Strukturpolitik Förderprogramme für Ungarns Regionen

Strukturpolitik

Förderprogramme für Ungarns Regionen

Das Ma­ga­zin der Deutsch-Un­ga­ri­schen In­dust­rie- und Han­dels­kam­mer

April 2009

2

Investitionsklima:

Regierungswechsel:

Mitgliederversammlung:

Wirtschaftskrise belastet deutsche Unternehmen

Krisenmanagement im Eilverfahren

DUIHK zieht Bilanz intensiver Arbeit

Kontakter 2009 | 2010

Überlassen Sie Ihren Geschäftserfolg nicht dem Zufall!

20092010

Der DUIHK-Kontakter ist der Wegweiser für den Au sbau deutsch-ungarischer Ge schäftsbeziehungen. Regelmäßig begleitet er tausende Marktteilnehm er durch ihr Geschäftsjah Mit einer Anzeige erreich r. en Sie ein ganzes Jahr lan g garantiert potenzielle Ge schäftspartner.

Kontakt

itigen b- oder ganzse Neben Ihrer hal hen! fmerksam mac au ch si f au o g Lo auch mit Ihrem

iesem Jahr: Neu innd nen Sie Anzeige kö

Über den Kontakter: Detaillierte Kontakte zu ca. 100 DUIHKMitgliedsunternehmen sowie mehr als 100 deutschen und ungarischen Institutionen Firmen- sowie Branchenregister, Personenindex und Inserentenverzeichnis Erscheinung im September 2009 Format: A5, 370 Seiten, Auflage: 2000 Exemplare

Anzeigenpreise 1/1 Seite

900 EUR

zusätzlich: Firmenlogo*

gratis!

½ Seite

600 EUR

zusätzlich: Firmenlogo*

100 EUR

Nur Firmenlogo* (ohne Anzeige) * direkt neben dem Firmeneintrag

Bestellung und weitere Informationen: DUIHK – Eszter Hegedűs-Bite Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: [email protected] Tel.: +36 1 345 7646

200 EUR

Editorial

U

ngarn hat seit Mitte April einen neuen Regierungschef – die vor ihm stehenden Aufgaben sind jedoch dieselben wie die seines Vorgängers. Der zum Ministerpräsidenten avancierte bisherige Wirtschaftsminister Gordon Bajnai und sein zum Teil aus bisher politikfernen Experten zusammengestelltes Kabinett werden es nicht leicht haben. Sie müssen die finanzielle Lage des Landes stabilisieren und zugleich lange aufgeschobene strukturelle Reformen auf den Weg bringen. Und das alles inmitten einer weltweiten Wirtschaftskrise von einem bisher ungekannten Ausmaß. Dies verlangt den Bürgern wie auch den Unternehmen des

M

agyarországnak április közepe óta új kormányfője van – az előtte álló feladatok mégis azonosak, mint az elődjének. A miniszterelnökké előlépett korábbi gazdasági miniszter, Bajnai Gordonnak és részben a politikától magukat eddig távol tartó szakértőkből összeállított kabinetjének nem lesz könnyű feladata, hiszen stabi-

Landes schmerzhafte Opfer ab. Bajnai hat bereits für den 1. Juli drastische Kürzungen bei staatlilizálniuk kell az ország pénzügyi helyzetét, miközben chen Ausgaben – auch für soziale Leistungen – angekündigt, weitere werden Anfang 2010 folgen. el kell indítaniuk a hosszasan halasztgatott reformoNoch überwiegt bei Experten wie auch in der Bevölkerung die Einsicht, dass diese Einkat. Mindezt pedig egy korábban nem látott mértéschnitte erforderlich sind, um das Land vor noch Schlimmerem zu bewahren. Wie lange dieses kű világgazdasági válság kellős közepén. Ez az ország Verständnis anhalten wird, bleibt jedoch abzuwarten. Dabei hat die neue Regierung keine polgáraitól és vállalataitól egyaránt fájdalmas áldoZeit zu verschenken: für gerade einmal 12 Monate ist sie angetreten, schon im Frühjahr 2010 zatot követel. Bajnai Gordon már bejelentette az állastehen regulär Parlamentswahlen an. Wichtige Entscheidungen in der zweiten Jahreshälfte, mi kiadások - ezen belül a szociális juttatások - júliz.B. über den Haushalt und die Steuern 2010, werden wohl schon im Zeichen der heraufzieus elsejével életbe lépő drasztikus megkurtítását, és henden Wahlen stehen. Damit jedoch dürften auch die 2010 elején további lépések következnek. Abgeordneten, die der Regierung derzeit ihre parlamenA szakértők és a lakosság körében is jelenleg még nagy az intézkedések támogatottsátarische Mehrheit sichern, zunehmend für parteipoliga, a többség szerint ezek a megszorítások szükségesek ahhoz, hogy megóvják az orszátische Erwägungen empfänglich werden – und deshalb got a még rosszabbtól. Az viszont már kérdés, hogy meddig tart a támogatás. Az új korlangfristig erforderliche, aber unpopuläre Schritte möglimánynak nincs vesztegetni való ideje: éppen hogy 12 hónapra vállalkozott, már 2010 cherweise aufschieben, verwässern oder ganz aufgeben. tavaszán esedékes az országgyűlési választás. Az év második felében fontos, például a Ungarn kann es sich jedoch nicht leisten, bei der Refor2010-es költségvetésre és adórendszerre vonatkozó döntéseket már a közeledő válaszmierung seiner Wirtschaft ein weiteres Jahr zu verlieren. tások jegyében hozzák meg. Ennek tükrében vélhetően nő a pártpolitikai megfontoláDer jüngste Konjunkturbericht der DUIHK hat gezeigt, sok iránti fogékonyság a kormány jelenlegi parlamenti többségét biztosító képviselők wie sehr die Unternehmen – ausländische wie ungakörében is, így a hosszú távon szükséges, de népszerűtlen lépéseket adott esetben halorische – zur dauerhaften Sicherung ihrer Wettbewerbsfägathatják, tompíthatják vagy fel is adhatják. higkeit auf entschlossene wirtschaftspolitische Reformen Magyarország azonban nem engedheti meg magának, hogy egy további évet angewiesen sind. Daher ist es entscheidend, dass Entveszítsen gazdaságának megreformálásában. A DUIHK legújabb konjunktúra-jelentése scheidungsträger in den kommenden Wochen und is igazolta, hogy a - külföldi és magyar - vállalatok versenyképességük tartós biztosítása Monaten partikulare Interessen hinter die des Landes stelérdekében mennyire rászorulnak a határozott gazdaságpolitikai reformokra. Ezért döntő len. Damit würden nicht nur die Weichen für die Rückfontosságú, hogy a döntésekért felelős vezetők a következő hetek és hónapok során az kehr auf einen stabilen Wachstumspfad gestellt, sondern egyedi érdekeiket az ország érdekei mögé sorolják. Ez nem csupán a sikeres gazdasági auch ein positives Signal an die Gesellschaft gesendet, an növekedéshez való visszatérés alapjait rakná le, hanem olyan pozitív jelzést adna a tárdas schon Sándor Petőfi 1848 apelliert hat: „Ganz gleich, sadalomnak, amelyre már 1848-ban Petőfi Sándor is szólított a Márciusi Ifjak c. versében: wem der Ruhm zufällt, wenn nur dem Vaterland es nützt.“ "Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon!"

Gabriel A. Brennauer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand ügy­ve­ze­tô el­nök­sé­gi tag

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2



Inhalt

Inhalt

6 -7

Förderung für schwache Regionen Die sog. Pólusprogramme stellen bis 2013 insgesamt 400 Mrd. Forint zur umfassenden Entwicklung einzelner Branchen und Regionen bereit. Ebenso wurden die Vorgaben für EU-Förderungen deutlich gelockert und die Gelder aufgestockt, um Investitionen anzustoßen.

Kultursponsoring Für das Budapester Frühlingsfestival wird bei immer knapper werdenden staatlichen Mitteln die Unterstützung von Firmen immer wichtiger. Gleichzeitig ist es in der Krise schwieriger denn je, Sponsoren zu finden, aber nicht unmöglich: Erfahren Sie, weshalb Unternehmen trotzdem in Kultur investieren.

22 Regierungswechsel

14

Gordon Bajnai ist der neue Regierungschef Ungarns. Als Krisenmanager, der keine politischen Ambitionen hege, ist die Haushaltskonsolidierung sein erklärtes Ziel. Lesen Sie hier, welche Maßnahmen das Bajnai-Paket dafür konkret vorsieht.

6

Fokus 6 Entwicklungspole: gezielte Förderung 7 EU-Förderungen: leichterer Zugang 8 Aktionsplan für Kommunen 9 Interview: Nationale Entwicklungsagentur 11 Interview: ITD Hungary

Im­pres­sum Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság Das Ma­ga­zin der DU­IHK Er­schei­nungs­wei­se: zwei­mo­nat­lich

12

Wirtschaft & Politik 12 Hilfsmaßnahmen in der Krise 14 Sparpaket der neuen Regierung 16 Konjunkturumfrage Ungarn 18 EU-Strukturfonds

He­raus­ge­ber: Deutsch-Un­ga­ri­sche In­dust­rieund Han­dels­kam­mer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand: Gabriel A. Brennauer Lö­vô­ház ut­ca 30, H-1024 Bu­da­pest Te­le­fon: 0036/1/3457 600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

20

Chef­re­dak­ti­on: Tamás Kelemen

Branchen und Märkte 20 Industriesoftware testen

Konjunktúrajelentés A világméretű súlyos gazdasági válság hatására a Magyarországon működő német vállalatok körében is mélyponton vannak a gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások. Ezzel párhuzamosan a múlt évhez képest még kevésbé elégedettek a beruházási környezettel.

Auf­la­ge: 5000 Exemp­la­re Co­py­right: DU­IHK Bu­da­pest, Un­garn ISSN: 1588-8932

22

28

34

39

DUIHK intern

Im­press­zum Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság A DUIHK ma­ga­zin­ja Meg­je­len­és ké­tha­von­ta

Gazdaság és politika

Kia­dó: Né­met-Ma­gy­ar Ipa­ri és Ke­res­ke­del­mi Ka­ma­ra Az el­nök­ség ügy­ve­ze­tô tag­ja: Gabriel A. Brennauer H-1024 Bu­da­pest, Lö­vô­ház ut­ca 30. Te­le­fon: 06-1/345 7600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

Kultúra

Fôs­zer­kesz­tô: Kelemen Tamás

39 Kultúrszponzoráció: Budapesti Tavaszi Fesztivál

23 Arbeitsrechtliches zur Krise

24

Fókusz

32 A válságkezelés legfontosabb lépései 34 Konjunktúrajelentés 2009 36 Strukturális alapok 37 Szoftvertesztelés

Kultur

Recht & Tipps

DUIHK intern

28 Pólusprogramok 29 Gazdaságélénkítés és -fejlesztés 30 Befektetésbarát önkormányzatok 31 Interjú: Dr. Vági Márton, NFÜ

22 BTF: Kultursponsoring

23

Magas komplexitású szoftverek nélkül ma már elképzelhetetlen sok iparág, mint pl. a kereskedelem, az orvoslás vagy a közlekedés. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem létezik hibátlanul fejlesztett komputerprogram, még a nagyvállalatok is csak ritkán tervezik meg kielégítően a szoftvertesztelést.

26 A DUIHK taggyûlése 27 Bemutatkozik a Miskolc Holding Zrt.

Jah­res­abon­ne­ment: 60 Eu­ro. Pro­be­exemp­la­re gibt es auf Wunsch gra­tis. Design: Auth Design Layout: Balázs Horváth Druck: Mester Nyom­da, Bu­da­pest

Szoftvertesztelés

34 24

37

40

Lapterv: Auth Design Grafikai munka: Horváth Balázs Nyom­da: Mester Nyom­da Kft.

Turizmus és vásárok

Éves elô­fi­ze­tés: 60 eu­ro In­gy­e­nes be­mu­ta­tó pé­dá­nyt ké­ré­sre kül­dünk.

40 Stone+tec 2009 41 PCIM, Sensor+Test, Showtech

24 DIHK-Präsident Driftmann 25 Mitgliederversammlung 2009

Pél­dá­nys­zám: 5000 Co­py­right: DUIHK Bu­da­pest

42

DUIHK Belsô hírek

ISSN 1588-8932

42 A DUIHK rendezvényei



2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2



Inhalt Fokus

Fokus

Pólus-Programme

Wissenszentren schaffen In Ungarn kommt die umfassende Entwicklung von Schlüsseltechnologien voran. Im Rahmen des Programms „Entwicklungspole“ wurden erste Verträge geschlossen. Noch ist nicht ganz abzusehen, welche Sektoren insgesamt förderfähig sind, mit dabei sind aber auf jeden Fall die Umwelttechnik, die Pharma- und Gesundheitsindustrie.

D

as nach westeuropäischem Vorbild übernommene Konzept ist im Wesentlichen darauf ausgerichtet, dass die Forscher, die Kommunen, sowie die kleinen und mittelständischen Unternehmen eventuell unter Einbeziehung größerer internationaler Unternehmen der Region gemeinsam eine Wertschöpfung erbringen, die langfristig zur Zukunft der jeweiligen Branche und der Region beiträgt. Im Rahmen des bereits vor Jahren angelaufenen Programmes der (Entwicklungs-) Pole (PP) ist mit der Umsetzung konkreter Projekte begonnen wurden. Der erste Fördervertrag wurde dieses Jahr mit dem für erneuerbare Energien engagierten westungarischen Pellet-Verein (zur Verwertung von Feststoffen aus Sägereien) geschlossen. Die Summe von 23 Millionen Forint wird für die Bekanntmachung der neuen Branche, sowie zur Stärkung der internationalen Beziehungen ausgegeben. „Wichtiger als Tagungen im Ausland und den Publika-



2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

tionen ist es, eine einheitliche Pellet-Norm für Ungarn vorzubereiten, da es das bisher nicht gegeben hat“, mahnt Emese Burján, Vizepräsidentin des Vereins. Für das Förderprogramm stehen insgesamt 400 Milliarden Forint bis 2013 zur Verfügung, wobei ein Großteil keine neuen Fördermittel sind, sondern aus den operationellen Förderbudgets der einzelnen Branchen und Regionen abgerufen werden können. Im Rahmen der PP-Programmlinie Unternehmensförderung, die auf die Förderung von Clustern abhebt, werden Kooperationen unterstützt, die auf neu anlaufende oder bereits etablierte Forschungs-, Entwicklungs- und Innovationstätigkeiten mit weiterem Entwicklungspotenzial beruhen. Ziel ist, innerhalb von 5 bis 8 Jahren 5 bis 10 auch international wettbewerbsfähige Kooperationen zu schaffen. Dazu haben die regionalen Führungskräfte in den eigens für das PP-Programm eingerichteten Büros (PPI) bereits aktive Koo-

perationsgruppen und ihre langfristigen Möglichkeiten untersucht. „In unserer Region genießen das Gesundheitswesen und die pharmazeutische Industrie Vorrang“, erörtert Zsolt Hradeczky, Repräsentant des Programmbüros für die nördliche Tiefebene Ungarns. Hier ist das Pharmapolis-Cluster für Lebensqualität seit Jahren erfolgreich tätig. Neben der Universität und kleineren Unternehmen sind hier auch die Pharmahersteller Richter und Teva aktiv engagiert.

Förderprogramme

Auf wenige Spitzen konzentrieren

Die EU-Fördermittel sind neben den internationalen Krediten für Ungarn die entscheidende Finanzquelle, damit es seine Entwicklungsvorhaben in den nächsten 5 Jahren umsetzen. Deswegen hat Ungarn die Vorgaben bei EU-Ausschreibungen erleichtert und damit schon Investitionsprojekte vor allem in der Bauwirtschaft angestoßen.

„Diese Art von Initiativen funktionieren gut. Problematisch sind allerdings die vielen Änderungen“, kritisiert Ferenc Miklóssy, Vizepräsident der Ungarischen Industrie- und Handelskammer. Nach der Ankündigung im Jahr 2005 wurde die endgültige und konkrete Strategie wohl unter dem Druck der Weltwirtschaftskrise erst zum Ende des vergangenen Jahres fertig gestellt. Ökonomen sind der Ansicht, das Programm berücksichtigen zu viele Regionen und Sektoren. Stattdessen sollten 2-3 Schlüsselbereiche für die Förderung ausgewählt werden. „Unter den aktuellen Verhältnissen wäre es wesentlich effizienter, wenn konkrete branchenbezogene Programme wieder hervorgeholt und aktualisiert würden", so der ehemalige Europaminister Etele Baráth. Im Gesundheitsbereich soll es Entwicklungsvorhaben nicht nur für Thermalbäder geben, sondern auch größere Förderbeträge für die Qualifizierung von Fachleuten bereitstehen. Das Programmbüro rechnet damit, dass in der ersten Runde 100 bis 150 Cluster gebildet werden können, von denen 5 bis 10 in 2013 auch auf internationaler Ebene wettbewerbsfähig sein werden. „Dabei zeigen Beispiele aus Westeuropa, dass sich selbst organisierte Cluster am effizientesten sind“, erklärte Zita Zombori, Leiterin des Programmbüros der Entwicklungspole. Parallel zum PPProgramm möchte das verantwortliche Ministerium demzufolge neben der Pharma- und der Gesundheitsindustrie auch die Informationstechnik, die Logistik, sowie den Automobilbau fördern. Verwirklichungen scheitern bisweilen jedch an der geringen Bereitschaft zur Zusammenarbeitsowohl auf kommunaler, politischer Ebene als auch zwischen Universitäten und KMU, wo die Innovationsfähigkeit noch in den Kinderschuhen steckt. Gábor Homonnai

Stark gefördert in schwachen Zeiten

D

ie ungarische Regierung rechnet in den kommenden zwei Jahren mit einem Auftragsvolumen von 1.800 Mrd. Forint im Bereich der Bauwirtschaft und hat für eine bessere Verfügbarkeit von Geldern gesorgt. Für Förderanträge zur technologischen Entwicklung, im Rahmen des Operationellen Programms für die Wirtschaft (GOP) stehen bspw. zweieinhalbmal höhere Beträge zur VErfügung und die Erstauszahlungen erfolgen schneller. In den Bereichen Wirtschaftsentwicklung, Fremdenverkehr und der Schaffung von Arbeitsplätzen wurde der Erstauszahlungssatz von 25 auf 40 Prozent erhöht und die Höchstgrenze der Förderung auf bis zu 300 Millionen Forint aufgestockt. Neben der Lockerung der Antragsbedingungen und der Verringerung der speziell kleine und mittelständische Unternehmen betreffenden Bürokratie, etablierte man Zielförderungen zum Erhalt von Arbeitsplätzen, die durch die Öffentliche Landesstiftung für Beschäftigung organisiert werden. Ebenso sollen Arbeitsplätze gesichert werden, indem die Teilnahme an EU-geförderten Ausschreibungen dank einer Lockerung der Umsatzvorgaben leichter möglich ist. Nun ist auch ein Umsatzrückgang von bis zu 10 Prozent akzeptabel, jedoch kann das Unternehmen auch das Kriterium des Erhalts der früheren Belegschaftszahl wählen. (www.nfu.hu). Zur Unterstützung der am stärksten benachteiligten Regionen wurde aus dem Regionalen Operationellen Programm der

Regierung ein Sonderfonds mit 20 Milliarden Forint gebildet. Die verhältnismäßig stärkste Förderung erfahren zwei Regionen aus der südostungarischen Tiefebene mit jeweils 3,5 Mrd. Forint. „Die Mittel werden anderthalb Monate nach der endgültigen Kabinettsentscheidung zugänglich sein, neben den lokalen Arbeitszentralen werden auch Kommunen und Kammern das Geld verteilen dürfen“, erklärte István Tukács, der verantwortliche Regierungsbeauftragte. „In den kommenden zwei Monaten werden Hunderte von Bauaufträgen landesweit ausgeschrieben“, so János Benedek, Leiter der in der Regionalentwicklung tätigen gemeinnützigen Gesellschaft Váti Kht. Für den barrierefreien Umbau und die Sanierung von sozialen und Bildungseinrichtungen wird das Land in diesem Jahr 104 Milliarden Forint ausgeben.

Die Fördersätze für Technologieund Wirtschaftsentwicklung wurden um bis zu 50% erhöht.

Zudem wird die Entwicklung der allgemeinen Infrastruktur angestoßen. Kurz vor Redaktionsschluss hat das Umweltressort den Vertrag über das Rekultivierungsprogramm für eine Deponie fester Abfälle in der Region Győr abgeschlossen, im Umland von Székesfehérvár wurde ein Kanalisationsbauvorhaben von über 8 Milliarden Forint ausgelobt, aber auch die sich lange hinziehende Entwicklung des Militärflugplatzes Taszár wurde mit vier Milliarden eingeleitet. Auch die Verkehrsentwicklung kommt voran: für Budapest hat die Regierung das komplexe Straßenbahnbauprogramm mit einem Volumen von 5 Milliarden Forint vom nordwestlichen Óbuda bis zum Infopark genehmigt. Im laufenden Jahr werden ungarische Behörden öffentliche Vergabeverfahren mit einem Gesamtvolumen von nicht weniger als 314 Milliarden Forint für den Ausbau der Eisenbahn ausschreiben.

Pessimismus nur lokal Neben den Inlandsaufträgen ist für Ungarns Konjunkturaufschwung nach wie vor das ausländische Betriebskapital entscheidend. Mit 4,5 Mrd. Euro verzeichneten die Vorjahreszahlen übrigens trotz der eingesetzten Rezession zum Jahresende keinen nennenswerten Rückgang. Lediglich um eine halbe Milliarde Euro ließen die FDI nach. In einer aktuellen Umfrage von Thomson Reuters rechnen 400 österreichische Firmenchefs mit Tochtergesellschaften in Mittel- und Osteuropa mit einer tiefer werdenden Krise. Im Gegensatz zum regionalen Pessimismus haben jedoch ungarische Unternehmen, die häufig mit erheblichen Finanzsorgen zu kämpfen haben, das Interesse von Finanzanlegern aus New York geweckt. „Unsere Veranstaltung wurde von einer ungeheuren Zahl von Menschen besucht, obwohl die Mehrheit von ungarischen Staatspapieren Abstand genommen hat. Nun sehen sie die Möglichkeiten in vielen ungarischen Unternehmen und würden in erster Linie über Risikokapitalfonds investieren“, erklärte Görgy Rétfalvi, Generaldirektor der auch für Investitionsanreize in Ungarn zuständigen Wirtschaftsförderstelle ITD Hungary. Zudem gilt Ungarn unter internationalen Unternehmen weiterhin als der zweitbeste Standort in Europa für regionale Servicezentren, so eine Umfrage von PriceWaterhouseCoopers. Grund dafür ist, dass hoch qualifizierte und zugleich billige Arbeitskräften vorhanden sind. Vodafone und auch IBM haben hier kürzlich um mehr als 200 Mitarbeiter aufgestockt. PriceWaterhouseCoopers zufolge werden weitere multinationale Unternehmen mit einer Verlagerung ihrer Servicesparten nachziehen. Die Wirtschaftsförderstelle ITD führt derzeit Verhandlungsgespräche mit vier Unternehmen. Sollten die Projekte Erfolg zeitigen, kann das insgesamt bis zu 1.900 Arbeitsplätze bedeuten. Gábor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2



Fokus

Fokus

Investitionsfreundliche Kommunen

Interview mit Dr. Márton Vági

Staatlicher Aktionsplan unterstützt Kommunen Der Staat möchte die Kommunen für Investitionen attraktiver machen und Arbeitsplätze schaffen. Dazu soll das Programm Investitionsfreundliche Kommunen Anreize bieten. Kommunalverwaltungen werden im Entwicklungsplan Neues Ungarn über drei Förderkonstruktionen unterstützt. Im Falle von Betriebsschließungen sorgen demnach Krisenmanagementfonds für den Erhalt der Arbeitsplätze.

