Útmutató a 11–15 éves diákoknak szóló feladatlapokhoz
EnergiaOrszág Tanári kézikönyv
Tartalom
1
Bevezetés
3
Az EnergiaiOrszág pedagógiai koncepciója és
a Nemzeti alaptanterv
Az EnergiaOrszág feldolgozásakor érvényesülő főbb
NAT- követelmények
Hogyan használjam az EnergiaOrszágot?
Az energavállalat című részhez kapcsolódó útmutató
4 5 6 8
Az energiavállalat
8
Áramkereskedés
8
A kibocsátás-felügyelet című részhez kapcsolódó megjegyzések
10
Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásában
10
Az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése
10
Az otthoni energia számbavétele
12
Az áramtermelő című részhez kapcsolódó útmutató
12
Tudósítás Zúgóbércről
12
A kormány című részhez kapcsolódó útmutató
14
A kormány
14
Háromféle szempont
14
A környezetvédelmi szakember című részhez kapcsolódó útmutató
16
Az üvegházhatás
16
Az üvegházhatás következményei
17
Nincs meleged?
17
A háztulajdonod című részhez kapcsolódó megjegyzések
19
A háztulajdonos
19
Az energiatakarékos ház
21
Saját teljesítményem értékelése
22
Hasznos honlapok
26
Bevezetés Az E.ON EnergiaKaland egy új, nagyszabású program, amelynek célja, hogy segítse az energiával kapcsolatos ismeretek oktatását a fiataloknak. Akár most kezdik el, akár most fejezik be az iskolát, a diákok életében fontos téma lesz az energia. Ahhoz a generációhoz tartoznak, akiknek az energiával kapcsolatban kulcsfontosságú döntéseket kell meghozniuk mind egyénileg, mind együttesen, s ezek a döntések nemcsak őket, de a világ többi részét is érinteni fogják. Az E.ON EnergiaKaland program arra törekszik, hogy segítse egy energiaügyekben járatos nemzedék nevelését azzal, hogy információkat ad nekik a szakavatott döntésekhez. A program EnergiaOrszág című része 11–15 éves tanulók számára készült, a Nemzeti alaptantervvel szoros összhangban. A Hogyan használjam az EnergiaOrszágot? c. részben találja meg a további részleteket arról, hogyan illeszthető a program a helyi tantervbe, szakkörök és más, tanórán kívüli nevelési programokba. A program továbbá segít Önnek a tanulók szociális és állampolgári kompetenciái fejlesztésében, valamint hozzájárul a digitális és kommunikációs kompetenciák kialakításához is.
át tud-e állni az ország megújuló energiaforrások használatára. • • • • •
A kibocsátásfelügyelet Az áramtermelő A kormány A környezetvédelmi szakember A háztulajdonos
A fenti anyagrészeket az alábbiakban felsorolt online feladatok és nyomtatott anyagok segítségével lehet bemutatni.
Az EnergiaOrszág két részből áll: a www.energiakaland.hu oldalon található online feladatokból, valamint egy tantermi oktatócsomagból, amely 19 színes tudáskártyát és 6 db, szabadon és szükség szerinti példányban fénymásolható feladatlapot tartalmaz. A tudáskártyák és feladatlapok a fenti weboldalról letölthetők.
Az E.ON EnergiaKaland oktatócsomag a helyi feltételekhez, pedagógiai célokhoz és a tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszthetően készült, azaz nem előíró jellegű program, hanem alternatívákat kínál a leghatékonyabb helyi tanítási-tanulási megoldásokhoz. Az online, az internetes portálon hozzáférhető tananyagot akár a nyomtatott kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan is fel lehet használni. Az EnergiaOrszág programban a tanulók az alábbi döntéshozók szerepében megvizsgálhatják, vajon
Tudáskártyák
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Szén Kőolaj Földgáz Atomenergia Vízenergia Szélenergia Napenergia Biomassza Hidrogén üzemanyagcellák Geotermikus energia Talajhő-energia Hullámenergia Árapály-energia Áramtermelés Az áram elosztása Áram az otthonunkban Az éghajlatváltozás és a környezet Első a biztonság! Teljes biztonságban
Feladatlapok Feladatlapok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az energiavállalat: áramkereskedés A kibocsátásfelügyelet: az otthoni energia számbavétele Az áramtermelő: tudósítás Zúgóbércről A kormány: háromféle szempont A környezetvédelmi szakember: Nincs meleged? A háztulajdonos: az energiatakarékos ház
Az alábbi tanári útmutató bemutatja az online tevékenységek és feladatlapok használatát, valamint arra vonatkozóan is tanácsokat nyújt, hogy mely pontokon lehet szüksége több segítségre a lassabban tanulóknak. A pedagógiai munka tervezésének megkönnyítése érdekében mellékeltük az online feladatok becsült időtartamát, de kérjük, vegye figyelembe, hogy a szükséges időráfordítás nagymértékben függ a tanulók felkészültségétől, egyéni tanulási sajátosságaitól! A saját teljesítmény értékelésére szolgáló értékelőlapok segítségével a tanulók témánként értékelhetik saját fejlődésüket.
