BIOLÓGIA 9 12

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12.

BIOLÓGIA A gimnázium emelt óraszámú és normál tantervű évfolyamai számára normál tantervű évfolyamok Heti óraszám Évfolyamok óraszáma

érettségi felkészítés az alap óraszámon kívül

emelt óraszámú évfolyamok

10./11. 3

11./12. 2

9./10. 2

10./11. 3

11./12. 3

12./13. 1

11./12. 2

12./13. 2

111

74

74

111

111

37

74

74

A normál tantervű évfolyamokon a biológia órákat tömbösítettük, így a korábbi ismeretanyagot három év helyett két év alatt, de a korábbival megegyező óraszámban sajátíthatják el a diákok. A tárgy oktatását a 10. évfolyamon kezdjük, építve a 9. évfolyamon megszerzett kémiai alapismeretekre. A biológia tagozat célja, hogy a tanulók a biológia tananyagot mélyebben, részletesebben sajátítsák el, és ezáltal felkészüljenek a sikeres közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgára, valamint helyi és országos tanulmányi versenyeken való részvételre. A magasabb óraszám több gyakorlati tevékenységet (tanulói kísérletek, csoportmunka, projekt munka, stb.) tesz lehetővé. Fontos szempont, hogy az ismeretszerzés mellett, az ismeretek integrálásával egy komplex természettudományos szemléletmód alakuljon ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a diákok tanulási, írásbeli (tesztek, szövegértés, esszéírás, stb.), valamint szóbeli készségeinek fejlesztésére is.

Cél és feladat –

– – – – – – –

–

Az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertetni a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítani az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, elhelyezni a tudományok rendszerében a biológia elsajátított ismereteit, egyúttal kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítani, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. Természettudományos bizonyítékokkal alátámasztani az élővilág egységességét, és elhelyezni az embert térben és időben a földi élővilágban. Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot.

A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 1

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. –

–

– – – –

–

Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van. Nyilvánvalóvá tenni, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, és ezek nyomon követésével lehetséges a világ jelenségeinek egyre teljesebb megértése, a harmonikus fejlődés érdekében a folyamatok befolyásolása. Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartási mintát adni, amely segít az emberek sokféleségének elfogadásában.

Fejlesztési követelmények A tanulók legyenek képesek: – a biológiai vizsgálómódszerek segítségével a biológiai jelenségek és folyamatok megismerésére, ismereteik önálló bővítésére, felhasználására, tudják használni az írott – információhordozókat (könyvek, lexikonok, újságcikkek, stb.), ismeretterjesztő cikkek, szakirodalom önálló feldolgozására, azok rövid bemutatására – (kiselőadás), – ismereteiket mások számára is érthető módon előadni, – tananyaghoz kapcsolódó szöveges feladatok megértésére és feldolgozására, – a megszerzett ismeretek lényegre törő bemutatására rövid fogalmazásban (esszé), ill. vázlatban, – saját véleményének meggyőző megfogalmazására, a szakkifejezések, tudományos fogalmak, biológiai szaknyelv helyes használatára, – – magabiztosan és kritikusan élni az internet és más digitális információhordozók nyújtotta ismeretszerzési lehetőségekkel, a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, prezentáció készítés, stb. – – felhasználni az órákra történő felkészüléshez, az önálló tanuláshoz, kutatáshoz, – összevetni a különböző forrásokból származó ismereteket, eltérő értelmezéseket, véleményeket, – a matematikai alapműveletek, a matematikai, kémiai és fizikai elvek alkalmazására egyes biológiai folyamatok, jelenségek értelmezésében, – egyszerűbb megfigyelések, kísérletek elvégzésére, az eredmények rögzítésére, – a tapasztalatokat értékelni, megmagyarázni, következtetéseket levonni, előrejelzéseket tenni, – egészséges életmódjukkal kapcsolatos igényeik megfogalmazására, a rajtuk múló feltételek megteremtésére, – az élő környezet értékeinek felismerésére és megbecsülésére, a környezettudatos magatartásra,