D

ie Regierung beabsichtigt, den Kommunalverwaltungen Kapitalanreize zu bieten und die Schaffung von Arbeitsplätzen zu unterstützen, so Wirtschaftsminister Gordon Bajnai. Dazu seien im Entwicklungsplan Neues Ungarn drei Förderkonstrukte vorgesehen. Im Gewerbeansiedlungsprogramm können sich Kommunen für die Errichtung von regionaler Infrastruktur bewerben. Auch werden Kommunen dabei unterstützt, Werke und Betriebe aus zentralen Lagen in die Außenbezirke zu verlagern. Zudem können bei Schließungen größerer Werke Krisenmanagementfonds in der Region eingerichtet werden, mit Hilfe derer neue gewerbliche Tätigkeiten und Arbeitsplätze an Stelle der abgebauten eingerichtet werden können. Gordon Bajnai hat noch als Wirtschaftsminister darauf hingewiesen, dass sich über 100 Kommunen für das Programm zur Vorbereitung auf den Empfang von Investoren gemeldet haben. Ihm zufolge ist Ungarn vorbildlich in der Anwerbung von Investoren – statistisch steht das Land an 1. bis 2. Stelle in der ausländischen Kapitalanziehung pro Kopf. Jährlich stammen gut 4 bis 5 Milliarden Euro aus ausländischen Kapitalinvestitionen. 2007 war Ungarn auf Platz 7 der attraktivsten Investitionsländer Europas. Das Interesse der Investoren hat bisher nicht nachgelassen: so wurden allein im



2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

dritten Quartal 2008 acht positive Entscheidungen über Investitionen in Ungarn mit einem Gesamtvolumen von etwa 260 Millionen Euro getroffen, wobei mehr als 2.000 Arbeitsplätze entstehen. Jedoch prognostizierte Bajnai auch eine Verlangsamung der Investitionsaktivitäten und mahnte daher auch die Unterstützung auf lokaler Ebene an.

Die einzelnen Förderschritte Das Programm für Investorenfreundliche Kommunen besteht aus zwei Komponenten: in der ersten Runde wurde bis zum 15. Dezember vergangenen Jahres ein Audit der Wettbewerbsfähigkeit der Kommunen durchgeführt, die sich beworben haben. In der zweiten Runde werden entsprechende Schulungsprogramme durchgeführt. Die beteiligten Kommunalverwaltungen müssen realistische und akzeptable Strategien und Maßnahmenpläne für Investitionsanreize ausarbeiten. Im April wird das Förderprogramm durch eine Konferenz abgeschlossen. Zugleich wird das Programm Investitionsfreundliche Kommunen ab Herbst 2009 fortgesetzt, sodass auch zusätzliche Kommunen die Möglichkeit zur Teilnahme erhalten. Angaben zufolge wendet das Wirtschaftsressort 40 bis 50 Millionen Forint für das Programm auf. Nach Aussage András Tállais, einem Mitglied des Haushaltsausschusses im ungarischen Parla-

ment und Abgeordneter der Fidesz, fehlten den Gemeinden etwa 300 Milliarden Forint zur Wahrnehmung ihrer vom Staat übernommenen hoheitlichen Aufgaben. Theoretisch sollte der Großteil durch die Emission kommunaler Wertpapiere finanziert werden, allerdings sei noch fraglich, inwieweit, bzw. zu welchen Konditionen das gelingen wird. „Für das Programm Investitionsfreundliche Kommunen werden auch wir uns bewerben“, verrät Tállai, der auch Bürgermeister der Stadt Mezőkövesd ist. Gleichzeitig betonte er, bis dato lediglich ein Formblatt ausgefüllt zu haben, auf dessen Antwort er immer noch wartet. Die Stadt Mezőkövesd beabsichtigt, sich für den Ausbau des Flugplatzes, bzw. im Zusammenhang mit der Investition eines Reifenwerkes dem staatlichen Projekt anzuschließen. Dávid Németh leitender Analyst der ING ist der Ansicht, ein derartiges Regierungsprogramm sei schon früher notwendig gewesen. Der Experte verwies darauf, dass im vergangenen Jahr in der Stadt Gyöngyös ein Investitionsprojekt von Apollo Tyres nicht zustande gekommen ist, was zeige, dass neben den nationalen Interessen auch die lokalen Interessen von Bedeutung sind. Der Finanzexperte fügte hinzu, dass Ungarn über lange Zeit die regionale Spitze in punkto Kapitalattraktivität bildete. Heute reiche das Vorhandensein billiger Arbeitskräfte oder genügender Gewerbeflächen nicht mehr. Ausländische Investoren prüften auch, welche Infrastruktur zur Verfügung steht und inwieweit die Arbeitskräfte qualifiziert sind. Zudem wies Németh darauf hin, dass die von der Regierung versprochenen Pläne zur Steuersenkung längst hätten umgesetzt werden müssen. Denn: Steuervergünstigungen werden künftig bei den Investitionsentscheidungen wieder verstärkt Berücksichtigung finden werden. Csaba Szajlai

„Zweimal gibt, wer schnell gibt“ „Die erfolgreiche Arbeit von KMU ist ein Schlüsselfaktor der ungarischen Wirtschaft. KMU beschäftigen 70 Prozent der Arbeitskräfte. Daher lautet die Frage nicht, ob sich eine Hilfe für sie lohnt oder möglich ist, man muss ihnen helfen.“ Wir sprachen mit Dr. Márton Vági, dem Vorsitzenden der Ungarischen Entwicklungsagentur.

Zwischen 2007 und 2013 wird Ungarn der Zugang zu mehr als 22 Mrd. Euro an EUMitteln gewährt. Wie ist es im Rückblick auf die ersten beiden Jahre gelungen, diese Mittel einzusetzen, und für welche Bereiche wurden diese verwendet?

Das Gesamtvolumen der bis dato vertraglich abgesicherten, aus den Mitteln der Gemeinschaft realisierten Projekte liegt bei knapp 2.000 Mrd. HUF, aber die Auszahlungen kommen erst jetzt in die Gänge. Im Rahmen des ÚMFT (des Entwicklungsplans Neues Ungarn) wurden bisher 313 Mrd. HUF an EU-Fördermitteln für die positiv beschiedenen Bewerber ausbezahlt. Bis Ende April wurden bei 7.748 Förderanträgen die Verträge abgeschlossen, dabei wurden 1.815 Mrd. HUF an Fördermitteln zugesprochen, und darüber hinaus standen weitere etwa 2.500 Anträge mit einem Volumen von ca. 400 Mrd. HUF vor Vertragsabschluss. Darunter sind Ausbildungs- und Qualifizierungsprojekte für die soziale Erneuerung, Infrastrukturinvestitionen, Umweltprojekte. Die Investitionen für

den öffentlichen Personennahverkehr, Agrarsubventionen oder die komplexe Förderung der am stärksten benachteiligten Kleinregionen wird ebenso möglich wie ein beachtlicher Auftragsbestand für die von der Krise am stärksten betroffene Bauwirtschaft oder die Finanzierungspakete für kleine Unternehmen. Wie wirkt sich die aktuelle Wirtschaftskrise auf das Engagement der Unternehmen bei Ausschreibungen aus? Mit welcher Hilfe können KMUs rechnen?

Wir stellen fest, dass die Bereitschaft der kleinen und mittelständischen Unternehmen, sich bei Ausschreibungen zu bewerben, trotz oder gerade wegen der wirtschaftlichen Rezession nach wie vor gegeben ist. Sicherlich wirkt sich hier positiv aus, dass die Fördermittel jetzt zu günstigeren Bedingungen zugänglich sind, als zuvor, aber auch geschäftliche und strategische Überlegungen spielen eine Rolle. In diesem Jahr sind von den KleinstKlein- und mittelständischen Unternehmen Förderanträge hauptsächlich für

die technologische Entwicklung, für die Beschaffung von Maschinen und Anlagen in großer Zahl eingegangen, wobei ein wesentlich höherer Bedarf an Finanzmitteln angegeben wurde, als im Vorjahr. Absehbar ist, dass es immer weniger Geld am Markt gibt, und immer mehr KMU damit beginnen, ihre Kredite zu kündigen. Im ersten Schritt müssen wir uns also mit der Knappheit der Finanzmittel beschäftigen, was nicht einfach ist. Die Krise können wir zwar nicht aufhalten, aber wir können ihre Folgen zu mildern, sodass wir im ersten Schritt ein Finanzierungspaket von 1.400 Mrd. HUF zusammengestellt haben, das in den kommenden zwei Jahren eingesetzt werden kann. Dieses Geld kann für Mikrokredite, für Umlaufmittelkredite und Kreditbürgschaften eingesetzt werden, und die KMU bekommen somit Zugang zu zinsgünstigen Krediten. Diese Finanzmittel werden landesweit zugänglich gemacht, bis heute beteiligen sich bereits mehr als 220 Bankfilialen, weitere werden folgen. Auf der einen Seite bieten wir also Geld und Bürgschaften, und auf der anderen Seite gewährleisten wir Liquidität und Zinsförderungen. Das bedeutet aber bei Weitem nicht, dass das Gießkannenprinzip verwendet wird! Kredite bekommt, wer diese auch zurückzahlen kann.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2



Fokus

Fokus

Oft wird bemängelt, das Antragsystem sei schwer zu durchschauen und umständlich. Eines der Punkte im Krisenmanagement bezieht sich aber gerade auf die Beschleunigung des Zugangs zu EU-Fördermitteln. Mit welcher Verbesserung kann gerechnet werden?

Die Krise erschüttert nicht nur die Finanzwelt, sondern auch das Vertrauen aller Marktbeteiligten. Hier muss man auch das Kapital des Vertrauens ausleihen. Ein ungarisches Sprichwort sagt: „Zweimal gibt, wer schnell gibt“. Folgende Elemente erleichtern und beschleunigen die Förderverfahren. Erstens stehen mehr Mittel zur Verfügung, die für die komplexe Förderung von Projekten mit der massenweisen Schaffung von Arbeitsplätzen und für die Konstrukte der technologischen Modernisierung zur Verfügung stehen. Auch die Anteile der Förderung an der Gesamtinvestition werden erheblich aufgestockt. Antragsteller, die den Zuschlag erhalten, bekommen eine höhere Erstauszahlung der Fördermittel, die sich jetzt auf bis zu 40% belaufen kann. Dem Begünstigten steht dies sogar auch automatisch zu, falls er nicht explizit darauf verzichtet. Der von den Antragstellern zu erbringende Eigenanteil wird herabgesetzt, sodass sie mit einer Förderinten-

sität von bis zu 70% rechnen können. Zur Beschleunigung und Erleichterung werden verrechenbare Kosten im größtmöglichen Umfang akzeptiert. Auch wurden die Anforderungen für Umsatzerlöse und die Belegschaftszahlen angepasst. Die Entscheidung über einen Antrag muss jetzt in wesentlich kürzeren Fristen, d.h. in wenigen Wochen, passieren. Zudem verpflichten wir uns zur Zahlung von Verzugszinsen, falls die Auszahlung der Fördermittel auf sich warten lässt und dies nicht das Verschulden des Antragstellers ist. Investoren zu erhalten, beziehungsweise neue Investoren zu gewinnen ist keine einfache Aufgabe, und der wirtschaftliche Entwicklungsstand der einzelnen Regionen ist sehr wohl unterschiedlich. Wie können benachteiligte Regionen den Anschluss finden und für Investoren attraktiv gestaltet werden?

Lassen Sie mich die Antwort aus einer größeren Perspektive beginnen. Für Ungarn ist es außerordentlich wichtig, wie die maßgeblichen Exportmärkte funktionieren. Jeder weiß, dass Deutschland Ungarns größter Absatzmarkt ist und der überwiegende Teil der Investitionen in Ungarn aus Deutschland kommt. In einer internationalen Wirt-

schaftskrise, die auch Deutschland trifft, ist es eine äußerst schwierig, Investoren dazu zu bewegen, sich ausgerechnet in Ungarn als Investitions- und Entwicklungsstandort zu engagieren. Wir dürfen uns nicht einfach dem Schicksal ergeben, uns zurücklehnen und auf Investitionen warten. Wir bemühen uns daher um ein positives Bild eines gut vorbereiteten Landes. Unsere Projekte richten sich vielfach auf die Errichtung von Gewerbeparks, auf den Ausbau des Lieferanten- und Transportnetzwerks, auf Infrastrukturmaßnahmen und auch im Bereich der Ausbildung und Qualifizierung können wir auf zahlreiche Projekte verweisen. Ein Schwerpunkt ist, die am stärksten benachteiligten Regionen und Kleinregionen Anschluss zu geben. Mit einem Budget von knapp 100 Mrd. HUF wurde ein Programm ins Leben gerufen, im Rahmen dessen die betroffenen Kleinregionen je nach ihrem eigenen Entwicklungsbedarf komplexe Projektpakete einreichen können. Die lokalen Kommunalverwaltungen und Organisationen können u.a. Entwicklungsmaßnahmen im Bildungsbereich, in der Beschäftigung, dem Wohnungsmanagement und dem Gesundheitswesen umsetzen, und nicht ganz beiläufig auch Projekte für Investitionsanreize formulieren.

Interview ITDH

Nachhilfe für Kommunen György Rétfalvi, Generaldirektor der Wirtschaftsförderstelle ITD Hungary, über das neue Förderprogramm für Kommunen zur Anwerbung von Investoren und die gestiegenen Investitionschancen für Unternehmen angesichts gesunkener Projektanforderungen.

Wann wurde das Programm „Investitionsfreundliche Kommunen“ ausgeschrieben, und welches Ziel haben Sie dabei verfolgt?

Das ungarische Ministerium für Nationale Entwicklung und Wirtschaft hat im September 2008 das Programm eingeführt. Unter der fachlichen Anleitung der Wirtschaftsförderstelle ITD Hungary sollen die Kommunen vorbereitet werden, einheimische und internationale Investitionsvorhaben aufzunehmen und zu erhalten. Es gibt große Unterschiede bei den Weiterempfehlungen einzelner Gemeinden an Investoren. Der Vorbereitungsstand, das Engagement, die Gegebenheiten der einzelnen Standorte (logistische Anbindung, Angebot von Arbeitskräften, für die Vorhaben geeignete Flächen usw.) bieten unterschiedliche Möglichkeiten zur Ansiedlung ausländischer Investoren. Vielfach verspielen die Gemeinden das Interesse von Investoren, wenn sie nur unzureichend und nicht aktuell informieren können. Mit diesem Programm verfolgen wir das Ziel, dass die Kommunen und Gemeinden die Investoren mit dem gebührenden Know-how und fachlich entsprechend vorbereitet empfangen können. Finden die Gemeinden durch das Programm einen näheren Kontakt zu internationalen Investoren?

Im Rahmen des Programms können sich die Gemeinden zahlreiche theoretische und praktische Kenntnisse aneignen, mit deren Hilfe sie einen direkten Kontakt zu den Investoren aufbauen können. In diesem Programm haben wir den Schwerpunkt auf die Ausarbeitung einer auf realen Möglichkeiten aufbauenden Entwicklungsstrategie und der Ausarbeitung von Inhalten für ein einheitlich strukturiertes, englischsprachiges Informationsportal für Investoren gelegt. 10

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Inwiefern werden auch Projekte mit nur geringem Investitionsvolumen berücksichtigt?

Selbstverständlich kommen auch Projekte mit geringem Investitionsvolumen in Frage –schon allein angesichts der Tatsache, dass früher ausländische Betriebskapitalinvestitionen mit der Schaffung von 800 bis 1.000 Arbeitsplätzen als Projekte der oberen Mittelklasse galt, heute aber vermehrt Investitionsvorhaben ab 100 bis 300 neuen Stellen typisch sind. Projekte, über die die Wirtschaftsförderstelle ITD Hungary Gespräche führt, stellen in der Regel Investitionsvorhaben von 100 Millionen Euro dar. Dabei können die Abweichungen erheblich sein, da die Einrichtung eines regionalen Servicezentrums einer verhältnismäßig geringen Investition bedarf, während für ein technologieintensives Vorhaben mit hoher Wertschöpfung in der Produktion größere Beträge erforderlich sind. Wie gut sind die Lokalverwaltungen auf kommende Investoren vorbereitet?

Vor der Einführung dieses Programms hat die ITD Hungary ein Audit durchgeführt, das die Wettbewerbsfähigkeit der beteiligten Kommunen in groben Zügen untersucht hat. In erster Linie wurden dabei die Gegebenheiten des Arbeitsmarktes, geographische und weitere Standortvorteile, sowie die Anzahl und Branchenzusammensetzung der bereits ansässigen Investoren berücksichtigt. Zwei Drittel der beteiligten Kommunen verfügen über sehr positive Gegebenheiten für die Investitionsförderung. Zugleich liegt das Ziel des Programms darin, die Kenntnisse und Fertigkeiten des für Investitionsanreize zuständige kommunalen Managements zu fördern, sowie die Aufmerksamkeit auf die Notwendigkeit der Ausarbeitung der lokalen Investitionsmöglichkeiten auf lokaler Ebene zu lenken, und für diese Arbeit eine praktische Anleitung zu bieten.

strategische Entscheidungen treffen, um die derzeit schwierige Situation durchstehen zu können oder suchen nach Möglichkeiten sich aus ihrer derzeitigen Lage zu befreien. Mitteleuropa und damit auch Ungarn können mittelfristig recht gut aus der Wirtschaftskrise kommen, denn wir haben eine höhere Kosteneffizienz, während wir die gleiche Qualität produzieren können, wie Westeuropa oder die USA. Ein positives Signal besteht darin, dass in den vergangenen zwei Monaten neue Investitionsprojekte nach Ungarn gekommen sind, selbst im Bereich des Maschinenbaus, aber auch in anderen, der Krise weniger ausgesetzten Dienstleistungsbereichen oder in der Pharmaindustrie, der Biotechnologie und sogar in der Forschung und Entwicklung kann ein ernsthaftes Interesse der Investoren festgestellt werden.

Können die Kommunen in Krisenzeiten mit einer Aktivität der Investoren rechnen?

Noch bis Juni können die Kommunenvertreter, die sich für das Programm angemeldet haben, an einer komplexen Veranstaltungsreihe aus drei Seminaren und zahlreichen regionalen Workshops teilnehmen.

Die aktuelle Lage der Weltwirtschaft kann sich positiv auf die Investitionsförderung auswirken. Viele Unternehmen müssen

Wie lange dauert das Programm?

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

11

Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

Krisenmaßnahmen der Regierung

Wissenswertes zur Wirtschaftskrise Das ungarische Kabinett hat seit September vergangenen Jahres 56 Maßnahmen beschlossen, um die Folgen der Krise zu mildern und die Wirtschaft am Leben zu halten. In den nächsten zwei Jahren werden mehr als 1.400 Mrd. HUF unmittelbar den Unternehmen zukommen. Ein Überblick über die wichtigsten Maßnahmen:

der Staat für bis zu 80 Prozent des Kreditbetrages für sie bei der Bank garantiert. Kreditgarantie „Garantiqa“: Die Fa. Garantiqa Zrt. übernimmt mit Mitteln aus dem Staatshaushalt Einzelbürgschaften von bis zu 80 Prozent für Kredite einheimischer Kleinst- und Kleinunternehmen, sowie Mittelständler. Der zu diesem Zweck zur Verfügung stehende Rahmenbetrag wurde auf 900 Mrd. Forint verdoppelt.

Vergünstigte Kredite

Zinszuschüsse

Die mögliche Höhe der Mikrokredite, die gewährt werden können, wurde von 6 Mio. HUF auf 10 Mio HUF erhöht. Bei Mikrokrediten für Umlaufmittel wurde die heute vorgeschriebene kreditfreie Wartefrist von sechs Monaten auf einen Monat gekürzt. Kreditprogramm „Neues Ungarn“ für KMU: Kleine und mittelständische Unternehmen können zinsvergünstigte Kredite von 10 bis 100 Mio. Forint mit Laufzeiten von bis zu zehn Jahren erhalten, um ihre neuen Investitionen umzusetzen. Kreditprogramm „Neues Ungarn“ für die Unternehmensentwicklung: Die Ungarische Entwicklungsbank (MFB Zrt.) führt kontinuierlich zinsvergünstigte und langfristige Kreditprodukte ein, die zur Wahrung der Wettbewerbsfähigkeit, der Fortführung von Investitionen beitragen und die für die Unternehmen spürbaren Folgen mindern. Umlaufmittelkredit „Neues Ungarn“ Über die Handelsbanken werden für einheimische Unternehmen bis zu 200 Millionen Forint zinsvergünstigte, kurzfristige Umlaufmittelkredite zugänglich sein, welche die Aufstockung ihrer Warenbestände und andere Betriebsausgaben ihres Unternehmens decken können.

Im Rahmen des Programms der SzéchenyiKarte können für die laufende Finanzierung von KMU verdoppelte Zinszuschüsse für einen Kreditbetrag von bis zu 25 Millionen Forint gewährt werden. Für das Programm stehen im laufenden Jahr 2 Mrd. Forint aus dem Staatshaushalt zur Verfügung.

Kreditgarantien Kreditgarantie „Neues Ungarn“: Kreditgarantien für KMUs aus EU-Mitteln über die Handelsbanken. Kleinst- und Kleinunternehmen, sowie Mittelständler können Kredite bis zu 100 Millionen Forint zu günstigen Zinsen beantragen, wobei

12

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Das Risikokapitalprogramm Das Programm unterstützt die erfolgreiche Wirtschaftsführung von Unternehmen in der frühen Startup-Phase, sowie in der Wachstumsphase durch mittelfristige Kapitalinvestitionen zu günstigen Konditionen

Investitionen, Aufträge Die Regierung wird im Laufe der Jahre 2009-2010 aus Mitteln der EU einen Auftragsbestand von insgesamt 1.800 Mrd. Forint für die Bauwirtschaft eröffnen.

EU-Projekte Automatisch bearbeitete Ausschreibungen für die technologische Entwicklung bis 50 Mio. Forint (GOP-2009-2.1.1/A und KMOP-2009-1.2.1/A) Bereits 50 Mio. Forint kann man durch Ausfüllen eines einfachen vom Internet downloadbaren Formblattes erhalten. Erfolgreiche Bewerber erhalten darüber hinaus automatisch 40 Prozent als Vorauszahlung, um das Investitionsprojekt beginnen zu können, sofern sie das nicht explizit zurückweisen. Der Förderbetrag kann in den am stärksten benachteiligten Gebieten bis zu 70 Prozent der Gesamtkosten der Investition betragen.

Förderanträge für die komplexe technologische Entwicklung von 20 bis 150 Millionen Forint (GOP-2009-2.1.1/B, beziehungsweise KMOP-2009-1.2.1/B. Separat für die am stärksten benachteiligten Kleinregionen: GOP-2009-2.1.2/B): Förderanträge können u.a. für die Beschaffung von Anlagen, für Immobilieninvestitionen, für Immobilienmieten, für IT-Entwicklung, für Marktzugangsmaßnahmen, für die Personalentwicklung, für Beratungsleistungen und die Einführung von Managementsystemen gestellt werden. Bewerbungsberechtigt sind Kleinst- und Kleinunternehmen, sowie Mittelständler. Der Förderbetrag kann je nach Region 25 bis 50 Prozent der Gesamtinvestition betragen. Ausschreibung für die komplexe technologische Modernisierung von Unternehmen von 150 bis 400 Millionen Forint (GOP-2009-2.1.1/C; Separat für die am stärksten benachteiligten Kleinregionen: GOP-2009-2.1.2/C): Förderanträge können u.a. für die Beschaffung von Anlagen, für Immobilieninvestitionen, für Immobilienmieten, für IT-Entwicklung, für Marktzugangsmaßnahmen, für die Personalentwicklung, für Beratungsleistungen und die Einführung von Managementsystemen gestellt werden. Bewerbungsberechtigt sind Firmen mit mindestens einem Arbeitnehmer: Wirtschaftsgesellschaften mit doppelter Buchführung, Genossenschaften, unter das Einkommenssteuergesetz fallende Einzelunternehmer. Förderungen sind für 30 bis 50 Prozent der Summe aller förderfähiger Kosten möglich. Komplexe Förderung von Projekten mit großen Beschäftigungseffekten von 200 Millionen bis 1,5 Milliarden Forint (GOP2009-2.1.3.): Förderanträge können unter Anderem für die Beschäftigung von Arbeitnehmern in neu errichteten Arbeitsplätzen, für die Beschaffung von Anlagen, für Infrastruktur- und Immobilienmaßnahmen, für Fertigungslizenzen, Immobilienmieten, zur Förderung des Marktzugangs, für Beratungsleistungen und für die Einführung von

Managementsystemen und Standards gestellt werden. Bewerbungsberechtigt sind Wirtschaftsgesellschaften und Genossenschaften. Bei der Ausschreibung kann eine Förderung von bis zu 35 Prozent zugesprochen werden.

