Útátjárók építése Az útátjárók létesítését vagy megszüntetését az illetékes közlekedési miniszter, leadott hatáskörben a Közlekedési Főfelügyelet Közúti Felügyelet irányításával az önkormányzati szervek engedélyezhetik. A közúti és vasúti szintbeli keresztezés kialakításának feltételei A szintbeli keresztezést úgy kell kialakítani, hogy a kétfajta forgalom egymást ne veszélyeztesse. Ennek érdekében mindkét forgalmat megfelelő jelző- és biztosítóberendezéssel kell védeni. Az útátjáró vasúti felépítményét és burkolatát úgy kell megtervezni, hagy biztosítsa az előírt nyomcsatorna és az űrszelvényméreteket, továbbá, hogy a vasúti járművek sebességkorlátozás nélkül, zökkenőmentesen haladhassanak át. Lehetséges legyen, a felépítmény egyes elemelnek vizsgálata, szükség esetén javítása vagy cseréje, felszerelhető legyen a biztosítóberendezés. A közút szempontjából feltétel, hogy az útátjáró burkolata a közútéval minimum azonos színvonalon legyen, megfeleljen az engedélyezett közúti terhelésnek és sebességnek és könnyen javítható legyen. Az útátjárók elhelyezése és méretei Útátjárókat lehetőleg a pályára merőlegesen kell elhelyezni úgy, hogy: • a közúti járművek minél rövidebb ideig tartózkodjanak a vasúti pályán; • az útátjáró területe minél jobban belátható legyen. A keresztezés szöge ferde útátjáró esetén sem lehet 30°-nál kisebb. Útátjáró nem kerülhet a vágány átmeneti ívébe. Az utak íve vagy átmeneti íve lehetőleg ne essék a vasúti vágányra vagy a vágányok közé. Figyelni kell arra is, hogy az útátjáró bevágásba lehetőleg ne kerüljön. Az útátjáró és a hozzá csatlakozó úttest minimális szélessége a keresztezéstől számított 30...30 m távolságig legalább 6 m. Az útátjárót a közút tengelyében mért 8 m hosszban egyenesben,10. . .10 m hosszban vízszintesen kell megépíteni. Az útátjárók nyomcsatorna szélessége 70 mm.
Összeállította: Szilágyi Tamás
Az útátjárók víztelenítése Az útátjáró víztelenítését gondosan kell megoldani. A vasúti alépítményről és az útról az útátjáró felé áramló vizeket, valamint az útátjáróra hulló csapadékvizet el kell vezetni. A víztelenítés célja, hogy • megakadályozza az alépítmény erősebb átázását; • az ágyazat eliszaposodását. A közútról lefolyó felületi vizeket lehetőleg még az útátjáró előtt kell elvezetni. Ha a közút az útátjáró felé lejt, a burkolaton odafolyó vizet az útátjáró előtt, a vasúti pálya tengelyével párhuzamosan épített, ráccsal fedett beton keresztárokkal kell felfogni és
elvezetni. Gondoskodni kell az útátjáróra jutó csapadékvíz elvezetéséről is. • Az ágyazatvastagságot 20 cm vastag homokos kavics javítóréteggel és gumírozott terfil beépítésével szükséges megnövelni. • A tükör fenéklapját oldaleséssel képezik ki, az így összegyűjtött vizet szivárgókkal vezetik ki az oldalárkokba. • Megoldható az alépítmény védelme aszfaltréteg beépítésével is, vagy a tükör fenék lapjának stabilizálásával (mechanikai vagy cementstabilizáció).
A víz továbbvezetéséhez a közút alatt, a vasúti szabványárok tengelyében olyan átmérőjű csőátereszt kell beépíteni, amelynek átbocsátóképessége megegyezik azokéval. Az esőáteresz fölött legalább 60 cm vastag földtakarás megépítésére van szükség.
Összeállította: Szilágyi Tamás
Hagyományos (vezetősínes) útátjáró Aszfaltozott vezetősínes útátjáróknál a sín melletti nyomcsatornát vezetősín biztosítja. A burkolat a vágányon kívül a pályasínhez, a vágányon belül a vezetősínhez illeszkedik. A pályasín és a vezetősín helyzetét betéttuskók, hüvelyes csavarok és függőleges leerősítő elemek rögzítik. A burkolat anyaga lehet nagy kockakő, kis kockakő vagy aszfalt.
Ez a megoldás ma már nem felel meg a követelményeknek, mert a vezetősín csak faaljra erősíthető le, gyakori a nyomcsatorna-szűkülés, és nehéz ellátni a pályafenntartási munkákat.