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – – – –

az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásának felismerésére, az élő környezettel foglalkozók munkájának tiszteletére, pályaválasztásukkor a biológiai ismereteik alkalmazására, a biotechnológia eredményeit és ellentmondásait értelmezni, jelentőségüket felismerni, bioetikai kérdéseket fölvetni, ezekről vitatkozni, saját álláspontot kialakítani, kialakítani a tantárgy hatékony tanulásának egyénre szabott módszerét, stratégiáját, a tanulásra fordított idő gazdaságos felhasználására, felismerni készségeik és tantárgyi tudásuk erősségeit és gyenge pontjait, a hiányzó készségek megszerzésére, a hiányzó ismeretek elsajátítására, a megszerzett jártasságokat, képességeket, készségeket alkalmazni a mindennapi élet feladataiban, a problémák megoldásában!

Feltételek Személyi feltételek – Egyetemi végzettségű biológia szakos tanár. Tárgyi feltételek – Természetből behozott növények, növényi részek – Szertári készlet: herbáriumok, szárított növényi részek, vázkészítmények: csontvázak, koponyák, végtagvázak, fogtípusok – Szaru és mészvázak: preparált rovarok, kitömött állatok – Folyadékos készítmények – Modellek: emberi torzó, szervek Diaképek, videó filmek, DVD-filmek – – Transzparens-sorozat Faliképek: Az ember teste és működése – – Mikroszkóp, metszetsorozat

Taneszközök – – –

Gál Béla: Biológia 10. Az élőlények változatossága Gál Béla: Biológia 11. A sejt és az ember biológiája Gál Béla: Biológia 12. Életközösségek biológiája. Evolúció. Öröklődés.

Mozaik Kiadó Mozaik Kiadó Mozaik Kiadó


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. Normál tantervű 10. ÉVFOLYAM

A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (3 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

A sejtek felépítése és anyagcsere-folyamatai Az emberi testet alkotó szövetek A táplálkozás A légzés A keringési és az immunrendszer A kiválasztás A bőr és mozgás Az idegi és hormonális szabályozás A szaporodás és öröklődés sejttani folyamatai A genetika alapjai és gyakorlati vonatkozásai Az ember szaporodása Egészségügyi ismeretek

Összesen:

12 óra 4 óra 5 óra 5 óra 15 óra 3 óra 5 óra 25 óra 4 óra 15 óra 4 óra 14 óra 111 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók: – ismerjék meg a sejtek összetevőit és értelmezzék a sejtekben lejátszódó folyamatokat ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével, – ismerjék fel a sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggést, értsék meg a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatokat, – kapcsolják össze a kémia és biológia tantárgyban tanult biokémiai ismereteket, ismerjék meg a sejtosztódás folyamatát ábrák segítségével, – – ismerjék meg az ember legfontosabb életműködéseit és az életműködések közti kapcsolatokat, – értsék meg az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságát, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait, a rendszeres testmozgás szükségességét, – ismerjék fel a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességét, – alakítsanak ki tartózkodó magatartást a testi és mentális egészségre káros anyagokkal szemben, – legyenek képesek önálló anyaggyűjtésre és előadás tartására, ismerjék és sajátjuknak tartsák az egészséges életmódot, – tudatosan alakítsák ki az egészséges életmód és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerét, – ismerjék a magyar lakosság egészségügyi mutatóit, elemezzék az adatok változásait, vonjanak le következtetéseket, tudjanak a rizikófaktorokról, – lássák be a megelőzés szükségességét és legyenek tájékozottak a megelőzés gyakorlatáról. – ismerjék a legfontosabb életműködések hormonális és idegi szabályozását, – képesek legyenek az öröklődés lényegének kiemelésére, önálló megfogalmazására, – belássák, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat,


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – –

felismerjék, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, képesek legyenek egyszerű genetikai feladatok megoldására, ismerjék az ember szexuális viselkedésének biológiai folyamatait, a szexualitás bibliai erkölcsi alapelveit, alakítsanak ki felelősségteljes nemi magatartást.

