Útiterv a 2050-es év versenyképes és karbonszegény gazdasága felé (Dekarbonizációs útiterv) Budapest, 2011, március 9. Stef Vergote, főosztályvezető, Stratégiai és Gazdasági elemzési Főosztály Klímapolitikai Főigazgatóság Európai Bizottság
1
Az éghajlatváltozás mérséklése globális feladat ¾A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2°C fok alatt tartása nemzetközileg elfogadott célkitűzés (Koppenhága, Cancún) ¾A világ üvegházgáz-kibocsátásának 80%-áért felelős államok konkrét kibocsátás-csökkentési, illetve korlátozási vállalásokat tettek ¾Hosszútávú kibocsátás-takarékos fejlesztési stratégiákat kell készíteni ¾… azonban az eddig tett vállalások nem elegendőek ahhoz, hogy 2°C fok alatt maradjunk 2
Klímapolitika 2020-ig
3
Üvegházház-kibocsátások: hogy áll az EU ma? 1900 = 100 (EU27 – kumulált változás)
GDP Népesség
Energia Üvegházgáz-kibocsátások
• 1990 és 2009 között az EU kibocsátásai 16%-kal csökkentek • Az EU GDP-je 40%-kal nőtt • Az EU ipari termelése 34%-kal nőtt • EU várhatóan teljesíti a 2020-as mínusz 20%-os csökkentési célt • De, a mai intézkedések csak 40%-os ÜHGkibocsátás-csökkentést4 érnek el 2050-ig
A Klímapolitika az EU 2020-as stratégia középpontjában áll Az Europa 2020 Stratégiában:
ª Központi klíma- és energiapolitikai cél: 20%-os ÜHG csökkentés 2020-ig ª Kiemelt kezdeményezés: az EU erőforrás-hatékonyságának növelése
“Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” Energiabiztonsági előnyök
ª EU egyre erősebben függ az importált fosszilis tüzelőanyagoktól ª Az olaj- és gázárak emelkedése kockázatot jelenthet
Előnyök az innovációban, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés térén
ª EU hagyományos erőssége az ipari termelés, itt biztosíthatja a vezető szerep megőrzését, mialatt más régiók is zöld növekedésbe ruháznak be
Az éghajlatváltozás hatásai a jövő gazdasági növekedését is befolyásolják
ª Több és súlyosabb időjárási veszélyhelyzet – árvizek, viharok, hőség, szárazság – nagyon sok ágazatot érint (mezőgazdaság, turizmus, közlekedés, egészségügy.) 5
Az éghajlatváltozás árt a jövőbeni gazdasági növekedésnek Káresemények száma + trend 2005 : 228 milliárd USD
Viharok
Árvizek, földcsuszamlások
Szárazság, hőség, erdőtüzek
6
Amin az EU már most is dolgozik: 2020-as célok ÜHG kibocsátácsok 20%-os csökkentése 2020-ig (1990hez képest) ª EU Kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) csökkenti az ipari és energiaipar létesítmények összkibocsátását (valamint 2012-től a légiközlekedését) ª A többi szektorra (épületek, szolgáltatások, mezőgazdaság, közlekedés) nemzeti szintű kibocsátás-csökkentési célok vonatkoznak: pl. Magyarországon a 2005-ös szinthez képest +10%
Az EU energiafogyasztásában a megújulók arányának 20%-ra emelése ª Tagállami szintű célok lettek megállapítva: Magyarországon 13%
Az energiahatékonyság 20%-os emelése a referenciaszinthez (business-as-usual) képest 7
Amin az EU-nak még dolgoznia kell a célok eléréséhez: Energia-hatékonyság Primer Energiafogyasztás, Mtoe
1900 1850
2007-es előrejelzés 2009-es előrejezés 20%-os energiahatékonysági cél
1842 Mtoe
1800
Referencia-előrejelzés (2007)
1750
1676 Mtoe
1700 1650
Legújabb előrejelzés minusz 166 Mtoe
1600 1550 1500
1474 Mtoe
Mínusz 20%-os cél 2020-ig minusz 368 Mtoe
1450 1400 2005
2010
2015
2020
* Bruttó belföldi fogyasztás a nem-energetikai felhasználás nélkül
A 20%-os energiahatékonyság eléréséhez további erőfeszítéseket kell tenni. A jelenlegi intézkedések csak 10%-nyi megtakarítást hoznak.