Az EnergiaOrszág pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv Az EnergiaOrszág elsősorban a felső tagozatos tanulóknak (11–15 éveseknek) szóló oktatási program, amely teljes mértékben megfelel a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásainak, így az bármelyik hazai közoktatási intézmény helyi tantervébe beilleszthető. Az EnergiaOrszág az felső tagozatosok energiatudatossága elmélyítésében, tudásuk és kompetenciáik fejlesztésében hatékony szerepet tölthet be azáltal, hogy a tanulók személyes tapasztalataira építve szerteágazó technikai-környezeti-természettudományi és gazdasági ismereteket és fejlesztő feladatokat kínál az energiafajták, a megújuló és a nem megújuló (fosszilis) energiafajták felhasználásának környezetre gyakorolt hatása, az energiatakarékosság jelentősége, és az energiafogyasztással kapcsolatos biztonság terén. Az EnergiaOrszág program feladatai és tanulói tevékenységei szimulációs döntési helyzeteket és szerepjátékokat is tartalmaznak, amelyek az energiafajták közötti választásról, az energiatermelésről és fogyasztásról szóló döntések technikai, társadalmi-gazdasági és ökológiai összefüggéseit mutatják be. E döntési játékok a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát segítik, és a NAT aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés kiemelt fejlesztési feladatát valósítják meg. Az oktatócsomag bevezet a számítógép segítségével folyó tanulás módszereibe is. Online interaktív tevékenységből (játékok és feladatok) és ezekkel együtt vagy ezektől akár függetlenül is használható nyomtatott tanulói feladatlapok, tudáskártyák gyűjteményéből áll. Az EnergiaOrszág tanulói tevékenységei és differenciálható feladatai hozzájárulnak a diákok anyanyelvi (szövegértési, olvasási),
természettudományos, digitális, tanulási, szociális és állampolgári kulcskompetenciájának fejlődéséhez. Az EnergiaOrszág programcsomag feldolgozása elősegíti a Nat kiemelt fejlesztési feladatai közül az aktív állampolgárságra és demokráciára, a gazdasági, a környezettudatosságra irányuló és a testi-lelki egészséget szolgáló nevelési célok helyi megvalósulását.
Az EnergiaOrszág feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT– követelmények:
Beszélgetés és vita a társadalmi, gazdasági és környezeti témákról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Csoportmunka, páros és A programcsomag a hatékony (egyebek között egyéni munka. A kooperációs készség és a kooperatív, a projekt rendszerű és a számítógéppel a konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. támogatott) tanulásszervezési módszerek A programcsomag biztosítja a tanulók számára, alkalmazását igényli, ezáltal erőteljesen fejleszti hogy további ismereteket szerezzenek az ország, a diákok egyéni tanulási szokásainak erősödését, a környék, a lakóhely gazdálkodási kérdéseiről, hozzájárul a differenciált képességfejlesztéshez, a környezeti és természeti értékeiről, az azokat a tanulási esélyegyenlőség biztosításához. fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett Az EnergiaOrszág tanulási helyzetei alkalmasak erőfeszítésekről a technika körültekintő a szimulált döntési játékokon alapuló tapasztalás és alkalmazásával. Összefüggő jelenségek, folyamatok kombináció, a következtetés és a problémavizsgálata a természettudományi tudás alkalmazámegoldás fejlesztésére, különös tekintettel sa szempontjából (a modern tudományos-műszaki az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és eredmények technikai alkalmazásának konkretizálás erősítésére, mindennapokban folyamatai). Az elektromosság alkalmazásával történő felhasználására. összefüggő technikai jelenségek és társadalmi folyamatok összekötése a fizikai ismeretekkel. Az EnergiaOrszág oktatóprogram épít a tanulók A természeti és technológiai folyamatok elemzése önértékelésére, hatékony értékelési módszerei az energia átalakulásának fogalmával, szemben révén formálja a diákok énképét, önismeretét, a keletkezés és eltűnés fogalmaira épülő tanulási motivációit. magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák Az EnergiaOrszág oktatóprogram tanulási megoldásában. Az ember által megvalósított követelményei a Nat műveltségterületei közül energiaátalakítási folyamatok környezeti kiemelten az Ember a természetben, a Földünk és hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási környezetünk, Ember és társadalom, módok megismerése. Önálló álláspont formálása a az Informatika és az Életvitel és gyakorlati ismeretek felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai 6–8 évfolyamokon elvárható tanulási tartalmakat kérdésekkel kapcsolatban. Törekvés a fenntartható képviselik. fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Az energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben és az iskolai lét során. A kritikai és a kreatív gondolkodás képességének fejlesztése a gondolkodási technikák megismerésével (pl. természet-, gazdaság- és társadalom-földrajzi elemek közötti összefüggésekben).
Földrajzi-környezeti tartalmú információk feldolgoztatása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában lényegkiemelés szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; - következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A számítógéppel támogatott együttműködő tanulás elősegítése földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használatával. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Annak beláttatása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt energiahordozókból bolygónk készletei végesek. A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismertetése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismertetése. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. A (az energia-) termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismertetése a környezetben, hazai és regionális példákon. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése. Annak tudatosítása, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetése. Annak megértetése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk (pl. esetelemzéssel, helyzetgyakorlattal). Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban. Az EnergiaOrszág oktatócsomag feldolgozható a felső tagozatos földrajz, fizika, osztályfőnöki és technika tanítási órákon, szakköri keretben, az erdei iskolai program keretében, és feladatai ajánlhatók a nem szakrendszerű oktatás időkeretében, az ötödik–hatodik osztályokban.
Hogyan használjam az EnergiaOrszágot? Az E.ON EnergiaKaland EnergiaOrszág című modulja a körülményektől (pl. az osztály létszámától és képességeitől, számítógépes hozzáféréstől) függően más és más módon használható. Az alábbi táblázatból kiderül, hogyan egészítik ki egymást az egyes online feladatok és a feladatlapok. Az egyes fejezetek egymástól függetlenül is használhatók, ám több anyag alkalmazása esetén ezt a sorrendet javasoljuk. A honlap felépítése és a feladatlapok számozása szintén ezt a sorrendet követi. Rendelkezésére áll a téma szerinti keresés funkció is, amelynek segítségével könnyen megtalálhatja az adott témához kapcsolódó feladatokat.
