<^
J^^t
V:
\< «•
;
•
MAGYABORSZ AG POK-FAÜN A JA.
T
\
Klli.V!.!
MAGYAK:Ti;KM.ESZET'n;iiili)A>r\l,'i;AKSfI,AT
I
JlKGJJIZASAliUL
H B R M AN O T T O '
^ MAGV. SE3IZ. Mt'ZEüai
S.
ÖRE, K
MAV.
\\.
A BEÜäl CS, ^lÉMitXA'í:' KálíÖVpNVTANI TÁ^SIJDAT BENDES, A tfiNZIGI
T|:RÍ1.
TDD. TÁRSULAT,
^ERUKSZET^TZSGÁLÓK TÁRSASÁ9ÁIÍAK KÜLfAOJA
Stb.
IL KÓTET.
A R K N U S Z B lí. HÁKOM KÖNYuMATi' TÁBLÁVAL.
UNGARNS SPINNEN-FAUNA. ni
AUFTKAGE
DElí
ÜNGAH. NATÜFiíVISSENSCHAFTLICHKX GESEIJ^^l'HAFT
I\()N.
VERFASST VON
O
1^
TG HE RMA N —' *^iii p_—..i
.UITGUEd' DEI;
,
.
1
a
[|_"
'
—
i
n» l-l
'
II
I.
,
CDSTOS-ÄDJUNCT AM IVfGAR. NA^IONAL-HÜSB-tlW, .; KÜN. UNOAR. NATURWISSENSCaAFTr.JCHEN GESELLSCHAFT, DER K. K. ZOOLOGISCH-BOTANISCHEN QESEIjT.SOHAFT IN WltlN, ,^
.-,
AUSWÄRTIGEM MITGLIEDE DER GESELLSCHAFT DER NATURFORSCHER
IN
D^NZIG
&C.
IL BAND.
n
Jl
S
SYSTEM.
MIT DREI LITHOGRAPHIRTEN TAFELN'.
BUDAPEST. KIAD.IA A KIIIÁ1.YI
MAÜYAR TKI!MÉSZETTU[)(iMÁ\VI
T.\B,SÜ[,AT.
*
%K11I,AH DKK. K. U. NATUKWlSSENSrHAFrLirilEX fiRSRM.SCHAFI
187S.
MAGYAROBSZAG POK-FAUNAJA. A KIKAÍA'I MAGYAlí TElíMESZETTrii())l.\X VI TAlíSlLAT M
HERMÁN A
A BÉCSI
CS. K. jLlLAT- IS
MAGY. NEMZ.
MÜ2EÜM
S.
K(i
lll/ASA IKIL
OTTO
ORE. A K. MAGT. TERM. TUD. TÁRSULAT.
NÓVtNYTAXI TÁRSULAT RENDES, A DANZIGI TERIIESZET VIZSGÁLÓK TÁRSASÁGÁNAK KÜLTAGJA
Stb.
IL KÖTET.
^ R E N n S Z K R. HÁROM KONYOMATI" TÁBLÁVAL.
UNGARNS SPINNEN-FAUNA. IM AIFÍ'JíAItE HKi;
KTiN.
IXüAI;, NATriiWlSSEXiSCHAFTLlCHKN
(iKSHlJ.SCllAFT
VERFASST VON
OTTO HERMÁN CUSTOS-ADJÜNCT AM UNGAR. NATIONAL-MÜSEUM, MITGLIED DER KÖN. UNGAR NATUR^^^3SENSCHAJTLICHEN GESELLSCHAFT. DER K- K- ZOOLOGISCH-BOTANISCHEN i.ESELLSCHAFT IN WIEN, AUSWÄRTIGEM MITGLIEDS DER GESEtLSCHAFT DER NATURFORSCHER IN DANZIG ic. -
IL BAND.
n
JL
S
SYSTEM.
MIT DREI LITHOGEAPHIRTEN TAFELN.
BUDAPEST. RIADJA A KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
VERLAG DER
1878.
K. U.
NATURWISSENSCHAFTLICHEN GESELLSCHAFT
FRANKUN-IÁRSULAT NVOHOÁJ»,
INHALT.
TARTALOM. Lap
V
Elszó
Seite
—
42
DAS SYSTEM
43—
73
Biologisches System
75
—
42
Einleitung
A RENDSZER
43—
72
Biológiai rendszer
74
Bevezetés
3
V
Vorwort
— 100
3
— 100
VORWORT.
EL08Z0. Magyarorszát>
úgy terveztem, hogy az a rendszer
eredetileg
kifejtését
nét,
második
pókfaunájiíntik
végre a voltakepeiii
s
kötetét
lievezeté-
reszt fel-
leirt)
Den zweiten Band von Ungarns Si)innen-Fauiia, habe ich ursprünglieh so angelegt, dass derselbe die Einleitung und Entwicklung des Systemes und endlich
(ilelve,
az egész míívet be
den eigentlichen descriptiven Theil umfassend,
fejezze.
is
das ganze
Azonban az a kedvez els
fogadtatás, a
különösen pedig
kötet, vagyis az általános rész,
annak
szakasza részesült,
liiologiai
melyben az
arra
indított,
hogy a rendszert szelesebb alapokon kifejtsem
meg
kisertsem
s
egj'szersmind egy liiologiai rendszer
\'olt,
lerakását. Czélja e válalkozásnak az
hogy a szervezetre
désbl
megalkotható val,
egyáltalában
mkö-
jelenleg
szembesitessek
s
a
összhangzásba
megengedi,
ismeret
az
—
mondva
helyesebben
folj'óval,
mennyire
állapított rendszer a
welche
Ez a munka
— eltekintve a számos és nagyreszt
nehéz akadályoktól, a melyekkel megküzdeni
—
terjedelmet
liizonyos
követelt
is
kellett
magának,
és
úgy terjedelménél mint terniészeti'ni'l fogva
befejezve, is
dem
ersten Bande, besonders dessen biolo-
bewogen, das System auf breiterer Grundlage
egy egészet alkot, mely talán megérdemli, hogy
Grundlagen
niederzulegen. Der
eines
Zweck
biologischen
Systemes
Unternehmens war
dieses
System,
das auf die Organisation gegründete
:
nüt
einem aus der Function oder Thátigkeit schöptl>areu
—
richtiger gesagt
—
derzeit überhaupt begriuid-
baren zu vergleichen und, so weit
als es die
Kennt-
Uebereinstiummng zu bringen.
Abgesehen von den zahlreichen, grösstentheils schweren Hindernissen, forderte diese Arbeit auch eine gewisse Ausdehnung,
Abschlüsse sowohl
Wesen nach
ihrer
gibt
und bildet nun nach ihrem Ausdehnung als ihrem
ein Ganzes, welches
ständigkeit eines eigenen
Es
önálló kötetet képezzen.
zu
entwickeln und zugleich den Versuch zu machen, die
niss gestattet, in
hozassék.
abschliesse.
gischer Abtheilung geschenkt wurde, hat mich dazu
ersten
els alapjainak a
Werk
Die freundliche, aufmunternde Aufnahme aber,
\iflleii-lit
die Selb-
Bandes verdient.
auch noch eine Ursache, welche für diese
Eintheilung spricht. Dergesannnte Inhalt des ersten, ^'an ezenkívül
még egy más ok
is,
mely
e beren-
dezés mellett szól. Az els kötet tartalma épen úgy
mint a jelen másodiké
van adva kivánt.
s
e
is,
eleitiil
végig két nyelven
körülmenynek megfelel
A kétnyelvség
beosztást
indokolva van azáltal, hogy a
tartalom a lehet legszélesebb körre czéloz, mint-
Bandes
so auch der des vorliegenden
Sprachen gegeben, und
Anordnung des
Textes
es
war
dieser
ist
in
zwei
bei der technischen
Umstand
vielfach
massgebend. Die Nothwendigkeit der zwei Sprachen war durch den Inhalt begründet, welcher für den möglichst grössten Ivreis bestinnut war, weil derselbe
Gegenstande auch von Gesichtspunkten betrachtete, von welchen solche bis jetzt noch nicht betrachtet wurden, und elien desswegen die behandelten
hogy a
felölelt
és fejtegeti,
a
tiirgyakat oly
minbl
szempontból
eddig senki
epén azért meg volt a kötelesség bii-álatra
is,
sem
is
tekinti
fejtegette, s
hogy az
Ítéletre és
nagy körben alkalmat szolgáltasson.
ergab sich die Piiicht
auch in grösserem
dem
Ivi'eise
Urtlieile
und der Kritik
entgegen zu kommen.
VI
A
tisztán leiró rész
beosztást
igényel.
is
hoz vau kötve
Ez
más természet
való tekintettel szükségest igenis szükséges az,
ismeretes
faj
minthogy eddig magyarul
már
letezö irodalomra
és fölöslegest ismer. így
magyarul leirva
le
sehol
miveldesünk erdeke
is
Írassék
sincsen, ezt
igy kivánja
tlünk; de nem szükséges, hogy mind azok a
nem
újak, a
is
leirva
más mint magyar nyelven meg egyszer
Ez
s
oly mértéklten szaporítaná a
dozást es a
A
mü
es
vom Ueberflüssigen
wohl notbwendig, dass
zu unterscheiden. So alle
nyelven
is
a melyek a
leírassanak. fölös-
hiábavaló fára-
auch beschrieben werden
sollen,
dieses fordert das
und
Interesse unserer eigenen Literatur
Chiltur: aber
es ist überflüssig, dass alle jene Arten, welche
weder
noch für das durchforschte
erhöhtem Maasse characteristisch oder und ausserdem in der Weltliteratur
interessant sind schein bis
zum Uebermaasse
oft
beschrieben erschei-
nen, ausser der ungarischen noch in einer anderen
Sprache abermals beschrieben werden. Das
letztere
Unternehmen wäre eine grosse Arbeitsverschwendung und wiirde dem Werke ein übermässiges Volumen geben.
harmadik kötet tehát
adva ugyan, de egy függelékben más
meg
fogja ismertetni azokat a fajokat, a
tudományra nézve
ujak, s azokat
is,
a
melyek más tekintetben kiválóbb érdekkel bírnak.
E
ist
jetzt
bekannt gewordene Arten in ungarischer Sprache
Der rein descriptive Theil, lesz
Ijis
terjedelmet.
tisztán leiró rész, vagyis a
magyarul
aus Ungarn
felölel'-
a világ
találhatók
az utóbbi vállalkozás a niiJy mértekben
leges,
wendige
Gebiet in
kiválóan jellemzk
ii'odalomban a fölöslegességig
fajok,
Der rein descriptive TheiI ist anders beschaffen erfordert demgemáss auch eine andere Anordnung. Bei demselben sind allgemein gültige Regeln massgebend und mau vermag hier das Nothund
für die Wissenschaft neu,
nem
a melyek a tudományra nézve teniletekre nézve
más
bogy a magyar földrl eddig
valamennyi
saját irodaliiauik es
így
általános ervenyü szabályok-
a jelenleg
s
s
harmadik kötet még a jelen év folytán kerül
d.
i.
der dritte
Band
wird also zwar in ungarischer Sprache erscheinen,
wird jedoch
in
einem Anhange
alle
jene
Arten,
welche neu oder in anderer Beziehung interessant sind,
auch in einer anderen Sprache abhandeln.
Der
dritte
Band wird noch im Laufe
dieses
Jahres der Oefi'entlichkeit übergeben werden.
ki a sajtó alól.
Budapesten 1878 január hó 8-kán.
Heeman Ottó.
Budapest, den
8.
Jänner 1878.
Otto Hermán.
INHALTS-VERZEICHNISS.
TARTALOM-JECtYZEK.
Lap
Általános bevezetés
3
Seite
Allgemeine Einleitung
3
Specielle Einleitung
25
Speciális bevezetés
25
Clerck rendszere
28
System Clerck
Thorell rendszere
35
System Thorell
35
Simon rendszere
39
System Simon
39
A KENDSZER A mas.var pókueniek
43 sorozata
Alrendek, családok és alcsaládok Családok, alcsaládok és
A
A
nemek
28
DAS SYSTEM
....
45
Die Genera der Spinnen Engarns
48
ETnterordnungen. Familien
53
Familien, Unteriamilien und Gattungen
n.
43
45
Unteriamilien 49 ..
54
Kerekhálósok (Orbitelariae)
53
Orbitelariae
54
Hurokkötök
56
Betitelariae
57
Csöszövök (Tubitelariae)
60
Tubitelariae
61
Földbeszövök (Territelariae)
64
Ten-itelariae
65
Futók iCitigradae)
66
Citigradae
67
Ugi'ók (Saltigradae)
68
Saltigi-adae
69
pókmiíködés rendszere
73
Hálózok (Theratricae)
73
Theratricae
74
Üldözök (Diotricae)
84
Diotricae
í'S
biológiai rendszer összegzése
90
(Betitelariae)
S3'stem der Spiunenthätigkeit
Resumé
des biologischen Systemes
74
90
MA
(1
YA O R S Z A G P Ö II.
Lrj\^(J^i
ll^VS
MAi.iVAKOlí.sZÁij i-ÓK-FAr NAJA.
II.
-
F AUN A J A.
KOTET.
SJ ri^NE2^-h\l [JjV^^. II.
IIERMAN UTIÓ;
Lv
Lí
BAND.
OTTO HERMÁN
1
UNGAKNS .sriNNEN-FATNA.
II
«Die HpeeieK
siiní
natiirlifhe
Thatsachen, doivu
Beobachtung'
Círüeustaiid
unserer
PUilosopliic sein iuurs
Die AiifatellunR des Genus soD nicht der Phantawo eines ersten besten Dilettanten anlieimijCRehcn werden, denn sie iat das Resultat einer snrtifaltigen Kritik
und der Ausdruck
des jeweiligen Standes der Wissenschaft."
BnuNNER
A
fnjuk
tcrraiszutes
tények
V.
,
Wattenwyl's Sendschreiben nn nu'gitc'lésílk
J.
E. Gray.
lúUrsészctünk Iclmlatu kell
,
lii>;;y
legyu'ii
A
uciiick felállítása
egy gondcia kritikáuiik
9
nem
ilz
elsü
kifejczüje a
Icgjubb
iniikedvulünck vnlú, murt ureduiL-ny*?
tudumäny idü^zerinti állásniik.
EINLEITUNG.
BEVEZETÉS. Ha
tudomány évkönyveibe
le
van
nungen der lebenden Natur zusammen zu fassen
teve, keletkezésében,
bestrebt sind, so wie es in den Jahrbüchern der
amint
fejldésében és átalakulásaiban követjük
azon irány behatása
alatt,
wir das System, in welches wir die Erschei-
az az emlieri
ségeit foglalni törekszünk, ugy,
ezt
Wenn
amelybe az él természet jelen-
a rendszert,
teszszük
s
a melyet Bucklk H. T.
lángszelleme Anglia mivelödesi történelmei )en hir-
Wissenschaft niedergelegt in seiner
Entwickelung und
verfolgen,
uml
ügy
itt is
T.
seinem Entstehen,
Wandlungen
seinen
in
dem
dieses unter
Richtung thun, welche H. detett es alkalmazott:
in
ist,
Einflüsse jener
Buckle's ilannnender
a keletkezéslien, a
Geist in der «Geschichte der Civilisation Englands»
fejldés, átalakulás, a haladás vagy nelia hanyatlás
mozzanataiban, feltaláljuk tükrét a társadalom
vál-
verkündet und angewendet hat, so werden wir auch
dem Entstehen, in der Entwickelung und in den Momenten des Fortschrittes, Wandlung oder manchmal auch des Verfalles, das Spiegelbild der Wandlungen des Zustandes der Gesellschaft hier in
—
tozó állapotának.
Itt is azt
fogjuk találni, hogy az els, a haladó
lépés, a fejldés es hanyatlás karöltve
jiír
a szabad-
ság kezdetével, fejlíídésével, hanyatlásával
— egyál-
talában mértékével.
finden.
Auch
hier
werden wir
es finden, dass der erste
Fortschritt, die Entwickelung
Arm De, mieltt ennek megvilágítását e könyv tár-
und der Verfall Arm
in
mit dem Beginn, der Entwickelung, dem Ver-
überhaupt mit dem Masse der Freiheit geht. Ehe ich alter die Beleuchtung dieses versuchen
falle,
gyából
l.iár
közvetve meríteni megkísérteném, egy
futó pillantást kell
az
él
vetnem arra a feladatra, a melyet
természet az emberiség szellemének megol-
würde, wenn auch nur mittelbar aus
stande dieses Buches zu schöpfen, muss ich einen flüchtigen Blick auf jene Aufgabe werfen, welche
dásra kitzött.
lebende
die
E
feladat
,
mint végezel a természet tünemé-
nem
iil((:iiiil:.
(i
lehet mfis, mint: Mimii niLIhh riiltii'JiiitiiihuiiKili
ti'irrnif/ci
,
ii
s:('iiiit
vnh'i nih'i
is.
Geiste
Erscheinungen der Natur
die ist
(Irs
Ez, a milyen egyszeren hangzik, oly igaz
dem
der
Menschheit
Diese Aufgabe, das Endziel mit Rücksicht auf in
Worte zu
fassen,
wohl uuiglich, denn es ka-nn nichts anderes sein,
als:
iiii'ii(illi(jiit(i-t(i.
Natur
gestellt hat.
nyeire való tekintettel, szavakkal igenis kifejezhet,
mert
dem Gegen-
In Allnit die Fritt^lrUiuni des wirklich Unrcrändrrliclii'ii, nach
So einfach dieses
seilten
klingt, so
]]'iiliri'ii,
Gesetzen.
wahr
ist es.
vVber das Bild verändert sich, sobald wir es wagen
De
változik a kép mihelyt az utakra, a módokra,
a föltételekre gondolni merünk; a melyeken
melyek berek
által e végezel fele kiizködünk, s
— tehát szinten
az
általában kiizkodhctünk.
el
s
a
mint em-
természet részei
egj'-
der Wege, der Art und Weise, der Bedingungen zu
gedenken, auf welchen und vermittelst welcher wir
diesem Endziel entgegenringen und
— also ebenfalls
TlieiU' der
haupt zu ringen vermögen.
als
Menschen
lebenden Natur —über-
!
EINLEITUNG.
BEVEZETÉS.
Elöttünlv
Till
a tiiiicraények tíimérdtílcséffe
;
a kapcsolatot, a .szerves üSí3zefiiggést, mely
jiik iiolí,
kiiztok létezik.
menhang, welcher
bogy a feladat nem az
egyénnek
legvégs határokig
— nem
mének, nak,
kiterjesztett szelle-
egy nemzetnek, sem egy korszak-
in
und unter ihnen besteht
und
;
müssoi wir unvermeidlich zu
dem Bewusstsein erwachen, für das Individuum
dass die Aufgabe nicht
und seine
Grenze der
bis zur
— nicht
Möglichkeit erweiterte geistige Fähigkeit,
hanem
:
wir ahnen die Verkettung, den organischen Zusam-
angesichts dessen
.
kell éltrednünk,
a
l)eii-
Kzekkel szemben múlhatatlanul
azou tudatra s
Die Unzahl der Erseheinungen steht vor uns
sejt-
az emberiség összes létének való; vagy
für eine Nation, nicht für ein Zeitalter, sondern für
talán ennek
is
sok
Gesammtheit der Menschheit
die
De azon tudatra
is
ébredünk, mely legnemesebb
legyen
biír
mily mérhetetlen nagy
a feladat, bár mily elérhetetlennek lássék
is
—
viel-
Aber wir erwachen auch zu dem Bewusstsein,
tulajdonát és legnemesebb ösztönét képezi az eml)eri
szellemnek, arra, hogy
gestellt
leicht selbst für diese zu viel ist!
welches die edelste Eigenschaft, den edelsten Sporn des menschlichen Geistes bildet, dass
wie unmess-
:
bar gross auch die Aufgabe sein mag, wie unerreichis
a végezel
megoldása, tderése
:
törekednünk
felé
kell.
bar auch das Endziel scheinen möge, wir die Lösung anstreben
der Aufgabe, das Erringen des Zieles
E ketts
tudattal
kezddik
müssen.
a szemlélíídés.
Mit diesem doppelten Bewusstsein beginnt die
Magának
e
ketts tudatnak
is
meg
volt a fejl-
mely az tanberiség idökszerinti állapotával
dése,
karöltve
Betrachtung.
Dieses
auch seine Entwickelung, welche mit dem jeweiligen Zustande der Menschheit
j;ír.
Bewusstsein hatte
doppelte
Arm
in
Arm
geht.
Die Erscheinungen übten eine Wirkung aus und
A
tíniemények
hatottak
kényszerüleg
így
s
zogen zwingend die Aufmerksamkeit auf sich, worauf
magokra irányozták a figyelmet, tapasztalás felvette a kalauz
mire legott a
szerepet; ez megte-
sofort die Ei-fahrung
nahm;
dii^
Rolle des Fiihrers über-
diese schuf dieWeisheit, welcher die
Methode
remte a bölcseletet, mely ismét módszert szerzett,
entsprang, damit sich beide gegenseitig fortentwik-
hogy ezzel kölesönösen fejldjek;
kelu
eleintén
a
hatást
kényszerüleg
az ember, a ki
s
tiirte
,
puhatolni,
utóbb fülismerni kezdte az okokat, hogy ezen az utón törvényekre akadjon, saját létét az
okok
melyeknek ismeretével
és hatások között
öntudatosabban berendezhette,
s
mind
aszerint, a
irányban haladott, mind magasalib fokra hette
;
und der Mensch, der Anfangs
gezwungenerweise
begann
Wege
die
erlitt,
die
Wirkung
begann zu untersuchen
Ursachen zu erkennen,
um
;
auf Gesetze zu stossen, mit deren Erkennt-
joblian,
niss er seine eigene Existenz inmitten der Ursachen
mint
und Wirkungen einrichten konnte, und
jó
fejleszt-
so wie er in
guter Richtung fortschritt, auf eine höhert' Stufe zu
erheben vermochte.
is.
Das ist die Laufbahn Ez minden tudásnak
alles
menschlichen Wissens.
Und weim wir uns umsehen,
a piilyafutása.
sei es
im heutigen
Zustande der Menschlieit im Allgemeinen, oder
Es ha körültekintünk, még pedig akár mai potán az emberiségnek egyáltalában, akár a ldéstörténet
er
auf diesem
azon részén,
enrópai nn'ívelides
a
esir.'ijTniak
egész sorával találkozunk
a,
melyet
a
álla-
mve-
nyugot-
szoktunk tekinteni
:
jenem Theile der Culturgeschichte, welche wir
Keim
der westeuropäischen Cultur zu betrachten
pflegen
nungen
:
so stossen wir auf ganze Reihen der Ersclu'iinid Folgerungen.
Wir sehen
jidenségeknek és követ-
in
als
einerseits die
hohe Stufe und den
continuirliclien Fortschritt westeuropäischer Cultur,
kiíztetéseknek.
welche mit ihren Problemen die Götzenbildi'r der Egyfelííl liitjuk auyugoteuró])a.i
fokát és folytonos haladásiit,
mveltség magas
mely problémáival a
ki'pzelet es egyiigyííség alkotta l.tiílváuyoiíat ostro-
uudja,
sa vakhitnek tényekkel
fidel
:
mellette mind-
Einbildung und Einfalt stürmt, und dem blinden
Glauben mit auf
noch
Tlnitsa,chen antwoi'tet; gleich daneben,
derselben
Erdkugel,
Mensidienfresserei.
seilen
wir
Andererseits
auch sehen
lii'ute
wir.
BEVEZETÉS.
EINLEITt'NG.
ma is Irti'zö emlier-
járt, iip;y;in;izoii tVildtrlícii. a nivfi
falást.
]\[:íst'ciril
mint ezt
kitVjrzni szoktuk
már
között,
bitjük, Ikilív
uhljau a korban
szereteti'öl szóló
tan
— méíí nem
tétele
liiztinvds
pflegen
konilmeiiyek
Zeit, in
amelyben az ember-
is,
— minden haladásnak
állott
meg
e föí'öi'el-
o-yözedelmesen, mégis
melyek az erteU'm koreben oly
akailtak oly fok, a
ma
magaslatra jutottak, a nu'lyen
diese
noch nicht siegreich bestand, sich dennoch schon soli'he
tiszteljük;
Kopie vorfanden, welche im Kreise des
lectuellen zu i'iner
hogy a mig l'^uropában az emlierszere-
nemes democrátia,
tetböl szükségképen kibontakozó
az épen oly szükségképen hozzátartozó értelmi el-
Daliomeymég
menetellel együtt érvényre jut, addig
gelangten, auf wideher wir
kurz gesagt, wir
:
indem
mit der eben so nothwendigerweise dazu geluirigen intelleetuellen
Progression
Geltung gelangt,
zur
Dahomey noch immer Hekatomben sichtlich des
hogy
der
a tiszta emberszeretet tanát megeli'izlegAms-
in EiU'opa die der Nächstenliebe
nothwendigerweise entströmende edle Demokratie,
mindig áldozza heeatondiait. Az elsre nézve tudjuk,
TOTELEs m:ír
Intel-
sz(')-
sehen, dass, val, látjuk,
Höhe
auch heute noch vertdn'en
sie is
— wie wir dies zu sagen
— unter gewissen Umstanden, s(dion zu der welcher die Lehre von der Nächstenliebe — Hauptbedingung jeglichen Fortschrittes —
—a
tiilajdii
iiH',t;t'i.'lcl<'i
—
dass ímí geeignetem Boden
Lehre
opfert.
Hück-
ersteren wissen wir, dass lange vor
der Nächstenliebe Aristotkles
schon
a melye-
solche Tirunillagen zu schaffen vermochte, welche
ket eddig vagy ep2ien nem, vagy esak igen szerény
wir bis jetzt gar nicht oder nur in sehr bescheide-
mertekbrn birtunk módosítani, a uirlyck
nem Masse
tudott tenni (dy alapokat
le
is,
idlenlien
tekintetben halacLisunk kiinduló pontjait vagy
Síik
oder mindenstens den Sporn unseres geistigen Fort-
ösztönzit képezek.
legalálib
zu modificiren vermochten, welche da-
gegen in vieHaeher Beziehung die Ausgangspunkte,
schrittes lieferten.
Die Eroberungen des AnisTOTELEs'schen Geistes
Az AuisTOTELEs-i szellem vívmányai mindenesetre virágai és gyümölcsei egy korszaknak.
indoliolva
föltételezve
melyek
a
;íltal,
s
—
s
van
a,
Minöségök
ti'rmeszeti viszonyok
csak ezek
—
alapjrui a .görög
társadalom bizonyos állapotig, jelesen a szaliadság
sind jedenfalls Blüthen und Früchte eines Zeitalters. Qualität
Ihri'
die natürliclu'U
und nur auf
dieser
—
die griechische Gesell-
schaft bis zu
einem gewissen Znstande, besonders
rücksichtlich
der
tekinteteijen, s az ezen áll.-ipotnak mcgfeUdi") mive-
ldési fokig egyáltalában eljuthatott.
Az
igazi
emberszeretetbl
Verhält-
und begründet, auf deren (Grundlage
nisse bedingt
—
durch
ist
und zu einer diesem
Freihiät,
Zustande entsprechenden
Culturstufe
überhaupt
gelangen konnte.
democrat
folyó, való
Der gänzliche Mangtd der der wahi'en Menininyuak
teljes
dalomnak, es
e
hiánya határt szabott a görög társahatár egyértelm
lett v
társadalom
enyészetevei.
De volt
mellett
is
Richtung,
zog der griechischen
Gesellschaft
die
Grenze, und diese Grenze war gleichbedeutend mit
az e társadalom által megfutott
medd
schenliebe entspringenden, wahren demokratischen
az emberiségre
megtudta
nézve,
azon
érlelni
lét
nem
azért
mert hiányai
me-
föltételeket, a
lyek az AiiisToTELEs magaslatát kifejtették, a
mely
dem
Verfalle dieser Gesellschaft.
Aber der Lel)enslauf dieser Gesellschaft war dle
tän-
Menschheit dennoch nicht unfruchtbar; denn
trotz aller
Mängel vermochte
gungen zu
zeitigen, welche die
er
doch jene Bedin-
Höhe
des Aiusxo-
magaslaton azut:ín oly szellemi gyümölcs termett,
TELEs zu Stande brachten, auf welcher Hidie dann
mely bevált csirának egy
solclii'
ni;is,
magasabb
líorszak
Fnichte des Geistes gediehen, welche
kommen
számára.
geeignet waren den
Keim
fin-
voll-
ein lioheres
Zeitalter zu liefern.
E
virág: az inductió és deduetio
mazásában.
E
vir;ig
Newton. A kett
Epigonok.
maga
alkal-
fejlidesenek utain eddig esak
két határkc") ismeretes, és
a,
melynek neve Auistoteles
köziitti
hezagljan
mozognak az
Diese Früchte sind: die huluction und Deduction in ihrer
Anwendung. Auf dem Wege der Ent-
wickelung dieser Blüthen sind bis jetzt blos zwei Marksteine bekannt: Aristoteles und Newton.
Zwisclienraume bewegen sich die Epigonen.
Im
Az Aristoteles-í és aldciir
fogamzott
miiLíiislatról
származó csíra
a szabadság els feltételeit
,
ért,
Y>vY
ott
féjlüdésnck, a lud
uicl; s iiiiliilt
mikor a társadalom oly nyugvópontig
és a
EINLEITUNG.
6
BEVEZETÉS.
mely
bár kezdetleges, de fejleszthet
von der AiiisToTELEs'scllen Höhe stammende
Keim benahm und wo und wann die
Gesellschaft
kezddik az olyannyira
érdekes
kép,
melyen a mívelödes menetét, terjedését, hódító hatalmát
s
ezeknek
de az eröszakot
felteteleit,
mely a mivelödes menetét megakasztani
is,
törekedett,
nyomról nyomra követhetjük.
E képen mindenekeltt
Und
azon
tételt látjuk,
misze-
összegé-
hez képest fejldik.
hier entrollt sich das so hochinteressante
welchem wir den Gang,
die Verbreitung
und erobernde Gewalt der Cultur
luid die Bedin-
Eild, auf
gungen derselben
—
auch die rohe Gewalt, von
al)er
den Gang der Cultur zu hemmen.
Vor allem Andern sehen wir auf diesem Bilde den Satz, dass sieh die Menschheit im Verhältnisse zur
e
Spur zu Spur verfolgen können, welche bestrebt war
rint az emberiség a természeti viszonyok
Minthogy
wenn
ersten,
die
aueh primitiven, aber zur Entwäckelung geeigneten
megadta.
itt
einem solchen
zu
welcher
Rulu'punkte gelangte,
Bedingungen der Ereiheit
És
und dann,
entwickelte sich dort
viszonyok azon a területen, a me-
Summe der natürlichen Verhältnisse Nachdem
diese Verhältnisse dort,
entwickelte.
wo
der
Mensch
lyen ember létezhet, kiilnbcizk, e különbségekbl
liestehen kann, verschieden sind, so folgt aus diesen
önkényt
Verschiedenheiten von selbst die
az
kcivetkezik
eml)eriségnek
kisebl)
és
nagyobb, élesen vagy kevésbbé élesen meghatározott társadalmi egységekké való felbomlása,
me-
Auflösung
der
Menschheit in grössere und kleinere, mehr oder
minder scharf begrenzte
sociale Einheiten,
deren
lyeknek azután sajátlagos, a természeti viszonyok
Leben dann ein eigenthümliches, den Eigenthümlich-
sajátlagosságából folyó életük van.
keiten der natürlichen
Ezen társadalmi
egysegi'k,
a
nemzetek, úgy
viszonylanak az összes emlieriséghez, mint az egyén a nemzethez; végleteik a természeti viszdiiyokhoz képest roppant elterest'ket mutatnak, akkorfikat, a
mekkorákat
i'gy (nirópai
culturnemzet
s
az emljer-
faló ausztrálnéger között tényleg tapasztalhatunk.
E
természetes
szidíségszerü,
esoportositásbau
rejlenek azután gyökérszálai az észtehetség kifolyólag a szemléldési
nek
is,
módok azon
s
des
a melyeket a kül()nlKÍz nenizi-teknel tényleg
tapasztalunk. Ezekben gy()kerezik pelíblul az ango-
gesammten Menschheit
das Individuum zur Nation
;
ihre
geheure Abweichungen
,
solche,
dem europäischen
zwischen
wie wir dieselV)en
Culturvolke
azon számos árnyalat, a mely
között elfér és tényleg létezik
De
ez a különbség
melynek
batfisa a
e
ket véglet
is.
In dieser zwingenden, natürlichen Gruppirung wurzelt dann die Verschiedenheit der kräfte
Verstands-
und der aus diesen entspringenden Anschau-
ungsw'eise, wie wir dies bei verschiedenen Völkern z.
B. die so
ausgeprägte inductive Neigung der Engländer
Gegensatz der starken deductiven Neigung der
als
Deutschen; und hier entspringen die zahlreichen Alistufungen, wcdche zwischen diesen beiden Extre-
nagy tényezji^ a haladásnak,
miveldés
und dem
Australneger thatsäehlich beobachten.
stai'k
ered
wie
Extreme zeigen im
thatsäehlich vorfinden; hier wurzelt
németek ers deduetiv hajlamának: innen
so,
Verhältnisse zu den natürlichen Verhältnissen un-
loknak olyannyira ers induetiv hajlama, mint ellentéte a
entsprechen-
Diese gesellschaftlichen Einheiten, die Nationen, verhalten sieh zur
ebbl
különbségei-
Verhältnisse
ist.
elöhaladásáva.l,
mond-
men
und
faetiscli
bestehen.
Aus dieser Verschiedenheit entspringt auch die edle
hatni geonietrieus progressióban növekszik.
platzgreifen
Eigenschaft,
welche die geeigneten socialen
Einheiten der Menscddieit zur Lösung der höchsten
E
kül<')ubsegb(")l
kel
azon nemes tulajdonság,
Probleme
leitet:
deini
die
A'iebirtigkeit der
An-
mely az enilieriségnek arravaló egységeit a legma-
schauungsweise bringt die vielseitige Beleuchtung
gasabb problémák megoldása
der Dinge zu Standt', aus dieser Vielseitigkeit entfal-
a szemléldési
mód
felé
kalauzolja: mert
sokfélesége, a dolgok sokoldalú
megvilágítását szidisegkepeii létrehozza,
e
sokol-
tet sich
die Kritik, V(U-niittelst welcher wir
Wahrheit nulR'rn können.
uns der
BEVEZETÉS.
EINLEITUNG.
Das
dalíiságból bontakozik ki a birálat, a melylyel az
igazságot megközelíthetjük.
Ez a munkafelosztfis nagy elvének természetes alapja.
Az eredmény, mely
natürliche Grundlage des grossen
die
ist
Das Resultat welches
Prineipes der Arbeitstheilung.
muukafelosztás révén
e
durch diese Arbeitstheilung erreicht wurde,
ein
ist
Hauptfactor der Civilisation und als solcher Eigenthuni uuil Wiihltluiter der ganzen Menschheit.
eléretett es elérhet, fötenyezöje a civilisátié)uak, s
mint
ilyen, tulajdona, jóltévöje az
Az eredmény
:
emberiségnek.
a jelenscgekbíll kibontakozó, tör-
melynek
éle
mveldés fegyver,
nisse ausrottet, welche auf
szabadság
így a valódi
szóval
,
,
egyedül
az
ez
felosztva föltételei
s
vaunak a
nemzetek, családok,
—
sie ist die einzig
siegende Waffe, deren
ist.
Aber auch diese Siege entwickeln
sich.
der soeben hervorgehobenen intellectuelleu (irup-
fejldnek.
melyek az
emberiségnek az imént kiemelt értelmi csoportositásából erednek,
— nüt
Die Verschiedenheiten der Fassungskraft, welche
képesség különbségei,
felfogási
I'fade der Cultur,
Sieg besiegend, weil übei'zeugend, und eben deshalb
bleibend
melynek gyzelme valóban
is
dem
akadályokat,
kiírtja az
mert maradandó.
Gyzelmei magok
A
deren Schneide auf Schritt und Tritt die Hinder-
einem Worte, s
ösvényén felburjánzanak
gyzedelmes
dieses ist die einzige, gewaltigste, unfehl-
mithin der wahren Freiheit, emporschiessen,
nyomról nyomra
a melyek a
gyz,
a sötétséget eloszlatja,
l'enj'e
Und
barste Waffe, deren Glanz die Finsterniss zertbrilt,
ez az egyetlen, a leghatalmasabb, csalhatat-
lan fegyver, melynek
den Erscheinungen ent-
die
ist:
springende, nach ihren Gesetzen erkannte Wahrheit.
vényeiben fölismert valö igaz.
És
Das Resultat
egyénekre
hogy legyenek
kell is
szemléldés
st
mert
,
—
sokoldalúságának
pirung ents})ringen, und auf Nationen, Familien, ja sogar Individuen vertheilt sind
müssen, weil
theilt sein
der
Verschiedenheit
—
und auch
Bedingungen
sie
Betrachtung
für
—
sind
verdie
diese
Verschiedenln'iten erwecken auf Schritt und Tritt e
für die Action eine Eeaction.
különbségek lépten nyomon minden hatásnak ellenhatását keltik
A
föl.
Es kämpft das Gute gegen das Lose,
Wenn
rósz ellen a jó, a sötétség ellen a világosság
auch langsam, es siegt das Licht und das
Gute. Hier und dort zurückgedrängt, unterdrückt,
küzd.
Bár milyen lassan, de
gyiiz a jó, gyíiz a világosság.
betritt es wieder
welchem
zel,
elnyomva, újból síkra
Itt-ott visszaszorítva,
den Kampfplatz, und die
es in
geeignetem Boden
els gyökerszála, a melyet az alkalmas
mélyeszt, kiírthatatlanná
Mihelyt
lesz.
talajba
gyökér
e
beginnt
ösztöne, a példa hatalma által.
a mívelödés történelmén
:
ugy a mint
világosság diadalait fogjuk bltni
der durch
Wetteifer und die Gewalt des
Wir mögen einen noch
so flüchtigen Blick auf
s
so wie sie
:
den
végig sietünk
heutigen Zustand der Menschheit weiset, so wie
ez az emberi-
uns den intellectuelleu und darin den socialen Fort-
ség mai állapotát mutatja, a mint az értelmi
a társadalmi haladást szemünk elé
wird
Wurzel an Kraft gewinnt,
die Geschichte der Civilisaticm werfen is,
Wur-
Beispieles gesteigerte Fortschritt.
erre kap, kezddik a haladás, fokozva a verseny
Ha, bár milyen futó pillantással
erste
vei-tit'ft,
száll
unausrottliar. Sobald diese s
die Fin-
sterniss gegen das Lieht.
állítja
:
s
lienne
a jó és a
megtanuljuk, hogy
az emberiség, mint olyan, saját gyöngéi ellen, saját
schritt vor
Augen
führt, so
werden wir den Triumph
des Guten, des Lichtes erlilickeu; uml wir werden es lernen, dass die Menschheit, als solche,
eigenen
Schwächen, im Interesse
Vervollkommnung kämpft,
tökéletesedése érdekében küzd, haladva fejldik.
sie
gegen ihre
ihrer
eigenen
sich fortschreitend ent-
wickelt.
Küzdelme
kivezette ösállapotából
visszahatás korszakainak
kivezette
,
sötétségébl,
a
megszerze
neki azon eszközöket, melyek oly bámulatos, szinte csodás
munkát
végeznek:
a
hódító nyelvvé, a rovás írássá
dadogás
lett
;
és
ma
beszéddé, a köuyv-
Der Kampf führte
sie
aus
dem
Urzustände, er
führte sie aus der Fiusterniss des Zeitalters der Eeaction; er errang ihr die
Werkzeuge, welche eine so
staunenswerthe, beinahe wunderbare' Arbeit verrichten
;
das Lallen wurde zur Sprache, zur erobernden
;
!
sajtó,
:i.
j;öz
liiitaliiui
s
;i
EINLEITUNG.
8
BEVEZETÉS. iiapsugiirral verseuytfutó
Rede, die Kerbe zur Schrift
;
und heute stürmt
die
villaiiyszikra ostroiiK.ilja a k'gtávolalil) viilek titkos
Buchdruckerpresse, die Gewalt des Dampfes und der
zugait.
mit
dem Lichtstrahle
die
geheimsten Winkel der entlegenen Gegenden.
Ez tagadhatatlanul fejldés világosság
felé.
Nagy az
még
megfutott, de
és haladás a jó, a
a melyet az emberiség
út,
jövbe
nagyobi) az, mely a
Da ist unleugbar Entwickelung und zum Guten, zum Licht. Der Weg, den
vezet.
ist gross,
A s
wettlaufonde elektrische Funke
die
Fortsclu-itt
Menschheit bisher durchmass
aber noch grösser
ist
derjenige, welcher in
die Zukunft fiün't.
nagy,
mondhatnám elsdlegrs,
csoportosításon
a belle folyó munkafelosztáson kívül, a
szólottam, egy másik
is
bontakozik
ki
;
melyrl
az,
moly a
Ausser der grossen, ich möchte sagen primären
Gruppirung und der daraus folgenden Arbeitsthei-
von welcher ich gesprochen habe, entsteht
lung,
tünetek tömérdekségébeu mégis követhet rokon-
auch eine andere, diejenige, welche in
ságban gyökerezik.
der Masse von Erscheinungen
der, inmitten
verfolgbaren
Ver-
wandtschaft wurzelt.
E
rokonság alkotta
meg szükségképen azokat
a
Diese Verwandtschaft erzeugte nothwendigerweise
szakokat, azon köröket, a melyekbe tudásunk, az azt
diejenigen Fächer
fejleszt vizsgálódás foloszlik.
und
a nappalt, az évszakok váltako-
éjjelt,
zását, a villámot, halljuk a dörgést
rétegeit, a növényvilágot,
látjuk a földkéreg
;
benne a rokon jelleg
ével,
fákat,
itt
nem
bokrokat,
ott
ével, szárazon,
tenyész növényeket;
látjuk az állatvilágot,
sehen
Schichten der Erdrinde,
die
Pflanzen,
elei,
benne
halat, a rovarseregeket
követjük e lényeket a szárazon, a vízen, föld üregeiben,
nve
oda
a sziklához
s
életmód,
a
tartózkodás
szervezettel járnak,
Welt der
Bäume, dort Sträucher, dahier Gräser,
perennirende und nicht dauernde, auf
dem Wasser, im Wasser mende Pflanzen wir sehen nen,
dem
Trocke-
lebende und fortkomdas Thierreich, darin
Säuger, Vögel, Amphilüen, Fische, Insectenheere,
vízben, a
und folgen diesen Wesen auf dem Trockenen, dem
viszont teljes
Wasser, im Wasser, in den Höhlungen der Erde, an
szabadságban fenn a levegíiben; tapasztaljuk, hogy az
die
darinnen Gruppen verwandten Charak-
hier
;
emlsöket, madarat, hüllt,
zerfällt.
cso-
emitt füveket,
vízen és vízben
Forschimg
den Tag, den Wechsel der
Jahreszeiten, den Blitz, wir hören den Donner; wir
ters:
portokat:
die Nacht,
Wissen
in welche unser
die dassellie entwickelnde
Wir sehen Látjuk az
und Kreise,
különbségei bizonyos
mely szervezet az alakcsopor-
den Felsen gekettet und wieder vollkommen den Lüften
;
wir erfahren
es,
dass die Verschieden-
heit der Lebensweise, des Aufenthaltes mit einer
gewissen Organisation verknüpft
tokra reáruházza a rokonság jellegét.
frei in
und dass
ist,
diese
Organisation die Formengruppen mit den CharakItt
azt
látjuk',
hogy a növényt a
amott, hogy az állatot a növénytl
növénytl,
;illatot állattól,
évszakoktól,
a
ftdd kérgétl,
— ismét növényt
teren der Verwandtschaft bekleidet.
Hier bemerken wir, dass wir die Pflanze nicht
legtünetektl elválasztanunk
nem
lehet.
— dort das Thier — hinwiederum die Pflanze
von der Erdrinde,
nicht von der
Pflanze,
nicht von der
valamennyit a fíddtl, az
Pflanze, das Thier
vom
Thiere, alle zusannnen von
der Erde, von den Jahreszeiten, den meteorologischen
Erscheinungen zu trennen vermögen.
Minél mélyebbre hatolunk, annál iukabl) nyi-
Je tiefer wir eindringen, desto
mehr
tritt
die
latkozik a továI)]ii munkaft'losztás szüksége. Mert
Nothwendigkeit einer weiteren Arbeitstheihmg zu
megkülönböztetjük ugyan az iUhitot
Tage.
életmódja, után,
alakja,
után,
— ez sok es kevés
wenig
Az
él(!ttani jelenségek,
ftjlödés, kenyszerüleg
a szövetek alaki része, a
reiivezetnek
Denn
wir unterscheiden wohl das Thier nach
seiner Gestalt
más meg más
und Lebenweise. Das
ist
viel
und
!
Die physiologischen Erscheinungen, die Gestal-
tung der Gewelic, die Entwickelung,
fuhren
uns
!
EIXI.KITrXG.
BE\T?zr:Tí:f!.
A
tünc'tlúinik szánilKivetcl<'n'. vet,
szerkezetéi )t'n kell,
(le
LiMiaii hitliatiuikszm--
lássuk az cmeltyíit
lio,iiy
is; és ezzel kitárni
elttünk a természettan, az
nitan napv köre
és lia elemi alkatrészeire bontjuk
szét,
;
erö-
helejntunk a Tesyi folyamatok védtelen körélte
szorosan hozzá,
s luimlt'z
fo.i;'
tartozni az
Den Fuss mögen
kreise.
aber in seiner Zusammensetzung müssen wir auch
den Hebel erblicken, und damit eröffnet sich vor uns Kreis der Physik und ^lechanik
der grosse
we]m wir denselben tlieile
zerlegen, so gerathen wir in den endlosen Kreis
der chemischen Processe.
csak vázlatát képezik a vár/latnak,
azonban annyit kivehetünk,
melyliiil
körök szervesen összefüggnek, a
ho,t,'y
az
milu'il azutiín
is
következik, hogy azon disciplinák a melyekre az
emberi tudás szükségképen föloszlik
,
kölcsönösen
kell hogy fejldjenek, mert kölcsönösen szabályoz-
Und
alles dieses
wirdnoth-
wendigorweise zur Kenntniss des Thii'res gehören!
Das Gesagte
tiniet-
a.
in:d
:
elementaren Bestand-
in seine
retéliez
A mondottak
wir als Organ ansehen,
;
isme-
;illat
zwingend zur Einbeziehung anderer Erscheinungs-
liildet
nur die Skizze der Skizze,
aber so viel können wir daraus entnehmen, dass die Erscheinungskreise organisch
woraus dann auch
folgt,
zusammenhangen,
dass sieh diejenigen Dis-
ciplinen, in welche das menschliche
Wissen nothwen-
digerweise zerfallt, gegenseitig entwickeln müssen,
zák egymást: és hogy e kölcsönösségbl foly az öszweil sie einander gegenseitig regeln szes tudás.'
Az
is
következik, hogy mihelyt c kölcsö-
Gegenseitigkeit
dieser
nösséget elejtjük, egyoldaluvíi válik mükoclcsinik okvetetlenül tévednünk
springt.
kell.
Szükségesnek tartottam
e
Auch das
folgt,
und dass aus
dass
sobald
wir
ent-
diese
Gegenseitigkeit missacliten, unsere Thätigkeit ein-
gondolatokat elrebo-
mert azok, a mikre mindjárt
csátani,
s
;
Gesammtwissen
das
seitig
wird und wir unvermeidlich irren müssen.
Ich halle es für nöthig erachtet, diese Gedanken
áttérek, e gon-
voranzustellen, denn dasjenige, worauf ich sogleich
dolatokban vissza fognak tükrözidni.
übergehe, wird sich in diesen Gedanken abspiegeln.
Elbb
általános vonásokl)an fogok az állatrend-
Ich werde vorerst in allgemeinen Zügen von der
szer fejldésérl, e fejldés föltételeirl szólni, utól)b
Entwickehmg des Thiersystemes und seinen Bedingungen sprechen, später werde ich auf das System
könyvem voltaképeni tárgyának rendsze-
áttérek
des Gegenstandes dieses Buches übergehen.
rére.
Angesichts der Erscheinungen des Thierreiches
Az
állatvilág
tüneményeivel szemben az emberi
értelem els és igen tci-mészetes föladata az volt,
hogy az alakokat megkülönluiztesse, az böztetésekb(")l
e
megkülön-
önkényt kiliontakozó rokonsfigok
rint csoportosítsa,
s
igy alkossa
meg
sze-
war
es für die
menschliche Vernunft die erste Auf-
gabe, dass sie die
Formen unterscheide, nach den aus
diesen Unterscheidungen resultirenden Verwandtschaften grupplre, und so zu Ik'griffen gelange.
Mit Berücksichtigung dessen, dass sich namhch
fogalmait.
die verschiedenen Disciplinen, welche auf die Erschei-
Tekintettel arra, hogy azon rök,
különböz szakkö-
nungen der Thierwelt überhaupt angewendet werden
melyek az állatvilágra egyáltalában alkalmaz-
können, gegenseitig entwickeln, geschahen die ersten
els megkü-
Unterscheidungen natürlicherweise, nur auf Grund
hatók, csak kölcsönösen fejldnek, az
küls jegyek
lönböztetések természetesen csak
alap-
äusserer Merkmale, denen sich höchstens noch die
ján történtek, melyekhez legfeljeld) az életmód szem-
auffallenderen Eigenthümlichkeiten der Lebensweise
betnbb
anschlössen.
sajátságai csatlakoztak.
meg
így
lettek különböztetve
jdd.
a
Es wurden
madarak
ren, unter
az emlsíikti'il. a madarak
kiizíitt
azok, a melyek
vízen elni'k; de a madárfogalomnak szaljatos meg-
határozása
lehetetlenné
tapasztalás
sokoldalú
es
v:ílt
,
mert
terjedelmes
hiányzott alajija,
a és
hiányzott, természetesen, azon disciplinák alkalma-
zása
is,
a melyek az ismeret mélyítésére valók.
HKKMAN
riTTÓ
MAOYARORSZÁi: PÚK-FATNÁJA.
II.
z.
B. die Vögel von den Siiugethie-
den Vögeln jene, welche auf dem "Wasser
leben, unterschieden; aber eine präcise Definition
des Begriffes «Vogel» wurde nicht möglich, denn
Grundlage, die vielseitige Erfahrung,
es fehlte die
und
es fehlte natürlich
jenigen Disciplinen,
auch die Anwendung der-
welche
zur
Kenntniss berufen sind. OTTi)
HEKJIAN
:
rSOAUS^
^;l•I^SF,N•FAÜ^'A.
II.
Vertiefung
der
10
BEVEZETÉS.
De
Vor Allem
legfökéi)en hiányzott a szabatos eljárásnak
alapföltétele, oh/ módszer, melj" a szerzett ismeretet
úgy csoportosítsa
és
ismét föltalálható
s
mely
EINLEITUNG.
megrizze, liogy az mindenkor tehát
b(")vithet(")
legyen, szóval,
biztos snbjeotumokat nyújtson a
jöv
praedi-
fehlte aber die
Vorgehens, die Metliode,
regelrechten
gesichert werden konnte, dass diese Kenntniss zu
jeder Zeit wieder gefundim
und
a Linné eltti korszakl)ól reánk maradt for-
also auch vermehrt
mit einem Worte, welche Methode
;
den Prädicateu der Zukunft
Ha
vermittelst
welcher die erworbene Kenntniss so geordnet und
werden konnte
eátumainak.
Grundbedingung eines
stets sichere Subjecte
zu reichen vermochte.
Wenn
wir auf jene Quellen einen Blick werfen,
rásokra iiillantnnk, mindig és mindenütt egy sziLírd
welche aus der Periode vor Linné auf uns überka-
módszer hiányát fogjuk tapasztalni, mindenütt tapogatódzásra tabilnnk.
men, so werden wir immer und überall den Mangel
Methode bemerken, wir werden überall
einer festen
auf unsicheres Umhertappen stossen.
Akkor az ismeret úgyszólván az egyénhez kötve
utód
—
vele fejldött
,
ujl)ól
de sírba
ez,
Egy valóságos
sie
entwickelte sich mit
ihm
konnte von vorne beginnen. Unter solchen Umstän-
sisyphusi erlködés volt
den konnte von Arbeitstheilung, von einer Entwik-
belátást, így Aris-
melyeljb
szerezhettek
Individuum geknüpft,
nem
melylyel csak egyesek bírták megközelíteni a hegy
csúcsát,
Die Kenntniss war dazumal sozusagen an das
und ging mit ihm zu Grabe, und der Kachkomme
munkafelosztásról, az ismeretek fejlesztésérl lehetett szó.
az
s
körülmények között
Ilyen
kezdhette.
szállott,
is
volt
kelung der Kenntniss keine Rede
dem
toteles.
sein.
Es war
dies
Sisyphusarbeit, vermittelst welcher sich nur Einzelne Gipfel des Berges nähern, tiefere Einsicht zu
erwerben viu-mochteii, so Aristoteles.
Már pedig
Uml
az állatvilág roppant köre okvetetle-
nül azt követelte, hogy a felismerésével járó
munka
hanem nemzedékek st korszakok
ne csak egyének,
es ist
doch
so,
dass der ungeheure Kreis
der Thierwelt es zur unbedingten Nothwendigkeit
machte, dass die Arbeit seiner Erforschung nicht
nur unter Individuen, sondern Generationen, ja között
felosztassék
is
a felosztás sikerességének
;
Perioden vertheilt werde alapföltétele pedig az,
//(»///
,/
;
und
die
Grundbedingung
Lnrctlcrz") rrit/hi, »cHírc-
des Erfolges dieser Arbeitstheilung war: dass das Ldvszdl,'
viKjji
ott rchcíiSi'
)iiiiiil.(it
mi'íjszohiuh
IrtimtírcJ
i'h'iilr
íi
,
h
fj,
(I
innen bizton
hol
naehfolgende Individuum, die naclifolgende Generation
Uihitat-
IldSSII is.
oder Periode, die Arbeit dort anfztniehmen vcrmö(]C,
wo
und dass
hat.
A tvé
borostyán méltán megilleti
azt, a ki ezt lehe-
tette.
drm Veniehen
diese mit
sie
des
Vorjalirs
dann ron diesem l'nnhte ans
sielier
Jortt/esetzt n-erden könne.
Der Lorbeer gebührt gewiss Dem, der dieses möglich machte.
E Linné
módszer
Em-ópa
liölcs("ije
',
szerzje svéd,
volt.
Die Wiege dieser Methode Schöjifer
war Europa,
kor
s
a
ref(irui:ltió
kikerülve,
viluiralbol
felszabadult, tisztult.
A
földíratilag
mely területének határát nem kívülrl
jöv
seine Sturm-
szelleme
Mittelalti'rs
fekvés,
tette kétségessé,
a
háborgatásoktól védte, míg az éghaj-
egészbenvéve zordon volta
lat
A közép-
elnyös
s
az ellene való küz-
dés szüksége reávezette a tmictel; bi'hat(}libszámlia-
'
Ijásil liix'Ki.K
Kiirópa
K'li.t
I.
•!(
'2.'i.
fi'jczc't
11'/
íikokrii \u-/.Vf. iiiclycl
zeitlich
und Drang-Periode. Den Stürmen des
und der üeformation entstiegen, wurde
sein Geist befreit
und
gereinigt. Seine vortheilhafte
geographische Lage, welche seine Grenzen keinem Zweifel unterwarf, beschützte das
Land vor äusserer
Beunruhigung, wogegen das im Ganzen rauhe Clima, die Nothwendigkeit,
eine eingehendere
t'sik
ihr
war ein Schwede, Linné.
Schweden durchlief verhältnissmässig Svéczia aránylag jókor kiforrta magát.
''
gegen dasselbe anzukämpfen,
Beachtung der Erscheinungen
zur E(dge hatte. Dabei gestattete das in Folge des '
i;iicksi(litlii-h
dir rrsiiclu'ii sk'hr:
Hn klk
I,
Cnji. II.
vételére.
mellett
V]
timetekiiek a zcirdmi
a.
Én
tést eugeilett.
Hiunuels
rauhereii
cLjJiajlat-
der
.Mass
Ijeseheidenere
viel
es littekiu-
Erscheinungen, einen besseren Ein- und l'eberblick.
ezeket tekintem azDU Dkoknak, a
Hierin glaube ich die Ursachen zu erblicken, welche
ar:iiiyai
s/,ereiiyel)l)
1)1)1 t'olyi'i
EINLEITUNG.
11
BEVEZETÉS.
JdMi
l)e-
auf die Entwickelung des Linné 'sehen Geistes ein-
melyc'k a Linnk-í szellem kifejtésére hatottak.
wirkten.
Most lassúk a Linnk-í szellem ereílmniyciiek lehet
Nun
!
wolkai
compactesten Auszuge betrachten.
legt(imorelil) kivonatát.
volt,
teremtés
nézve
eszméjére
azaz: egy fohilhtott
Ennek
keztetett.
LiNNÉ-i mondat:
deductiv
tisztiin
a tényekre kiivet-
elvlx'il
leghatározottahh
kifejezíije
Species tot sunt diversíie
o
t'Z
a
quot
,
Geist rein deductiv, gesteUteii
d.
auf
l'riiicip
i.
er schloss aus
nanteste Ausdruck dieses
einem
auf-
Thatsachen. Der prág-
ilie
ist
der LiNNÉ'sche Satz
«Species sunt tot diversae, ijuot diversas foriuas initio creavit iniinitum eiis.
diversas formás ah initio ereavit inlinitum ens.»
war dieser
der Hch[)fungsi(lee
lliicksichtlich
A
das llesultat dieses Geistes im
\vir
:
;ib
»
Dieser Satz hat bis zu länem gewissen (irade
hizonyos fokig hátrfiltatta a tiszta induetió
líz
mely minden dogm;it
ei'élyes alkalm;izris:ít,
mert csak igy következtethet
tényekrl az elvekre. De az
magát szorosan
maga
nélkül a
tetov;iz;is
igaz,
hogy a gyakor-
rendszere alkotásáhan Linné,
latiján,
totta
is
maga sem
nagy
szelleme, jelesen a vallás akkori
különhen
dogma
e
tar-
fliillitásfit
érthetvé
A
kor
tekintélye, teszi.
rult,
mert
végrehajtása epén az inductióra szo-
hogy az
arri)l volt szó,
állatviliíg alakjai
bizonyos jegyek alapján, melyeket csak az inductiv bizonyos rendbe állíttassanak.
eljárás süthetett ki,
e
hogy az illet fiUatalak
fel,
mindenkor ismét felismerhet
Systemes nicht allzu streng an
denn
wahr, dass
Bedeutung
die
die-
er selbst hat die Varietáten
anerkannt. Der Geist der Zeit, besonders das dama-
Ansehen der Keligion, machen übrigens
lige
Dogma
Aufstellung dieses
die
begreiflich.
Ausführung der Arbeit war eben auf
die
Induction gewiesen, denn es war Aufgabe, dass die
Eormen
der Thierwelt auf (irundhige gewisser Zei-
chen, welche nur das inductive Verfahren festzu-
Ordnung gebracht
stellen vermochte, in eine gewisse sollen.
Xur durch
diese Zeichen
Bezeichnungen der
wurde
es miiglich, die
Tliiere so auszustatten, dass die
immer wiedererkennbar
betreffenden Thierforiueii
lett.
ist
wahrend der Schöpfung seines
sell)st
ses Satzes hielt,
jegyek tettek lehetvé, hogy az ismerte-
tések ugy szereltettek
weil sie nur so,
zu schliessen verma.g. Alier auch das
werden Csak
Dogma ausschliesst,
ohne zu schwanken, von Thatsachen auf Principien
Die
A nnnika
der Induction gehemmt,
Anwendung
welche ein jedes
sich Linné
mondás értelméhez, mert
e
elismerte a válfajokat (varietates).
is
kiz;tr,
die energische
wurden.
A lemz
felszerelt ismertetés fdlandí') es lehet(")leg jid-
elnevezéshez köttetett
mely fejleszthet
viselte,
s
egy fogalom kipet
Die ausgerüstete Beschreil)ung wurde dann an eine
möglichst
cliarakterisirende
knüpft unil reprásentirte einen
volt.
Benennung
Begriff',
welcher
gefort-
entwickelt werden konnte.
Egy
jegy, az,
osztó elvül
mely legfb])nek mutatkozott,
a
íillittatott
melynek a többi jegyek
fel,
Ein Zeichen, welches erwies,
wurde
als
diesem wurden
alárendeltettek.
alle
übrigen Zeichen unterordnet.
Auf diese Weise ergab Ily
módon tnt
föl
szervezeti egység: a
számú,
de
egyéneknek
legelébb
faj
határozottan
is
(species),
a (látszólagos)
mely knrLitlan
egybehangzó
foglalatja, pld.
szervezet
valamennyi házi kutya
szervezete megegyezésénél fogva egy fajt alkot; de
már a
farkas
nem
tartozik e fajhoz, mert luitáro-
bare) organische
sich als ein wichtigstes
Theilungsprincip aufgestellt und
sich zuvörderst die (schein-
Einheit
:
die
Art
(species),
als
Inbegriff der unljeschránkten ^lenge organisch ent-
schieden z.
übereinstimmend
B. die Gesammtlieit der
Grund
gleicher
gebauter Individuen
Haushunde
Organisation eine
Wolf gehört nicht mehr zu dieser
Art,
;
bilden auf
aber der
Art, weil er 2'
durch
:
zottan kivehet jegyekben
A
eltér a liázi
állanak,
dem Haus-
entschieden erkennbare Kennzeichen von
hunde abweicht. Der Ueberblick der Arten ergab
másnem
dann, dass durch gewisse gemeinschaftliche Kenn-
a melyhez a fajok oly viszonyban
zeichen gewisse Arten Verwandtschaft zeigen, und
jegyek a fajokat rokonokká teszik ,
kutyától.
bogy bizonyos
fajok áttekintése azután kitüntette,
egység alakul
EINLEITUNG.
12
BEVEZETÉS.
mint az egyének a
s
így egy
azaz
fajhoz,
jegyek alajiján rokon, korlátlan számú
:
bizonyos
egy nemet
faj
so entstand eine anders geartete Einheit, zu welcher sich die Arten so verhielten, wie die Individuen zur Ai-t, d.
die auf
i.
