Ungvary Krisztian
John Lukacs (Lukacs Janos) tala16 megfogalmazasa szerint a 20. szazad kkt meghatirozo ideologiaja a nacionalizmus 6s a szocializmus volt. Gr6f Bethlen Istvant ebb01 az elso meg bizonyos mertekig meghintette (leginkabb 1918 elott), a masodikkal, illetve a letto kombinkiojaval szemben azonban teljesen elutasito rnaradt, es elmondhatjuk, hogy ezzel a hozzAdlll6ssal egyedul is allt a magyar miniszterelnokok soraban 1918 6s 1990 kozott (lesz6mitva grof Khrolyi Gyulat, akikozvetleniil u t h a egy kvig volt miniszterelnok).Az alabbi tanulmhny elsosorban arra vallalkozk, hogy felvazolja azt a korszellemet, amelyben Bethlen tevkkenykedett, es tevekenysegkt igy thgabb kontextusba is helyezze. Kozhelynek tiino megdlapitas, hogy a szocialpolitika feladata a jovedelmi viszonyok ujraosztasa, bizonyos csoportok pozitiv, illetve negativ diszkriminalasAva1. A z a gondolat, hogy egy Allam bizor~yospreferAland6 csoportok iletszinvonalAt mis csoportok kifoszt6saval drje el, Kelet-Europaban 1918 u t h egyaltalan nern volt szokatlan: a szomszedos orszagok foldbirtok-politikajanak aldozatai egyertelmiien rnagyar nemzetiseguek voltak, mig a kedvezmPnyezettek luvktel nklkul az ,,allamalkotii' nemzethez tartoztak. Ezt a tipusu etnicizalt szocialpolitikat, amelynek a modern biirokracia minden korabbinal hatalmasabb lehetosegeket biztositott, Eur6pa szamos orszaga kovette. Bizonyos orszigokban ezeket az eszkozoket elsosorban zsido szarmazisuakkal szemben alkalmazt*. Megteveszto volna azonban azt gondolni, hogy a mas etnikai csoportok elleni diszkriminacio logikaja, illetve intezmdnyrendszere 1Pnyegesen kulonbozott volna az antiszemita modszerektol.
BETHLEN ES AZ ETNICISTA SZOCIALPOLITIKA
Magyarorszigon a kereszteny sajtoban mar 1915-tol, az Orszaggyiilesben pedig 1916-to1felmerult, hogy letezik ,,zsidokerdes': amit az dllamnak negativ diszkriminacioval kellene kezelnie.' Ezek a javaslatok 1920-ig nem tud* Szakmai tanacsaiht Paksa Rudolfnak mondok koszonetet. 1.
A kkrdesre lasd: Bihari PkLer: Lovi.szarkok a hatorszagban. Ki?z&posztabzsiddkirdis, ua,ttiszemitizm~tsnz elso vilaghdboril hfagyuror.~zagaa,z. Budapest, 2008, Nap~rilag.
tak n~agukmogk parlamenti tobbseget allitani. A Tan6cskoztarsasag 6s Trianon sokkjdnak hatasara ez a helyzet elvileg valtozott, mivel az uj Orszaggyiilksben jelentos erot kkpviseltek az ~ b r e d oMagyarok Egyesuletenek (EME) tagjai, de rajtuk kivul mas politikai csoportosulasok (peldaul a kisgazdapart) is valaszt6si igketeket tettek a ,,zsidokerdes" megoldisara. Ennek ellenere Bethlen Istvin miniszterelnoki miikodese alatt a kormanyzati szociL1politikat nern etnikai elvek alapjhn irhyitottak, leszamitva a szocialpolitikai intencioju numerus clausus torvknyt, azaz az 1920. evi XXV, torvknycikket. Bethlen ugyan maga is egyetktett a ,,keresztkny-nemzeti kozkposztaly" tamogatasaval a zsido polgarsag karira, de nern kivant ehhez kulon torvknyeket is biztositani. Az antiszemita javaslatokat elsullyesztette, az kbredoket pedig valogatott politikai modszerekkel szerelte le. A numerus clausus torveny zsidoellenessCge neki is nyilv6nvalo volt, 6s minden jel arra utal, hogy ezzel kapcsolatos allaspontja ma mar nern lenne elfogadhato. Mielott azonban Bethlent ezkrt elitelnknk, krdemes figyelembe venni, hogy numerus clausus jellegu intkzkedesek a 20. szazad elso felkben s z h o s mas orszagban (USA, Lengyelorszag, Romania) is tortkntek. Az, hogy Bethlen nern ellenezte a zsidosag elleni egyetemi n u m e r u clausust, nern jelenti azt, hogy a zsidosag elleni mas intezkedesekkel egyetertett volna. Kormanyzati tevekenyskge alatt a fasiszta, illetve nemzetiszocialista partokat betiltotta, fajvedo politikai konkurenseit (elsosorban Gombos Gyulat) es az ~ b r e d oMagyarok Egyesiiletet hatterbe szoritotta. Ez egyaltaIan nern volt egyszerii dolog, mivel Gombos 6s tarsai 1920-ban mkg a hatalom sancain belul voltak Cs elveztek a kormhyz6 bizalmat is - a h hatalomra kerulkset is dontoen a fajvedo sz6lsojobboldali kulonitmknyeknek koszonhette, es nezeteikkel is rokonszenvezett. Ennek ellenQe tobb volt kiilonitmknyes Cs EME-tag ellen eljaras indult, a szervezet mukodeset ideiglenesen tobb alkalommal fel is fuggesztettek, 6s miniszteri biztost neveztek ki az elleniirzes leb~nyolitasara.~ 1922 nyaran Hejjas Ivant rovid idore letartoztattak, majd november 10-en Bethlen betiltatta a radikalis fajvkdot altal csak nkhiny nappal korabban alakitott Magyar Fascista Tabor mi&& deset, amely gyakorlatilag az fiME zsid6ellenes koveteleseit vette fel prosramjaba. A 74911923 miniszterelnoki rendelettel megtiltotta az allami alkalmazottaknak, hogy olyan politikai egyesuletbe lkpjenek be, amely ,,pirtatlansigukat befolybolja" - ez a gyakorlatban elsosorban a Magyar Orszagos Vkdero Egyesulet (MOVE) es az EME tagsagara mCrt sulyos csapast. Kesobb mar az EME rendezvenyeinek betiltasa is elofordult. H o r h 2.
Pest Megyei Leveltar, XIVl2, I. cs. 31. d, 341. p. 1928-ban a miniszteri biztos vizsgilata mega&?totta, hogy a szervezetnek nincs megfelelo tagnyilvantartisa, nern illapithato meg a taglets-
Bethlen hatQsBraa nhla jart diakoknak 6s Cbredoknek (es rajtuk keresztul Gombosnek) kijelentette, hogy nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali rendetlenkedokbe is belelovet, ,,szQmomraa kiiliinbseg csak annyi, hogy ezekbe fijj6 sziwel [. . .] mig egy esetleg baloldalrol jovo rendetlenkedesbe passzi~val".~ A titkos tarsasagok antiszemitizmusanalz leszereleset meglzonnyitette, hogy az irredenta es hazafias megmozdulasokat a zsido banlztoke is finansziro~ta.~ A fajvedo lapok jelentos rbze allami tamogatAs hil-inyaban, illetve kulonfele betiltasok hatasara e l s o r ~ a d tSzereye .~ volt ebben a konszolidacio sikerknek is, ami jelentosen csokkentette a tarsadalmi eligedetlenseget. Jellemzo,hogy a Bajcsy-Zsilinszliy Endre Qltalszerkesztett Szozat, a legszelsosegesebb lapok egyike, kezdetben szdzezres p6ldanysz6mban fogyott, de 1925-re mar nem erte el ennek tizedkt sem, i s ideiglenes betiltas6ra esetenkknt a N&pszavaevalegyiitt kerult sor. Az antiszemita retorikiban tu1 messzire mereszltedoket az iigy6szseg ,,felekezet elleni izgatasert" vonhatta felelosskgre. Az itkletek altalaban szimbolikusak voltak, es masodfokon rendre felmentessel ~ a r u l t a kAz . ~ uszit6lz birosag elk citilhsa megis jelzes volt, hogy a kormany bizonyos szinten t61 nern tiiri az antiszemita propagandat. A fajvedok egy reszet kulonfele allasokkal szereltek le. A IurAlykCrdCs napirenden tarthsaval a ,,destruktiv sajtb" ks Bethlen sikerrel osztotta meg az Cbredoket, ennek kovetkezteben zartak ki peldaul Szmrecsanyi Gyorgy orszagos elnokot is a szervezetb01.~ Mielott azonban ezeknek a reszleteknek az ismerteteseben elmelyulunk, erdemes figyelembe venni egy fontos politikai mozzanatot, arnely vP.lemenyem szerint Bethlen szelsosegekkel szembeni magatarthsara meghatarozo volt. Bethlen eleteben csak egyszer, 1920 nyaran indult el altalanos 6s titkos vrilasztason. Hajduboszi5rm6nyben azonban az elso valasztasi forduloban csak a masodik helyre szorult. 5800 szavazattal a fajvedo jelolt vegzett az elso helyen, Bethlennek 3300, egy kisgazda jeloltnek pedig 2900 szavazat
3,
4.
