unikornis
5. . A SÁIK Székhelyintézmény suliújságja
Főszerkesztő: Mucsina Dorka Szerkesztők: Varga Liliána Karóczkai Boglárka Kiss Dorottya Verbói András Lőrik Gergő
Busójárás 2015. február 12 - február 17. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget.
Eredete: Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról, aligha van történeti alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözet: A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Készítette: Kiss Dorottya
Az előítéletesség
Az előítélet általában egy hamisan kialakított vélemény a másikról. Amikor megfogalmazunk egy véleményt, akkor a személy külsejéről, jelleméről állapítunk meg valamit. Az osztállyal egy kis filmet néztünk, meg aminek a főhőse Pancsinelló, egy fából faragott manó. Ő a többi társával együtt egy kis faluban él, ahol a manók azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra szürke pontokat vagy sárga csillagokat ragasztgatnak. Mindegyik máshogy nézett ki, de közös volt bennük az, hogy ugyanaz a fafaragó készítette el őket. A csinosak és a jóvágásúak csillagokat kaptak. Azok, akik érdes fából voltak kifaragva, vagy már lepattogott róluk a festék, azok szürke pontokat kaptak. Akik tehetségesek voltak, azok újabb és újabb csillagokat kaptak. Olyan manók is akadtak, akik nem voltak ilyen tehetségesek, mint például Pancsinelló. Ahogy egyre több szürke pont lett rajta, kezdte elhinni azt, hogy nem elég jó foltmanó. Egyszer találkozott egy olyan manóval, akin nem voltak matricák. Ő is ilyen akart lenni, ezért elment Élihez. Éli, a fafaragó, aki Pancsinellót is alkotta, elmondta neki, hogy ha fontos neki mások véleménye,
akkor ott fognak maradni a matricák, de ha nem tartja olyan fontosnak, akkor nem maradnak meg rajta. Ez a mese arról szólt, hogy nem vagyunk egyformák, nem ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezünk. Akik tehetségesek, szépek, azokat általában mindenki dicséri, de akik kevésbé ügyesek, azokra könnyű rosszat mondani. Mint ahogy a mondás is tartja: Jóra jót, rosszra rosszat. Pancsinelló rájött, hogy nem a manók véleménye számít, hanem a teremtője véleménye a fontos. Éli az maga Isten, a manók pedig egyszerű emberek. Nem szabad senkit megítélni, hiszen kik vagyunk mi, hogy megítéljünk másokat? Nem az a fontos, hogy mások mit gondolnak rólunk! Szerintem a mesének ez a leglényegesebb mondanivalója. Ha valaki megbánt valamivel, akkor elhiszed neki, elbizonytalanodsz, és ilyenkor jól jön egy segítő kéz, akiben megbízol. Ez a történet nagyon tanulságos volt.
Készítette: Karóczkai Boglárka
Autósport WRC Februárban a WRC mezőnye Svédországban folytatta útját Monte Carlo után. Több magyar szurkoló is kint volt a versenyen. A pálya főleg hófalak között fut, erdőben, több speciális szakasszal. A versenyt Sebastian Ogier a Volkswagen Motorport versenyzője nyerte. Így a ranglistán már 20 ponttal vezet. A következő rally Mexicóban lesz.
Pillanatképek a versenyről:
Készítette: Lőrik Gergő
„FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN”
2015 februárjában két helyszínünk is volt a „januári szünet” miatt. Ellátogattunk a Megyeházára, ahol a pincétől a padlásig bejárhattunk mindent, és megnézhettük, hogy milyen munkahelyek vannak ott.
Tizenöt érdeklődő tanuló vett részt ezen a programon, zömében hetedikesek és nyolcadikosok. A diákok számára érdekes volt bejárni azokat a folyosókat, termeket, ahol több iskolatársuk szülei, nagyszülei dolgoznak. A második helyszínünk, ahová a foglalkozások utáni kutatás elvezetett bennünket, a Salgótarján Fő terén álló József Attila Művelődési és Konferencia Központ volt. Izgalmas volt járni azokon a helyszíneken, amelyeket különben kizárólag csak a színészek és a dolgozók használhatnak. 32 felső tagozatos tanuló tartott velünk. Mocsári Ildikó néni