8
Energiahatékonysági Terv
EU Kormányfők 2011 február 4-én megállapodtak, hogy: “Határozottan fellépnek az épületek, a közlekedés, és a termékek, termelési foylamatok jelentős kibocsátás-csökkentési potenciáljának kiaknázása érdekében”
Európai Bizottság elfogadja az új Energiahatékonysági Tervet, amely további intézkedéséket határoz meg a 2020-as 20%-os cél eléréséhez ªÁllami szektor feladata, hogy jó példát mutasson: kötelező célok a középületek felújítására + legszigorúbb energia-hatékonysági követelmények a közbeszerzéseknél ªIpar: energia-hatékonysági követelmények a gépekre, energiaaudit, energia-menedzsment ªÁram és hőtermelés energihatékonyságának növelése 9 ªIntelligens villamos-hálózatok, intelligens villanyórák bevezetésre
Útiterv a 2050-es év versenyképes és karbonszegény gazdaság felé (Dekarbonizációs útiterv)
10
Háttér: Az Európai Tanács következtetései ª A tudományos eredmények szerint 1990-hez képest 2050-ig 50%-kal kell csökkenteni a világ kibocsátásait ª Az EU célja, hogy 2050-ig 80-95%-kal csökkentse ÜHG kibocsátásait 1990-hez képest, az összes fejlett ország által megvalósított kibocsátások keretében ª Szükség van egy 2050-es dekarbonizációs stratégiára, ami a hosszútávú cselekvés kereteit meghatározza ª A 2050-es cél felé vezető úton közbenső állomásokat kell meghatározni. ª A folyamatokat rendszeresen át kell tekinteni. 11
2050-es dekarbonizációs útiterv Az első átfogó globális és EU-szintű elemzés arról, hogy hogyan érhető el a hosszútávú cél: 9Költséghatékony csökkentési pályát határoz meg, mérföldkövekkel 9Meghatározza a legfontosabb technológiákat, ezzel mutatva irányt a K+F számára 9Megjelöli a beruházási igényeket, és azok hasznait 9Bemutatja a lehetőségeket, illetve kompromisszumokat 9Irányt mutat az EU-szintű, nemzeti, illetve regionális szakpolitikáknak 9Irányt mutat a magánszektornak, illetve a háztartásoknak 12 hosszútávú beruházásaik tekintetében
Globális elemzés
13
A Klímapolitika hatása a globális hőmérsékletnövekedésre 2011-ig A következő 40év globális kibocsátási pályálya fogja meghatározni a 2100-ig megvalósuló várható melegedés szintjét
14
A globális klíma-intézkedések a világ minden részében csökkentik a kibocsátásokat EU cél: 80-95%-os csökkentés elsősorban hazai intézkedésekkel:
EU
100% 80%
ª 2050-ben kb. -80% belső csökkentés 1990-hez képest
60%
Fejlett országok:
40%
ª hasonló mértékű erőfeszítés
20%
Fejlődő országok
0% 1990
2000
ª -5% 1990-hez képest ª Ez a referencia 100% (BAU)80% előrejelzéshez 60% képest -80%-nak 40% felel meg 20% ª 2050-re eltünnek 0% az olcsó „offszet”- 1990 ek
2010
2020
Baseline
Developed Countries
2030
2040
2050
Global action
Developing Countries 500% 400% 300% 200% 100%
2000
2010
Baseline
2020
2030
Global action
2040
2050
0% 1990
2000
2010
Baseline
2020
2030
Global action
2040
15
2050
A globális klíma-intézkedések hatására az egy főre jutó kibocsátások konvergálnak
16
A globális klíma-intézkedések csökkentik a fosszilis energiaforrsáok árát Global GHG emissions 250
150 100 50 0 1990
Baseline
2000
2010
2020
Fragmented action
2030
2040
2050
Oil price development 150
Global Action
125 $ per barrel
1990 = 100%
200
100 75 50 25 0 2010
Baseline
2020
2030
Fragmented action
2040
2050
17 Global Action
A megoldásban az erdőgazdálkodásnak és a mezőgazdaságnak is részt kell vennie ●
A földhasználat kihívásai ¾ ¾ ¾ ¾
●
2050-ban 9 md embert kell eltartani (a mainál 1/3-al több) Megállítani az erdőpusztítást, és megőrizni a biológiai sokféleséget A bioenergia-termelés növelése Közreműködés az ÜHG-kibocsátások csökkentésében
Megoldások ¾ ¾
A mezőgazdasági termelés fenntartható intenzifikálása Erőforrás-hatékony fölhasználat és fogyasztás (élelem, rostok, bio-energia)
18
EU elemzés
19
Költséghatékony pálya 2050-ig
