Az
Usui Szellemi Iskola Közösség mint egyház székhely: 1131 Budapest, Szent László utca 182. fszt. 4; bejegyző végzés száma: Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Pk.60.017/2008; Nyilvántartási száma: 69.
kérelme egyházként való további elismerésre
1
Alulírott Fodor György, mint az Usui Szellemi Iskola Közösség (a továbbiakban: Egyház) egyik önálló jegyzésére jogosult képviselője a 2011 decemberi, egyházként történő továbbműködésünkre vonatkozó bejelentésünket megerősítve nyilatkozom, hogy az általam is képviselt japán buddhizmust gyakorló buddhista közösség továbbra is egyházként működik tovább az erős politikai nyomás alatt dolgozó Alkotmánybíróság legutóbbi döntésének és a nemzetközi jognak, valamint az EU Alapjogi Chartájának megfelelően. Amit, mint EU tagállamnak, Magyarországnak is be kellene tartania.
Vallási Tevékenységünk: Buddhizmus – azon belül: Mahajana buddhizmus – azon belül: Lótusz Szútra iskola (Kínában T'ien-Tai, Japánban a Tendai iskola, azon belül a Mikkyo Shugyo irányzat, azon belül a Mikaomi alapította közösség). A Tendai buddhisták 1933.-ban Kőrösi Csoma Sándort életművéért boddhiszattvává avatták nyilvános ünnepség keretében. Hitvallás, Rítus: A Jó Törvény Fehérlótuszának vezérfonala szútra a fő szent iratunk, emellett a Jogacsara irányzat tanításai és a Brahmayala szútra. Spirituális gyakorlataink nem nyilvánosak. Amiről beszámolhatunk: − A naponta legalább kétszer gyakorolt Shugyo meditáció (egyfajta üresség-gyakorlat) − A Meiji császártól kapott japán waka verseken meditálás (magyarra fordítottuk őket jelentés szerint) − Recitálás − Mandala beavatás − Menedékvétel a 3 Drágaságban és a tanítóban. − Élő tanátadási vonal Mester-Tanítvány kapcsolatban: tudattól – tudatig történő átadás. − Közös közösségi gyakorlások az alsó és középszinten. Haladóknak egyéni tanítás Mester-Tanítvány kapcsolatban. − Szerzetesi vezetés, irányítás a Közösségben. − Hierarchikus felépítés (13 szint) − Önellátásra, önfenntartásra törekvés − Segítés a betegeken a szerzeteseinken (jelenleg 8 fő) keresztül.
2
100 éves nemzetközi múlt: 2 500 már – élő tanátadási vonal Buddha óta! (Csak a fő tanítók) Buddha ---> …. Kumarajiva (India->Kína) …
>
Chih-I (Kína, Lótusz Szútra Iskola
megalapítása) …. > Saicho (Kína->Japán, Tendai iskola megalapítása) …. →
Mikaomi
(Shugyo iskola) … > Laksmi Dechen Wangmo (Nepál) – Chintsz – Shoen (Fodor György) Japánból a vonal megerősítése Mikaomitól: - > Tenon - > T. Kaiji -> Y. Hoshi - > Shoen 20 éves szervezett Magyarországi múlt: 1989 – 1999 Chintsz Magyarországon is tanít. Shoen (Fodor György) 1992.-ben kap avatást, Jóság Tava Alapítvány keretében gyakorolnak többen együtt, még eléggé titkosan, nem nyilvánosan. 1995: Fodor György Shugyo vonali szerzetesi fogadalma. 1997: Tatabányára költözik, a Tudomány-Filozófiai Iskoláért Alapítvány keretében megalapítja a Gyógyítás Királya (Bhaisadja Raja - japánul Yakushi Nyorai) Dharma központot. A külföldi Zen mesterek kérésére
zen gyakorlásokat is vezet minden nap
hajnalban és du. míg nem lesz évekkel később más gyakorlásvezető. Buddhista apáti címet kap és a Dai Cho (Nagy Tisztaság) buddhista nevet. 1999. Zen gyakorlókkal is közösen megalapítja a Fehérlótusz Közösséget, benne külön gyakorolják a GYK. Dharma központban a szerzetesi gyakorlatokat Tatabánya mellett, Síkvölgypusztán, elvonulásokat tartanak a Lótusz Szútra alapján, télen is. 2007. Miután már a zen gyakorlók korábban kiváltak a Fehérlótusz Közösségből, a Lótusz szútra képviselői is önálló közösséget hoznak létre, Usui szellemi iskola közösség néven, már az I. japán zarándokút előtt. A Budapesti közösség megalakulása, ez a tatabányai mellett a második magyar közösség az egyházon belül. 