A puszta számneves DP-ket és a módosított számneves DP-ket tartalmazó mondatok jólformáltsaga közötti különbség (22)-(23) • Az, hogy ha egy matching question-ra válaszoló kijelentő modnatban az első kérdőszónak megfelelő összetevő előfordulhat a topik pozícióban is, akkor nem kell KT-intonációval ejteni. (13) a. b. c. [DistP Ki [FP kit látogatott meg?]] [CT ´Mari] [FP `Jánost látogatta meg]], [CT ´Kati] pedig [FP `Palit.]. [TopP Mari [FP `Jánost látogatta meg]], [TopP Kati pedig [FP `Palit.]]. • Az, hogy mi a hiba Büring érvelésében, amikor a következő példát magyarázza: (14) Q: How many (of the 74) abstracts got accepted? SQ1: Did any abstracts get accepted? A1: (Yes,) SOMECT abstracts DIDF get accepted. SQ2: Did most abstracts get accepted? A2: (Yes,) MOSTCT abstracts DIDF get accepted. (Büring 2003:533) (15) [[(14A1)]]ct = [[(14A2)]]ct = {{Q abstracts got accepted}| Q ∈ Det,t} ≈ Did X abstract get accepted? (14) SQ3: Did all the abstracts get accepted? A3: #(Yes,) ALLCT the abstracts DIDF get accepted. Büring magyarázata: (14A3) azért nem kongruens válasz a (14SQ3)-ra, mert megvá1aszolja a diskurzus főkérdését is egyben. 29

Az információs szerkezet és a jelentés

Recommend Documents