5.
6.
7.
lratok a z ellenforradalorn tortinctihez. 11. Afasitzta rendszer kiipitise is a nipnyomor Magyarorszrjgun 1921-1924. Szerk. Karsai Elek 6s Nemes Dezso. Budapest, 1956, Szikra, 325. p. es Magyar Orszigos Leveltir, Koznia iratok 1. cs. 2. sz., adatgyiijtemeny 1920-1924. Pdter Zadravecz titkos naplnja. Szerk. Borsinyi Gyorgy. Budapest, 1967, Kossuth, 162. p. Cergely Jeno: Gamhiis Gyula. Politikaipcilyakip. Budapest, 2001, Vince, 163.p. A Nkp pPldau1 1922. augusztus elejin hat napig nem jelenhetett meg, mert korabban cikkeket kijzolt a kozeleti szemelyisegek kozott kiosztott ingyen reszvenyekrol. A z itdlkezisi gyakorlatra pelda, hogy A N i p ujsagiroit, Lendvai Istvdrlt 6s K6dar Lehelt egynapi, illetve hatheti foghizbiintetksre iteltik, de az iteleteket masodfokon felmentesre viltoztattik. Kksobb az itdlkezes szigorubba yak, 1937-ben Szilasit mir rkszben a felekezet elleni izgatis vetsege miatt is iteltek el. A kerdesre lasd: Zinner Tibor: Az Jbrziiiikfhnykora, 1919-1921. Budapest, 1989,Akademiai Kiado.
jutott. Ez meglehetosen lesujt6 eredmkny, ha tekintetbe vesszuk, hogy ekkor mar orszdgosan is tekiritelyes 6s a kormany teljes tamogatasat elvezo politikuskent indult a valasztasi kiizdelemben. Masodik korben 3700 szavazattal maradt alul a fajvedo jelolttel szemben. A vadak mar ekkor is ugyanazok voltak, mint amelyek kksobb is kiskrtek: a magyar ,,fajpolitika"hiinya, ,,liberalizmus" 6s ,,zsidobaratsag': Feltehetiien komoly resze volt ennek a tapasztalatnak is abban, hogy a kksobbiek soran mindent megtett az altalanos es titkos valasztis felszholasakrt. Hangsulyoznunk kell, hogy ebben eppen a parlamentarizmus intezmenyenek tisztelete vezette, mivel csak a szelsosegek korlitozasaval latta megorizhetonek a tirsadalmi rendet. Minden vele kapcsolatos kritikai felvetksnek ezert figyelembe kell vennie azt a kozeget is, amelyben Bethlennek politizalnia kellett. Bizonyos megnyilatkozasait az utokor konnyen belyegezheti meg antiszemitinak. A korszellemhez kepest azonban Bethlen nezetei mersikeltnek szamitottak a magyar parlamentben, 6s kksz csoda, hogy le tudta szerelni a szklsoseges antiszemita javaslatokat, amelyekbol boven akadt. Bethlen szuk mozgasteret mutatja, hogy amikor Gombos Gyula 1922ben vele szemben szelsojobboldalikoaliciot szervezett az Orszaggyiilesben, rovid ido alatt mintegy 100 kepviselot nyert meg ehhez az osszesen 244bol.' Ezt Bethlen sikerrel elharitotta, es ugyanez tortent ket ewe1 kksobb, amikor Gombos 21 pontban osszefoglalt fajvedelmi kovetelkseit (amelyekben tobbek kozott az elet minden teruletere be kivanta vezetni zsidokkal szemben a numerus clausust) sajat partjan beliil8O kepviselo irta ala, ami a 245 fos nemzetgyiilks 33%-at jelentette. Amikor azonban 1923 nyaran szakitasra kerult sor, Gombost mAr csupan hatan kovettkk. Abban, hogy ez igy alakult, nagy szerepevolt Bethlen ravasz, kezi vezkrlksu politikai modszereinek: ahogyan kesobb Horthy is fogalmazott: ,,erezze mindenki, hogy alu nem a kormany becsuletes politikajat koveti, nem jut husos fazkk melle."9 Kozma Mikl6s ebben az idoben Horthyr61 azt jegyezte fel, hogy erzelmileg azonosul ugyan az antiszemita javaslatokkal, de ,,egy narkotizalt babuva valtozott" - ami dontoen a miniszterelnok hatasanak volt betudhato.1°
s. Gergely: Gombos Gyola. I. m. 132. p. 9. lo.
Horthy Miklbs titkos iratai. Szerk. Szi~laiMiklos 6s Szucs Lasz16.4. kiad. Budapest, 1972, Kossuth, 264. p. LBsd Romsics Ignac: Bethlen Istvan. Politikai tletrajz. Budapest, 1991, Magyarsagkutato Intezet, 159. p.
