Utasítások. 5. szám 131. évfolyam április 1

5. szám

131. évfolyam

2016. április 1.

TARTALOM Utasítások

oldal

9/2016. (IV. 01. MÁV Ért. 5.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 13/2015. (IV. 10. MÁV Ért. 5.) EVIG sz. utasítás 1. sz. módosításáról egységes szerkezetben

561

Utasítások 9/2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 5.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A MÁV ZRT. PORTFOLIÓJÁBA TARTOZÓ KIJELÖLT TÁRSASÁGOK KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 13/2015 (IV. 10. MÁV ÉRT. 5.) EVIG SZ. UTASÍTÁS 1. SZ. MÓDOSÍTÁSÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 13/2015 (IV. 10. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítást a 45/2016 (03. 21.) IG határozatban foglaltak szerint az alábbiak szerint módosítom az utasítás közzétételének napjától. Az utasítás csoportutasításként való megjelentetése érdekében a következő változásokat kell végrehajtani: • Az utasítás 1.0. pontjából a következő mondat törlésre kerül: „Jelen utasítás a MÁV Zrt. konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatai esetében egyben mintaszabályzatnak tekintendő.” • Az utasítás 2.1.2 pontja helyébe az alábbi szövegezés lép: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) kockázatme-

10/2016. (IV. 01. MÁV Ért. 5.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról

622

Közlemény Feleslegessé vált tárgyi eszköz meghirdetése további hasznosítás végett.

627

nedzsment munkafolyamatban részt vevő munkavállalóira, a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolójába teljes körűen bevont társaságokra (együtt: MÁV-csoport). A MÁV Nosztalgia Kft.-nél az utasítás mintaszabályzatként alkalmazandó. A MÁV Zrt. 2016. január 1-től hatályos MSZSZ módosításban előírt szervezeti változások átvezetésének érdekében és a MÁV LV Kft. MÁV Zrt-be történő beolvadása miatt: • az utasítás szövegében mindenütt a Kockázatkezelés szervezet helyébe Csoport és központi pénzügy szervezet lép, • a MÁV LV Kft. kikerül az utasítás hatálya alól, ezért minden pontból és mellékletből törlésre kerül. Az utasítás 3.14. pontját az alábbiak szerint ki kell egészíteni a jelentésköteles kockázat meghatározásával, és a jelentésköteles limitet elérő kockázat megnevezés helyébe az utasításban mindenütt a jelentésköteles kockázat megnevezés lép: 3.14 Jelentésköteles limit, jelentésköteles kockázat A jelentésköteles limit a tagvállalatok szintjén meghatározott nettó kockázat-kitettségi érték, amely eléré-

562

A MÁV Zrt. Értesítôje

se esetén a kockázat értékeléséről, kezeléséről és státuszáról időszakos, illetve eseti beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A jelentésköteles kockázatok azok a kockázatok, amelyek nettó kockázati kitettsége eléri a jelentésköteles limitet, illetve amelyeknek az 1 - 5 fokozatú értékelési skálán meghatározott nettó hatás értéke 5-ös pontérték. A jelentésköteles limitek értékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A tagvállalati- és a csoportszintű kockázati tűréshatárok, valamint a jelentésköteles limit közötti összefüggéseket az 5. sz. melléklet szemlélteti. A fentiekkel összhangban a 4. Jelentésköteles limitek melléklet II. pontja a következőképpen módosul: II. Jelentésköteles limitek az I. ponton kívüli tagvállalatok1 esetében: A kockázat-összesítőknek valamint a kockázati beszámolóknak kötelezően tartalmazniuk kell mindazon kockázati eseményeket, amelyek nettó kockázatkitettsége eléri vagy meghaladja a 12-es pontértéket a kockázatértékelési skálán és azokat, amelyeknek az 1 - 5 fokozatú értékelési skálán meghatározott nettó hatás értéke 5-ös pontérték.

Az utasítás 3.20. pontját az alábbiak szerint kell pontosítani: 3.20 Kockázatösszesítő A Főtevékenységi köri kockázat-koordinátoroknak féléves rendszerességgel kockázatösszesítő formájában (6. sz. melléklet) kell beszámolniuk a Tagvállalati kockázat-koordinátor felé a kockázati nyilvántartásban szereplő aktív kockázatok értékeléséről. • A tagvállalati kockázatösszesítőnek tartalmaznia kell a tagvállalat minden olyan kockázatának aktuális értékeit, amelyek az előző vagy az aktuális értékelési periódusban jelentésköteles kockázatnak minősülnek, illetve • limit alatti értékek esetében azokról a kockázati eseményekről, amelyeket az adott tagvállalat menedzsmentje, illetve a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos beszámolásra kijelölt. Az utasítás 3.26. TOP20 kockázat pontját az alábbiak szerint kell módosítani:

1

A kockázatmenedzsment rendszerbe bevont vállalatok: • a konszolidációs körbe tartozó társaságok: MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Vagon Kft., és a ZÁHONY-PORT Zrt. valamint a • MÁV Nosztalgia Kft

5. szám

3.26 TOP20 kockázat A kiemelt kockázatok azon csoportja, amelyet a Társaság 20 legmagasabb kockáztatott értékkel rendelkező kockázata alkot. A MÁV Zrt-nél a Csoportszintű kockázat-koordinátor, a MÁV-START Zrt-nél a Tagvállalati kockázat-koordinátor állítja össze a TOP20 kockázatról szóló kimutatást minden tagvállalati kockázati beszámolóhoz az adott féléves kockázatértékelési eredmények alapján. A többi tagvállalat esetében a Csoport szintű kockázati beszámolóhoz összevontan, a Csoportszintű kockázat-koordinátor állítja össze a TOP20 kockázat listáját. Az adott féléves beszámolóban a TOP20 kockázatok közé bekerült kockázatok kiemelt figyelmet kapnak a vezetőség részéről, és egészen a TOP20 kockázatok következő féléves frissítéséig ekként kezelendők: az egyéb kockázatoktól eltérő státuszolási és riportolási kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A kockázatkezelési intézkedési tervek lezárásának szabályozása érdekében: •

a 4.3.3.2 A kockázatok kezelése pontot ki kell egészíteni az alábbi bekezdéssel: A kockázatkezelési intézkedési tervben meghatározott feladatok teljesülése esetén a Kockázatfelelős javaslatot tehet az intézkedési terv lezárására, melyet az intézkedési terv jóváhagyójának kell engedélyeznie. Ebben az esetben, a Kockázatfelelősnek a továbbiakban már nem kell jelentést készítenie a kockázatkezelés státuszáról. Azonban amennyiben a kockázatot meghatározó körülményekben olyan változás áll be, amely újabb kockázatkezelési intézkedések megtételét teszi szükségessé, akkor a Kockázatfelelősnek új intézkedési tervet kell készítenie. • A 4.2.1.2 Főtevékenységi kör vezetők pont 5. feladata és a 4.2.1.5 Tagvállalat menedzsmentje pont 9. feladata kiegészül az intézkedési tervek lezárásának engedélyezésével, • A 9. sz. melléklet Kockázatkezelési státuszjelentés minta kiegészül az intézkedési terv lezárásának jóváhagyására vonatkozó sorral. A 4.3.2.2 Kockázatok értékelése és dokumentálása pontban az iratkezelési utasításra való hivatkozást a következőképpen kell módosítani: A kockázatmenedzsment munka során keletkezett dokumentumokat a hatályos általános ügyirat kezelési szabályok szerint kell a Tagvállalati kockázat-koordinátoroknak megőrizniük. A TOP20 kockázatra vonatkozó beszámolási kötelezettség szabályozásával kapcsolatban az alábbi módosításokat kell átvezetni: • A 4.3.3.6.2 Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés készítése pontban: A legutolsó féléves csoportszintű kockázati beszámoló

5. szám

•


TOP20 kockázatában szereplő kockázatok esetében a státuszjelentéseket negyedévente kell elkészíteni, és eredményükről információt kell szolgáltatni közvetlenül a Pénzügyi igazgatóság Csoport és központi pénzügy szervezete, illetve a kontrolling beszámoló készítéséhez. a 4.4.3 Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladatok pontot az alábbiak szerint kell módosítani:

4.4.3.1. TOP20 kockázat kockázatkezelési státuszjelentésének elkészítése Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladat a TOP20 kockázat kockázatkezelési státuszjelentésének elkészítése, az intézkedési tervek nyomon követése. Feladat: Az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése Felelős: Kockázatfelelősök, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok, Tagvállalati kockázat-koordinátor, tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor, Határidő: A Csoport és központi pénzügy által kiadott ütemterveknek megfelelően negyedéves beszámolási folyamathoz igazodva Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje, MÁV Zrt. esetében a főtevékenységi kör vezetők Termék: Jóváhagyott kockázatkezelési státuszjelentés (9. sz. melléklet) Kapja: Csoport és központi pénzügy szervezet 4.4.3.2. TOP20 kockázatok státuszáról beszámolás az EVIG részére Feladat:

TOP20 kockázatok státuszáról beszámoló készítése Csoport és központi pénzügy szerveFelelős: zet vezetője Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor Határidő: A Csoport és központi pénzügy által kiadott ütemterveknek megfelelően a negyedéves beszámolási folyamathoz igazodva Jóváhagyó: Elnök-vezérigazgató Termék: EVIG tájékoztató a TOP20 kockázatok státuszáról

563

A 4.3.3.6.3 Eseti beszámolás pont első bekezdését az alábbiak szerint kell kiegészíteni: A Kockázatfelelősöknek folyamatosan nyomon kell követniük • szűkebb értelemben az egységükben felmerülő (már beazonosított és értékelt) kockázati eseményeket, • tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat, valamint a közeljövőben a szervezeti egységüknél potenciálisan fellépő kockázati eseményeket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor tevékenységek átszervezése, beolvadás vagy egyéb szervezeti változás kapcsán lényegesen változnak a szervezeti egység működési keretei. Az utasítás 6.0 pontja helyébe az alábbi szövegezés lép: Az utasítás a MÁV-csoport vonatkozásában a közzétételét követő napon lép hatályba. A MÁV Nosztalgia Kft. esetében a bevezetésről rendelkező taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba. Az utasítás 2. sz. mellékletében a Kockázati univerzumot ki kell egészíteni a Munkavédelem kulcskockázattal: 87 Munkavédelem: A hatályos munkavédelemről szóló törvénynek megfelelően a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok: • munkaeszközök használatához kapcsolódó kockázatok, • munkakörnyezethez/klímához kapcsolódó kockázatok (zajterhelés, a rezgésterhelés, légállapotok (gáz, por, rost légszennyezők), • fizikai, biológiai tényezőkhöz, veszélyes anyagokhoz kapcsolódó kockázatok, • munkavégzés sajátosságaiból, fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezőkből adódó kockázatok, illetve a munkavédelmi előírásoknak való meg nem felelés kockázatai. Dávid Ilona elnök-vezérigazgató

564


9/2016.(IV. 01. MÁV ÉRT. 5.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A MÁV ZRT. PORTFOLIÓJÁBA TARTOZÓ KIJELÖLT TÁRSASÁGOK KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 13/2015. (IV. 10. MÁV ÉRT. 5.) EVIG SZ. UTASÍTÁS 1. SZ. MÓDOSÍTÁSÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és működtetni. Jelen utasítás célja ennek megfelelően •

•

a kockázatok tudatos kezelését és kontrollálását lehetővé tevő kockázatmenedzsment szabályozása (azaz az ERM rendszer2 működtetése), és ezen kockázatmenedzsment működtetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási struktúra - kockázatmenedzsment eljárásrend fenntartása, amely hosszú távon hozzájárulhat a vállalatcsoport üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén.

5. szám

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pénzügyi Igazgatóság vezetője felel. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják •

• • •

a tagvállalatok stratégiai és operatív céljaira kihatással lévő kulcskockázatok, illetve a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati eseményeknek a beazonosítását, a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes módszertan alapján, a szükséges válaszlépések meghatározását és a válaszlépések eredményének a nyomon követését.

3.2 Kockázatkezelés

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

A kockázatkezelés – a kockázatmenedzsment keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján – a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, kockázati események értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magában foglaló tevékenységek összessége.

2.1 Az utasítás hatálya

3.3 Kockázatértékelés

2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya

A kockázatértékelés a beazonosított kockázati események értékelését jelenti

Az utasítás tárgyi hatály kiterjed a Vállalatszintű Kockázatmenedzsment rendszer MÁV Zrt.-én belüli alkalmazására. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) kockázatmenedzsment munkafolyamatban részt vevő munkavállalóira, a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámolójába teljes körűen bevont társaságokra (együtt: MÁV-csoport). A MÁV Nosztalgia Kft.-nél az utasítás mintaszabályzatként alkalmazandó.

2

Enterprise Risk Management = Vállalatszintű Kockázatmenedzsment

• nettó hatás, • nettó bekövetkezési valószínűség és • az alkalmazható kontrolleljárások alapján (lásd: 4.3.2 pont). 3.4 A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve (a továbbiakban: Irányelv; lásd: 1. sz. melléklet) bemutatja a MÁV Zrt. • •

legfőbb célkitűzéseit a kockázatmenedzsment kialakításával kapcsolatban, valamint a kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázatmenedzsment alapelveit és eljárásait.

Az Irányelvben képviselt kockázatkezelési filozófia a MÁV Zrt. Igazgatósága által központilag felügyelt

5. szám


kockázatmenedzsment alapja, módosítására alapvető szervezeti változások, vagy a kockázatmenedzsment eljárásrend lényeges változása esetében kerülhet sor. Az aktuális Irányelvet a MÁV Zrt. honlapján közzé kell tenni. 3.5 Kockázat csoportok, kockázat kategóriák, kulcskockázatok, kockázati események, inaktív kockázatok A kockázatok négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek a tagvállalatoknál: • • • •

stratégiai, megfelelőségi, pénzügyi és a működési kockázatok szintjén.

Ezek a különálló, de egymást átfedő kockázat csoportok különböző szervezeti igényekre mutatnak rá és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak.3 Kulcskockázat Az egyes kockázat csoportok tovább bonthatóak kockázati kategóriákba a tagvállalatok főbb (alap és funkcionális) tevékenységei / folyamatai mentén. A kockázati kategóriákon belül részletezett kockázatok alkotják a tagvállalatok ún. kulcskockázatait (a Kockázati univerzum 22 db kockázatkategóriát és 85 db kulcskockázatot tartalmaz). Egy-egy kulcskockázathoz tartozóan több kockázati eseményt is be lehet azonosítani. Kockázati esemény A kockázati események olyan, egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódó lehetséges jövőbeni események, amelyek bekövetkezése veszélyeztetheti a tagvállalatok rövid- (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tagvállalatonként, illetve tagvállalaton belül szervezeti egységenként akár egymástól különböző kockázati események is beazonosíthatóak. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell szükség esetén foglalkozni. Inaktív kockázatok Legalább két perióduson át a tűréshatár (lásd: 3.13 pont) alatti értékelést kapott kockázatokat inaktív kockázatoknak tekintjük. Az inaktív kockázatokat nem kell jelenteni a tagvállalatoknak, de a tagvállalat menedzsmentjének döntése alapján az továbbra is a figye3

A stratégiai-, a megfelelőségi- és a pénzügyi kockázatok az öszszes tagvállalatánál felmerülhetnek, egyes működési kockázatok azonban csak értéklánc-specifikusan rendelhetők hozzá a különböző tagvállalatokhoz. Ez a specifikáció a Kockázati Univerzum működési kockázatainál jól tetten érhető.

565

lem középpontjában maradhat, s ha indokolt az inaktív kockázat bármikor reaktiválható. A kockázati regiszterben azonban az inaktív kockázatok továbbra is a nyilvántartásban szerepelnek. 3.6 Kockázati regiszter A Csoport és központi pénzügy szervezet által nyilvántartott adatbázis, ahol tagvállalatok kockázati eseményei, azok értékei és felelősei rögzítésre kerülnek (pontosan lásd 4.3.6). A különböző tagvállalatok által az azonos kockázatokkal összefüggésben beazonosított kockázati eseményeket a Csoport és központi pénzügy szervezet a kockázati regiszterben, lehetőség szerint azonos összefoglaló néven szerepelteti (pl. kockázat csoport: működési kockázatok; kockázat kategória: eszközmenedzsment; kulcskockázat: karbantartás menedzsment; kockázati esemény: (1) a karbantartási tervek nem készülnek időre, (2) a karbantartási tervek összeállítása során nem megfelelően priorizálják az elvégzendő feladatokat, stb.; kockázati regiszterbeli összefoglaló név: karbantartások tervezési kockázata; azaz a karbantartások tervezésével összefüggésben felmerült összes kockázat e gyűjtő néven kerül nyilvántartásra a regiszterben). Az egyes tagvállalatok esetében a kockázati esemény specifikumai (a kockázati esemény tagvállalatra vonatkozó egyedi ismérvei) a regiszter „magyarázat” oszlopában szerepelnek (lásd 4.3.6 pont). 3.7 A kockázat és a lehetőség fogalma Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon jövőbeni, bizonytalan események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a tagvállalatok által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint lehetőség definiáljuk (ilyen lehetőség lehet pl. egy vételi opció lehívása). A lehetőségek esetében a 4.3.3.5 pontban foglaltak szerint kell eljárni. Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom negatív értelmében használja. 3.8 Kockázati univerzum A Kockázati univerzum egy olyan adatbázis, amely kiindulópontja a kockázatok beazonosításának. A Kockázati univerzum azokat a kulcskockázatokat tartalmazza kockázatcsoportok és kockázat kategóriák szerint bontásban, amelyekkel a tagvállalatoknak a működésük során potenciálisan szembe kell nézniük. A Kockázati univerzumban az egyes kulcskockázatok leírásánál példálózó felsorolásként - nem teljes körűen - le-

566


hetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerültek annak érdekében, hogy a kockázatbeazonosítást végző munkatársak munkáját elősegítse, gondolkodásukat orientálja. A Kockázati univerzumban szereplő kockázati kategóriák és kulcskockázatok az iparági (szektor) specifikus benchmark adatok, valamint a kockázatmenedzsment eddigi tapasztalatai felhasználásával kerültek meghatározásra. A Kockázati univerzum akkor tölti be a szerepét, ha a tagvállalatok potenciálisan előforduló kockázatait felöleli. A kockázatmenedzsment munkafolyamatok végzése során - az egységes kockázatmenedzsment gyakorlat biztosítása céljából - a Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok alkalmazása kötelező. Az utasítás kiadásának időpontjában érvényes Kockázati univerzumot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.9 Tagvállalati kulcskockázati listák A tagvállalati kulcskockázati listák a Kockázati univerzumból leszűrt kiindulási listák, amelyek alapul szolgálnak az adott évi kockázatfelméréshez. A tagvállalatok azon kiemelt kulcskockázatait tartalmazzák, amelyek az adott üzleti (pénzügyi) évben a tagvállalatok üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A MÁV Zrt. tagvállalati kulcskockázati listáját a MÁV Zrt. Igazgatósága, a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok tagvállalati kulcskockázati listáit - a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének ajánlásait figyelembe véve - az adott társaság menedzsmentje hagyja jóvá. 3.10 Bruttó kockázat, nettó kockázat Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele nélkül fennálló kockázati kitettséget bruttó kockázatnak hívjuk.

5. szám

A MÁV Zrt. szintű kockázatértékelési eszköz lehetővé teszi a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségeinek aggregálását. A MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatértékelési eszközei a társaságok vasúti értékláncban elfoglalt helye, az üzemi mérete, a mérlegfőösszegének nagysága, illetve az éves árbevételének figyelembe vételével kerül meghatározásra. Az utasítás kiadásának időpontjában érvényes - kétféle - kockázatértékelési eszközt összevontan a 3. sz. melléklet tartalmazza. 3.12 Kockáztatott érték A kockázathoz tartozó kockáztatott érték jelen utasításban a kockázat hatás- és valószínűségi értékeiből számított forintban kifejezett várható értéke: a kockázati esemény forintban becsült hatásának és a bekövetkezés %-os valószínűségének a szorzata. 3.13 Tagvállalati és csoportszintű kockázati tűréshatár A tagvállalati kockázati tűréshatár a tagvállalatok kockázatokhoz való általános hozzáállását szemlélteti. Megmutatja, hogy a tagvállalatok milyen mértékben kívánnak bizonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A csoportszintű kockázati tűréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a tagvállalatoknak, azon belül a szervezeti egységeknek – a kockázatkezelés költségeinek figyelembe vételével – válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülő kockázatokra. A tagvállalati- illetve a csoportszintű kockázati tűréshatár közötti értékek esetében a tagvállalat menedzsmentjének döntésétől függően kell a kockázati eseményekkel foglalkozni (azaz a kockázati eseményeket lehet, de még nem kötelező kezelni).

Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével fennálló kockázati kitettség a nettó kockázat. Jelen utasítás alapján a kockázatokat nettó szemléletben kell vizsgálni.

A tagvállalatok a tagvállalati kockázati tűréshatáraikat szabadon választhatják meg, azonban ezek az értékek nem haladhatják meg a csoportszintű kockázati tűréshatár értékét (azaz 9-es pontértéknél nem lehetnek magasabbak).

3.11 Kockázatértékelési eszköz

3.14 Jelentésköteles limit, jelentésköteles kockázat

A kockázatértékelési eszköz a 4.3.2 pontban bemutatott pontozás alapján, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kockázati eseményeket a meghatározott kockázatértékelési kritériumok, illetve a tagvállalatok kockázati tűréshatára szerint. A kockázatértékelés egységes rendszerét tagvállalati szinten a kockázatértékelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé.

A jelentésköteles limit a tagvállalatok szintjén meghatározott nettó kockázat-kitettségi érték, amely elérése esetén a kockázat értékeléséről, kezeléséről és státuszáról időszakos, illetve eseti beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A jelentésköteles kockázatok azok a kockázatok, amelyek nettó kockázati kitettsége eléri a jelentésköteles limitet, illetve amelyeknek az 1 - 5 fokozatú értékelé-

5. szám


si skálán meghatározott nettó hatás értéke 5-ös pontérték. A jelentésköteles limitek értékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A tagvállalati- és a csoportszintű kockázati tűréshatárok, valamint a jelentésköteles limit közötti összefüggéseket az 5. sz. melléklet szemlélteti. 3.15 A kockázatmenedzsment alappillérei A kockázatmenedzsment alappillérei: • • • • • •

MÁV Zrt. kockázatmenedzsment irányelve; kockázatmenedzsment eljárásrend (Kockázatkezelési szabályzat); Kockázati univerzum; csoportszintű kockázati tűréshatár; jelentésköteles limit értékek és a kockázatértékelési eszközök.

3.16 Kockázatfelelősök Kockázatfelelősök a tagvállalatok szervezeti egység vezetői (a továbbiakban: Kockázatfelelősök), akiket a főtevékenységi kör vezetője delegál meghatározott kulcskockázatok / kockázati események tekintetében a kockázatkezelési feladatok elvégzésére. Amennyiben a tagvállalat munkaszervezetének felépítése olyan, hogy ha valamelyik főtevékenységi kör nem tagozódik tovább szervezeti egységekre, ott a főtevékenységi kör vezetője a Kockázatfelelős; abban az esetben, amikor a szervezeti egység nem főtevékenységi kör, akkor Kockázatfelelős maga a szervezeti egység vezetője. A delegálás tényét a kockázat-koordinátorok felé a főtevékenységi kör vezetőjének jeleznie kell. Egy-egy Kockázatfelelős több kulcskockázat (vagy kockázat kategória) vonatkozásában is kijelölésre kerülhet. 3.17 Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok A MÁV Zrt.-nél kötelezően kijelölendő azon munkavállalók, akik a saját szakterületükön (főtevékenységi körükön belül) összefogják a Kockázatfelelősök munkáját. A többi tagvállalat esetében az első számú vezető döntésétől függően kerülhet sor főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok kinevezésére. 3.18 Csoportszintű kockázat-koordinátor A Csoportszintű kockázat-koordinátor - a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének szakmai irányítása mellett • •

koordinálja a tagvállalatok kockázatmenedzsment munkáját, illetve a MÁV Zrt.-én belül ellátja a Tagvállalati kockázat-koordinátori feladatokat.

567

3.19 Tagvállalati kockázat-koordinátorok A Tagvállalati kockázat-koordinátorok az adott tagvállalat menedzsmentje által kijelölt munkavállalók, akik • •

a tagvállalat vonatkozásában koordinálják a kockázatmenedzsment munkát, illetve a Csoportszintű kockázat-koordinátor munkájának támogatójaként közreműködnek a kockázatmenedzsment eljárásrend alakításában.

