Útmutató 9—12 éves diákoknak szóló feladatlapokhoz
EnergiaVáros Tanári kézikönyv
Tartalom
2
3
Bevezetés
Az EnergiaVáros pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv
4
Az EnergiaVáros feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT-követelmények
5
Óravázlatok
6
Figyelemfelkeltő miniprojekt
7
Nagyobb energiaprojekt
7
Egyetlen feladat
7
Útmutatók
8
Az energia nyomában
8
Az energiapazarlók nyomában
9
Az új iskolánk
10
A megújuló város
11
Útmutató a feladatlapok használatához
13
1. Energia az otthonunkban
13
2. Az energia nyomában
14
3. Transzformátorállomás-teszt
14
4. Építsünk erőművet!
14
5. Építsünk szélerőművet!
15
6. Nem megújuló energiaforrások
15
7. Ne pazarold az energiát!
16
8. Hőszigetelési kísérlet
16
9. Megújuló energiaforrások
17
10. A megújuló energia kérdései
18
Értékelés
18
Hasznos weboldalak
22
2
Bevezetés Az E.ON EnergiaKaland oktatási program arra törekszik, hogy pedagógiai eszközökkel segítse elő a tanulók és családok energiatudatosságát. A programot az E.ON UK, Nagy-Britannia legnagyobb integrált áram- és gázipari vállalata hozta létre. Ennek magyarországi adaptációja a hazai pedagógiai szakértők bevonásával készült el abból a célból, hogy az iskolák számára hozzáférhető legyen egy komplex oktatócsomag (és a támogató szakmai háttér) az energiatudatosság tanításával, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatban. Az EnergiaKaland egy ingyenes kiegészítő oktató program, amely biztosítja az iskola helyi tantervének gazdagítását, és felkínálja a pedagógusoknak és diákoknak mindazt a tudást, információt és a szükséges tanulási-tanítási javaslatokat, ami az energiatudatosság pedagógiai fejlesztéséhez szükséges. A program EnergiaVáros című része 9—12 éves gyerekek számára készült, a Nemzeti alaptantervvel szoros összhangban. Az EnergiaVáros két részből áll: a www.energiakaland.hu oldalon található online tevékenységekből, valamint egy tantermi csomagból, amely 14 fénymásolható tudáskártyát, illetve 10 darab, szabadon és szükség szerinti példányban fénymásolható feladatlapot tartalmaz.
Az EnergiaVáros fejezet négy témakörre épül: · Villamos energia: a tanulók megismerik, hogy milyen sok használati tárgy működik elektromos energiával, hogyan állítják elő az elektromos energiát, hogyan működik egy egyszerű áramkör, és hogyan jut el az elektromos energia az otthonokba, a fogyasztókhoz.
Az E.ON EnergiaKaland oktatócsomag a helyi feltételekhez, pedagógiai célokhoz és a tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszthetően készült, azaz nem előíró jellegű program, hanem alternatívákat kínál a leghatékonyabb helyi tanítási-tanulási megoldásokhoz. Az online, az internetes portálon hozzáférhető tananyagot akár a nyomatott kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan is fel lehet használni.
· Energia és környezet: a tanulók vizsgálják és elemzik, hogy milyen hatással vannak az egyes energiaforrások a környezetre, pl. hogyan fokozza a szén eltüzelése a globális felmelegedést. · Energiatakarékosság: a tanulók kiderítik, miért fontos, hogy ne pazaroljuk az energiát, és szemügyre veszik a különböző energiatakarékossági módszereket. · Biztonság: a tanulók megtanulják, hogyan legyenek biztonságban áramközelben.
3
Tudáskártyák 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Energiaforrás: szél Energiaforrás: víz Energiaforrás: Nap Energiaforrás: biomassza Energiaforrás: szén Energiaforrás: földgáz Energiaforrás: kőolaj Energiaforrás: atom Elektromosenergia-termelés
Feladatlapok 10. Az elektromos energia elosztása 11. Energia az otthonunkban 12. Energia és környezet 13. Biztonság 1.: Házon kívül 14. Biztonság 2.: Otthon
Az alábbi tanári útmutató bemutatja az online tevékenységek és feladatlapok használatát, beleértve a különböző évfolyamok, korosztályok és követelményszintek céljait, elvárásait és kulcsszavait, valamint alternatív feladatokat ajánl a felzárkóztatásra szorulóknak és a kiemelkedően teljesítőknek egyaránt, tehát alkalmazható differenciálásra és egyéni fejlesztésre is. A tanulók az Értékelőlap kitöltésével maguk is felmérhetik fejlődésüket, tanulási eredményességüket.
1. Energia az otthonunkban 2. Az energia nyomában 3. Transzformátorállomás-teszt 4. Építsünk erőművet! 5. Építsünk szélerőművet! 6. Nem megújuló energiaforrások 7. Ne pazarold az energiát! 8. Hőszigetelési kísérlet 9. Megújuló energiaforrások 10. A megújuló energia kérdései
Az Óravázlatok fejezetben a tanórák tervezésének megkönnyítése érdekében megtalálható az online feladatok előzetesen becsült időtartama, de kérjük, vegye figyelembe, hogy a szükséges időráfordítás nagymértékben függ a tanulók felkészültségétől, létszámától, az osztály összetételétől, a tanulók egyéni sajátosságaitól – és az alkalmazott tanítási módszertől is!
Az EnergiaVáros pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv Az EnergiaVáros elsősorban a felsőtagozatba lépő diákoknak (9—12 éveseknek) szóló oktatási program, amely teljes mértékben megfelel a Nemzeti alaptanterv (NAT) előírásainak, így az bármelyik hazai közoktatási intézmény helyi tantervébe beilleszthető. Az EnergiaVáros a felsőtagozatosok energiatudatossága erősítésében, tudásuk és kompetenciáik fejlesztésében hatékony szerepet tölthet be azáltal, hogy a tanulók személyes tapasztalataira építve szerteágazó technikai-környezeti-természettudományi és gazdasági ismereteket és fejlesztő feladatokat
4
kínál az energiafajták, az egyes energiaforrások felhasználásának környezetre gyakorolt hatása, az energiatakarékosság jelentősége és az energiafogyasztással kapcsolatos biztonság terén. Az oktatócsomag bevezet a számítógép segítségével folyó tanulás módszereibe is. Online interaktív tevékenységből (játékok és feladatok) és ezekkel együtt vagy ezektől akár függetlenül is használható nyomtatott tanulói feladatlapok, tudáskártyák gyűjteményéből áll. Az EnergiaVáros tanulói tevékenységei és differenciálható játékos feladatai hozzájárulnak a diákok anyanyelvi (szövegértési, olvasási),
természettudományos, digitális, tanulási, szociális és állampolgári kulcskompetenciájának a fejlődéséhez. Az EnergiaVáros programcsomag feldolgozása elősegíti a NAT kiemelt fejlesztési feladatai közül az aktív állampolgárságra, a gazdasági, a környezettudatosságra irányuló és a testi-lelki egészséget szolgáló nevelési célok helyi megvalósulását. A programcsomag a hatékony tanulásszervezési módszerek alkalmazását igényli, ezáltal erőteljesen fejleszti a diákok egyéni tanulási szokásainak erősödését, hozzájárul a differenciált
képességfejlesztéshez, a tanulási esélyegyenlőség biztosításához. Az EnergiaVáros oktatóprogram épít a tanulók önértékelésére, hatékony értékelési módszerei révén formálja a diákok én-képét, önismeretét, tanulási motivációit. Az EnergiaVáros oktatóprogram tanulási követelményei a NAT műveltségterületei közül kiemelten az Ember a természetben, a Földünk és környezetünk, az Informatika és az Életvitel és gyakorlati ismeretek 5—7 évfolyamokon elvárható tanulási tartalmakat képviselik.