Figyelemre melto, hogy az 1920-ban indulo parlamenti ciklus elejkn sor keriilt radikalis antiszemita torvenyjavaslatok eloterjesztkskre. MPrseklo kozbesz6lrisokra a hat zsid6 szbrmazasu polgari demokrata kepviselo ks egyes kormanytagok kivktelkvel nem nagyon volt pklda. A zsidbkerdest kodo16 ,,nkpfajok, nemzetisegek" formulat Friedrich Istvdn hasznalta eloszor a nemzetgyulksben: 1920. aprilis 21-i beadvinyaban azt kovetelte, hogy az ujsagpapir lapok kozotti kiosztasa ,,az orszagban el0 nemzetisegek szi111aranya szerint" tortenjek. Friedrich emellett kovetelte sajtokamara felallitasat is, nyilvan azert, hogy a kamara definialja, ki szamit ,,nemzetiskgnek". Nyilvanval6, hogy a torvenyjavaslat csak a zsidosagot sujtotta volna.l1~ ~ r i lis 27-611az elismert biotechnol6gus Ereky Karoly'" numerus clausus bevezetPskt kovetelte a korlatolt forgalmu nyersanyagok es kozfogyaszt6su arucikkek (liszt, rezgalic stb.) terjesztoi kozott, amelyeket szerinte ,,legnagyobbriszt nem kereszteny hivatalnokok osztanak szet".13Ezt a javaslatat junius 10-Pn valogatott antiszemita ragalmakkal egyhtt megismetelte, 6s a nemzetgyulks tirgysorozatba is vette." A fiivirosi kozelelmez6srol szolo torvkny vitajaban a galiciai zsidok eltavolitQsQtmind a bekiabdo Berki Gyula,I5mind az eloterjeszto Bodor Gyorgy16fontos intkzkedesnek tartotta. Szmrecsanyi Gyorgy," az EME elnijke junius 17-en a gazdasagi elet arjasitdsat kovetelte (,,a magyar tarsadalom 16ssa be, hogy fiait a kereskedelmi palyara kell adnia"), Ps intCzmenyes torvenyalkotast siirgetett a furkosbotok Ps pogromok helyett.18Ehhez csatlakozott AvarfFy Elek, Budavary Laszlo es Szab6 Balbzs. A kormany igyekezett agyonhallgatni a kerdkst, a kkyviselok azonban nem nyugodtak. A kormanypart frakcioiil6se mar elozetesen tar-
Az 1920. tvifebruiir ho 16-hru osszehivott nemzetg~~iilis iromanyai. I. kot. 40. sz. 264. p. Ereky Karoly (1878-1952) okleveles gepiszmkrnok, az ~llatkrt6kesitoEgyesiilet 6s a nagytetknyi sert6shizlalda megalapitoja, biotechnologiai szakember, ellenforradalmar, a Friedrich-kormany kozelelmezesi minisztere. 1922 utin visszavonult a politikai elettol, 1945 utan a nepbirosag feleliissegre vonta, bortonben hunyt el. 13. AZ 1920. tvi Jebruar h6 16-bra osszehivott nemzetgyiilb irotnanyui. I . kot. 46. sz. 281. p. 14. UO.111. kot. 303. p. 15. Berki Gyula (1884-7) mezogazdhz, tiszteletbeli swlgabiro, a mezogazdasagi ~nunkasokszocidis kerdeseinek szakembere, kisgazdaphrti kkpviselo. 16. Bodor Gyiirgy (1855-?), nbgy elemit vCgzett kisgazda, dunafoldviri biro. 1922 utan eltiint a kozeletbiil. 17. Dr. SzmrecsanyiGyorgy (1876-1) jogi dvktor, 1917-to1Pozsony megye kormanybiztos-foispanja, EME alelnoksegerola legitimizmus kkrdkseben h o b b a n t ellentitekmiatt lemondott. 18. AZ 1920, dvifebruar h6 16-ara osszehivott nemzetgyiilb naploja. 111. kot. 435. p. 11.
12.
gyalta a javaslatot, amelyet nem tartottak kelloen radikalisnak. Budavary Laszl6, az GMG kksobbi alelnolce augusztus 7-411 (arnikor a numerus clausus torvkny nemzetgyiilesi targyalisa meg el sem kezdodott) terjesztette be tizpontos javaslatat, mely a zsido vagyon illami lusajititbsit es az klet minden teriiletere luterjedo numerus clausust tartalmazott. A javaslat elott Budavary korulbeliil egyoras filippikat tartott a keresztenyeket gyilkol6, liberalis, szabadkomuves, bolsevista ,,zsidosAg" ellen, es leszogezte, hogy a torvenyjavaslat cClja pogromok elkeriil6s4vel kihuzni ,,a zsidok IAba a101 a talajt". Beszedkben osszefoglalta az osszes, 1945-ig antiszemita topossza valt (hamis) ervet: a zsidok nem vesznek rCszt a haborus vkrildozatokban, megtagadjak magyarshgukat, ha a szomszkdos allamolcba keriilnek, miattuk kenyszerult luvindorolni sok szizezer magyar Amerikkba, miattuk nincs eloszthato fold, stb. Budavary a nemzetgyiiles legaktivabb kepviseloihez tartozott, interpellacioi a leggyakrabban szocialpolitikai kQdeseket krintettek. E pontokat korabban rhkospalotai ~Alasztoivalegyeztette, 6s utolag megszcrezte hozz6 Nagyathdi Szab6 Istvan reszleges tarnogatasat is." Nagyatadi kepviselohazi hozzAszo1asaban ugyan kijelentette, hogy Budavaryval szamos kkrdksben nem ert egyet, de rnaga is leszogezte: tamogatja a javaslat napirendre tuzkset, mivel ,,a nemzetgyiilesi valasztisok alatt mindenutt beigkrtetett az, hogy a zsid6kerdCst intezmenyesen oldjuk meg."20 Budaviry javaslatat onallo mukent is luadthk 15s terjes~tettek.~' A zsidokkrdes megolddsa egykbkknt a Kereszteny Nemzeti Egyseg PQrtja,a Kisgazdapart 6s a partonkiviili konzervativ-liberalis politikusok altal kletre hivott partszovetseg programpontjai kozott is szerepelt, kozvetlenul a szocialis es nkpjoleti torvknyek alkotasa elott: a kepviselok tehat minden jel szerint az egyilc legfontosabb es szociilpolitikai kihatasu iigynek tekintettkk a zsidokkrdks ,,megoldisat': Ut6lag szinte erthetetlen, hogy miert nem sikeriilt elerni az eloterjesztoknek, hogy javaslataik (a numerus clausus kivetelevel) akarcsak targyalasra keruljenek, 6s esetleg torvenyerore is emelkedjenek. Hiszen a kepviselok
19.
20.
21.
Budavary Laszlo nepbirosagi iigye. Budapest F8varos Leveltara, Nb. 77811945. 125. p. es A z 1920. tvifebruar 116 16-am osszehivott nemzetgyiilts naploja. I V . kot. 287. p. (1920. augusztus 7.), vala~llintA z 1920. e'vifebruar h6 16-ara osszehivott nemzetgyulCs irqmanyai. 111. kot. 338339. p. AZ 1920. fvifebruiir h6 16-bra Asszehivott nemzetgyulb naploja. IV. kot. 289. p. Ugyanerrol lasd meg az Egyenlose'g 1922. januar 21-i szamanak 3. oldalin kozolt tudhsitast is. Budavary Luszld nagy parlamenti besze'de a magyarorszagi zsidoke'rde's inte'zme'nyes megoldasarol. Budapest, 1920, Nemzeti let Nyomda, valamint Quo vadis Hungaria. Fajve'delmi konyvsorozat I. konyv. Budapest, 1937, Nemzeti Elet.
kozd 1922-ben mar hetvenen voltak a szinten antiszemita, szelsoseges szervezet, az Etelkozi Szovetseg (EX) tagjai, nem beszelve az egyeb titkos szervezetekrol!" Budavaryjavaslatanak napirendre tuzesCt a haz tobbsege megszavazta, Nagyatadi pedig megigerte, hogy a nemzetgyiiles elnoke 6s a kormhny a kesobbiekben beterjeszti sajat zsidotorvenyet. Ehhez kepest a konzervativ politikusok azt is el tudtak Crni - sajnos egyelore nem ismert, hogy kik 6s hogyan, de minden bizonnyal Bethlen aktiv kozremukodeskel -, hogy sem Budav6t-y javaslatarol, sem ,,sajat zsidotorvenyrol" nem esett szo tobbet a parlamentben. A Nagyatadi-fele foldreformban nyiltan etnicista elvek szinten neln Qvenyesultek, annak ellenere, hogy a kisajatitott foldterulet mintegy 25%-a zsido tulajdonu volt. A foldreforrn elsBsorban a hadinyeresegbol vasarolt birtokokat Crintette hatranyosan, es ebben a kategoriaban a zsid6 tulajdonosok feliilkepviseltek voltak. A masik kesobbi celcsoport, azaz a nemet nemzetiskg foldbirtokstrukturaja viszont altalaban teljes egkszeben mentes maradt a kisaj6titasto1, mivel merete miatt a kisajatitasi hatar alatt maradt, ks az o diszkriminalasuk egykbkent is csak a harmincas evekt01 merult fel. Bethlen maga tobbszor kiallt a jol vezetett zsido birtokok mellett. ~rzikelteti politikai lehetosegeinek hatarait, hogy a parlamentben vedekeznie is kellett amiatt, hogy nern minden zsido tulajdont sajatitott ki: amikor egyes kdpviselok a derekegyhazi Weiss Manfred-mintabirtok teljes felosztasat koveteltek, kijelentette, hogy a foldreform intenci6ja nem az volt, hogy ,,azkrt, mert valaki zsid6 annak a birtoka el~etesskk"~~ (jellemzo mindenesetre, hogy egy ellenzkki honatya nyomban kozbekialtott: ,,de eddig ezt csin61tak!" - ami arra utal, hogy a vdgrehajtasban nyiltan is megjelentek antiszemita intenciok). Bethlennek a derekegyhazi birtok megmentesere a kesobbiekben is be kellett vetnie politikai b e f ~ l y a s a t . ~ ~ Ennek ellenere alsobb szinten a korszak egeszeben mukodott a szocialisan motivalt antiszemita biirokratikus gyakorlat. A kozs~ol~ilatokban zsido pilyizokkal szemben shlyos diszkriminaciot alkalmaztak, amit az is bizonyit, hogy Pllami allisokba zsid6 szarmazasu palyazot alig vettek fel.25 Zsido kerelmezo nagy eskllyel sza~llithatottarra, hogy hatranyos megkiilon-
22.