Összeállította: Szilágyi Tamás
Vezetősín nélküli útátjárók A korszere útátjáróval szemben támasztott követelmények: • ne igényeljen különleges felépítményi kialakítást, a vágány szerkezeti változtatás nélkül haladhasson át az útátjárón; • küszöbölje ki a vágány és a burkolat egymástól független mozgását; • gyorsan és egyszerűen elbontható és újraépíthető legyen; • a burkolat minősége igazodjon a csatlakozó útburkolat minőségéhez. Osztott nagylemezes útátjáró. Az osztott nagylemezes útátjáró kétféle elemből készül: • külső elemekből, amelyet egyik oldalukkal a pályasínhez, ellentétes oldalukkal az útburkolathoz csatlakoznak; • belső elemekből, amelyek a két sínszál közötti részt burkolják. Az elemeket nagy tömegük miatt csak daruval lehet beés kiemelni. A külső elemek egyik vége bitumenes, ágyazó habarcsréteg közvetetésével a vasbeton aljra fekszik fel, másik vége pedig az útburkolat alaprétegére. A belső elemek mindkét végükkel a betonaljakon nyugszanak, szintén bitumenes ágyazó habarcs közvetítésével. a)
vasbeton alj, b) ágyazat c) külső elem e) bitumenes zúzalék f) távtartó tuskó g) bitumenes ágyazó habarcs
K1) belső burkolóelem Sz) külső burkolóelem
Bodan-típusú útátjárók. Vasútvonalak felújításánál ma már szinte kizárólag ezeket építi be a MÁV A Bodan-típusú útburkoló elemekből készült útátjáró alapvetően abban különbözik a korábbi típusoktól, hogy a burkolóelemek a síntalpra támaszkodnak fel a hevederkamrába helyezett gumibetétekre. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy mind a vasúti, mind a közúti terhelés hatására a sín és a burkolóelemek együtt mozogjanak. A burkolat részel: • a belső elemek a sínköz burkolására; • a külső elemek a vágány külső részének burkolására; • gumi profilelemek a burkolóelemek és a sín kapcsolatához; • zárókövek a külső elemek alátámasztására.
Összeállította: Szilágyi Tamás
A Bodan-típusú útátjáró szerelésének megkezdése előtt a tükör víztelenítését meg kell oldani, és a vágányt gondosan ki kell szabályozni.
Brens-rendszer A nehéz tehergépjárművek által igénybe vett, nagy terhelésű útátjárók kialakítása történhet Brens-rendszerrel. A nagy szilárdságú vasbeton panelekből felépülő rendszer egy mezője egy közbenső és két szélső elemből áll. A méreteiből fakadóan nagy tömegű betonelemeket csak emelőgéppel lehet a helyszínen beépíteni, illetve bontani. A betonelemek aljához, zsanérokon keresztül, acélból készült karok vannak rögzítve, a karok másik végei gumibetétek közvetítésével a síntalpra támaszkodnak. A szélső elemek külső oldalaik, szintén gumibetétek közvetítésével előre gyártott vasbeton gerendán fekszenek.
Strail-rendszer A Strail elemek felületét kezdetektől fogva speciális vízelvezető mintázattal látják el, sőt a mintázat és az elemek felső részének különleges gumianyaga nagyban javítja a tapadást. A közúti forgalomhoz kifejlesztett elemek mellett hamar megjelentek a gyalogos- és ipari forgalom számára előnyösebb tulajdonságú gumielemek. A betonelemes átjárókkal szemben a hátránya, hogy a nagy terhelésű útátjárókban a gumielemek felülete gyorsan kopik, ritkán foltokban kiszakad, valamint a beépített acélrudak ellenére az elemek sokszor szétcsúsznak.
Összeállította: Szilágyi Tamás
Gumielemes útátjáró Az elemes útátjárók előnyeit megtartva, az általában újrahasznosított gumiabroncsokból készült gumielemek a közúti járművek részére jóval rugalmasabb és csendesebb áthaladást biztosítanak. A gumielemek emellett könnyebbek, gyorsabban szerelhetők, mint a betonelemek.
Útátjárók biztosítása A szintbeli átjárók vasúti és közúti járművek ütközési pontjává válhatnak, ezért a jelentős veszélyforrás kiküszöböléséről különböző biztosítási módszerekkel, berendezésekkel gondoskodnak. Biztosítás nélküli A biztosítatlan útátjáróról a közúton közlekedő csak közúti jelzések: a „Vasúti átjárót előjelző táblák” és a „Vasúti átjáró kezdete”, a köznyelvben András-kereszt révén értesül. A közúton közlekedő részére ezért megfelelő rálátást kell biztosítani a vasúti pályára, ezt a szabadon tartandó területet nevezik (rá)látási háromszögnek. A rálátási háromszög oldala közúton megeggyezik a megállási látótávolsággal. A vasút vonalán, pedig 5v méretű kell, hogy legyen. a v a vasúti vonalra engedélyezett legnagyobb sebesség km/h-ban.
Fénysorompós A fénysorompóval biztosított útátjáróban a közúti jelzések mellett, a vonatok mozgása alapján bekapcsolódó villogó piros jelzőlámpák is figyelmeztetik a közúton közlekedőket. Fény- és félsorompós A fénysorompókat a biztonság fokozása érdekében gyakran kiegészítik csapó rudakkal. Az így kiegészített berendezés esetén a vonatok mozgása nemcsak a villogó piros jelzőlámpákat kapcsolja be, hanem megfelelő időtartamban késleltetve, az útpálya felét elzáró, úgynevezett félsorompókat is működteti. Teljes sorompós A vasutak a nagyobb forgalmú útátjáróikat régebben az út teljes szélességét elzáró csapó rudakkal biztosították. A közbezárás veszélye miatt ilyen típusú sorompókat már nem telepítenek, a meglévőket pedig fokozatosan átalakítják.
Összeállította: Szilágyi Tamás