A 3.18 pont értelmében a MÁV Zrt.-nél a Csoportszintű Kockázat-koordinátor látja el a tagvállalati kockázat-koordinátori feladatokat. A Kockázatfelelősöknek, a Főtevékenységi köri kockázat-koordinátoroknak és a Tagvállalati kockázatkoordinátoroknak a neve és elérhetősége a Csoport és központi pénzügy szervezetnél naprakész nyilvántartásban kell, hogy szerepeljen. A főtevékenységi körök vezetői kötelesek az újonnan kinevezett Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok személyének, illetve a Kockázatfelelősök és koordinátorok személyében bekövetkezett változásokat a Csoport és központi pénzügy szervezet részére azonnali hatállyal annak bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül bejelenteni 3.20 Kockázatösszesítő A Főtevékenységi köri kockázat-koordinátoroknak féléves rendszerességgel kockázatösszesítő formájában (6. sz. melléklet) kell beszámolniuk a Tagvállalati kockázat-koordinátor felé a kockázati nyilvántartásban szereplő aktív kockázatok értékeléséről. • A tagvállalati kockázatösszesítőnek tartalmaznia kell a tagvállalat minden olyan kockázatának aktuális értékeit, amelyek az előző vagy az aktuális értékelési periódusban jelentésköteles kockázatnak minősülnek, illetve • limit alatti értékek esetében azokról a kockázati eseményekről, amelyeket az adott tagvállalat menedzsmentje, illetve a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos beszámolásra kijelölt. 3.21 Intézkedési terv Az intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek következetes megvalósítása lehetővé teszi / teheti az adott kockázat eredményes kezelését. Az intézkedési terv elrendeléséről a tagvállalat menedzsmentje, illetve a Kockázatfelelősök dönthetnek, kijelölve az azok kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyeket, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. Az intézkedési terv mintáját a 7. sz. melléklet tartalmazza.

568


5. szám

3.22 Tagvállalati kockázati beszámoló

3.26 TOP20 kockázat

A Tagvállalati kockázat-koordinátorok a hozzájuk beérkezett kockázatösszesítők alapján féléves rendszerességgel tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a 8. sz. mellékletben meghatározott tartalommal a Csoport és központi pénzügy szervezet felé a jelentésköteles kockázati eseményekről.

A kiemelt kockázatok azon csoportja, amelyet a Társaság 20 legmagasabb kockáztatott értékkel rendelkező kockázata alkot. A MÁV Zrt.-nél a Csoportszintű kockázat-koordinátor, a MÁV-START Zrt.-nél a Tagvállalati kockázat-koordinátor állítja össze a TOP20 kockázatról szóló kimutatást minden tagvállalati kockázati beszámolóhoz az adott féléves kockázatértékelési eredmények alapján. A többi tagvállalat esetében a Csoport szintű kockázati beszámolóhoz összevontan, a Csoportszintű kockázat-koordinátor állítja össze a TOP20 kockázat listáját.

3.23 Csoportszintű kockázati beszámoló A Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője félévente csoportszintű kockázati beszámoló (előterjesztés) formájában számol be a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója számára a tagvállalatok kockázati eseményeinek alakulásáról, valamint a kockázatmenedzsment működésének tapasztalatairól. A II. félévi előterjesztés keretében – szükség esetén – javaslatot tesz a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a kockázatmenedzsment alappilléreinek meghatározására / módosítására. 3.24 Eseti kockázatösszesítő, eseti tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámoló Eseti kockázatösszesítőt kell készíteniük a Kockázatfelelősöknek a Tagvállalati kockázat-koordinátor közreműködésével abban az esetben, ha a tagvállalatnál történt legutóbbi kockázatértékelés óta olyan új információk merültek fel, amelyek • •

eddig be nem azonosított kockázati esemény(ek) bekövetkezését valószínűsítik, illetve már beazonosított kockázat(ok) kockázatkitettségi értékeit jelentősen növelik, s ezzel a kockázat kockázatkitettségi érték alakulása megfelel a 4.2.1.1.2 pont 4.) bekezdésben foglaltaknak.

Az eseti kockázatösszesítő alapján készül az eseti tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámoló a tagvállalat menedzsmentje részére. Az eseti kockázatösszesítőt és az esetlegesen szükségessé váló intézkedési tervet az 6. - 7. számú mellékletek alapján kell összeállítani, illetve elkészíteni. 3.25 Kockázati térkép A kockázati térkép a kockáztatott értékek alapján a kockázatösszesítőkben szereplő legfontosabb 20 kockázatot a hatás-valószínűség mátrixban együttesen ábrázolva mutatja meg. A kockázati térképeket a tagvállalatoknak a félévi tagvállalati kockázati beszámoló, illetve a Csoportszintű kockázati beszámoló keretében kell összeállítaniuk.

Az adott féléves beszámolóban a TOP20 kockázatok közé bekerült kockázatok kiemelt figyelmet kapnak a vezetőség részéről, és egészen a TOP20 kockázatok következő féléves frissítéséig ekként kezelendők: az egyéb kockázatoktól eltérő státuszolási és riportolási kötelezettségek vonatkoznak rájuk. 3.27 Tagvállalat menedzsmentje A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a kockázatmenedzsment működésének szabályozásán keresztül elősegíti a tagvállalatoknál a kockázattudatos gondolkodás kialakulását és e gondolkodásmód napi munkafolyamatokba történő beágyazódását, valamint támogatja a tagvállalatok menedzsmentjét a kockázattudatos döntéshozatalban. 4.1 A kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei A kockázatmenedzsment eljárásrend a következő alapelvekre épül: • • •

•

A kockázatmenedzsment eljárásrend alapvetően valamilyen céltól való eltérést előidéző tényezők feltárására irányul. A kockázatmenedzsment munkafolyamat lényege, hogy annak eredményei felhasználásra kerüljenek a döntéshozatalban. A kockázatmenedzsment egy szabályozási, irányítási és ellenőrzési feladat; míg a kockázatkezelés egy operatív, naponkénti ismétlődő végrehajtói feladat. A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig annak a szervezeti egységnek a vezetője felel, ahol a kockázat felmerül, illetve ahol a kockázat beazonosításra kerül.

5. szám

• •

•

• •

•

•

•

•


Minden esetben törekedni kell az egy kockázati esemény - egy kockázatfelelős elv érvényesítésére. A Kockázatfelelősök a kockázatok kezelését magasabb vezetői szintre kizárólag abban az esetben helyezhetik, ha a kockázatkezelés érdekében meghozandó intézkedés az érvényben lévő Döntési és Hatásköri Lista (a továbbiakban: DHL) vagy Alapszabály / Alapító Okirat alapján magasabb döntési szinthez tartozik. A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok az összes kockázatuk kezeléséért felelősséggel tartoznak, de a csoportszintű koordinációt igénylő kockázatkezelési eljárások esetében az illetékes Csoportirányítási bizottságokhoz fordulhatnak. Ezekben az esetekben is a tagvállalatoknak delegálniuk kell egy-egy Kockázatfelelőst a beazonosított kockázati események mellé. A Kockázatfelelősök által előkészített, magasabb vezetői / döntéshozói szintek elé kerülő anyagoknak alkalmasak kell lenniük a vezetői döntések meghozatalára. A Csoportirányítási bizottságok kockázatmenedzsment tárgyában hozott állásfoglalásai a tagvállalatokra nézve irányt mutatóak. Kockázatkezelés tekintetében is a MÁV Zrt.-n belül a különböző szervezeti egységek együttműködésről a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatának I. kötet 7.2 pontjában előírt „együttműködési kötelezettségek és szabályok”-ban foglaltak az irányadóak. A tagvállalatoknak minden olyan kockázattal foglalkozniuk kell, amelyek elérik a csoportszintű kockázati tűréshatárt. Ezen belül a jelentésköteles kockázati eseményekre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A kockázatkezelés fókuszában elsősorban azon kockázati eseményeknek kell állniuk, amelyeknél a tagvállalatnak közvetlen beavatkozási lehetősége van a kockázati kitettsége csökkentésére. A kockázatok kezelésének a költsége nem lehet nagyobb, mint a kockázati kitettségek csökkentéséből / megszüntetéséből eredő haszon, illetve költségmegtakarítás. A tagvállalatok esetében a jelen utasítás nem helyettesíti az egyes kockázati események kezelésére kialakított belső (kockázatkezelési) szabályzatokat, utasításokat, azonban ezen belső szabályzatoknak, utasításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a kockázatmenedzsment előírásaival. A kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő kockázatmenedzsment folyamatot évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek megfelelően. A felülvizsgálatot a Tagvállalati és Csoportszintű kockázat-koordinátor javaslatai alapján a Csoport

569

és központi pénzügy szervezet vezetőjének kell kezdeményeznie. 4.2 A kockázatmenedzsment résztvevői A kockázatmenedzsment résztvevőit és a rendszerben érvényesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 10. sz. melléklet mutatja be. A folyamatábrán bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a kockázatmenedzsment működtetése önmagában sem a MÁV Zrt.nél, sem a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leányvállalatok esetében nem indokolhatják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázatmenedzsment munkafolyamatában érintett munkatársak jelenlegi feladatai (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírásaik) egészülnek ki a kockázatmenedzsment teendőikkel. A kockázatmenedzsmentnek biztosítania kell, hogy • a tagvállalatok szervezeti egységei által beazonosított kockázati események a legtöbb információval rendelkező felelősökhöz (döntéshozói szintekhez) legyenek hozzárendelve a tagvállalatoknál érvényben lévő DHL figyelembe vételével, valamint • a kockázatmenedzsment folyamat eredményei - a döntéshozatal támogatása érdekében - megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra kerüljenek az erre kijelölt döntési szintek felé. Amennyiben a rendszer alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, véleményekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a kockázatmenedzsment felsőbb szintjén lévő döntéshozó – élve döntéshozói felelősségével – nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, javaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljából a beszámoló készítője részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia és ismételten megküldenie a rendszer felsőbb szintjén lévő döntéshozó számára. A Csoport és központi pénzügy szervezet a tagvállalatok vonatkozásában a szabályzatnak megfelelő működést és beszámolást ellenőrzi, és a csoport kockázati beszámoló összeállíthatósága szempontjából véleményezi azokat. 4.2.1 Kockázatmenedzsment operatív szereplői A kockázatmenedzsment operatív szereplői: • • • • •

Kockázatfelelősök (4.2.1.1 pont); Főtevékenységi kör vezetők (4.2.1.2 pont); Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok (4.2.1.3 pont); Tagvállalati kockázat-koordinátorok (4.2.1.4 pont); Tagvállalat menedzsmentje (4.2.1.5 pont);

570


• • • • • • •

Csoportszintű kockázat-koordinátor (4.2.1.6 pont); Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője (4.2.1.7 pont); Pénzügyi igazgató (4.2.1.8 pont); Csoportirányítási bizottságok (4.2.1.9 pont); MÁV Zrt. vezető tisztségviselői (4.2.1.10 pont); MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója (4.2.1.11 pont) és a MÁV Zrt. Igazgatósága (4.2.1.12 pont).

4.2.1.1 KOCKÁZATFELELŐSÖK 4.2.1.1.1 A KOCKÁZATFELELŐSÖK KIJELÖLÉSE, A KOCKÁZATFELELŐSÖK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfontosabb alapelve, hogy minden szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazonosításáért, értékeléséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különböző szervezeti egységek vezetői a szakterületükre vonatkozóan a beazonosított kockázati események Kockázatfelelősei. A Kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment hierarchiájának alsó szintjén állnak (lásd 10 sz. melléklet), de az egész folyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel nekik van első kézből a legtöbb információjuk, illetve közvetlen rálátásuk arra nézve, hogy egyegy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a szervezeti egységükre, illetve a tagvállalatukra nézve. A Kockázatfelelőse a szervezeti egység összes kockázatáért felel. Amennyiben a tagvállalatok olyan kockázati eseményt azonosítanak be, amelyek • •

dő kockázati esemény esetén a tagvállalat menedzsmentje dönt a kockázatkezelési feladatok megosztásáról. A javaslatok megfogalmazása során törekedni kell az egy kockázati esemény - egy kockázatfelelős elv érvényesítésére. Több társaságot érintő (csoportszintű) kockázati esemény tekintetében az illetékes Csoportirányítási bizottságok elnökei tesznek javaslatot a kockázatkezelési feladatok megosztásáról. Az ilyen kockázatok kezelésével kapcsolatban felmerült problémákat is az illetékes Csoportirányítási bizottság elé terjeszthetik a tagvállalatok vezetői. A több tagvállalat számára is feladatot tartalmazó kockázatkezelési intézkedési tervek végső jóváhagyásának és nyomon követésének annál a tagvállalatnál kell történnie, amely tagvállalat regiszterében szerepel az adott kockázat. 4.2.1.1.2 A KOCKÁZATFELELŐSÖK KOCKÁZATMENEDZSMENTBEN MEGHATÁROZOTT FELADATAI

1.) A Kockázatfelelősök alapvető feladata a felelősségi körükbe tartozó kockázati események kezelése a 4.3.3.2 pontban leírtaknak megfelelően, valamint az erre vonatkozó intézkedési tervek elkészítése. 2.) A felelősségi körébe tartozó kockázati események folyamatos nyomon követése és félévenkénti újbóli értékelése a 4.3.2 pont szerint a kockázatértékelési eszköz segítségével. 3.) Az előző pontban említett félévi kockázatértékelések után kockázatösszesítő formájában jelentés készítése a Tagvállalati kockázat-koordinátor felé a főtevékenységi kör vezetőjén keresztül. Amennyiben az adott kockázati •

esemény kockázati megítélésében a félév folyamán változás nem állt be, úgy a következő félévi érékelésig a kockázati esemény - a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül - további megkülönböztetett feladatot nem igényel;

•

eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi érték a csoportszintű kockázati tűréshatár alá esik és a kontrollkörnyezeti érték is csökken, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény inaktívvá történő átállítására, de az adott kockázati esemény értékelését ettől függetlenül a következő félévben ismét el kell végezni. Ha két egymást követő félévben ugyanolyan kockázatértékelési eredményt kapunk (azaz a második mérés is megerősíti az előző félévi eredményeket), akkor - amennyiben a Tagvállalati kockázat-koordinátor, illetve a tagvállalat me-

a tagvállalaton belül több szervezeti egységet és / vagy több tagvállalatot is érintenek,

akkor a kockázati eseményhez delegált Kockázatfelelős a Tagvállalati kockázat-koordinátor közreműködésével köteles egyeztetni a kockázatkezelési feladatairól a másik szervezeti egységgel, illetve tagvállalattal. Konszenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és felelősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányában javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító terület Kockázatfelelősének kell megfogalmaznia a tagvállalati kockázat-koordinátorral és / vagy a Csoportszintű kockázat-koordinátorral együtt. Tagvállalaton belül kezelen-

5. szám

5. szám


nedzsmentje ettől eltérően nem intézkedik - a következő félévtől az adott kockázati esemény értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében maradjon, azaz a kockázati esemény kockázati érékelése félévről félévre ismételten megtörténjen, illetve az elkezdett intézkedési terveket végrehajtsák (befejezzék). 4.) Amennyiben a kockázati események folyamatos nyomon követése során azt tapasztalja, hogy a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték •

oly módon romlik (a pontértékek emelkednek), hogy ezzel a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értéke eléri a jelentésköteles limit értékét, vagy

•

a jelentésköteles limit értékét az előző félévben már elérte, de a mostani mérés során legalább két egységgel magasabb értéket kap és / vagy eléri a skála maximumát4,

úgy az adott kockázat növekedéséről tájékoztatni kell a főtevékenységi kör vezetőt és a Tagvállalati kockázatkoordinátort. A tagvállalat menedzsmentjének tájékoztatása érdekében egyben a Főtevékenységi köri kockázat-koordinátornak eseti kockázati beszámolót kell készíteniük.

571

dinátor, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasításban előírt felsőbb vezetői szintek felé. 4.2.1.2 FŐTEVÉKENYSÉGI KÖR VEZETŐK A Főtevékenységi kör vezetők kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A kockázatfelmérés eredményeihez a 12. sz. melléklet szerinti Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat kiadása. 2.) A főtevékenységi kör féléves és eseti kockázatöszszesítőinek, illetve kockázatkezelési státuszjelentéseinek jóváhagyása és beküldése a Tagvállalati kockázat-koordinátor részére. 3.) A Főtevékenységi köri kockázat-koordinátor kinevezése. 4.) A tagvállalati kulcskockázati listában szereplő kulcskockázatok - Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének ajánlása melletti - évenkénti felülvizsgálata. 5.) A Kockázatfelelős által készített kockázatkezelési intézkedési tervek jóváhagyása, illetve az intézkedési tervek lezárásának engedélyezése. 6.) A tagvállalatnál adódó „lehetőség” esetén javaslattétel a tagvállalat menedzsmentje részére a megteendő további lépésekről.

Amennyiben a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott félévben tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben5, illetve nem éri el a jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt figyelmet kell fordítani, de – a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – eseti kockázati beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat – a saját kockázatkezelési szabályzatának előírásai értelmében – megkülönböztetett figyelemmel kísérje tovább.

4.2.1.3 FŐTEVÉKENYSÉGI KÖRI KOCKÁZAT-

5.) Az érintett szervezeti egység új kockázati eseményeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati kockázat-koordinátor / a Főtevékenység köri kockázat-koor-

3.) A főtevékenységi körön belül működő Kockázatfelelősök kockázatfelelősi munkájának a támogatása.

4

5

Azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző negyedévinél a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re. Pl. a nettó kockázat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról 4-re változik.

KOORDINÁTOROK

Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A főtevékenységi kör vezetők kockázatkezelési munkájának, kockázatmenedzsment folyamatban meghatározott feladatainak a támogatása: a féléves kockázatösszesítők, intézkedési tervek és státuszjelentések összegyűjtése és előkészítése jóváhagyásra a főtevékenységi kör vezető részére. 2.) Az éves kockázatfelmérés és -értékelés támogatása.

4.) Eseti kockázatösszesítők és eseti kockázati beszámolók készítése a Kockázatfelelősök jelzése alapján. 4.2.1.4 TAGVÁLLALATI KOCKÁZAT-KOORDINÁTOR A Tagvállalati kockázat-koordinátor az adott tagvállalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, összefogja és koordinálja a tagvál-

572


lalat kockázatkezelési munkáját, valamint részt vesz a kockázatmenedzsment alakításában. A Tagvállalati kockázat-koordinátor kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A Tagvállalati kulcskockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosításának, értékelésének és Kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása. 2.) A Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolása és támogatása a kockázatkezelésben. 3.) Az időszakos kockázatösszesítők összeállítása és elemzése félévente. 4.) Tagvállalati kockázati beszámoló elkészítése félévente a kockázatösszesítők és státuszjelentések alapján, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintű kockázat-koordinátor felé. 5.) Az Intézkedési tervek státuszának figyelemmel kísérése. 6.) A Főtevékenységi köri kockázat-koordinátor által készített eseti kockázati beszámolók soron kívüli elemzése és a kockázatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére. 7.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomására jutott kockázati információk folyamatos nyomon követése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, illetve a Csoportszintű kockázat-koordinátor felé. 8.) Javaslattétel a Csoport és központi pénzügy szervezet felé a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálatára / módosítására. 9.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a Kockázatfelelősök felé. 10.) Közreműködik a kockázatok beazonosításával foglalkozó munkamegbeszélések megszervezésében, a beazonosításhoz szükséges munkaanyagok elkészítésében, összeállítja az értékeléshez szükséges kérdőíveket, majd azok kitöltése után összesíti azokat és ezek összesítése után összeállítja az értékelendő kockázati esemény listát. 11.) Támogatja a tagvállalat által a MÁV Zrt. vezetői fórumai (MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói értekezlet, MÁV Zrt. Igazgatóság, MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága) elé kerülő előterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek az összeállítását.

5. szám

12.) Közreműködik a tagvállalati üzleti tervek, valamint a negyedéves és féléves kontrolling beszámolók kockázatelemzési fejezeteinek az összeállításában. 13.) A tagvállalat kockázatainak pontos, naprakész nyilvántartása. 4.2.1.5 TAGVÁLLALAT MENEDZSMENTJE A tagvállalat menedzsmentjének - azaz a tagvállalatok első számú vezetőinek és azok közvetlen helyetteseinek - kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatmenedzsment eljárásrend működésének támogatása, az eljárásrend következetes alkalmazásának biztosítása, valamint a kockázatmenedzsment folyamat felügyelete és irányítása a tagvállalat szintjén. 2.) Tagvállalati kulcskockázati lista jóváhagyása. 3.) Annak biztosítása, hogy a kockázatmenedzsment munka során beazonosított kockázatok összhangban legyenek a tagvállalat által készített kontrolling beszámolók és üzleti tervekben bemutatott kockázatokkal. 4.) A kockázattudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén. 5.) A Tagvállalati kockázat-koordinátor kinevezése. 6.) A Tagvállalati kockázat-koordinátor által félévente összeállított tagvállalati kockázati beszámoló véleményezése, jóváhagyása. 7.) A Tagvállalati kockázat-koordinátor által szükség esetén összeállított eseti kockázati beszámoló véleményezése, jóváhagyása. 8.) Szükség esetén intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős szervezeti egység vezető(ke)t, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. 9.) A tagvállalatok esetében az összeállított intézkedési tervek jóváhagyása, illetve az intézkedési tervek lezárásának engedélyezése. Az 6.) - 9.) pontokban említett dokumentumokat, valamint a tagvállalati kulcskockázati listát és a tagvállalat szintjén értelmezett tagvállalati kockázati tűréshatárt a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felső vezető(k) hagyja (hagyják) jóvá. A MÁV Zrt.-nél a 6.) - 9.) pontokban említett dokumentumok esetében 3.27 pontban foglalt személyek a

5. szám


573

jóváhagyó vezetők, míg a kockázatmenedzsment alappilléreit a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá.

9.) Felkérés esetén a tagvállalatoknál az éves kockázatfelmérések és a félévenkénti -értékelések támogatása.

10.) Tagvállalaton belül a Kockázatfelelős kijelölése, amennyiben a szervezeti egység vezetők erről konszenzus hiányában nem tudtak dönteni.

10.) Felkérés esetén a Csoportirányítási bizottságok által kiemelt kockázati események vonatkozásában részvétel az intézkedési tervek kidolgozásában.

11.) Döntés a tagvállalatnál adódó „lehetőség” kihasználásáról.

10.) A kockázati események csoportszintű naprakész nyilvántartása a kockázati regiszterben.

4.2.1.6 CSOPORTSZINTŰ KOCKÁZAT-KOORDINÁTOR

11.) A MÁV Zrt. vonatkozásában a Tagvállalati kockázat-koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintű kockázat-koordinátor a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének számolnak be a 4.2.1.4 pontban foglalt feladataik ellátásáról.

A Csoportszintű kockázat-koordinátor kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) Kockázatmenedzsment munkafolyamatok végrehajtásának összehangolása, csoport szinten a kockázattudatos magatartás támogatása. 2.) Közreműködés a kockázatmenedzsment csoport szinten egységes módszereinek és eszközeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában. 3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök kidolgozása a Tagvállalati kockázat-koordinátor együttműködésével; a Tagvállalati kockázat-koordinátor támogatása a kockázatmenedzsment teendőik ellátásában, valamint a kockázatmenedzsment egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában. Több tagvállalatot érintő kockázatok esetében a Kockázatfelelősök kijelölésére javaslattétel a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője felé. 4.) Javaslattétel a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője részére a kockázatmenedzsment alappilléreinek időszakos felülvizsgálatára / módosítására. 5.) A tagvállalati kockázati beszámolók összegyűjtése, azok kockázatmenedzsment szakmai kontrollálása, a kockázati kitettségek csökkentése érdekében meghozott menedzsment intézkedések kockázatmenedzsment szempontból történő véleményezése. 6.) Csoportszintű kockázati beszámolók elkészítése a tagvállalati kockázati beszámolók aggregálását követően. 7.) Tagvállalati kockázat-koordinátorként eljárva (lásd 3.18 pont) eseti csoportszintű kockázati beszámolók összeállítása és benyújtása véleményezésre a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője részére. 8.) Éves kockázatmenedzsment értekezletek megszervezése a Tagvállalati kockázat-koordinátorokkal együttműködésben.