Az EnergiaVáros feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT követelmények A kvalitatív energiafogalom gazdagítása. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, átalakulások esetében az energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások figyelembevétele. Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, e kérdéskör összekapcsolása a hétköznapi emberi tevékenységi területekkel. Az energiatakarékosság jelentőségével és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismertetése. Általános problémaérzékenység a környezetet veszélyeztető kockázatokkal kapcsolatban. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. A környezetkárosító hatások
következményeinek csökkentésére irányuló tevékenység megismerése. Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt energiahordozókból bolygónk készletei végesek. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet értékeinek védelme. A stratégiai tervezés módszerének megismerése társadalmi és környezetvédelmi témájú feladatmegoldásokban. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A számítógéppel támogatott együttműködő tanulás elősegítése technikai-földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használatával. Az EnergiaVáros oktatócsomag feldolgozható a felső tagozatos földrajz, fizika, természetismeret, osztályfőnöki és technika tanítási órákon, szakköri keretben, az erdei iskolai program keretében, és feladatai ajánlhatók a nem szakrendszerű oktatás időkeretében, az ötödik-hatodik osztályokban.
5
Óravázlatok Az E.ON EnergKakaland oktató programjai többféleképpen is felhasználhatók. Megvalósíthatók egy pedagógiai projekt keretében, például úgy, hogy az energia tanulási tartalomra épül az adott félév felének fizika tananyaga.
Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan kapcsolódnak az egyes online tevékenységek és feladatlapok az áram, energia és környezet, energiatakarékosság és biztonság témakörökhöz.
Tudáskártyák Témakör
Online tevékenységek és feladatlapok
Időtartam
Elektromos energia
Az energia nyomában 1. Energia az otthonunkban 2. Az energia nyomában 3. Transzformátorállomás-teszt 4. Építsünk erőművet! A megújuló város
40 perc 10 perc 15 perc 15 perc 40 perc 50 perc
Energia és környezet
Az energia nyomában Az energiapazarlók nyomában 7. Ne pazarold az energiát! Új iskolánk A megújuló város 5. Építsünk szélerőművet! 6. Nem megújuló energiaforrások 7. Ne pazarold az energiát! 9. Megújuló energiaforrások 10. A megújuló energia kérdései
40 perc 40 perc 45 perc 25 perc 50 perc 10 perc 10 perc 15 perc 15 perc
Energiatakarékosság
Az energiapazarlók nyomában Új iskolánk 7. Ne pazarold az energiát! 8. Hőszigetelési kísérlet
45 perc 25 perc
Biztonság
Az energiapazarlók nyomában – második rész: Alállomások 3. Transzformátorállomás-teszt Az energiapazarlók nyomában 7. Ne pazarold az energiát!
15 perc 40 perc 40 perc
A fenti témák feldolgozása, az egyes tanulói tevékenységek nemcsak tantárgyi órákon (fizika, földrajz, természetismeret, környezetismeret, osztályfőnöki stb.) valósíthatók meg, hanem az iskolai témahét vagy témanap során, erdei iskolai, szakköri, napközis és más nevelési helyzetekben is.
6
Figyelemfelkeltő miniprojekt
Egyetlen feladat
Ha a tanulás-tanítás négy, központi témakörének egyikére (áram, energia és környezet, energiatakarékosság vagy biztonság) kíván összpontosítani, vezesse be egy online tevékenységgel vagy feladatlappal, és engedje, hogy a tanulók beleássák magukat az őket is érdeklő témakörbe az online tevékenységek vagy feladatlapok megoldásával, akár önálló módon, egyénileg, akár csoportosan.
Az egyes online tevékenységek vagy feladatlapok rugalmas használatával, például azzal, hogy egyik tanítási órán (vagy például a szakköri foglalkozáson) kiegészíti velük a tanulást vagy kiadja őket házi feladatnak, jobban alkalmazkodhat az egyes tanulók szükségleteihez, elősegítve fejlődésüket. A feladatok elvégzése során elmélyülnek a tanulók energiával kapcsolatos ismeretei, megismertethetők velük a megújuló és nem megújuló energiaforrások, vagy megalapozhatók más, későbbiekben előkerülő fizikai és földrajzi témák. A feladatok mindegyike erősíti bizonyos tanulói kompetenciák fejlődését, különösen a problémamegoldási, a szövegértésianyanyelvi, természettudományos és matematikai képességeiket.
Nagyobb energiaprojekt Tanmenetét (akár a tantárgya helyi tantervét) építheti akár teljes mértékben is az E.ON Energiakaland négy témakörére (áram, energia és környezet, energiatakarékosság vagy biztonság). Mind a négy témakör bejárható a fenti táblázatban összefoglalt online tevékenységekkel és/vagy feladatlapokkal. A tudáskártyák összefoglalják a fontosabb tudnivalókat a tanulók számára, és segítségükre lehetnek a feladatlapok kitöltésében is. Egy-egy téma bevezetésekor, mielőtt arra biztatná a tanulókat, hogy oldják meg az online feladatokat egyenként vagy párban, mutassa be frontálisan ezek működését! Ezt a tanári demonstrációt követően haladjanak végig a feladatlapokon! Amennyiben nem használja az online feladatokat, a témákat bemutathatja és feldolgozhatja a feladatlapokkal és tudáskártyákkal. Ha az egyes tanulóknál vagy egy-egy csoportban elakadást tapasztal, akár technikai vonatkozásokban, akár a feladatok megoldása során, segítsen a rászoruló diákjainak!