EnergiaOrszág témakörök Fejezetek
Az energiavállalat
A kibocsátásfelügyelet
Online feladatok és feladatlapok Az áramtermelő
fizika és földrajz, Ember a természetben, Földünk és környezetünk
A vezérlőpult
fizika
1. Energiakereskedelem
Ember a természetben, fizika
Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban
Ember a természetben, fizika
Az ország szén-dioxidkibocsátásának csökkentése
Földünk és környezetünk, földrajz
2. Az otthoni energia számbavétele
Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz
Az áramtermelő
Földünk és környezetünk, földrajz
3. Tudósítás Zúgóbércről
Földünk és környezetünk, földrajz
A kormány
Földünk és környezetünk, földrajz
4. Háromféle szempont
Földünk és környezetünk, földrajz
Az üvegházhatás
Ember a természetben, fizika
Az üvegházhatás következményei
Földünk és környezetünk, földrajz
5. Nincs meleged?
Földünk és környezetünk, földrajz
A háztulajdonos
Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz
6. Az energiatakarékos ház
Ember a természetben, fizika és Földünk és környezetünk, földrajz
Az áramtermelő
A kormány
A környezetvédelmi szakember
Középponti műveltségterület tantárgy
A háztulajdonos
Az energiavállalat című részhez kapcsolódó útmutató Az energiavállalat
Áramkereskedés
Áramtermelés
Ember a természetben Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra
Célok: • a különféle erőműtípusok működésének bemutatása • az energiaátalakítás ismétlése
Cél: • az áramkereskedelem és az országos hálózat részletes bemutatása
Értékelés: • egyéni értékelőlappal
Értékelés: • a feladat során nyújtott teljesítmény alapján, illetve a feladat után a tanár irányított kérdéseivel
Munkaforma: Kiscsoportos – a tanulók az internet segítségével ismerhetik meg az áramtermelés és az energiaátalakítás különböző módjait. Bizonyos időtartamot vagy meghatározott számú átalakítást követően a tanulók bemutathatják az osztálynak, amit tanultak. Az egész osztály együtt – ha interaktív táblát használ, az osztály minden tagja javasolhat megoldásokat az energiaátalakításokra. Ez jó módszer egy tanórai vita elindításához. Megkérdezheti például, hogy: • Mit csinálnak a berendezés bizonyos részei? • Milyen módon szoktuk pazarolni az energiát? Hogyan takarítjuk meg? • Miért szerepel a Nap a legtöbb energiaátalakítási lánc kezdetén?
Szükséges felszerelés:
A feladat rendetlenséggel és kosszal járhat, ezért azt lehetőleg szabadtéren, a megfelelő magatartás - kultúrát tanúsító tanulókkal végezze! Munkaforma: • Az egész osztály együtt – az alábbi megjegyzéseket az 1. feladatlap: Áramkereskedés utasításaival együtt olvassa el! • Helyezze a víztartályt az asztalra, és töltse meg vízzel! Győződjön meg arról, hogy az kellően stabil és biztonságos! • Helyezze mind a négy gumicső végét a tartályba úgy, hogy egy-két centiméter híján leérjenek az aljáig! Szigetelőszalaggal rögzítse a csövek másik végét a tartályhoz és az asztalhoz az ábrán látható módon! • Amikor készen áll, szivattyúzza ki a vizet a csöveken keresztül! A víz a négy erőmű áramtermelését jelképezi. • A feladat ezt követően a feladatlap utasításai szerint folytatódik.
Gumicső
Szigetelőszalag
A feladat megvalósítása némi előkészületet igényel. Szükséges anyagok: • egy legalább 20 literes műanyag vizeskanna, tele vízzel. A tisztított ivóvíz-adagolók tartálya tökéletesen megfelel a célra • négy, egyenként 1,5 méteres gumicső (lehetőség szerint különböző átmérővel) • szigetelőszalag • négy nagy műanyag mérőedény, milliméteres beosztással • legalább 16, különböző méretű műanyag mérőedény, milliméteres beosztással • két nagy kancsó • egy kisebb asztal • egy síp • egy vödör • egy stopperóra
Víztartály
Asztal
lehetőségét. Ha a tanulóknak több vízre van szükségük, Öntől kell azt beszerezniük, még mielőtt az „energiaszolgáltatók” beleöntenék az összegyűjtött vizet a kancsókba. Ha túl sok vízzel rendelkeznek, a felesleget Önnek kell átadniuk. Ez jelképezi a többletáramot, ami exportálható. Az elején lassan haladjon, amíg minden tanuló megérti, hogy mi a feladata! Ezt követően felgyorsíthatja a menetet, ám hangsúlyozza, hogy a feladat lényege a folyamat pontos megértése! Ez nem versenyfutás! Biztonsági okokból kérje meg a tanulókat, hogy ne futkározzanak! A feladat elvégzése előtt vegye számba a lehetséges kockázatokat! A feladat megfelelő kontextusba helyezéséhez, a részletek megértéséhez előzetesen tájékoztassa tanulóit az energiakereskedelem alapjairól!
A termelési előrejelzések és az igények bejelentését követően az országos áramhálózatnak kell eldöntenie, hogy szüksége lesz-e a vödörben tárolt tartalék vízre. Ön képviseli az áramexport, illetve import
A kibocsátásfelügyelet című részhez kapcsolódó megjegyzések Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban
Az ország szén-dioxid- kibocsátásának csökkentése
Ember a természetben
Földünk és környezetünk
Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra
Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra
Célok: • annak bemutatása, hogy milyen következményekkel jár, ha továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használunk • a szén elégetésekor lezajló kémiai folyamatok átismétlése • a szén-dioxid környezetre gyakorolt hatásának áttekintése
Célok: • a szén-dioxid-kibocsátás néhány, lakosságra gyakorolt hatásának bemutatása • a tanulók ösztönzése a lehetséges megoldások keresésére
Értékelés: • egyéni értékelőlappal
Munkaforma: Az egész osztály együtt – használja az interaktív táblát, hogy az egész osztály részt vehessen!