23. 24. 25.
Pater Zudr.avecz titkos nnploja. I. m. 137. p. AZ 1922. evi jlinilrs ho 16-ara hirdetett nemzetgyulis naplbja. XXIV. kot. 469. p. (1924. junius 17.) Bethlen Istvhn titkos iratai. Szerk. Szinai Miklcis es Sziics Laszlo. Budapest, 1972, Kossuth, 129. p. Reszletekre 18sd: Ungvary Krisztian: A Horthy-rendszer mkrlege. Budapest, 2012, JelenkorOSZK, 101-106. p.
boztetesben reszesitik. Ez a &szkriminacio azonban nem felso kormanyzati intezkedksek hatisbra jott letre, hanem sokkal inkabb ,,alulr61': az egyes hatosagok tulbuzgosagabol, az irott jogot figyelembe nem vevo vagy azzal visszaClo ,,biirokratikus antiszemitizmus" gyakorlatbbol taplalkozott. Erre utalnak azok a vizsgilatok is, amelyek az egyes kamarak, illetve varmegyei hatosagok tevekenyskgkt tanulmanyoztak - kiilonosen kirivo volt ebb01 a szempontbol a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesiiletenek tevekenysege (utobbi antiszemita programjit mar 1919 tavaszan koz~etette).~~ A tovabbiakban nem Bethlen megnyilvzinulasaivalfoglalkozom, annal is kevksbe, mivel ezekre mind Paksa Rudolf, mind TokPczki Laszlo tanulmanya is reflektal. Inkabb nehany adalekot szeretnek nyhjtani annak a lkgkornek tanulmanyozasahoz, arnelyben Bethlen Iswan tevekenykedett. Ezekbol az olvaso talan megsejtheti azokat a mozgastereket 6s kknyszerphlyakat, amelyek a magyar miniszterelnoknek, majd 1931 utan az ellenzkk legin kabb meghatbozo alakjhnak lehetoskgeit jellemeztek.
Bethlentol igencsak tavol allt az allampolgirai kletkt felforgato allam ideaja, mint ahogyan a szocializmus minden vhlfajat is megvetette. Konzervativ liberaliskknt az elobb emlitett 6s az alabb reszletezendo gazdasagpolitikai otleteket mereven elutasitotta. Nkzeteivel azonban az 1930-as evekre mar vkgkepp nem volt tobbskgben a politizalo ertelmiseg sorain beliil. Fo politikai rivalisa, Gombos Gyula magat nyiltan nemzetinek 6s szocialistanak vallotta, es kormanyzasa alatt mindent meg is tett azkrt, hogy mindket jelzot tartalommal is megtoltse. Gombos halala utan a parlamenti politizalast pedig vkgkkpp az etnicista - dontoen antiszemita iranyban alkalmazott - szocialpolitika hatarozta meg. Mindennek a tarsadalmon belul komoly elozmenyei voltak. Szab6 Dezso b a nkpi irok nyoman Bethlen bukasanak kvkben bizonyos krtelmiskgi korokben mar altalanossa valt az a nCzet, hogy a magyar tarsadalmi bajok fo okozoja a zsido 6s a ,,svAb" szarmazhsu csoportok tultengkse - aminek
26.
Kovacs M. Maria: A numerus clausus es az orvosi antiszemitizmus a huszas evekben. Budapesti Negyed, 1995.2. sz. 147. p., valarnint uo: Liheralizmus, radikalizmus, antiszemitizrnus. A magyar orvosi, iigyve'di Is me'rnoki karpolitikaja 1867 Is 1945 kozott. Budapest, 2001, Helikon, illetve Rolf Fischer: Entwicklungsstufen des Antisemitismus in Ungarn 1867-1939. Miinchen, 1988, Oldenburg, 170. p.
annyiban volt racionalis magja, hogy a polgari btalakulbs fo nyerteseinek csakugyan a nemet 4s zsido asszimilansok bizonyultak. Kovacs Alajos, a Kozponti Statisztikai Hivatal igazgatoja mindezt statisztikailag is megprobalta kimutatni. Szamitdsaira alapozva a Sarkany cimu lap 1938. decemberi szama a kovetkezo statisztikaban foglalta ossze a ,,magyarsagdeficitnmegallapitbait:
Az egyes ,,nCpfajokhozntartoz6k rtszad~lylnakbecsl6sc a lziilonbozo CrtelmisCgi foglalkozasi szfkrakban az 1930-as kvekben2'
AZ F.GYES ELEMEK
A ,,torzsokosok
ARANYA
A hivatali krtelmiskgben
A szabadfoglalkoz6sli Crtelmiskgben
42,2
34,9
A gazdasagi ertelmisegben
Az ,,arjak" Ebb01 ,,nkmetarja" ,,szlavArja"
,,egykbBrja" A zsidok
Osszesen
A fenti tablazat adataival kapcsolatban felmeriilhetnek kritikus megjegyzksek. Nyilvanvalo, hogy a nkv etimologiaja nem feleltetheto meg nemzetiskgi hovatartozasnak - azonban ez irrelevans abb61 a szempontbol, hogy a kor kozbeszede ezt a kettot sokszor mCgis egybemosta. Magyaran: a tablazat adatai esetenkknt pontatlanok lehetnek, de hitelesskgiiket megsem vonta kktsegbe senki, sot a ,,magyarsAgdeficit"kCrdCs6ben messzemeno konszenzus uralkodott a tirsadalom kiilonbozo politikai taborain beliil is. Ezt Crthetovk teszi, hogy a zsido es nkmet eredetii asszimilansok messze orszagos szimaranyukon feliil szerepeltek a kiilonfele krtelmiskgi pblybkon, Cs az is
27.