A 80%-os belföldi csökkentés megvalósítható a ma elérhető technológiákkal A kizárólag árakkal ösztönzött megváltozott viselkedéssel, ha az összes ágazat kiveszi a részét (változó mértékben és ütemben)
Hatékony pálya: 2020-ra -25% 2030-ra -40% 2040-re -60%
100%
100% 80% Power Sector
80% Current policy
60%
Residential & Tertiary
60%
Industry 40%
40% Transport
20%
20% Non CO2 Agriculture Non CO2 Other Sectors 0% 1990 2000 2010
0% 2050
20
2020
2030
2040
Az energiahatékonyság kulcsfontosságú A legfontosabb tétel az energiahatékoynság, különösen 2020 előtt ªA mai szakpolitikák csak 10%-os hatékonyság-javulást hoznak ªAz útiterv megerősíti, hogy 2020-ig, és utána is kulcsszerepe lesz az energiahatékonyságnak ªA 20%-os hatékonysági cél irányába tett erőfeszítések 25%-os ÜHG-csökkentéssel járnak majd ªAz EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) a hatékonyság növelésének egyik eszköze 21
2050-es dekarbonizációs utiterv: beruházás az EU gazdaságába Pótlólagos belföldi beruházás: évi 270 Md EUR 2010 és 2050 között, ami a GDP 1,5%-ával egyenértékű. (teljes beruházás = a 2009-es GDP 19%-a), ebből: ªÉpített környezet (épületek és berendezések): 75 Md EUR ªKözlekedés (jármüvek és infrastruktúra) : 150 Md EUR ªEnergia (áramtermelés, villamos-hálózat): 30 Md EUR
Megjegyzés: Ez beruházás az EU gazdaságába, és EU munkahelyekbe (nem költség) Minél később ruházunk be, annáál több pénzbe kerül K+F, és próbaprojektek, bemutatók kulcsfontosságúak 22
2050-es dekarbonizációs utiterv: Energiabiztonsáégi és levegőtisztasági előnyök Energiaforrás-költség megtakarítás: Évi átlag 175-320 Md EUR 2010 és 2050 között (vő: 270 Md EUR beruházás) Primer energia-fogyasztás 30%-kal alacsonyabb, mint 2005-ben, anélkül, hogy ez rontaná a szolgáltatás szinvonalát Az EU gazdaság biztonságosabbá válik: ª A kőolaj- és földgázimport megfeleződik a mai szinthez képest ª 2050-ben 400 Md EUR-t takarítunk meg az olaj és gázimport-számlán, az a mai GDP-nek több, mint 3%-át jelenti ª Védelem a jövő energia-áremelkedéseinek makroökonómiai hatásaival szemben
Levegőtisztasági és egészségügyi hasznok: 2030-ban 27 Md EUR és 2050-ben 88 Md EUR 23
2050-es dekarbonizációs utiterv: Előnyök az EU gazdasági növekedése szampontjából A hazai beruházások jelentős növekedése
1990 = 100%
ªEnergiaforrás-vásárlás helyett beruházási kiadások Æ a pénz az EU-ban marad ªInnováció a jövő GDP and GHG decoupling 220 versenyképessége 200 szempontjából 180 kulcsfontosságú 160 szektorokban 140 120 ªA GDP-növekedés 2020 100 után is független marad az 80 60 ÜHG-kibocsátások 40 alakulásától 1990 2000 2010 2020 2030 ªGDP jobban védett az GDP GHG emissions 24 energia-árak változásaitól
2050-es dekarbonizációs útiterv: Előnyös munkaerőpiaci hatások Új munkahelyek teremtése ªRövid távon: pl. épület-felújítás, szigetelő-anyagok gyártása, megújuló-ipar ªPotenciális nettó munkahely-teremtés: 1,5 millió 2050-ig ªAz EU ETS árverési bevételeit, és az adóbevételeket a munkaerő-költségek csökkentésére kell használni, illetve a beruházásokat, valamint a K+F-et kell növelni azokból ªHosszútváú foglalkoztatási kilátások a gazdasági keretfeltételektől függnek (pl: K+F kiadások mértéke, innováció, vállalkozókedv, képzettségi szint, beruházások 25
Nemzetközi versenytársaink útitervei Számos feltörekvő gazdaság készít dekarbonizációs, illetve zöld növekedési stratágiákat (Korea, Kína, Brazília, India) Fő ösztönzők: innováció, vezető szerep a zöld növekedési ágazatokban, energia-biztonság, erőforrás-hatékonyság, tiszta levegő Példa: Kína tervezett 12. Ötéves Terve (2011-2015): ª Az energia- és CO2-intenzitási célok felerősítése ª Kisérleti kibocsátás-kereskedelmi rendszerek ª Karbonszegény zónák fejlesztése ª 570 Md EUR beruházása új energiforrásokba ª 2015-ig a megújuló energiák 65%-os növelése ª 11,5 Md EUR beruházása alternatív járművekbe
26