Értékelés: • egyéni értékelőlappal
Munkaforma: Egyéni – ha elegendő számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan is elvégezhetik a gyakorlatot. Kiscsoportos – adjon tanulóinak 10 percet, hogy többször, akár háromszor is átolvassák a feladatot! Ezt követően az egész osztály együtt tehet megoldási javaslatot. Az egész osztály együtt – az interaktív táblát használva kérje meg az osztályt, hogy tegyenek javaslatokat az energia megtakarítására! A műveleteket online is el lehet végezni, esetleg úgy, hogy kijelölnek egy tanulót a tábla kezelésére.
10
Kezdjék a foglalkozást azzal, hogy megnézik a kibocsátásfelügyelet bevezető részét! Kérje meg a tanulókat, hogy határozzák meg, mi a szén-dioxid! A szén-dioxid az a gáz, amit légzés közben kilégzünk, ám a szén-dioxid-kibocsátás nem közvetlenül a népességnövekedés miatt emelkedik – a probléma forrása az ember gazdasági tevékenysége, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A bevezetést követő vetítés során kérdezze meg a csoportot, szerintük miért nem a népesség növekedése a közvetlen kiváltó ok! A válasz: az élőlények többsége szén-dioxidot lélegez ki, és ahogy nő az emberi népesség, úgy csökken a többi élőlény száma. Kérdezze meg az osztályt, vajon miért jelentősek és milyen hatással járhatnak a hőmérsékletben bekövetkező legapróbb változások!
Az osztály közösen állítson össze egy listát azokról a Ha ezzel végeztek, tegye fel az alábbi kérdéseket! Magyarországon megtalálható növényekről, amelyek (A felsőbb évfolyamos vagy jobb képességű tanuérzékenyek a hidegebb vagy melegebb időjárásra! lóknak a feladat elvégzése közben is felteheti a kérdéseket.) Egyes növények, például a kukorica vagy a paradicsom, jobban megteremnek melegebb éghajlaton. • Mi a helyzet a hajózási útvonalakkal? Gondot Másoknak azonban, köztük a burgonyának, a búzá okoznak-e ebből a szempontból a szélerőművek? nak és az árpának, többet árthatnak az élősködők és (Elvileg nem, főleg ha viszonylag sekély vízre a betegségek, amelyek túl fogják élni a melegebb, telepítik őket.) csapadékosabb teleket. • Mi a helyzet a radarral és az alacsonyan szálló (pl. sport-) repülőgépekkel? (A szélturbinákat Ami az árvizeket illeti, ennek egyik kiváltó oka a csak olyan helyre építik, ahol ez nem okoz gondot.) melegedés miatt gyakrabban elforduló hatalmas • Mi a helyzet a beruházási-telepítési költségekkel? esőzések. Kérdezze meg a tanulókat, tudnak-e másik okot! Hol drágább szélerőművet építeni, hegytetőn vagy a tengeren? (Ezt kutatási projektként is Ossza ki a 6. tudáskártya: Szélenergia lapot vagy feladhatja.) használja az interneten megtalálható Energiaforrás • És mi a helyzet a bolygó jövőjével? Szabad-e az anyagot! Fusson végig a kártya tartalmán, majd írja embereknek elvetni a zöld technológiákat csupán föl a táblára, milyen helyszínek a legalkalmasabbak azért, mert nem tetszik nekik azok külső szélerőmű építésére! megjelenése? (Korábban elfogadtuk például a villanyoszlopok megjelenését. A szélturbinák A fő szempontok a következők: esetében tényleg annyira más lenne a helyzet?) • uralkodó széljárás – Magyarország esetében • Van-e kötelezettsége a társadalomnak a jövő északnyugati nemzedékek iránt? • vízparti fekvés – a legtöbb ilyen helyen a szél a víz felől fúj • tengerszint feletti magasság – az épületek és más akadályok (hegyek, fák) gyengíthetik a szél erősségét. A szélerősség háromféle környezetben mindig nagy: sík területeken, hegycsúcsokon és a tengeren. Kérje meg a tanulókat, hogy mondjanak olyan helyet, ahova biztosan NEM építenének szélerőművet, például völgybe, beépített területre vagy szélvédett hegyoldalra! Ezt követően kezdjék el a feladatot! A tanulók kis csoportokban dolgoznak, és szükségük lesz számítógépekre is. El kell dönteniük, mely helyszínek lennének alkalmasak egy legalább nyolc turbinából álló szélerőműpark megépítésére. Irányítsa őket az internetes feladathoz, ami segíthet nekik a lehetséges helyszínek rangsorolásában! Ha elkészültek, minden csoport mutassa be a saját javaslatát az osztálynak.
11
Az otthoni energia számbavétele Ember a természetben és Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, illetve kiadható házi feladatnak is. Célok: • különféle energiaforrások megvizsgálása, előnyeikkel és hátrányaikkal együtt • a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és a különféle energiaforrásokkal összefüggő feladatok összekapcsolása Értékelés: • írásbeli munka osztályzata Munkaforma: Egyéni – adja fel az egyik vagy mindkét elszámolási feladatot a tanulóknak! A projektet könnyen tanulói életkorához vagy képességeihez szabhatja, ha módosítja az elvárt információ mennyiségét vagy mélységét. Amennyiben az idő engedi, a tanulók bemutathatják eredményeiket a csoport többi tagjának is.