Fördermaßnahmen zur Erhaltung von Arbeitsplätzen Ausschreibungsprogramm „MEGÉRZÉS” zur Erhaltung von Arbeitsplätzen: Förderung der Aufrechterhaltung der Beschäftigung bei Arbeitgebern, die in Folge des Wirtschaftsrückgangs in eine schwere Lage geraten sind. Unternehmen können sich

für Förderungen bewerben, damit sie ihre Arbeitnehmer nicht entlassen müssen. Ausschreibungsprogramm „MUNKÁBA” („Auf zur Arbeit“): fördert die Neueinstellung von Arbeitnehmern, die ihre Stelle in Folge des Wirtschaftsrückgangs verloren haben, bei anderen Arbeitgebern.

Exportförderung Das Programm zur Exportförderung hat zum Ziel, die Tätigkeit der für den Export arbeitenden kleinen und mittelständischen Unternehmen durch Exportkredite und Fachberatung zu unterstützen.

Programm für Zulieferer Das auf die Stärkung der Zuliefererbasis ausgerichtete Programm unterstützt kleine und mittelständische Unternehmen im verarbeitendem Gewerbe (hauptsächlich im Fahrzeugbau, der Elektronik und dem Maschinenbau) durch Beratung in der Anbahnung von Kontakten, im Aufbau von Netzwerken, in der Identifizierung heimischer und gemeinschaftlicher Finanzmittel.

Weitere Informationen: www.duihk.hu/wirtschaftsnachrichten

Wirtschaftskrise in Ungarn – eine Chronik: April 2009 20. April Die neue Regierung verabschiedet auf ihrer ersten Sitzung ein Programm zur kurzfristigen Stabilisierung der Staatsfinanzen und zur Unterstützung von Unternehmen. 19. April Die neue Regierung verabschiedet auf ihrer ersten Sitzung ein Programm zur kurzfristigen Stabilisierung der Staatsfinanzen und zur Unterstützung von Unternehmen. 14. April Das Ungarische Parlament stimmt mehrheitlich für einen Misstrauensantrag gegen Premierminister Gyurcsány und wählt den bisherigen Wirtschaftsminister Gordon Bajnai zum neuen Ministerpräsidenten. 2. April Als Kandidat für das Amt des Ministerpräsidenten legt der bisherige Wirtschaftsminister Gordon Bajnai ein Programm zur Krisenbewältigung vor, das radikale soziale Einschnitte und zugleich Steuer- und Abgabenentlastungen vorsieht. Die Abgeordneten von MSZP und SZDSZ versichern ihre Zustimmung zum Programm.

März 2009 21. März Die FHB-Bank bekommt als erstes ungarisches Finanzinstitut eine Kapitalspritze im Rahmen des Bankenstabilisierungspaketes. Mit der Kapitalaufstockung um 30 Mrd. HUF steigt der Anteil des Staates an der FHB von 4 auf 44%. 6. März A kormány 20 milliárd forintos térségi válságkezelő alapot hoz létre, amely a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben a válságkezelést szolgálja. Az alapot a Regionális Operatív Programok (ROP) uniós forrásaiból erre a célra elkülönített pénzösszegből töltik fel. 1. März Der EU-Gipfel in Brüssel geht nicht auf den ungarischen Vorschlag für ein 190 Mrd. Euro schweres Hilfspaket für ganz Osteuropa ein.  

Februar 2009

20. Februar Arbeitgeberverbände und Wirtschaftsinstitute präsentieren eigene Reformvorschläge, die deutliche Einsparungen bei Sozialleistungen und eine stärkere Entlastung von Einkommen und Gewinnen vorsehen.  

16. Februar Ministerpräsident Gyurcsány stellt neue Reformvorschläge vor. Geringere Einkommenssteuern und Sozialabgaben der Arbeitgeber sollen durch höhere Verbrauchssteuern gegenfinanziert, Sozialleistungen restriktiver gewährt, und das Rentenalter schrittweise angehoben werden. 3. Februar Das von Ministerpräsident Gyurcsány am 16. Januar angekündigte „Zentrum für Krisenvorbeugung und -management“ (KVVK) nimmt seine Arbeit auf. Die Regierung will bei Firmen, die zu einer 4-TageArbeitswoche übergehen müssen, die Lohnkosten für den 5. Tag teilweise übernehmen.

Januar 2009 29. Januar Ministerpräsident Gyurcsány kündigt auf einer Sondersitzung des Parlaments eine massive Umschichtung im Steuer- und Abgabensystem mit einem Volumen von 1000 Mrd. Forint an.   26. Januar Die Europäische Investitionsbank (EIB) gewährt Ungarn einen Kredit von 440 Mio. Euro zur Deckung des ungarischen Eigenanteils bei der Finanzierung von F+E-Projekten aus EU-Fördergeldern. 

Dezember 2008 15. Dezember Das Parlament verabschiedet den Haushalt 2009, das Defizit wird mit 661 Mrd. HUF veranschlagt.

November 2008 11. November Vor ausländischen Großinvestoren kündigt Wirtschaftsminister Bajnai ein Konjunkturprogramm (zusätzliche staatliche Investitionen) von 2300 Mrd. HUF für die kommenden 18 Monate an. 6. November Das Direktorium des IWF billigt den Stand-by-Kredit für Ungarn   

Oktober 2008

28. Oktober Der Internationale Währungsfonds, die Europäische Union und die Weltbank verkünden ein Hilfspaket von 20 Mrd. Euro zur Stabilisierung der ungarischen Wirtschaft (IWF: 12,5 Mrd. Stand-by-Kredit, EU: 6,5 Mrd., IBRD: 1,0 Mrd.).

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

13

Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

Einsparungen bis zu 1.200 Milliarden Forint

Krisenmanager Bajnai Die wichtigsten Punkte des Bajnai-Paketes: 1. Einschnitte im öffentlichen Dienst Die Abgeordneten, die ihre Unterstützung zusicherten, verpflichteten sich, die im öffentlichen Bereich ausbezahlten nominellen Bruttolöhne für zwei Jahre einzufrieren und die Lohnergänzung im zweiten Halbjahr 2009 zu überprüfen. Eigentlich handelt es sich um den Wegfall der Kompensation, wobei das zugleich nicht derart direkt im Dokument festgehalten wird. Im Falle eines Generalstreiks bliebe der Bajnai-Regierung so ein Bewegungsspielraum zum Rückzug.

Gordon Bajnai wurde am 14. April 2009 vom ungarischen Parlament zum Ministerpräsidenten Ungarns gewählt. Der neue Regierungschef versprach in seinem neuen Programm, die Staatsausgaben zu verringern und ehrliche Arbeit in den Mittelpunkt zu stellen. Das 12Punkte-Paket der Reformen soll in diesem Jahr 300 bis 350, im kommenden Jahr 850 bis 900 Milliarden Forint im Staatshaushalt einsparen.

M

it einem konstruktiven Misstrauensvotum endete das Mandat des bisherigen Ministerpräsidenten Ferenc Gyurcsány. Statt seiner wurde Gordon Bajnai, früherer Minister für Nationale Entwicklung und Wirtschaft, neuer Regierungschef. „Ein Jahr, eine Regierung, ein Forint, eine Aufgabe. Ich plane, Krisenmanager zu werden, und werde drei Schritte Abstand zur Parteipolitik halten. Ich habe keine politischen Ambitionen, und ich werde sie auch in einem Jahr nicht haben“, erklärte er in seiner Antrittsrede vor dem Parlament. Gordon Bajnai, der den Posten des Regierungschefs für den symbolischen Betrag von einem Forint bekleidet, signalisierte bereits zu Beginn seiner Rede, sich nicht auf eine programmatische Rede vorbereitet zu haben, und dementsprechend wurden auch gegenüber dem früheren Stand keine wesentlichen neuen Informationen über sein Pro-

14

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Ab 2010 soll das 13. Monatsgehalt im öffentlichen Sektor abgeschafft werden, und dessen Stelle eine an die Erfüllung der Ziele in der Neuverschuldung und den erwarteten Anstieg des BIP gebundene allgemeine Lohnergänzung als Anreiz eingeführt werden. Darüber hinaus ist vorgesehen, parallel mit der Effizienzsteigerung auch die Subventionen an die Selbstverwaltungen (Kommunen und Komitate) zu kürzen. 2. Schnelle Erhöhung des Rentenalters die Einführung des Rentenalters von 65 Jahren soll zum nach der Verfassung frühestmöglichen Zeitpunkt eingeführt und das Rentenalter jährlich um sechs Monate erhöht werden. 3. Wegfall der 13. Monatsrente Dieses Jahr soll die 13. Monatsrente nur zur Hälfte ausbezahlt und 2010 ganz abgeschafft werden. An ihre Stelle soll in Abhängigkeit der Erfüllung der Zielwerte in der Neuverschuldung ein an den erwarteten Anstieg des BIP gekoppelter Rentenzuschlag eingeführt werden. 4. Die "schweizerische Indexierung" der Renten wird abgeschafft Die automatische Rentenanpassung soll modifiziert werden, wobei ebenfalls mit der Auflage der Erfüllung der Ziele der Neuverschuldung die Erhaltung des Realwertes der an das erwartete BIP-Wachstum geknüpften Renten vorgesehen wird. 5. Aufgeschobene Rentenkorrektur Abgeordnete, die die Regierung unterstützen, müssen auch akzeptieren, dass die Rentenanpassung des Jahres 2009 auf den ersten Januar 2010 aufgeschoben und die verringerte Rentenanpassung 2010 entfallen wird.

6. Kürzung des Krankengeldes Der allgemeine Satz des Krankengeldes soll auf 60 Prozent gesenkt werden. 7. Einfrieren des Kindergeldes Das Kindergeld soll für eine Übergangszeit von zwei Jahren auf dem aktuellen Stand eingefroren werden. Die Kindergeldberechtigung wird von 23 auf 20 Jahre herabgesetzt. 8. Erziehungsgeld und Erziehungsurlaub Die Dauer des Erziehungsgeldes und des Erziehungsurlaubs soll auf zwei Jahre beschränkt werden - dieser Punkt ist ein wenig unklar, da das Erziehungsgeld auch bisher nur zwei Jahre gewährt werden konnte. Anzunehmen ist, dass beide Auszahlungsformen insgesamt für höchstens zwei Jahre gewährt werden dürfen, und dann soll das Erziehungsgeld wohl nur ein Jahr gezahlt werden. Eine klare Aussage bleibt das Dokument schuldig.

gramm bekannt. Der Ministerpräsident hat gleichzeitig jedoch zugesagt, dass die Regierung den so genannten Aktionsplan schnell behandeln und die Details des Krisenmanagementprogramms so schnell wie möglich der Öffentlichkeit vorstellen werde. Der neue Ministerpräsident verspricht, die Staatsausgaben zu verringern und ehrliche Arbeit in den Mittelpunkt zu stellen. Um letzteres zu erreichen, seien ein neues Steuersystem und eine geringere Besteuerung der Beschäftigung notwendig. Die Hauptaufgaben der neuen Regierung seien insgesamt die Wiederherstellung des finanziellen Gleichgewichts, die Einleitung des wirtschaftlichen Wachstums und die Wiederherstellung des Vertrauens. In seiner Parlamentsansprache betonte er ebenfalls, dass es eine Zeit lang noch schlechter werde, bevor es besser werden würde. Das werde allerdings ein Ergebnis haben: Ungarn werde gestärkt aus der Krise hervorgehen. Wegen des unerwartet hohen Rückgangs der Wirtschaft seien in der aktuellen Situation Kürzungen (oder Mehreinnahmen) von mehr oder minder 300 Milliarden Forint erforderlich, da der Staatshaushalt für eine Rezession von einem Prozent geplant wurde, der Prognose des Wirtschaftsforschungsinstitutes Kopint-Tárki nach aber eine Schrumpfung des BIP um

4 bis 5 Prozent wahrscheinlich erscheint. Das Finanzministerium hat noch im Februar ein Einsparungspaket von 210 Milliarden ausgearbeitet nach Ansicht der Analysten von Kopint-Tárki sei dies aber nicht ausreichend und deshalb seien zusätzliche Einschnitte um 60 bis 80 Milliarden, insgesamt also knapp 300 Milliarden Forint bei den staatlichen Ausgaben erforderlich. Aus dem für regierungstreue Abgeordnete zusammengestellten Dokument von Gordon Bajnai geht nicht genau hervor, welche Einschnitte welche Einsparungen für den Haushalt bedeuten. Die Sparmaßnahmen – und nicht einmal alle – können frühestens am 01. Juli in Kraft treten, sodass die Auswirkungen der Ausgabenkürzung sich für dieses Jahr auf weniger, als die Hälfte der jährlichen Auswirkungen auf den Haushalt auswirken. Berechnungen nach würde das Paket nach dem Konzept von Gordon Bajnai in diesem Jahr 300 bis 350 und im kommenden Jahr 850 bis 900 Milliarden Forint im Haushalt einsparen. Sowohl in Ungarn als auch auf den internationalen Märkten gibt es unterschiedliche Meinungen über die neue Regierung. Die größte Oppositionspartei Fidesz bzw. die Verbündete KDNP spricht sich für vorgezogene Neuwahlen aus, und

diese Meinung teilen auch die unter den Unabhängigen agierenden Abgeordneten des MDF. Nach Staatspräsident László Sólyom bereite die neue Situation keine verfassungsmäßigen Probleme, allerdings hätte auch er vorgezogene Neuwahlen bevorzugt. Planmäßig finden diese im Frühjahr 2010 statt. Nach einer Analyse der Financial Times falle die größte Aufgabe jetzt dem neuen Finanzminister Péter Oszkó zu. Die Londoner Analysten halten einen BIP-Rückgang in Ungarn um 6 Prozent vorstellbar. Aus der Erklärung des neuen Regierungschefs geht klar hervor, dass Gordon Bajnai die Schranken seiner zukünftigen Regierung klar sieht: er weiß, dass er für die Umsetzung größerer institutioneller Restrukturierungen in der Konstruktion, die sich eingestellt hat, weder die Vollmachten, noch die Möglichkeiten habe, erklärte der ehemalige Wirtschaftsminister Attila Chikán Attila. Das Bajnai-Paket sei für das kurzfristige Krisenmanagement geeignet, entbehrt jedoch einer langfristigen Vision für den Aufbau der Gesellschaft und der Nation führte Dávid Németh, Analyst von ING aus, und fügte hinzu, dass der Krisenplan lediglich 30 bis 40 Prozent aller bestehenden Probleme angehe. Csaba Szajlai

9. Aussetzung der Wohnungsbauförderung Ab dem 01. Juli dieses Jahres soll die Wohnungsbauförderung ausgesetzt werden. 10. Subventionen für Gas und Fernwärme werden abgeschafft Die Kompensation für Gas- und Fernwärmepreise soll noch in diesem Jahr verringert und unter Aufrechterhaltung der Förderungen für Energieeffizienz im kommenden Jahr kontinuierlich eingestellt werden. 11. Verringerung der Subventionen für den öffentlichen Verkehr Dabei handelt es sich wohl um die Ungarischen Staatsbahnen, hier ist eine Kürzung um etliche zehn Milliarden Forint an staatlichen Mitteln möglich. 12. Kürzung der Agrarsubventionen und der Subventionen an öffentlich-rechtliche Medien. Für Landwirtschaftsbetriebe ist eine Kürzung des nationalen Anteils absehbar, bei den öffentlich-rechtlichen Medien ist mit der Kürzung der staatlichen Subventionen des Ungarischen Fernsehens und des Ungarischen Rundfunks zu rechnen.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

15

Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

15. Konjunkturumfrage

Treue halten trotz massiver Belastung B

Die wesentlichen Ergebnisse der Umfrage Standortzufriedenheit: Vier von fünf Unternehmen sagen, dass sie auch heute wieder in Ungarn investieren würden. Der Abwärtstrend der vergangenen Jahre wurde damit gestoppt: der Wert hatte sich von seinem Höchststand 2003 (84%) auf zuletzt 73% (2008) verschlechtert. Der positive Wert in diesem Jahr bestätigt, dass die überwiegende Mehrheit der deutschen Unternehmen bei ihren Investitionen nicht kurzfristige Kosten- oder Absatzerwägungen in den Vordergrund stellen, sondern sich aus strategischen Erwägungen für den Standort Ungarn entschieden haben.

16

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

gut

19

57 83

64

Geschäftslage: Jedes dritte Unternehmen beurteilt die eigene gegenwärtige Geschäftslage als schlecht, für 2009 erwarten sogar 52% eine nochmalige Verschlechterung. 40% rechnen mit einer konstanten Geschäftslage, und gerade 9% erwarten eine Verbesserung.

Europa: Noch nie seit dem Beitritt 2004 wurde die Mitgliedschaft in der Europäischen Union so positiv bewertet wie in der diesjährigen Umfrage, 54% äußersten sich positiv, nur 15% negativ. In der ersten Umfrage nach dem Beitritt waren gerade einmal 5% zufrieden, und

schlecht

37

Konjunkturerwartungen: Neun von zehn deutschen Unternehmen in Ungarn erwarten für 2009 eine Verschlechterung der wirtschaftlichen Lage des Landes, der Rest geht bestenfalls von einer unveränderten Lage aus. Dies ist ein dramatischer Einbruch gegenüber den Vorjahren. Die derzeitige Lage der ungarischen Wirtschaft wird von 83% der Firmen als schlecht eingeschätzt.

Attraktivität im Vergleich: Nach Einschätzung der Umfrageteilnehmer in Ungarn sind die Slowakei, Tschechien und Slowenien nach wie vor die attraktivsten Investitionsstandorte in Mittel- und Osteuropa – und dies schon seit mehreren Jahren. Ungarn selbst sieht man vor Ort eher im Mittelfeld, immerhin gelang aber gegenüber 2008 sogar eine Verbesserung um zwei Plätze auf Rang 7 unter insgesamt 18 Ländern der Region.

befriedigend

15

52% unzufrieden. Der Anteil der EuroBefürworter stieg gegenüber dem Vorjahr deutlich von 81% auf nunmehr 94% an.

Ungarns Regierung plant die Steuer- und Beitragslasten um 1000 Milliarden Forint zu senken. Wie die Umgestaltung des Steuerund Sozialsystems jedoch im Detail aussehen soll, ist unterdessen noch nicht bekannt. Realistisch scheint für dieses Jahr die Senkung der Staatsausgaben in Höhe von 1% des GDP.

ei den deutschen Unternehmen in Ungarn sind angesichts der schweren, weltweiten Wirtschaftskrise die konjunkturellen Erwartungen im Keller. Zugleich hat sich gegenüber dem Vorjahr aber auch die Zufriedenheit mit den Investitionsbedingungen weiter verschlechtert. Dies ergab die in diesem zum 15. Mal durchgeführte Konjunkturumfrage der DUIHK unter ihren Mitgliedern. Am dringlichsten wünschen sich die Unternehmen politische und wirtschaftliche Stabilität und Berechenbarkeit. Die Umfrage belegt jedoch auch, dass sich die große Mehrzahl der deutschen Unternehmen in Ungarn aus strategischen Erwägungen angesiedelt hat, denn trotz der aktuell schwierigen Bedingungen würden weniger Unternehmen als im Vorjahr alternative Investitionsstandorte bevorzugen.

Krisenmanagement: Das Vertrauen in die Fähigkeit der ungarischen Regierung zur Bewältigung der Krise ist sehr gering. Fast 80% aller Befragten meinten, die bisherigen (also bis Anfang März ergriffenen) Maßnahmen seien nicht ausreichend und zielführend, bejaht haben das gerade einmal 7%.

Gegenwärtige Wirtschaftslage in Ungarn

Umsatz, Exporte, Ergebnis: 55% aller Unternehmen rechnet mit einem Umsatzrückgang, im verarbeitenden Gewerbe

68 58 42

21

5

1

16 1

2007

2008

2009

13

2005

2006

Arbeitskosten: Die Arbeitskosten werden als Standortfaktor zunehmend kritisch beurteilt. In diesem Jahr äußersten sich schon mehr als die Hälfte aller Befragten unzufrieden oder sehr unzufrieden, gegenüber gerade einmal 14% zufriedenen Arbeitgebern.

Erwartungen für Ungarns Wirtschaft besser

2 16

unverändert

2

5

14

27

schlechter

25

19

24

43

31 57

82

89 57

71 44

44 24

2001

2002

45 36

57

2000

36 50

38

2003

2004

2005

19

14

19

46 1

2006

2007

2008

2009

Bewerten Sie die Attraktivität dieser Länder als Investitionsstandort 1

1=sehr attraktiv

2

6=nicht attraktiv

3

4

5

CZ

2.49

SK

2.56

SI

2.60

PL

2.89

HR

2.89

RO

3.01

HU

3.11

EE

3.40

LT

3.58

LV

3.60

RU

3.70

BG

3.71

RS

3.97

UA

4.21

DE

2.46

CN

3.62

sogar 60%. Bei den Exportumsätzen rechnen „nur“ 36% mit einem Rückgang. Die schwachen Umsatzerwartungen widerspiegeln sich 1:1 in den Gewinnerwartungen.

kommen. Im weiteren Verlauf des Jahres wird es aber ohne eine Belebung der Weltwirtschaft sehr schwer werden, alle Mitarbeiter halten zu können.

Investitionen: Die schwachen Wirtschaftsaussichten beeinträchtigen auch die Investitionsbereitschaft für das laufende Jahr: Gut die Hälfte der Firmen plant, die Investitionen zu kürzen, ca. ein Drittel will sie zumindest auf dem Niveau des Vorjahres halten.

Rolle des Mittelstands: Große, exportorientierte Unternehmen trifft die Krise besonders hart, in fast allen Bereichen antworteten sie deutlich pessimistischer als kleinere Firmen, insbesondere hinsichtlich der Geschäftserwartungen, der Umsätze und der Exporte, leider aber auch in Bezug auf Investitions- und Beschäftigungspläne. Zugleich bedeutet dies aber auch, dass gerade von den kleinen und mittelständischen Unternehmen in der aktuellen Krise eine stabilisierende Wirkung auf die Gesamtwirtschaft ausgehen kann.

Beschäftigung: 42% der Firmen rechnen damit, dass sie infolge der Krise gezwungen sein werden, die Zahl ihrer Beschäftigten zu reduzieren, während immerhin gut die Hälfte darauf vertraut, ohne Personalabbau durch das Jahr zu

Arbeitskräftesituation: In Bezug auf den Arbeitsmarkt äußern sich die Firmen in nahezu allen Bereichen zufrieden über die ungarischen Arbeitskräfte. Leistungsbereitschaft, Arbeitsproduktivität Qualifikation weisen seit Jahren hohe, und 2009 zum Teil sogar verbesserte Zufriedenheitswerte auf. Selbst die Verfügbarkeit von Fachkräften wurde in diesem Jahr weniger kritisch eingeschätzt.

Steuern: Steuerbelastung und Steuerverwaltung gehören zu den Standortfaktoren, die die größte Unzufriedenheit verursachen. Über 80% aller Befragten sind sowohl mit der Höhe der Steuerbelastung wie auch mit dem Steuersystem und der Steuerverwaltung unzufrieden, der größte Teil davon sogar „sehr unzufrieden“. Wirtschaftspolitik: Bürokratieabbau, Bekämpfung der Korruption oder Transparenz bei Ausschreibungen werden seit Jahren als unzureichend eingeschätzt, die Unzufriedenheit in diesen Bereichen hat in diesem Jahr noch einmal zugenommen. Neun von zehn Unternehmern äußerten sich unzufrieden über die Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik. Besorgniserregend ist, dass in diesem Jahr selbst früher noch positiv beurteilte Faktoren wie die Rechtssicherheit, der Zustand der Infrastruktur oder die politische Stabilität inzwischen nur noch wenige Unternehmer zufriedenstellt. Dirk Wölfer

Die kompletten Umfrageergebnisse stehen auf der Homepage der DUIHK zum Download zur Verfügung: http://www.ahkungarn.hu/publikationen/ konjunkturbericht/

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

17

Wirtschaft & Politik

Wirtschaft & Politik

EU-Strukturfonds

In der Enge Freiheiten schaffen

Brüssel hat bereits etliche Male über die Restrukturierung der für Entwicklungsprojekte bereit gestellten EU-Mittel entschieden, allerdings lassen die für die Region vorgesehenen 100 Milliarden an Fördermitteln noch immer auf sich warten. Lediglich ein EU-weit 5 Milliarden schweres Paket für Energie- und Informationstechnik wurde beschlossen.