7
Útmutató a fejezetekhez
Az energia nyomában
Célok: · Megérteni, hogy környezetünkben számos használati és berendezési tárgy energiát használ. · Megtanulni, hogy egy izzó működéséhez teljes és zárt áramkör szükséges. · Megtanulni, hogy az erőművekben tüzelőanyag, azaz egyfajta energiahordozó elégetésével forralják fel a vizet. · Megérteni, miért lehet veszélyes egy transzformátorállomás. · Megtanulni, hogy az elektromos energiát vagy fosszilis tüzelőanyagot égető-, illetve szélerőművekben állítják elő, de vannak egyéb lehetőségek is (pl. geotermikus vagy napfényenergiát hasznosító berendezések). · Megtanulni, mit értünk megújuló és nem megújuló energiaforrások alatt, és milyen különbség van ezek között környezeti vonatkozásaikban. Kulcsszavak: energia, elektromos energia, áramkör, elem, üzemanyag, földgáz, olaj, transzformátorállomás, generátor, távvezeték, turbina, szélerőmű, erőmű, szén, energiaforrás, atomenergia, biomassza, vízenergia, környezet, országos hálózat, volt, kilovolt, szén-dioxid, fosszilis tüzelőanyag. Becsült idő: összesen 40 perc; 1. rész: 10 perc, 2. rész: 15 perc, 3. rész: 15 perc. Elvárható követelmények: Az átlagos tanulók: felismerik az energiával működő berendezési és használati tárgyakat otthon; megértik, hogy a különböző berendezések különféle energiaforrásokat használnak; tudják,
8
hogy csak teljes, zárt áramkör esetén világít az izzó; felfogják, hogy melegebb víz előállítása több tüzelőanyagot igényel; tudják, hogy a transzformátorállomásokban nagy feszültség van; tudják, hogy az elektromos energiát fosszilis tüzelőanyagot égető vagy egy megújuló energiaforrást, pl. a szelet hasznosító erőművekben termelik; ismerik a megújuló és nem megújuló energiaforrás kifejezéseket és mindkettőre tudnak példákat, felismerik ezek környezetre gyakorolt hatásait. Az átlagosnál lassabban haladó, gyengébb tanulók: tudják, hogy számos háztartási eszköz igényel energiát működéséhez; tudják, hogy nem minden berendezés működik elektromos energiával; tudják, hogy a transzformátorállomás veszélyes hely; tudják, hogy az elektromos energiát erőművekben és szélerőműparkokban állítják elő; megértik, hogy a szénhez hasonló tüzelőanyagok kimerülőben vannak és előbb-utóbb elfogynak, és hogy ezek eltüzelése káros a környezetre. Az átlag feletti, tehetséges és gyorsabban haladó tanulók: a fentieken kívül tudják, melyik háztartási eszköz milyen energiaforrással működik és az energia honnan származik; tudják, hogy az áramköröket kapcsolókkal működtetjük; legalább részben belátják, milyen környezeti hatással jár, ha több tüzelőanyagot égetünk el vagy több energiát használunk otthon; van némi fogalmuk arról, hogyan működik egy széntüzelésű erőmű és egy szélturbina; ismerik a megújuló és nem megújuló energiaforrások egyik-másik előnyét és hátrányát. Megjegyzések: Ez a feladat 9—10 éves tanulóknak készült. A tanulók követik az energia útját a felhasználótól visszafelé egészen az energiaforrásig, és felfedezik, milyen úton és hogyan érkezik otthonukba az energia. A feladat három, egymáshoz kapcsolódó tevékenységből áll. Előfordulhat, hogy megoldásukhoz nem elég egyetlen tanítási óra.
Az 1. rész: Energia a háztartásban segítségével bemutathatjuk a projektet és az energia témáját az osztálynak – interaktív táblán, ha azzal rendelkeznek. A 2. rész: Alállomások egy rajzos animáció, ami megmutatja a tanulóknak, honnan jön az elektromos energia. Erre lehetőleg szánjuk rá a teljes órát, hogy a video/animáció főbb pontjait kiemelhessük és megvitathassuk (pl. hogyan juttatják el az áramot az ország különböző pontjaira, miért veszélyes a távvezetékekben folyó áram, mit tegyenek a tanulók, ha elveszítenek valamit egy transzformátorállomás közelében). A 3. rész: Áram! párokban végezhető feladat, amit aztán az osztály közösen megvitathat, majd megválaszolhatják a kérdéseket arról, hogyan termel áramot a szélerőműpark és az erőmű, hogy lássuk, a tanulók megértették a főbb összefüggéseket és a két módszer közötti különbséget is.
Az energiapazarlók nyomában
Célok: · Megérteni az energiapazarlás szó jelentését. · Megtanulni az energiapazarlás néhány hátrányát. · Megtanulni, hogy egy lakás vagy ház szigetelése csökkentheti az energiafogyasztást és a fűtésszámlát, egyben a környezetterhelő következményeket. · Megérteni a tömegközlekedés vagy a gazdaságosabb, közös járműhasználat előnyeit az energiatakarékosság szempontjából. · Tisztában lenni az otthoni elektromosság biztonsági alapszabályaival. Kulcsszavak: energia, áram, szigetelés, újrahasznosítás, konnektor, szén-dioxid, áramütés. Becsült időigény: 45 perc
Elvárható követelmények: Az átlagos tanulók: példákat találnak az energiapazarlásra otthon, az iskolában, a boltban és a szabadban; fel tudnak sorolni néhány példát, hogyan lehet elkerülni az energiapazarlás leggyakoribb módjait; megértik, miért és hogyan csökkenti egy lakás vagy ház hőszigetelése a fűtéshez szükséges energia mennyiségét; tisztában vannak vele, hogy a tömegközlekedés egy főre vetített átlagos energiafelhasználása kisebb, mint az autó használata; megértik, hogy az energiapazarlás a környezetre is káros lehet, és tisztában vannak az otthoni elektromos biztonsági alapszabályokkal. Az átlagosnál lassabban haladó, gyengébb képességű tanulók: tudják, hogy otthonukban energiát pazarolhatnak, ha pl. nem kapcsolják le a lámpát; ismerik az energiapazarlás elkerülésének néhány módját; megértik, hogy a hő kiszökhet az épületekből; tisztában vannak vele, hogy a közlekedési eszközök (például az autók) energiával működnek, és károsak lehetnek a környezetre; ismerik az otthoni elektromos biztonság egyes szabályait. Az átlag feletti, tehetséges tanulók: a fentieken kívül példákat találnak az energiapazarlásra, ismerik a megoldásokat erre, és tudják, milyen energiafajta megy veszendőbe; el tudják magyarázni, hogyan kerülhető el az energia pazarlása különféle helyzetekben; tisztában vannak vele, mennyi energiát fogyasztanak a különböző közlekedési eszközök, és melyik hogyan hat a környezetre; el tudják magyarázni, hogyan károsíthatja a környezetet az energiapazarlás; tisztában vannak az otthoni elektromos biztonság alapszabályaival és azok okaival. Megjegyzések: Az öt részből álló feladat során a 9—12 éves tanulók detektívesdit játszhatnak: példákat kell keresniük az energiapazarlásra otthon, az iskolában, a boltban és az utcán, amiket aztán bizonyítékként fölhasználhatnak az energiapazarlás ellen.