Az áramtermelő című részhez kapcsolódó útmutató Az áramtermelő
Tudósítás Zúgóbércről Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: ideális esetben két tanóra, illetve a kettő között egy kutatást igénylő házi feladat. Célok: • a globális felmelegedéssel kapcsolatos tények felkutatása • a diákok megtanítása arra, hogyan mutassanak be egyszerű módon összetett ismereteket Értékelés: • a helyi médiának készült tudósítás, amit Ön értékel • egyéni értékelőlappal Munkaforma: Kiscsoportos – a tanulók helyi újságírók szerepét eljátszva tudósítanak egy tervezett szélerőműpark kapcsán megrendezett lakossági fórumról vagy gyűlésről. Ehhez számítógépre is szükségük lesz. Az online anyagok közül többet is tekintetbe vehetnek: • a szélenergiával kapcsolatos tudnivalók (ezek megtalálhatók a 6. tudáskártyán is) • a vitában részt vevő helyi véleményformálók gondolatai • az utca emberének hangja – a Zúgóbérc főutcáján járó-kelő helybéliek véleménye • zúgóbérc térképe a tervezett erőmű helyszínével • tények és adatok Zúgóbércről • a szélerőművet megépíteni készülő vállalat, a SzélErő Zrt. közleménye • ajánlott külső linkek Magyarázza el a tanulóknak, hogy tudósítást kell készíteniük a helyi média számára! A csoport minden tagja különböző érdekek szemszögéből
12
vizsgálja meg a történetet, majd eredményeiket közös prezentációban foglalják össze! Ez lehet írott beszámoló, néhány perces televíziós anyag vagy rádióriport. Hangsúlyozza, hogy a tudósításnak valódi híradás benyomását kell keltenie! Kérdezze meg az osztálytól, hogy mik a főbb elemei egy valódi híradásnak! Ezután kioszthatja a 3. Tudósítás Zúgóbércről, illetve a 6. tudáskártya: Szélenergia anyagokat. A tanulók ezekhez fordulhatnak útmutatásért.
13
A kormány című részhez kapcsolódó útmutató A kormány Földünk és környezetünk
Háromféle szempont Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy vagy két tanóra és egy házi feladat Célok: • a Kiotói Egyezmény bemutatása • szemléltetni, mennyire eltérő a fejlett és a fejlődő országok érdeke, véleménye és politikai nézőpontja az éghajlatváltozással kapcsolatban • segíteni a diákoknak az érvelés fölépítésében és az azt alátámasztó tények használatában Értékelés: • rövid írásbeli feladat alapján, amit Ön értékel • egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni vagy kis csoportos – ha elegendő számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportban is elvégezhetik a feladatot. Vagy pedig használhatja a 4. Háromféle szempont kártyát. Az egész osztály együtt – interaktív táblát is használhat a feladathoz. Olvassa fel a bevezetést a weboldalról vagy a feladatlapról! Ellenőrizze, hogy a tanulók értik-e az olyan szavakat és kifejezéseket, mint a fosszilis tüzelőanyag vagy az éghajlatváltozás! A feladat ezt követően egy szétnyitott újság képével folytatódik. Az egyes részek kattintással kinagyíthatók.
14
• • • • •
A népesség növekedését ábrázolja oszlopgrafikonon! Kérdezze meg az osztályt, tudják-e, körülbelül hányan élnek Magyarországon! (10 millióan) Mit gondolnak, hol növekszik leginkább a világ népessége? (Közép- és Dél-Amerikában, illetve Ázsiában – nem pedig Afrikában) Mutassa meg nekik New Orleans fényképét, és kérdezze meg, szerintük a 2005-ös árvíz bizonyítja-e, hogy máris megkezdődött az éghajlatváltozás! A válasz: nem bizonyítja, mivel éghajlatváltozás nélkül is számítanunk kell időnként szélsőséges időjárási jelenségekre. A szélsőséges időjárás azonban az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá válhat. A Kiotói Egyezmény korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást. Az anyag egy másik fejezete részletesebben is foglalkozik a témával, de az „Autók” adatlappal itt is bemutathatja, hogy a különböző gépjárművek eltérő mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. Hallottak tanulói az olyan hibrid meghajtású autókról, mint a Prius, amely alacsony sebességnél villanymotort használ, így a benzinmotor csak 30 km/óra feletti sebességnél kapcsol be?
Némi időbe telik majd, míg a tanulók feldolgozzák az oldalon lévő ismereteket. Ha befejezték, a következő feladat az óra keretében (ha az idő engedi) vagy házi feladatként is elvégezhető. A világ három vezető politikusa beszél arról, mit jelentenek számukra a globális felmelegedés okozta gondok, illetve a javasolt megoldások. A tanulók az anyag elolvasása után válaszoljanak az alábbi kérdésekre (ezek a feladatlapon is megtalálhatók)! • •
Milyen tények támasztják alá ezeket a nézeteket? Egyetértesz ezekkel a véleményekkel? Válassz ki egyet, és magyarázd meg, miért értesz vagy nem értesz vele egyet!
• Írj rövid összefoglalót a három vélemény egyikéről! Készíts listát a fontosabb pontokról, és rendezd őket sorba! Kezdd a legfontosabbal! Hagyjon 30 percet a feladatra, majd közösen beszéljék meg, mennyire helytálló a három nézőpont! Ha házi feladatnak adta fel, megvitathatják a következő órán. A bizonyítékok kérdése összetett; a tudósok sem mindig értenek egyet az éghajlatváltozással kapcsolatos „tényekben”. Biztassa arra tanulóit, hogy próbálják meg szétválasztani a tényeket és a véleményeket! Ezt követően közösen írják össze a táblánál a lehetséges megoldásokat! Hangsúlyozza, hogy ez valódi probléma, aminek megoldásán jelenleg is dolgoznak a világ vezetői!
15
A környezetvédelmi szakember című részhez kapcsolódó útmutató Az üvegházhatás Ember a természetben Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Célok: • annak bemutatása, hogy milyen következményekkel jár, ha továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használunk • a szén elégetésekor lezajló kémiai folyamatok átismétlése • a szén-dioxid környezetre gyakorolt hatásának megvizsgálása Értékelés: • egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is végezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – interaktív táblát is használhat a feladathoz. A CO2 -megjelenítő és az Európa partvonala két rövid, szemléltető feladat, amelyek jól használhatók az egész osztállyal közösen, interaktív táblán. A megjelenítő kitűnően láthatóvá teszi, hogyan emelkedik a szén-dioxid szintje a különböző időtartamok alatt. A partvonalas feladat azt mutatja be, milyen hatással lesz a tengerszint megemelkedése Európára.