A

us den so genannten Strukturfonds finanzieren europäische Länder einen Großteil der EUFörderprogramme: das sind die regionalen Entwicklungsprojekte, die Ertüchtigung der benachteiligten Regionen und Sektoren, sowie Qualifizierungs- und Beschäftigungsprogramme. Voraussetzung der regionalen Förderung ist, dass das BIP der betroffenen Region 75 Prozent des EUDurchschnitts nicht erreicht – das macht knapp 70 Prozent des gesamten Finanzbudgets aus. Die Zuschüsse an benachteiligte Regionen werden von den EU-Stellen jeweils einzeln geprüft. Die Strukturfonds wurden übrigens aus mehreren Entwicklungsfonds gebildet. Neben den regionalen Mitteln gehören auch Agrar- und Fischereigelder dazu, sowie der Sozialfonds seit der Haushaltsperiode 2000 bis 2006. Um die Folgen der Krise zu mildern, brennt die Frage, woher Geld beschaf-

18

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

fen, viele hochverschuldete EU-Mitglieder unter den Nägeln. Während Lobbyarbeit in Brüssel in der Regel auf nationaler Ebene betrieben wird, fehlt den Mittelosteuropäern, den Visegrád-Staaten, noch ein geschlossener Auftritt, wie in der Angelegenheit eines schnelleren Abrufes der Strukturfondgelder. Immerhin – im Entwicklungsbereich berücksichtigt die EU die besonderen Ansprüche der Region MOE. Informationen nach arbeitet man an einer Verordnung der EU-Förderprogramme, mit der der obligatorische Eigenanteil für Unternehmen bei Kleinunternehmen und in benachteiligten Regionen von 50 auf 40 Prozent verringert werden soll. „Das scheint merkwürdig, denn die Länder unserer Region haben bisher im Allgemeinen selbst einen Eigenanteil von 70

Prozent von ihren eigenen Unternehmen gefordert“, äußerte sich der WiU gegenüber der Europaabgeordnete László Surján von den Volksparteien. Unter den Verordnungen, die auch Ungarn betreffen, sticht jene hervor, die eine längere Verwendung von noch nicht aufgebrauchten Geldern aus der vorangegangenen Haushaltsperiode vorsieht. Allein bei den Programmen für Personalressourcen führt das zu zusätzlichen 40 bis 80 Milliarden Forint. Früher wurden bei etlichen Ausschreibungen Gelder wegen der schwachen Nachfrage nicht abgerufen, die von den nationalen Lenkungsbehörden nicht in den Fonds zurückgeführt werden konnten. Die Erhöhung der Anzahlungen aus der Förderung können Antragsteller, die in diesem Jahr den Zuschlag bei EUFörderprogrammen bekommen haben, am eigenen Leibe erfahren: die landesbezogene 2 bis 2,5-prozentige Erhöhung hat zum Beispiel ermöglicht, dass die ungarische Regierung die Anzahlungen an kleine und mittelständische Unternehmen auf 15 Prozent erhöhen konnte. Zum Bewegungsspielraum der Regierungen soll auch beitragen, dass die EU größere Umstrukturierungen innerhalb der Prioritäten erlaubt – waren es bislang nur 2% können jetzt bis zu 10 Prozent umstrukturiert werden. Auch ist die Umstrukturierung des Sozialfonds als Beitrag zum Erhalt von Arbeitsplätzen erlaubt. Ungarn macht übrigens von fast allen Möglichkeiten Gebrauch. Weniger bereitwillig zeigt sich die EU in anderen Bereichen der Wirtschaftsbelebung. So gab es ein Veto gegen den Belebungsplan der Barroso-Kommission für den Energiesektor, sowie für den weiteren Ausbau von Breitbandnetzen im Umfang von 5 Milliarden Euro hat nämlich die Kommission. Auf den Vorschlag mehrerer Länder, darunter auch Bulgarien, kam man zu

dem Schluss, dass die Übertragung der EU-Haushaltsmittel aus früheren Jahren gegen EU-Recht verstößt. „Unverständlich ist, warum die Kooperation stockt, es ist kein riesiger Betrag. In den kommenden Wochen muss die EU wesentlich flexibler werden, wenn sie die mörderische Rezession wirklich mildern möchte“, äußerte der WiU gegenüber Ákos Kengyel, Dozent der Corvinus-Universität Budapest. Ferner sollen durch das Paket dreieinhalb Milliarden Euro für Projekte zur Trennung und Einlagerung von Kohlendioxid, 500 Millionen für OffshoreKraftwerke, sowie weitere 1.750 Millionen für die Verbindung von Gas- und Stromnetzen bereit gestellt werden. Der Ausbau und die Modernisierung von BreitbandNetzen würden den betroffenen Unternehmen EU-weit Aufträge von einer zusätzlichen Milliarde Euro bedeuten. Die zu Redaktionsschluss beginnende Sitzung des EU-Rates hat letzten Endes den Barroso-Plan verabschiedet. Die Verdoppelung des EU-Krisenfonds (auf 50 Milliarden Euro) wurde beschlossen. Außerdem wurden die Umsetzung und die Ergebnisse des noch im November verkündeten Aufschwungplans sowie der Erhöhung der Anzahlungen bei Ausschreibungen und der Genehmigung vorübergehender staatlicher Subventionen geprüft. Bei Notmaßnahmen zeigt sich Brüssel indes nachgiebiger. So haben etliche ungarische Pläne grünes Licht bekommen, die „zu Friedenszeiten“ dem EU-Wettbewerbsrecht komplett zuwider laufen würden. Die Kommission hat beispielsweise das Programm abgesegnet, über das Spesen von in eine schwierige Lage geratener KMU bei Kredit- und Leasinggeschäf-

ten (über die Bürgschaftsbank Garantiqa Hitelgarancia) über zwei Jahre um 25 Prozent gesenkt werden. Auch wurde der Antrag genehmigt, konkursnahe Unternehmen mit bis zu 500.000 Euro durch die Regierung zu unterstützen.

Harte Selbstdisziplin pusht Polen Ähnlich wie Ungarn versuchen auch Regierungen der übrigen Länder der Region, EU-Mittel flexibler zu nutzen und andere Maßnahmen zur Linderung

Positive Änderungen: Besser verfügbare EU-Fördermittel und Bonussysteme für weniger Bürokratie.

der Krise einzuführen. Im Baltikum wurde zum Beispiel in Litauen ein neuer regionaler Fonds eingerichtet, wo Gelder der Strukturfonds restrukturiert wurden. In Lettland wurden vorerst keine größeren Schritte unternommen, wenn auch die Krise hier die Regierung weggefegt hat und das neue Kabinett erst seit Kurzem steht. Polen konzentriert sich auf die Bauwirtschaft und die Stabilisierung des Arbeitsmarktes. „Mit aller Kraft konzentriert man sich auf die EM 2012. Der Stadionbau wurde zum Beispiel im unglaublichen Tempo beschleunigt, aber auch für andere Infrastrukturprojekte wird viel Geld ausgegeben“, erfuhr die WiU von Anna Wisniewski, Mitarbeiterin des Instituts für Weltwirtschaft der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Warschau wird neben kurzfristigen Schritten zur Stabilisierung den drastischen Abbau der Ausgaben fortsetzen, was mit einer Steuersenkung verbunden ist. Hier beabsich-

tigt man, durch Anreize für den Inlandsmarkt den Weg aus der Krise zu finden. Das kann Polen auch leisten, denn in den vergangenen Jahren wurden neben den strukturellen Reformen die Staatsausgaben kontinuierlich abgebaut und es gelang, die früher hohe Arbeitslosigkeit zu drücken. Analysten sagen für 2009 trotz Krise ein BIP-Wachstum von 0,5 bis 0,7 Prozent voraus. Parallel mit der Beschleunigung des Abrufs von ausgeschriebenen EU-Mitteln wurden übrigens für Unternehmen Erleichterungsmaßnahmen ähnlich wie in Ungarn eingeführt. Zur Verringerung der administrativen Belastungen wurde im Staatsapparat ein eigenständiges Bonussystem eingerichtet. Unter den Entwicklungsprojekten werden Investitionen im Umweltschutz bzw. einkommensgenerierenden Projekten Vorrang eingeräumt. Tschechien hat an Stelle der Belebung des Inlandsmarktes die Stärkung der Außenwirtschaftsstrategie gewählt. Auch Prag hat EU-Ausschreibungen beschleunigt und Bedingungen vereinfacht, sowie die Kapitalisierung der Exportbürgschaftsbank aufgestockt. „In der Slowakei läuft man vor der Sturmflut her, vorerst hat die Regierung keine wesentlichen Schritte eingeleitet, neuerliche Vorstöße wurden vom eigenen Koalitionspartner gerade torpediert“, erläuterte der WiU Gábor Túry, Mitarbeiter des Instituts für Weltwirtschaft. Nach dem dynamischen Wachstum der vergangenen Jahre wird die Rezession schmerzhaft werden, da ein Großteil der Wirtschaft auf den nach Deutschland und Westeuropa gehenden Automobilexport und die Schwerindustrie aufbaut. Gabor Homonnai

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

19

Branchen und Märkte

Branchen und Märkte Kollegen entwickelt wurden. Der wichtigste Schlüssel zum Erfolg ist auch bei ITUnternehmen der Mensch. Für Testingenieure sind IT-Wissen und Programmierungskenntnisse natürlich Basics, doch gleich an zweiter Stelle steht die Fähigkeit zur Kommunikation. „Unsere Testingenieure haben die Aufgabe, Bugs aufzudecken, zu reproduzieren und zu dokumentieren. Diese müssen dann in geeigneter Art und Weise dem Entwickler zur Behebung mitgeteilt werden. Hier ist Fingerspitzengefühl gefragt“, klärt Kapros auf. Testingenieure müssen außerdem präzise arbeiten, mit Monotonie umgehen können und über das richtige Maß an fachlicher Destruktivität verfügen. Sie brauchen den Blick für das Wesentliche, müssen lateral denken und dürfen nicht der Logik eines Entwicklers folgen. „Neben Englisch sind auch deutsche Sprachkenntnisse von Vorteil, da wir für die Siemens-Gruppe in Deutschland arbeiten. Auch medizinisches Know-How ist eine große Hilfe.“ Bei diesem Potpourri an Kompetenzen stehen Softwaretester für Kapros deshalb den Anwendungsentwicklern auch in nichts nach: „Unsere Testingenieure beziehen das gleiche Gehalt wie unsere Programmierer. Übrigens haben wir auch Frauen im Team“, räumt Kapros mit einem weiteren Vorurteil auf. „Die Arbeit beginnt für Entwickler wie Tester zur gleichen Zeit: die AnwendungsSpezifikation wird an den Entwickler zum Kodieren und an den Tester zur Testentwicklung, bzw. zur Entwicklung einer geeigneten Testsoftware weitergeleitet.“

Software Testmanagement

Gut getestet ist halb gewonnen Hochkomplexe Softwareprogram­me sind heute aus vielen Branchen, wie dem Handel, der Medizinbranche oder dem Verkehrswesen nicht mehr wegzudenken. Doch obwohl kaum ein Computerprogramm sofort fehlerfrei entwickelt wird, planen selbst Großunternehmen Softwaretests selten richtig ein. Das kann böse Überraschungen bereiten, denn fehlerhafte Software verursacht nicht nur unnötige Kosten, sondern kann im Extremfall auch Menschleben kosten. Wer jedoch richtig testet, mindert Risiken, spart Kosten, sorgt für Systemstabilität und schafft Wettbewerbsvorteile.

Wie testet man Software ganz konkret?

W

enn wir Software entwickeln, kann ich vertraglich zusichern, dass sie meist fehlerhaft ist, erzählt Zoltán Beke, Geschäftsführer der Mortoff Kft., einem 2002 gegründeten und mittlerweile mit über 60 Mitarbeitern europaweit tätigen IT-Unternehmen für Softwareentwicklung und IT-Beratung. „Ausnahmen gibt es natürlich, doch im Grunde ist kein Computerprogramm fehlerfrei, man hat die Fehler lediglich noch nicht gefunden“, spezifiziert Beke eine Eigenart des IT-Businesses. Je nach Anwendungsart wiegen die Fehler jedoch unterschiedlich schwer. „Ein Bug (Fehler – Red.), welches die Erstellung eines Word-Dokuments beeinträchtigt, wird vermutlich weniger Schaden verursachen, als ein Programmfehler bei einer Anwendung für Röntgengeräte, oder in der Steuerungssoftware von Zügen, wie wir sie beispielsweise gerade testen. Trotz der Risiken werden Softwaretests sogar bei

20

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Großunternehmen selten richtig geplant und durchgeführt”, kritisiert Beke. Dies liege zum Einen an der mangelnden Fachkompetenz und zum Anderen an finanziellen Engpässen. „Viele scheuen die auf die Gesamtkosten gerechneten, geschätzten Test-, Migrationsund Stabilisierungskosten von 30%, die neben 30% Planungs-, und ca. 40% Entwicklungskosten bei einer Software anfallen. Erfahrungswerte zeigen jedoch, dass 80 Prozent der Bugs mit 20 Prozent der angewandten Testenergie gefunden werden können, jedoch jeder weiterer Fehler unverhältnismäßig hohe Kosten verursacht. Es lohnt sich also nur für wirklich kritische Anwendungen 100%-ig zu testen”, erklärt der 36jährige Unternehmensberater.. Doch nicht nur die Kosten entscheiden, sondern auch der Zeitfaktor spielt beim Testen eine Rolle. Im schnelllebigen IT-Business mit kurzen Produktzyklen kann es Wettbewerbsvorteile brin-

Gábor Kapros, Evosoft

gen, das Produkt einige Tage vor der Konkurrenz auf den Markt zu bringen. „Hier muss man abwägen zwischen dem Risiko, mit einer noch nicht ganz fertig getesteten Software die Kunden zu verärgern, oder der Verlockung, mit einem Produktlaunch der Erste am Markt zu sein“, meint Beke.

Testingenieure zu Unrecht unterschätzt Softwaretests sind auch für die evosoft Hungary Kft., der ungarischen Tochter der deutschen evosoft GmbH das A und O. Denn Gábor Kapros testet mit seinem Team die Anwendungen für medizinische Geräte, die im Rahmen eines multinationalen Projektes von ungarischen und ausländischen

Softwaretests folgen bestimmten Vorgaben, auch wenn Testen als Teil der IT-Strategie erst noch im Kommen ist und es auch noch kein einheitliches Vokabular dafür gibt. Erst wird mit statischen Tests gearbeitet. Hier wird die Software nicht ausgeführt, sondern der Code erst einmal gelesen. Dazu kommt die Anwendung von statischen Analysewerkzeugen. Bei evosoft wird beispielsweise jede Codezeile mindesten zweimal von verschiedenen Fachleuten überprüft. Bugs, die hier bereits entdeckt werden, können spätere Kosten vermeiden. Unit-, Komponenten- und funktionale Tests folgen in eigens geschaffenen Testumgebungen. Ein einfaches Beispiel ist ein Belastungstest, welcher zeigen soll, ob die Software bei vielen, gleichzeitigen Zugriffen stabil bleibt. Getestet wird heutzutage größtenteils automatisch. Es werden Ausgabewerte generiert, die mit den Soll-Werten in der Spezifikation übereinstimmen müssen. Differieren die Werte, liegt ein Fehler vor, dee entsprechend

Zoltán Beke, Mortoff Kft.

dokumentiert werden muss. Nach erfolgter Bug-Korrektur wird die Anwendung in die produktive, tatsächliche Wirkungsumgebung integriert. Letzte Instanz ist meist der Auftraggeber und User, der die Anwendung abnimmt. Er testet die Software „in Aktion“. Die Ergebnisse des sog. User Accepatance Tests entscheiden über die Rechnungsstellung und damit über die Bezahlung des Lieferanten. Garantien werden in der Regel vom Dienstleister nur für die mit dem Auftraggeber vereinbarten, getesteten und dokumentierten Testfälle übernommen.

te Mathematiker. „Die Technik soll die Kunden bei ihrem Einkauf unterstützen, ihnen relevante Informationen liefern, schnellere Bedienung ermöglichen und natürlich auch Spaß machen.“ Softwaretests sind bei Praktiker sehr praxisorientiert. Es wird vorher kalkuliert, wie lange ein System versagen darf, ohne messbare Verluste zu produzieren. Danach werden die Tests ausgerichtet. „Der Albtraum eines jeden IT-Leiters: Wir öffnen in der Früh unsere Märkte und können nicht verkaufen, weil Basisabläufe, wie die Kassensysteme, nicht funktionieren“, konkretisiert der Topmanager. „Wir haben natürlich auch weniger kritische Software, dessen etwaige Fehlfunktion keine Katastrophe auslöst: z.B. die Anwendung für die grafische Darstellung unserer Werbeprospektstreuung.“ Da das ungarische Unternehmen mit mittlerweile 19 Märkten an ungefähr 100 Testprojekten jeder Art und Größe im Jahr beteiligt ist, dürfen sogar die ca. 1800 Mitarbeiter und deren Familien an den Tests teilnehmen. „Unsere besten Leute sind die Testuser. Sie sind bei weitem kreativer,

Praktiker: Softwaretests sind Dienst am Kunden Die Baumarktkette Praktiker ist Auftraggeber und Dienstleister zugleich, denn hier wird Software zugleich hausintern entwickelt und getestet. „Wir haben sowohl in Ungarn als auch in Deutschland eine IT-Abteilung“, erläutert Dr. Sándor Ónody, Wirtschaftsund IT-Direktor der ungarischen Kft. Sie sind zuständig für unsere sog. IT-Str@ tegie, welche unsere gebündelten ITKompetenzen Business Intelligence, eSolutions / Web und Mobile Lösungen beinhaltet. Die IT-Abteilungen initiieren, koordinieren und führen gleichzeitig die dazugehörenden Softwareentwicklungen und –tests in den meisten Fällen auch aus. Dabei ist man in Ungarn seinen deutschen Kollegen durchaus eine Nasenlänge voraus. Hier wurde z.B. das digitale Preisetikett und Selfscanning als erstes eingeführt. „In Vecsés steht der Praktiker-Mustermarkt, hier werden Anwendungen getestet, die danach praktikerintern international zum Einsatz kommen“, informiert der studier-

Dr. Sándor Ónody, Praktiker

als unsere Entwickler und finden Fehler, an die wir nicht im Traum gedacht haben, weil sie beispielsweise drei Knöpfe gleichzeitig drücken“, so Dr. Ónody. Beim Testen zeigt sich Praktiker dann auch kompromisslos, und nimmt dafür auch eine verspätete Markteinführung in Kauf: „Wir können keine Kompromisse beim Testen machen, auch wenn wir durch Verspätungen bei der Entwicklung bereits angekündigte Launchzeiten überschreiten sollten. Denn was bei ungenügenden Softwaretests die wirklichen Kosten verursacht, ist die Enttäuschung der Kunden und die damit notwendige Wiederherstellung der Reputation von Praktiker.“ Éva Farkas

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

21

Kultur

Recht & Tipps

Budapester Frühlingsfestival

Die Kultur des Sponsoring Alljährlich lockt das Budapesti Tavaszi Fesztivál bereits vor der Hauptsaison im Sommer ausländische Besucher nach Ungarn. Doch obwohl die Bedeutung des Frühlingsevent nicht von der Hand zu weisen ist, werden staatliche Förderungen immer öfter gestrichen, was die Ausrichtung des 2005 preisgekrönten Festivals erschwert. Dazu verursacht der geschwächte Forint aktuell höhere Kosten, während die Unternehmen gleichzeitig ihre Budgets für Kultursponsoring reduzieren.

die bekannteste Marke in Ungarn, die natürlich auch mit Verpflichtungen verbunden ist“, erklärt Péter Zoltán Nagy, Marketingdirektor von OTP die Hintergründe der Sponsoring-Strategie. „Die OTP fokussiert beim Sponsoring auf gesellschaftliches Engagement (OTP Híd Program) und den Sport (OTP Lendület Program). Diese Bereiche vermitteln die von der Bank repräsentierten Werte, passen gut zu unserer Strategie, entsprechen den Erwartungen der Bevölkerung und haben auch aus gesellschaftlicher Sicht eine hohe Bedeutung.“

E

s ist gängige Praxis, dass Unternehmen ein Teil ihres Gewinnes in irgendeiner Form an die Gesellschaft zurückgeben, meint Zsófia Zimányi, Direktorin der gemeinnützigen Organisation, die auch das Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) veranstaltet. „Trotzdem habe ich von ungarischen Firmen auf unsere Sponsoring-Anfrage die Antwort bekommen, dass Förderungen dieser Größenordnung für kulturelle Zwecke nicht geleistet werden. Besonders gefreut habe ich mich daher, als wir vor zwei Jahren MOL und OTP Bank als ungarische Partner gewinnen konnten“, fährt die Direktorin fort, die bereits seit 13 Jahren an der Spitze von Fesztiválközpont steht. Kultur gilt gleich nach dem Sport als zweitwichtigstes Gebiet des Sponsorings. Die Sponsoren erwarten von der Investition in erster Linie, dass ein positives Image von ihnen vermittelt wird. Dies wird unterstützt durch eine vielfache Präsenz des Sponsors in den Medien, Artikeln und Interviews. Dazu kommen die Benefits in Form von Ehrenkarten oder Vergünstigungen für die Mitarbeiter, bzw. Geschäftspartner des Sponsoringpartners.

OTP-Hauptsponsor: Verantwortung auch in der Krise In diesem Jahr ist das größte Kreditinstitut des Landes einer der Hauptsponsoren vom BTF: „OTP Bank Magyarország ist

22

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Zsófia Zimányi, Direktorin, Budapester Frühlingsfestival

Entgegen vielen anderen Firmen, die ihre Sponsoring-Budgets kürzen mussten, hat die OTP die Förderungssumme des letzten Jahres nicht geändert: „Wir haben unsere Mittel zur Förderung von gesellschaftlichen Werten trotz der Rezession in diesem Jahr nicht dezimiert und bemühen uns, die Zusammenarbeit mit unseren langjährigen Partnern zu erhalten“, sagt der OTP Direktor. „Wir suchen die langfristigen Möglichkeiten zur Kooperation, denn wir denken, dass Werte zu erhalten mindestens so wichtig ist, wie Werte zu schaffen.“ Diese Sicht der Dinge scheint auf der Hand zu liegen, denn das BTF hat eine Bekanntheit von 90% in Ungarn und steht auch im internationalen Vergleich für herausragende Qualität und sorgt für

noch nicht dagewesene kulturelle Highlights. Um eine solche Sponsoring-Kompensation ermöglichende Veranstaltung ins Leben zu rufen und zu stabilisieren, bedarf es bei Weitem mehr finanzieller Mittel, als dieses bereits gut funktionierende Festival zu fördern. Trotzdem ist die Zukunft von BTF nicht gesichert: „Wegen des schwachen Forints belief sich unser Budget auf 1,4 Milliarden HUF. Davon mussten wir ca. 60% aus eigener Kraft und durch Sponsoring finanzieren.

Arbeitsrecht

Mit flexiblen Lösungen die Krise meistern In den letzten Wochen haben sich ungarische Unternehmen von einer großen Zahl von Mitarbeitern trennen müssen. Neben den betroffenen Mitarbeitern trifft dies häufig auch die Unternehmen hart, da sie durch die Kündigungen qualifiziertes Personal und Know-how verlieren. Welche Möglichkeiten aber bieten der ungarische Staat und das ungarische Arbeitsrecht Arbeitgebern, flexibel auf die Krise zu reagieren?