Grund gewisser Kennzeichen
ver-
(genus) alkot.
wandten Arten bilden
A
megkülönböztetés
c
módja azután megteremte
in unbeschränkter Zahl ein
Genus. Diese Art der Unterscheidung schuf dann die
az annyira fontos ketts elnevezést, mely a rokonság szerint a fajok
különbségek
csoportját
szerint
a
s
az egymásközötti
fajokat
jelöli
pélibiul
,
so wichtige binaere Nomenclatuv, welche die Arten-
nach
gruppen
Verwandtschaft,
ihrer
bizonyos jegyek alapján a házi eb, a farkas, a róka
bezeichnet;
rokonok, tehát egy nemet alkotnak, az ezt feltün-
Haushund, Wolf und Fuchs verwandt,
tet név Canis de egymás között különböznek,
eine Gattung (genus) der
;
tehát
Arten
die
nach ihren Unterschieden (zugleich Eigenschaften)
fajokra oszolnak, s lesznek: C«hís familiáris. Centis
aber
lupus, C'ai'is vulpes fajok.
also in
sie
z.
B. auf Grund gewisser Zeichen sind
Name
bilden also
sie
dafür
ist:
Canis;
sind imtereinander verschieden, zerfallen
Arten
und werden
also C
Canis lupus, Caiiis vulpes benannt.
Könnyen
beláthatni,
hogy
e
nyomon
Es
következe-
ist leicht
begreiflich, dass die
consequente
tesen haladva, a nemeket családokba (familiae), eze-
Verfolgung dieser Spur es gestattete, die Gattun-
ket rendekbe
gen
ezeket ismét osztályokba
(ordines),
vagy seregekbe
Das war
mert megszerzé azon
föfeltételt, a
külön súlyt fektettem,
t.
osztását.
Az
xúóAfnljiiiitJinthi
lehetett vonni a
volt,
melyre fennebb
a uunik:ínak sikeres
i.
a.
Tragweite, denn sie errang jene Grundbedingung,
welche ich vorhin besonder^ betont habe,
Theilung der Arbeit.
erfolgreiche föl-
munkát. Mindent
eine Errungenschaft von ungeheurer
s
fleg
arraval(')k,
hogy
ismeretünket ne csak szélesbítsék, hani'ui
külön súlyt fektetek fogva kaptak
liíztos
— mélyítsék
is,
subjectumokat.
e
nem
— és erre
megkezdte
stb.
De
is,
folytatja, a
Der Nachfolger
A
bonuzoló
melyen elde
welche auf die
Thierkunde
überhaupt anwendbar und vor allem dazu berufen sind, dass sie unser
Wissen nicht nur ausbreiten,
sondern — und dieses betone ich besonders — sondern aucli vertiefen, erlangten nun sichere Subjecte.
esak innentl
biztosan továbl) vihette elre munkáját, mert tudta,
hogy ugyanazon tárgyon
die
konnte der Betrachtung unterzogen werden.
a melyek az állattanra egyáltalá-
ban alkalmazhatók,
i.
l)e
szemléldés körebe.
discipliuíik,
d.
vermochte die Arbeit des YovhúiYs/ortzuset-en. Alles
Die Disciplinen,
A
die letzte-
ren in Classen zu gruppiren.
(classes) lehetett c-soportositani.
Ez egy roppantul messzeható vívmány
Ordnungen und
in Familien, diese in
Der Anatom vermochte
die Arl)eit seines Vor-
gängers sicher fortzuführen weil er wusste, dass er sie
an demselben Gegenstand
fortsetzte,
sie
der Vorgänger begann u.
s. f.
Es
ist
an welchem
aber auch wahr, dass Linné's Schöpfung
keine Reaction hervorrief, sondern, dass sie weiter
tiót,
tett,
igaz
hanem
hogy Linné alkotása nem
ki lett fejtve.
csak a föntebb
A
idézett
vita,
szült reac-
mely hozzáférhe-
mondás
ellen
fordul-
entwickelt
wurde.
Der Widerstand, welcher
ihr zu nähern vermochte, konnte sich nur gegen den
üben
hatott.
citirten Aussjiruch
Es
wenden.
ist leicht begreiflich,
Schöpfung eine dauernde, Igenis érthet, hogy ily hatalmas alkotás tartós,
sich
dass eine so gewaltige
tiefe
Wirkung auf jenes
Volk ausübte, in dessen Schosse
sie
entstand
;
und
mély benyomást gyakorolt fleg azon nemzet tudo-
es
mányos
Thierkunde auch heute noch eine entschieden con-
viklgára,
a melynek korelten létrejött; es
ist
wahr,
dass
die
schwedischen Jiniger der
boLíy az állattan Kveil inivfl(ii
i,L;az,
liatárd-
is
iiui
zottan constTvativ irányt kTivetnck, nly rrtrlrinlicn,
hogy a speculatióval igeu óvatosan chu'k csak a tapasztalati
s
tisztán
utón megliizonyított tényeket
vonják eonibiniítióik körei le.
Iroilalmnk szerfelett
es gyakorlati erteket innen szár-
nagy józanságát
EINLEITUNG.
13
BEVEZETÉS.
Riebtung verfolgen,
servative sie
dem
in
Sinnr, dass
von der Speeulatiou äusserst behutsam Gebrauch
machen, und
in das Bereich ihrer
ausschliesslich nur die auf
Combinationen
dem Wege
der Erfah-
rung erhärteten Thatsachen einbeziehen.
aus-
])ie
nehmende Nüchternheit und den practischen Werth ihrer
Literatur
glaube
dalier
ich
zu
ableiten
maztatom. können. e
r)e
nagy alkotás
kifele is hatott.
Aussen. Sie gab das
hogy a megíigyelesek folyton
niiKliit,
iij
alakok beso-
rozásával tiigitsák a Linné által meg;illa.pit(itt kere-
így keletkezett a leiró természetrajzi irodalom,
tet,
mely
ma már
osztva
lett
fol
íjriási
s
Aber diese grosse BclK'ipfung wirkte auch nach
Megadta a
adathalmazokat
('iriz.
A munka
keletkezhetett a speeialismus,
a
welchem
]Mittel
bestimmten Grenzen zu erweitern. So entstand
die
naturhistorisch descriptive Literatur, welche heute
schon riesige Stösse von Daten aufbewahrt. Die Arbeit wurde getheilt
vagy nemeket választhatott beható tanulmánya
entstehen, der ja
gyául.
durch fortwährende
Einreihung neu erforschter Formen, die durch Linné
mely egyes seregeket, rendeket, st egyes csaLídokat tár-
an die Hand, vermittelst
möglich wurde,
es
und der Speeialismus konnte
dann einzelne Classen, Ordnungen,
Familien oder Gattungen
einer
eingehenden
Betrachtung zu unterwerfen vermochte.
Ez
volt a
külterjes (extensiv)
mely
in'iu)-,
haladtával bizonyos okoknál fogva, melyekre
meg
visszatérek, tulságokba csapott át s igen sekélylyé tette a
Dieses war die extensive Richtung, welche im
idíi-
Laufe der welche ich
Zeit, in
Folge gewisser Ursachen, auf
noch zuniekkommen werde,
zum
bis
Uebermasse ging, und zur Yerllachuug der Wissen-
tudományt.
schaft führte.
Az Linné
intensiv idézett,
—
Ijelterjes
—
kulouíisen
irány,
dogmatieus alaptétele
Tiltal
Die intensive Richtung, durch Linnk's citirteii fundamentalen Spruch besonders herausgefordert,
kiliíva,
entfaltete sich in der l'hilosoiihie,
a böleseletben nj'ilvánult,
s
a mellett, mint
mar ich dieses
fóntebli említettem
is,
az állattani diseiplinák hat-
niivelesel)en a cultiirnemzetek
közül mindazok, a melyek kell ertrlmi magaslaton állottak, reszt vehettek. így érvényre
ukkI sajátossfiga
enielki_'d-
is,
nudy a
nemzeti jellegl)en gyökerezik; st, a tiírsadalmi pot
is
visszatükrözdik a nagy
alle
munka
álla-
meneteljen.
a szellemes franeziát, a követ-
kezetesen indueáló angolt, a német iiarticularismust
mig
a fontoló sved, úgyszólván egy
könyvel módjára, merlegeket
gondíJS
keszit.
Art vermochte auch jene Eigenthümlichkeit der Anschauungsweise zur Geltung zu gelangen, welche
im
Natioiialcharakti'r wurzelt: ja sogar der
der Gesellschaft wiederspiegelt sich in
.s;it:
ma
hogy az
iiudbizheti
sem, mert ez eddig állatvilág
nyerhessünk.
is
az egyetlen
mod
arra,
formáin egyáltabiban áttekintést
dem
Fort-
hier finden wir den geistvollen Franzosen,
den conseipient inducirenden Engländer, den deutschen Particubirismus und Idealismus, wogegen
-
ich
möchte sagen wie
ein umsichtiger Buchhalter — die Bilanz
Aber
Linné alkotá-
Zustand
gange der grossen Arbeit.
sie Alle
entludireii,
De mindannyia nem
hatten. Auf diese
Höhe erklommen
der überlegende Schwede es idealismust,
ein-
jene Culturvöll;er, welche die geeignete
intellectuelle
Auch Itt is feltaláljuk
schon oben angedeutet habe, in der
In der Entwickelung aller Richtungen participirteii
hetett a szemlélödesi
dabei, wie
dringliehen Cultur der zoologischen Disoiplinen.
hatós luüveleseben nyert kifejezést.
Valamennyi irány
und
aucli
zieht.
können Linné's Schöpfung nicht
auch heute
gegenwärtig
nicdit;
noch
vermittelst welcher wir
die
denn
einzige
ulier die
dii'se
liictet
Möglichkeit,
Formen
der Thier-
wclt überhaupt einen üeberblick zu erlangen ver-
mögen.
!
14
BEVEZETÉS.
A
malt
c téren
czikázni kezdenek a szabad szellem villámai: a
bölcselet hatalmas,
Unter dem unwiderstehlichen Druck der zu Ende
végl)ement társadalmi nagy
százíiil vei;eii
útalakulfis cUeniUlhatatlan iiyoiuása alatt, is
EINLEITUNG.
merész támadásokat
Jahrhunderts vorgefallenen grossen
vorigen
des
socialen
Umwandlung beginnen auch auf diesem
Felde die Blitze des freien Geistes zu zucken
intéz.
Philosophie
A s
franczia
Lamarck az alakok fejldését
hirdeti,
vollbringt
:
die
kühnen
gewaltigen,
ihre
Angriffe.
így a vallásban érvényes, Linné által a tudomány-
Der Franzose Lamarck verkündet
die
Entwik-
mérvadónak elfogadott teremtési eszmének
kelung der Arten und befehdet damit die in der
ellenkezjét vitatja; bajtársul bírja földijét Geof-
Eeligion giltige und durch Linné auch für die Wis-
ban
is
FKOY SAiNT-HiLAiRE-t
s útaiii
németek
találkozik a
senschaft
legkivótelesebb szellemevei: GoKXHE-vel
massgebend
als
pfungsidee
;
angenommene
Scliö-
seinem Landsmanne Geoffroy Saint-
in
HiLAiRE findet er seinen Kampfgenossen und auf Erre franczia részrl következik a reactió, mely
seinen
Wegen
a társadalmival egybevág.
:
den exceptionellsten Geist
er
trifft
der Deutschen
Goethe
!
Die Keaction auf dieses Beginnen erfolgt von
CuviER lép
föl.
A
pontra
kiinduló
legfelslil)
nézve LiNNÉ-vel és a vallással egy alapon
segítségül hivja a )>oncztant, az slénytant, megalairítja
az összehasonlító állattant
jegy helyett az állat
s
;
minthogy egy
complexusát veszi osztó elv
gyanánt, a valóban egészen mesterséges LiNNÉ-féle
bizonyos
rendszert,
Ez egy nagy
fokig
lépés volt,
s
dulópontja a kor akkori
Lamarck
fejleszti.
minthogy legfelsbb szellemével
kiin-
egybevágott,
Geoffroy Saint - HiLAiRE-rel szemben
és
gyztesnek
természetessé
is
maradt; hogy nem véglegesen gyztes,
ez a dolog természetébl önkényt következik.
Itt
is
Frankreich aus, und trifft mit der socialen zusammen.
állva,
CuviER
chende Zoologie
aufstellt, entwickelt er
Szellemének
CuviER erre az irányra nézve
war ein grosser
ses
is
de, a
;
mit Linné és
üdvöset nyújtottak, sajá-
tosságánál és ennélfogva szemléldése külön termé-
lett,
másnem
eredményhez
hogy Lamarck eszmeit
is
jutott s
továl)b fejtse.
által történt.
azon eszmék szempontjából I
V(!S(1
1870. iCö.
iisszu
liiji.
Fortschritt
,
und nachdem
Sieg.
Dass dieser Sieg kein endgiltiger war, das wohl von selbst aus der Natur der Sache.
Auch
können wir das nämliche wahrneh-
hier in
Schweden. Den grössten Eindruck übte
CuviF.R auf seine Nation,
Haeckei,
«Natiirlic^liü
und dieser Eindruck wirkt
^
England nahm an diesem wenig Antheil.
Zug
Der ausgeprägt starke practische
seines Geistes erhielt
der Induction
;
in der üefl'entlichkeit
England auf dem Wege
aber was Linné und Cuvier in die-
Eichtung hin Erspriessliches boten, das wurde
ser
eingehend angewendet und benützt. Bei der Eigenheit seiner Eichtung, zufolge der verschieden gear-
Anschauungsweise, gelangte England auch
zu einem anders gearteten Eesultate, luid ward
Hogyha ÜARWiN-nak korszakot sét
Linné 's künstliches System
damaligen Zeit übereinstimmte, behielt er Lamarck
teten
Ez Darwin
als Theilungsprincip
Ausgangspunkt mit dem Geiste der
sein höchster
ersen gyakorlatias
behatóan alkalmazta, felhasználta. L-ánya
hivatva
einem Kennzei-
er statt
zu einem bis zu gewissem Grade natiirlichen. Die-
men, wie
vonása az induetiv utón tartotta
szeténél fogva,
und da
;
chen den Complex des Thieres
auch heute noch.
ezt
Anatomie,
^
Anglia ezekben föltiniöen kevés részt vett a nyil-
vánosság terén.
Pieligion auf
er die
die Palaeontologie zu Hilfe, begründet die verglei-
CuviER-nek legnagyobb hatása saját nemzetere esett is tart.
ruft
höchsten
des
und Geoffroy Saint-Hilaire gegeniiber auch den
ugyanazt tapasztaljuk, mit Hvecziálian.
még ma
Eücksichtlich
demselben Punkte stehend,
folgt
és
auf.
tritt
Ausgangspunktes mit Linné und der
alkotó nagy lépé-
berufen Lamarck's Ideen weiter zu entwickeln.
Das geschah tekintjiUi,
a nielye-
SfliiiiifuiiKSíiiscliiclitr»
Wenn
durrli Daiíwin.
wir Darwin's grossen, i'pocjialen Schritt
von dem Standpunkte derjenigen Ideen '
Vurglfichf
:
Haeckel
betrachti'U,
«Niitiirl. ScliopfuuysHi-'S'-'l'.»
1^70, p. 105.
15
BEVEZETÉS. ket a merfelözökLen kifejteni igyekeztem, akkor
a munkafelosztiist
is
isinerlietjiik
fel:
itt
legfoképen
pedig felismerhetjük a szemléldésnek természetesen indokolt
ered
sokfeleseiijeliöl
sajátlagos ered-
EINLEITUNO.
welche
im Vorgehenden zu entwickeln hcmüht
irli
war, so werden wir auch hier die Arheitstheilung erhlicken
aher werden
vor Allem
;
hegrimdeten,
natürlich
wir
das
der
Anschau-
verschiedenen
ungsweise entspringende, eigenthümliche Hesultat
ményt.
erkennen. a mint Linnk eljánísa külszervezeti (oris-
Úgy
mologiai)
ugy
CuviEU
,
liiologiai jellegre
So wie LiNNÉ's Verfahren
orismologi-
von Cuvier einen anatomischen Cha-
sclien, jenes
rakter hatte, so
Darwin auf
hei
fallt
die Biologie das
ha Darwin eszmeinek mene-
Gewicht: und wahrlieh, wenn wir Darwin's Ideengang, Ijesonders die Belege dieser Ideen, aufmerk-
mel
hizonyosan a mondott jellegre hukka-
kisérjük,
sam
verfolgen, so
Wirkung von Darwin's
T)ie
Darwin lépésének hatása meg fokozódott, mert földije,
A
werden wir ganz gewiss auf diesen
Charakter stossen.
niink.
Lyell, földtani vívmányaival egylievágott.
kutatás intensivitása ezekhi tisztán kitnik.
CuviER eszméi mellett a l)oneztant
Darwin az
élettant viszi
melyhez Lyell
csatiiha,
A tudomány
gesteigert
fejldésének e nagy eszmeharczáhcjz
einstimmte.
Die Litcnsitát der Forschung
állattani diseii)linák
specialis müvelésével és Linnk,
Cuviek és Darwin
dent. CuviER führt für sein<'
Ideen die Anatomie Kampfplatz, Darwin
Ez az képe; és
itt is
tuniepek
azt kitjuk,
hogy a munka a nagy
között feloszlott, ugy,
szellem jellegének
a,
enl-
mint a nemzeti
a társadalmi állapotnak meg-
s
Darwin's
Das
Linné's,
Interiiretationen
die
l'hitwickehing
steuern die Deutschen Goethe,
Cuvier's
und
liei.
ist
das Bild des grossartigen Ganges der
und auch hier können
intellectuellen Entwickelung:
wir constatiren, dass die Arheit unter die grossen Culturvölker vertheilt war
felelt.
anschliesst.
Pflege der zoologischen Disciplinen,
specielle
und
nagyszer menetének
fejldés
értelmi
Lyell
die Biologie, welcher sich
die liozzii.
hier ganz evi-
und Palaeontologie auf den
der Wissenschaft interpretálásával járulnak
ist
Zu dem grossen Ideenkampf der
nemetek GoETHE-vel, az egyes
wurde noch
den geologischen
mit
derselhe
weil
,
Schritt
Errungenschaften seines Landsmannes Lyell üher-
es ('Islenytant,
csatlakozik.
a
einen
jelesen ezen eszmék hizonyíté) anyagiit figyelem-
esik a súly; és valólian, tét,
ismét a
eljárás;iljan
I)Ar:\viN
lioneztani jelleg volt,
eljilrfisa
u.
z.
so,
wie dies
dem
1
Charakter des Nationalgeistes und
A nagy
férfiak tetteit
nem
ellentétekként,
hanem
a nagy értelmi fejldés mozzaiiatikent kell felfog-
Zustande entsprach.
Wir dürfen
dem
socialen
^
Thaten der grossen Männer
die
nicht als Gegensatze, sondern als Phasen der gros-
nunk.
sen intellectuellen Entwickelung l)etrachten.
Az helyen,
igenis érthet,
nem
hogy ennek
részletezése,
itt e
elegend, ha Linné,
lehet föladatom es
Das
ist
sein kann,
müveire figyelmeztetek,
CrviER
Haei'KEL munkáj;ínak
es
emelem
ki,
és teremtési tanra vonatkozó
a melyhen a fejlíidesi
eszmék
es képviselik
hegreiflich,
dass die Specification
dessen, hier an diesem Orte nicht meine Aufgahe
CuviER, Darwin, La5iarck, Goethe, Lyell és Buckle
jelesen azon veszet
wohl
,
und dass
wenn ich auf Linné, Goethe, Lyell und
es genügt,
Dakwix, Laílvrck,
BrcKLE verweise, und jenen Tlaál von IIaeckel's
Werk hervorhehe,
welchem
in
die,
auf die Schö-
pfungslehre hezügliclien Ideen und ihre Vertreter
átnézetesen tárgyaltatnak.
übersichtlich behandelt werden.
Most
Ez az
jK'dig az extensiv irányra térek át.
irány,
alatt éledett föl, így
tzhette
formák összeszerzését a '
Vesil össze
Nun
mely Linné alkotásának hehatása ki feladatait
:
fold kerekségén,
I. köti.'t, áltíiliViios
rész
;
]>.
Ki, 14.
idiergehe ich zur extensiven Richtung.
Diese liichtung,
welche
unter
dem
Einflüsse
az állati
von Linné's Schöpfung auflebte, konnte sich
azoknak
gende Aufgabe
stellen
V.l;;!. All^'.Mll. Tllril.
)..
:
die
l;i,
11.
fol-
Thierformen des Erd-
!
16
BEVEZETÉS. leírását és
melyeket Linné tanitott is
;
a
ganzen zu erwerben, dieselben auf Grund jener
gyakurlatilag alkalmazott
Eegeln, welche Linné gelehrt und praetisch ange-
azon szabályok alapján,
beosztását
s
a földirati eltei'jedés és az életmód viszonj'ainak
Az elbbiekkel
kipnhatolását.
biztos subjectnmokat
teremtve az állattani discÍ2)linák és bölcselet szá-
mára, természetes, bogy az ezek ságokat
a
EINLEITt'NG.
rendszerezésnél
által kiderített
szándia,
tanú-
wendet
zu beschreil)en und einzureihen,
hat,
Erforschung der Verhaltnisse der geographischen Verbreitung und der Lel)ens"weise zu bewerkstelli-
Indem
gen.
sie
mit den Vorgehenden für die zoolo-
gischen Disciiilinen
und
Subjecte
hatte,
die
Philosophie sichere
liogy
Ivellett
geschaffen
war
selbstverständ-
es
vegye.
dass sie die, durch diese Disciplinen
lich,
Philosophie
Az extensiv ldésnek
és intensiv irány így kölcsönös
fej-
marad a tudománytól ugy
indul, s távol
die
elsekélyesedés, mint az egyoldalúság veszedelme
und
die
Ergebnisse im System
festgestellten
zu berücksichtigen hatte.
az
Die extensive und intensive Richtung wären so
is.
der gegenseitigen Eutwickelung entgegengegangen,
und
die
Gefahr der Verflachung und Einseitigkeit
wäre der Wissenschaft fern geblieben.
Nem ment
nem megyén
és
Az emberi gyarlóság
itt
mindég így
ez
batalmasan
l)elezavart.
Aber
es ging
und geht nicht immer
so
!
— Die
menschliche Schwäche hat hier geAvaltig mitgespielt. Die ausserordentliche Klarheit und Consequenz, mit welcher Linné sein System entwickelt und
Az
a rendkívüli világosság és következetesség, a
durchgeführt hat {natürlicherweise melylyel Linné rendszerét kitárta és keresztülvitte (természetesen, mint föntebli Ifittuk
mert
tatlanúl, reávitt,
hogy
e
liiszen
dogmából
— nem csalbaszámosakat
indult),
szabályok alkalmazásához készületle-
olien
—
bemerkt haben
Ausgangspunkt war lockt, die
nicht unfehlbar, denn der
ja ein
Anwendung
der Vorbereitung
— wie wir schon
Dogma), hat Viele
dieser Eegelubei
zu
versuchen.
ver-
ungenügen-
Ein gewaltiger
nül hozzányúljanak.
Egy hatalmas ösztönz, mely
Sporn, welcher in einer dieser Eegeln verborgen
Linné szabályainak
egyikében
war,
rejlett
s
,
mely az
emberi gyarlóság legnagyobbikát, a hiúságot, költé,
fel-
und der der menschlichen Schwächen
grösste,
die Eitelkeit erweckte, trug das seinige bei.
Dieses verhält sich wie
megtette a magáét.
Nach Linné hatte
folgt.
Jedermann, der eine noch unbekannte Art recht, littcrarisch
Ez a dolog a ki egy,
így
áll.
még nem
Linné szerint joga volt annak, ismeretes
szabályszeren megismertetett, s e fajnév
tolni,
irodalmi íiton
fajt
e fajt
névvel eUátni
mellé a saját magáét, mint szerzét csa-
tehát így: Canis luptis Linné, jeléül annak,
hogy ezen alakot eredetileg Linné közzé, folytán
minek
folytán e név érvényes lett és
erre az állatra m;ls
alkalmazható
írta le és tette
nem
volt.
(hipus)
fdjin'r
minek töbl)e
Bár mi történt legyen késb-
ben ez alak rendszeres elhelyezésével, cserélhette a családot, nemet, de a fajnévnek
zu benennen und diesem als
Auetornamen
végig,
a melyek az
gyltek serre az helyes
is,
kellett
mindazon irodalmi adatokon els szerz ismertetése ntán
Ez
melylyel egy állat beható ismertetése s
:
eigenen
Canis
bipiia
lich
durch Linné lieschrieben wurde, infolge des-
sen dieser
Name
giltig
wurde, und zufolge dessen
auf dieses Thier ein anderer Arten-Name (lupus) nielit
mehr angewendet werden
durfte.
Es mochte
mit dieser Thierform rüeksichtlieh der systemati-
schen Eintheilung was immer vorgenommen werden, sie mochte die Familie, das
Genus wechseln,
marad-
tökéletesen
mert csak ez engedi meg, hogy a munka,
kekre felosztassák
seinen
also
Art
aber der Arten-Name musste verbleiben als ständiger
meg
állatra vonatkoztak.
Namen
beizufügen,
regel-
Eeclit, diese
Linné, als Zeichen dessen, dass diese Art ursprüng-
Führer durch nia, állandó kalauzul
bekannt gab, das
jár,
nemzedé-
hogy az idk és szerzk során
die Reihe jener literarischen Daten,
welche sich nach der ersten Beschreibung ansammelten, und auf dieses Tbier bezogen. Das war auch vollkiiiiuiien richtig:
denn nur so
ist es
möglieb die
Arbeit, mit widclicr die Erforschung eines Thieres
verknüpft
und dass
ist
die,
,
auf
Generationen
zu vertheilen.
im Laufe der Zeiten angewachsenen
.
17
BEVEZETKS.
adatuk
t'clp:yült
a melyhez
iiak,
valósri,i;t;al
— a Linnk
suh"t fektetni
k
f-
hinilhiitju
Daten immer jener Eorm zukommen, zn widcher auch factisch gehéiren.
sie
is.
Denn wahrlich eléggé nagy
liirok
nILntfn
uJiipjúu
s-.nliiUi/iil
iiiiiuliii
}iriii
csí//,
.'
iiuhiml' lUiyiiiját n
rp'úliihi'Z,
i>hi
Ilin
iiiiiiihiij'rlos:tíis
tartoznak
nin álhit nuk
i'üzkikí'ilt í'lnö }rtr
els
alaldi(iz csatoltassa-
— es erre nem
i\[ert valí)lian
almz az
luindii;-
EINLEITITNO.
IiiujiJ
noch
Alles
Tolt a LixxK-t'eli' «lex prioritatis«
— sokan
Veszik számha,
s
nem
—
vettek
a helyett, hogy az
elsi'i,
zetve
kában rejl
Az a
s
mond-
ma sem
olyannyira
továhl) es továhh a (imihi« szócs-
csábtól.
csábító kilátás
:
a.
saját nevet
—
könny
kéinnyelmü fajgyártássá torzította
zavaros irodalmi productiót teremtett, melyet bír
megemészteni a világnak semmi
A
következés
nem
kritikai hatalma.
munka
sisyphusi
und
s
a
den ersten, so l)eraus wichtigen Grundder
gehörigen Umsicht niederzulegen,
schleudern
sie
ihn oberfláchlich hin, fort und fort
gyarlósiig történelmével. ínija aligha,
Ennek
ménye
a
Ivedig az
akad valaha.
az eljánisnak igen természetes következ-
durva empirismus ép annyira
sze[i
lett,
dem ^Yörtchen
mihi
Verl lorgen ist.
II
Diese verlockende Aussieht
ohne
Mühe
viele
in
den eigenen Namen
:
den Jahrbüchern der Wissen-
schaft verewigen zu können, hier als Entdecker tiguriren, iliese hat die
Bekanntmachung der Arten
Eabricatiou verrenkt,
zur
zi;
und hat
eine
solche
épen oly
Inzony Inzouy egyértelm az emberi
történelme
lierücksich-
stein mit
az
empirisumse
mint fontos tudomány-
welche keine kritische Gewalt der Welt
zn Verdauen vermag.
természetrajz e szakaszának
leíréi
— nicht
berücksichtigen es auch heute noch nicht;
statt
geschaii'en,
;
«lex
süudiiutartige, verworrene literarische Productiou lett
értelemben, a mini'ilien a Linné eltti korszakban
kimutattam
idlcin
i'in:iii iiinl
rrniuiii.
eigentliche Sinn von Lixné"s
könnte sagen Manie
tigt, inid
ott
oly özönszei',
s
Miitcridlr
ln'srliiijjin
ist
zu riiwm
szeri-
a fajismertetést
ez,
Thicrrfi
Dieses haben Viele in ihrer Entdeckungssucht
— man
II
felfedezként szerepelhetni,
rnwa
ilrr erste Stein
getrieben von der Lockung, welche in
tudomány évkönyveiben megörökíthetni,
vel a
nicht
ieli
cn^tr. iinch Linnf.'.st/íd-
prioritatis »
fontos alapköret kell gonddal leraknák, felületesen
odadobják,
nur
(rcliäiidr, ilrsscii
siilrliiu
vermag
dieses
— dir
voltaké-
^
peni értelme. Ezt, fölfeilezesi vágynklian hatni m;Lniajnklian
sie ist
.'
dir Arhritstliáluiiij zn
(iss,-r ciijirdiil.
und
riixchriihiDifj
iiiixiji'Ji'iliiir
iiii-ht
Das war der
Ez
—
stark genug zu betonen
Die Folge ward eine Sisyphusarbeit, ganz in
dem
Sinne, wie ich sie aus der vorlimiéanischen
Periode geschildert habe
wahrli(di
ist
der
und
die
Geschichte die-
gleichbedeutend mit
der
Geschichte
menschlichen Schwächen. Ihren Geschichts-
schreiber wird sie
ágnak elsekelyesedése.
:
ses Abschnittes der beschreibenden Naturgeschichte
kaum
jemals finden.
Die Folge dieses Vorgehens wurde natürlicher-
tömö-
weise ein grolier Empirismus, jene des Empirismus
rültek, volt ládájok, voltak szokásaik, s teremtettek
aber die Verflachung des so wichtigen und schönen
államot az államban
Zweiges der Wissenschaft.
Az empirismus
csupán csak
het,
hívei valóságos czéhekké
ott. a liol
az, a
csak egy állam létez-
melylieu minden
tosan egyazon végezel
fele törekszik.
er öntudaE végezel a
Die Jünger des Empirismus schlugen sich Zünfte, hatten ihre Zunftladen
schufen
a való igaz.
dort einen Staat
in
und Gebräuche und
im Staate, wo mu-
ein
Staat Existenzberechtigung hat; einzig der, in wel-
Az
édlattaui disciplimikkal vah'i oly fontos kap-
csolat, a
kölcsönös fejlesztés
e
hatalmas emeltyiije.
'
Kraft selbstbewusst einem einzigen Ziele ])as Ziel ist das wirklich
Wahre.
nen, dieser so gewaltige Hebel gegenseitiger Entlegcsekélyebb, tisztán egyéni fajra
semmi
ertekkel
nem
Elsbbségi törvény.
HERMÁN
érték
szintdte-
wickelung, wurde zerrissen.
mely a
rés,
alle
zustrelit.
Die Verbindung mit den zoologischen Discipli-
megszakadt.
A
chem
tn'TÚ
:
SIAGVAKoHSZÁ«; rnK-FATNÁJA. n.
birhatiitt, faj-
Die geringste, rein individuelle Aliweicdnmg der Farbe, welche l'TTt»
HEHSIAN
flu-
die
Art durchaus keinen Wertli
fliAHNS SPI NN KN -fArS' A
.
II.
^
'
18
Bevezetés.
teremtéshez vezetett hajbászata
kezdöilött az
s
n.
ii.
luiieumok
Valóban bureaukraticus szellem
és
szerkezet
Abschätzung
kikat,
s
pilr
már
n;ip nnilva
semmi névvel nevezend, elismerettel
megtanulhatta a regu-
alatt bárki is
nem
író is Itietett,
sogenannte
az állattanra vonatkozó
gebaren endlich
inid
Methode
aiuújithche
mit
ihren
Eubriken und Nummern.
noha
In wenigen Stunden vermochte wer
immer
die
Regeln zu erlernen, in wenigen Tagen mochte er Schriftsteller werden, trotzdem er keine zoologische
liirt.
Egyszerre minden hívatású emberek
dieser.
und Sinn wurden geschaffen die
Néhány óra
es
die
Eegeln von wahrhaft bureaueratischem Geist
szülték végre az úgynevezett
s
módszert rubrikáival és számaival.
(Duili/tikuíi
haben konnte, führte zur Artt'npniiluetion, und
begann das Jagen nach sogenannten «Uniea»,
s l)ecslése.
szabályok alkottattak
P.IKLEITüNß.
képzelhet foglalkozású
és
Vorbildung besass.
nevet vívtak ki a czehekben
s
a leíró természetrajz,
mely arra van hívatva, hogy a legnagyobb probléma,
beganmai Leute der denkliar verschie-
Plötzlich
szerzként kezdtek szerepelni,
^
densten Berufsarten als Auetoren zu gelten;
sie
erlangten in den Zünften Ruf, und die besclirei-
bende
Naturgeschichte
berufen
welche
,
ist
zur
az élet problenuíjának megfejtéséhez utat nyisson,
Liisung des grössten Problemes, des Problemes des
kellemes vilit
úgyszólván játekk;i
mellékfoglalkozássá,
a tekintélyt, melyet fontt)ssága után megér-
:
demelt, veszteni kezdé.
Ez
ott
beszélni,^ a kik
hogy a k(3djek
természet
Bahn zu
brechen, wurde zur angeneh-
men Nebenbeschäftigung, sozusagen zum
teliiit
az
ö
voltaképen azt akarták, rovataikhoz
alkahnaz-
auch
sie
verdii'ute,
Spiele
begann
:
in
Verlust zu gerathen.
akadtak, a kik komolyan 170 és rósz« fajokról liezdttdi
die
das Ansehen, welches
tetpontját, a hol oly eml)erek
érte el
Lebens
r)ieses culminirte
welche im lirnste
wo
dort,
vcni
zu sprechen begannen,
v
und
schlechten»
Arten
die also eigentlicli
haben
guten
-
Leute fanden,
sicli
wollen, dass sich die Natur ihren Rubriken anpasse
!
!
A mi
Was
mi épen ösztönzijc
eltérés volt, s a
Alnveichung war, und was eben ein
eine
kidlett
Sporn zu eiiulringiicher Untei-suchung hätte sein volna,
hogy legyen a mélyel)b kntatásnali,
gon'dolsollen,
kozásnak, a mi tényleg az emberiség legnagyobl) elméit szünet nélkül foglalkoztatta, az a czehesek
eltt
Trekvésök
i>
díszített
rozott
es
végczélja, mintegy gyupontja, egy
gyjtemény
volt.
ritkaságok-
Az egyszer meghatá-
alakhoz
elhelyezett
«
nem
azontúl
volt
semmi kérdésök. Tudományos kincsüket úgy rizték s
úgy
mint rizte a magáét
éltek vele,
in
s élt
vele a
Ali!»
Bestrebungen war eine sogenannte pünktlich be-
stimmte Sammlung, mit ausgestattet.
«
Seltenheiten»
kisi'bl)
és egy nagyold) tüske volt, ennélfogva az analytieus
hogy két ilyen
és ilyen
nev
faj,
és vége volt.
'
Zur einmal bestimmten und einge-
Form hatten sie keine Frage mehr zu stelBen wissenschaftlichen Sehatz bewachtt'n und
len.
Harpagon der Tradi-
l)enützten.sie ebenso, wie der
Curiosumként
álljon
itt,
hopy cRy
iliesekeilott,
ho(,'y
ily
(
XWIV.
BiiAtisAi
cl(]lf,'ot:
miiz. évk. in. k. 110. 180.0,
k.it.
jener eines zweiten Thieres zwei grössere kU'ineren, die analytisclie dies
inódszorcs kiinyvnck
kiiiijTo uéliány óra alatt a
«Icfírosszabli iskolaraesterbül» kÓBZ zoológust csinál. Iiásil
drei Stacheln,
und einen
Tabidle sagte, es seien
zwei so und so lieuainite Arten, und alles war
fertig.
hírs szerzju azzal
'
gehörig
reihten
Der Fuss des einen Thieres trug alak lábán három, a másikén két
tábla reámondta,
ilirer
tion den seinigen.
hagyomány Harpagc mja. Az egyik
Menschheit
den Augen der
Das Endziel, gleichsam der Brennpunlit
úgynevezett pontosan meghatározott, kal
der
die griissten Geister
Zünftler eine
volt!
iiro.sT /((/i)
was
fortwährend beschäftigte, das war
1.
«Orobiis
s nénu'tíil
pag. «östl).
(auesecns stb.»
az én forditásonilmn
Mrilrlyi
'
Als C'nriiisuin
möge
Ijirr
einer analytiselie'n
Methode
gen Stunden aus
dem
stehen, dass der heriilniite Verf.-isser
sieli liriistete,
sehl
dass sein
Buch
Melinlnieister einen
in
weni-
fertigen
Zoologen mache. Siehe diese Saclui: Uuass.^y «Orohus eanesccnsiVe«. «T,innaea»
'.T.innara,» vo]]
ScHi.EcnTKNnAi, iHOö,
XXXIV.
Bd.
j).
Wi
*c.
!
;
19
BEVEZETÉS.
A A tiik
lui.iíy
diiiiiii'«
kt'nlcsc
(liili)^'
annyira
i'rjlödíitt.
al;'i
ktTiilt
nem a
ijetlig
döntött.
liiriís v;ÍL;ya
hd.uy
És
hanem
tuil;i.sviio;y,
a kereslet ki legyen
lioí;y
Das grosse «Warum?» das
i'iki't.
I)ie
szenipon-
ü/.li'ti
a fajok krreskeiU'si, csereczikkekut
:
alkottak: a keresletéi
a
lu'in iKilmruiatta
EIXLElTfNG.
,
az
üzérszelleni hidejívérrel
störte sie nicht.
Weit, dass sie unter ge-
schäftliche Gesichtspunkti' gerieth; die Arten bilde-
ten Handelsfrage die
eleiíítve
Sache gedieh so
und Tauschartikel, und
gab weniger
die
Nach-
bei der
Wissbegierde als vielmehr
Habsucht den Ausschlag. Und damit der Nach-
az
kiirtotta
frage geiuige geschehe, rottete der Maklergcist kal-
olyan alakokat, a melyek termeszetoknel lati
kor-
l'o.nva
ten Blutes solche Arten aus, welche
helyen es korkitolt szfinihan léteztek.
dt
Ez
csak
pedi.Lí nie,L;
angemessen
Und das A másik
az,
hiigy akailt
tudoiii.-niyos tekintélye
kait
minden
els
melynek
vil;í.ij;intezet,
mely hivatalno-
raiitíii, s
roji^iant mérvii,
«rendszeres jegyzék« irodalom
rüen öntötte a puszta uevi'ket érve gyanánt azt hozta
fel,
s
létének
hogy az
egyetlen
;ilhitok földrajzi
Csak dknii
elterjedéséhez adatokkal szolgál. gálni,
ligynevezett
mely özönsze-
V(dt,
szol-
mert tényleg absolute semmit sem nyújtott, a
mihöl a kritika kisüthette volna
:
vájjon tényleg azok
az alakok szerejielnek-e lienne, a melyeknek nevei a
marad az mindig, hogy a
csak positiv adatok utam itelhet, a
csak azt fogadhatja be, d mii
kritika
tudomány pedig
iiiiiiílciil.nr iijhóí is
mir/-
Münze
!
dass sich ein Weltin-
ist die,
neuen Arten reichlich bezahlte!' war dann eine sogenannte «syste-
lii'sultat
matische Catalog» -Literatur von ungeln'urer Ausdehnung,, welche die puren
Namen
sündiiutmássig
Grund
hinausgoss, und welche als einzigen
Existenz angab,
ihrer
wolle zur Kenntniss der geo-
sie
graphischen Verbreitung der Thiere beitragen. Sie /(()///(•
nur,
denn
Wahrheit gab
in
gar nichts
sie
woraus die Kritik zu entnehmen vermochte: ob
denn darin wirklich jene Arten vorkommen, welche
Und igaz
be-
in
Hanges fand, welches seinen Beamten
verzeichnet wurden
jegyzékbe írattak?'^
Már pedig
erst die eine Seite der
Die aiulere Seite stitut ersten
Das
Az eredmény egy
ist
die aufgestidlten
dnsan díjazta!^
felállított uj fajért
Natur
ihrer
Localitat
schrankter Anzahl vorkamen.
oldala az erenniek
ei^'yik
beschrankter
auf
?
'-^
doch immer wahr, dass die Kri-
es bleibt
nur auf positive Daten hin ein Urtheil
tik
fallen
kann, und die Wissenschaft nur das zu absorbiren
vermag,
ííví.s
Ji'ihrzcit
Xciicin
raii
ircvdcn
crliäiii't
lidiiii. lii:
Vom Társadalmi
véve
szempontbc'il
tanulságos eredményhez jutunk
e
igen
dolgot,
socialen Standpunkte ])efcrachtet, gelangen
wir zu einem sehr lehrreichen Resultate.
Diese liichtung vermochte sich mit jeder Regie-
el.
rungsform, mit jedem denkbaren
Ez az irány minden val,
minden
ke[izellietö
kigondolha.t(')
kormanyform;í-
dogmával megfért! Igen,
mert soha sem ment az alapelvekig, a nudyek
nagyon
is
meglehet
—
volna a durva hatalom
összeütközésbe
liltal
—
jidiettek
a társadalonn-a net;in
rákényszerített «társadalmi renddel».
gen. Wahrhaftig, denn
lich
Lásd: Bkvnner de Wattenwvl k. k. zool. bot. tins.
«SL-nilsclirfilii'n
an
Wien
KU— Kili
1S70, pa^.
zékeket igy jellemzé
;
J.
E.
"Bizonyítékul felhozhatiim
nézve oly gyászos
e jegy-
«egy rendszeres jegyzék, foglalatja számos
melyrl senki sem
endék
természetrajzi átkutatása
n. n.
tudja, ,
hogyan néz
ki.»
Collision hatten gerathen können.
hivatalból
Ordnung»
in
^
alatt, a
Siehe:
Brunner de Wattenwvl
&e.« Verh. der k.
k. zool. bot.
Ges.
magyar
terület
elrendeltetett s e végre
az
an
«Seudsclii'eibeii
Wien
1870, p.
KU
-T.
K.
IOC. leh
glaube, auch französisch in den Schriften der Soc. ent. de France. -
Ein eben
Catalog
so sachkimdiger als
ist
im Spotte starker Zoologe hat
ein Verzeichniss vieler Thiere,
weiss, wie sie aussehen 3
miszerint a reánk magyarokra
Baehkorszak
durch die rohe Gewalt der Gesell-
diese Verzeichnisse folgendermasseu deünirt:
Egy ép annyira szakért mint gúnyban er« zoológus
oly állatnak, a
den
sehr mög-
-^
francziáúl a Soc. eut. do France kiadványaiban. -
der,
—
schaft vielleicht octroyirten «socialen
'
'
— mit
zu vertra-
sie ging niemals bis zu
fundamentalen Principieu, welche
Onw Gray» VerliauiU. der
Dogma
Ein systematischer
von denen Niemand
!
Als Beweis kann ich anführen, dass in der. für uns Ungarn
so tiaurigen sogenannten «Bachperiode» die naturliistorische Erfor,
schung Ungarns von amtswegen angeordnet wurde, und zu diesem Behufe fremde Fachmänner schaareuweisc berufen wurden. Die 3«
20
BEVEZETÉS.
Az igen jellemz, és
a
mondliatni európaszerte a szabad
politikai reactió,
Das
a mondott irány fejldési
lioiíy
kora találkozik azzal, a melylien
virágzási
EINLEITUNG.
und Blüthe
Aber a juhi) CS
(jjiöz
(i~
íHli'i-
Pachtung
dieser
mit jener
Periode
zusammenfällt, in welcher die Picaction beinahe in
ganz Europa den freien Geist zu knebeln versuchte.
szellem lefojtását gyakorolta. Ik'
sehr charakteristisch, dass Entwickelung
ist
si('(jt
i.'.s
das Bessere,
das
es sieijt
Von Tag zu Tag vermehrt
i
]t'iilire
.'
Anzahl der-
sich die
jenigen Körperschaften und Manner, welche gegen Naiiról-najjra szaporodik azon testületek és egyé-
nek száma, a kik deseriptiv
sekély iníny ellen kikelnek, s való,
e
mködést, gondolkozást követelnek
ott,
a
Kichtung Front machen und wirkliche,
die seichte
denkende descriptivc Thätigkeit fordern, wo auch nur diese eine Perechtigung hat.
hol valóban csak ennek lehet helye.
Heute erstand auch gegen
die wissenschaftliche
Reaction eine vergeltende Macht. Der ungeheure
Ma, a tudományos reactiónak
Azon roppant nyomás, a melyet
torlü hatalma.
Darwin
a szunnyadó szellemekre gyakorolt,
tette
A
felrázta e szellemeket.
dalmi térre vessük lemi
eletet,
vizsgálódás szabadsága
Es akár a tudományos, akár a
ismerve.
lett
akadt vissza-
is
pillantásunkat
is
fejleszt eszmeliarczot kitunk
megkajita igazi nevét
nye csak üdvös
mveldés
a
:
társa-
pezsg
:
:
liarcza.
s e
el
szel-
harcz
Eredmé-
meniden Geister
Und
wir
mögen auf das
oder sociale Gebiet blicken
:
wissenschaftliche
wir sehen aufschäu-
mendes Geistesleben, fördernden Ideenkampf
Kampf
dieser
und
;
den richtigen Namen: CiiUnr-
erhielt
kampf. Seine Folgen können nur segensreich sein.
lehet.
Vakoknak kellene
Icnniudí,
hogy ne lássuk a
természeti tudomiinyolí roppajit nyomását a társaállapotára.
schlum-
die
hat diese Geister wach-
Die Freiheit der Forschung wurde aner-
geriittelt.
kannt.
ausiilite,
Wir müssten
dalom
That auf
Druck, welchen Darwin's
Valóban ugy van
az, a
mint Kos-
suth Lajos mondja^ «a természettudományok nap-
blind
wollten
sein,
welchen ungeheuren Druck
lienu'rkcn,
wissenschaften auf den Zustand der
ausüben. Es
suth
^
ist
wir
nicht
die Natur-
Gesellschaft
wahrhaftig so wie Ludwig Kos-
sagt: «Die Naturwissenschaften beherrschen
von Tag zu Tag entschiedener das Schicksal der ról-napra határozottabban uralkodnak az eiuberiség sorsa felett és adnak
irányt és szabnak
Menschheit und gel)en ihrer Zukunft Pachtung und
törvényt Gesetz.
jövendjének.»
Es ságban
Und
nyomás
e
végzi
ma
durch das eigenste Verdienst der Naturwissenschaf-
épen a természettudomány
gz, a
A midn
VoííT,
ViROHOw, Agassiz,
jVillámszikra szár-
nagy missióját a
pályafutásait,
körül.
nev
hatalma az igaz-
ellenállhatatlan
legsajátabb érdemébl, a
nyain
föld
azok a Darwin, Tyndall, Michelet, s
még kitudja
hány, nagy-
den Flügeln des Dampfes und des
ten, auf
schen Funkens ihren Lauf, ihre grosse Mission
Erde
die
vollführt.
Michelet, ViMiT,
Wenn
um
diese Darwin, Tyndall,
und
ViRi^iiow, Agassiz,
wie viele Männer grossen Namens,
wt'r weiss
ihre Arbeits-
räimie verlassen, neben- oder gegeneinander in der
— néha egymás ellenében — a nép nyelvén
Sprache des Volkes für die Sätze der Wissenschaft Btatthalter
idegen KZiikeiiibirek rajszámra Ijrliivattak.
úgy fogták
fel
A
a dolgot, hogy ex egy bizonyo.s
liclytartrik t<'lÍLSi'u
id
alatt ójieii
úgy
lievógezhet, mint a Lázak számozása; azt is tudták, hogy e kutatás
szabad eszméket a magyar
fíild
uem
fejt ki,
nem veszedelmes, s ha be vau
végezve,
természetrajzához senlíiuel; sem lesz többé kérdése,
»lírs^fn Uvzt.
—
Mindazonáltal a külföldön
ma
is
egy «terra
Kossuth Lajos
leveie
:
'i'erui.
tud. Közlöny
s:i.
füzet,
1S7('>,
haben die Sache ganz so aufgcfasst, dass
sie in einer
gegelienen Zeit gerade so beendet werden kann, wie etwa die
merii-ung
nnmg
ijer
Häuser; das wussten
üednnken
keine freie
und wenn
lich,
sie
zu liude
sie auch, dass diese
entwickelt,
gefiilirt ist,
bestellen,
-
denn »aUc« wird linitr imcli iin
fcrlhi xciiif.
dass sie ineht gefähr-
dann werde
rüoksiclitliidi
8;i. 11.
pag.
Auslände von einer
•i'.l!).
mehr
Nichtsdestoweniger spricht
Terni. tud. Közlöny (Monatschrifl der
schalt) ls7(i,
Num-
Unterneh-
der uaturhistorischen Verhältnisse Ungarns keine Fragen
man auch
iucognitáriM" lieszéluek. '
elektri-
emberek kilépnek dolgozó szobáikból, egymás
mellett
mert
Gewalt dieses Druk-
die unwiderstehliche
kes liegt in der Wahrheit, welche heutzutage eben
mely
rejlik,
»
"terr.a incognitait.
k.
ung. Naturw. (leseil-
BEVEZETÉS.
tönu'k lándzsát a tuilomáiiy tételeiért, akkor ez az ezek.
a tudnnuniy hatalma
iil("ik
jele. Jiil tu(lj;ík
iieiii
szaliadaliua/.dtt funiiiKik elismereselieii. liaiH'Mi rejlik,
al>lia)i
li(i,L;y
az általa
lid.uv
EINLEITUNO.
21
iiieLí.'illapitdtt
i,t;azság
i'ine
Lanze einlegen, so
Zeit.
Diese
Manner wissen
es sehr gut, dass
die
Anerkennung
(ie^valt der AVissensehaft nieht in der
des privilegirten Forum, sondern darin enthalten
dass
ist,
átliatia, a tfirsatlalniat.
das ein Zeichen der
ist
durch
die
begründete Wahrheit die
sie
(Gesellschaft durchdringt.
Es
ez az a
a vé.^ozélja,
hanem
az,
melynek ni^m az
«iiiüveirKl(''si liarez»,
az iga folytonosan escrcltcssrk.
lioííy
hogy a való igazság
által
megszabadított
Und
derjenige
ist
nCulturkampfn. der es
werde, sondern dessen Endziel es
szellem a szó legnemesebb értelmében szabaddá tegye
die
a tfirsadalmat
im
is.
das
nicht anstrebt, dass das .Joch fort und fort
Wahrheit
liefreite
frei
s
kivonom
lielöliik
a ránk
Die Aufgabe
felailat
]iíindenekben a valiVigaznak. a vál-
:
tozhatatlannak ttirvenyei szerint való megállapitása.
wirklich
ist
az emberiség föladata, mert
In Allem die Feststellung des
ist
Aufgabe
fele
Interesse
der
dem Wege zum
Ziele
vak'i
Im Erringen
kejii'st,
weil
erreicht wurden, sind liesultate der Arbeitstheilung.
a melyek a ezel
dieser liesultate participirten die
törekvésben elérettek, a munkafelosztiis eredményei.
Ezen eredmények
,
Menschheit.
Die liesultate, welche auf
Azon eredmények,
sei-
nen Gesetzen.
érdeke.
ságaihoz
:
Wahren, des Unveränderlichen nach
Die Lösung
Ennek megoldása
ziehe diejenigen
Schlüsse, welche sich für uns ergeben.
tartozót.
A
mache.
und
Ich resmuire meine Satze
Összegezem tételeimet
dass der durch
Geist auch die Gesellschaft
Sinne des Wortes
edelsti'U
ist,
<jcin-ch'«-Jt
kivivásilban, szellenik saját-
a természetes alapokon kifejlüdött
auf natürlicher
Grundlage entwickelten
Einheiten nach
der Art
socialen
der Eigentlumdichkeiten
ihres Geistes. r>iese
társadalmi egységek vettek részt.
des
Eigenthümlichkeiten
Geistes offen-
baren sich in der ebenfalls natürlich begründeten
E
szellemi sajátságok a szi-mleh'idesnek szintén
nyugvó
természetes alapokon
nyilatkoznak, ezek szülik a
kiilonbozii voltril)an
kritikiit,
ságnak megközelítését lehetségessé jét képezi a
A
vall)
rése az, a
^
mely az
igaz-
ösztönz-
teszi s
Verschiedenheit der Anschauungsweise, die Kritili,
^
sie
gebären
welche die Anniiherung au die Wahr-
und den Sporn zum Fortschreiten
heit erni(iglicht bildet.
Die Erkcnntniss des Wahren nach seinen Ge-
haladásnak.
igaznak tíirvenyei szerint vahi felisme-
mi a szellemet
felszabadítja
s
múlhatat-
setzen
ist
welche den Geist befreit und auch
es,
unfehlbar
segensreiche
eine
Wirkung
auf
den
Zustand der Gesellschaft ausübt. lanul üdvös hatást gyakorol a tfirsadalom :illapo-
In tára
haben bisher
Fortschrittes
Az értelmi
és társadalmi fejbidés e
meneteben
hogy minekinik magyarokul,
szintén szellemünk sajátságaihoz képest, részt kell
vennünk
e
miinkában,
künk, jogmik
s
e
menetl>en
kötelességünk
s
;
a
e részvétel érde-
midn
ezt észre-
vesszüli, gyakoroljuk és teljesítjük, feltaláljuk létünk
okát,
letunk
d'etre»-nek
jog:ít,
llevezi'tt.
'
Kz efíiv'i'ul azzal,
=
KossuTU
i.
li.
ii
azt, ^
a
mit Kossuth
És jövnk
mit Bucklk
uraison
«slíciitikiis
szrlIrmiuU"
dass
wir als
unseres
iilVuz.
ist
es
klar,
Geistes angemessen, an dieser Arbeit, an diesem
Gange
participiren sollen
Interesse,
unser
indem wir
dieses
werden wir
len,
:
dieser Antheil
ist
unser
Eecht inid unsere Pflicht: und
wahrnehmen, ausüben und
die
erfül-
Ursache und das Eecht nnseriT
Existenz linden, das, was Kossuth «raison (Vetren
genannt hat.- Und darin
eblien van.
West-
den Eigenthümlichkeiten
Nach allem diesen Ungarn, auch
világos,
die Cidturvolker
Europas theilgenounnen.
eddig nyugoti Európa eulturnepei vettek reszt.
Ezek után
des intellectuelleii und socialen
dem Gange
is.
1
-
Uas
ist ^Iriili
KosscTU
1.
ili 111,
c.
ist
was Bcckle
unsere Zukunft. »dc-u scf|itisc'li('ii Grist»
ucimt.
22
BEVEZETÉS.
EINLEITUNG.
Bevor
Mieltt, hogy e könyv tárg_va rendszeréuiik egészen
speeiálirt
bevezetésére átmennek, helyén látom,
hogy még némely gondolatot meik
a.
rendszerre nézve
Van
kifejezzek.
értel-
ich
nun zu der ganz
speciellen Einleitung
des Gegenstandes dieses Buches übergehe, finde ich es
am
Platze,
noch einige Gedanken zu entwickeln.
Sie beziehen sich auch auf das System.
is.
So wie zwischen den sogenannten anorganischen Ugy, a miként a természetben az úgynevezett szervtelen anyagok kozott kölcsönös hatás létezik,
épen ugy létezik az az él szervezetek között kölcsönösen
a szervtelen anyag között
s
mondva
helyesebi >en
a
A
is.
a melyet az
hatiis,
munkar,
élí'i
szer-
vezetek úgy egj'másra mint a szervtelen anyagra, a melyluíl
magok
is
erednek, gyakorolnak, természet-
tani (physikai) és vegyi (chemiai) alapokra vissza,
épen ugy, mint
vezethet
saját szervezetök
n.
Stoflen
Wesen
így a ti'rmészetiH'k csak egy körfolyama képzel-
szességétl,
A
lény elválaszthatatlan a természet ösz-
el(i
melynek
része és kifolyása.
szervezet rendszerén kívül
szeiüggésbeu azon munkfinak
s
is
van rendszere, a
melyet az éllény végez, a melylj'el hatást gyakorol, befoly a természet
nagy korfolyamába. Az elbbi az
utóbbitól függ és megfordítva az utül)bi az elbbitl;
mert azon hatás lényege, a melyet az él lény gyakorol, a szervezet niiiiemüségétöl függ.
mint
gos,
az,
Ez
oly viki-
hogy a cziczkány nem végezheti az
nem a Ezt nem
—
de meg-
elefánt dolgát és
kolibri a sasét
fordítva sem.
szabad szemünk ell
elte-
Azon
hatást, a melyet a
A
Stoffen andt'rerseits. Die Arl)eit, richtiger ge-
sclieii
auf einander, so wie auf die anorganische Materie
— welcher
sie selbst
nur
ist
lebende
— ausüben, kann
entstammen
eilen so auf physicalische
werden
und chemische Grundlage
wie
auch
ihr
Organismus.
Das
Kreislauf der Natur denkbar.
ein
Wesen kann
vcjn
der
Gesammtheit der
Natur nicht losgetrennt werden, deren Theil und ist.
dem System der Organisation und mit diesem eng zusammenhangend hat auch jene Arl)eit ein System, welche das lebende Wesen verAusser
,
richtet,
mit welcher es eine Wirkung ausübt, Ein-
dem grossen Kreislauf der Natur. Das erstere hangt vom letzteren ab und umgekehrt; denn das Wesen der Wirkung, welche das lebende Wesen ausülft, hangt von der Art der Organisation nimmt
iluss
in
I)as ist so klar,
all.
maus
wie jenes, wornach die Spitz-
nicht die Arbeit des Elefanten, der Colibri
nicht jene des Adlers verrichten kann. Dieses dür-
lehet a természet összességétl elválasztani.
mindenség mozgásának
Die Wirkung, welche die verschieden organisir-
különböz szervezet
lények a természet összességében gyakorolnak, szin-
nem
und den auorgani-
fen wir nicht ausser Acht lassen.
veszteni.
tén
auch zwischen den lelienden
sagt die Wirkung, wcdclie die lelienden Organismen
Ausfluss es
evvel szoros ösz-
Wechselwirkung besteht,
uutereineiider einerseits,
zun'ickgeführt
is.
eine
liesteht eine solche
So
het. Az
der Natur
ei)en oly lényeges
mozza-
Wesen im Weltganzen ausüben, kann auch
ten
nicht
vom Weltganzen getrennt werden. Sie ist eben so wesentlich Moment der Bewegung des Weltganzen, wie die Wirkung der Gravitation oder jene der che-
nata
ez,
mint akár a nehézkedés
vegyi folyamatok hatása.
(gravitatio), akár a
Az él szervezetek
hatásá-
nak folytonossága épen olyan mint a természettani vagy vegyi hatásoké
:
az egyik a másikra vezethet
vissza.
Es
mischen Erocesse. Die Stetigkeit der Wirkung der lebenden Wesen lischen
keresem okát az elváltozásoknak
melyek közül Darwin az eszmeharczot épen
is,
a
ideje
ganz
so,
wie jene der jjhysika-
auf das Andere zurückgeführt werden.
Und itt
ist
und chemischen Wirkungen: Eines kann hier suche
Allanderungen,
um
ich
auch die Ursachen jener
welche Dakwin den Ideeukampf
gerade zu rechter Zeit entfachte,
eigentlich
neuerte.
korán fölidézte, voltaképen megújította.
Ich kann mich in dem, im sogenannten
Én
az úgynevezett
(struggle for existenee)
«létért való
nem
küzdelemben»
bírolí ablian
er-
az ellensé-
ums
«Kampf
Daseimii mitbegriffenen feindlichen Moment,
welches in 'diesen Worten verborgen
ist,
nich beru-
ges mozzanatban megnyugodni, a melyet a szavak
higen, eben so wenig, als ich das Aufbrausen des
nem vehet-
Kalkes unter der Einwii'kung einer Säure, oder die
magokban rejtriiek; ép oly
kevéssé, mint
23
BEVEZETÉS.
EIN'I.KITTING.
HfUi ellenséges induhitn.-ik azmi hatást, a melyet az
Einwirkung des Hebels auf eine Last nicht auf
emelty
feindseliges
A
a teherre,
a sav a mészre gyakorol.
va,t;y
részek változtatj;ík helyzetüket, de lényegeik sze-
rint
das,
azok maradnak, a mik voltak.
was
sie
Eben
Ep
oly kevéssé liirok
ahhan a
ierriirlkiilinéijhi')/
megnyugodni, a mely a természetes kiválasztásnál léteznek
állíttatik
mert a természetbe, melynek
-
;
^
minden mozzanatiihan
t(irvenyszertíseget tapaszta-
nem
hnik, tervnelktíliseget helekejizelni
Wesen zurückzuführen vermag. Die
Theile verändern ikre Lage und bleil)en wesentlich
waren.
so wenig
vermag
zu ergeben,
sigkeit»
Zuchtwahl
ich
mich jener «Planlo-
welche bei
augegeben wird:' denn
als liesteheiid
in die Natur, bei deren Erscheinungen wir
lények elváltozásában, szerintem, ugyan
él("i
azon tiirvenyek
erk
s
hatnak,
mint magjlhan a
Az idk folyanuiban foldunk epén
mindenseglien.
ugv mint a mindenség folytonosan sikai és vegyi processusok
változtatnak,
s
melyek egész
átalakul, a phy-
szünet nélkül hatnak,
ezen általános áitalakiilásnak megfe-
lelen alakul az
eh'i
lények idviiltozása
lenyiíjvlvel
mint a
is,
egy azon termé-
kifoly.-isai
immer
Gesetzmässigkeit findon, lässt sich die Planlosigkeit nicht hineindenken.
lehet.
Meiner Ansicht nach wirken
Az
der natürlichen
in der
Abänderung
nämlichen Gesetze und
die
Kräfte wie im Weltganzen selbst.
Im Laufe
der Zei-
ten verändert sieh unsere Erde ebenso stätig wie
das Weltganze,
die
physiealisch-chemischen Pro-
cesse wirken beständig, verändern,
und
meinen Umwandlung entsprechend
dieser allgesich
gestaltet
auch die Wandlung der lebenden Wesen, welche ja mit
all'
Natur
szetnek.
Wesen
der lebenden
iin-em
Wesen
Auslluss ein und dersidln^n
sind.
Die Schiiditen der iM'drinde mul die darin ver-
A
rétegei
fold
s
a-
liennok
folytonos
fej-
borgenen, von
maradványai
ezt
zeugenden organischen Peste sagen uns
rejli'i,
szervezetek
tanuskod(')
l(")desr("il
niondj.-ik nekiink.