16
Az üvegházhatás következményei Földünk és környezetünk
Nincs meleged? Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: Egy teljes tanóra, plusz házi feladat Cél: • bemutatni, milyen hatással van a globális felmelegedés a tengerszintre és az áradásokra Nagy-Britanniában és Bangladesben Értékelés: • feladatlappal • egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni – a tanulók kitölthetik az ged? feladatlapot.
5. Nincs mele-
Az egész osztály együtt – Amennyiben rendelkezésére áll, interaktív táblát is használhat. Kezdésként tegyen fel kérdéseket az osztálynak árvizekről és áradásokról! • Hallottak már a következő árvizekről: a bibliai özönvíz, a 2004-es cunami, a szintén 2004-es boscastle-i áradás? • Előfordul áradás az iskola környékén? • Mi okozza az árvizet? A sok csapadék? Az elégtelen vízelvezetés? A tetőző dagály?
Ezt követően elkezdheti a diavetítést. Kérdezze meg tanulóit, hallottak-e az 1953-as nagy, angliai keleti parti árvízről! Olvassa fel az erre vonatkozó szöveget! A szélsőséges időjárási körülmények közepette alacsony légnyomású terület alakult ki Skandinávia felett, ami viharos északi szelet eredményezett az Északi-tengeren. Ez a szél délre, az Anglia és Franciaország közötti keskeny szoros irányába, míg a tetőző szökőár épp az ellenkező irányba tolta a vizet. MEGJEGYZÉS: „szökőár” alatt ez esetben az újholdkor és holdtöltekor bekövetkező, különösen nagy dagály értendő. Az 1953-as katasztrófa hatására az angol kormány számos partvédművel erősítette meg a keleti partot, később pedig London védelmére a Temze-gát is megépült. Azonban a tengerszint emelkedése miatt elképzelhető, hogy a közeljövőben korszerűsíteni kell a teljes védelmi rendszert. 1953-ban a következő területeket sújtotta leginkább az árvíz: Canvey Island, Thurrock, Southend, Faversham, Sheerness, valamint a norfolki part- és lápvidék. Mutassa meg a tanulóknak ezek földrajzi fekvését a térképen! Ezt követően kérjen tőlük javaslatokat másik megoldásra a Temze-gát helyett! Írja fel ezeket a táblára!
Ha belefér az időbe, vázoljon fel egy táblázatot az interaktív táblára, például: Árvizek okai Árvíz
Oka
Boscastle
nyári zivatar
ázsiai cunami
tenger alatti földrengés
17
MEGJEGYZÉS: • Egyes fából készült hullámtörő gátakat a partvonalra merőlegesen helyeznek el, hogy akadályozzák a hordalék mozgását (és ezzel a tengerpart erózióját). • A hullámok erejét néhol betontömbök vagy kővel megrakott acéldrót szerkezetek (gabionok) törik meg és nyelik el. • Amikor a tenger elmossa a partot, gyakran falak vagy gátak alapozását is eróziónak teszi ki. • A nagyobb viharok még az olyan természetes védelmi megoldásokat is eróziónak teszik ki, mint a homokdűnék vagy a hullámtéri erdősávok. Hollandia a fenti módszerek elegyét alkalmazza, az adott helyszín földrajzi adottságaitól függően. • A magas tengeri védőfalak (töltések) csupán a védelem első vonalát alkotják. A legfontosabb lecke az, hogy a természetes áramlatokat gátló mérnöki építmények (védőfalak/gátak) roppant költségesek (méterenként legalább 1 millió forintba kerülnek), ráadásul gyakran nem is hatékonyak. Előfordul ugyanis, hogy olyan szögben verik vissza a hullámokat, hogy azok elmossák a partot. Helyesen alkalmazva azonban beválhatnak: Hollandia hatásos tengeri árvédelemmel rendelkezik, a gátakat és védőfalakat évszázadok óta építik és karbantartják. Most ossza ki a következő feladatlapot: 5. Nincs meleged? Az első rész (Shrewsbury, 2000) a szárazföldi árvízvédelemmel foglalkozik. A shrewsburyi vár homokkőre épült, a dombot a Severn-folyó egyik kanyarulata öleli körül. Ám ahogy a város fejlődött, egyre közelebb építkeztek a folyóparthoz. Ezeket az ingatlanokat elöntés fenyegeti, amikor a folyó vízszintje magas. Kérjen megoldási javaslatokat a tanulóktól! A szóban forgó esetben az alábbi elképzelések merültek fel lehetséges megoldásként, a jelzett eredménnyel. • Víztározók – már két jelentős víztározó is található a folyó felső szakaszán, Shrewsbury előtt:
18
• •
a Vrynwy és a Clwedog. Nagyobb esőzések idején azonban mindkét tározó igen hamar megtelik. Csatorna – ezt a megoldást egy környékbeli lakos javasolta 2000-ben. Nem praktikus megoldás. Nagyon költséges lenne a megépítése, ráadásul komolyabb esőzések idején a csatornában lévő víz is kiáradhatna. Kártérítés – bár nem előzi meg a bajt, ritkán lakott területeken nem elvetendő gondolat – fel kell szólítani az embereket, hogy költözzenek el az árterületről, és az ehhez szükséges pénzforrásokat is biztosítani kell.