Témakörök tartalma – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A sejtek felépítése és anyagcseréje. A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek legfontosabb tulajdonságai. A fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai, nukleotidok. A membránok, a színtest, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az anyagcsere áttekintése. Az enzimek, az enzimkatalízis. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok vázlata. A felépítő és lebontó folyamatok összefüggése. A sejtek energiaforgalma. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. Az információ kódja és átírása, nukleinsav-szintézis. Az anyagcsere-folyamatok zavarai. Az emberi testet alkotó szövetek A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek és az idegszövet jellemzői A táplálkozás Az ember táplálkozása: az emésztés és a felszívás. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. Egészségügyi ismeretek. A légzés A légutak szakaszai és funkciói. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légző mozgások. A hangképzés. Egészségügyi ismeretek. A keringési és az immunrendszer A belső környezet. A vér összetétele, alkotóinak jellemzése. A véralvadás. A szív szerkezete és működése, a nagy- és a kis vérkör funkciója. Az értípusok. A hajszálerek működése. Az immunitás. A vércsoportok. Védőoltások. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. Az immunitással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A kiválasztás A vese felépítése és működése. A húgyutak. Egészségügyi ismeretek.



– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A bőr és a mozgás A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. Egészségügyi ismeretek. A mindennapos testmozgás jelentősége. Elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. Az idegi és hormonális szabályozás Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerület terjedése. A szinapszis. A gerincvelő és az agy felépítése. A környéki idegrendszer. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az ideg- és hormonrendszer betegségei. A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai. Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai. A fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma. A kromoszómák, a kromoszómaszám. Haploid és diploid sejtek. Sejtciklus. A mitózis és a meiózis lényege és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. A mutagén hatások és ezek következményei. A genetika alapjai A fenotípus és a genotípus. Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. Az intermedier öröklésmenet. A domináns–recesszív öröklésmenet és a kodominancia. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. Több tulajdonság egyidejű öröklődése. Független öröklődés. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A mennyiségi jellegek kialakulása. Genetikai feladatok megoldása. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései (kiselőadások).



– – – – – –

Az ember szaporodása A hím ivarszerv-rendszer felépítése és működése, hormonális szabályozása. A női ivarszerv-rendszer felépítése és működése. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzás, fogamzásgátlás, méhen belüli fejlődés. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhes gondozás. Az ember egyedfejlődése. Az egyedfejlődés testi és pszichés jellemzői. Egészségügyi ismeretek.

A továbbhaladás feltételei – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – –

A tanulók ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggéseket, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni! A biológiai jelenségek magyarázatakor használják helyesen a kémia tananyagában megismert fogalmakat! Áttekintően ismerjék az egyes szervrendszerek felépítését, működését, a fontosabb élettani jellemzőket! Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye! Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait! Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete! Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják! Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól! Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket! Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való kiegyensúlyozott együttélés eredményeként, a betegséget ezen összhang megbomlásaként! Legyenek képesek felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból részekre és az egyes részek működésének lényegét kiemelni! Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait! Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki! Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak! Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységük egyik mozgatója! Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják! Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat! Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra! Lássák be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulását meg kell előzni! Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait! Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. Normál tantervű 11. OSZTÁLY

A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (2 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.

A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok testfelépítése és életműködései A legfontosabb állattörzsek képviselői Az állatok viselkedése A növények teste és életműködései, főbb csoportjai A gombák teste és életműködései A populációk és életközösségek Az evolúcióelméletek kritikai elemzése A bioszféra jelene és jövője Egészségügyi ismeretek

Összesen:

5 óra 8 óra 12 óra 6 óra 13 óra 2 óra 12 óra 6 óra 5 óra 5 óra 74 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a 11. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók – megismerjék az állatoknak és a növényeknek az emberétől eltérő testfelépítését, – felismerjék az élőlények életműködéseinek közös vonásait, – az életműködések alapján megértsék a növények és az állatok egymásrautaltságát, – megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű, a természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadásokat – tartsanak, – képesek legyenek a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen érvelni, képesek legyenek egyszerű ökológiai grafikonokat, ábrázolásokat elemezni és – készíteni, – értelmezzék a táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábráit, – képesek legyenek az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetésére vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével, – megfigyeljék és dokumentálják az élőlények és élőhelyük kapcsolatát, – ismerjék meg lakóhelyi környezetük tipikus társulásait, az ott élő fajokat, – ismerjék az evolúciós elmélet alapfogalmait, feltételezett folyamatait, a fajok kialakulásának darwini elméletét, valamint ezek ellentmondásait, értsék a kormeghatározási módszerek elvét és ellentmondásait, – – tudják konkrét példákkal ismertetni a hiányzó láncszemek problémáját, – ismerjék a teremtéskutatás legújabb eredményeit, – önállóan használják a rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozókat a biológiai környezet minél többoldalú, minél részletesebb megismeréséhez, – ismerjék az állatok öröklött és tanult magatartáselemeit, – ismerjék különböző állatcsoportok magatartásformáit.