9
Az 1. rész: Otthon segítségével bevezethetjük a játékot – interaktív táblán, ha van. Miután bemutattuk a játék menetét a tanulóknak, legtöbbjük önállóan is boldogul a 2—4. résszel, esetleg némi segítséggel a döntéssel járó feladatoknál.* Az 5. részben található elektromos biztonsági teszt felmérő eszközként is használható. Előfordulhat, hogy a tanulók már hallottak az éghajlatváltozásról, ám világosan el kell nekik magyarázni a folyamatot, hogy megértsék, az elektromosenergia-termeléshez elégetett tüzelőanyagból szén-dioxid keletkezik, egy olyan gáz, amely megnehezíti, hogy a Nap hője kiszökjön a világűrbe. Így a Föld légköre folyamatosan melegszik, ez pedig többek között azzal járhat, hogy egyes országok éghajlata melegebbé és szárazabbá válik. Ez komoly hatással lehet az emberekre, állatokra és növényekre, ezért nagyon fontos, hogy ahol csak lehet, energiát takarítsunk meg. Az éghajlatváltozás fogalmának bemutatásához használhat ábrát is, valamint segítségére lehet a 12. tudáskártya: Energia és környezet is. * A szigetelés Kovács néni fűtésszámlájára gyakorolt hatását bemutató feladatban szereplő számadatok hozzávetőleges értékek, céljuk, hogy érzékeltessék a tanulókkal a hatékonyabb szigetelés és az alacsonyabb fűtésköltség közötti összefüggést.
Új iskolánk
Célok: · Példákat találni a jól és a rosszul hőszigetelő anyagokra és technológiákra. · Megtanulni az energiahatékonyság néhány előnyét. · Megérteni, hogy az épületek némelyik energiatakarékos alkotóeleme igen drága lehet. · Fölsorolni az energiatakarékos épületek néhány ismérvét. · Tisztában lenni az energiahatékonyság fontosságával mind lokálisan, mind globálisan. 10
Kulcsszavak: energia, energiahatékonyság, elektromosság, szigetelés, biomassza, vízenergia, napelem. Becsült időigény: 25 perc Elvárható követelmények: Az átlagos tanulók: tudják, hogy a jó szigetelők visszatartják a hőt; példákat tudnak mondani a jól és a rosszul hőszigetelő anyagokra; tudják, hogy a magas energiahatékonyság csökkenti a fűtési költségeket és az energiafogyasztást; tisztában vannak néhány olyan módszerrel és eljárással, amelyek eredményeként a különböző építőanyagok és szerkezeti megoldások befolyásolhatják az energiahatékonyságot; tudják, hogy az olyan megújuló energiaforrások, mint a napelem, képesek részben fedezni egy épület energiaszükségletét; meg tudják indokolni, miért kívánatos az energiahatékonyság. Az átlagnál lassabban haladó, gyengébb tanulók: tudják, hogy a hő kiszökhet az épületekből és tudnak javasolni módszereket ennek csökkentésére; fel tudnak sorolni néhány olyan hétköznapi anyagot, ami jó hőszigetelő; tudják, hogy egyes anyagokat tulajdonságaik alkalmasabbá tesznek az épületekben történő felhasználásra, mint másokat; tudják, hogy az energia használata pénzbe kerül. Az átlagnál gyorsabban haladó, tehetséges tanulók: ezenfelül el tudják magyarázni, hogyan működnek a hőszigetelő anyagok; megértik az energiahatékonyság lokális és globális hatásait; példákat tudnak mondani az energiatakarékos építkezés jellemzőire és alkotóelemeire; megértik és meg tudják fogalmazni, hogy miért fontos az energiahatékonyság. Megjegyzések: Képesek a tanulók egy összetett költségvetés kezelésére egy új, energiahatékony iskola felépítéséhez? A feladat során a 9—12 éves tanulóknak lehetőségük nyílik választani az energiatakarékos anyagok és a költséghatékonyság között, miközben valóságos problémákat kell mérlegelniük.
A feladatot a teljes osztálynak mutassuk be, lehetőleg interaktív táblán, hogy a tanulók megértsék, miről is van szó. A feladat kisebb csoportokban is elvégezhető, ahol a tanulók közösen oldhatják meg a problémákat és vitathatják meg választásuk lehetséges következményeit minden egyes szakaszban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók esetleg segítségre szorulhatnak az építőanyagok listájának elolvasásakor, illetve a legmegfelelőbb anyagok kiválasztása során. Az energiaszolgáltatós tevékenységet a szükséges számítások miatt inkább az átlag felett teljesítő diákoknak ajánljuk. A feladat hatékonyan segíti a szövegértési-nyelvi, matematikai, technikai és természettudományos képességek fejlődését. Az óra végén az osztály egésze megbeszélheti, mennyire tartották életszerűnek a feladatot, és milyen szempontok, fontossági sorrendek érvényesülnek a valós helyzetekben egy új (iskola)épület tervezésekor, felújításakor, az olyan tényezőket is figyelembe véve, mint a költségek és az energiahatékonyság.
Megújuló város
Célok: · Legalább alapfokon megérteni, hogyan termel elektromos energiát a szélturbina. · Megtanulni és példákkal alátámasztani, hogy több tényező befolyásolja, hova lehet szélerőművet építeni. · Megtanulni, hogy az energiát a megtermelés helyszínéről el kell juttatni a felhasználás helyére. · Megtanulni, hogy az országos hálózat légvezetékek és föld alatti kábelek hatalmas hálózata, amely elektromos-energiával látja el az egész országot. · Megtanulni, hogy az elektromosenergia-termelés az ingadozó fogyasztás és a kereslet függvénye, így a kínálatnak az igény kielégítéséhez rugalmasnak kell lennie.
Kulcsszavak: energia, generátor, tengely, áttétel, rotor/forgólapát, elektromos energia, megújuló energiaforrás, biomassza, napelem, turbina, vízerőmű, távvezeték, országos hálózat, kereslet, kínálat, elosztás. Becsült időigény: összesen 50 perc; 1. rész: 10 perc, 2. rész: 10 perc, 3. rész: 15 perc, 4. rész: 15 perc. Elvárható követelmények: Az átlagosan haladó tanulók: elsajátítják a szélturbina működésével kapcsolatos alapvető ismereteket; megértik, hogy számos tényező befolyásolja, hova lehet szél- vagy másmilyen erőművet építeni; fel tudnak sorolni néhányat ezek közül; tudják, mi az az áramelosztói tevékenység; megértik, milyen szempontokat kell figyelembe venni a távvezetékek nyomvonalának tervezésekor; tudják, hogy az áramszolgáltatásnak meg kell felelnie a keresletnek, és hogy a keresletet és kínálatot olyan tényezők is befolyásolják, mint az időjárás vagy a napszak. Az átlagnál lassabban haladó, gyengébb tanulók: tudják, hogy a szélturbina elektromos energiát állít elő; megértik, hogy vannak jó helyek erőmű vagy szélerőműpark építésére és vannak kevésbé jók; tudják, hogy a távvezeték szállítja az elektromos energiát; megértik, hogy az elektromos energia erőművekből és megújuló energiaforrásokból származik, és hogy a szél erőssége befolyásolja a szélerőművek teljesítményét. Az átlagosnál gyorsabban haladó, tehetséges tanulók: ezenfelül el tudják magyarázni a szélturbina működését; ismerik az erőművek elhelyezésének legfontosabb szempontjait; tudják, mi az az országos hálózat, és mi annak szerepe az elektromos energia szállításában; meg tudnak nevezni néhányat az energia keresletét és kínálatát befolyásoló tényezők közül, és el tudják magyarázni ezek okát. Megjegyzések: A feladat során a 9—12 éves tanulóknak lehetősége nyílik az elektromosenergia-termelés jövőjével kapcsolatos főbb kérdések megismerésére
11
azáltal, hogy segíthetnek egy képzeletbeli városnak kiválasztani a legmegfelelőbb megújuló energiaforrást. Magyarázza el az osztálynak, hogy a megújuló energiaforrások, mint a szél, nem fogynak el, míg a szénhez hasonló, nem megújuló energiaforrások csak korlátozott időre elegendők! Mondja el nekik, hogy a megújuló energiaforrások a jövőben egyre fontosabbak lesznek, hiszen ha elfogynak az olyan készletek, mint a szén, más energiaforrással kell helyettesítenünk őket, hogy továbbra is termelhessünk energiát! Motiválja a tanulókat azzal, hogy a feladat megoldása során segíteni fognak egy képzeletbeli városnak a megújuló energiaforrások alkalmazására történő átálláshoz! A tapasztalataink alapján a legtöbb tanuló önállóan megbirkózik az 1. rész: Hogyan működik? fejezettel, ha pedig elakadnának, az Energiaforrások fejezet vagy az 1. tudáskártya: Energiaforrás: a szél segítségükre lehet a szélenergia megértésében. A 2. rész: Hová építsük? az egész osztálynak szól, a csoportos döntést követően a tanulók rákattinthatnak az interaktív táblán – ha van – a kiválasztott helyszínre.