A következő lépés a brit és a bangladesi tapasztalatok összevetése. Kísérje magyarázattal a diavetítést, és térjen rá a feladatlap második részére! A kérdés a következő: hogyan védenék meg a tanulók Bangladest? • tengeri védőfalak és gátak • parti és hullámtéri erdősávok • irányított visszavonulás • tervezés A kérdés megválaszolásához a tanulók felhasználhatják a Temze-gát feladat során felmerült megoldásokat. MEGJEGYZÉS: a mangrovefa ugyan megelőzi a hullámzás hatására bekövetkező eróziót és áradást, ugyanakkor fontos tűzifaforrás is, ezért a sűrűn lakott területeken nagyon ritkán fordul elő. Banglades esetében az a szomorú helyzet, hogy ha az éghajlat az előrejelzéseknek megfelelően továbbra is változik, az ország nagy része lakhatatlanná válhat.
A háztulajdonos című részhez kapcsolódó megjegyzések A háztulajdonos Ember a természetben Szükséges időráfordítás: a teljes feladat elvégzése egy tanórát vesz igénybe Értékelés: • Egyéni értékelőlappal Munkaforma: Egyéni, páros vagy kiscsoportos – a tanulók a rendelkezésre álló számítógépek számától függően önállóan, párokban vagy kisebb csoportokban is elvégezhetik a feladatokat. Az egész osztály együtt – a feladathoz interaktív táblát is használhat. A tevékenység egy képzeletbeli házban játszódik, ahol minden szoba más-más feladatot rejt. A tanulók szobáról szobára járva oldhatják meg az energiával kapcsolatos feladványokat, miközben számlájuk az Energiabankban egyre gyarapodik. A háztulajdonos című feladat az alábbi részfeladatokból áll:
Mi az energia? Cél: • bemutatni az energiát és annak különböző formáit Ez a rövid feladat ideális bevezető egy energiával foglalkozó óra elejére. A tanulók az energia különböző meghatározásainak vizsgálata után eldönthetik, melyik a helyes. Ez történhet egyszerű kézfelemeléssel, vagy az osztályteremben található tárgyak különböző válaszokhoz rendelésével (pl. az ajtó az egyes válasz, az ablak a kettes stb.) – ekkor a tanulók a válaszuknak megfelelő helyre állnak.
Az ezt követő rövid feladatban a tanulók megnevezik a tárgyakat a ház előszobájából, és azt is meg kell mondaniuk, milyen energiával rendelkeznek azok az adott pillanatban. Ezt akár az előző feladathoz hasonló kézfelemeléses szavazással is lebonyolíthatjuk.
Energiaátalakítás Cél: • az energiaátalakítások bemutatása Ez a feladat a konyhában játszódik. A tanulók az interaktív táblán kísérhetik figyelemmel a folyamatot, majd eldönthetik, milyen fajta energiaátalakításról van szó és kiválasztják a megfelelő utat az energiahálón. A követendő útvonalat az osztály közösen is megszavazhatja. Az esetleges téves döntések azután a vita kiindulópontjául szolgálhatnak.
Energiaátvitel Cél: • a vezetés, áramlás és sugárzás bemutatása A feladat a vezetés, az áramlás és a sugárzás egyszerű animációs meghatározásaival kezdődik. A definíciók hiányosak, így a tanulók feladata a megfelelő szavakat a kihagyott helyekre húzni a képernyőn. Ez át is vezet a szigeteletlen forró vizes tartály problémájához. A feladat: minél tovább melegen tartani a tartályt kiválasztva egyet a megadott szigetelőanyagok közül. Az osztály közösen is szavazhat a felhasználandó szigetelőanyagról.
19
Honnan származik az általam felhasznált energia? Célok: • annak szemléltetése, hogy a felhasznált energia fajtája számos tényezőtől függ • az áramelosztás ábrázolása • a különböző áramárképzési módszerek bemutatása A feladat egy kirakós játékkal kezdődik, amely az országban jelenleg használt különféle energiaforrásokat ábrázolja. A kész kirakós alapján vitassa meg az osztállyal, miért lehet egyes energiafajtákat használni Magyarországon, míg másokat nem! A kirakóst az országos hálózatba tett „kirándulás” követi. A túra leginkább felsőbb évfolyamos vagy jobb képességű, 13–15 éves tanulóknak ajánlott, mivel van benne némi átfedés a felsőbb osztályok tananyagával. Alsósokkal is nekivághat a virtuális túrának, ám ebben az esetben igazítsa a magyarázatokat a megfelelő életkor fejlettségi szintjéhez! A feladat utolsó része a különböző tarifákkal foglalkozik, a tanulóknak itt háromféle árképzési szerkezetből kell kiválasztania a legideálisabbat. A legmegfelelőbb kiválasztása alapvető számtani műveletek elvégzését igényli. Amennyiben a feladatnak ezt a részét is megcsináltatja velük, nyomtassa ki a különböző tarifákat, hogy kéznél legyenek, amikor a tanulók elvégzik a szükséges számításokat.
A kevesebb néha több Cél: • a különböző energiatakarékossági módszerek bemutatása
20
A feladatot az osztály szavazással oldhatja meg. Így a tanulók irányíthatják a ház bejárását a gócokat keresve, és minden gócnál szavazhatnak arról, mi a helyes eljárás. A meghozott döntések aztán kiindulópontul szolgálhatnak a vitához arról, hogy miként takarékoskodhatunk az energiával, és hogy mik a következményei, ha döntően a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodunk.