12.) Közreműködnek a Gazdasági vezérigazgató-helyetteshez beérkezett •

előterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek a véleményezésében, illetve

•

kiadás előtt álló utasítások kockázatmenedzsment szempontból történő komplex vizsgálatában.

4.2.1.7 CSOPORT ÉS KÖZPONTI PÉNZÜGY SZERVEZET VEZETŐJE

A Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehatójának - meghatározott feladatai: 1.) A Pénzügyi igazgató szakmai munkájának a támogatása, a Csoportszintű kockázat-koordinátor szakmai munkájának a felügyelete. 2.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment alappilléreinek módosítására. 3.) Javaslattétel a tagvállalatok menedzsmentje részére a tagvállalati kulcskockázati listák összeállítására. 4.) Az intézkedési tervek kockázatmenedzsment szempontból történő értékelése, szükség esetén azok visszaküldése átdolgozás / kiegészítés céljából. 5.) A tagvállalati kockázati beszámolók szakmai véleményezése és ez alapján visszacsatolás a Tagvállalati kockázat-koordinátorok részére, illetve a csoportszintű kockázati beszámoló elkészítése. 6.) Több tagvállalatot érintő, illetve csoport szinten kezelhető, újonnan beazonosított kockázat esetében javaslattétel a Csoportirányítási bizottságok részére a Kockázatfelelős személyére.

574


5. szám

7.) A MÁV Zrt.-én belül a kockázati események beazonosításához szükséges munkaanyagok jóváhagyása.

1.) Az Irányelvben lefektetett alapelvek alkalmazásának biztosítása.

8.) Éves kockázatmenedzsment értekezletek szakmai irányítása.

2.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment alappilléreire, valamint a MÁV Zrt. vonatkozásában a tagvállalati kockázati tűréshatár jóváhagyása.

9.) A Belső ellenőrzés tájékoztatása a kockázatmenedzsment munka eredményeiről az éves kockázatfelmérések után. 4.2.1.8 PÉNZÜGYI IGAZGATÓ A Pénzügyi igazgató kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatkezelési utasítás kidolgozása és karbantartása. 2.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának szakmai támogatása. 3.) A Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének, mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehajtójának a szakmai irányítása. 4.) Több tagvállalatot, illetve a MÁV Zrt.-én belül több szervezeti egységet érintő kockázati esemény tekintetében - megegyezés hiányában - javaslat tétel a Kockázatfelelősök kijelölésére a szakmailag illetékes Csoportirányítási bizottságok felé. 4.2.1.9 CSOPORTIRÁNYÍTÁSI BIZOTTSÁGOK A Csoportirányítási bizottságok kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A Stratégiai bizottság feladata a csoportszintű kockázatok kezelésének koordinálása. 2.) A Gazdasági bizottság felügyeli a vállalati szintű kockázatmenedzsment rendszer működését. 3.) A Csoportirányítási bizottságok a tagvállalatok / főtevékenység kör vezetők megkereséseire vitás kérdésekben állást foglalnak. 4.2.1.10 VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESEK A Vezérigazgató-helyettesek hagyják jóvá a MÁV Zrt.én belül a főtevékenységi kör vezetők által előzetesen jóváhagyott kockázatfelmérés és -értékelés eredményeit. 4.2.1.11 MÁV ZRT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának a feladatai:

3.) A Csoportszintű kockázat-, illetve eseti beszámolók jóváhagyása, a szükséges intézkedések elrendelése a beszámolókban foglaltak figyelembevételével. 4.) Jóváhagyja a közvetlen irányítása alá tartozó főtevékenységi körök / szervezeti egységek kockázatfelmérésének és -értékelésének az eredményét. 5.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv kidolgozásának elrendelése a tagvállalatok menedzsmentje, szervezeti egység vezetők, illetve Kockázatfelelősök felé. 4.2.1.12 MÁV ZRT. IGAZGATÓSÁGA A MÁV Zrt. Igazgatóságának a feladata: a csoportszintű kockázatmenedzsment munka felügyelete és irányítása, a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek jóváhagyása, valamint a MÁV Zrt. esetében az éves kulcskockázati lista jóváhagyása. 4.2.2 A kockázatmenedzsment egyéb résztvevői A kockázatmenedzsment egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehajtásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kockázatmenedzsment eredményes és hatékony működéséhez. 4.2.2.1 BELSŐ ELLENŐRZÉS A MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezete, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek feladata a kockázatmenedzsment- és a kockázatkezelés folyamat független nyomon követése. Amennyiben a tagvállalatoknál a Tagvállalati kockázat-koordinátor szervezetileg a belső ellenőrzési egységhez tartozik, úgy - az összeférhetetlenségi előírások betartása érdekében - az adott tagvállalatnál a kockázatmenedzsmenttel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezetének kell ellátnia az ellenőrzési tervében meghatározottak szerint. A kockázatokra vonatkozó információk minél teljesebb tagvállalati szintű áttekintése érdekében a belső ellenőrzés és a kockázatmenedzsment szoros együttműködésére van szükség. Ennek keretében a Belső ellenőrzés szervezetének meg kell kapnia a kockázatmenedzsment eredményeit, hogy azokat figyelem-

5. szám


be vehesse az éves audit tervének összeállításakor; ugyanakkor a Belső ellenőrzés szervezetnek a vizsgálatai során feltárt lényeges kockázatokról információt kell adnia a Csoport és központi pénzügy szervezet számára. A fentiek teljesülése érdekében mind a Belső ellenőrzés szervezet, mind a Csoport és központi pénzügy szervezet kölcsönösen megküldik egymásnak az általuk készített beszámolókat (előterjesztéseket). A MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezete, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységei az éves belső audit tervükben meghatározottak szerint • •

auditálják a MÁV Zrt. és a leányvállalatai kockázatkezelési feladatainak végrehajtását, vizsgálják, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a kockázatok hatékony kezelésére, a kockázatmenedzsmenttel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos észrevételeikről (javaslataikról, hiányosságokról) rendes beszámolási folyamat keretében tájékoztathatják a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelőbizottságait.

4.3.1 A kockázatok beazonosítása 4.3.1.1 A KOCKÁZATOK BEAZONOSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE

A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a tagvállalatok célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű (stratégiai) célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig. A hatékony kockázatmenedzsment működtetése érdekében amennyiben ez lehetséges, a mérhető célkitűzéseket kell figyelembe venni. Ez megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok azonosítását és azok elemzését. A kockázatok beazonosításának folyamatában külön figyelmet kell fordítani a következő szempontokra is: •

•

4.2.22. A MÁV ZRT. ÉS A TAGVÁLLALATOK FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA A tagvállalatok Felügyelőbizottságainak általános felügyeleti jogköre kiterjedhet a kockázatmenedzsment munkafolyamatok vizsgálatára is.

•

4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egymásra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fő lépést tartalmaz: • • • •

a kockázatok beazonosítását (4.3.1 pont); a kockázatok értékelését (4.3.2 pont); a kockázatokra adott válaszlépéseket (4.3.3 pont) és a kockázatok felülvizsgálatát (4.3.4 pont).

575

•

a kockázatok beazonosításánál - nem a kockázatok hatását, hanem még csak - a kulcskockázathoz tartozó kockázati eseményt kell meghatározni, a kockázatok beazonosításának idején fennálló problémák kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsmentnek; a beazonosítás idején fennálló ilyen negatív hatású események a kockázatmenedzsment szempontjából csak akkor érdekesek, ha stratégiai időtávon belül az ismételt bekövetkezésük valószínűsíthető, nem kell beazonosítani a célkitűzéseket nem érintő kockázati tényezőket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerűsége, akkor kockázatként nem lehet megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül közlekednek, mert ennek nincs következménye (hatása) a célkitűzésre; ellenben tárgya lehet ez az esemény egy utas-megelégedettségi vizsgálatnak), a kulcskockázatok-, a kockázati események- és a kockázati regiszterbe kerülő összefoglaló elnevezések esetében kerülni kell az olyan megfogalmazásokat, amelyek tulajdonképpen a célkitűzések el nem érését fejezik ki (pl.: ha a vizsgált cél a menetrend időbeni összeállítása, akkor helytelen az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy „a menetrend nem készül el időre”, mert ez pont a célkitűzésünk / elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kockázati megnevezés (kategória) ebben az esetben: „a menetrend összeállítása”; s a kockázat leírásánál példálózó felsorolásként már szerepelhet a „menetrend nem készül el időre” megfogalmazás).

4.3.1.2 A TAGVÁLLALATI KULCSKOCKÁZATI LISTÁK MEGHATÁROZÁSA

Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadhatnak, átfedhetik egymást.

A Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok közül kerülnek kiválasztásra a tagvállalati kulcskocká-

576


zati listák, melyek az adott üzleti (pénzügyi) évre vonatkozóan, az üzleti év célkitűzéseinek figyelembe vételével tartalmazzák a tagvállalatok kiemelt kulcskockázatait. A tagvállalati kulcskockázati listákat a Kockázati univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani (kiválasztani) és a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjével véleményeztetni, illetve az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum 25-30 kulcskockázatnál több kulcskockázat ne kerüljön egyszerre kiválasztásra, mert ennél több kulcskockázat a kockázatmenedzsment munka elaprózódásához vezethet. Célszerű évről-évre olyan kulcskockázatokat is kiválasztani, amelyet eddig a tagvállalat még nem vizsgált. Az állami vagyon védelme érdekében a Kockázati univerzumban szereplő 23-as (Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás, illetve ezek megelőzése és felderítése), a 27-es (Általános és specifikus szabályozások, előírások betartása) és a 42-es (Könyvelés, jelentéskészítés és közzététel) számú kulcskockázatokat minden tagvállalatnak kötelezően ki kell választaniuk, és különös gondot kell fordítaniuk az ezekhez tartozó kockázati események beazonosítására, illetve a hozzájuk kapcsolódó kontrollrendszerek megfelelőségi vizsgálatára. Az előzőeken túl a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében a 84-es számú (Vasútbiztonság) kulcskockázat kiválasztása is minden évben kötelező. 4.3.1.3 A KOCKÁZATOK (A KOCKÁZATI ESEMÉNYEK)

5. szám

központi pénzügy szervezet (a MÁV Zrt.-n kívüli tagvállalatok esetén igény szerinti) részvételével. A munkacsoport feladata, hogy felmérje a tagvállalat kiválasztott kulcskockázataihoz tartozó összes releváns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza ezek alapján a kapcsolódó - a célkitűzéseket veszélyeztető - kockázati eseményeket. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, illetve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek áttekintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapítani a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat. A kockázati önértékelés során a tagvállalat valamenynyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez két módon történhet: a Csoport és központi pénzügy szervezet és a tagvállalat menedzsmentje által összeállított kérdőívek, illetve erre a célra rendszeresített táblázatok segítségével, vagy a Csoport és központi pénzügy szervezet által kezdeményezett munkamegbeszélések során. Bármely módszert is választják a tagvállalatok, egyegy kulcskockázathoz több kockázati eseményt is beazonosíthatnak. A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különböző módjai közül. Informatikai támogatottság esetében a vezetők a kérdőíveket elektronikusan is kitölthetik. A kitöltött kérdőívekhez csak a Csoport és központi pénzügy szervezet munkatársai és az adott tagvállalat Tagvállalati kockázati koordinátora férhet hozzá.

BEAZONOSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kiválasztott kulcskockázatok alapján a konkrét kockázati események meghatározása a tagvállalatok fő célkitűzéseinek tükrében. A kockázatok beazonosításánál alapkövetelmény, hogy a tagvállalatok vezetése világosan lássa, és képes legyen meghatározni a tagvállalat / szervezeti egység fő céljainak elérését fenyegető fontosabb kockázatokat, és a bekövetkezésükhöz vezető alapvető tényezőket. A kockázatkezelés feltétele tehát, hogy ismertek legyenek azok a szervezeti célok és tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a releváns kockázatokat meg lehet állapítani, mérni, és a válaszlépéseket meghatározni. A kockázati események beazonosításánál kétféle megközelítés alkalmazható: • •

a kockázatvizsgálat, és a kockázati önértékelés.

A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a tagvállalat vezető munkatársai, valamint a Csoport és

A kitöltött kérdőívek feldolgozását, az esetleges duplikációk összevonását és a problémák kiszűrését a Tagvállalati kockázat-koordinátoroknak kell elvégezniük annak érdekében, hogy az értékelésre kiválasztott kockázati események jól körülhatárolt, a regiszterbe illeszthető, értékelésre alkalmas módon megfogalmazott, valódi kockázatok legyenek. Az így keletkező kockázati esemény listát - saját szervezetükre nézve - a szervezeti egység vezetők hagyják jóvá. 4.3.2 A kockázatok értékelése A kockázati események beazonosítását és jóváhagyását követően kerülhet sor a kockázatok értékelésére. Míg a legtöbb kockázati esemény hatása forintban számszerűsíthető, addig néhány kockázati esemény értékelése forintalapon nem, vagy csak nehezen értelmezhető (pl. hírnevet érintő kockázati események értékelése). A kockázati események összehasonlíthatósága érdekében ezért szükséges, hogy •

az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását figyelembe vegye,

5. szám

•

•


az értékelés eredményeit olyan módon rögzítsék, hogy az lehetővé tegye a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését, az értékelés során válasszák szét a még kezdeti, nem kezelt, és a már egy kockázatkezelési folyamat után visszamaradt kockázatokat.

4.3.2.1 KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK A tagvállalatoknak a kockázati listákban szereplő kockázati eseményeket • • •

nettó hatás, nettó bekövetkezési valószínűség és az alkalmazott kontrolleljárások hatékonysága

hármas szempontrendszere szerint kell értékelniük. Egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték (lásd 4.3.2.1.3 és a 4.3.2.1.5 pontokat) az összes értékelő által adott értékek egyszerű, egész számra kerekített számtani átlaga. 4.3.2.1.1 NETTÓ HATÁS A nettó hatás azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény bekövetkezése milyen hatással van a tagvállalat cash-flowjára vagy eredményére, illetve milyen mértékben befolyásolja a tagvállalat céljainak elérését, eredményességét. A nettó hatás értékét meg kell határozni - amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következménye hozzávetőlegesen számszerűsíthető - az éves cash-flow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt forintban kifejezett hatása szempontjából, illetve számszerűsíthetőség hiányában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). A kockázat nettó hatásának értékelését az utasítás 3. sz. mellékletében szereplő tagvállalati kockázatértékelési eszközök A1) - A2) táblái által meghatározott 1 - 5 fokozatú skálán kell elvégezni: •

•

•

1 = a kockázati esemény hatása minimális a tagvállalat életére, a tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek, azok megvalósítását egyáltalán nem befolyásolják; 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak; 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek;

• •

577

4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni; 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek.

Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind mennyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak minőségi ismérvek segítségével értékelhetőek (pl. közszolgáltatás színvonala). Az értékelés során törekedni kell a vizsgált kockázat hatásainak számszerűsítésére. Jól definiált (helyesen „beárazott”) kockázatértékelési eszköz esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítségével (Ft-ban kifejezett értékkel számolva, illetve a stratégiai célkitűzésekre gyakorolt hatást figyelembe véve) ugyanolyan eredményre (a hatás skálán ugyanolyan kockázati kitettség megállapítására) kell jutni. Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es értékhez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt forintértékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól - ig határok (értékek). Ezért a kockázatok értékelése során különösen fontos, hogy a pontskálán 5-ös hatás értéket kapott kockázatok esetében a becsült hatás - amennyiben ez lehetséges - forintban is meghatározásra kerüljön. Amennyiben a 2-es, 3-as és a 4-es pontértékekhez tartozó Ft összegek meghatározásánál nincs összhang a tagvállalaton belül, akkor Ft értékként a pontértékhez az értékelési eszköz által meghatározott Ft intervallum számtani középértékével lehet számolni. Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerűsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérnek / eltérhetnek egymástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfőösszegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva. A jelen utasítás értelmében kétféle értékelő eszközt alkalmazunk (lásd 3. sz. mellékletet). A forintban kifejezett nettó hatás értékek mind az eredményre, mind a cash-flow-ra tekintve megegyeznek. 4.3.2.1.2 NETTÓ VALÓSZÍNŰSÉG A nettó valószínűség azt az értéket mutatja, hogy mekkora az adott - az előző pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró - kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (általában 3 - 5 éven belül) a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével. A kockázati események nettó valószínűségét a tagvállalati kockázatértékelési eszközök B) táblája alapján (3. sz. melléklet)

578


egy 1-től 5-ig terjedő skálán kell értékelni, mely skála mindegyik fokozata megfeleltethető egy %-os valószínűségű intervallumnak: •

•

•

•

•

1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a tagvállalat életében; 10 % alatti valószínűség, 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 - 5 évben már egyszer-kétszer előfordult; 10 és 30 % közötti valószínűség, 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 30 és 60 % közötti valószínűség, 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 60 és 90 % közötti valószínűség, 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége majdnem biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 90 % feletti valószínűség.

Amennyiben a kockázati esemény bekövetkezésének valószínűsége 100 %, akkor már nem bizonytalanságról, hanem bizonyosságról (problémáról) beszélhetünk. Az ilyen események kezelése a 2.1.1 pont értelmében kívül esik a jelen utasításon. 4.3.2.1.3 NETTÓ KOCKÁZATKITETTSÉG A nettó kockázatkitettség azt az értéket mutatja, hogy mekkora a tagvállalat adott - az előző két pontban értékelt - kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége (3-tól - 15-ig terjedő skálán) a kontrolleljárások figyelembevételével. A nettó kockázatkitettség = 2 * hatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maximális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás értéke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatkitettség = 2 * 4 + 3 = 11). A nettó hatás értékét a képletben azért vesszük kétszeres értéken figyelembe, mert tapasztalati tények támasztják alá azt, hogy a vezető munkatársak a kockázat hatását nagyobb pontossággal tudják előre megbecsülni, mint a kockázat bekövetkeztének valószínűségét. Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen utasítás alapján csoport szinten kockázati tűréshatárként a 9-es pontértéket kell figyelembe venni. A tagvállalatok a tagvállalati kockázati tűréshatárt ezen vagy

5. szám

ennél alacsonyabb szinten határozhatják meg (lásd 5. sz. melléklet). Egy-egy kockázati esemény •

•

megítélése akkor értékelődik fel a kockázatmenedzsment szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a csoportszintű kockázati tűréshatárt eléri, vagy meghaladja; illetve akkor kerül ki a kockázatmenedzsment látóköréből, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke két egymás utáni értékelés során a 9-es pontérték alá kerül,

függetlenül az adott kockázati esemény kontrollkörnyezeti értékétől. 4.3.2.1.4 KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK A kockáztatott érték a kockázatok hatás és valószínűségi (becsült) értékeiből számított (becsült) várható érték, amelynek meghatározásával a cél felhívni a tagvállalat menedzsmentjének figyelmét a gazdálkodásra ható jelentősebb kockázatokra és azok mértékére. A kockáztatott érték a kockázati esemény forintban becsült hatásának a kockázati esemény bekövetkezése %-os valószínűségének szorzata (pl. ha a kockázati esemény bekövetkezése esetén az eredményre gyakorolt hatás 2 Mrd Ft, a kockázati esemény bekövetkezésének valószínűsége 4-es pontérték (75%)6, akkor a kockáztatott érték Ö 2 Mrd Ft * 0,75 = 1,5 Mrd Ft). A kockáztatott érték alapján lehetőség és szükség is van az azonos kockázat-kitettségi pontértékkel rendelkező kockázati események rangsorolására is. Az így kapott sorrend eltérhet a nettó kockázatkitettségi érték alapján kapott sorrendtől. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt kiemelt figyelmet fordítani azokra a kockázatokra is, amelyeknek ugyan kicsi a bekövetkezési valószínűségük, de a forintban kifejezett hatásuk nagy. E célból kell összeállítani tagvállalatonként a kockáztatott értékek szerinti TOP20 kockázati listát. 4.3.2.1.5 ALKALMAZOTT KONTROLLELJÁRÁSOK (A KONTROLLKÖRNYEZET ÉRTÉKE) A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kontrolleljárások a tagvállalatoknál, milyen lehetőség van a kontrolleljárások (alapvetően a megelőző és az 6

Kockáztatott érték számításnál egyszerűsítésképpen a valószínűségi skála értékek számtani osztályközépértékét vesszük figyelembe (1-es valószínűség = 5 %, 2-es valószínűség = 20%, 3-as valószínűség = 45%, 4-es valószínűség = 75% és 5-ös valószínűség = 95%).

5. szám


utasítás jellegű kontrollok esetében azok) mennyiségi és minőségi elmélyítésére a Kockázatfelelős, illetve a menedzsment oldaláról: • •

•

•

•

1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt; 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel; 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell; 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázat-felelősöknek késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása); 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a Kockázatfelelősök részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett.

Azonos nettó kockázatkitettséggel, illetve kockáztatott értékkel rendelkező kockázatok közül a magasabb kontrollkörnyezeti értékekkel bíró kockázatok kockázatkezelésére kell nagyobb figyelmet fordítani, mivel annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak kontrollkörnyezeti értéke. 4.3.2.2 KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS DOKUMENTÁLÁSA A kockázatok értékelése szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés időpontjában az értékelést végző szervezeti egység / tagvállalat a rendelkezésre álló információk, valamint szakértelme és szakmai gyakorlati ismeretei alapján kell, hogy elvégezzen. A kockázatok értékelése minden esetben a Kockázatfelelősök, a Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok, főtevékenységi kör vezetők vagy kijelölt munkatársaik által egyénileg, majd azt követően csoportosan történik a kockázatértékelési munkaértekezlet keretében, az ún. kockázatértékelő lapok kitöltésével (lásd: 11. sz. melléklet). Amennyiben egy-egy kockázati esemény vonatkozásában a kockázatértékelés eredménye szignifikáns eltérést mutat (3 vagy annál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintű- és/vagy a Tagvállalati kockázat-koordinátorok moderátori irányítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő álláspontokat ütköztetni, röviden indokolni az értékelés során figyelembe vett szempontokat. Lehetőség szerint törekedni kell a kompromisszumos megoldás elérésére.

579

Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szakmai álláspontokat a Csoportszintű- és/vagy a Tagvállalati kockázat-koordinátoroknak tudomásul kell venniük. Ebben az esetben egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték az összes értékelő által adott értékek egyszerű, egész számra kerekített számtani átlaga lesz (lásd 4.3.2.1 pontban foglaltakat). A kockázatértékelő lapon egyszerre több kockázati esemény is értékelhető. A kockázatértékelő lapok öszszesítése, feldolgozása a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázat-koordinátorok feladata. A kockázatértékelés eredményét a MÁV Zrt.-nél az MSZSZ szerinti főtevékenységi kör vezetők hagyják jóvá előzetesen. Azon - a fenti bekezdésben említett előzetesen jóváhagyott - kockázati eseményeket, amelyeket az Elnök-vezérigazgató, illetve vezérigazgató-helyettesek nem hagynak jóvá (nem validálnak), azok nem kerülhetnek a kockázati listába (regiszterbe), kockázatmenedzsment szintjén a továbbiakban nem kell ezekkel az eseményekkel foglalkozni. A vezető tisztviselők a főtevékenységi kör vezetői által jóváhagyott kockázati események vonatkozásában a kockázatértékelés eredményeit is módosíthatják. A kockázatmenedzsment munka során keletkezett dokumentumokat a hatályos általános ügyirat kezelési szabályok szerint kell a Tagvállalati kockázat-koordinátoroknak megőrizniük. 4.3.2.3 KOCKÁZATI PRIORITÁSOK A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a tagvállalat számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati esemény bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A kockáztatott érték alapján a menedzsment által kiemelt kockázati eseményekre és azok kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani. 4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések (kockázatkezelés, intézkedési tervek) A kockázati események beazonosítása és kiértékelése tulajdonképpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előkészítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket.

580


A kockázatokra adott válaszlépések négy alapvető formáját lehet alkalmazni a tagvállalatok részéről.