T>ii'
lichkeit
A
kíirelien
faj
ist
észlelhet eháltozfis, jelensége a
szervezet azon elliajlithatosiigaiiak, nudy nélkül az
meg sem
levii
természetes
Entwickelung dieses.
wahrnehmbare Veränder-
Kreisíí der Art
Erscheinung jener Biegbarkeit des Or-
ganismus, ohne Welche das lebende Wesen iinnitten der
éllény a folytonos átalakulásiján viszonyok
im
i'iner fortscluvitendeii
in
rniwandlung
fortwährender
betindliclicn
natiirlichen \'i'rhältnisse gar nicht bestehen könnte.
Véglete
az
elliajhthatosagu;ik egyfcdiil a fajok spontan tova
fej-
spontane Fortentwickelung der Arten nach den in
szerint, nuis-
der Natur liestehenden Verhältnissen, andererseits
kozott
állhatna.
ldése a természetben létez viszonyolí felí'd
a domestie:Ltii'), uudy a viszonyokat önkényesen
teremti, a
fajt
de az
elhajhtja,
tovafejldes abil kivonja.
rm;iliri,
természetes
'
Die Extreme dieser Biegbarkeit sind einerseits die
die Domestic-ation. W(dche lich herstellt, die
itt
a
faj
fogalomkérdése,
e
-
Und
vielfach angeregte, aber endgiltig
hier
steht
noch nicht
sokat bcdygatott,
hatiírozott,
el
nem ist
díinttt kerdes
;ill
elíitliudv.
Annyi bizonyos, hogy az
egyének tömegeben bizonyos egysegeket vehetiudc meghatározhatunli. pjZen <'gysegek
nütt egeszén azonosak, mert tetkkel
nyokhoz vannak kötve
s
e
nem mindemás
más viszonyok
viszoa.
fcild
gewiss, dass wir in der Masse der
'
NaUirul scleutiou. Natürliche Züchtung'.
"
V.
3"
Az elst
ii.
Haeckel
«Natürl. Sehöiiíuugs},'. » 1H70. p.
luutatjálí a
fiilil
Darwin galambjai, melyek,
mehTl
rétegeinek
elvaili'ilva,
az ember vette w esak
tovafejlödést.
állati
ll'.l.
emlékei,
rív>:(//í //lii/iirí
(iiinaii k<'zilik
ismét
a
a/,
utóbbit
viid
Individuen
gewisse Einheiten zu unterscheiden, zu bestimmen
vermögen. Diese Einheiten sind nicht überall liomnieii die Gleichen, weil sie
mit ihrem
hältnisse auf der Oberfläche der in ihrer
'
Vergl.
-
l'las
an
\'vr-
Erde von Punkt zu
Gesammtlieit Unterchiede aufweisen.
Haeckel
erste zeigen
«Natürl. Sehöiifiingsgeseh.» 1S70, p.
uns die
tliierisclieu
azmi lukra,
letztere I)ar\vin's
ti^rmészetes
Stufe zurüekliegeben, weleher
\nn diat liegiiiuen
voll-
Si'iu
andere Verhältnisse gebinideu sind, uuil diese
Punkt
a
Art ableidit, aber auch der natürli-
entschiedene P'rage des Artbegrift'es vor uns. So
meg nem
de eddig Véglegesen
ki,
Verhältnisse willkür-
chen Fortentwickelung entzieht. die
Es
ilie
11'.).
Eeste der Erdrinde, das
Tauben, welelu^ verwildert, sieh wieder zu jener
sie wiedi r die
sii'
der Meuseh
entnommen
;
erst
natürliehe Weiterentwiekelung.
24
BEYEZETÍCS.
EINLEITUNG.
felületén ponti-()l pontra, összessép;üld)C'n, eltérése-
Wir míigen
ket mntatnak. Akár a vízszintes, akár a fügRÖleges
tung nehmen, so werden wir nur dieses bestätigt
elterjedést veszszük
is,
Ha
csak ezt fogjuk találni.
niep;-
kérdést az életmód szempontjából kisértjiik
— a következ eredmény-
akkor —szerintem
ítelni,
a
die horizontale oder verticale Verbrei-
Wenn
finden.
wir
—
wir
A
rige
lényeknek
nu'lyik,
l)ár
együvétartozó csoportját
meghizonyíthatólag
egymagára véve, azt fogjuk
hogy ez bizonyos szervezeti alapon bizo-
találni,
nyos eltéréseket, tehát hajlithatóságot mutat, melyazon hatás, a melyet a természetben létre-
lyel talál
hoz, így az egységes esoportokon bek'il létesülnek, a rint
is
melyek szervezetileg
is
csoportok
és így hatás sze-
Gruppe
madaraknak
a
körvonalazható
élesen
oly
csoportját veszszük, e csoporton beU'il ismét csopor-
biologischen
zu folgendem Re-
Eine erweislich zusammengehö-
als solche
nehmend, werden wir
finden,
dass diese auf einer gewissen Organisationsgrund-
Abweichungen,
gewisse
lage
Biegsamkeit
also
mit welcher jene Wirkung zusammentrifft,
zeigt,
welche die Gruppe in der Natur ausübt. So entste-
hen auch
innerhalb
Gruppen
einheitlichen
der
wieder Gruppen, welche sich hinsichtlich der Orga-
und
nisation
Wirkung gegenseitig
also auch der
Wenn
wir die
Gruppe der Vögel nehmen,
Ha
—
meiner Meinung nach
ergänzen.
kiegészítik egymást.
vom
Frage
Standpunkte zu Ijeurtheilen versuchen, so werden
sultate gelangen.
hez juthatunk.
die
scharf
so
begrenzbare
so stossen wir innerhalb
wieder auf gruppirbare Erscheinungen.
dersellx'n
Wir werden
sehen, dass
manche
sich nur fliegend
Látni fogjuk,
ernähren können, anderen der Flug blos zur Orts-
hogy némelyek csak röpülve táplálkozhatnak, mások-
veranderung dient, bei noch anderen nimmt das
jelenségekre
tosítható
már
nál a röptílés
bukkanunk.
csak a közlekedésre szolgál, ismét
másoknál csökken, míg nenudyeknel egeszén elmarad (Apteryx-Kiwi)
s v/aAí
már csak
korolnak madárszer hatást
;
csiíreikkel gya-
máskülönben
azáltal,
hogy a röghöz vannak kötve, megközelítik a röghöz kötött
másnem
állat-csoportokat.
figyelése azután azt
Az életmód meg-
nmtatja nekünk, hogy egy és
ugyanazon környezetben nem csak egyfelé madár
hanem
él es hat,
a mad.-írtypusnak sokfele nuulosí-
egymást kiegészítve hatnak, ugy a mint
tásai
hatás a környezet viszonyaiban indokolását
leli.
e
Es
ba bármely más csoportba pillantunk, ugyanezt fogjuk észrevenni. tudjuk,
^
A
hogy a szervezeti tulajdonságok
tekinteteben értve
mutatnak netet.
mennyire tapasztalásunk
A
—
terjed,
— a hatás
egy csoport koreben
nem
ugrást, de igenis közeledést, végre átme-
tenger
felett
lebeg Dioraedea roppant
száruykészletétl a Kiwi szárnycsutkájáig, a szárnyszervezet s így
követhetjük
röpülési
stb. es
ben vesszük
is
a
képesség átmeneti
sorát
bár núly nagyban vagy kicsinycsoportokat,
nndig
ezt
fogjuk
tapasztalni.
így a
faj
sem vehet elváltozhatatlan egységnek,
de igenis oly természetes ténynek, a mely azon '
Vl'S)1
össze
liíizliiitúsiiimn.
lÁltiiliVnos rész«
11.
fcjczft; n
pók n természet
Flugvermögen
ab, bis dasselbe bei
manchen gänz-
und
diese ülien nur
aufhört (Apteryx-Kiwi)
lich
mehr mit dem Schnabel wogegen
aus,
sie d:idureli,
eine vogelartige
sind, sich jenen
gebunden
;
dass
sie
an
Wirkung
die
Scholle
Thieren nähern, welche
ebenfalls an die Scholle gekettet sind. Die Beobach-
tung der Leliensweise zeigt uns dann, dass in ein
und derselben Umgebung nicht nur eine Vogelart und
lebt
wirkt, sondern, dass verschiedene Modifi-
cationen des Vogeltypus ken, so wie diese
einander ergänzend wir-
Wirkung
in den Verhältnissen
dieser Umgebung begründet
ist.
Und
wir
mögen
welche Gruppe immer betrachten, so werden wir dieses erfahren.
^
So weit unsere Erfahrung
reicht,
so wissen wir, dass dieEigenthümlichkeiten der Or-
— rücksichtlich der Wirkung — im Kreise
ganisation
Gruppe keine Sprünge, wohl aber Annäherung
einer
Von dem riesig entwickelten Flugorgane der über dem Meere schwellenden Diomedea bis zu dem Flügelstummel des Kiwi, kön-
und Uebergänge
nen wir
die
zeigen.
Uebergansreihen der Flügelorganisation
und des Flugvermögens verfolgen u. s. f. und wir mögen die Gruppen noch so gross oder so klein nehmen, so werden wir dasselbe erfahren. So kann auch die Art nicht als unwandelbare Einheit 1
genommen werden, wohl
Vcrt;l.
Natur.
AUgem.
Tlieil, Ciqi. 11
:
aber als eine
sol-
Die Spinnen im Hauslialte der
BEVKZETf>
viszonyok szerint zik,
;i
melyokbt'ii
EINLRITI'Nfi.
clliajlitliatri. a
nirlyck kcizott
k'ti--
mint öszbaní4zat()H tunyezö hatást
—
wirkt. ttt bithatjuk,
tálynak, az
scjtlii'tjük,
c.ííésznt'k.
megvan a uiaga
még nem
esak az osz-
liancni az utolsó co-ysranek
rendszere, a melyet azonl>an
mert epén
kiizelitlietiink nieí;,
tudomásunk métí
szerzett specialis
egyet sem
ncm
liosy
is
ma
a fajokról
igenis csekély;
ismeniuk eletének minden mozzanata
dern aucdi die letzte Einheit ihr System hat, welwir aber heute
ches
az
is
igaz
eredménye,
összességének
megoldását
problémájának
akkor
csupán csak mind
is
erk
azon
tud;is
gesammteu Kräfte der Natur ist, dann Lösung seines Proldemes auch nur dm'ch das Zusammenwirken aller jener Diseijilinen
können wir
welche
iu
menschliche Wissen
das
werden kann.
Diese allgemeinen Betrachtungen meiner Ein-
jutalmat
leitung schliesse ich mit den liehen
iiycnii,
kinek feuntartatott,
a pálmát az
T)e
Worten des
unsterli-
Baer:
v.
«Xoeb Mancbem winl ein Preis zn Tbeil wenlen. ])ie Palme aber winl der Glüeklicbe erringen, dem es vorbebalKräfte des tbieriscbeu Körpers auf die
die bildeudeu
liofTj-
az állati test
ten
élet ii-áiiyaira
aUgemeiuen Kräfte oder I.ebeusriebtungen des Weltganzeu
vezesse vissza.
nem
,
erit a mimleuséi; általános erire vagy
a
kikiizilc'iii.
képz
die
l'ol-
Bakk szavaival végzem: un'fí
wenn das Leben das
Piesultat der
kisertbetjuk meg.
esjy iof;
:
disci[ilinák
Bevezetésem ezen általános szemléb'idéseit abal-
«Nem
auch wahr
es ist
getheilt
b;)tatlan
Leliens.
der Erfahrung öffnet sich erst
Ulis.
versuchen osztbatí'),
kennen keine
wir
Phasen ihres
Weg
ver-
jetzige specielle Kenntniss
gering ist;
einzige nach allen
Ahev
összemködésével, a melyekre az emberi
fogja
noch
Arten
der
cJöttinil; áll.
bogy, ha az elet a természeti
:
noch nicht darzulegen
mögen, weil eben unsere
ror
De
Factor
liarnionischer
Hier können wir sehen, eigentlich nur
Der grosse
tapasztakís nagy útja,
als
sie
unter welchen sie
ist,
ahnen, dass nicht mir die Classe, das Ganze, son-
szerint.
A
biegbar
welchen
in
existirt,
gyakorok
welche nach Massgabe
ebe natiu'liche Thatsadie. jener Verhältnisse
A
fa,
mely bölcsjét
kell
bogy nyújtsa, még
ist,
zurückzufübren.
zimmert werden
csírázott.»'
Baum, aus welcbem
l)er soll,
seine
Wiege
ge-
bat nocli nicbt gekeimt.»'
Ich Übergehe nun zur Einleitung des Spinnen-
Áttérek a pókok rendszerének bevezetésére.
systemes.
Mindazok! lói, a miket
e
berekesztett általános részében a munkafelosztiisról s
az ismeretnek e réven \íÚö
x\us
bevezetésnek az imént
fijh"'ilcsrriil
mondottam,
kétségkívül az következik, hogy emberalkotta min-
all"
dem, was ich im soelien abgeschlosse-
nen allgemeinen Arbeitstheilung icickdiniii
Tlieile
der
Eiideitung von
und der durch
der Kenntniss
der
bewirkten Kiit-
sie
geht ohne
gesagt habe,
Zweifel hervor, dass jedem menschlichen Systeme
den kéjizelhetö rendszernek annyi az érteke és annyi
Werth und Begründung innewohnt, wie viel Kenntniss über die Dinge als solche, und wie
soviel
az indokoltsága, a
mennyi a tárgyak ismerete mint die
olyanoké, és a mennj'i az ismeret azon kapcsolatra nézve, a mely e tárgyak
s
a
tcdjlii
tünemények között
létezik.
viel
die
Kenntniss hinsichtlich jenes Zusammen-
hanges beträgt, welcher zwischen diesen Dingen
und den übrigen Erscheinungen
Das System Az a rendszer
tehát, a
akár bár mely más rendet
korántsem a tenneszet
melybe akár a pókokat, befoglalni törekszünk,
rendszere,
hanem, igaz
lényege szerint, voltakepm kimutatása az ismeret
Igeu szépen alkalmaztfi Dr. Töüök Acrícl "Az
zet élü alakuKVséL'ei. » Kolozsvárt 1870, 42. HEli!M.\N (ITTU
welches wir,
menzufassen uns bestreben,
ist
das System der Natur, sondern es
II.
sei
es
die
beiweitem nicht ist
seinem wahren
Wesen nach eigentlich der Ausweis jener Schön an^'i'Wendet
bei Dr. ArREi. v. TüiioK
Summe
«Die lebenden
Formeinbeiteu des thierisehen Organismus» (nur ungiu-isch erschienen). Klauseuliurg. 1870.
1.
aiAGYARüKSZAG PoK-FAfNAJA.
állati szerve-
in
Spinnen oder welche Thierordnung immer zusam-
'
'
also,
besteht.
ÜTTÜ HERMÁN
CNOAHNS sriNNEN-FACSA.
II.
26
BEVEZETÉS.
azon összegének, a melyet az
tiírnyakról
illeti)
iilö-
EINLEITÜNÖ.
unserer
szerint szereztünk.
Es Igen természetes tehát, liDgy az emberalkotta rendszer értéke
oly mértékben gyarapodik, a mily
is
mértékben gyarapodik a tárgyak ismerete
hogy az ismeret folyton tágul kezik,
es
;
és mint-
bemelyed, követ-
hogy véglegesen érvényes, változhatatlan rend-
ma nem
szer
Kenntnisse, welche
über die Dinge
wir
jeweilig besitzen.
sehr natürlich, dass der "Werth des
also
ist
menschlichen Systemes in dem Grade zunimmt,
Welchem Grade unsere Kenntniss der Dinge schreitet
und nachdem
;
sich
Avährend erweitert und vertieft, endgiltiges
fort-
Kenntniss
die
in
fort-
so folgt, dass ein
unveränderliches System heute nicht
,
besteht.
létezik.
Wenn
Ha ez helyes — hiszem
hogy az — akkor, akár
dieses richtig
— dann
ist
— ich glaube, dass dem
wird, sei es für die
Spinnen oder
a pókokra, akár bár mely más állatcsoportra vagy
eine andere Thiergriippi', das beste
System jenes
rendi'e nézve, az lesz az idöszeriuti legjobb rendszer, a
sein, bei
melynek szerkesztésénél összes idevágó ismeretünk ugy, a mint azt a munkafelosztás a tudo-
befolyt,
mány évkönyveiben
so ist
dessen Redaction alle unsere hierher gehö-
Einuss
rigen Kenntnisse
übten, in dt'm Grade, wie
dieselben durch Arbeitstheilung in den Jahrbüchern
Wissenschaft bisher zusammengetragen und
der
eddig összeszerzette, tisztázta. gesichtet wurden.
Soha sem
érvényérl, a mely egy korkitolt ter
van alapítva; mert épen
teire
Es kann nie
rendszer maradandó
lehet szó oly
korl.-itolt
tüne-
e korlátoltsági >an rej-
lenek az a veszedelem, hogy oly tulajdonságok
Werthe
beschränkten Erscheinungskreis einer beschränkten
Beschränktheit birgt die Gefahr in
területek idetartozó tünetei meghazudtolnak.
bevétettek,
idk
A
egy példa.
nommen wurden und im
Entwickelungsgeschichte. Es
faj
ismeretére alapította rendszerét
'
Rzenil)öl
iiiiulr:
érvény jegyi fogadta
Ezt Clerck általános
iill.
el,
és azután ktivetkezetesen
mondta, hogy valameiniyi
piik
nyolez szemnek
Clekck
aclif
als allgemeines
^
insgesamnit auf solche,
Augen
zählten. Dieses hat
Zeichen angenommen, und
darnach auch consequent ausgesprochen, dass sich
mve
végén
e tételben
megingott, mert
oly alakra- tahilt, a melyet 2iókn;i.k nezi'tt,
nek azonban esak
Líi
szeme
portra osztotta a pókokat,
Azonban
ez
sem
t.
volt.
i.
'
TiioiiELL «Hccensio eritica itc.»
1851),
Clkiu'K AiaiU'i Svucici. 1757)1.
(de
cíiiiiniuni;!) S Idirii iliid.
:!.
|iaf,'-
lianciii líaszás
üiuncs Aranci
a mely-
Ez már két
állhatott -meg,
'2
^
cso-
nyolez és két szemü-
-
1
begründete sein Sj'stem auf die
(1757),
deren Augengruppen
Cleück
Spinnensystemes,
ältesten
Kenntniss von 58 Arten,
Spinnen der Achtäugigkeit
alle
]>itk,
hier ein Beispiel
'^
De már
sunt
möge
s
Der Verfasser des
ekre.
Laufe der Zeiten ihren
systemisirenden Werth änderten, haben auch ihre
ezek mind olyan fajok voltak, a melyeknél a szem-
örvend.
Literatur aufge-
sie in die
stehen.
mintegy 58
ki is
näm-
rer Oertlichkeiten lügengestraft wird.
legrégibb pókrendszer szerz()j(\ Clerck (1757)
csoi>ort
dass
durch hierher gehörige Erscheinungen ande-
tigkeit
Die Zeichen, so wie itt
sich,
allgemein giltige
als
során rendszerbeli értéköket
változtatták, szintén fejldési történelmök van. Erre
nézve álljon
diese
Zeichen aufgestellt werden, deren allgemeine Gil-
úgy a mint azok az irodalomba
az
s
Eigenschaften
solche
lich
jegj'eknek,
denn eben
begründet wurde;
Oertlichkeit állít-
tatnának általános érték jegy ékül, a melyeket más
A
Rede von dem bleibenden
die
eines solchen Systemes sein, welches auf den
mert Linné
pag. 78.
üti
iinaconmiims Aiancis
{,'aiiilciit iict(i iKailis.
Ifil, 1;V2 (ijii Külniil.rii ikili \>i]l tiilajilciMlirpciii
Opilio).
schon
am Ende
erschüttert,
denn
des
eine Spinne ansah,
Das
theilte die
acht-
•'
'
Thorell »Keceusio
-
Clerck «Arau.
1
die aber
Iili'iu ibid.
er für
Augen hatte. Gruppen in :
Aber auch dieses konnte
«ij
;i.
1757, p. 2. (De OiiiiK's
pag. 151, 152 (war
dcii] rin Wfbrriinfclit
,-icei
in zwei
Satz
dieser
critica &c.t 1H5(!, p. 78.
Siioeici»
('ciinnuiiia.)
wird
Form, welche
nur
Spinnen schon
und zweiäugige.
Araueis stuit
Werkes
er fand eine
Aber
erfreuen.^
üi)ilii>).
iis,
cpiac niiinilms
Avauei ^amltait ucU) dculis.»
liriiic
cigentlicdu' ypiiiiif
,
suii-
— 27
BEVEZETÉS.
ismét olyan pókfajt
(I7.")S)
szeme és
(iSdl
is
trilmsra osztja a
sem
hut
tVimüvelicn, a pókokat
),
szemek száma
«Octonocnlina», (iSenoculina«, ez
iiu'lyiu'k
mi három csoportra osztotta az egészet;
volt,
még Blackwall
három
a
talált,
állhatott
meg, mert
szerint u.
m.
«Binoculina«.^ És
EINLEITUNG;
nicht bestellen, denn Lin'né
schon in drei Gruppien
wall (1861) bat auf
Grund
d.
in
i.
semmi
volt.
mennyi a szerzk ismerete
elején az egész rendet
Ezekbl
;
és a
mi Clerck müve
jellemz jegyül
az Linné és Blackwall-iicI
egyes részére
«
I)
m:ir
volt felállítva,
csak a rendnek
iSf)!^),
Clerck,
Höhlenspinnen entib'ckt
Augen
der
lietrug also bei
Linné und Blackwall so
Kenntniss fortgeschritten war
anfangs noch als
ein, die
und was
;
als
viel,
bei
hogy ugy, a
kitnik,
es a kuta,t:isi
Clerck
Aus diesem geht sehr
terek
in der Eeihe der Auctoreii
— ISGi)
felosztása
egy századnál
und
Blackwall nur mehr auf Theile dieser Ordnung.
máról eredetileg szerzett fogalom rendszerez értéke
A munka
ihre
ganze Ordnung charakte-
során terjedett és bemélyedett, ugy a szemek szá-
tohlirc (I7.J7
Augen hatten.- Der
welclie gar keine
systemisireiide Wertli
bestehen,
ktninte nicht
dieses
dem Masse,
nKidosult.
und «Binocu-
i>
risirendes Zeichen galt, dass passte bei Linné
talált.
igen világosan
mint a kutatás idk, szerzk
is
und noch Black-
;
Senoculina
wurden solche
es
(1847,
BLACKWALL-nál a szemek rendszerez értéke annyi volt,
eine
Ciaiize
der Augen/.alil in drei Tribus getheilt
Clerck-ucI, Linné cs
Tehát,
-
zerfällte
was das
seinem Hauptwerke die Spinnen
Oetonoculina
Und auch
linai).^
denn
nem
hatte,
fólleileztettek oly liar-
lang lakó piikok (1847 es iSirl) a melyeknek szemeik
II
in
(I7.j.Si fauil \vie
Augen
Spinne, welche sechs
schritt
und
deutlich hervor, dass iu
wie die Forsclmng im Laufe der Zeit
und Oertlichkeiten
fort-
auch der ursprüngli-
sich vertiefte, sich
che Begriff des systemisirenden Werthes der
Augen
terjedett.
moditicirte. Die Arbeitstheihmg erstreckte sich auf
És ugy, a mint egy jegynél vagy viszonynál, ugy van ez az egész rendszernél nál
is,
s
a melyek szerkesztésére befolynak
históriai
:
fejldés, mely a közmívelödés általános haladásával
rohamosan, ugy a mint
lépést tart, hol lassan, hol
Lássuk Clerck rendszerének vázlatát. a mely e
Két ok
közreadására késztet,
vázlat
u.
m.
mert reánk, magyarokra nézve kiilmisen tanulsá-
als ein
Und
Jahrhundert (1757
so wie sich dit'ses
Verhaltnisse verhalt, so
System und
einem Zeichen oder
liei
ist
iSfíií).
auch beim ganzen
es
allen jenen Verhiiltnissen,
dessen Zusammensetzung einwirken sche
a társadalom állapota megengedi.
az,
mehr
mind azon viszonyok-
Entwicktdung,
mert igen hü tükre aLiNxÉ-i korszak ihletének,
szellemének;
és azért,
mert sok kiinduló pontot
nyújt.
sam, bald stürmisch, so wie dieses der Zustand der Gesellschaft gestattet.
az általiinos resz
felemlítettem, hogy
Linné
Systemes. Zwei Ursachen sind
elsii
Clerck müve ketts
{[i.
\-2)
sziiveggel,
a kir.-ilynak ajánlva és
által helylienhag,\Ta,
ál)rákkal ellátva jelent reltetett, a
szakasz:iliiin
meg, tehát mindazzal
uns Ungarn liesonders lehrreich
Blackwall «A
liist.
of
tlie
Spiilers of (hi'iit Britiiin iiud
sjiiders are provided, siipplyiiií!;, as
not
difficiilt to btí
it
uumber
does, well
t)f
ascertained, has beeu tiikcn as
nifnt and satisfactory
Ijasis of tlieir dístribution
eyfs witli wiiicli
marked tlio
int
cliaracteis
imist i'onvc-
On
tríbes.
tliis
und
Linn'e'scIk'ii Zeit,
punkte
Weil
sie viele
Ich habe es
schon
(pag. 13) erwähnt,
im
«
all
the species hitherts discovered:
-
,
1
Oetonoculina, eves
eyessix; SBiuocnlina, eyes two.
Stalita et Hadites.
z.
ist,
weil sie als
sehr
Anknüpfungs-
Allgemeinen Theile d
dass Clerck's
erschien, durch
Werk mit
doppel-
Linnk approbirt, dem
Könige dedicirt und mit Abbildungen ausgestattet war, also mit Allem ausgestattet wurde, was die
Wirkung zu verstärken vermochte. Die innere, eigentlich geistige Wirkung wurde durch die Aufrichtigkeit gesichert, welche in jedem Worte äussere
principle the three foUowing tribes have been fonnded.wich iuelnde
2 Senoculina
u.
bietet.
tem Text
Irland» pag. VI. «Tlie differeuce iu the
Ci,ERCK"scheii
welche mich zur
treuer Spiegid der l^rbabenlieit und des Geistes der
fidsze-
mi küls hatását fokozhatta. Bels, vagyis
des
es,
Einfügung dieser Skizze bestimmen für
I\Iár
allgemeinen
Fortschreiten der Cultur Schritt haltet, bald lang-
Betrachten wir eine Skizze gos,
dem
welche mit
welche auf
es ist histori-
:
eiglit; i
Siehe Note 1 im ungarischen Text.
-
Stalita, Hadites.
:
:
;
28
BEVEZETÉS.
szellemi hatását biztosította az szinteség, a mely
minden szaván gal
eladja
hogy tárgyát valóság-
átérzik, s az,
EINLEITUNG. luhlliar
er seinen
Gegen-
stand wirklich vortragt, zu beleuchten strebt.
Er
felvilágosítására törekszik.
;
und dadurch, dass
ist,
erörtert gleich anfangs in
IS Paragraphen
jene Zeichen und Eigenschaften, welche er als bei
Legeli 18 ságokat
§-lian azokat a jegyeket és tulajdon-
melyeket valamennyi póknál
tárgyalja, a
közösöknek tart; a 19
— 31-ik
§-Lan a kisszerveze-
allen
Spinnen gemeinsam vorhanden voraussetzt
im
19
§
— 31
den äusseren Bau und
er
detaillirt
damit den allgemeinen Theil,
lieschliesst
:
in dessen
az általános
részt,
Vorworte er auf die Beobachtungen seines Vorgän-
melynek elszavál)an eldje, Lister (KiyS),
észle-
gers, Listf.k(1G78), gehörig aufuirrlisaiu niaclit.
befejezi
A
kellen figyelmeztet.
leteire
(1
ezzel
részletezi s
tet
— 18 §)
Uihíjdmiohn'il
Lö^ös
szóló rí'sshcn jellemzi az éhiiiióijnt
(tAII(iiineiiie)i
megelzök
niíísodik részben a
szerbe bontja
anyagát
fel
SEREGEK:
Levegn
....
él
Vízben Leccíjöii
OSZTÁLYOK
I
alanyán rend-
auf
zweiten Theile entwickelt er sein Materiale
Grund des Vorhergesagten
folgt
ij
|
HEERE:
Luft
pókok.
Luftspinnen f
CLASSEN
Weber.
:
Springer.
húlóLötok
Weherspill iien
Függleges hálósok
Unri'gelmässig webende (spann.
Oiitl iiinliii
Dichtwebende
Szövök.
(eigcntl.
SpriiKjsjiinnen
itijrúli
Farkasok
Weber).
:
Wölfe.
Kaszáslábuak
Eákformák.
E
:
Vertical weifende (spannende).
Eeudftlen hálósok
Az
:
pókok.
Ugró .1
Spinnen.
Wasser
Hálóköt
ein System, wie
in
:
rh'iJ;.
I
er
die Lehi'iisieeise.
(ineli
módon
ily
(§
Im
elitiniLtfrisirt
is.
Im
A
Tlieile«
1 — IS)
Langlusse.
GatliiiKjeii
^
Kralil)enartige.i
beosztást kellképen indokolja,
s i'vvcl
átme-
Diese Eintlieilung
begründet er gehörig und
gyen a nemek specialis jellemzésére, s végre a fajokra.
übergeht daini zur speciellen Charakterisirung der
A
Genera,
szervezet mellett az életmódra, fleg a
táplálkozásra
nagy súlyt
igen
mösztönre,
fektet.
A
faj
elébe
endlich
Clerck: «Ar. suuc.» p. 1-5: «AraiK'OS uatura vidttur dispescuisse iu cluo agmina AiJreorum, quorum specimma qunticlie ccinLmus.
Neben der
Organisation legt er auf die Lebensweise, vornehm-
den Kunsttrieb, die Ernährung, grosses
lich auf '
zu den Arten über.
Den Arten
Gewicht.
stellt
er
keinen generischen
:
Aijuaticuniiit, (jui viviint
Aranei
(terei in tluas
/ífíiV/yioriíiH,
Síiltditinnii,
qui
li;i.m,
mmquam
facilc disti'ibmitur. ti'iidniit-
inurem
feles
et accipiter eoluni-
assultim prelieiiduut.
itn-itm t'ldífsnii in tria
Genera distíiii^nere, necessariuni
ycrtícdlíídii, qui retiola orblculata liii'ijalijiiaiii,
sed ex Te.rtoium
quorum reticuli nec
filis
Benennung:
diieo
extendunt.
S])issis
mehr
dieses
Wort dSpinne».
die Freiheit di'r Auffassung
System, welches der Schüler
Linné's,
als
verfasste
und der Meister guthiess
es hier wirklich mit
;
denn wir haben
keinem kinistlichen sondern mit
orljiculati ncíjue deusi sunt,
einem natiü'lichen Sj'stem zu
compositi transversim divaricatis.
densa retiula,
das
Kreuz-<S'^*/í//í('
Nichts beweist
irrethmt auimakula ad se propius advii-
queníadmodum
voran, sondern «Araneus» versteht sich so
dazu, wie etwa bei der deutschen volksthinulichen
et rariores snut.
qui praodis capendis reticulos divcrsiinudo
lantia, ast,
Uiiiai
iii aiiiiis
quoque classcs
Namen
uiultissiiiiis
similia
,
teii-
tliun, in welelieui ne-
der Organisation auch auf die Lebensweise gros-
lien
dentiani. SiíUittiirinii r/(ís.s('m
iii
tria
Genera Lístenis
distiiixit:
Liiporuni, Pluthniijioruni et Cancrifüiiitiiiin.
'
lifii
Originaltext siehe Note
1
des unyariselien Textes.
—
— 29
BEVEZETÉS.
nem
tesz
nemi (genus) nevet, Imnem az (lArancus»
iigy értetiulik hozzá,
mint
Semmi sem sának szalmd
ványa itt
k(iznevnel pld:
voltát,
mint
Linné
felfogá-
rendszer, melyet tanít-
e
ses
Gewicht gelegt wird, wie dieses die Benennun-
gen der Heere, Classen und (Ordnungen und die an
melyet a mester approliált; mert
deutlich zeigen. Die charakteristischen Eigentliümlichkeiten der Lebensweise gelangen mit jenen der
zum Ausdrucke, und wer
Organisation
hienibcr
unbefangen denkt, der inuss nothweiidigerweise zu
nem
lianem természetes
mesterséges,
dem
rendszerrel van dolgunk, a mrlylifu a szerveZft mel-
nemek
gek, osztályok es
esik, a
siily
mint
elnevezései
ezt a sere-
az elnevezé-
s
sekhez csatolt definitiók világosan mutatják
Az
is.
életmód jellemz tulajdonságai egyesítve a szerve-
Eesultate gelangen, dass Clerck's Buch, trotz
seinem primitiven Wesen, ein besseres Bild von
all'
a l)iologi;ira nagy
lett
Benennungen geknüpften Deünitioneii auch
diese
diadematus.
Araiiriis
liizonjithatja joblian
szerzett, s a
valói lan
magyar
a
Keresztes-póÁ:. CLKRCK-nel:
EINLEITUNG.
der Spinne als Organismus, und von ihrem Ver-
zu den anderen Erscheinungen der Natur
hiiltniss
gibt,
als
Werk
,
so
manches moderne,
«gross» gtaiannte
Wege
auf ganz künstlichem
welches
jene
zetiekkel kifejezést nyernek, s a ki errl elfogulat-
Gruppen zersprengt, welche sowohl Lebensweise
lanul gondolkozik, okvi'tlenül azon eredményre jut,
Organisation
hogy Cleuck müve, minden kezdetlegessége
thümlichkeiten der ersteren
képet nyújt a pókról mint szervezetrl,
johli
mellett,
ennek
s
teljesen,
mes-
—
liiliol
epén az életmód
portl)a
mely
sajáts;igai folynak
utóli-
— egy eso-
Latreille (1803
mostan Lár esak
mfir
v:ízlatosau
is
a
Latreille rendszeret
(180:^
ISOÍ)
továhh,
viszi
als
zusam-
lluchtig,
— 1804) führt eigentlich Clercik's
Genus nahm, nimmt
Formen
Clerck
La'I'keillk als Familie.
Genera auf, welche
sechs
Schwedens
auch
typischen
die
enthalten,
wirklich
Latreille kennt sieben Familien, denn es
Clekck
voltakepeii
kozlien
a
Eigen-
System weiter auf Grund der inzwischen (1757 1804) erweiterten Kenntniss. Das, was Clerck als
stellte
Vegyük
—
liiesseii
(17;"J7
kitágult ismeret alapján. Azt a mit ChKi;cK
als
die
Entwiekelung des Spinnensysteines.
die historische
valóknak mondja.
pókronilszer históriai fejldését.
letzterer
wenn auch nur
Betrachten wir nun,
terséges úton szetliontja azon esi.iportokat, a melye-
ket ugy az életmód mint a szervezet
aus welch"
mengehörig erweisen.
viszonyáról a természet egyéb tüneteihez, mint sok
modern, nagynak mondott mü, mely
—
Gruppe
wirklich noch eine typische
existirt
(Territelariae),
— 1804)
welche jeddch in Schweden nicht vorkommt.^ Auch
nemnek
Latreille gelangt dahin, dass er
die
Familien vor-
(genus) vett, Latreille családnak veszi. CLEiieiv hat
wiegend nach der Lebensweise und hauptsáchlich
nemet
nach dem Kunsttriebe benennt, und sich der Wichtig-
mely a svéd pókoknak typikus
lillít fel,
esoportjait valóban magiiban
hetet ismer
fel,
mert tényleg
is
foglalja:
létezik
alak-
Latreille
még egy
typi-
kus csoport (Territebiriae), mely azonlian Svecziá-
ban hiányzik.
Latreille
1
is
csak oda jut
ki,
hogy
keit dieser
Erscheinungen nicht entzieht, ja
wir es sehen können
—
— wie
Benennung
selbst bei der
der Genera leiten ihn die Erscheinungen derljel)ensweise.
-
Und Sundevall
(\^i'.j
—
l)egrundet
18'.l:>)
factiseh Latriullk's Verfahren; ja sogar Westrin(;
a családok nevét az életmód és fleg a müösztón (I8(il)
jelenségeire alapítja s e jelenségek fontossága alól
nem
vonja
ki
nemeinek
magát, igen
elnevezésénél
—a
is
az
És Suni)E\all (182Ó
vezérlik.'-^
mint kithatjuk
—
életmód ;33)
(18(il),
V.
ISII')
-70 2
ii.
I.
pii^;.
kiitrt
;
|lil^'.
1(15
i's
is tívéczia
pókjait, szintén
Tuiiitiín, «Oii
voller.
sation abhandelt.
Eichtung
trotzdem er Schwedens
hierher,
'
Strenge auf Grund der Organi-
Der jüngste Fortschritt
Tiiorell's
ist
System (1809—70—73),
welches die von Spur zu Spur veriVilgbare histori-
cump.
Ver^'l.
'
S|iiiliTs»
I.
liaiul
p.
1115.
nwl Tikiüell
Ufiuek leirásáuáL
Dysdna stb.
az utvuuil.
inefí-
run
«Oii Kar. SpidiTS"
7e. p. "25.
iMIi',! -
Uliilionis, ünapluisa, Seyi'stria, Dysilcra »tc.
^
^A'F.sTl{l^t;
«Beiiierkunfit'ii
iilii-r
Dr. T. TiuiiíKLL» (iutliL'ubiUf,' 1K74.
Uloliiirus, Giiapluisa, Scí,'i'stria,
in der
st maga
25.
fejtést iástl az illetü
Spinnen mit
bár a legnag_yobb szigorral csak a
szervezet alapján tárgyalja
1
tünetei
tényleg csak
jobban indokolja Latreille eljárását
Westring
—
gelangt
Stc'lli'ii
iliL'ser
p.
etwas iibellauuin
Wichtiykc'it der Lcbeuswcisc für Jas
'.I.
tue
}ii4ialtfiii-'u
Svstfm
.Miliandl.
a]"a<*liii.
Wr.sriaM;
liclit
.VbliamUiui^'
liervcir.
iK*s
an lurlm!lUc.
:
30
BEVEZETÉS.
csak
ick'
jut.
Thorell
A
'
(ISGíl
leRujaLb Icpos
— 70)
(.'lilien
az irányban
mely
rendszere,
nyumról-
EINLEITUNG.
Entwickelung des Systemes Clerck
sehe
und zu diesem folgendes Verhältniss
nyonira követhet történelmi fejleménye a Clerck
ClERCk's GENERA
rendszerének
Vertiealwebende
viszonj'ítva így áll
s eliez
= Thorell alrendéi Függleges liálósok = Orbitelariae (Kerekhálósok). Rendetlen hálósok = Eetitelariae (Hurokkötk). Szövök = Tubitelariae (Csszövök). Farkasok = Citigradae (Futók). Ugrók (láliasok) = Saltigradae (Ugrók). Eákalakuak = Laterigradae (Keszegjárók) Clerck nemei
:
mint az idk folyamán ismeretessé
mely-
lett alrt'iid,
nek Svécziában nincsen képviselje. Thorell tehát szabatositja azt a mit
pfer)
Citigradae (Sehnellláufer)
Springer
= = =
Kral)l)enf(")rmige
=
Laterigradae (Seitenod. Flach-
Eigentliche
Weber
Wölfe
vitt reá
:
miben
életmód és müösztön oly nyomást gyakorolt a szer-
zkre, a melynek hatása
azok sem birtak mene-
alól
külni, a kik kiilöiiben leghatrirozottabb hívei s hir-
tatott
nézeteimnek megfelel,
im Laufe der Zeit bekannt gewordene Unter-
die
1
kényt következik, benne van az általános rész fejezetében
1
1
-dik
mely a pók szerepérl a terme-
(p. 91),
szét háztartásában szól, s a
präcisirt also das,
was Clerck
hat.
Diese Erscheinung führte mich zu der Frage
worin wurzelt
nen
es,
Lebensweise und der Kunsttrieb einen
die
melyben a pók jelesen
:
Anordnung der Spin-
dass bei der
sol-
chen Druck auf die Auetoren ausüben, dessen Wirsich selbst jene nicht zu entziehen vermoch-
doch sonst die entschiedensten Verfechter
auf die Organisation gegnuidet werden
ez életmód körül foly-
vizsgálódásaimi )ol úgyszólván ön-
lehatol)!)
Thorell
begonnen
und Verkünder dessen waren, dass das System
ugy a mint irányom-
s
Territelariae (Erdweber),
ordnung, welclie in Schweden keinen Repräsentan-
ten, die
felelet,
(Hiipfend schrei-
gänger)
kung
Az ezekre tartozó
Saltigradae
und
deti voltak annak, miszerint a rendszer alapjául csak a szervezet jegyei vétessenek fel'?^
Tubitelariae (Röhrenweber)
tende)
ten hat.
Clerck kezdett.
következ kérdésre
jelenség a
és
= ThORELL's UNTERORDNUNGEN = Orbitelariae (ßadnetzer) = Retitelariae (Schlingenknü-
Irregulärwebende
gyökerezik az, hogy a jiókok rendszerezésénél az
nak
bildet,
:
:
és Territelariae (Földbeszövök
E
zeigt
Die
betreffende
Antwort
,
wie
so
soll ?
iiiir
^
meiner
sie
Richtung und meinen Ansichten entspricht, und so wie
sie
aus meinen eingehenderen Untersuchungen
über die Lebensweise sozusagen von selbst
im
Capitel 11
(p.
91)
folgt, ist
des ersten Bandes enthalten,
azon hatás szempontjáliól van tiirgyalva, a melyet
welches über die Rolle der Spinne im Haushalte
szervezete
der Natur abhandelt,
sajátságainál
más alkotású lények a
rol,
vagy
— a mint
bt'hatá.s:lt
befoly
melyly<'l
fogva
sajátlagos
kiegészítlég gyako-
a tünetek
nagy
mondani szoktuk
azt
módon,
und
in
welchem
die
Spinne
besonders hinsichtlich derjenigen Wirkung dargestellt ist,
welche
sie
auf
Grund ihrer eigenthümlichen
kcirelie,
— a mi ren-
Organisation, auf eigeiithumliche AVeise, die Ein-
wirkung anilerer Winsen ergänzend, ausrd)t, mit
deltetése.
welcher
Es
itt
szervezet
nyomban szemünkbe s
annak
behatásnak vagy '
alkotásai, a
—
ha
ötlik a
melyek a mondott
—
tetszik
Westhinií «Bfiuerkiuigeii
szöv-fonó
E
AMiauiU.
Dr. T. Thoeeli,» (iothenburg 1874 p.
í).
crtekezésnek
szerz az óletmód
tiililj
liolyén
is
kiemeli a
eingreift, odi'r
Vdii
kissé roszkiítlvüeu irt
A
kérdés
véKs
wir zu sagen
sofort
i)llegt'n
— was
das Spinn- und
Webeorgaii mid dessen Schöpfungen
in die
Augen,
welche die unentbehrliche Bedingung dieser Ein-
fVmtossá)
tételére
— wie
Bestimmung ist. Und hier springt uns
Kát a remlszerezésuél. -
den grossen Kreis der Erscheiniuigeu
ihre
rendeltetesnek
ülirr die iinichiinl.
sie in
nézve mondhatom, hogy ezt
sul)a
Hinsiehtlieh des letzten Satzes der Frage kann ich sagen, dass
ich diesen nie
anerkennen würde,
n. z.
ans den Griindni nicht,
sem tehetném mafíaniévá, méf! pedig azon okoknál fogva nem, a
welche ich im allgemeinen Theile dieser Eiuleitnug erörtert habe.
melyeket c bevezetés áltidános részében fejtegettem. Az emberal-
Das vom Menschen entworfene System
ist
das Mittel, vermittelst welchem wir das
Wesen
kotta rendszer
nem
végezel,
hanem
csak eszkiiz, a melylyel a tüne-
tekben rejl lényeget megfejteni igyekszünk.
zii
ergründen bestrebt sind.
nicht Endziel, sondern
der Erseheinnngen
31
BEVEZETÉS.
folteteloi.
iielkíilozliftetlfii
Ezek nagyon
tlemlik azt, lidi^y a rendszerezés
mefíér-
is
szeuip(.iiitjalii)l is
EINI,EITIIN«
Wirkung
Vom
Azon
ni(3(l
szerint, a
mely szerint a szövetek
deiiwerke
\.
—
kapunk:
esoportositiisokat
Léteznek olyan
,-iltal;iban
a mclyelí idy liálidvat
p(ilüik,
szöveteket
— készítenek, a melyi'k letok
nélkülözhetetlenek, niert a
fenntart;ísára
beszerzése tisztán rek hálósok.
tfipkilek
egészen e szövetektl
s
I'ülí.lí
(Ke-
— az utóbbiak
Hurokkötk, Csöszövök
Léteznek a
keresik
olyanok,
sajátságániíl
meg
szerezhetik
Geweben ab
—
1'ogva
s
így
akkor
ezt csak
ha járás-kelesö-
teljes biztossággal,
Yégre léteznek olyanok, a melyeknél a táp(egyszersmind lakfisnk) berende-
zésétl függ, mely leshelyeknek ezelir;inyos beren-
szöv
s
Es
gibt Solche, Welche in \'erbiiidung mit fort-
sprecliend
Wenn
vényes,
minben
a
a
ér-
'.1.
ininyban
vízszintes
át,
hézago-
le: üres
pedig
fonaJröpites
(lásd ált: rész 10. fejezet) segítségével közlekedik.
fonfis
Yegre a
faj
liltabinos
fenntartására
értelmében véve
—
—
a nemzedékek sora szükséges, mert
okvetetlenül
csak ez biztosítja a nemzedékek kikelését
id
mara,d;ísukat azon
'
az, hogy a szöves-
ertekti
kíizben. a
s
fenn-
mely a petelerakás
a buroknak elhagyása kcizött eltelik
(t'iti-,
Endli(di
glitt
:
ugy az
is
tekintve
,
nagyon e
is
érthet,
tulajdonságai a
rendszerre gyakoroltak, már CLERCK-nel kezddött
s
gilt
Wohnungen) abhängig
nur
i«int
tott, liofiy
deren
ist,
Spinn- innl Webe-
Vdiii
insoferiie, als wir die
Eine gemeinsame Eigenschaft
Citi-
Anwendung
eines Fadens herabsteigt
schenräume
horizontaler
in
10.)
•j.
dass
dii',
über leere Zwi-
:
Piichtung
vermittelst
communicirt. (Siehe. Allg.
Fa.denscliiessens
Cap.
ist
einem hohen Standpunkte mit
Spinne von
Hilfe
Tlieil.
1
Endlich
ist es
von allgemeinem
AVertli,
dass
—
das Spinnen und Weben zur Erhaltung der Art unumgänglich im Sinne der Generationsfolge
—
nothwendig
denn nur dadurch wird
ist,
die Ent-
wickelung der Brut während der Zeit gesichert,
der
dem Ablegen
der Eier und
schützenden Hülle,
második része csak
nniiyilian
íill,
a iiuiinyiro c jelen-
Kuch Lajos liitüu Araueologus
Ratzes (Tyrol)
(fonalat nipit). Koeii in
fiirdö kiizelébeu
litt.
Wenn wir die Sache ist es leicht
so auch
dem lieim
arról tuilósi-
diese Eigenschaft der
Epeira saeva
is
vándorol
1
Der
auch nur so betrachten, dann
zu begreifen, dass die Wirkung, welche
übte, schon mit
állandóan megmaradt. A
welchen die
bei
Einrichtung solcher Lauer-
Uel lerwintern verstreicht.
hogy az a hatás, a melyet a pókok
séget ismerjük. Dr.
solche,
es
Tttte-
is.
Bár csak így
1
Salti-, Laterigrada-i.O-
des Spinnens und Weln'us kennen.
Verlassen lelésnél
eiit-
liewegungeii mit Spinnen (Fadenzie-
welche zwischen s
(Organisation
organ abhängt (Territelariae, aber auch einige
jede
Altalános tulajdonság az, hogy minden pók
magas helyrl fonalon bocsátkozik
ihre
dann beschaften kcinnen.
diese erst
sie ihre
(uinhergeheiid)
— ihrer
zweckmässige Einrichtung
'I-.
5.
—
platze (zugleich
alkalmazását
szövés-fonás
ismerjük.
kon
)rtsveráaiderung
(
hen) verbinili'H
Dieses ti'rjedeleml)en
oly
zum
wir wissen, nur
gradae).
fonószervtcd tugg.
Ez természetesen, csak
Be-
diesen
Tuliitela-
Pietitelariae,
weit
so
die
von
Theile).
Ernáhrung von der
lálkozfis leshelyek
4.
(Orbitelariae,
letzteren,
die
riat.',
denn
sind,
Nahrung hangt ganz
der
Nahrung suchen, aber
—
welche zur Fortsetzimg
Existenz unentliehrlicli
schaffung
jrir\!i-kelve
járók).
dezése a
:
Spinnen, welche solche Netze, über-
ihrer
ket fonalfejtéssel kötik össze (Futók, Ugrók, Keszeg-
'.'.
Lebensweise der Spinnen eine
erhalten wir folgende Gruiipirungen
(iewelie, verfertigen,
3.
melyek
a
gilit
I']s
wahrender
de szervezetoknel
tfiplalilint,
életnii'idjuk
der
in
haupt
a mennyire tudjuk csak részben). 2.
auf welche die Gewebe und Fa-
pókok életmódjában szerepelnek követ-
fonalzatolc a
1.
Art,
es Fiidle spielen,
kez
sie
Standinnikte des Systemes behandle.
Nach der
tártíyaltassanak.
man
sind. Diese verdienen es sehr, dass
Spinnen auf das System aus-
Clerck begann, und Iteständig
letzte Satz
Erscheinung kennen.
blieb.
hat nur insoweit Giltigkeit, als wir diese
—
Herr Dr. L. Koch, der ausgezeichnete
.\raneologe, hat mir mitgetlieilt, dass in der in Tyrol E|ieira saeva wandert.
Korn
in litt.
Nähe
des Bades Ratzes
32
BKVEZETÉS.
De
más szempont
létezik e^y
a mely alá
is,
EINLEITUNO.
Aber
e
lietrachtet
Azon
tétellil imliilva
tünetek körfolj-amában
hogy a pók szöveteinek
és
a uiüüszton tekintetébl,
tekintetébl
die Thiere
Organisation entsprechende
ihri^r
Art
in
ki,
fmialzatainak nemcsak
nen wir nur dahin gelangen, dass den Geweben der
oda juthatunk
hanem
a
lét
fenntartása
Spinnen
nur rücksichtlich des Kunsttrieltes,
niclit
sondern hinsiclitlich des Fortbestehens eine wich-
nevezetes szerep jutott.
is
auf die
den Kreislauf der Erscheiniuigen eingreifen, kön-
csak
,
werden kann.
Ausgehend von jenem Satze, woruacli
szer-
gyakorolnak hatást a
mollon
vezetükbl kifolyó
hogy az állatok
ki,
anderer Ge-
ein
von welchem aus diese Eigenschaft
sichtspunkt,
tulajdouság bevoiiliató.
auch noch
es existirt
tige Rolle zufüUt.
És ezen a réven csak oda
szövetek és fonalzatok biológiailag annyira fontosak,
hogy
Und
jutnunk, hogy e
kell
auf dieser Spur müssen wir wahrlich dahin
gelangen, dass
tig sind, dass sie den Werth von
szervek értékével bírnak.
Denn Mert valójában
:
az Epeira hálója
(ált.
rész
II.
tábla 49. ábra) és a Linyphiaé (ugyanott 51. ábra)
között van olyan különbség, mint a
csre között; (////((/í
s
gém
valamint a
gém
és a rueza
és a rucza csak
csrökkel szerezhetik be táplálekjnkat, csrük
Epeira
szerkezetéhez képest folynak be a tünetek körébe,
Linyphia
és
szerezhetik be a táplálékot,
csak
is
hálóik szerkezetéhez
s
És valamint a gém
képest folynak be a tünetekbe. és rucza
nem képzelhetk csrök
nélkül, így
hálóval
oliiaii
van az a mondott ket
—
—
nli/nn canyöl;
A moz-
p()kn;il is.
gás szabadságára és sikerességére a lebocsátkozó
pókra nézve a
fölkapaszkodó
fejtett
fonal
s
olyan
érték, mint a harkály kapaszkodó lába és támogató
És épen úgy, a mint senkinek sem
farka.
eszébe kétségbe vonni azt, hogy a gém,
jutott
a rucza
csre, a harkály lába és farka fontos jegyek,
s
a
rendszerlien teljes értékek, ugy állhat ez a pókok szöveteire nézve
E liozni
is
st
;
vájjon
nem
,
biologisch so wich-
Orginen besitzen.
zwischen
dem Netze
der
Th. Taf. IL Fig. 49) und jenem der
(Allg.
ist
Unterschied,
ein
der dem zwischen dem Schnabel des Reihers und jenem der Ente entspricht: und so wie der Reiher und die Ente nur vermittelst des Schnabels des
—
— ihre
beschaffenen Schnabels
Nahrung
erlan-
gen können, und dem Baue dieses Schnabels ange-
messen
in
den Kreis der Erscheinungen eingreifen,
kaini auch
so
einem
Epeira mid Linyphia nur mit
die
Netze ihre Nahrung beschaffen, und
.•«ilclicii
der Einrichtung des Netzes entsprechend eingrei-
Und
fen.
so gut wie der Reiher
ohne Schnabel, ohne
werden können, so
soiclic
ist dies'
und
Ente nicht
die
Schnäbel
—
gedacht
auch bei den zwei Spin-
nen. Rücksichtlich der Freiheit und des Erfolges der
Bewegung
der entwickelte
ist
Faden
für die
Spinne
von demselben Werthe, wie für den Specht der
und Stützschwanz. Und eben
Kletterfuss es
Niemanden
einfiel
so gut, als
zu zweifeln, dass der Schnabel
und Schwanz des sind und vollen ja das System haben, eben so kann
des Reihers, der Ente, der Fuss kell is
hogy
álljon.
Spechtes wichtige
azon kérdést lehetne
felfogás ellen csak :
wahrhaftig
Linyphia (ebendort Fig. 51)
so
ugy az Epeira
Gewebe
diese
lehet-e a fonó és
Werth
—
für
föl-
von den Geweben der Spinnen
dieses auch
soll
szöv
Kennzeichen
szervek gelten.
szerkezetchül a szövetek és fonalzatok
következtetni
Bár lian, (le
nem
?
Gegen
beható vizsgálatot
törekedtek.
ejtett
Oiii.EitT: «Btíitriige zii
KiaKiiiKi' uiul
Anorilnuug
zi.ol. l)i>t. (li's.
Wien
1854.
meg
i-iiirr
dfi-
így
Oiileut
und Qualität
Wenn
dem soeben
prcuss.
".'
auch nicht von
dargelegten
Gesichtspunkte aus, so geschahen doch Versuche, welche die Webeorgane auszubeuten strebten. So hat Ohlert
ilic
man
^
a porosz pókok szöv-
auf
ob
die
denn nicht aus der On/a-
und Webeorgaue auf Form der Gewebe schliessen könnte
az általam az inient kifejtettt irány-
kiaknázni
:
man nur
Spinn-
der
iiis(ttinii
szöv-
Auffassung könnte
diese
Frage aufwerfen
történtek oly kísérletek, a melyek a
szervezetet
'
minségére
^
eingehende Forschungen auf Webe-
KlMitciiliililimg gegi-üud.
Siiiiiiicii.«
Virli.
ilcr
k.
k.
'
t)nLF.iiT:
l>iaKU(wr
cVc.ii
«Hi'itriitif
ZU fiiuT auf die Klauenbililung gegriind.
YltIi. der. k. k. zool. liot. Cios.
Wien
18.54.
BEVEZETÉS.
a
szervein,
nuvan a szerkezeti
liitííniiek
iniln'il
különbségek, de
EINI.EITTTNG.
nem tnik
vagy szövet szerkezete a geomi'trirus iduniii
ki aziíltaluk kötött liáló
mert tényleg úgy van, hogy
;
pcilaiál
liril(')kat Li'ttii
megvan a hármas karnHirendszer mint a hurokkotciknel,
szöv
Menck
szervekre együttesen
rész p. 4S)
(lílt.
csíi.s-.-öréknél
epén ngy
stl).
A
{unó és
nagy gondot
'
organc
tigten
Gewebe
nicht
ist
dass
factisch so,
der Construetion
damit verfer-
drnn
ersichtlich:
es ist
der Netze knüpffiidcn Spinne,
liei
welche geometrische Formen weisen, das Dreiklauen-
systcm
Th.
(Allg.
4S
p.
eben so gut vorhanden
etc.)
wie bei den Schlingenknüpfern, Eöhrenwebern
bálúalak,
Auf
etc.
tehát a lényeges, ezen az utón kérdéses marad.
in
ergeben, aber die Construetion der
ist,
A
eredméuynyel.
ngyanolj^au
fordít,
preussischen Spinnen angestellt, aus
dir
welchen sirh noch Unterschiede
und Welieorgane zusammen
Si)inn-
wendet Menge
ver-
mit gleichem Erfolg.
viel Sorgfalt,
1
Die Netzform, also das Wesentliche, bleibt auf die-
Az aligha
hogy ha a
kétséges,
p(')k
tápkilkozása
módj:íról ingáimat akarunk szerezni, a való fogal-
mat csak szövetébl
fonalzataÜKil tudhatjuk meg,
s
sem Wege fraglich. Es unterliegt kaum einem
von der Art der Ernährung der Spinne
uns
wir
einen Begriff verschaffen wollen, so werden wir den
épen ugy mint megtudjuk ezt a gémre,
ruczára.,
dem Gewebe
richtigen Begriff nur aus
harkályra nézve, az illet szervek
wie wir dieses
Ente und valamiuíd
,
a pr)lvnál
ligv
.s~c/Tcrí-/ ít: i'lvtiiiódiitil; s
ri.'i.:iii/t
iíU
azon
tétel
n
rlrliiióil
tl'ihrf
rs
:
hü rKSiiáh'iihUinihiiiih
:
ii.sx;7/ín/'/;(í-s'/'ií)/
h'itiii.
<':t Iicliic-'i(')i
Wenn
.s':r;7v-
sil.ciiil, i':t tiiltufiiii.
Ji'njiil:
a:
ilhi/l
tcljcít
Iriii/iicl.'
('.s
irgendwo, so
ez,
stb.
lind
:
diseipli-
kepét
összhangzatos
a melyben a szervek alkata a
keresi,
Sjiici^icl
cr.v/ dniiii
der
Lchcii-'^iriisc
und
irrini es iiiinrrrr I-'/irsrliiniij
.
beide in l'ehi'n-i)is(iininii}i(i zn crlilirkcn,
In'li/o^ hfjirf.
mint az állattan
azon
szinten
ht dfr
()i'ii
beider Spinne der Satz:
'•-<(//,
nainak liármelyikénél: mert valóban, a lioneztan, élettan
gilt
ii
.svV
Tulajdon az a viszony
Untersuchung
des Spechtes durch die
ijilinijt, d'ic>ic
iill.cr
der
iiiiKiflilirt ],-iitilt
hinsichtlich des Reihers,
der lietreffenden Organe erlangen.
dir zcliicl.
schöpfen, so
vizsgálatábi'il.
gut
Ha
wenn
Zweifel, dass
mködéssel
egybevág.
rirhtiij anf:nfiis^i'n, liesit-rn irir
richtiijc
Bild dra
ihis nillstiindiiic,
Es
JVescns.
hi'tvfß'nidin
ist
das
niimliche Verhiiltniss, wie in jedweder der zoologisi-heii
Disciplinen; denn
Anatomie, Physiologie nische Bild,
wo
der
u.
Wahrheit sucht
in
die
w. auch jenes harmo-
s.
Bau der Organe mit
der Func-
tion zusammentrifft.
Das Spinn- und Webeorgan, auf der Stufe der
A
fonó és
szövi")
nek, a mint ezt a
szerv,
azon fokán a kifejldés-
2ii')koknril
észleljük, kapcsolatiján
a szövetekkel és fonalzatokkal, a
mink
tle ered-
Entwickelung, wie wir in Verl>indung
der Spinne erblicken,
sie bei
mit den Geweben, wie solche diesen
Organen entstammen,
— die
—
biologische Wichtig-
nek, e szövetek es fonalzatidí biológiai fontossága,
keit dieser
oly specificus tulajdonai a tulajdonképeni pókok-
Eigeuschafteu der eigentlichen Spinneu, welche wir
nak, a melyeket a rendszerezésnél figyelmen kivül
im
hagynunk nem szabad,
vorausgesetzt, dass wir die descriptive Naturlebre
szetrajzot
'
Menoe A
hogy a
leíró
annak veszszük, a minek lennie
élö tcriiicszct kulcSí'uKil,'.
-
feltéve,
kell:
az
azim szüvegebeu,
a,
Tiimé-
hagytam
el,
iile
havában Ijunyujtuttam,
iktatni,
Hogy
az mindjárt ki fog tiinni.
Sp.» 1850) Auetes név alatt egy
HERMÁN OTTU
nehmen, was
sie
Acht
so
specitische
lassen
sein soll: als
1
IIennoe «Preuss. Spinnen»
-
In
dirrfeu,
Sililiis.'ii'l
der
mert azt hiszem, hofíy
az eredeti szerkezetet miért
Mesge
póknemet
ISi'ifi.
dem Texteder Einleitung, welchen ich
Gesellschaft im
ez a hely máskéjien volt szerkesztve. Kötelesséíjemuek tartom az
a biológiai irámTa uézve fontos.
als das
ausser
nicht
sind
ISfil!.
nu'lyit a kir. nia^'V.
szettiuliimányi társuliituak 1875 márczius
ereJeti szerkezetnek kivonatát
Systeme
dieses
lebenden Xntnr.'-^
^
«Pretissische Spinnen» Dnuzi^'
ln'Vezetés
termé-
Gewebe
(«Verz. d. Danziger
állított fel, azt állítván.
MAi.íV.AROIiSZÁG rÚK-FAFNÁ.I.A. H.
Miirz
der k. uug. Natm-w.
1875 unterbreitet habe, war diese Stelle
anders redigirt. Ich halte es für meine rtiicht, den Auszug des
ursprünglichen Textes hierher zu setzen, denn ich glaube, dass er für die Biologie wichtig
Text abging,
wüd
ist.
Warum
sich sofort zeigen.
ich von
Mesoe
dem
ursiuiiuglichen
(«Verz. der Dunziger
Spinnen» 1850) hat unter dem Namen Anetes ein Cienus aufgestellt, von welchem er behauptete, es habe keine Spinnwarzen und keine t)TTO riERM-VN
CNiiAIiNS
^PINNEN-FACN A.
II.
'ö
. !