A tablazatot, arnely a Sarkany cimu lap 1938. decemberi szhmanak 5-6. oldalan jelent meg, kozli Karady Viktor - Kozma Istvin: Nbv b nemzet. Csalddne'v-valtoztatcjs, ntvpolitika t s nemzetisdgi eroviszonyok Magyarorszagon afeudalizmustol a kommunizmusig. Budapest, 2002, Osiris, 127. p. Lasd mkg: Kovacs Alajos: A nevek 6s nevvaltoztatasok statisztikaja. Magyar Statisztikai Szemle, 1931. 5. sz. 527-528. p.
biztos, hogy ezt a felulreprezentaciojukataz Printett tarsadalom meg tu1 is nagyitotta. Megteveszto, hogy a ,,nemetkerdesn1945-ig latszolag nem allt az erdeklodes homlokterkben. A zsidosag mint ellensegkep a joval nagyobb elveheto 6s ujraoszthat6 vagyontomeg, az eltero vallas, a jelentos mkrtkku elkulonulks 6s kulpolitikai okok miatt konnyebben volt eljuttathato a kozvClemkny felk. Arrol, hogy az illami akaratnak a korabbinal joval nagyobb teret kell engedni a szociLlis egyenlotlenskgek felszamolbs6ban, a kor kozszereploi messzemenoen egyetertettek - mindez j61 mutatja annak az ertkkrendszernek teljes megsemmisul~s~t, amelyet korabban Bethlen Istvan kkpviselt. Az Allampolgarair01misok tervszeru hitrinyos kezelise a r h gondoskod6 szocidpolitika jobboldalon Ps a nCpi irok korkben egyarht nkpszeru volt. A politikai elet jobboldalin helyet foglalo Fabian Daniel az o nevukben beszelt, amikor a Magyar Utban azt irta, hogy ,,a szocialis igazsag 6rvinyesul6se elobbre valo a jogegyenloskg elvend. [A zsidoellenes jogalkotassal] megnyithatjuk zsilipjkt a magyar polgarosodas eddig sajnalatosan elmaradt folyamat h a k , amelynek multunkban olyan vkgzetes kovetkezmenyei v ~ l t a k . "Fibi~~ in ezzel arra a valos helyzetre cklzott, hogy a tirsadalmi mobiliths elonyeit korabban a zsido szbmazasuak tirsadalmi helyzetukbol(6s a tobbskgi tbrsadalom elzbkozasabol) adodoan aranytalanul jobban elveztkk, mint a nem zsidok. A szabadelvu ertekek megsemmisiil6set bizonyitja a Magyar Utban 1934-ben megjeleno megallapitas is, hogy a tulajdonjog szentsege nem egyeb istenkaromlasr~Al.~~ Vita csak abban alaMt lu a nepiek kozott, hogy a magyar tarsadalom elesettjei mennylben fognak tknylegesen profitalni a zsidok lurekeszt6s6bol. A politikai paletta baloldalahoz sorolhato Veres Peter csal6dottan irta a Nkpszavaban, hogy a torveny csak a kozeposztalynak juttat a koncbol, a munkisoknak 6s a szegenyparasztoknak nem. Magat a vagyonujraosztast tehat nem, csak annak kedvezminyezettjeit kifoga~olta.'~ Azt, hogy a ,,magantulajdon szentsege nem egyeb istenkaromlasnal", nepszeru politikusok 6s kozgazdiszok is vallottak. Hozza kell tennunk, hogy maga Horthy ilyen melyre soha sem sullyedt: az effajta vagyonfoszto - kartalanitas nelkuli kisajatit6 - javaslatokat 1944-igvisszautasitotta. Amikor 1942 folyaman javaslatot terjesztettek el6 a zsido vagyonok karterites
za A Magyar ~t 1938. majus 12-i szamit idizi: Pelle Jinos: A gyiiliilet vete'se. A zsidotorve'nyek b a nzagyar kozve'lerne'ny,1938-1944. Budapest, 2001, Europa, 41. p. 29. Kerek Mihily: Tivedesek 6s fogalomzavar a foldkerdes koriil. In Valasz 1934-1938. Budapest, 30.
1986, Magveto, 57. p. idezi a Magyar & publicistiit. Veres Peter: Hat a parasztkerdessel mi lesz? Ne'pszava, 1938. iprilis 24.
nelkuli dllamositasarol, felhaborodott, 6s kifejtette, hogy az erintetteknek meltinyos 6s aranyos kirpotlast kell kapniuk. Masok, mint peldaul a kor kozismert kozgazdasza, Matolcsy Mityas, ezzel ellentetes velemenyt kepviseltek. Matolcsy egy 1934-ben kiadott konyve eloszavaban leszogezte, hogy a gazdasag feladata a magyar faj fenntartasa, es ,,azt az embert, aki nem tud szervesen bekapcsolodni a nemzet egyetemes torekveseibe, mint koros sejtet a nemzet elo organizmusa ki kell, hogy taszitsa m a g a b ~ l "Hogy . ~ ~ ezzel elsosorban a zsidokra celozhatott, azt sejteti Uj' elet a magyar foldolz cimu, 1937 folyaman irt es 1938 februarjaban kiadott tanulmanya is, melynek mar a fiilszovegeben kozolte: ,,A magyar nemzet testkt ugyanazok a fekelyek boritjak, amelyek a haboru elott elgyengitettek es az 1918 evi tragikus osszeomlashoz vezettek. [. ..] Megvizsgilando a magyar elet minden terulete, es a beteg rohadt reszeket lu kell operalni, hogy uj elet indulhasson a magyar foldon." Ezt a bevezetot a falukutatok muveire valo hivatkozas kovette, majd az az igeret, hogy a kotet elolvasasa utan az olvaso meg fogja talalni a ,,ketsegbeesettenkeresett MEGOLDAST" [sic]. ,,Teljes rendszervaltozisra van sziikseg" - szogezi le a tovabbiakban. Ennek alapfeltetele: ,,I. A magantulajdon szentsegenek es sbthetetlensCgenek elvet fel kell adni ugy, hogy a n~agantulajdonromai jogi, tehat pogany fogalma helyett [!I a kereszteny civilizacionak megfelelo fogalmat hatarozunk meg. 2. A tulajdonnal mindenki csak addig es oly modon rendelkezhet, amig a nemzet egyetemes erdekeit nem ~ e r t i . " ~ ~ Csak keveseknek tiint fel, hogy ezek a gondolatok nleglehetosen kozel allnak a kommunizmus elveihez. Ez nem volt veletlen, hiszen a rasszista kozbeszed a zsidosagot es a kapitaliznlust azonos fogalomkent szerepeltette, amit megkonnyitett, hogy az etatizmus ebben az idoben Magyarorszagon es kulfoldon is rendkivul nepszeru gondolatnak szimitott. Az etnicista szocialpolitika 6s az eroszakos tokeakkumulacio egyLittal a ,,nemzetiX6s ,,szocialista" gondolat nepszerusegenek elterjedeset is hozta. Pelda erre a Magyar let^^ es a Magyar ~t~~cikkiroinak kore. Ide irt Feja Geza, Sinka Istvan,
31.
32. 33
3d.