•

4.3.3.1 A KOCKÁZATOK MEGTARTÁSA / ELVISELÉSE Kockázatok megtartása / elviselése akkor áll fenn, ha a szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a kockázatait, de nincs lehetősége azok kezelésére, illetve ha a kockázatok elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. A kockázat megtartásáról / elviseléséről a kockázatkezelési intézkedési tervek jóváhagyására jogosult vezető dönt. 4.3.3.2 A KOCKÁZATOK KEZELÉSE A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó válaszlépés a kockázatok kezelése, mert döntő többségében a kockázatos tevékenységek nem szüntethetőek meg, illetve nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kontrollrendszerek célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázati térképen (a kockázatkezelési mátrixban) jobbról balra, illetve fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezkedését, azaz a kockázattal szembeni kitettségünk a kockázatok kezelése révén csökken. Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg (a kontrolleljárások alatt itt azoknak a megteendő intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkenthető, illetve a kontrollfolyamatok erősödhetnek): •

•

•

A „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos események bekövetkezési lehetőségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezőtlen esemény megelőzése, annál lényegesebb a megfelelő preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmű elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.). A „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kívánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is). Az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeli ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások kiadása).

5. szám

A „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okainak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után fejtik ki a hatásukat, ezért kizárólag abban az esetben használhatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jövőbeni megelőzésében játszanak szerepet.

Fenti kontrolleljárások közül bármelyiket is alkalmazza a tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy a válaszintézkedése arányban legyen a kockázat mértékével. Mivel minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga szükséges költségei, ezért lényeges, hogy ezek a költségek ne haladják meg a kockázat elhárításából származó eredményt. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok teljes megszüntetése. A tagvállalatoknak a csoportszintű kockázati tűréshatárt elérő, illetve azt meghaladó (9-es pontérték) kockázati kitettséggel rendelkező kockázati eseményekkel foglalkozniuk kell. Ez a következőket jelenti: • • • •

a kockázathoz Kockázatfelelős kijelölése, kockázat csökkentési lehetőségek, illetve ezek költséghatékonyságának a vizsgálata, a javasolt válaszlépésre vonatkozó döntés megfelelő szinten történő meghozatala és ennek dokumentálása, valamint a döntés szerinti intézkedések végrehajtása.

A jelentésköteles kockázatok kiemelt figyelmet igényelnek. Külön hangsúlyt kell fordítani a kockáztatott érték alapján kiemelten kezelendő kockázati eseményekhez kapcsolódó intézkedési tervek összeállítására. A Csoportirányítási bizottságok által kiemelt kockázati események vonatkozásában a megfelelő intézkedési tervek kidolgozásába a Csoportszintű kockázat-koordinátort is be lehet vonni. Az intézkedési tervek elkészítése során a Kockázatfelelősök értékelik a számukra kijelölt kockázati események tekintetében célszerűen alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások értékelése lehetővé teszi a Kockázatfelelősök számára, hogy • •

átgondolják, a tagvállalatnál kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e, illetve megállapítsák, van-e lehetőség fejlődésre az alkalmazott kontrolleljárások ismeretében.

5. szám


Az intézkedési tervek elkészítésénél azt is figyelembe kell venniük a Kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költséghatékonyan elkerülhetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre. A tagvállalat menedzsmentje / főtevékenységi kör vezetők által jóváhagyott intézkedési terveket a Csoport és központi pénzügy szervezet részére meg kell küldeni. Felhatalmazást kap a Csoport és központi pénzügy szervezeti egység vezetője, hogy a hozzá beérkezett intézkedési terveket kockázatmenedzsment szempontból értékelje. Csak olyan intézkedési tervek fogadhatóak el, ahol az elvégzendő feladatokat felelősökkel és határidőkkel is ellátták. Azoknál az eseteknél, ahol a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője nem látja a jelen szabályzatnak megfelelően kezelni az adott kockázatot, ott lehetősége van a kifogásai és a javaslatai megadása mellett az anyagokat kiegészítés illetve átdolgozás céljából visszaküldeni a beküldő szervezeti egység részére. A Kockázatfelelősök ennek alapján kötelesek még egyszer végig gondolni a kockázatkezelésre tett javaslataikat / terveiket. A MÁV Zrt.-n kívüli tagvállalatok esetében ezekben az esetekben a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője korrekciós javaslatot tehet. A kockázatkezelési intézkedési tervben meghatározott feladatok teljesülése esetén a Kockázatfelelős javaslatot tehet az intézkedési terv lezárására, melyet az intézkedési terv jóváhagyójának kell engedélyeznie. Ebben az esetben, a Kockázatfelelősnek a továbbiakban már nem kell státuszjelentést készítenie a kockázatról. Azonban amennyiben a kockázatot meghatározó körülményekben olyan változás áll be, amely újabb kockázatkezelési intézkedések megtételét teszi szükségessé, akkor a Kockázatfelelősnek új intézkedési tervet kell készítenie. 4.3.3.3 A KOCKÁZAT ÁTHÁRÍTÁSA / ÁTADÁSA A kockázatok áthárítása / átadása révén a kockázat bekövetkezésének valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye megváltozik (az egy külső személy lesz). Ilyen tipikus kockázat átadási konstrukciók pl. a szerződésben átadható felelősségek: tervezői-, illetve kivitelezési felelősség előírása a szerződésben, stb. 4.3.3.4 A KOCKÁZATOS TEVÉKENYSÉGEK BEFEJEZÉSE Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység felhagyásával (felszámolásával). A tagvállalatok esetében ez csak nagyon korlátozottan alkalmazható kockázatkezelési válaszlépés lehet.

581

4.3.3.5 A LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes figyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak és a kedvező körülményeinek a kiaknázása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai). Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockázatok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekről. MÁV Zrt.-nél fellépő lehetőség esetén a szervezeti egység vezetőknek kell javaslatot adni a menedzsment részére a megteendő további lépésekről. 4.3.3.6 A KOCKÁZATKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÖRTÉNŐ BESZÁMOLÁS

4.3.3.6.1 TAGVÁLLALATI / CSOPORTSZINTŰ KOCKÁZATI BESZÁMOLÓ

A Tagvállalati kockázat-koordinátorok tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a tagvállalati menedzsment és a Csoport és központi pénzügy szervezet felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek jelentéskötelesek (a mintadokumentumot lásd a 8. sz. mellékletben). A tagvállalati kockázati beszámoló a kockázatösszesítőkben jelentett kockázati eseményekre adott értékelések szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A beszámolóban rövid szöveges értékelést kell adni a kockázatkezelés költségeiről és eredményeiről. A tagvállalati kockázati beszámoló a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő csoport szintre. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell előírni. A kockázati beszámolónak a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében tartalmaznia kell a tagvállalat kockázati térképét is. A Csoportszintű kockázat-koordinátor feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott tagvállalati kockázati beszámolók teljesítik-e a jelen utasításban előírtakat, azaz a kockázatfelmérés és -értékelés egységes módszertana következetesen került-e alkalmazásra. A Csoport és központi pénzügy szervezet csoportszintű kockázati beszámoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a kockázatfelmérések és -értékelések I. félévi összesített végeredményéről. A II. félévi beszámoló a 4.4.1.2 pontban foglalt előterjesztés keretében történik a MÁV Zrt. Igazgató-

582


sága felé. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a csoportszintű éves kockázati térképet is.

•

4.3.3.6.2 TAGVÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉSI

5. szám

tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat, valamint a közeljövőben a szervezeti egységüknél potenciálisan fellépő kockázati eseményeket,

STÁTUSZJELENTÉS KÉSZÍTÉSE

A tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés (9. sz. melléklet) összeállításának célja az, hogy a tagvállalat menedzsmentje a félévenkénti beszámolások alkalmával pontos információkkal rendelkezzen arra nézve, hogy az elrendelt feladatok végrehajtásában az elmúlt félévben milyen változások történtek, illetve szükséges-e a folyamatokba beavatkozniuk. A menedzsment vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy az adott félévben a kockázati események kezelését az előírtaknak megfelelően végezték-e a Kockázatfelelősök, a Főtevékenység köri kockázat-koordinátorok, milyen változások következtek be, illetve, hogy a kockázatkezelés kellően hatékony és eredményes volt-e. A jelentésköteles kockázatokról ezért félévente kockázatkezelési státuszjelentést kell készítenie a Kockázatfelelősnek. A legutolsó féléves csoportszintű kockázati beszámoló TOP20 kockázatában szereplő kockázatok esetében a státuszjelentéseket negyedévente kell elkészíteni, és eredményükről információt kell szolgáltatni közvetlenül a Csoport és központi pénzügy, illetve a kontrolling beszámoló készítéséhez. Az intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akciók / utasítások végrehajtásáért a tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati kockázat-koordinátor feladata, melynek keretében • • •

figyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, megállapítja, hogy milyen intézkedési tervek kerültek lezárásra az elmúlt félévben, vannak-e lejárt határidejű intézkedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határidőre várható azok megvalósulása.

A Tagvállalati kockázat-koordinátor az intézkedési tervekben rögzített feladatok végrehajtásának státuszát (a megállapított tényeket) a tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentésben rögzíti, amit a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően - a féléves tagvállalati kockázat beszámoló mellékleteként - juttat el a Csoportszintű kockázat-koordinátor részére. 4.3.3.6.3 ESETI BESZÁMOLÁS A Kockázatfelelősöknek folyamatosan nyomon kell követniük •

szűkebb értelemben az egységükben felmerülő (már beazonosított és értékelt) kockázati eseményeket,

különös tekintettel azokra az esetekre, amikor tevékenységek átszervezése, beolvadás vagy egyéb szervezeti változás kapcsán lényegesen változnak a szervezeti egység működési keretei. A szervezeti egység vezetőjének jelzése alapján a főtevékenység köri kockázat-koordinátornak eseti kockázatösszesítőt kell készítenie, amennyiben • •

a 4.2.1.1.2 pont 4.) bekezdésében említett eset áll fenn, illetve olyan új kockázati esemény merül fel, amely a szervezeti egység aktuális kockázatösszesítőjében eddig nem szerepelt, és a kockázati esemény a nettó kockázatkitettsége alapján jelentésköteles kockázatnak minősül.

Az eseti kockázatösszesítő alapján kell készíteni az eseti csoportszintű- és tagvállalati kockázati beszámolót. 4.3.4 Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói aláírásukkal hitelesítik azt a nyilatkozatot (12. sz. melléklet), hogy a legjobb tudomásuk szerint az irányításuk alatt álló szervezetnél •

az éves kockázatfelmérés során az összes releváns kockázat beazonosításra került,

•

a félévenkénti újbóli kockázatértékelés során a 4.3.2 pontban foglaltak szerint jártak el, valamint hogy

•

a Kockázatfelelősök kijelölése a részükről a Kockázatkezelési utasítás előírásai szerint történt.

A vezetői felelősségvállalási nyilatkozat egy aláírt példányát elektronikus úton a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője részére kell megküldeni. Azoknál a leányvállalatoknál, ahol nincs több vezető állású munkavállaló, ott a tagvállalat első számú vezetője a társaság egészére nézve adja ki a felelősségvállalási nyilatkozatot. A tagvállalatok munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói munkajogilag felelősek a felelősségvállalási nyilatkozatban foglaltakért. Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat nélkül a szervezeti egység / tagvállalat beszámolóit a Csoport és köz-

5. szám


ponti pénzügy szervezeti egység nem fogadhatja be. A Csoport és központi pénzügy szervezetnek tagvállalatonként a vezérigazgató / ügyvezető nyilatkozatát kell csak megküldeni, a többi vezető felelősségvállalási nyilatkozatait a Tagvállalati kockázat-koordinátoroknak kell megőrizniük. 4.3.5 A kockázatok és a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata A kockázatfelmérést úgy kell tekinteni, mint egy adott időpontban elkészült pillanatfelvételt. Ebből következően a felmérés elvégzését követően olyan új információk láthatnak napvilágot, amelyek a korábbi elemzés eredményét alapvetően befolyásolhatják. Ezért feltétlenül szükséges rendszeres időközönként figyelemmel kísérni a kockázati kitettségek alakulását, és erről a menedzsment számára jelentést készíteni. A már egyszer beazonosított és értékelt kockázati események rendszeres, félévente visszatérő újbóli kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek, tagvállalatok kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége, illetve a kockáztatott értékek és a nettó kockázatkitettségek félévrőlfélévre történő változása. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a kockázatkezelést az előírtaknak megfelelően végezték-e, milyen változások következtek be, a kezelés kellően hatékony és eredményes volt-e. A rendszer működésének korszerűsítéséhez az egyedi kockázatok felülvizsgálata alapján lehet általánosítható, a kockázatmenedzsment egészére vonatkozóan javaslatokat megfogalmazni. Amennyiben a felülvizsgálat során olyan kockázat merül fel, amely több tagvállalatot is érint és a tagvállalat által nem kezelhető, illetve a kockázat kezeléséhez több tagvállalat együttműködése szükséges és / vagy nem egyértelmű a kockázatfelelős személye, úgy ezeket a vitás kérdéseket a szakmailag illetékes Csoportirányítási bizottságok elé kell vinni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az esetlegesen felmerülő vitás esetek folyamatának szabályozására is, megjelölve, hogy amennyiben a kockázatkezelés (intézkedési tervek) végrehajtása akadozik, kinek a feladata az eszkaláció elindítása, és ki dönt annak tárgyában.

583

4.3.5.1 A KOCKÁZATOK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJAI ÉS KRITÉRIUMAI

Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandóan változik, ezért a kockázatkezelési folyamat fontos eleme a kockázatok folyamatos és rendszeres felülvizsgálata, amelynek alapvetően két célja van: • A változások megfigyelése a tagvállalatok kockázati portfoliójában: a felülvizsgálat során fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázati események bekövetkezésének valószínűsége, illetve azoknak a tagvállalatokra gyakorolt hatása. A változások megfigyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások, illetve a tagvállalatok tagvállalati kockázati tűréshatárának újbóli meghatározására. •

A tagvállalatokon belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a felmérése: meg kell vizsgálni, hogy a tagvállalatokon belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll folyamat. Vizsgálni kell továbbá az elrendelt intézkedési tervek végrehajtását is.

A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felülvizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek közül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési működése érdekében. A kockázatok beazonosítása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgálata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kockázatkezelés eredményeképp milyen változások figyelhetőek meg a tagvállalat kockázati portfoliójában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról. Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tudja e célok elérését, szükséges, hogy: • • •

a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön, a beazonosított kockázatok féléves gyakorisággal újboli értékelésre kerüljenek, az újonnan jelentkező kockázatok beazonosításáról, vagy a már ismert kockázatok kockázatkitettségi, illetve kockáztatott értékének emelkedéséről szóló információk a megfelelő kompetenciával rendelkező vezetői szint tudomására jussanak annak érdekében, hogy

584


intézkedések születhessenek a kockázatkezelés elrendeléséről. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra, amely egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapasztalatok figyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, beépítése a kockázatmenedzsment munkába a felülvizsgálat alkalmával kapott kockázati tényező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti / csökkentheti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét. 4.3.5.2 A KOCKÁZATOK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ESZKÖZEI ÉS FELELŐSEI

A felülvizsgálat eszközei megegyeznek a kockázat beazonosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosításánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatában is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehetőség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmérséklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek, a Kockázatfelelősök beszámoltatására is. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelős személyek, szervezeti egységek látják el. Munkájukhoz segítséget nyújthatnak a tagvállalatok belső ellenőrzésért felelős szervezeti egységei is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés munkája sem a menedzsment kockázati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelési folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti. 4.3.5.3 KOCKÁZATMENEDZSMENT ALAPPILLÉREINEK FELÜLVIZSGÁLATA (LÁSD MÉG A 4.4.1.2 PONTOT) A kockázatmenedzsment eljárásrendnek (azaz a Kockázatkezelési szabályzatnak) a célja, hogy az Irányelvben lefektetett elvek mentén biztosítsa, hogy a MÁV Zrt. és a leányvállalatai a felelős vállalatirányítás részeként hatékonyan működtetni tudják a kockázatmenedzsment folyamataikat. Az eljárásrendnek elő kell segítenie, hogy a tagvállalatok a számukra jelentőséggel bíró kockázatokat időben felismerjék, kezeljék és kontrollálják. A Kockázatkezelési utasítás felülvizsgálata során arra kell törekedni, hogy ennek a hármas követelménynek az eljárásrend minél jobban megfeleljen. A Kockázati univerzum felülvizsgálata során azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmazza-e mindazokat a kulcskockázatokat, amelyekkel a kockázatok beazonosítása során a tagvállalatok találkozhatnak. A kockázatmenedzsment működése során újonnan fellépő kulcskockázattal a Kockázati univerzumot ki kell egészíteni. A tapasztalatok alapján ugyancsak ki lehet egészíteni a kulcskockázatokhoz tartozó példálózó felsorolást is.

5. szám

A kockázatmenedzsment tapasztalatok alapján a jelentésköteles limitek és a csoportszintű / tagvállalati kockázati tűréshatár értékei úgy kell megállapítani, hogy minden lényeges kockázati eseményre rálátása legyen a tagvállalati menedzsmentnek, ugyanakkor egy esetlegesen alacsonyan megállapított pontérték ne eredményezzen a tagvállalatokra nézve túlzott adminisztrációs kötelezettséget. A kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata során - a kockázatmenedzsment során szerzett tapasztalatokon felül - figyelembe kell venni • • • •

a tagvállalati szinten értelmezett kockázati tűréshatár változását, a külső és belső feltételek változását, a kockázatmenedzsment folyamatban résztvevő szereplők javaslatát, valamint a tagvállalatok relatív méretét és a vasúti értékláncban betöltött szerepét.

4.3.6 A kockázatok nyilvántartása A kockázati eseményeket tagvállalati és csoportszinten is naprakészen kell nyilvántartani. A Csoport és központi pénzügy szervezet a tagvállalatok kockázati eseményeit, a kapcsolódó jellemző adatokat az ún. kockázati regiszterben tartja nyilván. A kockázati regiszterben az alábbi adatokat kell nyilvántartani: • • • •

• • • •

•

kockázat azonosító kódja, tagvállalat azonosító kódja, kockázatot beazonosító szervezeti egység megnevezése, kockázat kockázati univerzum szerinti besorolása (a kockázat csoport, a kockázatkategória és a kulcskockázat megnevezése, illetve az univerzumbeli sorszáma), kockázati esemény sorszáma a kulcskockázaton belül, kockázati esemény rövid megnevezése, kockázati esemény részletes leírása / magyarázata, kockázati esemény értékelésének eredményei (hatás [Ft-ban és pontértékben is], valószínűség, kockáztatott érték, nettó kockázatkitettségi érték és kontrollkörnyezeti érték), Kockázatfelelős személye.

A tagvállalatok nyilvántartási rendszerét a tagvállalati kockázatkezelési utasításban kell szabályozni. Az adatok összevethetősége érdekében a szabályzatban legalább a fenti adatok rögzítését elő kell írni. 4.3.7 A kockázatmenedzsment további tényezői Ebben a fejezetben azok az egyéb, a kockázatmenedzsmentet érintő területek kerülnek bemutatásra, amelyek

5. szám


ugyan fontos szerepet játszanak, azonban a kockázatmenedzsmentnek közvetlenül nem részei. A hatékony kockázatmenedzsmenthez viszont elengedhetetlen, hogy ezeket a területeket is figyelembe vegyék és megvizsgálják a tagvállalatok. 4.3.7.1 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁS A kockázatok beazonosítása is tulajdonképpen már a kommunikáción alapul. A megfelelő információs források felkutatása, a kontaktok kialakítása, illetve a kontaktszemélyekkel folytatott hatékony kommunikáció nagyban megkönnyítheti és felgyorsíthatja a kockázatok beazonosításának folyamatát. Szükség van a kockázatmenedzsment munkák elvégzése során nyert tanulságok és információk kommunikálására azok felé, akiknek a munkáját ez segítheti. Amennyiben valamelyik tagvállalat kidolgoz egy hatékony eljárást valamely felmerült kockázat kezelésére, akkor a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjének biztosítani kell, hogy az erről szóló információ eljusson mindazokhoz, akik szintén találkozhatnak egy ilyen jellegű kockázattal.

585

4.3.7.2 A TAGVÁLLALATOK TÁRSADALMI KÖRNYEZETE Kiemelten fontos, hogy a tagvállalatok figyelembe vegyék a tágabb értelemben vett társadalmi környezetüket és meghatározzák, hogy azok miként hatnak a kialakított kockázatmenedzsment munkafolyamataikra. A kockázatkezeléssel összefüggésben a kormányzattal, illetve az egyes minisztériumokkal a kapcsolatot kizárólag a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója tarthatja. 4.4 A Kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megnevezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban Jelen fejezet a kockázatmenedzsment munkafolyamatokban az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon, a feladatok gyakorisága szerinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a feladatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafolyamat végén előálló termékeket.

Az információcsere lehetőségét biztosítja a 4.4.1.2 szerinti éves kockázatmenedzsment értekezletek megtartása, valamint annak biztosítása, hogy a Csoport és központi pénzügy szervezetet közvetlenül bármelyik Tagvállalati kockázat-koordinátor, illetve Kockázatfelelős megkeresheti a más tagvállalatoknál bevált kockázatkezelési módszerek megismerése érdekében. Az éves kockázatmenedzsment értekezleten lehetőség van arra, hogy a kockázatkoordinátorok a Csoport és központi pénzügy szervezet vezetőjétől kapjanak tájékoztatást a kockázatmenedzsment munka aktuális kérdéseiről. Az értekezleten szerzett tapasztalatok és információk hozzásegíthetik a résztvevőket kockázatmenedzsment folyamatban betöltött szerepük átfogóbb megértéséhez, tájékozódhatnak nemcsak saját, hanem más tagvállalatok tevékenységeiről, kockázatairól és saját kockázataik külső megítéléséről egyaránt. Az értekezleten lehetőség van arra, hogy az adatkezelési szabályok figyelembe vételével a résztvevők konkrét példákon keresztül ismerhessék meg azokat az élenjáró kockázatkezelési eljárásokat / megoldásokat, amelyeket a későbbiekben ők is fel tudnának használni a munkájuk során.

A kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint négy csoportba soroljuk:

Fontos hangsúlyt helyezni arra is, hogy a MÁV Zrt. a nemzeti vasúttársaság tevékenységében érintett és érdekelt csoportok (pl. utasok, üzleti partnerek, stb.) felé is kommunikálja azt, hogy miként kezeli (az őket is érintő) kockázatokat. Ez különösen lényeges olyan kockázatok esetében, amelyek a társadalmat vagy annak egy bizonyos rétegét kiemelten érintik.

4.4.1.1 A KOCKÁZATMENEDZSMENT ALAPPILLÉREINEK

• • • •

éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok (4.4.1 pont); féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok (4.4.2 pont); negyedéves rendszerességgel végrehajtható feladatok (4.4.3 pont); eseti / állandó feladatok 4.4.4 pont).

4.4.1 Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • • • •

a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata, éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása, Tagvállalati kulcskockázati listák összeállítása és jóváhagyása, éves kockázatfelmérés és -értékelés megtartása, valamint az intézkedési tervek kidolgozása. FELÜLVIZSGÁLATA

Feladat: Felelős:

A kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata Pénzügyi Igazgató, Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője

586


Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor, Tagvállalati kockázat-koordinátorok, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Előterjesztő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Határidő: Tárgyév I. negyedéve Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Előterjesztés a kockázatmenedzsment alappilléreiről; MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata A felülvizsgálat az éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása után, az értekezleteken megfogalmazott javaslatok, észrevételek valamint a tagvállalati kockázati beszámolókban foglaltak figyelembe vétele mellett történhet. 4.4.1.2 ÉVES KOCKÁZATMENEDZSMENT ÉRTEKEZLET MEGTARTÁSA

Feladat:

Felelős: Résztvevők: Határidő: Termék:

Az éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása, a kockázatkezelés során szerzett tapasztalatok megbeszélése, Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője Tagvállalati- és Csoportszintű kockázat-koordinátor, Főtevékenység köri kockázat-koordinátorok Tárgyév IV. negyedéve Emlékeztető

4.4.1.3 TAGVÁLLALATI KULCSKOCKÁZATI LISTÁK FELÜLVIZSGÁLATA, AZ ÉVES KULCSKOCKÁZATI

nyek beazonosítása, értékelése és ezek alapján a Kockázatfelelősök kijelölése Felelős: Főtevékenységi kör vezetők, Közreműködő: Tagvállalati kockázat-koordinátor, Csoportszintű kockázat-koordinátor, tagvállalatok vezető állású munkavállalói, a tagvállalatok kontrolling vezetői (munkatársai) Határidő: Tárgyév június 30. Jóváhagyó: MÁV Zrt. esetében az Igazgatóság; Tagvállalat menedzsmentje Termék: Aktuális tagvállalati kockázatösszesítő (kockázatkitettségi értékekkel és kijelölt Kockázatfelelősökkel). 4.4.1.5 INTÉZKEDÉSI TERVEK KIDOLGOZÁSA Feladat: Intézkedési tervek kidolgozása Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Előterjesztő: Tagvállalati kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév augusztus 31. Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje, MÁV Zrt.-nél főtevékenységi kör vezetők Termék: Jóváhagyott intézkedési tervek 4.4.2 Féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: •

LISTA JÓVÁHAGYÁSA

Feladat:

A tagvállalati kulcskockázati listák felülvizsgálata, az éves tagvállalati kulcskockázati lista jóváhagyása Kiinduló adat: Igazgatóság határozata, elfogadott Kockázatkezelési szabályzat Felelős: Csoportszintű kockázat-koordinátor, Tagvállalati kockázat-koordinátor a felülvizsgálat kezdeményezéséért, szervezeti egység vezetők Közreműködő: Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév I. negyedéve Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzsmentje Termék: Jóváhagyott tagvállalati kulcskockázati listák 4.4.1.4 ÉVES KOCKÁZATFELMÉRÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS Feladat:

A jóváhagyott tagvállalati kulcskockázati listák alapján a kockázati esemé-

5. szám

• •

már nyilvántartásban lévő kockázati események újbóli értékelése, kockázatösszesítők elkészítése, tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámolók elkészítése, jóváhagyása, tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések elkészítése.