2008. A Közösség hivatalos bejegyzése jogerősen. Az I. japán zarándokút. A Veszprémi, Lakiteleki, Balatonlellei közösségek megalakulása. 2009. A Kaposvári közösség megalakulása. Meghívás ismét Japánba. Meghívás Romániából, bemutató gyakorlás Romániában. 2010. A II. japán zarándokút Japánba, már hosszabb időre. A Gyulai Közösség megalakulása. 2011. A Szegedi, Pécsi, Móri és Csongrádi közösségek megalakulása. A II. romániai bemutató gyakorlás – azóta az érdeklődők Magyarországra jönnek már, a Gyulai illetve Szegedi közösséghez. Segítségkérés Romániából a japán kapcsolatfelvételhez. 3
2012. Újabb meghívás Japánba. 2011-től az ostoba dúlás, rombolás évei következtek közösségünkre is: a 2010.-ben hatalomra került kormány és parlament jogfosztó és nemzetközi joggal ellentétes intézkedéssorozatának következtében bezárt több kezelőhelyünk, feloszlott sok közösségünk, gyógyítóink és tanítóink elmennek az országból új hazát keresni, ahogy százezrek vagy milliók is teszik. Elvették a nekünk felajánlott pénzek nagy, döntő részét, hogy így tegyenek minket is tönkre. Félretájékoztatásokat kaptunk, hogy ne tudjuk időben beadni a beadványainkat. Jelenleg is az a helyzet, az egyházként nekünk felajánlott 1%.-ot nem adják oda, egymásra mutogat a NAV és a politikusok – csúnya politikai játszma önkéntelen áldozatai lettünk és vagyunk mai napig. Képmutató „keresztény” politikusok igyekeznek a gyakorló buddhistákat ellehetetleníteni Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a buddhistákat kifigurázó megjegyzései óta. Ugyanakkor a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló buddhista közösségek elismertek lettek. Állam és egyház Magyarországon nem elválasztva működik. Alapszabályunkat még nem egyházként 1992.-ben fogadtuk el elsőnek. Később 1999.-ben a Fehérlótusz Közösségben, majd az Usui szellemi Iskola közösségben 2007.-ben. A Japán megerősítő felavatás után a már tőlük kapott belső használatú útmutatók szerint 2011.-ben módosítottuk, az egyház zsinata elfogadta, a változásokat mindig bejelentettük a Bíróságnak (Komárom-Esztergom megyei Bíróság). Rendszeresen kapcsolatot tartottunk az illetékes minisztériumokkal. Már gyakorló közösség korunkban is, még az első Orbán-kormány idején is, mikor még Semjén Zsolt volt az Egyházi Kapcsolatokért felelős államtitkár. De a mindenkori hatalom kegyeit mi nem kerestük és ezután sem szándékozunk ilyet tenni. Belső Egyházi szabályzatainkat is elfogadtuk: Ezek: Hitéleti Útmutató, Adminisztrációs Szabályzat (könyvelési, éves beszámoló készítési, költségvetési, leltározási, selejtítési, javadalmi, szerzetesi, gyakorlásvezetői, helyi közösségekre vonatkozó, önkéntes segítőkre vonatkozó, rendezvényekre vonatkozó, tisztségviselőkre vonatkozó stb.) Ügyintéző és képviselő testületek: Az állam által ránk kényszerített kirakat-egyesületben Zsidek Nóra, Pőcz Evelyn és Monos Veronika van megadva vezetőnek, ezt buta döntéssel a buddhizmusban járatlan és e témában dilettáns parlament és bizottság és az általuk hozott törvény betartásával a bíróság kényszerítette ránk Egyesületi formában, amelyben természetesen lehetetlen 4