Témakörök tartalma – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Alapfogalmak – rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatási módszerei. A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek A vírusok. A vírusok életciklusa és jelentősége. A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége. Az eukarióta egysejtűek és jelentőségük. Az állatok testének felépítése, életműködései Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok szövetei. Az állatok, mint heterotróf élőlények. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A fajfenntartás és az egyedfejlődés az állatvilágban. Az állatok rendszere, főbb képviselőik. Az állatok rendszerének főbb csoportjai, azok jellegzetes képviselői Az állatok viselkedése Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növények teste és életműködései Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények testfelépítése, a növények szervei. A növények táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők egyedfejlődése. A növények rendszere, főbb képviselőik. Növényhatározás. A gombák teste és életműködései A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák gyakorlati jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése – gyakorlati órák. A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása. Koreloszlás. Túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői. A víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása. Az élőlények tűrőképessége, szűk- és tágtűrés. Az életközösségek anyag- és energiaforgalma. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások.


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – – – – – – – – – – – –

Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Az életközösségek fogalma és jellemzői A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák előnyei és hátrányai. Az evolúciós elméletek kritikai elemzése Az evolúciós elmélet alapfogalmai, alapvető folyamatai. A fajok kialakulásának darwini elmélete. Kormeghatározási módszerek és ezek ellentmondásai. Az élet keletkezésére, az élővilág törzsfejlődésére vonatkozó elképzelések. A hiányzó láncszemek problémája. A bibliai teremtéstörténet a természettudományos eredmények tükrében. A teremtéskutatás legújabb eredményei. A bioszféra jelene és jövője Civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és környezete egészségére. A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei – – – – – – – –

– – – – – – – –

A tanulók ismerjék az élővilág rendszerezésének és szerveződésének alapvető szabályszerűségeit! Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat! Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni! Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti! Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani! Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését! Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait! A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében! Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét! Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára! Ismerjék a sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit! Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg! Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait! Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit! Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében! A tanulók tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – –

– – –

Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között! Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni! Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról, és minél részletesebben megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat! Ismerjék az evolúciós elmélet alapfogalmait, feltételezett folyamatait, az ezekkel kapcsolatban megfogalmazható kritikai észrevételeket! Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira! Értsék a viselkedés biológiai alapjait!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. Emelt óraszámú képzés 9. ÉVFOLYAM

A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (2 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Az élővilág rendszerezése, biológiai vizsgálati módszerek A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok testfelépítése és életműködései A legfontosabb állattörzsek képviselői Az állatok viselkedése A növények teste és életműködései, főbb csoportjai A gombák teste és életműködései Egészségtan

Összesen:

4 óra 12 óra 12 óra 18 óra 6 óra 15 óra 3 óra 4 óra 74 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a biológia tagozatos 9. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók – megismerjék az állatoknak és a növényeknek az emberétől eltérő testfelépítését, felismerjék az élőlények életműködéseinek közös vonásait, – – az életműködések alapján megértsék a növények és az állatok egymásrautaltságát, – megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű, – gyakorolják a kísérletező módszert, – önállóan használják a rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozókat az élőlények minél többoldalú, minél részletesebb megismeréséhez, ismerjék az állatok öröklött és tanult magatartáselemeit, – – ismerjék különböző állatcsoportok magatartásformáit, jártasak legyenek az egyes témakörökhöz kapcsolódó tesztek megoldásában, – – szerezzenek gyakorlatot a tananyaggal kapcsolatos szövegek értelmezésében, elemzésében, képesek legyenek az új ismeretek önálló feldolgozására, integrálására, színvonalas – bemutatására.