4.4.2.1 A KOCKÁZATI ESEMÉNYEK ÚJBÓLI ÉRTÉKELÉSE Feladat:

A tagvállalat nyilvántartásában szereplő kockázati események újbóli értékelése Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: Tagvállalati és Csoportszintű kockázat-koordinátor, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév július 31. (június 30. állapotnak megfelelően) és tárgyévet követő év január 31. (tárgyév december 31. állapotra vonatkozóan) Jóváhagyó: Tagvállalatok menedzsmentje Termék: Aktualizált tagvállalati kockázatöszszesítő (kockázatkitettségi értékekkel és kijelölt kockázatfelelősökkel).

5. szám


4.4.2.2 TAGVÁLLALATI KOCKÁZATI BESZÁMOLÓK ELKÉSZÍTÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Feladat:

Tagvállalati kockázati beszámolók összeállítása és elemzése Kiinduló adat: Kockázatösszesítők Felelős: Tagvállalati kockázat-koordinátor Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor, Kockázatfelelősök, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév augusztus 31. és a tárgyévet követő év február 15. Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Tagvállalati kockázati beszámolók Kapja: Csoport és központi pénzügy szervezet 4.4.2.3 TAGVÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉSI STÁTUSZJELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSE

Feladat:

Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések elkészítése, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése Felelős: Kockázatfelelősök, Csoportszintű és Tagvállalati kockázat-koordinátor, tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor (a tagvállalatok vonatkozásában), Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév július 1. és a következő év január15. Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje, MÁV Zrt. esetében a főtevékenységi kör vezetők Termék: Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés kockázati eseményenként Kapja: Csoport és központi pénzügy szervezet 4.4.2.4 CSOPORTSZINTŰ KOCKÁZATI BESZÁMOLÓK ELKÉSZÍTÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Feladat:

Csoportszintű kockázati beszámolók összeállítása és elemzése Csoport és központi pénzügy szervezet Felelős: vezetője Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor Határidő: Tárgyév szeptember 30. (féléves) és a tárgyévet követő év március 31. (éves) Jóváhagyó: Éves beszámoló: MÁV Zrt. Igazgatóság; féléves beszámoló: Elnök-vezérigazgató Termék: Csoportszintű kockázati beszámolók

587

4.4.3 Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladatok 4.4.3.1 TOP20 KOCKÁZAT KOCKÁZATKEZELÉSI STÁTUSZJELENTÉSÉNEK ELKÉSZÍTÉSE

Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladat a TOP20 kockázat kockázatkezelési státuszjelentésének elkészítése, az intézkedési tervek nyomon követése. Feladat: Az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése Felelős: Kockázatfelelősök, Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok, Tagvállalati kockázat-koordinátor, tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor, Határidő: A Csoport és központi pénzügy által kiadott ütemterveknek megfelelően Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje, MÁV Zrt. esetében a főtevékenységi kör vezetők Termék: Jóváhagyott kockázatkezelési státuszjelentés (9. sz. melléklet) Kapja: Csoport és központi pénzügy szervezet 4.4.3.2 TOP20 KOCKÁZATOK STÁTUSZÁRÓL BESZÁMOLÁS AZ EVIG RÉSZÉRE Feladat:

TOP20 kockázatok státuszáról beszámoló készítése Felelős: Csoport és központi pénzügy szervezet vezetője Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátor Határidő: A Csoport és központi pénzügy által kiadott ütemterveknek megfelelően a negyedéves beszámolási folyamathoz igazodva Jóváhagyó: Elnök-vezérigazgató Termék: EVIG tájékoztató a TOP20 kockázatok státuszáról A negyedéves feladatokhoz tartozik közvetett módon még az, hogy a Tagvállalati kockázat- koordinátorok a negyedéves kontrolling beszámolók kockázatokat bemutató fejezetének összeállításában részt vesznek. 4.4.4 Eseti / állandó feladatok A kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok • • •

a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban, az eseti beszámolási folyamat, és a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése.

588


4.4.4.1 A KOCKÁZATMENEDZSMENT FOLYAMAT EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA A

5. szám

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

DÖNTÉSHOZATALBAN

Feladat:

Felelős:

A kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban DHL szerinti döntéshozók

A tulajdonképpeni kockázatmenedzsment munkafolyamat leglényegesebb eleme. A kockázatmenedzsment tevékenység ugyanis akkor tölti be a szerepét, ha az eredményeit integrálják az adott tagvállalat folyamataiba és a kockázatkezelés során megszerzett tapasztalatokat, ismereteket rendszeresen felhasználják a napi döntéshozatalban. 4.4.4.2 AZ ESETI BESZÁMOLÁSI FOLYAMAT Feladat:

Eseti kockázatösszesítők, eseti kockázati beszámolók készítése Felelős: Főtevékenységi köri kockázat-koordinátorok Közreműködő: Kockázatfelelősök, Csoportszintű kockázat-koordinátor, Tagvállalati kockázat-koordinátorok Határidő: A kockázatokban hirtelen bekövetkező jelentős változás észlelését követő 10 munkanapon belül Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Eseti kockázatösszesítő; eseti intézkedési terv, szükség esetén: eseti csoportszintű- és tagvállalati kockázati beszámoló 4.4.4.3 A KOCKÁZATMENEDZSMENT FOLYAMAT / A KOCKÁZATKEZELÉS FÜGGETLEN NYOMON KÖVETÉSE

Feladat:

A kockázatmenedzsment folyamat és a kockázatkezelés független, belső bizonyságot adó nyomon követése Felelős: MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezet, tagvállalatok belső ellenőrzési egységei Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete Határidő: Folyamatos Jóváhagyó: MÁV Zrt. Felügyelőbizottsága, Tagvállalat menedzsmentje Termék: Belső ellenőrzés által készített jelentések

Jelen utasítás megjelenésével hatályát veszti a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 22/2014 (V. 23. MÁV Ért. 8.) EVIG számú utasítás. A 6. - 9. számú és a 11. számú mellékletekben szereplő mintadokumentumok a tagvállalatok részére ajánlásként szerepelnek, alkalmazásuk nem kötelező, de a mellékletek azokat a tartalmi minimumokat tartalmazzák, amelyektől a tagvállalatok által használt egyedi dokumentumok tartalmilag nem térhetnek el. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás a MÁV-csoport vonatkozásában a közzétételét követő napon lép hatályba. A MÁV Nosztalgia Kft. esetében a bevezetésről rendelkező taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet:

A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve 2. sz. melléklet: Kockázati univerzum 3. sz. melléklet: Tagvállalati kockázatértékelési eszközök rendszere 4. sz. melléklet: Jelentésköteles limitek 5. sz. melléklet: Jelentésköteles limit, a csoport és tagvállalati tűréshatár közötti összefüggések 6. sz. melléklet: Kockázatösszesítő minta 7. sz. melléklet: Kockázatkezelési intézkedési terv minta 8. sz. melléklet: Tagvállalati kockázati beszámoló kötelező tartalmi elemei 9. sz. melléklet: Kockázatkezelési státuszjelentés minta 10. sz. melléklet: A kockázatmenedzsment folyamat résztvevői 11. sz. melléklet: Kockázatértékelő lap minta 12. sz. melléklet: Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

5. szám


589

1.sz. melléklet A MÁV Zrt. kockázatmenedzsment irányelve A MÁV Zrt. Igazgatósága által (47/2008. számon 2008. 04. 22-én) elfogadott Csoportszintű középtávú stratégiája alapján a MÁV vállalatcsoport fő célkitűzése, hogy „ügyfelei számára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó, eszközeit és erőforrásait hatékonyan hasznosító, a társadalmi elvárásoknak megfelelően működő vállalatcsoportként a hazai vasúti rendszer első számú szereplője maradjon”. Ennek érdekében a MÁV Zrt. kialakította és a Felelős Vállalatirányítás részeként működteti a Vállalatszintű Kockázatmenedzsment rendszerét. A MÁV Zrt. és a kockázatmenedzsmentbe bevont leányvállalatai7 (a továbbiakban: MÁV Zrt. és leányvállalatai) tisztában vannak azzal, hogy a vasúti tevékenységhez kapcsolódó kockázatok az üzletmeneteiknek a szerves részét képezik, amelyek egyaránt jelenthetnek akár lehetőségeket, de akár veszélyeket és veszteségeket is. A kockázatkezelés célja a MÁV Zrt.-nél és a leányvállalatainál ennél fogva nem kizárólag a kockázatok teljes kiküszöbölése, hanem a kockázatok olyan kezelési módja, amely lehetővé teszi, hogy a kockázatok azokon a határokon belül maradjanak, amelyek még nem hátráltatják az üzleti céljainak az elérését. Következésképp a kockázatkezelés középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása áll. A kockázatok megértésével és kezelésével a MÁV Zrt. és a leányvállalatai arra törekszenek, hogy - az Alapítói elvárásoknak történő megfelelésen túl - nagyobb biztonságot nyújtsanak utasaik, munkavállalóik, vevőik és szállítóik számára. A MÁV Zrt.-nek és a leányvállalatainak a fő törekvése, hogy biztosítani tudják a kockázatok időben történő azonosítását, megfelelő megértését és értékelését, valamint az eredményes válaszlépések megtételét. A kockázatkezelésnek szerves része a belső kontrollok értékelése is, amely elősegíti az eredményesebb belső kontroll rendszer fenntartását is. A MÁV Zrt. és a leányvállalatai kockázatmenedzsment megközelítése a következő elemeket foglalja magában: • egységes kockázatértékelési rendszer működtetését, amely rálátást biztosít azokra a közvetlen kockázatokra, amelyekkel a MÁV Zrt. és leányvállalatai szembenézhetnek; • közös kockázati nyelv bevezetését, amely megkönnyíti a belső kommunikációt és a döntéshozatalt; • a kockázatvállalási tűréshatár meghatározását; • a kockázatmenedzsment és a belső kontroll eljárások eredményességének folyamatos nyomon követését; és • a kockázatkezeléshez kapcsolódó felelősségi és irányítási rendszer kiépítését. A fenti kockázatmenedzsment megközelítés a következő módon épül be a társaságok átfogó irányítási modelljébe: • a MÁV Zrt. Igazgatósága felelős a MÁV Zrt. csoportszintű kockázatmenedzsment felügyeletéért és irányításáért, melynek keretében meghatározza az alapvető kockázatkezelési 7

A kockázatmenedzsment rendszerbe bevont vállalatok: • a konszolidációs körbe tartozó társaságok (a MÁV Zrt.-én felül): MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Vagon Kft., és a ZÁHONY-PORT Zrt. valamint a • MÁV Nosztalgia Kft.

590

• •

• • • •


5. szám

elveket, a kockázatvállalási hajlandóságot és a vállalható kockázati szinteket, a kockázatmenedzsment eljárásrendjét, továbbá rendszeresen tájékozódik a kapcsolódó kockázatkezelési eljárások és a belső kontroll folyamatok eredményességéről, illetőleg szükség szerint tájékoztatja a kockázatkezelés eredményéről a társaság Alapítóját; a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felelős az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárások csoportszintű végrehajtásáért; az Elnök-vezérigazgató kockázatmenedzsment munkáját operatív jelleggel a Stratégiai bizottság támogatja; a MÁV Zrt. és a leányvállalatai munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói felelősek az adott társaság MÁV Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott kockázatmenedzsment eljárásainak végrehajtásáért, valamint a társasági belső kontrollok olyan rendszerének kialakításáért és fenntartásáért, amelyek összhangban vannak a Kockázatkezelési utasításban és az Általános Ellenőrzési Utasításban foglaltakkal, valamint biztosítják a MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét érintő kockázatok kezelését és a célkitűzések elérését; a társaságokon belül valamennyi szervezeti egység vezetője felelős a saját területéhez tartozó kockázatok felméréséért, értékeléséért, kezeléséért, a kockázatok változásának nyomon követéséért, valamint az ezen feladatok teljesítését segítő belső kontrollok alkalmazásáért; a MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezete, valamint a kiemelt leányvállalatok Belső ellenőrzési szervezeti egységei az audit tervük alapján vizsgálják, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a kockázatok hatékony kezelésére; a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a kockázatmenedzsment működéséről; a MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezete legalább évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről.

A MÁV Zrt. és a leányvállalatai kockázatmenedzsmentje a következőkben foglalható össze: A Vállalatszintű Kockázatmenedzsment keretében történik a különböző típusú kockázatok integrálása egy hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe, amely a MÁV Zrt. és leányvállalatainak teljes értékláncára kiterjesztésre kerül. A Vállalatszintű Kockázatmenedzsment Rendszer egy széleskörűen elterjedt kockázatkezelési megközelítésen nyugszik, amely a vállalati értéknöveléshez is jelentősen hozzájárulhat. Ennek központi gondolata, hogy a különböző (stratégiai, megfelelőségi, pénzügyi és működési) kockázatokat, azok beazonosítása után egy közös módszertan szerint, konszolidált módon számszerűsíti (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével) és kezeli. A Vállalatszintű Kockázatmenedzsment folyamata során - fejlesztve a kockázattudatos szervezeti kultúrát - azonosíthatóvá és egymással is összehasonlíthatóvá válhatnak a lehetséges kockázatok. A kockázatok mérése lehetővé teszi, hogy a kockázati tényezők kiváltó okai és a különböző típusú kockázatok természete jobban megérthető legyen. Ennek eredményeként a menedzsment hatékonyabban tud azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a vállalat stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják, illetve a rendszer felhívja a figyelmet a szükséges döntések meghozatalára: mely kockázatokat akarja megtartani, és melyek esetében szükséges kockázatcsökkentő lépéseket tenni csoport, illetve társasági szinten. A kockázatmenedzsment fókuszában a legnagyobb kockázati kitettséggel rendelkező kockázatok kezelésének kell állnia. A Vállalatszintű Kockázatmenedzsment időtávja a MÁV Zrt. és a leányvállalatai esetében lehetőség szerint 3-5 év.

591 A MÁV Zrt. Értesítôje 5. szám

Kockázat Csoport

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Kockázat Kategória

Irányítás

Irányítás

Irányítás

Irányítás

Sorszám

1

2

3

4

Kulcskockázat Neve

Állami szerepvállalás -koncepció és döntések

Állami szerepvállalás - források biztosítása, finanszírozás

KOCKÁZATI UNIVERZUM

2.sz. melléklet

Leírás / Veszély (a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, és nem jelenlegi aktuális problémát;

a felsorolás nem teljes körű, csak példálózó, a kulcskockázat pontos megértését szolgálja) A tulajdonosi, illetve az alapítói döntések elmaradása, elhúzódása:

y az alapító nem hozza meg időben a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítéséhez, valamint a menetrend összeállításához szükséges döntéseket

y nincs elfogadott közlekedéspolitikai koncepció, illetve vasúti stratégia y az elkészült stratégia, üzleti terv és menetrend jóváhagyása késik

y az Állam és a MÁV Zrt. / MÁV-START Zrt. vállalatai közötti szerződés megújítása elhúzódik Az alapító által megfogalmazott követelmények és a rendelkezésre álló kapacitások, erőforrások nincsenek összhangban:

y a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevétellel nem fedezett (indokoltnak elismert) költségeket a központi költségvetés nem téríti meg teljes mértékben és/vagy a megtérítés (az átutalás) időben csúszik y a tőkeellátottságot érintő intézkedések meghozatala késik

y a kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák működtetéséhez nyújtott állami szerepvállalás (költségtérítés) mértéke nem elégséges és/vagy a költségtérítés megfizetése időben csúszik

y pályafelújításra és karbantartásra szánt állami erőforrások több évre vonatkozó rendelkezésre állása bizonytalan A vasútüzem számára nem szükséges vagyontárgyak kezelése:

y a tulajdonos határozatainak végrehajtására adott határidők esetenként irreálisak

y a leányvállalatok vonatkozásában az anyavállalat tulajdonosi és megrendelői szerepköre keveredik, az ily módon kialakított elvárások ütköznek

y a kezelési jog visszaadásához szükséges elemzések nem készülnek el A tulajdonosi (az alapítói) elvárások változékonysága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a tagvállalatok működésére. A tagvállalat nem képes hatékonyan alkalmazkodni a tulajdonosi szerkezet módosulásához és az elvárások változásához:

y a vasútüzem számára nem szükséges állami (kincstári) tulajdonú ingatlanok, feleslegessé vált eszközök átadása nem Állami szerepvállalás - az megoldott állami vagyon kezelése y a gazdaságtalannak vagy feleslegesnek minősített, a vasútüzem számára nélkülözhető eszközök vagyonkezelésből történő kivonása nem megoldott

Tulajdonosi (alapítói) elvárások

y a leányvállalatok (piac, működés-szabályozás stb. tekintetében) szoros tulajdonosi függése és irányítása ellentétben állhat a tulajdonos teljesítmény-elvárásaival

5. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 592

Stratégiai

Irányítás

6

5

10

9

8

7

Irányítás

Tervezés és erőforrás elosztás



Irányítás

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

A stratégiai célokat szolgáló fejlesztési és fenntartási beruházásokra rendelkezésre álló források elosztása, allokációja esetleges, nem átlátható, nem megfelelően szolgálja a célokat. A forrásallokációs alapelvek, a szűrési kritériumok és az értékelési szempontok meghatározása késik.

y a csoportszintű tervezési premisszák nem veszik figyelembe a leányvállalat piaci környezetét

y az üzleti tervezés bázis alapú, az nem a mindenkori céloknak és igényeknek megfelelően történik

y a Csoportszintű tervezés a csoporttagok ellentétes érdekei miatt nehézkes

y a tervezési irányelvek, a tervkészítési előírások (utasítások, szabályzatok) elavultak

y a tervezéshez szükséges premisszákat a tulajdonos (alapító) nem hagyja időben jóvá, vagy a tervezési időszakban azokat többször is megváltoztatja, esetenként irreális premisszák kerülnek meghatározásra

y a stratégiai tervezés nem az érintettek elvárásaira épül Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű információ az üzleti előrejelzés és költségvetés elkészítéséhez:

y hiányoznak a részstratégiák (pl. infokommunikációs stratégia, humán stratégia, ingatlangazdálkodási stratégia)

y nincs, vagy nem működik hatékonyan a stratégiaalkotási és -felülvizsgálati folyamat

y a szervezet- és folyamatfejlesztési folyamatok elmaradnak, nem segítik a stratégiai célok elérését A vállalat a stratégiai célok elérése érdekében nem tudja megfelelően felismerni, értékelni és rangsorolni a különböző alternatívákat, ezáltal nem tud megfelelő irányt szabni a fejlődésének és erőforrásokat allokálni a hatékony teljesítményhez:

y a Működési és Szervezeti Szabályzat nincs összhangban a Döntési Határköri Listával

y a vállalat nem a Működési és Szervezeti Szabályzatban foglalt keretek mentén működik

y a Működési és Szervezeti Szabályzat nem naprakész, nem követi hűen a szervezeti változásokat

y a középvezetői szintekre delegált hatáskörök, döntési kompetenciák túlzottan alacsonyak, amely rugalmatlanságot és a működési folyamatok átfutási idejének növekedését eredményezheti

y környezetvédelmi programok nem indulnak; a környezetvédelmi kockázatok nem kapnak kellő hangsúlyt a döntéshozatalban A vállalat szervezeti felépítése nem segíti elő a stratégiai és üzleti célok elérését. A hatáskörök, a felelősségek és a döntési kompetenciák kiosztása nem szolgálja megfelelően a célok hatékony elérését:

A menedzsment a vezetési stíluson, a hatáskörök és felelősségek kiosztásán, a jelentési (beszámoltatási) rendszeren és a munkavállalók képzésén keresztül kialakított vállalati kultúrával és munkakörnyezettel nem segíti elő az integritást, az A menedzsment etikai értékek érvényesülését és a kompetens működést. teljesítménye és hozzáállása A felső- és középvezetői fluktuáció magas értéke a kontinuitás elvét sérti és a stabil orientáció és értékek hiányát eredményezi. A MÁV tagvállalat nem fektet kellően nagy hangsúlyt társadalmi felelősségvállalási tevékenységeire, ami a Csoport / a vállalat kedvezőtlen megítéléséhez vezethet a tulajdonosok, vevők, üzleti partnerek (utasok), alkalmazottak és szabályozó szervezetek körében: Társadalmi és környe-zeti felelősségvállalás y a CSR program csoportszintű kidolgozása és működése nem megoldott

Szervezeti felépítés, irányítási struktúra

Stratégiai tervezés

Üzleti előrejelzés és költségvetés készítés

Forrásallokáció


Stratégiai

Stratégiai




11

12

13

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

15

Stratégiai

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

16

14

Stratégiai

Kommunikáció és külső kapcsolatok

Csoportszintű együttműködés

A MÁV vállalatcsoport összetétele

Az anyavállalat és a leányvállalatok közötti együttműködés nem hatékony és nem megfelelő a célok eléréséhez:

y a csoportszintű működés társaságjogi keretei hiányoznak; a tagvállalatok eltérő érdekeinek harmonizálása meghiúsul

y a tagvállalatok közötti elégtelen kommunikáció és információáramlás rontja a csoportszintű működés hatékonyságát

A MÁV Zrt. és a leányvállalatok közötti feladatmegosztás nem hatékony és nem megfelelő a célok eléréséhez:

y a MÁV Zrt. tulajdonosi és megrendelői szerepköre ellentétes elvárásokat fogalmaz meg a leányvállalatokkal szemben

y a csoport portfoliója nem letisztult, annak az alaptevékenységtől eltérő tevékenységet folytató portfolióelem is része y a tevékenység kihelyezések nem hatékonyak

y a kiszervezett társaságok gazdálkodásának nem megfelelő a szakmai felügyelete, kontrollja

y a csoporton belüli feladatmegosztás bizonytalanságai, a szervezeti széttagoltság az erőforrások nem megfelelő allokációjához, elhúzódó döntéshozatalhoz vezetnek A vállalat nem tud hatékonyan és sikeresen együttműködni a regionális és nemzetközi szervezetekkel: y önkormányzatokkal

y EUROFIMA-val = European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock - Európai Társaság Vasúti Együttműködés egyéb Gördülőanyag Beszerzésére regionális és nemzetközi y UIC-vel = International Union of Railways - Nemzetközi Vasútegylet szervezetekkel

y CER-rel = Community of European Railway and Infrastructure Companies - Európai Vasúti és Infrastruktúra Kezelők Közössége

A szervezet komplexitásából fakadóan a vállalat nem tudja a kezdeményezések / projektek eredményeit beépíteni a szervezet napi működésébe. Nem sikerül a változásokkal szembeni szervezeti ellenállást legyőzni. A túl gyakori, nem megfelelően kommunikált szervezeti változások folyamatos bizonytalanságot eredményeznek.

y a döntések előkészítése nem megfelelő, a megalapozott vezetői döntéshozatalt nem teszik lehetővé

y ОСЖД-vel = Организация Сотрудничества Железных Дорог - Vasutak Együttműködési Szervezete A vállalat nem tudja a szükséges nagyobb üzleti kezdeményezéseket és projekteket meghatározni és megvalósítani (tervezés - végrehajtás - technológiai / megvalósítás - mérés - monitorozás): Üzleti kezdeményezések y a jóváhagyott üzleti kezdeményezések, beruházások és meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósítása erőforrások és projektek hiányában vagy működési problémák miatt meghiúsulnak

Változásmenedzsment

A külső kommunikáció nem megfelelő a vállalat társadalmi elfogadottságának, illetve jó hírnevének megalapozásához/ visszaállításához. A vállalat nem megfelelő hírneve az alapvető célkitűzések megvalósítását veszélyeztetheti: Kapcsolat a médiával, társadalmi elfogadottság y a vállalat a negatív médiahírekre csak késve, illetve egyáltalán nem reagál, és nem törekszik a pozitív hírek publikálására

y a vállalat társadalmi elfogadottsága, illetve a vasutas szakma presztízse alacsony


Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Stratégiai

Piaci tendenciák

Piaci tendenciák

Piaci tendenciák

Piaci tendenciák

17

18

19

20

Társadalmi / politikai környezet

Makrogazdasági tényezők volatilitása / kedvezőtlen változása

Demográfiai és életmód trendek

Technológiai fejlődés

Bizonyos társadalmi és politikai tényezőknek való kitettség befolyásolhatja a vállalat piacra jutási képességét, illetve a szolgáltatások értékesítésének eredményességét:

y a vasútszakmai érveket bizonyos esetekben felülírják a tagvállalattal szembeni társadalmi / politikai elvárások

y a tagvállalatok hitelintézeti megítélését (adósminősítését) az ország kockázati besorolása is befolyásolja

Kedvezőtlen változás áll be az adott üzleti környezetre jellemző makrogazdasági tényezőkben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a tagvállalat árbevételére és eredményességére:

y a hazai és globális makrogazdasági tényezők és trendek (gazdasági és ipari visszaesés, recesszió, válságok) késői azonosítása (pl. külső környezetelemzés) negatívan érintheti a vállalat árbevételét és jövedelmezőségét

y a gazdasági visszaesés, elhúzódó válságok, vagy egyéb makrogazdasági tényezők kedvezőtlen alakulása miatt visszaesik a vásárlóerő, a kereslet, és erősen romlik a fizetési morál, illetve a válság lassíthatja a tervezett fejlesztések megvalósítását

y az árbevétel jelentős hányadát adó vevők kiesése (megszűnése, fizetésképtelensége, stb.)