működnünk. Próbálják meg például ugyanezt a katolikus egyházra kényszeríteni és nézzék meg, mit szólnak hozzá. A Közösség felépítése hierarchikus. Vallási Tevékenységünk: Szellemi irányzatunk: Magyarországon a kifejezetten e célra neves japán művész által kifejezetten nekünk tervezett levédett szimbólum és a Jinjutsu név alatt gyakoroljuk a japán Mikkyo (ezoterikus) buddhista iskola egyik, Lótusz szútrát gyakorló ága által ránk bízott, Japánban is féltve őrzött különleges sinto-buddhista lelkigyakorlatokat, mely a buddhizmus új testamentumának is nevezett Lótusz Szútra gyakorlásán alapul. A 3 nagy nemzetközi irányzatból – Hinajana, Mahajana, Tantrajana - mi a Mahajana családhoz tartozunk, annak is a Japán buddhizmus egyik irányzatához, a japán mikkyo buddhizmus gyakorló közössége vagyunk. Pontosabban a Tendai iskola Shugyo ezoterikus buddhizmust gyakorló irányzatához. Történelmi múltunk mint önálló Lótusz-Szútra iskola, Kínában kezdődik: gA T'ien-Taj iskolát alapítója, Chih-i (538-597) lakóhelyéről, a Tien-taj hegyről nevezték el. Úttörő munkássága alapján arra az eredményre jutott, hogy a Lótusz-szútra képviseli a Buddha végső és valódi tanítását. Szerinte a Buddha valamennyi szútráját öt, időrendben egymást követő szakaszba lehet besorolni. Az első volt az Avatamszaka-szútra kinyilatkoztatásának időszaka, amely három hétig tartott; a második az ágamáké, amely tizenkét évet vett igénybe; ezt követte harmadikként a vaipulja-szútrák sorozata, amelyeket nyolc éven át tanított; negyedszerre A Tökéletes Bölcsesség szútráit adta elő, huszonkét éven keresztül; majd ötödikként és utoljára a Lótusz- és a Maháparinirvána-szútrákat nyilatkoztatta ki - ezek voltak a Buddha végső tanításai, amelyeket parinirvánáját megelőzően adott. A Lótusz-szútra tanítása annyira magasztos volt, hogy az meghaladta egyes tanítványok értelmét, s ezért adta elő a Buddha a Maháparinirvána-szútrát is. Chih-i e két szútra tanításait egyeztette a klasszikus jógácsára tanításokkal is, amely "hármas igazság" néven vált ismeretessé. A Tien-taj egyik igen jellegzetes tanítása, hogy az összes létező dolog valamennyi létbirodalomban kölcsönösen áthatja egymást. Ennek az az oka, hogy minden dolog része egyetlen szerves egységnek, ami az "Egy tudat". Szennyezett állapotában ez hozza létre a szokványos világ jelenségeit, tiszta állapotában pedig a buddhaságot. Az ebből a gondolatmenetből fakadó végső következtetést a 5
Tien-taj iskola kilencedik pátriárkája, Chan-jan (711-782) vonta le, aki azt tanította, hogy mivel minden az egyetlen abszolút tudat megnyilvánulása, minden dologban - még a porszemekben és a fűszálakban is - benne van a buddha-természet. E tan Japánba kerül, ott Tendai buddhizmus néven alakul meg. A Tendai buddhizmust Szaicsó (767–822) ültette át Kínából a 9. század elején. A Japánban megújult iskola egy rendszerbe ötvözi a buddhista meditációs gyakorlatokat, az önfegyelem gyakorlását és a misztikus lelkesedést. Később integrálja a titkos ezoterikus (Mikkyo) tanokat is és gyakorlataikat (Yamabushi és Shugyo iskola megjelenése). Kőrösi Csoma Sándort, a kelet-kutatás magyar úttörőjét, Japánban a Tendai buddhisták szentté (bódhiszattvává- japánul "boszacu") 1933. február 22.-én, a tokiói Taisho egyetem dísztermében. Az avatási szertartást a Tendai Kolostor főpapja vezette, több mint 500 vendég előtt. Tanítónk, az Élő Tradíció megújítója (A buddhizmus történetében megfigyelhető hogy kb. 500 évente születik le egy nagy tanító, aki korrigálja vagy visszahozza a gyakorlást a buddhizmusba, főleg mikor már sok az elméleti iskola) a japán Mikaomi (1865-1926) a XIX században Tendai buddhista gyakorló családban született, és Tendai buddhista kolostorba járt iskolába. Részesült a Tendai ezoterikus tanításaiban, a Taizokai és Kongokai Mandalák beavatásában, a Mudrák, Mantrák, Yantrák