12
A 3. rész: Hogyan jut el az elektromos energia a rendeltetési helyére? párokban végezhető tanulási feladat, a felzárkóztatásra szoruló tanulóknak esetleg segítségre lehet szükségük a legjobb útvonal megtalálásában. A 4. rész: Mennyi energiára van szükségünk? olyan csoportos tevékenység, amelyet a legjobb tanulók önállóan is elvégezhetnek. A felzárkóztatásra szoruló tanulóknak esetleg segítségre lesz szükségük a figyelmeztető üzenetek és a változó feltételek elolvasásához, bár az irányítást élvezni fogják. Az országos hálózat fogalmát gondosan el kell magyarázni a tanulóknak. Mutassa be (magyarázza el nekik), hogy az országos hálózat légvezetékek és föld alatti kábelek hatalmas hálózata, amely árammal látja el az egész országot! Ez azt jelenti, hogy az elektromos energia oda szállítható az országban, ahol szükség van rá.
Útmutató a feladatlapok használatához A feladatlapok 9—12 év közötti tanulóknak készültek, azonban a felzárkóztatásra szoruló tanulók esetleg segítséget igényelhetnek az értő olvasáshoz, illetve egyes tevékenységekhez.
1. Energia az otthonunkban
Célok: · Segíteni a tanulóknak, hogy megértsék, otthon miféle energiafajtákat használnak. · Bevésni a soros áramkörökről és kapcsolókról tanultakat: hogy az izzó csak teljes, zárt áramkör esetén világít, és hogy a kapcsoló egy megszakító az áramkörben, amely tetszőlegesen nyitható-zárható. Kulcsszavak: energia, elektromos energia, áramkör, üzemanyag. További tananyagegységek: 11. tudáskártya: Energia az otthonunkban Minden csoportnak szüksége lesz egy elemre, két izzóra és három vezetékre az áramkörhöz, valamint egy fém iratkapocsra, két rajzszögre és egy kis fadarabra a kapcsolóhoz.
Feladatlapok 1. Energia az otthonunkban 2. Az energia nyomában 3. Transzformátorállomás-teszt 4. Építsünk erőművet! 5. Építsünk szélerőművet! 6. Nem megújuló energiaforrások 7. Ne pazarold az energiát! 8. Hőszigetelési kísérlet 9. Megújuló energiaforrások 10. A megújuló energia kérdései
Megjegyzések: Beszéljék meg közösen, hogy egyes berendezések (pl. tűzhelyek) elektromos energiával és földgázzal egyaránt működhetnek (sőt kisebb településeken még mindig olaj-, fa- vagy széntüzelésű tűzhelyen főznek)! Az áramkörhöz egyszerű, pl. iratkapocsból készült kapcsolót is adhatunk, amivel szabályozhatjuk az izzókat. A kapcsoló elkészítéséhez tekerje az egyik vezetékvéget egy rajzszög köré, majd tegye az iratkapcsot a rajzszög alá, amit aztán nyomjon be a fadarabba! Ezután a másik vezeték végét tekerje a másik rajzszög köré, és nyomja be azt is a fába! Az iratkapocsnak el kell érnie a második rajzszögig, hogy zárja az áramkört, elfordítva pedig megszakítja azt.
13
2. Az energia nyomában
Célok: · Felismertetni és bevésni azt az ismeretet, hogy az elektromos energiát mindig valamilyen energiaforrás felhasználásával termelik. · Segíteni annak megértésében, hogyan termelik, szállítják és szolgáltatják az elektromos energiát. Kulcsszavak: energia, áram, forrás, erőmű, transzformátorállomás, nagyfeszültségű távvezeték. További tananyagegységek: 9. tudáskártya: Elektromosenergia-termelés, 10.: Az áram elosztása Megjegyzések: Az osztály közösen beszélje meg, milyen szerepet játszanak a „lánc” egyes elemei: a tévé, a hálózati elektromos energia, a kisebb és nagyobb transzformátorállomások, a nagyfeszültségű távvezeték, az erőmű, a szén, illetve a szénbánya. Ezek szerepének tudatosításával felismerhető, hogy ezek összekapcsolódó rendszert alkotnak.
3. Transzformátorállomás-teszt
Célok: · Felhívni a figyelmet a transzformátorállomások és a magas feszültség potenciális kockázataira, veszélyeire, és megerősíteni a biztonsággal kapcsolatos tudnivalókat. Kulcsszavak: energia, áram, transzformátorállomás, feszültség.
14
További tananyagegységek: 10. tudáskártya: Az elektromos energia elosztása, 13. Biztonság, 1. Házon kívül Megjegyzések: Miután a tanulók kitöltötték a transzformátorállomás-tesztet, az osztály közösen beszélje meg, melyik kérdésre mit válaszoltak, majd mutassa be a helyes megoldásokat! Feltétlenül győződjön meg róla, hogy a gyerekek megértettéke, miért veszélyes (a szakemberek kivételével) bárkinek belépni egy transzformátorállomásba!
4. Építsünk erőművet!
Célok: · Felismertetni és megértetni a tanulókkal, hogyan működik egy hagyományos széntüzelésű erőmű. Kulcsszavak: erőmű, generátor, kazán, turbina, villanypózna, távvezeték. További anyagok: 9. tudáskártya: Elektromosenergia-termelés, 5. Energiaforrás: szén; Megjegyzések: Annak szemléltetésére, hogyan termelnek elektromos energiát a széntüzelésű erőművek, bemutatható a tanulóknak Az energia nyomában 3. rész: Áram! című feladatban található rajzos animáció. Ha nem használja az online feladatokat, adja meg a tanulóknak a feladatlap helyes megoldását, és magyarázza el nekik, melyik szakaszban mi történik! Ezután kérje meg a tanulópárokat, hogy mutassák be egymásnak az elektromosenergia-termelés folyamatát, és szükség szerint segítsen nekik!