Möglichkeiten aus Sicht des Arbeitsrechts Zoltán Péter Nagy, Marketingdirektor, OTP

Die staatliche Förderung wird von Jahr zu Jahr gekürzt und die Dauer der Sponsorenverträge reduziert sich von drei auf nur ein Jahr“, vermittelt Kulturmanagerin Zimányi Einblicke in die kritische Lage. Nach Ansicht der Direktorin vom Fesztiválközpont hat die Pflege der Sponsorenbeziehungen auch mit Kultur zu tun. Sie unterhalten sehr intensive Geschäftsbeziehungen zu den Förderern und widmen hohe Aufmerksamkeit der Kommunikation und der erfolgreichen Kooperation. Auch der OTP Topmanager zeigt sich zufrieden: „Dies ist eine Win-Win-Situation: sie ist gut sowohl für die Künstler, als auch für die Besucher. Aber auch uns ist es von Vorteil, denn sie bietet eine gute Möglichkeit um weitläufig Präsenz zu zeigen. Ich denke, dass die Förderung von Qualität die Verpflichtung einer verantwortungsbewussten Bank ist“, bringt es Péter Zoltán Nagy auf den Punkt. Kultur ist kein Massenprodukt, die Qualität ist ein signifikanter Aspekt beim Budapesti Tavaszi Fesztivál, jedoch erschwert sie die Sponsorensuche. „Qualität kostet Geld“, spricht Zsófia Zimányi Klartext, die nach mehr als 30 Jahren im Dienste der Kultur immer noch der Gedanke motiviert, anderen angenehme Stunden bescheren zu können. „Die Menschen brauchen die Kultur, deswegen dürfen wir nicht aufgeben, wir müssen weiter glauben!“ Éva Farkas

Um die Antwort aus Sicht des ungarischen Arbeitsrechts vorwegzunehmen: Ohne die Zustimmung der betroffenen Arbeitnehmer sind die Möglichkeiten des Arbeitgebers sehr begrenzt. So kann dieser eine gewisse Flexibilisierung durch die Einführung von Arbeitszeitrahmen erreichen. Ein solcher Arbeitszeitrahmen legt einen Bezugszeitraum von jeweils maximal drei Monaten fest, innerhalb dessen die tägliche bzw. wöchentliche Arbeitszeit flexibel eingeteilt werden kann. Dies bedeutet aber, dass die Anwendung von Arbeitszeitrahmen lediglich eine Umschichtung der Arbeitszeit innerhalb eines jeweils maximal dreimonatigen Bezugszeitraumes ermöglicht, nicht aber deren Reduzierung. Folglich kommt es im Ergebnis nicht zu einer Kostenersparnis. Auch kann der Arbeitgeber auf Auftragsrückgang durch die Gewährung von Urlaub reagieren, da er das Recht hat, dreiviertel des Jahresurlaubes der Mitarbeiter nach eigenem Ermessen zu erteilen. Hierbei sind dem Arbeitgeber allerdings zwei Grenzen gesetzt. Zum einen sind Zeitpunkt und Dauer des Urlaubs dreißig Tage vor Gewährung anzukündigen, zum anderen darf der Urlaub nur auf Wunsch des Mitarbeiters in mehr als zwei Teilen gewährt werden. Schließlich kann der Arbeitgeber zur Kosteneinsparung Sonderzahlungen (z.B. 13. Gehalt, Urlaubsgeld, erhöhte Zuschläge oder leistungsunabhängige Boni) streichen, sofern er solche unter einem Freiwilligkeitsvorbehalt gewährt hat. Zu beachten ist aber, dass die Zahlung einer Prämie,

d.h. einer leistungsabhängigen Sonderzahlung mit definierten Leistungskriterien, nicht einseitig widerrufen werden kann. Die Reduzierung der Arbeitszeit unter gleichzeitiger Reduzierung der Vergütung ist dagegen nur mit dem Einverständnis der betroffenen Mitarbeiter oder durch Vereinbarung mit einer Gewerkschaft im Rahmen eines Kollektivvertrages möglich. Sollte eine solche Vereinbarung mit der Gewerkschaft bzw. den Mitarbeitern nicht erzielt werden können, hat der Arbeitgeber Ausfallzeiten mit dem Grundlohn zu vergüten.

Staatliche Förderungen zum Erhalt von Arbeitsplätzen In den vergangenen Wochen wurde das Programm „Für den Erhalt von Arbeitsplätzen“ (A munkahelyek megőrzéséért) verabschiedet, welches die regionalen Arbeitsämter verwalten. Für das Programm

Geplante Änderungen bedürfen der Zustimmung der betroffenen Mitarbeiter.

wurde ein Betrag von 8 Mrd. HUF zur Verfügung gestellt, Bewerbungen können bis zum 31.12.2009 eingereicht werden. Leider ist die Antragsstellung mit einem nicht unerheblichen administrativen Aufwand verbunden. Im Falle einer positiven Entscheidung wird dem Arbeitgeber ein Teil der Lohnkosten erstattet: Sollte der Arbeitgeber den Abbau von Arbeitsstellen geplant haben, so kann er für einen Zeitraum zwischen 3 und 12 Monaten statt des Personalabbaus je nach Mitarbeiterzahl des Arbeitgebers 25, 50 oder 75% der Bruttolohnkosten der von dem

geplanten Personalabbau betroffenen Mitarbeiter ersetzt bekommen (je größer der Arbeitgeber, desto geringer die Prozentzahl), wobei als Obergrenze pro Mitarbeiter ein Betrag von 150% des Minimallohns zzgl. Lohnnebenkosten gilt. Alternativ kann der Arbeitgeber im Falle einer Reduzierung der Arbeitszeit auf nicht weniger als 50% bei gleichzeitiger Reduzierung des Lohns für einen Zeitraum zwischen 3 und 12 Monaten bis zu 80% des Lohnausfalls des betroffenen Mitarbeiters, höchstens aber pro Mitarbeiter 150% des Minimallohns zzgl. Lohnnebenkosten erhalten, wobei dieser Zuschuss natürlich dem Mitarbeiter zugute zukommen hat. Im Falle der Teilzeittätigkeit kann auch die Förderung von Weiterbildungsmaßnahmen beantragt werden. Wesentlich ist, dass in beiden Fällen für den Arbeitgeber die Verpflichtung besteht, die Arbeitsplätze nach Abschluss der Förderung über eine dem Förderzeitraum entsprechende Dauer zu erhalten. Neben dem dargestellten Programm wurde ein Programm mit praktisch identischem Inhalt unter der Verwaltung der Landesstiftung für Beschäftigung (OFA) verabschiedet. Für dieses Programm steht ein Gesamtbetrag von 5,95 Mrd. Forint zur Verfügung. Der Bewerbungszeitraum läuft zwar erst am 05.11.2009 ab, die Annahme von weiteren Bewerbungen wurde aber bis auf weiteres ausgesetzt, da bereits Bewerbungen für die volle Höhe der Fördermittel eingegangen sind. Schließlich wurde angekündigt, dass im Rahmen des von der Nationalen Entwicklungsagentur (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) verwalteten Programms TÁMOP 2.3.3. in Kürze Programme zum Erhalt von Arbeitsplätzen ausgeschrieben werden. Hierfür sollen nach derzeitigem Kenntnisstand im April 2009 Fördermittel in Höhe von 20 Mrd. HUF und im Mai 2009 in Höhe von weiteren 10 Mrd. HUF zur Verfügung stehen. Weitere Einzelheiten waren bei Redaktionsschluss nicht bekannt. Andreas Köhler Rechtsanwaltskanzlei Kővári Tercsák Salans

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

23

DUIHK intern

DUIHK intern

Driftmann neuer DIHK-Präsident

H

ans Heinrich Driftmann ist neuer Präsident des Deutschen Industrieund Handelskammertages (DIHK). Die Vollversammlung wählte den Präsidenten der IHK zu Kiel und bisherigen DIHKVizepräsidenten am 26. März in Berlin zum Nachfolger von Ludwig Georg Braun. Braun schied nach acht Jahren an der Spitze des DIHK satzungsgemäß aus seinem Amt aus. Driftmann (61), langjähriger Vorsitzender des DIHK-Bildungsausschusses, würdigte die nachhal-

tige Arbeit Brauns und betonte, an dessen Verdienste wie dem Ausbildungspakt anknüpfen zu wollen. Zur Bewältigung der Krise sei Bildung unerlässlich. Zugleich warnte er davor, der Versuchung zu erliegen, einzelne Unternehmen der Realwirtschaft durch eine staatliche Beteiligung retten zu wollen. Wichtiger sei es, die Prinzipien der Sozialen Marktwirtschaft wieder ernsthaft zur Anwendung kommen zu lassen. Und dazu zähle gerade die individuelle Haftung und Verantwortung. "Das ist in Wirtschaft und Politik in den vergangenen Jahren zu kurz gekommen." Lebenslauf unter: www.dihk.de/inhalt/ presse/driftmann.html

23.04.2009

Jährliche Mitgliederversammlung der DUIHK

Dr. Herbert Fisch

Vizepräsident Klaus Gerasch schied unter großem Dank der Mitglieder nach zwei Amtsperioden aus dem Vorstand. Zu seinem Nachfolger als einer der drei Vizepräsidenten wurde durch den neuen Vorstand Emmerich Endresz, Vorstandsvorsitzender der Budapesti Elek-

tromos Měvek Nyrt. gewählt. Ebenfalls nach Ablauf ihrer Amtsperioden schieden András Krausz, Geschäftsführer der Villeroy & Boch Magyarország Kft., sowie Dr. Ferenc Havasi, Geschäftsführer der NEMAK Gyõr Kft. aus dem Vorstand aus. Auch ihnen dankten die anwesenden Mitglieder herzlich für die in den vergangenen Jahren geleistete Arbeit. Die Mitgliederversammlung wählte als Wirtschaftsprüfer für das Geschäftsjahr 2009 die Firma Rödl & Partner Kft., Budapest. Die Botschafterin der Bundesrepublik Deutschland, Dorothee Janetzke-Wenzel würdigte in ihrem Grußwort an die Mitglieder das Engagement der DUIHK für die Entwicklung der deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und stellte fest, dass sich Dank ihres außerordentlich hohen Niveaus die bilateralen Beziehungen auch in der aktuellen Wirtschaftskrise bewährten. Als Gastredner der Mitgliederversammlung erläuterte der Präsident der Ungarischen Nationalbank, András Simor, wie die Währungshüter die aktuelle Lage und

András Simor, MNB

die Aussichten der ungarischen Wirtschaft beurteilen. Nach seiner Einschätzung sei das ungarische Finanzsystem grundlegend solide aufgestellt, allerdings würde eine länger andauernde und stärkere Wachstumsschwäche der Wirtschaft auch das Finanzsystem belasten.

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder

Mihály Jankovich

D

ie Deutsch-Ungarische Industrieund Handelskammer hat auf ihrer jährlichen Mitgliederversammlung am 23. April 2009 Tamás Vahl für zwei weitere Jahre in seinem Amt als Präsident der DUIHK bestätigt. Zugleich wählte die Mitgliederversammlung vier neue Mitglieder für drei Jahre in den Vorstand: Nils Blunck, Geschäftsführender Gesellschafter der Blucron Kft. Dr. Herbert Fisch, Geschäftsführer der BASF Hungária Kft. Christian Ringel, Geschäftsführer der Scholz & Friends Budapest Kft. János Mátyásfalvi, Direktor von A.T. Kearney Budapest. Das Vorstandsmandat von Mag. Mihály Jankovich, Geschäftsführer der Vienna International Underwriters GmbH wurde für weitere drei Jahre erneuert.

24

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Die neuen Vorstandsmitglieder stellen sich vor: Nils Blunck, Geschäftsführender Gesellschafter, Blucron Kft. Nils Blunck, Geschäftsführer der Blucron Kft., ist zu Beginn 2009 als geschäftsführender Gesellschafter bei der Buchhaltungsfirma Intergest Hungaria Kft. eingestiegen. Er lebt seit 15 Jahren in Budapest und ist unter anderem Vorstandsmitglied der Wirtschaftsjunioren Ungarns. Dr. Herbert Fisch, Geschäftsführer, BASF Hungária Kft. Dr. Herbert Fisch hat im Oktober 2008 die Geschäftsführung von BASF Hungária Kft übernommen. Er begann seine Karriere 1988 bei BASF, im Forschungszentrum für Kunststoffe, dann wechselte er nach Ludwigshafen, später nach Brüssel, wo er den globalen InternetHandel der Firma geleitet hat. Christian Ringel, Geschäftsführer, Scholz & Friends Budapest Kft. Christian Ringel begann seine Tätigkeit 1998 bei Scholz & Friends als Client Service Director in Polen. Nach einer kurzen Auszeit in Moskau im Auftrag von McCann-Erickson kehrte er 2003 zu Scholz & Friends zurück, und wurde Geschäftsführer der Budapester Tochterfirma. János Mátyásfalvi, Direktor von A.T. Kearney Budapest János Mátyáasfalvi kommt aus der EDV-Branche und war als Geschäftsführer von ungarischbayerischen EDV-Firmen tätig. 2007 wechselte er von T-Systems zu A.T. Kearney.

Bernstein Kft. Herstellung von Schalteneinrichtungen und Sensoren AP: Krisztina Kőhegyi, Assistent der Geschäftsleitung Fehér utca 10. H-1106 Budapest Tel: +36 1 434 2296 Fax:+36 1 434 2299 E-Mail: [email protected]

Hornschuch Hungária Kft. Großhandel mit dekorativen Produkten AP: Dipl.-Kfm. Hans-Jürgen Kieb, Geschäftsführer Levendula u. 9. H-1124 Budapest Tel: +36 1 214 2412 Fax: +36 1 214 3126 E-Mail: [email protected] Web: www.hornschuch.hu

CONLINK Leasing Kft. Operative Leasing von Maschinen und Anlagen AP: Szabolcs Rendek, Geschäftsführer Damjanich u. 11-15. H-1071 Budapest Tel: +36 1 413 1072 Fax:+36 1 413 1073 E-Mail: [email protected] Web: www.conlink.hu

Kontakt-Elektro Kft. Industrielektronik AP: Ferenc Hirth, Geschäftsführer Mohácsi u. 79. H-7630 Pécs Tel: +36 72 516 067 Fax:+36 72 516 069 E-Mail: [email protected] Web: www.kontakt-elektro.hu

FirstClients Capital Square Kft. Virtuelle Büros und Besprechungsräume AP: Attila Fehér, Business Development Director Kútföldi utca 3. fszt. 2. H-1029 Budapest Tel: +36 30 718 3012 E-Mail: [email protected] Web: www.firstclients.hu

Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft. Handel mit Klein- und Großelektrogeräten AP: Karsten Sommer, Geschäftsführer Petőfi Sándor u. 64. H-2040 Budaörs Tel: +36 23 446 000 Fax:+36 23 446 001 E-Mail: [email protected] Web: www.mediamarkt.hu

Miskolc Holding Zrt. Lokale Wirtschaftsentwicklung, Stadtentwicklung AP: Dr. Judit Juhász-Nagy, Wirtschaftsförderer Hunyadi u. 5. H-3530 Miskolc Tel: +36 46 516 450 Fax:+36 46 516 471 E-Mail: [email protected] Web: www.miskolcholding.hu Prime Time Marketing Kft. Öffentlichkeitsarbeit, Media, PR AP: Ágnes Tordai, Geschäftsführerin Ezredes utca 14. fsz. 1. H-1024 Budapest Tel: +36 1 336 0840 Fax : +36 1 336 0841 E-Mail: [email protected] Web: www-prime-time.hu

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

25

DUIHK intern

DUIHK intern

2009: április 23.

Bemutatkozik a Miskolc Holding

A gazdaságfejlesztés motorja

A DUIHK taggyûlése

A

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a 2009. április 23-án tartott éves taggyűlésén Vahl Tamást további két évre elnökévé választotta. A taggyűlés továbbá négy új elnökségi tagot is megválasztott három év hivatali időre: Nils Blunck, ügyvezető igazgató, Blucron Kft., Dr. Herbert Fisch, ügyvezető igazgató, BASF Hungária Kft., Christian Ringel, ügyvezető igazgató, Scholz & Friends Budapest Kft., Mátyásfalvi János, igazgató, A.T. Kearney Budapest. További három évre meghosszabbította a taggyűlés Mag. Jankovich Mihály, a Vienna International Underwriters GmbH ügyvezetőjének mandátumát is, mint elnökségi tag.

Nils Blunck, ügyvezetô igazgató, Blucron Kft.

A Miskolc Holding tagvállalatai biztosítják a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat, üzemeltetik többek között a távhôszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást, a hulladékkezelést, a közösségi közlekedést, valamint a parkolási rendszert.

A Miskolc Holding Önkormányzati Va­gyonkezelő Zrt-t 2006. július 6-án, 16 Mrd HUF jegyzett tőkével, azzal a céllal alapította Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, hogy a város stratégiai célkitűzéseivel összhangban fejlessze a város gazdaságát, valamint a városi tulajdonú cégek szolgáltatásainak színvonalát. A konszolidációs körbe tartozó 11 tagvállalat 2008. évi várható konszolidált árbevétele 20 Mrd HUF.

Miskolc város fejlődési folyamata felgyorsult, egyre kedveltebb befektetési helyszínné válik. 2008 őszétől a Mechatronikai Ipari Parkban 42 ha zöldmezős összközműves fejlesztési terület várja a befektetőket, amelyből az igényelt nagyságú telephely tetszés szerint alakítható, illetve a hálózat az új vállalkozások igényeihez igazítva folyamatosan bővíthető. Így ideális telephelyként szolgálhat a potenciális betelepülők számára. Ezen túlmenően Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata befektetés-ösztönzési programjának keretein belül, olyan befektetés-ösztönző szolgáltatásokat nyújt a letelepedő vállalkozásoknak, melyekkel olyan közvetlen vagy közvetett előnyöket kíván biztosítani a számukra, hogy hozzájáruljon üzleti tevékenységük elindítási és beruházási költségeinek csökkentéséhez.

Milyen alaptevékenységeket folytat a vállalatcsoport?

Melyek Miskolc legjelentôsebb fejlesztési projektjei?

A Miskolc Holding Zrt. küldetését alapvetően három tevékenység határozza meg: Gazdaságfejlesztés: befektetésre alkalmas területek kialakítása, fejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása. Városfejlesztés: kiemelt területei a városkép megújítása, a városgondozás és a belváros rehabilitációjának koordinálása. Vállalatfejlesztés: a tagvállalati működés hatékonyságának növelése a szinergiák maximális kihasználása mellett.

Miskolc legjelentősebb fejlesztései közé tartoznak a gazdaságfejlesztés területén:

Mikor alakult és milyen céllal jött létre a Miskolc Holding Zrt?

A kivetítôn: Christian Ringel, ügyvezetô igazgató, Scholz & Friends Budapest Kft.

Klaus Gerasch alelnök két hivatali ciklus után a tagok köszönetnyílvánítása mellett lemondott tisztségéről. Utódjaként a taggyűlés Emmerich Endresz elnökségi tagot, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. elnökvezérigazgatóját választotta meg. Szintén hivatali ideje lejártával lemondott elnökségi tagságáról András Krausz, a Villeroy & Boch Magyarország Kft. ügyvezetője, valamint Dr. Havasi Ferenc, a NEMAK Győr Kft. ügyvezető igazgatója. A taggyűlés az ő munkájukat is köszönettel méltatta.  A taggyűlés a 2009-es üzleti évre könnyvizsgálónak a budapesti székhelyű Rödl & Partner Kft.-t választotta meg.

A Német Szövetségi Köztársaság nagykövete, Dorothee Janetzke-Wenzel köszöntőjében elismeréssel szólt a DUIHK szerepéről a német-magyar gazdasági kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében, valamint kijelentette, hogy a bilaterális kapcsolatok rendkívül magas színvonaluknak köszönhetően az aktuális gazdasági válság közepette is megállták helyüket.

Bemutatjuk az új elnökségi tagokat

Hogyan tudják a várost vonzóvá tenni a befektetők számára?

Mechatronikai Ipari Park A Mechatronikai Ipari Park projekt eredményeként 2009. március 25-én került átadásra az az 1,3 Mrd forint összértékű fejlesztés, amely révén az immáron közel 142 Miskolci Ipari Parkon belül 39,5 hektár összközműves zöldmezős terület várja a befektetőket.

Egyablakos ügyintézés A város befektetőbarát önkormányzata egyablakos kiszolgálást nyújt a városba érkező vállalkozások számára: segít a megfelelő befektetési helyszínek kiválasztásában, a hivatalos eljárások lebonyolításában, valamint együttműködik a befektetőkkel való közös fejlesztési tervek kialakításában. Nanopolis Innovációs Park A projekt keretében kutatási és innovációs központ épül, amely elsősorban nanotechnológiai, vegyipari, mechatronikai, megújuló alternatív energiai fejlesztésekre, magas hozzáadott értékű munkahelyek létesítésére biztosít lehetőséget. A városfejlesztés területén: Integrál Városfejlesztési Stratégia (IVS) Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávú (7-8 év) dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városban, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása és azok középtávon való megvalósítása. Miskolc a 2007-2013 közötti tervezési időszakban megközelítően 12 Mrd Ft-tal bővítheti az önkormányzat fejlesztési forrásait, ezen túlmenően az önkormányzati beruházásokkal partnerségben, illetve azok multiplikatív hatásaként a vállalkozásfejlesztés feltételrendszerének javítása kapcsán magánfejlesztések megvalósítása várható.

Nils Blunck, ügyvezető igazgató, Blucron Kft. Nils Blunck, a Blucron Kft. tanácsadó cég ügyvezetője, 2009 év elejétől az Intergest Hungaria Kft. könyvvizsgáló cég ügyvezetőjeként is tevékenykedik. 15 éve él Magyarországon és többek között a Wirtschaftsjunioren Ungarn szervezet elnökségi tagja. Dr. Herbert Fisch, ügyvezető igazgató, BASF Hungária Kft. Dr. Herbert Fisch 2008 októberében vette át a BASF Hungária Kft. ügyvezetői feladatait. Szakmai karrierjét 1988-ban kezdte a BASF műanyagokkal foglalkozó kutatóközpontjában, majd előbb Ludwigshafenbe, később Brüsszelbe került, ahol a vállalat globális internet-kereskedelmi tevékenységét irányította. Christian Ringel, ügyvezető igazgató, Scholz & Friends Budapest Kft. Christian Ringel 1998-ban kezdte meg tevékenységét a Scholz & Friends vállalatnál, mint a lengyel kirendeltség client service igazgatója. Egy rövidebb moszkvai kitérő után, ahol a McCannErickson megbízásából dolgozott, 2003-ban visszatért a Scholz & Friends-hez és a budapesti leányvállalat ügyvezető igazgatója lett. Jelenleg is ebben a pozícióban tevékenykedik. Mátyásfalvi János, igazgató, A.T. Kearney Budapest A matematikusi végzettségű Mátyásfalvi János sokáig az informatikai szektorban dolgozott, ügyvezetőként bajor-magyar informatikai cégeket irányított. 2007-ben a T-Systems-től váltott az A.T. Kearney-hez.