34
BEVEZETÉS.
meggy-
Mindezeknél fogva én akként vagyok
zdve, hogy Clerck müve,
kiemelt sajátságainál
fogva, valóban a természetes rendszer kezdeménye-
hogy
zése, s
mely
mü
fejldését azon
továl)l)i
képviseli, a
Auf Grund dass Clerck's
all'
dieses bin ich
davon überzeugt,
in Folge der
hervorgehobenen
Werk
Eigenschaften wirklieh die Initiative des natürli-
chen Systemes bildet und seine weitere Entwicke-
Werk
lung jenes
haladott.
c iui
EIM.EITUNG.
repräsentirt, welches auf diesem
Weeie 'brtschritt.
Ez Thoeell
munkája: «On European Spi-
T.
on Synonyms of
szövetkezve a «llemarks
ders»
Europ. Spiders»^ (lásd
ált. rész.
Irodalom).
többi állattani disciplinák és
a
fleg az embryologia
is,
morphologia a pókokra vonatkozót tartalmaz, és
Verbindung mit
oldalára tartoznak
ennek nincsen
lioííy
— a mi igen lényeges
se szilvo se fonó szerve
meljTiek
le,
íi't
mik a kérdések bölcseimi
azonfelül
;
ot'vigende Sl.iegt of Sjiintl
nemet
a
is,
:
név alatt «\y
ISI".)) Ijii>liistinK
nem
állitólíig
voltak fonói
!
Az
meggyzdésre
Araneologie
tiven
illetleg fonó szerveik nincsenek
Menge has
életmótl
vitt,
szöv
alaknak
e két
nem
:
hogy
és fonó,
lehetnek ])ókok. Most azt
lately infornied nie, tliat
h
tion of Anetes coeletron douhtleíts
an
E'pcira,
mamillae«
fmnulcd
which hy xomc an-idinl had
ini
Inst
liis
iioiitni
sjtecimen of
tiirxnl
itx
descrip-
and
i-lairs
csonka példány adta a «nevezetességet». És
Itt tehát
.
die übrigen
Beitr.
(II.
Wien
Ges.
1875
zur Keuntu. der Territelariae.
megjelent júniusban) azt
;
schreibt mir, es finde sich
im
irja
Museum
Brit.
:
0. V.
Zool. bot.
Cambüiode
eine woblerhalteue
Spinne, welche in jeder Beziehung mit Li] iliistius desultor Schiödte
nur besitzt
übereinstimmt,
Bedenkt man, dass das Ahdtmie}!
iti-i\lTnet
und
iiiil
sie
(lestiipft
Irrtlium auf». Eredeti szövegem, mely
.
.
Schiödte vorlag, am
Exemjilai', welches
Hauiuirnlle
Hpinmcarzen
deutliche
rier
war, so klärt sich der
más utón
derítette ki a hibát,
Seite der
dem Namen
Lipliistius ein
ehes keine Spinnenwarzen liabeu sollte
a nagy
munka úgyszólván próbaköve
rendszer értékének, tekintetben
is
nu'gbatározása
s
a mennyire az anyagot
fontos és becses.
nem
A
a TnoitEi.L-féle
felölelte,
még más
fajok ug;\iievezett synouymikai
csak azt mutatja
ki,
ebben vagy abban tévedett, hanem mást
hogy ez vagy amaz is
író,
mutat, pld. Thoiíell
kimutatja, hogy 1772 óta, a mikor SeoroLi az Argiope Bruenniehii fajt leírta,
író
18C8-íg 10 vizsgáló
irt e
pókiól
;
ezek közöttt a legtöbb
má.s-más neveket alkalmazott reá, úgy, hogy euuek a póknak a
tudomány évkönyveiben nem kevesebb mint
A midn már most Thorell
Uilenc: fajneve
kritikai szíg
10 Írónál, kUenczféle elnevezés alatt található adatok
Formen
diese
tartuznak,
s e
faj
irodalma 1772-tl kezddik
:
van
hogy a
azan fajra
hibát igazítva egy-
szersmind kimutatását adja mindítnnak, a mit
Genus
Das
!
af Spind. Ord.»
aufgestellt, wel-
eindringlichere Stu-
der Spinn-
und Webeorgane,
resp.
behreu, dieselben keine Spinnen
sein
Thoeell («Eur. and North-African
Spid.» Edit.
«Prof.
Menge
lias lately
coeletron daidiih'sx ( .so/f-r.f
.'
J ,
geüefert.
u-liicli
is
Inj
Spinnorgane eut-
können.
informedme, that
schreibt
Jetzt
August 1875;7C)
bis description of
:
Auetes
fminded nn a yonnri sjjecimen of an Epeira
sanir acrident liad luxt
Und Ausseheu schreibt
itr:
Exemplar
(II.
tarsa! elaws
im
schreilit mir, es fitule sich
and ma-
die «Merkwürdigkeit»
Beitrag zur Kenntn. der Terri-
zool. bot. Ges. 187.5. edit. Juni)
telariae, k. k.
Brit.
Museum
«O. P. Cambkiikie
eine woblerhalteue
Spinne, welche in jederBeziehungmitLiphistius desultor Schiödte
übereinstimmt
,
nur besitzt
vier
sie
dentlielie
Spinnnarzeu
Bedenkt mau, dass das Exemplar, welches Schiödte vorlag,
.
.
.
am
Alidiuuen geöffnet uuil mit Baumwolle gestopft war, so klärt sich
Wege
der Irrthum auf.» JMeiu Originaltext, welcher auf anderem beikain, hat sich leider verspätet.
Dieses grosse
Werk
sozusagen
ist
THORELL'schen Systemes, und so weit ist es
auch yoch
in
es
der
Probierstein
des
den Stoff zusammeufasst,
anderer Beziehung wichtig. Die sogenannte
synonimische Bestimmung der Ai'ten zeigt nicht nur au, dass dieser oder jener Auetor in diesem oder jenem geirrt hat, sondern sie zeigt auch als
noch mehr. Thorell weiset
sechzehn Auetoren über diese die
z.
B. aus, dass seit 1772,
ScopoLi die Argiope Bruenniehii beschrieben hat
meisten
je
Ai't
einen anderen
geschrieben haben
Namen
;
,
bis
1808
davon haben
gebrauclit, so dass diese
SiJiune in den .lahrliüchern der Wissenschaft unter neun
Namen
vork(mimt. Indem nun Thorell streng kritisch nachweiset, dass die bei
c//;/
sehr
dium der Lebeu.sweise hat mich zu der Ueberzeuguug geführt, dass man sich eine Spinne (dine Spinn- und Webeorgan gar nicht denken kann, und ich habe im ursprünglichen Texte erklärt, dass wenn
'
Ez
er hat
— was
Fragen angeht; ausserdem
dem IiTthume
fájdalom, elkésett. '
Morpho-
Spinnen bezüglich enthalten, und
millae.» Hier hat also ein defecti'S
AussEREH
zoologischen
auch das berücksichtigt, was die philosophische
1849) hat unter
TiioRELL (Enrop. and North-Alrican Sjüders. Edit. m. Aug.
Ibl75 p. 0) «Prof.
noch
Diseiplinen, namentlich Embryologie inid
p('ik-
fonó és szövöszerv nélkül piUmt képzelni sem lehet, s az eredeti
szövegben kinyilatkoztattam, hogy ha
of
Bei der Rcdaetion seines Systemes hat Thorell
Webeklauen! Schiödte («Om en afvigende Slaegt
Orden
beható taniilmánvozása engemet arra a
Írja
«Kemarks on Synonyms
(Siehe. Allg. Theil: Literatur.)
(Om eu
Schiíidte
!
>
dasjenige zusammengefasst, was ausser der deserip-
logie auf
azokkal
számolt
Thorell's Werk oOn European Spiders»
ist
Europ. Spiders».
a mit a leíró Araneologián kívül
azt,
in
Thorell egybe-
Rendszerének szerkesztésénél foglalta
Das
sechzehn Auetoren unter neun Benennungen vorkommende
Daten zu ein und
im
J.
1772 beginnt
der:<ell>en :
Art gehören, die Literatur der Art
berichtigt er Irrthümer
und weiset auch
alles
pdkn'd tudunk,
jenes auf, was wir von dieser Spinne wissen, demi er zeigt, wohin die
mert az egyes irók adatainak hovatartozását kimutatja. Az értékre nézve lásd föntebb a bevezetés általános részében azt, a mit a
Daten der einzelnen Auetoren hingehören. Hinsichtlich des Werthes siehe im allg. Tbeile dieser Einleitung das, was ich von der Ar-
munka
beitstbeilung und der .Angelegenheit des »lex jirioritatis» gesagt habe.
felosztásról és a «lex prioritatis»
<•
ügyérl írtam.
'
35
BEVEZETÉS.
— számolt mi
nz exiiticus és öslenvtiini alaknkkal
Wesentlich
is,
tiókat ep oly mértekl)en szabatosokkú mint
luzhatókká
meg-
lässlich
az életmód
,
Auf
kell ligyelembevetele mellett, természetes csopor-
speciális ismerete is
liche
—
a Clekck kezdeményezésére
mány mai
mint
—
megfelel.
Eurc'ipa
rendet
s e
—
a tudo-
pókfajait
—
-
családok
csabídrdira s es alcsaládok
azután magukba foglalják a nemeket, ezek
ich dieses
i'ormiren, naturlich in
Und eben
aus diesem
System auch auf
Thorell lost diese in
Grunde wende
die
Spinnenfauna Un-
fasst die bis jetzt liekannten
Spinnen-
Ordnung zusammen und auf Grund der Organisation und
in eine
ííii'hni,
Lebensweise unterscheidbare Unterordnungen welche Unterordnungen — auf in Familien
TnoRELL-fele
rendszer
a
und Unterfamilien
auf,
gleicher Grundlage zerfallen.
und Unterfamilien enthalten dann
Die Eamidie
Genera
Eend:
ORBITELARIAE.
Aliviid: 1
.
Csaláil
angewendet, zeigt folgende Eiutheiluug.
2.
Kwekliáirisi.k.
I.
1.
uldbokinae. Torkosiiókiik.
Alcsalád
1.
2.
»
Család
:
:
scTTODiXAE. Hátasjiijkok.
Familie
»
:
:
pholcinae. Scliielspiinicii. SCYTODIXAE. Buckelspimicn.
ENYOU)AE. Sclioberspinueo.
Ich habe mich mit den deutschen Benennungen so viel als möglich an die wissenscliafthchen gehalten. Eine conseiiuent durchgeführte deutsche Nomenclatur stand mir uiclit zur Verfügung; jene Mknoe's ist noch niclit durchgefülirt und mit dem fertigen Theile konnte ich mich wegen iler s|iruchlichen Eigenheiten Mexok's niclit recht liefnunden. Ich glanlic, mau wenle die «Spinne» oder mindensteus den «Wclier», «Wirker» jedem Genusnamen so gut, wie den Namen grijsserer Gruppen anfügen müssen; denn wenn Menoe die Melanopliora - «Schwarztriiger» nennt, das Chiracanthium - «Dorutiuger», so ist damit eben soviel als wenig gesagt. Jleine Benennungen wollen natürlich auch nicht 1
A
mennyire csak
lehetett, a
magyar nevek szerkesztésénél a
tiuliimányns név jelentösétíére fektettem a súlyt jilil.
a
hiil
kiilöiibiizik, igy
;
Ejieü-oiilae és
tulaj ilonságot ig;vekeztem
mányos név
;
a hol
nem
tehet-
a csaláil és alcsalád neve csak a raj,'nzás által Epeii'inae sth.
fiilliasználni,
—
ott
valamint utt
kevésblié találó, pld. Ta]iin(icepliah.
más, jellemz is,
a hol tudo-
Schlin-eiduinpfir.
SCYTonoiDAE. Nacktspinucn.
Uutciiamilie
2. 3.
RETITELARIAE.
:
»
1.
ENYOIHAE. Buvópókuk.
ULOBORiNAE. FressspiimcH.
Familie: TllEKIDIOlDAE. Wil'kspinuen.
2.
phulcinae. Kaiicsalpókok.
Radnetzsphuioii.'
EPEIROIDAE. Spcicheuwebor.
I)
Unterordu. 1.
SCYTODOIDAE. Csupaszpókok.
Spiliucu.
Unterfamilie: epeikinae. Kreuzspinnen.
2. II.
ARANEAE,
ORBITELARIAE.
:
l.Eiiiiilie:
líETITELAPJAE. Hnnikkötk.
»
Uuterordn.
epeirinae. Keresztespókok.
Család: THElilDIOIDAE. Törpeluu-kolók.
2.
3.
:
»
Alrend: 1.
Ordnung:
Pókok.
ErEIKOIDAE. KüUszovuk.
:
Alcsalád
1.
ARANEAE,
Das System Thorell, auf Ungarns Spinnen
magj'ar pókokra
alkalmazva következ szerkezetet mutat.
—
— mit Hin-
und Arten.
A
tem
ilasse,
gestattete.
formen Europa's
lien
1
dem
garns an.
a fa-
jokat.
II.
ihm gelungen, unter
I
egy
szervezet és életmód
szinten ilyen alapi m
A
es
piie-
—
megkülönbóztetlietö alrendre bontja szét, mely
alcsaládokra osztatnak.
I.
Gruppen zu
Es épen ennél az
ismert
hét,
ist
— einen solchen — wie wir das zu sagen Eortschritt, welcher gen — dem heutigen Stande der Wissenschaft
is.
eddig
Weise
deutung auf Clekk's Initiative
lialadiist bít(dí,
olj'
I
alrendek
diese
entspricht.
gyar pókok faunájára
által
machte.
In Thorell's System erblicke ich
tekintettel
oknál fogva Thorell rendszerét alkalmazom a ma-
rendbe foglalja
ruchnung genom-
in
auf die europaischen Spinnen
die,
nnd Lebensweise
ezt kifejezni szoktuk
íillásának
TiioRELi,
palá-
wie dieses die specielle Kenntniss der Organisation
megengedte.
Thokell rendszereben tehát én
—a
Eormen auch
und
gehöriger Ix'rücksiclitigung der Lebensweise, natiu'-
természetesen annyii-a, a mennyire
a szervezet speciális ismerete mellett az életmód
a mely
er die exotischen
angi'wendeten Definitionen eben so präcis als ver-
Ilyen millión sikerit neki azután
;
— hat
men, was dann
tette.
tokat alakítani
ist
ontologischen
az európai pókokra allíalmazott delini-
iizutiln
EINLEITUNG.
im geringsten massgebend
sein.
. .
.
36
BEVEZETÉS.
Ahcud: TUBITELAEIAE. Csöszövk.
III.
1.
AGALENOIDAE.
»
1.
Alcsalád
2.
:
2.
»
Cst'ízk.
2.
:
2.
Család: AXTOIDAE. Szököpókok.
elsö
magában, természetesen oly mértékben, a hálózataik ismeretesek; a családok
és
foglalja
minben
alcsaládok
coordiuálása a szervezet alapján történik.
A
kimu-
egyszersmind képét adja
a hálószövés fejlettségének, mert berendezésre nézve a kerekháló mindenesetre az elsö helyen
áll.
A
tapasztalásaink
Fojtók legtöbb
szerint,
alakjainál
—
:
— és
szerkezet szerint ki
vehetk a
következkhöz.
A
Familie
meritdcpt-dett
lesük
;
—
az
ötödik
— mondhatni
(Keszegjárók)
Uuterfamihe
húhoiió
a hatodik alrend (Futók) legnagyobb rész-
benbarangolva —- a hetedik (Ugrók) egészben Zjaca/t-
Gewebe kennen;
ekesinae. Stierspinnen.
[die
dem
Grade, als wir die
Coordinirung der Familien
und Unterfamilien geschieht auf Grund der Organisation. Die Pieihenfolge des Ausweises giebt zugleich
Gewebe; denn was
ein Bild der Entwickelung der
In der dritten und
diütten
Unterordnung
— nach den bisherigen
der
die Verfertigung der Netze
Erfahrungen
z.
ist
B. bei den
meisten Formen der Meuchel- und Mordspinnen
—
das Netz nach seiner Einrichtung gar nicht ausge;
können
diese
Uebergang zu den
also als
folgenden gelten.
Die vierte Unterordnung
man kann
sagen aus
bensjjinnen) sechste
tudomásimkhoz képest, természetes
ist
vierten Familie
entweder schon sehr untergeordnet, oder es
zum
aus
Das kann
(Erdwe))er)
besteht,
die fünfte (Krab-
ansnssiiieii,
umhcrsrhucißiul hincriuhii
grössten Theile aus
bente ganz aus a,
:
ATTOIDAE. Hüpfspinuen.
Netzer in sich, natürlich in
ilolva khiKulú.
Ez annak
:
Die drei ersten Unterordnungen begreifen die
wiesen
negyedik alrend (Földbeszövök)
Spriiigspinueii.
har-
az Orzók
sincsen mutatva; ezek teh;it átmenetnek
SALTIGEADAE.
2.
és 4-dik családjá-
pld
:
Familie: EEESOIDE. Mörderspiuuen.
die Einrichtung betrifft, steht das Pvadnetz gewiss
ban a hálószövés már vagy igen alárendelt, vagy eddigi
OXYOPOIDAE. Luchsspiinieu.
1.
obenan.
madik ah-end (Csöszövk) o-dik
Laufspinueu.
:
1.
három alrend a hálózó alakokat
tatott elrendezés sorrendje
CITIGEADAE.
»
Alcsalád: ekesinae. Fejespókok.
1.
2.
Az
THOMISOIDAE. Armspimieu.
VII. ITnterordn.
'
l-abbeuspinneu.
Famihe LYCOSOIDAE. "Wolfspiuueu.
2.
Család: EEESOIDAE. Gyilkospókok.
LATEEIGEADAE.
»
1
OXYOPOIDAE. Hiuzpókok.
tapinocephali. Scliaclitspinncn.
HETEBOPODOIDAE. Fussspiunen.
VI. Unterordn.
Abend: SALTIGEADAE. Ugrók. 1.
:
atypinae. KopfspLaueu.
:
»
:
Kiirolói)ókok.
Futók.
Erdweber.
THEEArHOHOIDE. Miuirspinuen.
Familie
1
Taucliei-spiuneii.
TEEEITELAEIAE.
:
V. Unterordn.
LYCOSOIDAE. Farkaspókok.
»
ARGYKONETINAE.
DEASSOID.AE. Meuelielsphmeu.
:
2.
Keszegjárók.
amaueobiinae. Ketzerspiuneu.
:
Unterfaiuilie
1
Flüehtspiniien.
agaleninae. Tricliterspiuneu.
Familie:
1.
HETEBOPODOIDAE. Lábaspókok.
Eölirenspimien.
DYSDEBOIDAE. Würgspimien.
IV. Unterordn.
Földbeszövök.
TAPiNOCEPHALi. Aknászpókok.
CITIGEADAE.
Család
1
»
THOMISOIDAE.
VI. Alrend:
)i
4.
LATEEIGEADAE.
Család:
3.
DYSDEKOIDAE. Fojtópokok.
»
1.
I)
Familie
Alcsalád: atypinae. Torzpókok.
V. Alrend
Uuterfam.
1
2.
3.
TEEEITELARIAE.
2.
AUALENOIDAE.
»
amaueobiinae. Erctuckpókok.
Család: THEEAPHOSOn)AE. 1.
2.
DUASSOtDAE. Orzópókok.
»
IV. Alrend:
VII.
:
:
TUBITELAEIAE.
:
Familie: UKOCTEOIDAE. Zottelspinnen.
1.
Illópókok.
AKGYRONETINAE. BÚViíl'pÓkok.
I)
Család
i.
1.
Unterordn.
III.
agaleninae. Tömlöpókok.
»
3.
3.
EINLEITUNG.
Család: UEOCTEOIDAE. Borzosxwkok.
2.
.
iinstiitt')!,
anijrcifcnden
als jenes natürliche
,
die
tutstatcn, die sie-
Formen.
System genommen
rendszernek vehet, a melyet pókjaink alkotnak, a
werden, welches unsere Spinnen bilden, welches so
melynek indokolása annyi, a mennyi a pókokról
weit begründet
zett specialis ismeretünk.
Az utóbbi hiányos
természetes, hogy a rendszer
sem
szer-
lóvén,
lehet tökéletes.
Nachdem lich,
ist,
als
unsere Kenntnisse reichen.
die letzteren lückenhaft sind, ist es natür-
dass das erstere nicht vollkommen sein kann.
Nt'iUfly alaknak a hálózata ismeretlen
vöszerv elváltozásának határait
sem
senki
tárgyalta
a
;
e<í_y
,
tart(')zk(.)(l;ísra
faj
küréhen,
az életmód
,
bírunk
exoticus fajok epén csak mint alak(_)k
;
ismeretesek; életökröl
ifj;en
Von maneher Art
a szö-
;
mozzanataira, a táplálékra nézve kimerít kejjekkel
nem
EINLEITUNG.
37
BEVEZETÉS.
die
Grenzen der Abweiehung des Webeorganes
die
gleichend behandelt. Hinsichtlich des Aufenthaltes, der Leliensweise, der Nahrung, be-
Momente
sitzen wir keine erschöpfenden Bilder.
Már
pediií
mindezek
szerfelett fontosak s niel-
lzhetetlenek, ha a föladat az
— liogy
— a mint
a pókot mint szervezetet
s
hof^y az
is
A
leíró
ternieszetrajzhan luirom kérdéssel talál-
kozunk, melyek 1.
ii;en
schen Arien kennen wir nur eben
mérvadók.
als
Die exoti-
Formen; von
ihrem Leben wissen wir sehr wenig. aber sehr wichtig und uiicntbehrlicli,
I)iese sind
mint a termé-
szetnek teljesértekü reszet, viszoiiyaihan fölismerj iik.
bei
Niemand gehörig ausgewiesen; Sehaehsen der Augen hat noeh Niemand ver-
einer Art hat noeh
der
keveset tudunk.
das flewebe unbekannt;
ist
sich darum handelt — und es handelt sich — dass wir die Spinne Organismus und
wenn es darum
als
Natur nach allen ihren
vollgiltigen Theil der
als
Verhältnissen erkennen.
Melyek a szervezet eltérései?
In der descriptiven Naturgeschichte stossen wir ((_)rismi>lo,ti;ia.)
auf drei Fragen, welche sehr massgebend sind. 2.
Milyen biológiai értéke van a megállapított
eltéréseknek
?
Welches sind
1.
sation
(Biológia.)
die
xVbweichungen der Organi-
(Orismologie.)
?
Welchen biologischen Werth haben statirten Abweichungen? (Biologie.) 2.
3.
Hogyan helyezkednek
észleljük, a szervezet és
el,
ugy
és miért
a.
mint
életmód szerint meghatá-
Wie
3.
rozott alakok a földszínen"? (Zoogoogralia.)
E
liárcnu
annyira,
es erfahren, die
kérdésnek roppant hordereje van, úgy-
hogy ha
mindazídíat egyl lefoglaljuk,
mit a közel ketszázados vizsgáhidás
a.
piik(dv
a
liizony a kezdet kezdeten
filluiik. Itt
Erde
ismét esak
?
und warum
Formen auf
der Oberfläche der
(Zoogeographie.)
Diese drei Fragen sind von ungehem-er Tragweite, so, dass
wenn wir
was eine nahezu über
alles
das zusammenfassen,
zweihundertjälirige
stehen miissen, dass wir gewiss erst
idö szerint felelhet
magamévá
felel,
a mennyire ez
így én rendszerét követem
s
s
am Anfange
des Anfanges stehen. Hier kann wieder nur Arbeits-
theilung helfen.
Thorell's System beantwortet so
teszem.
Forschung
Spinnen zusammengetragen hat — wir einge-
munkafelosztás segíthet. TiioRELL rendszere annyira
wie wir
so,
nach der Organisation und Leliens-
weise bestimmten
koríil
napfényre hozott, keiiytclemdi leszünk bevallani,
hogy
verbreiten sich,
die con-
als
viel,
es
eben zu beantworten vermag. Bevor ich zur AbhandMieliitt
hogy
egy m;is
ri'iidszer t;irgyal;iSidioz
hozzáfognék, összegezem tételeimet mint következik. •
lung eines anderen Systemes schreite, will ich vor-
meine Sätze wie
erst
Allgemeine Sätze
Altalános tételek:
folgt
zusammenfassen.
:
Das vom Menschen entworfene System,
Az emberalkotta azon rendszernek, a melybe az állatvilág jelenségeit besorozza, indokolts.-lga, a
E
mennyi
annyi az értéke és
a tárgyak ismerete.
rendszer in'm a természet rendszere,
hanem
rendszer erteké oly mertekben gyarajiodik, a gyarapddili
mertéklieii
kiivetkezésképen tökéletesedik.
:
e
a
tfirgyak
rendszer folytonosan
so
viel
Werth und Begründung,
Dieses System
sondern
Summe
a melyet az illet tárgyakról szereztiiiik.
mily
besitz
als
die
Kenntniss der Dinge beträgt.
valéijában kimiitat;isa az ismeretek azon összegének,
E
in wel-
ches er die Erscheinungen des Thierreiches einreiht,
ismerete, fíjirulik,
in
ist
nicht das System der Natur,
Wahrheit
Dinge erworbtai
hallen.
Werth
dieses
Dir Masse,
der
Ausweis
derjenigen
der Kenntnisse, welche wir uns idier die
Systemes
steigt
in
dem
in welchem sich die Kenntniss der Dinge
vermehrt, folglich entwickelt und vrrvdllkouiiiiiiet sich das
System fortwährend.
:
38
BEVEZETÉS.
Oly rendszernek, mely egy korlátolt
EINLEITUNG. die beschränk-
Ein solches System, welches auf
tér, korlá-
relativ
ten Erscheinungen einer lieschränkten Oertlichkcit
értéke van, mert a korlátoltságban rejlik a vesze-
ln'gründet wurde, hat einen sehr relativen Werth,
jelenségeire
tolt
delem, hogy
t.
csak
alapíttatott,
az iiltalános
i.
igen
érvénynek
állított
weil in der
ein
jegy meghazudtoltatik.
Beschränkung
allgemein
als
Gefahr
die
liegt,
woruach
Zeichen sich
erklärtes
giltig
nicht licwährt.
A
legjobb rendszer az, a mely az
id
szerinti
ismeretek összességére alapíttatott.
Das beste System ist jenes, welches auf die jeweilige Gesammtlunt der Kenntnisse basirt ist.
Speciális tételek
Specielle Sätze
A pókok
Auf das System der Spinnen nehmen
rendszerére az életmód jelenségei hatá-
:
die Er-
rozott befolyfist gyakoroltak, szerintem azért, mivel
scheinungen der Lebensweise einen entschiedenen
a szövetek és fonalzatok, mint lényeges
Einfluss,
úgy az
fciltételei
fennmaradásának mint befolyásának a
állat
természet egyéb tüneteire, szcrrck crtfkrvrl hiriiak.
A
szervezet az életmódnak, ez
amannak levén
az
csak akkor nyerhetünk
állatról
zásVia
hozzuk
;
mind a kett
így a rendszerre nézve
mérvadó.
kung auf
^
szerkesztett egyet, mely, jiolemicus színe mellett,
lényegesen eltér
Simon a leghatározottabban
is.
—
tagadja az életmód
szövetek befolyását a rendszerre;
—
szerinte
—
s
—
mondva
helyesebben
annyira ment, hogy alrendéit
Óniniiin
Nachdem
auch der Einwir-
Erscheinungen der Natur ihn
hixit\cii.
die Organisation der Spiegel der Le-
ist, können wir von dem Thiere dann einen richtigen Begriff haben, wenn wir
der Organisation
die Organisation mit der Lebensweise in Einklang
bringen; so sind also für das System beide massgel)end.
Entgegen dem
a
minthogy Tho-
die übrigen
i'nii
wesentliche Bedin-
als
bensweise, und umgekehrt, die Lebensweise jener
erst
Thorell rendszerével szemben Eugiíne Simon
als
gungen sowohl der Existenz
helyes
fogalmat, ha a szervezetet az életmóddal összhang-
EELL
Gewebe und Fadenwerke,
Wiith
tükre,
meiner Ansicht nach deswegen, weil die
Simon
Systeme Thouell's hat
aufgestellt
eines
'
Eiui.
welches, ausser seiner
,
polemischen Färlumg, auch sehr ab\Yeichend
ist.
Simon leugnet auf entschiedenste Art den Einfluss alapította," Simon e rend-
«tisztán az életmódra»
richtiger gesagt der
Gewebe, auf
und nachdem Tuoueli,
— wie Simon
der Lebenweise, szert elveti.
SiMiiN «Araii. nonv. on pt'U Cdinins
'
Méni. df
la Suc.
Idcm -
Simon szerint a rendszer szerkesztésénél
Ez
:
des Scieuec«
2e Sess. T. V.
de- Liü'ge,
«Aiaclmides de Fraucc» Paris 1S74 T.
uem érthet, mert
az állítás teljcssénHt'l
hogy Thoiíell
dolof,',
du midi de
is
9—10.
tényleg ugy
a
glaubt
áll
életmód
mintha állításait csak a TnoRELL-féle
elnevezéseknek, úgyszólván hangzására alapítaná, pld. az «Orliitelariae» épit,
nevet olvasva, feltenné, hogy
Thorell csak
a kerekhálóra
mintha tehát nem olvasta volna Thorell illet
definitióit.
TnoKKi.L az Orbitelariae ah'endet szószerint igy vezeti be («On. Eur. öjiiders» p. 47):
The European
spiders belouging to this suh-ordre.
whicb eomjirises (mlyoiie Family, the Epeiroidae,
most
easily distingiiished fruui
lariae,
hy a
rmj
distüiu-f'Jictici't'n
Ihr tnitht'rinr the (iiih'riur
Imr, iml Ilii'
i-íjipt'Uíi
at aiii/ ratr
known,
noarest relations, the Eetite-
ltiiiisrrrsiilli[ i nqjn's:<í'd
ninrtiin af tlír
i'i(i's Í!í]r-'<s,(ir
íiinl
tlieir
are, asis
forfjwíul
,
írlit-re
niti íiri'iitcr,
posterior intmiicdiíite ei/cs dr.
Ez
Ihntitlinl hctwct'n
oly határozottan
szervezett alap, hogy Simon állítása igen különös színben tiinik lOii inkálili
azt
merem
állítani,
the
tnid ihr inti'rnnuUatc of
fel.
hogy Thokkll bízvást még nagyobb
súlyt lektethetett volna az életmódra.
Simon
1
Idem
p. 5.
közötti összhang lielyTeállitására irányozza törekvését. SiMON-nál az illet hely oly benyomást tesz,
ist,
dass er seine Unter-
a
i:zcrve:etrf
iiuhilwljn, tehát a szervezet és
;
— so weit gegangen
ordnungen rein auf die Lebensweise basirt hat, ^ so verwirft Sim(JN dieses System. Nach Simon kann
1S73.
]i. .5
I. p.
csopcirtjait legliatározottabbau
ahipitjn, R az életmóddal
l^Kiiropp.» 2e
das System
-
«Al".
nouv. ou peu conuus du midi de l'Europe
«Ar-aclmides de France.
Diese Behauptung
ist
Tom.»
I,
ite.»
p. ',1—10.
gar nicht zu verstehen, denn die Sache
verhält sich in der Wirklichkeit so, dass
Thohell
seine
Gruppen
ganz entschieden auf die Organisation gründet und mit der Lebensweise untertützt, also die Uebereinstiramung in der Organisation und
Lebensweise anstrebt. Diebetreffende Stelle Simon's macht den Eindruck, als
wenn
ilire
Behauptungen mehr dem KlatKjc der Thokell-
schen Benennungen gelten möchten
z.
B. als
wenn Simon den Namen Thorell
Orbitelariae lesend, voraussetzen würde, dass
Netz vor Augen hatte, und tionen
als
wenn Simon
Thorell's gar nicht gelesen hätte.
Oi'bitelariae
Wort
für
Wort
so
em, wie dieses
den Note 2 des ungariselien Textes
und
diese
Begründung
ist
in der
führt die
nebenstehen-
in engliselier Siirache citirt ist,
in
die L.'bt.'iisweise
hätte
entnom-
einem eigentliümlichen Lichte
Ich wage zu beliaupten, dass
Ciewiclit auf
Thokell
so entschieden der (Organisation
men, dass Simon's Behaujitung ersc'iieint.
blos das
die betre 'enden Defini-
Thohell
K'geii kiinnen.
füglieb
noch mehr
;
:
39
BEVEZETKS. cnujxhi csak a szervezet lehet mérvadó.
A mennyire
ÖiJioN érveléseit egyátalában követni s felfogni bír-
tam, a kiemelt elv kéiiczi
Ezt en az
jfit.
mködésének
nem
okdkuTd fogva
kifejtett
iuieiit
sarkiiont-
EINLEITUNG.
Illír ilie
(illiiii
Jicnd
Silin.
Eendszeret következleg
dax
fi'ir
massqe-
Si/atein
So Weit ich Simon's Ausfidu'ungen zu
folgen, dieselben aufzufassen vermoclite, bildet
Iiervorgeliobene
seines
írliatnilm aki.
Oniiinisniuni
Ich
den
Satz
principielle
Verfahrens.
könnte
der
Eckstein
dieses,
Folge
in
der soel)en abgehandelten Ursachen, nicht miter-
fejti ki
schreiben. 1.
Alrend
SZEMES PÓKOK.' Ugrók.
1.
±
Farkasok.
3.
Hiúzok.
H.
Ilersiliák.
1
:!.
Borzosok.
1
4.
Búvók.
!'''
ARANEAE OCULATAE.
Oxyopidae. 1
Alrend:
3.
PoKOK.
2''
liAGAl)OZ(') r(')K()K.
Csupaszok.
r>.
Kezesek.
Ül. Fojtók.
7.
Gyilkosok.
8.
Keresztesek.
9.
Torkosok.
10.
Hurkolok.
20. Szövök.
Kanr-salok.
21. ]\radarászok.
Alrend
4.
Sous-ordre
:
ARAN. GNAPHOSAE. IS" Scytodidae.
0"
Thomisidae.
(')"
Paliiimanidac.
=
10" Therididae.
2(t"
11" l'h(dcidae.
21" Avicularidae.
Ugrók
ez az
s
m.-ír
és
Yl-dik
pld.
a Hiuzoknál
pókok semmi
ein sehr wichtiges Erforderniss
((Araneae oculataei) scheint auf
eijra:
bei
den
Spring-*^
begründet (siehe
bir('i
dort 130
igazi
nem mond
jellemzt,
pók gyilkoló, ragadozó,
Az
mely
megen-
létezik.
utolsó
=
Piagadozó
mert
tebiit
pókok,
valamennyi
;
elbb
eredeti neveket lásd
íi
német
sz;>vet;liin.
,(),
aber
kann nichts charakteristisches die fiaiize Ordiiiiiiii aus Formen
mit Spinn- und ^Yeborgan, zweitheiligen Leib ausgestattet
etc.
und keine derartige Abweichung
ist
im Charakter der Organisation existirt, welche das Gegentheil der echten Spinnen begründen könnte. ((Aram^ae gnaphosaeo charakt(.'risirt aucji nicht,
sind.
Auf
Az
'1-3
lás-
suk a családok viszonyát SnioN alrendéi körében. '
es nicht
1
weil alle Spinnen rauben, morden, also (inaphosen
gnapliosa.
akendre mindjárt reátérek
trifft
«,
mehr zu (eben
jel-
alak(_ikb()l
az Araneae verae ellentétjének föltevését
Az ((Araneae guaphosae»
B. Taf. YI. 134
(()•
riiidszöyö
és oly csökkenése a szervezeti jellegnek,
vorwiegende
und Laufspinnen einigermasseu z.
sagen, weil factisch és fonó szervvel, kéttagú törzszsel stb.
dii'
ist.
Entwickelung der Augen hinzudeuten, und das wäre
((Araneae verae »
lemzt sem mondliat, mert tényleg az
ganz entschieden
jener Bedeutsamkeit, welche bei wissenschaftlichen
bei den Luehsspinneii
13Í) a).
Igazi
Filistatidae.
anlielangt, so entbehren diesellien
Szemes pókok, a sze-
134 a es ugyanott 143((), de
=
THERAPHOSAE.
"Was nun die Benennungen der Unterordnungen
Farkasoknál ^némileg indokolt (lásd
Az ((Araneae verae»
:
ezek leglia-
illeti,
fejlettségére látszik czélozni
ugyanott
AR.
Ulolioridae.
Benennungen
Az «Araneae oculatae»
szintén
Dysderidae 4" Sous-ordre
telmény.
nem
'.1"
8" Epeiridae.
tudományos elnevezéseknél egy igen fontos köve-
gedné,
I
1" Eresidae.
:
tározottabban nélkülözik azon jelentcíséget, a mely
áll,
3" Sous-ordre:
4" Sparassidae.
F(')IJ)BESZr)Vr)K.
az alrendek elnevezéseit
talál (lásd
7" Hrassidae.
ARANEAE YEEAE.
ÍI"
nem
Urocteidae.
IG" Dictynidae.
3"
18.
t;il)la
:>"
15" Agelenidae.
Karolok.
mek
1
2" Lycosidae.
Orzók.
").
A mi
2" Hersilidae.
1" Attidae.
Hl. J)lrtyii,-ik.
4. Lilliasok.
1.
1
14" Envoidae.
Alrend:
IC4AZI
1
Sous-ordre:
15. Illók.
17.
±
Sein Svstem entwickelt er folgendermassen
die letzte
zurückkommen
:
Unterordnung werde vorerst
will
ich
ich sogleich
die
Familien
Soion's im Kreise der Unterordnungen betrachten.
40
UEVF.ZETÉS.
A második
alrend a képzelhet legelntöbb
mennyiben egy i-endhen
elíitliet
úgy
következ szemcsoportok szerepelnek liS J,.7:>„,^)i
lúsd II. IVilila (I,
stb.
'.Ifi
ala-
abweichendsten Formen, so weit die Formen im
a, '.»'W/, 11
is,
m.
u.
li
,/.
1:>S
ha a szervezet összeségét veszszük, ngy oly
;
végletek kerülnek együvé, a
min
bius paliidus IX. Tábla 195,
ugyanott 205 itt
Die zweite ITnterordnung umfasst die möglichst
Ha csiipán a szemeket veszszük
foglalatja.
itt
—a
— szervezet
koknak
ha végre az
;
az Amauro-
pld.
módot veszszük,
ugrók együvé kerülnek
lesök, hálózok,
hálózatokat veszszük, ugy
itt
:
lígy
ha a
és
a kerek es semmi háló
^
képezik a végleteket.
Kreise einer Ordnung überhaupt nur abzuweichen
Wenn
vermögen.
Augen nehmen,
wir nur die
so
sind hier folgende Gruppirungen vertreten, u. siehe Taf. IV.
128
(Í
u.
fiS
w.
s.
75
/,.
wenn
;
90
a, ;>2 a,
wir
a,
94
z.
llfi
,;,
:
a,
Gesammtheit der
die
Organisation nehmen, so gerathen solche Extreme Xysticiis fráter
IDfi, és
élet
EINLEITUNG.
zusammen 195, 196
wie
Amaurobius pallidus IX.
B.
z.
und Xysticus
fráter
Taf.
eben dort 205; wenn
wir endlich die Lebensweise nehmen, so
kommen
Formen zusammen, wenn wir die Gewebe nehmen, so bildet hier das Pvadnetz und gar kein Netz das Extrem. lauernde, webende, hüpfende
luid
^
A harmadik
alrendben szintén ilyesmi törté-
ugyan az alakok hatszemüek, de ez még a
nik. Itt
értékét,
szempontjából
rendszer
mesterséges
megelz
mert tényleg a
elveszti
is
alrendben
(:2-dik)
Unterordnung geschieht etwas
In der dritten
Formen sechsäugig, auch vom Standpunkte des
ähnliches. Hier sind zwar die
aber dieses verlitTt
künstliehen Systemes den Werth, weil Simon in der
vorhergehenden (2-ten) Unterordnung eine sechsis
meghagyott Simon egy hatszemü alakot (Speräugige
mophora)
azonfell a Fojtók és Csupaszok minden
;
tekintetben elütnek,
még
helyt a csoportosítás
számát veszszük.
A
nem
jclleriét,
is,
mi-
pedig a szemek
Csupaszoknál a hat szem három
(IV. tálüa
piírban
áll
fognak,
Iiútni h'tr nyilik
mek
a szemekre nézve
kórt alkotnak
O'-i
;
a tér, a melyet körül
s
a Fojtóknál ellenben a sze-
(V. tábla 120,
121
rt)
kör
e
s
rlörc iiijiUk.
Ugy
szervezete
az életmód, a hálóalkat a Csupaszokat
,
a szemcsoport jellege mint a lábak
leghatározottabban a Kancsalok mellé sorozza.
^
Form
(Spermoiihora) belasst; überdies wei-
chen die Dysderoiden und Scytodineu
Bei den
Paaren
Scytodineu
magát
s kifejti
rendszerét,
ha
a szemek
pld.
következetesen osztó jegyül fogadja
hatszemü alakot egy alrendbe
el s
állítja,
gzaiiiát
valamennyi
ugy mestersé-
Augen und der Eaum, den
stehen die
(Taf. IV. 9:5 n)
stellen öffnet sich innli liiiitm
bilden hingegen 120, 121
und
(()
sie
um-
bei den Dysderoiden
;
Augen einen Kreis
die
in drei
(>
dieser öifnet sich nadi
(Taf.
vorne.
V.
So-
auch der Bau
wohl die Gruppirung der Augen
als
der Füsse,
Einrichtung des
die Lelieiisweise,
Wenn
die
die Scytodineu entschieden zu
den
^
Pholcinen.
Simon következetesen a szervezethez tartja
Be-
wir den Clidniktcr und nicht die Zahl betrachten.
Gewebes weisen
Ha
in jeder
ziehung ab, sogar rücksichtlich der Augen, sobald
sich
Simon consequent an die Organisa-
wenn
tion gehalten hatte,
Augen consequent
er
z.
B. die Anzuhl der
Theilungsprincip angenom-
als
men und angewendet haben
würde, so hatte er ein
ges rendszert alkot, melynek indokoltsága annyi,
künstliches System zusammengestellt, das so weit
mintha egy botanicus JussiEU-rol LiNNÉ-re menne
begründet wäre,
r/x.sríí.
JussiEU auf Linnk zurückgeht.
-
Ezon
végletek iigy látszili
illet kijeleutéséhez
:
particularités secou(laü-es p. 10. Niite 1.
Mert
nem
«La famüle
<•;/;/
détermmant
ii:oii
illenek
SiMON-nak a
est fmidée sur la
csaláilot
im eusemlüe de
foniu:» «Ar.de la France»,
iilrnul esaliidjainiik is valaliogyau egy-
Lásd IV-dik
liárom
Tálila
\\'2
szem egy csoportban
a a Csupaszpók ugvauutt 73.
:
Diese extremen
un ensemhle de
két két
ii
Kunesaljiúlí szi.'incs(i])ortja
kétoldalt,
szem
oldalt,
ciiij
t'f/i/
pár pár
i'lül
:
elöl.
s
:
liártini-
ugyanott
ItS
Lábszervezet
particularités
Note
«Ar. de France» p. 10.
'
müssen
Siehe Taf. IV,
Augen zu beiden
von
Formen scheinen zu Simon's .\usspruch
hinsichtlich der Familie nicht zu passen
Uidcronlimiiii
niáshciz kell illeni. i
1
als jenes eines Botanikers, der
ja
Ití
1.
:
La
faniille est
fondée sur
secondaires déterniinant hí
Denn die Familien cinvr und
fttnut-.^
ilrrsflticn
doch auch irgendwie zusammcngehön-n. die
Augengruppe von Pholcus
Seiten, ein I'aar t'onie
;
und eben
dcu't 'J3
:
je
drei
« Scytodes
:
je zwei Augen zu beiden Seiten, ein Paar rorue. Die Eiuriclituiig
des Fusses eben Aovt 78.
P
41
niíVEZETÉS.
Az
vonjam,
kötelességemnek
tle
mik
tisztem-
a mely
elvekben
wieilerholt betont,
Aufgabe
is
Si.MON-féle
irr)iií'S~('t('S
A
II
fajuk
liújldrs szor-
clctuióil és
(S()})orti)Stt(ht,
<
r-rk fagjúk
cs-ií/,-
neme],,
ii
xilt í<íil:s~
im Widerspru(di
welchen
Principien
liekanntlich
steht,
auch
der
ist.
habe ich
Zur vierten Lhitevordnung Shion's Ausserer's Worte hierher zu setzen
niu'
Die gros-
:
Sammeln
sen Lücken werden erst durch jahrelanges in den verschiedensten Erdstrichen
und durch
Beobachtung über Lebensweise
sige
deis-
nn
lung dieser Thiere ausgefüllt werden können, denn
nur diese werden eine
Iclictörr tenni.
iiii'iil^idi'nihi'rJrtéwt is
rrinci[)ien
Zusammenhang zwischen Organisation und Lebens-
nagy hézagok csak a különféle foldövekhen, éveken
u
allen seinen Theilen
szervezet
és
negyedik alrendre térve Aussereu
gos vizsgálata által tölthetk he,
in
dasjenige hervorzuheben, was mit
Pflicht erachtet,
helyet foglal.
gyjtések, az
Formirung
álla-
szavaival' vikigitom es ziirom he e fejtegetést:
át folytatott
System
Si.mon's
weise enthalten
A
hinsichtli(di der
einer Kritik zu unterziehen, aber ich halie es als
unter közötti kapcsolat
auch
naturlicher Gruppen. Ich erkenne es nicht als meine
meinen eigenen
életmód
az
alá
azokat
tartottam,
elveimmel ellcntetlien
saját
leh hahe die Wichtigkeit der Lehensweise schon
ki-
81.MOX rendszeret ízriíl-ízre Inríilat
kiemelni, a
nak,
Nem tekinthettem
tekiiitetélu'il is.
hogy
nek,
toliliszörösen
liaiigsulyoztam fontossiigiit a természetes
:
esoportük
már
fontosságát
életiiK'itl
emeltem
EINLEITUNO.
natiu'liche
Gruppiruug und
Scheidung der Genera, ja vielfach auch der Species
Néhány
szó
nem
és Zsák-szövökre. Elveit
mve
meg
hefejezetlen
ságait
elején
szerveit s egyeli saját-
sexnale
s e
nemet
alkot.-
Ket hiány nagyon érezhet,
m. egy egyöntet terv hiánya
s
hiánya a kell
elfogulatlanságnak, nevezetesen Daiiwin leszármaz-
midn
ismét
597)
a IIT-dik Trilmst (Prenss, Spinnen,
friss
a (iiiaphosa
-lOl)
(p.
alrendet nyit; s a
nemet hevezeti
más nemet vezet
letárgyal, ismét egy
szen letárgyalja,
(p.
Trihns Tuhitelae Lati;, tehát
Ill-dik
ugyanazon czímmel (p.
im Ganzen Tho-
Gruppen Röhren- und Sackspinnen. Seine Princiliien gii'bt er eingangs nicht zu erkennen mid das W^'rk
auch noch nich vollendet
ist
(Juli ls7C)).
Es
interresant, dass Mkn(;e auch die Sexual« irgane
ist
und übrigen Eigenschaften der Mannchen zur Begründung seiner Genera herbeizieht, und vermittelst
dieses Sexualsystemes
Genera
vielfach z.
zerlegt.
-
übrigens einheitliche
Zwei Mangel sind sehr
der Mangel eines einheitlichen Pla-
und jener der Laihefangenheit gegenüber von
s lie,
midn
egy
fajt
ezt egé-
S) s
azután ismét Gnaphosa-
Ik'itiíi^'
zur K.'iler Teniti'larine." Virli.
'.11
Er benennt Tribus TIL lae Lath.
wieder
und
III.
(p.
(Pr. Sp. p. 2-20)
Tuhite-
207) den nächstfolgenden Tribus
Tuhitelae Latr.
;
und indem
er (p. :>01)
das Genus Gnaphosa einleitet und eine Art abhandelt, führt er eine
andere (Gattung
beendet
ein.
sie
wieder zu Gnaphosa. Das
und geht dann
(p.
'.US)
Genus
ist
sogar in zwei Tribus vertheilt
'
ArssKi'.F.R «Zweiter
1
System
Darwin's Theorie.
Tuhitelae Latií. nevezi anu'i folyamfihan
(p. 2(jG)
INIenge's
rell's Systeme, theilt aber die Tubitelariae in zwei
nes,
így
fiir
einige Worte. IMexge nähert sich
fühlbar, u.
szemhen.
tatási tamival
Schlüsse habe ich noch
:
határozottan egységes nemekhi,
systema reven, nj
m
juliushan). lírde-
helevonja a nemelí alkotfisáha,
is
számos
a
fejtegeti
is (187('>
nemz
kes az, hogy a hímek
Zum
Cso-
:
'
is
rendszerét
meg, de a Csöszövket ketté választja
közelíti
u.
rendszerét
Menge egészhen véve Thokell
illeti.
s
ermöglichen.
még Menge
végre
])ietyna
ArssKiiF.n
«Zweiter
r.eitrafi
zur K. Ten'ilelariae. Verli.«
il.
Wieu 187"), paR. 125. Ich habe diesen Ausspruch redigirt, alier an dem Siuue nichts geändert. Es ist zu hemi'rken, dass AissEKEii in dieser tüchtigeu Arbeit auf Grund der bisherigen
k. k. zool. hot. (ies. ilcr
k.
k.
Äusserer
ziiol.
e
Ipíit.
Ges.
Isy.")
derék luuiikálatlian
\y.\n. íi/.
megkísérti a Füldbesziivük lakásait
is
Wefíje^^zeiiil,
Vi:,.
eililiíji
lici^y
tapasztakitok alapján
rciulszerlic
liozui,
s
tiilili
helyen ismétli, miszerint csak az életmóil tanulmányozása oszlathatja
nem
el azüii kétségi'ket,
a
melyeket a szervezet
lehet. -
V.
ö.
HEKMAN
ala]>ján eloszlatni
Erfahrungen die Wohnungen der Territelariae bringen
LiTTÓ
ji.
-
lí).
M.\GVAKul{S/Ái. I'ÚU 'F A
NAJA.
II.
und an mehren-n
in ein
Stellen seiner
Wichtigkeit der Lebensweise hervialiebt, weil nur liisen
Altalános rész
traditet
kann, welche die Organisation übrig Vergl. Allg. Theil p.
)TTi)
HE HM AN
sie
System zu
Arbeiten
liisst.
111.
CNfiAHNS SI'INNEN-FAT-NA.
II.
die
jene Zweifel
li
42
BEVEZETÉS.
ról
A Dictyna-nem
ír.
ellii'tnyva (p.
^44
épen két Tribusbau van
,
p. 3i!»).
Darwin
elleni elfogultsága
isabellinum
legjobban a Gonatiiim clieliferum és tárgyalásánál tttik
egyik
faj
ki, liol
azon ötletbl, mivel az
tapogatója vastagodott, a másiké
tagodott, s
mind
a két
nem
egy helyiségben tartóz-
faj
kodva szerinte átmeneteket nem mutat, elméletét pár szóval
vas-
elitéli.
EINLEITUNG.
(p.
244, 329). Die
win
am
ist
dem
aus
men und rie in
kurzen Worten verurtheilt.^ Er vergisst, dass
Darwin's Lehre nicht Spiunenfauna,
sclien
vom Standpunkte
dass die Uebergänge oft
s
hogy az átmenetek sokszor más Azt
világrészekbl kerülnek el.
hogy Menge e részletek
mve
el
kell ismerni,
részletekben szerfelett gazdag
s
kell megrostálás után, csak elnyére
válhatnak a pókrendszernek
ers vonása a eljárás sok jót
biológia
hozhat
ki, s
is.
;
végre
Menge müvének
Ezekbl
a rendszeres
remélhet, hogy Menge
maga, müve vegén Kant szavai szerint^ fog
csele-
aus
muss, und
anderen Welttheilen
haltig
und dass
ist,
dieses
Detail nach gehöriger
Eichtung dem Systeme zu grossem Vortheile gereichen wird
endlich bildet die Biologie einen kräfti-
;
gen Zug in Menge's Werk. Aus diesem wird das systematische Vorgehen viel des fördern
und
es ist
Guten zu Tage
zu hoffen, das Menge selbst
am
Werkes nach den Worten Kant's
^
:
verfahren wird «Die Beobacliter einer
Wahl, entweder
scieiitifisclieu
Methode haben
dofíuiatisch oder sceptisch, in allen
die
Fidlen
«Preuss. Spinnen» p. 183. «Dass natürliche
kommen
so nahe stehender arten, die
iloeli
yäuge in einander zeigen, scheint mir ein
zusammen
l)ag. t;.öl.
«Ki'itik
darchau« keine über-
\vichtiger beweis
der reinen Vernunft.» Leipzig 1818
die
vor-
gegen
Wahl
,
scientifischen
Methode
halten
entweder dogmatisch oder sceptisch, in allen
(j.
«Preuss. Spinnen»
'
men
Sil
p.
183 «Das natürliche
zusammen vorkom-
nahe stehender arten, die doch durchaus keine übergange
in einander zeigen, sclicint
mir ein
wiclitiger beweis
gegen I)ahwins
hypothese.» (Ortbograiiliie des Originales.)
Darwin's hypothese.« (Az eredeti sziivog helyesirása szerint.)
Kant
:
«Die Beobachter einer
Fallen aber die Veriitlichtunjf, systematisch zu verfaln-en.»
aber die Verptiiehtuni;, systematisch zu verfahren.»
-
beurtheilt werden
zum Vorschein kommen. Das muss man anerkennen, dass Menge's Werk im Detail ungemein reich-
Schlüsse des
kedni
der jn-eussi-
sondern von jenem der ge-
hanem
egyedül,
er
keine Uebergänge zeigen, D.vrwin's Theo-
sammten Zoologie
meg
wo
dass nämlich die Taster stark
Anlasse,
Darwin
szempontjából ítélhet
ersichtlich,
abweichen, beide Arten in einer Localität vorkom-
hogy Darwin elmélete nem a porosz pókfauna, az összes állattan
D.\r-
besten aus der Abhandlung des Gona-
tium cheliferum und isabellinum
Arról megfeledkezik,
'
Voreingenommenheit gegen
Auti.
-'
pag.
Kant
(iül.
«Iviitik
der reinen Vernunft.» Leipzig 1818.
(i.
Autt.
A KE ND
8 Z
E
DAS SYSTEM.
R.
:
DAS SYSTEM.
A RENDSZER. Onlinniij.
Hciul. Alniidck. Családok. Alcsuliidok. Niiin']:.
Ibilcroi'iJnmuj.
Ffíiiiiliiii.
riitcrfiunlliiii.
(iciieva.
A §
Das gegenseitige Verhältniss der Gruppen.
csoportozatok egyinásközötti viszonya.
§ (hulninifj: Inbegriff aller eigentlichen
Rend: összessége a tulajflonkópeni pókoknak. I
—VII Alrend:
csoport a rend keretében.
I
— VII.
Ihitenirdniimi
Spinnen.
Gruppe im liahmeu der
:
Ordnung. f
Család: csoport az alrend keretében. *
I
Fdinilic ''
Alcsah'td: csoport a család keretében.
:
Gruppe im Eahmen der Unterordn.
Iiiiferfaniilie
:
Gruppe im Eahmen der
Familie.
Nem
:
Genus
a család es alcsalád kereteben.
:
Gruppe im Eahmen der Familie und Unterfamilie.
Faj: a
nem
Speeies
kereteben, foglalatja az
egyenl szervezet egyéneknek.
:
im Eahmen des Genus, Inbeder Individuen gleicher
griff
Organisation.
Nem (
:
rokon fajok
'sídád és alesalád
:
Gm
foglalatja.
rokon nemek
Faiiiilie,
foglalatja.
IIS
:
Inbegriff verwandter Arten.
IhiterfaiiiUie
Inbegriff verwandter
:
Genera.
Alrend Rend.
§
:
:
rokon családok
Uiitenn-ihiin/ii: Inbegriff"
foglalatja.
összessége az alrendeknek.
Szárnyatlan állatok
;
Ordiniiiij
a test torzsé ket részbl
§
Flügellose Thiere
fejjel
összetörött niellb(il es vegtestbol,
melyek P>riist
egy vékony nyelecske fejmellen nyolcz láb,
mokból
álló
köttetnek össze
által
minden
szövöszervvel
;
;
a
láb bordázott kar-
a végtest
végén
csévékkel felszerelt fonókból álló fonószerv
;
der
áll
Theilen a
Inbegriff' aller
:
:
aus der mit
verwandter Familien.
Unterordnungen.
Eumpf besteht aus zwei dem Kopfe verwachsenen
und dem Hinterleib, welche durch
ein
diinnes Stielchen verbunden sind; auf der Kopf-
brust acht Füsso,
alli'
mit aus gezähnten lirallen
bestehendem Wel)eorgan
;
auf
dem Ende
des
a
Hinterleibes ein mit Spulen ausgerüstetes Spinn-
rágó csipökarma becsapbató, hosszában átfurott.
organ; die Kralle der Mandibeln einschlagbar,
Fonó, ragadozó állatok, melyek rovarokkal táp-
der Lange nach durchbolu-t. Spinnende, rauliende
lálkoznak.
Thiere, welche sich von Insecten ernuhren.
;
AlíANEAE. rókuk.
ARANEAE.
Spinnen.
A MAGYAlí i'OK-NEMEK líENDSZEllES SOKOZATA.
DIE GEN El; A DER SVJNNEN rXilAJlNS IN SYST K MAT isril ll II FOLGE. (I>ic ílrutriclRii
Bcucnnuu^c
Hencl: I.
Alrend (subordo) 1.
1.
(genus)
1.
Kprira (Walckkxaer) Cjirtoplwm (Simon)
4.
Siiiija
5.
Crrcidia Tiiorell
(1.
Zilhi
(C.
Koch;
7.
Mrta
(C.
Koch)
S.
'rftniijiuithii
(Koch)
Nem
1.
magy'U'i'zatokat
Vetélöpók. Scbiífspinue.
r=
= =
Zillapók. Zilla.
Metapók. Méta.
=
(Latreille)
=
Allaspók. Kieferspinne.
Torkos pókok. Fressspinnen.
=
Torkospók. Fressspinue.
—
Araszpók. Spannerspinne.
Hurokkótök. Scblingenknüpfer.
=
PcicJnj/jnaflia
Torpcburkolók. Wirkspinnen.
=
SuNnEV.vLL
Kpiniiiiix
Walckknaer
;í.
Liiii/jihia
(Latreille)
= =
Fogóspók. Zangenspiune.
Lesöpók. Lauerspinne. Vitorlapók. Segelspinne.
—
4.
Kri<jiim'
Savigny et Auduin
5.
Xrsficus
TnoRELL
=
Takácspók. Weberspinne,
li.
Miinrtiis (Hentz)
—
Szinészpók. Mimenspinnc.
7.
Km
Eropók. Ero.
s.
Dijiiinia
'.t.
I'lii/Jlonrfliis
IL etyninliii^iiu
Keresztospók. l-euzspinne.
Singapók. Singa.
r=
ü!.
10.
Stelle der Be,sehrcil>im<;eu.
Argiopepók. Argiope.
Küllöpók. Speicheuspinne.
Walckenaer
líi/ptiütrs
THEUIDIOIDAE
(genus)
=
=
Latreille
Uhilionis
RETFrELALJA =
csabid (l'amilia)
=
Aniiope Savigny et Auduin
3.
K-I.
Az
Küllöszövök. Speiclienweber.
alcsalád (subíamilia) i-loborinae
IL Ab-end (subordo)
'
(oíxlo).
Kerekliálósok. Eaduetzspinnen.
=^
2.
',).
1.
^
=
Kigentliiim.)
alcsalád (subíamilia) epeirinae =: Keresztespókok. Kreuzspiimeii.
Nem
-.
EPEIPiOIDAE
mein
sind Hi''ií'sk'utheils
AliANEA^
OEBITELARIAE
család (l'amilia)
11
'l'li,
(C.
Kocii)
=
Tiiorell
ridiiuii
=
Dipoenapi'ik. Dipoena.
Tiiorell
=
Walckenaer
Stcatdda (Sündevall)
lásil
Erigonepók. Erigone.
a It'ü'ások illet helyein.
= —
Bokorpók. Straucbsjiinue.
=
Törpepók. Zwergspinne.
Faggyupók. Fettspinne. Die etyiuolufíisclieu Erkliirungen
sielie
an
betrefl'eutler
46
A MAOYAK PAk-NRMEK RENDSZERES SOROZATA.
14.
1.
csaliid
(seniis)
(genus)
alrend (subordd) 1.
Eiii/<>
Savigny
1.
Uroctra
Nem
KancsaliJÓk. Scbielspinne.
Hátaspókok. Buckelspinnen.
=
Csupaszpók. Nacktspinne.
(genus)
(genus)
Auduin
et
=
=
lUópókok. Flüclitspinuen.
=
Eretnekpókok. Ketzerspinnen.
= =
Sundevall
1.
Dirti/xu
Titanocca Thorell
3.
Amau.robias (G. Kocn)
4.
Ci/hdcns L. Coelotc's
Buvópók. Enyo.
Borzpók. Dacbsspinne.
2.
5.
:=
Borzospókok. Zottelspinnen.
Dufour
AGALENOIDAE =
(genus)
család (famiha)
=
Csöszövök. ßöhrenweber.
=
Dictynapók. Dictyna.
Mészpók. Kalkspinne.
=
Eretuekpók. Ketzerspinne.
Tömlöspókok. Tricbterspinnen.
Koch
=z
BlíVCKwall
Tarnapók. Stollenspinne. =:
Bányászpók. Grubenspinne.
—
Zugpók. Winkelspinne.
6.
Tegcnaria (Latreille)
7.
Crijphoeca
8.
AgaU'iia (Walckenaer) == Tölcsérpók. Tricbtcrspinne.
9.
Hist()2>())ia
Textrix Scndevall
11.
Agroeca Thorell
Argi/nnii-ta
DllASSOIDAE
—
=
=
Parasztpók. Feldspinne.
Búvarpókok. Taucherspinnen.
Latreille
=
Buvárpók. Taucherspinne.
Orzópókok, Meuchelspinnen.
(genus) 13. Zora (C. Koch) 14.
Eejtpok. Schlupfspinne.
= Kárpitospók. Lappenspinne. = Szövöpók. Wirkerspinne.
Thorell
10.
12.
=
Thorell
alcsalád (subfamilia) argyronetinae
Nem 3.
Ki.
alcsalád (subfamilia) agalenin.\e
Nem
3.
—
alcsalád (subfamilia) amaurobiinae
Nem
2.
Kancsalpokok. Scliielspinuen.
Latreille
Scijtodcs
UBOCTEOIDAE
(genus)
család (familia) 1.
15.
TUBITALARIAE =
család (familia)
Nem 2.
=
Walckenaer
I'holciis
ENYOIDAE = Buvópókok. Scboberspinnen.
(familia)
Nem III.
11-.
alcsalád (subfamilia) scytodinae
Nem 0.
(p;eiius)
Kóborpók. Irrspinne.