Matolcsy Matyas: Az tijfoldreform munkaterve. Budapest, 1934, Revai, 13. p. Uo: @ &leta magyorfoldon. Budapest, 1938, Cserkpfalvi, 56. p. A korminypirttol jobbra ill0 Mugyar Elet cimii lap 1936-1944 koz6tt jelent meg, 1938-ban Matolcsy Mityas volt a foszerkesztoje, o vitte sikerre a lapot, mely ekkor 3500 pkldinyban, majd 1943-ban 10 000 pkldanyban kelt el. 1938-1944 kozott felelos szerkesztoje Fitos Vilmos, 1943-to1segedszerkesztoje Krist6 Nagy Istvin volt. A Magyar Ut a Soli Deo Gloria protestans foiskolai szovetseg lapja volt, 1934-to1jelent meg havi kkt szimmal, 1940-to1hetente. Impresszumaban ,,vilBgnCzeti Cs tirsadalompolitikai hetilap"-kknt jellemezte magit, mely a ,,magyarsag faji felemelkedttsttirt k i i z d
Kodolanyi J a n o ~Darvas , ~ ~ J o z ~ e fKovacs , ~ ~ Imre,37Nemeth Laszlo, Veres Pkter3"s sok mas fontos magyar iro. A kor sajtojahoz kepest ezek a lapok szociLlis krzkkenysegiikkel tuntek ki. Ebb01 is kovetkezett, hogy az antikommunizmus szinte egydtalan nern jelent meg e lapok hasabjain. A Szovjetuni6rol 1939-1941 kozott tartozkodo joindulattal tudositottak, mivel alapjaban veve rokonszenvesnek talaltak a tervgazdasagon alapulo szocialista rendszert. A szocialdemokratanak indulo Andreanszky Istvan a Ma-
1s. Kodolinyi 1937-ben Baurngarten-dijat kapott, 1939-ben a zsid6torvenyek ,,lagymatagXvegrehajtasa miatt tiltakozott, ugyanebben az evben vehette at az Endre Laszlo altal eletre hivott Magyar Irodalompirtolo Tirsasig deklariltan ,,ellen-Baumgarten" Ferenc Jozsef-dijit is. 1939 nyaratol a Turul Szovetseg Nemzetor cimu lapjinak foszerkesztoje volt, de publikalt a Magyar Elet es az Egyedul vagyunk cimu lapban is. 1941-ben kioktatta Szent-Gyorgy~Albertet, aki azt illitotta, hogy az egyetemi ifiusigi szervezetben IegalQbb6% erejkig a zsidosag~~ak is helye van. Visszatero temai koze tartozott a zsido es a nkmet terfoglalas, tobb cikkben is kitejtette, hogy zsidok eseteben a tulajdonjog szentsegehez nern kell ragaszkodni. A teljesskg kedveert meg kell emliteni, hogy 1944-ben Kodolanyi megprobalt segiteni Sarkozi Gyorgyon (ellentetben Szabo Lorinccel, aki korabban azt ajinlotta Sarkozinek, hogy legyen bngyilkos, hiszen Hitler gyozelme elkerulhetetlen). Bib6 mellett o volt a nepi tiborb61 azon kevesek egyike, aki utolag hibanak, sot veteknek nevezte sajat 1944 elotti magatartisit. Germanofobiijit azonban halilaig nern tagadta meg. 1948-1954 kozott nern jelentek meg muvei, de 1955-to1Rkvai J6zsef tamogatisaval visszaterhetett az irodalmi iletbe, felvettek az iroszovetsi.gbe, 6s sorra h a d t i k konyveit. 16. Darvas Jozsefnek (1912-1973) jelentos szerepe volt a Marciusi Front letrehozisiban, irisai megjelenrek a szelsojobboldali Egyedul vagyunk cimii lapban is. 1911-ben Olah Gyorgytol Ferenc Jozsef-dijat kapott, 1942-ben reszt vett az Antal Ishlan propagandaminiszter es Szombathelyi Ferenc vezerkari fonok altal szervezett lillafuredi tanacskozison, 1945-1946 kozotti publicisztikijaban zsidok keretlegeny-mentalitisarol es a sirga csillag ,,nemesi kutyaborkent" va16 hasznilatirol cikkezett (pildiul 0szinte sz6t a zsidoki.rdesben. Szahad Nip, 1945. marcius 25.; Fekete ur elni akar. Szabad Szb, 1915. december 11.). 1945-to1halaliig orszaggyulesi kepviselo, a Parasztpirt alelnoke, 1947-to1 1956-ig epitesiigyi, illetve kozoktatasiigyi miniszter, 19571959 kozott a Hunnia Filmstudio igazgatoja, a Magyar irok Szovetsegenek elnoke, a Hazafias Nepfront alelnoke, az Elnoki Tanacs tagja. 3. KOV~CS Imre javira sz61, hogy a harmadikutas eszmkk aktuilpolitikai erzeket nem vakitottak el. 1913-ban p e l d h l cikket irt a Magyar Nemzetben Irodalom is politika cimmel, melyben azzal az indokkal vetette el a harmadik utat, hogy nern letezik harmadik oldal (ezzel az adott szituacioban bitor irisaval arra cilzott, hogy csak diktatura 4s demokricia kozott letlet vilasztani). Gombos Gyula a Magyar Elet 1943. juliusi szimaban ezert kritikiban rkszesitette a szerinte disszidens Kovicsot. 38. Veres Peter 1945 elott szemben allt a hatalommal, igy nern kokettilt a Gombos-fele Uj Szzrllemi Fronttal sem. Nezetei azonban nern voltak mentesek a rasszizmustol 6s szelsojobboldali retorikitol: 1937 oktobereben ket tanulminyt is irt Fajszocializmus vagy tiszta szocializmus, illetve Virtorzs, zipa arc, idedltipus cimmel. Ugyanebben az kvben irta, hogy az Anschluss szukskges es iidvozito. A magyar ertelemben vett ,,nemzeti" 6s ,,szocialista" jelzok vegigkisertek egesz publicisztikijat. Vklemenye szerint a zsidosig az egyetlen faj, mellyel a magyar paraszt nern keveredik, mert osztonszeruen testileg idegenkedik tole. Nem volt hajlando alairni a zsidotorv6nyek elleni tiltakozist, azzal, hogy az a kozeposztily 6s a zsidosag belugye. Revai Jozsef 1945 u t h mindig hallt mellette, 1950-ben 6s 1952-ben Kossuth-dijat kapott.
gyal- Eletben a sztahanovistakro16 a szovjet krtelmiskgirol publikalt lelkes t u d o ~ i t a s tA. ~s~z l h nepekrol meg 1943-ban is meleg hangu cikkek jelentek meg pkldhul a Magyar Elet hasabiain. Kritikat elsosorban a zsidok jelenltte general^^^ A Magyar Elet ,,Solyomszem" alnevu cilddroja Jobboldale's bolsevizmus cirnu glosszAj$ban le is szogezte, hogy a totalis rendszerek kozti szellemi rokonsig nem is tagadhato, Cs a kivanatos egyesiilks eddig is csak az orosz nacionalizmus zsidok altali ,,narkotizalasan miatt nem johetett 1Ctre. Szthlin megerosodkse 6s ,,Trocluj-Bronstein"szamiizese azonban biztato jelek. Az egyesiiles azonnal bekovetkezik, ha ,,a sztalini bolsevizmus legyiiri benn a zsidosagot t s kiuzi a judaizmust politilzaj6bo1, s az europai tekintklyelvii rendszerek a maguk jelenlegi Bllamkapitalizmus6b61engednek, s kozelednek az ~llamszocializmus,az orosz rendszer fele."ll
A KETFRONTOS HARC
Kevkssk ismert, hogy a magyar antifasizmus kkpviseloinek tobbskge nem dernokrata alapon volt antifasiszta. A kommunista antifasisztak szerepe 6s tarsadalmi sulya nem volt jelentos. Hasonloan csekkly azok szhma, akik demokratikus vagy ertekkonzervativ alapon voltak antifasisztak, mint grof Bethlen Istvan, Slachta Margit, Kkthly Anna vagy Marai Sandor - de az o thrsadalmi szerepiik legal5bb nagyobb, mint az elozo csoportk. A magyarorszagi antifasizmus legismertebb alakjai koziil sokan rasszista alapon voltak antifasisztak. A nkmet sz6rrnazAst ugyanis megfeleltettek a ,,nemet fajnak",illetve a n6cizmusnak, 6s a magyar sorskkrdksek megoldasat a magyarorszigi nkmetek ,,tultengCsenek" letoreskben lattik. Legisrnertebb pklda erre a rendkiviil szoci6lisan gondolkodo BajcsyZsilinszky Endre, alzi 1938. aprilis 18-an ,,Kedves Raritom" megszolitassal koszontotte a szinten rendkiviil. szocialisan gondolkodo Endre Lasz10t~~ (aki az ~ b r e d oMagyarok Egyesiilete kapcsan mintegy tanitvhnya volt), mert Endre egy nyilatk~zataban~~ elismerte, hogy a Dun6ntulon ,,igenis van 39.
40.
41. 42. 43.