26

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Dorothee Janetzke-Wenzel, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete

A taggyűlés vendégelőadójaként Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában kifejtette, hogyan látják a banki szakemberek a magyar gazdaság aktuális helyzetét és kilátásait. Megítélése szerint a magyar bankrendszer valójában megfelelő alapokon nyugszik, ugyanakkor a gazdasági növekedés tartósabb nagyobb mértékű visszaesése a pénzügyi rendszert is súlyosan érintené.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

27

Fókusz

Inhalt Fókusz

Területi-ágazati együttmûködések és a fejlesztéspolitika

Beindult a magyar Pólus Program A kormány felgyorsította az európai mintára épülô Pólus Programot, amely elsôsorban az egyetemi tudásközpontokra és a klaszterekre épít. Már a szerzôdéskötések is elkezdôdtek, de egyelôre nem lehet látni, hogy néhány éven belül melyik szektorok erôsödhetnek meg, a környezettechnológia, valamint a gyógyszer- és egészségipar biztos befutók.

elsősorban a klaszterfejlesztéssel operál, az induló új, valamint már működő, fejlődőnek tekinthető és a már erőteljesen kutatásfejlesztési és innovatív tevékenységre épülő, exportpotenciállal rendelkező együttműködéseket támogat. Ezen utóbbiak átesnek egy komplex szempontrendszerre épülő úgynevezett akkreditációs eljáráson. A cél, hogy 5-8 éven belül az országban létrejöjjön 5-10 nemzetközi szinten is versenyképes együttműködés, ezt arra alapoz-

A

pólusok hidat teremtenek a regionális és a szektoronkénti gazdaságfejlesztési-ösztönzési programok között (elsősorban hálózatosodással), Budapest mellett hét nagyobb vidéki egyetemi város körül szerveződnek. A nyugateurópai példából átvett koncepció lényege, hogy a kutatók, az önkormányzatok, valamint a kis és közepes vállalkozások, esetleg a térségekben működő nagyobb nemzetközi cégekkel közösen olyan hozzáadott értéket hozzanak létre, amely hosszú távon segíti az adott iparág és a térség jövőjét. Az évek óta futó Pólus Program (PP), most érkezett el abba a fázisba, amikor a konkrét projektek végrehajtása elindult. Lapzártánk előtt néhány héttel például aláírták az első támogatási szerződést a megújuló energiával (fűrészüzemi maradványok hasznosítása) foglalkozó nyugat-dunántúli Magyar Pellet Egyesülettel. A 23 millió forintos összeget az új ágazat magyarországi népszerűsítésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítésére költik. „A külföldi konferenciáknál és a kiadványoknál is fontosabb, az egységes magyarországi pelletszabvány előkészítése, ugyanis ez idáig nem létezett” – vélekedett a WiU-nak Burján Emese, az egyesület alelnöke. Lapzártánkat követő napokban egyébként további szerződések tucatjait írják alá. A program összesen 400 milliárd forintból gazdálkodhat 2013-ig (ennek jó része nem külön forrás, hanem az ágazati és regionális operatív fejlesztési keretekből hívható le). A PP vállalkozásfejlesztési pillére, mely

28

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Az évek óta futó Pólus Program (PP), most érkezett el abba a fázisba, amikor a konkrét projektek végrehajtása elindult.

zák, hogy az elmúlt években a Pólus Program végrehajtásának elősegítése érdekében létrehozott Pólus Programiroda (PPI) regionális vezetői megvizsgálták a már működő csoportosulásokat, valamint a hosszú távú lehetőségeket. „Régiónkban az egészségügy és a gyógyszeripar élvez prioritást” – tudtuk meg Hradeczky Zsolttól, a PPI északalfökdi képviselőjétől. Ebben a térségben egyébként évek óta sikeresen működik a Pharmapolis Életminőség Klaszter, amelyben az egyetem és a kisebb cégek mellett a Richter és a Teva is aktívan tevékenykedik. A tavalyi év második felében pedig Miskolcon megalakult a Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter, amelyben az innovációs lánc minden szereplője szerepel.

„A kezdeményezések közül ezek jól működnek, de a pólusprogramokkal általában az a baj, hogy – hasonlóan a gazdasági minisztérium felépítéséhez és vezetéséhez – az elmúlt években többször is teljesen megváltoztatták” – mondta el lapunknak Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A 2005-ös bejelentés után mindössze a tavalyi év végére készült el a végleges és konkrét stratégia, valószínűleg a világgazdasági válság nyomása alatt. „Sokkal hatékonyabb lenne a mostani körülmények között, ha elővennék és aktualizálnák azokat a komplex ágazati programokat, amelyek egyszer már elkészültek” – vélekedett a WiU-nak Baráth Etele, egykori Európa-ügyi miniszter. A jelenleg tanácsadóként dolgozó közgazdász szerint, a megújuló erőforrások és a logisztika mellett, az egészségturizmus komplex támogatására kellene figyelmet fordítani. A nyugati példák sokkal nagyobb lakosságszámú régiókban, vagy jóval fejlettebb ipari körzetekben alakultak ki, ezért a szakértő szerint a második és harmadik körbe beválogatott magyarországi együttműködések jó része az európai és a világversenyben életképtelen lesz. A PPI azzal számol, hogy első körben 100-150 klaszter alakulhat meg, amelyből 5-10 a nemzetközi színtéren is versenyképes lesz 2013 körül. „Nem felülről kell meghatározni a fejlesztendő szektorokat, a nyugati példák is azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabbak az alulról szerveződő klaszterek” – mondta el a WiU-nak Zombori Zita, a Pólus Programiroda vezetője. A gazdaságfejlesztési szakértő szerint nehéz előre jelezni, hogy 5-7 év múlva milyen szektorok szárnyalnak majd a világban, de az biztos, hogy a biotechnológia felívelő ágban lesz. A fejlesztéspolitikáért felelős minisztériumban egyébként a PP-vel párhuzamosan jelenleg is dolgoznak egy olyan terven, amelyet Barát Etele említett és amelynek keretében a gyógyszer és egészségügy mellett az informatikára, a logisztikára, valamint az autóiparra fókuszálnak. Homonnai Gábor

Gazdaságösztönzés a válság által leginkább sújtott térségekben

Regionális ösztönzôk

Az uniós pályázatok átrendezésével és könnyítésekkel próbálja ösztönözni a gazdasági szereplôket a politika. A regionális fejlesztések mellett óriási megrendelésekre lehet számítani idén az építôiparban. A befektetési kedvezményekhez nem nyúltak, de még jobban célba veszik a térségünkbe települô szolgáltató központokat.

A

reálgazdasági válsággá erősödő őrületben, a szűkülő és bizonytalan exportpiacok, valamint az instabil forint mellett, az óriási államadósságot cipelő Magyarországnak nincs lehetősége az amerikaihoz és nyugat-európaihoz hasonló gazdaságélénkítő, néha már protekcionista lépésekre. Az nemzetközi és európai hitelkeretek mellett az egyetlen alternatív forrást a következő öt évben felhasználható, több ezer-milliárd forintos uniós forrás biztosíthatja. A kormány 1800 milliárdos megrendeléssel kalkulál az építőipar területén a következő két évben. A keretek felhasználásának felgyorsítása mellett átalakították azok belső szerkezetét is, a Gazdasági Operatív Programon (GOP) belül a technológiafejlesztésre kérhető pályázatnál például két és félszer nagyobb összeget lehet igényelni, gyorsított előlegfizetéssel (a gazdaságfejlesztés, a turizmus és a munkahelyte-

remtés területén a mérték 25 százalékról 40 százalékára emelkedett maximum 300 millió forintig). A kifejezetten kis – és közepes vállalkozásokat (kkv) célzó bürokratikus terhek csökkentése, valamint a feltételek lazítása mellett, a munkahelyek megőrzésére célzott támogatásokat indítottak, ezek szervezője az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Szintén a munkahelyek stabilitását szolgálja az a szabály, amely fellazította az uniós pályázatoknál az árbevétel-növekedési követelményeket – már 10 százalékos csökkenés is elfogadható, de a vállalkozás választhatja a korábbi dolgozói létszám fenntartását is -, a részletekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján lehet információkat szerezni. A leginkább hátrányos helyzetű régiók segítésére egy 20 milliárd forintos alapot különített el a kormány a Regionális Operatív Programból (ROP). A két alföldi régió részesedik majd relatíve a legna-

gyobb támogatásban, egyenként 3 és fél milliárd forinttal, „…a végső kabinetdöntés után másfél hónappal lehet majd hozzáférni a forráshoz, a helyi munkaügyi központok mellett az önkormányzatok és a kamarák oszthatják el a pénzt” – nyilatkozta Tukács István a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos az első bejelentést követően. „A következő két hónapban építőipari megrendelések százait fogják kiírni szerte az országban” – tudta meg lapunk Benedek Jánostól, a regionális fejlesztésekkel foglalkozó Váti Kht. vezetőjétől. Oktatási és szociális intézmények akadálymentesítésére és felújítására például 104 milliárd forintot költ idén az ország, az Észak-Alföldön 43, Kelet-Magyarországon 50 projekt indul el még ebben az évben. A szociális célú megrendeléseknél jóval nagyobb tételt jelent az általános infrastruktúra-fejlesztések felgyorsítása. Lapzártánk előtt nem sokkal kötötte meg a szerződését a környezetvédelmi tárca egy szilárdhulladék lerakó rekultivációs programjára a győri térségben, Székesfehérvár környékén egy több mint 8 milliárdos csatornázási programot hirdettek meg, de megkezdődött a taszári légi bázis régóta húzódó négymilliárdos fejlesztése is (a megyében Kaposvár is előrehozta 11 milliárdos fejlesztési tervét, a fürdő korszerűsítése mellett sportközpont és logisztikai park épül). Felgyorsították a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP) megvalósítását: Budapesten jóváhagyta a kormány a budai komplex villamos programot 5 milliárd forint értékben (Óbudától az Infoparkig) és nem kevesebb, mint 314 milliárd forint értékben írnak ki közbeszerzési pályázatot vasútfejlesztésre idén a magyar hatóságok, a Velence-Kijev európai korridor keretében elindulhat végre a záhonyi megaprojekt is. A belföldi megrendelések mellett a gazdasági visszaesés mérséklésében kulcsfontosságú az országba irányuló külföldi tőke beáramlásának élénkítése. A tavalyi 4 és fél milliárd eurós adat egyébként nem jelez lényeges visszaesést az év végi tomboló nemzetközi hangulat ellenére (mindössze félmilliárd volt a mérséklődés), a korábbi évek megaberuházásai után, 2008-ban sok

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

29

Fókusz

Fókusz

kisebb, 100-200 millió eurós invesztíciót hajtottak végre. A nemzetközi statisztikákat általában nem támasztja alá a cégvezetők véleménye, a versenyszféra jó része borúsan látja régiónk jövőjét. A Thomson Reuters legfrissebb felmérésében 400 olyan osztrák cégvezetőt kérdeztek meg, akik Bécsből irányítják közép- és kelet-európai leányvállalataikat: többségük a válság elmélyülésével számol a következő egy évben. A régiós pesszimizmussal szemben azonban, a gyakran komoly financiális gondokkal küzdő magyar cégek felkeltették a new yorki pénzügyi befektetők érdeklődését. „Hatalmas tömeg jött el a rendezvényünkre, annak ellenére, hogy többségük elpártolt a magyar állampapíroktól, sok magyar cégben látnak fantáziát, elsősorban kockázati tőke alapokon keresztül fektetnének be” – nyilatkoz-

ta Rétfalvi Görgy, a befektetések Magyarországra csábításáért is felelős ITD Hungary vezérigazgatója, a vásárt követően. A válság ellenére lapzártánkig nem változtattak a befektetés ösztönzés általános rendszerén (az egyösszegű támogatások, fejlesztési adókedvezmények, valamint képzési hozzájárulás), de a kedvezmények megítélésénél –különösen az egyedi kormánydöntést igénylő dotációnál- előnyt fognak élvezni a munka-intenzív nagyvállalatok betelepedése, különösen a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen helyzetű térségekben. Tavaly novemberben indult el a Befektetésbarát Önkormányzatok nevű program, amelyben az ITD szakmai segítséget nyújt, hogyan tehetik vonzóvá magukat a települések a cégek számára. A válságban a termelő vállalatok általában

Magyarországon is folyamatosan leépítik kapaciátásaikat (a kivételek között van az Infenion, a Linamar és a Günter-Tata, amelyek az utóbbi hónapokban 100-300 fővel bővítettek), a szolgáltató központok azonban változatlanul vonzó célpontnak tekintik magasan képzett és olcsó munkaerővel rendelkező régiónkat, legutóbb a Vodafone és az IBM is bővített, több mint 200 fővel. A PriceWaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy Magyarország még mindig a regionális szolgáltató központok második legjobb helyszíne Európában, a nemzetközi tanácsadó szerint több multi is azt mérlegeli, hogy ide helyezi át ezeket az divíziókat. Az ITD jelenleg négy céggel tárgyal, ha ezek mindegyike sikeres lesz, az akár 1900 új munkahelyet is jelenthet. Homonnai Gábor

Állami akcióterv a helyhatóságok tôkevonzására Tôkevonzás és munkahelyteremtés szempontjából is helyzetbe szeretné hozni az állam az önkormányzatokat, és ezt a Befektetôbarát Önkormányzatok Programmal ösztönzi a kormány. A program lehetôséget teremt arra is, hogy nagyobb üzem, gyár bezárása esetén az érintett területeken válságkezelô alapot hoznak létre, így a megszûnô munkahelyek helyett új gazdasági tevékenységet, munkahelyet hozhatnak létre.

A

kormány szándéka, hogy tőkevonzó, munkahelyteremtő céllal is helyzetbe hozza az önkormányzatokat – részletezte még gazdasági miniszterként Bajnai Gordon. Ismertette: a települések tőkevonzását, munkahelyteremtését három támogatási konstrukció is segíti az Új Magyarország fejlesztési tervben. Az ipartelepítési programban az önkormányzatok olyan infrastruktúra építésére pályázhatnak a régióban, amely elősegítheti a munkahelymegtartást, munkahelyteremtést. Támogatják az önkormányzatokat abban is, hogy meghatározott esetekben az üzemek, gyárak belterületről a város szélére települhessenek. Nagyobb üzem, gyár bezárása esetén pedig az érintett területeken válságkezelő alapot hoznak létre, hogy a megszűnő munkahelyek helyett új gazdasági tevékenységet, munkahelyet hozzanak létre. A program lehetőséget teremt arra is, hogy nagyobb üzem, gyár bezárása esetén az érintett területeken válságkezelő alapot hoznak létre, így a megszűnő munkahelyek helyett új gazdasági tevékenységet, munkahelyet hozhatnak létre. Bajnai Gordon utalt arra, hogy több mint 100 önkormányzat jelentkezett be a befektetők fogadására felkészítő programra. A szakminiszter kiemelte, hogy folytatódik a befektetők vonzására irányuló offenzíva. Magyarország pedig kiemelkedően sike-

30

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

res a térségben a befektetők vonzásában. A statisztikák szerint ugyanis egy lakosra jutó tőkevonzás tekintetében a 1-2. helyen áll a térségben. Az országba tartósan 4-5 milliárd euró közötti összeg jön be évente külföldi tőkebefektetésből. A 2007-es év adatai alapján Magyarország négy helyet előbbre lépett, és a hetedik legvonzóbb európai befektetési célország lett. A befektetők érdeklődé-

Több mint 100 önkormányzat jelentkezett be a befektetôk fogadására felkészitô programra.

se eddig nem lankadt. Például 2008-ban csak a harmadik negyedévben nyolc pozitív befektetői döntés született Magyarország irányába, mintegy 260 millió euró értékben, több mint 2000 munkahelyet teremtve. Ugyanakkor Bajnai Gordon szerint reálisan számolni kell azzal, hogy a befektetési tevékenység átmenetileg lassulni fog, ezért éles versenyre kell készülni. Hozzátette: nem elég csak központi erőfeszítést tenni a befektetőkért, hanem helyi támogatás is kell. A Befektetőbarát Önkormányzatok Program két részből áll. Az elsőben tavaly december 15-éig elkészítették a jelentkezett önkormányzatok versenyképességi auditját, a másodikban képzési sorozatot indítanak számuk-

ra. A programban résztvevő önkormányzatoknak reális, elfogadható befektetés-ösztönzési stratégiát, akciótervet kell készíteniük. A programot idén áprilisában konferencia zárja. Ugyanakkor a Befektetésbarát Önkormányzat Programot 2009 őszétől újra indítják, így a képzéshez eddig nem csatlakozott településeknek is lehetőség nyílik a részvételre. Úgy tudjuk, az áprilisban záruló programra 40-50 millió forintot fordít a tárca. A befektetőbarát önkormányzat programra mi is jelentkeztünk – tette hozzá Mezőkövesd polgármestere. Ugyanakkor a borsodi város első embere kiemelte, hogy eddig csak egy űrlapot töltöttek ki, amire válasz nem érkezett fentről. Mezőkövesd reptérfejlesztés címén, illetőleg egy gumigyári beruházás kapcsán kíván csatlakozni az állami projekthez. Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint már hamarabb szükség lett volna hasonló kormányzati programra. A szakember megjegyezte, Gyöngyös városában tavaly például elmaradt az Apollo Tyres beruházása, ami jól mutatja: országos érdekek mellett a helyi véleményekre is szükség van. A szakember hozzátette: a működő tőke Magyarországra történő csalogatása kapcsán hosszú ideig élen jártunk a régióban. Már nem elég, hogy olcsó a munkaerő, vagy éppen a rendelkezésre álló ipari terület. A külföldi befektetők vizsgálják azt is, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, illetőleg a munkaerő mennyire kvalifikált. Nagy verseny zajlik a világban a cégek letelepedéséért, így minden részletre ügyelni kell - hangsúlyozta az ING elemzője. Szajlai Csaba

Interjú Dr. Vági Mártonnal

„Kétszer ad, ki gyorsan ad” „A KKV-k sikeres mûködése a magyar gazdaság egyik kulcskérdése. Ezek a cégek foglalkoztatják a munkaerô 70 százalékát, ezért nem csupán lehet és érdemes, hanem kell is segítenünk a vállalkozásoknak.” A hogyanról Dr. Vági Mártont, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét kérdeztük.

2007 és 2013 között Magyarország több mint 22 milliárd euró uniós forráshoz férhet hozzá. Két év távlatában hogyan sikerült eddig a források felhasználása, milyen területekre fordították?

Az ebben a fejlesztési időszakban rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű, 7.000 milliárd forintot meghaladó uniós támogatási keret óriási lehetőség Magyarország számára. Természetesen a hatás nem azonnali, de az uniós fejlesztési források mindenképpen beépülnek a magyar gazdaság teljesítményébe: egyrészt pénz pumpálnak a gazdaságba, másrészt – és ezt talán még fontosabb – érdemi kultúraváltást kényszerítenek ki, ösztönzik egy új, modernebb, fenntarthatóbban fejlődő magyar gazdaság kialakulását, megerősödését. Az eddig leszerződött, uniós forrásból megvalósuló projektjeink értéke csaknem kétezer milliárd forint, de a kifizetések csak most kezdenek felgyorsulni. Az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében eddig 313 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást fizettünk ki a nyertes pályázóknak. Az április végi adatok szerint a leszerződött pályázatok száma 7.748 volt, 1.815 milliárd forint megítélt támogatásra, ezen felül még mintegy 2.500 támogatott pályázat áll szerződéskötés előtt nagyjából 400 milliárd forint értékben. Igen széles körben tudnék sorolni támogatott projekteket. A társadalmi megújulást célzó, oktatási-képzési projektek, intézmények fejlesztése, infrastrukturális beruházások, jelentős környezetvédelmi fejlesztések, a közösségi közlekedés területén végrehajtott beruházások, agrártámogatások vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex támogatása éppúgy lehetőséget kaptak, mint a válság által leginkább sújtott építőiparnak szánt igen jelentős megrendelés állomány, vagy a kis-

vállalkozások számára nyújtott pénzügyi csomagok. A felsorolás pedig koránt sem teljes, talán nem is tudnék a társadalmi és gazdasági élet területén olyan tevékenységet említeni, ahol ne állnának rendelkezésre uniós források. A jelenlegi gazdasági válság milyen hatással van a vállalkozások pályázati részvételére? Milyen segítségre számíthatnak a KKV-k?

Most, amikor mindenki – az egyének, vállalkozások, a társadalom más szereplői – egy kicsit túlélő üzemmódba kapcsoltak, azt tapasztaljuk, hogy szerencsére a KKVk pályázási hajlandósága a gazdasági vis�szaesés ellenére sem csökken. Oka lehet a korábbinál kedvezőbb feltételekkel elérhető támogatási források, és mindenképpen az üzleti, stratégiai megfontolások is. Az idei évben mikro-, kis- és középvállalkozásoktól főleg technológiafejlesztésre, gépés eszközbeszerzésre érkeztek nagy számban pályázatok, a tavalyihoz képest jóval nagyobb forrásigényt jelölve meg. Azt látjuk, hogy egyre kevesebb pénz van jelen a piacon, egyre több KKV-nak kezdik felmondani a hiteleit. Első lépésben tehát a komoly nehézséget okozó forráshiány kérdését kell kezelnünk. Ugyan a válságot megállítani nem tudjuk, de hatásait képesek lehetünk mérsékelni, ezért első lépésként egy 1.400 milliárdos pénzügyi csomagot állítottunk össze, melyet az elkövetkezendő két évben lehet felhasználni. Ezt a pénzt mikrohitelre, forgóeszköz hitelre, hitelgaranciára lehet fordítani, a KKVk ebből a csomagból kedvező kamatozású hitelekhez juthatnak hozzá. A pénzügyi eszközök teljes körét az ország egész területén elérhetővé tesszük, már most több mint 220 bankfiókba be lehet kopogtatni, de további pénzintézetek is jelezték már részvételi szán-

dékukat. Tehát egyik oldalon adunk pénzt és garanciát, a másik oldalon pedig likviditást és kamattámogatást biztosítunk. Ám ez koránt sem jelent osztogatást! A hiteleket az kapja meg, aki vissza is tudja fizetni. Gyakori kifogás, hogy a pályázati rendszer nehezen átlátható és körülményes. A válságkezelés egyik pontja viszont az uniós támogatások lehívásának felgyorsítása. Milyen javulásra lehet számítani?

A válságnak nem csupán pénzügyi vonatkozásai vannak. Egy sokkoló, pánikreakciókat kiváltó hatás, amikor eltűnnek ügyfelek, addig biztos piacok, finanszírozók, megrendül a bizalom, ilyenkor bizalmi tőkét is kell kölcsönözni. Van egy nagyon jó magyar mondás: „Kétszer ad, ki gyorsan ad.” Ezzel a filozófiával véleményünk szerint lehet bizalmat is nyújtani. De nézzük, hogy milyen elemei is vannak a könnyített és gyorsított eljárásnak. Első, alapvető lépés, hogy több lesz a rendelkezésre álló forrás, melyet kiemelten a magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatására, tömeges munkahelyteremtő hatású kulcsprojektek támogatására, és technológia-korszerűsítési konstrukciókra lehet felhasználni. Jelentősen emeljük a támogatási arányokat is. A nyertes pályázók megemelt előleg kifizetésben részesülnek, mely most már akár 40% is lehet, emellett automatikusan jár, ha a kedvezményezett le nem mond róla. Mérsékeljük a pályázók részéről felmutatandó önerőt, így akár 70%os támogatási arányra is számíthatnak. A gyorsítás és könnyítés érdekében a lehető legszélesebb körben ismerjük el az elszámolható költségeket, valamint kiigazítottuk az elvárt árbevétel és létszámvállalásokat is. Igen fontos lépés, hogy jóval rövidebb határidővel vállaljuk a döntéshozatalt, akár néhány hét alatt is lehet támogatói döntésekre számítani. Fontos, hogy magunkra vállaljuk a késedelmi kamat megfizetését is, ha nem a pályázónak róható fel valamely okból a támogatás folyósításának késlekedése. Ezek az adminisztratív és tartalmi változtatások mind azt a célt szolgálják, hogy az amúgy is rendelkezésre álló források haladéktalanul, késlekedés nélkül szolgálhassák az ország érdekeit. Ha pedig a könnyített eljárásrend serkentőleg hatna a pályázói aktivitásra, ha olyan jelentkezők is nyújtanának be támogatási igényt, és jutnának támogatáshoz, akiket eddig a bonyolultnak és hosszúnak tőnő eljárásrend riasztott vissza a pályázástól, azt már egyértelmű sikerként könyvelném el.

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

31

Gazdaság és politika

Gazdaság és politika

A válságkezelés legfontosabb lépései

Gazdaságélénkítô intézkedések Tavaly szeptember óta több mint 56 intézkedés született a válság hatásainak mérséklésére, a gazdaság életben tartására. A Kormány tavaly novemberben meghirdette válságkezelô és gazdaságélénkítô csomagját, amely a következô két évben több mint 1.400 milliárd forintnyi forrást juttat közvetlenül a vállalkozásoknak.

A

válság káoszában szinte naponta történnek kulcsfontosságú események, ezért lényegesnek tartottuk, hogy összeszedjük a legfontosabb válságkezelő lépéseket.

Kedvezményes hitelek A felvehető beruházási mikro hitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedett, miközben a futamidő 5 évről 10 évre nőtt. A forgóeszközökre felvehető mikro hitel esetében ma előírt hat hónapos hitelmentes várakozási idő egy hónapra csökkent. Új Magyarország Kis- és Középvállalko­ zói Hitelprogram: A kis- és közepes méretű vállalkozások 10-100 millió forintos kedvezményes kamatozású, akár tíz éves futamidejű hitelekhez juthatnak új beruházásaik végrehajtásához. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram: A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. folyamatosan vezeti be a piacra azokat a kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hiteltermékeket, amelyek segítik a versenyképesség megőrzését, a fejlesztések folytatását és enyhítik a gazdasági élet szereplőire nehezedő válság következményeit. Új Magyarország Forgóeszközhitel: A kereskedelmi bankokon keresztül a hazai vállalkozások 200 millió forint kedvezményes kamatú, rövid lejáratú forgóeszközhitelt vehetnek fel, amellyel árukészleteik feltöltését és a vállalkozás egyéb működési kiadásait fedezhetik.