Csiipaszpókok. Nacktspiiinon.
alcsalád (subfauiilia) pholcinae
Nem 2.
=
Köszovöpók. Kteinweberspinne.
=:
=
SuNDEVALL
SCYTODOIDAE
család (família)
Thorell
Litlii/jili(ii/t('s
13. Asiujctia 1.
DIE GENERA DER SPINNEN UNGARNS IN SYSTEM. FOLGE.
=
Párduczpók. Pardelspinne.
Liocranum L. Koch
=
Kazárpók. Scheitelspinne
= Bontópók. Trennspinne. IG. Cluhiinia (Latreille) = Kalitpók. Käfigspinne. 17. Cliinicdiithiiiin C. Koch = Kezespók. Handspinne. IS. riinirolitlins (C. Koch) = Sziklapók. Felsenspinne. Minirid Westring = FónyiJÓk. Glanzsf)inne. 20. DrdüHii.H (Walckenaer) = Kapópók. Meuchelspinneo 21. I'rostlicsimii L. Koch = Gyászpók. Trauerspinne. 22. Gnaplidsii (Latueille) = Marópók. ßeissspinne. 4. család (fanulia) DYSDEROIDAE = Fojtópókok. Mordspinnen. Nem (genus) 23. Sciicatria Latreille = Daróczpók. Lodenspinne. 24. Di/Hilcrti (Latreille) = Fojtópók. Würgspinne. 25. Ilurpüctrs Templeton = Rablópók. Eaubspinne. alrend (suliordo) TEKKITELABIAE = Földbeszcivok. Erdwelier. 1. család (familia) THERAPHOSOIDAE = Csözök. Minirspinnen. 1. alcsalád (subfamilia) atypinae = Torzpókok. Kopfspinnen. 15. Aiuiplniina
Sundevall
l!t.
-
IV.
Nem 2.
(genus)
1.
Atifpm Latreille
alcsalád (subfamilia) tapinocephali
= Torzpók. Kopfspinne. — Aknászpókok. Schachtspinuen.
47
A MAOYAR PÖK-NF.MEK RENDSZERES SOROZATA.
Nem
(genus)
\. Alrend (subünlo) 1.
1.
család (familia)
Nem
1.
Láliaspókuk. Fussspinnen.
=
Miirnmniutii (Latreille)
2.
l'Iiil'iih-oiniis
:).
Tliiiiiatiis
Aknászpók. Scliachtspinne.
Keszegjárók. Krabbenspinnen.
HETEEOPOPOIDAE =
(genus)
=
N'cmcsia S.ívigny et Aüduin
LATERIGEADAE =
család (familia)
Nem
2.
DIE GENERA DER SPINNEN HNCiARNS IN SYSTEM. FOLOE.
Himyópók. Zwinkerspinne.
—
(Walckenaer)
=
Koch
C.
Kengyelfutópók. Laufersiiinne.
Latorpók. Lotterspinne.
THOMISOIDAE = Karolópókok. Armspinnen.
(genus)
=
Monaesespuk.
'l.
.l/oííacsr.s'
Th(jrell
•j.
'J'Itiiiiiisns
(Waix'Kenaer)
0.
MisiiinciKi
7.
l)iii('(i
8.
Xi/sfic/is
=
(Latreille)
Thorell
=
]iIonaeses.
Eák^JÓk. Krebsspiune.
Keszegpók. Braelisenspinne.
Nyesöpók. Stutzspinne.
=
Koch)
(C.
=
Kaparópók. Scliarrspinne.
t'ITIGEADAE = Futopokok. Laufcrspinncn. (familia) LYCOsolDAE = Farkaspókok. Wolfsspinnen.
YI. Alrend (subordo) 1.
család
Nem
(genus)
1. '2.
2.
esalad (familia)
Koch
=
=
(Latreille)
Iji/nisii
Kospók. Widderspinne. Farkaspók. Wolfsspinne.
3.
Tarcntiihi (Si'NDeyall)
4.
TriM-hiixd
5.
J'intta
(i.
Dolomrdcs (Latreille)
7.
(h-jidJr
(C.
—
Koch)
=
Sunhevall
=
Kalózpók. Piratensiiinne.
=
Saviony et AcDuiN
—
OXYOl'OIDAE
Tari-utulapók. Tarantelspinne.
Cseliipók. Bárenspinue.
Vidrapók. Otterspinne.
=
Furapok. Srhlauspinne.
Hiúzpókok. Luehsspinnen.
8. O.fi/ojirs Latreille = Hiuzpók. Luclisspinne, SALTIGßADAE — Ugrópókok. Springers2iinnen. család (familia) ERESOIDAE = Gyilkospokok. Mörderspinnen. 1. alcsakld (sulifamilia) eresinae = FejespiSkok. Seliadt'ls[iinnen. Nem (genus) 1. Krcxiis (Walckenaer) = Bikapók. Stierspinne. esalad (familia) ATToioae = Szököpókok. Hiipfspinnen. Nem (genus) 2. Sídticiif! (Latreille) = Szoeske}iiik. Selirickcnspinuf. o. Lrjitiirclirstcs Thorell = Tánezospi'ik. Tanzspinne. 4. Epibh'iinim (Hentz) = Vetöpók. W'urfspinne. 5. Hrliiijilunuis G. Koch = Csillárpók. Flimuu'rspinne.
Nem
Ml.
Aiihniia C.
(genus)
alrend, (subordo) 1.
2.
0.
lliillns
(C.
Koch) Döczkepók. Trollspinne.
7.
Miirpciisd
S.
Di^NilriipIiiiNtcs
'>.
Kiiiij,lirii.<:
Kl.
J'liildi-iix
11.
Alhi>i
12.
Acliii-oiix
(C.
(C.
Koch) Koch)
Thorell
=
Marpessajiok. Marpessa.
K(H'h)
(C.
=
(Walckenaer) (TiidRiira.)
=
=
Lejtöpok. Selnvuniispinne.
Bigepók. Ballspinnc.
Flnlaeuspók.
=
l'liilaeiis.
Szököpók. Hiipfspinne.
= Alarskapok. Katzeuspinne.
;
ALEENDEK, CSALADOK ES ALCSALADOK.
I.
A
liomlok alsó széle
alsó és hátulsó
karom
ós
az
alsó
szemsor középszemei között elterül
A
szélesebb annál, a mely az
a szövöszerv liármaskarom rendszer, a sámja-
;
fogacsolt. Geometricus alakzatn kerekbálót kötnek.
ORBITELAPJAE =
I-sü alrend: t
nem
szemsor középsi közötti tér
geometricus háló száraz
kiillö
és ragacsos csigafonalakból
Kerekliálósok.
áll
= Küllöszövök. — Keresztespókok. ulobopvInae = Torkospókok.
Család: EPEIliOIDAE ** * II.
A A
fonalszürö és a nyüst hiánj'zik fonalszürö és nyüst
A homlok
megvan
alsó széle és az alsó
szemsor középsi között
elterül.
1 .
alcsalád
2.
alcsalád
epeirinae
:
:
szemsor közötti tér szélesebb annál, a mely az alsó
A
végtagok karcsúk, vékonyak; a test rajzai a
a szövöszerv hármaskarom rendszer, a sámjakarom legfeljebb két í'ogacscsal és nyüst. A,
Az i\
Csupa apró alak
Il-ik alrend
az
szabadok. Igen hegyes szög alatt találkozó fonalaklnil
fillii,
család;
1.
A szövkarmok
külön,
szabad
összeforrva. Ritka hurokháló
izületén állanak
Nyolcz szem három csoportban; a homlok ban, e két csoport eltt ket szem
erednek;
Hurokkötök.
;
Hat szem három csoportban a lábak karcsúk
nem
;
alajk szabad; a rágok vitorlás
tövükön
vagy ernys hálót hur-
THERIDIÜIDAE = Törpeburkolok.
az alajk a uiellverttel, a rágok tövükön vitorlával
család:
SCYTODOIDAE
ket oldalán liánnii-liániiii
=
Csupaszpókok.
szem egy-egy csoport-
a lábak rendkívül liosszúk és karcsuk
PHOLCINAE = Kanesalpókok.
alcsalád:
1.
*
;
semmi ernyvel vagy 2.
**
párosával a homlok két oldalán és elején egy-egy csoport
tulhosszúk
...
alcsalád
2.
SCYTüDINAE = Hátaspókok.
Az
alsó fonópár a felsnél sokkal hosszabb.
t
Nyolcz szem három csoportban, a homlok két oldalán három-három szem eg_y-egy csoportban,
e
két csoport
miui'ótt
két szem. Boglyaalakú rejtek, körülte kevés hurok
Valamennyi
alak,
mely szervezetileg a két
nemezszer, csöalakú
A
rejteket
sz
ENYOIDAE = Búvópókok. négy következ alrendbe nem tartozik,
család
3.
\.
RETITELARIAE =
nem vagy alig hosszabb a felsnél. A szövkarmok nem állanak külön, szabad izületén;
f
III.
brtl
semmi fonalszürö
alsó fonópiír
kolnak
B.
:
;
és lultulsó
elz
és
:
Ill-dik alrend
:
TUBITELARIAE =
s
Csöszövök.
légzrés mellett semmi mellékrés. Nyolcz szem.
ftft
A
fejmell rövid, haránt szélesedve vesealaku, fejerésze kicsiny
;
a fels fonópár farkszerüen
kinyúló, kétiz, a második iz hosszabb, oldalt lapított. 1.
család:
UROCTEOIDAE = Borzospókok.
UNTEROEDNUNGEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN.
I.
Der Raum zwisohi'U dem Unterrande der Stirne und den Mittelaugen der unteren Reihe
Weben Raduetze von geometrischen Formen
die Trittkhiue gezähnt.
ORBITELAEIAE =
I.Unterordnung: f
**
Cribellum und calamistrum fehlen
*
Cribellum und calamistrum vorhanden
Der
Raum
und dünn
;
dem Unterrande
zwischen
lireiter als jener,
die
.
Zeichnungen hängen von der Haut ab
Das Klauenglied
ist
nicht frei
;
=
Fressspinnen. ist
Die Extremitäten sind schlank
nach dem Dreiklaueu-
das Webeorgan
;
Kein cribellum und calamistrum. Lauter
Zähnchen.
Unterordn.
II.
Kreuzspinnen.
r=
und den Mittelaugeu der unteren Reihe
Das untere Spinnwarzenpaar nicht oder kaum länger tt
Speichenweber.
uloisorinae
:
beider Reihen trennt.
Formen
kleine
Unterfamilie
i.
der Stirne
höchstens mit zwei
=
Unterfamilie: epeirinae
1.
.
welcher die Mittelaugen
system, die Trittklaue
A.
Radnetzspiunen.
Das geometrische Netz besteht aus trockenen Speichen- und klebrigen Spiralfäden FamiHe: ErEIEOIDAE
II.
nicht
Weheorgau nach
grösser als jener, welcher die Mittelaugen heider Reihen von einander trennt;
dem Dreiklauensystem,
ist
:
RETITELARIAE =
Schlingenknüpfer.
das obere.
als
die Unterlippe frei, die
am Grunde
Mandibeln
frei.
Weben
aus Fäden, welche unter sehr spitzen Winkeln zusammentreffen, mit Segeln oder Schirmen ausgestattete Netze
Das Klauenglied
t
Familie:
1.
frei;
die
mit
Unterlippe
der
THEUIDIOIDAE = Wirkspinnen. Brustplatte,
Mandibeln
die
am Grunde
verwachsen. Schütteres Schlingennetz ohne Segel oder Schirm
± **
Acht Augen in drei Gruppen
;
Familie
auf jeder
Augen, rar diesen Gruppen zwei Augen 1.
*
schlank, nicht übermässig lang
Das untere Spinnwarzenpaar Acht Augen in
t
hinter
Alle
diesen
drei
Nacktspinnen. Gru^^i^e aus je drei
eine
=
Schielspinnen.
Unterfamilie: scytodinae
2.
=
die
Bürdenspinnen.
je drei
Augen.
Wohnung mit wenig Schlingen davor EXYOIDAE = Schoberspinnen.
Schdberartige
Familie
Formen, welche ihrer Organisation nach in tilzartige,
:
das obere.
Gruppen, auf jeder Seite der Stirne eine Gruppe aus
Grupj)en zwei Augen.
nungen nicht passen und
röhrenförmige III.
A.
=
Stirne
Unterfamilie: pholcinae
viel länger als
3.
III.
der
Sechs Augen in drei Gruppen: paarweise auf beiden Seiten und vorne je eine Gruppe Fi-isse
B.
SCYTODOIDAE
Füsse sind ausserordentlich lang und dünn
die
;
:
Seite
:
die
vorstehenden
und folgenden Unterord-
Wohnungen weben TÜBITELARIAE^Rohrenwelur.
Unterordnung
:
Neben der Athemspalte keine Nebenspalten. Acht Augen. +ftt
Kopfbrust kurz, seitwärts erweitert nierenförmig, Kopftheil klein
;
das obere Spinnwarzen-
paar schweifförmig hervoiTagend, zweigliedrig, das zweite Glied länger, gedrückt HERMÁN OTTÚ
MAÍiVAROCSZÁG PÚK-FAUNÁJA.
1. II.
FamiHe: UROCTEOIDAE UTTii
HEHMAN
USliAIlN'í
=
seitlich
zusammen-
Zottelspinnen.
SPÍNNF.N-FArS A.
II.
7
.
50
ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK.
ff
A
I
UNTERORDNÜNOEN, FAMILIEN UND UNTERFAMILIEN.
fejmell hosszúkás, fejerésze arányos nagyságii, kissé felvetett
alul csévés
***
A
megvan
fonalszürö
hiányzik)
(a
nstényeknél a nyüst mindig megvan
A csalakú
közepén semmi köldök.
has
a
;
a fels fonópár hosszabb,
;
AGALENOIDAE =
család:
2.
Illópókok.
hímeknél néha
a
,
eltt rendetlen, részben
rejtek
csipkés fonalakból álló, igen tapadós szövet alcsalád
1
**
A
fonalszürö és a nyüst mindig
A
hiányzik.
A
*
has közepe táján egy haránt elnyúló köldök
A
részén pillaszerü hosszú úszószörök.
A
ff
fej
alcsalád
semmi határbarázda
es mellrész között
hosszabb
;
Gnaphosa
;
A
kivételével)
;
két
Búvárpókok.
=
semmi
hálózat
Orzópókok.
Ket vagy három szövökarom. Sejtszer lakás
DYSDEUÜIDAE =
család:
Fojtópókok.
rágok csipkai'ma hátrafelé csukódik. Vájó és kárpitozó alakok
A légzrés
t
TERmTELARIAE = Földbeszövk.
minden oldalon még egy-egy stigma
mellett
A
fejrész
meredeken kimagaslik
Három fonópár nem magaslik ki
;
a tapogatók oldalt, az állkapcsok kiszélesed tövébe
csuklódnak.
A
*
fejrész
a
tapogatók
fonójjár
terinek
el.
az
állkapcsok
Az
—
csuklódnak.
Két
Aknászpókok.
állatok elre, hátra és oldalt képesek járni.
V-ik alrend
A
Torkospókok.
hegyébe
alcsalád: thekaphosinae
2.
lábak, oldalt irányozva, egy sikban
=
alcsalád: atypinae
1. ;
THERAPHOSOIDAE = Csözk.
család:
1.
**
A
rejtek,
DRASSOIDAE
család:
IV-ik alrend:
V.
való buvárharang
=
a második lálipár a többi párnál sohasem
szövkarom. Sejtalakú vagy semmi
4.
A
nemezbl
argyuonetinae
:
légzrés mellett mind a két oldalon egy-egy stigma. Hat szem.
f
IV.
háló
a hátulsó szemsor az alsónál hosszabb és az utóbbira ívesen reáhajló (Zora és
3. B.
sürüszövetü
= Tömlsök.
a lábak, jelesen a hátulsó pár alanti
;
viz szine alatt sürü 3.
Eretnekpókok.
eltt lepelszerü,
csö
alcsalád: agaleninae
2.
=
amaurobiinae
:
LATERIGRADAE =
:
Keszegjárók.
nem feltiuioen rövid és gyenge a térdek kissé felemelvék. Két szövkarom, alatta lapiezkás szrökbl való ketts ecset. Nem készítenek lakást 1. család: HETEBOPODOIDAE = Lábaspókok. A hátulsó két lábpár a két elshöz képest feltnen gyenge és rövid. Két szövkarom, alatta nincs lapiezkás ecset THOMISüIDOE = Karolópókok. 2. család
ff
f
els
hátulsó két lábp;ír az
két párhoz képest
;
:
VI. Prismaticus eltest (fejmell).
A
nyolcz
szem három vagy négy sorba elhelyezve. Gyorsan
alakok \\
^
Az
alsó
ben
Az
f
szemsor négy apró szembl
állva,
Az
;
elütést koczkaalakú,
sak. \ \
1
szembl
áll,
valamennyi szem apró
család
.
három
a tö])bi .
fejmell fejerésze ell
család
2.
OXYOI'OIDAE
:
A
Vll-ik alrend
meredeken emelkedik
alatta nincs ecset
fonalszürö és u nyüst
1.
megvan
.
Futópókok.
LYCOSOIDAE = Farkaspókok. szembl állva haránt eltenUö
:
;
.
.
=
Hiuzpókok.
lábak vaskosak, ugrásra alkalma:
SALTIGRADE =
Ugrópókok.
a szemek három sorban, a hátulsó sor két
szeme a közbüls sor két szeméhez képest igen távolra
A
CITIGRADAE =
:
sor két-két
függélyes oldalakkal és homlokkal.
Ugró alakok
A
Vl-ik alrend
a második és harmadik sor két-két szeme, trapéz-
nagyobb
alsó szemsor két
hatszöget képez
VII.
áll,
futó
család:
alcsalád
:
esik egymástól. Három szövökarom, ERESÜIDAE = Gyilkospókok.
eresinae
=
Fejespókok.
ALRKNDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK.
Üt Die Kopfbrust
51
Kopftlieil
líinglich,
Das 1
AÜALENOIDE —
Familie:
1.
wirres,
;
das obere
Flüchtspinnen.
immer vorhanden, beim
cribellum vorbanden (das calainistrum beim 9
mal fehlend) ein
gross, etwas aufgeworfen
verlialtnissmiissif;
Spinnwarzenpaar liinger, unten gespult *í(*
TTNTERORDNIINGEN, FAMILIEN T'ND UNTERFAMILIEN.
mamhWohnung
i"
auf der Mitte des Bauches kein Nabel. Vor der röhrenförmigen
;
theilweise
aus spitzenartig geränderten
Gewebe
1
Uuterfamilie
.
«*
Das cribellum und calamistrum
*
Auf der Mitte des Bauches ein quergezogener Nabel
=
.^M-ituROBiiNAE
:
Ketzerspinnen.
immer. Vor der Eöhre ein lappenförmiges, dicht
fehlt
gewebtes Netz
Fitden bestehendes, sehr klebriges
Unterfamilie
2.
=
agaleninae
:
Trichterspinnen.
die Füsse, besonders das vierte
;
Paar
unten mit langen Schwimmhaaren. Unter der Wasserfläche eine aus dichtem Filzgewebe bestehende Taucherglocke tt
....
Unterfamilie
3.
Zwischen Kopf- und Brusttheil keine Greuzfurche
Zu beiden
drei
IV. Die Mandibelklaue
Familie:
Nebenstigma Famihe: TriER.\rnosoiDAE
steil
erhoben
die
;
nicht
erhaben
;
die
Taster seitwärts, .
vor-, rückft
gerichtet,
sind
die
Fläche
:
Kopfajiinnen.
=
tueraphosinae
:
Die
ausgebreitet.
V. Unterordn.
seitwärts gehen
Minirspinnen.
der Maxillen eingelenkt.
Spitze
Unterfamilie
einer
in
=
atypinae
:
=
Erweiterung des Masillengrundes
der
in
Unterfamilie
.
in 2.
seitwärts
und
1
Taster
Spinnwarzen Füsse,
Erdweber.
Seite je ein
eingelenkt. Drei Spinnwarzenpaare.
Kopftheil
Mordspinuen.
TEREITELAEIAE ^
Unterordnung:
1.
** Kopftheil
=
DISDEROIDAE
nach rückwärts einschlagbar. Grabende, tapezierende Formen.
Neben der Athmungsspalte auf jeder
V. Die
Meuchelspinnen.
Webeklauen. Zellenartige Wohnimg.
IV.
*
=
DRASSOIDAE
Familie:
3.
1.
t
;
Seiten der Athmuugsspalte je ein Nebenstigma. Sechs Augen,
Zwei oder
t
Taueherspinnen.
zwei Webeklauen. Zellenförmige oder keine Wohnung,
;
kein Netz B.
=
das zweite Fusspaar nie länger als die
länger als die untere und über die letztere gebogen
übrigen Paare; die hintere Augenreihe
(ausgenommen Zora und Gnaphosa)
argyronetinae
;
Zwei Paar
Schachtsi^innen.
können nach
Thiere
LATEPiIGPiADAE = Krabbenspinnen.
Die zwei letzten Fusspaare sind im Verhältniss zu den beiden ersten Paaren nicht auffallend kürzer und schwächer; die Knie etwas erhoben.
Zwei Webeklauen,
darunter ein aus Spatel-
Wohnung Famihe: HETEROPODOIDAE =
haaren bestehender Doppelpinsel. Verfertigen keine 1. t
Die beiden letzten
Fussspinnen.
vorderen auffallend kurzer und
Fusspaare im Verhältniss zu den beiden
schwächer. Zwei Webeklauen, darunter kein Spatelhaarpinsel
Familie
2.
THOMISOIDAE
:
VI. Prismatischer Vorderleib. Die acht Augen in drei oder
Formen
VI.
Unterordnung
:
t
Die untere
besteht
.
.
aus
1.
Reihen bilden ein quergedehntes Sechseck 2.
LYCOSOIDAE
Familie:
Augen,
zwei ;
alle
Familie:
die
je
tt
Kopftheil nach vorne
Reihe
steil
aufsteigend
.
:
.
Augen klein OXYOroinAE
^
zwei
Augen der übrigen
drei
Wolfspinnen.
Luchsspinnen.
Stirne.
Füsse stämmig, zum
SALTIGRADAE =
Familie:
Cribellum und calamistrum vorhanden Unterfamilie
Springspinnen.
Augen der hinteren
im Verhältnisse zu den beiden Augen der mittleren Reihe, sehr 1.
Läufer.
Reihe mit
je
dritte
Augen in drei Reihen, die beiden
Drei Webeklauen, darunter kein Pinsel. *
VII. Unterordnung:
=
zwei
Der Vorderleib würfelförmig mit senkrechten Seiten und solcher Springen geeignet. Springende Formen.
Schnell laufende
CITIGRAD AE =
tt
Augenreihe
Armspinnen.
;;
Eeihen geordnet.
Die untere Augenreihe besteht aus vier kleinen Augen, die zweite und grösseren Augen bildet ein Trapez
VII.
vier
weit
auseinander.
ERESdIDAE = Mörderspinnen. :
eresinae
:
Schädclspinnen. 7*
52
ALRENDEK, CSALÁDOK ÉS ALCSALÁDOK.
t
A
fejmell felülete lapos, a fejrész
hátulsó sor két szeme
alig
egymástól; az alsó sor négy nagy.
Ivét
szövökarom,
nyüst hiányzik
nem vagy
távolabbra
szorosan
alatta
UNTEBORDNÜNGEN, FAMILIEN UND ÜNTEBFAMILIEN. alig emelkedett
;
a szemek
három sorban,
a
egymástól mint a közbelsö sor két szeme szinten
szembl
sorakozott
lajiiczkás
;
:
igen és a
ALEF.NDEK, CSAJ-ÁliOK ES ALCSALÁDOK.
t
53
UNTEEURDNUNOEN, FAMILIEN
VíiD
UNTERFAMILIEX.
Die Oberfliielie der Kopflirust tivh, Kopftlieil nirht ock-r kaum erhoben; die Au,^en in drei Reiheu; die beiden AuRen der hinteren Keihe kaum weiter von einander als die luiden der mittleren Reihe ebenfalls von einander; die untere Reihe besteht aus vier dicht .gereihten Augen, wovon die zwei mittleren sehr gross sind. Zwei Webeklauen, darunter ein aus Spatel-
haaren bestehender Doppelpinsel: eribellum und calamistrum fehlen 2.
Familie:
ATTOIDAE = Hupfspinnen.
A CSALADOK, ALCSALADOK ES NEMEK. (Ugyanazon jegynek alább rösítése
ismétldése ugyanazon szerv elváltozáKát
lellietö
egyazon viszonynak alteratióját
jelenti.
A
családjegyek
jelenti.
Ugyanazon jegjiiek alább lelhet tblisz-
járnak, az alcsaláclok és
legelöl
nemek
jegyei hátrább
=
Küllöszövök.
tétetnek, azaz a családjegyeknek alárendeltetnek.)
I-sö alrend:
§
ORBITELAEIAE ^
Kerekhálósok.
Száraz küll és ragacsos csigafonalakból kötött geometricus kerekháló család f
A
alcsalád: epeieinae
fonalszürö es a nyüst hiányzik
A.
Az
állkajicsok rövidek, szélességöknél
*
A
hátulsó
felülrl
szemsor,
nem vagy
ersen behajló
tekintve,
A
68
hetsen domború, fejerésze arányos (IV-dik tábla 69 B.
A
hátulsó oldalszemek
mint I.
e sor
és
(IV-dik
>
08
tábla
//)
n).
a fejmell
;
c)
Nem: Argxopc. majdnem egyenes vagy kihajló
hátulsó szemsor, felülrl tekintve,
= Keresztespókok.
hosszabbak (IV-dik tábla 68
alig
lelapitott fejrésze kicsiny és alacsony (IV-dik tábla
**
EPEIEOIDAE
:
;
a fejmell megle-
h).
a,
középszemek sokkal távolabbra esnek egymástól,
hátulsó
középsi egymásközött.
Az els lábpár a leghosszabb. Az alsó szemsor oldalszemei ugyan e sor középsitl másfél, néha ket akkora a. távolságra mint a középsk egymástól. A potroh tojásdad, néha gömbölyded, elrészén gyakran vállas vagy csücskös aa.
Az
alsó szemsor oldalszemei
mint a középsk egymástól. az állkapcsok töve felett 1.
A
ugyan
A
Nem
.
e sor
középsitl nem vagy
között a,
meglehets köz; a potroh h).
.
Nem
Az oldalszemek majdnem érintkeznek távolablira
alig távolabbra
A homlok
kiáll.
két sor oldalszemei
nem
Epcira.
:
hátulsó szemsor észrevehetleg kihajló.
tevepúpos (IV-dik tábla 70, 1.1.
.
állanak
hátulján
az
alsó
mint ezek egymástól.
középsktl
A
potroh
alig
Nem A
negyedik lábpár hosszabb az elsnél
;
a potroh
:
BB.
A
hátulsó oldalszemek
nem vagy
sitl, mint ezek egymástól. 1
Behajló a sor
(
boriisága a rágok felé esik.
—
series procurva),
a
A
(a
a,
h)
Si)iga.
kemény brrel
Nem:
vagy
hengerdedes,
gyéren szrös, kissé fényl és puha brrel fedett (IV-dik tábla 71,
II.
—
Cijrtophora.
:
s
—
fedve
Cciridia.
himnél) kevéssel távolabbra a hátulsó sor közép-
hátulsó
mikor domljorúsága u
szemsor, ]iotri:>h
felé
felülrl tekintve
—
majdnem
egyenes.
kihnjhi a sor (series recnrvn), a mikor
dom-
UND GENERA.
DIE FAMILIEN, UNTEEFAMILIEN
(Die weiter uuteu auftretende WieJerbulung desselben Zeichens liedeutet die Veräuderang desselben Organes. Die weiter
nuten auftretende Vermehrung desselben Zeichen bedeutet die Alterirung desselben Verhältnisses. Das Pauiilien-Zeichen geht voran, die Zeichen der Unterfamilion und Genera treten zurück,
ünterorduuug
I.
§
Aus
d. h. sie
ÜEBITELARIAE =
:
werden dem Famihenzeichen unterordnet.!
Eaduetzspinnen.
Speichen- und klebrigen Spiralfiiden geknüpftes geometrisches Radnetz
troc-keiien
Farn. t
Calamistrum und cribellum fehlen
kaum
Maxillen kurz,
A.
*
Unterf.
oder nicht länger als breit (T. lY, GS
epeipjn.ve
:
Die hintere
Augenreihe,
von
<•)
oben betrachtet,
'
Die hinteren
Ii)
;
die Kopf-
Genus: An/iope.
beinahe
Seitenaugen von den hinteren
Kreuzspinnen.
IV, GS
(T.
oder ausgebogen,
gerade
Kopflu'ust ziemlich erhaben, der Kopftheil verhältnissmiissig (T. IV, B,
=
<().
hintere Augenreihe, von oben l)etrachtet, stark eingebogen
I>ie
brust flach, Kopftheil klein und niedrig (T. IV, CS **
EI'EIROIDAE = Speichenwelier.
:
Mittelaugen
fi9
a,
die
h).
weiter als die Mittel-
viel
augen von einander.
Das
I.
Fusspaar
erste
Die unteren
a.
liinger als die übrigen.
Seitenaugen von den unteren Mittelaugen ein einlialb-
so weit entfernt als die Mittelaugen
von einander. Der Hinterleib
oft
oval,
zweimal
manchmal
kugelig, vorne oft geschultert oder höckerig Genus: Epeira. aa.
Die unteren Seitenaugeu von den unteren Mittelaugeu nicht oder entfernt, als die Mittelaugen
von einander;
kaum
hintere Augenreihe
die
weiter
merklich
ausgebogen. Stirne hervorgewölbt.
Zwischen den Seitenaugen beider Reihen ein ziemlicher Zwischenraum;
1.
der Hinterleib hinten mit einem Höcker (T. IV, 70,
Genus 1.1. Die Seitenaugen
berühren sich beinahe,
den unteren Mittelaugen.
als diese
:
<(,
h)
Cyrtopitora.
und stehen beinahe
von einander. Der
Hinterleili cylindriscli,
dünn behaart, mit etwas glänzender, weicher Haut bedeckt
Genus II.
Das vierte Fusspaar länger
als die übrigen,
:
(T. 1\', 71. n. h)
Siinia.
der Hinterleib mit harter
Genus
:
so weit von
Haut bedeckt
Ccrcidia.
BB. Die hinteren Seitenaugen von den hinteren Mittelaugen nicht oder (beim rf) wenig weiter als die Mittelaugen von einander. Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, '
wenn
Eingebogen
ist
die Reilie
üu'e Couvexität gegen die
(
series procurva),
MauJibelu gerichtet
ist.
weuu
ihre C'uuvexitiit gegen
den Hiuteileil>
—
aiisgehvgen (series rtcurvu),
;
Az
AA.
A homlok nem
kiiílló
(IY-(lik tábla
a,
7^2,
a
Nem:
ft
A
Az
1.1.
állanak
szemsor behajló,
alsó
(IV-dik
kihajló (IV-dik tábla 75, u,
b)
szélétl
a
homlok
alsó
nem vagy
alsó fonópár a többinél
a,
Nem:
A uyelecske igen rövid és nem föltnen eliitk. Az
hosszabb
alig
=.
:
széléhez;
Nem:
Ulohonia.
az
sor
alsó
=
uloborinae
alsó
Torkospókok.
hátulsó
a
a
behajló,
szemsor
h;ítiilsó
sor,
Jíyptiutes.
Hurokkötök.
szövkarmok izéké nem áll szal)adon család: THEEIDIOIDAE = Törpehurkolók.
a
;
.
.
A szemek tömör
vékony.
Tctrayitatha.
... Nem:
h)
esuek távo-
alig
hosszabbak. Az alsó szemsor egyenes c)
esnek;
távolra
szemsor ersen
alsé)
középsktl Nem: Mcta.
<)
huudok
a
áll
(IV-dik tálda 77); az alajk szabad, a rágok szabadok. f
h,
EETITELAEIAE
Il-dik alrend:
Az
Zilla.
alcsalád
közel
igen
A
szemek
is
74, a,
t.
hosszúra nyújtva, kihajló (IV-dik tábla 76
§
li,
kerekded
lelapitott,
a hátulsók a
s
n,
7:1,
megvannak
fonalszürö és a nyüst
1.
tiíbla
Az állkapcsok szélességöknél kétszer st enuel az oldalszemek széjjel
a potroh
vézna;
egy felszer néha kétszer hosszahbak; az
labbra mint ezek egymástól (IV-dik AAA.
kicsiny,
fejiuell
majdnem érintkeznek
az oldalszemek
:
;
h)
lillkapi'sok szólességökuel
kihajli)
FAMILIEN, ÜNTCÜFAMILIEN UND GENERA.
56
CSALÁDOK, ALCSALÄDOK ÉS NEMEK.
csoportosításban állanak, nagyságra nézve
oldalszemek közelebbre állanak egymáshoz mint a két sor középsi
szintén egymáshoz.
A
A.
lábak tüskések. Az oldalszemek többnyire érintkeznek.
A
"^
ket szemsor
középsi egy elrefelé
szkül
állanak
trajjezben
az állkapcsok egyen-
;
közüek, egyenesek, vagy kevéssé az alajkra hajlók. B.
Az
alsó sor középszemei annyira
sor
középsitl.
A
áUanak a homlok szélétl, a mennyire a hátulsó
módosan domború
fejmell
(IV-dik tábla
Nem A
'"'''
szemsor középsi
két
nagyon
is
az
alajkra
(IV-dik t;ibla 80 **'•
A
,(,
derékuégyszögben
A
hajlók.
fejmell
állanak.
Az állkapcsok
Nem:
*
a.
a két els lábpár
;
h)
Mimdiis.
:
lábak fegyvertelenek (kivételképen ritkán alul egy sor tüskével).
A
rágok
az
ellábak
czombjainál közel
szétvetettek (IV-dik tábla S^ **
keskenyek,
igen
Ero.
két szemsor közéíjsi egy elrefelé kissé táguló trapézben állanak
Nem A
h)
magasan domborodó, majdnem félgömbszer
/-)
szára hosszú tüskékkel fegyerzett (IV-dik tábla SÍ
AA.
a,
71),
Liiii/pliia.
:
A B.
a,
háromszor
vastagabbak
Nem:
h)
rágok csak végeiken szétágazók.
A
rágok vastagabbak
a
czomboknál
;
a
hosszaránya
Libák
alakok, szín szerint feketék, vörösesbarnák vagy vörösesek, I.
Az állkapcsok tövüknél igen
szélesek (IV-dik tábla 83 a,
Nem BB.
tövüktl kezdve
és
ParJniijnailia.
A
rágok
vékonyabbak
a
czomboknál,
majdnem
4,
1
2,
,
egyszín h,
r,
3
',
(igen apró
potrohhal).
d)
ErKjonc.
:
hengerdedek
;
az
állkapcsok
az
alajkra hajlók. 1.
'
1
-els,
2
^
hogy leghosszabb az els
Az oldalszemek érintkeznek.
második,
'A
hanuadik, 4 annyi mint negyedik
Uel.\Te tett, az az:
lálipíir,
ii
mondott
negyedik lábpár ntána Ic^ghosszabli az els pár
csetljfn
stb.
teliiit
ii
:
4,
1,
2,
,S
azt jelenti,
57
CSALÁDOK, Ar.CSAI.ÁIlOK ÉS NEMEK. heinalie gerade. Die Stinie
vorstehend; die
iiielit
terl(ü) tíaeliged rückt, kreisförmig
Seitenaugeu lieruhren
die
sieh
leren als diese voneinaiiiler
1\
(']'.
Seitenaugen auseinander stehend
Calamistrum und Die
I.
1.1.
crilndluni
(T.
Die Augen
vom
!'>
IV,
u,
l)as untere (T.
(T.
t
Spinnwarzenpaar Unterlipiie
verschieden.
l)ie
.
.
(T. IV, 71- n, h. c)
(Icnus
.
Die
.
(ienus
.
am
nahe
sehr
kaum
stehen
Fressspinnen.
Augenreihe
hintere
die
;
—
'hiliiinis.
l
eingel>ogen, die hintere Reiht:'
SehlingenknÜpfer.
langiT als die rd)rigen: das Klanenglied nicht
die Ma-ndibiin
Seitenaugen
die
(ienus: Ihiptiolra.
RETITELARIAE =
oder
niidit frei,
iLmioniNAE
:
Btirnrande
h)
Augenreihe gerade;
Tctraiiinithii.
:
Genus:
IV, H>
von den mitt-
entfernt
Mrtn.
:
unti're
Unterf.
und dünn. Die Augen
kurz
Stielelicn
.
breit.
als
dirlfiu-
Xilln.
weiter
Stirnraude weit entfernt; die untere Reihe
ausgebogen
IV, 77); die
Das
r)
//,
li)
IL Unterordnung:
§
i(,
vorhanden
Angenreihe eingeliogen,
untere
ausgebogen
zerstreut,
7'.!,
,
kaum
:
Augenreihe stark ausgel)ogeu,
die untere
;
hinteren
zweimal und mehr so lang
AAA. Die Maxilleii
|f
als breit
die
fast,
lviniíl)riist l
(T. l\, li, a. h) Ciciius:
zweimal so lang
Maxilleii ein halb- oft
AA.
FAMILIEN, ÜNTEKFAMIEIKN UND liENEÜA.
Fa,m.
frei
dieht
TU Kill
1
»K
»II)AE=Wirksiiinnen.
der Onisse nach niidit auffallend
gruppirt,
einander als
zu
níiher
:
frei
die
beider lieihen
l\littelaugen
ebenfalls zu einander.
Die Füsse bestachelt. Die Seitenaugen beridu-en sieh meistens.
A.
*
Mittelaugen
Die
Reihen stehen
beider
in
einem nacli vorne verengten
Trapez
die
;
Maxillen parallel, gerade oder leicht über die Unterlippe geneigt. B.
Die ]\Iittelaugen
vom
Reihe so weit
der unteren
7'.l,
Mittelaugen beider Reihen
Die
stark idier (T.
Unterlippe
die
IV, SO, „,
Rechteidi
ein
in
Ijiiiiiji]iiii.
Die
gestellt.
Kopfbrust
Die
geneigt.
hinteren
I,)
,(,
Genus: *'^
von den
Stii'nrande wie
Mittelaugen. Die Kopfbrust massig erhaben (T. IV,
sehr
Maxillen sehr schmal,
halbkugelig
beinahe
convex,
(4enus: Kro.
/,)
*** Die Mittelaugen beider
Reihen
in
(•in
naidi vorne etwas erweitertes Tra[iez gestellt:
Tibién ln'ider Vorderfusspaare lang liestachelt
(T.
IX, Sl,
Genus
li,
:
die
li)
Miinettisi.
Die Füsse unbestachelt (ausnahmweise unten mit einer Reihe von Stachehi).
AA.
*
nahezu
Die Mandibeln
dreimal
Grunde aus divergirend ** Die B.
Mandibeln blos
(T.
I\',
am Ende
Die Mandibtdn stärker
stärker 8Í,
als
die
Sclienkel
Genus:
h)
der
V(im
riK'hiii/iiiillni.
divergirend.
als
die
Schenkel;
Längenverhäitniss der Fusse
Formen, der Färlnnig nach schwarz, rothbraiin oder
(sehr kleine
und
Vorderfusse
'l-,
d,
I.
'.'>^
ndhliidi. mit einfar-
bigem Bauche). I.
am Grunde
Die ^laxillen
sehr breit (T. IV, 83,
«,
li.
Genus: BB.
Die
schwächer
Mandilieln
als die Schenkel,
r,
d)
Kriiimir.
beinahe eylindrisch
;
dii^
Maxillen über
die Unterlippe geneigt. I.
1
1
—
erstes, 2
Die Seitenaugen benihren einander.
—
zweites, 3
das au erster Stelle stehende, d.
HEHMAN
uTTi'i
i.
das
drittes, 4.
i —viertes Fussiiaiir
Fussijaar
MAciVARcHiSZÁcl fÓK-l'AUNÁJA. IL
ist,
;
im
besiiKten Falle also bedeutet
das tolgeude längste
ist
das
1.
4,
1,
i,
;i,
dass das
liiii^'ste
.Vc.
"TTii lIl.itMAN: ISil AlINSi-SlINNKN-KAISA.
II,
S
CS\LÁ110K, Ar.CSM.ÁDOK
58
NEMEK.
f:S
FAMlt.IF.N,
tINTERFAMILIKN UND OENERA.
szkül trapézben állanak. Az riUka-pcsuk szelesek, tompán néo-yszögletesek. A lábak liosszaránya 1, 4, 2, Ncstieiis. bosszúk, karesuk (IV-ilik tábla 84 «, b, v) Nem A
il.
középsi
szciiisor
kft
igen
elrefelé
cfty
:i,
:
A
ilil.
két szemsor
középsi
Az állkapcsok nagyon
dereknégyszögben elbelyezettek.
alajkra hajlók, igen keskenyek.
M,z
Az
1.
középszemek
oldal- és
távolság körülbelül kétszer nagyobb a
közötti
középs szemek közöttinél. Az állkapcsok kissé kiszélesedk. A potrob bossztojásdad, módosan domború. A lábak bosszúk, vékonyak (IV-dik tábla Nem: Pliiillumihis. 85 ((, (a bim feje) 1.1. Az oldal- és középszemek közötti távolság alig nagyobb a középs szemek //,
közöttinél.
A
«.
hátulsó szemsor, felülrl tekintve,
ß.
Kis szemek
;
távolságra
esnek, mely
vagy
a
hátulsó
ezt felühniílja.
középszemei
sor
Nem: ;
8<),
A
szem átmérjénél
potrob rövid-tojásdad vagy épen
Nem
b)
(i,
Az oldalszemek nem érintkeznek. * Az alsó szemsor középsi között a távolság elválasztja.
A
alig
Az
szemsor közép és oldalszemei
alsó
Stratndu.
(IV-dik tábla
Dipnena.
:
nagyobb annál, mely az oldalszemeket
els
láliak karcsuk, az
vége szögletesen kiszélesített (IV-dik tálda 80, B.
tojásdad, feliilröl kissé lelapi-
Nem:
.
.
Az els lábpár a legbosszabbik; a potrob gömbölyús 88,
egymás között
/-)
,/,
kisebli.
hátulsó szemsor, felülrl tekintve, határozottan kihajló.
ß.
AAA.
h)
a hátulsó sor középszemei e sor oldalszemeitl
tott (IV-dik tábla 87, III/.
a,
Tluridiiim.
oly távolságra esnek, mely a legnagyobb
A
sor oldalszemeitöl oly
igen domború, gömbalakú, vagy a
potrob
körtve alakot niügközelitö (IV-dik tábla
ßß. Nagyobb szemek
e
legnagyobb szem átmérjének megfelel
a
A
behajló vagy közel egyenes.
és negyedik lálípár nyújtott.
Nem:
b)
Kjnxiiiiit.
nagyobli
között
A potrob
a
mint az
t;ivolság
oldal-
szemek közötti koz.
A homlok
I.
szabad része alacsonyabb
alsó,
deréknégyszögben állanak. Az els
a
A homlok
alsó szabad része
szkül
elrefelé kissé
elhelyezve.
tá])]a
Nem: §§
A szövökarmok IH t
izülete szal)ad.
szem;
A.
A
a.
".)í,
homlok
Icct
oldabín
három-bárom szem
Hat szem,
'.)d.
p.-irosan
a-
a,
l>,
egy
fej
Nem:
,)
homlok ket oldalán
A.
fejmell
(IV-dik
magasan domború
t;il)la,
'.»'.l
,i,
I,)
;
a
:
c)
i'Hoi,eiNAE
mell kerek, bipos, a
fej
lábak
kevéslié
bosszúk
;
Nem:
=,
Csupaszpókok.
cb'ittc
=
t:il>la
két
szem
Kancsalpókok.
mintegy beékelt
riiolnix.
es elején egy-egy pár (IV-dik tábla
alcsalád
A
b,
csoportban,
alcsalád
II)
lábak igen vékonyak és szerfelett hosszuk, a
(IV-dik tiibla
hosszabb
Asdí/ciin.
SCYTODOIUAE
család:
Nyolcz
'.)1,
középszemek egy többinél
alajk a mellvertt(d, a rágok töviikkel összeforrottak (IV-dik
II)
(IV-dik tál)la
fi
Az
A
Az els lábpár a
czomboli alul fogacsoltak) (IV-dik
(a Ilimnél a
a, b)
IJlliyphaiiirs.
megközebti a rágó bosszúságát.
trapézbe
középszemek
hosszabb (IV-dik tábla 90,
l.lbpár a többinél
Nem: II.
A
felehosszánál.
rágó
:
Ol5,
ti)
scytodinae.
a rágok kicsinyek Sii/todrs.
és
véznák
59
CSALÁDOK, ALl'SAT.ÁlKlK ÉS NKMKK.
DieMitteliia.tíi'ii
a.
Die Maxilleii
lifiili r
FAíni.tKK, I-NTKUFAMIIJEN UNT) GENERA.
Trapez
Vfri'ii.iík's
stuiiipf-viereckig. Das Limgeuverhiiltuiss der Füsse
l)i-eit,
die Füsse lang, schlank (T. IV, 84 «,
/»,
im
beider Eeihen
Die ]\[ittelaugen
aa.
vunic mIit
lírihcii iiic'iii iiacli
<)
Genus:
gestellt.
,
1, 4,
:!,
Ncslinin.
Kecbteck. Die
Maxillen
über
sehr
die
Unterlippe geneigt, schmal.
Der Abstand zwischen den Seiten und Mittelaugen
1.
Der
S."),
Genus:
/(>
((,
Der A1)staud der Seitenaugen von den
Füsse
Die
convex.
massig
etwas
Maxillen
Die
Mittelaugen.
langeiförmig,
Hinterleil)
IV,
(T.
1.1.
den
zwischen
jener
wie
beiläufig so gross
ist
erweitert.
dünn
lang,
l'lniilmn'lln^.
:\[ittelaugen
kaum
ist
grösser als
jeuer zwischen den Mittelaugen untereinander. «.
Die hintere Augenreihe, von oben betrachtet, eingebogen oder nahezu gerade. Die Augen klein; die Mittelaugen der hinteren lieihe von den v'.
derselben
Seitenaugen
lieihe
Entfernung,
einer
in
Der (T. /??.
IV, SO,
Augen
Die
Genus: TJiendinm.
h)
(I,
den hinteren
geringer
welche
Entfernung,
einer
in
von
Mittelaugen
hinteren
grösser: die
Seitenaugen
üljertrifft
kugelförmig oder nahezu liirnförmig
sehr convex,
Hinterleili
dem
welche
Durchmesser des grössten Auges entspricht oder diesen
ist
der
als
Durchmesser des grössten Auges. Der Hinterleib kurz eiförmig, oder
o.a.
eiförmig,
von oben etwas niedergedrückt. Genus: Stcittdda.
Die hintere Augenreihe, von ol)en ,-;.
(T. IV,
Genus
h)
((,
ausgebogen.
entschieden
lieseheu,
Das erste Fusspaar das längste, der Hinterleib rund
<S7,
(T. IV, 88,
(7,
b)
Dipuena.
:
AAA. Die Seitenaugen lierühren einander nicht. *
Zwischen den unteren Mittelaugen
augeu untereinander. Die leib B.
am Ende
Eaum kaum
der
ist
Fiisse schlank, das erste
eckig erweitert (T. IV,
8'.»,
,(,
/.)
uml
.
.
grösser als zwischen den Seiten-
virrte
Paar gestreckt. Der Hinter-
(lenus: Kpisiini.t.
Die Entfernung zwischen den Mittel- und Seitenaugen
di^r
vnitereu Reihe ist grösser
als jene zwischen den Seitenaugen untereinander. I.
Der
freie,
untere Theil der Stirne
Die Mittelaugen im liechteck.
II.
(/,/;)
Die
Breite des freien in
als die
schmäler
erste
als die halbe
Fusspaar länger
Genus:
00
augen
ist
Das
annähernd
Stirntlieiles
s
einem nach vorne etwas verengten
?
übrigen (l)eim
die Schenkel
Lithiiphaiititt.
lang als die Mandibeln. Die Mittel-
Tra|)ez.
unten gezahnt
Genus: §
Das Klauenglied
frei.
Die
Unterlippe
mit der
Brustplatte,
Acht Augen: zu beiden Seiten der Stirne T. IV. 9á A.
je
drei
Augen
sehr
Kopf gleichsam
diuni
und
eingekeilt
(T.
Fusspaar länger
erste
IV,
'•»!,
,i,
r)
am Grunde unter= Nacktspinnen.
in
einer (iruppe,
ausserordentlich
{'V.
IV,
".IJ,
,i.
h,
lang,
diu
r)
:
['Uolcinae
Koiifl)rust
Genus:
(htror zwei
^
Augen
Schielspinnen.
kreisförmig
tlach,
der
l'hn}rii>;.
m
Sechs Augen, paarweise zu lieiden Seiten der Stirne, ein Paar vcu'ne (T. IV, Unterf.: scvroiuNAE =Bürdenspiiuien. '.•;>
It
/<,
.hiajriKi.
:Mandibehi
Unterf.
(/)
Die Füsse
die
Das
Fam.: SC YTol a )1 HAK
einander verwachsen T. IV, 7S „) t
Länge der Mandibeln.
als die übrigen (T. IV,
A.
Die Koptln-ust hochconvex, (T.
IV, 93,
((,
/»;
die
Füsse
weniger lang,
die
Mandibeln klein, verkümmert
Genus; Srntmh^.
;
60
CSALÁDOK, AI.CSALÁDOK ÉS NEMEK.
§§§
Az t
FAMILIEN, UNTKRFAMILIEN UND GENERA.
alsó fonópár a többi párnál hosszabb
Nyolez szem, a homlok két
három-három,
oldalán
TUBITELAEIAE =
§
A
fejmell
kinyúlva, oldalt
95 és 90, t
A
haránt-szélesedve
rövid,
lapított
második
A
hosszúkás,
t
fonalszúrö
9(;,
h,
Nem:
c)
arányos nagyságú,
kissé
nyúst toblmyire csak a nstényeknél),
Az -oldalszemek majdnem érintkeznek
sitl
;
az
alsó
sor
Valamemiyi sor
szemei
AGALEXOIDAE =
Illópókok.
közepén semmi köldök.
láb tuskés.
Az
egyenlk
a
;
hátulsó
oldalszemei
sor
tál)la
fonalszúrö és nyüst hiányzik
*
rágok töve térdszerüen kidomborodik.
íze
99,
A
közép-
el- vagy kivágott. Az alsó középsktl valamivel távo-
A
h)
,/,
hegyesed,
Ainaurubius.
agaleniníe
:
:
nem
«,
fonópár második
íze
alig
vagy
nem
Tömlspókok.
íze az
elsnél rövi-
h)
Coclotcs.
térdszerüen kiállók.
hátulsó szemsor, felülrl tekintve, többé keyésbé kihajló vagy
a fels
=
alsó fele hosszában csévés.
fels fonópár második
rágok egyenesek, vagy könnyedén kidomborodók,
B.
e sor
Titanoeca.
a
Nem A
a lábakon
h)
(/,
debb vagy vele majdnem egyenl hosszúságú (V-dik tábla 100, **
ngyan
;
Duiiina.
:
alcsalád
fels fonópár a többinél hosszabb, második
A
Eretnekpókok.
alajk a töve 'elé szükúlt, végen
Nem:
A
=
tábla 97 h)
oldalszemei
félkerek (IV-dik tábla 98,
mint a középsk egymástól (IV-dik
laljbra,
A
hosszabb,
amaurobiinae
:
Nem
A.
alsó fele
legalább szemátmérnyire állanak (IV-dik tábla 97, a)
Az oldalszemek nem érintkeznek. Az els lábpár tuskés; az alajk B. HB.
Borzospókok.
fonópár
a has
Nem: **
ff
fels
a
Az állkapcsok a majdnem háromszögletes alajkra reáhajolnak (IV-dik semmi túske. *
=,
Unictca.
felvetett;
alcsalád 1.
UROCTEOIDAE
család: (a
farkszeriien
szem ket négyes csoportban. Vaskos lábak. A fels fonópár
ejerésze
megvan
fonópár
szövökarmok nem állanak szabad izeken (IV-dik tábla
alfelén csevés
A
fels
a
;
család:
fejmell vesealakíi. Nyolez
fejmell
A
izzel.
kicsiny
fejerésze
94, a, h),
Enyo.
:
Csöszövök.
r]
h,
hosszában csévés (IV-dik tábla §íj
vesealakú,
szem (IV-dik tábla
két
ttiíjóttc
.... Nem
a homlok szabad tere a rágok hosszát megközelíti
in-dik ah-end:
ENYOIDAE = Búvópókok.
család:
hosszabli
—
majdnem egyenes
töldmyire hosszabb az
elsnél. I.
Az
szemsor egyenes vagy kihajló, a hátulsó sor középsi nagyobbak, a sor
alsó
ersen
kihajló.
A fejmell fejerésze kiemelked, homloka kiálló (V-dik Nem Text rix.
tábla 101, «,
h,
v)
:
II.
Az
alsó
szemsor behajlo vagy közel egyenes,
egyenlk, a
sor,
A
hátulsó szemsor, felúkl tekintve, behajló.
1.
A jl.
majdnem négyszögben szemsor ersen behajló.
fonók trapézbe vagy
Az
alsó
sor
felúkl tekintve, majckiem egyenes (V-dik tábla
Nem BB.
hátulsó
a
:
szemei majdnem 10i2,
a,
h)
Histopona.
állanak (V dik tábla 103,
l).
CSALÁDDK. ALrSALÁDOK
§§§
fis
61
NEM?:K.
Das untere Spiuuwarzenpaar langer t
als die
übrigen
Augen, zu beiden Seiten der Stirne
Aelit Stii-ne
nahezu so
breit als die
Farn.:
je drei,
Mandibelu lang sind
in. Unterordnung:
(T.
.... Genus
TUBITELARLIE =
+
!»:.
und
ím;
Glied.
Klauenglied nicht
frei
Kopfbrust nierenförmig. Acht Augen in zwei Vierergruppen. Stiimmige Füsse. Das obere Spinnwarzenpaar längs der Unteriläche gespult (T. IV,
Kiipilirust
länglich,
mit verhältnissmässigem.
vorhanden (das calauiistrum
Cribellum
Fam.: AGALEXOIDAE
Unterf.
Die Maxillen über die nahezu
Flüchtspinneu.
dreieckige
Unterlippe
ajiiairobiinaí;
:
geneigt
(T.
IV,
=
Ketzerspiunen.
97, b)
Füsse
die
;
*
unbestachelt. *
=
meist nur beim Weibchen vorhanden), auf der Bauch-
mitte kein Nabel A.
.
etwas auft,'eworfenem Kopfe; das obere Spiuuwar-
zenpaar länger, längs der Unteriläche gespult +
das obere Spinnwarzenpaar sehweif-
Fam.: L'BOCTEOIDAE=Zottelspinnen.
r)
/;,
der freie Tbeil der
Eni/o.
:
Röhrenweber.
zusammengedrücktem zweiten
hervorstehend, mit seitlich
IV,
EXYoiDAE = Schoberspinnen.
dahinter zwei Augen,
Koptlirust kurz, (pier-erweitert nierenfönnig, Kopftheil klein;
förmig
UND GKNERA.
FAMIIIK.N, rNTEKFAJIILlEN
Die Seitenaugen berühren
einander fast; die Seitenaugen der unteren Reihe von den
Mittelaugen derselben Reihe wenigstens auf Augendm-chmesser entfernt
(T. IV,
07, a);
Genus: Dktyna. **
Die Seitenaugen berühren einander nicht.
Das
B.
erste
Fusspaar bestachelt;
die Unterlippe halbkreisförmig (T. V, 98, a, h)
Genus; BB. Alle
Füsse bestachelt. Die Unterlippe
oder ausgerandet.
Augen der unteren Reihe
Die
hinteren Reihe von den Mittelaugen
einander +t
V, 99,
,;.
etwas weiter
gleichgross, entfery.t,
Unterf.
Das obere Spinnwarzenpaar länger
Titmioitii.
abgestuzt
die Seitenaugen der
Mittelaugen von
als die
Änuiaruhiio;.
agaleninae
:
übrigen, dessen zweites
als die
am Ende
eingeschniu-t,
Genus:
/,;
und calamistrum fehlen
Criliellum A.
(T.
am Grunde
=
Ghed
Trichterspinnen. zugespitzt,
längs
der Unterfläche gespult. "
Die Mandibelu
am Grunde
knieförmig
Das zweite Glied des oberen
hervorgewölbt.
Spinnwarzenpaares kiu-zer oder beinahe so lang
als das erste (T. V.
Genus ^* Die B.
Mandibehi gerade oder
:
100, a, b)
Codotcs.
leicht gewölbt, nicht knieartig vorstehend.
Die hintere Augenreihe,
von oben betrachtet, mehr oder weniger ausgebogen oder
beinahe gerade; das zweite Glied des oberen
Spinnwarzenpaares
kaum
oder nicht
länger, meistens jedoch länger als das erste. I.
Die untere Augenttihe gerade
oder
ausgebogen,
Reihe grösser, diese Reihe stark ausgebogen. wölbt II.
(T.
V,
101,
,/,
/^
Die untere Augem-eihe
<;
ilie
Mittelaugen
Kopftheil erhaben,
der hinteren
Stirne hevorge-
Genus: Tcxtrix.
eingel)ogen oder beinahe
gerade, die
Augen der hinteren
Reihe beinahe gleichgross, che Reihe, von oben besehen, nahezu gerad
(T. V, lOá, a, b)
Genus: Kistopona. BB.
Die hintere Augeureihe, von oben besehen, eingebogen. I.
Die Spinnwarzen in ein Trapez oder beinahe in ein Viereck geonlnet a.
Die untere Augem'eihe stark eingebogen.
(T. V, 10:5, b)
A
!.
FAMILIEN, TINTEEFAMILIEN FND GENERA.
62
CSALÁDOK, ALCSAI.ÁDOK ÉS NKMEK.
hátulsó szomsor,
IVlnlröl
tekintve,
elsnél hosszalih (V-dik
ize az
lO;!,
tálila
A
hátulsó szemsor
felehosszát 1
Az
aa.
04,
(I,
éri
el.
hehajló.
A
A
:
fels fonópár második íze az elsnek csak
Az els lábpár szára hosszú tüskékkel (V-dik
Nem
h)
alsó szomsor
majdnem
A
fels fonóiiár
*
A
*"
A
nem vagy
A
fels fonópár máso-
c)
h,
Tciienarid.
:
csak kevéssel hosszal)!) a töbl)inel,
fels fonópár megkülönböztethet két
Két szövkarom (V-dik tábla
ízzel.
Nem: Három szóvkarom
fels fonópár második íze bevonva.
Nem f
A
Indiajló.
Nem
potroh hasfelén, a has közepe táján egy haránt
fels és alsó
fonópár
(V-dik tábla H)7,
A
A
hátulsó szemsor az alsónál hosszabb, többnyire behajló (Gnaphosa
második
lálipár
szövökarom t
tá1)la
=
<)
1(>
/)
;
a
a,
Euviirpokok,
!>)
soha sem hosszabb a
fej
határlnirázda.
h,
Arfijjronrta.
A
semmi
szemsor majdnem
alsó
108
tál)la
Nem: és mellrész között
Az
íze rövid.
egyenes, a hátulsó, felülrl tekintve, kissé kihajló (V-dik
§§§
c)
/;,
108, h)
t.
majdnem egyenl, második
íí,
Cijhacus.
:
alcsalád: argykonktinae
A
lOli,
Aiiruccd.
köldök (lásd I-sö
elnyújtott
hátulsó lál)pár pillaszerü uszószrökkel felszerelve (V-dik
A.
tábla
Cri/pltoeca.
:
egyenes, vagy alig
dik ize az elsnél rövidebb (V-dik tábla lO.j n,
AA.
második
i'onópár
i'elsí")
<•)
li,
,i,
Nem 1.1.
a
l)t_'liajló;
és
Zora kivételével). Két
=
DKASSüIDAE
család:
töbliinel.
Orzópókok.
Nyolcz szem. A.
Az állkapcsok domborúak. ^'
A
hátulsó szemsor,
15,
lábak tüskések (V-dik tábla
lO'J,
I.
Az oldalszemek
egymástól
hátulsó
távolabln-a
annyira
sor
állanak (V-dik tábla **
A
tekintve, kihajló.
feliilríil
A
kihajló, 10'.)
„,
b,
/.,
-).
mint
a
hogy a szemidi
Nem:
<)
IIB.
A has közepe
táján egy harántálló köldök (V-dik tálila
A hason semmi I,
A
A
1.1.
Az
Anitphaena.
alajk az állkapcsok felehosszát éri (V-dik tábla 111,
Az
alajk az állkapcsok
kétharmadát
éri
•>
Az els
aa.
(V-dik
A
h)
,(,
köldök.
Nem.
II.
110,
negyedik lábpár a leghosszabbik.
1.
l,-il>p;ir
t;il)la
II:!,
a íí,
leghosszabbik. /<)
(V-dik tábla 131
Nem
:
semmi
hátrés (V-dik
a,
talila
(\'-dik táhhi
II")
<(,
\l\;
:
h)
Phninilithus.
/<)
Nem
h,
<)
( 'Iiihtdtiii.
állkajjcsok közepe har.ínt behorpasztva.
h:itreszen
h)
A szemek láthatólag három Nem: ('liinii-niitliiiiiii.
ragok töven egy elre irányozott tüske
fejraell
a,
Lidcniniiin.
Nem:
A
sorban
rágok töve fegyvertelen.
a.
Az
két
Zora.
Nem:
'
három mint
hátulsó szemsor l)ehajló vagy közel egyenes.
B-
AA.
egymástól; a
szintén
Icözépsök inkál)b
Mirarut.
csoportban
63
CSALÁDOK, \T.CS\LÁDOK ÉS NEJtEK.
(t1Í(;'(1
lies
von
Aiigeureibe,
liiiitiTe
Dil'
I.
FAMILIEN, DNTKRFAMILIEN UNJ) (iENERA.
olicn
l)eselieu,
oberen Spiiinwarzenpaares líiuger als das erste Geiius:
warzenpaares
lang
so
lialli
paares mit langen Stacheln
Augenreihe
untere
(ilied
das erste.
als
V.
(T.
105-,
ti.
lirinalie
Die
f
Das obere Spinnwarzenpaar
('J'.
V,
Augenreihe beinahe
(T. V, lOS, a,
Zwisidien
Koj)!'
gerad,
:
^d .ich
von
hintere,
clie
I
()•").
zweite
h,c)
a.
Triii')utria.
lOii, n, h, c)
Aiii'dccd.
}j
das
(T.