Andreinszky Istvan: Vilagnak valtozhsa Oroszorszagrol. Magyar Elet, 1940. majus. 9. p. Rokona, Andreanszky Jeno a npilaspart vezeto tagja, 1944-to1 nagyk6vet Cs a hadscreghez rendelt ideologiai osszekotii volt. A Valasz 6s a Kelet Nipe, a &pi ir6k lcet misik jelentos orginuma nern, illetve csak egy Qltalarn ismert esetben kozolt antiszemita irast. Solyomszem: Jobboldal es bolsevizrnus. Magyar Elet, 1939. szeptember 9. 32. p. Endrere Iisd: Kadar Gabor - Vagi Zoltan: Hullarablds. A magyar zsidbk gazdasigi megsemmisitbse. Budapest, 2005, Jaffa, 64-71. p. Endre a ,,magpar faj" svab terjeszkedes altali veszelyeztetettsegeriil beszClt, nyilalkozatat k6~01te a Neues Sonntagsblatt 1938. aprilis 17-i szirna.
nemet veszedelem. Ezt a folismerest Cs beismerest vartam Toled inar regen. Sohascm tudtam elhinili, hugy Te is vdaig egyszeriisited le a magyar kerdest, hogy aszongya: zsidok 6s nem zsidok, amint az uj zsid6 torvenyjavaslat terminologiaja mondja. Mindig remeltem, hogy egyszer csak kirobban a Te es Hozzad hasonlo vkrbeli magyarok lelkebol a regi 6s igaz fajvedelem ebura-fak~-ja."~% lelkes szavak utan Bajcsy-Zsilinszky az ,,arja-tultenges" kapcsan ,,a mi orok 6s mulhatatlan magyar kkrdeseinkrol 6s gondjainkro1" kert eszmecserke idopontot. Levele utoirataban meg azt is megjegyezte, hogy ehhez ,,erdekesnterkepek is rendelkezesere allnak.45Az eredetileg antiszemita fajvedokent indulo Bajcsy-Zsilinszky ertekrendjenek viltozasAt jellemzi 1940.januar 9-611 Kozma Miklosnak irt levele, amelyben kifejti, hogy ,&ha szinte mar visszakivanom [a radiobemondo kiejteseben] a jidlizest, amikor a sok 6riizast h a l l ~ m " . ~ ~ Zilahy Lajos egyike volt az erkolcsi tisztesseget mindvegig megtarto demokratikus meggyozodesu iroknak, de a faji kozbeszkd a101 o is csak reszben tudta kivonni magat. A Torzsokos Magyarok Tibora vacsorajan elhangzott mondata, mely szerint egyenrangu magyarnak ismer el mindenkit, aki a magyarsag celjait magic+vateszi, koztiik a zsidosagot is, botranyt okozott. A Magyar Elet ,,Hid" a zsidosagfele' cimu irasaban nem kkslekedett kozolni, hogy Zilahy lapjaban mely munkatarsak, illetve felesegeik zsidok (Ortutay Gyula, Tersanszky J6zsi Jeno ~ t b . ) . ~ ~ Zilahy 1943-ban szinpadra vitt Fatornyok cimu drimaja a zsid6 Q nemet asszimilacioval foglalkozott. Muve kodolt nemetellenessc+gt.vela kor halado ertelmisege koreben kirobbano sikert aratott. Zilahy azonban ugyanabba a csapdaba esett bele, mint ellensegei. Kritikaja targyat akaratlanu1 is faji alapon definialta. Mentsegkre szolg61, hogy politikai darabot nem is vihetett volna szinpadra. Paradox, hogy Cppen a szelsosegesen antiszemita Bosnyak Zoltan, a Zsidokerdest Kutato Magyar Intkzet igazgatoja pontosan tapintott ra Zilahy darabjanak fonikjara: ,,A Fatornyok a legidoszerubb magyar tirsadalmi kerdesek kellos kozepebe n ~be lmeresz 6s nagyon rutinos kkzzel. A magyarsag faji kapcsolatat
44. 45.
46.
47.
Pest Megyei Leveltar, P 1343 5. csomh, 303. p. Endre valasziban kifejezte hajlandhsagat a tdilkozhra, de arra hivatkozott, hogy a kovetkezi, honapja foglalt, es majd telefonon jelentkezik. A talilkozo megtortentere nincs adatunk. Ha Baicsy-Zsilinszky figyelte volna Endre nyilatkozatait, akkor tapasztalhatta volna, hogy 6 m i r 1938 tavaszin agitalta a magyar orvosokat a dunantuli ,,svab terjeszkedes" ellen. I d h i Johann Weidlein: A rnagyarorszagi ne'rnetse'g kuzdelme fennrnaradasde'rt. Dok~rrnentacid.Budapest, 1996, Suevia Pannonica, 163. p. Magyar Orszigos Levhltir, K 429, Kozma iratok, 14. doboz, 1. tetel. [Nev n&lkiil:],,Hid a zsidhsag fele. Magyar Elet, 1940. november. 14-15. p.
180 1
UNGVARY KRISZTIAN
akarja megvilagitani a vele egyiitt elo nemetsc2ggelks zsidos6ggal. [. ..] Barhogy ertelmezziik, magyarazzuk Zilahy uj szinmuvet, barmennyire elhalvanyul es hatterbe huz6dik a zsidokerdes, a vegeredmeny megis csak az: 1.A magyar asszony nem kepes tobb evtizedes egyuttlet utan magyarra asszimilalni egy jo szandeku, joindulatu nemetet, aki nyolcesztendos korato1 Magyarorszagon lakik. 2. A zsido asszony ugyanennek egyeves kora ota Magyarorszagon tartozkodo occset teljesen magyarra tette, mCg a nevkt is megmagyarositotta. A darabban - mint nagy kozponti problkma - szerepel az a nagy per, amely az ir6 szerint a magyar es a nemet faj kozott folyik, es amely - ezt nyiltan kimondja - teljesen es tokeletesen megoldhatatlan. Ugyanakkor egyetlen szo sincs arrol, hogy a masik, ennkl sokkal nagyobb 6s egetobb por, a koztiink el8 egymillio zsidonakvelunk folytatott faji pore, megoldhatatlan volna. Sot, amint a Kis Otto-fele hazaspar eletebol latszik, a zsidosag az idegent is magyarra kepes tenni, tehat ok beolvado-kkpesek a magyarsagba a negy~eten."~~ A szovjet legiero 1942 nyaran vegrehajtott bombatamadha Budapest ellen csak nehany epiiletet dontott romba. Zilahy villaja viszont ezek kozk tartozott. A haboru kimenetelkt mindig is pesszimistan megitelo iro ennek hatasara 1942. szeptember 15-en kozzetette Hid cimu lapjaban, hogy teljes megmaradt vagyonat, jovedelmeit 6s szerzoi jogait a magyar allamnak ajanlja fel, azzal a meghagyassal, hogy azt a magyar iijusag magyar es kereszteny szellemu nevelesere forditsak. Zilahy dontksenek indoklasara azt hozta fel, hogy ,,a magyar faj, de elsosorban a magyar nep azokon a helyeken, ah01 sorsat intezik, ijesztoen kis aranyban s ~ e r e p e l . Mint " ~ ~ az idezet is mutatja, Zilahy nezetrendszerkt mkg ekkor is megerintette a parasztromantika, illetve a faji narrativa hasznalata, annak dacha, hogy a fajvedelem eszmeje tavol Bllt tole.
A kivandorolt magyar etnikum visszatelepitese mar az Egyskges Part 1922. 6vi programjaban is szerepelt, es a harmincas evekben tobb tanulmanyirot is megihletett. Ez nem meglepo, ha figyelembe vesszuk, hogy a nepesseg-
48.
49.