Hitelgaranciák Új Magyarország Hitelgarancia: Uniós forrásokból hitelgarancia a kis- és közepes vállalkozások számára a kereskedelmi bankokon keresztül. A mikro-, kis és középvállalkozások akár 100 millió forint hitelt is

32

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

igényelhetnek kedvező kamat mellett úgy, hogy a hitelösszeg 80 százalékáig az állam vállal garanciát értük a bank felé. Garantiqa hitelgarancia: A Garantiqa Zrt. költségvetési forrásból vállal egyedi kezességet hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások hiteleihez akár 80 százalékos mértékig. Az erre rendelkezésre álló korábbi 450 milliárd forintos keretet az idei évre 900 milliárd forintra emelve megduplázta a kormány.

Kamattámogatás A Széchenyi Kártya program keretében a kis- és középvállalkozások folyó finanszírozására 25 millió forint hitelösszegig megduplázott kamattámogatás biztosítható. A programra az idén 2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésből.

Kockázati tôke program A program a korai, induló, valamint növekedési szakaszban lévő vállalkozások sikeres gazdálkodását segíti kedvezményes középtávú tőkebefektetés útján.

Beruházások A kormány az Európai Uniós pénzekből 2009-10 során összesen 1.800 milliárd forint értékű építőipari megrendelésállományt nyit meg a vállalkozások előtt.

Uniós pályázatok Automatikus pályázatok technológiafej­ lesztésre (GOP-2009-2.1.1/A és KMOP2009-1.2.1/A): Az automatikus pályázatokon a korábbi 20 millió forint helyett már 50 millió forintot lehet elnyerni egy internetről letölthető űrlap kitöltésével. A támogatási összeg a leghátrányosabb térségekben a teljes fejlesztési költség akár 70 százaléka is lehet.

Komplex technológiafejlesztési pályá­ zatok 20 milliótól 150 millió forin­ tig (GOP-2009-2.1.1/B, illetve KMOP2009-1.2.1/B. Külön a leghátrányosabb kistérségekben: GOP-2009-2.1.2/B): Pá­lyázhatnak mikro-, kis- és közepes vállalkozások eszközbeszerzésre, ingatlan beruházásra, ingatlan bérleti díjra, informatikai fejlesztésre, piacra jutásra, HRfejlesztésre, tanácsadásra, irányítási rendszerek bevezetésére. A támogatási összeg a teljes beruházás legfeljebb 25-50 százaléka lehet attól függően, hogy milyen térségben valósul meg a beruházás. Pályázat komplex vállalati technológia­ korszerűsítésre (GOP-2009-2.1.1/C; Külön a leghátrányosabb kistérségekben: GOP-2009-2.1.2/C) 150 milliótól 400 millió forintig pályázhatnak a minimum egy fő munkavállalóval rendelkező

A kormány összesen 1.800 milliárd forint értékû építôipari megrendelésállományt nyit meg a vállalkozások elôtt.

cégek: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók. Az elnyerhető támogatás az összes elszámolható költség 30-50 százaléka lehet a projekt megvalósítási helyszíne szerinti kistérség fejlettségi szintjétől függően. Magas foglalkoztatási hatású projek­ tek komplex támogatása 200 milliótól 1,5 milliárd forintig (GOP-2009-2.1.3.): Pályázni lehet többek között a létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatására, eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, gyártási licencre, ingatlan bérleti díjra, piacra jutás támogatására, tanácsadásra, irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére. A pályázaton legfeljebb 35 százalékos támogatás nyerhető el.

Munkahelymegtartó támogatások Munkahely „MEGŐRZÉS” pályázati program: Célja a foglalkoztatottság meg-

A gazdasági válság krónikája: 2009. április április 20. Leteszik a hivatali esküt az új kabinet miniszterei, közöttük Oszkó Péter, mint pénzügyminiszter, valamint Balázs Péter, mint külügyminiszter. április 19. Az új kormány első ülésén válságkezelő programot fogad el. április 14. Az Országgyűlés megszavazza a Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, utódjává Bajnai Gordon eddigi gazdasági minisztert választja. április 2. Radikális kiadáscsökkentést tervez Bajnai Gordon kormányfőjelölt. Elsősorban a szociális jellegű kiadásokat csökkentené, de hozzányúlna a közalkalmazottak béréhez valamint több területen az állami támogatásokhoz is.

március 21. Lemondását ajánlja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP kongres�szusán. Pártelnöki pozícióját a kongresszus nagy többséggel megerősíti.   március 6. A kormány 20 milliárd forintos térségi válságkezelő alapot hoz létre, amely a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben a válságkezelést szolgálja. Az alapot a Regionális Operatív Programok (ROP) uniós forrásaiból erre a célra elkülönített pénzösszegből töltik fel. március 1. Az EU brüsszeli csúcsértekezlete nem támogatja Magyarország javaslatát egy 190 milliárd euró összegű kelet-európai segélycsomag elfogadására.  

2009. február

február 20. Munkaadó-egyesületek és gazdasági szervezetek saját reformjavaslatokat készítenek, amelyek a szociális alapoknál megtakarításokat eredményeznének, és tehermentesítenék a béreket és hozamokat.   február 16. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új reformjavaslatokat mutat be. A munkaadói járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentését a fogyasztási adó emeléséből finanszírozná a kormány, emellett a szociális támogatások szigorítását, ill. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését is tervezi.

Exporttámogatás Az exporttámogató program célja az exportra dolgozó kis és közepes vállalkozások tevékenységének támogatása exporthitelekkel és tanácsadással

2009. január január 29. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén az adó- és járulékrendszer jelentős átalakítását helyezi kilátásba.   január 26.  Az Európai Befektetési Bank (EIB) 440 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak. A pénzből az EU-s pályázatok keretében megvalósuló kutatási-fejlesztési projektekhez szükséges nemzeti önrészt lehet finanszírozni. 

2008. december  december 15.   Az Országgyűlés elfogadja a novemberben benyújtott bankmentőcsomagot.

2009. március

őrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál. „MUNKÁBA” pályázati program: Célja a gazdasági visszaesés következtében állásukat elvesztők újbóli elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál.

február 3. Megkezdi munkáját a miniszterelnök által január 16-án bejelentett Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK). Azon cégeknél, amelyek kényszerültek a 4-napos munkahét bevezetésére, a kormány átvállalja az 5. munkanap járulékos költségek egy részét.

2008. november november 11.  Külföldi nagybefektetők előtt Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy 2300 Mrd. forint nagyságú gazdaságélénkítő programot (további állami befektetéseket) jelent be a következő 18 hónapra. november 6.   A Nemzetközi Valutaalap vezetősége engedélyezi Magyarországnak a készenléti hitelkeretet.    

2008. október

október 28.  A Nemzetközi Valutaalap (IWF), az Európai Unió és a Világbank egy 20 Mrd. euró keretű segédcsomagot ajánl fel a magyar gazdaság stabilizálására (Nemzetközi Valutaalap: 12,5 Mrd. euró készenléti hitel, EU: 6,5 Mrd. euró, Nemzetközi Fejlesztési- és Beruházási Bank: 1,0 Mrd. euró). október 10.  Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy 12 pontos tervet hirdet ki a gazdaság stabilizálására. Ez alapján a 2009-re tervezett adócsökkentésekre és a béremelésekre nem kerül sor, az idei államháztartási hiány pedig csökkeni fog 4%-ról 3,4%-ra.

Beszállítói program A beszállítói háttér megerősítését célzó program a feldolgozóiparban (főként jármű-, elektronikai és gépiparban) működő kis- és középvállalatokat segíti tanácsadással a kapcsolatépítésben, hálózatosodásban, a hazai és uniós pénzügyi források azonosításában.

Bürokráciacsökkentés Egyszerűbb telepengedély, az építési szabályozás korszerűsítése, késedelmi kamat fizetése (a meghatározott kifizetési határ-

idő 60, illetve szállítói finanszírozás esetében 30 nappal való elmulasztása esetén).

Környezetvédelem Az év elején írták ki a Környezetvédelmi Operatív Program (KEOP) megújuló energiákkal kapcsolatos előrehozott programjait, ezek több mint 50 milliárdos keretet biztosítanak majd a szektor cégeinek, az érintett önkormányzatoknak. További információk: www.duihk.hu/wirtschaftsnachrichten

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

33

Gazdaság és politika

Gazdaság és politika

15. konjunktúrajelentés

lalkoztatási terveket illetően is pesszimisták. A másik oldalról ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi válságban éppen a kis és közepes vállalkozások fejthetnek ki stabilizáló hatást a gazdaság egészére.

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete

Helytállni a nehéz idôkben A világméretû súlyos gazdasági válság hatására a Magyarországon mûködô német vállalatok körében is mélyponton vannak a gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások. Ezzel párhuzamosan a múlt évhez képest még kevésbé elégedettek a beruházási környezettel. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi ma bemutatott, 15. alkalommal elkészített konjunktúra-felmérésébôl.

jó

kielégítô

15

rossz

19 37

83

64

68 58 42

21

5

1

16 1

2007

2008

2009

13

2005

2006

jobb

2

változatlan

2

5

14

27

rosszabb

19

25

24

A felmérés legfontosabb eredményei Telephely-választás: Az idei felmérésben öt vállalat közül négyen nyilatkozták, hogy ma is újra Magyarországra hoznák a beruházást. Ezzel megállt az elmúlt évek romló tendenciája: a „visszatérők” aránya a 2003-ban mért csúcsról (84 százalék) folyamatosan csökkent egészen 73 százalékra (2008). Az idei felmérés magas értéke megerősíti, hogy a német vállalatok túlnyomó többsége nem rövid távú költségcsökkentés vagy piacbővítés céljából ruház be, hanem stratégiai megfontolások alapján döntettek Magyarország mellett. Nemzetközi összehasonlítás: A Magyarországon működő német vállalatok vezetői szerint Közép- és Kelet-Európában változatlanul Szlovákia, Csehország és Szlovénia nyújtja a leginkább vonzó beruházási környezetet – mégpedig már jó néhány éve.

34

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Magyarországot inkább a középmezőnyben látják, bár 2008-hoz képest sikerült két hel�lyel feljebb kapaszkodni a térség 18 országának rangsorában, a hetedik helyre. Európa: A 2004-es csatlakozás óta még soha nem értékelték annyira kedvezően az uniós tagságot, mint az idei felmérésben: a válaszadók 54 százaléka nyilatkozott pozitívan, és csupán 14 százalékban negatívan. A csatlakozást követő első felmérésben csupán 5 százalékban voltak elégedettek és 52 százalékban nyilatkoztak elégedetlenül. Az eurót támogatók aránya az előző évhez képest jelentősen, 81-ről 94 százalékra emelkedett. Gazdasági várakozások: A magyarországi német vállalatok körében tízből kilencen számítanak 2009-ben az ország gazdasági helyzetének romlására, a többiek pedig legjobb esetben is csak változatlan helyzetet feltételeznek. Ez drámai vis�szaesés az előző évekhez képest. A vállalatok 83 százaléka már most is rossznak ítéli az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. Saját üzleti helyzet: Minden harmadik vállalat rossznak értékeli saját helyzetét, és 2009-re 52 százalékuk készül további romlásra. A válaszadók 40 százaléka számít változatlan üzletmenetre, és csak alig kilenc százalékban számolnak javulással.

43

Árbevétel, export, eredmény: A vállalatok 55 százaléka számít idei árbevételének csökkenésére, a feldolgozó iparban pedig egyenesen 60 százalékos ez az arány, míg az exportértékesítésben „csupán” 36 százalékban számítanak csökkenésre. A várható gyenge árbevétel egy az egyben tükröződik a várt nyereségben is. Beruházások: A nemzetgazdaság gyengülését a beruházási hajlandóság is megsínyli. A vállalatok bő fele tervezi a beruházási kiadások megkurtítását, egyharmaduk kívánja legalább változatlan szinten hagyni azokat Foglalkoztatás: A vállalatok 42 százaléka számít arra, hogy a foglalkoztatottak számának csökkentésére kényszerül a válság hatására, míg a válaszadók bő fele bízik abban, hogy elkerülheti a létszámleépítést. A következő hónapokban azonban a világpiac élénkülése nélkül rendkívül nehéz lesz megtartani az összes dolgozót. A kis és közepes vállalkozások szere­ pe: A nagy, exportorientált vállalatokat a válság jobban sújtja, mint a kisebb cégeket. Az előbbiek majdnem az összes kérdésre nagyobb borúlátással válaszoltak, mint a kisebb cégek, elsősorban az üzleti várakozások, az árbevétel vagy az exportok tekintetében, de sajnos a beruházási és fog-

31 57

82

57

44 24

2002

45 36

44

2001

Munkaköltségek: A befektetési feltételek között a munka költsége egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. Idén a válaszadók több mint fele elégedetlenül vagy nagyon elégedetlenül nyilatkozott erről, ezzel szemben az elégedett munkáltatók aránya éppen csak 14 százalékos.

89

71 57

2000

36 50

38

L

Munkaerő: A magyar munkaerőpiacot illetően csaknem minden vonatkozásban nagyfokú az elégedettség a befektetők körében. A teljesíteni akarás, a munka termelékenysége és a képzettség évek óta magas, sőt 2009-en részben még javuló elégedettséggel jellemezhető. Idén még a szakemberek rendelkezésre állását is kevésbé kritikusnak ítélték meg.

Magyarország idei gazdasági kilátásai

16

eginkább a politikai és gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság helyreállítását várják a cégek. A felmérés azonban azt is igazolja, hogy a német vállalatok nagy többsége stratégiai megfontolásokból telepedett le Magyarországon, hiszen a jelenlegi nehézségek ellenére az idén kevesebb cégvezető választana Magyarország helyett másik, alternatív célországot.

Válságkezelés: A megkérdezettek körében nagyon alacsony a kormány válságkezelő képességeibe vetett bizalom: a magyar kormány eddigi (azaz március elejéig meghozott) válságkezelő intézkedései a válaszadók közel 80 százaléka szerint nem elegendőek és nem célravezetőek –hatékonynak pedig csupán hét százalékuk nevezte az eddigi erőfeszítéseket.

57

2003

2004

2005

19

14

19

46 1

2006

2007

2008

2009

Adók: Az adók mértéke valamint az adóigazgatás a legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényezők közé tartoznak. A válaszadók több mint 80 százaléka elégedetlen, ezen belül legnagyobb részük egyenesen „nagyon elégedetlen” mind az adóterhek nagyságával, mind pedig az adórendszerrel és az adóigazgatással.

Befektetési célként mennyire vonzóak a felsorolt országok? 1

1=nagyon vonzó

2

6=nem vonzó

3

4

5

CZ

2.49

SK

2.56

SI

2.60

PL

2.89

HR

2.89

RO

3.01

HU

3.11

EE

3.40

LT

3.58

LV

3.60

RU

3.70

BG

3.71

RS

3.97

UA

4.21

DE

2.46

CN

3.62

Gazdaságpolitika: A vállalatok évek óta nem ítélik kielégítőnek a bürokrácia leépítését, a korrupció elleni harcot vagy a pályázatok és közbeszerzések átláthatóságát. A idei felmérés szerint az elégedetlenség tovább nőtt. Tíz vállalatvezető közül már kilencen elégedetlenek a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Kedvezőtlen fejlemény, hogy idén még azokkal a korábban pozitívan értékelt tényezőkkel, mint a jogbiztonsággal, az infrastruktúra állapotával vagy a politikai stabilitással is csupán kevés vállalatvezető elégedett. A teljes elemzés honlapunkon megtalálható: www.duihk.hu/publikationen/ konjunkturbericht

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

35

Gazdaság és politika

Szakma és Piac

Brüsszeli huzavona és a Visegrádiak álmai

Struktúrális alapok Brüsszelben már több döntés született az uniós fejlesztési források átcsoportosításáról, de érdemben nem nyitották meg a pénzcsapokat. A régiónknak szánt több100 milliárd eurós fejlesztési forrás még magára, egy uniós szinten mindössze 5 milliárdos energetikai és informatikai csomagot fogadtak csak el egyelôre. A keleti uniós tagokat eltérô gazdasági háttérrel érte a válság, de szinte mindenhol az uniós forrásra támaszkodva lábalnának ki belôle.

A

z úgynevezett Strukturális Alapokból (SA) finanszírozzák az európai országok uniós fejlesztési programjainak nagy részét: a regionális fejlesztéseket, a hátrányos helyzetbe került területek és szektorok felzárkóztatását, valamint a képzési és foglalkoztatási programokat. A területi támogatás feltétele, hogy a kérdéses régió GDP-je az uniós átlag 75 százalékát ne érje el (ez teszi ki a teljes forráskeret majdnem 70 százalékát). A hátrányos helyzetű régiók dotációját az unió szervek esetileg vizsgálják meg. A SA egyébként több korábbi fejlesztési alapból alakult ki, a regionális források mellett az agrár- és halászati pénzek, valamint a Szociális Alap is ide tartozik, már a 2000 és 2006 közötti tervezési időszaktól. A válság következményeinek enyhítésére minden uniós ország (többségük jelentősen eladósodott) azt keresi, hogy honnan lehetne pénzt szerezni, a brüs�szeli lobbik általában nemzeti szinten zajlanak, a kelet-közép európaiak (Visegrádi Négyek) között még az olyan fontos kérdésekben sincs egységes fellépés, mint a strukturális alapok pénzeinek gyorsabb lehívása. Minden esetre az Unió legalább a fejlesztési területen figyelembe veszi térségünk igényeit, információink szerint jelenleg is dolgoznak egy olyan rendeleten, amely a vállalkozások által, az uniós pályázatoknál kötelező önrészt 50 százalékról 40-re mérsékelné kisvállalkozók és hátrányos helyzetű térségek esetében. „Ez azért tűnik furcsának, mert régiónk országai eddig általában 70 százalék körüli önrészt követeltek meg saját vállalkozóiktól, a többit pedig nagy projektekre fordították, a válság ebben is változásokat fog hozni” – vélekedte lapunknak Surján László Néppárti EP képviselő. A Magyarországot is érintő változások közül kiemelkedik még az a rendelet, amely a válság miatt nehéz helyzetbe került

36

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

nemzetgazdaságok megsegítésére kitolta az előző hétéves periódusban bennmaradt pénzek felhasználhatóságát. Ez például csak a humán erőforráshoz köthető program esetében 40-80 milliárd forintos többletet jelent – korábban a gyenge érdeklődés miatt jó néhány kiírásnál maradtak bent pénzek, amelyeket a nemzeti irányító hatóságok nem oszthattak vissza az alapba -. Az uniós pályázatokból idén részesedők már a saját bőrükön érezhetik az előlegfizetések megemelését, az országos szinten 2-2,5 százalékos emelés tette lehetővé például, hogy a magyar kormány a kis- és közepes vállalkozások előlegeit 15 százalékra emelje. Szintén a kormányzati mozgástereket hivatott segíteni, hogy az unió lehetőséget ad

A hátrányos helyzetû régiók dotációjat az uniós szervek esetileg vizsgálják meg

a prioritásokon belüli nagyobb átcsoportosításokra (2-ről 10 százalékra növelték ezt) és megengedték a Szociális Alap átrendezését is, hogy az a munkahelyek megőrzését szolgálja. Magyarország egyébként szinte mindegyik lehetőséggel élt. Kevésbé tűnik készségesnek az unió a gazdaságélénkítés más területein. A Barroso-Bizottság energiaszektort, valamint a szélessávú hálózatok terjedését érintő 5 milliárd eurós élénkítő tervét ugyanis megvétózta a Tanács. Több ország javaslatára (köztük például Bulgária) arra jutottak, hogy az uniós jogba ütközik a költségvetési források áthozása egy korábbi évről. „Érthetetlen, hogy miért akadozik az együttműködés, nem egy óriási összeg. A következő hetekben sokkal rugalmasabbnak kell lennie az uniónak, ha tényleg mérsékelni akarja a gyilkos recessziót” – vélekedett a WiU-nak Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A csomag egyébként 3 és fél milliárd eurót szánna a széndioxid leválasztására és tárolásra irányuló projektekre, tengeri szélerőművekre 500 milliót, valamint a gáz és villamos energia hálózatok összekapcsolására további 1750 milliót költene. A szélessávú internetes hálózatok kiterjesztése és korszerűsítése további 1 milliárdos megrendelést jelentene az érintett cégeknek Unió szerte. A Lapzártánkkor kezdődő Tanácsülés végül elfogadta a Barroso-tervet. Döntés született arról, hogy megkétszerezik az Unió válságalapját (50 milliárd euróra emelik) és megvizsgálták a még novemberben meghirdetett fellendülési terv – a többi között megemelték az Európai Globalizációs Alapot és az Európai Beruházási Bank alaptőkéjét-, valamint a pályázatok előlegemelésének és az ideiglenes állami támogatások engedélyezésének megvalósulását és eredményeit. Úgy tűnik, hogy Brüsszelben engedékenyebbek a tűzoltó intézkedésekkel szemben. Zöld utat kapott több olyan magyar terv is, amelyek békeidőben szigorúan ellentétesek lennének az EU versenyjogával. A bizottság áldását adta például arra a programra, amely a nehéz helyzetbe jutott kkv-k hitel és lízingügyletei díját csökkenti 25 százalékkal két éven át (a Garantiqa Hitelgarancián keresztül) és jóváhagyták azt az indítványt is, hogy legfeljebb 500 ezer euró összegben közvetlenül támogathasson csőd közeli cégeket a kormány. Magyarországhoz hasonlóan a többi régiós ország kormánya is próbálkozik az uniós források rugalmasabb felhasználásával és más intézkedésekkel a válság enyhítésére. A baltiak közül Litvániában például létrehoztak egy új regionális alapot és ebbe csoportosították át a strukturális alapok pénzeit, Lettországban egyelőre nem tettek komolyabb lépéseket, igaz itt a válság elsodorta a kormányt, az új kabinet pedig csak nemrég állt fel. Lengyelország az építőiparra és a munkaerőpiac stabilizálására koncentrál. A belső piac élénkítése helyett a külpiaci stratégia erősítését választotta Csehország. Prága is felgyorsította az uniós pályázatokat és leegyszerűsítette a feltételeket, valamint feltőkésítették az export biztosításáért felelős bankot. Homonnai Gábor

Szoftver Tesztmenedzsement

Jó tesztelés fél nyereség

Ennek tükrében csak a valóban kritikus programokat érdemes 100%-ra tesztelni“, magyarázza a 36 éves tanácsadó. Viszont nem csak a költségek a mérvadók egy tesztelési folyamatnál, hanem az idő is fontos szerepet játszik. A gyorsan változó, rövid életciklusú IT-termékek világában piaci előnyre tehet szert, aki a versenytársnál néhány nappal hamarabb rukkol ki az új találmánnyal. „Ebben az esetben mérlegelni kell annak kockázatát, hogy esetleg rontom a piaci megítélésemet vásárlóim szemében egy még nem kielégítően letesztelt szoftvertermékkel, vagy engedek a csábításnak és elsőként dobom piacra a fejlesztésemet“, véli Beke.

Ok nélkül alábecsült tesztmérnökök A német evosoft GmbH magyar leányvállalata számára is alapvetően fontos a szoftvertesztelés. Kapros Gábor és csa-

Magas komplexitású szoftverek nélkül ma már elképzelhetetlen sok iparág, mint pl. a kereskedelem, az orvoslás vagy a közlekedés. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem létezik hibátlanul fejlesztett komputerprogram, még a nagyvállalatok is csak ritkán tervezik meg kielégítôen a szoftvertesztelést. Ez kellemetlen meglepetéseket okozhat: egy hibás alkalmazás nem csak többletköltséggel jár, hanem szélsôséges esetekben emberéletbe is kerülhet. Aki azonban jól tesztel, csökkenti a kockázatot, költséget takarít meg, biztosítja a rendszerstabilitást és nem utolsósorban versenyelônyrôl is gondoskodik. Beke Zoltán, Mortoff Kft.