V,
Fusspaar mit
hintere
ARiiYiioNETiNAE
= Tauclierspinnen.
lang, das zweite Glied kurz. Die
oben besehen,
leicht
ausgebogen
Genus: Ärni/nnirta. Fusspaar nie länger
Grenzfurche. l)as zweite
Augenreihe langer
untere, meistens eingebogen
die
als
Zora und Gnaphosa). Zwei Webeklauen t
1(1,
I,
Untcrf.
Ji)
und Brust keine
Paare. Die hintere
<)
als die übrigen Paare.
(siehe T.
lOS, h)
Das obere und untere Sjiinnwarzenpaar beinahe imtere
§§§
Das
eingebogen.
Das zweite Glied des oberen Spinn warzenpaares eingezogen. Drei Webeklauen Genus: Cjihm'iiii. 107, (I, h, ()
Sidiwiunubaaren ausgestattet
/i,
ersten Fuss-
deutlich zweigliediüg. Zwei Webeklauen. (T. V,
Auf der Bauchmitte ein quergezogener Nabel
A.
des
Tiliien
des iiheren Spirnnvarzeiipaares kürzer als das erste (T. V,
Genus;
*
,;,
L'rtiphoica.
kaum
oder
gerail
Das obere Spinnwarzenpaar nicht oder wenig länger *
(T. Y, lOS,
}>)
Genus: AA,
zwfite
.liinli'iKi.
Genus: ]>ie
das
:
AugeiireiLe eingehogen. ])as zweite Glied des olieren Spinn-
l.l.I>ie hintere
ilil.
eiii.uelidsen
b'aui.
:
als die
l>i;ASS()n)AE
übrigen
Ausnahme von
(mit
= Meuchelspinnen.
Acht Augen. A.
Die Maxillen gewölbt. *
Die hintere Augenreihe, von oben besehen ausgebogen. I!.
Die Füsse bestachelt I.
**
(T.
Y,
10!),
/-,
r)
Die Seitenaugen weiter von einander die hintere Picilie
derart
Beiben stehen
Y,
(T.
als
ausgeliogen,
101»,
,i,
/-,
die Mittelaugen, ebenfalls die
ibiss
Augen eher
zwei
Genus: Znni.
c)
Auf der
IMitte des
Bauches
ein ([Uergestellter Nabel (T. Y,
Genus: BB.
110, „,
/,)
AhiiiiIhiiiki.
Auf dem Bauche kein Nab(d. I.
am Grunde
Die Mandibeln a.
Das 1.
vierte
nii-ht
bewehrt.
Fusspaar das längste.
Die Unterlippe halb so lang
als die Maxillen
Genus: 1.1.
aa.
Das II;!,
II.
Am
(T.
III, h, hj
V,
LidcnniiiDi.
Die Unterlippe zwei Drittel so lang als die Maxillen
Genus erste II,
:
Genus:
Grunde der
Mandil)eln ein nach vorne
Die Maxillen in der Mitte
(T.
in
drei
(T.
Y,
II"»,
Grui)pen
gerichteter Sta(diel {T. Y, :
h,
c)
(T.
V,
114, a,
li)
Cliiriiiiiiithiiiiii.
l'linirnlith/i.-i.
ipier eingedrückt.
Kein Paickengrübchen oder Eitze
Y, a,
CJiiJihnni.
Fusspaar das bmgste. Die Augen sichtlich
li)
(4enus
*
als in
Die hintere Augenreihe eingebogen oder nahezu gerad. B.
AA.
von einander;
in drei
h)
Genus: Miinroi.
6
CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NIÍMEK. **
A
hátrés megvan.
B.
A
FAMILIEN, UNTF.RFAMILIEN UND IJENEIÍA.
'S
hátulsó szemsor, feUih'öl tekintve, kisebb nagyobb
hosszabb, két
középs szeme
mértékben behajló, az alsónál
dl
tojásdad, egymási'elé
Nem BB.
A
hátulsó szemsor egyenes vagy kihajló.
I.
A
hátulsó
vertelen
szemsor egyenes
,
az
alsónál
vagy fogacsos (V-dik tábla 117,
hosszabli
A
hátulsó szemsor kihajló
;
a két
llS,
(/,
h)
Nem Nem
Hat szem
A
ProsfJicsiina.
sor oldalszemei távolabbra egymástól mint a
vagy kiválóan ers fog (Y-dik tábla
§§§§Hat szem.
:
Gnaphasa.
:
TIii/su,
A
szembl áll. Az állkapcsok hosszúk, egyenesek. Három szövkarom négy szembl
alsó szemsor két, a hátulsó
A
A.
áll
;
DYSDEROIDAE r= Fojtópókok,
A
AA.
talihi
Három szövkarom
(V-dik tábla
\'2l,
légzü rés mellett
:
TERRITELARIAE =
a tapogatók az állkapcsok
láO
A fejrész kimagaslik, a A szövkarmok egy sor
mellrész
Haipactcs
:
család
lapos.
tál)la a,
h
:
A
rágok
fejrész
nem
magaslik
ki.
A
A.
alcsalád
rágok végén gereblyeszerü fogsor.
A
V-dik alrend:
A harmadik
és
alcsaláclot
is
jellemzi)
Ati/pus.
LATERIGEADAE =
negyedik lábpár a két
:
1
23
b).
tapinocephali = Aknászpókok.
szövökarmok két sor bordával (V-dik tábla 124,
Nem:
§
Torzpókok.
tapogatók az állkapcsok hegyébe csuklódnak (V-dik tábla
Két fonópár
A
=
tövének vége fegyvertelen.
egyszersmind az
Nem: tf A
c)
THERAPHOSOIDAE. kiszélesed tövébe oldalt csuklódnak. Három fonópár
szélesedett,
bordával (V-dik
l>,
c)
/),
alcsalád: atypinak A.
u,
Földbeszövk.
minden oldalon egy egy stigma
A fejrész kimagaslik;
tálila
l>//Síh/rii.
Nem
IV-dik ahvud
hi
n,
Sajcstna.
:
rágok vízszintesen elre irányozottak. Két szövkarom (V-dik
rágok függélyesek.
il't,
a szemek patkó alakban soralíozottak.
Nem:
t
:
(\'-dik
Nem tf Az
A
'
alsó szemsor négy, a hátulsó két
A,
§
Kcinpclfn.
légzörés mellett stigmák (lásd I-sö tábla 15 m. m.)
esalád t
fegy-
középsi szintén egymástól; a liecsapórész szélén egy fogaesolt lemez,
két sor
f
becsapórése
rágó
a
h)
k,
Nem: II.
(V-dik tábla 11 G, a) Drassiis.
:
(/,
h)
Noni-siu.
Keszegjárók.
elshöz képest nem feltnen
rövidel)b
és
gyengébb.
Két szövkarom, alatta lapiczkás szrökbl való ketts ecset Csabid f
:
II
lOTEUOrODOIDAE
=
Lábasi^ókok.
Az alsó szemsor középsi alig vagy nem távolabbra a homlok szélétl mint a hátulsó sor középsitl. Az állkapcsok egyenesek, egyenl szélességüek. Az ecsetszörök hosszuk, csak végeiken vastagodok.
1
Kevéssé ismert
alul;,
melynek csak egyetlen pélilánya ismeretes. A
tuliliit lásil
:
Tliysa alatt.
CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK.
**
65
'
EAMII.IEN, UNTLKl-WMII.IEN
Eückengruliclicii Vdi-liandni.
hintere
r>ie
B.
langer
;ils
von
Augeiireihe,
die untere,
mehr
besehen,
olien
Mittelangen
ihn-
Die
I.
Angenreihe gerad, langer
hintere
die
als
Die hintere
Augenreihe ausgebogen
einander als die Jfittelaugen
117,
lieihen
fsiehe T.
IT),
I,
Reihen weiter von-
voneinander: aia Klauen-
Zahn
(T.
Kniqulni.
Tlii/sn,
;/,,
=
Wiirgspinnen.
Augen bestehend. h). Genus Sriirstrin. aus vier Augen liestehend, die Augen
die hintere aus zwei
vier,
Die Maxillen lang, gerad. Drei Webeklanen
ftDie untere Augenreihe aus
'
m)
Farn.: l>YSl)Ki;()ll).\E
Die untere Augeiu'eihe aus
IIS. a. io
V,
Gxfijilnixd.
:
Genus:
Neben der Athmungspalte Stigmen
di-r
Prastlnsiiini.
:
ebenfalls
Sechs Augen
A.
hi
(lenus
f
WC.
V.
Klaiu-nfalzrand
die Seitenaugen beider
:
beider
der
falzrande eine gezahnte Platte oder ein auffallend starker
§§§§ Sechs Augen.
eingebogen,
(T.
I>r(i>i>siis.
uiiteri':
Genus
t
weniger
Angenreihe gerade oder ansgeliogen.
Mandiliidn nnlir\V(dirt oder gezahnt (T. V,
II,
oder
gegeneinander gencii^t
ov;ü,
Genus: BB. I>ie hintere
.
UND GENERA.
zwei,
(T. V.
hintere
die
1
I
'.),
((,
:
hufeisen-
förmig gereiht.
Die Mandilieln horizontal nach vorwärts gerichtet. Zwei Webeklanen
A.
Genus: Die Mandibeln senkrecht. Drei Welieklauen
AA.
D2I, a,
(T. V,
h,
§
Neben der Athmungssi)alte auf jeder f
Kopftheil erhal)en
:
TERRITELARIAE =
Seite je ein
Taster seitwärts
die
in
120,
<)
Genus:
IV. Unterordnung:
Y.
(T.
Dijiuhrii.
Uiirpucti's.
Erdweber.
Stigma Farn.: TUKl'i.Vl'IIOSOin.XK
=
Erweiterung des IMaxillengrundes eingelenkt.
die
Drei Spinnwarzenpaare
ünterf.
:
atypinak
=
Kopfspiunen.
Koprtheil erhaben, Brusttheil tlaeh, erweitert. Die Mandil)eln vorne unbewaffnet. Die
A.
klaueu mit einer Zahnreihe
V, a.
(T.
h,
Genus: Spinnwarzenpaare A.
Atjipiis.
ünterf.
Zahureihen
h)
dritte
Y,
li'l;
und
vierte
Fusspaar
ist
Genus:
LATERIGRADAE = im
Verhältnisse
und schwächer. Zwei W(d)t'klauen. darunter
kiu'zer
Die
Mittelaugen
der
hinteren Mittelaugen.
untei-t'U
Reihe
I)ie j\Iaxillen
kaum
=
123,
//)
Schachtspinnen.
Die Webeklauen
mit zwei
Nvinrsia.
zum
ersten
und zweiten nicht auffallend
ein aus Spateliiaaren l)estehender Doppelpinsel
oder
nicht
:
HETKüoi'üDoiDAE ^ Fussspinnen.
weiter
V(nu
Stirnrande als
von
Weniger bekannte Form, von weh-her nur ein Exemplar bekannt
'
oTTi):
.MAUVARORSZÁd PÓK-FAÜNÁ.r A.
II.
den
gerad, gleich breit. Die Spatelhaari' lang, nur an der Sjiitze
verstärkt.
HERMÁN
Zwei
Krabb.^nspinnen.
Fam. f
tapinocephali
rechenartig gestellter Lamelleureihe.
V. Unterordnung:
Das
:
Die Mandibeln vorne mit (T.
Webe-
charakterisirt zugleich die Unterfamiliej
ffKopftheil nicht erhaben. Die Taster in die Spitze der Maxillen eingelenkt (T. V,
§
INIinirspinnen.
OTTu
ist.
HERiVIA.N
L)as Uebrijii' siehe siib. :
líNiiAliNS SI'INNKN-FAUNA.
Thysa. II.
9
66
CSALÁDOK, AI.CSAI.ÁD<)K ÉS NEMEK.
Az
A,
szeiusor
íiIhó
A
állanak.
kcinnyi'ileii
kiluijló.
FAMILIEN, ÜNTERFAMILIEN UND OENERA.
A
sor
két
középsi egy
szuvökarniok festiszerüek, aok bordával
Nem: ff
Az
középsi távolabbid a boniluk szélétl mint a
alsó szemsor
csok az
A
\.
a-lajkra.
liajlok.
4,
I,
2,
(vagy
'.'>
a két szemsor könnyedén
Mind
"2,
I,
".!,
kibajló
Micrdiiiiinitd.
\\.
vagy [majdnem ötszögü (V-dik
lábak bosszaránya
4,
2,
szúkás (V-dik tábla 12G, §§
A harmadik
;
tiibla
alatta f
egyszer
A homlok
1,
a,
Mind
'.].
a
két
semmi
szcirök,
lecsapott
a
állkap-
potridi
lapos,
sokkal
család
Az
kiálló.
felett
alsó
tojás-
Az egész
kiliajb).
test Losz-
TJunidtns.
rövidebb és gyengébb. Két szövökarom,
lapiczkás ecset
rágok
szélesedve
PldhäroiirHx.
Nem:
c)
h,
li;itul
h)
k,
lí2r>,
annyira egymástól
oldalszemei
sor
szemsor ersen
két
a
negyedik lábpár a két elsnél
és
középsktl. Az
li;ttulsó
Nem:
A
h)
4); a fejmell rövid-tojásdad vagy kerekded.
mint a két sor középsi szintén egymástól. A dad
124,
Az ecaetszrök rövidebbek, lapiezkfisok.
lábak bosszaránya
*
elöívfelé szükiilö trapézben
(V-tlik tábla
THOMISOIDAE = Karolópókok.
:
szemsor középsi
t;ív(dabbra
a
homlok
szélétl mint a hátulsó középsktl.
Az
A.
e
alsó szemsor könnyedén, a hátulsó enisen kibajló
középsíiinél
sor
tábla 127, AA.
Az
(i,
b,
nagyolibak.
ff
A
(/,
a hátulsó
könnyedén
(a fejrész fülszeríí
az
kibajló,
majdnem függleges. Az
hosszúkás (V-dik
Monucses.
oldalszemek a közép-
alsó
csücskökkel, ezeken az obhilszemek Vl-dik tábla
Nem:
h(imluk és rágó
Az
emelkedett,
esiieskösen
/-J
a mennyire a hátulsó A.
b,-ltul
Nem:
sknél nem nagyobbak 128,
potrob
()
szemsor ersen,
alsó
A
az alsó szemsor oldalszemei ugyan
;
Tlniiiiisiis.
középsi annyira a homlok szélétl
alsó szemsor
középsktl.
alsó szemsor többé kevésl)ó kibajló.
A
*
szemei ugyané sor oldalszemeinél
hátulsó sor közé2)sö
tüskéi vékonyak, (Vl-dik tábla **
Az
Nem:
120,
alsó szemsor könnyedén, a hátulsó
ersen
\?>0,
Nem: ***Az
és bátulsé) sor oldalszemei
als(')
nagyobbak mint
a.
;
a
lábszárak
Mkntiicna.
kibajló; az
középsknél szembetünöleg nagyobbak (Vl-dik tábla
kisel)bek
alig
szemsor oldalszemei
alsó
a,
a,
h)
T>hir(i.
középsi; az alsó
ket sor
oldal-
szemek különösen nagyok; a két sor oldalszemei körülbelül annyira egymástól, mint a
középsi szintén egymástól. (A középszemek deréknégyszöget alkotnak). A
sor
két
szárak tüskéi vastagok. (Vl-dik tábla
Vl-dik ahvnd:
í)
Az
négy szembl
alsó szemsor
áll
;
\?>y,
CTTIGRADAE
a többi
szem
.
..:
.
Nem:
f
alsó
szemsor középsi
a
Xíjsticiis.
Futók.
egy, elrefelé rendesen
család
Az
láb-
homlok szélétl egy középszem
:
szkül
trapézét képez
LYCüSüIDAE = Farkaspókok.
átméré)jénél
nem, vagy
alig távo-
labbra állanak. A.
A
fels
fdui'ipár közel
szögletes,
a,
egy felszer hosszabb az alsó párnál. Az arcz magas, majdnem négy-
ÍKimlok tetemesen kidlve. Az alsó szemsur
beluijló
Nem: AA.
A fels fonópár nem vagy *
Az
alsó
(\'I-dik
tábla
132, a, h)
Aiiloiiiii.
alig hosszabb.
szemsor a másodiknál (középs sornál) valamivel rövidehb.
legalább oly hosszú a milyen széles.
Az arcz magas.
A
szemcsoport tere
CSALÁDOK,
AI, CSALÁDOK
Die untere Aunein-filif leicht
A.
FAMILIEN. rNTF,RFA:Mn,IF..\ UND GENERA.
67
ÉS NEMHK.
Die
;iiis,iíeli(>,^en.
^Iitti4:iu,t,'rii
lieiiler
engeres Trapez gestellt. Die Welieklanen kaniuifurmig, mit vielen Zinken, Cienus ff
Die
,
I,
o (oder
'i-,
(T. V, Id'l, n, lo
Micnuiimdtd.
:
von den hinteren Mittelaugen.
Die Spatelhaare kmv.er, spatell'ormig.
Unterli[)pi' geneigt.
Liingenverhältniss der Fusse
A.
vom
der unteren lieihe weiter
Mittelaugen
Die Maxillen über die
Stirnramie als
mich vorne
ein
l'filieii in
i,
4); die Kopfhrust kurz-eiförmig oder
o,
1,
kreisförmig. *
Beide Augenreihen
ausgeliogen;
leicht
weit
so
ricihen
Seiteuaugen heider
die
von-
einander als die Mittidaugeii heider Eeihen eheufalls voneinauihr entfernt. Der Hinterteil)
ilach,
nach rückwärts erweitert, eiförmig
t)der
beinahe pentagonal (ienus
AA.
Das
Das Laugenverhaltniss der Fasse
2,
i,
ganze
h.
<)
Leili
und
dritte
länglich
(')'.
V,
Fusspaar
vierte
\i^'>,
vi(d
kin'zer
1,
:
(ienus:
und schwächer
als die
'riiinnilKx.
ersten Paare. Zwei
beiden
=
Webeklauen, darunter einfache Haare, keine Spatelhaarpinsid Fani.: TlKiMIsoiDAE f
Armspinnen.
Die Stirne vor den eingezogenen Maiulibeln hervorstehend. Die Mittelaugen der untern Reihe weiter entfernt
vom
Stirnrande als von den hinteren ^littelaugen.
Die untere Augenreihe
A.
Reihe grösser (T. V,
127,
die hintere
stark ausgebogen; die Seitenaugen der unteren
Der Hinterleib hinten hiickerartig erhoben, länglich
Mittelaugen.
als die
Genus:
r)
h,
II,
leicht,
Die untere Augenreihe stark, die hintere leicht ausgebogen
AA.
grösser als die Mittehuigen (Kopftheil in
augen ff
\-2'j,(i,Ii)
Augenreihen stark ausgehogen. Der
Beide
:!.
V,
(T.
l'Jiilodniiiiiis.
Stirne
vom
T. VI,
12s,
(Í,
:
Muinl,'>;rs.
die unteren Seitenaugen nicht
ohrformige Hocker ausgezogen, darauf
Genus:
/w
die Seiten-
Tluiiiiisiis.
beina.he senkrecht abfallend. J)ic .Mittelaugender unteren Reihe so weit
und Mandibeln
Stirnrande wie vcni den hiiiteren Mittelaugen.
Die untere Augenreihe mehr oder weniger ausgebogen.
A.
*
Die Mittelaugen der hinteren Reihe
schwach
die Stacheln der Til)ien **
kaum
{T. VI,
kleiner als die Seitenaugen derselben Reihe
li'.),ii,b)
Die untere Augenreihe
leicht, die hintere stark
Reihe sichtlich
(T.
.L;rosser
\l.
KKl,
,(,
besonders gross; die Seitenaugen
ausgebogen
lieider
;
;
Mixiiiin-iiii.
Seitenaugen der unteren
die
Genus: hiihn.
1,/
Reihen grosser
***Die Seitenaugen beider
Genus:
die
unteren Seitenaugen
Reihen beiläuüg so weit
voneinander, als die
als die
iMittelaugen,
Mittelaugen beider Reihen elienfalls voneinander. (Die ^littelaugcn bilden ein Rechteck).
Die Stacheln an den Tibién stark
\'l.
Die
untere
Augenreihe
(T. VI, l-H,
rnteriH'dnun.i;:
bestidit
aus
vit'r
/;;
-i,
Laufer.
Augen:
Augen bilden Farn.: LYt'OSOIDAE
Die Mittelaugen der unteren Reihe nicht eines Mittelauges
vom
die
übrigen
hoch, beinahe eingebogen AA. •
viei'eckig,
(T. VI,
1,52,
die
n,
kaum
auf die Entfernung
Die untere Augenreihe wenigstens so lang als
um
die Hälfte langer als das
bedeiiteml
Stirne
=
Wolfspinnen.
Durchmessers
des
Paar.
I>ie
untere
Das
(iesiciit
Augenreihe
(ienus: Auhnihi.
niidit
oder
kaum
etwas kürzer als breit.
iintire
bervorgi'wolbt.
li)
Das obere Spinnwarzenpaar *
oiler
nach vorne
ein
Stinn-ande entfernt.
Das obere Spinnwar/.enpaar nahezu
A.
Xi/stiriis.
ClTKiRADAE =
gewöhnlich verengtes Trapez f
(ienus:
Das
länger. die
zweite
(mittlere
Reihe).
Das Augenfeld
(iesicht hoch. 9*
68
CSALÁDOK, -U.CSALÁPOK ÉS NEMEK.
Az
B.
arcz magas, közel
A
lakkal.
FAMILIEN, ÜNTERFAMILIEN UND GENEEA.
négyszögletes, a rágok
lábvégek vékonyak (Vl-dik tábla
nem
felett
lo3, a,
h,
Neiu BB. Az arcz
a rágok
nyak (Vl-dik **
Az
tfilila
K'.l-,
nem
szemsor
alsó
szélesedett,
felett
terc hosszánál szélesebb.
Az
Nem:
többnyire
rövidebb,
LíjciiHU.
:
lábak vaskosak, végeik kevésbé véko-
c)
h,
A
jiofás.
függleges olda-
tágított,
<)
bosszabb
Az
arcz alacsony, pofás.
Taréul nhi.
A szem
a középsornál. alsó szemsor
középsi
csoport
alig
szem-
átmérnyire a homlok szélétl. B,
Az
szemsor közéjjsöi nagyobbak,
alsó
szemeinél.
Az
szrös (Vl-dik tábla BB.
Az
alsó
Az is
szemsor
alsó
s
nem
Nem:
<)
h,
(Vl-dik
a homlok
a,
13<j,
tril)la
Az
W. Az
A
fejmell
l'lnihi.
majdnem egyenlk,
alsó sor szemei
alsó
a,
valami
a közejjsök
alsó
szemsor oldalszemei a középsknél nagyobbak.
szemsor két szembl
áll,
kevéssel nagyobbak.
Nem:
h)
A
Négy szemsor; az
A
lábak karcsúk (Vl-dik tábla 13S,
a többi szem hatszöget képez
alsó ket megközelített apró
szemJKÍl áll; a
OXYOPOIDAE = Hiúzpókok.
:
harmadik sor a leghosszabb; a
Nem
SALTIGEADAE
Vll-dik alrend:
fejmell
fejerésze
magas,
egyenesen
:=
nem
keskenyebb.
ERESOIDAE
A fonalszr es a nyüst megvan A harmadik szemsor két szeme A.
alcsalád
:
egymástól
Rövid
A
;
második sor ket szeméhez képest igen távolra
az alsó sor oldalszemei a
foncik
(Vl-dik talila
fejmell felülete lapos, elöl
11(1,
a,
nem vagy
eresinae
Három
= Gyilkosi^ókok. = Fejespókok.
család:
a
b)
alig
h)
Ugrók.
a mellrésznél
elmetszett,
a,
Oxijopcs.
:
szövökarom; semmi lapiczkás szörü ecset f
§§
elöl
n, h)
Octjalc.
:
második es negyedik sor ket-ket szeme dereknégyszögben elhelyezve. (Vl-dik tábla 139,
A
lábak
IhiJamcdcs.
család
í)
sor
Trockosa.
Nem:
h)
Nem
f
harmadik
fejmell tömötten
távolság a legnagyobb szem kétszeres átmérjénél
közötti
szele
vaskosak (Vl-dik tábla 137,
Az
a
A
nagyobb.
A.
§§
kisebbek
szemsor középsi kicsinyek, a harmadik sor szemeinél kisebbek.
gyéren szrös 1f
lo-j,
vagy
alig
középsnél szembetnen hosszabb.
alsó szemsor a
esik
középsktl igen messzire esnek. Három szövkarom. Nem: Ercsus.
A
emelked.
szemsor két szeme
hátulsó
labbra egymástól mint a második sor két szeme szintén egymástól. Az alsó sor két
alig távo-
középs szeme
Semmi fonalszür és nyüst. család: ATTOIDAE = Szököpókok. A szemtér négyszöge szélességénél nem vagy
igen nagy. Két szövökarom, alatta lapiczkás szörü, ketts ecset.
t
A
fejrész a mellrész
alig hosszabl).
A
test
fölébe hirtelenül felemelve.
nyúlánk,
hangyaszer. A
láliak
vékonyak
Nem +t
A A.
fejrész
A
nem emelkedik
A
test
hangyaszer.
A
láliak
A
A
szemter négyszöge
h,
c,
d)
hátulsó szemek a fejmell hosszának közepe
vékonyak (Vl-dik tábla 14á,
Nem \\,
141, a,
a mellrész fölébe.
szemtér négyszöge szélességénél hosszabb.
táján állanak.
(VT-dik tálila .,Salticiis.
—
legalálil)
hátul
—
:
a,
LeptorcJirstcs.
hosszánál szélesebb.
h,
c)
CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK.
Das Gesicht
H.
69
nahezu
liocli,
FAMILIEN, T'NTEKFAMILIEN HNI) GENERA.
viereekit;,
den Mandibeln nicht erweitert, mit senk-
ulier
rechten Seiten. Die Fassenden dünn
(T.
VI,
133,
<)
/*,
(/,
Genus: Lyvosa. lil).
Das Gesicht uhcr den Mandiliehi weniger verdünnt
**
(T.
VI,
l:!'i-,
erweitert,
Die untere Augenreihe nicht kürzer,
Genus:
,)
J>,
Das Gesicht niedrig, backig. Die ihren Durchmesser vom Stirnrande entfernt.
Die Mittelaugen der unteren
B.
der
dritten
Die
Pieihe.
Reihe klein, VI,
(T.
13(j,
a,
J>)
.
.
langer
A.4.
Pieihe.
grösser als selbst
ist
um
Die Augen der unteren Eeihc beinahe gleich gross, die mittleren dieser lieihe
ein
Weniges
Genus: IhiJumalcs.
137, a, h)
Die Seitenaugen der unteren Reihe grösser als die Mittelaugen. Die Füsse schlank 13)S,
II,
Die
I'iratn.
Zwischenraum zwischen der unteren Augenreihe und dem Stirnrande der doppelte Durchmesser des grössten Auges. grösser. Die Füsse kräftig (T. VI,
mittlere.
die
als jene der dritten
Genus:
fiDi'r
A.
als
Genus: Tnn-hosn.
kleiner .
Keihe kaum
odrr nicht kleiner als die Augen
auft'alk'nd
(T. VI, 13-5, n, h, c)
der unteren
Kopfbrust dünn behaart
kaum
grösser,
Das Augenfeld
mittlere.
]\Iittelaugen der unteren
Augenreihe
untere
Die Kopfbrust dicht lichaart
M. Die Mittelaugen
lieilie
Enden
kräftig, ihre
Tarri,hil,i.
meistens länger als die
breiter als lang.
um
Füsse
Die
backÍR.
(T. VI,
Genus: Ocyalc.
}i)
Die untere Augenreihe besteht ans zwei Augen, die ulirigen Augen formiren ein Sechseck
=
Fam.: OXYOroiDAE f
längste; die
Augen der zweiten und
vierten
Reihe in ein Rechteck gestellt
Genus
Kopftheil
der
SALTIGEADAE =
Unterordnung:
VII.
§
Kopfbrnst vorne
erhaben,
Die beiden sehr
weit
KHESOIDAE^
:
Ünterf.
keksinae
:
=
voneinander entfernt;
die
Seitenaugen
der
Die Kopfbrust oben tlach
kaum
Schädelspinnen.
unteren Reihe sehr weit von den
Genus Reihe
Mörderspinnen.
Augen der hinteren Reihe im Verhaltnisse zu den beiden der zweiten Reihe,
Mittelaugen dieser Reihe entfernt. Drei Webeklauen. Kurze Spinnwarzen
§§
139, a, h)
schmaler als der Brusttheil.
nicht
Fam.
Calamistrum und cribellum vorhanden A.
VI,
(T.
Oxijopes.
:
Springer.
gerade abgestutzt,
Drei Webeklauen; keine Spatelhaarjiinsel \
Luchsspinnen.
Vier Augenreihen; die untere besteht aus zwei genäherten kleinen Augen; die dritte Reihe die
vorne
,
nicht
oder
weiter voneinander als die lieiden
:
VI,
(T.
14Ö, a,
}>)
Krcmix.
kaum
erhaben.
Augen
der mittleren Reihe ebenfalls voneinander.
beiden Augen der hinteren
Die
Die Mittelaugen der unteren Reihe sehr gross. Zwei Webeklauen, darunter ein doppelter Spatelhaarpinsel. Kein cribellum t
und calamistrum
Kopftheil über den Brusttheil als breit.
plötzlich
'.
erhoben.
Das Augencpiadrat
Der Körper schlank, ameisenartig. Die Füsse schwach
Genus tt
=
Fam.: ATTOIDAE
(T. :
niclit
VI,
Hüpfspiunen.
oder
141, a,
kaum h,
r,
länger
dj
S
Kopftheil nicht über den Brusttheil erhoben. A.
Das Augenquadrat länger
als breit.
Die hinteren Augen beiläufig in der
]\Iitte
der Länge
der Kopfbrust stehend. Der Körjier ameisenartig. Die Füsse schwach (T. VI, 14a,
Genus AA.
Das Augenquadi-at
—
wenigstens hinten
—
In-eiter als laug.
:
Lfpfafrlicstrs.
b,
c)
CSALÁDOK, ALCSAI.ÁDOK ÉS NEMEK.
*
Az els lábpárok
70
-
FAMILIEN, UNTERE AMILIEN UND GENERA.
A
szárai és másodvégizékei legtöbbször fegyvertelenek.
négy szeme érintkezik, a középsk a homlok
B.
is
els lábpár másodvégízéke
az
A
két hátulsó szem
I.
A
nem
fejmell legalál)b
szemsor
is
szemei
II.
A a.
oly hosszú, a milyen széles, hátlapja megkülönböz-
kétszer
majdnem
érintkeznek
r,
h,
f(jmell
A
lapos.
valamivel
hritíil
homlok
a
,
Nem:
d)
fejmell nincsen kétszer oly hnsszíi
A
d, c)
tüskés.
A szemnégyszög
(Vl-dik tábla 144, a,
b, c,
Eiiihlciiniin.
távolabbra egymástól mint a fejrész elejétl.
domlioru.
ívesen
tethetöleg
áll
alsó szemsor
szélét megközelítik (Vl-dik tábla 143, a,
Nem: ** Legalább
fejmell széles-
Az
ségénél legalább kétszer hosszabb, lelaiútutt, közel vízszintes hátlappal.
hátulsó
két
szélesebb; az alsó
igen
szelét
megközelítik
HcIiophaiiHS.
mint a milyen
széles.
szem távolabbra egymástól mint a
fejrész
elejétl.
A
1.
szemnégyszög hátul szélesebb mint
hosszának
majdnem
felét
eléri.
A
szemsor a fejmell
elöl; a hátulsó
Az
fejrész nagy, széles.
alsó szemsor és
a homlok széle között megkiilönlxiztethet köz (Yl-dik tábla 145,
a,
h,
<)
Nem Ihdiits. A szemnégyszög hátúi alig vagy nem szélesebb. A harmadik szemsor messze áll a fejmell hosszának felétl az alsó sor szemei nem érint:
1
.
1
.
;
keznek
s
oly
esnek
távolságra
homlok
a
mely a legnagyobli
szélétl,
szem átmérjének egy harmadrészével egyenl (Vl-dik
Nem: aa.
A
fejmell
doniboru. elejétl; a
magas, ell
A
nem
hiitulsó sor
középsk
távolabl)ra egymástól
elöl
h<ítul
homK>k
a
egyformán szélétl
BB.
A
brtl
függ (Vl-dik
hátulsó szemsor szemei távola])l>ra állanak a a.
A
fejmell
kiválóan
A
«.
A
c,
d)
Nem:
Eiiophriis.
áll
elejetcil
és
fejrész
szemei
sor
mely
iíllanak,
nem
potroh színezete
147, a, h)
fej
mint a
alsó
távolságra
t:ibla
magas, fejerésze elre
madik szemsor magasan
az
széles';
oly
átmérjük egy negyedrészét nem haladja meg. szrözettl, hanem a
Ii,
MaríJcssa.
keskenyebb, hátvonala határozottan boltozatosan-
szemei kevéssel
szemnégyszög
érintkeznek, a
tábla. 14(), n,
a
mint egymástól.
olymódon
az alsó sor oldalszemei
hogy
lejts,
a
har-
felett.
negyedik lábpár másodvégízéke csak a vége körül pereszlenszerüen
A
tüskés.
könnyedén szélétl.
szemnegyszög hátul valamivel szelesebb kihajló,
középsi legalább
fél
;
az alsó
szemsor
átmérönyi távolságra a homlok
A test szörözete meglehetsen bozontos (Vl-dik tábla Nem Dfudnjphantcs.
14.S, n, h, r,
d)
:
A [>,
negyedik lábpár másodvégíze
Az
nem
esak a vége körül tüskés. felülrl tekintve, a
alsó szemsor középsi, a fejmellet
homlok
alól kilátszanak. J-.
A
rágok az arcz
magasságimul
Az alsó szemsor középsk alig egy
kissé fel
majdnem
Nem:
A
rágok
az
arcz
nem
szemei
kihajló,
átmérönyire a homlok
aránylag hosszabliak. (Vl-dik tábla
yy.
kétszer
I
'l'.l,
li,
hosszabl)ak.
érintkeznek, szelétl. <,
A
a
lábak
d)
PliUaciis.
magasságánál
alig
hosszabbak.
Az
alsó
CSALÁDOK, ALCSALÁnOK ÉS NKMEK.
7
Die Tibién m,(l Mctutai-srii doppelt
\venigsten,s
Die vier *'''•
"
'>'
als
unteren
AH.1Í..11 ,1er
'''•'
^'^-
'I.
•-
vur.lnvn Fasspaaiv meistens miliewelirt. Die Kopfl.nist Invit, mit ílaehn-, nahezu liorizontaler HuekenHaelie.
,l,.r
hin-
.su
FAMILIEN, rNTEIiFAMILIEK FND ÜEXERA.
1
lieilie
l,eruiiivn einander, die mittleren
<)
am
,liel,t
Stirnrande
Genus: Kpihlnnum.
Mindestens die Me-tatarsen des ersten Fusspaares liestaehelt. Die Leiden hinteren Aii-en nieht weiter voneinander als v,,m lú.pfrande entfernt. Die Kopfhrust wenigstens zweimal so lang als hreit, I. ihre Dtuckentl.iL-he
IS.
sicbtlicb
liogeniurmi-
Das Auoen,piadrat hinten etwas erweitert;
.i^ewollit.
unteren lieihe l)eruhren (T. l)ie
II.
VI.
115.,
,1.
h.
fast
und
sind d.an Stirnrande
Augen der
sehr
genähert
Genus: Ilrlmplnnui^.
,1)
Kopthrust nieht zweimal su lang als Die Kopfhrust
il.
r,
einan.hr
die
hreit.
Die beiden hinteren Augen weiter voneinander als
tiaeh.
vom
KopIVande entfernt. 1.
Kas Augeiuiuadrat hinten
breiter
erreicht fast die Mitte
Länge
breit.
Zwischen den
der
als .ler
vorne:
:\Iittelaugen der unteren
ein merklieher Zwiselu'nraum (T. VI,
11.".,
li,
a.
I.Das Augenquadrat hinten kaum weit vor der Mitte
Keibe
aa.
lierubren
der Länge
einander nieht,
Entfernung,
w,dehe
gleichkommt
(T.
Kopfbrust erho])en, bogig
einem
VI,
vorne
entfernt;
das
Drittliril
ni<-bt
|{|!.
l)ie a.
welche
nielit breiter.
.
vom
stehen des
Die hinteren Augen
Augen der unteren
Die
Btirni-ande
einer
in
grössten
Augendurehmessers Genus: Maqirssa.
verschmälert,
das Eiickenproiil entschieden
Augen etwas
weiter voneinander als vom KopfAugempiadrat vorne und hinten gleich breit; die Augen
der unteren Reihe berühren einander
Entfernung,
.
und di^m Stirnrande
,)
JIhIIhs.
Kopflirust.
und
„.!>,,)
\it;,
gewölbt. Die hinteren
rand
oder der
hintere Augenreihe Der Kopftbeil gross,
ihe
Ii.
Genus: 1.
die
Kopfl)rust.
vom
die mittleren
;
Stirnrande in einer
ein Vierteltheil ilm^s Durchmessers nicIit
id)ertriti't.
Färbung des Hinterleibes hängt nicht von der Behaarung, sondern von Haut ab (T. VI, 147, „, I,) Genus: K,iophn/H. hinteren Augen weiter voiieinamler als vom Kopfrande entfernt. Die
Kopfbrust
besonders
erhoben,
Kopftbeil
na.-b vorne
abfallend, dass die dritte Augenreihe hoch über
dii'
und derart
Die
schief
Heitenaugen der unteren
ßeibe zu stehen kommt. M.
Der Metatarsus des vierten
Fusspaares
Das
hinten
bestachelt.
Augenquadrat
am Ende
nur
quirlfürmig
etwas
breiter als vorne; die untere Augeureibe leicht ausgebogen, ihre i\Iittelaugen wenigstens um ihren Halbmesser vom Stirnrande entfernt. Die Behaarung des Leibes
ziemlich zottig (F. VI,
I)er ii.
,i.
/-,
,-,
,1 )
.
.
Genus:
Metatarsus des vierten Fusspaares
Die
besehen ;-.
der unteren Reihe
Mittelau.geii
—
stehen unter
Die M.-indib,
Die
untere
In
Av\\\
". ;-;•.
h,
r,
vom
—
Kopfrande
nur
am Ende
die
Kopflirust von oben
bestachelt.
herviu'.
b.inalie doppelt so lang als das Gesicht
Augenreihe
berühren einander nicht, niesser
1 >rii,lr/ijilniiitc>!.
nic-lit
ein
wenig aiisgel)ogen,
die mittleren
kaum um
ihre
lioeli.
Augen
ihren Hall)-
Stirnrande enfernt. Die Füsse langer (T. VI, 149,
d)
Die Maiiilibcln
Genus:
kaum
Pliilmiis.
länger als das Gesicht hoidi. Die untere
72
CSALÁDOK, ALCSALÁDOK ÉS NEMEK.
FAMILIEN, PNTERFAMILIEN UND GENERA.
szemsor egyenes vagy
alig kihajló,
középsi töMire mint
mérönyire a homlok szélétl (Vl-dik táMa
Nem ßii.
Az nak
:
l-'iO,
a,
h,
felát-
c)
A ttns.
alsó szemsüi- középsi, a fejmellet felülrl tekintve, ki.
A
negyedik
szemsor
kihajló,
(Vl-dik
tábla
kilijirír
hosszaLb
az
nem látszaels i);írnál. Az alsó
középsi majdnem ntmernyire a homlok szélétl
151,
a,
h,
c,
d)
Nem:
Aclnnqhs.
CSALÁDOK, Ar.CSALÁDOK ÉS NEMEK.
73 Aiigeni-eihe
mehr 11,
l>,
FAMILIEN, UNTFUFAMILIEX UND GENERA.
gerade
oder
kaum ausgehogni,
die mittleren
als ihren Hallunessi-r vdui Stirnrande cnttVrnt (T. VI, () (icnus Attim.
um l.")(t,
:
,Ai.
Die
Mittelaugen
hesehen erste.
um '''-,
HE10.AN UTTÓ MiGVAROKSEÁo PÓK-FAÜNÁJA. U. :
—
nielit
der
unteren
siehthar.
Die untere Augenreihe
ihren Durchmesser
vom
Reihe
Das
vierte
die Koptlrust
die
mittleren
.Stirnrande entfernt
(T.
als
II.
das
beinahe
VI,
151, a,
Arliiroj»;.
OTTO nE.iMAN VNÜArNS SMNNEN-rAVNA. :
von ul)en
Fusspaar hmger
ausgebugen,
Genus:
'!>
—
10
POKMKÖDES
A
segédeszközei és feltételei szerint yaló kimutatásának kísérlete. (biológiai rendszer.)
A
fonó és 1
szerv jelen vau, az élet fenntartásához feltétlenül szükséges u. m.
szöv
Fogókészülékek készítésére oly pontnkun
.
is
más
a melyeken
,
nem
állatok
uralkod-
hatnak. "2.
A
3.
Szabad
preila biztosítására.
közlekedésre
felkapaszkodás
áthidalás
,
ingaszerü átlebegés,
,
•5.
(j.
A
szaporodás biztosítására.
tulajdonsághoz és fokozataihoz alkalmazkodik a
tulajdonság.
tölibi
AEANEAE =
Rend: I.
A
behatás
állauib'i
fogószövetek által folytonos.
A
§
A f
A
a fonó és
l)iologiai túlsúly
Szakasz II.
lebocsátkozás és
^
által.
A mozgás biztosítására. A tartózkodás biztosítására,
4.
E
foualröi^ítés
:
behatás megszakítva, a test mozgási módjától függ.
liehatás fogókészülékek folytán folytonos
A
szervben.
=
Hálózok.
THERATRICAE
:
liiologiai
'
túlsúly a mozgásban.
Szakasz:
DIOTRICAE^ =
Szakasz
THERATRICAE.
:
Pókok.
szöv
Üldözök.
Tágas burkolatú, kötött fogóháló.
*A
háló mértani, rendesen sorakozott idomokat mutat;
átrepül, ritkábban a teleped rovaroknak
—
lak finomságából
gyakran
a
;
tökéletesen
világosságnak
szabad
átmenete
elfed hatásából, vagy egy eltüntet háttérbl származik A.
Alkony
és
nappal
is
I.
Lesállás
árnyék
fillatok
:
egylapú
síkkal útját állja az
hatása a láthatatlanságban gyökerezik, mely a fonaáltal fokozva,
vagy az árnyék
.... ORBITELARIAE = Kerekhálósok.
bségesen röpked, ers, a hálót veszélyeztet préda
létezésénél
mködnek. a
függlegesen
feszített
hálón
fejjel
lefelé
dlt
:
feszítésnél az alsó
és vízszintes
lapon. a.
Tökéletes
kerekháló
Közepes, karosülábu
száraz alakok,
küllkkel egészben
és
ragacsos
csigafouallal
véve nyúlánk
termet.
a
;
sr
térése
szövet.
nagyságfoko-
-lelentéktelen
zatosság. '
Lásil a leirásokuál
oiOJi'.^ - üldözés.
;i
'íJiftitulariaun JL'gyzetet.
—
-
ij'/jutí.zoo^j
_
liúlú
,
vailászháló.
—
^
Olíú
—
üzuí
,
kurgetuí,
iuueii
VERSUCH EINER ÜBERSICHTLICHEN DARSTELLUNG
DEE SPINNENTHÄTIGKEIT NACH IHREN
II
l'
L F S
M
T T E L N
1
UN
I)
B E D
N
I
U N
(i
(I
E
N.
(biologisches SYSTEM.) Spinn- unil Welieorjiun Vdrliamli'n, zur Erhaltung des Lehens unbedingt ndtliwemli^' \.
Zur Herstellung
u.
z.
Fan.iiKewelien uueli in sok-lien La^en, welche ilurdi andere Thiere
v
nicht beberrsulit werden können. 2.
Zur Sicherung der Beute.
3.
Zur Freiheit der Communication durch I'adenschiessen, Ueherhrucken, FortschwinKen,
'
Niederlassen und Auísteigen. 4.
Zur Sicherung der Bewegung.
5.
Zur Sicherung des Aufenthaltes.
().
Zur Sicherung der Fortplianzung.
Diesen Eigenschaften und ihren Alistufungen sind
alle
aiideren Eigenschaften angepasst.
AEANEAE.
Ordo: I.
Thatiger Eingriff ununterl)roclien,
durch
stabile
F'angge\vel)e.
IL Thatiger
Eingriff"
Biologisches Uebergewicht
unterbrochen, von der Bewegungsart des Korpers abhangig. Biologisches
Uebergewicht in der Bewegung
§
Section:
Section
Eingriff ununterbrochen durch stabile (iewebe f
THERATRICAE. ^
Section:
im Spinn- und Webeorgan
DIüTRICAE.«
THERATRICAE.
:
Weitmaschiges geknüpftes Eangnetz. *
Das Netz mit geometrischen, fliegender,
seltener anffiegender
angeordneten
regelmässig
Insecten mit vollkommen
barkeit, welche durch Feinheit der Faden, oft erhöht
verdeckende Wirkung des
Schattens, oiler
aucli
Dämmerungs- und Schattenthiere auch bei Tage I.
planer
den
verstellt
durch absin-birende
Wirkung
eines
ORBITELARIAE = :
Weg
durch-
Flache, wirkt durch Unsicht-
durch vollen Durchgang des Lichtes, oder
Hintergrundes hergestellt wird A.
F'ormen,
bei reichlichem Zuilug grosser, das
passenden
Radnetzspinnen.
Netz gefährdender Beute
tliatig.
Lauerstellung bei verticaler Siiainnmg des Netzes kopfabwarts, bei sehr geneigter
liis
horizon-
Spannung auf der unteren Flache. Vollkommenes Radnetz mit trockenen Speichen imd kleln-iger Spirale Platzchen dicht gewirkt. Mittlere, schlankfussige Gestalten, im ganzengestreckt. Keine bedeutende Abstufung.
taler a.
'
occuiii
=
Sielie bei iltn BtschreibuiiKen
;
:
«Kftitelariae»
Note.
—
-
i'h/^:,jaTi/ov
^ Onru,
.layilgiUii.
-
'
J/ii;
^
scheiicheu
Verfolgimg. 10-
.
jagcu,
76
BIOLÓGIAI RENDSZER.
küllöszerüen szétterjesztett lábakkal.
ß. Lesállás 1.
A
BIOLOGISCHES SYSTEM.
növényzet helyiségekben átröfüggleges küll egy széles, szövött, Nappal, söt a verfényben is tevékeny
háló nagy, alantasabb nyirkos, söt vizenys, buja
pülésre
számított
kígyózó
szalag által
A
felállításban.
összekötve
;
ket
alsó,
semmi
lakás.
Nem: a.
A
terese
kimagasló terdbenhajlott
ß. Lesállás testhezvont, 1.
A
Aniíopc.
Vaskos alakok. Jelentékeny alakfokozat.
kötött.
háló nagy, merészen alkalmazott,
láliakkal.
legalacsonyabb helyiségtl a legmagasabbig,
a
a nyirkostól a szárazig felhatol; nagy hézagokon uralkodik. Az alak a mogyorónagy-
Az alak inimlerisnmsa kinövésekkel, zuzmókkal, száraz növény-
ságtól lefelé fokozatos.
nagy alkalmazkodó képessége az alaknak,
részekkel, a színé a környezettel. Részben ellapítás (rejjedésekben) és állandó
egy sarkával közlekedik, nemezes
ilyenekbl összesztt 2.
A
.
.
kicsinyítés
által.
A
'
lakás többnyire a hálókeret
anyagokkal
szövet, gyakran idegen
Nem:
•
háló kicsiny, merész feszítés,
sr
magasságban, szárazban alkalmazva
küllzéssel és
kicsiny alak
;
srn vont
háló
és az alak
A
gekben.
kicsiny
el növényrészek
lakás
Háló,
mint
alak
elbbi
az
a
;
növényzet helyiségekben; semmi 5.
A
háló
kicsiny, közepes
leped rovarok
ellen
Nem:
lakás
a
;
elrejtett lakkal
szabadon hagyva (vájjon
közlekedésben
Nem: 6.
A
háló közepes
Ztiht.
mélyen fekv, igen árnyékos, nyirkos helyiségekben
;
elcsarnokaiban
mélyedéseken uralkodik
is)
földrögöcskékkel,
a
komor környezet
;
letelepedkre
a
de
színével,
lmja
CcrniVut.
legtöbbször síkokat a lete-
küll
függleges
fels
mindég?) a sztt, sokszor mesterségesen
Sinc^a.
szk, mérsékelt nyirkosságú,
legalantasabb,
magasságú, száraz helyiségben,
védve
helyisé-
felhasználásával mesterségesen készült
Nem: 4.
alsó,
Ci/rtoplKini.
szk, nyirkos, bujanövényzet
a legalantasabb,
;
közép-
;
lakás.
Nem:
A
vagy
Epcini.
csigafonallal
mimicrismusa az alaknak az
;
függleges küllre reásztt predamaradványokkal. Semmi
3.
fedett,
(a
Mimicrismus
állítva.
növényekkel
is.
barlangok
Semmi
lakás;
tartózkodás a háló mögött, innen egy szabad közlekedési fonal a háló központjához.
A (1..
A
kötés. Igen karcsú, hosszú lábú
terese igen ritka
tökéletesen
ß. Lesállás
közül az 1.
1.
kinyújtott,
a
test
alak, alig fokozatos.
hossztengelyéhez
háló,
ritka burkolással,
1
.
A
araszoló
háló
semmi
Nem:
lakás
A
háló
nem
els lábpárral egészen
csak
sok
keretszövettel,
legmélyebb,
Nem egy
kiillözött
Semmi
A
körnegyedet liarnássárga
alkot
;
1
Epeira sclopctaria
szajioroilik,
szk
Nem
és
uiiilnatica (Cl.);
repedéseilien lakik s
citt
az utóbliüól tiiil(pm, aliíí
.5
-li
'"/m.
módosan
nyirkos
Ulobonts.
középmagas helyzetekben sokszor
lakás
(Ci..)
:
rozsdafoltokkal és apró levélgubaesokkal.
kötött fonalháló rendetlen állású, zsúfolt mértani idomokkal,
karókon gyakori, ezeknek
Trlniiiinitlui.
(vájjon Uloborusuál is?)
szabályos
messze-feszítés. Mimicrismus
*
melyek
fokozott, kis alakok.
helyiségekben 2.
lábakkal,
buján bentt helyiségek-
nyirkos
alantas,
Csonka vagy szabálytalan kerekháló. Változékony, nem ß. Lesállás
illesztett
és 2. pár elre, a többi pár hátranyujtott.
Módos nagyságú
ben. Mimicrismus rügyekkel; a.
Nem: Mrta.
háló feszítése többnyire dülö irányban
liogj'
:
Hi/ptiotrs.
sztt részek hozzájárulása
által
az erdélyi részekbeu Szász-Vesszsöu a
szl-
hosszúság mellett
1
'"/™
vastag
— voltaképen
lapossá lesz s igy
77
EENDSZEK.
BIOLIIGIAI
BIOLOGISCHES SYSTEM.
Lauersti'lluH^' mit spéirlifnícimiig ausgespreizten Füssen.
-/.
1.
Netz gross, in
feuehteii
tiefern,
a.
gewirktes Zickzack-
ein lireites,
durc-li
baud miteinander verlnindeu; keine Wolmuug. Auch schein thiitig
Lagen, auf Durchflug
gut liewaclisenen
nassen,
liis
zwei unteren ^'ertical-8peicllen
Die
gestellt.
Tage,
Itei
im Sonnen-
sellist
Genus: An/Kipc.
.
linhuste Gestalten. Bedeutende Abstufung.
Plätzchen geknüpft,
Lauerstellung mit angezogenen Füssen in hoher Kuielage.
j/.
1.
Netz gross, kidni
gespannt, von
trockener Lage aufsteigend; beherrscht weite
au
stark
abgestuft.
Pilanzentheilen
der
Gestalt
Wohnung
Räume;
Gestalt von Haselnuss-Grösse
Mimicrismus der Form mit Auswuchsen,
durch Verflächung
(in Eitzen)
und constant Ideibcnde Verkleinerung.
meist mit einer Ecke des Netzrahmeus commuuicirend,
den Stoffen verdeckt oder aus solchen zusammengewebt ^.
Netz
klein,
Spirale
kulni gespannt
mittelln)he,
;
Flechten, verdorrten
Umgebung. Zum Theil grosse Anpassungsfähigkeit
der Färbung mit der
;
höchsten, von feuchter zu
bis zur
der niedrigsten
mit
,
dicht
Lage
tr(X'keni'
.
gefilzt, oft
Genus:
.
und
Speichen,
gestellten
kleine Gestalt
;
.
i\Iiiuicrismus
;
dicht
in tiefsten,
(_'i/rt"pli'ini.
diclitbewachsenen Lagen.
beschrankten, IVuchtrn,
mit Zuhilfenahme lel)ender rflauzcnthcile kunstlich hergestellt.
Genus: Netz und
Form
wie vorige
;
in tiefster beschrankter,
Netz klein, in schend;
Genus:
('ciridid.
massig hoher, trockener Lage, zumeist Flächen gegen AnÜug beherr-
obere
Speiche
verticale
(ob immer"?)
frei
Netz massig gross, in
Genus
sehr schattigen feucliten,
tiefen,
der Höhlen) Höhlungen beherrschend, auf Anflug
oft künstlich
mit der gewirkten,
verdeckten Wohnung eommunicirend (i.
iSiiigit.
massig feuchter, dicht liewaehsener
Lage; keine Wohnung 5.
gezogener
mit den, an die
Genus: O.Netz und Form klein:
4.
mit frem-
Kpi'ird.
Speiche angesponnenen Beuteresten. Keine Wohnung.
untere verticale
Wohnung
'
Lagen (auch
Zilln.
:
den Yorhallen
in
Mimicrismus
gestellt.
mit Erd-
klümpchen und der Färbung der düsteren Umgebung aber auch mit Pflanzen. Keine Wohnung, Aufenthalt hinter dem Netz, daher ein freier Commnnicationsfaden zum
Centrum der Netzes Spannung a.
des Netzes meist geneigt
.
.
Genus: Mrtd.
.
kaum
Plätzchen sehr schütter geknüpft. Sehr schlanke, langfüssige Gestalt, ji.
abgestuft.
Lauerstellung mit vollkommen ausgestreckten und der Längenachse des Körpers angefügten Fiissen,
wovon das
und zweite Paar nach vorne,
erste
die übrigen
nach hinten
gestreckt sind. 1.
Massig
grosses,
weitmaschiges Netz
Mimicrismus mit Blattkuospen a.
;
in
keine
niederer,
feiu-hter
gutliewachsener
,
Wohnung
Lage.
Genus: Tctnujunthd.
Piudimentäres oder verzogenes ßadnetz. Wechselnde, nicht aligestufte, kleine Form. ,i.
spannendem
Lai.erstellung mit
ersten Fusspaar (ob auch bei Uloborus?).
massig feuchter Lage
1.
Netz verzogen, mangelhaft, mit vielem Rahmengewebe
-2.
Netz bloss ein radiirtes Segment vorstellend, in massig-hoher Lage, oft weit gespannt.
;
in tiefster,
Genus:
]\limicrismus mit braungelben
Rostflecken
Ululionis.
und kleinen Blattgallen; keine Wohnung (ienus; Hfiptiotix.
*
Das Fadengewebe Epeiia
solien Tlieüen
an
V(in
unregelmässig
scIo))iitaiia (Cl.), miil unilpiiitifa
rlen Belieniifiililen liäutiR
eigentlich flach wii'd
und
(C'i,.)
voiknmmt,
sich so furtiiüauzt.
in
;
angeordneten vim
letzten'!- ist
den sehr
eiit,'en
oder
mir lifkaunt,
zusammengehäuften class sie
Spalten wulmt, und durt
zu Szász-Vesszös
kaum
5
l'i
"','m
geometrischen in
lan^'
deu siulienbürgi-
und
1
"•'„«
dick
—
78
BIOLÓGIAI RENDSZER.
szövevényessé válik,
a
betölti
BIOLOGISCHES SYSTEM.
A
helyiségeket.
szttkehl)
leteleped rovaroknak szánva, részben tehát a láthatóság
A.
átröijülö, a
sztt leplek
EETITELARIAE =
Hurokkötök.
részek
kötött által is
hatva
Nappali es árnyékállatok (a barlanglakók beszámítva). I.
Lesállás háttal lefelé, tehát a.
függ
Vitorlaháló, tömötten sztt,
átmenetek kivételével).
(az
domboriían
kevéssé
vízszintes,
lepellel
feszített
(fölfelé)
fa
barlanglakók kivételével). 1.
A
háló
csúcsos
kötés burkolatai meglehetsen függlegesen
vitorlát
alulról
és
felülrl
homorú oldalán
tehát
langok örök éjében)
hogy a láthatóság
által
czéloznak;
az
verfényben
helyiségekl)en,
árnyékban
és
Semmi 1.
A
hurkok
odvakat töltenek
ki,
száraz
gokkal.
.Jó
kulszínü
helyzetekben
való
lakás
is.
vízszintesen
kifejtve
rovart fejt vagy vonzó köriilmenyek
gyakran
keszleten kívül,
szk
Meg
vitorla,
innen
állítva.
alakok
az
Nem: ;
mely könnyen készül
1
.
A
háló
jár.
Semmi
kövek
A
alatt
kizárólag
bokrokon
A háló mint az elbbinél, magasabb helyzetekben (magas fákon
4.
A
háló mint az elbbinél. Mimicrismus vékony ágak
A
háló mint az elbbinél, mérsékelten nyirkos helyeken alantasán
ajiríí
Phiilhmcthix.
Ck liitka
A
háló sötét
es
öröksötet
sokszor egy
helyiségek
háló úgy látszik bizonyos rovarokra való
jelesen
(pinczek,
fonalon.
Kri).
:
sajátságosan kinyúj-
;
Nem:
Episiimt.
barlangok) odvaiban és sarkaiban.
(észrevettem, hogy
szúnyogok sorosan függve nyugosznak, elröpülnek
hogy megakadnának vagy a pókot megzavarnák)
Minu-tus.
kinövéseivel
Nem és -hátra nyúló lábakkal,
világos-
is)
Nem:
elre
a
Diponui.
:
Nem:
3.
tott állás
s
növényeken, alantasabb helyzetben. Hajlan-
dóság az élödiségre gyengébb alakok hálóiban
5.
cseréltetik
Mimicrismus
:
Nem és
Asui/ciki.
:
lakás.
módosan magas, exponált helyzetben, többnyire ágakon
háló igen ritka,
háló ritkán
StKitadn.
könnyen
es
szürke kéreggel és apró kinövésekkel ^2.
A
ellapítása.
Hirtelen alakfokozat (az alakok eddigi
kevés hegyesre kötött hurok a lakás eltt
tartózkodás bizonyos állhatatlanságával
vitorlával,
zugokat betöltve. Tartózkodás a fogó-
közelében
van
háló,
Tlnridiinn.
gyakran eszrevehetöleg bekezdett
árnyék iránti elszeretet
hegyeshurkolatu
anya-
módosan magas, száraz helyzetekben, de sok
;
Nem kötött
építési
lakás kívül esik a fogókészleten.
rejtekekl)en,
átröplésre, töbl)nyire reáröplésre ismerete szerint).
Semmi
mimicrismus az
Nem:
A
vitorla.
idegen
az
Nagy hajlandóság a zugoknak módosan
elfoglalására. Eészleges
háló tompábV) szögbe kötött hurkokkal,
Ritkán
Limiplnii.
van egyszersmind
itt
alakfokozatosság
tágasba leginkábl)
a.
tehát a követ-
derekában láthatólag korczszerüen összevonva, a
legszövevényesebbek,
a
itt
Csonka, néha ketts liekezdés
2.
liar-
vitor-
mondva: alkalmazottak, mintható vitorlának az örök sötétségben semmi czélja)
csalóka
épített,
magas,
A
(a
nem sznek
helyesebben
képeznek,
egészben függleges állású,
anyagból
1.
alsó,
vitmia, a helyett s ugyan ugy elhelyezve, egy szilárd lakás.
háló
hegyeskötésü
a.
a
száraz és kevéssé
(A barhinglakók
Nem: a.
állítva,
a vitorla
állat
alantas és középmagas,
háló
hurkokkal kisebb
kötött
átmeneteket
csoportokhoz
átröplésre
alakfokozatosság.
Teljes
áll.
csupán hegyesre
lákat,
kez
s
A
esetben jól besztt
utóbbi
nyirkos,
feszitik
tartózkodik.
dültesen
és
s
hurkokon
a
visszajönnek,
Nem
:
XcsticHs.
legyfélek,
a
nélkül,
BIOLÓGIAI RENIiSZER.
Formen,
Das
Tlifilfii
Maschennetz für
geknu[)ftt'
zum
^nidr Inseeten berechnet, wirkt A.
BIOLOGISf'HES SYSTEM.
von gewirkten
Hiiizutivteu
oft Jurcli
Ortliehkeiten aus.
79
complicirt,
beschränkterer
Theile
fiillt
der gewirkte Lappen für
(//(/(//thegeiule,
aitfiiit-
EETITELARIAE.
Theile durch Sichtliarkeit
Tag- und tíchattenthiere (einschhesslich der Höhlenbewohner). I.
LauersteUung mit
lliirkcn
nach abwärts, also hängend (mit Ausnahme der Uel>ergangs-
erscheinungen). «.
Segeluetz mit dichtgewirktem, horizontalem, nach oben etwas convex gespanntem Lappen (mit 1.
Ausnahme
der Hühlenliewohner).
Spitzmaschi'U des Netzes mehr vertical und massig geneigt gestellt, spannen das Segel
von unten und unteren
oben,
sind
coucaven
also
Seite
auf Durchhug des
Das Netz
Segels.
trockener und massig feuchter, in letzterem
und auch im Schatten
(bis
Höhlenbewohner weben kein
aus,
bilden
also
Uel>erg;inge
zu
und
Segel,
den
a.
der Hohlen).
folgenden
Grup])en,
1.
Das Netz im Ganzen grösste
und dessen Lage entsprechend,
Rudimentäres i.Netz mit
Baustoffen der doppelt
oft
entwickelt,
erzeugender ausserhalb
oder
in
Schlingen,
feucliter
Wohnung oft
auf
selten
in
Durchtlug,
Zum
Theil Mimicris-
Genus:
Tlirriiliidii.
ausserhalb der Fangvorrichtung.
erkennbarer Segelanlage,
massig hoher trockener Lage,
oft
Lage.
(Gestalten gut aligestuft.