A tagvállalat nem helyesen méri fel és ezért nem tudja megfelelően előre jelezni a demográfiai trendekben, az utazási és szállítmányozási szokásokban bekövetkező változásokat, illetve nem hozza meg a változások kezelésére vonatkozó szükséges intézkedéseket, nem módosítja stratégia terveit a változásoknak megfelelően:

y az életszínvonal emelkedésével / csökkenésével a minőségi szolgáltatás iránti igény növekszik / csökken

y a Budapest környéki agglomeráció fejlődésével a napi utazások iránti igény növekszik, melyet nem tud a vállalat kielégíteni y nincs elég kerékpár és kerekesszék szállításra alkalmas vasúti kocsi

y nincs elég fekvő- és hálókocsi Az alkalmazott technológiák nem támogatják az elvárt növekedést vagy az üzletmenetből fakadó egyéb stratégiai célok elérését:

y a vállalat nem tudja megteremteni az egyes technológiai elemek fejlesztésének összhangját (pályavasúti fejlesztések, gördülőállomány, ICT, egyéb) y a technológiai fejlesztések csoportszintű összehangolása hiányzik

y a technológiai szinergiák kihasználatlanok; az utasításrendszerek késve követik a technológiai fejlődést

y a vállalat erőforrás korlátok miatt nem tud lépést tartani az új fejlesztési irányokkal


Stratégiai

Stratégiai

Megfelelőségi

Piaci tendenciák

Piaci tendenciák

Magatartási szabályok

21

22

23

Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedéspolitikai koncepció változása

Szabad pályahasználat / kabotázs lehetősége

Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás

A közlekedéspolitikai koncepció változása hátrányosan érinti a vállalatot. A vállalat nem tudja fenntartani és növelni a piaci részesedését, illetve nem méri fel jól a versenyből adódó veszélyeket és ezért nem tudja meghozni a szükséges intézkedéseket. A bevételeket jelentősen csökkentheti az egyéb alternatív szállítási módok térnyerése. A leányvállalatok versenytársainak térnyerése a MÁV vállalatcsoporton belül csökkentheti a csoportszintű eredményességet: y vonalbezárás, -szüneteltetés

y kedvezőbb feltételeket biztosító versenytársak megjelenése (piacnyitás)

y társvasutak hozzáállása miatt a Magyarországot érintő nemzetközi járatok ritkulnak

y a vállalatok nem készülnek fel időben és megfelelően az EU-ban bevezetendő liberalizációs lépésekre, és az azok következtében fellépő piaci változásokra, illetve az előkészületek során nem érvényesítik megfelelően az érdekeiket

y alternatív közlekedési eszközök térnyerése (motorizáció ugrásszerű fejlődése, diszkont légitársaságok hazai megjelenése, gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése) y a versenykörnyezet tudatos elemzésének hiánya

Szabad pályahasználatból eredő kockázat: a szabad pályahasználat hátrányosan érintheti a tagvállalatot, pl. a kabotázs lehetősége piacvesztéshez vezethet.

Az alkalmazottak vagy más érintettek által elkövetett visszaélések gazdasági veszteségeket okoznak, illetve negatív hatással lehetnek a vállalat megítélésére és pénzügyi helyzetére:

y eszközökkel való visszaélések - lopás, sikkasztás, jogosulatlan eszközhasználat, kifizetésekkel való visszaélések (számlázás, munkabér, költségelszámolás)

y korrupció - összeférhetetlenségi visszaélések, vesztegetés, üzleti ajándék, beosztással / hatalommal való visszaélés, közbeszerzési visszaélések y nyilatkozatok, kimutatások manipulációja

y külső felek által elkövetett csalások - hamis bankjegyek és hamis nemzetközi menetjegyek megjelenése

y az új jegyértékesítési technológiákkal kapcsolatos visszaélések megelőzése nem megoldott

A vállalati kultúra nem a szabálykövető, etikus magatartást támogatja. A vállalat nem alakított ki olyan környezetet és kontrollokat, amelyek megelőznék és hatékonyan kezelnék a munkahelyi visszaéléseket:

y a visszaélések felderítésére nem kerül sor, a visszaéléseknek nincsen következménye

y a korrupció tagvállalatokon túlnyúló, csoportszintű kontrollja nem megoldott

y az összeférhetetlenségi helyzeteket nem sikerül hatékonyan szűrni és megakadályozni


Megfelelőségi Szabályozás



25

26

27

Belső szabályzatok

Önkéntes megfelelési vállalások (nemzetközi egyezmények, minőségügyi és egyéb tanúsítványok)

Általános és specifikus szabályozások, előírások (törvények, rendeletek, kormányhatározatok) betartása

A vállalat nem alakította ki megfelelően azokat a belső szabályzatokat, utasításokat, amelyek betartása lehetővé tenné a vállalat számára a külső előírásoknak, illetve más belső folyamatoknak való megfelelést: y a szabályozásmenedzsment nem működik hatékonyan

y a belső szabályzatok elavultak, azok készítése / módosítása nem követi a szervezeti és a szerkezeti változásokat

y a leányvállalatokat is érintő belső szabályzatok készítésébe / módosításába nem vonják be az érintett szervezeteket

y a belső szabályzatok bonyolultak, nem folyamatszemléletűek, túlzott adminisztrációs feladatokat írnak elő

y a vállalatnál a folyamatok túlszabályozottak, ugyanakkor fontos szabályzatok nem készülnek el időben

y az egyes utasítások / szabályzatok / munkautasítások ellentmondanak egymásnak

A vállalat figyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. A vállalat nem szerzi meg a működéséhez szükséges minőségi engedélyeket, tanúsítványokat, illetve nem képes ezeknek megfelelően működni, ami az engedélyek és tanúsítványok bevonását vonhatja maga után:

y COTIF, BCC, 311. sz. döntvény, leszámítolási döntvények, RIC szabályzat

y ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú irányítás rendszer (KIR), vasútbiztonsági tanúsítvány

A vállalat figyelmen kívül hagyja a vonatkozó specifikus hazai törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is: y az ÁSZ, a KEHI, a GVH és a NKH elmarasztalhatja a vállalatot y a Ptk. előírásainak megsértése;

y a számviteli, a jövedéki, a pénzforgalmi, a pénzmosás elleni és a statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó előírások megsértése

y a vállalat a működéséhez szükséges vasútvállalati engedélyt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában nem kapja meg

y a vasúti közlekedésről szóló törvény, a kormányrendeletek, NFM, NGM rendeletek előírásainak megsértése

y a vállalat helytelenül értelmezi, illetve alkalmazza a rá vonatkozó hatósági szabályzatokat, ami többletköltséget jelenthet és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalathírnevét is

y a vállalat nem tud megfelelő szakhatósági kapcsolatokat kiépíteni, illetve nem megfelelően menedzseli azokat

y a vállalat nem felel meg mindenben a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásainak



Piac

Jogi környezet


Megfelelőségi

Pénzügyi

28

29

30

31

A vállalat nem tud az adózás rendjéről szóló törvény és más adójogi szabályok rá vonatkozó előírásainak megfelelni, amelynek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is:

y az adózási fegyelem nem kielégítő; a jövedéki adók kiszámítása téves

y a vállalat nem tudja megfelelően kialakítani az adótervezési stratégiáját, ezáltal nem megoldott az adókötelezettségek Adójogi megfelelés, adótervezés, adóhatósági minimalizálása a vállalat kockázatvállalási hajlandóságával összhangban vizsgálatok y a MÁV vállalatcsoport átalakulása miatt megváltozik a fizetendő adók szerkezete, összességében nő az adóteher összege y túladózás előfordul

y a NAV vizsgálatok elmarasztalják a vállalatot A vállalat nem tud megfelelni az EU szabályozás rá vonatkozó hatályos irányelveinek, rendeleteinek, ami hosszú távon kihatással lehet a vállalat stratégiájára és hírnevére egyaránt:

y devizában megkötött szerződések esetén az árfolyamváltozásban meglévő kockázatokat figyelmen kívül hagyják A vállalat kedvezőtlen kamatfeltételek mellett jut forráshoz. A kamatlábak változásából eredő veszteségek kockázati kitettséget okoznak. A kamatlábkockázat fedezésére megkötött ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet a kedvezőtlen kamatmozgások ellen.

y a közszolgáltatás megrendelője által kirótt szankció továbbhárítása nem rendezett

y a beszállítókkal kötött szerződés nem teszi lehetővé a kötbér kirovását; nem arányos a közszolgáltatás megrendelője által kiróható kötbér a társszolgáltatókra áthárítható kötbérrel

y a szerződéskötések engedélyezésénél nem minden esetben történik meg a gazdaságossági, pénzügyi, és kockázati szempontok vizsgálata

y a szerződéskötésekhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli, kontrolling és jogi szignók beszerzése időben elhúzódik

y a jogi szakvélemények egyértelmű, adekvát értelmezése nehézségbe ütközik, a jogi szakvélemények kiadása időben elhúzódik

y a szerződéskötés során a vállalat nem megfelelően alkalmazza a biztosítékok kikötését

y a mintaszerződések elavultak

y a megrendelővel kötött szerződések nem szabályozzák megfelelően, egyértelműen és stabilan a szolgáltatás tartalmát és a felek kapcsolatát

y a vállalat nem tud megfelelni az EU vasúti csomagjaiban előírt követelményeknek A vállalat kedvezőtlen szerződéseket köt, illetve nem tudja betartani azon szerződéses feltételeket, amelyek megvédhetnék a pénzügyi veszteségtől és a hosszú távú kötelezettségeknek való kitettségtől:

EU szabályozások (EU-s y a hazai jogrendbe késve kerülnek be az EU-s direktívák rendeletek és irányelvek) y a vállalat nem megfelelően készül fel a TAF-TSI és TAP-TSI kötelező adatszolgáltatásra

Szerződések és kötelezettségvállalások

Kamatok


Pénzügyi

Pénzügyi

Piac

Piac

34

33

32

38

37

36

35

Likviditás és hitel





Pénzügyi

Pénzügyi

Pénzügyi

Pénzügyi

Pénzügyi

y kedvezőtlen nemzetközi hitelminősítési osztályzatot kap a társaság (credit rating), ami kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat hírnevét, nemzetközi megítélését és hitelképességét, és csak kamatfelárral jut a vállalat újabb hitelekhez

y a bankok nem ítélik hitelképesnek a vállalatot, vagy az állami költségtérítés alternatívájaként olyan nagyarányú piaci forrásbevonás válik szükségessé, amekkora kitettséget a hitelpiac nem vagy csak nagy felárért vállal (pl. a hazai bankrendszer maximális hitel-kihelyezési korlátjait meghaladja)

y a MÁV Zrt. / MÁV START Zrt. hitelfelvételeihez kapcsolódó állami kezesség- és garanciavállalás nem érkezik meg időben, illetve azt egyáltalán nem kapja meg a Társaság

y a vállalatnál nem működik vevőminősítési rendszer A vállalat működéséhez szükséges finanszírozási források nem állnak rendelkezésre, vagy a források biztosítása csak felár ellenében lehetséges:

y a felszólító levelek megküldése után a minősítés szakaszában a behajtási folyamat lelassul

y a szállítói számlák helytelen kezelése (késedelmes kifizetések, szerződéssel való egyeztetés hiánya, stb.) veszteséget okoz A vállalat nem képes pénzbevételeinek, kintlévőségeinek optimális behajtására:

y a pénzforgalom és pénzkezelés szabályait nem tartják be, a számlák kiállítása hibás

Nem várt, kedvezőtlen ingadozás a nyersanyagok árában (pl. áram, olaj, üzemanyag) pénzügyi veszteségeket okozhat. Az Tömegáruk árváltozása árukockázat fedezésére megkötött ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet a kedvezőtlen ármozgásokkal szemben. Nem várt, kedvezőtlen ingadozás olyan devizák árfolyamát illetően, amelyekben tranzakciókat folytat a vállalat. A Devizaárfolyam devizaárfolyam változásából pénzügyi veszteségek keletkezhetnek. Az árfolyam-fedezeti ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet az árfolyamok kedvezőtlen változásával szemben. A vállalat nem tudja eredményesen és hatékonyan tervezni és kezelni a pénzáramait. A nem megfelelő cash-flow menedzsment likviditási problémákat okozhat, potenciális bevételektől eshet el a vállalat (alternatív költség) vagy költséges többletforrást kénytelen bevonni kötelezettségei rendezése érdekében: Pénzkezelés és likviditás y a cash-pool rendszer nincs kiépítve, illetve nem működik hatékonyan menedzsment

Követeléskezelés és -behajtás

Finanszírozás

Biztosítások

y a vállalat alulfinanszírozott, adósságcsapdában van A vállalat nem tudja beazonosítani és ebből kifolyólag megfelelően biztosítani azokat a számára kiemelten kockázatos területeket, objektumokat, amelyekre célszerű, illetve kötelező biztosítást kötnie. A vállalat nem tesz eleget a biztosítási szerződésekben foglalt kötelezettségeknek, ami a szerződések megszűnését vonhatja maga után. A kárigények érvényesítése nem kielégítő: y a biztosítási politika elavult; a (vagyon, élet, környezet, felelősség) biztosításmenedzsment munkája nem kielégítő y a biztosítási piac szűk, a vállalat szempontjából lényeges biztosítások nem elérhetőek y a káresemények elismerésével kapcsolatos folyamatok külön eljárásrendben nem szabályozottak y káresemények esetén a kártérítés érvényesítéséhez szükséges dokumentumok összeállítása nem kielégítő, a folyamat elhúzódik y nem tesznek meg mindent a szervezeti egységek a megítélt kártérítések mielőbbi befolyása érdekében.

Költségtérítés lehívása a A vállalat nem tudja a költségtérítést lehívni a költségvetéstől, ami veszélyezteti a vállalat likviditási helyzetét. költségvetéstől


Pénzügyi

Pénzügyi Tőkeszerkezet

Tőkeszerkezet

41

40

39

Adósságállomány

Kapott támogatások

Tőkeerősség

42

43

44

Transzferárak

Kontrolling tevékenység

Könyvelés, jelentéskészítés és közzététel

Tőkeszerkezet

Adózás

Kontrolling

Könyvelés és jelentéskészítés

Pénzügyi

Pénzügyi

Pénzügyi

Pénzügyi

A vállalat tőkeereje nem megfelelő, a vállalat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő tőkebevonási lehetőségek, vagy nem megfelelően választja meg a stratégiai céljainak megfelelő finanszírozási módokat.

A vállalat nem tud megfelelni a kapott támogatások felhasználásához előírt feltételeknek. A vállalatnak nincs megfelelő kapcsolata a pályázatokat kiíró és elbíráló intézményekkel. A pályázati anyagok összeállítása nehézkes. Pályázati forrásoktól esik el a vállalat a dokumentumok késői beadása miatt. A K + F pályázati források bevonásának lehetőségét nem használja ki a vállalat. A vállalat hosszú távon eladósodik, az eladósodottság mértéke meghaladja a fenntartható mértéket. A kötelezettségek fedezésére vonatkozó eladósodottság miatt a vállalat tőkeszerkezete nem optimális, nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak. A vállalat nem a vonatkozó számviteli szabályokkal és standardokkal összhangban könyveli gazdasági-pénzügyi tranzakcióit. A nem megfelelő pénzügyi jelentések a helytelen vezetői döntésekhez, illetve a befektetők pontatlan tájékoztatásához vezethetnek:

y a számviteli beszámolók nem készülnek el határidőre és/vagy a közzétételi kötelezettségének a vállalat késve tesz eleget

y a számviteli törvény szerinti jelentős összegű hibák előfordulnak a társaság könyveiben

y a vállalat éves beszámolóját a könyvvizsgáló nem fogadja el, vagy csak korlátozó záradékkal, a vállalat a könyvvizsgálói észrevételekre nem kezdeményez intézkedéseket

y a leltározások végrehajtási folyamataiban szabályozási és kontroll hiányosságok vannak

y a szubjektív vagy becslésen alapuló értékelési eljárásokat nem a megfelelő módon választják meg, vagy nem megfelelően alkalmazzák azokat y a számviteli szakvélemények kiadása időben elhúzódhat

y a számviteli becslésekre (céltartalék képzés, eszközök élettartama, értékhelyesbítés, értékvesztés, stb.) vonatkozó előírások (szabályzatok, utasítások) nem naprakészek

A vállalat nem képes az üzleti folyamatait hatékonyan kezelni, a vállalat kontrolling tevékenysége nem hatékony:

y a kontrolling szervezet nem tud a tervezés - beszámolás - várhatózás hármas feladatának egyidejűleg megfelelni; az elvárás-támasztó kontrolling helyett befogadó kontrolling működik y az önköltségszámítási szabályzatok elavultak

y a kontrolling szervezet az indokoltnál gyakrabban és több input adatokat kér a társszervezetektől, ugyanakkor az elkészült kontrolling anyagokat visszacsatolásként nem bocsátja az adatgazdák rendelkezésére

y a kontrolling beszámolók leíró jellegűek, kevés iparági- és benchmarkelemzést tartalmaznak, és ezért nem segítik kellően a menedzsment munkáját

A vállalat kapcsolt vállalkozásaival történő elszámolásai nem felelnek meg a helyi és nemzetközi szabályozásoknak (adótörvények, számviteli standardok), vagy a vállalatszintű összesített adókötelezettség nem optimális. Az árazási utasítások elavultak.


Eszközmenedzsment

Működési

Működési

Eszközmenedzsment

Eszközmenedzsment

Működési

45

46

47

Vasúti infrastruktúra és kapacitásmenedzsment

Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának biztosítása

Gördülőállomány kapacitásmenedzsment

A vasúti infrastruktúra tervezése és az infrastruktúra kihasználása nem hatékony, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A társaság nem képes a vonali eredmény kimutatására:

y a pályakapacitások korlátossága, az átfedés a személy és a teherforgalom között akadályoztatja a szolgáltatások nyújtását, ami bevételkiesést eredményez y a sűrű állomási hálózat az erőforrások elaprózódásához vezet

y a működés orientált kapacitás-elosztói érdek és a pályavasút üzemeltetői érdek ütközik, amely zavarérzékenységet okoz

A vasúti infrastruktúra folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése a szolgáltatási színvonal romlásához (pl. magas az állandó és az ideiglenes lassújelek, a súly- és sebességkorlátozások száma; a menetidő növekszik, stb.), bevétel kieséshez valamint a javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. A nem megfelelő tárgyi feltételrendszer a hatékony munkavégzést akadályozza.

A gépek, berendezések elöregedése, folyamatos állagromlása a szolgáltatási színvonal, a megbízhatóság romlásához vezethet. Az elöregedett géppark miatt a törvényi szabályozásoknak, környezetvédelmi és hatósági előírásoknak nem felel meg a társaság.