ismeretében, és a Buddhista szimbólumokat is megismerhette és az Avatamszaka valamint a Lótusz Szútra tanításaiban is részesült. Fiatal korában, már 20 évesen a Jagyu Sinkage Ryu iskola gyakorlatait is mesteri szinten sajátította el, így a harcművészet mestere is lett, tudását az Aikido alapító mestere is méltatta, elismerte. Mielőtt felnőtt korában hosszú lelkigyakorlatra szerzetesként kolostorba vonult volna, magas beosztású minisztériumi tisztviselőként, majd buddhista tanítóként tevékenykedett. Nagyon tisztelte és szolgálta a Meiji császárt. A kolostorban gyakorolva három év után tanítója inspirációjára a Lótusz Szútrán alapuló 21 napos szigorú lelkigyakorlatba kezdett, előtte elvégezve a boddhiszattva felajánlási szertartást – az volt a kívánsága, hogyha eléri most a megvilágosodást, az embereket szeretné gyógyítani betegségeikből – ehhez kért az égtől segítséget, majd elkezdte szigorú lelkigyakorlatát egyedül - 21 napig nem fogyasztott ételt. Böjtje és szigorú, a Lótusz szútrából megfejtett lelki gyakorlatainak eredményeként egy misztikus megtapasztalás során elérte a megvilágosodást 1910.-ben és csodálatos hatású, embereket, állatokat és növényeket is gyógyító energia birtokába jutott. Így jött létre a Shugjo legújabb iskolája, mely ma már több mint 100 éves múltra tekinthet vissza.
6
Mikaomi Usui a képességet a Lótusz Szútra lelki gyakorlatok, speciális Mandala beavatás segítségével a tanítványainak is át tudta adni. Így nekik már nem kellett a szigorú 21 napos lelki gyakorlatot elvégezni – ám élő tanátadási vonalunkon hagyomány maradt, hogy átadás előtt a jelölt több napos aszkéta gyakorlatot tart, melynek mibenléte titkos, csak a szerzetes – tanítóink ismerik. Mindez a hagyományos, Mester-Tanítvány kapcsolatban adódott és adódik át a szerzetesi vonalon mai napig. A Közösségünkben is így működik. A szerzetesek olyan buddhisták, akik nem saját maguk számára kívánják vagy kívánták elérni a megvilágosodást, hanem a többi ember és minden érző lény javára cselekszenek mély részvétből és együttérzésből. Életüket a másokon való segítésnek szentelik, feladva világi céljaikat és irányzatunkban a betegek spirituális gyógyítását tekintik fő feladatuknak. Ahogy a Lótusz szútra írja: „Ez a szútra minden élőlényt meg tud menteni, szenvedéseiktől, szenvedélyeiktől meg tudja őket szabadítani”... „ a betegeknek orvos” … Ez a szútra az emberek betegségeinek gyógyszere” .. képviselőinek jellemzője „a földöntúli áthatás ereje”, . Természetesen, nem maga a leírt szútra, hanem megfejtése és alkalmazása. A szerzetesek közül, akik a betegeket segítik, a legkiválóbbak kapnak engedélyt a tanításra. A rendszernek 13 szintje van, ennek megfelelően közösségünk Magyarországon is szigorúan Hierarchikus felépítésű. Minden szerzetest egy meghatározott létszámú és különböző feladatú világi gyakorló segít, támogat, ő pedig tanítást ad nekik, vezeti a lelki gyakorlatokat. . Az Usui Szellemi Iskola Közösség a buddhista szerzetesi élő vonalat képviseli, a japánban ránk bízott tradíció őrzői és képviselői vagyunk Magyarországon. A 2008.-as japán utunk után a japán szerzetesi és japán világi tanítók iskoláival közösen létrehoztuk a Japán REIKI Irodát, a Nihon Reiki Jimusho-t, mely tartja a kapcsolatot mind a japán szerzetesi és világi, mind a magyar szerzetesi és világi gyakorlói szervezetek között. Iskolánk jellemzője a japán Császári Családhoz kötöttség is, a napi legalább kétszer gyakorolt meditációk alatt a Meiji császár waka versein meditálunk, aki szintén megvilágosodott ember volt.