Mi az igazsag a fatornyok koriil. BosnyPk Zoltan hozzasz619sa ~negvilagitjaZilahy allispontjat a zsid6kirdi.sben. Egyedlil vagyunk, 1944. februir 25. Vitez Barati Huszar Aladar: Gondolatok a vilaghaborli alatt. Budapest, 1943, Rege, 232. p.
mozgatasnak 6s lakossagcserenek 1920 6s 1941kozott meglehetosen gazdag (bar legalabb annyira szomoru) gyakorlati kiskrletei voltak. Eloszor a gorog-torok lakossAgcsere, majd 1939 es 1941 kozott a nCpi nkmetek szovjet erdekszfkrabol torten6 visszatelepitese, illetve a moldvai csangok attelepitese 6s ezzel parhuzamosan tobb tizezer szerb telepes eluzese azt mutatta, hogy etnikai ,,problCmak" adminisztrativ eszkozokkel megoldhatoak. Nepi irok, jobb- es baloldali szerzok egyarht fontosnak tartottak, hogy a magyar nkpesseg fogyasat megallitsak, es az orszag ,,faji': azaz etnikai erejPt noveljek. Bethlentol ugyan egydtalan nem alltak tavol ezek a cClok, de azok az eszkozok, amelyek az ilyen nCpessegmozgatbokhoz szukskgesek, hiinyoztak kell6ktArabol. Soha nem tudta volna elkkpzelni azt, hogy egy teljes nepcsoportot kollektiv alapon megfosszon vagyonatol, es az Allam neveben kisajatitsa lakasaikat. Sajnalatos, hogy a tulajdon szentsegenek orzeshe1 az 1930-as evekre meglehetosen egyedul maradt. Az alabbiakban vigul ket szerziit idkznek, aluk jo1 reprezentaljak azt a kozkleti diskurzust, amely naivitasaval Cs 1elkiismeretlensegCvel jelentos mertekben hozzajarult ahhoz, hogy Magyarorszag politikai elitjenek nagy rCsze 1944-re elveszitse jozan eszCt. Nyilvan nem vkletlen, hogy az alabbiak Bethlentol teljesen idegenek maradtak - mar csak modernskguk miatt is. Szabados Mihaly 1938-ban publikalta Hozzuk haza a z arnerikai magyarokat cimii dolgozatat. Elso mondataval megallapitotta, hogy Magyarorszag a nkmet es a szlav imperializmus utkozopontjaban van, ezCrt elengedhetetlen feladat a n6p biologiai erejCnek novelese. Vkleminye szerint az USA-ban tombolo munkanelkuliseg miatt az ottani magyarok szivesen hazajonninek (1937 nyaran 5,5 millio, 1938 oszCn 8 milli6 munkanelkulit tartottak nyilvan). Ez az USA erdeke is, hiszen a magyarok tavozbaval munkahelyek szabadulnanak fel. Mivel egy ,,inskgmunkas': azaz munkane1lzuli foglalkoztatasa evi 700-750 dollarba kerul, az USA minden evben ennyit takarithatna meg minden magyar visszavandoroltatasaval. Szabados szerint ezCrt mkltanyos, ha az USA 700-750 dollart visszavandorlbi premiumkknt osztana h a hvandorlo szemklyek kozott. Esetleg Magyarorszag hitelezhetnk e koltsegek eg~harmadat.~" 1942-ben jelent meg Gombos Gyorgy to11abo1 a Magyar Kuliigyi Tarsasag konyvsorozatanak 5. kotete, A bukovinai szekelyek hazatelepitese: ujabb tennivalok cimmel. Kulonleges jelentosegkt az adja, hogy kiadojabol kovetkezoen a mu felfogasa minden bizonnyal egyezett a kormany AllAspontjiival. Gombos muvkben eloszor kitCrt arra, hogy ,,a liberalizmusban elalklt ma-
50.
Szabados MihQly:Hozzulc haza az arnerikai rnagyamkat. Budapest, 1938, Magyar let.
gyar fajisag erositkse" fontos feladat, es Kovacs Alajosra hivatkozott, alu lumutatta, hogy a szomsz6dos orszdgok sziiletesi aranyszamai joval magasabbak a magyar adatoknal. Ezutan mintegy bevezeto jelleggel ismertette a bukovinai szekelyelz attelepitkskt, majd tablazatot kozolt a hatarokon tu1 el6 magyarsag szamarol. Gombos a szomszkdos allamok magyarsigat leszamitva 1millio 116 ezer magyart mutatott ki kiilfoldon. ,,Sok vkr idegenben Cs oly sok nemzetiseg 6s nemkivanatos elem itthon" - folytatta gondolatmenetkt azzal, hogy mar most fel kell kksziilni ,,a habori~utani vals6g" kovetkezteben hazatelepiilo amerikai magyarok fogadasara. A lenyeg ezutan kovetkezett: ,,Tudnunk kell mar most azt, hogy hany lutelepitendo torvknyileg korlatozott jogokkal rendelkezo zsido pontosan mennyi Cs milyen oly gazdasagi teriiletet tart nkvszerint es cimszerint megszallva, amely allas vagy munkahely a bekovetkezo Cs mindenkepp kivanatos Europaellenesek kitelepitesi akcioja soran, joforman egyik honaprol a masikra megiiresedik. [. . .] A mesterskgesen is segitett kivandorlast most azoknak es leszarmazottaiknak mestersiges (valojaban termkszetes) kivindoroltatasa kovesse, aklk a m d t szazad masodik fele ota beszivarogtak a vilag minden tajara kitaszitott magyarsag helykre. [. ..] A hazatelepites kkzenfekvo megkonnyiteskhez sziikskges elokkszito munkat hazai Cs lehetoleg kiilfoldi vonatkozasban is, kizarolag egy Qllamiszerv hataskorkbe utalva, mar most el kell vegezni. [. ..] Vannak kkrdksek, [. ..] melyeket csak a nagy vilag6trendezodks folyamataval egyutt lehet meg~ldani."~~ Amikor ezeket a sorokat kiadtak, Bethlen mar vkgervknyesen a mu1t emberknek szamitott. Korabbi politikai szovetskgesei megsemmisito vere&get szenvedtek. Sokat jelentett azonban, hogy Horthy Miklos hallgatott ra. Itet Cwel kesobb, a nemet megszallast kovetoen Bethlennek menekiilnie kellett. Abb61 itklve, amit Bethlen korabbi befoly6sol6si kiskrleteirol tudunk, valbszinusitheto, hogy a kormanyzo moralis csodjkben nagy szerepe volt annak, hogy korabbi tanacsadoja nem allhatott mellette. 1944. marcius 19. utan a magyar allarn vegiil ,,sikerrel"jart. Az etnicista szocidlpolitika jegykben elkrt ,,sikern:kitszazezer falusi es nyolcszazezer varosi lakos egzisztenciajhak rkszben szocialis alapon torteno szetosztogatasa tatarj6rishoz hasonlo Arat kovetelt. Ennek kovetkezteben szunhetett meg Nagyvarad, Kolozsvhr, Kassa es Szatm6rnCmeti stabil magyar kulturafogyaszto tobbskge, Cs ennek kovetkezteben hurcoltak el a legszorgalmasabb foldmuvelo lakoss6g jelentos resztt. Bethlen sokat megsejthetett ebb01 a
51.
Gombos Gyorgy: A hukovinai szikelyek hazatelepitise. Uj'abb tennivaldk. Budapest, 1942, Magyar Kiiliigyi TArsasag, 31-32. p.
tragPdiAbo1: utols6, 1944 nyaran szuletett politikai irba nern vkletlenul kapta azt a cimet, hogy ,,vadirat". Szerzoje sorsa sokatmondo: a Gestapo es a nyllasok uldozkse utan a szovjet allambiztonsagi szervekkel kellett szembenPznie. Eloluk Bethlen nern tudott Ps talan nern is akart menekiilni. Realpolitikuskknt tudta, hogy a Szovjetuni6 nPlkul egy ideig Magyarorszigon politikat csinalni nern lehet. Azt azonban m6r nern mkrte fel, hogy ez az ido meddig terjed. ~j ellenskgei ugyanazt lattak benne, mint a nacik vagy a nyilasok: egy angolszasz irinyultsagu liberalis konzervativ politikust, Ps Pppen ezkrt nem adtak nelu esklyt. Bethlen meg ,,szerencsesnek" mondhatta magat, hogy nern egy kirakatper aldozatakknt, hanem csak jogtalanul elhurcolt politikai fogolykknt kellett meghalnia.