A gördülőállomány folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése, a szolgáltatási színvonal romlásához, bevétel kieséshez, valamint a javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. Műszaki okok miatt gyakran kell kisorolni járműveket, ami késésekhez és az utazási színvonal további romlásához vezet.

y az ingatlanokkal kapcsolatos döntési kompetenciák kiosztása nem megfelelő A gördülőállomány (vasúti személyszállító kocsik, mozdonyok, motorvonatok) élettartamának és kapacitásának tervezése, kihasználása nem megfelelő, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását.

y az értékesítésre szánt ingatlanállomány állagromlása miatt az értékesítés lehetősége folyamatosan csökken

y a feleslegessé váló ingatlanok értékesítése, illetve bontása akadályokba ütközik

y az ingatlanhasznosításból eredő számottevő kintlévőségétől a vállalat csak lassan tud megszabadulni

y érvényben vannak előnytelen bérbeadási és hasznosítási szerződések

y a MÁV vállalatcsoport ingatlan-nyilvántartási rendszere nem pontos, nem naprakész; az ingatlanvagyon jogi helyzete nem tisztázott

Az IT rendszerek működtetéséhez és biztonságos üzemeléséhez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, ami IT rendszerek a szolgáltatási színvonal csökkenését, illetve a szolgáltatás kiesését eredményezi. A hálózati szűk keresztmetszetek működtetéséhez szükséges infrastruktúra fennállása, a számítógépterem nem megfelelő klimatizálása, áramellátásának akadozása, vagy megszűnése szolgáltatás kiesést okozhat. biztosítása A vállalat ingatlanállományának ésszerűsítése nem megoldott, a fejlesztéseinek megtérülése bizonytalan, a meglévő ingatlan portfolió fenntartása nem költséghatékony:

49

Gördülőállomány műszaki színvonalának biztosítása

48

Eszközmenedzsment

50

Eszközmenedzsment

Működési

Eszközmenedzsment

51

Működési

Működési

Eszközmenedzsment

Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vasúti infrastruktúrához)

Működési

Fő tevékenységek végzéséhez szükséges kulcsfontosságú gépek, berendezések műszaki állapota


Működési

Működési

Működési

Működési

Működési

Eszközmenedzsment

Eszközmenedzsment

Működésirányítás

Működésirányítás

(Köz) szolgáltatás ellátása

52

53

54

55

56

Beruházás, felújítás menedzsment

Karbantartás menedzsment

Teljesítmény és fejlődés mérése

Projektmenedzsment

Menetrendek összeállítása, a menetrendszerűség mérése

A vállalat nem tudja terjeszkedési és növekedési lehetőségeivel összhangban menedzselni beruházásait. A vállalat csak a szinten tartó beruházásait tudja megvalósítani, nincs elfogadott cselekvési terve az elmaradt beruházásai pótlására:

y a beruházási döntéseket lassítja a tulajdonosi (alapítói) jóváhagyások beszerzése y hibás beruházási (fejlesztési) döntések születnek y a beruházások eredményességére nincs utóértékelés

y időzítési és munkaszervezési hibák miatt a beruházások elhúzódnak, a rendelkezésre álló forrást nem sikerül hatékonyan felhasználni

y beruházások aktiválása nem történik meg időben; a beruházások elmaradása miatt a szolgáltatási színvonal csökken

Az eszközök biztonságos, gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges karbantartások nem történnek meg: y nem megfelelő a karbantartási folyamat tervezése y az előírt karbantartások adminisztratív okokból meghiúsulnak

y műszaki felügyelet nem megfelelő ellátása, erőforráshiánya a jellemző; jármű átadás-átvételek színvonala nem megbízható

A vállalat szolgáltatási teljesítményének és a fejlődésnek a mérése és irányítása nem megoldott:

y a vállalatnál nincsenek meghatározva azok az optimális szervezeti mélységű teljesítmény-mérési folyamatok, kulcsmutatók, célértékek, amelyek a társaság szolgáltatási teljesítményének legalább 70-80%-át meghatározzák, nincsenek meghatározva a vállalat teljesítményének fő mutatói sem

y a vállalat nem tudja megfelelően azonosítani a fejlődésének mozgatórugóját jelentő részfolyamatokat

y a vállalat egyes feladat-prioritásait nem jól határozza meg, ezáltal nem vagy nem a szükséges irányba fejlődik, erőforrásait nem hatékonyan allokálja A projektek megvalósítása nem megfelelő:

y a tervezés - végrehajtás - mérés - monitorozás egymásra épülő folyamata nem működik

y a csoporton belüli projektek összehangolatlanok; nem megfelelő a projekttervezés, az előzetes kockázatfelmérés elmarad y a projektek utókövetésének, ellenőrzésének hiánya a jellemző

•

•

•

személyszállítási nemzetközi tárgyalásokon nem fordít kellő gondot a vállalat a magyar érdekek érvényesítésére

az utazási igényeket nem sikerül kielégíteni, a csatlakozások tervezése nem kielégítő

hosszú távon kihasználatlan járatok üzemelnek; a szezonalitások lekövetése elégtelen

a vállalat nem tudja mérni a mentrendszerűséget a Közszolgáltatási szerződésnek megfelelően

y a projektektől elvárt hatékonyság nem realizálódik, és ez nem válik nyilvánvalóvá a vezetés számára A vállalat nem képes menetrendjeit megfelelően optimalizálni, gördülőállományát hatékonyan kezelni, és ez a kihasználtság hatékonyatlanságokhoz vezethet. A vállalat nem képes a szolgáltatásait a mindenkori kereslethez igazítani, ami többletköltségekhez, bevételkiesésekhez vezethet:

•


Működési

(Köz) szolgáltatás ellátása 57

Vasútüzemi folyamatok

Vasúti irányítás

Biztonság, biztonságirányítás

58

59

Működési


Üzemzavarok


Működési

60

Szolgáltatási színvonal


61

Működési

Működési


A vállalat nem tudja a vasútüzemi folyamatokat megfelelően megszervezni és végrehajtani:

y a forgalmi technológia megszervezésével és lebonyolításával (a vonat- és a tolatásforgalommal) kapcsolatos hiányosságok

y a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges vasúti infrastruktúra biztosításával kapcsolatos veszélyek, hálózati vágányzárak koncentrált, összehangolt hatékony menedzsmentje meghiúsul y épített infrastruktúrával kapcsolatos veszélyek

y villamos infrastruktúrával (pl. távközléssel, biztosítóberendezésekkel, erősáramú berendezésekkel) kapcsolatos veszélyek

y vasútüzemi folyamatokból eredő kárfelelősség ügyének rendezetlensége

Forgalmi-vasútüzemi folyamatok irányításával (szabályozásalkotással és ezek betartásának megkövetelésével) kapcsolatos hiányosságok:

y a vállalat nem képes ellentmondásmentes szabályok kialakítására; a szabályok betartatásának folyamatos ellenőrzése nem biztosított

y az üzemeltetési paraméterek kidolgozása hiányos; elavult technológiai szabályzatok vannak érvényben

y a műszaki-üzemeltetési paraméterek meghatározása nem egyértelmű

y a kezelési szabályzatok készítése időben elhúzódik, a szabályzatok oktatása elmarad A Társaság Biztonságirányítási Rendszerének fejlesztése nem folyamatos, karbantartása nem naprakész.

A Társaságnak a vasútbiztonsági engedély/tanúsítvány megszerzéséhez/meghosszabbításához szükséges megfelelése hiányos.

A Biztonságirányítási Rendszer elemei kockázatainak kezelése nem teljes körű.

A vasúti hálózat, a vasúti járművek biztonságos tervezésével, karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerek hiányosak. Üzemzavarok, késések, leállások veszélyeztethetik a szerződéses kötelezettségeknek való megfelelést és többletköltségeket róhatnak a vállalatra. Az üzemzavarok elhárítása szervezési nehézségek és anyagi források hiánya miatt elhúzódhat. A vállalatnak nincs üzletmenet-folytonossági terve. A vállalat nem tud az ügyfél igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtani, ami hosszú távon kihathat a vállalat megítélésére és az értékesítésre is. A vállalat nem tud megfelelni a közszolgáltatási szerződésben előírt szolgáltatási szinteknek (menetrendszerűség, tisztaság, utastájékoztatás). A vállalat nem képes megfelelni a Pályaműködtetési szerződésben előírt követelményeknek:

y a vállalatnak nem áll rendelkezésére kellő forrás a gördülőállomány, a vasúti pályák, pályaudvarok és közösségi helységek tisztántartására

y a menetrendek teljesítése, az utazási körülmények, a higiéniai feltételek biztosítása nem megfelelő

y a gördülőállomány takarításával megbízott cégek munkája nem megfelelő

y a kocsimosó berendezések elavultak, azok elhelyezkedése nem megfelelő y a társadalom higiéniás kultúrája rontja a vállalat reputációját y nem megfelelő az utastájékoztatás

y a szolgáltatás színvonalának mérése nem megfelelő módon, helyen és időben történik

y az IT szolgáltatások színvonala nem megfelelő, SLA sértések gyakran előfordulnak


Működési


Beszerzés és logisztika

Működési

Működési



Működési

62

63

64

65

Fizikai védelem

Az állomások és a gördülőállomány fizikai védelme nem megfelelően biztosított, mely többletköltséget róhat a vállalatra: ya vállalat vagyontárgyainak védelme csak részben megoldott; yaz őrzés-védelmi rendszerek hatékonysága nem kielégítő; ya kivonuló szolgálatok reakcióideje magas;

ygördülőállomány, jegykiadó automaták, IT eszközök, stb. rongálása (graffiti); mozdítható eszközök lopása; ytelephelyek biztonsági berendezéseinek meghibásodása;

yilletéktelen behatolás a telephelyre; jogosulatlan belépés a biztonsági zónákba;

ya személyzet nélküli állomások, megállóhelyek és telephelyek védelme nem megoldott;

ya fizikai védelem szükséges mértéke és az ehhez szükséges pénzügyi források nincsenek összhangban. A vállalat nem tudja időben, költséghatékonyan beszerezni a működéséhez szükséges erőforrásokat, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is:

y a beszerzés a jelentős túlszabályozottság miatt bürokratikussá és rugalmatlanná válik

y a folyamat résztvevői között nem megfelelő az együttműködés, emiatt a beszerzések nem szolgálják megfelelően a vállalati célokat

y a vállalat nem érvényesíti a beszerzési eljárásai során a közbeszerzési törvény előírásait, a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó belső előírásait,

y a beszerzési szervezet munkáját nehezíti, hogy sok esetben a műszaki tartalom egyértelmű definiálása elmarad a forrásgazdák oldaláról A vállalat fő tevékenységéhez szükséges szakanyagok nem állnak megfelelő időben, minőségben és helyen rendelkezésre. Vissznyereményi anyagok kezelése - újrafelhasználás, tárolás, őrzés - nem megfelelő.

y a társaság beszerzési gyakorlata a beszállítók piacán kizárólagos, monopol pozíciók kialakulását támogatja, a verseny beszűkül, a társaság kiszolgáltatottá válik egyes beszállítóknak

y a vállalat szállítói nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, ami jelentősen akadályozhatja a vállalati tevékenységek ellátását

y a közbeszerzések kiírásához, illetve a beszerzések indításához szükséges dokumentációkat késve, vagy hiányosan kapja meg a beszerzési szervezet, a forrásgazdák a dokumentációkat, műszaki leírásokat a beszerzési folyamat során többször módosítják A vállalat nem tudja a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat az előírt minőségben, költséghatékonyan beszerezni:

y a közbeszerzések kiírása későn történik

Központosított beszerzési y a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalhatja a vállalatot, illetve bírság megfizetésére kötelezheti folyamat működése y a Kbt. keretei között nem sikerül megtalálni a társaságok érdekeinek megfelelő megoldásokat

Beszerzési hatékonyság

Szakanyag ellátás


Működési

Működési

Működési

Működési

Működési

Működési

Működési


Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Emberi erőforrás

66

67

68

69

70

71

72

Közreműködők alkalmazása

A vállalat nem tud hatékony kommunikációt és megfelelő marketing tevékenységet folytatni szolgáltatásainak megismertetésére a meglévő és a potenciális vevők körében.

A vállalat nem képes a működéséhez szükséges alvállalkozói teljesítményeket a megfelelő minőségben, költséghatékonyan beszerezni: y az alvállalkozói és a saját teljesítmény összehangolása nem megfelelő y az alvállalkozók kiválasztása nem megfelelően történik y a beszállítóktól, alvállalkozóktól való függőség a jellemző: a beszállítók, az alvállalkozók nem megfelelő teljesítménye kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak megfelelőségét, a vállalt határidők betartását y az alvállalkozók teljesítményének az ellenőrzése hiányos, a teljesítésigazolások kiadását nem előzi meg megfelelő kontroll

y hatósági ármegállapítás történik, az árak nem fedezik a költségeket

A vállalat nem megfelelően árazza szolgáltatásait, ami veszélyeztetheti a stratégiai és pénzügyi célok elérését:

y a vállalat által kiadott sajtótermékek, elektronikus hírlevelek információtartalma nem kielégítő

y a vezetői döntések háttere nem kap publicitást

y az információk továbbítása késik, erős a szürke, illetve fekete zaj; lényeges információk késve jutnak el az érintettekhez

Nem működik megfelelően a vállalat külső és belső kommunikációs rendszere:

Marketing, promóció

Külső és belső kommunikáció

Árazás

y a pályahasználati díj nem ösztönöz a kihasználatlan pályakapacitások feloldására; bizonyos költségek nem érvényesíthetők az árakban; a kalkulált pályahasználati díj és a tényleges ráfordítás összhangja nem biztosított

A vállalat nem tud megbízható és az ügyféligényeknek megfelelő ügyfélkapcsolati rendszert kialakítani és működtetni. A vállalat jegyértékesítési rendszerei nem illeszkednek a piaci, technikai tendenciákhoz, a jegyértékesítést támogató rendszerek elavultak, nem megbízhatóak:

y a különböző szervezeti egységek között rendszerint nincs együttműködés, a „nagy rohanásban” nincs idő a hibákból tanulni

y a munkatársak az etikai kódex ajánlásait nem ismerik; az etikátlan viselkedésnek nincsen következménye

Kulcsfontosságú vevők elvesztése jelentős pénzügyi hatással lehet a vállalatra. A leányvállalat MÁV vállalatcsoporton kívüli piaci jelenléte elenyésző, amely jelentős MÁV piaci kitettséget okoz. A vállalat nem tud olyan szervezeti kultúrát kialakítani, amely összhangban van a vezetőség filozófiájával, és amely elősegíti az integritást és az etikus magatartást, megfelelő teljesítmény és viselkedés felé irányítja a munkavállalókat:

y a panaszügyek intézése lassú, bürokratikus

y kevés jegykiadó automata üzemel

y rendezetlenek az együttműködés keretei a megrendelői, szolgáltatói viszonylatokban

y Call Center bevezetésének hiánya veszélyezteti a szolgáltatás hatékonyságát Ügyfélkapcsolat (CRM) y a vállalat nem használja ki az összes étékesítési csatornát

Vevőktől való függőség

Vállalati kultúra / Etika

y gyenge a szervezeti kultúra, a befelé fordulás, és a rövid-távú gondolkodás a jellemző

y a munkatársak viselkedéskultúrája nem támogatja a vállalati célok elérését


Működési

Működési

Emberi erőforrás

Emberi erőforrás

73

74

Együttműködés

Humánerőforrás biztosítása

Tudásmegosztási rendszerek

75

76

Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal

Emberi erőforrás

Emberi erőforrás

77

Működési

Működési

Emberi erőforrás

A megfelelő, a célok közös elérését segítő kommunikáció hiánya a jellemző a munkavállalói és a vezetői szinteken. A szervezeti, területi egységek érdekeinek ütközését nem sikerül feloldani. A felelősségvállalás hiánya a jellemző a vállalatnál. A vállalat nem képes a szükséges mennyiségű munkaerő, és különösképpen a kvalifikált kulcsmunkaerő felvételére és megtartására (toborzási hatékonyság): y a pályakezdők részére gyakornoki program nem működik

y a vállalat nem képes fenntartani a vállalat kulcsfontosságú pozícióinak folytonosságát biztosító humánfejlesztést

y a vállalat nem fiatalítja kellő időközönként és kellő mértékben szervezeti korfáját

y a munkavállalók összetétele iskolai végzettség, vasútszakmai tapasztalat és korösszetétel szempontjából nem kielégítő

y a munkatársak kiválasztásánál a válságmenedzsmenti ismeretek elsőbbséget élveznek a vasútszakmai ismeretek prioritásával szemben

y párhuzamos, ad-hoc, nem priorizált feladatvégzés miatti túlterheltség, amely befolyásolhatja a munkavégzés minőségét és a határidők tartását

y a leányvállalatoknál a tulajdonos által engedélyezett, kötött létszámkeret nem igazodik a megrendelőként támasztott igényekhez, az elvégzendő feladatokhoz, illetve azok változásához

y a humánerőforrások elégtelensége miatt tudásmonopólium (egyemberes függőség) alakulhat ki

y a közmunkások foglalkoztatása nem megoldott A vállalat nem tud olyan kiegyensúlyozott, kreatív munkakörnyezet létrehozni, amely lehetővé tenné az alkalmazottak szakmai képzettségének fejlesztését és előre menetelét, vonzóvá téve ezáltal a társaságnál maradásukat. A vállalat nem tud az optimális foglalkoztatottsági szint kialakítása mellett olyan teljesítménymenedzsment-rendszert működtetni, amely elősegítené a szervezeti stratégiák és célok optimális elérését: y a vállalatnál képzési és továbbképzési rendszer nem működik

y a vállalat megsérti az együttdöntési és a tájékoztatási kötelezettségét

y az érvényes vasúti vizsgával rendelkező munkatársak száma nem elégséges a feladatok ellátásához A vállalat nem működtet olyan belső tudásmegosztási rendszereket, amelyek a vállalatcsoport szintjén lehetővé tennék a különböző területeken dolgozó egységek közötti hatékony információáramlást, és ezáltal elősegítenék az eredményes döntéshozatalt. A vállalat nem kezeli megfelelően a szakszervezetek, illetve az üzemi tanácsok vezetőivel való kapcsolatait, így alkupozíciója gyengülhet a szakszervezetekkel szemben, ami kedvezőtlen szerződéses kötelezettségek vállalására kényszerítheti, és megnövelheti a sztrájkok előfordulási gyakoriságát:

y a vállalatnál nincs hatékony, a célok elérését támogató motivációs rendszer és (szakmai) karrierterv

y a vállalat által nyújtott kompenzáció elmarad a piaci elvárásoktól, ami hozzájárulhat a kvalifikált munkavállalók elvesztéséhez

Motivációs és ösztönzési y a képzések nem a piaci elvárásoknak megfelelőek, a képzések nem megfelelő színvonalúak, nem biztosítják a legújabb technikák, technológiák naprakész ismeretét rendszerek, karrier lehetőségek, képzések y a feladatok növekvő volumene és fontossága miatt nem jut elegendő idő a képzésekre, a szakmai fejlődésre y a képzések tervezése bázis alapon, és nem az üzleti célokhoz, elvégzendő feladatokhoz igazodva történik

Működési

y a szakszervezetek visszaélnek az erőpozíciójukkal


IT fejlesztés

IT szolgáltatásmenedzsment

78

79

Információ technológia


Működési

Működési

ICT menedzsment és kiadások

ICT infrastruktúra és döntéstámogatás

Információbiztonság

80

82

81




Működési

Működési

Működési

Az IT fejlesztés folyamata nem egységes, nem átgondolt és nem koordinált a vállalatcsoporton, a leányvállalaton belül, a fejlesztések megvalósítása nem hatékony:

y a vállalat által alkalmazott informatikai rendszerek fejlesztése ad-hoc jellegű

y nincs egységes fejlesztési (azon belül tesztelési) módszertan; a vállalatnál a különböző informatikai rendszerek (programok) szigetszerűen működnek

y a fejlesztés során nem megfelelő az együttműködés a megrendelő és a fejlesztést megvalósító szervezet között (döntések elhúzódnak, követelmények specifikálása nem történik meg teljes körűen stb.)

y az alkalmazáskövetési igények teljes körű nyilvántartása nem megoldott

A vállalat nem képes az ügyfelek számára értéket teremtő, a stratégiai célok megvalósítását támogató, minőségi IT szolgáltatások hatékony megvalósítására és irányítására. Az IT szolgáltatások bevezetése a rendszer céljának megfelelő működési infrastruktúra- és technikai tervek nélkül indul.

A vállalat nem priorizálja megfelelően technológiai kezdeményezéseit, így erőforrás-allokációja nem támogatja hatékonyan a vállalatstratégiai célkitűzéseinek elérését. Az ICT indokolatlanul magas működési költségeket eredményez, ami jelentősen csökkenti a vállalat jövedelmezőségét. Az információs rendszerek nem képesek megfelelően védeni a kritikus adatokat és hardvereket a lopástól, rongálástól, illetéktelen használattól, vírusoktól és szabotázstól:

y az átfogó információbiztonsági kockázatfelmérés, illetve megfelelő információbiztonsági irányítási rendszer hiánya

y a vállalat, illetve a munkatársak nem jogtiszta szoftvereket alkalmaznak y az informatikai előírások betartását nem ellenőrzik

y az informatikai rendszerekhez történő hozzáférések nyilvántartása nem naprakész, a jogosultságok visszavonása nem történik meg időben; az informatikai incidensek száma magas

y a szerverek és a végponti számítógépek vírustámadásnak vannak kitéve

y az okos-telefonok és egyéb mobil IT eszközök információbiztonságának megoldására nincsenek eszközök vagy azok nem hatékonyak Az ICT (telekommunikáció, hardverek és kapcsolódó információs rendszerek) nem szolgálja ki megfelelően az üzleti igényeket:

y az ICT által szolgáltatott adatok nem megbízhatók és/vagy naprakészek, ami csökkenti a döntéshozatal és a működés hatékonyságát

y a vállalat informatikai eszközparkja elavult, heterogén, elemei között nincsen megfelelő összhang, ezért menedzselése és használata erőforrás-igényes

y a szakterületek (pl. kontrolling, számvitel, pénzügy) ICT támogatottsága kapacitás- és forráshiány miatt nem megfelelő


Működési

Működési

Működési

Működési

Veszélyek

Veszélyek

Veszélyek

Veszélyek

83

84

85

86

A vállalat nincs kellően felkészülve rendkívüli események, helyzetek kezelésére:

y a vállalat nem készült fel kellőképpen a természeti (pl. tűz, földrengés, árvíz) vagy más katasztrófák (pl. járványok) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó pénzügyi károk kezelésére

y Beruházások, nemzetközi projektek előkészítésében, kivitelezésének és utóellenőrzésének környezetvédelmi vonatkozású kockázatai;

y Környezetvédelmi szakmai érdekképviselet hiányából, vagy nem megfelelőségéből adódó kockázatok, pl. szakmailag nem megalapozott állásfoglalások megjelenése;

y a vállalatnál nem működik ICT szolgáltatás-folytonosság menedzsment. Az ICT rendszerekre nincsenek szolgáltatásfolytonossági tervek, amelyek hiányában rendkívüli helyzetek esetén nem megfelelő az ICT rendszerek helyreállítása

y a kritikus IT erőforrások működése nem megfelelő, nem biztosítják folyamatosan azokat az adatokat, amelyek az alapvető működéshez feltétlenül szükségesek lennének

y a vállalat nem képes gyorsan és hatékonyan helyreállítani az ICT rendszereit rendkívüli leállást okozó események esetén

A vállalatnál nem működik üzletmenet-folytonosság menedzsment. A kritikus üzleti folyamatokhoz előkészített megfelelő tervek hiányában a vállalat nem képes az üzleti működés fenntartására és visszaállítására a különböző okokból adódó üzemszünetek esetén:

y a vállalati döntéshozatalban nem kapnak megfelelő súlyt a vasútbiztonsági kockázatok

y a technológiai fejlődés nem várt biztonsági hibához vezet

y a vasútbiztonsági tényezők rendszeres felmérése és értékelése nem követi a vasúti rendszer elemeinek változását

y a vállalat nem készült fel kellőképpen a rendkívüli vasútbiztonsági események kezelésére

A magas színvonalú vasúti biztonság fenntartása és javítása a vasúti pályahálózat működtetése és a vasúti szolgáltatások során sérül:

y a vállalat nem készült fel kellőképpen a sztrájkok, illetve a környezeti aktivisták miatt bekövetkező leállások és az ebből fakadó károk hatása ellen

y a vállalat nem képes hatékonyan kommunikálni az érintettek felé azokat az információkat, amelyek elősegítenék a természeti és egyéb katasztrófák következményeként bekövetkező üzemszünetek, késések és krízisek megfelelő kezelését

y nincs a vállalatnak a rendkívüli helyzetek megoldásra havária terve, a csoporton belüli havária tervek nincsenek Rendkívüli események, összehangolva természeti és egyéb y a vállalat nem készült fel kellőképpen a terrorizmus vagy más, egyéb ártó szándékú cselekmény (pl. bombariadó) miatt katasztrófák, terrorizmus, bekövetkező leállások és az azokból fakadó károk hatása ellen fenyegetettség

Vasútbiztonság

Üzletmenet-folytonosság, ICT szolgáltatásfolytonosság és ICT rendelkezésre állás

Környezetvédelem

y Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kockázatok; y Környezeti kárelhárítási kockázatok.


Működési

Veszélyek

87

Munkavédelem

A hatályos munkavédelemről szóló törvénynek megfelelően a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, y munkaeszközök használatához kapcsolódó kockázatok

y munkakörnyezethez/klímához kapcsolódó kockázatok (zajterhelés, a rezgésterhelés, légállapotok (gáz, por, rost légszennyezők)

y fizikai, biológiai tényezőkhöz, veszélyes anyagokhoz kapcsolódó kockázatok

y munkavégzés sajátosságaiból, fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezőkből adódó kockázatok. A munkavédelmi előírásoknak való meg nem felelés kockázatai.

5. szám


609

3. sz. melléklet TAGVÁLLALATI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ESZKÖZÖK RENDSZERE

CSOPORT

I. csoport A1) értékelési kritériumok

TAGVÁLLALAT

KRITIKUS HATÁS (5) KÜSZÖBÉRTÉKE CASH-FLOW VAGY EREDMÉNYHATÁSRA NÉZVE (MILLIÓ FT)

MÁV Zrt. 1 000 MÁV-START Zrt. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. MÁV FKG Kft.

II. csoport A2) értékelési kritériumok

MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. ZÁHONY-PORT Zrt. MÁV Nosztalgia Kft. MÁV VAGON Kft.

100


TAGVÁLLALATI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ESZKÖZÖK

Pontszám Kritikus

Besorolás Meghaladja az 1 000 millió Ft-ot

Az éves cash-flow-ra vagy az éves eredményre gyakorolt hatás

A kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek.