7
A szerzetesi vonalon a tanítók – megélések után - a Jogacsara iskola (Asanga, Vaszubandhu) alábbi tanításait is megkapják: Boddhi-csitta tana, az Alaya-vidjana tana, az AjonisaManasikara értelme). Így megéléseik után ismerik meg a tanítást szóban, írásban – utólag! Soha nem tanítjuk szavakkal. Az iskolánk lényege a személyes tapasztalás, és a tanítók személyes példamutatása. Ennek alapja Buddhának a Brahmajala szútrában kifejtett tanításai, amit ma a relativitás tanaként ismer a tudomány. Nagyon nehéz ezen buddhista közösség tagjává válni még Japán embernek is. Alaposan megválogatják, kit vesznek fel tagnak, és sok próbatétel vár rá, míg alap tanításban részesülhet. Nagy sikernek tartjuk, hogy Fodor György 2008-2010 között minden próbatételüknek megfelelt és bekerült a belső körbe és japánban is elismert tanítónak avatták fel. Azóta Japán tanítóktól kapott útmutatások, belső, nem nyilvános útmutatók (melyeket magyar nyelvre fordítottunk) és japán tanítók által felavatott magyar tanítóink útmutatásai alapján gyakorolunk. Magyarországon Jinjutsunak (kiejtése: dzsindzsucu) nevezzük iskolánkat. A Jinjutsu név alatt a Shugyo irányzat Mikaomi Usui által alapított Usui Shugyo Ho-t gyakoroljuk, megőrizve tanításainak eredeti szellemiségét, a valóság egészének megismerését szolgáló lelki gyakorlatainak komplex, az ember egész személyiségét érintő rendszerét gyakoroljuk és tanítjuk. A magyar világi tanítóktól is megkapjuk rendszeresen az adatokat avatásaikról, összesen eddig mintegy 350 000 személy kapott beavatást Magyarországon iskolánk szerzetesi és világi szervezeteiben, illetve szervezeten kívüli tanítóktól 1989 óta. Az első zarándokút során, melyet több mint egy évtizeden át készítettünk elő – például japán nyelvet is meg kellett tanulni hozzá - 2008 októberében két magyar tagunk utazott japánba. Fodor György és Pőcz Evelyn tiszteletüket tették japán tanító társaságában Mikaomi Usui sírjánál, síremlékénél, valamint ellátogattak a szent helynek számító Kurama hegyre, ahol lelkigyakorlatát végezte és a Meiji Shinrei-t is meglátogatták. Szívélyesen fogadták őket japán üzletemberek is. A Kurama hegyen lelkigyakorlatot is tartottak.
8
Fodor Györgyöt tagjává fogadta egy olyan japán szervezet is, melynek csak feddhetetlen, becsületes emberek lehetnek a tagjai. Egy ilyen társaság tagjait életük végéig a „giri” köti össze. Ez sokkal több, mint barátság – egy életre szól. Japánban a japán tanítók előtt japán nyelven beszámolt a magyar közösség addigi eredményeiről. 2010.-ben Japánban elismerték, Közösségünk méltón és hitelesen képviseli az iskola nem nyilvános tanításait is. Elismerően nyilatkoztak – nagyon jó gyakorlás folyik Magyarországon – mondták.
Az Egyház tevékenysége, hitvallása és rítusai GAZDÁLKODÁS: Egyházunk és tagjai sem most, sem a korábbi egyház (Fehérlótusz közösség) keretében semmilyen vállalkozási tevékenységet nem folytatott, és ilyet a jövőben sem tervezünk. Bevételeink adományokból, egyházfenntartói járulékból, valamint a támogatóink által felajánlott SZJA 1%-kból tevődnek össze (igaz, ettől évek óta különböző ürügyekkel megfosztanak), melyet teljes mértékben hitéleti tevékenységünk költségeinek fedezetére fordítunk. Az Egyház hitéleti tevékenységét kizárólagosan a Lótusz szútra tanításainak gyakorlásával és tanításával foglalkozó személyeken keresztül fejti ki. Közösségünknek jelenleg 350 000 embernél több a felavatottja, több mint 25 000 felavatást kapott személlyel kapcsolatban vagyunk és 2 500 feletti stabil tagja van – közülük csupán 8 fő gyógyító szerzetes, akikből 3 tanít is. Hárman kaptak eddig engedélyt, hogy saját tanítványaik is lehessenek. A Japán közösségnek több mint 500 szerzetes-tanítója van Japán szerte. Első célunk, hogy minden magyar régióban, majd minden megyében legyen egy tanítónk. (Ezen mára kénytelenek voltunk a számunkra érthetetlenül ellenséges politikai környezetben változtatni – így Europa és más földrészek több országában jönnek létre központjaink, olyan országokban,