Az energiatakarékos ház Ember a természetben és Földünk és környezetünk Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, plusz házi feladat Cél: • több témakör, köztük az áramtermelés, az energiaátvitel és az energiaátalakítás összekapcsolása Értékelés: • az energiatakarékos ház tervrajza alapján Munkaforma: Kiscsoportos – A tanulók építészcsapatot alkotva energiatakarékos házat terveznek. Utánajárnak az áramtermelés különböző módjainak, hogy megtalálják a megfelelőt ahhoz, hogy a ház energiagazdálkodást illetően önellátó legyen. Tisztában kell lenniük azzal, hogyan jut el a hő egyik helyről a másikra, és mit lehet tenni a nemkívánatos hőveszteség mérsékléséért. A különböző energiaforrások mérlegelésekor figyelembe kell venniük az éghajlatot, illetve azt is, hogy az adott energiafajta előállítható-e ott, ahol a ház található. Azt is fel kell ismerniük, hogy az energia egy része minden átalakításkor elvész. Az átfogó cél pedig az, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, miért fontos, hogy az emberek megvizsgálják energiafelhasználásuk hatékonyságát és az általuk használt energiaforrásokat. Javasolhatja nekik, hogy mérlegeljék a tetőszigetelést, az üreges falakat, a hőszigetelő nyílászárókat, valamint az alternatív vízmelegítőket. Ez azután olyan ökológiai megfontolásokat vethet fel, mint például a környezetszennyezés vagy az éghajlatváltozás.
21
Értékelés Az internetes feladatok elvégzése közben kapott visszajelzés lehetővé teszi, hogy a tanulók folyamatosan értékelhessék saját teljesítményüket. Ha az osztály tanórák keretében, interaktív tábla használatával végzi el a feladatokat, a tanár értékelheti a tanulók teljesítményét. A tanulók az alábbi űrlapok kitöltésével maguk is értékelhetik saját munkájukat.
Saját teljesítményem értékelése Az internetes feladatok elvégzése közben kapott visszajelzés lehetővé teszi, hogy a diákok folyamatosan értékelhessék saját teljesítményüket. Ha tanórák keretében, interaktív tábla alkalmazásával végeztetjük el a feladatokat, mi magunk is értékelhetjük a diákok teljesítményét. A diákok saját munkájukat az alábbi űrlapok segítségével értékelhetik. Az energiavállalat Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. A feladat megoldásakor felhasználtam a tudásom arról, hogyan alakítható át az energia egyik formája egy másikká. Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba.
A kibocsátásfelügyelet
Szerepünk a szén-dioxid-kibocsátásban Igen
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Használtam a megfigyelőképességemet. Használtam az energiahatékonyságról szerzett ismereteimet.
22
Részben
Nem
Megjegyzések
A kibocsátásfelügyelet
Az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Számításba vettem a helyi jellegzetességeket. Megértettem, hogy milyen helyekre nem lehet szélerőművet építeni.
Az áramtermelő
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Meg tudom különböztetni a tényeket a véleményektől. Figyeltem arra, hogy a jelentésünk mindkét oldal álláspontját tartalmazza. Figyeltem arra, hogy a jelentés kitérjen a globális felmelegedés fizikai és földrajzi vonatkozásaira is. Elmagyaráztuk a szélerőmű-technológia működését, annak előnyeivel és hátrányaival együtt.
A kormány
Megértettem, mi a különbség a fejlett és fejlődő gazdaságok között. Megértettem, mitől hatásosak az érvek és ellenérvek. Döntéseimet tényekre alapoztam.
23
A környezetvédelmi szakember
Az üvegházhatás Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. A helyes válaszok kiválasztásához felhasználtam az üvegházhatásról és a fizikai folyamatokról szerzett tudásomat.
A környezetvédelmi szakember
Az üvegházhatás következményei Igen
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Megértettem, hogyan különböznek az üvegházhatás okozta gondok Nagy-Britanniában és Bangladesben. Megértettem, hogy milyen problémákat okoz a bangladesi folyók és a tengerpart földrajzi elhelyezkedése.
24
Részben
Nem
Megjegyzések
A háztulajdonos Igen
Részben
Nem
Megjegyzések
Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal. Tudom, hogy mi az energia. Felhasználtam az energia átalakításáról szerzett tudásomat. Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba. Felhasználtam a hőátvitelről szerzett ismereteimet. Tudom, hogy a hőt vezetés, áramlás és sugárzás révén lehet átadni. Tudom, hogy a szigetelők lelassítják a hőátadást. Felhasználtam az energiaforrásokról szerzett tudásomat. Tudom, mi alapján számlázzák ki nekünk az általunk felhasznált energiát.
25
Hasznos honlapok Energiaklub (www.energiaklub.hu) Az Energiaklub egy olyan nonprofit zöldszervezet, amely elsősorban az energia ügyeivel foglalkozik. Az Energia Klub munkatársai azon dolgoznak, hogy az energiát érintő szakmai kérdésekben a mindenkori hatalom s a nagy energiacégek működését civil kontroll alatt tartsák.
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (www.gkm.gov.hu) A magyar kormány energiapolitikája, energiával kapcsolatos kormányzati programok ezen a honlapon ismerhetők meg.
Zöldtech Magazin és Piactér ww.zoldtech.hu A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos legfrissebb tudományos és piaci hírek magyar hírportálja.
Magyar Szélenergia Társaság www.mszet.hu A magyarországi szélenergia-hasznosítás portálja, statisztikákkal, technikai és gazdasági hírekkel.
Energiaközpont Kht. http://www.energycentre.hu/ Az Energiaközpont az energiahatékonyság előmozdítását és a környezet védelmét szolgáló hazai és nemzetközi együttműködések erősítését és támogatását szolgálja, pályázatokkal, statisztikai rendszer működtetésével, információszolgáltatással, döntés-előkészítés támogatásával.
WWF (World Wildlife Foundation)
26
www.wwf.hu A WWF (Természetvédelmi Világalap) honlapja a biológiai sokféleség megőrzésével és ehhez kapcsolódóan az éghajlatváltozás kérdésével foglalkozik.
27
Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai támogatásával E.ON Hungária és E.ON Földgáz Kommunikációs osztálya Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7–8. Tel.: +36 1 472 2328 Tel.: +36 1 354-7129 E-mail:
[email protected] Pedagógiai szakértők: Dr. Havas Péter Dr. Varga Attila
28