A célkitűzésekre gyakorolt hatás

A1) Értékelési kritériumok a kockázati események lehetséges hatásának értékeléséhez

5 Jelentős

Az éves cash-flow-ra vagy az éves A célkitűzésekre gyakorolt hatás eredményre gyakorolt hatás A kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem Meghaladja a 100 millió Ft-ot teljesíthetőek. A kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a Társaság a stratégiai céljait csak 50 millió és 100 millió Ft közé esik korlátozott mértékben képes elérni. A kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a Társaság stratégiai céljai 20 millió és 50 millió Ft közé esik azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek. A kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a Társaság stratégiai céljai 10 millió és 20 millió Ft közé esik csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak. Nincs érdemi hatás, kockázati esemény hatása minimális a Társaság életére, a Társaság stratégiai céljai az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás a 10 A csak minimálisan érintettek, azok megvalósítását egyáltalán nem befolyásolják. millió Ft-ot nem haladja meg

A2) Értékelési kritériumok a kockázati események lehetséges hatásának értékeléséhez

kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a Társaság a stratégiai céljait csak 500 millió és 1 000 millió Ft közé esik A korlátozott mértékben képes elérni. A kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a Társaság stratégiai céljai 200 millió és 500 millió Ft közé esik azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek. A kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a Társaság stratégiai céljai csak 50 millió és 200 millió Ft közé esik szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak. Nincs érdemi hatás, kockázati esemény hatása minimális a Társaság életére, a Társaság stratégiai céljai az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás a 50 A csak minimálisan érintettek, azok megvalósítását egyáltalán nem befolyásolják. millió Ft-ot nem haladja meg

4

Besorolás

Mérsékelt

Pontszám Kritikus

3

5 Jelentős

Csekély

4 Mérsékelt

2

3 Csekély

Minimális

2 Minimális

1

1


AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁUL HASZNÁLT STRATÉGIAI CÉLOK


2

3

4

5

Pontszám

Valószínűtlen

Lehetséges

Várható

Valószínű

Majdnem biztos

Besorolás

z < 10%

30% > z ≥ 10%

60% > z ≥ 30%

90% > z ≥ 60%

z ≥ 90%

A bekövetkezés valószínűsége az aktuális évben

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a Társaság életében.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 - 5 évben már egyszer-kétszer előfordult.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 3 - 5 évben.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 3 - 5 évben.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége majdnem biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 3 - 5 évben.

Leírás a stratégiai időhorizonton (2014-2018)

B) Értékelési kritériumok a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségének értékeléséhez

1

2

3

4

5

Pontszám

Hatékony

Csekély fejlődési lehetőség

Mérsékelt fejlődési lehetőség

Jelentős fejlődési lehetőség

Kritikus fejlődési lehetőség

Besorolás

A kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel. A kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt.

A kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell.

Leírás A kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. A kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell hozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása).

C) Értékelési kritériumok a kockázatokhoz kapcsolódó kontrollfolyamatok értékeléséhez

1

5. szám


613

4. sz. melléklet JELENTÉSKÖTELES LIMITEK

I. Jelentésköteles limit a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. esetében: A kockázat-összesítőknek valamint a kockázati beszámolóknak kötelezően tartalmazniuk kell az adott kockázati eseményt, amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 11-es pontértéket a kockázatértékelési skálán. II. Jelentésköteles limitek az I. ponton kívüli tagvállalatok8 esetében: A kockázat-összesítőknek valamint a kockázati beszámolóknak kötelezően tartalmazniuk kell mindazon kockázati eseményeket, amelyek nettó kockázatkitettsége eléri vagy meghaladja a 12-es pontértéket a kockázatértékelési skálán és azokat, amelyeknek az 1 - 5 fokozatú értékelési skálán meghatározott nettó hatás értéke 5-ös pontérték.

8

A kockázatmenedzsment rendszerbe bevont vállalatok: • a konszolidációs körbe tartozó társaságok: MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Vagon Kft., és a ZÁHONY-PORT Zrt. valamint a • MÁV Nosztalgia Kft

614


5. szám

5. sz. melléklet JELENTÉSKÖTELES LIMIT, A CSOPORT ÉS TAGVÁLLALATI TŰRÉSHATÁR KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK


TAGVÁLLALAT: Dátum: Jóváhagyó vezető:

Kulcskockázat Kockázat Kockázat Azon. Kockázati esemény Csoport Kategória No. megnevezése

Hatás (mFt)

6. sz. melléklet

Kockázat értékelése (mFt) Kockázat értékelése KontrollValószí Valószí Kitettség környezet Kockázatfelelős Megjegyzés Kockáztatott Hatás nűség nűség Pontérték értékelése érték (mFt) (1-5) (%) (1-5) (2H+V)

KOCKÁZATÖSSZESÍTŐ

KOCKÁZATÖSSZESÍTŐ MINTA (Excel)

Magyarázat


Kockázat regiszter szerinti adatai: Azonosító: ……………..

KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSI TERV MINTA

Kockázati esemény megnevezése

Kitettség pontértéke: …. (hatás: …; valószínűség: …; kontrollkörnyezeti érték: …) Kockáztatott érték: …..M Ft Kockázatkezelési koncepció:

Dátum:

Mérföldkő (Készítendő dokumentum/ feljegyzés)

nettó kockázati kitettség (2xhatás+valószínűség):

Határidő

7. sz. melléklet

Szükséges erőforrás

KÉRJÜK BEMUTATNI A KOCKÁZATOT ÉS RÉSZLETESEN LEÍRNI, HOGY AZ INTÉZKEDÉSI TERVBEN FOGLALT LÉPÉSEK MILYEN MÓDON TERVEZIK CSÖKKENTENI A KOCKÁZATOT.

valószínűség:

A kockázati esemény eredményes kezelése érdekében SorFelelős szám elvégzendő feladatok, végrehajtandó intézkedések 1. 2. 3. A kockázatkezelési intézkedések eredményeképpen elvárt kockázati célérték: hatás: Megjegyzés: Kockázatfelelős: Jóváhagyó:

5. szám


617

8. sz. melléklet TAGVÁLLALATI KOCKÁZATI BESZÁMOLÓ KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI I. A beszámoló mely periódusra vonatkozóan készült. Mikor történt a kockázatok értékének véglegesítése II. Statisztikák: •

Összes felmért kockázat száma, tagvállalati tűréshatárt meghaladó kockázatok száma, változása az előző időszakhoz képest

•

Jelentésköteles kockázatok száma, változása az előző értékelési időszakhoz képest. Ennek rövid indoklása.

III. Kiemelt kockázatok rövid elemzése •

Kockázat csoportonként az 5 legmagasabb kockáztatott értékkel rendelkező kockázat (kiemelt kockázatok) felsorolása, lényeges tendenciák leírása (csak a jelentésköteles kockázatokat kell bemutatni).

•

Kockáztatott érték alapján a 20 legmagasabb kockáztatott értékkel rendelkező kockázat (kiemelt kockázatok) felsorolása, lényeges tendenciák leírása (csak a jelentésköteles kockázatokat kell bemutatni).

•

Lényeges információk a kiemelt kockázatok kezelésével kapcsolatban –van-e csoport szintű koordinációt igénylő közöttük, rendezett-e a felelősség, elindult-e a kezelés, javasolt/szükségesnek tartott vezetői döntések.

IV. Egyéb lényeges információ a menedzsment részére V.

Kötelező csatolmányok: •

az adott időszakra vonatkozó Tagvállalati kockázatösszesítő (Excel tábla) az előző vagy az aktuális értékelési periódusban jelentéskötelesnek minősülő kockázatokra;

•

az utasítás rendelkezéseinek megfelelő vezető által aláírt felelősségvállalási nyilatkozat (12. sz. melléklet);

•

az előző vagy az aktuális értékelési periódusban jelentéskötelesnek minősülő kockázatok státuszjelentései.


KOCKÁZATKEZELÉSI STÁTUSZJELENTÉS (MINTA)

A ………………. (kockázat megnevezése) kockázati esemény intézkedési tervének végrehajtásáról

(eredeti terv szerint)

nettó kockázati kitettség (2xH + V):

Dátum: ...... Dátum: ...... Dátum:

kockázati kitettség nyilvántartásbeli értéke (hatás:……, valószínűség:….., kitettség:……..) Az intézkedés Az intézkedés teljesülésének értékelése, Határidő teljesült megjegyzések, teljesülést igazoló tervben Sor- A kockázatkezelési intézkedési IGEN/NEM dokumentumok megnevezése¹ megjelölt feladatok, végrehajtandó szám (lejárt intézkedések határidő (lejárt határidő esetén kitöltendő) esetén)

valószínűség:

1. 2. A kockázatkezelési intézkedések eredményeképpen elvárt kockázati célérték: hatás: Megjegyzés: Kockázatfelelős: Jóváhagyó: Az intézkedési terv lezárását engedélyezem: ¹ Kérjük az alábbiakkal kitölteni: • az intézkedések megvalósulásával kapcsolatos információk rövid összefoglalása • teljesülést igazoló dokumentumok, bizonyítékok azonosítható módon történő megnevezése, • nem teljesülés esetén az okok megadása, javaslattétel a határidő (esetleg a feladat) módosítására.

I.

9. sz. melléklet

201...

II.

Új határidő

(határidőre nem teljesült intézkedések esetén kitöltendő)


A KOCKÁZATMENEDZSMENT FOLYAMAT RÉSZTVEVŐI

10. sz. melléklet


AZONOSÍTÓ

KOCKÁZAT

Kockázatértékelő neve: Tagvállalat: Szervezet: Kitöltés dátuma:

KOCKÁZATÉRTÉKELŐ LAP MAGYARÁZAT Hatás (Mrd Ft)

Kockázat értékelése Valószínűség (1-5) Hatás (1-5)

Kontrollkörnyezet (1-5)

11. sz. melléklet

Megjegyzés

5. szám


621

12. számú melléklet VEZETŐI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT (ÉVES) Alulírott ……………………………………, a(z) …………………………………………..………… társaság ………………… (főtevékenységi kör) vezetője az alábbiakban nyilatkozom arról, hogy a Társaságnál érvényben lévő Kockázatkezelési utasításban foglaltaknak megfelelően a vezetői hatáskörömbe tartozó Társaság/szervezeti egység tekintetében • • •

az éves kockázatfelmérés során beazonosított kockázati eseményeket és azok értékelését ellenőriztem és jóváhagyom; igazolom, hogy a kockázatok beazonosítása az elvárható szakmai gondossággal történt, és tartalmazza a rendelkezésre álló információk alapján az összes releváns kockázati eseményt; a beazonosított kockázati események értékelése és a Kockázatfelelősök kijelölése a Kockázatkezelési utasításnak megfelelően történt.

Kelt: ………………, 201. ………………..

………………………………………… aláírás VEZETŐI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT (FÉLÉVES) Alulírott ……………………………………, a(z) …………………………………………..………… társaság ………………… (főtevékenységi kör) vezetője az alábbiakban nyilatkozom arról, hogy a Társaságnál érvényben lévő Kockázatkezelési utasításban foglaltaknak megfelelően a vezetői hatáskörömbe tartozó Társaság/szervezeti egység tekintetében • •

a kockázati események újbóli értékelése során a kockázati események értékelését ellenőriztem és jóváhagyom; igazolom, hogy a kockázatok újbóli értékelése az elvárható szakmai gondossággal történt, és az aktualizált kockázatösszesítő tartalmazza a rendelkezésre álló információk alapján az összes releváns kockázati eseményt.

Kelt: ………………, 201. ………………..

………………………………………… aláírás

622


10/2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 5.) EVIG SZ. A MÁV ZRT. ALANYI JOGON JÁRÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL

5. szám

VBKJ: A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

Közeli hozzátartozó:

A MÁV Zrt. munkavállalóinak alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása.

Jelen utasítás alkalmazásában a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 1.§. 2 bekezdése szerinti közeli hozzátartozó; a Polgári Törvénykönyv 8:1.§ (1) 1. pont (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) és az élettárs.

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2016. január 1. napján hatályos Kollektív Szerződésének (a továbbiakban: KSZ) személyi hatályával azonos. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2016. január 1-jétől 2016. december 31ig kell alkalmazni. 2.3 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Vezérigazgató-helyettes Humánerőforrás gazdálkodási igazgatója, működtetéséért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás (továbbiakban Humán Szolgáltatás) vezetője a felelős. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás: a KSZ hatálya alá tartozó munkavállalókat a KSZ 65. §-a alapján alanyi jogon megillető béren kívüli juttatása. SZÉP kártya vendéglátás alszámla: A hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkeztetési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150000 Ft. Elektronikus utalvány: a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel Bruttó érték: A munkavállaló részére átutalt juttatásés a munkáltatót terhelő adó- és járulékterhek együttes összege. Nettó érték: Munkavállalót a KSZ 65. §-a alapján alanyi jogon megillető juttatás összege, amely megegyezik a munkavállaló SZÉP vendéglátás alszámlájára alanyi jogon utalandó juttatás összegével.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás működése A 2016. január 1-től hatályos KSZ 65. § szabályozza az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazást. 2016. évben 92700 Ft értékben SZÉP kártya Vendéglátás alszámla juttatásra jogosult a munkavállaló, amennyiben nem tartozik a KSZ 65.§-ában meghatározott kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben létesül vagy szűnik meg, a munkavállaló a jogosultság időtartamára eső naptári napok arányában, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló pedig a munkaidő arányában jogosult az e pont szerinti juttatásra. 4.2 A javadalmazás leírása Széchenyi Pihenő Kártya az 1995.évi CXVII. törvény 71.§ (6) bekezdés f) pontja alapján az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amelylyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók. A szolgáltató - a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak megfelelő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére. SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) az 55/2011.(IV.12.) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható: • éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.), • egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.), • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),

5. szám

• •


fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége), máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a strandszolgáltatás),

A támogatás összege több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb nettó 150000 Ft/adóév. Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül, vagy az intézménynél működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet. A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át. Az elektronikus utalványt a juttatás folyósításának évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. (A 2016. december 31-ig utalt juttatás 2018. május 31-ig használható fel!) A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának. Az így visszautalt összeg munkavállaló általi visszaigénylésére nincs lehetőség! 4.3 Jogosultság 4.3.1 Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra jogosultak Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének hatálya alá tartozó, a MÁV Zrt-nél főállású teljes- vagy részmunkaidős, határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói jogosultak, a KSZ 65.§-ában meghatározott feltételek szerint. 4.3.2 A jogosultság korlátozása a) A teljes naptári évben gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállalót nettó 20.000 Ft értékben illeti meg a SZÉP Kártya vendéglátás juttatás, melynek utalására november hónapban kerül sor. b) Amennyiben a munkavállaló a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe, akkor az a) pont szerinti javadalmazásra csak naptári napokra időarányosan jogosult. c) Amennyiben a munkavállaló az a) és b) pontban nem említett fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor fizetés nélküli szabadság első napjától nem jogosult az 4.1. pont szerinti juttatásra.

623

d) A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napja alatt illeti meg az 4.1. pont szerinti juttatás. Amennyiben a munkavállaló a MÁV-ÉVEK program előtt MÁVESÉLY programban vett részt, a juttatást a MÁVESÉLY programban ténylegesen eltöltött napokra kifizetett juttatással csökkenteni kell. e) Amennyiben a jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. f) igazolatlan távollét időtartamára a munkavállalók nem jogosultak alanyi jogon járó béren kívüli juttatásra. 4.4 Munkáltatói elszámolás módja Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás keretében, a SZÉP kártya Vendéglátás alszámla juttatást az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott OTP Széchenyi Pihenő Kártya, valamint e-utalvány megrendelése útján biztosítja a MÁV Zrt. a Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók részére. A munkáltató a juttatást időarányosan, évente négy alkalommal a jogosultság szerinti naptári negyedévet követően-, a IV. negyedévre vonatkozóan legkésőbb december 15. napjáig folyósítja. A juttatás folyósításának feltétele, hogy a munkavállaló az igényléshez szükséges 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot és kártyaigénylést (megegyezik a VBKJ utasítás 2. számú mellékletével) lehetőség szerint a VBKJ nyilatkozattal együtt, de legkésőbb 2016. december 10-ig leadja a Humán Szolgáltatás illetékes ügyfélszolgálatán. A teljes naptári évben gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókat 2016. május hónapban a Humán Szolgáltatás postai úton tájékoztatja a juttatás folyósításával kapcsolatos feltételekről és határidőkről és megküldi a nyilatkozati és kártyaigénylő lapot. A juttatást csak abban az esetben tudja folyósítani a munkáltató, ha az igényléshez szükséges nyilatkozat és kártyaigénylés a megadott határidőre beérkezik a Humán Szolgáltatáshoz. Amennyiben a munkavállaló az adóévben más juttatótól is részesült Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámla juttatásban, és a több juttatótól származó támogatás együttes összege meghaladja az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint meghatározott 150000 Ft-ot, az alanyi jogú juttatásnak a kedvezményes adófizetési határon felüli összege egyes meghatározott juttatásnak minősül (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bekezdés). A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszűntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásá-

624


tól eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az OTP Pénztárszolgáltató semmilyen jogcímen nem számol fel. A munkavállaló a közeli hozzátartozója részére is igényelhet kártyát társkártya formájában az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatától. (Cím: 1051 Budapest, Mérleg u. 4. Telefonszám: 06-1/429-7400/9 mellék) Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a kártyát, valamint társkártyát a munkavállaló lakcímére, vagy levelezési címére küldi ki postai úton. A társkártya igénylésének, az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásának díja kártyánként, illetve társkártyánként 1 500 forint + 27% ÁFA (azaz egyezerötszáz forint plusz 27% ÁFA). A munkavállaló által igényelhető társkártya előállítási és kézbesítési költsége a munkavállalót terheli. Amennyiben a munkavállalónak a Széchenyi Pihenő Kártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával szintén az OTP Pénztárszolgáltató Ügyfélszolgálatához kell fordulnia: • SZÉP vonal: 36- 1- 366 6222, • e-mail: [email protected] Az elfogadó helyek listája az www.otpszepkartya.hu honlapon érhető el. 4.5 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok a) Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló munkaviszony létesítésének napjától jogosult alanyi jogon járó SZÉP kártya vendéglátás alszámla juttatásra. b) A munkavállalót próbaidő alatt is megilleti az alanyi jogon járó SZÉP kártya vendéglátás alszámla juttatás. c) A juttatás a 4.3. pontban rögzített ütemezés szerint, az utalás időpontjában fennálló jogosultság figyelembevételével kerül átutalásra. 4.6 Munkaviszony megszűntetéséhez és megszűnéséhez kapcsolódó szabályok

5. szám

kaviszony megszüntetés napjáig el nem utalt juttatását át kell utalni a munkavállaló SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára. A juttatás túlfolyósítása esetén - az időarányos jogosultságot meghaladó összeg - a munkavállaló járandóságából az 1. sz. mellékletben található hozzájáruló nyilatkozata alapján levonásra kerül, az esetlegesen le nem vonható összeget a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás pénzügyi követelésként jelzi a munkáltató pénzügyi- számviteli szolgáltató szervezet részére. 4.6.2 Munkavállaló halála A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatást írásban értesíteni, a tudomására jutást követő 1 munkanapon belül, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kézhezvételkor haladéktalanul továbbítani. A munkavállaló halála esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás elszámolást a VBKJ elszámolással együtt el kell készíteni. A túlfolyósítás visszakövetelésétől el kell tekinteni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok, illetve előírások irányadóak: – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, – a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011.(IV.12.) Korm. rendelet MÁV Zrt Kollektív Szerződés – 5/2016. (III. 11. MÁV Ért. 3.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról – Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 23/2015. (V. 29. MÁV Ért.9.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról

A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor az alanyi jogon járó SZÉP kártya vendéglátás alszámla juttatás, mint béren kívüli javadalmazás elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelően történik.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS

4.6.1 Közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás

7.0 MELLÉKLETEK

A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén a munkaviszony utolsó napjáig, az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján meghatározott mértékben, időarányosan jogosult alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra. A munkavállalóval a VBKJ elszámolással egyidejűleg el kell számolni. A munkavállalót időarányosan megillető, de a mun-

Jelen utasítás közzétételét követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2016. január 1-től kell alkalmazni.

1. melléklet 2. melléklet

Munkavállalói hozzájáruló nyilatkozat NYILATKOZAT alanyi jogú Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámla juttatás igényléséhez

Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

5. szám


625

1.számú melléklet Munkavállalói hozzájáruló nyilatkozat Alulírott …………………………… (név) ……………………………… (szolgálati hely), jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a munkáltatóval szemben alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás címen fennálló ………………… Ft összegű tartozásomat a munkáltató az engem megillető, de részemre még ki nem fizetett munkabérből vagy egyéb járandóságból levonja. ……………………………………, 201….. ………….. hó ……… nap

……………………………………………… munkavállaló Előttünk, mint tanúk: Név:

Név:

Aláírás:

Aláírás:

Lakcím:

Lakcím:

626


5. szám

2. sz. melléklet MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Szolgáltatás Ügyfélszolgálati Iroda neve: ………………..……………………………..

NYILATKOZAT Széchenyi Pihenő Kártya juttatás igényléséhez …………………………………..……………Zrt. (társaság neve) alulírott munkavállalója Név:………………………………...…………………………………………………….…… Törzsszám:…………………………… Adóazonosító jel:…………………………………… Lakcím: ……………………………………...……………………………………..………. nyilatkozom, hogy 2016 . évben, Széchenyi Pihenő Kártyával igénybe vehető, javamra e-utalványként átutalt juttatás, az egyes alszámlák esetén több juttatótól származóan együttvéve, nem haladja meg • szálláshely alszámla esetén a 225 000 Ft-ot, • vendéglátás alszámla esetén a 150 000 Ft-ot • szabadidő alszámla esetén a 75 000 Ft-ot. 2016. évi VBKJ keretem terhére igényelt Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …….……….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ………………Ft • szabadidő alszámla esetén …….…………..Ft. 2016-ban más munkáltató részéről javamra átutalt Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás: • szálláshely alszámla esetén …………….. Ft, • vendéglátás alszámla esetén ……………... Ft • szabadidő alszámla esetén ………………...Ft. Jelen nyilatkozatomat a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjának bekezdése szerinti nyilatkozatként teszem. Hozzájárulok, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Széchenyi Pihenő Kártya megigényléséhez szükséges, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12) Kormányrendelet által meghatározott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. részére átadja. Jelen igénylés aláírásával hozzájárulok, hogy a munkáltatóm az OTP Széchenyi Pihenőkártya megrendelése keretében a fent megadott személyes adataimat az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. felé továbbítsa. A fent megjelölt Munkáltató Munkavállalójaként előzetes tájékoztatás alapján önkéntesen hozzájárulok, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (1051 Budapest, Mérleg u. 4.) a jelen igénylésben megadott személyes adataimat az OTP Széchenyi Pihenő Kártya szolgáltatás nyújtásához tárolja, kezelje és értesítésemhez felhasználja. Hozzájárulok ahhoz, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. az OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16. cg.: 01-10-041585), az OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft. (székhely: 1131 Budapest, Babér u. 9. cg.: 01-09-727243), a Finit-2 Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (székhely: 2083 Solymár, Egres utca 9., cg.: 13-09-076373) mint adatkezelők, illetve adatfeldolgozók részére a személyes adataimat adatkezelés, illetve adatfeldolgozás céljából átadja és a tájékoztatóban megjelölt adatkezelési, illetve adatfeldolgozási feladatok elvégzéséhez felhasználja. Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók köre változhat, a változásról az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a www.otpszepkartya.hu honlapon nyújt tájékoztatást. Nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. adatkezelési tájékoztatóját – amely a www.otpszepkartya.hu honlapon érhető el – előzetesen elolvastam és megértettem, és a jelen adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot az Adatkezelési tájékoztató ismeretében tettem meg. Továbbá nyilatkozom, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által nyújtott Széchenyi Pihenőkártya szolgáltatást a Munkáltatóm tájékoztatása és a www.otpszepkartya.hu honlap alapján megismertem.

Kelt:………………………….. ……………………………….. munkavállaló aláírása Nyilatkozat átvételének igazolása: …………………………………. Humán Szolgáltatás

5. szám


627

KÖZLEMÉNY

A MÁV-START Zrt. Miskolc Járműbiztosítási Igazgatósága meghirdeti az alábbi feleslegessé vált tárgyi eszközét további hasznosítás végett. Eszköz neve: Rafamet XAD 112 típusú görgőző csapszabályzó esztergapad Gyártó: Rafamet S. A. Kuźnia Raciborska Lengyelország Gyári száma: 141-57 Telepítése helye: Miskolc Járműbiztosítási Igazgatóság Gyártás éve: 1966 (üzembe helyezve 1967) Összes teljesítmény igénye: 12,1 kW Befoglaló méretei (hossz x szélesség x magasság): 5700 x 2750 x 2100 mm Össztömege: 13100 kg Kapcsolattartó: Szalmás Péter; +36 (30) 630 6385; +36 1 514-1921 Az eszközről bővebb információval a kapcsolattartó szolgál. Az eszköz megtekinthető a telepítési helyen a kapcsolattartóval való egyeztetés után.

628


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelôs a Szerkesztôbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelôs kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419—3973 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelôs vezetô: Kovács János ügyvezetô igazgató

5. szám

Utasítások. 5. szám 131. évfolyam április 1

Recommend Documents