ahol
nincsenek
ilyen
mondvacsinált
vallási
alapú
hátrányos
megkülönböztetések, és a politikusok nem ellenségesek saját állampolgáraikkal szemben mert más vallást követnek, mint ők és szívesen látják gyógyító szerzeteseinket is és munkájukat támogatják ha odamegyünk. Másrészt, a jelenlegi ellentmondást nem tűrő és hibáit belátni képtelen kormány politikája elől menekülve százezrek, de lehet milliók hagyták és hagyják el
9
az országot, tagjaink közül is sokan családostul menekülnek innen el. Ahol közösséget alakítanak, oda küldünk tanítót, gyógyítót). Az Egyház önfenntartó, önellátó projekteket tervez, ezek elindítására adományokat gyűjt. A tervek szerint mezőgazdasági területeken megvalósuló önellátásra termelő tevékenység hivatott biztosítani az Egyházon belül, a közösségért tevékenykedők, első sorban a szerzetestanítók önfenntartását, megélhetését. Nem támogatjuk azt a nézetet, hogy majd valaki gondoskodik rólunk – nem kívánunk senki nyakán élősködni. Támogattuk eddig a magyar élelmiszerek, egészséges ételek megvásárlását, bio gazdálkodóktól történő megvásárlását, magunk is ezt tettük, és Japánban a magyar kultúrát népszerűsítettük, mutattuk be, hagyományainkat. A Csárdás tánc például nagyon megnyerte a japán barátaink tetszését. Ahogy a magyar rovásírás is, melyet Fodor György már 1996.-ban tanított Magyarországon népművelőknek, tanároknak és japánoknak is megmutatta. Az Egyház tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik. Az Egyház 2008-as alapító okirata szerint „Az Egyház célja: Az Univerzális Életenergia (Isten) áldásának közvetítése a Mikkyo (Magyarországon JINJUTSU néven képviselt) buddhista módszer alapján, és így az emberek lelki-szellemi-testi gyógyulás elérésének segítése”. Mint az Alapszabályban is szerepel – némely más buddhista irányzatokhoz, például a zenhez hasonlóan – az Egyház gyakorló tagjainak világnézete saját megtapasztalásai alapján alakul, a buddhista Brahmajala Szútra („A nézetek mindent felölelő hálója”) leírásainak, a Jogacsara filozófia valamint a Madhjamaka tanainak megfelelően. A buddhista szent iratokról, elsősorban a Lótusz szútráról szóló tanításban a legalább sinpiden szintet elért tanítványok részesülnek – tekintettel azon buddhista hagyományra, amely szerint a Lótusz szútra egyes részeit csak szerzetesek taníthatják szerzeteseknek. Buddha hagyományos ünnepségein kívül Mikaomi Usuiról is évente három alkalommal emlékezünk meg: születése, misztikus élménye s halála évfordulóján. Ezek közül kettőt országos ünnepség keretében, egyet pedig a helyi közösségekben tartunk. Lelki gyakorlataink közé tartoznak többek közt az alapító tanító által adott alábbi gyakorlatok:
1
-
A Shugyo meditáció: Napi két alkalommal gyakorlásra ajánlott titkos meditációs gyakorlat, melyet közös gyakorlatainkon is végzünk.
-
Meidzsi wakák recitálása: a megvilágosodott Meidzsi császár által írt spirituális versek recitálása naponta kétszer, illetve azokon meditálás.
-
A gassho gyakorlat és az öt életszabály (gokai): Egyházunk gyakorló tagjai az Usui által adott életszabályokat (iránymutatásokat) naponta legalább kétszer recitálják gassho kéztartásban (imára összezárt kezekkel).