H

a szoftvert fejlesztünk, szerződésben tudom vállalni, hogy az nem lesz hibátlan, mondja a Mortoff Kft., a 2002-ben alapított és időközben európaszerte 60 munkatársat foglalkoztató szoftverfejlesztő és IT- tanácsadó ügyvezetője, Beke Zoltán. „Természetesen mindig léteznek kivételek, de alapjában véve egyik komputerprogram sem hibátlan, csak még nem találták meg a hibát“, világít rá Beke az IT-iparág egyik különlegességére. A program alkalmazásától függően eltérő a hibák jelentősége. „Egy olyan bug (hiba – a szerk.), amely egy word dokumentum elkészítését gátolja, valószínűleg kevesebb gondot okoz, mint a szoftverhiba egy röntgen-

gép, illetve mozdony irányítórendszerében, mint amelyenen például éppen most dolgozunk. Ettől függetlenül még a nagyvállalatoknál sem tervezik meg kielégítően a szoftverek tesztelését“, kritizálja Beke. Az okok a hiányos szaktudásra és az anyagi korlátokra vezethetők vissza: „Sok vállalat visszariad a tesztelési, migrációs- és stabilizációs költségektől, amelyek a szoftver teljes tervezési- és fejlesztési költségeinek akár 30%-ára is rúghatnak. Tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy a hibák 80 százaléka a szoftver teljes tesztelésére fordított energia 20%-val megtalálható, viszont minden további hiba megtalálási költsége aránytalanul növekedik.

pata teszteli az orvosi eszközök működését biztosító programokat, amelyeket egy multinacionális projekt keretében részben kollégái, részben külföldi kollégák fejlesztenek A sikeres IT-vállalatnál is az ember a kulcstényező. Egy tesztmérnök számára természetesen elsődleges alapkövetelmény az IT-, ill. programozói tudás, viszont második helyen már a kommunikációs készség következik. „Tesztmérnökeink feladata a hibák észlelése, reprodulálása és dokumentálása. A talált hibákat megfelelő módon vissza kell jelezni a fejlesztőknek, hogy kijavíthassák őket. Ebben nagyon fontos a lényeglátás és az empátia“, világít rá Kapros az első pillan-

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

37

Szakma ésInhalt Piac

Inhalt Kultúra

tásra nem kézenfekvő követelményekre. „Mérnökeinknél ezen felül elengedhetetlen a precizitás, a monotóniatűrőképesség és a megfelelő mértékű szakmai destruktivitás. Nem követhetik a programozó gondolatmenetét, hanem laterálisan kell szemléljék a szoftvert. Az angol

Dr. Ónody Sándor, Praktiker

mellett komoly előny a német nyelvtudás is, mert a német Siemens csoportnak dolgozunk. Ezen felül a tesztelt programokból adódóan segítség az orvosi know-how is.“ Kapros szerint a követelmények szerteágazása miatt a fejlesztőmérnökök semmiben sem maradnak el programozó kollegáiktól: „Tesztelőink ugyanolyan megbecsülésnek örvendenek, mint a fejlesztőink, valamint nálunk hölgyek is dolgoznak a csapatban“, teszi hozzá Kapros, ezzel elejét véve egy másik előítéletnek. „A munka is ugyanúgy kezdődik mindkét munkakör számára: a szoftver specifikációt egyidőben továbbítjuk a fejlesztőnek a kódolásra, és a tesztelőnek a tesztesetek megtervezésére, ill a magas színvonalú tesztszoftver elkészítésére.“

Hogyan tesztelnek egy szoftvert konkrétan? A szoftvertesztek külön előírásokat követnek annak ellenére, hogy maga a tesztelés mint az IT-stratégia része még csak most van kialakulóban és ezért még a szóhasználat sem egységes. Először statikus teszteket végeznek. Ez azt jelenti, hogy a szoftvert nem futtatják, hanem először elolvassák a kódot és emellett ún. statikus analíziseszközöket is bevetnek. Az evosoftnál például minden kódsort minimum két kolléga vizsgál felül. Azon bugok, amelyeket már ebben a fázisban sikerül kiszűrni, később jelen-

38

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

tős költségeket takarítanak meg. Ezután a unit-, a komponens-, majd a funkcionális tesztek következnek, a külön erre a célra készített teszkörnyezetben. Egy egyszerű példa erre a terheléses teszt, amely azt mutatja, hogy a szoftver sok helyről történő, egyidejű igénybevétel esetén milyen mértékben marad stabil. A tesztek manapság már jelentős részben automatikusan folynak. A tesztek futtatásának körülményeit és az elvárt eredményeket teszt specifikációk rögzítik. Az elvárt eredménytől való eltérést, vagyis a hibát megfelelő formában dokumentálni kell. Az összes feltárt és javításra szoruló bug megoldása után a szoftvert integrálják az ún. produktív, vagyis a tényleges működési környezetbe. A tesztelés utolsó fázisát jellemzően a megbízó és felhasználó végzi, aki végül a szolgáltatás teljesítését igazolja. Ő teszteli a programot működés közben, az ún. User Accepatance Test dönt a szolgáltatás kifizetéséről. A szolgáltatók általában csak a megrendelővel megállapodott, letesztelt és dokumentált esetek után vállalnak felelősséget és garanciát.

ciókat szolgáltat, gyorsítja a kiszolgálást és még élvezetesebbé teszi a vásárlást.“ A Praktiker által lefolytatott szoftvertesztek kifejezetten gyakorlatorientáltak. Előzetesen modellezik, hogy egy rendszer mennyi ideig eshet ki, mérhető veszteségek nélkül. Ezek az adatok szolgáltat-

A Praktikernél a szoftverteszt a ügyfélszolgálat része

ják az alapot a tesztelés irányához, ütemezéséhez és költségkeretéhez. „Minden kereskedelmi IT-vezető rémálma, hogy reggel kinyitjuk az áruházainkat és nem tudunk eladni, mert olyan alapvető folyamatok, mint pl. a pénztárrendszer nem működnek“, konkretizál egy szélsőséges esetet a felsővezető. „Természetesen dolgozunk kevésbé kritikus alkalmazásokkal is, amelyeknek meghibásodása nem okoz katasztrófát. Ilyen például a reklámprospektusunk terjesztésének grafikai megjelenítésére szolgáló szoftver.“ Miután a magyar, hazánkban 19 áruházat üzemeltető vállalat évente kb. 100, különféle méretű és fajta tesztprojekten dolgozik, az 1800 munkatárs és családtagjai is részt vehetnek a tesztelésben. „A legjobb embereink a tesztfelhasználók. Messzemenően kreatívabbak, mint a fejlsztőink és olyan hibákat találnak, amelyekre még álmunkban sem gondolunk – mert pl. egyszerre nyomnak meg három gombot“, dícséri az áruházi kollégákat Dr. Ónody. A tesztelésben nem köt kompromisszumokat a Praktiker és ha szükséges, akár piaci késéseket is bevállal: „Nem engedhetünk a tesztelésből, még a beharangozott bevezetési időpontok túllépésénél sem. Mert ami a nem megfelelő szoftvertesztelésnél a valós költséget okozza, az a vásárlóink csalódása és ezzel a Praktiker jó hírnevének szükségszerű újjáépítése.“ Farkas Éva

A Praktiker barkácsáruházlánc egy személyben megbízó és szolgáltató, mert a szoftvereket a legtöbb esetben házon belül fejlesztik és tesztelik. „Magyarországon és Németországban is van saját IT-osztályunk“, nyújt betekintést a belső viszonyokba Dr. Ónody Sándor, a magyar Kft. gazdasági és IT-igazgató-

Alapjában véve egyik komputerprogram sem hibátlan, csak még nem találták meg a hibát

ja. „Az osztályok felelősek az ún. ITstr@tégiáért, amely tartalmazza az összes IT-kompetenciánkat, mint Business Intelligence, e-Solutions / Web és Mobil megoldások.“ Az IT-részlegek kezdeményezik, koordinálják és legtöbbször ki is vitelezik a szoftverfejlesztéseket, -teszteket. Ebben a magyar kollégák a német anyavállalat előtt járnak, például itthon vezették be először a digitális árcímkét, valamint a selfscanning módszert és eszközt. „Vecsésen áll a Praktiker mintaáruháza, itt teszteljük azokat az alkalmazásokat, amelyeket utána nemzetközi szinten használunk“, meséli Ónody, aki matematikus végzettséggel rendelkezik. „A vevőink érezzék, hogy a technika segíti őket az áru kiválasztásában, releváns informá-

Kulturális szponzoráció

A minôség pénzbe kerül Idén is sikeresen megrendezésre került a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amely elismert imázsrendezvényként már a turistaszezon elôtt hazánkba vonzza a külföldi látogatókat. Jelentôségének ellenére az állami támogatása évrôl évre csökken, tovább nehezítve a 2005-ben Európai Kulturális Díjjal is elismert rendezvénysorozat megvalósítását: a gazdasági válság okozta gyenge forintárfolyam költségnövekedést okoz, ezzel egyidôben viszont a vállalatok vis�szafogták kiadásaikat a kulturális szponzoráció területén.

Kapros Gábor, Evosoft

B

evett gyakorlat, hogy egy vállalat a nyereségének egy részét valamilyen formában visszaforgatja, véli Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivált is szervező Kht. igazgatója. „Ennek ellenére magyar vállalatoktól szponzorációs megkeresésünkre azt a választ kaptam, hogy ekkora mértékű támogatást kultúrára nem fordítanak. Ezért örültem nagyon, amikor két évvel ezelőtt sikerült támogatásunkhoz megnyerni a MOL-t és az OTP Bank-ot, mert ezek magyar cégek”, folytatja az igazgató asszony, aki immár 13 éve áll a Fesztiválközpont élén. Nagy Zoltán Péter, az OTP marketing igazgatója

Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivált is szervezô Kht. Igazgatója

A kultúra támogatása, a sport után a második legfontosabb szponzorációs területnek számít. A támogatók a befektetéstől többek között azt várják, hogy kedvező kép alakuljon ki róluk, mint társadalmi szereplőkről. Ezt támogatják a

médiamegjelenések, cikkek és interjúk, amelyekre a szponzorált fél nyújt lehetőséget, valamint általában a támogató munkatársai és ügyfelei is részesülnek az előnyökből tiszteletjegyek, ill. kedvezményeken keresztül. Idén a BTF egyik fő támogatója Magyarország legnagyobb hitelintézete: „Az OTP Bank Magyarország legismertebb márkája, ami kötelezettségeket is ró ránk”, magyarázza Nagy Zoltán Péter, az OTP marketing igazgatója a támogatás hátterét. „Az OTP Bank szponzori tevékenysége során a közösségteremtésre (OTP Híd Program) és a sportra (OTP Lendület Program) fókuszál. Ezek a területek megjelenítik a bank által képviselt értékeket, illeszkednek társadalmi szerepvállalási stratégiájába, egyben találkoznak  a lakosság elvárásaival és társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségűek.”

Sok más, a gazdasági válság miatt büdzsékurtításra kényszerült céggel ellentétesen, az OTP nem módosított a szponzorálási összegen: „Az OTP Bank a reces�szió ellenére sem csökkentette a kiemelkedő társadalmi értékek megteremtésére fordítható idei támogatási keretét, és igyekszik valamennyi, több éve partnerkapcsolatban álló szervezetettel fenntartani az együttműködést”, mondja az OTP igazgató. „Keressük a tartós együttműködési lehetőségeket, meglátásunk szerint ugyanis értéket fenntartani legalább olyan fontos, mint létrehozni.” Kézenfekvőnek tűnik a hozzáállás, hiszen a BTF hazánkban 90%-os ismertséget produkál, nemzetközileg is magas művészeti színvonalat képvisel, valamint ebben a formában még nem létező kulturális különlegességekkel ismerteti meg a látogatókat. Egy hasonló szponzorációs ellentételezést szolgáltató rendezvény életre hívása és stabilizálása sokkal többe kerülne, mint a már bejáratott és jól működő meglévő támogatása. Ennek ellenére nem biztosított a BTF jövője: „A forint gyengülése miatt az idén majdnem 1,4 milliárd forintos költségvetésünk kb. 60 %-át saját erőből és szponzorok segítségével teremtettük elő. De az állami támogatás évről évre kevesebb és a szponzori szerződések futamideje az eddig 3 évesről 1 évesre csökkent”, számol be tapasztalatairól a kultúrmenedzser. „Sajnos minden próbálkozásunk ellenére sem sikerült támogatót találni a Fringe név alatt futó, fiatal tehetségeket felvonultató peremfesztiválra. Ilyen körülmények mellett a jövő év nagy kérdés számunkra”, nyújt betekintést a kritikus helyzetbe Zimányi. A Fesztiválközpont igazgatója szerint a szponzorok ápolása is kultúra. Nagyon erős üzleti kapcsolatokat ápolnak a támogatókkal, és kiemelt figyelmet fordítanak a kommunikációra, a sikeres együttműködésre. Az OTP topmenedzsere is elégedett: „Ez egy win-win szituáció: jó a művészeknek, a közönségnek, és számunkra is szélesebb körű megjelenést biztosít. Emellett úgy gondolom, a minőség támogatása felelős társadalmi szereplőként a bank kötelessége is”, nyilatkozza Nagy Zoltán Péter. A kultúra nem tömegcikk, a magas minőség meghatározó eleme a BTF-nak, viszont megnehezíti a szponzorkeresést. „A minőség pénzbe kerül”, tisztázza Zimányi Zsófia, akit a kultúra szolgálatában eltöltött több mint 30 év után is az motivál, kellemes órákat szerezzen másoknak. „Az embereknek szüksége van a kultúrára, ezért nem szabad feladni, hinni kell!” Farkas Éva

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

39

Turizmus és vásárok

Turizmus és vásárok

2009.05.20-23. Nürnberg

Stone+tec 2009

2009. május 12.-14., Nürnberg

2009. június 16.-18., Berlin

A

14. alkalommal kerül megrendezésre Berlinben a Showtech nemzetközi rendezvény- és médiatechnikai szakvásár és konferencia. Sok a kiállító a rendezvény-, világítás- és kivetítő-, kongresszus-, szeminárium-, audio- és hangszigetelés-, kép- és kommunikációs-, show-, valamint biztonságtechnika területéről. A technikai újdonságokat felvonultató gyártó cégeken kívül, ezek kölcsönzésére szakosodott vállalkozások is kínálják szolgáltatásaikat. Külön rendezvény fórum és ún. rendezvény area – bemutatók, előadások, workshop-ok keretében vitathatják meg a szakemberek az aktuális kérdéseket.

PCIM

teljesítményelektronika, az intelligens hajtástechnika és táplálási minőség nemzetközi szakvására és konferenciája az idén is tárt karokkal várja a látogatókat a nürnbergi vásárközpont területén. Itt megismerkedhetünk a legújabb félvezetőtechnikai újításokkal, az elemes passzívházakkal, hőmegtartást ösztönző termékekkel, új anyagokkal és a legújabb szenzorokkal, de a táplálási minőség és energiahatékonyság területeiről is átfogó képet kaphatunk. A kiállítók listáját és részletesebb információkat a www. mesago.de honlapon a PCIM vásárra kattintva találhat. K o n ta k t

K o n ta k t

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

2009. július 16.-19., Friedrichshafen Május 20.-a és 23.-a között, a természeteskô-szakma nemzetközi seregszemléjén minden a kô és változatos megjelenési formái körül forog a Nürnbergi Vásárközpontban.

N

émetországnak még a világméretű pénzügyi és ingatlanválság korában sincs szégyellni valója a nemzetközi összehasonlításban. Szilárd alapokon nyugvó gazdaságával és jó kapcsolatrendszerével, valamint éppen a közép-keleteurópai szomszédok gyors elérhetőségével Németország ideális piactere a sikeres üzletkötésnek. A természeteskő-szakma egyik elismert szakértője, Dr. Carlo Montani a rendszeres éves piacelemzésének legújabb, „Stone 2008 – World Marketing Handbook” címen meg-jelent kiadásában a természetes kövek világpiaci kereskedelmében mutatkozó növekedési ütemet emelte ki: az egyes országok, illetve földrajzi térségek vonatkozásában a fejlődés ugyan más és más mértékű lehet, a német piac mégis meggyőző stabilitást mutat.

40

2009  | 2

A 2007-ben a Stone+tec szakvásáron megfordult több mint 40.000 szakmai látogató mintegy harmada Németországon kívülről, összesen 76 országból, ezen belül is hangsúlyosan Európából érkezett. A látogatók körében a belsőépítészetben,

A természetes kövek kereskedelmében a német piac meggyôzô stabilitást mutat.

a homlokzatépítésben és kültéren alkalmazott természetes kövek, valamint a szerszámok, gépek és berendezések állnak az érdeklődés előterében. A látogatók hozzávetőlegesen fele ezen kínálati csoportok miatt látogat el a szakvásárra. Mindazonáltal a síremlékekhez, a szakrális építészetben, valamint a műemlékvédelemben, valamint a sírdíszítésben használatos természetes kő is élénk keresletnek örvend, ugyanis a látogatók több mint negyede ezekért utazik Nürnbergbe. A Stone+tec szakvásár azonban nem csupán a kiállítók oldalán vonultat-

ja fel a teljes kínálatot, hanem a kísérő rendezvények és egyes témakörökhöz kötődő különbemutatókkal is szakmai tájékoztatással és ötletekkel szolgál. Ebbe a körbe tartoznak olyan hagyományos rendezvények is, mint a Természetes Kő Építészeti Fórum a Német Természetes Kő Díj és a kiemelkedő európai műemlékvédelmi munkát kitüntető Peter Parler Díj átadásával, akárcsak a német kőfaragó, kő- és faszobrász szakmák különbemutatói. Ezen kívül a 2007-es kísérő rendezvények sorozatából ismert, még fiatal, a közönség oldaláról mégis kezdettől fogva kitűnően fogadott szakmai rendezvény is folytatásra talál 2009-ben. Ilyen például a „Természetes Kő Építészet – Németországból”. A 2009-es kínálat további kiemelkedő fénypontokkal is gazdagodik, mint például a síremlékek különbemutatója mintegy 500 négyzetméteren, ahol a holtakra emlékezés színvonalas kialakítású és korszerű formáival ismerkedhetnek meg, ellenpontozva a névtelen temetések egyre terjedő divatját.

SHOWTECH

OutDoor 2009

A

z immáron 16. alkalommal megrendezésre kerülő OutDoor szakvásár Európa vezető kiállítása a szabadtéri sporttevékenységek kategóriában. Az outdoorszegmens szoros szimbiózisban él a természettel. A szervezők éppen ezért szeretnék elérni, hogy a sport, a sportszeripar és a szakmai szövetségek nagyobb figyelmet szenteljenek az ökológiának, és párbeszédbe elegyedjenek egymással. A kiállí-

tás a négy nap során kizárólag a szakmai közönséget várja. A „koncepciók” kategóriában második alkalommal mutatkozhatnak be tanuló tervezők munkáikkal, és szállhatnak ringbe az „Outdoor Industry Award 2009 díjért”. K o n ta k t Messe Friedrichshafen OutDoor Postfach 20 80 88010 Friedrichshafen Germany Tel: +49 7541 708-413, Fax: +49 7541 708-110

2009. május 26.-28., Nürnberg

SENSOR+TEST

A

Sensor+Test a világ vezető érzékelés-, mérés- és ellenőrzéstechnikai fóruma. Idén 16. alkalommal kerül megrendezésre. Mintegy 550 kiállító mutatja be a legújabb technikákat a legapróbb szenzoroktól a számítógépekig. A kiállítók listájáért és bővebb információért érdemes felkereseni a www.sensor-test.de honlapot.

K o n ta k t

K o n ta k t

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2009  | 2

41

DUIHK Belsô hírek

Das Jahrbuch der DUIHK 2008/2009

D

as Jahrbuch 2008/2009 der DUIHK bilanziert die Arbeit der größten bilateralen Unternehmensvereinigung in Ungarn im vergangenen Jahr, und liefert zugleich Hintergrundinformationen über die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen. Es enthält einen umfassenden Überblick über die zahlreichen Aktivitäten der DUIHK und ihre Dienstleistungen, und eine nützliche Adresslis-

te wichtiger Institutionen aus Wirtschaft und Politik in den beiden Ländern. 5 Jahre nach dem EU-Beitritt Ungarns sind zudem Auskünfte über den wirtschaftspolitischen Werdegang des Landes enthalten. Interessenten können die Publikation kostenlos bei der DUIHK bestellen. Weitere Informationen: http://www.duihk.hu/publikationen

A DUIHK Évkönyve 2008/2009

A

DUIHK évkönyve nemcsak Mag­ yarország legnagyobb bilaterális gazdasági egyesülésének munkáját mutatja be, hanem mindazok számára értékes háttér­információkkal szolgál, akik a német-magyar gazdasági kapcsolatokban érdekeltek. Átfogó képet ad a

DUIHK szerteágazó tevékenységéről és széles körű szolgáltatásairól, mindezeken felül az évkönyv elemzéseket és információkat kínál a német-magyar gazdasági kapcsolatokról, valamint fontos címeket, linkeket is tartalmaz a két ország legfontosabb intézményeinek listájával. Magyaror-

szág 5 éves EU-tagságának alkalmából az EU-tagságig vezető legfontosabb állomásokat is bemutatja. A DUIHK évkönyvét hamarosan tagjainknak is eljuttatjuk, az érdeklődők a kiadványt ingyenesen megrendelhetik a Kamaránál.

További információk: http://www.duihk.hu/publikationen

Termine der DUIHK / A DUIHK rendezvényei Konferenzreihe – "Die Zukunft der Industrierobotik"

12.05. 2009.

Konferenciasorozat "Az ipari robotika jövőjéről"

Fachbesuch zum Thema "Qualitätsmanagement"

13.05.2009

Szakmai céglátogatás "minőségbiztosítás" témában

Offenes Seminar – Produktionsleitung 15.-16. und 29.–30. 05. 2009 Nyílt képzés - Termelésirányítási ismeretek "Erschließung versteckter Finanzreserven" Fit für Ungarn - Offenes exklusives Seminar und Familienwochenende für Expatrioten und ihre Familienmitglieder in Ungarn

19.05.2009 22.-24. 05. 2009

"Rejtett pénzügyi tartalékok feltárása" Magyarországra hangolva – Exkluzív, nyílt képzés és családi hétvége Szépalmán

Workshop: Investors in People

28. 05. 2009

Energieeffizienz in Gebäuden

03.-05.06.2009

Épületek energiahatékonysága

Offenes Seminar – Wirtschaftsmediation

16.-17. 06. 2009

Nyílt képzés - Gazdasági mediáció

Gartenfest der DUIHK Offenes Seminar – Erfolgreiche Verhandlung mit deutschen Geschäftspartnern

18.06.2009 29.-30. 06. 2009

Workshop: Megerősödve a válság után?

A DUIHK kerti ünnepsége Nyílt képzés – Eredményes tárgyalás német anyanyelvű partnerekkel

Unseren kompletten Veranstaltungsplan finden Sie auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/Veranstaltungen.  Teljes rendezvénynaptárunkat megtalálják honlapunkon a www.duihk.hu/rendezvenyek címszó alatt.

42

K o n ta k t

K o n ta k t

K o n ta k t

Hegedûs-Bite Eszter Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7646 E-mail: [email protected]

Emese Tóth Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7626 E-mail: [email protected]

Tamás Kelemen Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/245-7617 E-mail: [email protected]

2009  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Kontakter 2009 | 2010 Ne bízza a véletlenre üzleti sikerét!

A DUIHK-Kontakter az iránytű a német-magya r gazdasági kapcsolatok ban.

20092010

Egy éven keresztül sok ez er piaci szereplő használj a rendszeresen. Hirdetésével így 12 hóna pon át számtalan potenc iális üzleti partnert ér el.

Kontakt

gvállatés mellett a ta e d ir h as al ld o l vagy fé yelmét! , hogy az egész k az olvasók fig já at h ív lh fe is l r a cég logójáva k az idén előszö

Újdonság lato

A Kontakter-ről: tartalom: mintegy 1000 DUIHK tagvállalat illetve  anyavállalat, valamint több mint 100 magyar   és német intézmény részletes, aktuális elérhetőségei keresési lehetőség cégekre, személyekre,   ágazatokra, hirdetőkre megjelenés: 2009. szeptember formátum: A5, kb. 370 oldal, példányszám: 2000

Hirdetési árak 1/1 oldal

900 EUR

céglogóval*

Ingyen!

½ oldal

600 EUR

céglogóval*

100 EUR

Csak céglogó* ( hirdetés nélkül)* * A cég adatai mellett

Megrendelés és további információk: DUIHK – Hegedűs-Bite Eszter Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: [email protected] Tel.: +36 1 345 7646

200 EUR