Megoldás: · A szenet elégetik, hogy vizet forraljanak vele. · A vizet a kazánban forralják fel. · A nagy nyomású gőzt csövek továbbítják. · Az áramló gőztől a turbina elkezd nagyon gyorsan forogni. · A generátor elektromos energiát termel. · A vezetékek eljuttatják az elektromos energiát az országos hálózatba.
5. Építsünk szélerőművet!
Célok: · Egyszerű szélkerék (forgó) készítése annak bemutatására, hogyan forgatja meg a szél a turbina lapátjait. · Felismertetni a tanulókkal a folyamat során fellépő erőket, és felhívni figyelmüket arra a nehézségre, hogy a turbinának mindig a széllel szembe kell fordulnia.
pedig félig ki kell nyitni, hogy szorosan illeszkedjen a szívószálba. Beszéljék meg közösen, hogyan forgatja meg a kereket a szél ereje! Hasonlítsa össze a szélkerék lapátjait a szélturbina lapátjaival, és hívja fel a tanulók figyelmét a lapátok csavart vagy a kerék síkjával szöget bezáró alakjára! Kérdezze meg a tanulókat, mihez csatlakoznak a turbina lapátjai (a tengelyhez és az áttételhez, amelyek gyors forgásukkal egy generátort hajtanak meg)! Elég bonyolult azt biztosítani, hogy a szélkerék mindig a széllel szembe nézzen. A tanulók megállapíthatják a szél irányát, ha fűszálakat vagy apró szemcséjű anyagot szórnak a levegőbe, ám magának a szélkeréknek egy hátsó, függőleges lapátra van szüksége ahhoz, hogy mindig a széllel szembe tudjon fordulni – a tanulók megnézhetnek egy szélkakast, hogy megértsék, hogyan is működik ez, és megpróbálhatják önállóan megoldani a problémát. Megjegyzendő, hogy a szélturbinákban van szélirány-érzékelő és szervomotor is, mely automatikusan széllel szembe fordítja a lapátokat.
Kulcsszavak: megújuló energiaforrás, energia, áram. További taneszközök: 2. tudáskártya: Energiaforrás: szél, az 5. feladatlapon felsorolt kellékek; olló, szívószál, kapocs, papírlap. Megjegyzések: A tanulók könnyebben megértik, hogyan készül a szélkerék, ha előbb bemutat nekik egy már kész, működő példányt, vagy ha lépésről lépésre végigvezeti őket az elkészítés folyamatán. A kritikus pontok a következők: nem szabad túl közel fúrni a lyukakat a papír széléhez, a kapcsot
6. Nem megújuló energiaforrások
Célok: · A nem megújuló energiahordozókkal kapcsolatos, kulcsfontosságú ismeretek megértése, emlékezetbe vésése. · Annak felismertetése és megértetése a tanulókkal, hogy a nem megújuló energiaforrások végesek, és hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor szén-dioxid keletkezik.
15
Kulcsszavak: áram, nem megújuló energiaforrás, fosszilis tüzelőanyag. További tananyagegységek: 5—8. tudáskártyák (szén, földgáz, olaj, atom), valamint tájékoztató anyagok, például lexikonok vagy internet-hozzáférés. Megjegyzések: Mondja el az osztálynak, hogy Magyarországon a felhasznált elektromos energia több mint 60 százalékát szén, tüzelőolaj vagy földgáz eltüzelésével állítják elő! Kérje meg az osztályt, hogy próbálják kideríteni, mi lehet ennek az oka? A lehetséges válaszok: jelentős készletek állnak vagy álltak rendelkezésre ezekből az energiahordozókból, ez az elektromosenergiatermelés legolcsóbb módja, a szén- és gáztüzelésű erőművek nagy mennyiségű elektromos energiát képesek termelni, az ehhez szükséges technológia pedig hagyományosan ismert és évtizedek óta kialakult. Kérdezze meg az osztályt, miért kell más megoldásokat és energiaforrásokat keresnünk! A helyes válaszok: a szén-, a kőolaj és földgázkészletek egy nap elfogynak, a szén, a fűtőolaj és a földgáz elégetésekor éghajlatváltozást okozó szén-dioxid keletkezik.
7. Ne pazarold az energiát!
Célok: · Felelős energiahasználatra ösztönözni a tanulókat. · Segíteni annak felismerésében és megértésében, hogyan károsíthatják a környezetet az energiapa zarlás különböző módjai. · A tanulók emlékezetébe vésni a legfontosabb biztonsági szabályokat az otthoni áramhasználatról.
16
Kulcsszavak: energia, energiaforrás, áram, aljzat. További anyagok: 12. tudáskártya: Energia és környezet, 14. Biztonság, 2. Otthon; A4-es papírlap, zsírkréta, színes tollak, ceruzák. Megjegyzések: Kérdezze meg a tanulókat, tudnak-e más példákat mondani az energiapazarlásra, és van-e ötletük, hogyan lehetne ezt az energiát megtakarítani! Van hátránya is az energiatakarékosságnak? Ha például az iskola számítógépeit úgy állítják be, hogy 10 perc üresjárat után kikapcsoljanak, energiát takaríthatunk meg, viszont egyes felhasználók nem örülnének neki, mert használat előtt meg kellene várniuk, amíg a számítógép bekapcsol. Az energiatakarékossági módszerekre pozitívan kell tekinteni, nem pedig kényelmetlenségként, a számítógépek tehát például teljes kikapcsolás helyett készenléti üzemmódba válthatnak 10 perc elteltével. A tanulók saját balesetvédelmi posztereket tervezhetnek, ezzel is fejlesztve technikai, ábrázoló-kifejező, kommunikációs és informatikai képességeiket.
8. Hőszigetelési kísérlet
Célok: · Megértetni a tanulókkal, hogy az egyes anyagok eltérő hőszigetelő képességgel rendelkeznek. · Megtanítani a tanulóknak, hogyan végezzenek el egy egyszerű kísérletet ellenőrzött körülmények között. · Segíteni a tanulóknak összefüggést találni az energiafogyasztás és a felhasznált építőanyagok között.