Témakörök tartalma – – – – – – – –

Az élővilág rendszerezése, biológiai vizsgálati módszerek Alapfogalmak – rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatásának módszerei, irányai. A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek A vírusok. A vírusok életciklusa és jelentősége, egészségügyi vonatkozások. A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági vonatkozások. Az eukarióta egysejtűek és jelentőségük. Az állatok testének felépítése, életműködései Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok szövetei. Az állati szövetek vizsgálata – gyakorlati óra.


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Az állatok önfenntartó életműködései és azok összefüggései. A fajfenntartás és az egyedfejlődés az állatvilágban. Az állatok önszabályozása. A legfontosabb állattörzsek képviselői Az állatok rendszere, fajismeret. Az állatok viselkedése Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növények teste és életműködései Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények testfelépítése, a növények szervei. A növények táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők egyedfejlődése. A növények rendszertani csoportjai és azok jellemzői. Növényhatározás – gyakorlati óra. A gombák teste és életműködései A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A gombák gyakorlati jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése – gyakorlati órák.

A továbbhaladás feltételei – – – – – – – –

– – –

A tanulók ismerjék az élővilág rendszerezésének és szerveződésének alapvető szabályszerűségeit! Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat! Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni! Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti! Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani! Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó, önszabályozó és fajfenntartó működését! Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait! A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében! Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét! Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára! Ismerjék a sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – – –

Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg! Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait! Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit! Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében! Ismerjék az állatok és növények főbb csoportjait, képviselőiket! Tudják a növény- és állathatározókat használni, segítségükkel adott fajokat meghatározni. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira! Értsék a viselkedés biológiai alapjait!



A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (3 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

A sejtek felépítése és anyagcsere-folyamatai Az emberi testet alkotó szövetek A táplálkozás A légzés A keringési és az immunrendszer A kiválasztás A bőr és mozgás Egészségügyi ismeretek

Összesen:

32 óra 12 óra 8 óra 8 óra 25 óra 6 óra 10 óra 12 óra 111 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a biológia tagozatos 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók: ismerjék meg a sejtek összetevőit és értelmezzék a sejtekben lejátszódó folyamatokat – ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével, – ismerjék fel a sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggést, értsék meg a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatokat, – kapcsolják össze a kémia és biológia tantárgyban tanult biokémiai ismereteket, – végezzenek egyszerű biokémiai vizsgálatokat, kísérleteket, tudják azokat rendezetten dokumentálni, oknyomozó módon értékelni, – ismerjék meg az ember legfontosabb életműködéseit és az életműködések közti kapcsolatokat, értsék meg az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságát, az – egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait, a rendszeres testmozgás szükségességét, – ismerjék fel a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességét, – alakítsanak ki tartózkodó magatartást a testi és mentális egészségre káros anyagokkal szemben, – legyenek képesek önálló anyaggyűjtésre és előadás tartására, ismerjék és sajátjuknak tartsák az egészséges életmódot, – tudatosan alakítsák ki az egészséges életmód és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerét, – ismerjék a magyar lakosság egészségügyi mutatóit, elemezzék az adatok változásait, vonjanak le következtetéseket, tudjanak a rizikófaktorokról, – lássák be a megelőzés szükségességét és legyenek tájékozottak a megelőzés gyakorlatáról, – jártasak legyenek az egyes témakörökhöz kapcsolódó tesztek megoldásában, – szerezzenek gyakorlatot a tananyaggal kapcsolatos szövegek értelmezésében, elemzésében, – képesek legyenek az új ismeretek önálló feldolgozására, integrálására, színvonalas bemutatására.