Oltárjainkon Jakushi Nyorai ( a gyógyító buddha) és a Lótusz szútra is megtalálható, minden alkalommal a gyakorló helységbe lépve meghajlással tisztelgünk előttük. Az elért belső spirituális állapota eredményeként, szerzeteseink fejtik ki a rászorulók részére spirituális, lélekgyógyító tevékenységüket. Ez a gyógyítás mindig spirituális jellegű, lélekre ható, mint a kereszténységben Jézus gyógyításai, vagy a buddhizmusban a Gyógyító Buddha aspektusának a megjelenése. Mint az alapító Usui mester fogalmaz: „Azért, hogy emberhez méltó utat járhassunk be, először is a lelkünket kell meggyógyítanunk, majd második lépésként a testünket kell újjáépítenünk.” Jelenleg a nyolc gyógyító szerzetes évente kb. 150 betegen segít – a gyógyulás néha hónapokig, van hogy egy évig is eltart – általában nagyon súlyos, hivatalosan gyógyíthatatlan betegségekkel keresik fel őket. A betegek 75-90 %.-a gyógyul meg vagy javul állapota a napi gyakorlások következtében – többen közülük is kérték vegyük fel őket a közösség tagjai közé. Megjegyezzük, a közösségünknek a Sinto-hoz is van köze, a sinto főpapjai szerint az univerzális energiának (minden energia a világban valójában) 10 szintje van, és amit mi gyakorlunk, az a 8. szint – egyben az élő ember által elérhető legmagasabb tapasztalási szint. Az Egyház nem tanít dogmákat. Az Egyház minden vallás létjogosultságát elfogadja, lelki gyakorlatain bárki, világnézetétől függetlenül részt vehet, kipróbálhatja. Rendszeres gyakorláson a közösség tagjai vehetnek részt. Menedéket a tanítványok vesznek a három drágaságban (Buddha, Dharma, Sangha) és a személyes tanítójuknál. Tanítóink buddhisták, és a gyakorlókat buddhista gyakorlatok segítségével vezetik az úton. Tanítványokat buddhista eljárás során fogadunk.
1
Az Egyház, mint japán ezoterikus buddhista közösség – az alapító történelmi Buddha megjelenését tekintve – mintegy 2 500 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, tekintettel arra, hogy a buddhizmus Kínába átkerülve Kumarajiva majd Chih-I által, majd Saicho (Dengyo Daishi) által, és Usui mestertől ismét megújulva az élő tradíciót képviseli. Usui Mester nagy boddhiszattva érdemének Japánban azt tartják, hogy a Lótusz szútra egy olyan részét keltette életre, mely korábban még nem került realizálásra. Közösségünk Japánból Magyarországra 1989-ben történő érkezése révén jött létre. Sanghaként 1992 óta létezik. Fodor György Chintsz buddhista szerzetestől kapott avatást 1992.-ben, aki a szerzetesi vonal 7. generációs vonaltartó tanítója, Magyarországon történt az avatás. Az ő tanítója Laksmi Dechen Wangmo szerzetes volt. Ő is még él Nepálban. Az önálló Egyházunkat az Egyházi Tanács által elfogadott dokumentumok (az alapszabály mint létesítő okirat, belső egyházi szabályok) alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
Pk.60.017/2008/4.
számú
végzésével
mint
egyházat
bejegyezte,
mely a
Pk.60.017/2008/5. számú végzéssel jogerőre emelkedett. Az Egyház alapító tagjai az alakuló ülésükön kimondták, az Egyház 4/2008.04.15. számú határozatában kifejezésre jutatták, valamint a jelenléti íven aláírásukkal megerősítették – hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alkotmánnyal, és törvénybe nem ütközik. Összefoglalás Azon tanítóink tudnak segíteni az embereken, akik spirituális fejlődésen mennek keresztül. Azt, hogy ki milyen spirituális szintet ért el, és annak megfelelően milyen módon tud segíteni az embereken, illetve abban milyen feladatot kaphat, csak spirituális tanítók képesek meghatározni, az sem demokratikusan, sem más módon el nem dönthető. Az Egyház spirituális, hitéleti tevékenységét így csak egy hierarchikus felépítésű szervezetben, buddhista közösségben tudja kifejteni – mint történik ez Japánban is. Ennek megfelelően az Egyház kijelenti, hogy az Alaptörvényben foglalt alapvető jogoknak megfelelően – miszerint az egyház az államtól elválasztva működik – egyházként működik tovább, az Egyházi Tanács ezt a döntést hozta meg.
1
Ha az állammal való kapcsolathoz kell egy nekik megfelelő kirakatszervezet, az lehet, de a szerzeteseink szerzetesek maradnak, akkor is, ha a magyar állam mai, jelenlegi vezetői hátrányos megkülönböztetésben akarják őket részesíteni folyamatosan más, kegyenc szervezeteikkel szemben.
Budapest, 2013.szeptember 20.
Fodor György Usui Szellemi Iskola Közösség
1