Kulcsszavak: energia, szigetelés, hőszigetelő. További anyagok: a 8. feladatlapon felsorolt eszközök. Megjegyzések: A kísérlet megkezdése előtt beszélje meg a tanulókkal, hogyan végezhetnek pontos méréseket, pl. hogy minden anyagot a helyére kell rögzíteni gumival, és hogy minden anyag hőmérsékletét 5 percenként ellenőrizni kell. Győződjön meg róla, hogy a tanulók helyesen, célszerűen és biztonságosan használják-e a hőmérőt és pontosan le tudják-e olvasni a hőmérő adatait! A felzárkóztatásra szoruló tanulók fokozott segítséget igényelnek, de biztassa őket e tapasztalati tanulás minél nagyobb részének elvégzésére! Figyelmeztesse és gondosan figyelje a tanulókat, hogy legyenek óvatosak, amikor forró vízzel dolgoznak! Ha kell, vállalja magára a forró víz dobozokba töltésének feladatát, a tanulókat pedig bízza meg a hőmérséklet mérésével és följegyzésével! Ha lehetséges, hagyják a vizet 40 percnél tovább a dobozokban, hogy felismerjék, milyen változásokat, eltéréseket okoz az eltelt idő a hőmérsékletben! Kérje meg a tanulókat, hogy az eredményeket ábrázolják grafikonon és használjanak minden dobozhoz más színt! Magyarázza el az osztálynak, hogy a jó hőszigetelő anyagokban kis légbuborékok vannak (vagy a gyártás során ilyeneket hoznak létre). Ismertesse, hogy a levegő szabad keringése általában energiaveszteséggel jár! Beszéljék meg, miért jó hővezetők és így rossz hőszigetelők az olyan nagy sűrűségű anyagok, mint az acél vagy az üveg! Kérdezze meg az osztályt, véleményük szerint hogyan befolyásolja mindez az épületek energiahatékonyságát!
9. Megújuló energiaforrások
Célok: · Felismertetni és megértetni a tanulókkal, hogyan működik a napkollektor és a vízenergiát hasznosító berendezés · Lehetőséget adni a tanulóknak, hogy megoldást találjanak két, gyakorlati problémára. Kulcsszavak: energia, megújuló energiaforrás, szélerőműpark, erőmű, áram, távvezeték, transzformátorállomás. További anyagok: 2. tudáskártya: Energiaforrás: víz, 3. Energiaforrás: Nap. Minden csoportnak szüksége lesz egy üres CD-tokra (a benne lévő papírok nélkül), valamint egy kétliteres üdítőspalackra; továbbá tájékoztató anyagokra, például lexikonokra, szakkönyvekre vagy internet-hozzáférésre. Megjegyzések: Ez a feladat különösen illik az olyan jobb képességű tanulókhoz, akik élvezik a kihívást, és képesek önállóan tervezni és dolgozni. A tanulóknak kutatást kell végeznie a napkollektor és a vízenergiát hasznosító berendezés (beleértve a vízkereket is) működéséről az ötletgyűjtéshez. A napenergia feladat egyik lehetséges megoldása, ha lámpafényt irányítanak két, négyzet alakú fekete papírfelületre, amelyek közül az egyik a CD-tokban van. Majd összehasonlíthatják a két papírdarab hőmérsékletét. A vízenergia feladat egy lehetséges megoldása, ha egy kis, műanyag flakonból kivágnak egy ívelt darabot, majd ezt egy csőhöz rögzítve egyszerű vízturbinát hoznak létre, amely egy csap vagy egy ceruza körül forog. Megjegyzendő, hogy a szélturbinákban van szélirány-érzékelő és szervomotor is, mely automatikusan széllel szembe fordítja a lapátokat.
17
10. A megújuló energia kérdései
Célok: · Segíteni a tanulóknak felismerni és megérteni az új szélerőműparkok építése körüli vitás kérdéseket. · Lehetőséget adni a tanulóknak, hogy kifejtsék véleményüket a megújuló és nem megújuló energiaforrásokról, és ezeket összehasonlítsák egymással. Kulcsszavak: energia, megújuló energiaforrás, szélerőműpark, erőmű, áram, távvezeték, transzformátorállomás. További anyagok: 1—8. tudáskártya az összes energiaforrásról
Megjegyzések: Miután az osztály kiválasztotta a szélerőmű leendő helyszínét, vitassák meg, miért pont arra a helyre esett a választásuk, illetve van-e valamilyen hátránya a kiszemelt helyszínnek! A szélerőműparkok mellett szólhatnak a következő érvek: a szél megújuló energiaforrás; a szél „ingyen van”; nem keletkezik a globális felmelegedést és éghajlatváltozást okozó szén-dioxid; a szélerőműpark területe továbbra is felhasználható mezőgazdasági célokra. A szélerőműparkok ellen a következő érvek hozhatók fel: időszakosak, mivel a szél nem fúj állandóan; nem mindenkinek tetszenek; mezőgazdasági vagy természetes földterületet foglalnak el; kevesebb energiát termelnek, mint a hagyományos tüzelőanyaggal működő erőművek.
Értékelés A csomag négy értékelőlapot is tartalmaz, amelyekkel felmérheti tanulói tudását az alábbi témakörökben: áram, energia és környezet, energiatakarékosság és biztonság. Az értékelőlapok kitöltetésével bevonhatja tanulóit saját tudásuk értékelésébe. A tanulók minden állításnál kipipálják vagy az „igen”-t, vagy a „nem”-et vagy a „talán”-t. A felzárkóztatásra szoruló tanulók esetleg segítséget igényelnek némelyik állítás elolvasásához és értelmezéséhez.
18
Az értékelőlapok nem helyettesítik a pedagógus által végzett különböző értékelési módokat, csupán kiegészítik azokat. Javasoljuk, hogy a tanár más módszerekkel is mérje fel tanulói energiával kapcsolatos tudását, például órai munkájuk megfigyelésével, feleltetéssel, az elvégzett munka osztályozásával és annak pontos nyomonkövetésével és megfigyelésével, mennyire voltak sikeresek a tanulók a feladatok megoldásában.
Értékelés, 1. rész: Elektromos energia
Igen Talán Nem Megjegyzések
1. El tudom magyarázni, mit jelent az elektromosenergia-termelés. 2. Fel tudok sorolni néhány energiaforrást. 3. Tudom, hogy hívják azt az épületet, ahol az elektromos energiát termelik. 4. Tudom, hogyan juttatják el az elektromos energiát az ország egyik részéből a másikba. 5. Tudom, hogy mit jelent a nagyfeszültség. 6. Tudom, hogy mire szolgál a transzformátorállomás. 7. El tudom magyarázni, hogy mi az országos hálózat. 8. Fel tudok sorolni néhány energiafajtát, amit otthonunkban használunk. 9. Tudom, hogy mi a hálózati elektromos energia. 10. Össze tudok állítani egy áramkört egy elemből, néhány drótból és egy izzóból. 11. Tudom, hogyan működnek a kapcsolók. 12. Tudom, mit jelent az, hogy „megújuló”. 13. Fel tudok sorolni néhány megújuló energiaforrást. 14. Tudom, mik az előnyei és hátrányai az elektromos energiatermelésnek a megújuló energiaforrásokból. 15. Tudom, mit jelent az, hogy „nem megújuló”. 16. Fel tudok sorolni néhány nem megújuló energiaforrást. 17. Tudom, mik az előnyei és hátrányai az elektromos energiatermelésnek nem megújuló energiaforrásokból. 18. Tudom, hogy Magyarországon milyen forrásokból termelik az elektromos energia nagy részét. 19. Tudom, hogy Magyarországnak milyen energiahordozókból vannak készletei. 20. Meg tudom mondani, hogy milyen megújuló forrásokból termelik a legtöbb energiát Magyarországon.