Témakörök tartalma – – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A sejtek felépítése és anyagcseréje A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek legfontosabb tulajdonságai. A fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai, nukleotidok. A membránok, a színtest, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A legegyszerűbb kimutatási reakciók bemutatása. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az anyagcsere áttekintése. Az enzimek, az enzimkatalízis. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok részletei. A felépítő és lebontó folyamatok összefüggései. A sejtek energiaforgalma. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. Az információ kódja és átírása, nukleinsav-szintézis. Az anyagcsere-folyamatok zavarai. Az emberi testet alkotó szövetek A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek és az idegszövet jellemzői A táplálkozás Az ember táplálkozása: az emésztés és a felszívás. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. Egészségügyi ismeretek. A légzés A légutak szakaszai és funkciói. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légző mozgások. A hangképzés. Egészségügyi ismeretek. A keringési és az immunrendszer A belső környezet. A vér összetétele, alkotóinak jellemzése. A véralvadás. A szív szerkezete és működése, a nagy- és a kis vérkör funkciója. Az értípusok. A hajszálerek működése. Az immunitás. A vércsoportok. Védőoltások. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. Az immunitással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A kiválasztás A vese felépítése és működése. A húgyutak. Egészségügyi ismeretek. A bőr és a mozgás A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. Egészségügyi ismeretek. A mindennapos testmozgás jelentősége. Egészségügyi ismeretek


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – –

Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné.

A továbbhaladás feltételei – – – – – – – – – –

A tanulók ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggéseket, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni! Legyenek képesek elvégezni egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket, ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni! A biológiai jelenségek magyarázatakor használják helyesen a kémia tananyagában megismert fogalmakat! Áttekintően és részleteiben is ismerjék az egyes szervrendszerek felépítését, működését, a fontosabb élettani jellemzőket! Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye! Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait! Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete! Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják! Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól! Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket!



A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (3 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

Az idegi és hormonális szabályozás Az érzékelés Az öröklődés sejttani folyamatai A genetika alapjai és gyakorlati vonatkozásai Az ember szaporodása A populációk és életközösségek Populációgenetika A bioszféra jelene és jövője Egészségügyi ismeretek

Összesen:

35 óra 6 óra 10 óra 20 óra 4 óra 20 óra 5 óra 5 óra 6 óra 111 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a biológia tagozatos 11. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók: – ismerjék a legfontosabb életműködések hormonális és idegi szabályozását, – tisztában legyenek az érzékszervek felépítésével, működésével, védelmével, – megismerjék a sejtosztódás folyamatát, – értsék az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjait, a fehérjék szintézisének főbb lépéseit, – képesek legyenek az öröklődés lényegének kiemelésére, önálló megfogalmazására, – belássák, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat, képesek legyenek genetikai feladatok értelmezésére, megoldására, – – átlássák az ember szexuális viselkedésének biológiai folyamatait, és összhangba hozzák a szexualitást a biblia erkölcsi alapelvével, felelősségteljes nemi magatartás alakítsanak ki, – – képesek legyenek a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen érvelni, – a természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadásokat tartsanak, – képesek legyenek egyszerű ökológiai grafikonokat, ábrázolásokat elemezni és készíteni, – értelmezzék a táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábráit, – képesek legyenek az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetésére vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével, – megfigyeljék és dokumentálják az élőlények és élőhelyük kapcsolatát, – ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük tipikus társulásait, az ott élő fajokat. – jártasak legyenek az egyes témakörökhöz kapcsolódó tesztek megoldásában, szerezzenek gyakorlatot a tananyaggal kapcsolatos szövegek értelmezésében, – elemzésében, – képesek legyenek az új ismeretek önálló feldolgozására, integrálására, színvonalas bemutatására.



Témakörök tartalma – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Az idegi és hormonális szabályozás Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása. Az ingerület terjedése. A szinapszis. A gerincvelő és az agy felépítése. A környéki idegrendszer. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az ideg- és hormonrendszer betegségei. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A bőr érző működései. Az érzékszervek védelme és betegségei. A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai A gén és allél fogalma. A kromoszómák, a kromoszómaszám. Haploid és diploid sejtek. Sejtciklus. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. A mutagén hatások és ezek következményei. A genetika alapjai és gyakorlati vonatkozásai A fenotípus és a genotípus. Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. Az intermedier öröklésmenet. A domináns–recesszív öröklésmenet és a kodominancia. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. Több tulajdonság egyidejű öröklődése. Független öröklődés. Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában. Kapcsolt öröklődés. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A mennyiségi jellegek kialakulása. Genetikai feladatok megoldása. A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései (kiselőadások). Az ember szaporodása A hím ivarszerv-rendszer felépítése és működése, hormonális szabályozása. A női ivarszerv-rendszer felépítése és működése. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzás, méhen belüli fejlődés, a fogamzásgátlás módjai. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhes gondozás.