Szakpolitikai kihívások és küszöbönálló feladatok (1) A Strategic Energy Technology Plan végrehajtása (20142020: 50 Md EUR Innovatív finanszírozási eszközök létrehozása a következő EU költségvetésben. A cél, hogy a korlátozott állami forrásokból minél nagyobb mennyiségű magán-forrást mozgassunk meg. (pl. kohéziós politika) A közös mezőgazdasági politikát arra használni, hogy tovább csökkentse a kibocsátásokat, illetve javítsa a természetes nyelők általi karbon-felvételt, figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági, erdészeti termékek, illetve a 27 bio-energia iránti igény egyre nő
Szakpolitikai kihívások és küszöbönálló feladatok (2) A 2020-as 20%-os kibocsátási cél elérésének biztosítása, és ennek keretében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) jobb kihasználása Egyértelmű jövőképet adni a hosszútávú beruházásokhoz, különösen az EU ETS-ban résztvevő ágazatokban. Define 2020 - 2030 policy framework ªA 2020-2030-as szabályozási keretek meghatározása ªAz 1,74%-os lináris csökkentés felülvizsgálata, annak érdekében, hogy 2050-ra elérjük a -80%-os csökkentést.28 ªAz esetleges szénszívárgásnak kitett iparágak védelme
Következő lépések A dekarbonizáció útiterv bemutatása az Európai Tanácsnak, a Parlamentnek és másoknak Vita a budapesti informális Környezetvédelmi Tanácson (2011. március 26), és 2011 júniusában lezárni a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket Ágazati útitervek elkészítése: Közlekedési Fehér Könyv (Március vége), 2050-es energetikai útiterv (2011 ősze), ágazati kezdeményezések Tagállami szintű hosszútávú nemzeti és regionális karbonszegény fejlesztési stratégiák elkészítése Az útiterv bemutatása nemzetközi partnereinknek, ezzel a nemzetközi klímatárgyalásoknak új lendületet adva. 29
További információk: http://ec.europa.eu/clima/roadmap 2050/index_en.htm
30
Energy efficiency Primary energy consumption*, Mtoe
EU not on track
1900 1850
Projections from 2007 Projections from 2009 20% energy saving objective
1842 Mtoe
1800
Business as usual 2007 projection
1750
1676 Mtoe
1700 1650
Most recent projection - 166 Mtoe
1600 1550 1500
1474 Mtoe
- 20% by 2020 objective - 368 Mtoe
1450 1400 2005
2010
2015
2020
* Gross inland consumption minus non-energy uses
Additional efforts are needed to achieve the 20% energy efficiency improvement. Current policies will 31 achieve only 10% savings
Roadmap Milestones Not about targets, but identifying cost-efficient trajectory Gradual emission reductions: ª -1.0% per year 2010-2020 vs 1990 ª -1.5% per year 2020-2030 vs 1990 ª -2.0% per year 2030-2050 vs 1990
Sectoral milestones: all sectors contribute in different manner GHG reductions compared to 1990
2005
2030
2050
Power (CO2)
-7%
-54 to -68%
-93 to -99%
Industry (CO2)
-20%
-34 to -40%
-83 to -87%
Transport (incl. CO2 aviation, excl. maritime)
+30%
+20 to -9%
-54 to -67%
Residential and services (CO2)
-12%
-37 to -53%
-88 to-91%
Agriculture (non-CO2)
-20%
-36 to -37%
-42 to -49%
Other non-CO2 emissions
-30%
-72 to -73%
-70 to -78%
32
Energy security: current risks (IEA)
Demand: rising fast in emerging economies Supply: conventional oil production to flatten out, North Sea production to decrease New supply to come largely from OPEC countries Short term: ª oil imports represent 2.1% of EU GDP ª oil import bill increased US $70 billion from 2009-2010
Longer term trends and risks ª import dependency set to increase ª further price increases ª related macro-economic risks related to inflation, trade balance, competitiveness 33
Energy savings
contribute to climate action 400 350
21%
300 13% 250
24% Savings potential 2020
200 150
17%
Energy consumption 2020
100 50 0
Industry Transport Households Tertiary
9 20% energy efficiency target helps to achieve a 25% reduction in GHG emissions by 2020 9 Extra measures in Energy efficiency plan. 9 EU ETS can contribute to higher energy savings
34