19
Értékelés, 2. rész: Energia és környezet
Igen Talán Nem Megjegyzések
1. Fel tudok sorolni néhány fosszilis tüzelőanyagot. 2. Tudom, hogy az elektromosenergia-termeléshez milyen energiahordozókat égetnek el. 3. Tudom, hogy az erőművek mely fajtái bocsátanak ki szén-dioxidot. 4. Tudom, hogy mi a szén-dioxid. 5. El tudom magyarázni, hogy az elektromosenergia termelés hogyan károsíthatja a környezetet. 6. Tudom, hogy mi az éghajlatváltozás. 7. Tudok példákat arra, hogy hogyan lehet szén-dioxid kibocsátása nélkül elektromos energiát termelni. 8. Tudom, miért nem szeretné néhány ember, hogy Magyarország egyes részein új szélerőművek épüljenek. 9. Tudom, hogy melyik energiahordozókból van korlátozott mennyiség. 10. Tudom, hogy mely energiaforrások tartanak örökké.
Értékelés, 3. rész: Energiatakarékosság 1. Ismerem az otthoni árampazarlás néhány jellemző módját. 2. Tudok példákat arra, hogyan pazaroljuk az elektromos energiát az iskolában és más épületekben. 3. Tudok néhány példát arra, hogyan pazaroljuk az elektromos energiát a szabadban. 4. Tudom, miért fontos, hogy ne pazaroljuk az elektromos energiát. 5. Fel tudom sorolni az árampazarlás néhány káros hatását. 6. Tudom, hogy hogyan lehet otthon takarékoskodni az elektromos energiával. 7. Tudom, mit jelent az „energiahatékonyság”. 8. El tudom magyarázni, hogy mit jelent a „hőszigetelés”. 9. Tudok példát mondani jól és rosszul hőszigetelő anyagokra. 10. Tudom, hogyan szökhet ki a hő az épületekből. 20
Igen Talán Nem Megjegyzések
Értékelés, 4. rész: Elektromos energia, az elektromos energia biztonságos használata
Igen Talán Nem Megjegyzések
1. Tudom, hogy mi a különbség az elemek és a hálózati elektromos energia között. 2. Tudom, hogy miért veszélyes a hálózati elektromos energia, ha nem megfelelően használják. 3. Tudom, hogy mit jelent a „feszültség”. 4. Tudok legalább két szabályt a konnektorok biztonságos használatáról. 5. Tudom, hogy miért veszélyes vizes kézzel a kapcsolókhoz nyúlni. 6. Tudom, hogy melyik helyiségbe nem szabad elektromos berendezéseket vinni. 7. Tudom, hogyan kell biztonságosan használni a kenyérpirítót. 8. Tudom, hogy milyen a sérült elektromos kábel, és hogy miért kell kicserélni. 9. Tudom, hogy mi a légvezeték. 10. Tudom, hogy mi a földalatti kábel. 11. Fel tudok sorolni három dolgot, amit nem szabad légvezeték közelében csinálni. 12. Tudom, hogyan lehetek biztonságban az utcai lámpák közelében. 13. Tudom, hogy miért nem szabad építési területre vagy az utcán lévő gödrök közelébe menni. 14. Tudom, hogy miért van minden transzformátorállomáson „Életveszély” felirat. 15. Tudom, mit kell tennem, ha a focilabda vagy más játék egy transzformátorállomás területére esik. 16. El tudom magyarázni, miért nem szabad semmivel dobálni a transzformátorállomásokat. 17. Tudom, hogy miért veszélyes nagyfeszültségű vezeték közelébe menni. 18. Tudom, hogy mi a villanyoszlop, és hogy miért nem szabad felmászni rá. 19. Felismerem a villanyoszlopokat. 20. Tudom, hogy miért veszélyes szétszedni az elektromos berendezéseket.
21
Hasznos weboldalak Energy Saving Trust Az Energy Saving Trust nevű szervezet angol nyelvű weblapja hasznos tanácsokkal szolgál az otthoni energiatakarékosságról, és online felmérést készít az otthon alkalmazott energiatakarékossági módszerekről. http://www.est.org.uk/
Dán Szélenergia Szervezet A Dán Szélenergia Szervezet weblapján a szélenergiával kapcsolatos tudnivalók találhatók, a szélenergia működésétől a történelméig. A honlap emellett a szélturbina különböző részeihez kapcsolódó játékos feladatokat, valamint szélturbina-szimulációkat is tartalmaz az angol nyelven olvasó felső tagozatosoknak. http://www.windpower.org/en/core.htm
A BBC-híradó honlapja
környezetvédelmi adatlapok és tevékenységek találhatók olyan témákban, mint például az energia, a globális felmelegedés vagy a Kiotói Egyezmény. http://www.yptenc.org.uk/
United States Environmental Protection Agency Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (angol nyelvű) honlapja elmagyarázza, mi az az üvegházhatás, és animációkkal szemlélteti, hogyan járul hozzá a globális felmelegedéshez. http://www.epa.gov/globalwarming/kids/ greenhouse.html
Learning and Teaching Scotland A Learning and Teaching Scotland skót oktatási szervezet angol nyelvű honlapján megtudhatjuk, miért kell energiahatékonyabbá válnunk, mi az a megújuló energia, és mit tesz Nagy-Britannia az üvegházhatás kivédésére.
A BBC angol nyelvű honlapján olvasható tudósításból kiderül, Nagy-Britannia áramfelhasználásának mekkora hányadát fedezi a szél- és hullámenergia, illetve milyen szél- és hullámerőművek épülnek az országban a jövőben.
http://www.ltscotland.org.uk/climatechange/ index.asp
http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk/1651496.stm
nyelvű honlapján pedagógusoknak és diákoknak szóló oldalak találhatók, amelyek interaktív posztereket, rajzos animációkat, játékos feladatokat kínálnak az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban.
Energy and Resources Institute Az Energy and Resources Institute (Energia és Erőforrások Intézet) EduGreen weboldala olyan környezetvédelmi témákról tájékoztat (angolul), mint az energiatakarékosság vagy az éghajlatváltozás. http://edugreen.teri.res.in/explore/n_renew/ energy.htm
Young People’s Trust for the Environment A Young People’s Trust for the Environment nevű civil szervezet angol nyelvű honlapján hasznos 22
Energiaklub Környezetvédelmi Egyesület Az Energiaklub Környezetvédelmi Egyesület magyar
http://www.energiaklub.hu/hu/
Körlánc Országos Egyesület A Körlánc Országos Egyesület magyar nyelvű honlapjáról indulva megtekinthető és letölthető az Éghajlatváltoztatás című film, a napelemek készítéséről szóló játék és más, elsősorban pedagógusoknak hasznos tanulmány. http://korlanc.hu/index.html
17
Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai támogatásával E.ON Hungária és E.ON Földgáz Kommunikációs osztálya Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7—8. Tel.: +36 1 472 2328, Tel.: +36 1 354 7129 E-mail:
[email protected] Pedagógiai szakértők: Dr. Havas Péter Varga Attila PhD