überhaupt anlockender Yerhiiltnisse,
Fangapparates
des
Netz
Wohnung.
angelegtes Segel.
stumpfspitzigeren
horizontal
alu^r
in
Winliel
engen Schlupfwinkeln,
meistens auf Anflug
weitläufig,
Nähe
der
mehr
Inseeten
ausfüllend. Aufenthalt
Abfiachung der
ilaher
Gestalt
gestellt.
abstufend (nach der lüsherigen Kenntniss der Formen). Yorlielie
fiu-
plötzlich
tiefen Schatten
Genus:
<)..
Liiniphia.
Wohnung.
eine feste
und die, aus herbeigeholten fremden Stoffen Wohnung. Grosse Neigung zum üccupiren von
berechnete
Winkellagen in massig hoher, trockener oder massig
2.
sind
sie
vertical gestellt, in der Mitte meist sichtbar eingeschnürt, woselbst
auf Täuschung
mus mit den
Gestalt.
gesagt,
richtiger
Complicatioii der Spitzmaschen,
gebaute,
a.
Nischen
im ewigen Dunkel keine BestimGenus:
statt dessen,
hoher,
Gestalt gut abgestufi't.
hatte)
Keine Segel,
massig
bis
füllen mit Spitzsehlingen kleine
angepasst, weil das durcli Sichtbarkeit wirkende Segel
mung
niedriger
in
gut liewachsener Lage, in der Sonne
i'alle
zum ewigen Dunkel
(Die
Aufenthalt des Thieres auf der
berechnet;
Stcatuilu.
Kein Segel, wenig Spitzmaschen vor der Wohnung, unter Steinen. Genus: Asatjena.
Schütteres
Spitzmaschen-Gewelie, daher leicht
gemacht und
leicht gewechselt,
verbunden
mit einer gewissen Unstätigkeit des Aufenthaltes. Keine Wohnung. i.Netz in massig hoher exponirter Lage, meist auf Zweigen; Mimicrismus mit hellgrauen
Genus:
Rinden und kleinen Auswachsen
DipaciKi.
ausschliesslich auf Sträuchern und Bilanzen, in tieferen Lagen. Nei-
•Í.
Netz höchst
:i
4.
gung zum Sehmarotzerleben in den Geweben schwächerer Formen. Genus l'hiilhtiiiiliis. Genus: Mimrtiix. Netz wie vor; in höheren Lagen (auch auf luiheii Bäumen). Netz wie vor. Mimicrismus mit kleinen Auswüchsen dünner Aeste: Genus: Em.
5.
Netz wie vor;
sclnitter,
:
.
in
.
sehr tiefen, massig fei;chten Lagen; eigenthümlich ausgespannte Stel-
lung mit vor- und nickwärts gestreckten Füssen
oft
auf einem einzigen Faden
Genus: 0.
Netz schütter, in Nischen und Ecken dunkler bis ewig dunkler
Das Netz scheint
für
gewisse Inseeten berechnet
den Schlingen Dipteren, besonders zufliegen,
ohne dass
sie
Episintis.
(Keller,
Höhlen)
zu sein (ich habe bemerkt, dass au
Culexarten reihenweise
sich verfangen oder die
Räume
Spinne
hängen und ruhen, ab und
st(iren
wurden)
Genus
:
Xi'Sticiit;.
.
80'
BIOLÓGIAI EENDSZEE.
7.
A
háló
i-itka
;
BIOLOGISCHES SYSTEM.
legmélyebb módosan nyirkos vagy nedves helyzetekben, igen
ségekben (Kögörgetegek alatt nyiló,
hézagok)
ajiro vajasok,
besmTanásra
;
Nem: 8.
A
háló
egynehány
alig
Az
helyiségekben.
hurokból
hegyeskötésü
állatnak activ behatása
nélkül
liTiló
a
való;
LitlifijiJKiitles.
legmélye! )li,
tízerte feszített fonalak,
nem
legkülönbözbb helyiségekben
a
s
20
fonal
hosszúságú fonal
«/„j
folytatott
Nagy mozgékonyság,
elegend
is
ezért valami
hogy az
arra,
jellemz
ingaszerü
leszállássá változtassa.
esést lassú
nem
lesállást
már egy
parányi ságánál fogva
alakok
vehetni észre
Nem: Ritka hálózat tompábbszög hurkokkal, mely néha hiányzik
II.
mködési kor
állhatatlan tartózkodás
igen
Közlekedés fonalröpítés,
élet.
Az
légáram segítségével.
és
Pdclii/iimitlni.
annyira fogókészülek mint inkálib egy tágas
közlekedési eszközei gyanánt tekintendk; innen aránylag
átlebbenés
szk
elrejtett,
lehetséges
is
Nem: t).
sztík helyi-
állítva
is
Eriiionc.
néha élsdiek más alakok
;
hálóinak exponáltabb részeire nézve, fleg Steatoda, Linyphia, Theridium hálók körül. 1.
A
háló ritkán van jelen
ekkor zugokban,
s
odvakban. Arnyékállatok
igen
;
hosszúlá-
hágók (mint a hosszúlálni kaszások). Úgy látszik, hogy mozgásban mimikrik, mert gyakran sajátságosan rezegnek, azaz a megkapaszkodott azért a préda
l}uak,
fölébe
:
lábakon a testet oly gyorsan vetik
íVl
hogy repül, a falhoz
alá,
s
(fleg nagyobb szúnyogokhoz, Tipula) nagyon hasonlítanak 2.
.
A
úgy
súly
helyzetben megersítve,
eltte
sztt hálózat. Átmenetek a lakással
végre
a lakás és fogószövet
sához. Lesállás
sr,
Igen
Legmélyebb helyzetben,
kevés hurok.
rek 1
nélküli
ellátott
élethez,
;
tehát
állatnak
az
mint olyannak
teljes
activitá-
TUBITlíLARIAE = Csszövk.
állandó fészket
(Ugy
képez
látszik,
szóvet,
hogy az
mélyen
állat
—
besur-
a szövet körül kis körben
aetive
elhelyezve
éjjel
—
kövek
Nem
fonalból való szövetek, feszítés csak részleges
t.
Uroctca.
támasztó fonalak
a
i.
:
alatt
s
ezek egysze-
A fonalszrö es a nyüst megvannak. csszer lakás. A támasztó fonalak részben
préda ])ebonyolitására különösen alkalmasak.
Csillagosán
elrendezett
szövet
közepette
egy
küllszer elrendezésben (fleg a házfalakon leledz lapos szövet hágcsószeren
2.
:
a fogófonalak szalagszerüen összetettek, feszítés nélkül, lazán ersítve, nagyon tapadósak,
vergd
is
elrejtve,
Kiujn.
fogószövettl, a lakáshoz csonka fogószövettel,
fellép)
* Kétféle
a
nem
valóságos nagy
prédának szánva.
ranó is
szk odvak mennyezetén
Nem
Sr,
Sri/todi-s.
látszik a lakásra esik.
besurranó prédára számítva
*
legyekhez
I'liolcus.
:
Nem:
A
lakás boglyaszerü, egy bejáratú, idegen testekbl összeszve,
függ t
Nem
.
•
Állandóra épített lakás, eltte alig uéhiiny fonal. 1.
.
ütd
Egészben Pholcussal találnak, határozottan kisebb hatáskörrel, szkebb helyiségekben.
Hatszemüek a.
^
alkalmazva.
Közepes
es
magas
mellett
elhelyezés
a száraz alkalmazást kedvelik. Lesállás változik. Nappal
is
válfajnál), a fogó fonalak ,
nyirkos
helyek
felett
mködnek
Nem: Di/ctitia. A kuszált, kevéssé kifejtett fogókészlet végén gyenge szövet csolakás. Mély, igen elrejtett szk helyiségekben (majdnem kizárólagosan mészkövek alatt), besurranásra alkalmazva. Nem Titan
3.
felrakva, kiterítve, tehát
a leteleped prédának szánva,
ersítve; legmélyebb szk, néha ismét tágas de
1
Activ miiiiicrisimiH, mint
i-Iiiritéti^
amink, a
uit-Iyiif-i
sötét,
majd támaszfonalakra kuszáitan megnyirkos helyeken alkalmazva (pinczék-
az állut épen a nyugvó
liely/,i^tl)i'ii crfal,
mi
bi?;i>iiyos tokiiitetlirn jiaHMÍv.
7.
BIOI.OlirscUKS SYSTEM.
81
BIOLÓGIAI KENDSZriR.
Netz schütter: in tiefsten, massig Ins
feucbtrn Lagen, sehr lieschritnkte LocaUtäten
selir
(Hohhingen nnter Gerollsteinen) heherrseheiid
;
auf EinscliJiijitVn berechnet
Genus 8.
Netz
kaum
Spitzschlingen
aus einigen
Eingriff des Thieres auch t)hne 'J.
Weitläufige Faden,
Begehung
kaum
als
Genus:
Gewebe möglich
I'dcln/iiiKitlni.
Fangvorrichtung, als vielmehr als Communicationsmittel zur
ausgedehnten
eines
Litliujilnmtf'i.
:
verborgenen, engen Lagen. Activer
in tiefsten
,
Rayons zu betrachten
daher
:
verhaltnissmiissig
sehr
unstater Aufenthalt, ^'orkolumeu in den verschiedensten Lagen. Ürtsveriinderung durdi
Fadenschiesseu. pemlelartiges Hiniilierscbwingen vermittelst Fadens und unter EinHuss
"20
Liiuge
Agilitiit, u.
dir Winzigkeit
Luftbewegung. Bei
der
um
der
genügt schon
Gestalten
daher keine wahruehmbare charakteristische Lauerstellung Genus:
Schütteres
Faden von
ein
das Herabfallen in allmäliges Herabsclnvelieii zu verwandeln. Grosse
Gewebe mit stumpfspitzigereu Schlingen,
Schmarotzer rucksichtlich der exponirtereu
Eriiioiir.
immer vorhanden
nicht
Netztlieile anib_'rer
zuweilen
:
Formen, namentlich Stea-
toda, Linvphia, Tlieridium.
L Netz
vorhanden,
selten
daher die Beute
dann
Liberia ufeiul
gungs-Mimicri zu
sein,
da
I
sie
in
Winkeln,
ähnlich
den
Nischen.
Scliattenthiere
langfussigeii
d. h.
laiigtussig
ßewe-
Scheinen
Opilioniden).
sehr oft eigentlinnili(di scln\in,t;en
sehr
:
mit festgekrallteu
Füssen den Leib auf- und alnvarts mit einer s.ilchen Schnelligkeit, Rapiditat schwingen, dass sie fliegenden, gegen Wände stosseiideii Dipteren (namentlich Tipula) sehr äuhlich sehen 2.
«-^«"»u^
1
Im Ganzen Pholcus
Wohnung
Die zu 1.
fix
Genus:
gebaut,
kaum
Snitudc'i.
Das (tewicht scheint auf
einige F:iden davor.
die
Wohnung
fallen.
Wohnung in
backofeiiförmig mit einem Eingänge, aus fremden Stoffen
kleinen
Höhlungen an der Decke
hängend
Tiefste Lage, verborgen, auf einschlüpfende \
l-holnis.
entsprechend, bei entschieden geringerem Wirkungskreis, in engen
Localitäteu. Seehsaugig o.
:
davor wenige
angebracht,
Beute augelegt
.
zusammengewebt,
.
.
Genus
:
Schlingen.
Eniio.
Fanggewebe mit Wohnung zu Wohnung mit rudiDichtes, Activitat des mentären Fanggewebe, endlich zum Leben ohne Gewebe und Wohnung, daher voller gewirktes Gewebe.
Uebergiinge
von
TUBITELARL\E =
Thieres als solchen, Lauerstellung nicht coustant *
unter Steinen, aut Sehr dichtes, ein förmliches grosses Nest bildendes Gewebe in tiefen Lagen Gewebes Nachts einschlüpfeude Beute berechnet. (Das Thier scheint im geringen Fmkreis des ,
Genus: Vroctni.
activ einzugreifen) *
Rühreuweber.
Gewebe aus
zweierlei Gespinusten cmibinirt, nur tlieilweise, nämlich
das St iitzge webe gespannt
;
klebrig, Fangfadeii bandartig zusammengesetzt, schlaff angebra.-bt, bo(dist vorhanden. cribellam un
er gestellt Fangfäden sprosseiiformig dazwischen angebracht. Mittlere bis hohe Lage, trocken
aus einfachen Fa.L'U
±
;i
;
Di/rihKi. den feuchten Gründen. Wechselnde Lauerstellung. Auch bei Tage thatig. Genus: Tiefe sehr Fangapparates. Schwache Röhreiiwohnung am Ende des wirren, wenig entwickelten
Kalksteinen) aut verborgene Lage in engen Localitäten (unter Steinen, lieinahe ausschliesslich G^'"»«- TitmuMci. Einschlupfen berechnet aut Wohnung oft in adaptirteii, durch Nachgraben erweiterten Höhlungen. Fanggewebe bald bald an Stuztfadeii wirr augeFlächen aufgelegt, also zum Aufsitzten der Beute berechnet (Keller, tiefere bracht; in tiefsten engen, oft in geräumigen aber dunklen, feuchten Tragen ;
1
Ai-tiver
HERUAN- I.TTÓ
Mimicrismus mi Gegensatz zu jenem, wo Jas
M,lLíViKniZ.i.í PÓK-I
A^NvU.
II
Tliier
eben durcli die Kulielage "TTO HKUMAS:
t
SCAliNS
tiinscLt.
Sl'IN N
was gewissermasseu passiv
KSI AI'N A.
IL
U
ist.
5
82
BIOLoaiAI RENDSZER.
szililaoilvakliaii).
raélyelil)
Ijen,
tébeu active
liIOT,()OISCHES
Nem:
megkívánja az
1.
heuielyedö
Tölesérszertíen
Az
oldal.
(fben bokrokban,
Középmagas
A A
lesállás
mély helyzetekben
s
mély,
A A
A
közepes,
nyíb'i
hátul
s
házakban, kiirakások)
A
háttal
les, lilás
lefele.
emeletbl
áll,
selymes szövettel
és
elágazó
az
alatt)
fold
s
csölakásra
esik,
alatt
Histopona.
:
Cri/pliorcK.
—
lakás a földben (úgj' látszik,
hogy az
állat
7.
Mint az
elöb))i,
8.
Mint az elbbi, de minden úgyszólván en miniatré berendezve, a lakás nagyon egyszersített.
A
szövet
környékén active
nyílás
a
fellep.)
is
lesálbis rendes.
Nem kevésbé elágazó, nincs a mélység
de a lakás
fejtve.
felé
Nf.m
Coclotcs.
:
A
lesállás rendes.
Üi/hafus.
:
Nem: biívárharangot
alkot,
alakú,
csésze
szánva. Közlekedési fonalak a víz felületére. Az
az
víz
állat
állat,
A(jr
A
egészen
szövet
szaporítás)
háttérbe
a:
szerepel.
lakásaikban vagy véletlen honos.
A
síkokon
lesállás Viíltozik.
a buvárluirang közelében vadászgat.
már csak mint közlekedési
s
árnyékállatok
,
a
melyek
liizonyos
A
rejtekhelyeken
tartcizkodnak.
A
meglev talpszrök
legtöbbuyire
(lakás,
nappal
s
helyeken
ott-
folytán gyors, biztos járók, áthajló
fogókészülék nyomaival: legmélyebben,
szk
igen
helyiségekben alkal-
középmagasságú növényeken különösen bokrokon
közéiimagasságban,
Mint az
másnem 4. Kejtala.kn, l'íjjeli
eli'ibbi,
de
.
gyakran
igen
tágas
lakással;
a
Nem:
a mozg.-is
nem
igen
si'ír
es :írnyék:i Hatok
Nagyon kezdetleges l''(dtünen kis
a.lak,
Nem:
szöv<'t
feltiunleii,
lakózacskó,
többnyire
melyen,
na,gy vad;is/.tenilettel
lakás; leginkáhb
véd
igen
s
('liinicaiifliiniii.
I
alkalmazva.
»nnínio;.
helyiségekbe lapul: legfképen növényen
legtöbbnyire igen mely helyiségekben (szövete
Nem: elttem
Nem:
kinyúló
lálipár folytiin
elrejtve
Nem:
itt
('liihimui.
nagyon megnyújtott els
gyakran magasan a fák levelein *>.
eszköz
bejárnak,
legtöbb a legalantiblj
ágakíiu alkalmazva
5.
biztosítási
és
keridetet
mazva; részben besurranó prédának szánva Nem: Micarhi. Csak lakás, mely töblmyire friss növényrészek összegyöngyölesevel, összehúzásával jár: elszeretettel
3.
Arin/roneia.
is.
L Gyenge csszövet egy i2.
lép,
és
Éjjeli
van
légtartónak
életéhez
alatti
Nem: '
elrejtve
mely gyakran 3
benymnuló prédára számít
A
alkal-
elrejtve alkal-
Legmélyebben, egészen
Legmélyebben alkalmazva; a
kárpitozott.
van (ritkán rothadó tönkök kerge
elrejtve
Trxtrí.r.
:
Nem:
A síy
felfekv.
fi^jlett,
Tciii'navia.
:
Legmélyebben,
Nem csonka;
nyitott csölakás.
is
árnyék iránti hajlam.
Nem sejtalakü.
rendes
lesállás
lepel kevéssé
;
Legméh'eblien,
riuides
majdnem
Aíj-iJriKi.
:
zugokba alkalmazva,
szíivet, töbl)nyire
alkalmazva, besnrram') prédának szánva ü.
magas helyzetekben
ritkán
.... Nem
mélyen behatol.
vajasokba
a mélységben
t;i,L;itott,
Nem
alig jelezve, a csölakás
lejiel
felé
a szövet homorú oldala a fogó-
rendes
lepel csonka; a lakás igen ritka szövetíi.
mazva.
nlilal ;
mködve
homorú
(zngolc a
is,
kevéssé fejlett; a cslakás
leölel
mazva. Lesállás
5.
;
is
háromszöget képezve; a hátulsó sarokban egy a szövetre
s
4.
fölfelé)
A verfényben
vízszintesen feszített, tágas, kevéssé
í. Li^jielszerü,
3.
állat lakását képezi
rendes (háttal
ritkán fákon).
fonalszür/i és nyüst hiányzik.
rendesen a szaliad
széle
sziivet,
lesnllása
állat
A
állat rögtöni közl)elépését.
egy tömlöszerü csbe átmenve, mely az
AiimumJiiuss.
leteleped prédának szánva, tehát a láthatóság
Lepel, vagy tölcsérszerü kevéssé ragadós szövet, által hatva,
a szövet lesközelelibi körnj'eze-
riUatulc s ii^y látszik, lioüjy
3'ljji'li
fellepnek
is
SYSTEM.
él
Aiiii}ihaniii.
ismeretlen) riinirolijthn.f.
állat,
Felsennischcn).
Niirlittliiri-f
MOLOIUSCHES SYSTEM.
83
BIOLÓGIAI RENDSZKK.
scliciucii in naclisti-m l'mkri'isi' ilrs (icwclirs aiirli acti\-
;
Geuus * Lappi'U-
(mUi-
Sielitl)arkeit 1.
wenig
(icwclir,
triclitLTlürmi,i;i's
vertieftes (lewe1)e, liand
Trieliterformis
gegen die
;j;ewöhnlieli
Tiefe in eine selilauchförmige Kölire ühergeliend, welche
normal
Seite ist Fangseite. Lauerstellung des Tliieres
selten liolie
liolie,
Kein ealauiistriuu und
sofortifíes Einjireifen des Tliieres.
wirkend; erfordert
Lage (Gras,
Striiuclier,
Bäume,
letztere selten).
Tliieres ist: eoneave
aufwärts); tiefe
uacli
(Eiickeii
erilielluiu.
erweitert, in der
Seite
freien'
Wnlniung des
dii'
Ainain-nííuix.
:
Beute, also dureli
der
Aiifsitzrn
zuiu
baftciul,
cin/.uui-t.'iti'ii
Itis luittel-
Aueli im Sonnenschein thätig (ielius: AijidciKi.
3.
Lappenförmiges. horizontal gespanntes, weitläufiges, wenig coneaves Gewehe, meist in Winkeln angehracht
und
ein
Gewehe mündend,
hildend;
Dreieck
in
Ecke eine Wohnungsrohre auf das
hinteren
der
Mittelhohe
auch hinten offen.
auch
Lage (Winkel
tiefe
.... Genus:
Steinhaufen); Neigung für schattige Lage. Lauerstellung normal :!.
Lappen wenig
entwickelt,
Wohnungsrohre
Höhlungen
in
Lappen rudimentär, Wohnungsridire sehr schütter
wohnung,
welche oft 3
Wohnung im
Lage,
Das Hauiitgewicht
aufliegend.
entwickelt,
—5
Etagen
Genus: in
liegt
Wie
vor, aber die
(ilas
Wohnung wenig
verzweigten
der
:
Thier
scheint aber
im nächsten Umkreise der ^lumluiig Genus:
(_'<«
Wie
vm-, aber alles
sozusagen
eii
/.i/.-.s-.
verzweigt, nicht in die Tiefe entwickelt. Lauerstellung normal
Genus: 5.
liohren-
und mit seidigem Gespinnst ausgekh-idet ist. Tiefste unter Binden faulender Baumstrunke) auf unterirdisch
auch einzugreifen). Lauerstellung normal 7.
Criiplnicra.
liihlet
Erdliodeii (selten
eindringende Beute berechnet
l[i.-jinii<(.
ruckeiiahwarts. In tiefster
Lappen kaum angedeutet, Wohnungsrohre rudimentär, Lauerstellung Lappen wenig
:
Genus:
Lage, ganz verborgen, auf einschlüpfende Beute berechnet ().
verlior-
Tcrtri.r.
zellenförmig. In tiefster,
lieinahe
gewellt,
verborgener Lage. Lauerstellung normal >.
tiefster,
(ieuus
gener Lage. Lauerstellung normal 4.
'l\ii,iiari(i.
eindringend. In
tief
den Häusern,
in
< 'i/lKd'ita.
miniatré angelegt, Wohnung sehr vereinfacht Genus Aiircccn. :
*
Gewebe
als
Taucherapparat
unter Wasser liestimmt; Gommunicatinnsfadeii nächster *
Umgelmng
Das Gewebe ruugsmittel
tritt
(der
als Luftbebalter für
nnpfformig gebaut,
Aufenthalt des Thieres
(b'ii
Das Thier vollfuhrt .Tagdgänge
zur Olierliarbe.
Genus:
der Taucherglocke
gänzhidi in
und hat nur
den Hinba-grund
Wohnung und
Bedeutung.
Fortpflanzung)
als
tiefster
in
Anjiirourt^i.
Gommunications- und Siche-
Nacht- und Schattenthiere,
einen gewissen Eayon begehen und sich tagsüber in Wohnungen, endlich
winkeln aufhalten. Die meisten sind
Lage heimisch.
in
in
Wechselnde
welche
zufalligen Schlupt-
Stelhing.
Zu Folge
meist vorhandenen Sohlen rasche, sichere Gänger auch auf ulierhängeuden, glatten Flachen, L Schwaches Eöhrengewebe mit Spuren eines Fangapparates; in tiefsten Lagen, sehr engen Localitaten, zum Tlieil auch auf einschlüpfende Beute angelegt .... (ienus: Miraria.
der
2.
Nur Wohnung, meist
durch
Zusammenrollen oder Ziehen
hergestellt; mit Vorliebe für mittelliohe
Lage auf mittelhohen
frischer
rilanzeiitheile
l.'llanzen,
o.
Wie vor, jedoch oft sehr geräumigi' Wohnung Beweguugsmomente
4. Zellenförmiger,
massig
diidit
gewebt
r
;
durch sehr verlangi^rtes erstes
0.
ClüJn„i,,i.
Fusspaar andere
(\v\\.:
W(diMungssa.ck in meist
Nacht- und Schattenthiere mit auffallend grossem 5.
vorzüglich Sträuchern
Genus:
und da auf vorstellenden Zweigen
(Blätter)
('Iinnuniitlinnii.
sehr verborgenen La.ueii.
tiefen,
Genus:
Streifrevier
/'/vix.sii.s.
Höchst primitive Widmung; dnickt siidi jnehr in schützende Lagen; vorherrschend l'tlan/A'nGenus: Amiplninni. thier, oft ho,di auf di'n Blättern der Bäume Auffallend winzig, meist in tiefen Lagen (Gewebe mir unbekannt).
.
.
Geiui..:
I'hnin,hllni>i.
;
.
84
BIOLÓGIAI RENDSZER.
7.
Semmi
lakás.
repedésekbe
Majdnem kizárólagosan
lapiü;
sokban). Igen
tágas
lakó
fölrllien
vadászterület, fleg
alakfokozatosság,
csekély
BIOLOGISCHES SYSTEM.
legmehclib. rejtett heljaségekhen
állat,
elágazó
helyiségekben
alakok
többnyire kisel)b
valamennyi sötét szín.
s
Nem:
Mimicrismus a sötétséggel S.
Semmi, vagy csak tatarozott lakás; a
Pwsthi'sima.
mint az elbbi; egészben nagyobb alakok
lölibi
Nem: n.
*
Futó
alak,
lakás.
Az
Csonka
A
észrevehetk.
légzszerv négy stigmával.
A
Teljesen
e
nyomok többnyire
s
(liuijiliínín.
levelek
lehullott
másképen mködik. Nem
csak
szemek vagy
Kitekintés elre és oldal felé; száraz helyzetekben, jól elrejtve
Kitekintés
oldal-fele
és
fel-
nyirkos állásokban
;
középmagasságban
fogómódra elrenyújtott rágok
;
(kövek -alatt)
is
Nem:
Állandó lakás az egész
csbl
áll
életre,
mely egy mélyreható,
finom tömött szövettel mvésziesen
ásott,
ennélfogva állandó vadászterület a legalantasabb helyzetekben
;
töml
1
A cs
szája nyitott
2.
A cs
szája szelepszer ajtócskával teljesen elzárható. Alantas kitekintés.
;
az ásott részhez egy vízszintes, sztt
behatás megszakított, els sorban az állat mozgásának
Fedett vagy mimicrismusra alapított meglopása,
els lábpárral
minsegétl
Földbeszövk,
Magas
vezet.
Nem
két
A
Atiipus.
Nemesin.
:
függ. Szakasz
:
DIOTEICAE.
meglesése a prédának, ugyanannak átkarolása a
fonallal való megkötése. Lesállás rendes. Nappali állatok
s
A 1.
—
behatás gyors
mimicrismus
módos szökésekig
fokozott
mozgás
által
mely
történik,
vagy alakkifejlett.
lábak talpszrökkel.
Nem:
Nyugvó állapotban magasságú
és
a lábak laposan elterülnek,
Microiumata.
egyenesen kinyújtottak, küllszcren
magas helyzetekben, különösen a
Nyugalomban a lábak laposan
elterülnek
hossztengelyéhez
elre-hátra
fák derekán és levelein
illeszkedve
,
s
az alaphoz
képest
kinyújtottak.
Alak-
repedésekkel hosszúkás, növénygubacsokkal. Középmagasságú
mködnek
mködnek leses által. A kitekintés nem
és
Behatás lopakodás és türelmes rejtzködés a lapos Én
test,
PliildílroiiiKs.
küllszerüen,
hol
szín
és
-
hol
mimicrismus
a
test friss
magas helyzetekben, növény-
Nem:
szárakon és kimagasló tárgyakon
'
kiterjesz-
szín-mimicrismus a kergék sziirkeségével es a levelek rozsdafoltjaival. Közép-
Nem:
*
szín-
Nyugvó állapotban a térdek emelkedettek. Szín-mimicrismus él növényrészekkel (világoszöld a 9 -nél, sárga vörössel a d'-nél). Alantas és módosan magas, tömötten bentt helyiségekben
tettek. Alak- és
3.
Keszegjárók.
támogattatik. Az elre, hátra és oldalt való mozgás meglehetsen
által is
mködnek 2.
i
kitekintés.
LATERIGRADAE = *
kevéssé
alantas,
Ihirpactes.
:
Nem:
t
mködnek.
Di/sdrni.
TEREITELAEIAE =
A
is
Kitekintés és terület mint az elbbinél, a rágok azonban függlegesen állanak
kárpitozott
§
Éjjeli
is).
Scfiistrid.
legtöbbnyire
;
mködnek
Nem *
hat
mködnek
vakok
teljesen
Nem:
3.
által (csak
vadászterlettel.
állatok,
2.
jöv nemzedék
a
egj'általában elrejtett helyiségekl)en
fejletlen
semmi
alatt);
Zorn.
:
másnemii kitekintés
elkiilönítve
legalantasabb
mint valódi barlanglakók
is,
(mohában,
helyisegekben
nyomaival a fogókészülékmk,
alkalmával
(barlangokban
1.
fedett
elölábak sajátságos fegyverzete folytán
lakás, alig
biztosítása
szem).
legmélyebb,
a
kraká-
(repedésekben,
Tliainitnn.
egyforma. Lassú, kúszó mozgás; a
a szín és alak-mimicrismus által elmozdítva.
A
mozgáskéjjesség minden
csak a majíyai- alakot tái-f^yalhatom, atol>lpire nézve kénytelenitve vagyok .\cshkuku «U. Beitrag zur Keinitiiiss der Terri-
telaiiae 1875», iUetöleg Moiíokii)i.ík
:
«Harvestings Auts aud Trajip-Door Spiders
ttc.»
1873—71 Loiidou
—
figyelmeztetni.
85
BIOLÓGIAI RENDSZER.
7.
Beinahe ausnalimslns
Keini' Wnlinuns-.
BIOLOGISCHES SYSTEM.
Enltliipi-,
Lagen; drückt
in tiefsten, verliorsenen
sich
in Ritzen; weites Jagdrevier, )>esonders in vi'rzweigten Loealitiiten (Ritzen, Steinhaufen). Sehr
gering abgestuft; meist kleinere Formen, alle mit ganz dunkler Grundfarbe. Mimierismus mit
Genus:
der Finsterniss S.
l'r(<>ilhrnim
Keine oder blos adaptirte Wohnung, sonstwie vor; im Ganzen grössere Gestalten.
Genus: n.
LaufVr in tiefsten, bedeckten Lagen (im Moose, unter
Laub),
abgefallenem
durch eigenthümliche Bewaffnung der Vorderfüsse anders eingreifend *
Rudimrntari' Wohnung,
kaum Spuren von Fanggewebe,
(JiKiplnisii.
ohne Wohnung;
Genus: Zum.
.
wahrend der
blos
diese Siiuren meist
Sicherung der kimftigen Generation bemerkbar. Durchgrei'end unterschieden durch Ausblick mit
nur sechs Augen. Athmungsorgan mit
Höhlen
thatig (auch in
vier Stigmen. In tiefsten
und
verborgenen Lagen
iilierhaupt
als echte
Höhlenthiere mit rückgebildeten Augen und augenlos). Nacht-
und den
Seiten.
thiere mit Jagdrevier.
I.Ausblick nach vorne
Höhe 2.
Lagen, gut verborgen,
thatig
auch
niassi.t;
Wohnung
IVn-
in mittlerer
Sr<jrslri
:
und nach den Seiten; zangenförmig vorgestreckte Mandibeln meist Genus Diisihra. ;
feuchten Lagen (unter Steinen &(:) thatig
B.Ausblick und (4ebict wie vor, die Mandibeln jedoch senkrecht *
auch
Genus
Ausblick na(di nlun tiefen,
In trockenen
Lebensdauer
stabil,
einer
aus
tiefgehenden,
in
:
Genus:
gestellt.
gegrabenen,
Huriiactcs.
mit feinem, dichtem
Gespinnst kunstlich austapezirten Röhre bestehend; daher stabiles Jagdrevier in tiefsten Lagen.
TERRITELARIAE = I.Mündung
Röhre offen; zum gegrabenen Theil fuhrt
der
ein
horizontaler,
2. §
Mündung
gewirkter
Genus:
Hoher Ausblick
Erdweber,
i
Gang.
Ati/inix.
mit ventilartiger Thure, vollkommen verschliessbar. Niederer Ausblick. Genus: Nfinesia.
Bewegung des Thieres zusammen. DIOTRICAE. Sect.
Eingriff unterbrochen, hängt in erster Reihe mit der Art der
:
f
und Erlauern der Beute
Gedecktes, oder auf Mimierismus gestütztes Beschleichen
;
Umklammern
derselben mit den beiden ersten Fusspaaren. Festbinden mit Faden. Lauerstellung normal. Tagthiere LATERIGRADAE = Krabbenspiunen. *
Einwirkung durch rasche
massigen Weitsprüngen gesteigerte Bewegung, unterstuzt ilurch
bis zu
Mimierismus der Farbe oder der Ftirm. Bewegung nach entwickelt 1.
;
vor-,
und
ruck-
Füsse im Ruhezustande
der
in
Ivnielage
erhöht.
y, gelb mit roth
Mimierismus
beim
,^).
Färbung mit lebenden
der
In tiefen bis mittelhohen
in
Füsse in der Ruhelage flach aufliegend, gerade gestreckt, speichenförmig ausgespreizt. Mimierismus der Form und Farbe mit grauen Tönen der Rinden und mit Rostflecken der Blätter. In mittelhohen
und hohen Lagen vorzüglich auf Baumstämmen und Blättern Genus
thatig. :
I'hiJndnimux.
nach der Unterlage speichenförmig oder nach vorne und lünten, der Längenachse des Körpers angefügt, ausgestreckt. Mimierismus der Farbe und Gestalt mit frischen Spalten, länglichen Pflauzenwulsten. In mittelhohen bis hohen Lagen, Füsse
in der
Ruhelage flach autliegend,
je
an Pflanzenstielen und dominirend hervorragenden (legenständen *
Lagen
Genus: Micrommata.
reiehhcher Vegetation thatig
3.
ziemlich
Füsse besohlt.
Pflanzentheilen (hellgrün beim
2.
seitwärts
.
.
.
(Tenus: Tlniiinhis.
Einwirkung duivh Anschlich und geduldige Lauer. Ausblick incht gleichmässig. Langsam schleichende Bewegung die Deckung durch flachen Körperbau und stark ausgeprägten Mimierismus in Form und Farbe liegunstigt. Bewegungsfahigkeit in allen Richtungen sehr entwickelt. Füsse ;
'
Ich kann mich hiiT nur auf die luiKarischcn
znr Kenutuiss der Territelariae
1h7.5«, respective
;
Fnrmcu
M..ee,iU[K,K
:
einlassen
und nmss
liinsiclitlich iteh
Weiteren auf: Acsserkk
»Harvesting Auts and TraiiieDuur Hi>iders
Ac.i.
«II.
Beitrag
London 1S7-74 verweisen.
86
BIOLÓGIAI RENDSZER.
irányban ipen
fejlett.
A
BIOLOGISCHES SYSTEM.
lábak egyenetlenek: az els
pár
két
valamennyi talpszörök
fejlettebb;
laposan felfekv, az els párok sarlószerüen hajlottak.
nélkiil,
Melyebb fekvésekben. Növényszárakkal való mimicrisinus. A szeinesoport kitekintése oldalt
1 .
Nem A
Virágokon, ezekkel mimicri-viszonyban.
á.
ugyamigy.
A
nem
kitekintés tetemes cludoroilások által alterálva.
alterált, oldalfelé erösebb
3.
Ugyanott
4.
Ugyanott és ugyanúgy. Nagy hajlam olyszerü nyugodt
és
növények virágai
kitekintés
rejtzik,
alá
A
prédát hirtelen átkarolja. 5.
els
az
is
.
Nem: Nem:
.
hogy az
lesésre,
a virág
lál)párt
Fképen
mimicri-viszonyban van.
A
lopakodó.
Nem
tetemesen
mködés
és
fképen
elosztott,
elre-oldalt
—
de a puszta földdel
szerint világos átmenettel az
Xysticm.
mozgással és megle-
gyors
A
kitekintés
(Kitekintés,
testalkat
nyiltan és állandó lesbl.
oldalt-hátra
és
telepedi")
l>uic(i.
:
Nem:
ugróképességgel. Farkasmódi'a támadnak
fejlett
oda
az
kitekintés oldalosan különösen elöre-oldalt
Tulajdonképeni vadászok, részben korlátlan vadászterülettel; kitartó,
hetsen
különösen ernys
s
mködik. Száraz növényrészekkel,
is
és oldalt erösebb f
Thiniiiítus.
Mimnnciin.
állat
fölébe kinyújtja
kitekintés oldalfelé erösebb
Közepes, magas, de alantas fekvésekben
fokozott.
Monaesrs.
:
irányozott.
felé
elbbi alrendhez). Nappali, részbon veröfény-állatok
CITIGRADAE = *
A 1
.
legalsóbb szemsor két parányi szemlil
A
lábak egészben oldalirányba fejlettek
*
A
;
a többi szem egy hátszögbe sorakozott.
egészben véve Micrommatához csatlakozik, de hármas
semmi talpszrrel. Mködése
karomrendszer,
Semmi
áll ;
növényzet
buja
alantas,
Nem
lakás
legalsóbb szemsor négy apró
szembl
Futók.
áll,
a többi négy szem
fejlett
fekvésekbe
egy
s
esik.
Oxijopcs.
:
elrefelé
szkül
trapézbe sorakozott. 1.
Az
szemsor az oldalak
alsó
matára
felé
Alantas
emlékeztet.
és
észrevehetöleg kissé
A
erösebb.
emelkedettebb
láb es testalkatban
fekvésekben .
Nem:
Anlouia.
Karcsú,
magas
finom alkatú vadászok, alantas, nyirkos fekvésekben 3.
A homlok függleges
;
a
kitekintés
fsulya a szemtrapezbe
futólábak, tetemes ugróképesség. Igazi vadászok, melyek
Verfényállatok rodás
által
hátán a 4.
között
mködik. Ugróképesség meglehetsen, futóképesség rendkívül fejlett Nem: Ociinlc Az alsó szemsor ersen behajló, a homlok ersen kidl, a kitekintés ezért alterálva. Apró, .
i.
meg Microm-
növényzet
buja
,
alantas es kopár területeken
;
sem kötve
A
fiait).
(a
9
esik.
prédát
a
felkeresik
magával hordja
tudvalevleg egy zacskiíban
Nem:
puszta földdel mimicri-viszonyban
gyengébb.
A mködési
térre
megtámadják.
mindenütt képviselve, helyhez még a szapo-
is
A
Vaskosabb termet vadászok. A kitekintés a trapézben ersbített. ugróképességök
s
térdállású
nézve
,
egyeznek, de a les iránti hajlamuk nagy, elfoglalnak
s
azután egy állandó vadászterlet központjává válnak.
A
az
elíibbi
jieteit,
késbben
Li/coHa.
lábak kevésbé karcsuk,
nembeliekkel meglehetsen
részben ásnak
is
lesodvakat, a melyek
puszta földdel mimicri-viszonyban.
Nem: Tarnüida. 5.
Orv-vadászok,
többnyire állandó vadászterülettel.
A
kitekintés a trapézben s az alsó szemsor
közepén ersbített. Igen erteljes alakok, jó ásók es futók. ^Inek; részben nyirkos de szabadon
fekv helyiségek
A
puszta földdel mimicri-viszonyban
iránt táplált elöszerettel.
Nem <).
Lesvadászok, kizárólagosan vizmelleki növényeken. is
biztosan járják
mködve, 7.
INIeresz
;
is.
Módosan magas fekvésekben
Nem:
a vizszínén való gyors futásra különösen
Csendes vizek felületén uralkodnak.
A gyengébb
Troclioxn.
ugrók es futók, melyek a vizszínét
szükségben fleg tárgyak mellett buknak
az árnyékot kedvelik
Vizivadászok is.
s
:
alkalmasak;
árnyékot szeretik.
Ihilonicijrs.
tárgyak mellett búvárok
Nem:
l'irata.
87
ÜIOLOUIAI RENDSZER.
Verbältuiss
ausser
licide
;
erste Paare sichelförmig 1.
ciitwiclielt
mibesolilt,
alle
:
auil'liegend,
riiieli
geschwungen.
Mimicrisiuus mit
In tieferen Lagen.
uiclir
Fussii;i;iro
erst:'
BIOLOGISCHES SYSTEM.
Augengruppe nach
Aushlick der
Pllanzenstengeltheilcn.
Genus: Monncscs.
der Seite verstärkt 2.
Auf BlütheiijMimierisnius mit denselben. Ausblick durch hobeWülste
3.
Eben
dort und eben
4.
El)en
(b)rt
alterirt.
Genus
Tlmiiiisiis.
:
Auslilick niidjt alterirt. nai-h den Seiten nierkliidi verstiirkt.
sc».
(n'UUS: Misniiicini.
und
Thier unter die
eben
Grosse Neigung zu
so.
Ijliithen,
besonders dir
]
rnhigem
auf die
Ijauern
dass
sich das
vorderste
Fusspaar
Art,
verbirgt und das
)oldenptlan/,en
darüber hervorstreckt, uQi die aufsitzenden Insecten unvi'rseheiis zu umarmen. Ausblick nach
Genus:
der Seite verstärkt 5.
In mittleren, hohen, aber
und
dt'U)
nackten
Ii(.)den.
auidi tiefsten
Mimicrismus mit verdorrten
Lagen.
Eigentliche Lauf-Jäger,
zum
Germs:
Theil mit unbeschr:inktem .lagdivvier
;
* Vorderste
l.Fusse
Eingreifens.) Tag-
zum
vorangehenden Unti'rordnung
im Ganzen seitwärts
entwiclielt:
in
u. z.
sta-
und seit-rückwärts
nachAusblick Körperbau
CITIGPiADAE = Laufspinnen.
Theil Sonnenthiere
Augenreihe mit zwei winzigen Augen,
und aus
Ueberfall, offen,
liilem Hinterhalt. Ausblick bedeutenil dift'erenzirt. bauptsaidiliidi naidi vor-seit\v;irts
gerichtet. (Sehr deutliche Uel)ergänge zur
Xii>;fii-ux.
von dauernder, rascher Bewegung
und ziemlich entwickeltem Sprungvermögen. Wirken durch wolfsartigen
und Art des
l'tlanzentlieilen
Vorherrs(diend Ansidileicher. Ausldicdv mich den Seiten inid besonders
nach vorne und seitwärts verstärkt t
Diai'n.
Augen
die übrigen
in ein Sechseck angeordnet.
Gasammtlage an Micrommata anschliessend,
(b-r
aber mit Dreiklauensystem, unl>esohlt. Eingrift' in tiefere, mit reicher ^'egetation ausgestattete
Lagen. Keine
Wohnung
Genus:
Vordere Augenreihe mit vier winzigen
Augen,
die übrigen
Augen
vier
ü.iiiopfx.
nach
in ein
entwickelt,
vorne schmäleres Trapez geordnet. 1.
nach
Vordere Augenreihe
den
Seiten
merklicli
verstärkt.
Im Fuss
Genus:
vermögen ziemlich, Laufvermögen ausserordentlich entwickelt i2:
Vordere Augenreilie stark eingebogen, Stirne stark vorfallend, daher Ausblick feingebaute .läger in tiefen, feucliten Lagen
.
O.Hauptgewicht des Ausblickes im Augentrapez: scldanke,
bedeutendem Sprungvermiigen. Wahre
füsse mit fallen.
Sonnenthiere; in tiefen
an
Fortpflanzung nicht
Säckchen mit 4.
sich.)
Stänunigere Jäger. massig. In
der
auch sterilen
einen Ort g(diunden.
Jiiger,
Lagen (Das
in (b'r
Ausblick im Trapez
Lage
ziemli(di fiir
ibii
Behufe Höhlen, welcln^ daini
mit
verstärkt
;
trägt
repräsentirt
bekanntlich
dmi
Füsse
;
Brut
die
selbst,
zum
Arittel|iunkt eines Jagdrevieres abgeben.
einem
in
Sprungvermögen haben
Theil, zu
aber
diesem
.Mimicrisnuis mit
(leiius:
'runiilnLi.
Hinterhalt-Jäger, meist mit stalülem Jagdbezirk; Ausblick im Trai)ez und der Glitte der vorderen
Augenreihe verstärkt. Sehr nackten Boden
;
zum
Ivräftige
Gestalten, gute Gräber
uml Läufer. Mimicrismus mit dem
Theil Neigung für feuchte aber freigelegene Localitäten. (ieuus
Lauerjäger, ausschliesslich auf Ptlaiizen
in
der Nähe des Wassers.
;
TrocIniKd.
sellist
ständen uiedertaucheii. In m:issig hohen Lagen, massigen Schatten liebend. Genus
Wasserjäger
:
Kühne Springer und
welche auch auf der Überfläche des Wassers gut fortkommen, zur Noth
7.
die
Li/rasd.
üliereinstimmend,
und graben
durch
selbst
weniger S(dilank,
dem nackten Boden
(j.
AiiIhhík.
Genus:
dem vorgehenden Genus
Hinterhalt, besetzen
Genus:
Kleine,
welche die Beute aufsuchen und überüberall
9
(Jci/alc.
alterirt.
Knielage hochgestellte Lauf-
Mimicrismus mit dem nacktem Boden
entschiedene Neigung
5.
Körperbau noch
und
ptlanzenreiehen Lagen. Sprung-
Anklänge an Micromma,ta. In tiefen und etwas erhabeneren,
:
Läufer,
an Gegen-
l>
zum raschen Lauf über stehende Wässer besonders geeignet tauchen an Gegenständen ;
unter, beherrschen die Oljertli che ruhiger Gewässer, ^bissigen Sidiatteu suchend,
(bnus
:
l'iniiii.
;
8S
BIOLÓGIAI RENDSZER.
t
BlOLOÖISCSES SYSTEM.
Voltaképeni ugróvadászok, állaudó vadászterülettel.
elre
A mködés
íosulya
Macskaszerü lopakodás
és oldalt-elöre irányzott kitekintésben fekszik.
szembl
Szökdéeselök
elretolva.
hat
és ugrás által batnak.
SALTIGRAI)AE = Ugrók.
Kizárólag veröfény-állatok, sokszerü mimierik * Nyolcz
ugróképességben és az
az
talpszörök
lábaik
,
(Hármas
nélkül.
karom-
rendszer).
Termetes, barlangásásra vagy
I.
*
oldalt-hátrafele tekintve
karom
Meglehetsen nagy vadászterület
alakok.
növényzet helyiségekben négy elretolva
Voltaképeni ugrók. Nyolcz szem közzül föl és
hajlandó
elfoglalásra
alantas fekvés, verfényes, gyengébb
s
Nem:
.
A
talpszrökkel
híbak
oldalt-
(ketts-
minden fekvésben, st a
rendszer), ugrásra, lépési'e és módos, szakadozott futásra
minden lépésök egy
Eresiis.
négy esekélyebli
igen fejlett;
aránylag igen éles látóképesség.
;
.
legsi-
mább
áthajló síkokon
fejtett fonal által biztosítva.
Fölágas-
kodva
es lábaikon forogva, szettekintgetnek. Állandó vadászterület a sejtalaku, elrejtett
gyakran
alkalmasak
is
;
telepes lakás környékén. Legtöbbnyire a verfeuyen,
sekben vadásznak. Leginkábl) a leteleped prédát Kiválóan karcsú,
1.
is.
könny
kitn
testalkatú,
men
Összetévesztésig
men
a
verfényes
igen
Nem:
is
fekvé-
csiszolt síkokon
Salticus.
karókon. Sötét színek.
kérges
és
fákat járó hangyákkal;
mimicri-viszony
magas szabad
és
longipennissel (egy bogár, mely a
Paederus
fleg verfényes faderekakon
Kiválóan karcsú, jó ugrok, Összetévesztésig
ugrók, leginkábl)
mimieri- viszonyban
Staphylinusokhoz tartozik), de hangyákkal 3.
középmagas
mely,
lesik.
sokszor ezek között
Nem
vadászva.
Lcpiorchesies.
:
Meglehetsen karcsú, gyors ugrók, fképen igen verfényes síkokon, mint deszkakerítéseken,
3.
falakon ablaktáblákon 4.
8zín-mimicrismus korhadozó
is.
.... Nem:
tVival
kgörgetegeken
Rövid test,
módos
ugrók,
fénylk; úgy
látszik,
hogy l)izonyos bogarakkal mimicri-viszonyban állanak.
fleg növényeken,
de
virágokltan,
Nem Alig észreveheten szökdécselok.
5.
úgy
Az els
látszik a leguielyebl) fekvésekben
'
Módosan szök,
nyújtott
lábpfir vask
s inkálil)
veröfenyen vadászva, igen szemesek
elst mintegy készen
de azért
testalkatú, ;
árnyékban
erteljes
is
(kövek alatt
is)
Száraz síkokon, de bokrokon es nádon
is,
;
BnUnt;.
:
Magas alkatú eltest; a homlok Középmagasságú
S.
ezeken mindég a csúcsokon uralkodva,
az
középmagasságú de magas fekvésben
elíildiiiiel,
a.
liíinilok lapja befele lejts^ a kitekintés tehát is,
elszeretettel
A
rágok meghosszabbítása és a magas eltest folytán tágított
igen fejlett látóképesség
ugrók. Középmagasságú 10.
Vaskos termet, kissé innen
kitn
Erteljes,
jár. s
a
mellett
bítkcir
hosszaságba
alantas igen verfényes fekvésekben
kidl
inkább
homlok, innen módosan
is
;
.
Nem:
Vaskos termet, ersen
ersen
kidl
veríifényes fekvésekben
iKJUjlok,
innen a kitekintés
l'liilaiiix.
Erteljes lábak,
meg kopár terleteken lefele
irányult.
:
is
mködnek.
Attas.
Kitn
Nem:
kitn
azért
lábak,
lefele irányozott kitekintés.
ugrók. Minden képzelhet nyílt fekvésekben,
mködnek.
a szí>mek tüzes fényével
fejlett .
lefelé irányúit.
Dendriiphaiiivx.
:
Nem II.
mködnek.
Eimpliriiíi.
fatörzsökön
Nem I*.
is.
Mdijifíisa.
Nem:
Az eltest mint ;
fénylk
szele kiálló, ezért másfele kitekintéssel. Karcsúláln'i jó ugrók.
és alantas fekvésekben
Kitn
ugrók
laiiparral
felemelik, az
segítségével
Nem: 7.
els
levélszínüek, de
kéreg,
melyek
tevékenyek.
vastagodott
alakok,
az eltestet a második lábpár
Sokféleképen alkalmazottak
tarják.
Érczesen
is.
Helinphiiiiiis.
:
Nem G.
Eiiililciiiiiiii.
ugrcdi
Aflnrups.
;
nyilt,
89
KIOI.OOIM KKNDSZKR.
t
Eiííontliflie
und dem
Sprnn,£!;jii,£;i'r,
mit fixem
vorwärts luul
naeli
Jtisdi-evicr.
seit-viirwärts
HIOI.DGISCíncs SYSTEM.
im
Haupt,L,'ewiclit des Ein,t;rifl'eR
entwickelten
Anschlieh und Sprung. Ansschliesslieli Sonnentliiere,
Wirken
Auslilick.
vielfac-li
Siirum; vei-miben
=
SAr;r[(il!Ar)AE *
Von 1.
Augen sechs nach vorne gedrängt.
acht
zum Höhlengraben
Robuste Gestalten mit Neigung
Besohhmg
Hiipfer olme
katzenartigen
dureli
i\rinHi-ri.
Spriugspimien.
der Füsse (Dreiklauensystem).
oder adaptiren solcher. In tiefen, trockenen,
sonnigen, nicht üpjjig bewachsenen Lagen ziemlich grosses Jagdrevier
Genus Kr^ii^i. Von acht Augen vier nach vorne gestellt, sehr entwickelt vier gering, nach seit-anfwärts und seit-rückwärts blickend; verhältnissmässig sehr scharfes Gesicht. Füsse besohlt (Zweiklauensystem), zum Sprung, Gang und massigen, ruckweisen Lauf in jeder Lage, .
:
* Eigentliche Springer.
selbst auf glattesten,
zogeni^n
Faden
;
überhängenden Flächen geeignet: jeder Sehritt wird Sie
gesichert.
halten
Umschau imlem
mit den Füssen wenden. Bestimmtes Jagdrevier in der oft in
durcli einen n;ichge-
den Vcirderkurper erheben uml sich
Umgebung
der zellenartigen, verborgenen,
Colonien stehenden Wohnung. Jagen meist in directem Sonnenschein,
hohen und hohen 1.
sie
freien
mittel-
tiefen,
in
Lagen. Sie erwarten meist die ansitzende Beute.
Aeusserst schlank, leicht gebaute, vorziigliehe S[>ringer, auf stark bi'schienenen
auch polirten
Flächen. ]\[imicrismus bis zur Täuschung mit Paederus longipennis (ein Käfer, zu den Sta[iln-
Ameisen
lineu gehörend), aber auch mit
berindeten PHöcken. Dunkel gefärbt,
Bämue besuchen: 3.
Genus:
oft
ilimicrismus
zur Täuschung
bis
auf
l)esonders
Ameisen,
mit
Genus
mitten unter Ameisen jagenil
Ziemlich schhmke, rasche Springer,
S(tltirii!<.
Baumstämmen und
schlanke, leichte, gute Springer, besonders auf stark beschienenen
3. Aeiisserst
welche
Li jihu-clirxtrx.
stark beschienenen Flächen wie Planken,
Wänden, auch Fensterscheiben. Mimicrismus der Farbe mit angewittertem Holze, Genus Kjiilili'iiiiiiii. :
4.
Kurz geliaute massige Springer, (ieröllen.
Metallisidi glänzend,
besonders
auf
auch
Pflanzen
Blüthen,
in
(ienus 5.
Kaum merkbar tiefsten
(i.
hüpfeml
erstes
:
aber
Fusspaar verstärkt. ]<'lachgebaute
Lagen und mein- im Schatten
thätig (oft unter Steinen)
Massig springende, gestreckte, aber dabei robuste paar; im directen Sonnenschein jagend, des zweiten Fusspaares empor,
das
äusserst
erste
(íestalti'U
wacdisani
:
Paar gleichsam
.
lIcliiiiiliiDiiis.
wie es
auf Gesträuch und Schilf, deren .
Genus: UhIIus.
.
den
recken
Vorderköi-per
wie
Stirnfläche
vor.
Vorzügliche Springer:
in
geneigt,
tii'fen
daher
Lagen
Ausbliidc
.
mit
zusammen.
dem
feurigen
Kräl'tige Füsse,
Funkeln dabei
der die
in
Vorderaugen
trifft
Länge entwickelt,
daher ausgezeichnete
Springer.
gerichtet.
eine
In
allen
selir
:
lliHdri/iilnnilis.
erweiterter
(iesicdits-
entwickelte
Sehkratt
daher vortretTlidie
Springi'r.
In
l'lilhinis.
geneigter Ausblick. Kräftig entwik-
möglichen
offenen
Genus:
sterilem Gebiet 11.
miten
nai-h
Genus:
Gedrungener Bau, etwas vorfallende Stirne, daher massig Fiisse,
(4ute
mittelhohen auch hoben Lagen, mit \'orliebe au üaumstämuien.
mittelhohen, auch niederen, stark beschienenen Lagen
kelte
auch
Ge^nus: Kimphriis.
.
mehr
Durch Verlängerung der Mandibeln und hohen Bau des Vorderkorpers kreis;
10.
alier
(n-nus: Murjuiisii.
.
(ienus Í).
Hilfe
Vielfach
haltc-nd.
In die Hohe entwickelter ^'orderkorper, vorfallender Stirnrand, daher anderer Ausblick,
Springer, mit schlanken Füssen. In mittelhohen unil 8.
.
mit
Olierleili
Bereitschaft
Theile sie beherrschen.
in
s(dieint
verst;irktem V(jrd<>ren Fuss-
mit
in
:
'J'hiere,
angepasst: mit Binden-, Blattfarlien- und auch Metallglanz. Auf trockenen Ffichen
1
auf
am-li
scheinen mit gewissen Käfern im Mimieriverliältnisse zu stehen.
Lagen,
auch
auf
Attnx.
Robuster Bau, stark vorfallende Stirne, daher Ausl)lick nach abwärts. Ausgezeichnete Springer in offenen, stark beschienenen
HEKMASonÚ;
JlAüVARORSZÁ.i PÚK-1-AU.nAjA.
II.
Lag-n
(Jenus: Ailnrup^.
OTIUHLBMAX: UXoAllSS SPISXES-FAISA.
II.
12
90
BIOLÓGIAI HENDSZEIi.
a helyes, találó szót választottam, a
Bizonj'iíra
midn
az imént befejezett kimutatást
neveztem
BIOLOGISCHES SYSTEM.
kisérletnck
leli
ich
wohl das rechte Wort gewählt,
habe
vorstehende
die
Darstellung
nannte.
el.
Ismeretünk
Der gegenwartige Stand unserer Kenntniss der
azon behatás
speciálisabb
ejí^'es,
einzelnen, specielleren
mozzanatairól, a melyet a fiókok táplálkozásuk által a szerveselet folyamára gyakorolunk
kimerít tárgyalása tehát
rény,
még
id
ez
igen sze-
szerint
még
lehetetlen.
De
e
Magában a
világot,
a mit
még oly beható
tanul-
kísérlet sokra vethet
az orismologiai viszonyoknak
bír földeríteni
ist
melyben a szervezet a mködés,
és viszont a
dés a szervezet által egészíttetik találkozik,
E
egymást
ki,
a
also zur Zeit
Aber
die
kéji,
melyben
noch gar nicht möglich.
—
geringeren Mitteln
e
elleníirzi.
von mit
— gewiss gerechtfertigt.
den Versuch wird Vieles
durcli
ist
selbst
selbst das eindringlichste
erhellt,
Studium rein orismo-
a
mkö-
ein sehr
ist
Betrachtung dieses Eingriffes
höchster Wichtigkeit, der Versuch
Schon
eláll egy
;
dem
bescheidener, eine erschöpfende Darstellung dessel-
was
mányozása sem
jenes Eingriffes,
Lauf des organischen Lebens vollführen, ben
is
Momente
welchen die Spinnen durch ihre Erniihrung in
behatás szemlélete föfontosságú, a kísérlet
— még csekély eszközökkel — bizonyára indokolt.
kett
als
Versuch
einen
logischer Verhiiltnisse
nicht klarzulegen
es ergil)t sich ein Bild,
in
vermag;
welchem der Bau durch
Function inid umgekehrt die Function durch
die
den Bau ergänzt wird, wo diese Beide zusammen-
kép általános tételekhez vezet, a melyek ez
treffen, sich gegenseitig controliren.
állatok viszonyát a természet egyéb tüneteihez lát-
Dieses Bild fuhrt zu allgemeinen Sätzen, welche
hatóvá teszik, tehát arra valók, hogy az összes tudo-
das Verhältniss dieser Thiere zu den ül)rigen Er-
mányt
is
scheinungen der Natur erweisen, die also geeignet
gyarapítsák.
sind, das
A
tárgyalás arra van hivatva, hogy az általános
rész 10. és 11.
fejezetebe foglalt, általánosságban
letárgyalt tételekhez a részletesei)!)
l)izonyítekokat
szolgáltassa.
E
ders
ist
berufen, speciellere Belege
Ausführungen zu
für jene
in
bizonyítékok hivatvák arra, hogy a jelen kötet
Gesammtwissen zu bereichern.
Die Darstellung
im Capitel lOuml
liefern,
welche ich beson-
des allgemeinen Theiles
II
allgemeinen Zügen durchzuführen bestrebt war. Diese Belege sind ferner berufen den, in der Ein-
Bandes aufgestellten Satz
bevezetésellen felállított azon tételt megvilágítsák,
leitimg des gegenwärtigen
mely
zu beleuchten, wornach sich die Lebensart in der
szerint az életmód
zet az
életnLiiill).'in
a-
szervezetben
tiikrozdilv vissza.,
s
a szerve-
tov;i))l),-i,
hogy
Organisation und letztere in der ersteren abspiegelt ferner für den Satz, wornach den
a pókszi)Veteknek szervertekok van.
nen der Wertli Hivatva van végre arra, hogy
,
pókmködésnek
a.
V(jn Üi'ganen
Die Darstellung
;
Geweben der Spin-
innewohnt.
endlich berur(^ii ein annähern-
ist
legalább
m<>gközelitöleg teljes képet nyújtsa, ügy
des Gesammtbild der Spinnenthätigkeit, nach ihrem
lényege,
mint fokozatai, mint hatása
Wesen, ihren Alistufungen, nach ihrer Einwirkung
szerint,
a
melyet a térben, az idlien es kapcsolatosságban
im Baume,
gyakorol.
liefern.
Minilenclveliltt ket fcsoj)i)rtot
ket mint
lhil()Z()liat
(Theratricae)
trieae) jellniizeni igyekeztem, a
éles
elválasztása
állunk nyi
itt
alak
magát,
azonban
ugyanazon
lassú
Ugyanazon
('s
('ld()zket (Dit)-
melyeknek egészen
Idietetlen.
jelenseggi-l, a
tanulmányozásánál
t. i. a,
hitünk, a melye-
és
;i
melyet az
Allem
zwt'i
IIau[)tgruppen, wel-
che ich als Theratricae und Diütricae zu charakterisireii l)estrebt
war, deren vollkommen scharfe Tren-
nung aber dennoch nicht möglich
mely valameny-
mindenütt
;illa,ti
seilen Vor
und im Zusammenhange zu
ist.
Wir stehen
Szeinkíizt
felüti
átmenet jelenségével.
kep.
Wir
in der Zeit
hier vor derselben Erscheinung, welche uns
Studium
aller
Formen und
iil» rall
nähmlich vor der Erscheinung der
beim
entgegentritt,
alliuiiligen
Ueber-
gänge. ahik
(tjlö-
dése!)en követiuik, a kifejldött alakok soraiban
is
Das
ntimliche lüld, welches wir in der ÍMit\\i<-ke-
luug thieriseher
Form
verfolgen,
tritt
uns aueh in
BinLO(;IAI
szemünkbe
otlik
müköileseben
is
kepet
ujiyane
s
,
91
UENDSZEK.
alaksdrok
az
r.KlT.dlilSCHK;^
der
licilic (b'r entwirki'ltcii
wir finden es auch in
kifejezve takilhatjuk.
di'r
Formen entgegen, und Tluitigkeit der Formen
ausgedrückt.
A
Bei den Radnetzspinnen sehen wir den ununter-
Kerekliálósoknál, az állatnak egy szövet által
való folytonos behatását látjnk; látjuk hogy az állat
brochenen EingritT des Thieres durch ein Gewe]>e,
vollkommenste Abhängigkeit des Thieres von
die fenii;illása e
szövettl függ és azt találjuk, hogy e
szövet helyhez es körülményekhez alkalmazott. latjul; is
azt
is,
változik, R
De
miként az allatok szervezetevei a háló
hogy
végre
e változiisok
is
átmenetek-
hez vezetnek. Ezek az átmenetek kifejezésöket nyerik
egyfell az Ai-giope háló tökéletességéhen mint
legmagasabb pontban
s
a Hyptiotes csonka hálójá-
ban mint egy más alakhoz
átmenetben,
valéi
még
diesem Gewebe, und wir linden dann dieses Geweite
nach Ort mid Umstanden angeliraeht, diesen angepasst.