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – – – – – – – – – – – – –

– – – –

Az ember egyedfejlődése. Az egyedfejlődés testi és pszichés jellemzői. Egészségügyi ismeretek. A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai. Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása. Koreloszlás. Túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői. A víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása. Az élőlények tűrőképessége, szűk- és tágtűrés. Az életközösségek anyag- és energiaforgalma. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Az életközösségek fogalma és jellemzői A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák előnyei és hátrányai. Populációgenetikai alapismeretek. A bioszféra jelene és jövője A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és környezete egészségére. A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei – – – – – – – – – – – –

A tanulók legyenek képesek felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból részekre és az egyes részek működésének lényegét kiemelni! Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait! Lássák át a szabályozó működések kulcsszerepét az önfenntartó működésekben! Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak! Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak! Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységük egyik mozgatója! Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják! Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat! Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra! Lássák be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulását meg kell előzni! Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait! Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit! Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való kiegyensúlyozott együttélés eredményeként, a betegséget ezen összhang megbomlásaként!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – –

Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen! Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között! Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni! Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról, és minél részletesebben megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat!



A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (1 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV.

Az evolúcióelméletek kritikai elemzése Feladatmegoldó órák Szóbeli készségek fejlesztése Csoportos/egyéni projekt munka

Összesen:

8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 32 óra

Oktatási célok A biológia tantárgy tanításának a biológia tagozatos 12. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók: – ismerjék az evolúciós elméletek alapfogalmait, feltételezett folyamatait, a fajok kialakulásának darwini elméletét, valamint ezek ellentmondásait, – értsék a kormeghatározási módszerek elvét és ellentmondásait, – tudják konkrét példákkal ismertetni a hiányzó láncszemek problémáját, – ismerjék a teremtéskutatás legújabb eredményeit, képesek legyenek megadott témák mellett illetve ellen érvelni, – – önálló kiselőadásokat tartsanak, – képesek legyenek grafikonokat, ábrázolásokat elemezni és készíteni, – jártasak legyenek az egyes témakörökhöz kapcsolódó tesztek megoldásában, – szerezzenek gyakorlatot a tananyaggal kapcsolatos szövegek értelmezésében, elemzésében, – képesek legyenek a tanultak integrálására, színvonalas bemutatására, – képesek legyenek megadott projekt munka végrehajtására, bemutatására, értékelésére.

Témakörök tartalma – – – – – –

Az evolúciós elméletek kritikai elemzése Az evolúciós elméletek alapfogalmai, alapvető folyamatai. A fajok kialakulásának darwini elmélete. Kormeghatározási módszerek és ezek ellentmondásai. Az élet keletkezésére, az élővilág törzsfejlődésére vonatkozó elképzelések. A hiányzó láncszemek problémája. A bibliai teremtéstörténet a természettudományos eredmények tükrében. A teremtéskutatás legújabb eredményei.

A továbbhaladás feltételei – – – – –

A tanulók ismerjék az evolúciós elmélet alapfogalmait, feltételezett folyamatait, az ezekkel kapcsolatban megfogalmazható kritikai észrevételeket! Tudjanak összehasonlító elemzést végezni a földtani megfigyelések, őslénytani leletek, illetve az elméleti fejtegetések között! Legyenek jártasak a különböző szintű érettségi tesztek megoldásában! Szakmailag színvonalasan tudják magukat kifejezni, megadott témákat előadni! Mutassák be önálló kutatómunkájuk eredményeit!



ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTÉS 11-12. ÉVFOLYAM Oktatási célok Az érettségire való felkészülés legfőbb célja, hogy a korábban megszerzett, megtanult ismereteket elmélyítsük, megszilárdítsuk, és az elméleti tudást egyre inkább gyakorlatias, a valós problémák magoldásához alapot nyújtó ismeretanyaggá formáljuk. Ezért az alapos ismétlés mellett fontos, hogy az egyes témakörök kérdéseivel, problémáival, összefüggéseivel gyakorlati problémák megoldása során is találkozzanak a tanulók. Ezt célozzák a problémamegoldó feladatok, a szövegelemzések, a számolási feladatok, ábraelemzések, táblázatok és grafikonok adatainak értékelése, különböző típusú és nehézségű tesztfeladatok megoldása. Lényegesnek tartjuk a kutatási, orvosi gyakorlatból származó hírek, eredmények megismerését, azok értékelését a tanult ismeretek alapján. Az érettségiző diákoknak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy tudományos ismeretterjesztő cikkeket önállóan feldolgozzanak, és az így szerzett ismereteikről szóban vagy írásban beszámoljanak. Az érettségi vizsgákig el kell jutni oda, hogy a tanulók megértsék és átlássák az élővilág bonyolult összefüggéseit, ezáltal képesek legyenek a biológia különböző területein tanult ismereteket integrálni, az egy kérdéskörhöz tartozó információkat, ismereteket összegyűjteni, rendszerbe foglalni. Fontos szempont, hogy tanulóink ismerjék a korábbi évek témához kapcsolódó érettségi feladatait is, és magabiztos gyakorlatra tegyenek szert a kétszintű érettségi feladattípusainak megoldásában.

11. ÉVFOLYAM A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (2 ÓRA / HÉT) I. II. III. IV. V. VI.

A sejt felépítése és anyagcsere-folyamatai Az örökítő anyag: a szaporodás és az öröklődés sejttani folyamatai (molekuláris biológia) A szabályozás: az idegrendszer és a hormonrendszer felépítése és működése Az öröklődés: a genetikai ismeretek alapjai és gyakorlati vonatkozásai Az evolúcióelmélet kritikai elemzése A populációk és életközösségek

Összesen:

15 óra 6 óra 16 óra 15 óra 10 óra 12 óra 74 óra

A továbbhaladás feltételei –

A tanulók tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni és legyenek képesek elvégezni egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket, ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni!


HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9–12. – – – – – – –

Ismerjék az idegrendszer anatómiai egységeit, értsék azok működésének összefüggéseit, egységét. Értsék azokat a folyamatokat, amelyekkel a hormonrendszer reagál a környezet, a szervezet változásaira. Ismerjék fel a különböző típusú öröklésmeneteket, szerezzenek jártasságot gyakorlati genetikai, populációgenetikai feladatok megoldásában. Rendelkezzenek alapismeretekkel a biotechnológia, géntechnológia módszereiről, azok gyakorlati jelentőségéről. Rendelkezzenek ismeretekkel az aktuális tudományos eredményekről és módszerekről! Tudjanak összehasonlító elemzést végezni a földtani megfigyelések, őslénytani leletek, illetve az elméleti fejtegetések között! Tudják komplex módon értelmezni a különböző ökológiai rendszerek elemeit, kapcsolatait, folyamatait konkrét példákon keresztül!

12. ÉVFOLYAM A TANÓRÁK FELOSZTÁSA (2 ÓRA / HÉT) I. II. III.

IV.

A növények teste és életműködései Az állatok testfelépítése és életműködései és viselkedése Az emberi test felépítése és működése A táplálkozás A légzés A keringési és az immunrendszer A kiválasztás és a bőr A mozgás Az ember szaporodása Integrált feladatok

Összesen:

10 óra 12 óra 22 óra

20 óra 64 óra

A továbbhaladás feltételei – – – – –

Legyenek képesek mikroszkopikus metszeteken felismerni és értelmezni növényi és állati szöveteket, szervrészeket! Ismerjék és értelmezzék az egyes életműködések különböző megjelenési formáit! Komplex módon lássák és értsék az emberi életműködéseket! Szerezzenek gyakorlatot az összes témakört felölelő érettségi szintű feladatok megoldásában! Sikeresen szerepeljenek a próbaérettségi vizsgán!


BIOLÓGIA 9 12

Recommend Documents