Aber wir Itemerken auch,
dass, wie die Orga-
nisation des Thieres, so auch die Einrichtung des
Gewebes Unterschiede
zeigt,
inid dass diese Unter-
schiede schliesslich zu Uebergangeu führen. Dieser
Uebergang
ist
ausgesprochen in der Vollkommen-
heit des Argiope liadnetzes
als
höchster Punkt,
dem rudimentären Netz von Hyptiotes als Uebergang zu einer anderen Form u z. anders nach und
pedig máshoz szervezet es háló szerint.
in
Organisation und Gewehe.
Azután
hogy a kötött háló a Hurokkötk
látjuk,
sorában egyfell szövevényességet szek hozzájárulása
által,
olymódon, hogy az
szik,
nebb
másfell lassanként enyélassanként függetle-
állat
lesz a hálótól, a fogi'ikeszlrt
jelezve van
s
sztt hálóré-
ölt,
végre esak ejien
lassankent mint közlekedési eszköz
Wir sehen dann, wie seits eine
dass nach unil nach das Tliier
másalakú és hatású hálókban, másfell az alakok
ist,
und nach mul nach Wichtigkeit
Communicationsmittel
Es
mely i'gyfell
egy elágazás történik,
vom Gewebe unab-
hängiger wird, das (iewelie als Fangapparat endlich
als Itt tehiit
Combination mit dem gewirkten Gewelte
eingeht, andererseits állmaiig schwindet, so zwar,
nur angedeutet
nyer fontosságot.
die geknüpfte Xet'.form in
der Reihe der Schlingenknüpfer (Retitelariae) einer-
erhalt.
findet hier also eine
Trennung
sich einerseits in anders gestalteten
statt,
welche
und anders
kenden Geweben, andererseits im allmáligen
mozgásának lassankenti túlsúlyra latkozik
s
a
vergiidi'seben nyi-
Csöszövk alrendeben a
leghatjirozot-
tabb kifejezést nyer.
wiegen der Bewegungsart der Formen manifestirt
und
in der
lariae) zu
Unterordnung der Röhrenweber (Tubite-
ganz t'ntschiedenem Ausdrucke gelangt. hier Gewebe, welche gerade durch
Wir linden Oly szöveteket találunk
kezjével hatnak annak, a
u a Kerekliálós
ben a Hurokháli')S pókoknál
nem
is
hogy
e
szövetek, mint
ellen-
és rész-
lényeges volt,
a lehet legnagyobli hithatatlanság,
lehet legnagyobb láthatóság juk,
melyek epén
a
itt,
által.
De
t.
hanem
azt
i.
a
das Gegentheil desjenigen wirken, was bei den Radnetz-
und zumTheile den Schlingenknüpfer-Spinnen
ez
is
Aber wir finden auch, dass diese (iewebe
fogókesziilekek
mind-
tehát az alakok lassanként vad:iszterületet nyernek, actiój;ival,
mint szöveteik-
kel uralkodnak.
Fangapparat nach und nach schwinden, dass endlich
letes állandósítását találjuk,
még
pedig egy állandó
lakas által, holott a Keszegjaroknal a mozgfis
tiiodja
Wohnung vorhanden
sogar diese állmaiig aufh(U-t, dass die
sie
mehr durch
Ideibt,
und
Formen
also
ein Jagdgebiet erhalten, welches ilie
Action ihres Körpers, als
dui'cli
Gewebe beherrschen.
Wir
Földbeszövknel azután a vadászterület töké-
stabile
nach und nach
riae) die
A
als
is taliil-
lassanként megsznik, hogy
a melylieii inkabji testök
durch möglichste
Unsiehtl>arkeit, sondern durch möglichste Siclitbar-
nur eine
st
nämlich: nicht
wesentlicli war,
koit.
inkább eltünedeznek, hogy végre csak egy állandó lakás marad,
wir^'or-
linden dann bei den Erdwebern (Territehi-
vollkommenste Fixirung des Jagdgelüetes
durch eine standige Wohnung,
wogegen
bei
den
Krabbenspinnen (Laterigradac) die Art der Bewegung, durch aaisgebildete Eigenthundichkeit der 12'
92
BIOLÓGIAI RENDSZER.
mely
lep ervenyl)e,
szervezet kiícjlett
(i
hathatóssá
alajníl s a loiiakddMst, oly
s;ijrits;i,ü;íiin
Furapók (Ocyale)
lépnek
föl.
A
teszi.
Hiúz- (Oxyopes) es
alakjai a tulajdonképeni vadászok-
Futókhoz (Citigradae) kalauzohiak
hoz, a
Organisation
bedingt,
gyors
át,
a hol
képessége mellett egyszersmind
íntds
tritt,
Es
dann
treten
die Verbindungsglieder zu einer
anderen Bewegungsart auf. In Gestalt der Luchs(Oxyopes) und Scilla uspinne' (Ocyale) werden wir
zu den eigentlichen
spinnen hinüber a
den Vordergrund
in
welche besonders den Anschlich wirksam macht.
Ekkor egy más mozgási módhoz átvezet, össze-
köt lánczszemek
BIOLOGISCHES SYSTEM.
Jagern
geleitet,
=
Citigradae
,
Lauf-
wo neben der Eigenschaft
a.
des raschen Liuifc^, die Schärfe der Sehkraft zu wir-
szem élessége
kezd hatni
is
ll korlátlanná lakások lépnek
de másfell
válik, fel,
a vadászterület egyfe-
;
ismét lesek és
a melyek a behatás határait meg-
=
szabják (Medvepók
Trochosa).
Éhez csatlakozik a
a mely az Ugrokhoz (Saitigradae) átvezet, a hol
sal,
azután a behatás teljesen a látóképességtöl
a moz-
s
csoportok majd
A megkülönböztethet
azon tevékenységet, a mely sajátja,
pld. a
ják.
tnnek
az illet
a legtágasabb körben
ki,
hogy
csojiortnak a mint ezt
kif(jtik,
Keresztespókok (Epeira) oly világosan mutat-
A csoportok
auftreten, welche die
sellt
sich
többi alakja e typikus tevékenység-
Grenzen des Eingriffes
=
Dazu
Trochosa).
ge-
Oombination des Laufes mit dem
die
Sprunge, welche dann zu den Springspinnen gradae) Ihnülierleiten,
wo dann
(Salti-
der Eingriff gänz-
von der Sehkraft und EigenthümUchkeit der
Bewegung abhängt. Beinahe
az által
s
min-
minden
denikeben akadunk oly alakokra, a melyek tekintetben typikusok,
nungen
lich
gás sajátságosságától függ.
und Woh-
wird, aber andererseits wieder Hinterhalte
einschranken (Bärenspinne
eombinrihisa az ugrás-
fnt:is
ken beginnt, das Jagdgebiet einerseits unbeschränkt
in jeder unterscheidbaren
Gruppe finden
wir dann gewisse Formen, welche in allen Bezie-
hungen typisch sind und machen, dass
sie die Thätigkeit,
eigentlnnulich
wie dieses
dadurch kennthch
sich
z.
welche der Gruppe
in weitestem Kreise
ist,
Kreuzspinnen
B. die
deutlich zeigen. Die übrigen
entfalten,
(Epeira)
Formen
sehr
der Grupi)en
nek fokozatait mutatja, melyek végre más csopor-
bieten Abstufungen dieser typischen Thätigkeit dar,
tokhoz átvezetnek.
welche endlich zu anderen Gruppen hinüberleiten.
ket
Látjuk és
nyirkos,
ily
módon magas, :
fekvéseken,
világos és sötét
helyiségeken, uralkodni
;
a
alantas, száraz
illetleg
mködéssel a nappalba,
Wir sehen feuchte, lichte
a szürkületbe osztozkodni; látjuk, mint tart-
ják megszállva a szabad tért
s
legszkebb rt, a
a
területet, a szárazföldet s a vizet
;
s
az egészet kap-
csolatban látjuk egy kiv:ílo tulajdonsággal: a fonó és
szövszerv jelenlétével és hatásával. így alakul
a
rokonsági
e kep,
ha az alakokat
fokozatok szerint
es
:
Thätigkeit auf Tag, theilt,
éjjelbe,
so
hohe und
tiefe,
trockene
und dunkle Lagen beherrscht,
Dämmerung und Nacht
vizsgáljuk
s
ren-
die
ver-
den hohlen, den freien und den engsten Raum,
die Fläche, das trockene
besetzt
Land und das Gewässer
und das Ganze durch eine hervorstehende
Eigenschaft verbunden: durch Vorhandensein und
Wirken des Spinn- und Webeorganes. So gestaltet sich das Bild, wenn wir
mkiidesüket
und
und
ihrt'
Thätigkeit nach
dem Grade
die
Formen
ihrer
Ver-
wandtschaft betrachten und anordnen. Al)er wir erhalten ein wesentlich anderes Bild,
dezziik.
De egy lényegesen más képet nyerünk, mihelyt az alakokat az összemüködés szempontjából vizs-
sobald wir die
Formen vom Standpunkte
des Zu-
sammenwirkens betrachten.
Wir
stölien plötzlich vor
einem anderen Systeme
gáljuk. als jenes
Egyszerre egy egészen m;is n ndszer eltt
mint a
min
az, a
melynek
igyi'kezimk nyerni
az
st'gitségével ;ittekintest
alakokon, mint olyanokon.
Azon rendszer eltt állunk, melynek sége
epén
nem a,
az alrend,
faj,
nem
hanem egy
Tdlurdí,
utolsó egy-
a család, sem a szervezi'tileg
s
nem vagy e
szerint
ist,
Formen zu
womit wir eine Uebersicht dieser
erhalten streben.
Wir stehen vor dem
Systeme, dessen letzte Einheit nicht die Unterord-
nung, nicht die Fanniit^, das Genus oder gar die Species, sondern v'mv
nach ihrer Oi-ganisation und
also auch nach ihrer Thätigkeit, also aus verschiede-
nen Formen zusanuuengesetzte
Cirupiie
ist,
welche
93
BIOLÓGIAI RKNDSZEB.
BlOI.nOISCHES SYSTEM.
ich
bol álló csoport, a melyet
belege.
hiuJdíjlai tsujiortiidk
eii
dem Namen
nnt
uuikcult'sileg is kul(iiiliözö, tt-liát kiildnlnizö alaliolv-
einer
(iruppe
biologischrn
Ich will dieselbe naher l)etrachten.
nevezek.
.Jede Oertlichkeit,
in
welcher organische Wesen
Lássuk közelel ibröl.
Summe
fortzukonniien vermouen, bietet eine gewisse helyiség,
^liiiileii
összegének, a melyek
nézve niertekailok.
E
a biológiai
azutiín
viszonyok liizonyos
a
foglalatja
ke[iesek,
létezni
melyben szerves lények
a
szerves
a
elet
alaki'ilására
viszonyokhoz képest alakulnak eso[>ortok
,
mükodesok pedig
hozzájárul egy állapot leti^síteséhez és fenntartásá-
mely addig
hoz,
összege
nem
míg
tart, a
a mértékadó viszonj'ok
oly mertekl)en,
villtozik
mely a
szer-
von
^'erháltnissen,
widche für die Gestaltung des
organischen Lebens massgebend sind. Diesen Yer-
angemessen sind dann
hiiltnissen
zusannuengesetzt und
(irup[i('n
Wirken
tragt
zur Herstellung und Erhaltung eines Zustandes bei,
welcher so lange fortwährt, bis die
Summe
von Ver-
hältnissen keine wesentliche, derartige Veränderung erleidet,
wehdie eine Veriinderung des organischen
Lebens nothwendigerweise nach
ves élet változását sziikségké2»en ktiveteli.
die biologischen
ihr
sich zieht.
Diese Verhaltnisse sind physikalisch-chemischer
E
viszonyok physikai-vegyi természetek, adj;ik
es elmozdítják az lalian a
szerves elet
letezheteset,
elet
állati
kiilonbozil
letet,
egyálta-
módban, a
mely módhoz azután a biológiai csoportok
illesz-
thierischen Lebens, des organischen Lebens über-
haupt auf verschiedene Art. welcher Art sich
1
már
csoportokat
az filtakínos rész
fejezeteben érintettem olyformrm, hogy a pókok
1.
Gruppen schon im .Capitel des allgemeinen Theiles angedeutet, indem Ich habe diese
biológiai
1
1
die
Gruppen anpassen.
l)iologischrn
kednek. V]
und begünstigen das Fortkommen
Natur, liefern
ich das
liit)logisclien
Zusammenwirken
drr Spinnen im
ledir-
sumpfe zu schildern und mit der Thatigkeit anderer összemüködését, a mint az egy nádasban létesül, leu-ni
s
más
állatok
mködésével
is
tenni igyekeztem.
E nyomot
mködésére akadunk. A pókok
bio-
lógiai csoportjait
combinálva más állatalakok ilyszer
csoportjaival
mindenütt
is,
mködve
fogji;k találni,
ugy, a mint azok behatás és kölcsönös fékezés által
egy
wir dieser Andeutung folgen, so werden
dieser lüologischen die biologischen
und auch
Gruppen begegnen. Wir werden
Gruppen der Spinnen
comliinirt nnt liiologischen
als
solche,
Gruppen ande-
rer Thierformen idierall thütig finden,
so wie sie
durch Eingriff und gegenseitige Zügelung zur Erhaltung eines gewissen Zustandes beitragen. Wir
liizoiiyos lillaiiot fenntartiisához
Azon meggyzdésre csoportok
mködése
hozz;ijárulnak.
kell jutnunk,
hogy a biológiai
természet
körfolyamában
a
törvényszer hatást gyakorol, a mely hatás a
táplá-
lék és a táplálkozók közötti egyensúlyban, az anyag-
csere
folytonosságában, tehát az anyag folytonos,
törvényszer mozgásában nyilatkozik. Megkísértem néhány
lüolo.niai
legabibb vázlatát adni; mert ezek sek,
Wenn
wir sozusagen auf Schritt und Tritt der Thatigkeit
követve, úgyszólván lepésröl-le[)ésre e
biológiai csoport
Thiere in Verbindung zu bringen bestrebt war.
kapcsolatija
der
Natur
welche in
und den
eine
dem
gesetzmá.ssige
csak érdeke-
bani'm egyszersmind némi vikigot vetnek oly
Wirkung
ausidit,
Gleichgewichte zwischen Nahrung
sich Ernährenden,
im unaufhörlichen
Stoff-
wechsel, also fortwährender gesetzmässiger Bewe-
gung der Materie zum Ausdrucke
pi')kcsoportnak
nem
müssen zu der Ueberzeugnng gelangen, dass die Thatigkeit der biologischen Gruppen im Kreislaufe
Ich will es
gelangt.
versuchen einige biologische Gruppen
der Spinneu anzudeuten, weil dieselben nicht nur interessant sind, sondern weil sie auch auf solche
Verhältnisse einiges Licht werfen, welche wir wohl
viszonyokra
is,
a melyeknek létezését constatálhatjuk
ugyan, de a melyeket lenyegök szerint megfejtenünk lehetetlen. 1'^
pokesoportoknak
constatiren, aber ihrem eigentlichen
nicht zu erfassen vermögen.
Die Combina,tion allatcsoiiortokkal való
niiis
condiinatiojat megvilágítani
,
ez a
jöv
feladata.
Wesen nach
dieser
Spimiengruppen mit
solchen anderer Thierformen zu beleuchten, das eine Aufeabe
fiU'
die Zidvuni't.
ist
94
BIOLOOIM RENDSZER.
Lássuk tehát a pí'tkcsoportokat
Már
oiulnT lalvása
az
inaiba
lilOLOfilRCHES SYSTEM.
Betrachten wir also die Spinnengruppen an und
eííynia,iíi)kl)an.
i^en tanulsá.i^os
is
für sich.
Schon
képet nyújt.
A
illkön át nyugton
liosszu
mögött, de olyanokon
is,
fülkéket,
sarkolait
mint székeken, ágyakon dett
zugokat
es
nyújtanak,
mindeiuitt megtelepe-
stli.
Zugpókokat (Tegenaria) észlelhetünk, a melyek-
hez a tágasabb zugokban a Fagygyaspókok (Steatoda) esatlakoznak
;
az alkalnuis fekvés ablakokon,
fleg azokon, a melyeken a világosság befelé fleg a
Zillai)ók hálóit oly feszítésben
ablaktáblák a rovarok rárö[tülésetöl lehetleg meg-
Ha
az ablakok fekvése verfényes, akkor
a nap azon szakában, a mely leginkább verfényes,
egy Vetöpók (Epiblemum) fog beköszönteni, mely a Zillapók hálója alatt
A
is,
üvegen
az
teh:it
piirkányokat, a melyeket az ablak keretei
alkotnak szállva.
többnyire
,
Ugy
Dietynapókok
a mint beesteledik
lassan, tapogatódzva haladnak,
allanak: ()rz(')pok
s
a
az üveg
meg-
melyek
majd gyors futásban
— nyilván lesekedve — megmeg-
ezek Orzók
(Drassoidae)
,
Contruction sichere
Stühlen, Bettstellen u.
s.
Plätze
bietenden
w. werden wir überall Te-
genarien angesiedelt ünden, denen sich in geräu-
migen Winlu 'In
(lii^Steatoden anschliessen; bei geeig-
wenn
neter Lage der Fenster, besonders
dieselben
Anflug der Insecten begünstigen, werden wir diesel-
ben mit liadnetzen der Epeiroiden, meistens von Zilla so iiberzogen finden, dass meistens die einzel-
nen Tafeln vor d(>m Anfluge der Insecten möglichst gesichert sind. Ist die
Lage
dieser Fenster eine son-
nige, so wird sich in denjenigen Tagesstunden, wel-
che für die Lage die sonnigste einstellen, welches
gyertyát gyújtunk,
s
durch ihre
verrückten, jedoch
oft
ein Ejiiblemiun
ist,
auch unter dem Netze der
Zilla,
jár-kel.
tartják
a szollak falán pókokat vesziink észre,
tova sietnek, majd
Hintrr dru, lange Zeit hindurch ruhig stehenden
Möbeln, aber auch an den
átjáró,
fogjuk találni, hogy azok által többnyire az egyes
óvatnak.
des Menschen bietet in die-
das Licht nach innen durchfallen lassen, also den
a melyek tehát a rovarokat litröpülésre csábítják, a luiUíiszövök,
Wohnung
liafiyott l)utorok
a melyek gyakran meg-
mozdittatnak ugyan, de szerkezetökböl kifolyólag liiztos
die
ser Hinsicht ein lehrreiches Bild dar.
töblinyire
az
(Drassus) és Kazarpok (Lioeranum) nemek-
unmittidba.r auf der Glastafel verkehrt. Die (icsimse,
welche durch den I'ensterrahmen gebildet werden, sind gewöhnlich durch Dictyna besetzt. So wie sich
der
Abend
einstellt,
wir an den
und wir Licht machen, werden
Zimmerwanden Spinnen gewahr,
langsam tastend
fortschreiten
,
bald
welche,
im raschen
Lauf dahineilen, bald, offenbar lauernd,
stelu'n blei-
ben: es sind dies Drassoiden, zumeist
dem Genus
Drassus oder Lioeranum angehörend. Ihre Schlupf-
hez tartozók.
winkel sind hinter ii-gend einem hängenden Bilde
függ kép mögött hamar meg fogunk gyzdni, hogy ezek
Búvóhelyeiket valamely föltalálhatjuk, s
helyhez kötött vadászok, a melyek lakhelyöket és vadászteröket sokáig megtartják.
A pókok
itt
emberlakta, helyiség
a,z
rovareletenek, tehát azon felteteleknek, a melyeket e
helyiségek bizonyos szervezetek létezésére nyúj-
tanak,
megfelelnek.
Az
álhmdó
fogószövetekre
tiimaszkodó alakokban a behatás folytonossiigiít
mid
ihr Jagdgebiet lange beilndialten.
bit-
verschiedenem Charakter, welcher dem Insectenleben des bewohnten Raumes, also diai Bedingungen, wel-
che dieser
nismen bilen
Raum dem Fortkommen
bietet,
entspricht. In den
gewisser Orga-
Formen mit
chenen Eingriff,
in
den
iilirigen
Formen
jenen, wel-
Észre fogjuk venni,
abhängt. Wir werden bemerken, dass die Steatoden,
Fagygyaspókok az árnyékos, védett
Tcgenarien die schattige, geschüzte Lage suchen,
fiigg.
fekvést keresik, a Zillapók viszont azt, a mely leg-
Zilla die wenigstens
alább az egyik oldal fell szabad
das Epiblemuui in directem Sonnenschein
;
hogy a Vetöpók
közvetetlenül a verfenybcai tekintget szét, holott az
Orzók épen
sta-
Fanggeweben erblicken wir den ununterliro-
cher von der unmittelbaren Action des Thieres selbst
az illet állat actiójától és
ort
Wohn-
mely közvetetlenül
jük, a töbln alakban ismét azt, a
hogy a Zug-
und wir werden uns bald überzeugen,
dass diese Jäger Standjäger sind, welche ihren
Hier bilden die Si)innen biologische Gruppen von
oly kiüönliöz jelleg biológiai eso-
piu'tokat alkotnak, a melyt'k
Viald entdeckt,
éjjel
dolgoznak; hogy végre a
különbségeinek a szervezet
is
megfelel.
mködés
hált,
V(m einer Seite möglichst
wogt'gen die Drassoiden
ai'beiten
;
freie,
Umschau
gerade des Nachts
dass endlich den Verschiedenheiten der
Thätigkeit auch die Organisation entspricht.
'
95
BIOLÓGIAI RENnSZEU.
A pinc-zeliel_yiségeki-(' más
Imkkamiiik.
Az
alihikok
zuRait-sarkait egész S(jrokl>an tartja megszállva a
Derham Zugpókja (Tegenaria Az
vel.
pok
A
nem
alilaknyilást
(Epeira
környéke
selopetaria)
részben
egy,
Derliamii) szövetei-
ritk:in
az eresz Keresztes-
kerekÍLil(ija
lyukak ötlenek
fallian
Weini wir
irdítvalinvi Imiinket, isiiiét
fi
csoportra
biolof^iíii
BIOLOGISCHES SYSTEM.
szemiiiiklje,
szövettel ki
tejfeber
sind da gewöbnliidi mit ganzen Reihen der
Gewebe )effnung
van
die
:
(
el.
melyeknek
Ecken der Fenster
stossen. Die
von Tegenaria Derbamii Scop.) besetzt ist
foglalja
werden wir wieder auf eine
so
Gruppe
biologische
Aufmerksamkeit den Kelb-r-
unsi're
ráumen zuwenden,
(
nicht selten durch das Radnetz von Epeira selo-
petaria (Cl.) verstellt. In der
Mauer werden wir Lö-
Umgebung mit einem zum
cher bemerken, deren
Theil milcliweissi.'n Gewel)e l)elegt ist: der Lock-
rakva
:
a vatl Eretnek[)ók (Amaurobius ferox) csá-
De ugyan
bító fugókészüléke.
sztt csben
összetett, keresztül-kasul s
melyet nyabíbosan
eszrevebetjuk,
is
zugokban, egy
e fajt a
fonabik fognaJi körül;
fnti'i
megismerkedünk az alkalmazkodás képességével. gyakran a buvö Takácspók (Nesticus
LTgyanitt
cellulanus) tuft'lia
— a meszbegyseg
Menardii)
más
is bc:illit s
csoportnak, mert
giai
(Méta
]\Ietapokja
jelleget kölcsönöz a bioló-
Méta a sötétség
e
mely kerekhálóját soha sem
Wir werden aber
in einer
strálinartig
zusammengesetzten,
laufenden
alakja,
teszi ki a napvilág köz-
vetetleu bebat:ísának, a mint ezt családiteli rokonai
Fád(.'n
ferox (Walck).
Art auch in den
nämliche
die
Mauerecken
gewebten Röhre, welche von
wirr umgelien
die Anpassungsfábigkeit
piiiczeibcn, jelesen a
Menard
a
vágüttakljan
und Fangapparat von Amaurobius
und quer
kreuz
bemerken
ist
luid
kennen lernen.
Oftwürd sich hier Nesticus cellulanus
(Ci,.),
in Kel-
lern der Kalkgeliirge, besonders der in Tuff gehaue-
nen
auch Meta ^lenardii (Latr.) einstellen und
,
der biologischen Gruppe einen anderen Charakter verleihen,
denn diese Meta
licht aussetzt,
Form
eine
ist
welche ihr Radnetz nie
kels,
dem
des
Dun-
directen Tages-
wie dieses ihre Familienverwandten
teszik.
thun. Itt
mködik, mely
idy liiülogiai csoport
teliiit
életmódja és szervezete szerint egy pinczebelyiség lényegesen m;ís természet s
mely Kerekhiilósokból,
A tobl)i alrend
\
iszonyainak megfelel,
Hurolilvntökbíil es Csöszö-
Es
ist
hier also eine biologische
Gruppe
thätig,
Welche ihrer Lel)ensweise und ihrem Baue nach den wesentlich verschiedenen Verhältnissen eines Keller-
raumes
und
entspricht,
sie
besteht aus Radm-tzspin-
bialia keressük,
nen, Schlingenknüpfern, Röhrenwebern. Die Reprä-
ezek életmód es szervezetök alapján innen ki van-
sentanten der übrigen Unterordnungen werden wir
nak zárva.
vergeblich suchen, sie sind auf
vokliöl
áll.
alakjait
itt
^libelyt az istálókba Icpiinli, uirgtalaljuk a biológiai csoportot itt
nyös
mely aznnban
is,
a kiv.-ibian
által
tnik fel. De
Zúgpókok (Tegenaria) mellett Hurokl;öt
lep
leginlí;ibb
föl,
itt
az
itt
uralkodó
mégis már több
Kancsalpnkok
und Leliensweise
Sobald wir
el-
letfeltetelekliez képest kevtsblic cumpliciitiója
mint nagy számok
sation
Stallungen betreten, haben wir
den besonders günstigen Lebensliedingungen weniger durcji (Joinplication, als duridi numerische Starke
Aber nelien den hi^rrscbeiiden Tegena-
l'liol-
rien treten hier schon ens), Vitorlajiókok
Fagygyaspókok (Steatoda castanea, bipunctata) is
(Epeira selopetaria)
diademata)
;
a
szaporodnak az eresz Keresztespók
nemzedéke van, által,
es
melynek évenként több
által,
a
koron;is
mely
Keresztespók (Ep.
kiilniinsen
szkor ersen
mködik. '
ueiii
meist Pholcns, Linyphia (leprosa Ohlert) Stea-
toda (castaiiea
und
Cii.
NéiiK'ly viilék Híizdái, jelesen HZcik, a kik a tiá;,'ya ilnlgábaii
tömegesen tenyésztik a rovarukat, li'ifív
uiáskiilunben a
istáliji
tehát tís'/tátlaiuik
nem nyúlnak
s
a i>úkliálókliüz s
marha elsnványudnék.
Ilz
egészen
lii[)unet:ita
L.)
:
auch die
Radnetzspinnen vermehren sich durch hinzukom-
men von
Epeira selopetaria, welche des-Iabres meh-
rere Generationen
und dureb
ist,
la'lelit,
]'",peir:i
gegen den Herlist zu
követuek ratinnális eljárást, Idlaiek
azt turtják,
mehrere Scblingenknüjjfer
(Linypliia, b'ileg leprosa, IJldert),
auf,
Kerekbálósok
ihrer (Organi-
auch biologische Spinnengruppen, welche aber bei
auffallen. (
die;
Grund
hier ausgeschlossen.
'
also
fortwahrend tbatig
diademata. welclu' besonders lu-aftig einwirkt.
'
Die Hauswirthe manehir (iigemlen, liesunilers jene, welche in
Sachen
tles
Düngers kein
Ställe also nnrein siml
ratiunelles Verfahren
nml Massen von Insecten
ren die (Tewel)e der Siiinnen nie an und
befolgen,
deren
jiroilneiren,
nieiiieii,
es
rüh-
würde sonst
;
96
HIOT.OCIAI RENDSZKl!.
A
ninr,or,iscHES systf.m.
kertben szintén egészen más biologiid csopor-
tokat találunk
mködésben.
Mindenekeltt
lm Garten biologische
ú<íy tai)asztaljuk, lio.ny
Gruppen
in 'J'hätigkeit.
Vor allem sehen
bizonyos
wir ganz wesentlieh
treffen
wir,
dass sich gewisse Gi
csoportok bizonyos tekintetben megersítve ismét-
gewissermassen verstärkt
ldnek,
daneben auch
s
azután mellettök mások
érvényre jut-
is
nak, a melyek a föllép fokozott életfeltételeknek
Az orgonabokroklioz
fordulva,
úgy fogjuk tapasz-
hogy a csinos tök Keresztcspók(Epeira cueur-
den auftretenden, vermehrten Lebensbeding
Wenn wir dem Syriugengebüsch(> unser merksamkeit zuwenden, so werden wir findei die niedliche Ejjeira
bitina) kerekliálóját levél lapja fölebe
görbített leveleken,
kok tanyáznak
gyakran csak egy meggörbített más, szintén homorúra
feszíti;
mégpedig sokakon, Diitynapó-
a nagyobb közökön leginkább az
;
öves Keresztespók (Epeira patagiata), a márványos
K. (E. marmorea.
v.
sz
pyramidata),
K. (E. diademata) uralkodnak.
felé
a koronás
A veröfényen legtöbb-
nyire a Csillárpók (Ilelioplianus) az, a mely vadííszatát
A
ugró-
itt
bokrok tövénél már Earkaspókokat (Lycosa),
hágnak a bokrokra, a mikor
csak akkor
légi útra kelnek,
nagy
egylámpással
fölké.szülve,
ugyan
e bokro-
kon többnyire az ablakos Eretnekpókot (Amaurobius fenestralis) és Kalitpókokat ((jluliiona) fogunk
közben
találni, a
melyeket napjul sehogy-
sem pillanthatunk meg, liamni csak nyugodva találhatunk fel.
A gyümölcsfák derekán
bikiisaikban
ismét egy más biológiai
csoportot találunk teljes nn'iködésben, fák vénebbek, kérgök repedezett,
fkép ha a
fá.jok
korhadozó;
alkot, l)izonyosan az
árnyas Keresztes-
ki
magának, mely
lapos testével
n búvóhelyek szkvoltához, ugy a, mint azokat a rejtedezö kéreg, a hasadozó fa nyiijtja,
(Cl.), marmorea var. pyramidata (Gl.), den Herbst durch E. diademata (Gl.) beset; Sonnenschein ist es meistens Heliophanus, dei
Spruugjägerei
leliiletére
egeszei) reiilaplll
szinniiiiiüri^iMii'^sal felruházott tarka
tula, sie
ihre
••(?> (•l)iiiii.viiK..lt ist/ilr'iliiui,
ri.k«t H Hzcrzik ,„l,.i,. f,i..,..
iiuku
Luftfahrten
Fusse des Gestrj
antreten,
.Tagdgebietverä-nderiing
auf
>-ie
grosse
Orts-
vornehmen wollen
I
;
dem Boden.
Des Nachts, mit einer Blendlaterne ausgei werden wir auf eben diesem Gesträuch
me
Amaurobiiis fenestralis tig
w.dche
tindi'ii,
erb icken, sondern
(Sriiíhi)
wir
Mos
in
und Clubionei
Tage diu-ehaus
bei
ihren Wohnniii^en
rv
antrefiVn.
Au den Stäuuneu der ObstIbäuniitreffe] wieder eine and«re biologische Gruppe in Thätigkeit, besonders
Rinde
rissig,
gnngc.n
mit
fin-
thierisches
^Vinkel,
umbratica
wenn
di<>
Hainne
(Cr,.)
Leben gesteigert
wel,.|ie„
bildet,
der unt.'rste
^
älter,
ihr]h)lz angegritTen, also die
dem Stamme
B
sind.
Krom
hat sich a,.wiss
E
erkoren, welche mit ihrem
a
Leib den engen Schlupfwinkeln, wie siedieBir •isse und nolzspninge bieten, angepasst ist. \u Rmdenobertlä.-I... spannt sich ganz iia,h. mit sei '"'''•"•""M'oeeilus (Tnon.) ans.
a csodás
Kengv
"".1
absteigenden Anreisen
iniirliiiimk u/.t
it
csak a
|Kili,,k í.'.kizik
iijiinuliiiiit,
a inolvtöl
ii
ii
r..vu-
iiimliii
nlminKvln. Eb
Zwischen den
tunuuelt sich Le,
ehestes lormicaeformis (Linnk). •InH Vi,.h
licly.H, iiKit
Am
betreilit.
schon Lycoseu, kleine Arten von 1 die nur dann das Gesträuch besteigen,
.nerkwurdigenFarbenmindcrismusausgestattet
alkalmazva van. kéreg
u. z. in g
schenräume werden meist von Epeira patagiatf
"'"
szögöt, nn>lyet a faderék a korona legal-
pók (Ep. umbratica) választotta
A
Rai
cornuta
az állatelet létfeltételei tehát fokozottak.
sóbl) ágával
n
(Cr,.) oft
Zahl, von Dictyna besetzt sind; die grösserei]
visznek véglw!
máskülönben a földön vadásznak.
Azon
cucurbitina
Blatt mit ihrem feinen
ülierspannt, andere hohle Blätter,
jagen
hely- és vadászterületváltoztatást
mködés
einziges hohles
treffen wir
tízi.
kisebb Tarentubikat találunk, melyek
lyj^'l.
mv
wiederholen,
zur Geltung gelangen,
entsjirechen.
megfelelnek.
talni,
aiidt re
ist ,li,.s,s n"i:li
niit dt lu
Kiinz riolitiu.
Irappa
iloii
:r:;'rs:'::::;;-t*'»™'--"-
BIOLÓGIAI líENDSZEK.
pok (Fhilodroinus;
gyák között felszerelt
oly
;i/,
alrendheli a.
jarkalo
fVl s le
meglejiö
Iv.ni-
Mlakmimicrisniussal
liaiigyaalaku Tánezospuk (Leptordiestes
formieaeíbrmis)
mint:
A
poet-iliis).
97
uzekedik,
rokonai,
vadászata
s
többnyire
bozontos Kzököiiok
(Atttis
(Clubiona), Gyászpókok (Prosthesima) leszállásat várják,
ej
megkezdhessek.
Itt
liltal,
])ubescens),
mohos Marpessa|iok (Marpessa niuseosa) segittetik, mig a kéreg aiatt kezes,
(Prassus) az
gyakran
szinmiinicrik
a,
encarpjita, Kaliti.okolí
esürzopokok
hogy niüködesöket
a környezethez alkalmazott ala-
koknak oly igen nevezetes tüneményét
látjuk, s lát-
nagy alkalmazkodást azon köriilménynyel egybevágni, hogy t. i. e faderekak valóban sok a Hat-
juk
e
alak
számára adják a
olyanoknak
is,
letföltételeket,
ezek között
a melyek egymásra vannak utaha, a
melyek tehát a mimicrismus
által egyfell védve vannak, másfelöl élelmök megszerzésében segíttet-
mi a pókoknál igen kiválóan észrevehet.
nek, a
Mihelyt az
ernys
mindjárt kisebb
közeh-dunk,
verstärkt, indess unter der Kinde Clubionen, Prosthesima und Drassusarten den Eiidiruch der Nacht
um
erwarten,
ihre Tliatigkeit zu beginnen.
hier die höchst merkwiirdige
A
Wir sehen Erscheinung der, der
Umgebung angepassten Formen, und diese grosse Anpassung mit dem Umstände zusammentreffen,
Baumstámme in der That sehr vielen Thierformen den Lebensunterhalt gewahren, darunter auch solchen, web-lir auf einander angewiesen dass diese
sind, welche also durch
geschützt,
Mimicrismus einestheils
anderentheils in der Erwerbung
ihres
Lebensunterhaltes begünstigt werden, was bei den Spinnen ganz besonders ausgesprochen ist. Soliald wir an DoldenpHanzeii herantreten, werden wir auch gleich kleinere Linyphien mit Diaea
im Verhaltnisse einer
Fakr.)
liiiden.
welcher sich auch
Misumena- Arten anschliessen. Bei den letzteren fjeiden spielt der Farbenmimicrismus in hellen Tönen eme Holle, wogegen wir die, in braunen Farbentönen
pókokkal(Diaea, fkép tricuspidata) egy biológiai csoport viszonyában fogunk találni, melyhez Keszegt-satlakoznak.
meist Farbeiimimirri. wie Attas i)uliescens (Fakr.), Marjiessa encarpata (Walck.) und museosa (Gl.)
biologischen Gruppe tliatig
növényekhez
is
Formemuimierismus au.sgestattet umher, und seine Jagerei wird durch seine Unterordnungsverwandten,
(meist tricuspidata
Mtorlapiikokat (Linyphiai Nyesíi-
pókfajok (Misumena)
BIOLOGISCHES SYSTEM.
spielende
ket utóbbi-
Misumena
an Pflanzen
tnincata.
(Fall.)
vorwiegend
nál a szinmimicrismus világos színekben szerepel,
welche aiudi braunliche Theile haben, wie: rostfleckige Üosen- oder Stachelbeer-
holott a barna spinekben játszó vaskos Keszegpókot
strauche.
leginkább oly növényeken fo-juk
barnás részek
is
léteznek,
találni,
Soliald wir die
a melyeken
a mint a háztaj
szk
határát elhag^-;juk
szabad természetbe lepiink.más kepéket
A
szántóföldeken,
viszonyok
nagy
tehát
ott,
kiterjedésben
a
hol
is
Auf den Aeckern, wo a
s
herrschen, werden diesen Verhältnissen entsprechende Spinnenformen. Lycosoiden erscheinen aber der nächstbeste Steinhaufen
e.uy forma a/,
;
wird uns sobn't eine eombinirte Inologische Gruppe darbieten. Kleine Schlingenknüpferformen werden
e
viszonyoknak megfelel alakok, a Farkaspókfelek Xycosoidae) jelennek meg: de a legels, krak.is
die zugänglicheren
nár rögtön combinált biológiai csoi.ortokat mutat izemunknek. A megközelíthet közökben apró íurokkötö alakok fognak uralkodni, közel a folszmiez.:a
nahe an der Oberflache werden die Wohnungscolonien der Attoiden zu ünden sein die kleinere Feldform von Te;
genaria wird ihr Laj.iieinietz ausbreiten, und je tiefer wir eindringen, desto mehr Vertreter der Drassoiden
esszáraz búvóhelyekben a Szokklakaselepei lesznek találhatók; a Zugpok kisebb, mezei lepelhálóját
Qelyebbre
hatohuik,
fogja
az
kiteríteni,
es
I
werden sich melden. Drassus
minél
ma- Arten,
Orzóknak (Drassoidae) \
öbb L
itt
meg
kö^i
több képviseljével fogunk találkozni.
Kapópók (Drassus
lapidicola),
ERMiN OTTÓ: MAiiYAKi.KSZÁG PÓK-FiCNÍJi.
1
Gyászpók |
II.
Zwischenräume besetzt halten,
in engen, trockenen Sehlupfwinkeln,
szk
Jakja
also grosse Fbiclien gleich-
massiger Verhältnisse
találunk.
uralkodnak,
engen Grenzen des Hauses ver-
lassen und lins in die freie Natur begebiii, erhalten wir auch amlere Bilder.
mint rozsdafoltos rózsa
vagy egres (büszke) bokrokon.
Ugy
treffen,
am
lapidicola, Prosthesi-
im möglichsten Dunkel, Gnaphosa. Unter den umhergestrenten Steinen werden wir Pachygnatha nicht verfehlen. Kurz gesagt, die tiefsten,
Vertreter der verschiedeneu Arten der SpinnenthäOITO HEKMiS: U.NGiHSS SPI.NNKS-FAU.VA. U.
13
BIOLnOIAI
(Prostli('siiua) fajok.
a sötétségben a
U'.o-iiiólyelilicii,
—
Marópók (Giiaphosa).
A
uem
tévesztjük
pókmunka különböz
eL Eöviclen szólva: a
mködnek, még
egymásmellett
itt
hever kövek
szerte
Fogóspókot (Pachygnatlia)
alatt a
seli
98
l!F,NDSí!F.R.
vezetök különbségeihez képest
képvi-
Raum und
nach
keit
mindenkor
r
verschie-
Tageszeit verschiedenartig
entfaltend.
Eine
alte,
knorrige, hoble Eiche
ist
stets der
Träger sehr complicirter biologischer Gruppen, wie
Umstände
sogenannten nEeinde»
ágashoga.s, odvas tölgy
Egy vénhedt,
ihr
denartigen Organisation entsprechend, die Thátig-
dieses auch lU^m
között a tért és a napszakot.
neben einander,
tigkeit arbeiten hier
pedig szer-
felosztva egymás-
s
BIOLüGISCHKS SYSTEM.
entspricht,
wonach
die
Eiche aus der lusecten-
dt-r
welt mich hunderten zahlen.
Am Stamme
werden
viselje igen c-omplicalt hioloi;iai esoportíiknak, a
wir
mint ez meg
welche auf den Anflug der Insecten gestellt sind.
annak a körülménynek,
is felel
szerint a tölgynek a rovar-vil;Lgl)ól zett
II
százszámra
ellenségei»
aiiró kerekhálókat, tidilinviri'
Theridium)
Linyiiliia,
A
ellen
Szökk
megkopogtatjuk,
szedhetünk.
A
M:
Ha
helylien.
az elérhet
Huroldvotíddiid Törpepókok (Theri-
dium). ^'itorlapóko]c (Linyphia), Erigonepókok
fognak hiányzani metus)
;
kiválóan
Eropókok
elnyös
nem
Hzínészpókok íMi-
és
Höhlung wird
sich Tegenaria mit grösseren
Liny[ihia und Theridiumarten in den
Wenn
Nacht Drassoiden begehen.
el fognak
l'ekvésl)en
Raum
tbeilen.
wir eine
erhalten.
Theridieii-
(besondi-rs
variáns Haun.), Linyplniui;
Ero, Mimetus werden
besonders günstigen Lagen vorhanden
werden dort
die
sein
;
es
Radnetze von Epeira patagiata (Ct..) ohtusa Westr. zu linden sein;
Tetragnatha
und
ganze
Von Hchlingenknüpfern werden
Sammlung
bei
wir die erreichlja-
abklopfen, so werden
ren Aeste
éjjel
gyjteményt
egész
egy
In der
meist solche von Zilla iindiu,
Erigone-Arten nicht fehlen
Orzók (Drassoidae) fognak járkálni. ágakat
(Tegenaria.,
(Attoidae),
kl 'inere lladnetze,
Die Rindentláche werden bei Tage Attoiden.bei der
Az
Tillitviik.
oszto/.kodn:ik
kéreg felületén nappal
u.^yneve-
Zilláét, fogjuk takilni
a,
Tiirpejmkok
Zug- Vitorla- es
oilul)an
mely-
A derékon
léti'znek.
melyek a rovarok ráröpülése
a
va,l(j,
a.
von Rohrensiiinni'U wird besonders Anyphaena und Clubiona,
mehrere
durch
letztere
Arten,
vertre-
ten sein.
öves Keresz-
Die Gruppen an stehenden Gewässern habe ich
teSpók (Ep. patagiata) és a zömök Alhispók (Tetra-
schon im allgemeinen Theile eingehender geschil-
kendni
találhatók
;
gnatlia olitusa)
lesznek
kerekh;ili'ii
az
ott
a Csíisziivíik közül jele-
:
sen a Bontó- (Anyphaena) és Kalitpók (Cluhioiia), az utóbbi több
Az
mar
faj által
álló vizek mellett
mköd liiologiai csoportokat
Ha
behatóbban tárgyaltam.
is
megügyelésünket függleges ir:inyban mind
magasabbra irányozzuk,
azt
ugy, a mint a növényélet i-siikken, létföltételei
csökkennek, de azért
szám
még
és
az lilkitelet
szoríttatnak,
a
eomplicátióra nézve
A
-is
Kár[)átolv területén,
általam észlelt legmagasabbra,
mely a csöszöv kárpáti
hogy
tetemes magassá gl )an
megtartják a csoport jellegét. az
tcdiTit
szkebb határok közé
biológiai csoportok is
taküni.
fogjulv
hatoló csoport,
Rejtpókból
Wenn tung
képviselve lesznek.
az általános részben
dert.
(Cryphoeca
stets
wir unsere Foi-schung in verticaler Rich-
höher uml höher ausdehnen, so werden
wir linden, dass
wie das t'danzenleben aluiimmt
so,
mithin die Bedingungen des thierischen Lebens in engere Grenzen zurückgedrängt werden, die bioloder Zahl und Gomiilication nach
gischen Gruppen aucdi
abnehnu-n
Hohe
uoidi
aber
,
selbst
in
bedeutender
Im
den Gi-u|i])en(diaracter bewahren.
Karpathengebiete
ist
die
\
on mir
beobachtete zu
höchst verbreitete Gruppe, welche aus der Röhrenspinne Cryphoeca carpathica 0. H. und der Lauf-
spiune Lycosa. lignaria (Gl.) besteht, noch auf der Spitze des Kriv;iu, also etwa 3500 ]\ieter idier
dem
Meere, in Thätigkeit.
Eine ahnliche Bewandtniss hat es uüt der untercarpathica) és a tönk Earkas}iókliól (Lycosa lignaria,)
áll,
még
a Kriván csúcsain
üüUO méternyire a tenger szine
Hasonlóan tíileg,
hová
áll
is,
fölött,
tehílt
nnntegy
még mködik.
a dolog a földalatti mélységet
ille-
— az örök sötétségbe — a hiivu Takács-
irdischen Tiefe, Wohin
Nesticns cellulanus
—
(Ci,.)
-
in
das ewige l)inikel
—
und Linyphia Thorellii 0.
H. eindringen, indem mit der Zunahme des Lichtes dann Tegenarieu vorerst Meta Menardii |,K.iTi;.) auftreten.
eelliilrmns)
(Ni'stieus
piik
99
líENDSZEK.
BIOI,0r,I,\I
Tliuri'll
i_''s
iLiiiyiiliia Tlioi-ellii) l)ehatol, iin.u
a
növe-
IMeiiardii)
Fülle \(in interessanten Erscheinungen sich unwillkürlich die Frage in den
mögen
wie
Znspókok (Tesenaria) jelentkeznek.
ntól>h
Fragmente zeigen uns schon eine
Sídbst diese
VituvlaiKMíjií
világDssú.ti'
Menard Metapokja (Meta
kedésével elölib
lUdLOOISC'HES SYSTEM.
Spinnenfornii'U sn
Mar e töredékek
napy
is
liöseijet
kenni'U wir ynw
kes jelenségeknek
linkényteleníil
:
is el/iti'^rlie
nyouuil
Bilder
az a kérdés: miként alakulnak e viszonyoka legeso-
pókalakokban oly gazdag
dTisaldi
onnan csak
l'.ijdalom,
égöv alatt?
r()rró
orismologia.i kepekktd l)irunk.
^Iinilezekl)en azt a kiegészítési elvi't
vezetében és a,
mködés
liifejezve.
liatnrim
határozottan rokon alakok szer-
a mely
lantjuk,
megiiil-
is
mködésében
A
nyilatkozik.
rokonság
és szervezet közös tulaidons:igaiban
De
—
jellemz
e
tulaj(lons;igok
liajlitliatc')k, a
is
—
van
mond-
niintbogv majd az eltérbe
netileg
— más tulajdonságok
;iltal
In Allen diesen
erblicken wir auch das gewisse
Ergänzungs[irincip, welches sich im Baue und der
Verwandter Formen kund-
Thäti.nkeit entsidiieden gibt. ])ie
Verwandtschaft
ist
—
chen. Aber auch diese
cnarakteristischen
sind — ich möchte sagen —
schaffen
bald in den Vordergrund,
sie
indem
sie
szervnél bitjük, hogy készülékei
másfell
térbe szorul, saj;itos
Eigen--
indem
flexibel,
zurücktreten,
liald
bald das l)iologis(die Uebergewicht behaup-
dem
Bei
a máisodik sorba
legnagyobb biológiai fontossággal
függ,
gemeinsamen Eigen-
schaften des Baues und der Thátigkeit ausgespro-
.-itme-
liirnak,
uiintbogy az állat élete közvetetlenl és feltétlenül fi'ibik
in
durch andere Eigenschaf-
dass
seine
Spinn- und Webeorgane sehen wir
es,
Erzeugnisse einerseits biologisch von
höchster Wicjitigkeit sind, weil das Leben des Thieres
szöv
fiuió es
eiívfell a
orisnidlogische
!
ten in die zweite Ijinie gedrängt wei'den.
szoríttatnak.
A
:
miként
a
majd a lúologiai túlsúlyt megtartják, majd
nur
ibirt
ten, bald iibergangsweise,
majd ismét bátra lepnek,
iiy
Tordergrund
wunderliarsten
Tropen, beschaffen sein?
reii-lieii
mutatják az erde Leider
an
die Yerhiiltnisse der,
es drängt
:
az
s
szerv bizonyos fokig a hát-
e
mködésétl, a
közvetve függ.
közvetetlenl más szervek
élet
fonó és szövszervtl csak
De a fonó
es szöviszerv azért
mégis
umnittelbar davmi abhängt, andererseits zu einem gewissen Grade
in
tritt es bis
den Hintergrund,
unil
das Lelien beginnt von eigenartiger Function anderer (Jrgane unmittelbar,
vom
Spinn- und Webeor-
gane blos mittelbar abzuhängen. Aber diese Grgane behalten demioch
in
der Gesanuntheit der
ihr eigentlMimliclies Gewicht,
Ordnung
denn wir finden
sie bei
der Sicherung der Beute, der ürtsveräuderungeu,
megtartja jelentségét a rend összeségében, mert a |>réda biztosításánál, a helyváltoztatásnál, a tartóz-
kodásnál,
s
a szaporításnál
mködésben
van,
st
ezeknél nélkülözhetetlennek tabiljuk.
A
szemeknél majdnem
szervezetet találunk: tosítás, és
1
szt^i'ek.
megegyez De a csopor-
— úgy látszik — a bitóképesség
kiilíinböz.
Gyakran
szétszéirtak,
ely látóképességet niutatnalí,
liol
kicsinyek
nagyon s
ese-
azután az alakok
tapintó érzéke különösen ki van fíjldve (Keresztesek
Bei den Augen finden wir beinahe durchgehends
übereinstimmenden Bau
einen
.-iltabinosan
egyszer
des Aufenthaltes, der Fortpflanzung thätig, ja unentbehrlich.
Augen aber ;
Epeira)
;
Gruppirung und, wie
streut, klein
und bekunden
sehr entwickelt
ist
tiiseii
kéik
z=
elesén
liiti'ik
Attoidae).
illetleg fajnál
(Farkaspókok ;Lycos(.)idae,
St
megkülönböztethet
a
kétféle
szemet
némely Törpehurk(dökn.-il
(Theridioidae), mint Takács- és
Steatoda),
Sz-
egy és ugyanazon egyénnél,
találunk, legfeltui'ibben
eus,
fejlettek s nieglehe-
melveknel
Fagygyaspók az
(Nesti-
alsó szemsor két
ein scheinbar schwaches
(Epeira)
:
oft sind sie
nach gewis-
sen lüchtungen gedrängt, in der Grösse stark ent-
und von ziemlich scharfer Sehkraft (Lyco-
gyakran l>izonyos irányban zsúfo-
nngyságra nézve igen
scheint,
es
Sehvermögen, wo dann der Ttistsinn der Formen
soiden, Attoiden). liidn.ik,
sind einfache
sie
die Sehkraft sind sehr verschieden, Sie sind oft zer-
wickelt
—
die
:
Wir
treffen sogar unterscheidbar
verschiedene Augen bei ein und demselben Indivi-
duum
liezielnmgsweise
lendsten
liei
einigen
derselben Art, Thcridioiden. wie
Steatoda und anderen, wo
zufolge
eigenthündichen
eines
autTal-
Nesticus,
die zwei Mittelaugen der
vorderen Pieihe schwarz erscheinen übrigen
am
,
Schinnuer
zeigen
inid
wo
dii'
Tapetum den
glänzenden .
welchen 13-
wir
:
RENDSZER.
KIOT.OGIAI
középs szeme
a
fekete,
tapétum folytán olyan
mint
liizonyos
töhlú
fényes
o^ry
i>i'
fényt mutat, a
sajátsáfíos
körülmények között a macskaszem-
nél tapasztalunk; azután az Orzóknál (Drassoidae),
a melyeknél fle^ a hátulsó sajátságot mutatják.
A
igen
unter gewissen Umständen beim Katzenauge bemer-
ken
dann
;
Drassoiden,
liei
elhatározó
az, a
ten zeigen.
pula,
die
ist es
allgemeine Lage, welche auf die Bewe-
járás-kelest olyannyira
Gang
egyez alakokat
sen
mozgás határozott különbségének ban
=
pld. a Keszegjárókat
különbségét
s
annak,
(lásd
s
oka lesz a
akimutatás-
alakluin és színben
(Siehe in vorsteheiuler Darstellung
Laterigraden.)
wir
Verschiedenheiten
dann dessen,
was
Aus-
blick
genannt habe, den Mimicrismus in Form und
ich
Thiere ihre Nahrung wohl einer Classe von Thie-
nem
don elérhet alakokat
ugyan,
egy és ugyanazon mi)-
foglal
következ végtetelhez jutunk
magában, akkor a
ren,
schiedenartig gestaltete, verschieden leliende, sich
verschiedenartig bew^egende, also nicht auf ein und dieselbe Art erlangbare
goknak, a melyek az ablkok bizonyos számára
als
systematische Einheit, umfasst gewisse Eigen-^
schalten, welche auf eine
;
a tulajdonságok e felosztása adja a rend
de egy-
szersmind átmeneteket alkot a renden belül és más rendekhez
is,
mi
a
által
azon egyenletesség
mködés
körfolyamában
mely a vizsgálódó
a
létesíil,
ember szemében a megmásíthatatlan törvény alakját
ölti
természeti
magára.
Formen der Ordnung unter zugleich Uebergänge
tapetummnl s
«.Viac-liniclcs
ellátott
Je Franci'
szemeket
«éjjeli»,
cziiii iiivéljcu a l'éuyes
a feketéket, «napiialiaknak»
a leiidszerezésnél felhasználta, A dolofíbau vau valami az is igaz, hogy a houcztani és láttaui bizonyíték még
(le
hátra van, a miért az ilyszeni megkülönböztetés kissé merésznek látszik lenni.
Vesd össze különben;
VAnoji. and North Afr. Sjiiders»
187.:;.
Tiiokki.i. p. 7.
Nute
;
diese Vertheihing
einander,
liildet
aber
innerhalb der Ordnung und
Thätigkeit jene Ebenmässigkeit zu Stande
welche sich
1.»
dem forschenden Auge
unwandelbares Naturgesetz
als
I.»
ist
zu anderen Ordnungen, wodurch im Kreislaufe der
'
SimciLi
Nahrung bedingt
die Verschieden-
Eigenschaften ergibt die Verschiedenheit der
der
alakjainak különiéleségeit egymás között,
Anzahl von Formen so
vertheilt sind, wie dieses durch artigkeit der
feltételezi
in sieh schlies.st, so
frl
a mint ezt a táplálék kiilöui'elesége
osztva,
Formen
Die Ordnung der eigentlichen Spinnen (Araneae)
tulajdonképeni pókok (Araneae) rendje, mint
vannak
den Insecten entnehmen, diese Classe aber ver-
werden wir zu folgendem Schlusssatze gelangen:
el
rendszeres egység, foglalatja bizonyos tulajdonsii-
csábító,
alledem die
Lauerstelhuig,
körülményt vesszük, hogy ezek az állatok egy
féleképen mozgó, tehát
nevezte
zu
der
Farbe und den Umstand hinzunehmen, dass diese
de ez az osztály kuhinlioz alkatú, életmódú, kulön-
'
B. die
z.
s
állatosztályból, a rovarokból, táphílkoznak
A
und zieht
entschiedene Unterschiede der Bewegungsart nach sich.
Wenn
lesállás kíilönlise-
mit kitekintésnek
a
neveztem, a mimierismust azt a
el,
nach der übrigen Organisation
übereinstimmende Formen ganz scharf,
Laterigradae).
Hogyha mindezekhez még a geit,
föllé-
máskülönben meglehet-
élesen választ
Ijesonders sichernden Sco-
gyakíu-ol.
szrtalp
biztosító
Das
gungsart sehr gewichtigen Einfluss nehmen.
pula, trennt sonst die,
pése, a szervezetre nézve
das Verhaltniss der Lange,
Fehlen oder die Gegenwart der Sco-
Auftreten der den
befolyást
die Mittel-
'
Bei den Füssen
e
mely
wo besonders
augen der hinteren Reihe diese Eigenthümlichkei-
die Starke, das
vagy hiánya, az általános fekvés
a mozgásra
A
szemsor közéjjsi
^
lábaknál a liosszarány, az ersség, a szörtalp
jelenléte
nioLoaiscHES System.
100
Simon hat
die
in
kommt,
des Menschen
darstellt.
seinem neuesten Werk «Aiaehuides de France
Augen mit gliinzendem Tapetum «yeux
noctiu'ues« die
schwarzen «yeux diurnes» benannt, und bei der Classification verwendet. Die Sache hat etwas verlockendes an sieh, aber es
ist
auch
wahr, dass der anatomisch-optische Beweis noch nicht erbracht
ist,
wesshalb die versuchte Unterscheidung gewagt erscheint. Verglei-
«Deser. of several
che übrigens Thorell «Descr. ofsev: Eur.
1).
ders. 187.5. p.
7,
Note
1).
aiid
North
:
.\fr.
Spi-
K..M TiTiii
Tud
Tiir.s
.\ri|iii|"'
lli'i'iiiiiii lii".
H.
«9
Kni'ii.
li!i
(
\
riii|iliiir,i
f'i)
AI.O. )'(»kj;ii ,ri[(|;ii'iLS Spiiiiini
.Siiii|;i
3
t
«I
fi
,-1
r w
/.'i
i'i
'riMivi(|ii,iiii.i
O
ö
y
i w
riiiiiiiHii
/
)
lK|lilitlrN
y li
riicriiliuithic
O
C<
1# .0
6j;i
>l \l(llllllli.ll'
/
l'l
'":>'
'I
l.ill\'l)lll.l
o
i:n
Mlllll'lllN
'il
l'iirliv i|n.illi.i
» c
n
4's, 'l^iißip
X Arslii
l'irli|nii
\
ü^
II.\
l'livllunrlliiN
i'i.l
TIii'Imíiiiiii
:;i;
siimIimI.i
),.
'-r-it
-)
y^.
7"»^-,
-rf'esi
/' |)|{IIM'II,I
ill!
^^.^ ,llliy];ll,Hllrs
K|jisiiin.N
'.III
l'llolciis
,\.-i.ii|rii,i
^
J NitIihI,.',
X'
vy ir.i
Kiivu
!)4i
rriMl.M
/^r
9
I
riK ici
!lli
3<- -^O
/^/y '/j ^
.ß^^
f*
»~r?>*3rr'
!).i
ioo»
» •
'.)/
liidvii.i
1
J
3
c
O o O
K M
Ti'fin TiidT.irs
T
llil
Auwitirobius
V
riiiaii; .\l,ujyai'oi\s7;JU|
Mili'ucliifes
100 Tcxli'ix
c
Pókjai
Li
c ^ o
;^^
.M^ Aiffil
l^^
V^>
'J^rrr:^c^
T^dHSS f^öa
i'ryi>[m^('aíC'^r>3Íhic3'RmTí'qm^nvi:lomiitiX.:'.} 103 Aiinjccii
.;..:-;
;!
1
imi (•v^,;u'u^
,_,_
C C
oOO,-
?OOo°
,tea=
ArißToitcf,-)
C
-^
Ulf!
Oo oO Oo o
'/o;';.
"i'ä'-xi:.!
109
!
Aii.x-jjliaeii.t
oo
..h
Oo
i
llü: Liiiciviüiiiii
o c
o
im-
-i^
III
:
c
/iter^TA
Cluhitjjia
o
O O O o
oO
o o
oo
o
ooo
o
p^ Í
11
Ij
f^,
>^\
e>
\
-[
("liinirHiiiluiiii
ll'i
I
il'lii-iiniliijms::
::
.-,1,
114;
AiiiMna
;'
^
o
115
i
Di'jissus
H()
o 3
IVoMllcsniia
OOo 7^
-^
ü
r
i7
C
'
'-'
C
c o
'
o c.
<'^
(ili.irihor;;
11)
oo Oo
M('ii('.\ln
llv.Slll'IVI
ll'.l
l?0|narpiirtes
%OOo^
Xoriiosi;i
l'.'.'j
;.Mii'roiü;il;i
Wy^jus".
?o
C^,
.^;#^ _3l
(
-^
1?4 FJiilodi-üiiius ,:.,'-.. J^l^Tliaiii.liis !
'
i;'\
í^j
CB'
.-^/^l^-
u
r;ri:,.
06 Oo
l
I?(i'Monni
Oo oo -•~:ä
^4^,y. .''>i'/*5'
^'^^
-
KNI
Temi
Tiid.T.ir.s
n«'rmiui;,\[a(|y,inirs7,;i(i 'S
MlsKilll'Ili
i,)0
rir(),iriis Sj iimirll
)'(ilsj;ii
Xv.siirii.s
O
o
O
o
^^^ \ui(J!ii;i
(ailnmana
W!
Lvrosa
13;'
;':;-::
13;'.
Tart'iilul.i
I:í4-
i
'IVodtosia
o
o '
'Titr.'i
I
J
oo oOOc
C
niu-.'!r;,;.'- Ci
136
[
Doloiiirdt'«
o
p
'
(:-\\V7íí::.
Ocvnl,
l.V/
o ooooO
i.ii'i
flxyopcs
o o
o
uo
:.o 3
o
O
M^
fß^\
r/r
14
;._:,
Lepforcheslps
Í
14V Epiblentimi;s-:'.
o
H''Y
i+:i
o ^'s'-'l;
1'-'
^oo^
r /
/
-.^:
Sfe^
"^ l('IIIJ|l)l;illlt.S'
O
CiipiT'Uc
o
I4^iBai]u3.,.l.j)r.
vV
I^l-Ö
I
Marpessa "
l^ti
a
EiKiphiTS':- •^v
•
i
r
o
^QO>^00"
=oo^ ^""
Li ->>.
'9
%/>-
S//i^ Jlriuíryph.intPí;
;I,;J:rh:i;us Vi
J
I4fl
i
PIií1;í,mi.s
'^.
j
I4-!)
Anns
j'ücaius
IjO
L^':
Afiuroji.s
'
'"-^;
'JJ-
jS
;.
OO
r///-/
,;ü' "íTnr
^YSäf^
rmA
I ';ncr \m-.
J-=r,
M«
f
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
lili
llilllll
3 9088 00074 7162
V
